A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A

Átírás

1 A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A Budapest, június 24., kedd 72. szám Ára: 1820, Ft TARTALOMJEGYZÉK Oldal Személyi rész /2003. (VI. 24.) BM IM e. r. A belügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzõkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól /2003. (VI. 24.) BM IM e. r. A bûnügyi nyilvántartást kezelõ szervrõl, az adatközlés és az adatszolgáltatás rendjérõl szóló 7/2000. (II. 16.) BM IM együttes rendelet módosításáról /2003. (VI. 24.) BM IM e. r. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek katonai nyomozó hatóságairól és a bûncselekmények parancsnoki nyomozásáról /2003. (VI. 24.) HM ESZCSM e. r. A Magyar Honvédség feladatával kapcsolatos közegészségügyijárványügyi követelményekrõl, azok ellátásának, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattal való együttmûködésének rendjérõl /2003. (VI. 24.) IM r. A Pártfogó Felügyelõi Szolgálat tevékenységérõl, valamint ehhez kapcsolódóan egyes igazságügy-miniszteri rendeletek módosításáról /2003. (VI. 24.) IM r. Az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelõi Szolgálat egységes iratkezelésérõl /2003. (VI. 24.) IM r. Az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelõi Szolgálatánál foglalkoztatottak képesítési követelményeirõl, munkaköri elnevezéseirõl és ügyviteli vizsgájáról /2003. (VI. 24.) IM r. Az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelõi Szolgálat vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkaköreirõl, valamint a vagyonnyilatkozat átadásáról, kezelésrõl és az abban foglalt adatok védelmérõl /2003. (VI. 24.) IM PM BM e. r. A bûnügyi költségek elõlegezésérõl /2003. (VI. 24.) IHM r. A hálózati szolgáltatások költségszámítására vonatkozó szabályokról szóló 1/2002. (I. 11.) MeHVM rendelet módosításáról /2003. (VI. 24.) OGY h. Az Országgyûlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselõinek és tagjainak megválasztásáról szóló 20/2002. (V. 16.) OGY határozat módosításáról /2003. (VI. 24.) OGY h. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 88. ülésszakán elfogadott, az anyaság védelmérõl szóló 183. számú Egyezmény megerõsítésérõl /2003. (VI. 24.) OGY h. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 88. ülésszakán elfogadott, az anyaság védelmérõl szóló 183. számú Egyezményrõl, valamint az anyaság védelmérõl szóló 191. számú Ajánlásról szóló beszámoló elfogadásáról /2003. (VI. 24.) OGY h. A délszláv válság nyomán kialakult humanitárius szükséghelyzet megoldásában történõ segítségnyújtás céljából a Magyar Köztársaság területén átengedett külföldi fegyveres erõkrõl, valamint áthaladásuk részleteirõl szóló jelentés elfogadásáról A tartalomjegyzék az oldalon folytatódik.

2 5520 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/72. szám TARTALOMJEGYZÉK Oldal 74/2003. (VI. 24.) OGY h. A külföldi fegyveres erõknek a délszláv válság nyomán kialakult humanitárius szükséghelyzet megoldásában történõ segítségnyújtás céljából a Magyar Köztársaság területén történõ áthaladásáról szóló 56/1999. (VI. 16.) OGY határozat hatályon kívül helyezésérõl /2003. (VI. 24.) OGY h. A április 12-i országos ügydöntõ népszavazással kapcsolatos állami feladatok megszervezésérõl és lebonyolításáról szóló beszámoló elfogadásáról /2003. (VI. 24.) OGY h. Az Európai Unióhoz történõ csatlakozásról tartott április 12-i országos népszavazásról szóló beszámoló elfogadásáról /2003. (VI. 24.) OGY h. A közszolgálati média részvénytársaságok alaptõke emelésére szolgáló költségvetési célelõirányzat felosztásáról /2003. (VI. 24.) OGY h. A nyugdíjasok helyzetének és életminõségének javításáról az uniós csatlakozás folyamatában A Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség közleményei A BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal közleménye Helyesbítés

3 2003/72. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5521 I. rész SZEMÉLYI RÉSZ Az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvéleményformáló tisztségeket betöltõ személyek ellenõrzésére létrehozott II. számú Bizottság 2.B/I 37/2002. Az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvéleményformáló tisztségeket betöltõ személyek ellenõrzésérõl és a Történeti Hivatalról szóló, többször módosított évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Törvény) 5. -ának (1) bekezdésével létrehozott II. számú Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) a január 21. napján megtartott zárt ülésén meghozta a következõ határozatot: A Bizottság megállapítja, hogy Horn Gyula, a Törvény 1. -ának c) pontjában írtaknak megfelelõen ben karhatalmi alakulatban teljesített szolgálatot, továbbá az 1. d) pontjában meghatározott állami tisztséget töltött be. A Bizottság ismételten felszólítja Horn Gyulát, hogy a határozat közlésétõl számított 30 napon belül országgyûlési képviselõi tisztségérõl mondjon le, egyben tájékoztatja arról, hogy ellenkezõ esetben a Bizottság e döntését a 30 napot követõ 15. nap elteltével nyilvánosságra hozza. A Bizottság e döntésével szemben a közléstõl számított 15 napon belül a Fõvárosi Bíróságnál lehet keresettel élni, amely kereset benyújtása a döntés nyilvánosságra hozatalára halasztó hatályú. Indokolás Horn Gyula országgyûlési képviselõ. Az június 28. elõtti parlamenti ciklus idején miniszterelnöki tisztséget töltött be. A Törvény által elõírt ellenõrzését a Bizottság 00/8016/1996/14. számú eljárásban lefolytatta. Az eljárás eredményeként augusztus 26-án meghozott 22. sorszámú határozatában a fenti rendelkezõ résznek megfelelõen határozott. A határozat szeptember 16-án jogerõre emelkedett. A határozatban foglaltaknak Horn Gyula nem tett eleget, ezért a Bizottság azt a Magyar Közlöny 1997/93. számában közzétette. Horn Gyula az parlamenti ciklus idején Országgyûlési képviselõ volt. A Bizottság a Törvény 27. (4) bekezdése alapján I 200/1999. számú határozatával újfent lemondásra szólította fel, majd a határozatot a lemondásra nyitva álló határidõ eredménytelen leteltét követõen nyilvánosságra hozta. Horn Gyula ismételten a Törvény 2. -ában meghatározott tisztséget tölt be, ezért a Bizottság a Törvény 27. (4) bekezdése alapján a rendelkezõ részben foglaltak szerint ismét lemondásra szólítja fel. Jogorvoslatra vonatkozó rendelkezés a Törvény 18. (1) bekezdése alapján. Budapest, január 21. Dr. Hodászi Zoltán s. k., bíró, a II. sz. Bizottság soros elnöke Dr. Gondos Imre s. k., bíró, a II. sz. Bizottság tagja Záradék: Dr. Incze Béla s. k., bíró, a II. sz. Bizottság tagja A határozat április 30. napján jogerõre emelkedett. Dr. Incze Béla s. k., bíró, a II. sz. Bizottság tagja II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány tagjainak rendeletei A belügyminiszter és az igazságügy-miniszter 23/2003. (VI. 24.) BM IM együttes rendelete a belügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzõkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól A büntetõeljárásról szóló évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a legfõbb ügyésszel egyetértésben a következõket rendeljük el: ELSÕ RÉSZ 1. (1) E rendelet hatálya a Rendõrség és a Határõrség által folytatott büntetõeljárásokra terjed ki.

