Indult "AÉZSif^i^^ ' (6.)

Átírás

1 (6.) A' ROMAI TSASZARI ES AP. KíRaLYI FELSÉG NËK KEGYELMES ENGEDELMÉVEL, Indult "AÉZSif^i^^ ' Ä jelen-való TcïrÔL tt Bétsben és az egéfz Kornyékben már régtől fogva ollyan a' Tél, mint egy igen ritkán morgalódó azonban ifjúságában tett bűnein ottan ottan fii ánkozó el-gyengült öreg Afzfzony kinek körn.yüiálláfai meg jegyzéíi érdemlenek. Az egéfz télen, olly mértékletes meleg idők valának, hogy még ed- «lig tsak egyfzer, u. m. a' múlt efzteudöben Nov. 18 dikán reggel fzállott vaia a' hideg-mérő a' fogylaló pontnak 2 dik grádittsára ; Ebben az efztendó* ben pedig még egyfzer is a' figylaló punktumra NETN érkezett; sőt Jan." 17-dikén reggel 8, dél-után pedig 10 grádits foggal távozott vala-el ettől ; melfy több mint o efztendöktöl fogva nem tapaíztalulott. Meg F kii-

2 külömböztette ezen tél magát azzal-is a' más betektől, hogy, ez fzüntelen való ködös és nedves M-' pókkal folyt eddig. Á' "lúlt efzt. Nov. sí-dik nap. iától fogva, melly nálunk ízpkás-fzerint a' télnek kfzdete, hovazott'7 fzer, t. i. 23 és 29-dik Novemberben Decemberben és Jan. 11 dikén, de ez-is azonnal el - olvadott; még fokfzor e- lobi», hogyíém a' föjdi'e le-, érkezett volna. Ellen«ben efett az élsö Nov i8-i9,: Dec Ii ló. és 13 dik napjain Januáriusnak. A' fzüntelen tartó köd és nedv vés levegő, egy fzüntelen lutskos é egcíségteien telet fzültenek. Noha. ezen tél igen ritka, mindazáltal nem kel ötet ugy néznünk, mint egy éppen terméfzer, felett vajót; "m,ert máák_(»v-is. volt még'.ex, fojt' efztendökkel ez előtt illyçn, sőt még gyengébb : **ii. Az ^. ciitendőkben ezen idő tályban már nyiltanak itt Bétsben a' mezei 's kerti virágok' és fák, és az 1295 diti efztendőben az egéfz télen nem vaia fzükség bé-finteni a' fzobákot; rioha még az idén meg - eshetik, hogy fzán - utunk is léfzen későbben sőt igenis ugy fog meg-esni; mert minden, 63 meleg télre í hideg tavafzt jöni tapafztaltanak hanem az egé*s\ tég mindenkor fzenved illyenkor fzakad a' fáiba a' botskor 1 Anglia. Dec. 28-dikára virradóra olly rsttentò égi háború lett Londonban, mellynek nem ta* lálhatni párját az Angliai Hlítoriákban. Majd a*, tgéíz VárosbanTe-dütögette a' kéménnyeket a' fzo> nyu menydörgéfsel 's kőefsövel. eggyesült fzéívéfz! íok házaknak még a' tetejeketis le-forgatta, a* kerteket, 's fzántó földeket öfzve rontotta. A' parto* lévő épületek az ifzonyú módra hánykódó tenger ki tsapó habjainak prédáivá lettek. A* tengeren még íok napokkal-is ezután hajók' tördelékjeit, küiömb külemb-féle portékákat,.'s höht testeket kelletett ízomorúan fzemlélni. Még á' külömben leg-bátorságolabb kikötő hellyekben fe maradhat'ák-meg a'., hajók. A' menykő fókákat ütött agyon a' Vár/-*,

