A FIGURÁK KULTURÁLIS ÉS SZÍNJÁTSZÓ KÖZHASZNÚ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA A

Átírás

1 1 A FIGURÁK KULTURÁLIS ÉS SZÍNJÁTSZÓ KÖZHASZNÚ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA A FIGURÁK KULTURÁLIS ÉS SZÍNJÁTSZÓ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA Az Alapító tagok jelen alapszabály elfogadásával az egyesülési jog alapján, a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról szóló évi II. törvény, valamint a közhasznú szervezetekről szóló évi CLVI. törvény rendelkezéseinek megfelelően kulturális és színjátszó közhasznú egyesületet (a továbbiakban: Egyesület) hoztak létre, és a január 13. napján megtartott közgyűlésen az Alapszabályt az alábbi tartalommal fogadták el: I. Általános rendelkezések 1. Az Egyesület elnevezése: Figurák Kulturális és Színjátszó Közhasznú Egyesület 2. Az Egyesület székhelye: 1063 Budapest, Szinyei Merse u. 19. I/ Az Egyesület felügyeletét ellátó szerv: Fővárosi Főügyészség 4. Az Egyesület jogállása: Az Egyesület általános közhasznúsági fokozatú kulturális közhasznú egyesület Az Egyesület jogi személy. 5. Az Egyesület működési területe: Az Egyesület működési területe kiterjed a Magyar Köztársaság egész területére. II. Az Egyesület célja és közhasznú tevékenysége Az Egyesület önkéntesen létrehozott, önkormányzati elven működő olyan szervezet, amely az alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik és céljai elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Az Egyesület kulturális és színjátszó egyesületként működve alapvető céljának tartja az ifjúság igényes kulturális, szórakozási lehetőségeinek bővítését, az ezen értékek iránti figyelem felkeltését, a fiatalok igényeihez igazodó kulturális és művészeti készségek, képességek alkotó kibontakoztatási lehetőségeinek megteremtését, táborok szervezését, továbbá Magyarország kulturális és művészeti hagyományainak ápolását, a kulturális sokszínűség megőrzését, a kultúrált viselkedés és életmód kialakításához programok szervezését. Az egyesület szakmai gyakorlatot kíván biztosítani programjaiban kulturális, művelődésszervezői szakirányú egyetemi és főiskolai hallgatók számára. Az Egyesület feladata különösen e célok megvalósítása érdekében előadások, bemutatók tartása a színjátszó mesterséggel kapcsolatosan, a szabadidő megszervezése, oktatási, kulturális programok szervezése. Az Egyesület kulturális közhasznú tevékenységet végez. Az Egyesület biztosítja, hogy tagjain kívül más is részesülhessen az Egyesület közhasznú szolgáltatásaiból, rendezvényei, akciói nyitottak a céljai és rendezvényei iránt érdeklődők előtt. 2 Az Egyesület politikailag semleges, pártoktól függetlenül működik.

2 Az Egyesület működésének, szolgáltatásainak és beszámolóinak nyilvánosságát szórólapokon, szakfolyóiratokban és egyéb sajtótermékekben, valamint elektronikus médián keresztül való közzététel útján biztosítja. Az Egyesület mint közhasznú szervezet működése nyilvános, szolgáltatásait bárki megkötés nélkül igénybe veheti. III. Az Egyesület tagsága 1. Az Egyesület tagjai Az Egyesület tagja csak természetes személy lehet. Az Egyesületbe tagként felvételét kérheti az a természetes személy, aki az Egyesület Alapszabályát magára nézve kötelezőnek fogadja el, vállalja, hogy tevékenyen részt vesz az Egyesület céljainak megvalósításában és kötelezettséget vállal a tagdíj megfizetésére és tagfelvételi kérelmét az Elnökség jóváhagyja. A tag felvételéről az Elnökség dönt. A tag felvételének kérdésében az Elnökség a tag kérelme alapján, egyszerű szótöbbségi határozattal dönt. A tagsági jogviszony a tagfelvételi kérelem Elnökség által történő elfogadásával jön létre. Az Egyesület Elnöksége köteles az egyesületi tagokról naprakész nyilvántartást vezetni. 2. Az Egyesület pártoló tagjai Az Egyesület pártoló tagja lehet minden természetes és jogi személy, aki elfogadja az Egyesület Alapszabályának rendelkezéseit, vállalja az Egyesület, illetve az Egyesület tevékenységének anyagi és/vagy erkölcsi támogatását, ám az Egyesület tevékenységében ezen túl, tagként nem kíván részt venni. A pártoló jogi személy tagok képviselőjük útján vesznek részt az egyesület tevékenységében. A pártoló tagokat tanácskozási, javaslattételi jog illeti meg szavazati jog nélkül, továbbá nem választhatnak és nem választhatók az egyesület szerveibe. Kötelezettségük az alapszabály betartása és a vállalt anyagi, illetve erkölcsi támogatás nyújtása. 