4 5522 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/72. szám (2) A Rendõrség és a Határõrség nyomozó hatóságai szakmai feladataiknak megfelelõen nyomozó szervekre tagozódnak. I. Fejezet A Be ához (A nyomozó hatóság feladata) 2. A Rendõrség és a Határõrség nyomozó hatósága a nyomozást, illetve az egyes nyomozási cselekményeket akkor végzi önállóan, ha az ügyész nem rendelkezik másként. A Be ához (A védõ) 5. A gyanúsított elsõ kihallgatása kezdetén a gyanúsítottnak a védõ meghatalmazására, illetõleg kirendelésére vonatkozó nyilatkozatát jegyzõkönyvbe kell foglalni. 6. A fogvatartás elrendelését követõen a gyanúsított elsõ kihallgatása elõtt biztosítani kell, hogy védõt hatalmazhasson meg. 7. A Be ához (A nyomozó hatóságok) 3. E rendelet alkalmazásában: a) nyomozó hatóság: a rendõrkapitányság, a rendõrfõkapitányság, az Országos Rendõr-fõkapitányság (a továbbiakban: ORFK), illetõleg a határõr igazgatóság és a Határõrség Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: HÕR OPK), b) nyomozó szerv: a nyomozó hatóságnak az a szervezeti egysége, amelyik a külön jogszabályokban meghatározott hatásköri és illetékességi szabályok alapján a nyomozást végzi. A Be ához (A terhelt) (1) A nyomozó szerv a meghatalmazás átvételét, illetõleg a kirendelt védõ személyérõl történt tudomásszerzést követõen vizsgálja, hogy a) a meghatalmazás az arra jogosulttól származik-e, b) a meghatalmazott, illetve kirendelt védõvel szemben megállapítható-e a Be ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott kizárási, vagy az ügyvédekrõl szóló évi XI. törvény 7. -ában meghatározott összeférhetetlenségi okok valamelyike. (2) A nyomozó szerv akkor is köteles átvenni a meghatalmazást, ha megítélése szerint az ügyvéddel szemben kizárási vagy összeférhetetlenségi ok áll fenn. (3) Ha a nyomozó szerv szerint az ügyvéd az ügyben védõként nem járhat el, a meghatalmazást a kizárási, illetõleg az összeférhetetlenségi ok vélelmezésétõl számított 8 napon belül a nyomozó szerv álláspontját alátámasztó iratokkal együtt megküldi a nyomozásról rendelkezõ ügyészhez. (4) A védõ kizárása kérdésében hozott bírói határozat jogerõre emelkedéséig a védõ gyakorolhatja jogait. 4. (1) A gyanúsított a Be.-ben meghatározott jogait a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel az elsõ kihallgatása idõpontjától gyakorolhatja. (2) A gyanúsított védelemhez való jogát a vele szemben a nyomozó szerv által a bûncselekmény miatt elsõként foganatosított büntetõeljárási cselekmény idõpontjától kell biztosítani. (3) A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából irányadó különösen a gyanúsított elsõ kihallgatására szóló idézés kibocsátásának, illetve a vele szemben személyi szabadsága elvonásával járó kényszerintézkedés, körözés, elfogatóparancs elrendelésének az idõpontja. 8. Védõ kirendelése esetén a kirendelõ határozatnak tartalmaznia kell az eljáró nyomozó szerv megnevezését, a gyanúsított nevét, lakcímét, a gyanúsításban közölt bûncselekménynek a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti megnevezését, a kirendelésre való utalást és az ügyvéd megnevezését. 9. (1) Ha a gyanúsított a kihallgatása elõtt arra hivatkozik, hogy már elõzetesen védõt hatalmazott meg, és a kihallga-

5 2003/72. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5523 tásáról a védõ értesítését kéri, a nyomozó szerv telefaxon vagy elektronikus úton, ha ez nem lehetséges, távbeszélõn értesíti a védõt. (2) A védõt a késedelmet nem tûrõ eljárási cselekményeken kívül kellõ idõben, legkevesebb huszonnégy órával korábban, a hely és idõpont megjelölésével értesíteni kell azokról az eljárási cselekményekrõl, amelyeken a Be. alapján jelen lehet. (3) Ha a nyomozási cselekményrõl a védõt értesítették, de azon nem jelent meg, ezt a gyanúsítottal közölni kell és tájékoztatni kell arról, hogy a védõ távolmaradása az eljárási cselekmény elvégzésének nem akadálya. (4) A védõ értesítésével, illetve a megjelenésével vagy távolmaradásával kapcsolatos tényeket a kihallgatásról készült jegyzõkönyvben fel kell tüntetni. 10. (1) Ha a védõ az eljárást akadályozza, vagy annak rendjét zavarja, illetõleg eljárási kötelezettségét megszegi és az akadályozás, a rendzavarás vagy az eljárási kötelezettség megszegése a nyomozó szerv megítélése szerint olyan súlyú, hogy rendbírság kiszabását teszi szükségessé a nyomozó szerv vezetõje elõterjesztést tesz az ügyészhez. (2) Ha a védõ azt követõen, hogy az (1) bekezdésben meghatározott magatartása miatt rendbírsággal sújtották, ismét az eljárást akadályozó, vagy annak rendjét sértõ magatartást tanúsít, illetõleg megszegi eljárási kötelezettségét, és annak súlyossága miatt a nyomozó hatóság vezetõje az ügyvéddel szembeni fegyelmi eljárás megindítása érdekében az ügyvédi kamara értesítését indokoltnak tartja, írásban értesíti az illetékes ügyvédi kamarát. (3) Ha a nyomozó hatóság vezetõjének értesítése nyomán az ügyvédi kamara nem indít fegyelmi eljárást az ügyvéd ellen, a nyomozó hatóság vezetõje az ügyvéddel szembeni fegyelmi eljárás megindításának az ügyvédi kamaránál történõ kezdeményezése érdekében elõterjesztést tesz az ügyészhez. (4) A védõnek az eljárást akadályozó, vagy annak rendjét zavaró magatartását a nyomozási cselekményrõl készült jegyzõkönyvben a szükséges részletességgel fel kell tüntetni. A Be ához (Az idézés és az értesítés) 12. (1) Az írásbeli idézés, illetve értesítés átvételét igazoló iratot, illetõleg a más alkalmas módon különösen távbeszélõn, telefaxon, elektronikus úton történt idézésrõl (értesítésrõl) készített feljegyzést, továbbá az értesítés sajtóhirdetmény útján történõ közzétételét igazoló iratot a nyomozási iratokban el kell elhelyezni. (2) A nyomozó szerv elõtt jelen lévõ személy szóbeli idézése vagy értesítése esetén az annak tényét és idõpontját rögzítõ feljegyzést az iraton az érdekelttel alá kell íratni. Ha olyan eljárási cselekmény során történik a szóbeli idézés (értesítés), amelyrõl jegyzõkönyv készül, az idézés (értesítés) a jegyzõkönyvbe foglalható. A Be ához (A kézbesítés) 13. (1) A kézbesítésre megküldött határozatnak és más hivatalos iratnak a fogva tartott gyanúsított részére történõ átadását a fogva tartó intézmény útján a nyomozó szerv köteles biztosítani. A határozatot és más hivatalos iratot a fogva tartott kérelmére a letéti tárgyai között kell elhelyezni. A kézbesítés tényét a fogva tartott a határozat, illetve más hivatalos irat eredeti példányán vagy kézbesítési íven, illetõleg tértivevényen aláírásával igazolja. (2) Ha a nem magyar állampolgár címzett olyan állam területén lakik, illetve tartózkodik, amellyel a Magyar Köztársaságnak nincs jogsegélyszerzõdése, a határozat és más hivatalos irat Be. 9. -ának (3) bekezdése szerint lefordított példányát kézbesítés céljából az ORFK, illetõleg a HÕR OPK útján kell megküldeni a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma Konzuli Fõosztályához. (3) Ha a nem magyar állampolgár címzett nem magyar anyanyelvû, de a büntetõeljárás során a magyar nyelvet kívánta használni, akkor a számára kézbesítésre kerülõ határozatot és más hivatalos iratot nem kell lefordítani. A Be ához (A határidõk) 11. A nyomozó szerv vezetõje határidõt vagy határnapot állapít meg a nyomozási cselekmény, illetõleg a nyomozás elvégzésére, továbbá gondoskodik a határidõk, határnapok nyilvántartásáról és megtartásáról. A Be. 70/B. -ához (Az államtitok és a szolgálati titok megismerése) 14. (1) Államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó irat kézbesítése elõtt a címzettet írásban nyilatkoztatni kell arról, hogy az államtitokról és szolgálati titokról szóló évi LXV. törvény 16. -ának (1) bekezdésében meghatározott feltételek megtartását miként tudja biztosítani.

