NÉHÁNY ÉSZREVÉTEL A PAPYROTHECA-RÓL.

Átírás

1 LŐRENTHEY IM RE: A PAPYROTHECÁRÓL 349 F ontosak volnának e tanulm ányok részint a tiszta tudom ány szem p on tjából, m ert e folyam atok n em kis m értékben járulnak, szabad legyen e felfogással éln em, a föld anyagforgalm áh oz, részint pedig u. n. gyakorlati czélból, m in th ogy ásványos vizeink olyan nem zeti kincsek, m elyeket a tu d om ány m inden eszközével is gyarapítani kell.* NÉHÁNY ÉSZREVÉTEL A PAPYROTHECA-RÓL. Dr. L ő i í e n t h e y I m i i é - teil.*'1' 1893 elején B r u s i n a úrtól teljesen függetlenül fölfedeztem Tinnyén egy új csiga nemet, a melyet én eleinte Succineá-nak tartottam és csak midőn több példány birtokába jutottam, láttam, hogy ez bár a Swecmeá-hoz igen közel áll, de mégis annyira állandó az eltérő sajátságait illetőleg, hogy új nemnek kell venni. Én ezt akkor több geológusunknak, igy H a l a v á t s úrnak is megmutattam, de mielőtt közöltem volna, kaptam B r u s i n a egyetemi tanár úr szíves küldeménye gyanánt a «Papyrotheca a new genus of gastropoda from the pontié steppes of Servianx** *czimű értekezését, amelyben az én alakom Papyrotheca mirabilis B r u s, néven van leírva és a Lim naeák-hoz sorolva. Én ugyanezen év telén Zágrábba útaztam, hogy a Tinnyén gyűjtött gazdag anyagomat a markuseveci fauna alakjaival összehasonlítsam és így feldolgozzam. Ekkor alkalmam volt a Bipanjról (Szerbia) eredő eredeti példányokat is megtekintenem, amelyek szintén arról győztek meg, hogy itt egy Succinaeá-vai van dolgom. Ezen megfigyelésemet a tinnyei gazdag fauna leírása alkalmával akartam közölni, mivel azonban B r u s i n a úr ezen említett értekezéséről amúgy is referátumot kellene írnom, el nem mulaszthatom, hogy egyidejűleg ezen irodalmi tévedést helyre ne igazítsam. B r u s i n a úr ezen új nemet a Belgrádtól 25 krn-rel D-re fekvő Ripanj pontúéi képződményeiből Írja le, ahol agyagban és homokban fordul elő, Congeria sub- globosa P a r t s c h., C. Partschi C z j z., C. sp., Dreissensia sp., Neritodonta Stanae B r u s., Caspia Vujici B r u s., B ythinia sp., Melanopsis Martiniana Fer., M. impressa K r a u s s M., vindobonensis F u c h s., M. megacantha H a n d m., M. Zvjovici B r u s., M. LozaniciB r u s., M. Nesici B r u s., Ml Favlovici B r u s., Orygoceras fistida B r u s., Oryg. sp., Planorbis Lazici B r u s, és j. Marinkovici B r u s, társaságában. B r u s i n a úr ezen faunát a Z u j o y i c által szerkesztett «Annales Géologique de la Péninsule Balcanique» czimű folyóirat IY. kötetében 1892-ben közölte. így B r u s i n a úr az általa ismertetett új pontusi csiga nemek mellé sorolja még a Papyrothecá-t is, hogy ismét egy sajátságos új csiganemmel gazdagítsa a keleteurópai gazdag pontusi faunát. * Az ásványos vizek összetételének megváltozása nem kerülte ki eddig sem a figyelmet s dr. I l o s v a y L ajos tagtársunk 1890 márcz. hó 5-én érdekes adatot közölt éppen a beregmegyei vizek közül az ásványos vizek összetételének megváltozásához. L. Földtani Közlöny XX és Szerk. * * Előadta az 1895 november 6-án tartott szakülésén. *** The Conchiologist. Vol. II. pl (237)

