ADATOK PILISMARÓT KÖRNYÉKÉNEK KZETTANI
|
|
- Mihály Gál
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 : Adatok Pilismarót környékének kzettani ismeretéhez. 270 licli zu den Problemeu dér Geologen und Geopbysikerbildung und überschreiten die Rahmen dieser Arbeit. leli möchte niieh mit diesen F ragén bei einer anderen Gelegenheit besehaftigen. IRODALOM. LITER ATUR. 1. L. F. Athy: Density, porosity, and eompaetion of sedimentary rocks. Bulletin of Ilié American Association of Petroleum Geologists January, A. Be 1 luig'i Particolari Aspetti Gravimetrici Di Alcuni Nuclei Subpadani. Gerlands Erganzvngshefte für Angewandtc Geophysik Bánd S. Discussion by 0. L. Brace of Blau s paper Interpretation of Geophysical Data'. The Oil Weekly. Apr. 26, ADATOK PILISMARÓT KÖRNYÉKÉNEK KZETTANI ISMERETÉHEZ. (1 geológiai térképpel és 1 mikrofotográfiai táblával.) Irta: l)r. Szcs Mórin. DATEN ZR KENNTNIS DÉR ERUPTIVEN GESTEINÉ DÉR UMGEBFNG VON PILISMARÓT U'NGARN). Von Mária Szcs. Es Avurde ein etwa 12 knr grosses Gebiet von dejn NY Ralidé des Dunazug-Gebirges vöm geologisehen und petrographischen Gesichtspunkte aus untersucht. Die niitgeteilten geologisehen Daten ivarén grösstenteils unbekannt. Eruptive Gesteine sind uur südlieh und südwestlich von dér Gemeinde Pilismarót und im Malompatak-Tal in grösseren Massen zum Vorschein gekommen. An dér Oberflache spicli dér Löss und dér Nyirok* eine wichtige Rolle. Die effusiven Gesteine behandelt sie in 8 Gruppén geteilt: 1. - Hyperstlienfüh rendel Amphibolaugitandesit und 3. Agglomerati sehe Pyroxenfiihrender Amphibolandesittuffe. In eiiiiigen Andesiten faiul dér Forscher Sandstein- und Am phiboliteinsehlüsse. In den letzteren sind Hornblende, Biotit, Apa tit Plagioklas, Mikroklin, xenomorpher Quarz, Titanit und Ilmenit bestimmt. Dér Quarz ist höchstwahrseheiiulich seeundár. Diesel Amphibolit-Einschluss stammt aus grössorer Tiefe, an den - Iíándern ha,t sich Epidot gebildet. - Hornblende-Augitandesit. 1. Hyperstlienfüh rendel - Augitandesit. 2. Pyroxenfiihrender Agglomeráttuff. 3. Hypersthenfüh rendel 4. Hyperst ben f Uhrender Hronblendeagglomerattuff.
2 2. m-es 280 Sziios Maria A Szentendre-Visegrádi hegységnek alább ismertetend területe ÉNy-i irányban csatlakozik az általam már leírt Dömös környéki heg ységrészhez. 8 Határai: ÉXy-on Bitóci-patak, X y-on az ö- liegy, Keskeny völgy és Hamvask vonala. D-en Disznóshegy (37 m'i és a Hosszúhegy É-i része (383 m.) K-en Kövespatak s Élv en Pi lismaróti-országút vonala. Ügy földtani, mint kzettani szempontból több kutató foglalkozott már a Dunaznghegység e részével. Ben dánt csak általános ismertetést közöl. Szabó" a terület földtani ismertetését nyújtja. S t a c h e a geológiai jellemzésén kívül kzet típusokat is említ. 1 legrészletesebben e területrészekkel Koch A. 4 foglalkozott, aki munkájához földtani térképet is mellékelt, melyen már a kzetek 1 érbeli eloszlását is feltünteti vázlatosan. A körülhatárolt terület nagy részéi h <perszténta r talm ú augitindezit- és hiperszténtartalmú amfibolaugitandezit agglomeraturnos tufája borítja. Szálban álló tömeges eruptivum csak a hegység peremén, közvetlenül Pilismaróttól D- és DXy-ra és a Malompatak mentén kerül felszínre. A hegységrész ÉK-i lejtjét, valamint a Xagy-Bábod (Habod) és Szekrényhegy felületét vastag lösz takaró borítja, amely különösen a hegység É-i lábánál, útmenti- és patakfeltárásokban 5 6 méteres vastagságban jelentkezik. A hegylejtk egy részét az andesitbl átalakult nyirok fedi. A terület képzdményeit a következképpen csoportosíthatjuk: 1. hiperszténtartalmú augitandezitek, 2. hiperszténtartalmú amfibolaugitandezitek. 3. agglomeratumos andezittufák, 4. lösz, ö. nyirok, fi. a lluvium. A vidék nagy részét erd borítja, ami meglehetsen megnehezítette a kzettani kutatást, mert csak a. felszíni erdtalajból kiálló andezittömbök szolgáltak útmutatásul a kzetminségre nézve. Tömeges hiperszténtartalmú augitandezit közvetlen a falu a- latt lev u. n. Bábodi (Hábodi) hegyen lev kfejtkben található. A nagyobbik bánya kb. 24 rn-es feltárásának andezitjén úgy táblás, mint gömbhéjjas elválás jól megfigyelhet. E tömör andezitre 2 3 m vastagságban nyirokkal összecementezett andezitkavics borul. Ugyanez a típusú kzet jut felszínre Miklósdeákárok primitív kfejtjében. Itt közel egymáshoz 2 kisebb kb. 5 7 rn-es feltárás van. Alul 2 3 m vastagságban tömör, üde szürkésfekete, bazalthoz hasonló hiperszténtartalmú augitandezit van, melyre mállót! agglomeratumos hiperszténtartalmú amfibolaugitandezit és e fölé nyirok borul. Tömeges andezitot még a Malompatak mentén húzódó természetes patakfeltárásban találtam, egyes helyeken a kfejtés itt is megindult; jelenleg szünetel. E kzet világosszürke, mélyebb szintben üde hiperszténtartalmú amfibolaugitandezit. A feltárás tetején 2 vastagságban itt is mállót! agglomeratumc-suií 1 takaró, majd nyirok borul az andezitre. A tufaterület egyhangúságát csak a patak- és utakmenti s
3 - Adatok Pilismarót környékének kzettani ismeretéhez 2SÍ közvetlenül a községtl DNy-ra es Bagoly (Madarasz-hegy Elv i lejtjén talált kisebb feltárások szakítják meg. A íalumenti lösztakarón terraszos építkezés látható. Miklósdeák völgyében, Hegyes-hegyen laza andezit konglomerátum-takaró részei ismerhetk fel.,1. H iperszténtartalm augitandezl lek. A Nagy-Bábodi < llábod i) hegy É-i lejtjén a Miklósdeák völgy alsószakaszán és a Hosszú-hegy Ny-i lejtjén a Dolel-híd tói É ra 204 m körül kisebb feltárásban fordul el e típus. Fig. 1. ábra. 1. hiperszténtartalmú augitandezit hypersthenführender Augitandesit. 2. hipersztén tartalmú augitandezit agglomerátumos tufája. Agglomerattuff von hyioersthenführenden Augitandesit. 3. hipersztén tartalmú amfibolaugitandezit. hypesthenführeiider Ámphibolaugitandesit. 4. hipersztén tartalmú amfibolaugitandezit agglomerátumos tufája. Agglomerattuff von hypersthenführenden Amphibolaugitandesit, 5. nyirok Nyirok (Léhm). 6. lösz * Löss. 7. Ab luvium.