6 5524 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/72. szám (2) Államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó irat akkor kézbesíthetõ, ha a Belügyminisztérium titokvédelem felügyeletét ellátó szerve igazolja, hogy a címzettnél a titokvédelem biztosított. (3) Ha a címzettnél a titokvédelem nem biztosított, akkor államtitkot, szolgálati titkot nem tartalmazó kivonatot kell a címzettnek kézbesíteni. A Be. 71/A. -ához (Másolat készítése az eljárás során keletkezett iratról) 15. (1) A nyomozási iratokat legalább két egy eredeti és egy másodlati példányban kell elkészíteni. A nyomozás során annyi másolati példányról gondoskodni kell, hogy a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések határidejének meghosszabbítása iránti elõterjesztések, a védelem jogosultságai, a jogorvoslati kérelmek soron kívüli elbírálása, valamint azok az iratpéldányok, amelyeket más elõterjesztésekhez kell csatolni, továbbá az irattári példány biztosítható legyen. (2) Ha valamely iratrész csak egyetlen eredeti példányban áll rendelkezésre, annak másolatait kell elhelyezni a nyomozati iratok további példányaiban. Az eredeti iratokról készült iratjegyzék másolatát az iratok másolati, illetve irattári példányában is el kell helyezni. (3) Az ügyész nyomozásra vonatkozó rendelkezéseit tartalmazó iratokat az irattári példányban kell elhelyezni. 16. E rendelet alkalmazásában: a) másodlat: a több példányban, egyidejûleg készült eredeti irat egyik hiteles példánya, amelyet az elsõ példányon lévõvel azonos pecsét és aláírás hitelesít, b) másolat: valamely eredeti iratról a keletkezése után számítógéppel, írógéppel vagy fénymásolással készült példány, amely hasonmás (szöveg- és formahû), egyszerû (nem hitelesített) vagy hiteles (hitelesítési záradékkal ellátott) másolat lehet. (2) Ha a tanú adatainak zártan kezelését vagy személyes védelmét kéri, az azt megalapozó indokokról és adatokról is ki kell hallgatni. 18. (1) A vallomás megtagadásának jogosságáról a nyomozó szerv eljáró tagja dönt, ezért a tanú köteles válaszolni azokra a kérdésekre, amelyek a mentesség fennállásának megítéléséhez szükségesek. Ha a tanú a Be ának (2) bekezdésére hivatkozással tagadja meg a vallomástételt, hozzá az általa, illetõleg a hozzátartozója által elkövetett bûncselekménnyel kapcsolatban további kérdések nem intézhetõk. (2) A tanú mentességre történt hivatkozásának el nem fogadása esetén a döntésrõl határozatot kell hozni. (3) Ha a tanú a mentességére történt hivatkozásának helyt nem adó határozat ellen panasszal él, annak elbírálásáig a tanú nem hallgatható ki. 19. (1) A tanút tájékoztatni kell arról, hogy a nyomozó szerv elõtti megjelenésérõl és annak idõtartamáról igazolást kérhet, a megjelenésével kapcsolatban felmerült költségek megtérítését igényelheti. A tanú nyilatkozatát jegyzõkönyvbe kell foglalni, költségeit a tanú költségeinek megtérítésérõl szóló jogszabályban meghatározott mértékben a nyomozó szerv megelõlegezi, és azt bûnügyi költségként kell a költségjegyzékbe foglalni. (2) A tanú által a kihallgatására hozott feljegyzés, irat vagy tárgy ha az tárgyi bizonyítási eszköz lefoglalásánál a Be a figyelembevételével kell eljárni. (3) Ha a vallomástétel során tolmácsot kell igénybe venni, a jegyzõkönyvben fel kell tüntetni a tolmács nevét, címét, a tolmácsolás nyelvét, a tolmács nyilatkozatát a Be ának (1) bekezdésében meghatározott kizárási okokra, valamint a tanú nyilatkozatát, hogy a tolmácsolást megértette-e. A Be ához és ához (A tanú kihallgatása) 17. (1) A kihallgatás megkezdése elõtt a tanút tájékoztatni kell arról, hogy kérheti személyi adatainak zárt kezelését, illetve személyi védelem biztosítását. A figyelmeztetésnek, a tanú erre adott nyilatkozatának, valamint a nyomozó szerv döntésének a jegyzõkönyvbõl ki kell tûnnie. 20. (1) A tanú kihallgatását lehetõleg úgy kell foganatosítani, hogy újabb kihallgatása ne váljon szükségessé. (2) A tanú ismételt kihallgatása esetén folytatólagosan felvett jegyzõkönyvben csak a tanú nevét, a kihallgatás helyét és idejét, a Be ának (3) bekezdésében meghatározott figyelmeztetést, és az arra tett nyilatkozatot és a vallomást kell jegyzõkönyvbe, illetve jelentésbe foglalni.

