utasításait követték, de valójában a másik oldalon álltak. Pedig a híres nóniuszok sokat értek volna, nem pusztán hátaslóként, de ágyúk vontatásához

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "utasításait követték, de valójában a másik oldalon álltak. Pedig a híres nóniuszok sokat értek volna, nem pusztán hátaslóként, de ágyúk vontatásához"

Gábor Deák
5 évvel ezelőtt
Látták:

1 A Határtalanul! pályázati programban lezajlott Lovashagyományok és szabadsághősök testvérvárosok diáktalálkozója HAT pályázat megvalósulásáról számolnak be diákjaink az alábbi bejegyzésben Első utazás A kézdivásárhelyi Apor Péter Szaklíceum diákjai Mezőhegyesen (2019. április ) április 4. - csütörtök délután. Nagyon vártuk már a találkozást, mezőhegyesi és kézdivásárhelyi fiatalok találkozását. Ahogy Lakatos Zoltán tanár úr, a kézdivásárhelyi csoport vezetője mondja, székely legények. Legények valóban, lányok nem jöttek, ilyen ez a gépész szakma. A mezőhegyesi csapat viszont igen vegyes volt, fiú, lányok: közszolgálati ügykezelő, gépész, lovász, patkolókovács, kertész tanulók, tehát az egész iskola képviseltette magát. A Hangainak nevezett régi oktatási épületben találkoztunk először (postakocsi állomás és fogadó volt 1848-ban), itt megemlékeztünk Trianonról (Juhász Gyula: Trianon című verse került előadásra, majd falatozás közben beszélgettünk témánkról, amely nem más, mint a mezőhegyesi lovas hagyományok és az 1848-as erdélyi harcok, illetve ezek összefüggései. Mezőhegyesen és környékén nem voltak komolyabb harcok 1848-ban, ugyanakkor az ben alapított Ménes végig a császári katonaság kezén maradt, elvileg a magyar kormány 1

utasításait követték, de valójában a másik oldalon álltak. Pedig a híres nóniuszok sokat értek volna, nem pusztán hátaslóként, de ágyúk vontatásához is kiváló erős lovakként.

2 utasításait követték, de valójában a másik oldalon álltak. Pedig a híres nóniuszok sokat értek volna, nem pusztán hátaslóként, de ágyúk vontatásához is kiváló erős lovakként. A lovászok és a béresek sokszor elszöktek innen, ha harcolni szerettek volna. Ezzel szemben Háromszéken nagyon komoly önvédelmi harc folyt, igaz nem híres nagy csaták, mint pl. az isaszegi, hanem gerilla jellegű harcok és kisebb csaták. Na és a híres Gábor Áron és a rézágyú Programjaink főleg ezekhez a témákhoz kapcsolódtak a két utazás során. Mezőhegyesen a kézdivásárhelyi vendégek megtekintettek egy belovagló órát, ismerkedhettek a lovakkal, megfigyelhették gondozásukat, nyergelésüket. 2

kocsikázhattak Mezőhegyesen és a 20-as majorban egyaránt.

3 Megtekintettek két múzeumot, (Helytörténeti Gyűjtemény és Kocsimúzeum), továbbá a Szent György-templom egyháztörténeti kiállítását, díjugrató versenyt, Ómezőhegyes régi épületeit és a Békás-tavat, kocsikázhattak Mezőhegyesen és a 20-as majorban egyaránt. Itt természetesen megtekintették a huszi ménest. A díjugrató versenyen nagy örömükre szolgált vendégeinknek Sasvári Sándor művész úrral való találkozás. 3

Tehát egyformák vagyunk, e tekintetben is, nem csak a magyar nyelv használatában.

4 Illetve egy ad hoc jelleggel beiktatott program is volt: focimeccsre hívtuk ki egymást. Lehet a házigazdák udvariassága tette, de érdekes módon a vendégek győztek mindig 5:3-ra mindkét helyszínen. Tehát egyformák vagyunk, e tekintetben is, nem csak a magyar nyelv használatában. Nem tartozott témánkhoz, mégis fontos volt, hogy történjen egy látogatás Ópusztaszerre és a megnézték életükben először a monumentális Feszty-körképet is. 4

5 Visszatérve a mezőhegyesi programokra, a Szent György-templomban tett látogatás az, amely összefüggést mutat az 1848-as témánkkal. Itt megkoszorúzták Gonzenczki János vértanú tábori lelkész, plébános emléktábláját. Dr. Schmidt Gábor tanár úr felhívta a figyelmet arra, hogy milyen nevezetes nap is ez, amikor koszorúzunk. Éppen április 6. volt, az isaszegi csata 170. évfordulója. Ez nem lett előre eltervezve, csak közben tudatosult ez a fantasztikus egybeesés. Hiszen az isaszegi győztes csatát követően mondta ki a debreceni országgyűlés a Habsburg-ház trónfosztását, és azt a nyilatkozatot a mezőhegyesi plébános is felolvasta a templomban, és ezért végezték ki. A templomban a Székely Himnuszt is elénekelték vendégeink. 5