4 282 Sziios Mária A kzet szabad szemmel tekintve fekete, sötétszürke szín és igen tömör. Helyenkint színe az elváltozás különböz foka szerint eltér. így a Miklósdeák-völgyi feltárás tetrégiójában lilás szürke. Az elváltozott kzetek porózusak és érdes tapintásúak. Az alapanyag uralkodó mennyiség. A porfiros ásványok túlnyomó része mm-es. föld pót. alá.rendeltebb szerepnek a fényl fekete piroxének. Átlagos méretük 0.5^ 4 mm. Már szabadszemmel is jól megkülönböztethetk a keskeny hipersztán oszlopocskák a zömök kristályokban megjelen augittól. Az alapanyag szerkezete hipokristályos néha interszertális, gyakran fluidális. A földpát mikrolitok lécalakúak, vagy pehelyszerek. Extinkeió-értékek alapján andezinnek bizonyultak, tehát jóval savanyúbbak, mint a porfiros földpátok. A femikus mikrolitok nagy része hipersztén; keskeny oszlopoeskáin jól észlelhetk a harántbefüzdések és hasadási vonalak. Az augit apró szemcséket alkot. A magnetit srn egyenletesen, porszerííen elhintve jelenik meg; néhol szabálytalan alakú halmazokba tömörülve. Az apatit apró tk alakjában jelenik meg az alapanyagban, (alapanyag mennyisége 53%). A porfiros földpátok leginkább oszlopos vagy (010) szerint táblás kiképzdések. Gyakran szabálynélküli csoportokba tömörülnek. Ikerképzdésük fként albit-karlsbadi; gyakran kettsiker. Néha periklin ikrek is elfordulnak. Penetrációs ikrek is felismer hetk. Konjungált szimmetrikus kioltási értékek a ketts ikreknél; : és r = j 20, i és;r = ± is 0, 1 és I = ± 24, 2 és 2' ± % An 2 és V = ± 34 = 63 2 és 2 = 4 39 = 76»» Tehát labradorit és bytownlt sorúnk.* Zónás kiképzdés gyakori, belül bázisosabb maggal. Gyakran észlelhet, hogy a mag lapdúsabb, mint a küls zónák. A jelenség magyarázata az, hogy a kristály növekedése nem egyenl gyorsaságú s emiatt a gyorsabb növekedés irányában lap-kik üszbl dés áll el. Ilyen lapszelekcióra kifelé savanyodó pia gi oki ászoknál gyakran találunk példát." Rekurrens zónásság maximálisan 6 7 szeres rekurrenciával jelentkezik. Elváltozásuk és a zárványaik elrendezdése is legtöbbször zónális. Gyakori az alapanyag, továbbá más, orientációjú földpát-, folyadék- és gázzárvány. Kevés piroxén, magnetit és apatit is elfordul zárványként. Vegyi elváltozásuk különböz. Legnagyobb mérték a kaolinosodás, mely kisebb-nagyobb foltokban jelenik meg. Kalcitosodás fleg a Bábodi-hegy kzeteiben figyelhet meg. Fként a plagioklászok központi részében, repedések mentén, korróziónál is beöblösödésekben és üregekben jelenik meg a kaiéit. A földpát bán lév pennin-fajta klorit apró szferolitokban, vagy rost-halmazokban jelenik meg. Színe zöld vagy zöldessárga, anomális kettstörés. Optikai tengelyszög kicsiny. (Földpát menynyisége: 34%).
5 Adatok Pilismarót környékének kzettani ismeretéhez. 283 Az aug'it és hipersztén mennyisége ingadozó, az uug'it hol több, hol kevesebb a hiperszténnél. (Együttes mennyisége: 9%). Az augit kristályai általában zömök, idiomorf oszlopok. A hi persztónnel és földpáttal változatos csoportokat alkot. A hiperszténnel összen. Néha keskeny keretszeren veszi az augit a hi persztént körül. Nagyobb egyénein pragmatikus korrózió és rezorp ció észlelhet. A Bábodi-bányából származó andezitekben diopszidosaugit fordul el. Extinctió értékeik: ng<t_ c között váltakozik. Ikerképzdés (10 0) szerint és penetrációsiker dómalapszerint gyakori. Zárványként igen sok magnetitszemcsét, földpá tót, más orientációjú augilot és hipersztén! zár be. Egyeseket reped sek. töredezések járnak át. Elváltozása: ércesedésben és kalcitoso dúsban nyilvánul. Másodlagosan a hiperszténnél együtt amfibolból képzdik. A majdnem teljesen elváltozott és resorbeálódott amfibol (1.2%) helyét különféle bomlási termékek fleg klorit fogl i! ják el. Kívül pedig koszorúszernen apró magnetit szemcsék, augit és hipersztén kristálykák veszik körül. Hasonló jelenséget figyelt meg és írt le részletesen L e n g y e E, valamint Gulyás 7 a hegység más részében. A hipersztén legtöbbnyire a c tengely irányában megnyúlt oszlopokat alkot. Sok a töredék -kristály is. Pleochroizmusa: u g rózsaszín. n m : halványzöld, n p : sárgászöld. Zárványként magneti let tartalmaznak, szabálytalan szemcsékben. Néha az oszloplap élé vei II helyezkednek el a szemcsék. Kloritosodásuk különböz mérték. de általános. Legjobban a harántbefzdések és terminális részeken figyelhet meg. A kisebb kristályok teljesen kloritosod lak. Ércesedés a repedések mentén és a kristályok peremén indul meg, néha széles, összefügg keretként veszi körül a kristályokat. A magnetit kíséretében limonit is megjelenik, mely nemcsak az il let kristályt, hanem a környez alapanyagot is színezi. A szer peutinesedés kismérték. A szerpentinfajta ers fénytörés narancsveres szinti, iddingszit. A magnetit változatos alakú halmazokat alkot. Bomlási termékként vörössárga limonit kiséri. Kaiéit fként kzetrepedéseket, kisebb üregeket tölt ki. Ritkán a porfiros földpát, hipersztén vagy augit repedéseiben fordul el. A Bábodi kfejt andezitjében gyakoriak az exogén zárva nyok. Így elfordul homokk-zárvány is. Az alábbiakban ismertetend homokkzárvány 3 4 mm széles és 6 cm hosszú barnássárga szinti, érdestapintású. Helyenkint a klorit és limonit által hal ványzöldesre és vörösessárgára színesül. Uralkodólag mm es, legömbölyödött quarc-szemcsékbl áll. A (piarc-szemcsék igen zárványdúsak. Zárványként: apatit oszlopok, alapanyag, libellás folyadékcsöppek és negatív kristályok fordulnak el. A földpát ki sebb méret, mint a quarc, csupán helyenként mm. Ersen elváltozottak, sok zárvánnyal. Kevés piroxén is van rezorbeált
6 284 Szcs Mária kristályroncsokban, melyeket érckeret és ezzel kapcsolatos iimonit szegélyez. Parányi zirkon szemcsék és rutil kristálytöredékek é> tk fordulnak el. A kötanyag világosbarna, agyagos és limonitoskloritos bomlási termékekkel. Parányi szerint- pikkeljek is elfordulnak. 2. Hlperszténtartal ni n am f i Ind auglt andezitek. E csoportba a Malom patak mentén lev feltárásokból gyjtött kzetek tartoznak. Ibolyássziirke, világosszürke, hamuszürke, porózus kzetek. Ásványaik közül legszembetnbbek a jó hasadási felület amfibolok. Oszlopos kristályai 2-8 inm-csck. Színük az elváltozás miatt rozsdabarna, ilyenkor az alapanyag is körülötte vörösbarná ; színvé vált a limonittól. A piroxónek mm karcsú oszlopokat alkotnak. A föld pót mindenütt uralkodó, de az elváltozott k- zetekben sokszor alig lehet megkülönböztetni az alapanyagtól. Legtöbbször sárgásfehér vagy fénytelen. Nagysága ritkán haladja meg a 2 mm-t. A kzet likacsokat, vörös Iimonit, zöldessárga klorit, néha kékesszín szublimációs termék béleli. Az alapanyagot sárgászöldre vagy vörösbarnára festi helyenként az infiltrálódó klorit és Iimonit. Mennyisége kb. egyenl a norfiros ásványokéval. Szerkezete hipokristályos, hialopilites, helyenként fluidális. Néhol felzites. A mikrolitok között igen sok a lécalakú vagy pehelyszer földpát. Nagy számmal találunk apró maguetit szemcséket is. melyek helyenként nagyobb csoportokká tömörültek. A piroxén és amfibol mikrolitok parányi oszlopocskákat alkotnak, melyek nagyrészt kloritosodtak és ércesedtek. Vas hidroxidtól gyakran rozsdabarnára szinezdtok, (alapanyag menynyisége: 49%). A porfiros ásványok közül a földpát az uralkodó. Rendszerint (I 1 1 0) szerint táblás, vágj' a,.c tengely szerint oszlopos. Terminális részein gyakran legömbölyödött. Legtöbbször poliszintetes albitiker. Optikai tulajdonságaik alapján labradorbytownit és bázisos bytotvnit-nek határoztam meg. Ügy az izomorf, mint a rekurrens zónásság gyakori. Az egyes zónák mentén alapanyag gázzárvány ritkán magnetit szemcse figyelhet meg. A magnetitet limnoit kíséri. Ezenkívül folyadék, üveg és apatit, piroxén, amfibol nagyon ritkán cirkon található zárványként. A magmatikus korrózió néha oly nagyfokú, hogy csak foszlányok maradtak meg egyes kristályokból. Hók kristály töredezett és benne a repedés! vonalak hálózatszerén lépnek fel. Gyakori a kaolinosodásuk. (Földpát meny-, uyisége: 31%). Az amfibol jelentékeny szerepet játszik. Leginkább a c tengely szerint megnyúlt, a végein legömbölyödött oszlopokat képez. Magmatikus rezorpció miatt kristályaik széle néha foszlányos. A kisebbek nagyjából izometrikusak, sok közülük teljesen ér-cesédett. Gyakoriak a (10 0) lappár szerinti poliszintetikus ikrek. Ritka a