2 350 LŐBENTHEY IMBE : B e u s i n a úr a P apyrotheca-1 ismertető értekezésében azt mondja, hogy mig ezelőtt harmincz évvel a horvátországi és többi délszláv Balkán tartományok levantei és pontusi képződményeinek faunái alig voltak ismeretesek, addig alig egy emberöltő alatt már általános feltűnést keltettek a bennök előforduló sajátságos molluszka typusok. Ez azonban nem csak a délszláv tartományokra áll, hanem a magyarországi levantei, de különösen pontusi képződményekre is, mert eltekintve a sok új fajtól, amely pl. az utolsó évtizedben a pontusi korszakbeli képződményeinkből ismeretes lett, megtaláltam a Valenciennesia Rouss., D reyssenom ya E u c h s és Aphanotylus B r u s. -on kívül a ZagrabicaBava., Boskovicia B r u s., Lytostom a B r u s. Micromelania B r u s., Orygoceras B r u s. Papyrotheca B r u s., és a Baglivia B r u s, új nemeket is ; H a n t k e n pedig ezen kívül még a T in n yea H a n t k. nemet fedezte föl, mig 30 év előtt alig tudtunk valamit ezen képződményekről. A magyarországi pontusi képződmények faunájok gazdagságát illetőleg nemcsak, hogy vetekednek a délszláv tartományok hasonkorú faunájával, hanem azt még felül is múlják. Ezen újabb pontusi korszakbeli csiganemek aránylag kevéssé ismertek, mivel csak néhány lelethelyen találtuk azokat és így gyűjteményeinkben alig, vagy egyátalában nincsenek képviselve. A Papyrotheca nemről azt mondja B r u s i n a úr, hogy olyan molluszka, amelynek csak távoli rokonait találni az ismert élő és kihalt alakok között. Szerinte papucsszerű alakjánál fogva rokonságban van a Crepidula illetőleg Spirociypta nemmel, különösen pedig a californiai krétából ismertetett Crepidula (S p yrocrypta) pileum G a b b.-i i o z áll igen közel ; mivel a Spirocrypta búbja is be van csavarodva, a baloldali ajak befelé hajlik és egy széles lemezt «septum»-ot alkot, a jobb ajak is befelé hajlik és részben eléri, sőt el is födi az előbb említett septumot. Yégre hozzá teszi B r u s i n a úr, hogy bár természetben nem hasonlította össze azokat, «de tény, hogy rokonok». A Spirocrypta tengeri, míg a Papyrotheca édesvagy elegyesvizi alak. A búb alakjára nézve még a Calyptraea illetőleg Galerus Chinensis L.-el is összehasonlítja B r u s i n a úr. A külalak azonban a Lim naeákhoz utalja B r u s i n a urat különösen a Lim naea (Acéllá) aquaria N e u m.- I i o z. Ki is mondja, hogy «állíthatjuk miszerint a Tapyrotheca egy Lim naea, amelynek az alakja a Crepidulát utánozza». Ezen téves alapból kiindulva, hogy ez egy Lim naea, az élő Lantzia J o n e s, Boskovicia B r u s., Lytostom a B r u s, és Corym bina Buxows-val kerülne egy családba, de B r u s i n a úr belátja, hogy a Corym bina nemtől annyira távol áll, hogy azzal nem lehet egy családba venni, azért jónak láija, külön családot fölállítani, a Papyrothecidae családját vagy legalább egy külön alcsaládot, a Papyrothecidinae alcsaládját, ahová a Papyrothecá-t beoszthatjuk. A Lim naeidae családjába tartozó Boskovicia, Litostoma és Corym bina nemektől tényleg olyan messze áll, hogy azokkal egy családba foglalni nem lehet, de új családot sem szükséges fölállítani olyan czélból, hogy oda beoszszuk, minthogy minden jelleg meg van arra nézve, hogy a Succineá-khoz számítsuk. Úgy hogy én most sem tartom egyébnek mint egy kevés kanyarulatból álló, összelapított Succinidae-nek, illetőleg a Succinidae családjába tartozó új nemnek. Nézzük, hogy nyilatkoznak ezen új nemről a legjelesebb malacologok, akiknek B r u s i n a úr ezen csiga nemet elküldötte véleményadás végett. (238)

