A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A

Átírás

1 A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A Budapest, március 31., szerda 39. szám Ára: 1771, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2004: XIII. tv. A Vám- és Pénzügyõrségrõl /2004. (III. 31.) Korm. r. A repülõterek környezetében létesítendõ zajgátló védõövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól szóló 176/1997. (X. 11.) Korm. rendelet módosításáról /2004. (III. 31.) Korm. r. A sportrendezvények biztonságáról /2004. (III. 31.) Korm. r. A doppingellenes tevékenység szabályairól /2004. (III. 31.) Korm. r. A kábítószer elõállítására alkalmas növények termesztésének, forgalmazásának és felhasználásának rendjérõl szóló 162/2003. (X. 16.) Korm. rendelet módosításáról /2004. (III. 31.) Korm. r. A Deák Ferenc Ösztöndíjról /2004. (III. 31.) Korm. r. Egyes földmûvelésügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról /2004. (III. 31.) Korm. r. A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM BM együttes rendelet módosításáról /2004. (III. 31.) Korm. r. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat mûködésének engedélyezésérõl, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezésérõl szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet módosításáról /2004. (III. 31.) BM r. A választójoggal nem rendelkezõ személyek nyilvántartásának vezetésérõl szóló 32/1996. (XII. 22.) BM rendelet módosításáról /2004. (III. 31.) ESZCSM r. A vércsoport meghatározásra használatos reagensek és a szövettipizáló reagensek csereforgalmáról /2004. (III. 31.) ESZCSM r. A szakmai kollégiumokról /2004. (III. 31.) ESZCSM r. Az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanács szervezetérõl és mûködésérõl szóló 10/1998. (XII. 11.) EüM rendelet módosításáról /2004. (III. 31.) FVM r. A,,Magyarország SAPARD Terve kihirdetésérõl szóló 53/2001. (VIII. 17.) FVM rendelet módosításáról /2004. (III. 31.) GKM KvVM e. r. A repülõterek környezetében létesítendõ zajgátló védõövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes mûszaki szabályairól szóló 18/1997. (X. 11.) KHVM KTM együttes rendelet módosításáról /2004. (III. 31.) GYISM r. A gyermek-, ifjúsági és sportminiszter felügyelete alatt álló költségvetési szervek közalkalmazottainak vagyonnyilatkozat-tételérõl /2004. (III. 31.) KüM PM e. r. A Kereskedelmi Vámtarifa kihirdetésérõl szóló 64/1995. (XI. 24.) IKM PM együttes rendelet módosításáról /2004. (III. 31.) OGY h. Az Országos Rádió és Televízió Testület elnökének és tagjainak megválasztásáról /2004. (III. 31.) OGY h. A Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriuma Elnöksége tisztségviselõinek és tagjainak választásáról szóló 21/2003. (III. 13.) OGY határozat módosításáról /2004. (III. 31.) OGY h. Az Állami Számvevõszék évi tevékenységérõl szóló jelentés elfogadásáról /2004. (III. 31.) OGY h. A Kormány által február 11-én bejelentett, az M5-ös autópálya megvásárlásával és továbbépítésével kapcsolatos kormánydöntés körülményeinek és az ez alapján az AKA Rt.-vel megkötni tervezett szerzõdések várható következményeinek kivizsgálására országgyûlési vizsgálóbizottság létrehozásáról Oldal A tartalomjegyzék a oldalon folytatódik.

2 3522 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/39. szám TARTALOMJEGYZÉK Oldal 24/2004. (III. 31.) OGY h. Az M5-ös autópálya megvásárlására és továbbépítésére vonatkozó, február 11-én bejelentett kormánydöntés alapján megkötött szerzõdéseknek állami számvevõszéki vizsgálatáról /2004. (III. 31.) OGY h. Tállai András országgyûlési képviselõ mentelmi ügyében /2004. (III. 31.) KE h. Rendõr dandártábornok szolgálati viszonyának megszüntetésérõl /2004. (III. 31.) KE h. Rektori megbízás alóli felmentésrõl /2004. (III. 31.) Korm. h. Az M6 autópálya építéséhez kapcsolódóan a Metallochemia és környezete kármentesítésének végrehajtásáról /2004. (III. 31.) Korm. h. A kiemelt biztonsági kockázatúnak minõsített sportrendezvények biztosításának finanszírozásáról /2004. (III. 31.) Korm. h. Az iskolatej program újraindításáról Az Igazságügyi Minisztérium közleménye A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Fõvárosi és Pest Megyei Földmûvelésügyi Hivatalának hirdetménye A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Földmûvelésügyi Hivatalának hirdetménye

3 2004/39. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 3523 II. rész JOGSZABÁLYOK Törvények évi XIII. törvény a Vám- és Pénzügyõrségrõl* Az Európai Unió saját forrásainak, a Magyar Köztársaság költségvetésének biztosítása, a rendvédelmi, a fogyasztó- és piacvédelmi, továbbá a tagállami feladatok és a Vámés Pénzügyõrség szerveinek feladata ellátása érdekében az Országgyûlés a következõ törvényt alkotja: A Vám- és Pénzügyõrség jogállása 1. (1) A Vám- és Pénzügyõrség a pénzügyminiszter irányítása és felügyelete alatt álló fegyveres rendvédelmi, államigazgatási szerv, amely önálló jogi személyiséggel, országos hatáskörrel rendelkezõ önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv. (2) A pénzügyminiszter az irányítási és felügyeleti jogkörének végrehajtása érdekében: a) felügyeli a vámok és a vámhatóság hatáskörébe tartozó nem közösségi adók és díjak kiszabásának, beszedésének törvényességét, ellenõrzi a vámszervek tevékenységét, b) az országos parancsnok elõterjesztése alapján meghatározza a Vám- és Pénzügyõrség fejlesztésének irányait, c) a törvényesség és a szakszerûség ellenõrzése érdekében a vám-, adó- és jövedéki eljárásról, továbbá a Vámés Pénzügyõrség feladatkörébe tartozó egyéb tevékenységérõl annak vezetõjétõl jelentéseket, továbbá e célból a Vám- és Pénzügyõrség által kezelt nyilvántartásokból felvilágosítást, adatszolgáltatást kér, d) meghatározza a Vám- és Pénzügyõrség feladatai teljesítésének éves követelményeit, e) irányítja és ellenõrzi a Vám- és Pénzügyõrség költségvetési gazdálkodását, f) a Vám- és Pénzügyõrség vezetõjének a vám- és jövedéki igazgatás mûködési feltételeinek kialakítása, szakszerû mûködtetése tekintetében iránymutatást, szükség esetén utasítást adhat, g) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket a feladat- és hatáskörérõl szóló jogszabály önálló, vagy a külügyminiszterrel egyetértésben a vámigazgatási jogkörébe utal. (3) A Vám- és Pénzügyõrség a Pénzügyminisztérium költségvetési fejezetén belül önálló címként szerepel, amely magában foglalja a felsõ-, közép- és alsófokú szerveinek költségvetését is. A középfokú szervek az elõirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából részjogkörû szervek. * A törvényt az Országgyûlés a március 16-i ülésnapján fogadta el. A Vám- és Pénzügyõrség feladatai 2. (1) A Vám- és Pénzügyõrség vámigazgatási jogkörében végzi: a) a vámhatáron át lebonyolódó áru- és utasforgalom vámellenõrzését, a vámtartozások és a vámeljáráshoz kapcsolódó nem közösségi adók és díjak kiszabását és beszedését, b) közvetlenül vagy közvetve meghatározott körben az áruk azonosságának (adózási szempontból történõ besorolásának, minõségének és egyéb jogszabály által meghatározott követelményeknek) a vizsgálatát, illetve a vizsgálat megtörténtének ellenõrzését, c) a vámokmányok adatainak vám- és statisztikai célú ellenõrzését, javíttatását, nyilvántartását, összesítését, feldolgozását és átadását, d) a vám, az adó és egyéb jogszabályokban meghatározott adóztatási, ellenõrzési és utólagos ellenõrzési feladatokat, e) az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegébõl (a továbbiakban: EMOGA) finanszírozott kifizetésekhez kapcsolódó utólagos ellenõrzéseket. (2) A Vám- és Pénzügyõrség jövedéki igazgatási jogkörében végzi: a) a jövedéki jogszabályokban meghatározott és a jövedéki ellenõrzéssel kapcsolatos feladatokat, b) a jövedéki jogszabályokban meghatározott és a jövedéki adóügyekkel kapcsolatos feladatokat. (3) A Vám- és Pénzügyõrség a bûnüldözési és nyomozó hatósági jogkörében végzi a büntetõeljárásról szóló évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) által hatáskörébe utalt bûncselekmények megelõzését, felderítését és nyomozását. (4) A Vám- és Pénzügyõrség rendészeti és igazgatási jogkörében végzi: a) a külön jogszabály által hatáskörébe utalt szabálysértések felderítését és elbírálását, b) a Vám- és Pénzügyõrség nyomozó hatóságai által elrendelt személyi védelmet a vonatkozó jogszabályok keretei között, c) meghatározott körben anyagi javak, értékek õrzését, kísérését, d) mobil ellenõrzõ csoportok felállításával az Európai Unió (a továbbiakban: EU) külsõ és belsõ határai mentén a mélységi ellenõrzést, e) a külön jogszabályban meghatározott rendvédelmi feladatok ellátását. (5) A Vám- és Pénzügyõrség nemzetközi tevékenysége keretében végzi: a) a közösségi és a külön jogszabályok alapján a Vámés Pénzügyõrség feladatkörébe tartozó ügyekben az informatikai rendszerek mûködtetésébõl, alkalmazásából adódó tagállami feladatokat, b) a nemzetközi egyezményekben és a kétoldalú megállapodásokban az együttmûködésbõl adódó feladatok ellátását,

