Személyiségtípusok és kommunikáció a szervezetben 1

Átírás

1 Richd Bens PhD D. Eős Ilon Személyiségípusok és kommunikáció szevezeben 1 Bevezeő Sokszo legszívesebben visszfodulnánk főnökünkhöz, hogy megkédezzük őle: mos mi is vá el őlünk? A gond z, hogy mi embeek, mindnnyin különbözőek vgyunk. S nemcsk élekounkbn, nulságunkbn vgy mindenkoi háoszágunk illeően, hnem személyiségünkben is eléünk másikunkól. Ezek különbözőségek eszik számunk élvezeessé, ám ugynkko nehézzé, vgy ká elviselheelenné munkhelyünke. Mindnyájn lálkozunk má olynokkl, kikkel minh egyfomán lánánk világo: gyosn megéjük egymás. Ilyenko könnyednek, felszbdulnk és eedményesnek éezzük mgunk. Másko viszon olyn embeekkel hoz össze sosunk munkhelyünkön vgy másu, kik mindenől másképpen gondolkodnk, min mi, s olysmik junk eszükbe beszélgeések soán, hogy még csk nem is éjük, mikén lehe úgy megközelíeni vlmi. Eől bosszússá is válhunk, mi pesze mgánügy. Ám h ez munkánk soán öénik, egysze csk z vesszük észe, hogy z illeővel úl sok enegiánkb keül együműködni. Ezek hsonlóságok és különbözőségek okozhják, hogy míg z egyik embe ásságá kifejezeen keessük, másiké, h ehejük, elkeüljük. E mgásunkkl minegy komfoosbbá esszük mgunk számá világo. A mgánéleünkben ez egy egészséges válszás, h viszon ez munkhelyen esszük, kko má szevezei eedményessége is leonhjuk. Hogy ezek válszások mié öénnek, mik z előnyeik és háányik, zzl édemes egy kicsi udosn is fogllkozni. Ez glljuk ebben z íásbn. Az ovosok, filozófusok, de nyio szemmel jáó földi hlndók is má z óko ó élénken fogllkozj: mikén vgyunk mi, embeek, egymáshoz hsonlók vgy különbözőek? E émköel kpcsolbn számos hsználhó elméle szülee. Mi legelejedebb felfogássl fogllkozunk, melynek lpji Cl Gusv Jung svájci pszichonliikus dolgoz ki huszdik százd ízes éveiben. Szemponjivl nemcsk zé édemes közelebből megismekednünk, me udományosn meglpozo, hnem me gykolbn emékenyen felhsználhó, hogy szevezeben dolgozókkl mind kommunikációnk, mind pedig z együműködésünke eedményesebbé együk. Olyn endsze muunk be, melynek személyiségpofil neve, s melye z ngol Pofile of Pesonliy elnevezés nyomán szokásosn PoP -nk övidíünk. E pofil lklmzás főkén Euópábn elejed. Mindzok, kik ismeik z észk-meiki koninens Myes Biggs Type Indico -endszeé, ismeősnek fogják lálni mos kövekezőke. A pefeenciák Közisme, hogy minden embe jobb- vgy blkezesnek szüleik, s ekképpen vlmelyik keze z ő emészees pefeenciáj. Amennyiben hgyják úgy fejlődni, hogy z számá emészees, kko pefeál kezé fogj előszeeeel hsználni, és így idővel nyilván zzl is lesz ügyesebb. Ám h lklomdán ászoul másik, me például z ddigi 1 Megjelen: Kézikönyv koszeű személyügyi munkához, Rbe Kidó, 2002 Eős Ilon Richd Bens 1

2 ügyesebbike begipszelik, kko jól, jobbn vgy osszbbul, s leglábbis egy ideig kényszeűen megnulj másik (is) pefeálkén hsználni. Tegyünk póbá, hogy ényleg vn-e, s h igen, kko melyik pefeál kezünk. Tehá, hsználjuk egyike másik uán, például egy héköznpink mondhó láíáshoz. Tpszlni fogjuk: h ez nem pefeál kezünkkel esszük, sokkl ovább, min másikkl, láíásunk pedig kuszább sikeedik. Más is öénik: nem pefeál kezünk suság óhlnul felidézi bennünk egykoi, nemszeeem élményünke, mi első ákombákom beűink