A VELENCEI-HEGYSÉGI GRÁNIT METALLOGÉNIAI SAJÁTOSSÁGAI*

Átírás

1 M ÁLL FÖLDTANI INTÉZET ÉVI JELENTÉSE AZ 1987 ÉVRŐL (1989) A VELENCEI-HEGYSÉGI GRÁNIT METALLOGÉNIAI SAJÁTOSSÁGAI* H orváth István - Ódor László - Ó Kovács Lajos M Áll Földtani Intézet Budapest, Népstadion ut 14 H ETO ( ) T á rg y sz a v a k metallogenia, gránit, kémiai összetétel, cluster elemzes, nyomelem vizsgalatok, ercasvanyok, ritkaföldfémek, felso-karbon, Velencei-hg A velencei-hegysegi gramtterulet erőtelepeinek es ercindikacioinak vizsgálata a kővetkező eredményekre vezetett A Patkan, Szuzvaron es Pakozdon (Nadapon) művelt polimetallikus, polimetallikus fluoritos, flouritos hantos ercesedest es a kvarctelereket genetikailag a felso-kreta alkali ultrabazisos magmatizmushoz kapcsoljuk A gránitba es a kontakt palaba települő agyagos elvaltozasu mtruzív breccsakban es erczsinorokban az Au, Ag, Cu, (Mo) es polimetallikus ercesedes genetikailag közvetlenül az eocen andezitekhez kapcsolódik Úgy véljük, hogy a granitmagmatizmushoz genetikailag csupán a gránit palahatar közelében megtalálható, mikrogranit- es aplittelerekben levő, eres es hintett kifejlodesu mohbdenites ercesedes tartozik A granitmagmatizmus fázisainak elkülönítésével kimutattuk, hogy mindössze egyetlen nagyobb gramtos magmakepzodesi szakasszal számolhatunk, ez hozta letre a nagy tömegű alapgranitot, s nem történt olyan további differenciacio, amely speciális gramtos fázisokat (konnyenillo-gazdagsag, granitofil ritkafemek) eredményezett volna A velencei-hegysegi gránitot extrem szubntkafemes gránitnak tekintjük A Velencei-hegyseg komplex földtani ércfoldtani előkutatása során ( ) számos uj indikációt ismertünk meg A megelőző kutatások eredményeit, a polimetalhkus - fluoritos erőtelepeket és egyéb ércindikaciokat az adott ismeretessegi szinten ércfoldtamlag, genetikailag a kővetkezőképpen értelmeztek A gramtos területen lezajlott ercesedest terben es időben két reszre osztottak A felső-karbon gramtmagmatizmushoz kötöttek és pneumatolitos hatassal magyaráztak a Retezi-tároban megismert kvarc-molibdemtes ércesedest Utómagmashidrotermális (mezotermalis) eredetűnek vélték a gránitban és részben a palakopenyben kifejlődött kvarc polimetallikus fluontos-baritos teléres ercesedest (Vendl A 1914, Jantsky B 1957) Az eocen andezitvulkanizmushoz kapcsoltak a Nadaptól Pázmándig terjedő terület ercindikacioit (amelyeknek az andezithez való kapcsolata nyilvánvaló), valamint a meleg-hegyi enargitos utóvulkáni ercesedest es többen lándzsát törtek amellett, hogy a gramtos terület szulfidos ercesedése nem a grámtintrúzió termeke, hanem az eocén andezittel áll genetikai kapcsolatban (Földvári A 1947, Kiss J 1954, 1982, Kazanitzky F 1959) Előadva a MEGS 5 Konferencián Dubrovmkban (1987 o k t)

2 A továbbiakban a kutatás során megismert uj adataink segitsegevel csupán a grámtterulet indikációinak es előfordulásainak ertelmezesevel foglalkozunk, s célunk az, hogy eljussunk a gránit, íll a granitmagmatizmus metallogemai megítéléséhez Ezért el akarjuk különítem a gramtmagmatizmust követő, kimutatott és feltételezhető magmas hatásokat, amelyeknek szerepe lehetett az erctelepek es indikációk létrehozásában A földtani helyzet, a területet ért magmás hatások áttekintése Az 1 ábrán a velencei-hegysegi gránit folytatódása es felszín alatti elterjedése lathato a prekainozóos aljzatban Adataink túlnyomó többségé azonban a gránit felszínen levő reszere vonatkozik A 2 ábrán a velencei grámtterulet ma vázlatos földtani térképét adjuk, feltüntetve az itt található erctelepek és indikációk legfontosabb típusait A földtani felepites részleteire nem kívánunk kitérni, csak a magmás folyamatokat tekintjük at 1986) I Középső felső-tnasz 2 felsó-perm-also-tnasz 3 paleozoikum,*/ felső-karbon gramtoidok 5 fúrás, 6 tektonikai vonal Fig I Prolongation of the Velence Mts granitoids in the pre-cenozoic basement (D udko A 1986) I Middle to Upper Tnassic, 2 Upper Permian to Lower Tnassic 3 Paleozoic, 4 Upper Carboniferous granitoids 5 borehole 6 tectonic line