4 3524 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/39. szám c) az EU által biztosított, a Vám- és Pénzügyõrség hatáskörébe tartozó támogatásokkal kapcsolatos eljárások lefolytatását, d) az Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF) történõ együttmûködéssel és koordinációval kapcsolatban a külön törvényben meghatározott feladatokat. (6) A Vám- és Pénzügyõrség egyéb feladatainak ellátása keretében végzi: a) külön jogszabályban szabályozott, nemzetközileg ellenõrzött termékek és technológiák forgalmának ellenõrzését, b) a nemesfémforgalommal és fémjelzéssel kapcsolatos ellenõrzési feladatokat, c) a vám-, a jövedéki, a szabálysértési és egyéb eljárások során keletkezett, a feladat- és hatáskörébe tartozó adatok kezelését, d) a közúti határátkelõhelyek üzemeltetését, fenntartásukra és fejlesztésükre vonatkozó feladatok végrehajtását. A Vám- és Pénzügyõrség szervezete 3. (1) A Vám- és Pénzügyõrség a feladatát az országos parancsnok irányítása és felügyelete mellett a vámszervezet felsõ-, közép- és alsófokú szervei útján látja el. (2) A Vám- és Pénzügyõrség felsõfokú szerve a Vám- és Pénzügyõrség Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: országos parancsnokság). Az országos parancsnok 4. (1) A Vám- és Pénzügyõrséget az országos parancsnok vezeti, aki szolgálati elöljárója a Vám- és Pénzügyõrség személyi állományának. (2) Az országos parancsnok a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei által meghatározott keretek között önálló felelõsséggel vezeti az országos parancsnokságot, irányítja és ellenõrzi a középfokú és alsófokú szervek mûködését. (3) Az országos parancsnoknak a vámszervezet irányításával és ellenõrzésével kapcsolatos feladatait a pénzügyminiszter által jóváhagyott Szervezeti és Mûködési Szabályzatban kell meghatározni. (4) Az országos parancsnok kinevezésérõl, jogállásáról, szolgálati jogviszonyáról külön jogszabályok rendelkeznek. A Vám- és Pénzügyõrség hivatásos állományú tagjainak intézkedési és szolgálati fellépési jogai és kötelezettségei 5. (1) A Vám- és Pénzügyõrségnek a határátkelõhelyeken végzett feladatait ellátó, a nyomozási, a szabálysértési, a vám- és jövedék-ellenõrzési, az õrzésvédelmi, a hatósági, a végrehajtási eljárási feladatai ellátását végzõ, valamint mindezen tevékenységek irányítását, felügyeletét és ellenõrzését ellátó személyek (a továbbiakban együtt: pénzügyõrök) rendvédelmi tevékenységet folytatnak, egyenruha és szolgálati fegyver viselésére jogosultak. (2) A Vám- és Pénzügyõrség hivatásos állományú tagjai szolgálati jogviszonyban állnak, a szolgálati jogviszony tartalmát külön törvény szabályozza. (3) A Vám- és Pénzügyõrség tagja köteles a Vám- és Pénzügyõrség számára a 2. -ban meghatározott feladatokat elõíró, valamint a külön jogszabályokból a Vám- és Pénzügyõrségre háruló feladatokat ellátni. (4) A Vám- és Pénzügyõrségre háruló feladatok teljesítése során a szervezet szolgálati jogviszonyban álló tagja jogosult: a) a szolgálati feladatok végrehajtása érdekében személyeket a Magyar Köztársaság államterületén belül igazoltatni, b) ellenõrizni a szállítás alatt levõ áruk, jövedéki termékek biztosítására alkalmazott zárakat és jeleket, valamint a közösségi és a harmadik országból érkezõ áruk vámkezelésének megtörténtét. Megvizsgálhatja és igazoltathatja a szállítás alatt lévõ jövedéki termékek, adótárgyak, áruk származását, e célból közutakon személyeket, jármûveket a közúti közlekedés rendjérõl szóló jogszabályban meghatározott jelzések alkalmazásával megállíthat, a vasúti és autóbusz-pályaudvarokon, hajóállomásokon, repülõtereken tartózkodó, illetõleg vasúton, hajón, személyszállító közforgalmú gépjármûvön szállított utasok csomagjait a szállítóeszközön tartózkodás ideje alatt, menet közben vagy az állomásokon megvizsgálhatja, c) a vám- és jövedéki jogszabályok és a Vám- és Pénzügyõrség feladatát meghatározó egyéb jogszabályok megsértésének észlelése, gyanúja esetén a jogsértés megszüntetése, mértékének felderítése és a bizonyítékok biztosítása érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni. E célból a vám- és nem közösségi adók tekintetében jogszabálysértés elkövetésével gyanúsított személyt és tanúkat meghallgathatja, a bizonyítékul szolgáló vagy elkobzás alá esõ dolgokat visszatarthatja, illetve lefoglalhatja. Ez a jogosultság és kötelezettség a szolgálaton kívül levõ pénzügyõrre is vonatkozik, ha az esetnél a szolgálatban levõ pénzügyõr nincs jelen, vagy ha a szolgálatban levõ pénzügyõrt az intézkedésben segíteni kell, d) a vámterületre jogosulatlanul bevitt, vagy a vámfelügyelet alól elvont áru, illetve adózatlan jövedéki termék felderítése érdekében az illetékes vámhatóság vezetõjének határozata alapján belépni és ellenõrzést folytatni olyan helyiségben, ahol azonosított és ellenõrzött forrásból valószínûsíthetõen a vámjogszabályok megsértésével árut, illetve a jövedéki törvény elõírásait megszegve ásványolajat vagy jövedéki terméket tartanak, tárolnak, illetve állítanak elõ. A helyiségbe való belépést és az ott folytatott

5 2004/39. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 3525 ellenõrzést két hatósági tanú jelenlétében, az ellenõrzött személy kíméletével, lehetõleg nappal kell végrehajtani. A vámhatóság az intézkedésrõl jegyzõkönyvet vesz fel, amelyben rögzíti az intézkedés során megállapított tényeket, illetve a hatósági tanúk azonosításához szükséges adatokat, e) a Vám- és Pénzügyõrség hatáskörébe tartozó bûncselekmény vagy szabálysértés elkövetésén tetten ért, illetõleg annak elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy kilétét megállapítani. E célból jogosult az ilyen személyeket feltartóztatni, a Vám- és Pénzügyõrség szerveihez elõállítani. A feltartóztatás és az elõállítás idõtartama csak a céljának eléréséhez szükséges ideig tarthat, de a nyolc órát nem haladhatja meg. Ezt az idõtartamot a feltartóztatást, elõállítást foganatosító vámszerv vezetõje egy alkalommal négy órával meghosszabbíthatja, f) a Vám- és Pénzügyõrség hivatásos állományú tagja, amennyiben megalapozott a gyanú, hogy az ellenõrzés alá vont személy testében, testüregében kábítószert vagy kábítószernek minõsülõ anyagot szállít, jogosult az ilyen személy beleegyezésével vizeletvétel és orvosi vizsgálat elrendelésére. A beleegyezés megtagadása esetén a vámszerv vezetõje felhatalmazó kérelmet terjeszt elõ az illetékes ügyészséghez. Ilyen esetben a vizeletvétel és az orvosi vizsgálat csak az ügyész felhatalmazásával rendelhetõ el. A feltartóztatás és az orvosi vizsgálat idõtartama a nyolc órát nem haladhatja meg, g) a vám- és jövedéki ellenõrzés végrehajtása során a vám- és jövedéki jogszabályok és a Vám- és Pénzügyõrség feladatát meghatározó egyéb jogszabályok megsértésének észlelése, gyanúja esetén elrendelni az ellenõrzés tárgyát képezõ áru hivatalos helyre történõ azonnali beszállítását, amennyiben az ellenõrzés biztonságos lefolytatásához az ellenõrzés helyszínén a feltételek nem adottak, illetve az ellenõrzés végrehajtása mások személyi és/vagy vagyonbiztonságát veszélyezteti. Az áru birtokosa köteles az elrendelésnek eleget tenni, és amennyiben vele szemben az eljárás során jogsértés elkövetésének gyanúja nem merül fel, kérheti igazolt költségeinek megtérítését. (5) A jogszerûen fellépõ pénzügyõr intézkedéseinek az ellenõrzött személy köteles alávetni magát. 6. A Vám- és Pénzügyõrség polgári alkalmazottainak jogviszonyára a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény rendelkezései az irányadók. 7. A Vám- és Pénzügyõrség a bûnüldözõ szervek nemzetközi együttmûködésérõl szóló évi LIV. törvény, az Európai Unió tagállamaival folytatott bûnügyi együttmûködésrõl szóló évi CXXX. törvény, valamint a vonatkozó nemzetközi szerzõdések alapján együttmûködik a külföldi és a nemzetközi rendvédelmi szervekkel. NYILVÁNTARTÁS, ADATSZOLGÁLTATÁS, ADATVÉDELEM Az adatkezelés általános szabályai 8. (1) A Vám- és Pénzügyõrség a törvényben szabályozott bûnmegelõzési, bûnüldözési (a továbbiakban: bûnüldözési), valamint államigazgatási és rendészeti feladatainak ellátásához a bûncselekmény elkövetésével gyanúsítottak, a büntetõeljárás alá vontak, a sértettek és egyéb közremûködõk, az államigazgatási eljárásban ügyfelek, valamint egyéb érintettek személyes adatait, illetõleg más adatokat kezeli. (2) A bûnüldözési és a közigazgatási feladatokhoz kapcsolódó adatokat elkülönítetten kell kezelni. A vámigazgatási eljárás során keletkezett adatok kezelésére, nyilvántartására a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvény rendelkezik. Bûnügyi adatkezelés 9. (1) A Vám- és Pénzügyõrség által bûnüldözési célból gyûjtött és tárolt személyes, továbbá a különleges adatokat ha törvény eltérõen nem rendelkezik csak bûnüldözési célra lehet felhasználni. (2) A Vám- és Pénzügyõrség más szervek által kezelt személyes adatokhoz bûnüldözési feladatai ellátása céljából törvényben meghatározottak szerint hozzáférhet, az ilyen módon szerzett adatot bûnüldözési céltól eltérõen nem használhatja fel, és nem továbbíthatja. (3) A Vám- és Pénzügyõrség a bûnüldözési, rendvédelmi feladatainak ellátása érdekében az általános munkarend korlátaitól függetlenül adatokat kérhet a személyi adat- és lakcímnyilvántartó szervektõl, az országos gépjármû, gépjármûvezetõi alapnyilvántartásokból, a külföldre utazást korlátozó rendelkezés hatálya alatt állókra és az útlevélre vonatkozó nyilvántartásokból, a bûnügyi nyilvántartásból, valamint az általános munkarend figyelembevételével a büntetés-végrehajtási intézetekben fogva tartottak nyilvántartásából. Rendvédelmi célra a fogvatartottakról azok személyazonosító adatai, lakcíme kérhetõ le. Az adatkérést hiányos és töredék adatok alapján is teljesíteni kell. (4) A Vám- és Pénzügyõrség által a (3) bekezdésben felsorolt adatokat kezelõ szervektõl történõ adatátvételért, illetõleg az adat felhasználásának jogszerûségéért az átvevõ vámszerv vezetõje tartozik felelõsséggel. (5) A Vám- és Pénzügyõrség az eljárásban részt vevõk személyazonosító és lakcím adatait, továbbá az ügy azonosító adatait ügyviteli célból, az eljárás megindításától az alapul szolgáló irat selejtezéséig kezeli. (6) A Vám- és Pénzügyõrség által kezelt adatokat személyazonosításra alkalmatlan módon, statisztikai célra fel lehet használni.

