1. A kivitelezési szerződéses jogviszonyt szabályozó hazai jogszabályok általános bemutatása

Átírás

1 1. A kivitelezési szerződéses jogviszonyt szabályozó hazai jogszabályok általános bemutatása

2 A szerződéses jogviszonyt szabályozó hazai jogszabályok 2 1. a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (Ptk.) 2. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény (Étv.) 3. az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (Rendelet) 4. a közbeszerzésekről szóló évi CXLIII. Törvény (Kbt.) 5. az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól 322/2015. (X. 30.) Korm. Rendelet (Épköz.)

3 Főbb hazai jogszabályok csoportosítása 3 Étv. Ptk. Kbt. Épköz. Rendelet DISZPOZITÍV KÓGENS

4 A FIDIC és a magyar jog találkozása 4 A Ptk. a szerződési szabadság elvéből kifolyólag a diszpozitivitás talaján áll. A közbeszerzési eljárásokra és az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó jogszabályok kötelezően alkalmazandóak, így azoktól az eltérés nem megengedett. A FIDIC annak nemzetközi jellegéből kifolyólag nem felel meg teljes mértékben a magyar jogszabályoknak. A megfeleltetést elsősorban a Különleges Feltételeken szükséges megteremteni. A hazai jogszabályoknak történő megfeleltetés hiányában a kötelezően alkalmazandó (kógens) magyar jogszabály ütköző rendelkezés érvénytelen (Ptk. 6:95. ). az érvénytelen rendelkezés helyett a jogszabály által előírt vagy annak megfelelő rendelkezés alkalmazandó (érvényessé tétel), érvényessé tétel hiányában az érvénytelenség jogkövetkezményei alkalmazandóak (elszámolás stb.)

5 5 2. A FIDIC és a magyar magánjogi szabályozás, a FIDIC szerződéses dokumentumok felépítése

6 Ptk. A szerződések általános szabályai 1. A szerződési jog alapelvei szerződési szabadság (diszpozitivitás) [Ptk. 6:59. ] A felek szabadon dönthetnek arról, hogy (1) kivel és (2) milyen tartalommal kötnek szerződést, amely során (3) a Ptk. szabályaitól egyező akarattal eltérhetnek. szerződés létrejötte, érvényessége, hatályossága megkülönböztetése Ptk. 6:63. A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre (vö. Szerződéses Megállapodás) Írásba foglalás kötelező (Rendelet 3. (1) bekezdés) ellenkező esetben a szerződés érvénytelen Hatálybalépés időpontja meghatározásának szempontjai (időtűzés) 6 Az általános szerződési feltételek A Ptk. négy konjunktív feltételt határoz meg (1) több szerződés megkötése céljából, (2) egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül (3) előre meghatározott és (4) a felek egyedileg nem tárgyalták meg. Akkor válik a szerződés részévé, ha (1) a fél lehetővé tette, hogy annak tartalmát a másik fél megismerje, és (2) az általános szerződési feltétel alkalmazását a másik fél elfogadta. (vö. Szerződéses Megállapodás). Vizsgálható, a FIDIC mennyiben tekinthető általános szerződési feltételnek. Az általános szerződési feltételek tisztességtelenségi kontroll alatt állnak (Ptk. 6:102. ) a tisztességtelen szerződési feltétel megtámadható.

7 Ptk. A vállalkozási szerződések szabályai 7 Megbízási vs. vállalkozási típusú szerződések A megbízási típusú szerződések gondossági kötelmet, míg a vállalkozási típusú szerződések eredménykötelmet hoznak létre. Vállalkozási szerződés esetén az eredmény elmaradása szerződésszegést valósít meg. A Ptk. 6:142. szerződésszegésért való felelősség az objektívhez közelít (vö. régi Ptk. felróhatósági alapú felelősségi rendszer). A FIDIC Könyvek alapján vállalkozási szerződés jön létre a felek között. A vállalkozási szerződések Ptk.-ban (diszpozitív szabályok): i. megrendelő utasítási joga, az utasítás megtagadása (Ptk. 6:240. ); ii. A helyszín átadása (Ptk. 6:241. ); iii. megrendelő ellenőrzési joga (műszaki ellenőr) (Ptk. 6:242. ); iv. munkavégzés összehangolása (Ptk. 6:243. ); v. pótmunka, többletmunka és a vállalkozói díj kapcsolata (Ptk. 6: ); vi. törvényes zálogjog (Ptk. 6:246. ); vii. (műszaki) átadás-átvétel (Ptk. 6:247. ); viii. lehetetlenülés és megszűnés/megszüntetés esetei (Ptk. 6: ).