3 2 abra A Velencei-hegyseg fontosabb érclelőhelyei es indikációi l Polimetallikus erek (E3) 2 A u -A g Cu (ibr, E3), 3 fluont erek (K 9) 4 molibdemt (K9) 5 Nb RFF (K.) 6 Fluont, barit (K9), 7 pohmetallikus (K9), 8 polimetallikus, fluontos (K9), 9 molibdenit (C2) a = Metamorf pala (S D) b = gránit (C2), c = gramtporfír (C2) d=aplit (C2), e^kvarctelerek (K.9),/=lam porfír teierek (K), g = szilikokarbonatit telerek (K) h = metaszomatit (E3), i - andezittestek - telerek (E3),y = intruziv breccsa testek teletek (E 3)

4 Fig 2 The main ore deposits and ore shows of the Velence Mts / Polymetallic veinlets (E3) 2 Au Ag Cu (in the intrusive breccias, E3), 3 fluonte veins (Cret 9) 4 molybdenite (Cret 7), 5 Nb REE (Cret), 6 fluonte baryte (Cret 9) 7 polymetallic ore (Cret 9), 8 polymetallic ore and fluorite (Cret 9), 9 molybdenite (C2) - a = metamorphic schist (S - D), b = granite (C2), c ~ granite porphyry (C2) d = aplite (C2), e = quartz veins (Cret 9),/ = lamprophyre dykes (Cret), g = sihcocarbonatite dykes (Cret) h = metasomatites (E3), i = andesite dykes necks (E3), } = intrusive breccia dykes and bodies (E3) A grámtmagmatizmust kővetően, ha figyelembe vesszük a Velencei-hegység tágabb környezetének földtani felepiteset, a triász magmatizmus hatásával és nyomaival is számolhatunk A hegységtől Ny-ra, Inota kornyéken a ladim osszletben főképpen andezites jellegű vulkáni képződményeket ismerünk A szabadbattyám andezit readiometrikus kora (D unkl I és Balogh K szóbeli közlésé) 213 millió ev A Velencei-hegysegben a triász magmatizmus jelenléte, íll hatasa feltételezhető; de nem igazolt A hegységben, majd a Dunantuli-kozéphegyseg ÉK-i részén H orváth et al (1983), majd H orváth I - O dor L (1984) szihkokarbonatitok es alkali ultrabazisos kőzetek jelenletet mutattak ki Ez az újonnan megismert kozetasszociáció kozettelérek telérrajok formájában települ a felső-karbon gránitban es K-en a felsó-perm - felső-triász karbonátos képződményekben Leggyakoribb változata; a monchiquit A K/Ar kormeghatározás millió évet, felső-kréta kort jelöl A'hegységből Sukoro, Pakozd és Kisfalud kornyékéről ismeretesek, fúrásból es a felszínről, A hegység ÉK-i részén a felszínen savanyú metaszomatitokat és másodlagos kvarcitokat találunk, amelyek andezites eredetűek A paleogén paleovulkan (D udko et al 1982) képződésékor befedte a gramtos terület nagy részét is, de később DNy-i része lépcsőzetesen kiemelkedett, s gyökéréig lepusztult Ezert találjuk Nadap kornyékén, az egykori aljzatban, palaban és gránitban egyaránt az andezittelérek, neckek es mtruzív breccsa telérek es testek maradványait Az andezitvulkamzmushoz tartózó elváltozási folyamatok (D aridáné T ichy M et al 1984) is érintettek a grámtos területnek ezt a részét A grámtmagmatizmus legfontosabb földtani petrokémiai jellegei A velencei-hegysegi gránitra vonatkozóan alapvető adatokat es összefoglaló ismereteket találunk Buda G y (1985) munkájában A velencei-hegysegi gránitot jól differenciált eutektikus jellegű, tipikus vanszkuszi gránitnak véli, amely a dinnyesi, ságván, gelsei, buzsaki gránitokkal genetikai rokonságban van Kvarcdiorit granodiont gránit differenciaciós sort állapít meg A 4-5 km-es íntruzios mélységű, diszkordáns településű, posztorogen pluton, Buda szerint nem közvetlenül a kontinentális lemezszegélyen képződött, átmenetet képezhet a trondhjemites és monzonitos granitoid sorozat kozott A Déli-Alpokban hasonló mészalkáli granodiontos sorozat ismeretes A gránit metauogémai értékeléséhez fontosnak tarajuk a magmatizmus fázisainak elkülönítését es ezek jellemzését A hegység granitoid, kőzeteinek vizsgálata alapján a gránitmagmatizmust két fő mtrúzios fázisra oszthatjuk* (/ és I I ) Ezeken belül további egységeket különíthetünk el la) alapgrámt, Ib) apht. '/c) mikrogranit, Ha) és b) két különböző korú grámtporfir (A pegmatitos fázis jelentéktelen) Az alapgránit kétfelé magmas eredetű zárványt tartalmaz diontos kvarcdioritos- és aplitos - mikrográmtos összetételűt ez utóbbi a szegélyzonákban található Üledékes (metamorf) kőzetzárványok is vannak az alapgrámtban Az aphtban és a mikrőgrámtban nem találunk zárványokat, ami azt jelezheti, hogy ezek az alapgrámt diffeíenciácios termekéinek tekinthe-