6 3526 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/39. szám (7) A pénzügyminiszter, az országos parancsnok, a fõigazgató, illetve a nyomozó hatóság vezetõje a Vám- és Pénzügyõrség által kezelt közérdekû adatok nyilvánosságra hozatalát bûnüldözési érdekbõl megtagadhatja. 10. (1) A Vám- és Pénzügyõrség a jogszabályban meghatározott bûnüldözési feladatainak ellátása érdekében kezelheti, illetve az adatkezelésre feljogosított szervek nyilvántartásából átveheti: a) a felderítetlenül maradt bûncselekmény kriminalisztikai szempontból fontos jellemzõit a bûncselekmény elkövetõjének felderítéséig, vagy ennek hiányában a büntethetõség elévüléséig, b) a bûncselekmény helyszínén rögzített nyomokat, anyagmaradványokat, eszközöket, szagmintákat a bûncselekmény elkövetõjének felderítéséig, vagy ennek hiányában a büntethetõség elévüléséig, c) a szándékos bûncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt kihallgatott személy adatait, ujjlenyomatát, személyleírását, fényképét, hang- és szagmintáját, valamint az elvégzett kriminalisztikai szakértõi vizsgálatok adatait a bûncselekmény büntethetõségének elévülésétõl, vagy elítélés esetén a büntetett elõélethez fûzõdõ hátrányok alóli mentesítéstõl számított húsz évig, d) szándékos bûncselekmény megalapozott gyanúja miatt kihallgatott, illetõleg ilyen bûncselekmény elkövetése miatt elítélt személy cselekményének kriminalisztikai szempontból fontos jellemzõit a büntethetõség elévüléséig, vagy elítélés esetén a büntetett elõélethez fûzõdõ hátrányok alóli mentesítésig, e) a szervezett bûnözésre utaló cselekményekben vagy tényállásokban érintett személyek, kapcsolataik adatait és kriminalisztikai szempontból fontos jellemzõit az érintett személyre vonatkozóan keletkezett utolsó adatot követõ húsz évig, f) olyan személyek adatait, akikkel szemben nemzetközi kötelezettségvállalás alapján nemzetközi bûnüldözési intézkedéseket kell foganatosítani, valamint e személyek kapcsolatainak adatait és kriminalisztikai szempontból fontos jellemzõit a büntethetõség elévüléséig, vagy a nemzetközi kötelezettségvállalásban meghatározott ideig, g) az egyes bûncselekmények nyomozása során a felderítéssel és bizonyítással kapcsolatban keletkezett iratokban szereplõ személyek és kapcsolataik adatait, illetve az eljárási helyzetükre vonatkozó adatokat, valamint a hozzájuk fûzõdõ nyomozási adatokat az ügyben hozott jogerõs ítéletig, vagy a nyomozás megszüntetése esetén a bûncselekmény büntethetõségének elévüléséig, h) a titkos információgyûjtés során keletkezett adatokat, ha büntetõeljárás nem indul, a gyûjtés lezárását követõ két évig, i) a titkos információgyûjtés alkalmazásával érintett személyek adatait beleértve a Vám- és Pénzügyõrséggel együttmûködõket és a fedett nyomozókat is és az alkalmazás eredményét, ha büntetõeljárás nem indul, a titkos információgyûjtés lezárását követõ legfeljebb 2 évig, büntetõeljárás lefolytatása esetén a büntethetõség elévüléséig, elítélés esetén a büntetett elõélethez fûzõdõ hátrányok alóli mentesítésig, illetõleg legfeljebb 20 évig, együttmûködõk, valamint fedett nyomozók esetén az együttmûködés, illetve a fedett nyomozói tevékenység megszûnésétõl számított húsz évig. (2) A Vám- és Pénzügyõrség adatkezelést végzõ szerve az (1) bekezdés a) f), valamint h) i) pontjában meghatározott adatokról az érintett személynek nem adhat felvilágosítást. Ez a rendelkezés nem korlátozza a büntetõeljárásban résztvevõk jogait. (3) A Vám- és Pénzügyõrség törvényben meghatározott bûnüldözési feladatai teljesítése érdekében ha az adatvédelem feltételei biztosítottak az adott bûncselekmény felderítése és nyomozása során bûnüldözési és közigazgatási rendszereit egymással összekapcsolva egyedi adatkezelést végezhet. Az ennek során keletkezett olyan új adatokat, amelyeket a büntetõeljárás során nem használnak fel, törölni kell. (4) A Vám- és Pénzügyõrség törvényben meghatározott bûnüldözési feladatai teljesítése érdekében ha az adatvédelem feltételei biztosítottak az adott bûncselekmény felderítése, nyomozása során a bûnüldözési adatkezelési rendszereit más rendvédelmi szerv, illetve más nyomozó hatóság adatkezelési rendszerével összekapcsolva egyedi adatkezelést végezhet. Az ennek során keletkezett olyan új adatokat, amelyeket a büntetõeljárás során nem használnak fel, törölni kell. (5) A Vám- és Pénzügyõrség a bûnüldözési feladatainak ellátásához más adatkezelési rendszerekbõl törvényben meghatározott esetekben és módon adatokat vehet át. Az adatátvétel tényét mind az adatátadó, mind az adatátvevõ szervnél dokumentálni kell. 11. (1) A Vám- és Pénzügyõrség bûnüldözési célú adatkezelési rendszereibe csak a vámhatóság, illetve a vámhatóság mûködését ellenõrzõ szerv tagja, a Pénzügyminisztériumnak a pénzügyminiszter által kijelölt köztisztviselõje, az adatvédelmi biztos és az általa felhatalmazott személy, valamint törvény által feljogosított más szerv képviselõje tekinthet be, kérhet felvilágosítást, értesítést vagy adatszolgáltatást. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül, törvényben meghatározott feladataik teljesítése érdekében, a cél megjelölésével adatszolgáltatást kérhetnek: a) a bíróság, b) az ügyészség, c) a nyomozó hatóság, d) a nemzetbiztonsági szolgálatok, e) a határõrség illetékes szerve, f) a Külügyminisztérium illetékes szerve, g) a honvédelmi igazgatás illetékes szerve, h) a törvényben meghatározott más szervezet. (3) Az adatszolgáltatást kérõ szervek felelõsek a (2) bekezdés alapján átvett adatoknak e törvény szerinti kezelé-

7 2004/39. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 3527 séért. Az ilyen adatfelhasználást kötelesek kimutatni, illetõleg nyilvántartani. (4) A Vám- és Pénzügyõrség személyes adatokat, bûnüldözési adatokat, valamint a büntetett elõéletre vonatkozó különleges adatokat az országból harmadik országba bûnüldözési, igazságszolgáltatási szervek, illetõleg nemzetközi bûnüldözõ szervezetek részére az európai uniós nemzetközi bûnüldözõ szervezetek, valamint az INTERPOL kivételével nemzetközi szerzõdés alapján továbbíthat, ha a továbbítás súlyos vagy közvetlen veszély elhárításához vagy bûncselekmény megelõzéséhez szükséges, és a személyes adatok kezelésének feltételei a külföldi adatkezelõnél minden egyes adat tekintetében teljesülnek. (5) A Vám- és Pénzügyõrség a nyomozó hatósági jogkörébe tartozó bûncselekményekkel összefüggésben keletkezett személyes és bûnüldözési adatokat beleértve a titkos információgyûjtés során keletkezett adatokat is az Európai Rendõrségi Hivatal, a Nemzetközi Bûnügyi Rendõrség Szervezete, a Schengeni Információs Rendszer központja és nemzeti egysége, valamint a bûnüldözõ szervek együttmûködését szabályozó egyéb, két- és többoldalú nemzetközi szerzõdésen alapuló regionális bûnüldözési szervezet részére az Európai Unió bûnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bûnügyi Rendõrség Szervezete keretében megvalósuló együttmûködésrõl és információcserérõl szóló évi LIV. törvény rendelkezései alkalmazásával vehet, illetõleg adhat át. Közigazgatási adatkezelés 12. (1) A Vám- és Pénzügyõrség a szabálysértési felelõsségre vont személy személyazonosító adatait, lakcímét, az elkövetett cselekmény megjelölését, az alkalmazott büntetést vagy intézkedést, illetõleg az ügy számát a szabálysértési felelõsségre vont személyek nyilvántartási rendszerében két évig kezeli. (2) A Vám- és Pénzügyõrség az általa igazoltatott személy személyazonosító adatait, lakcímét, valamint az igazoltatásra okot adó körülmények megjelölését az igazoltatás alá vont személyek nyilvántartási rendszerében két évig kezeli. (3) A Vám- és Pénzügyõrség az áruk szállításában, a jövedéki törvény hatálya alá tartozó termékek ellenõrzésében, valamint az utasok csomagjainak törvényben meghatározott ellenõrzésében érintett személyek személyazonosító adatait, lakcímét, illetõleg az ellenõrzés eredményét az ellenõrzés alá vont személyek nyilvántartási rendszerében két évig kezeli. (4) A Vám- és Pénzügyõrség hatáskörébe tartozó vámigazgatási, jövedéki és adóügyi, továbbá szabálysértési, idegenrendészeti és egyéb közigazgatási eljárásokkal összefüggõ személyes adatok kezelésére a külön törvények rendelkezései az irányadóak. 13. (1) Az Európai Unióról szóló szerzõdés K.3. cikke alapján létrejött, az információtechnológia vámcélokra történõ használatáról szóló Egyezménnyel összefüggésben az EU váminformációs rendszerének adataihoz való közvetlen hozzáférésre a Vám- és Pénzügyõrség jogosult. (2) Az országos parancsnok a Vám- és Pénzügyõrség személyes adatkezelõ rendszerei adatvédelmi belsõ ellenõrzésére adatvédelmi felelõst jelöl ki. Együttmûködési kötelezettség 14. A Vám- és Pénzügyõrség nyomozó szervei, a Rendõrség és a Határõrség illetékes szervei hatáskörükben eljárva kötelesek együttmûködni, és kötelesek egymást a bûnmegelõzõ és felderítõ tevékenység gyakorlása során támogatni. 15. E törvény alkalmazásában: a) súlyos bûncselekmény: az a bûntett, amelyet a törvény öt évi, vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyeget, b) mélységi ellenõrzés: a Vám- és Pénzügyõrségnek jogszabályban meghatározott ellenõrzési kötelezettségei és jogosultságai végrehajtásának mozgó egységekkel megvalósított formája, melyet a Magyar Köztársaság államterületének külön jogszabályban meghatározott részén végzi el. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Hatálybalépés 16. E törvény a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történõ csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatálybalépésének napján lép hatályba. Módosuló jogszabályok 17. (1) A nemdohányzók védelmérõl és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló évi XLII. törvény 8. -ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(4) Felhatalmazást kap a belügyminiszter, a honvédelmi miniszter, az igazságügy-miniszter, a pénzügyminiszter és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter, hogy az irányítása, illetve felügyelete alá tartozó fegyveres szervek tekintetében a dohányzásra, a dohányzóhelyek kijelölésére, illetõleg a dohánytermékek forgalma-

8 3528 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/39. szám zására vonatkozó részletes, az e törvénnyel összhangban lévõ szabályokat rendeletben meghatározza. (2) A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 5. -ának (2) és (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(2) A jövedéki adóüggyel kapcsolatos feladatokat kivéve a hatósági felügyelet keretében ellátott adóztatási feladatokat, valamint a 15. (1) (2) bekezdése és a 65. (1) bekezdésének d) pontja szerinti adófizetési kötelezettséggel kapcsolatos adóztatási feladatokat elsõ fokon a regionális jövedéki központ látja el, továbbá jogosult az engedélyezéssel kapcsolatos ügyben az eljárásra.,,(4) A jövedéki termékek és az abból elõállított termékek 48. (20) bekezdés szerinti kötelezõ érvényû vámtarifa-besorolásával kapcsolatos ügyekben elsõ fokon a Vám- és Pénzügyõrség Vegyvizsgáló Intézete (a továbbiakban: Vegyvizsgáló Intézet) jár el. (3) A Jöt a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(1) Adómentes célú felhasználásnak minõsül],,b) a vámtarifaszámú tüzelõanyagként értékesített egyéb ellenõrzött ásványolaj, a , a és a vámtarifaszám alatti gázolaj, a vámtarifaszámú fûtõolaj, továbbá amennyiben a felhasználó teljesíteni tudja a környezetvédelmi jogszabályokban foglalt, a füstgáz kéntartalmára vonatkozó kibocsátási határértékeket, és azt a környezetvédelmi hatóság igazolja a , a és a vámtarifaszámú fûtõolaj villamos energia elõállításához vagy mûködési engedéllyel rendelkezõ erõmûben vagy távhõtermelõ létesítményben kapcsolt hõ és villamos energia elõállításához történõ felhasználása; (4) A Jöt ának (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(8) E törvény és 33. pontja rendelkezésének alkalmazásában a Jöt. szerinti adóraktári engedélyesként, illetve adómentes felhasználóként végzett tevékenységet is figyelembe kell venni. (5) Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló évi LXV. törvény 1. számú melléklete Pénzügyminisztérium részének 137/C 137/G. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:,,137/c. A titkos információgyûjtés és adatszerzés eszközeinek, az erõk és módszerek alkalmazásának belsõ szabályai, valamint a nyilvántartásukra vonatkozó adatok. Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év. 137/D. A titkos információgyûjtéssel és adatszerzéssel kapcsolatos oktatási célt szolgáló kiadványok. Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év. 137/E.* A Vám- és Pénzügyõrségrõl szóló törvény (a továbbiakban: VPtv.) 22. -a (1) bekezdésének c) pontjában, valamint a 28. -ában meghatározott fedõintézmények jellegével összefüggõ, valamint a pénzügyi eszközeik forrását tartalmazó adatok. Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év. 137/F. Az ügyész hozzájárulásával, vagy az ügyész által a Be ának (1) (2) bekezdése alapján a feljelentés elutasítása, vagy a Be ának (1) (2) bekezdése alapján a nyomozás megszüntetésének kilátásba helyezésével történõ nyomozás megszüntetése során keletkezett azok az elõterjesztések, javaslatok és jelentések, amelyek az együttmûködõ gyanúsítottra vonatkozó adatokat is tartalmaznak. Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év. 137/G.* A Vám- és Pénzügyõrséggel együttmûködõ személy és a fedett nyomozó kiléte, valamint a VPtv ának (7) bekezdése alapján, az ott megjelölt nyilvántartásokban lévõ fedõadatok elhelyezésének ténye és az elhelyezésre vonatkozó rendelkezést tartalmazó okirat vagy más adathordozó. Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év. Felhatalmazások 18. Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy rendeletben szabályozza, illetve megállapítsa a) a Vám- és Pénzügyõrség szervezeti felépítését, hatósági jogkörrel rendelkezõ szerveinek létesítését, elnevezését, székhelyét, illetékességét és megszüntetését, b) a Vám- és Pénzügyõrség feljogosított szervei által végzett titkos információgyûjtés eszközeit, módszereit és alkalmazásuk részletes szabályait, c) a különleges eszközök és más módszerek engedélyezésével és igénybevételével kapcsolatos eljárási szabályokat, d) a Vám- és Pénzügyõrség bûnmegelõzési, bûnüldözési, valamint államigazgatási tevékenységével összefüggésben keletkezett adatok kezelésére jogosult szerveit és az adatok kezelésének technikai szabályait, e) a váminformációs rendszerrel kapcsolatos részletszabályokat, f) a belügyminiszterrel egyetértésben a kényszerítõ eszközök alkalmazásának részletes eljárási szabályait. Mádl Ferenc s. k., a Köztársaság elnöke Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke * Az Országgyûlés az itt visszahivatkozott szakaszokat nem fogadta el.