3 bah, *s a' Város körül; máíbkat ài épületeknek la omló falaik folztottak> meg életektől; legelőbben ék pedig a' tengerbe vefztenek. Hollandia. Gyáfzos napja vaia Amfierdánt Városának az el múlt efztendönek utolsó napja. Oly rendkívül való sűrűségű köd erefzkedett t. i. mindjárt eftvéli 6 órakor, hogy,a' fáklya 's lámpás világa fem menthette-meg az embereket az el tévelyedéstőh Sokan el-hibázták a' hidakat, 's leestek a* tsatornákba. Kiáltottak ugyan vátig a' fegedelemért; de vagy azok-is utánnok estek, a' kik ki* akarták őket fzabaditani; vagy pedig mig fegittségekre mehettek volna kiáltozáfok után, addig elfogódott a' fzavok, Vkoporsójokká vált a' tsatorna. 230 ra rnegy a' vizbe fúlt, minden - féle idejű fzemélíyeknek fzáma. \ Az Olaïz - orfzágból érkezett Levelek azt eröfitik, hogy Nápolyban, hol máskor alig lehet or* Vafságnak-is havat találni, olly nagy hó efett volna az ujj - eíztendőrey és' olly kemény hideg idők kezdetteriek járni ^ hogy az oda való meleg levegőliez ízokbtt emberek bámulnak Vaia rajta. Ezeknek ott a' hideg, nékünk pedig itt a* meleg tél ujjság. " Mindenfele elegyes jegytejek, Boríbd Vármegyének nagy érdemű Követje M, Pay JofefVr, a' F. Udvari Magyar Kantzellárián Udvari Tanátsofsa léfzen. - A' minapában megholt F. Udvari Titoknak Kubinfzky Ur hellyében', a' Bánátban fekvő Krafsó Vármegye Vitzelíbánnya Piátsck Ur tétetett ö Felségétől. A' Fadgyunak Bétsben minden Vám és Harmintzad nélkül való bé-hozatásá tsäk 3 hónapokig tart, a' már közönségéfsé tett Felséges Rendelések fzerint. > Ismail alatt egy Beaumilov nevü Frantzia Oberfl- Lájdinántat-is halálra lőttének, ki itt fzabad akaratból próbálja vaia fzererttséjét. Ki küldötte ide?»' nagyra vágyás el nyerte hát azt, a' mit min- F g den 1

4 78 den ember bizonyoson el-nyér. Miólta az Orofzok Ismailt meg-vették, Braillának kéfziilnek rívasához, és már az e' végre ki.rendelt Sergek tsak 2 órányira állanak Braillától. Kzek-is minden órán az Ismail nótán fognak tántzolni. Ha! ha! ha! A' Skutari Basa Vallásbéli Türedelmet hirdettetett a' maga Tartománnyában. Ugyan-is: azt irják Trieílböl a' Romai tudofitáfok után, hogy a' Skutari Basa egy Romában lévő liufsi nevü Abbáft maga Ágensének fogadott, ki által a' Romai Igazgató-fzéknél azt adta bé Írásban, hogy ö a' Romai Katholica Vallást tartókat mindenkor eröfíen fzerette, és azokkal örökké fzépen bánt moft pedig bizonyofsá tefz mindeneket, valakik tsak az ő Tartománnyában kívánnak lakni, hogy azoknak tellyes Vallásbéli gyakorlati, és örökös hazafiúi juß enged bírhatnak valamit és magokévá tehetnek örökség fzerint. Tehát ez megint egy ujj Követtség a' Romai Udvarnál. Meglehet itt jegyzenünk, hogy az itt vitézkedett hires FukkáJoviUtóia' Kerelztet vifzfza kérték, a' mint itt Bétsbíit foly a' hire, -. -_-*. ' * ' ' >.. _~ 7- Még más nagyra lépet Ke; fefztes Tifztekröl is az a? hir, hogy' magok a' had' Tifztek Pert folytatnak ellenek, és kezdik mutogatni, hogy nem mind arany a' mi fénylik ellenben fokfzor nem tündöklik az el-rejtett Briliánt. - A' Skutari Basáról azt írják némellyek, hogy" Komái fi volna; ifjú Prókátor korában bizony" 3 tört tserepe lévén el - fzökött, Konfiántzinápolyba. 11 magát kömyül metéltette, nyelveket tanúit, és-vtézsége által lépett ezen m'oítani állápotjára, mezben az Olofz Nemzetet igen nagyon betsülte mindég és a' Kerefztény Papokkal leg fzebben bánt, '» maga kegyetlenkedő dühös órájibanis. ' még mmd remmjk, de az ujjabb~fzelek- olly hírrel érkeztének Bécsbe, hogy a' Mufzka nagy tenge' 1 hajós Sereg,, a' Contra Admirai Utsakov vezérseg* alatt, a fekete-tengerről keményen ágyúzná #f nát mely hajós Sereg tnár Dec. 14 dikén meg«r '