5 T i0 2 a i2o3 0,4-0,3-0,2-0, ,5-1,0 - x A x A 0,5 o 0 A Fe FeO 1,0-0,5- A MgO 0 2,0-1,0 - X0A CaO Na A KaO H Y A X , % Si02 1 í A 3 * X 6D

6 3 abra A velencei-hegysegi gramtoidok kémiai összetétele I Az A gramtvaltozat atlaga, 2 a B gramtvaltozat atlaga, 3 Bu d ag y (1985) gránit atlaga 4 granitporfir típusok atlagai 5 gránit atlag 6 granitporfir atlag 7 szegelyfaciesű gránitok alvaltozatainak atlagai Fig 3 Chemical composition of the Velence Mts granitoid rocks / Averages of granite variety A 2 averages of granite variety B, 3 mean values for granite by Buda 1985, 4 averages of granite prophyry types 5 mean values for granite 6 mean values for granite porphyry, 7 mean values for subvarieties of marginal facies granites tók A granitporfir mind magmás, mind metamorf kózetzárványt tartalmaz, - gyakran az alapgrámtnál jóval nagyobb mennyiségben - ami arra utal, hogy az előző fázistól független, ónálló olvadékképzó folyamat terméke lehet, a grániton kívüli felnyomulási útvonallal (A korban eltérő gramtporfirtelérek elkülönítéséhez nincsenek radiometrikus adataink, csupán földtani bizonyítékaink) A földtani kőzettani adatok arra utalnak tehát, hogy egyetlen nagyobb, s a nagy tömegű alapgrámtot létrehozó grámtos magmaképződési szakasszal számolhatunk (az a), Ib) és le) fázisok), s nem következett olyan további differenciáció, amely konnyenillókban gazdagabb es granitofil ntkafémeket tartalmazó speciális grámtos fázisokat eredményezett volna A granitporfir (//a) és b) fázis) ónálló és az előzőnél kisebb jelentőségű magmaképzódesre utal1 A gránit jellemzéséhez, legfontosabb mutatóinak kialakításához speciális mintázást alkalmaztunk 31 mintával igyekeztük a hegységet egyenletesen lefedni, nagy tömegű üde mintákkal, amelyekből számos vizsgálatot végeztünk A gramtoidok kémiai összetételét a 3 ábrán szemléltetjük Az ábrán latható, hogy az alapgrámt átlagos kémiai összetétele eltér Buda G y (1985) adatától Úgy gondoljuk, hogy saját adatunk, amely egyenletesebben szedett mintákon alapul, alkalmasabb az átlagos összetétel meghatározásához Az alapgrámtnak két változatát (A és B) különítettük el, amelyek átlagértékeit szintén feltüntettük A grámtporfirok bázisosabbak mint az alapgrámt, s az idősebb grámtporfírtípus pedig bázisosabb, mint a fiatalabb Az íllómentesre átszámított kémiai elemzési adatokból kiindulva klaszterelemzést végeztünk A klaszterelemzés alapján a velencei-hegységi gránitokat három csoportra osztottuk, azaz a gránit három változatát különítettük el Két változat, az A és B, kémiailag nem különbözik jelentősen egymástól, elkülönítésük realitását azonban indokolja területi eloszlási helyzetük (4 ábra) Ezek ugyanis az intrúzió belső részén találhatok, s az alapgrámt A változata a grámtintrúzió felszínén levő részének magját rajzolhatja ki - Az A változat átlagos Si02 tartalma 72,2% Kevesebb (kb 0,5%-kal kisebb) alkáhát tartalmaz, mint a B változat, de a Ca, Mg, Fe és A1 tartalom az A változatban nagyobb 4 abra A gramtvaltozatok elterjedése a Velencei-hegységben / Mintavételi hely, 2 gramtvaltozatok (a kémiai összetétel alapjan), 3 központi gramtvaltozatok, 4 szegély gramtvaltozatok, 5 Li > 60 ppm (A földtani felépítés magyarazatahoz lásd a 2 abra jelmagyarazatat) Fig 4 Distribution of the granite varieties in the Velence Mts / Sampling point 2 granite varieties (on the basis of chemical composition), 3 central varieties of granite, 4 marginal varieties of granite 5 Li > 60 ppm (For the explanation of geological features see Fig 2 )