9 2004/39. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 3529 A Kormány rendeletei A Kormány 53/2004. (III. 31.) Korm. rendelete a repülõterek környezetében létesítendõ zajgátló védõövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól szóló 176/1997. (X. 11.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a légiközlekedésrõl szóló évi XCVII. törvény 39. -ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendeli el: 1. A repülõterek környezetében létesítendõ zajgátló védõövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól szóló 176/1997. (X. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,2. (1) E rendelet alkalmazásában zajgátló védõövezet a repülõtér környezetének az a része, amelyen a repülõtér üzemeltetésébõl számított mértékadó zajterhelés meghaladja a közlekedésbõl származó környezeti zajnak külön jogszabályban 1 meghatározott zajterhelési határértékeit. Nem tartozik a zajgátló védõövezetbe a repülõtér telekhatárán belül lévõ terület. A zajgátló védõövezetnek az a része, amelyen a környezeti zaj szempontjából védendõ objektumok vagy védett természeti területek találhatók, fokozottan zajos területnek, illetve övezetnek minõsül. 2. Az R. 4. -a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,4. (1) Új repülõtér létesítése vagy meglevõ repülõtér mûködési feltételeinek jelentõs mértékû megváltozása esetén az építtetõnek, illetve a repülõtér üzemben tartójának el kell készíttetnie a zajgátló védõövezetre vonatkozó számításokat az új vagy megváltozott mértékadó forgalmi helyzetnek megfelelõen. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásakor a repülõtér mûködési feltételeinek változását akkor kell jelentõs mértékûnek tekinteni, ha a) a repülõtéren új futópályát létesítenek, vagy b) bármelyik futópályának legalább az egyik végén a korábbi állapotokhoz képest 50%-kal megnövekedett a mértékadó forgalom, vagy 1 A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM EüM együttes rendelet 3. számú melléklete. c) a repülõteret igénybevevõ repülõgépek összetétele zaj szempontból kedvezõtlenül változott, és a tényleges forgalom mellett végzett mérések, az annak alapján elvégzett számítások, illetve a 21. szerinti zajmonitorral rendelkezõ repülõtereken a zajmonitor rendszer naptári félévben regisztrált mérési eredményei és az azok alapján az övezethatárra vonatkozó számítások bizonyítják, hogy a zajszint az övezethatárokon a tervezési állapothoz képest bárhol naptári félévre számított átlagban 3 db-nél nagyobb mértékben tartósan megnövekedett. (3) A repülõtér üzemben tartójának a zajgátló védõövezet kijelölését követõen legalább tízévenként kezdeményeznie kell a zajgátló védõövezet újbóli meghatározását. Az újbóli meghatározás során az elsõ kijelölésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A zajgátló védõövezet (2) bekezdés vagy 8. szerinti soron kívüli módosítása esetén a következõ tízéves periódust a soron kívüli övezetkijelölést tartalmazó határozat idõpontjától kell számítani. (4) Azokon a repülõtereken, amelyeken az oktatási és gyakorlási célú repüléseken kívül a kizárólag kiképzési célt szolgáló, 9000 kg maximális felszálló súly alatti repülõgépekkel végrehajtott mûveletek figyelmen kívül hagyásával évente több mint repülési mûveletet (leszállás vagy felszállás) hajtanak végre (a továbbiakban: fõ repülõterek), a 21. (1) bekezdés szerinti zajmonitor rendszer kiépítésétõl kezdõdõen folyamatosan gyûjteni kell a stratégiai zajtérképezéshez szükséges, külön jogszabály 2 szerinti adatokat. 3. Az R. 5. -a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,5. (1) A zajgátló védõövezetre vonatkozó számítás kiinduló adatait és a számítási eljárást a számítások megkezdése elõtt az illetékes légiközlekedési hatósággal egyeztetni kell. (2) A számítás eredményeit az illetékes légiközlekedési hatóság ellenõrzi. Amennyiben a számításokat megfelelõnek találja, ennek tényét a zajgátló védõövezetre vonatkozó terveken is feltünteti (ellenõrzési záradék). (3) Az illetékes légiközlekedési hatóság a zajgátló védõövezet által érintett önkormányzat képviselõ-testülete véleményének kikérése után a zajgátló védõövezet határait a település belterületén és egyéb beépítésre szánt területén a kialakult beépítési vonalakhoz, illetve telekhatárokhoz igazítja. Ennek során a számított határvonalhoz képest a legközelebbi utca tengelyvonaláig terjedhet a módosítás. Nem alkalmazható a zajgátló védõövezetet növelõ módosítás, ha az 5-nél több, huzamos tartózkodás céljára szolgáló épületet érintene. 2 A repülõterek környezetében létesítendõ zajgátló védõövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes mûszaki szabályairól szóló 18/1997. (X. 11.) KHVM KTM együttes rendelet 4. számú melléklete.

10 3530 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/39. szám (4) A zajgátló védõövezet izofon görbékkel meghatározott határát, külterület beépítésre nem szánt területén a település rendezési terveiben fel kell tüntetni. (5) A zajgátló védõövezetet kijelölõ határozatot a csatolt dokumentációval együtt a légiközlekedési, valamint a környezetvédelmi hatósági engedélyezési eljárásokban az elõírt tanulmányokhoz, illetve engedélyezési tervekhez mellékelni kell. 4. Az R. 6. -a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,6. (1) A zajgátló védõövezetet a területileg illetékes közegészségügyi, környezetvédelmi és építési hatóság szakhatósági állásfoglalásának kikérése után az illetékes légiközlekedési hatóság határozatban jelöli ki. Amennyiben a zajgátló védõövezet védett vagy fokozottan védett természeti értéket vagy természeti területet érint, az engedélyezési eljárásba a táj- és természetvédelmi hatóságot szakhatóságként be kell vonni. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt határozatnak a következõket kell tartalmaznia: a) a zajgátló védõövezet kijelölt övezeti határait (beépített belterületen az utcavonalakkal, illetve telekhatárokkal, külterületen az izofon görbék térképi megjelenítésével, valamint azonosításra alkalmas méretadatokkal, koordinátákkal meghatározva), b) a zajgátló védõövezet számításánál figyelembe vett, az üzemeltetés során betartandó forgalmi adatokat (mûveletszám és annak irányok szerinti megoszlása; a repülõteret igénybe vevõ repülõgépek zaj szerinti megoszlása, amennyiben ez meghatározható), c) a repülõtér-használat zajszempontú korlátozó feltételeit (pl. éjszakai, hétvégi, napszakra, mûveletszámra vonatkozó korlátozások, zaj szerinti repülõgép-kategóriák repülési korlátozásai), d) a zajgátló védõövezetnek a 4. (3) bekezdése szerinti kötelezõ újbóli kijelölésének idõpontját, e) a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott számításokat, f) a zajcsökkentés és a zajterhelés ellenõrzése érdekében a repülõtér számára az e rendelet és a külön jogszabályok 3 szerint elõírható egyéb kötelezettségeket és határidõket [pl. zajmonitor rendszer kiépítése, környezetkímélõ repülõtér-használati eljárás kidolgozása és bevezetése, zajvédelmi program (13. ) végrehajtása]. 3 A repülõterek környezetében létesítendõ zajgátló védõövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes mûszaki szabályairól szóló 18/1997. (X. 11.) KHVM KTM együttes rendelet. Az állami repülõterek környezetében létesítendõ zajgátló védõövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes mûszaki követelményeirõl szóló 43/2002. (VIII. 12.) HM KvVM együttes rendelet. (3) Azon repülõtér esetében, amelyen a légiforgalmi irányítást (a felszállás és leszállás közelkörzeti irányítását, a pályahasználat szabályozását) a repülõtér üzemben tartójától elkülönült szervezet végzi, a légiközlekedési hatóság a zajgátló védõövezetet kijelölõ határozatában megjelöli, hogy a légiforgalmi irányítást végzõ szervezet a határozat mely pontjainak betartásáért felelõs. A határozatot megküldi a légiforgalmi irányítást végzõ szervezetnek is. (4) Új repülõtér létesítése vagy meglevõ repülõtér forgalmi viszonyainak bõvítés miatti jelentõs mértékû megváltozása esetén azok engedélyezése elõtt kell a zajgátló védõövezet kijelölésére vonatkozó határozatot az illetékes légiközlekedési hatóságnak kiadnia. Nem engedélyezhetõ a létesítés, illetve a bõvítés, ha azáltal új, a 2. (1) bekezdése szerinti fokozottan zajos területet képezõ A jelû övezet jönne létre, vagy a meglévõ A jelû övezet fokozottan zajos területe a zajgátló védõövezetnek január 1-je utáni elsõ kijelöléséhez képest növekedne. (5) A zajgátló védõövezet kijelölése során figyelembe kell venni az érvényben lévõ területrendezési és településrendezési terveket, annak kijelölését követõen az érvényben lévõ területrendezési, illetõleg településrendezési terveket amennyiben szükséges módosítani, az egyes övezetekre vonatkozó korlátozásokat érvényesíteni kell. A rendezési terveknek a zajgátló védõövezet kijelölése, módosítása vagy megszüntetése miatti módosításával kapcsolatos költségek a repülõtér üzemben tartóját terhelik. (6) A rendelet hatálya alá tartozó repülõterekre üzemben tartási engedély csak akkor adható, illetve a repülõtér üzemben tartási engedélye csak akkor hosszabbítható meg, ha a repülõtér rendelkezik a légiközlekedési hatóságnak a zajgátló védõövezet kijelölésére vonatkozó határozatával, és a repülõtér üzemben tartója igazolja, hogy eleget tesz az (1) bekezdés szerinti határozatban elõírt kötelezettségeknek. (7) A környezetvédelmi hatóságnak zajvédelmi szempontból a zajgátló védõövezet kijelölésére vonatkozó határozatot kell alapul vennie a környezetvédelmi engedély kiadásánál. 5. Az R. 8. -a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,8. Ha a zajgátló védõövezetben olyan környezetvédelmi, illetve településfejlesztési érdekképviseleti szerv mûködik, amelynek tagja a zajgátló védõövezetben érdekelt összes település legalább 75%-ának önkormányzata, akkor az érdekképviseleti szerv kérésére a repülõtér üzemben tartója a 4. (3) bekezdése szerinti tízéves perióduson belül egy alkalommal köteles végrehajtani a zajgátló védõövezet határainak soron kívüli, mérésekkel történõ ellenõrzését, szükség szerinti újbóli számítását, valamint esetleges módosítását a következõ tíz év várható mértékadó forgalmára.