5 kezett vaia ide, Ezen hajós Sereg olly hirtelen és olly véletlen mondatik ide érkezettnek" lenni, hogy a' félelem miatt a' Törökök még tsak ellent fem tudtanak állani, mivel a' Nagy Vezérnek hajós-ferge ollyan rofzfz állapotban vagyon -, hogy az idén a' tengert nem úfzhatja. Látni való mindezekből, hogy Mufzka Orfzág még a' téleri egy fzerentsés bé«kétségre lépik a' Portával, és ha nem, bizonyoson meg-efzi a' Török a' fzurkat de az Europa határain kivül mivel már moft mind a' maga Vallásabéliek között fogja a' Törököt Sergeinek fzaparodásával nyomni/ Hát ha még Afiába és Macedóniába mehetne, hói a' Lakófok mind Görögök, A' Prufzfzus Udvar magára nézve, és nem a' Porta képzelt háládatofságáért akarná Mahumed Uramnak a' Mufzka tövifset ki-húzni lábából de már által látta, hogy ezzel is igen el késett és még nem is tudjuk, hogy lefzen;- mert az ujjabb Levelek azt eröfitik, hogy...báró Lufival a' Prufzfzus békefségeé-fzerző Követjével öí'zve-vefzett a' Nagy Vezér. Ö mindent a'. maga feje, fzerint akarna tselekedni, Lufi Ur pedig látja, hogy nera mehet a' dolog az ô kopofz Koponyája fzerint. A' Nagy Vezér a' Lufi Ur Plánumát meg-vetette, és azt_mondta \ Ô jobbat tud tsinálni!! majd Várnánál válik-el. A' Lengyel Gyülés-is éfzre vette, hogy az ő Portával való frigye, melynek tsak az all-irás héjjá, betsületesen el-maradhat, sót azt-is által látta az Orfzágnak o- kosabb réfze, hogy ez nékik idővel vefzedelmekre lehetne azért ezen frigyből fem fok lefz és ha egéfz Lengyel-prfzágnak moft tsak annyi efze van, mint egy tentás körmti Ujjságirónak Mufzka Printzet, vagy Potemkintválaíztya Királlyának, és füttyét hány az egéfc Világnak, ha ezt tselekfzi moft, rtem tselekedett önként egyebet, hanem azt a''mit idővel kéntelenségböl fog tselekedni. Egy Gallitziából érkezett Levélből nyilván olvashatjuk a' Lengyel orfzági Gyűlésnek azon végezését, melly-

6 fzerint itten valakinek idegen Hatalmorság' Pen)«-- ját, vagy valamely nagy ajándékát, akármi név vagy álortza alatt el-venni, kinek kinek élele veli tésével meg-tiltatott, A' Hollandiából érkezeit ïo milliom Lengyel forintokat a' Lengyelek több. nyire a' hadi nép fzükséges fegyvereire fordították, Három fzeméllyek hozták el ezen pénzt Ihllándií-. t>ói Varfiig, M. m. egy Lengyel Tifzt, egy Lengyel Kurir, és Lájtner Ur, ki az Hollandi Lengyel Követ Gr. Oginfzki Urnái üdvari Marfali fzólgíílaíban vagyon. Egy Pétersburgból igen jó kéztől jött tu doli tás fzerint, a' jelen-való időben és háborúban ennyi fzámból, és következendő módon állott az Oroli Tábor: A' Gárda állott 9967 főből, a' ReguláitTábor 169-ezer 985 emberből, a\ Várat örzo Sergek 103 ezer 226 fegyverefekből, a' Regulálatlan Sergek 129 ezerből és igy mindenestől fogva állott ezea Tábor 412 ezer 173 emberből. De ezen fzám» áz Orofz Tábornak if)8 - ezer 998 emberrel kevcfs^ dett, u. m. a' kik vagy egy, vagy rriás képpen f háborúban el-vefztenek. Tsak a' Gárda Sergek, kik a'svéd ellen állának vaia fegyverben, a' 996? fä közzül el-vefztettenek 4931 fzemenként váüogatott Legényt és igy fzinte fele a' Gárda Sergekpe^ A.' Reguláit Tábornak lovas réfze 23-ezer. 141 embert ; a' gyalogja 61 ezer 300 embert vefztett. f 3) A' Várt őrző Sergekbőf oda lett 34-ezer 12Ő:fef fi; a v Reguláit közzül 45-ezer 500 ember és igj a fzárazon lévő móíiani ereje a' Mulzkának. 243; ezr 180 fegyveresből áll mely moft megint, a rnár el-rendelt Reklutá fzedés fzerint 100-ezerrelM ízaparödoi. Brüjzfzelböl'az iratik, és fok Levelekben fi* fitteíik, hogy tsak ugyan Vandemót Uram a' m»8 s Belgiumból való ki-fzal-adáfakor 2 milliom 40a eze«forintokat vitt-.el magával, és Utrek/ithsz nem m& Ize go-ezer forinton vett egy Jofzágor magának, *' hol mofl, a' tiép és az Orfzág réfzéröl el-vefzte«; a " «ag«séfzéröl meg- nyert Perét, mint ViUJ tsa*

