Számmisztika a babilóniai orvosi szövegekben

Átírás

1 Számmisztika a babilóniai orvosi szövegekben Bevezetés A mezopotámiai számmisztikával foglalkozó kutatások a kultusszal, illetve a jóslással, valamint a bajelhárító rítusokkal kapcsolatos forrásokra koncentrálnak. A kutatás figyelmét ugyanakkor eddig elkerülték a babilóniai orvosi szövegekben, különösen az ún. terapeuta szövegek sorai között megjelenő számadatok (pl. mennyiségi adatok, a kezelések gyakorisága, hossza stb.). A tanulmány első felében röviden összefoglalom a mezopotámiai számmisztika általunk ismert rendszerét, a tanulmány második felében pedig az orvosi szövegekben található számmisztikai összefüggésekkel foglalkozom. A babilóniai orvosi szövegek kapcsán ismertetem a mezopotámiai orvosi szövegek korpuszát, majd példák segítségével bemutatom a terapeuta szövegekben előforduló számadatokat és azonosítom a szövegcsoportban előforduló szent számok rendszerét. Ezt követően vizsgálom az itt előforduló szent számok más szövegcsoportokkal való kapcsolatát, és feltárom a vizsgált számok hémerológiai összefüggéseit. 1. A mezopotámiai számmisztika hagyományos területei és szövegcsoportjai A mezopotámiai kultúra vallási rituális területének szerves részét képezték a szent számokkal kapcsolatos elképzelések. A legközismertebbnek számító számmisztikai összefüggéseket az istenségek ún. 147

2 Bácskay András szent számaiban, illetve a kultikus, a bajelhárító és a divinációs rítusok megfelelő időpontjának meghatározása során tártak fel. A mezopotámiai ékírásos szövegek között azonban három olyan forráscsoportot ismerünk, amelyek szorosabb kapcsolatba hozhatók a babilóniai számmisztikával, illetve az ezekben a szövegekben azonosított szent számok egy többékevésbé koherens rendszert alkotnak. Ezek az alábbiak: 148 Metrológiai szövegek Menológiai szövegek Hémerológiai szövegek A metrológiai szövegek a kiemelten fontos babilóniai szentélykörzetek épületeinek és udvarainak szélességi és hosszúsági adatai közti mágikus összefüggésrendszert tárják fel, a legismertebb ilyen jellegű a babiloniai szentélyeket áttekintő TIN.TIRKI kezdősorú szöveg. A napok, illetve a hónapok tudományát tartalmazó menológiai és a hémerológia szövegek a különböző mezopotámiai kultikus kalendáriumokból eredeztethetőek. A legteljesebb ilyen jellegű szöveg az ún. Babiloni Almanach, amelyet a Kr. e. I. évezredben állítottak össze számos korábbi szöveg kompilálása nyomán. A különböző kultikus naptári rendszerek hagyománya Mezopotámiában a Kr. e. III. évezred első felére jellemző lokális államiság hagyományára vezethető vissza. Bár a politikai egység az évezred közepére megvalósult a tekintélyes déli városok önállóságának hagyománya az önálló naptárrendszerekben

3 Számmisztika a babilóniai orvosi szövegekben még sokáig megőrződött. A különbségek formailag nem voltak jelentősek, mivel Mezopotámia összes kalendáriuma 12 db. 30 napos holdhónapra osztja fel az évet. A naptárak azonban a hónapnevek, az évkezdet vagy az ünnepi rítusok viszonylatában azonban már jelentős eltéréseket mutattak. Míg a menológiai összefüggések az egyes hónapokra, illetve bizonyos hónapszakaszokra vonatkozóan szolgáltattak adatokat, a hémerológiai szövegek az egyes napokhoz kapcsolódó kedvező, illetve kedvezőtlen tevékenységekről tartalmaztak információkat. A szövegeket két csoportra oszthatjuk: az egyik csoport szövegei az egyes hónapokhoz kapcsolódóan szolgálnak mitologikus, asztronómiai, kultikus és gazdasági természetű információkkal, a másik csoport a különböző hónapokban található kedvező, illetve kedvezőtlen napokat, valamint az ezekhez kapcsolódó specifikus (általában kultikus-rituális) tevékenységeket írja le, a babilóniai forrásokban tehát kapcsolat van a holdfázisok és a kultikus szertartások ideje között. A mezopotámiaiak kultikus-rituális időszámítása 4 szakaszra osztotta az egyes hónapokat. Az egyes szakaszok a hold fázisaihoz kapcsolódtak: a hold eltűnésétől az újhold megjelenéséig 27, 28, 30, 1 félhold telihold félhold 7 14, 15 21,