7 2003/72. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5525 (3) A tanú által a helyszíni kihallgatás, bizonyítási kísérlet, felismerésre bemutatás és szembesítés során tett nyilatkozatok a vallomása részét képezik. (4) A tanú kihallgatása során adatokat, bizonyítási eszközöket és saját korábbi vallomásait is ismertetni lehet. (5) Ha a tanú vallomása ellentmondásos, vagy korábbival vallomása ellentétes, nyilatkoztatni kell ennek okára, és arra, hogy melyik vallomását tartja fenn. 21. (1) Ha a nyomozó szerv engedélyezi, hogy a tanú írásban tegyen vallomást, az engedélyben a (2) bekezdésben meghatározottak mellett fel kell tüntetni: a) a tanúnak a Be ának (2) bekezdésében meghatározott és a nyomozó szerv elõtt ismert adatait, b) azt, hogy kérheti személyi adatainak zárt kezelését, illetve személyi védelem biztosítását, c) a vallomástétel határidejét. (2) Ha a tanú írásbeli vallomásából a Be ának (2), (5) és (6) bekezdésében meghatározott valamely adat, feltétel hiányzik, gondoskodni kell ennek pótlásáról. (3) Az írásbeli vallomástétel engedélyezésérõl a védõt az általános szabályok szerint abban az esetben kell értesíteni, ha a tanú kihallgatását a védõ vagy az általa védett gyanúsított indítványozta. 22. (1) A tizennegyedik életévét meg nem haladott személy (a továbbiakban: gyermekkorú) tanúkénti kihallgatását megelõzõen be kell szerezni azokat a bizonyítékokat, amelyek elkerülhetõvé teszik a gyermekkorú kihallgatását. (2) Ha a gyermekkorú tanú kihallgatása elengedhetetlen, azt a nyomozó szervnek olyan tagja végezze, aki ilyen irányú felkészültséggel rendelkezik. A gyermekkorú kihallgatását lehetõleg a tanú életkori sajátosságainak megfelelõ környezetben kell elvégezni. (3) Ha megalapozottan feltehetõ, hogy a gyermekkorú tárgyaláson történõ kihallgatása fejlõdését károsan befolyásolná, a nyomozási bíró általi kihallgatását kell kezdeményezni. A Be ához (A tanú személyi adatainak zárt kezelése) 23. (1) Ha a tanú személyi adatainak zárt kezelését elrendelték, a kihallgatásáról készített jegyzõkönyvben csak a tanú neve tüntethetõ fel. Minden olyan iratot, amelybõl a tanú személyi adatai megállapíthatók, a nyomozás irataihoz csatolt zárt, hitelesített borítékban kell elhelyezni. A személyi adatok zárt kezelésére a jegyzõkönyvben utalni kell. A jegyzõkönyvet a tanú a Be ának (5) bekezdése szerint aláírja. (2) Ha a tanú nevének zárt kezelését is elrendelték, az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni azzal, hogy a jegyzõkönyvet és a tanú nevét, valamint egyéb személyi adatait tartalmazó zárt borítékot ugyanazzal a sorszámmal kell ellátni. A tanú a jegyzõkönyv egy példányát írja alá, amelyet e borítékban kell elhelyezni, a jegyzõkönyv aláíratlan példányait a nyomozás iratai között kell elhelyezni. (3) A tanú közremûködése esetén más nyomozási cselekményrõl készült jegyzõkönyv, illetve jelentés esetében is az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni, illetve gondoskodni kell arról, hogy a tanú személyi adatai a nyomozás egyéb irataiból se váljanak ismertté. 24. (1) A jegyzõkönyvet és a tanú nevét, illetõleg más személyi adatait tartalmazó zárt borítékot a nyomozó szerv pecsétjével és a kihallgatást végzõ aláírásával kell hitelesíteni. A zártan kezelt adatokba betekintõ személy nevét, beosztását, a betekintés idejét tartalmazó lapot a nyomozás befejezése után kell az iratokhoz csatolni. (2) A korábban készült iratokról a tanú személyi adatainak letakarásával másolatot kell készíteni, és azokat kell az iratok között elhelyezni. Az eredeti iratokat, a személyi adatokkal együtt zártan kell kezelni. 25. (1) Ha a tanú személyi adatai a büntetõeljárásban részt vevõk elõtt már ismertek és a személyi adatainak zárt kezeléséhez fûzõdõ érdek nem érvényesíthetõ, a zárt kezelésre irányuló kérelmet el kell utasítani. (2) A kérelem elutasítását tartalmazó intézkedés ellen bejelentett ellenvetés elbírálásáig a tanú személyi adatait zártan kell kezelni. Ha a nyomozó szerv az ellenvetésnek nem ad helyt, a zárt kezelést meg kell szüntetni. A Be ához (Különösen védett tanú) 26. (1) A nyomozó szerv haladéktalanul írásban vagy szóban elõterjesztést tesz az ügyészhez a tanúként kihallgatandó személy különösen védetté nyilvánításának indítványozására, ha megítélése szerint annak feltételei fennállnak.

8 5526 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/72. szám (2) Az elõterjesztés alapján tett ügyészi indítvány esetén sem mellõzhetõ az egyéb bizonyítási eszközök megszerzése, amelynek során különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az ne sértse vagy veszélyeztesse a tanú vagy hozzátartozója törvényes érdekeit. (3) A különösen védetté nyilvánított tanú közremûködésével történõ helyszíni kihallgatás, bizonyítási kísérlet elrendelése esetén, valamint ha felismerésre bemutatás megtartását rendelik el, és a bíró a felismerésre bemutatás megtartásához a nyomozó szervet veszi igénybe, a helyszíni kihallgatást, a bizonyítási kísérletet, a felismerésre bemutatást a nyomozási bíró rendelkezései szerint kell megtartani. A Be ához (A szakértõ alkalmazása) 27. A nyomozó szerv vezetõje körültekintõen mérlegeli, hogy a bizonyítandó tény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges-e. 28. A szakértõt kirendelõ határozat a Be ának (1) bekezdésében, és a Be ának (6) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza a) a kirendelt intézménynek, a szakértõnek, illetve a szakértõi csoport vezetõjének megnevezését, b) a szakértõ-kirendelés indokoltságát megalapozó tényeket, c) az átadott tárgyak kezelésére, vizsgálatára, megváltoztathatóságára vagy megsemmisíthetõségére vonatkozó rendelkezéseket, d) a személy testének sérthetetlenségét érintõ vizsgálatra, illetve mintavételre vonatkozó rendelkezést, e) a mintavételt szükségessé tévõ okok megjelölését, amennyiben a nyomozó szerv a mintavételt nem biztosította és az a bizonyításhoz szükséges, f) a szakértõi vélemény elõterjesztésének módját, g) azt, ha a gyanúsított, a tanú, illetõleg a sértett kérte a reá vonatkozó szakvéleménynek a vizsgálat tárgyára, a vizsgálati eljárásokra és eszközökre, a vizsgálat tárgyában bekövetkezett változásokra vonatkozó adatai zártan kezelését. a szakértõ jelenléte indokolt, az õ részvételével a nyomozó szerv hajtja végre. (2) A nyomozó szervnek a szakértõ rendelkezésére kell bocsátania minden olyan adatot, amely a véleményalkotásnál jelentõs lehet. 30. (1) A nyomozó szerv a szakvélemény elõterjesztésének idõpontját, illetve határidejét indokolt esetben a szakértõ elõzetes nyilatkozata alapján a szakértõi munka elvégzéséhez ténylegesen szükséges idõtartamban állapítja meg. (2) A szakvélemény készítése során felmerülõ a kirendeléskor elõre nem látható akadály miatt a nyomozó szerv a szakvélemény elõterjesztésének határidejét a szükséges mértékben meghosszabbíthatja, illetõleg idõpontját módosíthatja. Az idõpont és a határidõ módosításáról határozatban kell rendelkezni. 31. Ha a Be a (1) bekezdésének a) pontja szerinti vizsgálati lelet olyan különleges adatot tartalmaz, amelynek megóvásához az érintettnek méltányolható érdeke fûzõdik, kérelmére a lelet zárt kezelését engedélyezni kell. A Be ához (A szemle) 32. A szemlérõl készült jegyzõkönyvnek a Be ában meghatározottakon kívül részletesen tartalmaznia kell a tárgyi bizonyítási eszközök felkutatásának, összegyûjtésének menetét, módját, helyét is. 33. A halaszthatatlan nyomozási cselekményként tartott szemlével egyidejûleg a menekülõ elkövetõ felkutatására, és ha annak feltételei fennállnak elfogására haladéktalanul intézkedni kell. 29. (1) A szakértõ nem bízható meg nyomozási cselekmény foganatosításával. Ha a szakvélemény elkészítéséhez nyomozási cselekmény elvégzése szükséges, azt amennyiben 34. A nyomok, anyagmaradványok felkutatása, rögzítése és biztosítása során úgy kell eljárni, hogy az eljárási szabályok megtartását utólag is ellenõrizni lehessen.