7 8t tsaló Prókátor neveti és nyugfzik. Az ö két Teftvéreiröl pedig az a' hir,. hogy Brüfzfzelbe megint vifzfza jöttének volna. - Hágából pedig az-t Írják, hogy H. Urfel és Aremberg, Vandemot és Va~ nájpen moft Parisban, volnának. Frantzia erfzég.... Azt olvafsuk egy Parid. Levélből, melly költ Jan. bdikán, hogy a' Parisból hozzája küldött Kurírt 10 napok után botsátotta vifzfza Pápa ö Szentsége egy Brevevel, a' melyben magoktól függefztifel a' Papoktól, le tegyék e' a' polgári hitet, avagy nem. - Azt is jelenti eralitett Brevejében, hogy óhajtaná, 's fzükséges-is vótna, ha egy Nemzeti Papi Gyűlés tartatna Frantzia Orfzágban. A Papi Rend' hitiéséröl fzólló végzésnek a'király által lett meg - eröfsittetését követett nap, g<3 Papi Személlyek, nagyobb réfzént Plébánusok esküdtek meg a' Nemzet Gyűlésében. Minekelőtte hozzá, fogtak volna azonban a' polgári hitnek letételéhez, igy fzollott közzüllök Gergely Apátur (Abbi.Grégoire} a' Gyűléshez : Uraim! Kéfz lévén feles l'zámú hivatalbéli Tárfaimmal eggyütt, a' polgári hitnek le-tételére, had fedezzek-fel az ö nevekben némely gondolatokat, mellyek talám nem" fognak hafzobtalauok lenni, a' moítaui környülálláfokban. Nem lehet tagadni, hogy fok bctsületre méltó, 's Hazájukhoz kéttségbe hozh3tatlan fzeretettel vifeltető Papok tufákodások között ne legyenek azon okból, mivelhogy tartanak töle, hogy a' Státusnak ujj polgári alkotvánnya tellyefséggel megnem állhat a' vallásnak farkallatos igazságaival. Mi, hafonló erőben kötelesek vagyunk a'-vallásnak, mint a' Hazának Törvénnyeihez. Nem fzününk me; a' papi hivatalt, mellyet vifelünk, mind-úntalan tifzteletefebbé tenni erkőltseinkel ; kéfzek vagyunk ezen Illeni Vallást,, melynek ízolgaivá lettünk, nem tsak állhatatofsan hirdetni ; hanem ha a' fzükség ugy hozná magával, tulajdon vérünkkel is meg- petsételni : de azonban jelentjük ráfiunkról, hogy mi fzoros, és ugyan tsak kejlcte fzerént visgálódásunk után-is,

8 femmire oïïyanm nem találtunk a'-koflitutziobatit a' mi megsérthetné azon fzent igazságokat, meilyeket hinnünk 's tanítanunk kell. Bofzfzusággal illetné, 's rágalmazná az, a* Nemzet Gyűlését, a' ki azt fogná réá, hogy-az, az Ekklc'siai dolgaiba akarta magát avatni. Frantzia Orfzág, söt az e- géfz Világ előtt kinyilatkoztatta az, a' Kath. ApoÖ, és Római Vallás eránl vifeltetô mély tifzteletét. Soha fem akarta az meg-fofztani a' Híveket, tsak egy efzközétöl-is az idvcfségnek. Soha, leg kiísebb reiz«ben fém sértette-meg a' tudományt, a' fzent Uralkodást ( Hierahm), és az' Anyafzenfegyház Fejének lelki hatalmát : meg - esmérte, hogy ezen tárgyak nem az ö rendelése alá valók. A' Megyéknek ujj módosítása által, tsupáti azoknak polgári formáját akarta ugy intézni, hogy az, mind a' HivekncKmind a' Státusnak kiváltképpen való hafrnára Uégállyon. A' Papi Rend' Polgári Konftitutziójánák tsupa nevezete-is meg-győzhet kit kit, a' Nemié* Gyűlésének tzéllyáról. "Semmi meg néni ak* dályoztathat tehát minket, polgári hitünknek lei 3 ' telében. Óhajtjuk égyfzersmind buzgóan> hogy I e ; tsendesitvén általán fogva, minden más hivatalb*' 1 Társaink is az egéfz Orfzágban, magok nyughata 1 ' lanságaikat törekedjenek ezen hazafiúi tartozásoka' tellyefiteni, meiy által fundáltathatik azqrfzagba«a' békelsés, 's kéfzülhet meg a' páfztorok 's juhok között való eggyefség. Aprolp jvgyzejek. Valamint a* Nápolyi K* y rály fzületése-innepére halafztott ujj efztendei Ud^f ri Gála, ugy a' Szent Ifivári Rendéinek innepe rnég májg-is meg nem volt ; az utolsó nem-is fog addig tartatni, rnig az Orfzág-gyülésének Pofonyban vég«léízen; mert már az itt mulatozó Méltóságok ta' karodnak le-fe é, és a' jövő Hétfőn Gyüles, tartatig melyben tsak valamely Felséges Végzéfek el-olva s " tatni de már ezen Gyűlés hamar időn.el-ofoh'fc A" Pofonyban mulatozó, és olly fok ideig házokon és jóí'zágaikon kívül minden munka-néw költségesen elő Követ Urak magokat annyira n*'?