4 Bácskay András Az egyes időszakoknak önálló elnevezésük, illetve hémerológiai jelentősségük volt. Általánosságban megállapítható, hogy a hónap első felét az újhold megjelenésétől a telihold észleléséig kedvező, míg a második felét a hold fogyását, illetve eltűnését kedvezőtlen hatásúnak tartották. Különösen veszélyesnek vélték a hold nem-láthatóságának időszakát, a hónap utolsó napjait. A babilóniaiak számára tehát az egyes napok hónapban elfoglalt helye nagyobb jelentőséggel bírt, mint a hónap kedvező vagy kedvezőtlen volta, azaz a hémerológiának fontosabb szerepe volt, mint a menológiának. A mezopotámiaiak a napok tudományát akkádul utukku-nak nevezeték. A kifejezés a sumer u 4.dug = jó, azaz kedvező nap akkadizált változata. A jeles napok kapcsán a mezopotámiai hémerológiai szövegek a következő kategóriákat különböztették meg: 150 általában kedvező általában kedvezőtlen félig kedvező bizonyos kultikus-rituális tevékenységre vonatkozóan kedvező bizonyos kultikus-rituális tevékenységre vonatkozóan kedvezőtlen A hémerológiai összefüggések feltárásához a mezopotámiaiak a csillagászati megfigyeléseken túl matematikai számításokat is végeztek. Ezekben a szövegekben a 3-as és a 7-es valamint ritkábban az 5-ös számokkal kapcsolatos szorzatok, illetve osztások révén igazolják valamely nap hémerológiai jelentő

5 Számmisztika a babilóniai orvosi szövegekben ségét. Ezen a műveket az asszír és babiloni tudósok ún. misztikus mitológikus magyarázó szövegeként szokás számon tartani. A kutatásban ezen szövegeket sokáig egyfajta ezoterikus szövegekként tartották számon, de mára bebizonyosodott, hogy jelentős szerepet játszott a hémerológia napi gyakorlatában is. 2. A babilóniai orvosi szövegek A babilóniai orvosi szövegek az ékírásos szövegkorpuszban külön csoportot alkotó ún. tudományos szövegek csoportjához tartoznak. Az orvosi szövegeken túl, ebbe a csoportba tartoznak a jóslási és a bajelhárító rítusokat tartalmazó szövegek is. A szövegeket formailag tekintve a mezopotámiai tudományos szövegek két típusát különböztetjük meg: az ún. lexikális szövegeket, melyek az írnokképzés során használt jel és szólistákból eredeztethetőek és az egyes eseteket ismertető szövegek, melyeket a Kr. e. II. évezredtől kezdődően megszerkesztett sorozatokba foglaltak. A fenti két fő típushoz járultak a későbbiek során a kommentárok, amelyek megmagyarázták az érintett szövegben előforduló szakkifejezéseket. A tudományos szövegek alaptípusai a jóslással kapcsolatosan alakultak ki, az orvosi szövegek korpusza a már kialakult szövegtípusokat vette át, Az orvosi szövegek kapcsán a következő szövegtípusokat különböztetjük meg: a gyógyító növényeket, ásványokat és egyéb gyógyhatású anyagokat tartalmazó farmakológiai listákat, a diagnosztikai ómeneket, a kezelést ismertető gyógyászati szövegek és az ezekhez kapcsolódó kommentárok. 151

