A tanulók értékelése. Published on Eurydice (

Átírás

1 Published on Eurydice ( A tanulók értékelése A tanulói értékelés kultúrája az elmúlt évtizedben jelentősen fejlődött. A különböző funkciójú tanulói és bizonyos méréseknél egyúttal az oktatásirányítást is szolgáló mérések spektruma szélesedett, szakszerűsége javult, a pedagógiai munkában való fontosságáról való meggyőződés erősödött, fontos innovációkra került sor. A évi köznevelési törvény kimondja, hogy a tanulók teljesítményét rendszeresen érdemjeggyel kell értékelni, és deklarálja, hogy a tanulót és a szülőt az érdemjegyekről rendszeresen tájékoztatni kell. A helyzetfeltáró (diagnosztikus) értékelést a pedagógusok elsősorban a belépő évfolyamon, azon kívül a besorolási döntések esetében, a gyerekek haladási csoportokba sorolásához használják (pl. nyelvtanulásnál, de nem ritkán a matematika oktatásában is), elsősorban azért, hogy a tudásszint kisebb szórása javítsa a pedagógiai munka feltételeit. Formatív és szummatív értékelésre egyaránt rendszeresen sor kerül az iskolákban. E kétfajta értékelés funkciója, szerepe ugyanakkor nem mindig válik el egymástól minden szereplő főleg a diák és a szülő, és olykor a pedagógus számára, olykor átláthatatlanná válik a kettő közötti különbség. Az érdemjegyek és osztályzatok a tudás értékelésénél a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), illetve elégtelen (1). A magatartás és a szorgalom minősítésére négyfokú skála szolgál: példás (5), jó (4), változó (3) és rossz/hanyag (2). Az érdemjegyek a gyerekek alapadatait tartalmazó osztálynaplóban kerülnek dokumentálásra, és bekerülnek az üzenő füzetekbe / ellenőrző könyvekbe, amelyek elsődleges funkciója a szülő tájékoztatása. Az iskolák döntő többségében már elektronikus napló és ellenőrző könyv van, melybe szigorú adatvédelem mellett kizárólag az érintett pedagógus, tanuló és annak szülei nyerhetnek betekintést. A pedagógusok törekednek arra, hogy minden tanulót, minden tantárgyból legalább havonta értékeljenek, s erről az érdemjegyek beírására is szolgáló rendszerben tájékoztassák a szülőket. A szülő igazolja, hogy látta és tudomásul vette az iskolai értékelést. A formatív értékelésnél az érdemjegyek mellett egyes iskolákban használatos a teljesítmény százalékos és szöveges értékelése is. Az értékelési eszközök megválasztása az iskola pedagógiai programjában rögzített keretek között történik. A formatív értékelés leggyakoribb eszközei a tanulói feleletek, a rövid idejű (5 20 perces) dolgozatok íratása, valamint az írásbeli házi feladatok ellenőrzése. A szummatív értékelés általánosan elterjedt eszközei a nagyobb tananyagrészek végén íratott, úgynevezett témazáró dolgozatok és a félévi és év végi tantárgyi érdemjegyek kötelező megítélése. Ezek sokszor az évközi formatív és szummatív