9 unták, hogy ezeket Bakhusnak - is femmi mulattságai vígságra nem ferken hetik eztköfzönnyék a' jswrfttihofzlzason tartott Synodusnak, melynek még máig fints vége. Fronte Capillata efl, fed pofi^ ocr enfio Calva! A? mi. Felséges Palatínusunk igen fényes Udvarral mégyen Budára, és már bizonyosnak tartatik, hogy a' Palatinusi fizetésen kivül a' Királyi Pénz tárból is efztendönként nagy. Summát fog kapni. A' Budai Deák ujjságból, mely moli mindan Hazánk küfzebein belòll lévő Ujjság Leveleknek eleibe hágott érdemmel, azt olvafsuk : Hogy ô Felsége kegyelmesen el végzetté, és minden Kerületekben ki hirdettette, hogy a' Polla mestereknek minden Hivatalokra és Tiíztségekre, mellyekre tsak alkalmasok, akár a'polla Linéáján, a- kár más Hivatalokban ki nyilt ajtók légyenek és alkalmaztafsanak ; ha tehát ezek közzül valakik Hivatalt kivannak,, azok ö Felségének jelentepsenek-bé, és Candidáltafsanak, hogy ebben a' Hivatalban lévök-is érdemek fzerint való jutalmat nyerhessenek* vhogy a' Nápolyi Felség a' mi fegyver vipelóinket tüzelni és hadi-próbát tenni láthafsa, tegnap egynéhány Batalion Német Gránátérofok öfzve húzattanak vaia Bétshez 2 órányira, kik a' Tertzy és Kinfzki Vezérek igazgatása alatt 4- fzegü fórba tüzelnek vaia. Meg jelentenek itten a' nevezetesebb Gavallérok, a'f. két Udvar; a' mi F. Palatinufuhk a* Magyar Gavallérokkal hátul lovaglatt és a' lovaglásából-is mindenek ki-nézhetik, hogy Húfzár Vezér; mert egy árkot ugy ugratott-által, hogy akár mely jó Lovaglónak fok lett volna. Itt * Felségének több Atyai; fzorgalmatofságái között az az edgyik i hogy az eleségre fzolgáló dolgokat meg oltsithafsa, melyben már egy darab időtől fogva dolgozik egy egéfz Commifsio. JSagy Banyáról, a y mult Decembernek ctódik napfán. 4, Minekutánna Felféges Urunknak elébb n- gyan Császári Koronáztatását, áz utánn pedig Novemberriek 15 napján neve napját az Illeni Pompás tifz-

10 tifatele!"utáan a' Zengő Munkáknak harsogásí, it Mozsarainknak dörgései közölt üllü Ünnepünk tartottuk volna, el érkezett azon régtől fogva óhajtott fz erén Is és napunk is, a''mellyen, ngymint Karatsonynak Második'' napján" édes Hazánknak Fellegei Aayaért már kettőztetett Örömmel, és'buzgóság' gal fö'tifzt'elendö Kanonok, és Vároíunk Piebanussa Gyoroki Edclspacber Miklós Ur- a' Sziveffen könyörgő nép fokasága között el énekelvén a' Te Deumot; és a' Szent Misét Tifztelendö Grényi Jofef ür Magyar Káplány érzékeny, és ékes Magyarfággal n ondoita el ezen Textusból : Benedictas-qui venie, in Nomine Domini, ezen Öröm alkalmatossághoz fzabla befzedét.' Dél utánn'g Óra tajbanh, meny dörögtek ujjalag Mozsaraink, és azon Szakállos Agyuink-isi mellyek 1741-dik efzteridötöl 'fogva,"vagy-is néh«., ides Anyánk Mária Therefia Koronáztasásának üde?etsl a' Város Házáriái hevertek ; hangzott a' Piá_d, Dob,' Trombita, Sípok, és a' Fekete Banda ko tát rem ismérö húrjainak Zengéfétöl, a* midőn a' Varos lázáról Sziváryány módjára a'bor Aranyos hordóból- ; a' fzomjuhozó Lelkek fzámára folydogált, és*., lágy Czipók hányattattak vaia; itt lehetett látni egy la'zigáio de ártatlan ütközetet, a' Szegények pe^'í" : különössen vendégelteítek meg. Ezt követte '> Órakor"a' Városnak, megvilágofittása y.ez a* k 81 ' főknek,-kik is ezen alkalmatosságra bé gyülekeztél 1., vaia vallások fzerint igen gyönyörüféges vaia, mert azon'--kívül,., hogy Felféges urunknak Képe, Szent Koronánk, és Orfzágunk Czimere a' hozzá tartoza 0 ' dokkal együtt a'.fzáma nélkül égö Lampáfok közó' 1