11 2004/39. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y (1) Az R. 9. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(1) A zajgátló védõövezetben a külön jogszabály 4 szerinti területfelhasználási egységek és építmények a (3) bekezdésben, valamint a okban foglalt korlátozásokkal jelölhetõk ki, illetve létesíthetõk. (2) Az R. 9. -ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(3) Települések zajgátló védõövezetbe tartozó területén a külön jogszabály 5 szerinti területfelhasználási egységek közül új lakó-, vegyes- és üdülõterület nem jelölhetõ ki. 7. Az R ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(5) Az (1) (3) bekezdés szerinti korlátozások nem vonatkoznak az e rendelet hatálybalépését megelõzõen már mûködõ repülõterek zajgátló védõövezetében korábban létesített lakóépületek bõvítésére és a külön jogszabály 6 szerint lakóterület besorolású területen e rendelet hatálybalépését megelõzõen lakóépületek elhelyezésére kialakított építési telkek beépítésére. 8. Az R a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,13. A repülõtér üzemben tartója a meglévõ épületek rendeltetésszerû használatában beálló korlátozások és a lakosságot érõ zajterhelés csökkentése érdekében a zajgátló védõövezetet kijelölõ vagy újból kijelölõ határozat jogerõre emelkedésétõl számított 6 hónapon belül a zaj elleni védelemre programot (a továbbiakban: zajvédelmi program) készít. Ebben a repülõtér üzemben tartója elõirányozza a zajgátló védõövezet kijelölését követõen bevezetni tervezett környezetkímélõ repülési eljárásokat, korlátozásokat, a földi zajok csökkentése, a területhasználat változtatása terén tervezett intézkedéseket, valamint az ingatlanokkal kapcsolatos, a 14. és 15. -ban felsorolt zajvédelmi intézkedések ütemezését. A zajvédelmi programot a légiközlekedési hatóság hagyja jóvá. A repülõtér üzemben tartója a zajvédelmi program végrehajtásáról évente jelentést készít a légiközlekedési hatóság részére. 4 Az országos településrendezési és építési követelményekrõl szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet. 5 Az országos településrendezési és építési követelményekrõl szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 6. -ának (3) bekezdése. 6 Az országos településrendezési és építési követelményekrõl szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 6. -a (3) bekezdésének a) pontja. 9. Az R ának b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: [15. A zajgátló védõövezetben annak kijelölésekor meglevõ lakó- és üdülõépület tulajdonosa igényelheti a repülõtér üzemben tartójától],,b) az A és a B jelû övezetben a teljes épület megfelelõ passzív akusztikai védelmét, beleértve a belsõtéri határértékek teljesüléséhez szükséges, a fal- és födémszerkezetre vonatkozó módosításokat és védelmet is; 10. Az R ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:,,(3) A (2) bekezdés szerinti értéknövekedés B jelû övezetben a passzív akusztikai védelem költségének 15%-a, további övezetekben 30%-a, amelyet az intézmény, épület tulajdonosa (kezelõje, használója) a repülõtér üzemben tartójának eltérõ költség/értéknövekedés arány bizonyításának hiányában köteles a megállapodásban foglaltak szerint megtéríteni. 11. Az R a helyébe az alábbi rendelkezés lép:,,18. A légiközlekedési hatóság a zajgátló védõövezetben lévõ ingatlanokra vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezteti a zajgátló védõövezetet kijelölõ határozatával megállapított tartós környezetkárosodás tényét, a károsodás övezeti besorolással meghatározott mértékét, feltüntetve, hogy a bejegyzés a repülõtér üzemben tartójának érdekében történt, és a bejegyeztetésrõl az érintett ingatlanok tulajdonosait értesíti. Az ingatlan-nyilvántartás módosításával és az értesítéssel kapcsolatos költségeket a repülõtér üzemben tartója a légiközlekedési hatóság részére megtéríti. 12. Az R ának helyébe a következõ rendelkezés lép:,,21. (1) Az Lt. 39. (2) bekezdése alapján kiadott miniszteri rendeletekben meghatározott esetekben a repülõtér üzemben tartójának a környezet zajterhelésének folyamatos megfigyelése és az elõírt repülési eljárások betartásának ellenõrzése érdekében zajmonitor rendszert kell kiépítenie és üzemeltetnie. (2) Olyan repülõtér esetében, amelyen a légiforgalmi szolgáltatást a repülõtér üzemben tartójától elkülönült szervezet végzi, a zajmonitor rendszer üzemeltetéséhez szükséges repülési információkat (pl. járatazonosító, magassági jelek, futópálya-felhasználás) és a zajmonitor rendszer által elõállított adatokat a repülõtér üzemben tartója és a légiforgalmi szolgáltatásért felelõs szervezet köteles egymásnak kölcsönösen, térítésmentesen szolgáltatni.

12 3532 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/39. szám A kölcsönös információszolgáltatás részletes szabályait megállapodásban rögzítik, amelyet a gazdasági és közlekedési miniszter hagy jóvá. (3) A repülõtér által üzemeltetett zajmonitor rendszer mérési és számítási adatai, az elõírt fel- és leszállási eljárásokat megsértõ légijáratok adatai, valamint a repülõtérrendet zajvédelmi szempontból megsértõ eseményekrõl vezetett dokumentumok nyilvánosak, és a repülõtér üzemben tartója egyedi zajeseménnyel kapcsolatos kérdés esetében megkeresésre tájékoztatást ad. (4) A repülõtér üzemben tartójának évenként egy alkalommal, az egész évre vonatkozóan ki kell értékelnie a repülésbõl származó mértékadó zajterhelés alakulását a monitorpontokon mért adatok alapján, és ezeket az eredményeket nyilvánosságra kell hoznia. (5) A (4) bekezdés szerinti értékelés nyilvánosságra hozatalának módját az illetékes légiközlekedési hatóság határozza meg. Állami repüléseket szolgáló repülõterek esetében, illetve közös felhasználású polgári és katonai állami repülõtereken az állami repülések vonatkozásában a (3) és (4) bekezdés szerinti tájékoztatás terjedelmét az illetékes légiközlekedési hatóság a nemzetbiztonsági és honvédelmi érdekek által megkövetelt mértékben korlátozhatja. (6) Azokon repülõtereken, ahol az illetékes légiközlekedési hatóság határozata alapján zajmonitor rendszert kell mûködtetni, a repülõtér üzemben tartója a repülõtéri zajproblémákkal kapcsolatos tájékoztatási és érdekegyeztetési feladatok összehangolt ellátása érdekében, a zaj elleni védelemre bizottságot (a továbbiakban: zajvédelmi bizottság) hoz létre és mûködtet. (7) A zajvédelmi bizottság összetételét, feladatát és véleményezési jogkörét, valamint mûködési szabályait külön jogszabály 7 határozza meg. 13. Az R ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(3) A zajvédelmi díj mértékét a felszállásra és leszállásra külön kell meghatározni oly módon, hogy az arányos legyen a Chicagói Egyezmény külön jogszabállyal 8 kihirdetett 16. függeléke 1. kötetének elõírásai szerint a repülõgép zajbizonyítványában tanúsított, effektív érzékelt zajszintbõl (EPN db) számított zajenergiával. Felszállásnál az átrepülési (flyover) vonatkozási pontra megadott zajértéket (L d), leszállásnál a megközelítési (approach) és az oldalsó (lateral) vonatkozási pontra adott zajértékek számtani átlagát (L a) kell figyelembe venni. A zajértékekbõl számított zajenergia 10 (0,1Li), ahol L i egyenlõ felszállásnál az L d-vel, leszállásnál L a-val. Magasabb zajvédelmi díjtételt kell alkalmazni a repülõtér éjszakai használata esetén. 7 A repülõterek környezetében létesítendõ zajgátló védõövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes mûszaki szabályairól szóló 18/1997. (X. 11.) KHVM KTM együttes rendelet 13/A. -a. 8 A nemzetközi polgári repülésrõl Chicagóban, az évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény függelékeinek kihirdetésérõl szóló 20/1997. (X. 21.) KHVM rendelet. 14. Az R a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,28. E rendelet alkalmazásában: a) illetékes légiközlekedési hatóság: aa) a repülõtér zajgátló védõövezetének létesítésével, módosításával és megszüntetésével kapcsolatos eljárásokban aaa) nemzetközi kereskedelmi repülõtér (Budapest- Ferihegy Nemzetközi Repülõtér) esetében a gazdasági és közlekedési miniszter, aab) állami repülõtér esetében a honvédelmi miniszter, aac) minden egyéb repülõtér esetében a légiközlekedési hatóság, ab) meglevõ repülõtér üzemeltetésével, az e rendelet hatálybalépése elõtt kijelölt zajgátló védõövezetek felülvizsgálatával kapcsolatos kérdésekben aba) állami repülõtér esetében a katonai légügyi hatóság, abb) minden egyéb repülõtér esetében a légiközlekedési hatóság; b) meglévõ épület: a zajgátló védõövezet kijelölésének idõpontjában ba) használatbavételi engedéllyel rendelkezõ, vagy már több mint 10 éve használatba vett, bb) érvényes, jogerõs és végrehajtható építési engedéllyel rendelkezõ épület; c) megfelelõ passzív akusztikai védelem: az épületek védendõ helységeire vonatkozó belsõtéri zaj határérték kielégítését biztosító épületszerkezetek kialakítása, szerkezeti elemek beépítése. 15. Az R a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,29. (1) A Budapest-Ferihegy Nemzetközi Repülõtéren korábban kialakított zajgátló védõövezetet kell fenntartani a zajgátló védõövezet e rendelet szerinti kijelöléséig és az e rendelet szerint elõírt zajmonitor rendszer üzembe helyezéséig. A zajgátló védõövezetben lévõ ingatlanok és épületek használatára, hasznosítására e rendelet elõírásait kell alkalmazni. A megkezdett zajvédelmi munkákat a korábbi elõírások, illetve szerzõdéses megállapodások figyelembevételével kell befejezni. Új zajvédelmi intézkedések iránti igényeket csak a 17. (2) és (6) bekezdésében említett esetben lehet bejelenteni. (2) A Budapest-Ferihegy Nemzetközi Repülõtér üzemeltetése során a zajgátló védõövezet e rendelet szerinti kijelöléséig és a zajmonitor rendszer üzembe helyezéséig a korábbi zajgátló védõövezet kijelölésnek alapját képezõ, e rendelet melléklete szerinti átmeneti elõírásokat kell betartani, azt követõen pedig az e rendelet alapján kiadott, a zajgátló védõövezetet kijelölõ határozat elõírásait kell alkalmazni.

