Miért is kell védeni a nem élő személyek adatait? Gondolatok az adatvédelemről

Átírás

1 Miért is kell védeni a nem élő személyek adatait? Gondolatok az adatvédelemről Jövőnk kulcsa a múlt. II. országos családtörténeti konferencia Aba-Novák Agóra Kulturális Központ Szolnok, október 12. REISZ T. Csaba (Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára)

2 Vannak-e védendő adataink? Természetes személy Magánszemély Hivatalos személy Nem természeses személy Hivatalos személy Társadalmi élet szereplője Gazdasági élet szereplője Mindenki azt az adatot akarja védeni, amelynek mások általi ismerete hátrányt okozhat neki életében vagy működésében (A védelem közérdek vagy jogos magánérdek) Mik lehetnek ezek az adatok? Lakcím, telefonszám Magánéleti kapcsolatok Fizetés Gyermek neve, neme, életkora, hová jár iskolába Döntés-előkészítés, államtitok, üzleti titok

3 Védendő tárgykörök személyes adatok személyiségi jogok szerzői jog államtitok (honvédelem, belbiztonság, külkapcsolat, gazdaság; környezet, kollektív jogok) szolgálati titok üzleti titok banktitok * * * Ezekkel szemben áll: közérdekű adatok megismerésének igénye a kutatói érdek (na de ki a kutató?) magánérdekű kutató közérdekű kutató

4 Adatvédelem irodalma Szűcs László: Adatvédelem és kutatói érdek. Levéltári Szemle, 38. (1988) 3: Borsa Iván: Kutatási korlátozások. Levéltári Szemle, 38. (1988) 4:9 11. Lakos János: A levéltári kutatási korlátozások elvei. Levéltári Szemle, 39. (1988) 2:3 13. Sólyom László: Egy új szabadságjog: az információszabadság. Valóság, 31. (1988) 9: Pető Iván: Történelem és nyilvánosság. A Nyilvánosság Klub májusi ülése. Levéltári Szemle, 40. (1989) 3: G. Vass István: A kutatási korlátozások kérdésköréhez. Levéltári Szemle, 41. (1990) 2: Müller Veronika: A levéltári kutatási korlátozások kérdései. I. A személyiségi jogok védelme és a kutatási szabadság. Levéltári Szemle, 41: (1991) 1: * * * Haraszti Viktor: Versengő alapjogok a levéltári kutatásban. Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1 2:3 32. Reisz T. Csaba: Kutatási szabadság és annak korlátai a magyarországi levéltárakban től napjainkig. Levéltári Szemle, 64. (2014) 4:5 25.

5 Adatvédelem irodalma Szűcs László: Adatvédelem és kutatói érdek. Levéltári Szemle, 38. (1988) 3: ebben az ügyben külön levéltári vagy levéltárosi érdek nem létezhet, s a levéltáros egyik oldal kizárólagos képviselőjévé sem szegődhet el. A jól felfogott levéltári érdek csak az lehet, hogy mind az adatvédelmi szempontok, mind a kutatói érdek lehető pontossággal körülhatárolt legyen, s a köztük feszülő ellentét minél alacsonyabb szinten jelentkezzék.

6 Milyen adatokat és meddig kell védeni? évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról Az élő embert védi! 22. (1) Az érintett a jogainak megsértése esetén, valamint a 21. -ban meghatározott esetekben az adatátvevő az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el.