6 6

7 Meglepetés program volt a lovas hagyományokhoz is köthető íjászat foglalkozás, amely igen népszerű volt. 7

8 Második utazás A Kozma Ferenc Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium diákjai Kézdivásárhelyen és környékén (2019. április ) Április csütörtök este. Késő van már, hosszú volt az út, megálltunk Dévánál és Nagyszebennél is, most csak arra van energia, hogy kicsomagoljunk a buszból és beköltözzünk az Apor Péter kollégiumába. Csak másnap reggel találkoztunk újra kézdivásárhelyi barátainkkal. Megtekintettük az iskolát és közös történelemórán vettünk részt. Megtudtuk, hogy novemberében a sepsiszentgyörgyi székgyűlésen elhatározták Háromszék önvédelmét. Erre nagy szükség volt, mert Erdélyben jelentős császári haderő állomásozott ekkoriban és a decemberi uralkodóváltás következtében e haderő hirtelen ellenséggé vált. A szabadságharc küzdelmeiben nem csupán, mint katonák, de mint gazdasági tényező is kivette részét Székelyföld. A fennmaradt adatok szerint töltényt gyártottak, Gábor Áron pedig megkezdte az ágyúk öntését ( Lészen ágyú! ), először Hermányban, majd Kézdivásárhelyen, Szentkereszten és Sepsiszentgyörgyön. Ebben segítségére volt Thúróczi Mózes iparos is: először 7, majd június 20-ig még 63 (többnyire 6 fontos) bronz-, réz- és vaságyút öntetett a székelyek által anyagul összehordott 313 harangból. Bem József július 20-án ütközött meg Sepsiszentgyörgynél, majd 23-án ugyanitt Gál Sándor 7000 emberből és 24 ágyúból álló serege csatát vesztett a császári haddal szemben. Július 29-én az osztrákok elfoglalták Sepsiszentgyörgyöt, Kézdivásárhelyt; vele együtt Háromszéket, augusztus 1-jén pedig a Csíkba vezető két szorost, a Nyerges-tetőt és a Mitács szorosát, augusztus 3-án Csíkszeredát és vele együtt a Székelyföldet is. Lakatos Zoltán tanár úr beszélt a székelyek hazaszeretetéről, a nagy nemzeti ünnepek, így március 15. fontosságáról is. A kézdivásárhelyi diákok nagy része nem is beszél románul, ezzel viszont azt kockáztatják, hogy sehol máshol nem tudnak Romániában érvényesülni, csak ebben a pár megyében, ahol magyarul beszél a lakosság közel 100 %-a. 8

szabadságharc legfontosabb jelenetei, egyrészt Gábor Áronról, másrészt a már előbb említett Gál

9 Hamarosan sétáltunk a városban és láthattuk mennyire büszke Kézdivásárhely Gábor Áronra. A főtéren a szobra áll természetesen ágyúval, illetve a tér túloldalán egy épület falán képregényként a szabadságharc legfontosabb jelenetei, egyrészt Gábor Áronról, másrészt a már előbb említett Gál Sándorról, aki Nyergestetőt védte. De ez még mindig csak ízelítő volt abból, ami még velük lesz kapcsolatos kirándulásunk során. 9

10 A kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeumban még csak egy másolatot láthattunk Gábor Áron ágyújából, viszont Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeumban már egy eredetit! 10

11 11

12 Aki ágyúkat gyártott, annak egy ágyú okozta halálát. Még három helyre mentünk el, amely Gábor Áronnal kapcsolatos. Bereckre, a születési helyére, a házhoz, mely azon a helyen áll, illetve a mellette lévő emlékműhöz. 12

Elég nehéz volt megtalálni, mert a valamikori Feketeügy

13 Megsebesülése és halála helyszínéhez, Kököshöz is ellátogattunk, ahol emlékmű található. Elég nehéz volt megtalálni, mert a valamikori Feketeügy folyó helyén ma már csak egy tó található, ez megtévesztett minket a keresésénél. 13

A másik hősről, Gál Sándorról és csapatóról is megemlékeztünk a Nyergestetőn, ahol Kányádi Sándor:

14 Eresztevényhez is eljutottunk, a sírjához is, ahol koszorút helyeztünk el. Itt 1892 óta áll emlékmű. Sírja eleinte jeltelen volt, mert a bosszúszomjas orosz haderő meg kívánta szerezni a holttestet. A másik hősről, Gál Sándorról és csapatóról is megemlékeztünk a Nyergestetőn, ahol Kányádi Sándor: Nyergestető című verse került elszavalásra és természetesen itt is elhelyeztük a megemlékezés és a hála koszorúját! 14

15 15

16 Barangolásaink középpontjában tehát a szabadságharc emlékhelyei álltak, de sok más látnivaló is volt, más jellegű múzeum, mint az alsócsernátoni részben szabadtéri múzeum a gépparkkal és Haszmann Pali bácsival, akinek előadásmódja egyedülállóan szórakoztató volt! Fantasztikus látványt nyújtottak a hegyek is. Csoportunk nagy része először járt Székelyföldön, igazán nagy és felejthetetlen élmény volt. Utolsó Kézdivásárhelyen töltött esténken elbúcsúztunk vendéglátóinktól, kedvességük példaként állhat mindenki előtt. A negyedik nap a korai reggeli után Brassóban álltunk meg, a város híres épülete a Fekete templom, amely az egykori Magyarország legnagyobb temploma volt. A programok sora Vajdahunyadon a várak királyának megtekintésével zárult. A gyönyörű vidék, a mesés kilátás, a néprajzi értékek, a jó hangulatban megtett út, a közös beszélgetések és nevetések emléke életre szóló élményt jelent pedagógusnak és diáknak egyaránt. Köszönjük, hogy ott lehettünk! 16

Hasonló dokumentumok

Határtalanul! Négyfalu

Határtalanul! Négyfalu 2016.03.03 2016.03.06. A 2015/2016. tanévben a Határtalanul! program keretében sikeres pályázatot nyújtottunk be, így lehetőségünk nyílt az erdélyi testvériskolánkba ellátogatni