3 A PAPYhOTHECÁRÓL. 351 C o s m a n n p á r i s i p a l a e o n t o l o g u s i g e n t a r t ó z k o d ó a n í r t e z e n n e m r ő l, a m i n t B r u s i n a ú r n a k a z e m l í t e t t m u n k á j á b ó l l á t j u k ; «A Pap. mirabilis B r u s, ú g y l á t s z i k e g y p t e r o p o d á l i o z h a s o n l í t a n a, h a a b ú b j a n e m l e n n e t o m p a, m i n t n é h á n y g a s t e r o p o d f a j n á l. C s a k u g y a n s a j á t s á g o s é s v a l ó b a n c s o d á l a t o s ( m i r a b i l i s )». Dr. B o e t t g e r O s z k á r a Majna melletti Frankfurtban már határozottabban nyilatkozik. Azt írja B r u s i n a úrnak, hogy «Papyrothecá-ja, igen sajátos és minden bizonynyal édesvízi és semmi rokonságban sem áll a Succinea és Om a- lo n y x stb.-vel, mert lia a ház vékonyságát tekintjük, akkor a fedő jelenléte ki van zárva, és éppen ezért nem lehet a Navicella-val összehasonlítani. Ebből az következik, hogy csakis a Lim naeidaek-kel hasonlítható össze és szerintem a Lantzia és Lim naea között állónak kell tekinteni, bár sem élő sem kövült analógját nem ismerem». Boettger úr ezen állításaira vonatkozólag a következő megjegyzéseim vannak. Először, hogy nem édesvízi, hanem elegyesvizi alak, amint azon összfaunából látni lehet, amelynek társaságában Ripanjon előfordul, de még jobban kitűnik ez azon faunából, amelynek társaságában én Tinnyén gyűjtöttem, amint ezt később a fauna eddig ismert alakjainak a felsorolása után látni fogjuk. Másodszor nem áll az, hogy a Succinea-val sem m i rokonságban sem áll, m ert a háza a nnyira vékony, hogy a fedő jelenléte k iv a n zárna; mert pl. a most élő Am phibiná-k háza sem vastagabb aránylag, ha tekintetbe veszszük, hogy mennyivel nagyobb alak. Ettől azonban tekintsünk el, hanem vegyük tekintetbe azt, hogy magának a Papyrolhecá-nak is mint minden más molluszkának a fejlődés folyamán a háza is erősbül, vastagodik. Nekem vannak pl. kis vékonyabb és nagyobb vastagabb héjú példányaim is, de a kisebb példányok héjjait sem tartom a ház átmérőjéhez viszonyítva annyira vékonynak, hogy a fedő jelenléte ezen oknál fogva ki lenne zárva, mert amint mondottam, az Am phibinák és más Succinea alnem héjjá sem erősebb aránylag a ház átmérőjéhez viszonyítva mint a Papyrotheca-é. A nemi jellegek pedig, amint azt később látni fogjuk, teljesen egyeznek a Succineák jellegével és így alakunkat messze távolitják a Lantzia éi L im naeá-tói és hogy a Spirocrypta és Galerus-tói nagyon távol áll, azt hiszem nem kell bizonyítanom. B r u s i n a úr a Papyrotheca nem jellegeit a következőkben adja. A ház vékony és olyan mintha egy darabka fehér papírból lenne készítve, kevéssé csiga alakú és köldök nélküli egy búbból és egy kanyarulatból áll. Az alakja sajátságos és csakis egy összenyomott Succinea-val lehet összehasonlítani, amely megnyúlt Crepidula alakot öltött. A búb megnyúlt mint az Acéllá-nál és csak egyszer csavarodik be, azután pedig nagy szájjá szélesbül, ez utóbbi rész majdnem egész harang alakú, az ajkak hiányoznak, a búb hegyes. Az orsó alakú búb, amely közvetlenül a csúcs (apex) alatt van, a szájnyílás felé húzódó s aránylag széles lemezzé alakul, amely egy éles élet képez a szájnyílás hátsó részével. A szájnyílás külső széle lefelé erősen kitágul, míg fölfelé egy hegyes csúcsban (angle) végződik és így egy septum formájú lemezzé alakul. Ez (t. i. az él) az említett lemezzel az orsó alakú búbnál találkozik, vele egyesül, de csak részben födi be, sokszor egy élesen elkülönülő síma tér marad, amely egy mélyített csatornához (folyókához) hasonlít. A harang kagyló alakú, finom, szabá- (239)