11 a' Város Házán meílerségesen meg világosittatott vaia az egéfz Város,..de fö-képpen a' Piatz : ugy mèg vaia yilágosittya, hogy tsak egy, Háznak ablakjain ezer nyoltzvan lámpáfok égtenek, melly alkalmatofsággal ugyan a' Város Házán Bai tartatván, meg jelent itten a' Tanuló IfTjuság is Záfzlóival és mu'sika fzóval, és a.' Király hivségére tzélozó egy máfsal való befzélgetéfeket végeztek, kiket-is kilentz Kisdedek, követtek, és ékes Török Ruhába fel-öltözvén, mind tapfoló énekeket, miad pedig Verfekbsn foglalt öfzve fzollalkozáfokat oliy fzépen mondottak, hogy az egéfz Népet az alrnélkpdásig meg nevettették, melyből utolyára a'-történt, hogy más nap reggeli 7 óráig a' nagy öröm, és vigafság között, mindnyájan a' tántz mellett felejtettük magunkat. Ennek emlékezetét tehát e' következendők.bizonyíttyák: ;. astra patent, ter signa favent pmenvntla phasbl hvngarlœ solivm rex LeöpoLDVs habet. gavdet apoflolicae regni VIrtVte Coronai avgvsto VerVs ílat nationis amor Lœta trivmphales Vrbs tota plsonea plavívs exerit Vt regi DIgna trophasa Canat. InVItant CLangore tvbaj tormenta fragore InteXVnt terrje foedera VIVa pacis aeqvo et nagy bányam IVbíLo exvltare DeCeret; fìat! et ore pari Vota salvtls eant PannoniCaî (bona Sors) LeöpoLDVs glorla genllc œternvm VlVat rex! patrlaeqve pater. VIVat alexander soboles regls palatlnvs regni j MansVrtas servet In ajt-hra fdces, A*

12 A' Felséges Palatínus ma reggeli 7 órakor indula-le Eétsböl Pofonba már tegnap fokán lementenek vaia ide a' mi Méltóságjaink közzül - ma még többen hétfőn hát Gyűlés tartatik. - Hollandiában a' fegyveres-házokban és egyebütt-ii rendkívül valók a' hadi-kéfzületek, mellyek Angli» mellett Török fegittséget fognak adni. A' Jan. I. napján jött Londoni Levelekben áz iratik: Ma' nem lehet leg-kifsebbet-is kételkedni benne, hogy a' mi Kabinetünk fegyveres kézzel fogja a'maga Petersburgi Udvar eránt ki-nyilatkoztatott tzélját vígben vinni, és a' Berlini Udvarnak a' Mufzka éi Porta között békefséget kivánó igyekezetét fegitmni, és egéfz erővel azon lenni, hogy a' Portával való békefség hellyre álljon. Erre nézve a' Portimuti ki-kötő helyben, az Admirál Hood Vezérség 1 ' a latt, egy 18 tengeri hadakozó hajókból álló-,-í s mindén hadi - kéfzületekkel- fel-kéfzült hajós Serge' tart kéfzen, és az a' hajós Sereg, mely a' Spanyolok ellen olly véghetetlen kintsbe került vaia, t v zel egy fzelgálatra fog alkalmaztatni tsak egy #«' sirjokat várják vifzfza az Anglusok PétersburghòU azonnal el-vállik, hadé, vagy békefség; de V-k?'' tö közzül az egyiknek megkell lenni ; vagy Angii 3 ; Prufzfzia és Hollandia háborúba elegyedik, vagy 1 Mufzka!a'Portával meg békéllik. Romába fok Fra"' tzia Püfpokök váratnak, kik lelkek esmérete eli?» a' Polgári hitet nenv akarván le tenni, költöznie" kell-ki Frantzia-orfzagbol. Tsak illyen a' belső ^ nebona! A' Szegénység ; költözik és Vándorol; nie" nints mit falatozzan; a*-gazdag megy; mert ölik és el-vefzik mindenit. Boldog Orfzág a' «j 0 ' Fő és Törvény van,- ki-ki bátran élhet a'* rnag a J e ' val, és nem fél az eröfzaktől. Nemű