3. Az Egyesület tagjainak alapvető jogai és kötelezettségei A tagok jogosultak részt venni az Egyesület közgyűlésén, ahol minden tagot 1 szavazat illeti meg. A szavazati jog csak személyesen gyakorolható. A tagok az Egyesület szerveibe/tisztségviselőként megválaszthatók és az Egyesület szerveibe tisztségviselőket választhatnak. A tagok jogosultak részt venni az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, amelynek során az Egyesület céljainak megvalósulását szem előtt tartva és az Egyesület jóhírnevének kialakítását és fenntartását figyelembe véve kötelesek eljárni. A tagok a Közgyűlés határozatában megállapított éves tagdíj fizetésére kötelesek. Az éves tagdíjat a tagok minden naptári év február 15. (tizenötödik) napjáig kötelesek befizetni az Egyesület részére, azzal, hogy az Egyesület alapításának évében az éves tagdíj az Egyesület nyilvántartásba vételének időpontját követő hónap 15. (tizenötödik) napján esedékes. 4. Az Egyesületi tagság és pártoló tagság keletkezése és megszűnése Az Egyesületi tagság és pártoló tagság az 1. és 2. pontok figyelembe vételével az Egyesületbe történő felvétellel keletkezik. Az Egyesületi tagság és pártoló tagság megszűnik a tag és a pártoló tag halálával, kilépésével, közgyűlés általi kizárással, a pártoló jogi személy tag jogutód nélküli 3 megszűnése esetén, valamint ha az Egyesület megszűnik. A tag és a pártoló tag az egyesületből az Elnökségnek címzett írásbeli nyilatkozattal kiléphet. A Közgyűlés határozatával kizárhatja azt a tagot vagy pártoló tagot, aki az Alapszabály rendelkezéseit súlyosan megsérti. A tag fenti okok miatti kizárására vonatkozó eljárást bármelyik tag írásban, az ok, illetve a bejelentésre okot adó körülmény, valamint ezek bizonyítékainak megjelölésével kezdeményezheti az Elnökségnél. Az Elnökség a kizárás kezdeményezését, annak beérkezését követő 30 napon belül megvizsgálja, és arról, a bejelentés és az ahhoz mellékelt dokumentumok megküldésével értesíti az eljárás alá vont tagot. A tag az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül terjesztheti elő írásban védekezését. Az Elnök a fenti 30 napos határidő elteltét megelőzően nem hívhatja össze a kizárásról dönteni hivatott Közgyűlést. A kizárásról a Közgyűlés kizárólag azt követően dönthet, hogy az Elnökség ismertette a Közgyűlésen jelen lévőkkel a kizárás kezdeményezéséről szóló bejelentést, ennek mellékleteit, illetve a tag védekezését. A Közgyűlésen jelenlévő

3 tagnak lehetőséget kell adni arra, hogy szóban is előterjessze védekezését. A kizárásról szóló határozatról az Elnökség, a közgyűlési jegyzőkönyv kivonatának megküldésével köteles haladéktalanul kizárt tagot értesíteni, amely értesítésnek a jelen pontban meghatározott jogorvoslati lehetőségről szóló tájékoztatást is tartalmaznia kell. A Közgyűlés kizárhatja azt a tagot is, aki tagdíjfizetési kötelezettségét elmulasztja, és ezen kötelezettségének az Elnökség felszólítását követően sem tesz eleget. A tagdíjfizetés elmulasztása következtében a tag kizárásáról szóló határozat csak azt követően hozható meg, ha a tag az esedékes tagdíjfizetési kötelezettségével legalább 3 (három) hónapos késedelembe esett és a 3 hónapos időszak elteltét követően az Elnökség tagdíj fizetésére vonatkozó felszólításában megjelölt legalább 30 (harminc) napos póthatáridő alatt sem teljesíti esedékes tagdíjfizetési kötelezettségét. A fizetési felszólításban utalni kell arra a körülményre, hogy a fizetési póthatáridő elmulasztása a tag kizárását vonhatja maga után. A kizárásról szóló határozatról az Elnökség, a közgyűlési jegyzőkönyv kivonatának megküldésével köteles haladéktalanul a kizárt tagot értesíteni, amely értesítésnek a jelen pontban meghatározott jogorvoslati lehetőségről szóló tájékoztatást is tartalmaznia kell. A Közgyűlés kizárásról szóló határozatát a kizárt tag a határozat tudomására jutásától számított 30 (harminc) napon belül a bíróság előtt megtámadhatja. A kizárásról szóló határozat végrehajtását a határozat megtámadása nem gátolja, ám a tag a bíróságtól a határozat végrehajtásának felfüggesztését kérheti. IV. Az Egyesület szervezete 1. Az Egyesület szervei: Közgyűlés (2.) Elnökség (3.) Elnök (4.) Felügyelő-bizottság (5.) 