ppí veése közben élünk á kisiskoláskén. Milyen ügyefogyonk éezük kko mgunk Ahogy mos is, pesze. Jung szein nemcsk kezünk megválszásábn, hnem öbb más éen is vnnk velünk szülee, emészees pefeenciáink. Az ő hásá köveői négy dimenzió nevezek meg, min melyekben vgy z egyik, vgy másik módon működünk szívesebben. Ezek z enegiiány, z észlelés, megíélés és z élesílus. Enegiiány Az embeek egy észének kikpcsolódás jelen kisebb-ngyobb ásságbn foogni, szeeik megoszni másokkl gondolik, ézéseike, me könnyebb nekik úgy végiggondolni vlmi, h másnk is beszélnek ól. Az ilyen embe exveál, ki E beűvel jelölünk, s ól z mondjuk, hogy kedvenc mozgásee külső világ. Az exveál öbbnyie kedveli válozosságo, sokszínűsége, mozglmsságo, és szee hni külvilág. Mások viszon szívesebben dolgoznk egyedül, vgy vlmely kisebb csopobn. Az ilyen embe nem szívesen mond ki félkész gondolok, ső szépen megmunkál is leginkább csk kko, h vlódi édeklődés pszl. Piheneőbb neki z egyedüllé, vgy z inim ásság, min nyilvánosság. Ő inoveál, jelölése z I. Kedvenc léezési ee sjá belső világ, önnön gondoli endszeének ökéleessége és szépsége számá fonosbb külvilágnál. Enegidimenzió: Észlelés Ez foglom z folymo fogllj össze, hogy mikén fogdjuk be z infomációk szűkebb vgy ágbb könyezeünkből. Vnnk, kik z ö ézékszevükkel láásukkl, hllásukkl, pinásukkl, ízlelésükkel és szglásukkl beszeezheő ézeeke ekinik csk infomációknk. Az ilyen embe z ézékelő. Beűjele z ngol sensing szóból számzón z S. Az ézékelő gykolis embe: hiszem, h láom megközelíésű; z i és mos híve; z ézékszevei áll megszeze pszlibn bízik, és zok épíve újí meg vlmi, h szükséges. Eős Ilon Richd Bens 2

3 Akik viszon z ézékelheőn úli jelenések keesésé észesíik előnyben, z inuiív embeek közé oznk. Az ilyen embe beűjele z N, z ngol inuiive szó második beűje uán. Az inuiív embe mindenben mélyebb összefüggéseke, eje lmk és lppngó leheőségeke keesi. Számá jövő lényegesebb, min jelen, és fonosbb, min múl. Az újíásbn nem pszlok kényszee, hnem z újdonság vázs vonzz. Észlelési dimenzió: Megíélés Aki megíélés dönéshozli dimenziójábn cselekszik, és elháozásink lpjául elsősobn z objekív ok-okozi logiká lklmzz mégpedig függelenül ól, hogy bekövekező dönés mikén h ki mjd á, vgy mások úgyneveze gondolkodó. Ő z ngol hinking szó lpján T beűvel jelölünk. A gondolkodók világ személyelen logiká lpozó íészei, hibmenes jelenségek hívei. A hibás, vgy nnk vél vlóságo még h olyko kövekezelenségekkel is kímélelenül kiizálják; és ez bámiko megeszik, h egy álluk logiki bukónk vél jelenséggel lálkoznk. Az, ki úgy szee dönéseke hozni, hogy zok megfeleljenek z ő személyes éékendjének: z éző ípus. Beűjele z ngol feeling szó lpján z F. Ő hmóniá keesi, és kko vn igzán elemében, miko kööe mások is jól ézik mguk. Az egyeéés keesi, z összhngo, dönései zvln együműködés célozzák. Ez pesze semmi nem mond, vgy csk kevese gondolkodásáól és ézéseiől csupán ól áulkodik, hogy milyen lpon szoko döneni. Megíélés dimenzió: Élesílus Nem kevesen szeeik, hogy miuán má minden endeze kööük, gyos dönéseke hozznk, melyekkel egyben lezánk is ekinheik z do émák. Ez ípus megíélő, ki z ngol judging szó J kezdőbeűjével jelölünk. A megíélők beoszják z idejüke, megevezik dolgik, s pesze híven köveik sjá mguk áll kijelöl iányvonl. Ngyon nem szívelik, h elképzeléseike váln dolgok keeszezik. Kifejezeen sesszkén élik meg, miko egy-egy háidő közeleg, és még sok munk lenne há. Aki z szeei, hogy mindenhez hozzáféjen, és dönéseke meg sukúák csk min nyioságá koláozó ényezőke j számon: z észlelő. Beűjele z ngol peceiving Eős Ilon Richd Bens 3