9 2003/72. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y (1) Ha a szemle vagy más nyomozási cselekmény foganatosításakor hatósági tanút alkalmaznak, a felkutatott, elõhívott nyomot, anyagmaradványt a hatósági tanúnak szükség esetén technikai eszközök rendelkezésre bocsátásával be kell mutatni. (2) A nyomok és anyagmaradványok rögzítését, eredetben való biztosítását, illetve megmintázását a hatósági tanúval külön közölni kell, és e mûveleteket is elõtte kell elvégezni. (3) A rögzített, eredetben biztosított vagy megmintázott nyomot, anyagmaradványt a helyszínen bûnjelcímkével hitelesíteni kell. A bûnjelcímkét az eljáró nyomozó, illetõleg a bûnügyi technikus a helyszínen köteles aláírni; ha hatósági tanút alkalmaznak, a bûnjelcímkét a hatósági tanúval is alá kell íratni. (4) A talált nyomok és anyagmaradványok pontos, számmal is azonosított helyét, jellegzetességeik leírását, a rögzítés, az eredetben való biztosítás, illetve megmintázás tényét a nyomozási cselekményrõl készült jegyzõkönyvbe kell foglalni. A talált nyomok és anyagmaradványok helyét a jegyzõkönyvbe foglaláskor alkalmazott számozással egyezõen, egyértelmûen magyarázott jelek segítségével a helyszínvázlatban is fel kell tüntetni. Ugyanezen számozást kell alkalmazni a jegyzõkönyvhöz csatolt fényképmellékletben is. (5) A szagnyom rögzítésérõl az erre rendszeresített ûrlapon jegyzõkönyvet kell felvenni. (6) Ha utóbb kiderül, hogy a nyom vagy az anyagmaradvány rögzítése nem sikerült, errõl a jegyzõkönyvben alkalmazott számozásra hivatkozással feljegyzést kell készíteni. (7) A rögzített, eredetben biztosított, illetve megmintázott nyomokat és anyagmaradványokat a bûnjelkezelésrõl szóló jogszabályokban foglaltak szerint kell kezelni. A Be ához (A helyszíni kihallgatás) 36. A helyszíni kihallgatás a) útvonalak, helyek megmutatására, b) a gyanúsított, a sértett vagy a tanú vallomásának a helyszínen történõ ellenõrzésére, c) bizonyítási eszközök beszerzésére, d) a bûncselekmény végrehajtásának vagy a vallomásban szereplõ események más elemeinek szemléltetésére irányulhat. 37. Indokolt esetben a helyszíni kihallgatást megelõzõen tisztázni kell a részt vevõ gyanúsított, sértett, illetve tanú, látó-, halló- és egyéb észlelõ képességét, állapotát, illetõleg az ezekben bekövetkezett esetleges változásokat is. A résztvevõ felkérhetõ arra, hogy elõzetesen készítsen a helyszínrõl, az ott található bizonyítási eszközrõl rajzot vagy vázlatot, amelyet a jegyzõkönyvhöz kell csatolni. 38. (1) A helyszíni kihallgatást ha a hallási, látási viszonyoknak, illetve egyéb észlelési körülményeknek külön jelentõségük van az eredeti észlelés idõpontjának megfelelõ viszonyok, illetve körülmények között kell megtartani. Az észlelési körülményekrõl a gyanúsítottat, sértettet, illetve tanút a helyszíni kihallgatást megelõzõen ki kell hallgatni. (2) A helyszíni kihallgatás során biztosítani kell, hogy a részt vevõ gyanúsított, sértett, illetve tanú önállóan mutassa meg a helyszínre érkezés és a távozás útvonalát, a helyszínt és az ahhoz tartozó tárgyak, tárgyi bizonyítási eszközök helyét és elhelyezkedésüket, illetve a kérdéses cselekményt. 39. (1) A helyszíni kihallgatásról készült jegyzõkönyv vagy jelentés a Be ában meghatározottak mellett tartalmazza: a) a nyomozási cselekmény foganatosítása idején fennálló idõjárási, megvilágítási, környezeti és forgalmi viszonyok, illetve az ügy szempontjából lényeges egyéb körülmény leírását, b) a nyomozási cselekmény helyének megközelítési irányát és módját, c) a résztvevõk elhelyezkedését, elsõsorban a gyanúsított, a sértett, illetve a tanú helyzetét és az ezzel kapcsolatos változásokat, d) a nyomozási cselekmény során a résztvevõ és a nyomozó szerv eljáró tagja által elvégzett minden lényeges cselekvést, kijelentést vagy megjegyzést, e) a cselekvések következményeit, új bizonyítékok fellelését, a kapcsolódó vallomást, f) a nyomozó szerv tagjának kérdéseit és az arra adott válaszokat, g) a helyszíni kihallgatás kezdetének és befejezésének idõpontját. (2) A helyszíni kihallgatás során készített helyszínrajzot, vázlatot, fénykép-, video- vagy hangfelvételt a jegyzõkönyvhöz kell csatolni. A Be ához (A bizonyítási kísérlet) 40. A bizonyítási kísérletben részt vevõ gyanúsítottat, sértettet, illetve tanút jogaira és kötelezettségeire figyelmeztetni kell.