13 2004/39. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 3533 (3) A január 1-je után az e rendelet szerinti zajgátló védõövezet kijelöléssel nem rendelkezõ, továbbá a ban elõírt zajvédelmi intézkedések végrehajtását határidõre nem teljesítõ repülõterek mûködési engedélyét vissza kell vonni. 16. Az R. kiegészül az e rendelet mellékletében foglalt melléklettel. 17. Ez a rendelet április 1-jén lép hatályba. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök Melléklet az 53/2004. (III. 31.) Korm. rendelethez [Melléklet a 176/1997. (X. 11.) Korm. rendelethez] Átmeneti rendelkezések A Budapest-Ferihegy Nemzetközi Repülõtér zajgátló védõövezetének az e rendelet szerinti kijelöléséig betartandó elõírások 1. A lakosság és a környezet védelme érdekében a légijármûvek földön és levegõben végrehajtott manõvereire vonatkozó, 3. és 4. pont szerinti zajcsökkentõ repüléstechnikai eljárásokat a repülésbiztonsági követelmények megtartása mellett be kell tartani. 2. A 3. és 4. pontban meghatározott, a zajgátló övezetekre vonatkozó egyenértékû hangnyomásszint értékek megtartása érdekében szükséges zajcsökkentõ repüléstechnikai eljárások és zajcsökkentõ berendezések alkalmazását a légiközlekedési hatóság ellenõrzi. A rendelkezések megszegése esetén a légiforgalmi irányítót, illetve a légijármû üzemben tartóját figyelmeztetik. A légiközlekedési hatóság a zajvédelmi elõírásokat ismételten megsértõt a repülõtér használatában, illetve tevékenységében korlátozhatja, valamint attól meghatározott idõre eltilthatja. 3. Zajcsökkentõ repüléstechnikai eljárások 3.1. A légiforgalmi irányításnak biztosítania kell, hogy a le- és felszállási irányok használata az L 2, L 4 és F 5 irányok kivételével negyedéves összesítésben legfeljebb 10%-kal haladhatja meg a repülõtéren egy negyedéven belül végrehajtott összes le- és felszállási mûveletnek az 1. ábra szerinti megoszlás alapján az egyes irányokra számított megengedett mértékét. Az L 2 és F 5 irányokban a forgalomnagyság tûrése a többi irányra vonatkozó feltételek mellett +5% Az L 4 irányra az 1. ábra szerint engedélyezett forgalomnagyság nem léphetõ túl. Az L 4 leszállási irányt csak a legalább az ICAO 16. számú melléklet 1. kötet (1993. évi változat) 3. fejezet szerinti zajkövetelményeket kielégítõ, 100 tonna legnagyobb megengedett felszálló tömeget meg nem haladó repülõgépek vehetik igénybe munkanapokon 8 és 22 óra között A 3.1. és 3.2. pontban foglalt rendelkezések alól rendkívüli idõjárási körülmények vagy más elháríthatatlan akadály felmerülése esetén a légiirányítást végzõ szervezet kérelmére a légiközlekedési hatóság meghatározott idõre felmentést adhat. A felmentés tényét, idõtartamát és indokolását jegyzõkönyvben kell rögzíteni, és annak 1-1 példányát a felmentés kezdetétõl számított 2 héten belül meg kell küldeni a környezetvédelmi hatóságnak, valamint ha van a zajvédelmi bizottságnak A felszálló repülõgépek nyomvonalainak 67%-a 6000 m-ig ± 1000 m-re szélesedõ sávban szóródhat (fordulásnál a terület követi a pálya vetületének görbületét) Érkezések során a végsõ megközelítésben a süllyedést úgy kell szabályozni, hogy a hajtómû teljesítmény-növelése amikor az a repülésbiztonság szempontjából lehetséges elkerülhetõ legyen Mûszeres vagy látással történõ megközelítést végrehajtani 3 -os siklópálya alatt nem lehet Indulások során a légijármûvezetõk amikor az a repülésbiztonság szempontjából lehetséges a felszállást folyamatos gurulásból hajtsák végre, és kerüljék el a hajtómûvek jelentõs teljesítménynövelését a felszállás elõtt álló helyzetben A repülõtérrel szomszédos terület alacsony magasságon történõ átrepülésének elkerülése érdekében az emelkedés kezdeti szakaszában a repülésbiztonságra figyelemmel a megengedett legnagyobb emelkedési mértéket kell tartani. 4. Korlátozások 4.1. Gyakorló és kalibráló repüléseket 22 és 6 óra között tilos végrehajtani A hajtómûvek teljes teljesítménypróbája zajárnyékoló fallal ellátott hajtómû-próbázó hely és zajcsökkentõ berendezések (zajtompítók) alkalmazásának hiányában 8 és 18 óra között engedélyezhetõ. 5. A 3. és 4. pontban elõírtaktól csak kivételes esetben, a légiközlekedési hatóság elõzetes engedélye alapján lehet. Amennyiben az eltérést repülésbiztonsági követelmények elkerülhetetlenné teszik, azt utólag az ok megjelölésével be kell jelenteni a légiközlekedési hatóságnak. 6. A repülõtér üzemben tartója negyedévenként köteles tájékoztatni a légiközlekedési hatóságot a forgalommegoszlás alakulásáról.

14 3534 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/39. szám 1. ábra A Kormány 54/2004. (III. 31.) Korm. rendelete a sportrendezvények biztonságáról A sportról szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) 79. -a (1) bekezdésének c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következõket rendeli el: 1. (1) E rendeletet kell alkalmazni: a) a labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong sportágakban a hivatásos és vegyes versenyrendszer (nemzeti bajnokság) keretében szervezett mérkõzésekre, az elsõ osztályú mérkõzésekre, a nemzetközi kupamérkõzésekre, a nemzeti válogatottak mérkõzéseire; b) a labdarúgás sportág esetében a hivatásos és vegyes versenyrendszerben (nemzeti bajnokságban) szereplõ csapatok részvételével lebonyolított minden, az a) pontban meg nem határozott mérkõzésre, ideértve a teremlabdarúgó rendezvényt is, ha ba) a sportrendezvény helyszínéül szolgáló létesítmény befogadóképességének legalább 70%-ára kibocsátott jegyeket a sportrendezvény idõpontját legalább egy héttel megelõzõen értékesítették, és a rendelkezésre álló további információk alapján telt ház várható, vagy bb) a vendégszurkolók részére biztosított jegyek 90%-a, vagy 500 darab jegy a sportrendezvény idõpontját legalább egy héttel megelõzõen értékesítésre került, feltéve, hogy azokon nézõ jelen lehet; c) amennyiben a sportrendezvény idõpontját megelõzõ egy éven belül a csapat részvételével zajló sportrendezvénnyel kapcsolatban súlyos rendzavarásra került sor, vagy d) ha a közterületen megtartott sportrendezvényen a résztvevõk és a nézõk együttes száma az ötezer fõt várhatóan eléri, vagy a sportrendezvény megrendezése forgalomkorlátozással, illetve forgalomeltereléssel jár. (2) A rendelet hatálya nem terjed ki az (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott sportrendezvények esetében a korosztályos, illetve tartalékcsapatok, a nõi bajnokság mérkõzéseire kivéve a kosárlabda és kézilabda mérkõzéseket, valamint az edzõmérkõzésekre. 2. (1) A rendõrség, az 1. (1) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt sportágak országos sportági szakszövetségei

15 2004/39. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 3535 és a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (a továbbiakban: kamara) által delegált szakértõkbõl álló Bizottság állapítja meg, hogy az 1. (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott sportrendezvények közül melyek minõsülnek kiemelt biztonsági kockázatú sportrendezvénynek. (2) A Bizottság 5 tagját az (1) bekezdésének a) és b) pontjába foglalt szakszövetségek, 7 tagját a rendõrség, 2 tagját a kamara jelöli. A Bizottság elnöke a rendõrség által delegált tag. (3) A Bizottság akkor határozatképes, ha az ülésén legalább 8 fõ jelen van úgy, hogy közöttük van a rendõrség, illetve a kamara által delegált tagok közül 1-1 fõ, valamint annak a sportágnak az országos szakszövetsége által delegált tag, amely sportágba tartozó sportrendezvény biztonsági kockázatáról döntenek. A Bizottság határozatait egyszerû szótöbbséggel hozza, szavazategyenlõség esetén az elnök szavazata dönt. (4) A Bizottság mûködésének részletes szabályait a Bizottság által egyszerû szótöbbséggel elfogadott a gyermek-, ifjúsági és sportminiszter (a továbbiakban: miniszter) által jóváhagyott ügyrend határozza meg. (5) A Bizottság titkársági feladatait a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium (a továbbiakban: minisztérium) látja el. A Bizottság mûködésével összefüggõ költségeket a minisztérium éves költségvetésében tervezni kell. (1) A Bizottság ülését az elnök hivatalból az érintett sportágak versenyrendszereinek legkorábbi elsõ versenyét megelõzõ 60 nappal hívja össze. Az érintett sportágak versenynaptárait a Bizottság titkársága szerzi be és legkésõbb a Bizottság ülését megelõzõ 8 nappal eljuttatja a Bizottság elnökéhez. A Bizottság a versenynaptár figyelembevételével határozattal dönt, hogy az érintett sportágak versenyrendszerében mely sportrendezvények minõsülnek kiemelt biztonsági kockázatúnak. A határozatban kifejezetten rendelkezni kell a nem kiemelt biztonsági kockázatúnak minõsített sportrendezvényekrõl is. (2) A Bizottság döntését arra figyelemmel alakítja ki, hogy az 1. (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott sportrendezvényrõl az elõzetesen rendelkezésre álló adatok alapján alaposan feltehetõ, hogy valamely, a nézõk magatartására visszavezethetõ ok következtében nagyobb, meghatározatlan számú résztvevõ életének, testi épségének, vagyonának sérelme vagy annak közvetlen veszélye fenyeget. (3) A Bizottság ülését az elnök bármelyik tag kezdeményezésére köteles összehívni. (4) A Bizottság elnöke a határozatot a döntést követõ 5 napon belül megküldi az 1. (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott sportágak szakszövetségeinek. A szakszövetség elnöke a határozatot a kézhezvételtõl számított 5 napon belül megküldi az érintett sportág versenyrendszerében az 1. (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott sportrendezvényt szervezõknek. (5) A sportrendezvényt szervezõ a határozat ellen annak kézhezvételétõl számított 15 napon belül fellebbezést nyújthat be a miniszterhez, aki arról 15 napon belül határozattal dönt. 4. (1) Ha a sportrendezvényt a Bizottság nem minõsítette kiemelt biztonsági kockázatúnak és a biztonsági kockázatot érintõen új körülmény merült fel, az 1. (1) bekezdésének a), c) és b) pontjában meghatározott sportrendezvényt szervezõ a sportrendezvény idõpontja elõtt legalább 8 nappal kezdeményezheti a Bizottság elnökénél a Bizottság ülésének összehívását. (2) A Bizottság elnöke a kérelmet megvizsgálja és a sportrendezvény idõpontját legalább 5 nappal megelõzõen összehívja a Bizottság ülését. (3) A Bizottság az (1) bekezdés szerinti sportrendezvényt a 3. (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel kiemelt biztonsági kockázatúnak minõsítheti, és a határozatot a döntést követõ napon megküldi a sportrendezvényt szervezõnek és a szakszövetségnek. A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs (1) A rendelet hatálya alá tartozó sportrendezvényt csak sportszervezet, szakszövetség vagy sportági szövetség szervezhet. (2) Az 1. (1) bekezdésének c) és d) pontjában foglalt sportrendezvények rendezését megelõzõen, valamint a Bizottság által nem kiemelt biztonsági kockázatúnak minõsített sportrendezvény esetén a szervezõ az Stv ának (3) bekezdésére figyelemmel köteles az illetékes rendõrkapitányságnál kezdeményezni a sportrendezvénynek a külön jogszabályban meghatározott szerzõdésbe foglalt díj ellenében történõ rendõri biztosítását. A díjra a felek megállapodása az irányadó, a díj azonban nem lehet kevesebb a szolgáltatás önköltségénél. (3) A (2) bekezdés szerinti díjat a szervezõ fizeti meg. 6. (1) A szervezõ a sportrendezvényeken köteles rendezõ szervet, rendezõt megbízni és annak személyét a szakszövetségnek a sportrendezvény lebonyolítását megelõzõen 5 munkanappal korábban írásban bejelenteni. Rendezõ hiányában a sportrendezvény nézõk részvételével nem tartható meg. (2) A rendezõ szerv, rendezõ köteles a sportrendezvény idõtartama alatt, valamint a rendõrség igényei szerint a