7 Adatok Pilismarói környékének kzettani ismeretéhez 285 penetrációs iker. A többi alkotó résszel: földpáttal, hipérszténnel. augittal kii 1 ön - k ii lön és együtt is csoportot alkot. Zónás kristályegyének elé g gyakoriak. Az egyes zónák aránylag szélesek, ami viszonylagosan hosszabb idej kristályosodásra vall. Néha az ércesedésíik zónánként megy végbe. Ilyenkor bels részük aránylag üde amfibol, erre egy elváltozottal)!) zóna következik, melyet újra üdébb zóna vesz körül, majd az egészet vasérc-keret zárja körül. Pleochroizmusa általában ers: n g : vörösbarna, sötétbarna n m : világosbarna, n p : világosbarnás. Fajta szerint: barna amfibol (n ; c = 13 ]4'j. Zárványként: magnetit, földpát és piroxén jelenik iiieg. A korrózió) és rezorpció miatt kisebb-nagyobb beöblösödések keletkeztek, majdnem minden egyénen. Ezeket az üregeket azután alapanyag, érc, földpát és piroxén tölti ki részben vagy egészben. Elváltozásuk többféle. Fokozottabb éreesedésnél már az amfibol bels része is kezd ércesedni. Magnetit, limonit kevés hernádit foglalja el a centrális részt. Vannak olyan elbomlott amfibolok is, melyek alakját már csak magnetitpszeudomorfóza rzi. Megfigyelhet piroxénesedésiik is. Az ilyen kristályokat koszorúszérén veszik körül az elváltozás fokának megfelelen piroxén- és a vele kapcsolatos magnetit szemcsék. Szerpentinesedés és kloritosodás is elfordul. (Amfibol mennyisége: 11%). A hiperszfén ritkán idiomorf. Legtöbbször töredékekben vagy legömbölyödött kristályokban jelenik meg. A hasadási és Intrantei válási vonalak srn járják át. A c _L metszetben a hasadási vonalak által alkotott hálózat jól látható. Proíoklazis gyakori. : szürkésrózsaszín, n Pleochroizmusuk: n g : zöldesszürke, n m vörösesszürke. Elváltozása a haránt befzdések mentén és p : oszlopok végein figyelhet meg. El változási termékeik: ldorif és limonit, mely kisebb-nagyobb szélességben infiltrálja a környezetet. Zárványai: magnetit, alapanyag, gáz és földpát. (Hipersztén mennvisége: 4%). Az a nyit zömök oszlopokat, vagy izometrikus szemcséket alkot. Sok az apró töredék kristály is és a másodlagosan keletkezett aprószemcse. íkerképzdésük (10 0) szerint történik. Helvenkint dús magnetitkiválás kiséri. Korrózió és protoklazis gyakori. Kémiai elváltozásuk a hiperszt énéhez hasonló. (Angit menyisége: 2%). A mngneth mm-es oktaéderekben, nagy halmazokban jelenik meg. A hipersztén oszlopélei mentén nngvobb legömbölyödött szemcsékben fordul el, ami genetikei összefüggésükre vall. Az alapanyagban elszórtan nagy mennyiségben vau. Sokszor nagyobb magneti íegyént apró szemcsék vesznek körül. Legtöbbször rozsdabarna, limonitkerettel szegélyezettek. Az apatil fként zárványként jelenik meg barnás vagy zöldes, maximálisan 0.7 mm t alakú kristályaival. E kzetek zárványai közül említésre érdemes egy 3 cm széles és 7 cm hosszú mélységi zárvány. A zárványdarabot kívülrl keskeny 1 2 mm-es epidotos kéreg veszi körül, amely reakció term-
8 n 286 Szcs Mária keknek látszik. Maga a zárvány egyébként sötétszürke szín, pár huzamos rétegzés, ami kristályospala külst kölcsönöz. Az ásvá nyalka trészek 1 mm-nél jóval kisebbek, de az elválási lapokon is megfigyelhet sok apró, selymesfény amfibol prizma. A peremen közvetlenül az epidot kéreg szomszédságában fényl érc szemcsék is megfigyelhetk A zárvány uralkodólag amfibolból, biotitbl, apatitból és földpátból ál. Az amfibol alakja xenomorf, legtöbbször a rendelkezésre álló leret tölti ki. A színe zöldes vagy vörösesbarna. Az apotit mm zömök oszlopos, gyakran hatszög keresztmetszet, sokszor legömbölyödött szemcse..nagyobb oszlopain haránt elválások is észlelhetk. A fénytörése magas. Néha zárványként más orientációjú üde, idiomorf apatitkristálykát zár he. A biotit mm kristályai lemezesek, kitn hasadási irányokkal. Ers pleochroizmussal, néha szétforgácsolt. A földpát közel parallel extinkciójú nagyrészt oligoklasz- andezi sorú. Egyes szemcsékben mikroklin-szer ikerrács figyelhet meg. Kevés xenomorf quarc is észlelhet. A Utánit mm legömbölyödött szemcséi rendszerint opák érchez kapcsolódnak s ezzel együtt alkotnak csoportokat. Meghatározás szerint az érc ilmenit, mely kristályvázakat alkot. A kiválási sorrend a következ: elször vált ki az idiomorf alakú apatit, azután a hipidiomorf biotit, földpát, majd legvégül amfibol, titanit és az érc. A quarc minden valószínség szerint szekunder. A zárvány küls megjelenése és ásványos összetétele alapján apatitdús omfibolitnak tekinthet, melyet nagyobb mélységbl szakított fel a feltör magma. Teljes rezorpciójára azonban nem került sor, csupán a széleken keletkezett a zárvány és lezáró magma kölcsönhatására epidotdús reakció-termék. 3. Agglom arat uniós andezittufa. Területem iegnagyob brész t agglomerat ionos andezittufa borítja. A legszebb feltárásai a patakok és kocsiutak menti falakban vannak. Az ersen mállott vörösesszürke szín kötanyagban kisebb-nagyobb agglomerát-darabok vannak bezárva. Az agglomerátdarabok különböz alakúak.hol gömbölyek, hol szegletesek, hol hosszúkásak. A kötanyag világosszürke vagy vöröses-barnásszürke, mállóit porózus, agyagos ásványtufa. Benne lév ásvány töredékek annyira elváltoztak, hogy sokszor nehezen ismerhetk fel. Uralkodó lag üvegbázisból áll, mely utólag nagy mennység, pehelyszer kezdetleges kristályokká alakult át. Porfiros ásványai: földpát, amfibol, hipersztén, augit. A földpál mm nagyságú töredékekben jelenik meg, helyenként mozaikszer csoportokban. Ikerképzés és zónásság gyakori. Kaolinosodásuk nagyfokú. Az amfibol ércesedett, vagy epidosodott apró töredék kristályokban, a hipersztén és augit kloritos és limonitos. Vöröses szinti. Mngnelit apró szemcséket alkot.