7 Milyen adatokat és meddig kell védeni? évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1. érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy közvetlenül vagy közvetve azonosítható természetes személy; 2. személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés; 3. különleges adat: a) a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat, b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat; 4. bűnügyi személyes adat: a büntetőeljárás során vagy azt megelőzően a bűncselekménnyel vagy a büntetőeljárással összefüggésben, a büntetőeljárás lefolytatására, illetve a bűncselekmények felderítésére jogosult szerveknél, továbbá a büntetés-végrehajtás szervezeténél keletkezett, az érintettel kapcsolatba hozható, valamint a büntetett előéletre vonatkozó személyes adat;

8 Visszaélés az adattal

9 Visszaélés az adattal

10 Új Ptk. [2013:V. tv.] 2:50. [Kegyeleti jog] (1) Meghalt ember emlékének megsértése miatt bírósághoz fordulhat a hozzátartozó vagy az, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített. (2) A kegyeleti jogsértéssel elért vagyoni előny átengedését bármelyik örökös kérheti. Több örökös esetén az elvont vagyoni előny az örökösöket a hagyatékból való részesedésük arányában illeti meg. 6:373. [A jóhírnév megóvása] (1) A felek kötelesek a termék jó hírnevét megóvni. Kegyeleti jog, jó hírnév, szellemi hagyaték védelme Ptk. [1959:IV. tv.] 78. (1) A személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jóhírnév védelmére is. (2) A jóhírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel. 85. (3) Meghalt személy emlékének megsértése miatt bírósághoz fordulhat a hozzátartozó, továbbá az a személy, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített. Ha a meghalt személy (megszűnt jogi személy) jó hírnevét sértő magatartás közérdekbe ütközik, a személyhez fűződő jog érvényesítésére az ügyész is jogosult.

11 Kegyeleti jog, jó hírnév, szellemi hagyaték védelme Kánonjog "220. kán. -- Senki sem sértheti meg törvénytelenül más meglevő jó hírét, sem pedig a magánszférája védelmére minden személyt megillető jogot."

12 Levéltári korlátozások a hozzáférésben évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről (= Levéltári törvény, Ltv.) Keletkezési idő, adattartalom, nyilvánosság alapján Kutató személye (tudományos?) alapján Személyes adatok védelme Állampolgárság szerinti megkülönböztetés Államhatalom kivételes jogosultsága Titokvédelem Kutatás megtiltása az iratképző által Reisz T. Csaba: Kutatási szabadság és annak korlátai a magyarországi levéltárakban től napjainkig. Levéltári Szemle, 64. (2014) 4:5 25.

13 FIGYELEM! Nyilvánosságra hozott Közérdekű, közérdekből nyilvános Keletkezési idő >15/30 (1990 előtt/után) Személyes adat Iratképző hozzájárulásával a levéltár engedélyezi Anonimizál t másolat Érintett (utód) hozzájárul Tudomány os kutatás Adatvédel met biztosító országból? KUTATHATÓ NEM KUTATHATÓ

14 Határozatlan és határozott védelmi idők 60 Levéltári anyag általános védelmi ideje (keletkezés ideje alapján) Dátum Dátum (külföldi) Keletkezés időpontja Keletkezés időpontja

15 Miért ennyi a védelmi idő? Mert ennyi van a törvényben A levéltári általános védelmi idő a keletkezéstől számított 30 év. A személyes adatokat tartalmazó iratokat azonban tovább védi, mert ha a személy halálától 30, vagy ennek nem ismeretében születésétől számított 90 év nem telt el, vagy a születés sem ismert, akkor 60 évig védi az iratokat.

16 A levéltári törvény javaslatának indoklása Az Avtv-vel ugyancsak összhangban a Javaslat fokozott védelemben részesíti a személyes adatot tartalmazó levéltári anyagot, és ennek következtében szigorú feltételeket állapít meg az ilyen levéltári anyagban folytatható kutatás esetére. Így főszabályként kimondja, hogy a személyes adatot tartalmazó levéltári anyag az érintett halálozási évét követő harminc év után válik bárki számára kutathatóvá. Ha a halálozás éve nem ismert, az érintett születésétől számított száztíz év, ha pedig a születés és a halálozás időpontja sem ismert, a levéltári anyag keletkezésétől számított nyolcvan év a védelmi idő.

