KOVÁCS ANDREA. Csanádpalota

Átírás

1 KOVÁCS ANDREA Csanádpalota Csongrád megye tizedik városa a megye délkeleti részén, a Romániával közös határszakasz mentén terül el. A város a Makói kistérség része, amelynek központjától 20 km-re, északkeleti irányban fekszik. Csanádpalotától mintegy 15 km-re található Mezőhegyes (Békés megye), és mintegy 7 km-re a nagylaki határátkelő. A város lakóinak Szeged és Hódmezővásárhely eléréséhez mindössze km-t kell utazniuk. A várost átszeli a Makót Gyulával összekötő közút, valamint délkeleti határában fut az Újszeged Mezőhegyes Kétegyháza vasútvonal. A város a Maros törmelékkúpján kialakult lösztáblán fekszik. Építőipari nyersanyagban téglaagyag, homok gazdag terület. Humuszban gazdag mezőgazdasági talaján fő termények a búza, kukorica, hagyma és a napraforgó. A város története A települést az első írásos emlékek 1421-ből Tótpalota néven említik, utalva első telepeseinek szláv származására. A nagylaki uradalom részeként a Jánki család birtoka volt 1427-ig, majd a család kihalása után Zsigmond király a birtokot Nagymihályi Albert dalmát és horvát bánnak adományozta ban Hunyadi Mátyás közbenjárására a 30 ezer szerb családdal Magyarországra menekülő Jaksics Demeter tulajdonába került. A Dózsa György vezette parasztlázadás idején 1514 májusában a településhez tartozó Csigapusztán került sor a nagylaki csatára. Az akkor keletkezett vezéri és temetkezési dombokat a XX. század elején árvízvédelmi célokra elhordták, illetve a II. világháborút követően bunkerként használták. A település többször volt erdélyi fennhatóság alatt, első alkalommal 1542 és 1551, majd 1595 és 1598 között. A török hadjárat idején a terület elpusztult, elnéptelenedett, újra lakott településként 1564-ben tettek említést róla a gyulai várkapitány birtokaként. Gyula bukása után ismét pusztává vált körül magyar telepesek népesítették be a területet, ekkor kapta a Mezőpalota nevet. Az 1600-as évek végén a törökök ismét feldúlták, a lakosság elmenekült, a terület a marosi határőrvidék részeként Nagylak város tulajdonába került. Az 1700-as évek betelepítési hullámával német és szlovák családok, valamint római katolikus magyarok új községet hoztak létre Palota néven. Ekkor csatolták a településhez a Maros mentén elterülő legelőt, Csigapusztát, valamint adták bérbe a lakosságnak Kövegyet. A XVIII. század végére a német és szlovák telepesek beolvadásával a lakosság teljesen elmagyarosodott. Megkezdődött a település fejlesztése, megépítették az első községházát, helyi adót vetettek ki. A fejlődést visszavetette az 1849-ben átvonuló osztrák csapatok fosztogatása, majd a század második felében dúló kolerajárvány, amely a lakosság több mint felét elpusztította. Ezt követően indult meg az igazi fejlődés, emeletes iskolát, újabb községházát építettek, megnyitott a postahivatal, a takarékpénztár, az óvoda, illetve az első helyi orvos betelepülésével a gyógyszertár; a járdák téglaburkolatot kaptak, a század végén pedig bekapcsolódott a község a vasútforgalomba. Több téglaégető is létesült, illetve a vízimalmot gőzmalom váltotta fel. A fejlődés a XX. században tovább folytatódott, 1936-ban a település villanyvilágítást kapott. Az oktatást, nevelést 1872-ig felekezeti iskola, később községi, majd 1902-től állami iskola látta el ben egy gazdasági iskolával is bővült a