6 Bácskay András A betegségek elnevezését gyógyhatásúnak vélt anyagok (növények, kövek, ásványok, fekáliák, zsiradékok és folyadékok) listaszerű felsorolást tartalmazó szövegek a lexikális szövegek típusához tartoznak. Formailag nézve a lista lehet egyszerűen csak az egyes növények vagy ásványok felsorolása, illetve az egyes tételek kiegészülhetnek az érintett növény vagy ásvány orvosi alkalmazhatóságát tárgyaló részszel. A kibővített listatípus háromhasábossá válhat, ha az anyagnév és az orvosi felhasználhatóság rubrikái közé bekerül azon betegség neve is, amelyre a tárgyalt anyag hatásosan alkalmazható. Formailag szintén a listához sorolhatók az ún. mágikus köveket tartalmazó listák, melyek olyan kövek felsorolását tartalmazzák, amelyekből bajelhárító amuletteket állítottak össze. A felsorolás mellett szerepelhetett az amulett elkészítéséhez szükséges rituálét és időnként az amulett alkalmazási módját. Szintén ebbe a csoportba tartoznak más, bajelhárító eszközöket tartalmazó felsorolások. A gyógyászati szövegek egyes betegségek kezelését tartalmazzák. A táblát paragrafusokra osztották és minden paragrafusban egy-egy kezelést olvashatunk. A paragrafus bevezetőszakaszában található a szimptómák felsorolása és a betegség meghatározása. A középső szakaszban a gyógyhatású anyagokból elkészített gyógykészítmény összeállítása és annak alkalmazása áll. Ezt követi a befejező szakaszban a beteg sorsára vonatkozó prognózis, amely általában a beteg felépülésével számol. A diagnosztikai ómensorozatok fókuszában a testen észlelhető elváltozások álltak. A táblát ebben az 152

7 Számmisztika a babilóniai orvosi szövegekben esetben is paragrafusokra osztották, és az egyes paragrafusok más-más ómeneket tartalmazott. A bevezető szakaszban a szimptómák felsorolása, a középső szakaszban a betegség meghatározása és a befejező szakaszban a beteg további sorsa áll. A kommentárok a mezopotámiai tudományosság sajátos termékei. Szerepük abban állt, hogy segítsék a szövegek megértését azáltal, hogy a magyarázatokat adnak az egyes sorokban előforduló szavakhoz, kifejezésekhez, ezért ez a szövegtípus az oktatásban vált fontossá. Az orvosi szövegekben található számok bemutatása előtt le kell szögeznünk, hogy véleményünk szerint a mezopotámiaiak betegségekről és a gyógyításról alkotott felfogásuk megegyezett az előjelekről alkotott elképzeléseikkel, azaz a páciens testén érzékelt betegségeket az ártó hatású előjelek egy sajátos típusának tekintették, illetve a gyógyító rítusok során a bajelhárító rítusok paradigmája szerint jártak el, azaz az ártó kisugárzással bíró előjelhordozónak tekintett páciens, illetve annak valamely testrészének megtisztítására törekedtek. A gyógyító rítus, azaz a betegségek kezelése a következő két nagy lépésre bontható: a gyógyszeres kezelés, azaz az alkalmazott gyógyszer elkészítése és a megfelelő testrészen történő alkalmazása, az amulettek és egyéb bajelhárító eszközök alkalmazása, azaz ezek elkészítése és a megfelelő testrészen való elhelyezése. 153

8 Bácskay András A fenti két lépést kapcsolódó ráolvasások, illetve rítusok kísérték, amelyekkel hatékonnyá tették mind a gyógyszeres, mind az amulettel végrehajtott kezelést. 3. Az orvosi szövegek mágikus számai A mezopotámiai orvoslás folyamatát vizsgáló kutatók, az orvosi szövegek, illetve a mezopotámiai gyógyászat praktikus oldalát a kezelési szövegek gyógyszeres eljárásának néhány, a gyakorlati tapasztalat eredményének tűnő elemével szokták bemutatni. Ilyen elemeknek számítanak például a gyógyhatású anyagok elegyítésének bizonyos lépései, a különböző hatóanyagok elkeveredését segítő várakozás a gyógyszer alkalmazása előtt, valamint a kezeléshez kapcsolódó számszerű adatok. A terapeuta szövegek gyógyszeres kezeléseit vizsgálva én azonban arra a következtetésre jutottam, hogy az orvosi szövegekben a gyógyszeres kezelés során fellelhető számok a mezopotámiai számmisztika fentebb bemutatott öszszefüggésrendszerébe illeszthetőek. Az alábbiakban az orvosi szövegekben azonosítható szent számok rendszerét mutatom be. Az orvosi szövegek alábbi elemei vizsgálhatók témánk szempontjából: 154 a betegség hossza a gyógyszeres kezeléshez felhasznált gyógyhatású anyagok száma a kezelés időtartama kezelés gyakorisága a lánc-amulettek mágikus köveinek száma a recitálandó ráolvasások gyakorisága