17 A levéltári törvény (javaslat és elfogadott szöveg) 24. (1) Ha törvény másként nem rendelkezik, a személyes adatot tartalmazó levéltári anyag az érintett halálozási évét követő harminc év után válik bárki számára kutathatóvá. A védelmi idő, ha a halálozás éve nem ismert, az érintett születésétől számított száztíz év, ha pedig a születés és a halálozás időpontja sem ismert, a levéltári anyag keletkezésétől számított nyolcvan év. 24. (1) Ha törvény másként nem rendelkezik, a személyes adatot tartalmazó levéltári anyag az érintett halálozási évét követő harminc év után válik bárki számára kutathatóvá. A védelmi idő, ha a halálozás éve nem ismert, az érintett születéstől számított kilencven év, ha pedig a születés és a halálozás időpontja sem ismert, a levéltári anyag keletkezésétől számított hatvan év.

18 Mennyi??? 30 Elhunyt személy védelme az Avtv-vel összhangban van? De miért pont harminc? (1 saeculum = emberöltő?) Miért az őrzőhely szerint? (Levéltári anyagra vonatkozik) Ha értjük az okot, megérjük az előírást. Mennyire abszolút szigorúságú ez az előírás?

19 A levéltári törvény (javaslat és elfogadott szöveg) 24. (1) Ha törvény másként nem rendelkezik, a személyes adatot tartalmazó levéltári anyag az érintett halálozási évét követő harminc év után válik bárki számára kutathatóvá. A védelmi idő, ha a halálozás éve nem ismert, az érintett születésétől számított száztíz év, ha pedig a születés és a halálozás időpontja sem ismert, a levéltári anyag keletkezésétől számított nyolcvan év. 24. (1) Ha törvény másként nem rendelkezik, a személyes adatot tartalmazó levéltári anyag az érintett halálozási évét követő harminc év után válik bárki számára kutathatóvá. A védelmi idő, ha a halálozás éve nem ismert, az érintett születéstől számított kilencven év, ha pedig a születés és a halálozás időpontja sem ismert, a levéltári anyag keletkezésétől számított hatvan év.

20 A (levéltári) törvény védelmi ideje A száztíz éves védelmi idő olyan túlbiztosítást jelent, amely nem látszik indokoltnak javaslat MSZP MDF Ltv. Atv. halál születés irat keletkezése A védelmi idő megállapításának túlzásait kívánják elhárítani a tudományos kutatás érdekeire figyelemmel a módosítások. maximális életkor 80 év nyugdíjba vonulás 60 év 65 év 80 év< férfi év< nő év< összesen A népesség %-ában 2,42% 3,79% 90 év< férfi év< nő év< összesen A népesség %-ában 0,23% 0,61%

21 Magyarország korfája

22 Magyarország korfája

23 Ad absurdum A halál után megadott ideig védendő a személyes adat 1. A személyes adat védelme a halálon túl 30 évig 2. Abszolút védelem, mindenkit megilletően A születést követő évig védendő a személyes adat 3. Akkor a leghosszabb életkor + 30 évig védendő a születéstől számított védelmi idő. Keletkezés idejének védelmi ideje 4. Az iratokba éves (aktív korú) emberek adatai kerülhetnek, védendő az irat keletkezésétől számított 110 évig 5. Bárkinek a személyes adata kerülhet az iratba, védendő az irat keletkezésétől számított 140 évig

24 Mi a kér(d)és? Mi a megoldás? Ne a halált kövesse a védelmi idő (vagy ne legyen ilyen hosszú) A védelmi idők indokoltak és ezáltal megérthetők (elfogadhatók) legyenek Tekintsék felnőttnek, felelős személynek a kutatókat: a kutató felelőssége legyen az adatok nyilvánosságra hozása és a személyes adatok védelmének NEM megsértése (megfelelő és hatékony szankciórendszer védje az adatot)

25 Köszönöm a figyelmet Mennyi? 30! Mi harminc? Mi mennyi?