2 105 ÚJ VÁROSOK paletta, majd között általános iskola és gimnázium, valamint diákotthon működött a településen. Csanádpalota 1924-ig, majd 1945 és 1950 között Csanád vármegyéhez tartozott, a köztes időszakban Csanád-Arad-Torontál vármegye részeként felváltva a battonyai, a makói, illetve a nagylaki járáshoz csatolták. Ez idő alatt térségi szerepkört is ellátott, az I. világháborút követően 1950-ig járási székhely volt. A községben 1921 és 1938 között vámőr-, majd határőr-, és között határvadászőrs, 1950 és 1975 között pedig határőrs működött. Területe a szabályos dél-alföldi településformát követi, határainak rendezésére első alkalommal 1850-ben került sor, akkor a területe holdat tett ki, amelyből az 1800-as évek végén Kövegy és Királyhegyes önálló településként váltak ki. Ezt követően néhány környező ugar, puszta és legelő megvásárlásával próbált terjeszkedni a község. Az I. világháború után területének egy részét Romániához csatolták, ezzel egyidőben a település megkapta a nagylaki ugar Mezőhegyes felöli részét. Területének méretében bekövetkező nagyobb csökkenést 1950-ben a nagykirályhegyesi rész elcsatolása jelentett, így a település közigazgatási területe napjainkban 7776 hektár, amelyből 332 hektár jelenti a belterületet. Népesség, népmozgalom Csanádpalota lélekszáma az évi népszámlálás idején 4052 volt. A XIX. század végi, XX. század eleji fejlődési szakasz megmutatkozik a népesség számában is, amely a világválság időszakának kivételével a II. világháború kitöréséig dinamikusan nőtt. Ezt követően folyamatosan csökkent a népesség, ami az 1970-es évek nagyobb elvándorlási hullámát leszámítva elsősorban a természetes népességfogyás eredménye volt. Az ezredfordulót követően a népességvesztés üteme lassulni látszik, az élve születések és halálozások, valamint az oda- és elvándorlások negatív eredője az előző évtizedekben tapasztaltnál lényegesen kisebb mértékű. 1. ábra A népesség számának alakulása* fő *1960-ig jelenlévő, 1970-től lakónépesség. Csongrád megye legifjabb és egyben legkisebb lélekszámú városa 2009 elején 3064 polgárt számlált, a megye többi városához mérten lényegesen ritkábban lakott volt, egy km 2 -ére mindössze 39 lakos jutott, ami a megye városi átlagának mindössze 22%-a. A nemek szerinti összetételt tekintve a férfiak és nők aránya megközelítőleg azonos. Alig észrevehető nőtöbblet mutatkozik, 1000 férfira 1021 nő jutott, a régebbi keletű Csongrád megyei városok átlagában a nők magasabb aránya lényegesen szembetűnőbb (1147 nő/1000 férfi). Az egyes korcsoportokon belül a nemek aránya

3 ÚJ VÁROSOK 106 követi az országosan is érvényes tendenciát: a fiatalabb korcsoportokra a férfitöbblet jellemző, míg a kor előrehaladtával a nők kerülnek többségbe. Csanádpalota népességének 14%-a még nem töltötte be a 15. évét, ugyanakkor egyötöde 64 évesnél idősebb volt. A település kormegoszlását tekintve gyorsabban öregszik, mint a megye régebbi városai, 100 gyermekre (0 14 éves) mintegy 140 idős (65 éves és idősebb) lakos jutott, ami 22 fővel haladta meg a városi átlagot. Az eltartott népesség munkaképes korúakra vetített aránya megközelítette az 53%-ot, ami szintén magasabb, mint a többi város átlaga (44%). A településen lakók iskolázottsági szintje folyamatosan emelkedik. A évi népszámlálás adatai szerint a 15 éves és idősebb lakosság 84%-a befejezte az általános iskolát, a 17 év felettiek 26%-a leérettségizett, míg a 25 évesek és idősebbek 5%-a végzett főiskolát vagy egyetemet. Ezek az arányok 1990-ben még 68, 18, illetve 4%-ot mutattak. 2. ábra Férfiak száma Nők száma január 1. éves 85 X Férfitöbblet Nőtöbblet Gazdasági helyzet Csanádpalotai székhellyel 2008 végén 465 vállalkozást regisztráltak. A vállalkozói aktivitás (152 vállalkozás/ezer lakos) némileg elmarad a megye városainak átlagától (160 vállalkozás/ezer lakos), a régebbi városok közül csupán Mindszent és Hódmezővásárhely mutatója kedvezőtlenebb. A vállalkozások több mint kilenctizede egyéni vállalkozás volt, főként mezőgazdasági őstermelők. A 37 társas vállalkozás döntő többsége is mikrovállalkozás, mindössze hatnak a létszáma haladta meg a 10 főt, közülük a legnagyobbé is 50 fő alatt maradt.