2. A Közgyűlés A Közgyűlés az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve, amely a tagok összességéből áll. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: - az Egyesület alapszabályának megállapítása és módosítása; 4 - az Egyesület jogutóddal történő (egyesülés) vagy jogutód nélküli megszűnésének (feloszlás) elhatározása; - az Elnökség tagjainak megválasztása; visszahívása - az Elnök megválasztása; visszahívása - az Felügyelő-bizottság tagjainak megválasztása; visszahívása - tag kizárása; - az Egyesület éves költségvetésének megállapítása, az éves beszámoló elfogadása; a közhasznúsági jelentés elfogadása; - a tagok által fizetendő tagdíj mértékének és a fizetés módjának, gyakoriságának meghatározása; - minden olyan kérdés, amelyet az Alapszabály vagy jogszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. A Közgyűlést az Elnök hívja össze. A Közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni, azonban a Közgyűlés ülésezésének gyakorisága az évi egy alkalomnál kevesebb nem lehet. A legfelsőbb szervet össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg, ha valamilyen kérdésben közgyűlési döntés meghozatala szükséges, illetve ha az összehívást az Elnökség, a Felügyelő-bizottság, vagy a tagok 1/3-a írásban, az ok és cél megjelölésével kezdeményezik. Az Elnök a közgyűlést évente legalább egyszer köteles összehívni. Az Elnök akkor is összehívhatja a Közgyűlést, ha ez egyéb okból szükségesnek látszik. A Közgyűlést haladéktalanul össze kell hívni abban az esetben, ha testületi szerveinek létszáma az Alapszabályban meghatározott szám alá csökken.

4 A Közgyűlés ülései nyilvánosak. A Közgyűlés ülését az Egyesület székhelyére kell összehívni, ettől eltérni csak valamennyi tag előzetes hozzájárulásával lehet. A Közgyűlésre minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a közgyűlés napja között legalább tizenöt nap időköznek kell lennie. A Közgyűlés határozatképes, ha a tagok 50 % + 1 fő jelen van. Ha a közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes, amely körülményre a tagokat az eredeti közgyűlés meghívójában előzetesen figyelmeztetni kell. A megismételt közgyűlést az eredeti - határozatképtelenség miatt elmaradt - közgyűlés időpontját követően 8 napon belüli időpontra kell összehívni, amely időpontot az eredeti közgyűlés meghívójában kell megjelölni. A Közgyűlés - eltérő rendelkezés hiányában - határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. A Közgyűlés az Egyesület szerveit titkos szavazással választja meg. A Közgyűlésen a tag kizárásához, az Egyesület feloszlásának kimondásához, az Egyesület más társadalmi szervezettel történő egyesülésének elhatározásához és az Alapszabály módosításához a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok minősített többségének szavazata szükséges. A Közgyűlés az éves beszámolóról és a közhasznúsági jelentés elfogadásáról szóló határozatát az általános szabályok szerint, azaz a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével hozza. A közgyűlési határozatot az érintettekkel igazolható módon közölni kell. Az Elnök köteles a Közgyűlés által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe behelyezni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból a Közgyűlés döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható. A Közgyűlés döntéseit az Egyesület internetes honlapján (domain: figurak.hu, domain-használó: Időkerék Kft., cím: HU-1072 Budapest, Király u. 41., telefon: , telefax: , hun-id: , adminkontakt: , tech-kontakt: , zone-kontakt: , névszerver: ns.figurak.hu) hozza nyilvánosságra. 