4 szó lpján P. Az észlelők uglmsságo kedvelik; csk kko kezdenek egy poblémávl fogllkozni, miko z fölmeül. Nem mindenképpen knk mindene előe felkészülni. Nem engedik meg, hogy mások áll elképzel evek koláozzák őke válozásbn, legföljebb csk h szükségé láják. Az élesílus dimenzió: Ez foglom négy dimenzió és z ezekből kilkuló izenh személyiségípus egy endszebe fogllv esesíi meg. Mind négy dimenzióból vlmelyik (z egyik) pefeenci z, mi szívesen lklmzunk, mikén mellee öbbieke cskis kko hsználjuk, h z do helyzeől úgy gondoljuk, hogy z megkívánj. Például, miko humáneőfoás-vezeő új embe vesz fel, és neki z S pefeenci kiünee észlelési módj, kko elsősobn z vizsgálj, hogy fennálló poblémák megoldásá megfelel-e mjd z illeő személy. Vgy h éppen z N emészees észlelési pefeenciáj, kko eleve má későbbi, z idő áj még lán nem is léező leheőségek jáhnk fejében H T -kén működik, kko elsősobn ól udkozódik, hogy jelölnek milyen végzeségei és pszli vnnk; míg h dönéseiben z F -pefeenciá szeei lklmzni, kko mindenekelő figyel: mennyie lehe mjd z do személlyel együműködni. A pszl szkembe máis kombinálhj pefeenciák lklmzásá, és mindzok figyelembe is vehei, miko vizsgálódik és dönés hoz. E nyolc pefeenci kombinációi izenh személyiségípus lkonk. Ezekől dunk i összefoglló áblá, melyekkel áfogó, bá közel sem eljes képe kphunk ól, hogy z éleben mi is jelen pefeenciák lklmzás. Eős Ilon Richd Bens 4

5 Inuiív ípusok INFJ Kiássl, eedeiséggel és szükséges dolgok megvlósíásánk kásávl ének el sikeeke. Munkájukbn minden eőfeszíés megesznek. Csendesen eőeljesek, lelkiismeeesek, öődnek másokkl. Háozo elveiké espekálják őke. Vlószínűleg iszelik és köveik is őke, mégpedig zé, me ponosn láják, mi kell enni közösség édekében. INFP Csendes szemlélődők, idelisák, hűségesek. Fonos, hogy külvilág megfeleljen belső éékeiknek. Édeklődők, gyosn megláják leheőségeke, gykn klizáoi is z öleek megvlósíásánk. Alklmzkodók, uglmsk és elfogdók mindddig, míg csk vlmely éékük nem keül veszélybe. Meg kják éeni z embeeke és z embei önmegvlósíás leheőségei. Kevéssé öődnek biokolhó ágykkl, vgy például köülményekkel. ENFP Lelkesek, jó kedélyűek, lálékonyk, képzelőeejük igencsk gzdg. Szine minden képesek gykoli fomáb öneni, mi édekli őke. Bámely nehézsége is gyosn előukkolnk egy-egy megoldássl, és készek minden egyes gonddl küszködőn segíeni. Az előzees felkészülés helye gykn ögönzőképességüke bízzák mguk. Bámie, mi knk, állábn meglálják meggyőző éve. ENFJ Fogékonyk és felelősségválllók. Vlódi édeklődés éeznek z ián, mi mások gondolnk vgy knk, és dolgok megpóbálják mások ézelmeie vló ekineel kezelni. Könnyedén és pinosn egyengenek jvslok és csopobeszélgeéseke. Bákozók, népszeűek, együ ézők. Fogékonyk dicséee és kiiká. Szeenek ámogni mások, és képessé enni őke bennük ejlő leheőségeik megvlósíásá. INTJ Eedei elméjük ngy eővel udj