7

8 - A B változat átmenetinek tekinthető az A és a külső, szegelyvaltozat (C) kozott Átlagos Si02 tartalma 73,2 % Az A és a B változat együttes modal összetétele a következő (térf %) Q = 31,5%, Őrt = 30,8%, Plg= 32,4%, Bi = 5,1 % - ez eutektikus jellegű grámtos olvadékra utal A C változat, amelyet a szegélyrészen, a kontaktushoz közeli zónákban találunk, kémiai összetételét tekintve rendkívül változékony A C változatba sorolt egyedi minták nagyban különböznek mind egymástól, mind pedig az A, íll B változat mintáitól 5 ábra A velencei-hegysegi gramtoidok kondritra normált RFF eloszlása 7 Gramtatlag (n = 36), 2 aplitatlag (n = 4) 3 mikrogranit (n= 1), granitporfiratlag (n= 13) Fig 5 Chondnte normalized RFF distribution pattern for the Velence Mts granitoids 1/ Average of granite (n = 36), 2 average of aplite (n = 4), 3 microgranite (n= 1), 4 average of granite porphyry (n= 13)

9 Úgy véljük, hogy az A és B változatok nem tekinthetők két, egymástól független intrúziónak, hanem ugyanannak a grámtbenyomulásnak csupán kismértékben eltérő differenciátumai, amelyet a rendkívül változékony szegélyzóna vesz korul A 4 ábrán feltüntettük a Li tartalom területi eloszlását is A > 60 ppm koncentrációértékek ugyanolyan eloszlási képet adnak, mint a gránit A és B változatai A grámtmagmatizmus fázisait a RFF eloszlás is jól jellemzi A kondntra normált eloszlási képen (5 ábra) jól látható, hogy az alapgrámt, az aplit és a mikrográmt egy differenciaciós sorba tartozik, de a grámtporfir ezektől jelentősen különbözik, bázisosabb és a gránittól független kiolvadási fázisként jellemezhető Mindegyik gramtoid típusra karakterisztikus a nagy negatív Eu anomália A gránitterulet érctelepeinek és ércindikációinak genetikai elkülönítése A grámtteruleten megismert ércesedési típusokat a következőkkel jellemezhetjük A metallogenetikai értékeléshez el kell különítenünk a különböző mdikációtípusok forrását, eredetét, hogy megítélhessük tisztán a gránitnak, íll a grámtmagmatizmusnak az ercesedési folyamatokban betöltött szerepét Az 1 táblázaton természetesen csak a legfontosabb indikációtípusokat tüntettük fel Ahogy arra már utaltunk, korábban az ercindikációkat vagy a felső-karbon grámtmagmatizmushoz, vagy az eocén andezitvulkamzmushoz kötötték A felső-kréta alkáli ultrabázitos szihkokarbomtos magmatizmus felismerése (es a triász vulkanizmus feltételezett, lehetséges hatása) a genetikai interpretációs lehetősegeket kibővítette, íll tovább nehezítette Ezért igyekszünk az elmúlt évek kutatási eredményei alapján a közvetlen és közvetett földtani megfigyelésekre és anyagvizsgálati eredményekre egyaránt támaszkodó bizonyítékokkal megoldani a genetikai elkülönítést Az 1 táblázaton és a 2 ábrán látható 1 és 2 ércesedési típusnak az eocén andezittel való magmás kapcsolatára a bizonyíték a következő Az intruzív breccsa telérek és testek (főleg Nadap kornyékén) a pala- és a grámttormelék mellett gyakran tartalmaznak andezit kőzettörmeléket is (O dor L et al 1983) Ez közvetlenül igazolja a földtani korukat (Az ércesedett mtruzív breccsák > 1,5 ppm Au-t, > 150 ppm Ag-t tartalmaznak, ami további kutatásra érdemes koncentráció ) Az ugyanezen a területen a palában és a gránitban megismert polimetallikus ércerek és zsinórok hasonló agyagos elváltozásúak mint a metaszomatitok, s az andezites vulkanizmushoz való térbeli közelségük is nyilvánvaló A grámtteruleten számos térképező és kutatófúrásban harántoltunk gránitban települőén vékony, karbonátos fluoritos ereket (3 típus) és a mélyszegi részen (a Pákozdi Emlékműtől É-ra) kvarcos, karbonátos, mohbdemtes ereket (4 típus) E két típus genetikai hovatartozását adatainkkal egyértelműen igazolni tudtuk A 6 ábrán néhány velencei-hegységi flount RFF eloszlási képét adjuk, a gránittal és az alkáh-ultrabázitos karbonatitos képződményekkel való összehasonlításban A pákozdi Pa 4 sz fúrásból származó fluoritos minta jelentős RFF tartalma és a RFF-ek frakcionációs sajátosságai igazolhatják az alkáli ultrabázitos karbonatitos genetikai kapcsolatot A kápolnásnyéki Kny 1 sz és az úrhidai Ú 4 sz fúrásból származó fluontok teljesen eltérő R FF osszetételűek és más genezisűek Érdekes összefüggésre jutunk a karbonátos fluoritos erek karbonátásványaiból végzett C és O izotópadatok értékelésével is (7 ábra) Az adatok ugyanabba a mezőbe esnek, mint a velencei-hegységi és a Dunántúlikozéphegység ÉK-i részén található lamprofirok es a szilikokarbonatit karbonátos mátrixából, íll ocellumaiból elvégzett vizsgálatok C és O izotópadatai Ezek révén igazoltnak véljük a karbonátos fluontos ereknek a lamprofirokkal, íll az alkáli ultra-