5 A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik, többek között, az Elnök és az Elnökség tagjainak visszahívása. A Közgyűlés határozatával visszahívhatja az Elnököt, illetve az Elnökség azon tagját, aki tevékenységével sérti vagy veszélyezteti az Egyesület működését, jogát vagy jogos érdekét, illetve gazdálkodását vagy tevékenységével kárt okoz az Egyesületnek, vagy az Egyesület céljával, szellemiségével vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít, az Alapszabályból, illetve vezető tisztségviselői megbízatásából eredő kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megszegi, továbbá ha az Alapszabály rendelkezéseit súlyosan megsérti, illetve vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, amelyet az összeférhetetlenséggel érintett személy felszólítás ellenére sem szüntet meg. 3. Elnökség Az Egyesület operatív vezetését a háromtagú Elnökség látja el, amelynek egyik tagja az Egyesület mindenkori Elnöke. Az Elnökség jogosult dönteni mindazon kérdésben, amelyet nem utal az Alapszabály más szerv kizárólagos hatáskörébe, így feladatkörébe tartozik különösen az Egyesület működésével és az Alapszabályban megjelölt célkitűzéseinek megvalósításával kapcsolatos valamennyi döntés meghozatala a közgyűlések közötti időszakban azzal, hogy az Elnökség a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben nem dönthet, és ilyen döntés szükségessége esetén a Közgyűlés összehívását köteles kezdeményezni. Mindezek alapján az Elnökség szervezi a az Egyesület keretében megvalósítandó kulturális, színjátszó és szabadidős programokat, valamint végzi a programokkal kapcsolatos feladatokat, illetve gondoskodik az egyesület gazdálkodásának az egyesületi célok megvalósításnak érdekében történő és a

5 jogszabályokban meghatározott követelményeknek és a Közgyűlés határozatainak megfelelő szervezéséről. Az Egyesület tagjainak nyilvántartását az Elnökség vezeti. Az Egyesület elnökségének nem lehet tagja, aki más kulturális egyesületnél elnökségi tag, illetve kulturális vállalkozásnál vezető tisztségviselő volt az annak megszűnését megelőző három évben, feltéve, hogy a szervezetet felszámolták. Az Elnökség tagjait a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással 5 (öt) éves időtartamra választja. Az Elnökség testületi szervként működik. Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább három alkalommal tart ülést, amely üléseket az Elnök hív össze. Az ülések nyilvánosak. Az Elnökségi ülésekre a meghívót a napirenddel írásban, igazolható módon, postai úton kell megküldeni az érintetteknek, amelyből egy példány másolatot meg kell őrizni. Az Elnökség ülését bármelyik Elnökségi tag is összehívhatja, ha az Egyesület működésével összefüggő ügyben az Elnökség döntése válik szükségessé. Az Elnökség ülése határozatképes, ha azon az Elnökség valamennyi tagja személyesen jelen van. Ha valamelyik Elnökségi tag az ülésen való részvételben akadályoztatva van, az Elnök köteles az Elnökség ülését olyan időpontra összehívni, amely időpontban valamennyi Elnökségi tag megjelenése biztosítható. Az Elnökség határozatait a jogszabályban előírt egyhangú vagy minősített többséget igénylő döntések kivételével - egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A határozatot az érintettel igazolható módon közölni kell. Az Elnökség döntéseit az Egyesület internetes honlapján (domain: figurak.hu, domain-használó: Időkerék Kft., cím: HU-1072 Budapest, Király u. 41., telefon: , telefax: , hun-id: , admin-kontakt: , tech-kontakt: , zone-kontakt: , névszerver: ns.figurak.hu) hozza nyilvánosságra. Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyv készül, amely rögzíti az Elnökség határozatait, illetve az ülésen felmerült valamennyi lényeges körülményt és nyilatkozatot. 6 Az Elnökség működésének részletes szabályait ügyrendjében határozza meg, amely nem lehet ellentétes jelen Alapszabály rendelkezéseivel. Az Elnökség hatáskörébe tartozik: - az éves tagdíj mértékének meghatározása az alakulás évében fizetendő éves tagdíj kivételével; - az Egyesület tagjaira kötelező határozatok meghozatala; - az ügyrend elfogadása; - az etikai szabályok elfogadása; - tagfelvétel jóváhagyása; - az Elnök utasítása a Közgyűlés összehívására; - az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba, az éves elnöki beszámolókba, a közhasznúsági jelentésekbe, valamint a korábbi közgyűlési határozatokba való betekintés biztosítása az érdeklődők részére; - a közhasznúsági jelentés tervezetének elkészítése és jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjesztése; - döntés minden olyan egyéb kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