8 A FIDIC szerződéses dokumentumok szerepe 8 A FIDIC szerződéses jogviszony általánosságban a következő dokumentumokból épül fel (elsőbbségi sorrend szerint): 1) Szerződéses Megállapodás célja a szerződéses jogviszony alapvető feltételeinek meghatározása 2) Különleges Feltételek célja az adott ország kötelezően alkalmazandó (kógens) jogszabályai és a konkrét projekt sajátosságai miatt szükséges módosítások az Általános Feltételekhez. 3) Általános Feltételek a választott FIDIC Könyv. Fontos, hogy a Különleges Feltételekben foglalt eltérések mellett ez is a szerződéses jogviszony részét képezi. Elsőbbségi sorrend (FIDIC 1.5 Alcikkely) A fontossági sorrend meghatározása a különböző dokumentumok közötti ellentmondások feloldása érdekében szükséges. A FIDIC Piros és Sárga Könyv alatt ellentmondás esetén a Mérnök jogosult ennek feloldására (a FIDIC-ben meghatározott sorrenddel összhangban), FIDIC Ezüst Könyv esetén rendelkezés hiányában ez a Megbízó joga.

9 9 3. A FIDIC és a hazai közbeszerzési jog kapcsolata

10 Kbt. Közbeszerzés és a FIDIC 10 A FIDIC szerződéses feltételek alkalmazhatósága A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni (Kbt. 2. (8) bekezdés) A FIDIC szerződéses feltételek közbeszerzési eljárásban történő alkalmazásának a szerződési szabadság elve alapján (lásd fentebb) nincs akadálya, azonban azokat összhangba kell hozni a Kbt. kógens előírásaival. Szerződésmódosítás szabályai (Kbt ) Tartalékkeret (Épköz. 20. ) max. 10 % Megengedett szerződésmódosítások (Kbt (2), (4), (6) bekezdés) Minden egyéb szerződésmódosítás új közbeszerzési eljárás lefolytatásához kötött! (Kbt 141. (8) bekezdés) a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése semmisséget eredményez D a FIDIC változtatási eljárástól függetlenül vizsgálandó, hogy fennállnak-e a közbeszerzési eljárás mellőzésének feltételei

11 Kbt. Megengedett szerződésmódosítások 11 Tartalékkeret (Épköz. 20. ) A szerződésben vagy szerződéses feltételekben előzetesen (egyértelműen, minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon) és részletesen rögzíteni szükséges a felhasználás szabályait, valamint meg kell jelölni annak mértékét (legfeljebb a szerződés szerinti ellenszolgáltatás 10%-a). pld. FIDIC Feltételes Összegek / Napi Munkák között Felhasználás: az építési beruházás teljesítéshez, a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges munkák ellenértékének megtérítésére; Pótmunka. Előnye, hogy a szerződés módosítása vagy közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül felhasználható.

12 Kbt. Megengedett szerződésmódosítások 12 A FIDIC rendszerű szerződésekben a felek általában kötnek ki tartalékkeretet, azonban annak felhasználhatósága tekintetében nem határoznak meg konkrét szabályokat, hanem visszautalnak a jogszabályra. Tekintettel arra, hogy ez nem tekinthető a tartalékkeret felhasználására vonatkozó egyértelmű és pontos szabályozásnak, a tartalékkeret felhasználása csak szerződésmódosítás keretében történhet, amelynek jogszerűségét a 141. szakasz alapján kell vizsgálni. Forrás: Útmutató a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 320/2015. (X. 30.) Korm. rendelet szerinti szerződéskötések és szerződésmódosítások ellenőrzéséhez (2017 júniusa), Miniszterelnökség