9 Adatok Pilismarót környékének kzettani ismeretéhez. 287 A bezárt lagglomerát darabok: a) hiperszténtartalmú augitandezu. Megjelenésében hasonló a tömör augitandezithez, de elváltozása nagyobb fokú. Különösen nagymérték a íemikus alkotórészek éreesedése. Ez a típusú agglomeráttufa a terület É ÉNy-i részén (Disznósh., Közóph., Ó-hegy, stb.) található. Bagoly hegyrl gyjtött aglomerát darabok finoman likaesosak. A mm átmérj pórusokat halványzöldes szeriéit béleli, mely hajlongó lemezeivel a felülethez illeszkedik. b) piroxéntartahnú am fi hol andezitek. A Hosszú-hegy lejtin és a terület D-i részén fordul el. Világosszürke, vagy vörösesszürke szín kzetek. Porfiros ásványa földpát (2 3 mm) a hifibl (4 5 mm), piroxén (0.5 2 mm). A kzet likacsos s elváltozott. Az apró pórusokat világos zöldessárga kéreg béleli. Az alapanyag szürke, sokszor limonittól vörösre festdött. Az üvegállomány uralkodó. Hialopilites, néhol fluidális szerkezet. A mikrolitok között sok a parányi földpát-léc, továbbá az ércesedett amfibol- és piroxénszemcse. Magnetit apró szemcsékben és szabálytalan csoportokban jelenik meg. (Alapanyag mennyisége: 50%). A porfiros földpátok ritkán idiomorfok, gyakran protoklasz tosak. Széleiken rezorbeálódtak és helyüket alapanyag vagy különböz bomlási termékek foglalják el. Ikerképzdésük albit és karlsbadi törvények szerint gyakori. Optikai tulajdonságuk alapján túl nyomólag bytownit sorúnknak bizonyultak Nagymeny i ség zárványt tartalmaznak. Leglöbb az alapanyag, földpát és apatit. Az üveg apatit tket vagy zömök halmazokat képez. Zónák mentén sok és folyadék-zárvány helyezkedik el. A kaolinosodás igen elrehaladott. Klorit egyes kristályok belsejében, repedései mentén sárgászöldes szín rostokban fordul el. (Földpát mennyisége: 33%). A barna amfibol leginkább kristálytöredékekben, szétforgácsoltán jelenik meg. Színe zöldesbarna, sárgásvörösesbarna. Pleochroizmusa ers. Augittal, hiperszténnel néha párhuzamosan n össze. Zárványként sok magnetitet és földpátot tartalmaz. Elváltozása változatos. Átalakul érccé, piroxén né, de szerpentinesedése is gyakori. (Amfibol mennyisége: 8%). A hipersztén: karcsú oszlopos kristályokat alkot. Juxtapozi ciós és penetrációs iker gyakori. 14 arántbefzdések és repedések mentén ércesedett, limonitosodott vagy kloritosodott. Zárványai: földpát, magnetit, augit és más orientációjú hipersztén. (Hipersztén mennyisége: 3%). Az augit menyisége változó. A Szalay-kút (Hosszúhegy) és Delelhíd környékén vag> egyáltalában nincs vagy pedig egész elenyész mennyiség. Zömök oszlopokat alkot. Síok érc kiséri általában. Elváltozása a hipersztén éh ez hasonló. # * # Munkám befejezéséül hálás köszönetét mondok az Országos Ösztöndíjtanács Nagytekintet elnökségének, amiért a kutatások
10 288 Sziics Mária küls munkálataihoz szükséges anyagi támogatást megadta. Egyken köszönetét mondok professzoromnak, Dr. Szentpéter y Zsi gmond ásvány- és földtani intézeti igazgató úrnak, ki a vizsgálataimhoz szükséges eszközök használatát engedélyezte és munkámban tanácsaival támogatott. Szeged. Egyetemi Ásvány- és Földtani Intézet szeptember hó. IRODALOM. SCHRIFTTUM. 1. B e u d a ni F. S.: Voyage minéralogique el géologique en Hongrie pendant l anné Paris Szabó József: Földt. Közi. XXV. k. Bpest G. Stache: JaKrb. d. k. k. Reichsanst Hl. Heft. 4. K o c h Antal: A Szt. Endre-Visegrádi és a Pilishegység' földtani leírása. M. k. Földi. Int. Evk. T. Pest Geologische Beschaffenheit d. am rechten Ufer gelegenen Halfte dér Donautrachitgruppe (St. Alidra Visegrader Gebirgstoek nahe Budapest. Tud. Akad. kiadv ; A dunai trachitcsoport jobbparti részének földtani leírása. M. Tud. Akad. Math. Terin, oszt.-nak kiadv. Bpest vitéz Lengyel Endre: Adatok a zónás plagioklá szókhoz I. Földt. Közi LY1T. k.-bl. Adatok a zónás plagioklaszoklioz. TI. Földt. Közi LVIII. k. Bpesi. 6. vitéz Lengyel Endre: Adatok az Apátkútvöigyi petrográfiai ismeretéhez. Szeged, Bány. és Koh. lapok p G u 1 y á s István: A Szt. Endre Csikóvár környékének kzettani viszonyai Kecskemét 8. Maria Szcs: Die peirographisehen Verháltnisse dér Umgebung von Dömös. Aeta Chem. Min. et Physica. Tóm. TV. Fasc. 3 (p. lf)7 170) Szeged TÁBLAMAGYARÁZAT TAFELERKLÁRUNG. 1. Kalcitosodott földpát, hiperszténtartalmú augitandezitbl -)- Nie. 10O X. 2. Kalcitos beszüremkedés hiperszténbe; az alapanyagban kaiéit folt 1 hiperszténtartalmú augitandezitbl. -\- Nic. 61 X. 3. Zónás amfibol, hiperszténtartalmú augitandezitbl. Nic. 55 X. 4. Homokkzárvány, hiperszténtartalmú augitandezitbl. Nic. 54 X. [ Nic. 1 X. 6. Mélységi zárvány, hiperszténtartalmú amfibolandezitbl. Nic. 207 X.
11. előadás MAGMÁS KŐZETEK
11. előadás MAGMÁS KŐZETEK MAGMÁS KŐZETEK A FÖLDKÉREGBEN A magmából képződnek az elő- és főkristályosodás során. A megszilárdulás helye szerint: Intruzív (mélységi) kőzetek (5-20 km mélységben) Szubvulkáni
Segédanyag Az I. éves Földrajz BSc és Környezettan BSc szakos hallgatók kőzettan gyakorlat anyagához. Kőzetalkotó ásványok
Segédanyag Az I. éves Földrajz BSc és Környezettan BSc szakos hallgatók kőzettan gyakorlat anyagához Szakmány György Józsa Sándor, 2010. Kőzetalkotó ásványok A kőzetalkotó ásványok megjelenése a kőzetekben
12. elıadás MAGMÁS KİZETEK
12. elıadás MAGMÁS KİZETEK MAGMÁS KİZETEK A FÖLDKÉREGBEN A magmából képzıdnek a fıkristályosodás során. A megszilárdulás helye szerinti csoportosításuk: Intruzív (mélységi) kızetek (5-20 km mélységben)
Segédanyag Az I. éves geográfusok és földrajz tanárszakosok magmás kőzettan gyakorlat anyagához ALAPFOGALMAK
Segédanyag Az I. éves geográfusok és földrajz tanárszakosok magmás kőzettan gyakorlat anyagához Szakmány György - Józsa Sándor 1997-2003. ALAPFOGALMAK Kőzet: A bolygók szilárd anyagát alkotó, kémiailag
Magmás kőzetek szerkezete és szövete
Magmás kőzetek szerkezete és szövete Szövet: A kőzetet alkotó ásványok alaki sajátságai, az ásványok egymáshoz való viszonya, kapcsolata, elhelyezkedési módja és mérete. A kőzeteket felépítő ásványokat
35 - ÁSVÁNYTANI KÖZLEMÉNYEK ERDÉLYBŐL. Dr. Primics György egyetemi tanársegédtől. I. Szabad orthoklaöföldpátok. a Munfyele-mare gránitjából.
35 - ÁSVÁNYTANI KÖZLEMÉNYEK ERDÉLYBŐL. Dr. Primics György egyetemi tanársegédtől. I. Szabad orthoklaöföldpátok. a Munfyele-mare gránitjából. A Kis-Szamos forrásvidéki kristályos hegytömeg központi magját,
ezetés a kőzettanba Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai Tanszék
Bevezetés ezetés a kőzettanba 1. Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai Tanszék 0-502 szoba, e-mail: szabolcs.harangi@geology.elte.hu geology.elte.hu
Mélységi magmás kızetek
Mélységi magmás kızetek Magma (gör.): tészta Hımérséklete: 700-1 200 (1 400) C Nagy szilikáttartalmú (SiO 2 ): 37 75 % Lassú lehőlés: kristályos szövet! Kel\SiO 2 Savanyú Semleges Bázikus Ultrabáz. Tufa
mm nagy, idiomorf kristályai abban igen srn jelennek meg. Találhatók azonban a bazaltban nagyobb, 1 2 cm átmérj olivin kristályok ÉRTEKEZÉSEK.
3 23 II. ÉRTEKEZÉSEK. A BÉNAHEGYI ARAGONIT NÓGRÁD MEGYÉBEN. Irta: Dr. Jugovics Lajos. Az északmagyarországi, Nógrád és Gömör vármegyékben elterül bazalthegyek között a Monossa egyike a nagyobb kiterjedés
130 - ADATOK AZ ERDÉLYI ÉRCZHEGYSÉG S A BIHARHECTYSÉG TÖMEGES KŐZETEINEK ISMERETÉHEZ. Dr. Primics György egyet, tanársegédtől.
130 - ADATOK AZ ERDÉLYI ÉRCZHEGYSÉG S A BIHARHECTYSÉG TÖMEGES KŐZETEINEK ISMERETÉHEZ. Dr. Primics György egyet, tanársegédtől. A múlt év folytán dr. Herbich Perenez az erdélyi Múzeum- Egylet megbízása
Metamorf kızetek osztályozása
Metamorf kızetek osztályozása Modális összetétel alapján X > 75% :: X-it pl. szerpentinit, kvarcit, glauokfanit, de amfibolit nem X > 5% :: fıelegyrész :: elıtagként pl. muszkovit gneisz X < 5% :: járulékos
a.) filloszilikátok b.) inoszilikátok c.) nezoszilikátok a.) tektoszilikátok b.) filloszilikátok c.) inoszilikátok
1. Melyik összetett anion a szilikátok jellemzője? a.) SO 4 b.) SiO 4 c.) PO 4 2. Milyen ásványok a csillámok? a.) filloszilikátok b.) inoszilikátok c.) nezoszilikátok 3. Milyen ásványok az amfibolok?
Kutatási jelentés. Vid Gábor. 2011. évben a Baradla- és a Béke-barlangokban végzett barlangkutató tevékenységrıl. 2012. február 13.