16 3536 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/39. szám sportrendezvényt megelõzõen, illetve követõen az illetékes rendõrségi vezetõvel a sportrendezvény biztonsága érdekében együttmûködni, és részére az igényelt segítséget megadni. 7. A szervezõ az 1. szerinti sportrendezvények a) résztvevõi számára köteles felelõsségbiztosítást kötni; b) beléptetõ rendszer alkalmazása esetén a belépõjegyeladáskor köteles a nézõ nevére szóló belépõjegyet, illetve bérletet értékesíteni; c) résztvevõinek személyi és vagyonbiztonsága érdekében jogosult a sportrendezvény ideje alatt annak helyszínét kamerával megfigyelni. 8. (1) A sportrendezvény szervezésérõl az annak helye szerint illetékes rendõrkapitányságot, a fõvárosban a Budapesti Rendõr-fõkapitányságot legalább húsz munkanappal a sportrendezvény megtartásának tervezett idõpontját megelõzõen írásban tájékoztatni kell. Ha a sportrendezvény több rendõrkapitányság illetékességi területét érinti, a sportrendezvény megtartásáról a sportrendezvény helye szerint illetékes valamennyi rendõrkapitányságot, illetve a fõvárosban a Budapesti Rendõr-fõkapitányságot tájékoztatni kell. A tájékoztatási kötelezettség a szervezõt terheli. (2) Az írásbeli tájékoztatásnak tartalmaznia kell: a) a tervezett sportrendezvény megnevezését, kezdetének és befejezésének várható idõpontját, helyszínének leírását és vázlatrajzát, illetve útvonalát; b) a szervezõ képviseletére jogosult személy nevét és címét; c) a sportrendezvény zavartalan és biztonságos megtartásával megbízott rendezõ szerv, rendezõ nevét, székhelyét, illetve lakcímét; d) a sportrendezvény biztosítását ellátó személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végzõ szervezet megnevezését, valamint a szervezet képviselõjének nevét és címét; e) az érvényes bérletek és a kibocsátott belépõjegyek, illetve egyéb, a belépésre jogosító igazolások (a továbbiakban: jegyeladás) számának megadásával a sportrendezvényen résztvevõk várható létszámát és a jegyeladás alapján a szurkolótáborok megoszlásának elõrejelzését; f) a sportrendezvényen részt vevõ nézõk szervezett utaztatására tett intézkedéseket, illetve a nézõk valószínûsíthetõ utazási módját és útvonalát; g) a sportrendezvény biztonsági tervét. (3) A (2) bekezdés szerinti írásbeli tájékoztatáson kívül a szervezõ a versenynaptárt az abban meghatározott elsõ sportrendezvény idõpontját megelõzõen 30 nappal megküldi az (1) bekezdés szerinti rendõri szervnek, és az abban foglalt idõpontok változásáról 10 munkanappal a sportrendezvény elõtt értesíti az illetékes rendõri szervet. 9. (1) A sportrendezvény biztonsági tervének tartalmaznia kell: a) a sportrendezvény megnevezését, helyét, idõpontját és idõtartamát, a rendezõ szerv, rendezõ megnevezését, képviselõinek nevét és címét, továbbá a rendezvény helyszínének leírását és vázlatrajzát; b) a kiadható belépõjegyek számát, a jegyek vásárlásához (elosztásához) kapcsolódó esetleges korlátozásokat; c) a sportrendezvény helyszínére való belépés és eltávozás rendjét; d) a közönségnek különösen a fogyatékos nézõknek a sportrendezvény helyszínén történõ elhelyezésére, az elhelyezés esetleges megváltoztatására vonatkozó elõírásokat; e) a sportrendezvényre be nem vihetõ tárgyak körét, valamint azokat a magatartásokat, amelyek tanúsítója a sportrendezvényrõl eltávolítható, vagy akinek a belépése megtagadható; f) a sportrendezvényen való részvétel feltételei, a részvételre vonatkozó korlátozások, továbbá a sportrendezvény belsõ rendjére vonatkozó szabályok nyilvánosságra hozatalának módját; g) a rendezésben közremûködõk nevét, igazolvány számát, létszámát, tevékenységük szabályait, a sportrendezvény biztonsága érdekében a rendezõ szerv, rendezõ által alkalmazni kívánt technikai-védelmi berendezéseket, azok alkalmazási módjának leírását; h) a sportrendezvény helyszínének baleset, elemi csapás, tömeges rendbontás esetére vonatkozó írásbeli kiürítési, menekítési tervét, figyelemmel a fogyatékos személyek menekítésének biztosítására. (2) A sportrendezvény biztonsági tervéhez a szervezõnek másolatban mellékelnie kell a külön jogszabályok által megkövetelt a sportrendezvény helyszínére vonatkozó szakhatósági engedélyeket. (3) Amennyiben a szervezõ az Stv.-ben, illetve a rendeletben meghatározott kötelezettségei megszegése következtében a biztosításban résztvevõkön kívül rendõri erõk alkalmazása, további rendõri erõk összevonása, átcsoportosítása válik szükségessé, a szervezõ köteles megtéríteni a rendõrségnek az intézkedéssel összefüggésben felmerült igazolt költségeit. 10. Ha a szervezõ nyilvános helyen rendszeresen szervez a rendelet hatálya alá tartozó ugyanolyan sportrendezvényt és a sportrendezvény megtartásának biztonsági feltételei

17 2004/39. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 3537 megfelelnek a rendõrség által korábban elfogadott biztonsági feltételeknek, a további ugyanolyan sportrendezvények bejelentéséhez a 9. (2) bekezdésében meghatározott mellékleteket nem kell csatolni. 11. Ha a sportrendezvényt közterületen bonyolítják le, vagy a nézõk egy része a sportrendezvényt a közterületrõl kísérheti figyelemmel, a szervezõ köteles a közterületnek a sportrendezvény lebonyolítására szolgáló részét jól láthatóan megjelölni és egyéb jelzések használatával a közterület többi részétõl elhatárolni. 12. A sportszervezet köteles együttmûködni a sportrendezvény szervezõjével, valamint a rendõrséggel a szurkolótáborok sportrendezvényen való biztonságos részvételének megszervezésében. 13. (1) Az Stv ának (3) bekezdése szerinti biztonságtechnikai ellenõrzést (a továbbiakban: ellenõrzés) végzõ szervek vizsgálják a sportlétesítmény, a nézõtéri lelátó vagy szektor, valamint a biztonságtechnikai berendezések megfelelõségét. (2) Az ellenõrzés a sportlétesítmény vizsgálata során kiterjed: a) a külsõ kerítés állapotára; b) a vendégszurkolók részére szolgáló külön pénztárak meglétére; c) a parkolási lehetõség biztosítására; d) a bejáratoknál szûkítõ folyosók meglétére és ezek állapotára; e) a beléptetõ rendszer alkalmazása esetén annak mûködõképességére; f) a bejáratoknál és a sportlétesítmény területén a nézõi magatartási szabályokra vonatkozó figyelmeztetõ táblák meglétére. (3) Az ellenõrzés a nézõtéri lelátó vagy szektor vizsgálata során kiterjed: a) a figyelmeztetõ, útbaigazító táblák meglétére, ezek állapotára; b) a mellékhelyiségek, büfék állapotára; c) az ülõhelyek, aljzatbeton állapotára; d) az elsõsegélynyújtó hely meglétére, felszereltségére; e) a hazai és vendégszurkolói tábor fizikai szétválasztásának biztosítására; f) a szurkolók vándorlásának megakadályozására, a szektorelválasztó kerítés állapotára; g) az állóhelyi szektorokban tömeghullámzást megakadályozó korlátok meglétére, állapotára; h) a közlekedõ folyosókon a nézõk akadálymentes közlekedésének biztosítottságára; i) az átjárók, kijáratok, menekülési útvonalak szünetmentes áramforrásról mûködtethetõ világító jelzõtáblákkal történõ jelölésére; j) a nézõteret a játéktértõl elválasztó kerítés állapotára; k) a biztonsági irányítócsoport rendelkezésére álló helyiség állapotára; l) a beépített mûszaki (elektronikus, távközlési) berendezések mûködõképességére. (4) Az ellenõrzés a biztonságtechnikai berendezések vizsgálata során kiterjed: a) a beléptetõ rendszer alkalmazása esetén annak mûködõképességére; b) a kamerarendszer alkalmazása esetén annak mûködõképességére; c) a hangosbemondó rendszer mûködõképességére, az arra való mûszaki csatlakozás lehetõségeire; d) a szünetmentes áramforrásra; e) a menekítõ kapuk meglétére, azok azonnali kinyithatóságára, a szünetmentes áramforrásról mûködtethetõ jelzõtáblákkal történõ jelölésekre, ezek állapotára; f) a rendezési forgatókönyv meglétére; g) a kiürítési, menekítési terv meglétére és tartalmára; h) a belépõjegyek biztonsági jelölésére, a nézõi magatartási szabályok feltüntetésére. (5) Az ellenõrzést végzõ szervek az ellenõrzés eredménye alapján döntenek arról, hogy a sportlétesítményben nézõk részvételével sportrendezvény biztonságosan megrendezhetõ-e. 14. (1) A sportrendezvény akkor tartható meg, ha a) a szervezõ rendelkezik a sportrendezvény megtartásához szükséges, továbbá a sportrendezvény helyszínére vonatkozó, külön jogszabályok alapján elõírt szakhatósági engedélyekkel; b) a sportrendezvény nézõi az egyéb résztvevõktõl, továbbá a hazai és vendégszurkolók egymástól is biztonságosan elkülöníthetõk; c) a szervezõ a sportrendezvény helyszínére vonatkozóan baleset, elemi csapás, tömeges rendbontás esetére írásbeli kiürítési, menekítési tervvel rendelkezik, és biztosítottak a terv végrehajtásának személyi és technikai feltételei; d) a sportrendezvényen való részvétel feltételeirõl, a sportrendezvény rendjérõl a nyilvánosság elõzetes továbbá a sportrendezvény közönségének helyszíni folyamatos tájékoztatása biztosított; e) a szervezõ a sportrendezvény belsõ rendje fenntartásának személyi és technikai feltételeit biztosítja.