10 -e 8ti '3 03 s « hm D 02 Sí = agyagos elváltozás ** = a gránit karbonatmetaszomatozisahoz kötött = Pakozd, Nadap = Patka = Szűzvar 'O K «0

11 T----! r~ La Ce Pr PN T i r Sm Eli Gd Tb Dy Ho Er Tm Yb Lu

12 6 abra Fluontok kandritra normált RFF eloszlása / Fluorit dolomitban (Kny 1 sz f 478,0 m), 2 fluontteler gránitban (N 12/1 sz f), 3 fluontos er paleozoos mészkőben (U 4 sz f, 77,9 m), 4 fluontos er gránitban (Pa 4 sz f, 373,0 m), 5 szilikokarbonatit (St 1 sz f) 6 gramtatlag (Velencei-hegyseg «= 36) a= Alkali ultrabazisos kőzetek lamprofírok es karbonatitok Fig 6 Chondnte normalized RFF distribution pattern for fluorites / Fluorite in dolomite (Borehole Kny m), 2 fluorite vein in granite borehole -12/1) 3 fluorite verniet in Paleozoic limestone (Borehole U 4 77,9 m), 4 fluonte vein in granite (borehole Pa 4 373,0 m) 5 sihcocarbonatite (borehole St 1 ), 6 average granite, Velence Mts (n = 36) - a = Alkaline ultrabasic rocks lamprophyres and carbonatites H i yx x x * J *. % x S x * 1 lx X 1 2* e! 3 l _ L J (SNOW) %o T I I 1 I I I I i 1 I I r ábra A gránitban teleplulo karbonátos erek, szihkokarbonatitok és lamprofírok karbonát ásványainak C és O izotop összetétele 1 Karbonát önálló erekből (Sukoro St 2,3,6 sz f, Pakozd Pa 4 sz f es fluontbanya, Patka Szűzvar fluontbanya), 2 karbonát szilikokarbonatitokbo! es lamprofírokbol (Sukoro St 1 sz f, Pakozd Nagykőfejtő, Val 3 sz f, Many Ny 1 sz f, Budakeszi Bkt 1 sz f, Budaörs Bö 1 sz f ), 3 Karbonatitok izotop összetételeitek mezője ( D i e n e s P - G o l d D 1973) Fig 7 C and O isotope composition for carbonate minerals of the carbonate veins, silicocarbonatites and lamprophyres cutting the granite l Carbonate veins (Localities Sukoro, borehole St 2, -3, -6, Pakozd Pa 4, fluonte mine, 2 carbonates from silicocarbonatites and lamprophyres (Localities Sukoro, St 1, Pakozd granite quarry, boreholes Val 3, Many Ny I, Budakeszi Bkt I, Budaörs Bö 1 ), 3 carbon and oxygen isotope composition ranges of carbonatites Dienes P - Gold D 1973)