sjá öleeike és céljik köveni. Jövőképük hosszú ávú, külvilágbn lejászódó dolgok lényeges elemeie gyosn ájönnek. Olyn eüleeken, melyeke kedvelnek, kifinomul eejük és képességeik vnnk munk megszevezésée és végehjásá. Szkepikusk, kiikusk, önállók és elszánk; kompeenci- és eljesíménymécéjük mgs. INTP Csendesek és ózkodók. Különösen kedvelik z elmélei vgy udományos eszmefuások, például poblémák logik és nlízis úján öénő megoldási. Főkén z öleek édeklik őke, ássági éle és csevegés má kevésbé. Hjlmosk ngyon élesen köülháol eüleek ián édeklődni. Olyn kiee vn szükségük, hol eőeljes édeklődésük jól hsznosíhó. ENTP Gyosk, lálékonyk, sok mindenben jók. Simuláló ásk, ébeek és szókimondók. Csupán hecc kedvéé is viáb szállnk egy-egy kédés melle vgy ellen. Az új és kihívó poblémák megoldásábn öleesek, míg uinfeldik eseleg elhnygolják. Képesek z egyik édeklődési eüleükől egy újbb felé fodulni. Mindene, mie knk, ügyesen lálnk logikus mgyázok. ENTJ Őszinék, háozok, vezeők evékenységben. Szevezei poblémák megoldásá összee endszeeke dolgoznk ki és vlósínk meg. Minden olyn eüleen jók, hol z évelés és z inelligens beszéd szükséges min például nyilvános elődások. Állábn jól ájékozok, és szeenek újdonságok hozzáenni má meglévő udásukhoz. I n o v e á l k E x v e á l k Eős Ilon Richd Bens 5

6 Ézékelő ípusok ISTJ Komolyk, csendesek, és sikeeike összponosíássl, vlmin lpossággl éik el. Gykolisk, endszeeők, ényszeűek, logikusk, elisák és megbízhók. Gondoskodnk ól, hogy minden jól szeveze legyen. Válllják felelőssége. Önmguk dönik el, hogy mi kellene megenni és felé kión hldnk, mégpedig minden ellenkezésől és zvkelésől függelenül. ISTP Hűvös elméjű megfigyelők, hllggok, s ózkodók vló élee minegy kívülálló kíváncsiságávl és váln, humoos megnyilvánulásivl egyeemben kémlelik és elemzik. Állábn édeklik őke z okokozok összefüggései; mechniki dolgok működésének oki és elinézési módjik, vlmin ények logiki elvek lpján öénő endszeezése. Jeleskednek poblémák mgvánk meglelésében, és megoldás meglálásábn. ESTP Jók z zonnli poblémmegoldásbn. Szeeik evékenysége, és élvezik z, mi dolgokkl együ jön. Kedvelik mechnikus dolgok és spook, bái ásságo. Alklmzkodók, oleánsk, gykolisk, z eedmények eléésée összeponosínk. Nem kedvelik hosszú mgyázok. A vlódi, megmunkálhó, kézzel foghó, szészedheő és összekhó dolgokbn ők legjobbk. ESTJ Gykolisk, elisák és ényszeűek. Temészees ézékkel bínk z üzlei vgy echniki dolgok ián. Nem édekli őke z elvon elméle; hiel hiszik, hogy udásuknk legyen közvelen, ső zonnli lklmzás. Szeenek megszevezni és vezeni evékenységeke. Gykn jó ügyinézők: háozok és gyosn belefognk dönések megvlósíásáb észleekől uinosn gondoskodnk. ISFJ Csendesek, báságosk, felelősségeljesek és lelkiismeeesek. Elszánn dolgoznk köelezeségeik eljesíéséé. Sbiliás dnk bámely pojeknek vgy csoponk. Alposk, pólékosk, ponosk. Édeklődésük állábn nem echniki jellegű. A szükséges észleekben üelmesek udnk lenni. Hűségesek, figyelmesek, ézékenyek, öődnek mások ézéseivel. ISFP Visszhúzódók, csendesen báságosk, ézékenyek, kedvesek és szeények. Keülik z egye nem éés, s így véleményüke, vgy z éékendjüke nem eőleik á mások. Állábn nem (sem) knk vezeők lenni, de gykn hűséges köveők. Az