Környezettudatos agrároktatás Vásárhelyen

Átírás

1 Hódmezővásárhelyen 1896-ban alapították meg a Magyar Királyi Földműves Iskolát. A városban ezzel indult meg az alapfokú agrárszakképzés. Ebből nőtt ki az éppen aktuális oktatáspolitikai elképzeléseknek és társadalmi igényeknek megfelelően a középfokú, a technikumi, majd a felsőfokú technikumi képzés, később pedig a főiskolai, végül az egyetemi kari képzés. Gazda-, szakmunkás-, és technikusképzés, üzemmérnökök, agrármérnökök és szakmérnökök kibocsátása, a bolognai rendszerű mérnökképzés egyaránt jelen voltak, illetve vannak az ugyancsak változatos képzési palettán. Elmondható azonban, hogy a felsőfokú képzés, az agrár-felsőoktatás megjelenésével is mindvégig megmaradt a középfokú agrárszakember-képzés. Az agrárszakképző intézmény 1993-ban vette fel Gregus Máté, egy hódmezővásárhelyi mintagazda, közéleti személyiség nevét, aki a vásárhelyi parasztság szülötte, később pedig képviselője volt, és sokat tett a falu, a város felemelkedéséért. Az iskola a hódmezővásárhelyi középfokú iskolák összevonása (Hódmezővásárhelyi Integrált Szakképző Központ, HISZK), majd a Klébelsberg Intézményfenntartó Központba (KLIK) való beolvadása után kiválva a HISZK-ből augusztus 1-jével került az agrártárca fenntartásába, és lett végül az FM Agrárszakképző Iskolák Hálózatának (FM ASZIH) intézménye, önállóan működő és gazdálkodó iskolaként. A jelenlegi épületbe egy lakótelep közepén létesített korábbi általános iskolába 2011-ben költözött az iskola. Ekkor megtörtént az épület energetikai korszerűsítése, a nyílászárók cseréje, a teljes falfelület hőszigetelése és a fűtés korszerűsítése is. A felújított, korszerűsített épületbe 2011-ben költözött az iskola 1. oldal (összes: 5)

2 Az iskola viszontagságos múltjáról, a jelenlegi képzésről, a gyakorlati oktatás hátteréről, gondjairól Nagy Zsuzsanna igazgatóval beszélgettünk, a tanüzemet pedig Horváth János tanüzemvezető mutatta be. A korábban vegyes típusú iskola profilját megtisztították: a mezőgazdasági szakképzés két fő ága, a mezőgazdaság és az agrárgépészet maradt a fő képzési irány, kifutó rendszerben pedig az örökölt műszaki (ipari) képzés utolsó osztályai végeznek. A szakgimnáziumi képzésben a mezőgazdasági ágazatban érettségi után 1 év tanulással mezőgazdasági technikus vagy állattenyésztő és állategészségügyi technikus szakképzettséget szerezhetnek a tanulók. További lehetőség, hogy a mezőgazdasági technikus szakképzettségre építve további 1 év alatt az állattenyésztő és állategészségügyi technikusi végzettséget is megszerezhetik az ambiciózusabb diákok, és ezáltal két szakmát is rövid idő alatt elsajátíthatnak. Az állattenyésztő és az állategészségügyi technikus szakképzettség megszerzésére felnőttoktatás keretében is van mód náluk. A technikus tanulóknak lehetőséget adnak a T kategóriás, vagyis a vontatóvezetői jogosítvány megszerzésére, valamint a helyi növényvédő állomással együttműködve a 80 órás növényvédelmi (méregraktár- kezelő) tanfolyam elvégzésére is. A 3 éves szakközépiskolai képzésben mezőgazdasági gépész, gazda és állattartó szakmunkás képesítéseket lehet szerezni. A szakmai vizsga után a végzett diákok azonnal munkába állhatnak, vagy további 2 év alatt felkészülhetnek az érettségi vizsgára. A gazda- és a mezőgazdaságigépész- képzés a tanévben indult, akárcsak az állattenyésztő és állategészségügyi technikusok képzése. Az oktatás-nevelés, elsősorban az elméleti oktatás feltételei adottak; a szaktantermeken túl speciális 2. oldal (összes: 5)

3 tantermek is rendelkezésére állnak az informatika, a számítástechnika és az idegen nyelvek (angol, német) oktatásához. A gyakorlati oktatás amit az iskola vezetése elsődlegesnek tart hátterét a gorzsai tanüzem biztosítja, amely a valamikori Gorzsai Állami Gazdaság (mai Gorzsai Mezőgazdasági Zrt.) területéből lett kiszakítva. Az iskola mindent megtesz a fejlesztése és korszerűsítése érdekében, de évtizedes lemaradást kell behozniuk, aminek megkezdésére csak a szaktárcához kerülésükkel nyílt lehetőség. A tanüzem teljes területe 71 hektár. Ebből mintegy 60 hektárt szántóként művelnek (a fő növények a búza, a kukorica, a napraforgó és egy kevés tritikálé), van 0,5 hektár új telepítésű gyümölcsös (alma, körte, szilva, sárgabarack), valamint egy zöldséges kert, és tervezik egy fűtetlen fóliasátor létesítését is. Az állattenyésztési telepen szarvasmarhával, juhval, lóval, és időszakosan baromfival találkozhatnak a tanulók, akik minden munkában tevékenyen részt vesznek. Az iskolától mintegy 10 kilométerre levő tanüzembe busszal szállítják a diákokat. A tehenészeti telepen 35 szarvasmarhát tartanak. A háromállásos fejőház felújítása a közeli terveik között szerepel. A gépészoktatás bázisa a tanműhely (gépműhely), amely szintén felújítás alatt van. Nemrég elkészült a fedett szalmatároló és a gépszín. Ugyancsak nemrég újították fel a szociális épületrészt (öltözők, mosdók, oktatóterem stb.), és már üzemel az új bálakazán, ami lehetőséget ad a szociális épület és a gépműhely szalmabálával való költségtakarékos fűtésére. A tanüzem az alapvető gépparkkal rendelkezik. Nemrég vásároltak új vetőgépet, az új szabványoknak megfelelő permetezőgépet és vettek egy újabb traktort is. Tehát folyamatos a fejlesztés, a korszerűsítés, bár csak lépésről lépésre tudják ezt megvalósítani. A gyakorlat és az elmélet aránya 60:40 százalék 3. oldal (összes: 5)