10 5528 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/72. szám 41. (1) A bizonyítási kísérlet elõtt a gyanúsított, a sértett, illetve a tanú kihallgatása során ki kell térni a bizonyítási kísérlet lefolytatása szempontjából lényeges és felderítendõ kérdésekre, és összegezni kell az e nyomozási cselekménnyel összefüggõ tényeket és körülményeket. (2) A bizonyítási kísérlet elõtt a gyanúsítottat, a sértettet, illetve a tanút kellõ részletességgel ki kell hallgatni arról, hogy a kérdéses eseményt vagy jelenséget a) mikor, milyen idõpontban, b) milyen látási és idõjárási, környezeti és forgalmi viszonyok között, c) milyen távolságról és milyen helyzetbõl, d) kivel vagy kikkel együtt észlelte. (3) Indokolt esetben a bizonyítási kísérletet megelõzõ kihallgatás során tisztázni kell a gyanúsított, a sértett, illetve a tanú látó-, halló- és egyéb észlelõ képességét, állapotát, illetõleg az ezekben bekövetkezett esetleges változásokat is. (4) Indokolt esetben több személy közremûködésével egyidõben is folytatható bizonyítási kísérlet. Ha a bizonyítási kísérlet jellege miatt szükséges, az eljárás meghatározott résztvevõje helyett kívülálló személy közremûködése is igénybe vehetõ. A Be ához (A felismerésre bemutatás) 44. A felismerésre bemutatást olyan körülmények között kell végrehajtani, amelyek a felismerõ befolyásolását kizárják. 45. (1) Akit felismerésre bemutatnak, elõzõen fel kell hívni, hogy a bemutatásra kerülõ személyek között a választása szerinti helyet foglalja el. E közlésnek és az elhelyezkedés megjelölésének a jegyzõkönyvbõl ki kell tûnnie. (2) A felismerésre együttesen bemutatott személyekrõl vagy tárgyakról fényképfelvételt kell készíteni, és azt a nyomozás iratai közt el kell helyezni. (3) Nem szabad felismerésre bemutatni azt a személyt, illetve tárgyat, akit, illetve amelyet a nyomozás során fényképének nyilvános, elõzetes bemutatásával kutattak fel, vagy akit, illetve amit a felismerõ személy a nyomozási cselekmények végrehajtása során láthatott. 42. A bizonyítási kísérlet végrehajtása során a 38. -ban foglaltakat kell értelemszerûen alkalmazni. 43. (1) A bizonyítási kísérletrõl jegyzõkönyvet kell készíteni, amely a Be ában meghatározottak mellett tartalmazza: a) a bizonyítási kísérlet helyszínének megnevezését, b) ha a bizonyítás szempontjából jelentõsége van a megvilágítási, az idõjárási, a környezeti és a forgalmi viszonyok, illetve az ügy szempontjából lényeges egyéb körülmények leírását, c) a résztvevõk elhelyezkedését a bizonyítási kísérlet megkezdése elõtt, d) a bizonyítási kísérlet részletes leírását és eredményét, e) ha erre sor kerül, a bizonyítási kísérlet megismétlését és annak lefolyását, f) a bizonyítási kísérlet kezdetének és befejezésének idõpontját, g) halaszthatatlan nyomozási cselekményként végzett bizonyítási kísérlet esetén a halaszthatatlanság tényét, és az azt megalapozó körülményeket. (2) Ha a nyomozó szerv a tanú személyi adatainak zárt kezelését rendelte el, a 23. -ban foglaltak szerint kell eljárni. (3) A bizonyítási kísérlet során készített helyszínrajzot, vázlatot, fénykép-, video- vagy hangfelvételt a jegyzõkönyvhöz kell csatolni. 46. (1) Fénykép bemutatása esetén a bemutatásra kerülõ személy vagy tárgy fényképét legalább három, hozzá hasonló külsejû személy vagy tárgy fényképe között kell elhelyezni és a fényképeket sorszámmal kell ellátni. A fényképeket a jegyzõkönyv mellékletét képezõ fényképtablóban a felismerõnek történt bemutatásuk elõtt véglegesen rögzíteni kell. (2) Fényképalbum alkalmazása esetén a fényképeket a felismerésre bemutatás elõtt megnevezés nélkül sorszámozottan, véglegesen rögzíteni kell. 47. A felismerõt nyilatkozatni kell arra, hogy a személyt vagy tárgyat milyen ismérvek alapján azonosította. 48. Ha a felismerés több személytõl várható, a felismerésre bemutatást minden egyes felismerõvel külön-külön kell lefolytatni úgy, hogy a felismerõk egymást ne befolyásolhassák. 49. A tanú védelme érdekében a felismerésre bemutatást detektívtükör alkalmazásával, vagy más olyan módon kell

11 2003/72. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5529 végezni, hogy a felismerésre bemutatott személy a tanút ne ismerhesse fel, illetve ne észlelhesse. 50. (1) Holttest felismerésre bemutatása a szemlét követõen a bûncselekmény helyszínén, illetve a holttest vizsgálatának helyén is foganatosítható. Az eljárási cselekmény végrehajtása elõtt gondoskodni kell a holttest arcának, testének, illetve testrészeinek elfogadható, a felismerésre alkalmas állapotba hozásáról, így különösen a holttest megtisztításáról, a holttest-restauráció elvégzésérõl. A holttestrõl, a testrészekrõl ezt követõen fényképfelvételeket kell készíteni, amelyeket mellékletként a jegyzõkönyvhöz kell csatolni. (2) Holttest felismerésre bemutatása esetén csak a felismertetni szándékozott holttestet kell bemutatni. Egész test hiányában különálló testrészek alapján is végezhetõ azonosítás. Az elhalt ruházatának, egyéb tárgyainak felismerésre bemutatására a tárgyak felismerésre bemutatásának szabályait kell alkalmazni. (3) A felismerõ személyt a (4) bekezdésben foglalt kivétellel elõzetesen ki kell hallgatni a tanú kihallgatására és védelmére vonatkozó szabályok értelemszerû alkalmazásával. (4) A felismerõ személy tanúkénti elõzetes kihallgatása akkor mellõzhetõ, ha az eljárási cselekmény célja annak megállapítása, hogy az a személy, akinek a holttestét felismerésre bemutatják, a felismerõ személy környezetében, illetõleg a megtalálás helyén és környékén ismert-e. (5) Ha a (4) bekezdés szerinti felismerésre bemutatást több személlyel szükséges elvégezni, akkor az történhet ugyanazon nyomozási cselekmény keretében is. Ebben az esetben a felismerõ személyekkel egymás után különkülön kell elvégezni a felismerésre bemutatást. A Be ához (A szembesítés) 51. Ha több gyanúsított vagy tanú szembesítése szükséges, az ellentétes vallomást tevõket külön-külön kell egymással szembesíteni. 52. (1) A szembesítés megkezdésekor a tanút a hamis tanúzás, a gyanúsítottat a hamisan vádolás következményeire figyelmeztetni kell és ha az nem nyilvánvaló a szembesítendõket nyilatkoztatni kell arra, hogy ismerik-e egymást, ha igen, honnan. Tisztázni kell azt is, hogy milyen viszonyban vannak egymással. Ezt követõen a vallomásaik között levõ ellentmondásokra külön-külön kell õket nyilatkoztatni. (2) A nyilatkozatok megtétele után a szembesítés vezetõjének engedélyével a szembesítettek egymáshoz, a védõ a szembesítettekhez kérdéseket intézhetnek. (3) Ha a szembesítés során tett vallomás ellentmondásos, vagy a szembesített korábbi vallomásával ellentétes, a vallomás tevõjét az ellentét okára, és arra is nyilatkoztatni kell, hogy melyik vallomását tartja fenn. 53. (1) A szembesítés során elhangzott kérdéseket, az azokra adott válaszokat, a szembesítés vezetõjének a szembesítettekhez intézett közléseit, az adatok, a bizonyítási eszközök, a korábbi vallomások ismertetését elhangzásuk, illetve az ismertetés sorrendjében kell a szembesítésrõl felvett jegyzõkönyvbe foglalni a szükséges részletezéssel, indokolt esetben szó szerint. (2) A szembesítettekkel a saját vallomásrészeiket különkülön kell aláíratni. (3) A jegyzõkönyvben rögzíteni lehet a szembesítettek magatartását, nem szóbeli megnyilvánulását is, ha annak a nyomozás szempontjából jelentõsége van. II. Fejezet EGYÉB BIZONYÍTÁSI ELJÁRÁS 54. (1) Menekülõ elkövetõ elfogása, menekülési útvonalának felderítése, a tárgyi bizonyítási eszközök felkutatása, szagazonosító eljárás lefolytatása, kábítószer megtalálása, valamint holttest felkutatása céljából bûnügyi szolgálati kutya (a továbbiakban: szolgálati kutya) alkalmazható. (2) A szolgálati kutya igénybevételérõl, munkájáról az erre rendszeresített ûrlapon jegyzõkönyvet kell felvenni. 55. (1) A nyomozó szerv a gyanúsítottról, a sértettrõl és a tanúról szagmintát vehet. A nyomozó szerv a szagazonosítás lefolytatásához lefoglalja annak a gyanúsítottnak, sértettnek, illetve tanúnak a szagnyomát hordozó ruhadarabjait, tárgyait, aki a szagmintavételben való közremûködést megtagadja. (2) A szagminta rögzítésérõl az erre rendszeresített ûrlapon jegyzõkönyvet kell felvenni, és ha lehetõség van rá, az eljárásról videofelvételt kell készíteni.