13 bázitos magmatizmussal való genetikai összefüggését (Cornides I és P A Petik (KBFI) izotopadatai) Az alkali-ultrabazitos magmatizmusnak a hegységben a lamprofíros szihkokarbonatitos kőzettelérek képződésén túlmenő, kiterjedt hatásával is számolhatunk (esetleges femtesedés), amit a gránit karbonátmetaszomatózisához (Burnol et al 1980) köthető molibdenitindikációk megjelenése (4 típus) is igazolhat, a kalcitos fluontos erek gyakori előfordulásán túlmenően A monchiquitek és szilikokarbonatitok egyébkent saját ercmdikációikkal (Nb, RFF, P) tűnnek ki (5 típus), itt maguk a kőzetek, vagy a felszíni mállási maradékuk, íll elváltozott típusaik adják a geokémiai anomáliákat Karbonátanyaguk C és O ízotópvizsgalata (7 ábra) igazolta mélységi, kopenyeredetű származásukat Irodalmi adatok alapján valószínűsíthető (Odor L 1985), hogy ezekhez az alkáli ultrabázisos kőzetekhez genetikailag a teléres, túlnyomórészt fluontos, P b -Z n telepek kapcsolhatók (Bauchau 1971, Sawkins 1966) Ezek az irodalmi utalások is arra indítottak bennünket, hogy keressük a karbonátos, fluontos teléreknek, íll a polimetallikus telepeknek a genetika tisztázásara felhasználható bélyegeit A 6,7 és 8 típussal kapcsolatban a legnehezebb a genetikai hovatartozás eldöntése, pedig fontos lenne, hiszen e típusok képviselői több éven át művelt érctelepek voltak a Velencei-hegységben (Pátka, Szüzvár, Pákozd) Olyan telérrendszerekben találhatók, amelyeket a K-i rész andezites osszletében nem ismerünk, s az andezitekhez való tartozásuknak semmilyen közvetlen bizonyítéka nincs [Kiss J (1954) és K aszanitzky F (1959) az andezitvulkanizmus regionális ércgenetikai jelentősegének hangoztatásával támasztja alá az eocén eredetet] Ugyanígy nem köthetők ezek a kvarc - fluontos pohmetalhkus Pb Zn telepek a gránitmagmatizmushoz sem Torok K (1973) olyan véleményt fogalmazott meg, hogy mivel a kishőmersekletű teléres képződmények a gránittesten belül helyezkednek el, ebben a szintben nem várható grámteredetű pohmetalhkus ércesedés, ennek ugyanis a kontaktustól távolabb, a palakopenyben kellene kifejlődnie Saját adataink alapján is hasonló következtetésre juthatunk A 4 ábrán látható, hogy a kvarc - fluontos pohmetalhkus telérek képződésének idején a grámtintrúzió felső része mar lepusztult, s ez a kvarctelerrendszer mind a három (A, B, C) változatot átmetszi, képződése tehát jóval a gránit keletkezese utáni időszakra tehető Egyéb adatunk is van arra, hogy pl a Ny-velencei, pohmetalhkus ércesedest hordozó kvarctelérek nem tartoznak a gránithoz A sukoró ordog-hegyi kvarctelerből, egy betört, bontott grámtdarab íllitben dús frakciójából a K/Ar módszer 109 ± 5 millió éves kort adott (Balogh K adosa szóbeli közlésé) Mindezek alapjan, bár az 1 táblázaton ezeknek a telepeknek a magmás kapcsolatát es földtani korát kérdőjellel jelöltük, úgy véljük, a kvarc - fluontos pohmetalhkus (Pb, Zn) (bantos) telérek (érctelepek) a felső-kréta alkáli-ultrabázitos magmatizmushoz tartozhatnak (A triász vulkanizmusnak a bevezetőben említett esetleges szerepét sem hagyhatjuk azonban teljesen figyelmen kívül) Végül, ami a 9 típust (mohbdemtesedest) illeti, (1 táblázat), ez minden kétséget kizáróan a gránitmagmatizmushoz köthető Mikrogránit- és aphttelérekben-, erekben, mindig a gránit és palakontaktus közelében (a palában max 50 m-re a határtól) találjuk (Retezi taró, nadapi Nt 2, Nt 4, lovasberényi Lbt 1 sz fúrás stb ) Ezért, ha figyelembe vesszük az előzőekben felsorolt tényeket és körülményeket, kétségtelennek látszik, hogy csupán ezek a mohbdemt ércnyomok és ércindikációk tartoznak egyértelműen magához a gránithoz (lásd mohbdemtes gránitok, aplitok Marmo 1971)

14 <N -Si c O O m irj rf (NOs cn.q -Ci «3 <N r- fn s H fn OO / i oo (NTj- cs f r~~ oo i o m ro o e < I g, % -3 OÍD 5d * ;» 2 efi s 0» o > *2 W- «1 TS S <«_ s r~- X Tf Tf r^i V ~ r- o O SO Ö, o O CÛ m ^ 1 W^i m O so oo o o o b. o O 1 OnTf 1 p- o tj- r* j CM M OO Tj-. o Q V*> o r- (Nn n rt SO $ > ri f{ fsf m C w E 3 a UJ I-» rj- r- o o o 00 o o o o o J js is «á 1 au u ac c eo O -J 3" J C 1M nc Tf V O <*n r-~ N p- r*\ O u. m Tf i^t v->oo r*"> V oc <N (/} 3 a. 4> N *o * c u h* o K 00 a oo o g - i ^ c.3 3 a '2 C0 C SO 00.* u JO 3 -, 2 1* 2jS] a s «sag i n 3UC