18 3538 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/39. szám (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezési feltételek meglétét a rendõrség a sportrendezvény helyszínén a szervezõ felé tett elõzetes bejelentés alapján bármikor ellenõrizheti. 15. (1) A rendõrség az Stv. 68. (4) bekezdése szerint, a rendelet hatálya alá tartozó sportrendezvények esetében az Stv. 67. (2) (3) bekezdéseiben, a 68. (1) (3) bekezdéseiben, valamint a rendelet 6. (1) bekezdésében és 14. (1) bekezdésében meghatározott biztonsági követelmények vizsgálata alapján hozhat az Stv. 68. (4) bekezdésére figyelemmel a sportrendezvény nézõk részvételével való megtartására vonatkozó tiltó határozatot. A határozat a nézõk részvételét a sportlétesítmény meghatározott részére is korlátozhatja. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott biztonsági feltételek meglétét a rendõrség hivatalból köteles vizsgálni. (3) Az (1) bekezdésben elõírt biztonsági feltételek meglétét a 8. (1) bekezdésében meghatározott tájékoztatás, illetve a 13. -ban meghatározott biztonságtechnikai ellenõrzés idõpontjától számított tíz napon belül a sportrendezvény helye szerint illetékes rendõrkapitányság vezetõje, a fõvárosban a Budapesti Rendõr-fõkapitányság vezetõjének közbiztonsági helyettese vizsgálja, és szükség esetén tiltó határozatot hoz, amelyet a döntéstõl számított 24 órán belül közöl a sportrendezvény szervezõjével. (4) Az elsõ fokon eljárt szerv határozata ellen fellebbezés nyújtható be a sportrendezvény helye szerint illetékes megyei rendõr-fõkapitányság közbiztonsági igazgatójához, a fõvárosban az Országos Rendõr-fõkapitányság közbiztonsági fõigazgatójához, aki a fellebbezést a kézhezvételtõl számított 5 napon belül elbírálja. A határozatot a döntéstõl számított 24 órán belül közölni kell a sportrendezvény szervezõjével. (5) A másodfokon eljárt szerv határozata ellen bírósági felülvizsgálat kérhetõ. (6) Ha a sportrendezvény helyszínén, annak közvetlen megtartása elõtt megállapítható, hogy az Stv.-ben és a biztonsági tervben meghatározott biztonsági követelményeknek a szervezõ nem tett eleget és ennek következtében a sportrendezvényen résztvevõk személyi biztonsága nem biztosítható, a rendõrség a sportrendezvény nézõk részvételével történõ megtartását megtilthatja. A rendõrség határozatát haladéktalanul közölni kell a szervezõvel. A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. 16. (1) Ha a sportrendezvény biztonságos megrendezésének feltételei hiányoznak, vagy a szervezési feltételek nem felelnek meg az Stv., valamint e rendelet elõírásainak és a szervezõ a szakszövetség felhívására a hiányzó feltételeket nem pótolja, a szakszövetség a sportrendezvény megtartását vagy a sportrendezvény nézõk részvételével való megtartását megtilthatja. A tiltásról a szakszövetség a szervezõt 5 napon belül értesíti. (2) Meg kell tiltani a sportrendezvény megtartását abban az esetben is, ha a biztonságtechnikai ellenõrzésre a szervezõnek felróható okból nem kerülhetett sor. 17. (1) A sportrendezvény látogatásától való eltiltást a szervezõ köteles az eltiltott személlyel írásban közölni. Az eltiltás az errõl szóló szervezõi közlés kézbesítése napjától hatályos. (2) Az eltiltásról szóló írásbeli közlésben ismertetni kell: a) az eltiltás alapjául szolgáló cselekményt, annak idõpontját és helyszínét; b) az eltiltás idõtartamát; c) azokat a sportrendezvényeket, illetve sportlétesítményeket, amelyekre kiterjed az eltiltás hatálya. 18. A sportszövetség a szervezõvel szemben a szervezõi feladatok elvégzésének elmulasztása miatt fegyelmi eljárás lefolytatását követõen a következõ intézkedéseket alkalmazhatja: a) a sportszövetség által adható juttatások csökkentése, megvonása; b) a rendezõi létszám felemelésére kötelezés; c) sportrendezvény nézõk nélkül, zárt sportlétesítményben való megtartása vagy szektor lezárásának elrendelése; d) pályaválasztási jog legfeljebb 6 hónapra való megvonása; e) mérkõzés eredményének megsemmisítése, bajnoki pontok levonása; f) büntetõpontok megállapítása; g) a versenyrendszerbõl vagy meghatározott számú versenybõl kizárás; h) a sportszövetségbõl kizárás; i) pénzbüntetés. 19. A sportrendezvény helyszíne megközelítésének közutat, illetve tömegközlekedést érintõ lehetséges útvonaláról és a sportrendezvény elkerülésének lehetséges útvonalairól a

19 2004/39. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 3539 szervezõ tájékoztatja a közút kezelõjét, valamint a többi érintett szervet. 20. Ha a szervezõ a rendõrséggel külön jogszabály alapján kötött szerzõdésben megállapított díjat vagy a 9. (3) bekezdésében meghatározott költségeket 30 napon belül nem téríti meg, azt a rendõrség a sportszövetségtõl igényelheti. A sportszövetség a kifizetést a sportszervezet részére adható juttatások terhére az igénylést követõ 30 napon belül teljesíti. 21. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba. (2) A Bizottság elsõ ülését a miniszter a rendelet hatálybalépését követõ 5 napon belül köteles összehívni. (3) A rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a sportrendezvények biztonságáról szóló 33/2001. (III. 5.) Korm. rendelet hatályát veszti. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök A Kormány 55/2004. (III. 31.) Korm. rendelete a doppingellenes tevékenység szabályairól A Kormány a sportról szóló évi I. törvény 79. (1) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következõket rendeli el: 1. (1) A rendelet hatálya kiterjed a) a versenyzõkre, a versenyszerû sportban részt vevõ sportszervezetekre, sportszövetségekre, sportköztestületekre, valamint a versenyzõ felkészítésében, illetve irányításában közremûködõ sportszakemberekre; b) az országos sportági szakszövetségek, az országos sportági szövetségek és a fogyatékosok országos szövetségei (a továbbiakban együtt: szövetség) versenyrendszerében szervezett versenyekre. (2) A rendelet hatálya nem terjed ki a nemzetközi sportági szakszövetségek versenyrendszerében szervezett versenyekre. 2. Értelmezõ rendelkezések A rendelet alkalmazásában a) célzott vizsgálat: a versenyzõk vizsgálatra történõ kiválasztásának az a formája, amikor meghatározott idõpontban meghatározott versenyzõk vagy versenyzõk csoportja nem véletlenszerûen kerül vizsgálat céljából kiválasztásra; b) dopping: a doppinglista szerinti hatóanyagot tartalmazó teljesítményfokozó vagy annak elfedését, illetve gyorsabb kiürítését elõsegítõ szer, készítmény vagy élettani vegyület, továbbá az 1. számú melléket szerinti módszer; c) doppingellenes tevékenység: az az ellenõrzõ, felvilágosító és nevelõ tevékenység, amelynek célja, hogy a versenyzõ sportteljesítménye fokozása érdekében doppingot ne használjon fel; d) nemzeti doppingellenes szervezet: a doppingellenõrzési folyamat bármely részének kezdeményezésére, végrehajtására vagy kikényszerítésére vonatkozó szabályok elfogadásáért és végrehajtásáért felelõs Nemzeti Doppingellenes Koordinációs Testület (a továbbiakban: Testület), továbbá a szövetségek és azon sportrendezvények szervezõi, amelyek doppingellenõrzést végeznek a sportrendezvényen; e) nemzetközi doppingellenes szervezet: a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA), az Európa Tanács Doppingellenes Megfigyelõ Csoportja, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság, a nemzetközi sportági szakszövetségek és azon nemzetközi sportrendezvények szervezõi, amelyek doppingellenõrzést végeznek a sportrendezvényen; f) doppingellenõrzés: a vizsgálat-eloszlási tervezést, a mintavételt és -kezelést, a laboratóriumi elemzést, az elõzetes felülvizsgálati eljárást, a doppingeljárást és a jogorvoslatot magába foglaló eljárás; g) doppinglista: tiltott szereket és tiltott módszereket meghatározó jegyzék, amelyet az 1. számú melléklet tartalmaz; h) doppingolás: a rendeletben meghatározott egy vagy több doppingvétség megvalósítása; i) használat: tiltott szer fogyasztása, injekció útján történõ beadása vagy bármely módon történõ felhasználása, illetve tiltott módszer alkalmazása; j) marker: olyan jelzõanyagok csoportja, amelyek tiltott szerek, módszerek használatára utalnak; k) manipuláció: a doppingellenõrzés bármely szakaszának meg nem engedett cél érdekében vagy meg nem engedett módon végrehajtott módosítása, befolyásolása, az ellenõrzés során természetes folyamat meggátolása céljával végzett meg nem engedett beavatkozás, valamint az eredmény megváltoztatása; l) minta: bármely doppingellenes ellenõrzési céllal gyûjtött biológiai anyag;

20 3540 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/39. szám m) nemzetközi követelmény: a WADA által elfogadott nemzetközi elõírás, amelynek célja a doppingellenes tevékenység (programok) egyes szakmai és mûködési területeinek részeiért felelõs doppingellenes szervezetek közötti harmonizáció biztosítása. A nemzetközi követelményeket a szövetség doppingszabályzata tartalmazza; n) nyilvántartott vizsgálati csoport: a doppingellenes szervezetek által külön meghatározott versenyzõi csoport, akik a doppingellenes szervezet vizsgálat-eloszlási terve alapján versenyen és versenyen kívül történõ vizsgálatokra kötelesek; o) pozitív vizsgálati eredmény: laboratóriumból vagy más akkreditált vizsgálati intézménybõl származó jelentés, amely a mintában tiltott szer vagy annak metabolitját, markerét (beleértve endogén anyagok emelkedett szintjét), illetve tiltott módszer használatát mutatja ki; p) származék: bármely biológiai átalakulási folyamat során képzõdött anyag; q) vizsgálat: a doppingellenõrzési folyamat része, beleértve a vizsgálat-eloszlási tervezést, a mintavételt és -kezelést és a minták laboratóriumba történõ szállítását. A Nemzeti Doppingellenes Koordinációs Testület 3. (1) A hazai doppingellenes tevékenység összehangolását a Testület látja el. (2) A Testület tagjai: a) a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium (a továbbiakban: minisztérium); b) a Magyar Olimpiai Bizottság, a Magyar Paralimpiai Bizottság, a Nemzeti Sportszövetség, a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége, a Sportegyesületek Országos Szövetsége; c) az Országos Sportegészségügyi Intézet 1-1 képviselõje. (3) A Testület feladatai: a) kidolgozza az általános, továbbá a sportágakra egységesen elõírt felvilágosítási, nyilvántartási, ellenõrzési és szankcionálási elveket; b) ajánlásokat tesz a részletes szövetségi szabályok megalkotására és azoknak az egységes hazai és nemzetközi szakmai elvekkel való összehangolására; c) jóváhagyja a doppingellenes tevékenység programját, amely alapján gondoskodik: ca) a sportszervezetektõl független mintavételi csoport irányításáról és mûködtetésérõl, cb) a doppingellenõrzések összehangolásáról, cc) a megelõzésre irányuló felvilágosító, információs, nevelõ-oktató és kutató tevékenység szervezésérõl, cd) figyelemmel kíséri a szankcionálás nemzetközi elvekkel való összhangját; d) dönt a gyógyászati célú mentesség iránti kérelmekrõl; e) figyelemmel kíséri a nemzetközi doppingellenes szervezetek tevékenységét, és részt vesz munkájukban; f) ellátja a doppingellenes tevékenységével összefüggõ és az alapszabályában meghatározott egyéb feladatokat. (4) A Testület elnöke a minisztérium által delegált tag. A titkársági feladatokat a minisztérium látja el. A Testület tagjai díjazásban nem részesülnek. A Tanács mûködésének költségeit a minisztérium éves költségvetésében tervezni kell. (5) A Testület szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik, szervezetére, mûködésére vonatkozó részletes szabályokat a Testület maga állapítja meg. A gyermek-, ifjúsági és sportminiszter, valamint a szövetség doppingellenes feladatai 4. A gyermek-, ifjúsági és sportminiszter (a továbbiakban: miniszter) feladatkörében ellátja a tiltott teljesítményfokozó szerek használatára vonatkozó hazai és nemzetközi rendelkezések betartásához szükséges feladatokat, amely során gondoskodik: a) a doppingellenes tevékenységhez szükséges költségvetési források biztosításáról; b) a nemzetközi kapcsolattartásról; c) a doppingellenes tevékenységgel kapcsolatos nyilvántartások vezetésérõl. 5. (1) A szövetség érvényesíti a doppingtilalmat, amely során: a) doppingszabályzatban rendelkezik a versenyzõk és a sportszakemberek doppingellenes tevékenységgel összefüggõ feladatait, kötelezettségeit tartalmazó szabályokról és a feladatok végrehajtásához szükséges költségek biztosításáról; b) nyilvántartja és a Testület rendelkezésére bocsátja az ellenõrzés végrehajtásához szükséges adatokat; c) a doppingellenes tevékenység programja alapján elkészíti a sportág doppingellenõrzési tervét. (2) A doppingszabályzat a rendelet, valamint a sportág nemzetközi szakszövetségének doppingellenes szabályaival összhangban tartalmazza: a) a versenyzõk ellenõrzésével, tájékoztatásával és felvilágosításával kapcsolatos sportági elõírásokat; b) az alkalmazható büntetéseket, azok idõtartamát, mértékét, valamint a büntetések kiszabásának eljárási rendjét.