elvégzendő dolgokkl kpcsolbn gykn nyugodk, me élvezik jelen pillni, és nem kívánják elonni z szükségelen sieséggel vgy megeőleéssel. ESFP Nyílk, elfogdók, báságosk; sok mindenben élvezee lálnk, és mások számá is élvezeesebbé eszik dolgok mégpedig sjá öömükkel. Szeeik z kiviás, dolgok beindíásá. Tudják, hogy miko mi öénik, és szívesen bekpcsolódnk öénésekbe. Számuk könnyebb z embei ényeke emlékezni, minsem z elvon elméleeke. Azokbn helyzeekben legjobbk, melyekben z embeekhez józn ész és gykolisság szükségeleik. ESFJ Melegszívűek, beszédesek, és népszeűek. Lelkiismeeesek, s egyben szülee együműködők, igencsk evékeny bizosági gok. Hmóniá igényelnek, és jók udnk lenni nnk megeemésében. Mindig vlmi kedvese esznek vlkinek. Báoíásokkl és dicséeel működnek legjobbn. Főképp olyn dolgok ián édeklődnek, melyek közvelenül és láhón hnk z embeek éleée. I n v e á l k E x v e á l k Eős Ilon Richd Bens 6

7 A pefeencipáok és kommunikáció A különböző pefeenciák kommunikációnkbn is megnyilvánulnk. Ső kommunikációs különbségek időnkén fféle pszichiki szkdékokkén jelennek meg, minden olyn eseben leglábbis, miko z embeek különböznek egymásól, és növekszik z egymás közi féleééseik leheősége. H zonbn megismejük különbségeke, s zok emészeesnek fogdjuk el, kko má ki udunk fejleszeni olyn készségeke, melyek leheővé eszik, hogy ponosn és hásosn kommunikáljunk. Ehhez lpveően z szükséges, hogy mindenekelő ellenséges ézüleekől menesen hllgssuk és kjuk megéeni z elhngzok. Me mindnnyiszo, hányszo csk eleve ossz feléelezünk, vgy z illeő mondndójá zonnl éékelennek, lényegelennek íéljük meg, üzeneeke vgy zok lényegé veszíjük el. Ez má csk zé sem könnyű feld, me minden egyes ípus más és más lálh éékesnek. Az exveál ( E ) számá minden kimondo szónk z do pillnbn vn ééke, későbbiekben pedig má nem felélenül. Az inoveál ( I ) lposn megfonolj, mi külvilág endelkezésée bocsá. Meglehe zonbn, hogy ez z exveál sokszo ki sem bíj váni. Vgy például z inuiívok ( N ) számá csk z űnik jelenősnek, mi z összképől szól, míg z ézékelő ( S ) minden észlee fonosnk vél. Egy gondolkodó ( T ) vezeő eseleg nincs is igzábn udábn nnk, vgy nem öődik vele, hogy kiikáj mikén is h beoszoi; míg z éző ( F ) ás óvkodh minden olysmi kiejeni száján, mivel mások megbánh s ekképpen beoszoi neán nem is udnk ól, hogy konflikus kdho velük Ugynígy megíélő ( J ) főnök csk z kj meghllgni, mi egy do poblém mielőbbi megoldásá hozz míg észlelő ( P ) beoszoj főkén, h még exveál is z eddigi megoldási kíséleekől is szeene beszámolni Az ex- és inoveálk kommunikációj Az exveálk z jellemző, hogy figyelmüke és enegiáik kifelé iányíják, mivel könyező világ embeei és ágyi édeklik őke. Az inoveálk figyelmüke és enegiájuk befelé összponosíják: z ő léelemük és éleeük sjá belső világuk. Az exveálk lelkesen beszélnek, néh má-má úgy űnik, minh eközben még csk levegő sem vennének. Kimondnk vlmi, mjd néhány mondl később má nnk egy ovábbfejlesze, vgy ká megcáfol válozá eszik közzé. Beszélni má zelő elkezdenek, mielő még udnák, hogy mondnivlójuk mikén fogják befejezni. Gyko előfodul, hogy z exveál így kezdi mondnivlójá: i háom ényezőől vn szó, mjd mie hmdikig is elju, má nem is emlékszik á. Ők hjlmosk, hogy mások