4 107 ÚJ VÁROSOK A regisztrált vállalkozások száma és megoszlása főbb nemzetgazdasági ágak szerint december 31. Gazdasági ág A regisztrált vállalkozások jellege társas egyéni Összesen Ebből: Mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás, halászat Ipar 6 4 Építőipar 4 9 Kereskedelem, javítás A település természeti adottságai elsősorban a mezőgazdaságnak kedveznek, így a város vállalkozási élete a gazdaság e területére koncentrálódik. Az ágazatban működő nagyobb vállalkozások (az Agrárker Kft., a Zöld Határ Kft., Csanádpalota Sertés Kft.) a mezőgazdasági termékek feldolgozásában és értékesítésében vesznek részt. Az állattenyésztés kiemelt szerepét mutatja, hogy Csanádpalotán tartják számon a térség legnagyobb szarvasmarha-állományát végén Csanádpalotán 31 kiskereskedelmi üzlet működött, ebből 11 élelmiszerüzlet és -áruház biztosította a lakosság napi szükségleteinek ellátását, illetve egy üzemanyagtöltő állomás állt a gépjárművekkel közlekedők rendelkezésére. A városban 16 vendéglátóhely várta az étkezni és szórakozni vágyókat, ezek fele-fele arányban éttermek, cukrászdák, illetve bárok és borozók. A közeli Maros folyó, a Körös Maros Nemzeti Park természeti szépségei és a hagyományőrző rendezvények nyújtanak kikapcsolódási lehetőséget, színvonalas programot az idelátogatóknak. A városba érkező vendégek elszállásolásában két magánszállásadó 22 férőhellyel vett részt végén 189 álláskeresőt regisztráltak, ami a munkaképes korú lakosság közel egytizedét jelentette, ez meghaladta a megye városaiban mért mutató átlagának másfélszeresét. A munkát keresők több mint négytizede már több mint fél éve nem talált munkát, amit befolyásolhat az is, hogy a munkanélküliek döntő többsége általános iskolai, illetve szakmunkásvégzettséggel keresett állást ban ezer állandó lakosból 382 polgár fizetett személyi jövedelemadót, a megye városai közül itt a legkevesebben. Egy adófizetőre éves szinten 1 millió 344 ezer forint szja-alapot képező jövedelem jutott, ami a városi átlagtól megközelítőleg 420 ezer forinttal maradt el. Lakáshelyzet, infrastruktúra Csanádpalotán 2009 elején 1680 lakást tartottak nyilván, 100 lakásra átlagosan 182 lakos jutott, 43 fővel kevesebb, mint a megye városaiban. A lakásállomány a legutóbbi népszámlálás óta alig emelkedett, az elmúlt 8 évben mindössze 4 lakást építettek. A lakások több mint fele a II. világháború előtt épült. Az összkomfortos lakások teljes állományon belüli aránya (21%) jóval alacsonyabb, mint egy átlagos Csongrád megyei városban, míg a komfort nélkülieké (35%) jóval meghaladja azt.