4 35 2 LŐRENTHEY IMRE : lyos nem egészen körkörös vonalakkal van díszítve, amelyek a háti oldalon erősebbek, míg a harang belső oldala csaknem teljesen síma. A Papyrotheca mirabilis Brus, leírásánál a szerző az eddig mondottakhoz még hozzá fűzi azt, hogy a belső lemez nagyon keskeny, míg a külső vagyis azon rész, amelyet ő septumnak nevez, nagyon széles és a fölülete pedig sok szabályos körvonallal növekedési vonallal van díszítve, minthogy a septum széle folytonosan növekedhetik. A legjobb megtartású és csaknem teljesen ép példány (1. ábra) magassága 4,5 mm, a szélessége 1,9 mm, a vastagsága pedig 0,5 mm. A septum 2 mm magas. A hiányos példány (2. ábra.) 5,5 mm magas, 2,2 mm széles; a septum kb. 4 mm magas és így az egész ép állapotban 10 mm magas lehetett. Végül hozzá teszi B rusina úr, hogy «nem hiszem, hogy ezen faj nagyobb magasságot ért volna el, különben nagyobb töredékeket is találtam volna.» Bipaojon annyira gyakori, hogy Brusina úr több mint 50, részben egész részben töredékes példányt gyűjtött. Leírja és lerajzolja még ezen kívül a Papyrotheca pseudogyra Brus, és Pap. contraria Brus, új fajokat is, melyek kisebbek a mirabilis-nál. Én B oettger úrral szemben a Papyrotheeá-1 nem tartom egyébnek, mint egy kevéssé becsavart és összelapított kis Succinea nemnek. Azon leírás, melyet Brusina úr adott és amelyet föntebb közöltem, szintén jobban közelíti a P apy- rothecá-t a Succinea-hoz, mint a Limnaeci-hoz, mivel sem köldöke sem ajkai nincsenek. Különben amint láttuk maga Brusina úr is azt mondja a nem leirásánál, hogy «az alakja sajátságos és csakis egy összenyomott Succinea-\al lehet összehasonlítani, amely egy megnyúlt Crepidula alakot öltött.» H ogy B rusina úr ezen állítása daczára a Papyrotheca-1 mégis a L im - naea-khoz sorolja, annak egyedüli okát BoETTOER-nek azon nyilatkozatában látom gyökerezni, hogy nem lehet Succinea. mivel a háza annyira vékony, hogy a fedő jelenléte ki van zárva. Ezen állítás azonban elveszíti minden bizonyító hatását, ha kimondom, hogy én találtam Tinnyén vastagabb házú Papyrotheca-1 is, a társaságában pedig egy 2,5 kanyarulatból álló új kis Succinea fajt, a Succinea gracilis L öeent. nov. form a-t, amely szintén olyan vékony héjú mint a Papyrotheca, azért mégis határozottan Succinea, mivel a háza vékony, finom, a kanyarulatok hirtelen nőnek, az utolsó kanyarulat 2 3-szor akkora, mint az egész tekercs (spira), az ajkak hiányoznak (ungelippt) és így természetesen a köldök is. Mivel tehát Succinea, a héj vékonyságának daczára, fedővel kellett bírnia. A Papyrotheca-1 gondolatban igen szépen magunk elé állíthatjuk, ha a tinnyei Succinea gracilis LöRENT.-t képzeletben a l balfelé kicsavarjuk úgy, hogy csak 1,5 kanyarulat maradjon meg. De viszont előállíthatnánk a Succinea-1 is, ha a I'apyrotheca-1 jobb felé csavarnánk be 360 -ra, mert akkor az úgynevezett belső- és külső-lemez (septum) összesodorva a tengely kéjizéséhez járulna hozzá, míg a két csúcsba futó él a varratvonalat alkotná. A Papyrotheca-1 nem lehet sem a pontusi korszakbeli Acéllá aquaria NEUM.-hoz hasonlítani, sem a hozzá közel álló levantei korszakbeli Acéllá transsylvanica Kom-hoz, mivel ezeknél az ajkak összefüggők és a köldök is megvan, tehát a Limnaeidae-k jellegeit viselik magukon, míg a Papyrotheca a Suceinidae-k jellegeit hordja magán. (240)