15 Nyomelematlagok a velencei-hegységi granitoidokra (ppm) Minor element data for the Velence Mts granitoids (spectrometric data) 3 tablazat - Table 3 Elem A velencei-hegysegi gránitok átlaga* Klarkv Ag <0,4 0,05 Ba Co 6 5 Cr Cu Ga Mo <6 1 Ni 15 8 Sr V Y <60 34 Zn < V~ VlNOGRADOV (1962) * n = 31 a speciális minták alapjan szmkepelemzesi adatok (MAFI Geokémiai osztály) Elematlagok a gránit ntkafémes ercképző képességének becsléséhez (ppm) a Kozlov (1985) áltál javasolt elemekrel 4 táblázat - Table 4 Mean values for the evaluation of the rare-metal bearing capacity of the granite (for the elements suggested by Kozlov 1985) Elem A velencei-hegysegi gránitok atlaga1 Klark F Li2 46,2 40 Rb Be* ~3 3 B* Sn* 4,2 3 W4 ~ 1,5 1,5 Pb Koncentrációs index Kozlov (1985) INC = CC, + CC2 + CCnn, ahol CC,, CC2 az elemek koncentrációs koefficiense (cminta/cklark) n = a gramtofil elemek száma szubritkafémes 4 6 ntkafémes 8-12 ultrantkafémes >20 INC,,, = 2,1 - azaz extrém szubntkafémes V e le n c e» a speciális minták alapjan <0 = 31) 2 ~ a lo m a b s z o r p o o s ad a! 3 = direkt potenciometnas ertek 4 * szmkepelemzesi adat

16 A velencei gránit ritkafémes ércképző képességének megbecslése A területen észlelt indikációk és ércesedések értékelésével arra az eredményre jutottunk, hogy a gramtmagmatizmushoz csupán a gazdaságilag jelentéktelen molibdenites ercesedés kapcsolódik Megpróbáltuk a gránit ércképző képessegét egyéb módszerekkel is megbecsülni A 2 es 3 táblázaton a neutronaktivizációs elemzéssel, íll színkepelemzessel készült vizsgalatok nyomelematlagait közöljük a velencei-hegységi gramtoidokra, a klarkkal való osszehasonlitasban A gránit r mikrogramt aplit differenciációs sorban találunk szabályszerű változásokat (a 2 táblázaton pl a Se, Rb, Th, V esetében), és az adatok igazolják azt is, hogy a grámtporíír nem tartozik az alapgrámtból levezethető differenciációs sorba A granitoidok átlagértékéi azonban a klark korul mozognak és nem méltók figyelemre A nyomelemekre, íll ezek hányadosaira, s egyeb paraméterekre épített értékelő módszerek közül K ozlov (1985) módszerét választottuk ki K ozlov szerint a granitoidokhoz kotodo ercképzódes lehetőségének megítélése csak az Sn-W Mo ntkafém asvanyosodas esetében lehetséges, azaz tulajdonképpen csak a gramtofil elemekre (Sn, W, Mo, Li, Be, Ta, Nb, RFF, Zr) A ritkafémes gránitok a gramtofil elemek nagyobb koncentrációjával tűnnek ki A 4 táblázaton megadjuk a gránit ritkafémes ercképzó képességének becsléséhez a K ozlov áltál javasolt elemekre a velencei gránitban észlelt adagos koncentrációertekeket K ozlov módszerevei számolva a velencei-hegységi gránit metallogeniai szempontból nem minősíthető ígéretesnek, sót nagyon gyenge erckepzo potenciálú K ozlov megadott kategóriái (4 táblázat) a leírására alkalmatlannak bizonyultak, így a velencei gránitot extrem szubntkafemes gránitnak kell tekintenünk IRODALOM - REFERENCES Bauchau C 1971 Essai de typologie quantitative des gisements de plomb et de zinc avec la repartition de l argent - Geol appliquee - Chronique des mmes 401,402 Buda G y 1985 Variszkuszi korú kollizios gramtoidok képződésé Magyarorszag, Ny-Karpatok es a Központi Cseh (Bohemiai)-masszivum granitoidjainak példáin Kandidátusi ért MTA könyvtár kézirat Burnol L Le Bel L - Lougnon I 1980 Le stockwerk a molybdene de Breitenbach (Bas-Rhin) dans le gránité du Kreuzweg Premieres donnees geologiques - Chronique de la Recherche Miniére Mai-Juinn, D aridane T ichy M - Horváth I - Farkas L Földvári M 1984 Az andezitmagmatizmushoz kapcsolódó kozetelvaltozasok a Velencei-hegyseg keleti peremen - Foldt Int Évi Jel 1982-rol D u d k o A - M adarasia - M ajkutht - Pintér T - Csörgei J - Schonviszky L 1982 Kompleksznoje geofizicseszkoje ízucsenije eocenovogo vulkanizma v rajone gór Velence (50 km jugo-zapadneje g Budapesta) - Proceedings 27th Int Geophys Symp Bratislava A (1) Földvári A 1947 A molibden velencei-hegysegi előfordulásainak teleptani viszonyai Foldt Int Évi Jel 1947-rol B 9 (1-6 ) Horváth I D aridane Tichy M Ód o r L 1983 Magnezittartalmu dolomitos karbonit (beforsit) telerkozet a Velencei-hegysegból - Foldt Int É vijei 1981-rol Horváth I - Odor L 1984 Alkaline ultrabasic rocks and associated síhcocarbonatites in the NE part of the Transdanubian Mts (Hungary) - Mineralia Slovaca 16(1) Jantsky B 1957 A Velencei-hegyseg földtana Geol Hung ser Geol 10 Kazanitzky F 1959 Genetic relations of the Patka - Korakas-hegy őre occurrence, Velence Area, North Central Hungary - Ann Hist Nat Mus Nat Hung KissJ 1954 A szabadbattyani andezit esercgenetikai jelentősége - Foldt Közi 84(3)