mondi befejezzék h zok nem beszélnek eléggé gyosn,, vgy nem egysze belevágnk másik szváb. Az inoveálk náluknál megfonolbbknk űnnek. Rikábbn szóllnk meg, s csk kko beszélnek hosszsn, h egy-egy, számuk is izglms émához ének. H viszon z, miől ők is kk szólni, csopobn má más is elmond, kko ká úgy mennek el z éekezleől, hogy mindvégig nem szóllk fel. Véleményük ugyn vn, de hogy z mások is megismejék, má nem ják elmdhlnul fonosnk. H viszon megszóllnk, nnk súly vn. Od kell á figyelni. Az inoveálk z exveálk sokszo felszíneseknek és fecsegőknek láják; z exveálk z inoveálk pedig lssúnk és megközelíheelennek. Eős Ilon Richd Bens 7

8 Az ézékelők és inuiívek kommunikációj Az ézékelők z ézékszevi úon beszeezheő infomáció észesíik előnyben, gykolis és kézzelfoghó dolgok, gondolok, megoldások kedvelik. Az inuiívok konké ények mögé néznek, jelenéseke, z összefüggéseke, leheőségeke keesik. Az ézékelők egy-egy esemény konologikus soendben szeenek elmondni és meghllgni. Minden egyes észlee kiének, és így hllgójuk elő mg eljességében jelenik meg z eseményso, h ugyn nem veszíi el közben fonl Szívesen beszélnek és hllgják meg múlbeli vgy jelenbeli ényszeűségeke, különösen, h nnk konké hszná is láják. Az inuiívok csk z mondják el, mi lényegesnek gondolnk, z előzmények és észleek nélkül. H eheik, kko cskis z összképpel fogllkoznk. És inkább z újdonság szeenek figyelni, jövőbeli válozások édeklik őke. Az új öleekől felvillnyozv néh is hjlnk, hogy z ilyenekkel szine megsoozzák beszélgeőpneeike. Az inuiívok gykn zzl öszökélik z ézékelőke, hogy éj má lényege ; ne kezdd má Ádámnál és Évánál. Sokszo még z sem bíják kiváni, mie kilkul z összkép, me gyuk más, nekik izglmsbb émák kpcsolják á. Az ézékelők meg zé nem bíják z inuiívok köveni, me zok képesek pecenkén ö vgy nnál öbb ölee is bedobni, mégpedig nélkül, hogy ká egynek is megvizsgálnák eliásá. A gondolkodók és ézők kommunikációj A gondolkodók cskis z ok-okozi eszmefuás ják éelmesnek, z ézők viszon személyes éékeik szeini megfelelés lpján fogdják el, vgy veik el hllok. A gondolkodók szeeik logikus okfejéseke, és hosszsn el udnk viázni zon, hogy kinek vn igz; nélkül, hogy személyes sééskén élnék meg z ellenmondások. H z okfejésben egy-egy ok-okozi láncszem hiányzik, z hhoz még nem ják eléggé logikusnk hhoz, hogy z elhngzok megfonolják. Az ézők mindenekelő zon gondolkodnk, mikén lehe hmóniá, z összeozás és z összeás megőizni. Személyes bánáskén élik meg konflikus, z ellenmondás. Nem szeeik hosszn ó viák, de h éékeik séülésé hllják ki vlmiből, kko keményen visszámdnk. A gondolkodók z ézők gykn idegnek, ézékelennek vélik, míg gondolkodók z ézőke fölöslegesen ézelmesnek és úl könnyen közelkeülőknek. A megíélők és észlelők kommunikációj A megíélők sukuál és céloienál együműködés kedvelik. Ngyon zvj őke z helyze, melye céllnnk és eedendően eedményelennek éeznek. Az észlelők szeeik zok helyzeeke, melyeke uglmsn lehe bb z iányb eelni, hol enegiák éeznek; miközben nem koláozz őke senki és semmi de különösen nem z do ügy lezáásánk igénye. Eős Ilon Richd Bens 8