13 Kbt. Megengedett szerződésmódosítások 13 Kbt (2) A szerződés új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosítható, ha a módosítás eredményeként az ellenérték növekedése - vagy több módosítás esetén azok nettó összértéke - nem éri el az alábbi értékek egyikét sem a) az uniós értékhatárt elérő értékű eredeti szerződés esetén az uniós értékhatárt; b) szolgáltatás, árubeszerzés és építési vagy szolgáltatási koncesszió esetén az eredeti szerződés értékének 10%-át, építési beruházás esetén az eredeti szerződéses érték 15%-át; valamint a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét és illeszkedik az eredeti szerződés jellegéhez.

14 Kbt. Megengedett szerződésmódosítások 14 Kbt (4) A (2) bekezdésben szabályozott esetek mellett a szerződés új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosítható, illetve módosulhat az alábbiak közül bármely esetben: b) az eredeti szerződő féltől további építési munkák, szolgáltatás vagy áruk beszerzése szükséges, amelyek nem szerepeltek az eredeti szerződésben, amennyiben a szerződő fél személyének változása ba) nem megvalósítható gazdasági vagy műszaki okból, különösen az eredeti szerződéssel beszerzett, meglévő berendezésekkel, szolgáltatásokkal vagy létesítményekkel való felcserélhetőség vagy együttműködés miatt; és bb) Az ajánlatkérő számára jelentős hátránnyal vagy a költségek megsokszorozódásával járna. Az ellenérték növekedése vagy több módosítás esetén azok együttes nettó értéke - azonban nem haladhatja meg az eredeti szerződés értékének 50%-át; Szűken értelmezendő, azokra a speciális technológia alkalmazásával járó esetekre vonatkozik, amikor gazdasági vagy műszaki okból nincs más elérhető megoldás az ajánlatkérő számára, mint az eredeti szerződő féllel való szerződés (részleges pótlás, meglévő építmények bővítése).

15 Kbt. Megengedett szerződésmódosítások 15 Kbt (4) A (2) bekezdésben szabályozott esetek mellett a szerződés új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosítható, illetve módosulhat az alábbiak közül bármely esetben: c) a következő feltételek együttes teljesülése esetén: ca) a módosítást olyan körülmények tették szükségessé, amelyeket az ajánlatkérő kellő gondossággal eljárva nem láthatott előre; cb) a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét; cc) az ellenérték növekedése nem haladja meg az eredeti szerződés értékének 50%-át. Ha egymást követően több olyan módosításra kerül sor, amelyek a ca) alpont szerinti több, egymással nem összefüggő körülmény miatt merültek fel, ez a korlátozás az egyes módosítások nettó értékére alkalmazandó. Az egymást követő módosítások nem célozhatják e rendelkezés megkerülését. Alkalmazása a tartalékkeret által nem fedezett pótmunkák esetén elképzelhető.

16 Kbt. Megengedett szerződésmódosítások 16 Kbt (6) A (2) és (4) bekezdésben szabályozott eseteken kívül, a szerződés új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül akkor módosítható, ha a módosítás nem lényeges. A szerződés módosítása lényeges, ha az eredeti szerződéses feltételektől lényegesen eltérő érdemi feltételeket határoz meg. A módosítást mindig lényegesnek kell tekinteni, ha a) olyan feltételeket határoz meg, amelyek ha szerepeltek volna a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárásban, az eredetileg részt vett ajánlattevőkön (részvételre jelentkezőkön) kívül más ajánlattevők (részvételre jelentkezők) részvételét vagy a nyertes ajánlat helyett másik ajánlat nyertességét lehetővé tették volna; b) a módosítás a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára változtatja meg; vagy c) a módosítás a szerződés tárgyát az eredeti szerződésben foglalt ajánlattevői kötelezettséghez képest jelentős új elemre terjeszti ki. Lényeges szerződésmódosítás esetén a közbeszerzési eljárás lefolytatása szükséges.