Kutatási jelentés Vid Gábor 2011. évben a Baradla- és a Béke-barlangokban végzett barlangkutató tevékenységrıl 2012. február 13. 1. Bevezetés 2009. január 5-én kértem, és 2009. február 27-én 55-6/2009
uralkodó szemcseméret: µm (monokristályos kvarc) maximális szemcseméret: 1750 µm (karbonátos héjtöredék)
mintaszám xx/1/3/a alapanyag 1 N sárgásbarna színe + N sárgásbarna alapanyag izotropitása gyenge szövet hiátuszos nem plasztikus elegyrészek mennyisége (%) 8% (ásvány- és kőzettörmelék) + 3% (grog) osztályozottság
minden színben, sávokkal színtelen, zöld, barna vagy vörös berakódásokkal kékeszöld, vagy pirosaslila
Achát minden színben, sávokkal Mohaachát színtelen, zöld, barna vagy vörös berakódásokkal Alexandrit kékeszöld, vagy pirosaslila Amazonit zöld, kékeszöld Ametiszt ibolyalila, halvány pirosaslila Andaluzit
Tusnádfürdkörnyéki andezitek. HERRMANN MARGIT és VARGA SAROLTA
; : 99 Tusnádfürdkörnyéki andezitek. HERRMANN MARGIT és VARGA SAROLTA 1 E dolgozatunk Tusnádjürd környékének az alsó kréta homokkövön áttör andezitjeit ismerteti. Az eddigi irodalomban Herbieh F., Páll
MAGMÁS KŐZETTAN. Dr. Pál-Molnár Elemér palm@geo.u-szeged.hu
MAGMÁS KŐZETTAN Dr. Pál-Molnár Elemér palm@geo.u-szeged.hu 1. Terepi- és s kézipk zipéldány-kőzettan A legprimitívebb osztályoz lyozás: mélysm lységi (abissziks( abissziks, intruzív) magmás s kőzetek k
7. elıadás KRISTÁLYFIZIKAI ALAPOK
7. elıadás KRISTÁLYFIZIKAI ALAPOK ANIZOTRÓPIA IZOTRÓPIA FOGALMA Izotrópia (irányok szerint egyenlı): a fizikai sajátságok függetlenek az iránytól. Ide tartoznak a köbös rendszerben kristályosodó kristályok.
A Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek
A Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek A Föld szerkezete: réteges felépítés... Litoszféra: kéreg + felső köpeny legfelső része Kéreg: elemi, ásványos és kőzettani összetétel A Föld különböző elemekből
MAGMÁS KŐZETTAN. Dr. Pál-Molnár Elemér palm@geo.u-szeged.hu
MAGMÁS KŐZETTAN Dr. Pál-Molnár Elemér palm@geo.u-szeged.hu IUGS osztályozás (Streckeisen, 1976, 1978; Le Maitre, 1989) Modális ásványos összetétel Normatív ásványos összetétel Szöveti jellegek Szín index
F O L I A E N T O M O L O G I C A H U N G A R I C A. A Dorcadion fulvum cervae J. Friv. ökológiai alfaj új változatai (Coleoptera: Cerambycidae)
F O L I A E N T O M O L O G I C A H U N G A R I C A R O V A R T A N I K Ö Z L E M É N Y E K (SERIES NOVA) XXVII. 1. 1974. p. 183-186 Dr. Szelényi Gusztáv 70. születésnapjára A cervae J. Friv. ökológiai
Falra rakható terméskövek
Falra rakható terméskövek homlokzatburkolat.hu Az árlistában szereplő árak a raklapon 1 sort tartalmaznak ahol "/sor" a mértékegység, mely kb. 0.9-1 nm2-t fed le a burkolandó felületen, függően a fuga
ÁSVÁNYOK-KİZETKÉPZİDÉS
ÁSVÁNYOK-KİZETKÉPZİDÉS Tartalom Ásvány, kristály, kızet fogalma Elemek gyakorisága a földkéregben Kızetképzıdés folyamata Ásványok tulajdonságai Kızetalkotó ásványok Ásvány természetben elıforduló anyag
Törökbálinti Homokkő: 25 29 millió év közt, Tengerparton / sekélyvízben rakódott le
Dunabogdány Alapok Kőzet: Földi léptékben nagy kiterjedésű ásványkeverék. Dácit: Vulkáni kiömlési kőzet, amelynek uralkodó elegyrészei a fehér színű földpát, a fekete, többnyire lemezes biotit, a fekete,
A megismerés módszerei
A megismerés módszerei Terepi Vékonycsiszolat Kézipéldány Teljes szilikát elemzés A megismerés módszerei Terep: tájékozódó besorolás, stuktúra, homogenitás Kézipéldány: közelítı ásványos összetétel, típus
109 - ÁSVÁNY-FÖLDTANI KIRÁNDULÁS ERDÉLY ESZAKNYüGOTI SZEGLETÉBE. Dr. Mártonfy Lajos gymn. tanártól.
109 - ÁSVÁNY-FÖLDTANI KIRÁNDULÁS ERDÉLY ESZAKNYüGOTI SZEGLETÉBE. Dr. Mártonfy Lajos gymn. tanártól. Az erdélyi muzeum-egyl. megbízásából végzett földtani kirándulásaim egy részéről volt szerencsém jelentést
FÖLDTANI KÖZLÖNY HAYI FOLYOIRAT
FÖLDTANI KÖZLÖNY HAYI FOLYOIRAT MAGYARORSZÁG FÖLDTANI, ÁSVÁNYTANI ÉS ŐSLÉNYTANI MEGISMERTETÉSÉRE S A FÖLDTANI ISMERETEK TERJESZTÉSÉRE. Megjelenik havonként két vagy három nagy nyolczadrét ívnyi tartalommal.
Csódi-hegy, szombati terepgyakorlat, 2012 ősze
Csódi-hegy, szombati terepgyakorlat, 2012 ősze Környezettan alapszak: 09.22., szombat Földrajz alapszak: 09.29., szombat Földtudomány alapszak: 10.06. szombat Aki nem a saját idejében megy, és még nem
Talajmechanika. Aradi László
Talajmechanika Aradi László 1 Tartalom Szemcsealak, szemcsenagyság A talajok szemeloszlás-vizsgálata Természetes víztartalom Plasztikus vizsgálatok Konzisztencia határok Plasztikus- és konzisztenciaindex
Mátrai és cserhátaljai pannon homokok vizsgálata
Mátrai és cserhátaljai pannon homokok vizsgálata írta : Herrmann Margit, Budapest Pannon homokok mikromineralógiai vizsgálatait, melyeket 1953-ban a Bükk-aljában Ernőd Andornaktálya közti területről gyűjtött
helyenként gyengén, hossztengellyel párhuzamosan elhelyezkedő pórusok külső réteg szín 1 N vörösesbarna + N vöröses sárgásbarna izotropitás
minta CS45/32B alapaag 1 N világos sárgásbarna színe + N sárgásbarna alapaag izotropitása szövet szeriális nem plasztikus elegyrészek menisége 2,3% osztályozottság jó szemcseméret-eloszlás uralkodó szemcseméret:
áttekintés Kristálytan Kzettan Magyarország g geológi Bidló A.:Ásvány- és kzettan
Ásvány- és s kzettank Történeti áttekintés Kristálytan Ásványtan Kzettan Magyarország g geológi giája Kzetek fogalma A kzet k nagy kiterjedés,, meglehetsen állandó összetétel,, a Föld F külsk ls burkát
A Bükkihegység É-i részén, Diósgyr, Hámor, Üjhuta vidékén. A Szinvaszoros déli végén, a Kiskút-, Kerek- és Ivisdélh
Adatok a bükkhegységi diabáz ismertetéséhez SZENTPÉTEBY Z S I G M 0 X I) A Bükkihegység É-i részén, Diósgyr, Hámor, Üjhuta vidékén nagyterjedelm poríirit (triászkori) terület van, melynek Ny-i szélén diabáz
FÖLDTANI KÖZLÖNY AZOK ELVÁLTOZÁSAI. A BEREGSZÁSZI-HEGYSÉG ERUPTÍV KZETEI ÉS
FÖLDTANI KÖZLÖNY Bánd LXVI. kötet. 1936. július szeptember. Heft 7 9 füzet. A BEREGSZÁSZI-HEGYSÉG ERUPTÍV KZETEI ÉS AZOK ELVÁLTOZÁSAI. Irta: Kulhay (lyula. ÉBER Dl E EKE ÉTIVÉ (i ESTEI NE DES BÉR ÉGSZ
Törmelékkızetek. Törmelékes kızet. Legalább 50%-ban törmelékes alkotórészek. Szemcseméret alapján. kızettöredékek ásványtöredékek detritális mátrix
Törmelékkızetek Törmelékes kızet Legalább 50%-ban törmelékes alkotórészek kızettöredékek ásványtöredékek detritális mátrix Szemcseméret alapján agyag kızetliszt homok durvatörmelék 1 Szemcseméreti skála
Törmelékes kızet. Legalább 50%-ban törmelékes alkotórészek. Szemcseméret alapján. kızettöredékek ásványtöredékek detritális mátrix
Törmelékkızetek Törmelékes kızet Legalább 50%-ban törmelékes alkotórészek kızettöredékek ásványtöredékek detritális mátrix Szemcseméret alapján agyag kızetliszt homok durvatörmelék Szemcseméreti skála
Tesztkérdések az Ásványtani és kızettani alapismeretek tárgyhoz
Tesztkérdések az Ásványtani és kızettani alapismeretek tárgyhoz 1. Mi a drágakı? a. ásványváltozat b. biogén eredető anyag lehet 2. Mit nevezünk ércnek? a. ásvány, amibıl fémet nyerhetünk ki b. kızet,
13. elıadás METAMORF KİZETEK
13. elıadás METAMORF KİZETEK A METAMORFÓZIS JELENSÉGE Oka: hımérséklet és/vagy nyomás megváltozása, illetve irányított nyíróerık jelenléte. 1. Megváltozik a kızet ásványos összetétele Látszólag szilárd
Segédanyag Az I. éves geográfus és földrajz szakos hallgatók kőzettan gyakorlat anyagához. Kőzetalkotó ásványok makroszkópos felismerése, elkülönítése
Segédanyag Az I. éves geográfus és földrajz szakos hallgatók kőzettan gyakorlat anyagához Szakmány György Józsa Sándor, 2002. Kőzetalkotó ásványok makroszkópos felismerése, elkülönítése A kőzetalkotó ásványok