4 A gyakorlati oktatásban a tömbösített megoldást alkalmazzák, melynek során a tanüzemben csak gyakorlati munka zajlik, az itteni tantermet leginkább vizsgáztatásra használják. A gyakorlat és az elmélet aránya 60:40 százalék, mind a szakképzésben, mind a technikusképzésben. A gyakorlatokat elsősorban az iskola tanüzemében tartják: vannak naposi (pl. fejés, takarmányozás) és hetesi gyakorlatok (az órarend szerint, ami az aktuális növénytermesztési, állattenyésztési munkákhoz igazodik), valamint van az összefüggő nyári gyakorlat, amit tanulószerződés keretében végeznek a diákok. A tanüzemi gyakorlati lehetőségek azonban korlátozottak, így a legmodernebb gépek, technikák üzemi körülmények közötti megismerésére külső gyakorlati helyek bevonása szükséges. A legtöbb tanulót a Hód-Mezőgazda Zrt. és a Hód-Agro Zrt. fogadja és foglalkoztatja együttműködési megállapodás keretében, bár a NAK engedélyével kisebb gazdaságoknál, magángazdálkodóknál (baromfitelep, sertéstelep) is van lehetőség gyakorlatra. Az iskola az utóbbi években kiemelkedő sikereket mondhat magáénak a mezőgazdasági technikusok Országos Szakmai Tanulmányi Versenyein (OSZTV). Két éve az 1., a 2., a 6., a 9. és a 11. helyet mind az iskola tanulói hozták el, de a 2017-ben Tatán rendezett versenyen is az iskola diákja szerezte meg az 1. helyet. Nagy büszkesége az iskolának egyben a gyakorlati képzés terén tett erőfeszítéseik elismerése, hogy három szakmában is ők szervezhették az országos döntőt: a mezőgazdasági technikus OSZTV, az állattenyésztő és állategészségügyi technikus OSZTV, valamint a gazda SZKTV (a Szakma Kiváló Tanulója Verseny) döntőjét. Az iskola tanulói évek óta egybefüggő 3 hónapos gyakorlatra mehetnek Hollandiába (főleg kertészetekhez) egy testvérvárosi kapcsolatnak köszönhetően, a Magyar Holland Baráti Társaság támogatásával. Ezek a gyakorlati lehetőségek nagyon kapósak. Az érettségizettek, vagyis a technikusok vehetnek részt benne, évente fő. Az iskola részt vesz a Határtalanul programban is, melynek keretében a topolyai mezőgazdasági iskolával állnak kapcsolatban. Ennek keretében 1 hétre innen mennek tanulók oda, 1 másik hétre pedig onnan jönnek. Az iskola kiváló kapcsolatokat ápol a szakmai szervezetekkel, az agrárkamarával (NAK), a várossal, a mezőgazdasági karral (közös rendezvények, szakmai előadások stb.), és a Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesülettel, amely támogatói díjat is kiír mind a kar, mind az iskola hallgatói, tanulói részére. Az iskola saját rendezvényei, sport- és kulturális eseményei a diákélet gazdagságát tükrözik. A végzős évfolyamok Diákbálja és az Iskolaest programjai igen népszerűek. A sportélet jegyében vízitúrákat, sítúrákat, gyalog- és kerékpártúrákat szerveznek minden évben, amelyeken a diákok és a tanárok egyaránt szívesen vesznek részt. A szakmai rendezvények közül kiemelkedik az évente megrendezett Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon való aktív részvétel. A tanulók már az előkészítéséből is kiveszik a részüket, a többnapos rendezvényen pedig az állatok felhajtásában, gondozásában segédkeznek. A kiállításon önálló pavilonban mutatkozik be az iskola. 4. oldal (összes: 5)

5 Speciális tantermek is rendelkezésre állnak az oktatáshoz Az iskola fejlesztési elképzelései között a tanüzem korszerűsítése az elsődleges, de a képzés palettájának színesítése is szerepel a tervek között (pl. a mezőgazdasági gépészképzésben a technikusi szint megcélzása), és a felnőttképzésben is szeretnének továbblépni. A környezettudatos oktatás és nevelés elismeréseként 2016-ban az iskola elnyerte az ökoiskola címet. A tanulók létszáma jelenleg 258 fő, de ennél többet is fogadhatnának, ezért is fordítanak nagy figyelmet a beiskolázásra. A tanulók elsősorban a környékről (Csongrád és Békés megyéből) jelentkeznek a regionális beiskolázású intézménybe. Elhelyezést a városi kollégiumban tudnak biztosítani. Az iskola és a képzései iránt érdeklődők az intézmény honlapján ( [1]) is tájékozódhatnak. Szerző: Szekeres Béla Közzététel ideje: , szerda, 07:53 A forrás webcíme: 5. oldal (összes: 5)