13 Nemes Kér 6-dik Decemberben 1790, A' SZERENTSE, Paffibus ambiquis Fortuna volubilis errat ; Et manet in nullo certa, tenaxa 1 loco ; = Sed modo lœta manet, vultus modo fummit aeerb«s t Et tantum confians in levitate fua efi... Ovid. Trift. Libri F. Elegia IX. Egek! melly boldog, és melly kellemes Fors a' Midőn az embernek kedvére van forsa! Látom á'szerentse fókákat mint ölel, Vifzont máfokat tsak éppen hogy nem öl-el, Tsapodás ennek jobb 's bal felöl a' karja, Ugy bánik mindennel valamint akarja. Midőn azt reménylnéd, hogy nálad meg-tclel, Terminufsa akkor leghamarább telel. ; Midőn igy vélekedfz: egy időtől fogva Rabom ö már nékem 's lántzomon van fogva; Nints boldogságomnak többé femmi hijja, Itt az Ánnya, ez a' tőbbit-is el-hijja. Eizváft tarthatok már fzerentsémre fzámat, 'S mint tsalhatatlanra ugy táttom rá fzámat. Van tekintet, erfzény, fok meg-töltött verem, Ez utáun mára' pénzt az élire verem. E' fem kell, ha ingyen adjákis, apróba: Az arany kedves tsak, mely't ditsér a' próba, így már gyűlölöm is majd kéntelen betsül, Mert Ládám' fenekénn tudja mely nagy betí ül. Nem félek, Feleim! mert látom mi velőnk Jár 's kél a' fzerentse akár mit mivelünk! Fenyegefsen engem' a' fok példa bátor, Hogy változó a' Sors, mégis vagyok bátor. Nem búsulak femmit boldogságom felül, Mert ezennel Soríom a' föbbpóltzra fel ül. Ha egyfzer fel kapok, máfi a' fziikség tele Szorítson bár, nékem mindenem lelzíz tele. Ha más éhezvén nyög, engem' a' vig. alitai ; Naponként étkekkel frií'sit 's meg-vigal'ztal.

14 88 Azonban a' kerék fordul moft tekintsed. Egy órában hová lett minden te kintsecü Mint mikor a' tojáft el kapja a' Héjjá, Ugy fok kintseidnek alig maradt héjjá. Potrohos erízényed egyfzerre meg apad, Hogy oly kortsos, í'ovány lefzfz valamint a'pad! Egyfzerre ki fogy, a' mit rég' gyüjtél belé,. Melly't mivel nem hittél, moft tsak el hülfz bele. Moli látod, tsak hab volt fzcrentséd' nagy Tova, Azért múlt-el hamar,,'s el-jlloit jó tova. Moft látod, hogy e'tsak igaz mondás: héj 1, az Leg-nagyobbat efik, ki leg feljebb héjaz! Moft lásd, hogy a' Sorsnak állhatatlan fzelc ' Arinál, a' mit hozott, még többet e)-fzele. Moft lásd, hogy nem néz a' Sors Kitsinyre 's Fori» Egy aránt le-iökvén mindent nyakra főre. Moft lásd, hogy fsak elébb volt nagy Ládád tele, 'S már nyakadban van a' 'rongy-fzükség' mord Tel*. Barátom! mit tevő légy, tanuld-meg ebbül, _, Mint folytasd dolgodat hogy ne folyjon ebül. Hogy, ha e' virgontz Sors rád talál a'.laí'san, : Tzammagó rófzfz talpánn is el-ne alafsan.. Midőn hát azt vélnéd', hogy báliad meg-állatt, Akkor fe hidj néki, mert ö ravafz Állat! 'S ha bár fzám-felett meg -'gyűlt is a' te. Kintsed» Mint meg.ofzolhatót mindég ugy tekintsed! - ( A\. -Magyar az 0.Köntösében*. Magyar a'magyarnak nemes terméfzete,.-..'.-." Magyar az ò remek maga vifelete,, Mind e' kettő pedig még as ő hajdoqi Eleiről maradt öli tulajdoni. - De nézd el közelebb 's ne tsak a' nagyjából Esmérd, annyivá! fe az Irigy' fiájából ;.. Mert tsak igaz, gyakran hogy az irigy lator A' tifzta vizben is vélt moslékot kotor., Tekintsd bár vitézi kellemes formáját, 'S fzép dali teltéhez intézett ruháját,.. v Meg'