9 Számmisztika a babilóniai orvosi szövegekben A fejezet nem tárgyalja a gyógyító rítusok lefolytatásának idejét, mivel ezekre az orvosi szövegek nem tartalmaznak utalást. Más források alapján azonban világos, hogy gyógyító rítust a bajelhárító rítusok többi típusához hasonlóan csak hémerológiai szempontból kedvező napokon lehetett lefolytatni. 1. A betegség hossza Az orvosi szövegek közül a diagnosztikai ómenek foglalkoznak a pácienst gyötrő szenvedés hosszúságának kérdésével, az időtartam azonban nem önmagában volt érdekes, hanem a a beteg testi jeleivel, valamint a szenvedés okozójának, illetve a betegség elnevezésével együtt alkotott koherens rendszert. Ha két vagy három napig beteg, és a láz, a gyulladás elmúlik, majd miután elmúlt a betegsége Ha a második vagy harmadik napon forró és hideg, és verejtékezik lub;tu nevű betegsége van... Ha a második vagy harmadik napon gyomorpanasz kínozza, lázas és verítékezik Ha a második vagy harmadik napon és verítékezik (a diagnosztikai ómensorozat 16. táblája - SBTU I ) A betegség időtartamát és a testi jeleket egymással összefüggésbe állító sorok a terapeuta szövegekben is előfordulnak: Ha ugyanaz (a betegsége), az arca olyan, mint aki (sok) sört iszik, erősen verejtékezik. Ez az ember

10 Bácskay András napig lesz beteg. Azért, hogy betegsége ne legyen hosszabb, igyon elsőrangú sör üledéket és (BAM 416 Obv ) 2. A felhasznált gyógyhatású anyagok száma A terapeuta szövegek összességben több száz gyógyhatású anyagot említenek, az egyes forrásokban rendkívül szórt a felhasznált anyagok száma....ezt a 15 gyógynövényt (kitörés) törd apróra zsázsaporral (kitört, vsz. keverd össze..) (AMT , 57-58) Az (ehhez a ráolvasáshoz) kapcsolódó rituálé a következő: végy 7 északi szentjánoskenyeret, nyárfa tűzön pörköld meg, olajjal keverd össze, hétszer recitáld (közben) a ráolvasást, háromszor kend be vele (a beteget), nyomkodd meg (vsz. masszírozás). Miután megnyomkodtad recitáld a fejére a ráolvasást. Ezt a 25 gyógynövényt és aromatikus anyagot vágd össze, törd apróra, végy sört, mustárfű levét és erős ecetet, és add (hozzá) az őrleményhez, (a gyógyszert) zárd kemencébe, (majd) reggel vedd ki és hűtsd le, adj hozzá mézet és szűrt olajat, majd (a gyógyszert) egyszer, kétszer, háromszor csepegtesd a végbelébe. (BAM ) Ezt a 8 növényt aprítsd fel, nyomkod szét sörben, igya meg, (a fejét) olajjal kend be és meggyógyul. (BAM ) 156

11 Számmisztika a babilóniai orvosi szövegekben 3. A kezelések időtartama A szövegek jó része nem adja meg a különböző típusú kezelések (kenőcs, borogatás, kanalas orvosság, füstölés stb.) időtartamát, azok a szövegek azonban amelyek erre vonatkozóan tájékoztatnak a következő időszakokat találjuk: 3 napos kezelés...(a gyógynövényeket) mustárfű levében gyúrd össze, a (beteg) fejét borotváld le, borogasd be, és 3 napig ne old le (a borogatást). Timsót, fekete pasztát keverd el oroszlánzsírban, a szemeit kend be és meggyógyul....(a gyógynövényeket) aprítsd fel, törd apróra, gyúrd össze mustárfű levében, (és) 3 napon keresztül borogasd (a fejét). (BAM 480 Kol. II. 62.) 15 napos kezelés Borotváld le (a beteg fejét), tönkölybúzát mustárfű levében gyúrj össze, (és) 15 napon keresztül borogasd (a fejét). (BAM 480 Kol. II. 61.) 7 napos kezelés (a gyógyhatású anyagokat) áztasd vízbe, (és a beteget) 7 napon keresztül mosd (ezzel), és (akkor) meggyógyul. (Tsukimoto Obv. 15.) 157