4. Jelentés az évben végzett agrogeologiai munkálatról.
4. Jelentés az 1916. évben végzett agrogeologiai munkálatról. T r EITZ P É T E R - t Ő l. (Öt szüvegközti ábrával.; A v i l á g h á b o r ú n a k h a r m a d i k é v é b e n m i n d a z o k a z a k a d
ADATOK A RÉZBÁNYA-VIDÉKI SZÁRAZVÖLGY KZETEINEK ISMERETÉHEZ. (II.)*
169 lm grobkörnigen Gestein vöm Pálhegy (Pauliberg, Burgenlandi erscheinen grosse Sanadin- und Anorthoklaskristalle, die schöne karlsbader Zwillinge bilden und reichliche Augiteinschlüsse enthalten (Tafel
ó Ó ú ó ó ó Á ó ó ó Á ó ó ó ó Á ó ú ó ó ó
É ó ú ó ú ó Á ó ó ú ó ó ó ú ó ó ó ó ú ó ó ó ó ó ó ú ó ó ú ó ó ó ó Ó ú ó ó ó Á ó ó ó Á ó ó ó ó Á ó ú ó ó ó Ö ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó Ü ó ű ú ú ó ó ó ó ó ó ó É ó É ó É ó ó ó ó ó ó É ó ú ó ó É ó ó ó ó É ó
Ú ű É ű ű Ü Ü ű ű Ú É ű ű Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú ű ű
Ú ű ű ű ű ű ű ű ű Ú ű É ű ű Ü Ü ű ű Ú É ű ű Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú ű ű É ű Ú Ú Ú Ú Ú ű Á Ú Ú Ú Ú ű Ú Ú ű É ű Ú Ú Ú Ú Ú Á ű Ó ű Ú É É Ú Ú ű É ű ű ű ű É ű Ő ű Ő ű ű ű ű ű É ű É Á ű ű Ü Á Ó ű ű ű Ú ű ű É ű ű Ú
ü ü Ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü É ü ü
ü ü É ű ű É É ű ü ű ü ü ü Á ü ü ü ü ü ű É ü ű É ű ü ü ü Ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü É ü ü ü Á ü ü ü ü ü Ú ü ü ű É ü ü ű ü ü ű ü ü ü ü É ü ü ü ü ü ü ü ü É ű ü Á ü ü ü ü ü Á Ö É ü ü ű Ú ü ü ü ű
ű Ö ű Ú ű ű ű Á ű
ű ű Ó É É ű Ó ű Ü ű ű Ö ű Ú ű ű ű Á ű É ű Á ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű Á ű ű Ö Ü Ö É ű ű Ü Ü ű É Á Ú É É ű ű ű Ö É ű É Ó É Á Á É ű ű Á ű ű ű Á É ű Ö Á ű ű ű Á ű Á É Ö Ó Ö ű ű ű ű ű ű ű Á É Á Á ű ű ű Á ű ű ű
Ó Ó ó ö ó
É ó ö É Á ó ó ü ó Ü ó ö ú ű ö ö ö ü ó Ó Ó ó ö ó Ó Ó ö ö ö ü Ó Ó ö ö ü ö ó ó ü ü Ó Ó Ó Ó ó ö ó ö ó ö ó ö ü ö ö ü ö ó ü ö ü ö ö ö ü ü ö ü É ü ö ü ü ö ó ü ü ü ü Ó Ó ü ö ö ü ö ó ö ö ü ó ü ó ö ü ö ü ö ü ö ó
Ó é é Ó Ó ő ű Ó Ö ü Ó é Ó ő Ó Á Ö é Ö Ó Ó é Ó Ó Ó Ó ú Ó Ó Ó Ó ű Ö Ó Ó Ó é Ó Ó ö Ö Ó Ö Ö Ó Ó Ó é ö Ö é é Ü Ó Ö Ó é Ó é ö Ó Ú Ó ő Ö Ó é é Ö ú Ó Ö ö ű ő
É Ó Ű Á Ó É Ó Á É Ó Á ő ű Ó ú Ö ú é Ö Ó Ö ú Ó Ö ú Ó Ó Ó Ó ű é ű ű Ó Ó ú ű ű é é Ö ö Ö Ö Ó ű Ó Ö ü ű Ö Ó ő Ó ő Ó ú Ó ő Ó é Ó ű Ó Ó Ó Ó ú Ó Ó Ó Ó Ö Ó Ó ö ő ü é ü Ö é é é Á é Ó Ó ú ú ű é Ö é é é Ó é é Ó Ó
ű ű ű Ú Ú Á ű Ö ű ű Ú Ő É
Ü ű ű ű Ú Ú Á ű Ö ű ű Ú Ő É É ű Ö Ö Á É ű Ö Ö Á Ü Á ű ű Ó Ó Á Á É Ü É ű Ó Á Ó Á ű Ö ű ű É Ü Ö ű É Ö ű ű Ó ű ű Ú ű ű ű ű ű É ű É Ú Ö Á É ű ű Ó ű ű ű ű ű ű Ó ű Ü ű ű ű É ű ű Ü Ü ű ű Ő Á Á Á ű ű ű Ó Ó Ó ű
Á Ó ű ű Á É ű ű ű ű Ú Ú
Ö ű ű Ö Ü ű ű ű ű ű Ó ű Ü ű Á Ó ű ű Á É ű ű ű ű Ú Ú ű ű Á Á Á É ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű É ű Ö Ó Ú ű ű ű ű Ü Ó Ú ű É É Ó É É Ó É É É É Ó ű ű ű ű ű Ü ű Á ű ű ű ű ű Ü ű ű ű ű ű ű Á ű Ú Á Á Ö É Á Á Ö É Ü ű ű Ü
Á Á ő ő Ö ő ő ö É ö ő ö ő ő ö ő ő ö ő ő ü ö
ű É É Á Á Á É Ó É É Á ö ő ő ö ő ő ő Ó ő ö ő ö ő ú ő ü ö ő ü ö Á É ű Á É É É Ö ö Á É É ő ő ö Á Á ő ő Ö ő ő ö É ö ő ö ő ő ö ő ő ö ő ő ü ö É É Á Ö ő ú ő ű Ö ü Ő É Ó É É Á Ó É Á É Ü É Á Ó É ő ő ö ö ő ö ö ö
É Á Á Ö Á
É Á Á Ö Á Á É Á Ü ű Á É Ü ű Ú ű ű É É ű ű Á ű ű ű ű ű É ű ű ű Á É É É ű Á É É Á É Á É Ü Ü ű Á Á Á ű Á Á Á Á Á Á Á Á Ü ű Á ű Ü É É Á Á Á É ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű Á Á É É ű É ű Ő ű É Ő Á É É ű ű Ú Á
ű Ú ű ű É Ú ű ű
ű ű ű ű Ú Á É Ú ű Ú ű ű É Ú ű ű ű Á ű ű ű ű ű Ü ű Á ű ű ű Á Á ű ű ű É ű ű ű Ú É ű ű ű ű ű ű ű ű Á É Á Ö Ü ű É ű ű Ö É Ü Ú ű Ó ű É Ó Ó Ó ű É Ü Ü ű ű Ú ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű É ű ű Á Á ű Ú ű Ú ű ű Ó ű ű Ü Ü
é ü ó ö é Ö é ü é é ó ö é ü ü é é ó ó ó é Á é é ü ó é ó ó é ö ö ö é é ü é ü é é ö ü ü é ó é é é é é é ö é é é é é é ö é ó ö ü é é é ü é é ó é ü ó ö é
Ó Ö é ü ó ö é é ü é é ó ö é ü ü é é ó é é é é é é ö é é é é é é é ó ö ü é é é ü ó ö é Ö é ü é é ó ö é ü ü é é ó ó ó é Á é é ü ó é ó ó é ö ö ö é é ü é ü é é ö ü ü é ó é é é é é é ö é é é é é é ö é ó ö ü
ó ő ő ó ő ö ő ő ó ó ó ö ő ó ó ó ö ő ó ő ő ö Ö ő ö ó ő ö ő ő ú ö ö ü ö ó ö ö ö ő ö ö Ö ú ü ó ü ő ő ő ő ó ő ü ó ü ö ő ö ó ő ö ő ö ü ö ü ő ö ö ó ö ő ő ö
ü ö ő ö ő ó ö ő ü ü ö ő ó ó ü ő ö ő ö ő ö ü ö ő ö ő ó ö ü ü ö ő ő ő ö ő ö ü ö ő ó ő ö ü ö ő ő ű ő ö ö ő ű ő ü ö Ő ó ö ö ő ü ó ü ú ű ú ő ó ó ó ő ö ő ő ö ó ö ö ő ő ö ö ó ú ő ő ö ó ö ó ö ü ó ő ő ö ó ő ő ó
Á Ö Ö Ö Ö ú ú Ö Ö Ó Ó ú ú Ü ú Ó Ö Ö Ü Ó Ö Ö Á Ó ú ú ú ű Ö Ö Ö Ö Á Ó Ö Ó ú ú Ö
Ó ú ú ú ú ű ű ű ú Á Ö ű Á Ö Ö Ö Ö ú ú Ö Ö Ó Ó ú ú Ü ú Ó Ö Ö Ü Ó Ö Ö Á Ó ú ú ú ű Ö Ö Ö Ö Á Ó Ö Ó ú ú Ö Ú ű ú É Á Ó Ó É Ó Ó ú ű ű ű ú Ö Ó Ö ú ú Ö ú Ü ú Ü É Ö Á Á Á Á ú Ó Ö ú ú ú Ü Ö ú ú ú ú ú ú Ö ú Ö Ó ű
Ó Ó ö ú ö ö ö ö ü ú ú ö ö ö ú ú ö ö ö ú ú ú ű ö ö ú ö ü ö ö ö ö ü ú Á ö ü Á ö ö ö ö ö ö
É Ó ö É Á ű Ü Ü ö Ú ö ö ö ö ö ö ö ú ö ö ö ö ö ú ú ú ú ú ú ü ú ú ö ö ű ö ü ú ö Ó Ó ö ú ö ö ö ö ü ú ú ö ö ö ú ú ö ö ö ú ú ú ű ö ö ú ö ü ö ö ö ö ü ú Á ö ü Á ö ö ö ö ö ö Á Ó ú ö Á ö Á ö ú ú ö ö ö ö ü ü Ü ú
ö ő ü ö ő ő ü ü ő ő ő ü ö ü ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ú ő ő ü ő ő ő ü ö ü ú ő ő ő ő ü ü ő ő ú
ő ű ű ő ö ö Á ö ő ü ö ő ő ü ü ő ő ő ü ö ü ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ú ő ő ü ő ő ő ü ö ü ú ő ő ő ő ü ü ő ő ú ő ö Á Ó ő ő ü ú ő ő ő ő Á ő ú ű ő ő ő ü ú ő ő ő ő ő ő ő ő ö ü ú ő ő ő ő ű ű ő ő ö ű ü ő ő ő ö ö
A FŐVÁROSI HULLADÉKHASZNOSÍTÓ MŰ KAZÁNJÁBAN KELETKEZETT SZILÁRD ANYAGOK KÖRNYEZET- GEOKÉMIAI VIZSGÁLATA