5 ÚJ VÁROSOK 108 A lakásállomány főbb adatai 3. ábra február 1. Közüzemi vízhálózatba kapcsolt Gázhálózatba kötött Összkomfortos, komfortos 3 és több szobás Közüzemi vízhálózatba kapcsolt 2008 Csanádpalota Városok lakások aránya, % A településen a közcsatorna-hálózat kivételével minden területen 100%-os a közművek kiépítettsége. A vezetékes ivóvízhálózatot az 1960-as évek végén építették ki, a lakosság Kövegyről távvezetéken keresztül kapja a vizet ra a lakások 87%-a csatlakozott a hálózati ivóvízvezetékhez, ez az arány a Csongrád megyei városok átlagától mintegy 10 százalékponttal maradt el. A közcsatorna-hálózat kiépítése 2008-ban kezdődött. A projekt keretében a Csanádpalotán megépülő szennyvíztisztító telep több szomszédos helység szennyvizét is összegyűjti majd. Ennek elkészültéig a település folyékony hulladéka Mezőhegyes szennyvíztisztító telepére kerül. A lakások 79%-ától rendszeresen elszállították a keletkezett hulladékot, a megye városainak átlagában ez az arány 95%-os volt. Csanádpalotán 2008 végén 1526 vezetékes gázt fogyasztó háztartást tartottak nyilván, ezek mindegyikében vezetékes gázt használnak a lakások fűtésére is. Intézményi ellátottság Az egészségügyi alapellátás keretében 2008 végén két háziorvos és praxisonként egy körzeti ápolónő látta el a lakosságot. Egy háziorvosra 1532 lakos jutott, a megye városai közül csak Mindszent és Sándorfalva háziorvosai voltak leterheltebbek. A lakosság gyógyszerekkel való ellátásáról a helyi gyógyszertár gondoskodik. A településen családsegítő és gyermekjóléti szolgálat működik, amelynek szolgáltatásait több mint 1800 fő vette igénybe 2008-ban. Az intézmény Pitvaros, Nagyér, Királyhegyes, Ambrózfalva és Csanádalberti községekkel közös működtetés alatt áll. Az as évek második felétől a településen öregek napközi otthona működik, jelenleg az intézményben 50 férőhelyen 46 rászoruló nappali ellátása biztosított ben gondozóház jött létre az idősek tartós ápolására, amely 2008-ban 16 fő befogadására volt alkalmas. Csanádpalotán a szomszédos Királyhegyes óvodájával közös igazgatású oktatási intézmény működik. Az intézmény keretében 20 bölcsődei és 120 óvodai férőhelyet tartanak fenn, a beíratott bölcsődések száma némileg meghaladta a férőhelyekét, az óvodai ellátásban azonban 100 férőhelyre 98 gyermek jutott. Szintén a tagintézmények közé tartozik a település általános iskolája, ahol 2008-ban 8 évfolyamon 10 osztályban 249 általános iskolás tanult, oktatásukról 22 pedagógus gondoskodott. A gimnáziumi felnőttoktatásban 11 fő vett részt.

6 109 ÚJ VÁROSOK A közművelődést szolgáló települési könyvtár már több mint fél évszázada áll az olvasni vágyók rendelkezésére (könyvtári egységeinek száma 31 és fél ezer). A megye legszebb községi könyvtára címet elnyert közművelődési intézményben több számítógépen biztosított a világháló elérése. A könyvtárral egyidőben nyitotta meg kapuit a művelődési ház, amely napjainkban is számos kulturális rendezvénynek ad otthont. Itt rendezik a majálissal kapcsolatos, a falunapi és a karácsonyi programsorozatot, az évről évre nagy érdeklődésre számot tartó Nemzetközi Böllérversenyt, a Falulakodalmat, a Szomszédolót és a Kelemen László-emlékestet. Számos kézműves, iparés népművészeti, valamint fotóművészeti kiállítás, színielőadás, filmvetítés várja a látogatókat. Az épület színpaddal és klubhelyiségekkel is rendelkezik. Az 1990-es évek végétől a közbiztonság javítását szolgálja a Csanádpalotai Polgárőrség Egyesület. A városban önkéntes alapon már több mint egy évszázados múlttal működik tűzoltóság.