12 Bácskay András 4. a kezelés gyakorisága A szövegekben nem ritka a gyógyszeres kezelés megismétlése, azonban az ismételt kezelés pontos száma általában nem derül ki, mivel az esetek többségében az akkád nyelv ún. iterativ jelentésárnyalatú igei formájával fejezik ki az ismétlődő cselekvést. Az orvosi szövegek számszerű adatokat vizsgálva az alábbi típusokat tudjuk megkülönböztetni: 1 x, 2 x, 3 x Ha valakinek fáj a szeme és lázas (a gyógyhatású anyagot) gyúrd össze vajjal (kitörés) mosd meg (a beteget) vízben (kitörés), a szemeit egyszer, kétszer, háromszor kend be (a gyógyszerrel) (AMT ) (a gyógyszert) helyezd a (beteg) fejére, (és) permetezz rá cédrusaromát, (és) egyszer, kétszer, háromszor helyezz a (beteg) fülének belsejébe (gyógyszert), (kitörés) (AMT ) (a gyógyszerből a beteg) éhgyomorra egyszer, kétszer, háromszor igyon, (majd) igyon šiqqu-t és ecetet, (és/majd) a végbelébe (kitört, de vsz. csepegtess a gyógyszerből.) (AMT ) 3 x Az (ehhez a ráolvasáshoz) kapcsolódó rituálé a következő: végy 7 északi szentjánoskenyeret, nyárfa tűzön pörköld meg, olajjal keverd össze, hétszer reci 158

13 Számmisztika a babilóniai orvosi szövegekben táld (közben) a ráolvasást, háromszor kend be vele (a beteget), nyomkodd meg (vsz. masszírozás). Miután megnyomkodtad, recitáld a fejére a ráolvasást. 5. A lánc-amulettek mágikus köveinek száma Az orvosi szövegekben megjelenő amulettek alkalmazásának célja a gyógyszeres kezelés révén az ártó hatású előjeltől megtisztított testrész, illetve a páciens rituális/mágikus védelmének biztosítása volt. A forrásokban azonosítható amuletteket formai szempontból két típusra oszthatjuk: az egyik a mágikus köveket egy fonálra fűző ún. lánc-amulett, a másik pedig a mágikus gyógyhatású anyagokat egy szőr-, bőr- vagy gyapjúdarabba csavaró, általam tasakos amulettnek nevezett típus. Témánk szempontjából a lánc-amulettek relevánsak. Ha valakinek lázas a feje és hullik a haja, a fej lázának és a haj hullásának megállításához (a gyógyszeres kezelést követően) a kapcsolódó rítus a következő: (kövek felsorolása) ezt a 13 nevezett (követ) fűzd fel egy gyapjúfonálra (BAM 480 kol. III ) (mágikus kövek felsorolása) ezeket a köveket kösd a (páciens) kezére és lábára, és (mond el) a kattaritum kezdősorú ráolvasást. (Tsukimoto Obv ) Az ehhez tartozó rituálé a következő: karneolt, lazúrkövet, hegyi kristályt, kalcedont, papparmīnu követ, šihu követ, szerpentint, arzént, UGU.AŠ.GI.. 159