15 Meg kell máris vallrtod vagy akarod vagy nem, Hogy ez egy Virtusra fzülstett 's termett Nem.. Közép termetének egyenes állása, A' diízért Abfolon valóságos máfsa; Vidámság, keménység'náz-.ki két!v.emébö!, H Őség és Bátorság tündöklik melyjébö!. Gyorsaságot öl t-fel miid jobb mind bal karja, Ha a' Márs játékát próbálni akarja. Kengyeleim fel 's alá úgy.fzökik mint Evet, Bár ha harmad napig -'nem köíiolt is levet." Ugy ül paripájánn, mint valamely övek Közzé Szoríttatott győzhetetlen tzövek. Vitéz Eleinek jár mindenült nyománn Mihelyt proba ; gyepre ki Száll az Ottoman. Kik közzül már fokfzor nemegy lem két fzázot Bugyolált Kontyokból nevetve ki-rázott,, Ugy, hogy, ha a' kopafzt ki vehette likra,! Százanként húllott-le egyik a' malikra ; 'S midőn a'' tsonka hóid fogytárin firánko'zott, " Akkor a' Magyar Sas nőtt 's boroftyánt hozott. Némulj - meg hát, Irigy! 's ne köfzörülj agyart Sérteni e' nemes Indulatú Magyart. Azt a' Magyart, ki'nek még ma 'is Szablyája Vérbenn ferd 's.tajtékzik lovának zabiája. Azt a' Magyart, kinek a' végső lehellet -, Piheg nyelvén midőn 'te; fzóllod Ser mellett, 'S midőn te pipesert koítolfz Tsokoládit, Ö akkor a' Kontyonn tefz játék parádit - Azt a' Magyart, kinek, ha Márs marfehát lőtte, Kéfz gyözödelem járt után na 's előtte Azt a' Magyart, kinek illy fok gyozödelme Mellett Sajátja a' jól kímiveít Elme, Annyira, hogy nem tsak vontt Kardja hatalmas, Hanem Elméje is mindenre alkalmas. Nézzd már Öltözötjét, mely fok kényes fzemek* Kivántsiságinak tárgyúi ki-tett remek, senki a' nap, alatt nem öltözik Szebben,. Mint a' Magyar, midőn fel-övedzik, ebben. Wert valamint maga ugyan tsak Gavallér, Szinte ugy rá termttt a' leg-kifsebb gallér. Prème-

16 Prémzett Kalpagjának magos tornyozatja Az Irigy Izemet is meg-tsiklandoztatja, Az alatt ajakánn a' ki fodrott perge Baufz lett fókáknak márhódito nyerge. Mentéje palástul, alól öv''s dalmánvja E' leg-kényesbb fzemnek remek találmány)3, Mellyen négy renddel a' gombház midőn fénylik. Sokan, hogy Argufi fzemek, azt reménylik. Tsipőjére Fel-mértt jól találtt nadrágja, Nem kell hogy ezt Németh Lábtyü térdig hágja Hanem fzinte farkig három rendit hántott Sinon, fújtáít varrat avagy pafzamántot, Mellyhez a' Csizmadja, Karmazsin darabot Kapván gyors kezébe, íinum Tsizmát fzabott,»s ebben midőn lába karikáson pereg, Mindenütt farkában a' farkantyú tsereg. Tsúfot üz inkább a' két darab hafábból Szabott hamfa módra toldott bötzkös lábból, Sem hogy avagy tsak egy fóltot-is Öltene, Magyar termetére á' melly nem illene. Nem de nem méltó, hogy ennek a' Tsudára Termettnek már kardot köfsünk oldalára? Méltó bizonyára, mert ez-is fenkiré Nem illik egy.nemzet közzül-is ennyire. De ha nem illenék oldalán tokjábann,- Illik ez, esküfzöm, kivonva markában! " Hlyen hát *' Magyar fummáfon le-feftve, Mellyet egy metsetnél peuzeljeztem eflve ; Reménylem könnyebb lefzfz még utóbb ezt néketn Jobban le-rajzolni ^ ha több lefzfz festékem.