17 Kbt. Megengedett szerződésmódosítások 17 A szerződésmódosítás nehézségei abból erednek, hogy a FIDIC nincs tekintettel a magyar közbeszerzési jog fogalomrendszerére, a hazai ajánlatkérők pedig ritkán egészítik ki a megfelelő helyen és módon a könyveket akként, hogy a két eltérő fogalomrendszer megfeleltethető legyen egymásnak. Példa erre épp a szerződésmódosítások kérdése, amelyek egy részét a FIDIC a vállalkozói követelések Mérnök (ergo megrendelő nevében eljáró műszaki ellenőr) általi elfogadásával rendezettnek tekinti, vitás esetekben pedig ún. döntnökökhöz irányítja a feleket. A FIDIC szerinti vállalkozói követeléseket rendszerint a Kbt (4) bekezdés c) pontja szerinti jogcímen, szerződésmódosításként tudják kezelni a felek. A Különös Szerződéses Feltételek között egyébként lenne lehetőség az adott ország jogrendszere vagy az adott projekt sajátosságai miatt szükséges módosítások kezelésére, hiszen ezek felülírják az Általános Feltételeket. Forrás: Útmutató a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 320/2015. (X. 30.) Korm. rendelet szerinti szerződéskötések és szerződésmódosítások ellenőrzéséhez (2017 júniusa), Miniszterelnökség

18 Kbt. Egyéb szabályok 18 Előleg (Kbt (7)-(8); Épköz 30. ) Kötelező, ha (1) a szerződés tárgya építési beruházás és (2) a szerződés teljesítésének időtartama a két hónapot meghaladja. Akkor is a szerződés része, ha a felek abban nem vagy attól eltérően állapodtak meg! (Kbt (10) bekezdés) Összeg: a szerződésben foglalt - tartalékkeret és általános forgalmi adó nélkül számított - teljes ellenszolgáltatás 5%-a, de legfeljebb hetvenötmillió forin. Határidő: legkésőbb az építési munkaterület átadását követő 15 nap (Épköz. 30. (1) bekezdés), a kötelezően előírtnál nagyobb összegű előleg esetén részletekben is teljesíthető. A FIDIC 14.2 Alcikkely rendelkezik az előlegről, az Ajánlati Nyilatkozat Függelékében (Piros, Sárga) vagy a Különleges Feltételekben (Ezüst) szabályozandó. Számlázás szabályai (Épköz. 32. ) Részszámlázás lehetősége (1) Hat hónapot meghaladó teljesítési időszakról rendelkező és (2) egyben ötvenmillió forintot meghaladó összegű nettó ellenszolgáltatás esetén kötelező biztosítani 1 milliárd Ft alatt legalább négy, 1 milliárd Ft felett legalább hat részszámla benyújthatósága kötelezően biztosítandó

19 Kbt. Egyéb szabályok 19 Kifizetés szabályai (Épköz. 32/A. ) Lánctartozások megelőzése érdekében, alvállalkozók közreműködése esetén. Lépések: 1. Az ajánlattevő köteles legkésőbb a teljesítés elismerése napjáig nyilatkozatot tenni az ellenszolgáltatásról és arról, hogy az általa teljesítésbe bevont alvállalkozók egyenként mekkora összegre jogosultak az ellenszolgáltatásból; 2. Az alvállalkozók az ajánlattevő felhívására kiállítják a számláikat; 3. Az ajánlatkérő átutalja az alvállalkozói teljesítés ellenértékét az ajánlattevő részére, aki az összeg alapján kiegyenlíti az avállalkozók számláját (levonva belőle az esetleges díjvisszatartás összegét); 4. Az alvállalkozók részére történő teljesítés ajánlattevő által történő igazolása esetén az ajánlatkérő kiegyenlíti a fővállalkozói teljesítés értékét is. Több részlet esetén minden részlet esetén alkalmazandó! (Épköz. 32/A. (3) bekezdés) Elsősorban a FIDIC 14. Cikkely (különösen 14.3, 14.4, 14.6, 14.10, 14.11, Alcikkelyek) rendelkezései igényelnek módosítást.