14 Bácskay András GI követ hematitot, šubű követ jobb- és baloldali ZA.MUŠ köveket fűzz gyapjúfonálra, helyezd a hajába! (BAM 3 Kol. II ) 6. a ráolvasások recitálásának gyakorisága A terapeuta szövegekben megjelenő ráolvasások a gyógyító rítus folyamatának eddig vizsgált két eleméhez (a gyógyhatású készítmények valamint az amulettek alkalmazásához) egyaránt kapcsolódnak. A mezopotámiaiak úgy vélték ugyanis, hogy az isteni eredetűnek tekintett ráolvasások segítsége nélkülözhetetlen a gyógyszerek és az amulettek (a bulfu vagy vammu valamint a m/lu) hatékonnyá tételéhez, azaz a gyógyszerek és az amulettek valódi gyógyító hatását a megfelelő ráolvasás biztosította. A ráolvasás recitálását említő szöveghelyek vizsgálata során az alábbi típusokat lehetett elkülöníteni a recitálás gyakoriságára vonatkozóan: 7x7 alkalommal recitál ráolvasást a penészgombahéj főzetre hétszer és hétszer olvasd rá a varázsigét, (majd) borogasd a halántékát. (BAM 482 kol. I 24.) 7 alkalommal recitál Az (ehhez a ráolvasáshoz) kapcsolódó rituálé a következő: végy 7 északi szentjánoskenyeret, nyárfa tűzön pörköld meg, olajjal keverd össze, hétszer recitáld (közben) a ráolvasást, háromszor kend be vele (a 160

15 Számmisztika a babilóniai orvosi szövegekben beteget), nyomkodd meg (vsz. masszírozás). Miután megnyomkodtad recitáld a fejére a ráolvasást. (BAM 147 Rev ) 3 alkalommal recitál Az ehhez (a ráolvasásához) kapcsolódó rituálé a következő: nīnű növényt, ként, atā išu növényt, spárgát aszalj meg, nyomkod szét, keverd el olajban és a ráolvasást háromszor mond el felette, kend be vele és meggyógyul! Végy gyíkot tedd hozzá sötét szövetbe akaszd a nyakába! (BAM 148 Rev ) 7. a felhasznált gyógyhatású anyagok mennyisége Miután ezekkel a borogatásokkal beborogattad őt (a beteget), 10 šiqlu zsázsát tégy fűszermozsárba. Az ecetet ne törd mozsárban! 5 šiqlu zsázsát süsd bele egy kenyérbe (és a beteg) egye meg. Zsázsát fél qű sörben morzsold szét (és a beteg) igya meg, és (a beteg) térjen vissza a szemre alkalmazott zsázsa-kötéshez. (BAM 3 Kol. I ) A szövegekben előforduló számadatok az alábbiak szerint összegezhetők: 161

16 Bácskay András 3, 21 Betegség időtartama Gyógyhatású anyagok száma Sokféle, de a 7 és a 15 gyakori Kezelés időtartama (nap) 3, 7, 15 Kezelés gyakorisága (darab) 3, 1x2x3 A mágikus kövek száma 7, 13, 15 Recitálandó ráolvasások száma 3, 7, 7x7 Az adatokból megállapítható, hogy a gyógyító rítus különböző lépései, illetve a gyógyszeres kezelés során leggyakrabban előforduló számok nagymértékű azonosságot mutatnak. Úgy véljük, hogy ez az azonosság nem a véletlen műve, illetve nem az orvosi kezelésekből adódó gyakorlati tapasztalat eredménye, hanem sokkal inkább a mezopotámiai számmisztika megnyilvánulásának tekinthető. Annak ellenére, hogy a terapeuta szövegekben lévő számok összefüggéseivel eddig egyetlen kutató sem foglalkozott mélyrehatóan, a bajelhárító rítusok számmisztikai összefüggései a jellegzetesen mágikusnak tartott eljárások kapcsán (így például a ráolvasások recitálásának száma) már korábban is ismertek voltak. A terapeuta szövegek számadatainak általam elvégzett elemzése azonban arra is rámutat, hogy nemcsak a ráolvasások recitálásához vagy az amulettek alkalmazásához kapcsolódó számok, hanem a gyógyszeres kezelés részét alkotó eljárásokban szereplő számok is mágikusak. Pontosabban fogalmazva a mezopotámiai számmisztikai ugyanazon összefüggésrendszerébe helyezhetők. A 162