2 értékelések összegzéséből adódnak. További, kevésbé általánosan elterjedt szummatív értékelési eszközök a több óra anyagáról számot adó beszámoló; az önálló megfigyeléseken, kísérleteken és anyaggyűjtésen alapuló írásos munkák vagy előadások, illetve ritkábban, elsősorban a magániskolákban az évenkénti vagy gyakoribb belső vizsgák. A gimnáziumok egy kis részében elterjedt a 10. osztály végi belső vizsga, az ún. kisérettségi, illetve a 11. év végén a 12. évben esedékes középiskolai záróvizsgát, az érettségit szimuláló ún. próbaérettségi. Kompetenciamérés 2001-ben került sor először Országos kompetenciamérésre (OKM Országos kompetenciamérés - Általános leírás [1]), amelynek elsődleges célja az iskolák eredményességéről való visszajelzés. A mérési rendszer olyan irányban fejlődött, hogy az néhány éve már a diákot, szüleit és pedagógusait az egyéni fejlődésről is tájékoztatni képes. Az OKM az ország szinte minden 6., 8. és 10. évfolyamos tanulójára kiterjedő éves mérési rendszer, amelyre 2007 óta azonos, a közoktatási törvény és miniszteri rendelet által szabályozott, rögzített eljárásrend szerint kerül sor. A felmérésben a tanulók matematika és szövegértés feladatokat tartalmazó tesztfüzeteket töltenek ki minden tanév végén, május utolsó hetében, 4x45 percben. A mérésben alkalmazott feladatok nem az adott évfolyam tantervi követelményeiben meghatározott tudástartalom elsajátításának mértékét mérik, hanem azt, hogy a diákok a közoktatásban addig elsajátított ismereteket milyen mértékben tudják alkalmazni a mindennapi életből vett feladatok megoldásában. A felmérés adatbázisából az Országos jelentés [2] mellett minden évben Fenntartói, Intézményi, Telephelyi jelentés és egyéni szintű Tanulói jelentés is készül. A Tanulói jelentés az egyes tanulók eredményeit mutatja be, a tanuló által elért képességpontot, feladatonkénti eredményét és azt, hogy az országos, az iskolája és az osztálya eredményéhez ez hogyan viszonyul. A tanulói jelentés eléréséhez a mérési azonosító ismerete szükséges, így azokat csak a tanuló és szülei, valamint iskolája érhetik el. Az országos kompetenciamérés már érezteti hatását az intézményi diagnosztikus értékelési kultúra fejlődésében, mivel terjed az eredmények iskolán belüli elemzése és megvitatása, és a tanárok tömegesen kapnak továbbképzést ezen a területen. A tanulók továbbhaladása A tanulók előmenetelének általános szabályait a évi köznevelési törvény [3] fogalmazza meg. Félévkor és a tanév végén a tanulót minősítik, minden tantárgyból külön-külön osztályzatot kap, melyet az évközi érdemjegyek alapján, a féléves, illetve az éves munkát figyelembe véve kell meghatározni. A félévi osztályzatok tájékoztató jellegűek, az év végi osztályzat azonban a továbbhaladás előfeltétele. A félévi és év végi osztályzatról a tanulót és a szülőt értesíteni kell. Erre félévkor az ellenőrző könyv, illetve az elektronikus napló, az év végi osztályzatok esetében pedig a bizonyítvány szolgál. A bizonyítvány közokirat. Alapelv - a köznevelési törvény is deklarálja -, hogy az érdemjegy és az osztályzat megállapítása nem lehet fegyelmezési eszköz; azoknak a tanuló valós tudását, teljesítményét kell tükrözniük. Ennek a kritériumnak igen nagy arányban megfelelnek az iskolák és a pedagógusok. Az osztályzatok az évközi érdemjegyekhez hasonlóan ötfokozatú skála értékei (jeles 5, jó 4, közepes 3, elégséges 2, illetve elégtelen 1), míg a szorgalom és magatartás minősítésére egy négyfokozatú skála (példás 5, jó 4, változó 3 és rossz/hanyag 2) szolgál. Az érdemjegyeket a pedagógus állapítja meg, az év végi osztályzatra pedig javaslatot tesz, a döntés a nevelőtestületé. A tanuló magasabb évfolyamba lépéséről az év végi osztályzatok áttekintése után szintén az iskola nevelőtestülete dönt.