12 5530 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/72. szám 56. (1) A bûncselekmény helyszínén rögzített szagnyom, illetve a gyanúsítottról, továbbá más személyrõl vett szagminta alapján a nyomozó szerv szolgálati kutya alkalmazásával szagazonosítást végezhet. (2) A szagazonosítást az erre a célra alkalmas helyiségben kell lefolytatni. (3) Az azonosítandó szagnyomot, illetve szagmintát tartalmazó üvegtartályt, valamint az azt hitelesítõ bûnjelcímkét be kell mutatni azoknak, akiket a nyomozási cselekményre idéztek, illetve arról értesítettek ha a nyomozási cselekményen hatósági tanú is részt vesz, neki is, és csak ezt követõen lehet felbontani. (4) A szagazonosítás során az azonosítandó szagmintát tartalmazó üvegtartályt legalább négy, az ügytõl független személytõl származó szagmintát tartalmazó üvegtartály között kell elhelyezni, és a szagazonosítást a kihelyezett üvegtartályok sorrendjének változtatásával legalább két szolgálati kutyával, a szolgálati kutyák mindegyikével külön-külön legalább ötször meg kell ismételni. (5) A szagazonosításról jegyzõkönyvet kell felvenni, és ha lehetõség van rá, videofelvételt kell készíteni, amelyet az iratokhoz kell csatolni. III. Fejezet A Be ához (Az õrizetbe vétel) 57. A gyanúsított õrizetbe vételére akkor kerülhet sor, ha a rendelkezésre álló adatok alapján elõzetes letartóztatásának elrendelése valószínûsíthetõ. 58. (1) Az õrizetbe vételt elrendelõ határozatnak a Be ának (2) és (3) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmaznia kell a gyanúsítottnak a Be ának (1) bekezdésében meghatározott személyi adatait, az elõzetes letartóztatás valószínû elrendelésének a Be ának (2) bekezdésében meghatározott okát, a fogvatartás helyét, az elrendelést közvetlenül megelõzõ fogvatartás jogcímét és annak kezdõ idõpontját, valamint az õrizetbe vétel kezdetének és lejártának idõpontját (nap, óra, perc). A határozat indokolásában le kell írni a gyanúsítás alapjául szolgáló cselekmény lényegét, és az õrizetbe vételt megalapozó tényeket, körülményeket. (2) A nyomozó szerv vezetõje az õrizetbe vétel elrendelésérõl az ügyészt úgy értesíti, hogy határozatának másolata huszonnégy órán belül az ügyészhez megérkezzék. 59. A gyanúsítottat nyilatkoztatni kell a határozat kihirdetésekor arról, hogy õrizetbe vételérõl kit kíván értesíteni. 60. Az õrizetbe vétel végrehajtására a fogva tartásért felelõs a rendõrségi fogda parancsnokának ad rendelvényt, amelyben a nyomozó szerv, illetve a nyomozásról rendelkezõ ügyész elõírásai szerint rendelkezni kell a gyanúsítottnak a más fogva tartottaktól történõ elkülönítésérõl is. A rendelvényen fel kell tüntetni a fogva tartott védõjének, illetve törvényes képviselõjének nevét, címét és telefonszámát is. 61. (1) A gyanúsított személyazonosító igazolványát illetõleg ennek hiányában más, személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványát, okmányát az õrizetbe vétel foganatosításának helyéül kijelölt fogdában, a fogva tartott letétjében kell elhelyezni. (2) Az õrizet megszüntetése, megszûnése esetén kivéve, ha a gyanúsított elõzetes letartóztatását rendelték el a személyazonosító igazolványt, illetõleg a személyazonosításra alkalmas más hatósági igazolványt, okmányt a gyanúsítottnak átvételi elismervény ellenében vissza kell adni. 62. (1) Õrizetbe vétel elrendelésére a nyomozó szerv vezetõje, akadályoztatása esetén erre kijelölt helyettese, továbbá hivatali idõn kívül az ügyelet vezetõje, illetve az ügyeletes tiszt jogosult. (2) Az ügyelet vezetõje, illetve az ügyeletes tiszt az õrizetbe vétel elrendelését haladéktalanul köteles jelenteni a nyomozó szerv vezetõjének, illetõleg a vezetõ ügyeletesnek. A Be ához (Az elõzetes letartóztatás) 63. (1) Ha az õrizetben levõ gyanúsított elõzetes letartóztatása indokolt, ennek indítványozására legkésõbb az õrizetbe vételt követõ harminchat órán belül úgy kell az ügyésznél elõterjesztést tenni, hogy a bíróság az õrizet határidejének lejárta elõtt tudjon döntést hozni. Az elõterjesztés megtételére a nyomozó szerv vezetõje jogosult.