A FŐVÁROSI HULLADÉKHASZNOSÍTÓ MŰ KAZÁNJÁBAN KELETKEZETT SZILÁRD ANYAGOK KÖRNYEZET- GEOKÉMIAI VIZSGÁLATA Müller Melinda és Berta Márton Környezettan BSc és Környezettudomány MSc hallgatók Témavezető: Szabó
ú ö ö ö ö ö ö Á ö ö ö á á á ű Ü ű ö ö Á á Á
ú ú ö ö ö ö ö ö Á ö ö ö á á á ű Ü ű ö ö Á á Á Á ú á ú á Á ö á ö ö ö ú á á ö ö ö ö á ű Ü ú ö Ü ű ö ú ű á á á ú á ú ú á ö ö ú ö ú ú ö ö ú ö ö ö á ö ö ö á á ö ú ö á á Ú á ö ö ö Ü ú Á á ű ö Ü ö ú Á á ö á ö
ü ú ú ü ú ú ú ú
ú ú ú ü Ü ú ú ű ú ú ü ú ü ü ú ú ü ú ú ú ú ü ú Ö ü ü ü ú ü ú Ó ü ü ű ü Á Ü ü ű ü ű ü ű ű ü Ó ű ú ú ű ú ü ü ú ű ű ú ű ü ú ű ű ü ü ü ű ü ű ü ü ű ü ü ü ü ü ü ü ü ü ú ű ü ű Ó ü ü ü ú Á Ü ú ü ű ü Á Ü Ö Ú Á Á
Litoszféra fő-, mikro- és nyomelemgeokémiája
Litoszféra fő-, mikro- és nyomelemgeokémiája Elemek >1.0 tömeg%-ban főelemek (főleg litofil, refrakter és illó) 0.1-1.0 tömeg%-ban mikroelemek < 0.1 tömeg% nyomelemek A kontinentális kéreg főelemei, (Winter,
SAVARIAI ISEUM TERÜLETÉN ELŐKERÜLT EGYIPTOMI KÉK PIGMENT LABDACSOK ÉS FESTÉKMARADVÁNYOK OPTIKAI MIKROSZKÓPOS VIZSGÁLATA HARSÁNYI ESZTER
FÜGGELÉK I. 291 292 SAVARIAI ISEUM TERÜLETÉN ELŐKERÜLT EGYIPTOMI KÉK PIGMENT LABDACSOK ÉS FESTÉKMARADVÁNYOK OPTIKAI MIKROSZKÓPOS VIZSGÁLATA HARSÁNYI ESZTER 2016 293 Pigment labdacsok és festékmaradványok
JELENTÉS. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből származó régészeti kőanyag kőzettani vizsgálatáról. Készítette: Dr. Rózsa Péter
JELENTÉS Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből származó régészeti kőanyag kőzettani vizsgálatáról Készítette: Dr. Rózsa Péter Debrecen, 2010 Jelentés Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből származó régészeti kőanyag
Polimorfia Egy bizonyos szilárd anyag a külső körülmények függvényében különböző belső szerkezettel rendelkezhet. A grafit kristályrácsa A gyémánt kri
Ásványtani alapismeretek 3. előadás Polimorfia Egy bizonyos szilárd anyag a külső körülmények függvényében különböző belső szerkezettel rendelkezhet. A grafit kristályrácsa A gyémánt kristályrácsa Polimorf
Segédanyag BSc szakosok geológus szakirány kőzettan gyakorlat anyagához. Kőzetalkotó ásványok makroszkópos felismerése, elkülönítése
Segédanyag BSc szakosok geológus szakirány kőzettan gyakorlat anyagához Szakmány György - Józsa Sándor 2008. Kőzetalkotó ásványok makroszkópos felismerése, elkülönítése A kőzetalkotó ásványok megjelenése
Földrajz- és Földtudományi Intézet. Kőzettan-Geokémiai Tanszék. Szakmai beszámoló
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR Földrajz- és Földtudományi Intézet Kőzettan-Geokémiai Tanszék 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C; Telefon: 381-2107 Fax: 381-2108 Szakmai beszámoló
AZ UPPONYI-HEGYSÉGBŐL SZÁRMAZÓ KŐZETEK, TALAJ ÉS VÍZ ELEMTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA
AZ UPPONYI-HEGYSÉGBŐL SZÁRMAZÓ KŐZETEK, TALAJ ÉS VÍZ ELEMTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA Készítette: Gyenes Katalin, környezettan alapszak Témavezető: Csorba Ottó, ELTE Atomfizika Tanszék Kép forrása: http://fold1.ftt.unimiskolc.hu/~foldshe/mof02.htm
Hévforrás-nyomok a Pilis-Budai-hegység triász időszaki dolomitjaiban
K ö z l e m é n y e k Hévforrás-nyomok a Pilis-Budai-hegység triász időszaki dolomitjaiban DR. VITÁLIS GYÖRGY A miocén-kori vulkánosság utóhatásait követően, de főleg a negyedidőszakban a Kápát-medence
Ásványtani alapismeretek 6. előadás Kőzetalkotó ásványok Az ásványok olvadékból történő kristályosodásának sorrendje Bowen szerint Kőzetalkotó ásványok: SiO 2 ásványok Kvarc: hexagonális és trigonális
10. előadás Kőzettani bevezetés
10. előadás Kőzettani bevezetés Mi a kőzet? Döntően nagy földtani folyamatok során képződik. Elsősorban ásványok keveréke. Kőzetalkotó ásványok építik fel. A kőzetalkotó komponensek azonban nemcsak ásványok,
Tanítási tervezet Fehér András Tamás Vulkáni kőzetek Tantervi követelmények A tanítási óra oktatási célja: A tanítási óra nevelési célja:
Tanítási tervezet Óra időpontja: 2017.10.17. - 9:00 Évfolyam/osztály: 9/A Tanít: Fehér András Tamás Témakör: A Föld, mint kőzetbolygó Tanítási egység címe: Vulkáni kőzetek Óra típusa: Új ismereteket szerző
Pápa és Devecser környéki pannóniai homokrétegek nehézásványasszociációi
Pápa és Devecser környéki pannóniai homokrétegek nehézásványasszociációi írta : HERRMANN MARGIT, Budapest Pápa és Devecser környékén Strausz László megállapításai szerint (l)a felszíni pannóniai homokrétegek
A CSONGRÁD-BOKROSI VASESZKÖZLELET* SIMON KATALIN
A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1980 81 jl A CSONGRÁD-BOKROSI VASESZKÖZLELET* SIMON KATALIN (Szeged, Móra Ferenc Múzeum) 1979-ben, a hódoltság kori Gyója falu ásatásának befejezése után, a Tisza III. Vízlépcső
Falra rakható terméskövek
Falra rakható terméskövek Az árlistában szereplő árak a raklapon 1 sort tartalmaznak ahol "/sor" a mértékegység, mely kb. 0.9-1 m-t fed le a burkolandó felületen, függően a fuga szélességétől. "Malaga"
ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK
ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK Csány-Szendrey Általános Iskola Rezi Tagintézménye 2017 Foltos szalamandra Szín: fekete alapon sárga foltok Testalkat: kb.: 20 cm hosszú Élőhely: Lomberdőben
= átfúrt dolog, lyuk, nyílás görög szavakból Daubrée kzetrobbantási kísérletei DIATRÉMÁK ES EXPLÓZIÓS TUFATÖLCSÉREK A TIHANYI FÉLSZIGETEN.