3 A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket a tanév végére sikeresen teljesítette, azaz évközi teljesítménye, érdemjegyei vagy az iskolai vizsgán nyújtott teljesítménye alapján minden tantárgyból legalább elégséges (2) osztályzatot szerzett. Az évfolyam esetleges megismétléséről szóló döntés a tanév végén esedékes. Az évismétlésről a tantestület dönt. Az évfolyam megismétlésére kerülhet sor, ha valamely tantárgyból elégtelen (1) minősítést kapott a tanuló. Az új tanév kezdete előtt azonban a diák elvileg a javítandó tantárgyak számától függetlenül, általában egy vagy két, ritkán három tantárgyból javítóvizsgát tehet. A javítóvizsga az iskolában vagy független vizsgabizottság előtt tehető le. Utóbbit az iskolában kell kérelmezni, de a vizsga megszervezése az Oktatási Hivatal feladata, amely független szaktanárokat jelöl ki. Ez ritka, csak abban az esetben jellemző, ha a tanuló, a szülő és a pedagógus között konfliktus, illetve bizalmatlanság támad. Az évfolyam megismétlése nem tagadható meg a tanulótól a tankötelezettség végéig. Ha a javítóvizsgán minden tantárgyból legalább elégséges (2) minősítést kap, a magasabb évfolyamon tanulhat tovább a diák. Kötelező évfolyamot ismételnie a tanulónak akkor is, ha az igazolt és / vagy az igazolatlan mulasztásai meghaladják a jogszabályban meghatározott maximális mértéket, és a nevelőtestület nem engedélyezte számára az osztályozóvizsgát. Amíg tanköteles korú a diák, addig az évfolyamismétlés nem járhat az iskolából való eltanácsolással. Ha a tanuló másodszor vagy további alkalommal ismétli meg ugyanazt az évfolyamot, az iskolának egyéni foglalkozás keretében felzárkóztatást kell biztosítania részére. A gimnázium megszünteti a tanuló jogviszonyát, ha ugyanazt az évfolyamot másodszor sem tudta befejezni (ekkorra a tankötelezettségi korhatárt már bizonyosan elérte). A gimnázium évfolyamainak eredményes elvégzése középfokú végzettséget biztosít, de felsőfokon csak az ezt követő érettségi vizsga birtokában folytathatja tanulmányait a diák. Az érettségi vizsga megkezdésének feltétele a középiskolai végbizonyítvány megszerzése, azaz az utolsó évfolyamon valamennyi tantárgyból legalább elégséges osztályzat megléte. A középiskolai végbizonyítványnak tartalmaznia kell, hogy a tanuló legalább 50 óra közösségi szolgálatot végzett. Mód van ún. előrehozott érettségi letételére bizonyos tárgyakból től ez a lehetőség az idegen nyelvekre és az informatikára korlátozódik. (Korábban a legtöbb tantárgyban lehetett a középiskolai végbizonyítvány megszerzése előtt előrehozott érettségit tenni.) Az előrehozott érettségi a diákok között igen népszerű. Egy-egy tantárgyból a 11. évfolyam, esetleg már a 10. évfolyam végén érettségi vizsgát tesznek, sokszor annak a tanévnek a végén, amelyben az adott tantárgy tanulását befejezik. A vizsga az oktatás nyelvén magyarul vagy a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén, illetve más idegen nyelven folyik vizsgabizottság előtt. A vizsgázó a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint a szóbelit megelőzően megtekintheti írásbeli dolgozatát, és csatolhatja az értékeléssel kapcsolatos véleményét. Az érettségi záróvizsga, elsősorban általános műveltséget vizsgál. Az érettségi vizsga állami vizsga, amelyet országosan egységes vizsgaszabályzat és vizsgakövetelmények szerint kell megtartani. Öt tantárgyból kell érettségi vizsgát tenni. Ezek: 1.) Magyar nyelv és irodalom 2.) Történelem 3.) Matematika