20 20 4. A FIDIC és a hazai építési jog kapcsolata

21 A FIDIC és az építési jog kapcsolata Szerződéskötés 21 Szerződéskötés A kivitelezési szerződés kötelező tartalmát a Rendelet 3. (2) bekezdés részletesen meghatározza (+ építtetői fedezetkezelő esetén a Rendelet 4. szerinti tartalmi elemek is) A szerződéskötéshez szükséges műszaki és szerződéses dokumentumok, illetve azok elsőbbségi sorrendje FIDIC Könyvenként eltér (lásd következő dia) A hazai közbeszerzési szabályozásban kialakult gyakorlat szerint a FIDIC Sárga Könyv és FIDIC Piros Könyv szerinti szerződések a következőképpen épülnek fel (Forrás: DR. PAKSI GÁBOR: Közbeszerzési tanulmányok, szakcikkek - Bevezetés a FIDIC világába, Közbeszerzési Szemle 2012/5.): FIDIC Piros Könyv FIDIC Sárga Könyv 1. Kötet: Útmutató Az Ajánlattevőknek 1. Kötet: Útmutató Az Ajánlattevőknek 2. Kötet: Szerződéses Feltételek 2. Kötet: Szerződéses Feltételek 3. Kötet: Műszaki Előírások 3. Kötet: Megrendelő Követelményei 4. Kötet Egyösszegű Ajánlati Ár 4. Kötet Egyösszegű Ajánlati Ár 5. Kötet Közbeszerzési Tervdokumentáció 5. Kötet Indikatív Tervdokumentáció

22 A FIDIC és az építési jog kapcsolata Szerződéskötés 22 Forrás: RÉV ANDRÁS: Közbeszerzési tanulmányok, szakcikkek - A FIDIC szerződéses feltételek és alkalmazhatóságuk a hazai közbeszerzésben, Közbeszerzési Szemle 2017/3.

23 A FIDIC és az építési jog kapcsolata Tervezés 23 Tervezés (FIDIC Piros Könyv 1.8, 4.1 Alcikkely; FIDIC Sárga Könyv 5. Cikkely) A főbb FIDIC könyvek elsősorban abban különböznek, hogy kinek a felelőssége a tervek elkészítése és megfelelősége (Piros Könyv: Megbízó, Sárga Könyv: Vállalkozó). Habár a Piros Könyv esetén a Megbízó felelős a tervezésért, de a Rendelet 3. (1) bekezdés kötelező rendelkezése szerint A kivitelezési szerződés megkötését követően a vállalkozó kivitelező viseli annak jogkövetkezményét, amely a tervdokumentáció olyan hiányosságából adódik, melyet a vállalkozó kivitelezőnek a tőle elvárható szakmai gondosság mellett észlelnie kellett volna, de a szerződéskötést megelőzően nem jelzett. azaz a Vállalkozó tervek megvizsgálására vonatkozó kötelezettsége a Piros Könyv esetén is a szerződés része, emiatt ezt javasolt rögzíteni (FIDIC Piros Könyv 1.8 Alcikkely csak általános értesítési kötelezettséget ír elő)

24 A FIDIC és az építési jog kapcsolata Kivitelezés résztvevői 24 Résztvevők (Rendelet 6. ) (1) Az építtető, (2) a tervező (a kivitelezési dokumentáció tervezője, ideértve a szakági tervezőt is), (3) a vállalkozó kivitelező, (4) a felelős műszaki vezető, (5) a tervezői művezető, (6) az építési műszaki ellenőr, (7) az építtetői fedezetkezelő, valamint (8) a külön jogszabály szerinti biztonsági és egészségvédelmi koordinátor. A FIDIC fogalomrendszerében építtetőnek a Megbízó (Employer), a kivitelezőnek a Vállalkozó (Contractor) minősül. Kiemelést érdemel a FIDIC Piros és a FIDIC Sárga Könyvben központi szereppel bíró Mérnök elhelyezése a hazai építési jogi szabályozásban építési műszaki ellenőrnek tekinthető. Az építtetői fedezetkezelő a Rendeletben meghatározott esetben kötelező szereplője az építőipari kivitelezési tevékenységnek (lásd következő dia).