17 Számmisztika a babilóniai orvosi szövegekben fenti összefüggés legszembetűnőbben a gyógyszeres kezelések időtartamában, illetve gyakorisága kapcsán mutatható ki. Ebben a logikai rendszerben a gyógyszeres kezelés egyik, több kutató által is a modern orvosi szemlélethez közel állónak mondott eleme, a gyógyszerek alkalmazásának napszakokhoz való kötődődése, is ennek a számmisztikai rendszernek a részét alkotja. A napszakokhoz kapcsolódó kezelést példázza az alábbi szöveghely: Ha valakinek az arca, a nyaka és az ajka állandóan kisebesedik és (a sebek) mint a tűz égetik, azt az embert rābisu démon ragadta meg. A meggyógyításához (a gyógykészítménnyel) kend be reggel délben és este. (B.2/7 6-15) Az ismétlődő kezelés egyáltalán nem szokatlan jelenség az orvosi jellegű forrásokban, bár ennek pontos számát a szövegek általában nem közlik. Úgy véljük, hogy a tárgyalt szöveghely három napszakra vonatkozó kezelési alkalma (reggel, délben, este) nem a mezopotámiai gyógyászat praktikus tapasztalatiból, azaz a gyógyszerek felszívódási idejének felismeréséből származó orvosi tudásból fakad, hanem a fenti táblázat adatai között kiemelt gyakorisággal előforduló hármas számmal kapcsolatos számmisztikai hátterével van összefüggésben. Összefoglalásképpen elmondható, hogy az orvosi szövegekben megjelenő mágikus számok rendszeré a tanulmány első felében bemutatott hémerológiai és 163

18 Bácskay András menológiai szövegek számmisztikai rendszerébe illeszkedik, melyben a terapeuta szövegek leggyakrabban előforduló számai (3, 7, 15) ugyancsak kiemelkedő jelentőséggel bírnak. 164

19 Számmisztika a babilóniai orvosi szövegekben Irodalom: A mezopotámiai hémerológiáról és menológiáról Casaburi, M. C.: ūmē tābūti I giorni favorevoli, Padova, Cohen, M. E.: The Cultic Calendars of the Ancient Near East, Bethesda, Frankena, R.: Tākultu de Sacrale maaltijd in het assyrische ritueel, Leiden, Labat, R.: Hémérologies et Ménologies d Assur, Paris, Labat, R.: Un calendrier babylonien des travaux, des signes et des mois (séries iqqur ipuš). Párizs, Landsberger, B.: Der Kultische Kalender der Babylonier und Assyrer, Leipzig, 1915 Langdon, S.: Babylonian menologies and the semitic calendars, London, Livingstone, A.: Mystical and Mythological Explanatory Works of Assyrian and Babylonian scholars, Oxford, Livingstone, A.: The Magic of Time. in: T. Abusch K. van der Toorn (szerk.): Mesopotamian Magic textual, historical, and interpretative perspectives, Groningen, 1999, pp Livingstone, A.: The Case of Hemerologies: Official Cult, Leraned Formulation and Popular Practice, in: Watanabe, K.: Priest and Officials in The Ancient Near East, HeIdelberg, 1999, A mezopotámiai orvoslásról Bácskay A.: Mezopotámiai orvoslás. Ókor, II. évfolyam 2-3 szám (2003)

20 Bácskay András H. Avalos: Illness and health care in the ancient near east. The Role of The Temple in Greece, Mesopotamia, and Israel, Atlanta, R. D. Biggs: Babylonien, in: H. Schipperges (szerk.): Krankheit, Heilkunst, Heilung, München, 1978, I. L. Finkel M. J. Geller (szerk.): Disease in Babylonia, Leiden Boston, P. Herrero: La thérapeutique mésopotamienne, Paris, N. Heessel: Babylonisch-assyrische Diagnostik, AOAT 43, Münster, J. A. Scurlock: Magico-Medical Means of Treating Ghost-Induced Illnesses in Ancient Mesopotamia, Leiden Boston, J. V. Kinnier Wilson: Organic Diseases of Ancient Mesopotamia and Mental Diseases of Ancient Mesopotamia, in: D. Brothwell A. T. Sandison (szerk.): Diseases in Antiquity, Band III, Springfield, R. Labat: La médecine babylonienne, Paris, H. Sigerist: A History of Medicine, Vol. I.: Primitive and Archaic Medicine, New York,

21 Számmisztika a babilóniai orvosi szövegekben Névmutató 167