6 Az Elnökségi tagok az Elnökség döntéseinek megfelelő munkamegosztás szerint látják el az Elnökség feladatait és az Egyesület mindennapi működésével kapcsolatos teendőket, illetve segítik az Elnök tevékenységét. Az Elnök köteles az Elnökség által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe behelyezni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból az Elnökség döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges) megállapítható. Az Elnökség tevékenységéről évente köteles a Közgyűlésnek beszámolni. 4. Elnök Az Egyesületet az Elnök az Elnökség és a Közgyűlés határozatainak megfelelően képviseli. A bankszámla felett való rendelkezéshez azonban az Elnök és az Elnökség egy tagjának együttes aláírása szükséges. Az Egyesület Elnökét a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással 5 (öt) éves időtartamra választja. Az Elnök jogai és kötelességei különösen: - ellátja az Egyesület mindennapi ügyeinek intézése; - harmadik személyekkel való szerződések megkötése; - köteles a tagság észrevételeit mindenkor figyelembe venni, tevékenységét a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak megfelelően folytatni; - a tagságtól, illetve harmadik személyektől bármely címen befolyt összeget kezelését végzi; - az Egyesület tevékenysége során keletkezett dokumentációk vezetése és ellenőrzése; - az Egyesület képviselete harmadik személyekkel szemben, valamint hatóságok, és bíróságok előtt; - az Egyesület közgyűlésének és az Elnökség határozatairól olyan nyilvántartás vezetése, amelyből a vezető szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye megállapítható; - a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak az Alapszabályban megjelölt módon az érintettekkel történő közlése; - amennyiben ez mások személyiségi jogait vagy személyes adatait nem sérti vagy veszélyezteti, a Közgyűlés és az Elnökség által meghozott határozatokat, valamint az Egyesület beszámolóit az Egyesület internetes honlapján (domain: 7 figurak.hu, domain-használó: Időkerék Kft., cím: HU-1072 Budapest, Király u. 41., telefon: , telefax: , hun-id: , admin-kontakt: , tech-kontakt: , zone-kontakt: , névszerver: ns.figurak.hu) nyilvánosságra hozza. 5. Felügyelő-bizottság Az Egyesület működésének és gazdálkodásának ellenőrzését a háromtagú Felügyelő-bizottság látja el. Ennek során a Felügyelő-bizottság az Egyesület vezető tisztségviselőitől jelentést, felvilágosítást és tájékoztatást kérhet, továbbá jogosult az Egyesület könyveibe, irataiba betekinteni és azokat megvizsgálni. Működéséért a Közgyűlésnek felel. A Felügyelő-bizottság tagjait a Közgyűlés 5 (öt) éves időtartamra választja. A Felügyelő-bizottság testületi szervként működik. A Felügyelő-bizottság ülését évente legalább egyszer, az Egyesület éves működésének és gazdálkodásának, illetve az éves beszámoló és költségvetés ellenőrzésének céljából, a költségvetés és a beszámoló Közgyűlés elé terjesztését megelőző időpontban tartja. E mellett a Felügyelő-bizottság ülését bármelyik Felügyelő-bizottsági tag is összehívhatja, ha az Egyesület működésével összefüggő ügyben a Felügyelő-bizottság intézkedése válik szükségessé. A Felügyelő-bizottság tagja a Közgyűlés ülésein tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy az Alapszabály így rendelkezik. A Felügyelő-bizottság ülése határozatképes, ha azon a Felügyelő-bizottság valamennyi tagja személyesen jelen van. Ha valamelyik Felügyelő-bizottsági tag az ülésen való