4 4.) Idegen nyelv (a nemzeti-etnikai kisebbségi oktatásban részt vevők számára anyanyelv és irodalom) 5.) Egy szabadon választható tantárgy A kötelező és a kötelezően választandó mellett további vizsgatárgyakból is tehető érettségi vizsga. A vizsga több részből áll: szóbeli, írásbeli és bizonyos tantárgyak esetében gyakorlati részből. Vizsgaidőszak május júniusban és októberben van. A gimnáziumváltásra viszonylag szabadon nyílik lehetőség, amelyre igen gyakran lakóhely-változtatás után kerül sor, de sor kerülhet egyéb okból a szülő kérésére is. A diák évfolyamismétlés nélkül is jogosult programváltásra, ha a két program közötti tartalmi különbségek ezt lehetővé teszik. Erről mindig a fogadó középiskola igazgatója dönt, és ő határozza meg, hogy mely tantárgyakból kell esetleg különbözeti vizsgát letennie az átvett diáknak évvesztés nélküli továbbhaladás igénye esetén. Tanulói részképesség-hiány pl. dyslexia, dyscalculia gyanúja esetén szülői jóváhagyással a diákok egyes képességeinek erre a célra kijelölt bizottság általi vizsgálatára kerülhet sor. A bizottság döntése felmentést adhat bizonyos tantárgyak pl. idegen nyelv, matematika minimális követelményeinek teljesítése alól. Erre egyre gyakrabban kerül sor. Ez nem akadálya a tanulói továbbhaladásnak. A törvény azt is megengedi, hogy a diák igazgatói engedély alapján több évfolyamot is elvégezzen egy tanévben, ilyenkor viszont a tanév végén osztályozóvizsgát kell tennie. Ez a tehetséges magántanulók esetében fordul elő, de igen ritka. Bizonyítványok A tanulók az egyes évfolyamok teljesítéséről a tanév végén bizonyítványt kapnak. A bizonyítványba kerülő osztályzatok a tanuló tanév közbeni teljesítményén, a formatív és szummatív értékelések során kapott érdemjegyein, ritkán a nem kötelező, az iskola által szervezett vizsgákon elért minősítésén alapulnak. A bizonyítványt tehát általában nem előzi meg külön vizsga. Kivételt képeznek az iskolalátogatás alól felmentett magántanulók (számuk 1% alatt van), akik osztályozóvizsgán adnak számot az év végére elért tudásukról, valamint a javítóvizsgára kötelezett, az adott tantárgyból elégtelen (1) érdemjegyet kapott, vagy az előírt maximumnál (ez tantárgyanként a tanórák 30%-a) többet hiányzó diákok. A bizonyítvány közokirat, amelynek tartalmát az ellenkező bizonyításáig el kell fogadni. A bizonyítványt magyarul, illetve, ha az iskolai oktatás más nyelven is folyik, két nyelven kell kiállítani. A bizonyítvány kiadását az iskola semmilyen indokkal nem tagadhatja meg. A bizonyítvány tartalmazza a tanuló nevét, azonosító adatait, évfolyamát, a tantárgyak nevét, az osztályzatot szöveges és számjegyes formában, a megjegyzések helyét, a dátumot, az igazgató és az osztályfőnök aláírását, valamint az iskola pecsétjét. Az érettségi bizonyítvány közokirat, amelynek előállítása és forgalmazása az oktatásért felelős miniszter engedélyéhez kötött. A bizonyítványokat magyarul, illetve, ha az iskolai oktatás más nyelven is folyt, két nyelven kell kiállítani. Az érettségi bizonyítvány a vizsgázó adatain kívül tartalmazza a vizsgatárgyak nevét, szintjét, a vizsga nyelvét, a vizsga eredményét érdemjegyben, százalékosan és szövegesen, valamint a hitelesítő aláírásokat és a záradékokat. Az érettségi bizonyítványt a vizsgabizottság adja ki. A bizonyítvány megszerzésének feltétele a sikeresen letett érettségi vizsga. A vizsgabizottság döntése ellen öt napon belül, jogszabálysértésre hivatkozással fellebbezés nyújthat be a tanuló vagy a szülő a kormányhivatalhoz. A kormányhivatalnak három nap áll rendelkezésre a fellebbezés elbírálásához. Az érettségi bizonyítvány felsőoktatási intézménybe való felvételre, szakképzésbe való

5 bekapcsolódásra, munkakör betöltésére és tevékenység folytatására jogosít a konkrét érettségi eredménytől (osztályzatoktól) függetlenül. Az érettségi bármely felsőoktatási szakirányra való beiratkozásra jogosít, természetesen a további felvételi követelmények teljesítése esetén. DID YOU FIND WHAT YOU WERE LOOKING FOR? YES NO Contact * Message * Leave this field blank Source URL: Links [1] [2] [3]