9 A megíélők öbbnyie előe sukuálják mondnivlójuk, és z másokól is elváják. Nehezen viselik zok, kik késve ékeznek megbeszéléseke, hogy zok is, kik olyn émáb kezdenek bele, melyől nem igzán világos, hogy mikén is köődik kiűzö célhoz. H megbeszélés evezenél ovább, z úgy élik meg, hogy z idejükkel nem ők, hnem mások gzdálkodnk. Az észlelők időnkén kifejezeen élvezik, miko egy-egy megbeszélés olyn iányb knyodik el, melyől koábbn még csk nem is ese szó. Fonos nekik, hogy folymo mene közben is élvezzék, mégpedig függelenül ól, hogy milyen eedménnyel is zául lálkozó. Nehezen viselik z eedei émához vló visszeelés, cskúgy, minh szbdságukbn koláoznák őke. A megíélők nem egysze kiszámíhlnnk és megbízhlnnk láják z észlelőke míg z észlelők meevnek és uglmlnnk megíélőke. Jó kezde csopobn lévők ípusink megháozás, és ípus-elméle lklmzás npi munkábn. Például: egy éekezle elő npiend köbeküldése sok segí z inoveálknk, hogy előe gondolkodhssnk zon, milyen módon knk hozzájáulni émákhoz. És ez egyben koláozhj z exveálk, kik hjlmosk még néhány öbbleémá behozni. Kommunikáció különböző pefeenciájúkkl A feniek lpján mindenki megbecsülhee sjá ípusá, és beszélgeőpnee ípusá is megbecsülhei. Ez jó lpo d, hogy h olyn megbeszélés veze, hol másik pne ípus vele ellenées, kko szoko nehézségek leküzdésée vlmiféle ségiá dolgozzon ki. Lehe, hogy ez má koábbn is megöén mégpedig öszönösen kko nincs is semmi új dolog. H viszon volk, és kdnk nehézségek, kko má édemes nácsok megszívelni. Ezek egy észe könnyen fog menni, más észük viszon eleine nehezebben. Édemes megbeszélés köveően újgondolni ségiá, és áekineni, hogy mi men jól, mi men kevésbé jól, és mi lehe enni jövőben. H exveáll beszélsz: hgyd, hogy ő kezdjen el beszélni; láss meg benned lelkesedés és z enegiá; viszonylg gyosn válszolj, ne legyenek hosszs szüneek; egyszee öbb ém is felszínen lehe; engedd meg neki, hogy megháozo végkövekezeés nélkül beszélhessen; számís, hogy holnp má máskén fogj láni dolgok, min hogy m elődj; ne cenzúázz hdd mondjon ki fucs, még ká befejezelen gondolok is; számís, hogy ő ögön megbeszélés uán cselekedni kezd. H inoveáll beszélsz: infomáld előe megbeszélésől és émáól; kezdjél el beszélni, de ne hengeeld ő le megállás nélküli beszéddel; Eős Ilon Richd Bens 9

10 h kédezel, vád ki válsz, vgy vlmiképpen udd meg, miko fog válszolni; ne kezdjél bele egyszee sok émáb; bízzál benne, hogy mi ő m kimond, z váhón holnp is úgy gondolj; inkább négyszemköz vgy kiscsopobn beszéljeek; hidd el, hogy édeklődik, még h ez nem is mondj ki; h ém ényleg édekel, kko nyio kédéseke egyél föl, különben csk igen-nem válszok kpsz. H ézékelővel beszélsz: legyen ém egyéelmű és konké; ényeke, példák, észleeke mondjál; lépésől lépése djál infomáció; deüljön ki ém és megoldások hszn; légy gykolis és elis; deüljön ki, hogy eveze válozás soán mi md fenn válozlnul; ev legyen jól ágondol, előe kidolgozo észleekkel; légy pecíz, és deüljenek ki konké megeendő lépések. H inuiív személlyel beszélsz: előszö is láss z áfogó képe; deüljenek ki nyio leheőségek; mondhss z öleei, ne kéd ögön számon megvlósíhóságo; nyugodn hsználj hsonlok, mefoák; ne ászd el észleekkel, csk h ájuk kédez; fogdd el, hogy ugálok z öleek közö, s nem egyenes úon hldok; engedd ő álmodni, s ne pukkszd ki z öleei; fogdd el, hogy nem közösen megpszl múlból épíi fel jövő. H gondolkodóvl beszélsz: légy összefogo és logikus; z okok és okozok, mellee és ellene szóló évek kövekezeesen legyenek felépíve; ne kezdd zzl, hogy lehe, hogy ez ugyn logikus, de osszul h z embeeke ; bízzál z igzságézeében; légy kíváncsi, hogy mi gondol; légy higgd és logikus; ne hidd, hogy nem fonosk neki z ézések, de ne is vád el, hogy beszéljen óluk; Eős Ilon Richd Bens 10