17 Kiss J 1982 Ércteleptan - Tankönyvkiadó Budapest K o z l o v V D 1985 The system of geological - geochemical assessment of the rare-metal orebearing in granite intrusions Geol Zbornik Geol Carpathica 36 (3) M a r m o V 1971 Granite petrology and the granite problem - Developments in Petrology 2 - Elsevier Berlin - Heidelberg - New York O d o r L - D a r id a n é T ic h y M - G y a l o g h L - H o r v a t h I 1983 Intruziv breccsak a Velenceihegyseg északkeleti részén Foldt Int Évijei 1981-rol O d o r L 1985 A velencei-hegysegi kutatások néhány ércfoldtani eredmenye - Ásványtan-G eokemiai Szemelvények (M FT szegedi továbbkezo tanf 1984 nov 8 9) S a w k in s F J 1966 Ore genesis in the North Pennine ore field, in the light of fluid inclusion studies - Econ Geol USA 61 (2) T o r o k K 1973 Jelentes a Velencei-hegyseg kutatásának 1972 évi eredményeiről - MÉV Adattar, kézirat V e n d l A 1914 A Velencei-hegyseg geológiai es petrografiai viszonyai - Foldt Int Evk 22(1) METALLOGENIC FEATURES OF THE VELENCE MTS GRANITOIDS by I H o r v a t h - L O d o r - L Ó K o v á c s Hungarian Geological Institute Budapest, Népstadion ut 14 H UDC ( ) K eyw ords metallogeny, graintes, chemical composition, cluster analysis, trace-element analyses, ore minerals, rare earths, Upper Carboniferous, Velence Mts (Transdanubian Central Range, Hungary) For the métallogénie evalution of the granite proper the source and origin of the different types of indications had to be identified Previously, all the ore shows and indications had been thought to belong to either the granite or the Eocene andesitic volcanism The discovery of Upper Cretaceous alkaline ultrabasic magmatism in the Velence Mts and in its surroundings provided new possibilities to explain the genesis of ore shows and geochemical anomalies The polymetallic veinlets and intrusive breccia bodies containing gold and silver mineralisations are considered to belong to the Eocene volcanism (The alteration type and the andesite rock fragments are evidences for their geological age ) The alkaline ultrabasic rocks and silicocarbonatites have their own ore indications The fluontic veinlets, the mohbdemte ore shows in granite of carbonate metasomatic alteration and the Nb and REE anomalies all can also be explained by this magmatic influence Using analogies, even the polymetallic fluorite-baryte bearing deposits (Patka - Szuzvar Pâkozd) might belong to this alkaline magmatism of Upper Cretaceous age It is unambiguous that, only the mohbdemte ore shows in the contact zone between the granite and the schist are linked genetically to the granitic magmatism The granitic magmatism has been subdivided into 5 different phases, the mam petrological and petrochemical parameters of the granite have been established Using the minor element concentrations we the rare metal ore bearing capacity has been evaluted the granite is poorly rated as to its indications and minor element concentrations