13 2003/72. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5531 (2) Az elõzetes letartóztatás indítványozása iránti elõterjesztésnek tartalmaznia kell: a) az eljáró nyomozó szerv megnevezését, az ügyirat számát, b) a bûncselekmény Btk. szerinti megjelölését, c) a gyanúsítottnak a Be a (1) bekezdésében megjelölt adatait, és az elõéletére vonatkozó adatokat, d) õrizetben levõ gyanúsított esetén az õrizet kezdõ idõpontját a nap, az óra és perc megjelölésével, e) a bûncselekmény történeti tényállását, f) a megalapozott gyanút, illetve az elõzetes letartóztatás feltételeinek fennállását alátámasztó bizonyítékokat, g) javaslatot az elõzetes letartóztatás indítványozására a Be ának (2) bekezdésében megjelölt valamely okból, h) mindazon körülményeket, amelyek az indítványhoz szükségesek, így különösen azt, hogy a gyanúsítottnak meghatalmazott védõje van, vagy védelemrõl kirendelés útján gondoskodtak, a fogva tartás helyét, a védõ értesítési helyét, illetõleg magánindítványra üldözendõ bûncselekmény esetén a magánindítvány elõterjesztésére utalást. 64. A gyanúsított elõzetes letartóztatásának ügyészi indítványozása esetén a nyomozó szerv az ügyész írásbeli utasítása alapján intézkedik a gyanúsított bíróságra kísérésérõl a Rendõrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 3/1995. (III. 1.) BM rendelet, illetõleg a Határõrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 40/2001. (XII. 23.) BM rendelet szerint. 65. Az elõzetes letartóztatás rendõrségi fogdában történõ végrehajtása esetén a fogda parancsnoka részére a fogva tartásért felelõs ad rendelvényt, amelyben az ügyész, illetve a nyomozó szerv vezetõjének elõírásai szerint rendelkezni kell a gyanúsítottnak az ugyanabban az ügyben fogva tartottaktól történõ elkülönítésérõl, a levelezési és látogatófogadási, valamint a csomagküldeményhez való jogának esetleges korlátozásáról. A rendelvényen fel kell tüntetni a fogva tartott védõjének, illetve törvényes képviselõjének nevét, címét és telefonszámát is. 66. (1) Ha az elõzetes letartóztatás meghosszabbítása indokolt, az erre vonatkozó elõterjesztést úgy kell megküldeni, hogy az az elõzetes letartóztatás lejáratának idõpontja elõtt legalább tíz nappal megérkezzen az ügyészhez. (2) Ha az elõzetes letartóztatás további fenntartása már nem indokolt, haladéktalanul elõterjesztést kell tenni megszüntetése iránt. (3) Az elõzetes letartóztatás meghosszabbítása, illetve megszüntetése iránti elõterjesztés megtételére a nyomozó szerv vezetõje jogosult. Az elõterjesztés tartalmára a 63. (2) bekezdését kell értelemszerûen alkalmazni azzal, hogy az elõterjesztésnek tartalmaznia kell a meghosszabbítás javasolt idõtartamát is. (4) Ha az elõzetesen letartóztatott pszichiátriai kezelése szükséges, az igazságügyi elmeorvosszakértõi vélemény alapján az elõzetes letartóztatásnak az Igazságügyi Megfigyelõ és Elmegyógyító Intézetben történõ végrehajtását kell kezdeményezni. (5) A nyomozó szerv vezetõje minden törvényes intézkedést köteles megtenni azért, hogy az elõzetes letartóztatás az elkerülhetetlenül szükséges idõre korlátozódjon, illetve hogy a vádemelés feltételeinek megállapításához szükséges eljárási cselekményeket folyamatosan, késedelem nélkül végezzék el. A Be ához (A lakhelyelhagyási tilalom) 67. (1) A lakhelyelhagyási tilalom elrendelésére a nyomozó szerv vezetõje tesz elõterjesztést az ügyészhez. (2) Az elõterjesztés tartalmára a 63. (2) bekezdésében foglaltakat kell értelemszerûen alkalmazni azzal, hogy az elõterjesztésnek tartalmaznia kell a korlátozásokra vonatkozó javaslatot is. Az elõterjesztésben meg kell jelölni azt a területet vagy körzetet, amelynek elhagyását a nyomozó szerv megtilttatni kívánja. 68. (1) Ha a gyanúsított a lakhelyelhagyási tilalom részleges feloldására irányuló kérelmét a nyomozó szervnél nyújtja be, azt a nyomozó szerv álláspontjának kifejtésével haladéktalanul megküldi az ügyészhez. (2) Ha a gyanúsított a lakhelyelhagyási tilalmat vagy a Be ának (3) bekezdése alapján elrendelt külön korlátozást megszegi, annak súlyától, jellegétõl, ismétlõdésétõl függõen elõterjesztést kell tenni az ügyészhez rendbírság kiszabása, házi õrizet vagy elõzetes letartóztatás elrendelésének indítványozása iránt. 69. A lakhelyelhagyási tilalom fenntartása szükségességének megvizsgálása, illetve megszüntetése esetén a 66. rendelkezéseit kell értelemszerûen alkalmazni.

14 5532 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2003/72. szám A Be ához (A házi õrizet) 70. (1) A házi õrizet elrendelésére a nyomozó szerv vezetõje tesz elõterjesztést az ügyészhez. (2) Az elõterjesztés tartalmára a 63. (2) bekezdésében foglaltakat kell értelemszerûen alkalmazni azzal, hogy az elõterjesztésnek tartalmaznia kell a korlátozásokra vonatkozó javaslatot is. Az elõterjesztésben meg kell jelölni azt a lakást, illetve az ahhoz tartozó bekerített helyet, amelynek elhagyását a nyomozó szerv megtilttatni kívánja. 71. (1) Ha a gyanúsított a házi õrizet részleges feloldására irányuló kérelmét a nyomozó szervnél nyújtja be, azt a nyomozó szerv álláspontjának kifejtésével haladéktalanul megküldi az ügyészhez. (2) Ha a gyanúsított a házi õrizet szabályait megszegi, a nyomozó szerv vezetõje a házi õrizet végrehajtásáról szóló 6/2003. (IV. 4.) IM BM együttes rendelet alapján a bíróság részére készített jelentés egy példányát egyidejûleg az ügyész részére is megküldi, illetõleg ha a házi õrizet szabályainak megszegését olyan súlyúnak ítéli a jelentésre utalással elõterjesztést tesz az ügyészhez rendbírság kiszabása, vagy elõzetes letartóztatás elrendelésének indítványozása iránt. 72. A házi õrizet fenntartása szükségességének megvizsgálása, illetve megszüntetése esetén a 66. rendelkezéseit kell értelemszerûen alkalmazni. A Be ához (Az ideiglenes kényszergyógykezelés) 73. (1) Ha az igazságügyi elmeorvosszakértõi vélemény szerint a gyanúsított kóros elmeállapotú és ideiglenes kényszergyógykezelése szükséges, ennek indítványozására az illetékes ügyészhez haladéktalanul elõterjesztést kell tenni, amelyhez csatolni kell az igazságügyi elmeorvosszakértõi véleményt is. (2) Az elõterjesztés tartalmára a 63. (2) bekezdését kell értelemszerûen alkalmazni. A Be ához (Az úti okmány elvétele) 74. (1) A gyanúsított õrizetbe vételekor lefoglalt úti okmányát minthogy az nem tárgyi bizonyíték õrzésbe kell venni. (2) Az õrizetbe vétel megszûnésekor az úti okmányt a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a gyanúsított részére vissza kell adni. (3) Ha arra lehet megalapozottan következtetni, hogy az õrizet megszûnését követõen a gyanúsított eljárási cselekményen való részvétele az úti okmány elvétele [Be (1) bekezdés] nélkül nem biztosítható, az õrizet megszûnését követõ 24 órán belül az ügyészhez elõterjesztést kell tenni az úti okmány visszatartásának elrendelése, illetve elvételének indítványozása iránt. (4) Az elõterjesztés tartalmára a 63. (2) bekezdésében foglaltakat kell értelemszerûen alkalmazni. A Be ához (A motozás) 75. Ha a motozás során testüreg átvizsgálása szükséges, azt csak orvos végezheti. A Be ához (A házkutatás, a lefoglalás és a motozás közös szabályai) 76. A házkutatást, lefoglalást, motozást elrendelõ határozat egy példányát az érintettnek át kell adni. 77. Ha a házkutatásra, lefoglalásra, motozásra a Be a szerint halaszthatatlan nyomozási cselekményként kerül sor, a határozatot szóban kell közölni. Az ilyen esetben a halaszthatatlan nyomozási cselekményrõl készült jegyzõkönyvbe foglalható a határozat, valamint a jogorvoslati jogra történt figyelmeztetés, és az arra tett nyilatkozat. 78. Ha a házkutatás, lefoglalás, motozás végrehajtása különleges szakismeretet igényel így különösen államtitkot, szolgálati titkot tartalmazó adatokat, számítógépben tárolt adatokat, banktitkot, biztosítási titkot, értékpapír-titkot, távközlési titkot, ügyvédi titkot, orvosi titkot tartalmazó adathordozók lefoglalása szaktanácsadót kell alkalmazni.