25 A FIDIC és az építési jog kapcsolata Építtetői fedezetkezelő 25 Építtetői fedezetkezelő (Étv. 39/B., Rendelet) A Kbt. hatálya alá nem tartozó de a Kbt. szerinti közösségi értékhatárt (építési beruházás esetén jelenleg EUR/ HUF) elérő vagy meghaladó értékű építőipari kivitelezési tevékenység megvalósítása esetén kötelező az igénybevétele. Időtartam: A kivitelezési szerződés hatálybalépésétől az építőipari kivitelezési tevékenység befejezéseként benyújtott végszámla kiegyenlítését követő elszámolás lezárásáig kötelező. Hatály: a kivitelezési tevékenység pénzügyi fedezete és a kivitelező által nyújtott biztosítékok. Az építtető köteles a kivitelezési szakasz kivitelezésének megkezdése időpontjáig a teljesítés (részteljesítés) szerződés szerinti ellenértékének fedezetét az építtetői fedezetkezelő kizárólagos rendelkezése alá helyezni. A rendelkezés alá helyezés történhet a fedezetkezelői számlára történő befizetés vagy pénzügyi eszköz (állampapír, garancia, biztosítói kötelezvény) rendelkezésre bocsátása útján. A határidő elmulasztása esetén a kivitelező jogosult a kivitelezési tevékenységet 30 napra felfüggeszteni. A fedezetkezelő a teljesítésigazolásban megjelölt összegről kiállított számla alapján, a teljesítésigazolásban elismert ellenértéket kifizeti a kivitelező részére. A biztosítékkal történő elszámolás tevékenység befejezéseként benyújtott végszámla kiegyenlítését követő öt munkanapon belül kerül sor.

26 A FIDIC és az építési jog kapcsolata Építtetői fedezetkezelő 26 Építtetői fedezetkezelő (Étv. 39/B., Rendelet) Építtetői fedezetkezelés esetén a FIDIC rendelkezéseit meg kell feleltetni az építtetői fedezetkezelés miatt előálló sajátosságoknak. a szükséges rendelkezések a Különleges Feltételekben rögzítendőek. A Rendelet 4. alapján építtetői fedezetkezelő közreműködése esetén a kivitelezési szerződésben egyebek mellett meg kell határozni az építtetői fedezetkezelő rendelkezése alá helyezésének ütemezését, felhasználásának módját.

27 A FIDIC és az építési jog kapcsolata Változtatás 27 Változtatási eljárás (FIDIC 13. cikkely) A FIDIC 13.3 Alcikkely részletes szabályozást ad a műszaki tartalommal kapcsolatos változtatásokra. A változtatás érintheti az elvégzendő munkálatokat és a Megbízó Követelményeit is (FIDIC Alcikkely). A változtatásra a Megbízó vagy a Mérnök utasítása (FIDIC 13.1 Alcikkely) alapján, vagy a változtatási eljárás alapján (FIDIC Alcikkelyek) kerülhet sor. A vállalkozó köteles elvégezni a vállalkozási szerződés tartalmát képező, de a vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett munkát és az olyan munkát is, amely nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg (többletmunka). A vállalkozó köteles elvégezni az utólag megrendelt, különösen tervmódosítás miatt szükségessé váló munkát is, ha annak elvégzése nem teszi feladatát aránytalanul terhesebbé (pótmunka). A Ptk. szerinti pótmunka a FIDIC Könyvek által meghatározott változtatási eljárás keretében kezelhetőek. Javasolt kikötni, hogy a Ptk. szerinti többletmunka nem igényli a változtatási eljárás lefolytatását (tekintettel arra, hogy azzal a Vállalkozónak számolnia kell). Fontos, hogy a FIDIC szerinti változtatási eljárás lefolytatása a Kbt. erre utaló kivételszabálya hiányában nem jogosít fel a közbeszerzési eljárás mellőzésére!