151 DIATRÉMÁK ES EXPLÓZIÓS TUFATÖLCSÉREK A TIHANYI FÉLSZIGETEN. Irta : Dr. Hoffer András. (IV. VI. táblákkal.) I. Diatrémák. 1 A félsziget északi részén, az Óváriéi nyugatra, a fecskeliki homokkbányától
1. Magmás. 2. Üledékes. 3. Metamorft. A kőzet egy vagy több ásvány természetes keletkezésű, tömeges megjelenésű társulása.
A kőzet egy vagy több ásvány természetes keletkezésű, tömeges megjelenésű társulása. 1. Magmás 2. Üledékes 3. Metamorft (átalakult) A kőzetképződés körfolyamata (Juhász Á. nyomán) KELETKEZÉS Forró kőzetolvadék
ADATOK A ZÓNÁS PLAGIOKLÁSZOK ISMERETÉHEZ. I.
ÉRTEKEZÉSEK. ADATOK A ZÓNÁS PLAGIOKLÁSZOK ISMERETÉHEZ. I. A zónásság és a kristályalak. Irta: vitéz Lengyel Endre dr.* Az 1. és 2. rajzzal. Közismert tapasztalati tény, hogy valamennyi kzet plagioklászán
A vulkáni kitöréseket megelőző mélybeli magmás folyamatok
A vulkáni kitöréseket megelőző mélybeli magmás folyamatok Jankovics M. Éva MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport SZTE ÁGK Vulcano Kutatócsoport Szeged, 2014.10.09. ábrák, adatok forrása: tudományos publikációk
É ú É ö ö ű ö ö ö ú ú ú ű ű ú ö ű ö ű ű ü ö ö ü ű ö ü ö ö ö ö ú ü ö ö ö ú ö ö ú ö ö ú ü ú ú ú ű ü ö ö ű ú ű ű ü ö ű ö ö ö ű ú ö ö ü ú ü ö ö ö ü ú ö ű
É É É Ó Á É ú É ö ö ű ö ö ö ú ú ú ű ű ú ö ű ö ű ű ü ö ö ü ű ö ü ö ö ö ö ú ü ö ö ö ú ö ö ú ö ö ú ü ú ú ú ű ü ö ö ű ú ű ű ü ö ű ö ö ö ű ú ö ö ü ú ü ö ö ö ü ú ö ű ü ű ö ö ú ö ú ö ö ö ö ö ü ú ü ö ö ö ö ö ü
uralkodó szemcseméret: μm (ásványtöredékek); μm (grog); maximális szemcseméret: 8000 μm (grog)
mintaszám 94.16.42 alapanyag 1 N barnássárga színe + N sárgásszürke alapanyag izotropitása szövet hiátuszos nem plasztikus elegyrészek mennyisége (%) 5% (ásványtöredék) + 15% (grog) osztályozottság rossz
É Ö Á Í Á Ó Ö ü
Ö ű Ö ő ü ő ő ő ű Ö Ö ü Á Á É Ö Á Í Á Ó Ö ü Ö ű ű Ö ű ű ú ű ű ú ú ő ő ü ű ű É Ö ú ű ő ű ű ú ő ü Ö ú ú ő ő ú ű ü ő ü ű ú ú ű Ü ő ő Ó ü É Ó Ö Ö ú ü ü ü ü Ű ú Ö Á ü É Ó ű Á Ö Á ű ü ú Ö ű ű ű ü ő ő ő Á ő ő
33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ 33. szám Ára: 3887, Ft TARTALOMJEGYZÉK 62/2006. (III. 27.) Korm. r. Az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól...
Ércteleptan IV. 4/20/2012. Intermedier és savanyú intrúziók ásványi nyersanyagai. Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Geológia Szak, 3.
4/0/01 Ércteleptan IV. Dr. MÁRTON ISTVÁN Istvan.Marton@stockwork.ro Intermedier és savanyú intrúziók ásványi nyersanyagai Fanerites szövettel rendelkező intrúziók: Pegmatitok Greizen telepek (pneumatolitok)
ű ú Í Ó Á ú Ű ű Ő Ö Á ú Ű Ü ú ú Á ú ű
É Á É É Ó Á ű Á ű ú ú ű ű ú ű ű ú Á ú ű ú ű ú ű ú ű Á ű ú ű ű Ö Ú Á ű ű Á ű ű ú Í Ó Á ú Ű ű Ő Ö Á ú Ű Ü ú ú Á ú ű ű ú ű ű ű ű ű ú ű ű ű ű ű ű Á ú ű ű ú ú ű ű ű ű ű ú ű Á ű ű ű ű ű ű ú ű ú ű ú ű Ö ú ű Ö
ú ú ö ö ü ü ü ü ű ü ü
Ü ú ű ű ú ű ú ú ö ö ü ü ü ü ű ü ü ö ö ö ö ö ö ű ö ö ö ö ö ö ö ö ö ü ü ü Ú ú ü ű ü ú ű ö ű ú ö ö ö ö Á ú ú ű Á ú Á Á Á ü ö ö Á ö ö ü Á ú Á ú Á Á Ö Á Á ö ű ö ö ü ú ü ú ö ú ű ú ú ü ü ü ü ű ű Ő ú ö ű ú ú ű
4. elıadás A KRISTÁLYFIZIKA ALAPJAI
4. elıadás A KRISTÁLYFIZIKA ALAPJAI KRISTÁLYFIZIKA ANIZOTRÓPIA IZOTRÓPIA JELENSÉGE Izotrópia (irányok szerint egyenlı): ha a fizikai sajátságok függetlenek az iránytól. Ide tartoznak a köbös rendszerbe
ő ő ő ő ú É ü ú ú ű ú ű ő ő ő ő Á Á ü ő É É É É É É Á Ú Á Á ő ő ő ő ő É Á Á Á ő ő ő Á ü ő ő ü
ő É ő ő ő ő É Ü Ö Ö Ö Í Ö Ö Ö ő Ó Ó Ö Ö Á É É É ő Á É Á Á Ú Á Ú Ö Ö Á Ú Ö Á ű Á ú ő ő ü ü Ó ő ő ő ő ú É ü ú ú ű ú ű ő ő ő ő Á Á ü ő É É É É É É Á Ú Á Á ő ő ő ő ő É Á Á Á ő ő ő Á ü ő ő ü ő ő ő ő Á ü ú ú
Á Á Ö Ö Ü É Ö É É Á Ú É É É É Á Á Ö Ö Ő
Á Á Ö Ö Ü É Ö É É Á Ú É É É É Á Á Ö Ö Ő Á Á Ú ű É Á É ű É ű Ü É Ú Ú Ó Ü Ó Ó Ó É Ü Ü ű É É Ö Á Ó Ú Á ű ű Á ű ű É ű Ú Á É É É Ü Ó É É ű ű É Ő Á Á ű Ü ű Ü ű ű Á ű Á Á ű ű ű Ü Ü Á ű É Á ű ű É ű Ó ű Ü ű ű Ú
Ö Ö Ú Ó Ö ű Ő Ő ű ű Ü Ő Ó Ő
ű É ű ű É Ö Ö Ú Ó Ö ű Ő Ő ű ű Ü Ő Ó Ő É Ó Ó É ű Ö ű Ö ű ű ű Ú Ú Ö ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű ű ű Ú É É É É Ö Ö Ú Ö É ű ű ű ű ű ű ű Ó ű Ö Ö ű ű ű É ű ű ű ű ű ű ű ű ű É ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ö ű ű ű Ü ű ű ű ű Ö ű
Ó ű ű Á ú ű ű ú ú ú ű ű É ú É Á Á ú ű Ü Á Ü Á ű Ö Ú É Ó É Á Á Á Ű Á úá Á Ö É Ö É Ü
ú ú ú ú Ö ú ű ú Á ú ú ű ű ú ű ú ú Ó ű ű Á ú ű ű ú ú ú ű ű É ú É Á Á ú ű Ü Á Ü Á ű Ö Ú É Ó É Á Á Á Ű Á úá Á Ö É Ö É Ü Ó Á Á Á ú ú Ő Ö Ü ú Ü Á ú ú Á Ú ú ú ú É ú Ó Ö É Á ű ú É Ó ű ú ú ű ű ú ű ú ű ű ú ű ű