11 z ézelmekől és ézésekől olyn logikus ényekkén beszélj, min melyek befolyásolják egy-egy dönés végehjásá. H ézővel beszélsz: ismed meg ő, mielő feldhoz kezdek; személyes és báságos hngvéelű megbeszélés vezessél; válszod kezdd zzl, miben egyeéeek; számís, hogy h keményen, pin nélkül kiizálod, megbánódik, és bezául előed; ne lepődj meg, és ekinsd figyelembe veendő dkén, h kimondj, mi éez; legyél udábn nnk is, hogyn h, hogy beszélsz, nemcsk nnk, mi mondsz; ne váj őle nyíl kiiká; mondd el, hogy egy válozás mié lesz jó z embeeknek is, nemcsk z eedményességnek. H megíélővel beszélsz: ékezz időben és felkészülen; légy dönésképes és háozo; juss el kövekezeésig, zád le émá, zán kezdjél új émáb; ne son ovább megbeszélés, min miben megállpodok, h mégis szükséges, egyezzeek meg; de ne hsználd z ő idejé; mdj eveze émánál; ne okozz meglepeés, figyelmezess, h válozás váhó; muss á z eedményeke; köelezd el mgd, ne hgyd nyiv egyikőök szeepé sem. H észlelővel beszélsz: számís sok kédése; hozzál be új infomáció, leheősége; ne kényszeísd bele dönésbe; hgyjál neki idő z lpos ábeszélése, infomációgyűjése; hgyjál neki mozgásee válozás; figyelj folym is, ne csk z eedménye; légy nyio újbb infomációk; ne kívánj őle háidő elői eljesíés! Az előbbi nácsok egy észe ká kézenfekvőnek is űnhe, más észük viszon éheelennek. Édemes zokkl kezdeni, melyek szine kibálnk. Nem célszeű Eős Ilon Richd Bens 11

12 egyszee ngyon sok válozás evezni kommunikációbn, ez úlságosn megnehezíi dolgunk, és elvonhj figyelme szinén fonos lmi kédésekől. Sok sike kísélehez. Záó gondolok Megnulhjuk, mikén eemsünk kpcsolok másokkl, mégpedig sokkl öbbiányún és eljesebben, min koábbn. Mindenben senki nem lehe ökélees. Ám mennyiben emészees pefeenciáink min eősségeinke hsználjuk, és mások pefeenciái emészeesnek és z ő eősségeiknek fogdjuk el; kko együműködésünk z eőfoások széles skálájánk lklmzásá eszi leheővé és gyümölcsözővé. Ebben z eseben hál sokféleségünknek z egyéni képességeink koláin messze úl udunk eedmény eléni. Ekko fogjuk csk igzán megéeni, hogy különbségeink mikén befolyásolják z együműködésünke, és nnk eedményességé. A Személyiségpofil-endsze megismeési folymábn növekszik udosságunk önmgunkól és könyezeünkől és ez fj udás elősegíi z önfejleszés; szevezeekben z eedményesebb együműködés; hékonybb kommunikáció, kpcsolépíés és sikeesebb vezeés. A PoP mindenhol lklmzhó, hol mgunk és mások felmeülő igényei kell megéeni, hol ezeke kell egálni; másokkl együ kell dönéseke hozni, illeve munkásink, ügyfeleink vgy éppen csládgjink mgásá kívánjuk befolyásolni ben öénik PoP Személyiségpofil mgyoszági honosíás. Ez időben kédőív z ineneen keeszül éíésmenesen kiölheő. H szeené kiöleni, illeve elolvsni z eedménykén megkpo ípus leíásá, vegye fel velünk kpcsolo z il.eos@xeleo.hu dópos címen. Eős Ilon Richd Bens 12