28 A FIDIC és az építési jog kapcsolata Kivitelezés a FIDIC alapján 28 Forrás: RÉV ANDRÁS: FIDIC szerződéses feltételek és alkalmazhatóságuk a hazai építési beruházások közbeszerzéseiben, Közbeszerzési Szelme 2017/5.

29 A FIDIC és az építési jog kapcsolata Műszaki átadás-átvétel 29 Műszaki átadás-átvétel (Rendelet ) A Rendelet alapján az építési beruházás befejezéskor műszaki átadás-átvételi eljárást kell lefolytatni az építési tevékenység vagy a technológiai szerelés megfelelőségének ellenőrzése érdekében. A teljesítés ellenőrzését (illetve az esetleges fennálló hibák, hiányosságok kijavítását követően) az építtető (e-)teljesítésigazolást állít ki, amely alapján sor kerül a számlázásra és az ellenérték megfizetésére. A FIDIC 10. Cikkely szerint a Létesítmény befejezésekor csak az Átadás-átvételi Igazolás kiállítására kerül sor, a teljesítésigazolás és a végszámla kiállítására csak a szavatossági / jótállási (FIDIC: hiba bejelentési) időszak végén kerül sor. A magyar jogban a FIDIC megoldása idegennek tűnik, emiatt érdemes a FIDIC rendelkezéseit megfeleltetni a magyar jog a műszaki átadás-átvételre vonatkozó (kötelező) előírásaival. Fontos, hogy a magyar jogban a műszaki átadás-átvétel és az építési munkaterület átadása elválik/elválhat egymástól (Rendelet 33. ). Ez a kárveszély átszállása és a vállalkozó törvényes zálogjoga (Ptk. 6:246. ) miatt lényeges. (A vállalkozót megilleit törvényes zálogjog a Különleges Feltételekben vagy a Szerződéses Megállapodásban kizárható).

30 A FIDIC és az építési jog kapcsolata Felelősség 30 Az építtető magyar jogban a műszaki átadás-átvételi eljárás és a teljesítésigazolás kiállításáig a szerződés teljesítésére vonatkozó kötelezettség, ezt követően pedig a szavatossági és/vagy (erre irányuló vállalás esetén) jótállási kötelezettség alapján érvényesíthet igényeket. A FIDIC ezeket az igényeket egységesen kezeli, de a jogkövetkezményeket illetően nem mutat jelentős eltéréseket (FIDIC Alcikkelyek). A FIDIC rendelkezéseit célszerű megfeleltetni a magyar felelősségi szabályoknak (elsősorban a Különleges Feltételek útján), ideértve a kikötött biztosítékokat megkülönböztetését (teljesítési garancia, jótállási garancia) is. Az egyes FIDIC Könyvek közötti alapvető különbség abban áll, hogy a szavatosság a tervek hibáiból és/vagy hiányosságaiból eredő hibák kijavításáért ki felelős (Piros: Megbízó, Sárga: Vállalkozó, kivéve amiért a Megbízó volt felelős, Ezüst: a Vállalkozó).

31 A FIDIC és az építési jog kapcsolata Vitarendezés 31 Vitarendezés 1. A FIDIC Könyvek alatt a felmerült vitákat a Mérnök (Piros és Sárga Könyv) vagy a Megbízó (Ezüst Könyv) jogosult eldönteni (FIDIC 3.5 alcikkely). 2. Egyetértés hiányában a FIDIC 20. cikkely szerinti vitarendezési mechanizmus lép életbe (döntnök vagy döntőbizottság kijelölése). 3. A döntnöki eljárás eredménytelensége esetén a FIDIC az ICC nemzetközi választottbíráskodási eljárást írja elő (FIDIC 20.6 Alcikkely). Ez javasolt módosítani magyar rendes vagy választottbírósági eljárásra (utóbbira mintaklauzula is elérhető). Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (2013. évi XXXIV. törvény; 236/2013. (VI. 30.) Korm. rendelet) szakértői vélemény, a szakértői vélemény alapján különleges perindítási jogosultság, a döntnöki eljárás alternatívája lehet.