7 részvételben akadályoztatva van, a Felügyelő-bizottság ülését olyan időpontra kell összehívni, amely időpontban valamennyi Felügyelő-bizottsági tag megjelenése biztosítható. A Felügyelő-bizottság ülései nyilvánosak, amennyiben ez az Egyeüslet vagy mások jogát vagy jogos érdekét nem veszélyezteti. Zárt ülés elrendeléséről az előző indokok alapján a Felügyelő Bizottság elnöke jogosult dönteni. A Felügyelő Bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Munkarendjét maga határozza meg. A határozatokat az érintettekkel a Felügyelő Bizottság elnöke közli írásban, amelyeket az Egyesület elnöke által vezetett Határozatok Könyvébe kell behelyezni. A Határozatok Könyvének tartalmára és a határozatok nyilvánosságra hozatalára jelen Alapszabály rendelkezései az irányadók (7. oldal 4. pont). A Felügyelő-bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé; a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. Az intézkedésre jogosult vezető szervet a Felügyelő-bizottság indítványára annak megtételétől számított harminc napon belül össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a Felügyelő-bizottság is jogosult. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő-bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. A Felügyelő-bizottság határozatait a jogszabályban előírt egyhangú vagy minősített többséget igénylő döntések kivételével - egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A Felügyelő-bizottság üléseiről jegyzőkönyv készül, amely rögzíti a Felügyelő- 8 bizottság határozatait, illetve az ülésen felmerült valamennyi lényeges körülményt és nyilatkozatot. A Felügyelő-bizottság működésének részletes szabályait ügyrendjében határozza meg, amely nem lehet ellentétes jelen Alapszabály rendelkezéseivel. 6. Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba és ezek nyilvántartásába az Elnökség által meghatározott rendben és hozzájárulásával az Egyesület tagjain kívül mások is betekinthetnek. Az Egyesület a közhasznú szervezet működésének módját, szolgáltatási igénybevétele módját és beszámolóit internetes honlapján (domain: figurak.hu, domain-használó: Időkerék Kft., cím: HU-1072 Budapest, Király u. 41., telefon: , telefax: , hun-id: , admin-kontakt: , tech-kontakt: , zone-kontakt: , névszerver: ns.figurak.hu) hozza nyilvánosságra. V. Az Egyesület vezető tisztségviselőire vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok Az Egyesület ügyintéző és képviseleti szervének bármely magyar állampolgár, továbbá letelepedési, bevándorlási vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár tagja lehet, amennyiben a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva. Az egyesület vezető tisztségviselői az elnökségi tagok és az Elnök, valamint a Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai.

8 A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. Nem lehet a Felügyelő-bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki az Elnökség elnöke vagy tagja; aki a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik; aki a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást-, illetve ezek hozzátartozói. VI. Az Egyesület tevékenysége, közhasznú jogállása Az Egyesület, a közhasznú szervezetekről szóló évi CLVI. törvényben meghatározott, kulturális közhasznú tevékenységet folytat, és nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból. 9 VI.1. Az Egyesület tevékenységi körének tagozódása a Ptk. 57. (1) bekezdése, a évi CLVI. tv. 4. (1) bekezdésének b) pontja figyelembevételével, a évi CLVI. tv. 26. b) és c) pontjának felhatalmazása alapján a következő: a) az évi CLVI. tv. 26. c) pontjában megjelölt közhasznú tevékenység, b) az SzJ-ben megjelölt cél szerinti közhasznú tevékenységek (1997. évi CLVI. tv. 26. b) pont), c) a közhasznú tevékenységhez kapcsolódó üzletszerű gazdasági tevékenységek, szintén SzJ megjelöléssel. VI.1.a) Az Egyesület közhasznú tevékenysége a évi CLVI. tv. 26. c) pont alapján: évi CLVI. tv c) 5. kulturális tevékenység. VI.1.b) Az Egyesület cél szerinti közhasznú tevékenységei: Előadóművészet Alkotótevékenység Személyek, művek közvetítése Művészeti kiegészítő szolgáltatás Vegyes egyéb szórakoztatás VI.1.c) Az Egyesület üzletszerű gazdasági tevékenységei: Szünidei gyermektáboroztatás Idegenvezetés