5 A PAPYROTHECÁRÓL A P apyrotheca m irabilis Bnus.-nak több példányát találtam, amely mind fényes, fehér és többnyire áttetsző ; nagyságuk változó ; a magasság 2-6,5 mm között ingadozik a teljes példányaimnál, de vannak ennél nagyobbak is, így pl. találtam egy töredéket, a mely csak a búbrész és a septumból áll, ez már nem fehér, fényes és áttetsző, hanem mivel egészben vastagabb héjjá, sárgás és nem áttetsző ; a mérhető septum résznek a magassága pedig a búbbal együtt 5.3 mm, úgy hogy az egészen ép példány több mint 10 mm magas lehetett. Az épebb és nagyobb példányoknál a szélesség 1,5 2,5 mm között váltakozik. Ebből látható, hogy itt Tinnyén a Papyrotheca aránylag valamivel nagyobbra nőtt, mint Eipanjon. Tinnvén nem annyira gyakori, mint Eipanjon, mivel én eddig csak 12 példányt gyűjtöttem, holott nagyon sok anyagot vizsgáltam át, úgy hogy a gyakoribb alakokból sok száz példány jutott a birtokomba. Hogy a tinnyei faunának teljes képét nyújtsam és így a víz minőségéről fogalmat alkothassunk magunknak, illetve, hogy kimutassam, miszerint a P ap y rotheca nem édes, hanem elegyesvizi alak volt, felsorolom a Tinnyéről eddig ismert összes alakokat, amelyeknek több mint 3/» része Magyarország területéről eddig egyedül innen ismeretes. Vertebrata : Pycnodus Münsteri Ag. Ostracoda : nagy számmal. Gasteropoda : H elix up., Succinea sp., S. gracilis Lőrent. nov. sp., P apyrotheca m irabilis Brus., Planorbis verticillus Brus., P ptycophorus Brus., P. S abljari Brus., M elanopsis M artiniana Fér., M. im pressa Krauss., M. vindobonensisfuchs.,m. scripta Fuchs., M. B ouóíf éb., M. defensa Fuchs., M. defen sa var. trochiform is Fuchs., M. Sturi Fuchs., M. Zujovici Brus., M. serbica Brus., M. avellana Fuchs., M. cfr. leobersdorfensis Handm., M. Fuchsi Handh., M. stricturata Brus., M elania nov. sp., T innyea Vásárhelyei Haxtk., H ydrobia Vidovici Brus., H. atropida Brus., H. a ( Caspia) Dybowskii Brus., H. ( Caspia) Vujici Brus., H. ( Pannonica nov. gen.) m inim a Lőrent., nov. sp.. M icrom elania Bielzi Brus., M. Bielzi var. swzcafalörent., nov. form., Prososthenia pontira Lőrent. nov. ps^o ipgoceras cultratum Brus., 0. corniculum Brus., N eritodonta Pilari Brus., N. Zog ráfi Brus., N. Cunici Brus., N. cfr. Cunicï Brus., N acella p y g m a ea Stol. Pelecypoda: Congeria. PartschiCz.iz., C. om ith op sisb r u s., C. tinnye ia n a L ő r e n t. nov. sp., C. ram phophora Brus., C. nov. sp. C. scrobiculata Brus., C. Gittneri Brus., C. M ártonfii Lőrent., ( selenoides lîrus.j, C. pseu doauricularis Lőrent., C. m inim a Brus., C. D oderleini Brus., L im n ocardiu m B obici Brus., L. Jag ici Brus., L. pseudoobsoletum Fuchs., L. nov. sp., Unio 2 sp. ind., Pisidium sp. in d * * Ezen faunát ismertettem a magyarhoni földtani társulatnak 1893 decz. 6-án tartott szakülésén, de a közzétételben mindezideig a táblák rajzoltatásával járó nehézségek akadályoztak, hiszem azonban, hogy ezen nehézségeket leküzdve, legközelebb közölhetem már. Földtani Közlöny. XXV. köt (241) 23