9 Egyéb, személyi, háztartási cikk kölcsönzése Kulturális, szociológiai, pszichológiai kutatás Kiállítás-, vásár-, kongresszus-szervezés Máshova nem sorolt egyéb üzleti szolgáltatás Szakmai érdekképviselet Közcélok támogatása Ifjúsági egyesülések Egyéb tagsági viszonyon ala puló szolgáltatás Film-, video-, DVD-készítéssel kapcsolatos szolgáltatás Vásári, vidámparki szórakoztatás Képző-, ipar-, fotó-, egyéb művészeti kiállítás Máshova nem sorolt, egyéb szabadidős szolgáltatás. Az Egyesület által végzett üzletszerű gazdasági tevékenység kiegészítő jellegű, vállalkozási tevékenységet csak közhasznú tevékenységének elősegítése, közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Az Egyesület mint társadalmi szervezet tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdheti meg. VII. Az Egyesület vagyona, gazdálkodása Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. Az Egyesület elsősorban a tagok által befizetett tagdíjakból, a tagok önként vállalt egyéb juttatásaiból, a pártoló tagok illetőleg a külső támogatók által juttatott összegekkel, adományokkal gazdálkodik. Az Egyesület - céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében - gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat. Gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevételét az Egyesület kizárólag az egyesületi célok megvalósítására fordítja. Az Egyesület, gazdálkodása során nyereségre nem törekszik, a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az Alapszabályában meghatározott tevékenységére fordítja. Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. A közhasznú szervezet vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel. Az Egyesület befektetési tevékenységet nem folytat. A közhasznú szervezetnek a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani. Az Egyesület csak kiegészítő tevékenység keretében szerezheti meg kulturális létesítmény tulajdonjogát, használhat, illetve működtethet kulturális létesítményt, folytathat kulturális, művészeti, színjátszó tevékenységével összefüggően kereskedelmi tevékenységet vagy hasznosíthatja az ezzel kapcsolatos vagyoni értékű jogokat, illetve végezhet kultúrával, művészettel össze nem függő tevékenységet. A közhasznú szervezet köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés elfogadása a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik. A közhasznú szervezet éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet. A közhasznú szervezet köteles éves közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-ig saját honlapján, ennek hiányában egyéb, a nyilvánosság számára elérhető módon közzétenni.

10 Az Egyesületre irányadó beszámolási és nyilvántartási szabályokra az évi CLVI. törvény ai az irányadóak. Az Egyesület vagyonáról az Egyesület megszűnése esetén a hitelezők igényeinek kielégítését követően - a Közgyűlés rendelkezik. VIII. Az Egyesület megszűnése Az Egyesület megszűnik feloszlással, más Egyesülettel való egyesüléssel, feloszlatással, illetőleg megszűnésének megállapításával, illetve az Egyesületre a végelszámolásra vonatkozó rendelkezések kivételével alkalmazni kell a csődeljárásról, felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló évi IL. törvény szabályait is. A közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni. IX. Egyéb rendelkezések Az Egyesület a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre Az Egyesület alapító tagjai megállapodnak abban, hogy a Fővárosi Bíróságtól kérik az Egyesület nyilvántartásba vételét, valamint a közhasznú szervezetekről szóló évi CLVI. törvény 2. (2) bekezdése alapján egyidejűleg annak közhasznú szervezetté minősítését és közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vételét. Jelen Alapszabályt az Egyesület január 14. napján Budapesten, a VIII. ker. Tolnai Lajos u sz. alatti Tótfalusi Kis Miklós Nyomdaipari Szakközépiskola és Szakiskola helyiségében megtartott közgyűlésen egyhangúan fogadta el. A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról szóló évi II. törvény, valamint a közhasznú szervezetekről szóló évi CLVI. törvény, illetőleg a további vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók. Kelt Budapesten, január 14. napján Alapítók: Készítette és ellenjegyezte: