Pollenszelvények a medenceperemi pannonból

Átírás

1 Földtni Közlöny, Bull, oj he Hungrin Geol. Soc (982) IIS Pollenszelvények medenceperemi pnnonból Mihádzné dr. Frgó Mári* (5 ábrávl) Összefogllás:,A három, egymástól ngy távolságr levő fúrás vizsgált, közép-európi és Kelet-Ázsiából, ill. Észk-Amerikából szármzó ffjok együttese lpján korát, z ökológii dominnciviszonyokból pedig pnnon-tóhoz viszonyított biofácieseket állpított meg.. A Blton-felvidéki 3,7 m-es folytonos szelvény felsőpnnon legfelső folyóvízközeli, ezltt prtközeli és ettől távolbbi erdőflórát muttott vegyeserdő és ligeterdő összetétele lpján. A medencebelseji minták zonos szkszán inkább állóvízi pollenflór. 2. A pesti síkság idősebb felsőpnnonjábn hegyoldli és prtszegélyi vegetációt jelző sporomorfák dominnci viszonyiból prtvonl ingdozásokr lehet következtetni. Korrelálhtó ngymélységű medencei fúrások megfelelő spektrumivl z egyeki és kecskeméti ngyfúrások többszáz méteres mélységeiben. 3. A bükklji Csoznytető fúrásmintái z lsópnnon trnszgressziós és regressziós szkszink növényborításár világítnk rá. E vegetációkbn kissé sósvízi biofáeies z lg és hlofit lágyszárú együttes jelentkezésében tpsztlhtó (. ábr).. ábr. Helyszínrjz. Jelmgyrázt:. VindoryszöUös- 2. Rákoskeresztúr- 3. Miskolc-Csoznytetu Fig.. Lyout. Legend:. Vmdornyszöllős, 2. Rákoskeresztúr, 3. Csoznytető t Miskolc. Bevezetés Fitl medencéink komplex vizsgált folymán felvetődött múltbn is kérdés peremi és medencebelseji neogén képződmények kifejlődésének különbözőségéről. A litofácies eltérései ngyrészt fiziki, tektoniki megokolások lpján mgyrázhtók. Ezek mindenképpen elsődlegesek voltk, később re- 43 Budpest, Népstdion út 4. MÄFI

2 62 Földtni Közlöny 2. KÖTET, 2. füzet gált rá z élővilág. A biofáciesekben, vgy zok eltolódott voltábn jelentkező Különbségek földrjzi dottságokr üledékgyííjtő teknő pereme és belseje közötti különbségekre vezethetők vissz. A pollenflór összetételében két szempont kerül előtérbe:. A korjelző fjok jelenléte, pnnon esetében kevés vezérfj: Nyss, Liquidmbr, Symplocos, Cyrillcee egyes fji mellett inkább z átfutok Tsug, Eucommi, Ilex, Myric, Juglndcee, Butcee egyes fji szerepelnek. 2. A fjtok ökológii összetétele z üledék fáciesviszonyát htározhtj meg, mint később példákon látjuk. Qurtergeologusink (HALAVÁTS-tól és SÜMEGHY-től (955) kezdődően) szembetlálják mgukt e kettős dottsággl, de ugynígy neogén kuttói is, BAETHA (975), JÁMBOR Á. KORPÁSNÉ HÓDI M. (972). A két terület üledék - tni és fejlődéstörténeti összehsonlítását SZÓNOKY M. (978) dj. Plinológii vizsgáltim áltlábn lföldi ngyfúrások teljes rétegsoránk finomszemű mintáin történtek (MLHÁLTZNE 976, 979). Évek folymán medenceperemi nygom is dódott, részben szerződéses, részben tervmunkábn. Az lábbikbn ezekből ismertetek néhány értékelést. 2. A pollenszelvények értékelése bn végeztem pollennlizist Tátik csoport bzlttkrójánk felszínén kilkult tőzegtvk 3 4 m-es tőzeg, gyg, finomhomok nygú rétegein JuGOViCS L. kérésére. Ezek közül egy fúrás, vindornyszőllősi, 34 db mintáj dott folymtos pollenszelvényt (2. ábr) 44 és 403 szemcse közötti fpollen-együttesekkel. A Blton környéki pnnon korbesorolását BARTHA F. összefogllásibn kpjuk (97). Az egész 3,8 m-es fúrásbn fj- és egyedszámr egyránt gzdg pollennygot kptunk, mi nemcsk dús vegetáció, de jó fosszilizáció eredménye is. A felszíni, holocén korbn felhlmozódott tőzeg, vízzáró közegként, redukciós folymtot biztosított z ltt lévő tljbn leülepedett polleneknek és biztosított épségben mrdásukt. A medenceperemi felszínközeiben történt üledékképződés nem folytonos, így jelen szelvény sem teljes koregymásutániságot dj, felsőpliocén és pleisztocén z üledékképződés szünetelése vgy denudáció mitt hiányzik. A fúrás leglsó rétege 3,5 3,8 m között zöldessárg gygos homokbn 76 %- ki urlkodó mennyiségű Pinns silvestris típusú pollen és 0 % körüli értékkel egyéb fenyőféle: P.hploxylon, Tsug, Abies, Keteleeri. A vízközeli ligeterdőt jelző Alnus, Betul, Slix lárendelt szerepű, méginkább lomberdőt képviselő Quercus, Corylus, Acer. A regresszió első fázisábn előretört hegyoldli erdő vegetációj. 2,3 3,5 m-en belül 0 cm-enként vett minták pollenegyüttese eléggé egységes, viszont eltérő felette és ltt kpott pollenképektől. A tűlevelű mrdványbn visszesett Pinns silvestris típusú pollen mennyisége, de sok hrmdidőszkr jellemző Pinns hploxylon pollennel értékelhető fenyőféleség. A lucfenyő ebben szkszbn éri el legngyobb kiterjedését 3%-os pollen mennyiséggel. A humidbb igényű Abies több mintábn is jelentkezik. Csknem folymtos Tsug megjelenése, míg Keteleeri, Scidopitys, Podocrpus csk szórványosn és 2 % ltti értékkel szerepel. Folymtos Quercus jelen-

3 M iháltzné: Pollenszelvények medenceperemi pnnonból 63 VINDORNVASZOLLOS IV. mező 2. ábr. Vindoniyszöll6s IV. mező pollenszelvénye. Jelmgyráz t. Tőzeg, 2. Agygos iszp, 3. Agygos ; homok, 3. Finomhomok, 5. Durvszemű homok Fiy. 2. Plynologicl profile of Vindornyszöllös IV. Legend:. Pet, 2. Argillceous silt, 3. Argillceous snd, 4. Fine snd, 5. Corse snd léte, de mximum is csk 0% körüli. A többi közép-európi lombosf: Fgus, Cstne, Crpinus, Ulmus, Tili, Juglns 5 5% ltti értékkel vesznek részt lombhulltó együttesben. Az Észk-Amerik, ill. Kelet-Ázsi területéről szármzó Gry, Pterocry, Celtis, Bhus, z Arlicee egyes fji is hozzájárultk kevert lomerdő vegetációképéhez. Az Észki-srk körül kilkult rktotereier flór kelet-ázsii meriki növényvilágnk m is lkotórésze, viszont Európábn z eljegesedési folymtok megritkították, egyes nemzetségeit eltüntették. Jelenlétük így támpontot nyújtht hrmdidőszk és negyedkor közötti htár megvonásához. Mediterrán fjok z Ostry, Plme, de egyik sem hldj meg z %-os előfordulást.

4 64 Földtni Közlöny 2. kötet, 2. füzet A 2,06 2,3 m-es gygminták flóregyüttesében vízprti ligeterdő elemei hegyoldli együttes mellett lényeges szerepűek. Gyengébb kifejlődést mutt lomberdő, mi kisebb klímromlásr vezethető vissz, főleg felső két réteg vetületében. Az gyg fölötti 6 cm-es rétegben durvhomok z üledéknyg, mi beltó fokozódó regressziójávl mrdhtott hátr. Pollentrtlm lpján viszonylg hűvösebb klím áthúzódás bbn is muttkozik, hogy melegigényű lombosok csk mi mérsékeltövi fjokr szorítkoznk. A 0,8 2,0 m közötti rétegsor 0 cm-enként vizsgált mintáink eléggé egyveretú pollenspektrum. Túlsúlybn lehetett hegyoldli tűlevelű erdő, de hideg-szárz éghjltot igénylő Pinus silvestris és Pice mellett z lcsonybb hegyoldlkon otthonos Abies és Tsug részvétele polleneikkel bizonyított. A lombosf-állomány számottevő lehetett, mégpedig sok tercier txonnl. Minden egyes rétegben megvn Rhus pollenje, ezenkívül Nyss, Liquidmbr, Juglns, Ostry, Celtis és z Arlicee egyes formáink előfordulás mi lombosf pollenek mellett, minál dúsbb, lombhulltó erdő jelenlétét bizonyítják. A vízközeli bioeönozis Alnus-b&n szegényebb, mint z előző rétegek lpján következtethettük, Betul állndó szereplése mellett kiegészül Cry, Pterocry, Myric gykori megjelenésével. A 0,4 0,8 m-ből szármzó négy mint közös jellemzője ligeterdő együttesben z Alnus, Cry, Pterocry teljes hiány, ezzel szemben sok Betul. Az éghjlt hűvösebbre fordulását tükrözi Pinus silvestris állomány növekedése, egyidőben lombosf-együttes visszhúzódás egyed és fjszámbn egyránt. Az áltlm vizsgált legfelső 0 cm-es réteg ngy egyedszám mellett fjszegény: Pinus, Pice, Btul, Slix pollent trtlmzott csupán. Ez pollenspektrum posztglciális fenyő-nyír szksz típusos példáj. Ide sorolását indokolttá teszi rétegtni helyzete is. A tőzegképződés tehát már boreális klímájú mogyoró fázisbn megkezdődött, mire zlföldi szikes tvk vizsgáltánál is több példát tláltm (MIHÁLTZNÉ 97). A felsőpnnónii lemelet legfitlbb tgját kptuk itt, miben kilkuló folyóvízrendszerek leglább úgy htnk növényborításr, mint kiszárdófélben lévő tó prtvonult. A folymtos digrmbn végig szereplő Betulpollene is erre világít rá A pesti síkság térképező fúrásink vizsgáltából Rákoskeresztúr néhány mintáját muttom be (3. ábr). A 3. fúrás 2,5 m-ből vett mint inkább montán ökológiát mutt. Urlkodó fenyőerdőre utló pollen, de között tekintélyes mennyiségű Pinus hploxylon, Cédrus, Podocrpus, Keteleeri, Tsug, Scidopitys, melyek már hrmdidőszki elemek. A lomberdőt csk Crpinus és mediterrán Zelkov, Celtis, cserjeszinten z Ericcee pollen képviseli z egyedszámbn sem gzdg együttesben. Aljnövényzetként páfrány és korpfűféle szerepel. Teljesebb biztonsággl felsőpnnónii korúnk vehetjük mrdványi lpján 6. fúrás 5,0 m-éről vett mintát. Polleneikkel jelentkezik z exotikus fjokkl kevert tűlevelű együttes, emellett sokfjú lombhulltó erdő is, vegyes tölgyes kíséretében szubtrópusi Symplocos és Plme egy-egy szemcsével. Cserjénként z örökzöld Ilex. A vízprti ligeterdő Alnus urlmú, de itt tláljuk tercier Juglndcee (Pterocry, Cry) fjit is. A lágyszárúk egy része vízben élő, ngyobb része vízközeli, vgy z erdő ljnövénye. Ehhez közelálló biosztrtigráfii egységet jelez 26. sz. fúrás,0 m-en. A tűlevelű erdő visszszorult egy keveset, lomberdő még ngyobb fjgzdgság több hrmdidőszki fpollenből, Bucommi, Nyss, Liquidmbr, Beevesi fjr követkéz-

5 Fúrás \ Txon mé(ység\ 3. 2,5 m 6. 5,0 m > j: V Pinus silvestris tipus Pice ь < R * к ( T3 (_> [Podocrpus 7 5 r 6» Tsug Scidopitys I' ' R E TA A ТЗ I- Elegncee I Ul Eucommi Rhus Ir-. R (Л IN >. z Liquidmbr III ex Reevesi Tili Olecee Frxi nus Symplocos julmus XX 'г ЩШШШШШШ 'i I ßimm j Ш 26.,0 m I ( 32. 5,0 m V. l û t i Í r Zelkov Celtis Betul 3. ábr. Rákoskeresztúr pollendigrmj Fig. 3. Pollen digrm of Rákoskeresztúr Alnus 3 6 I - : M\ 3 A > и с Fgus Pterocry Cry Juglns \ Myric Plme Slix Ы LU Corylus Grminee Chenopodicee Composite Polygoncee Polygonum persicori Plntgo Ы Ü E rr I Urtic «i ы TA А. >> ftyph TA TA - Q. Е >. z \ \ 205 Ш У \ \ P Myriophyllum Pollenösszeg 77 j ы ТЗ. >. ŰL Х' Lycopodicee Ovoidites Botryococcus \ Txon Fúrás-melység \ Pinus silvestris típus Pinus hploxylon tipus Pice Abies Cédrus Podocrpus S 0 Z N t> л D >, tu i?. 0 > ' t- 0 У/ 30,8 m ц! i? î XIII - 2 «i 33,4 m 'АЛ ж î И If XI- 0 56,7 m 7,4 m 20,0 m Eucommi -< Nyss > T E TC Л - 3 t. X ce i- < Cstne _ 7^ Tili ' II \ 70 \ ШШЁШ I 5 Щ I к ш У. 7 ШЁШШ i Р 76 P, ШЁЁШЖ < I < Ш Ш Î 57 // л \ У, y ууууу. y, \ i \ \ 70 VIII-5 43,8 m Шш V. i Ulmus Betul 4. ábr. Csoznytető pollendigrmj Fig. i. Pollen digrm of Csoznytető Alnus Quercus /, Fgus ö,?. с Juglns тз.с j > L с ш и Corylus ü s 3 в ; з J et (9 с ь> тз с ь> jc Composite Mlvcee Polygonum persicori cw E >. z Monocotyledon es &> bt тз > а M Sphg num Osmund П N U) г I I ТЗ - сп - J Л 94 Botryococcus brunii Ovoidites ligneolus Titthodiscus

6 Miháltzné: Pollenszelvények medenceperemi pnnonból 65 tethetően szármzott. A prtközeli ligeterdő Alnus, Betul, Slix pollenje mellett Pterocry tercier elemként szerepel. A vízben plnktonlg és vízi lágyszárú élt. Ez mint is, mint z előző prtközelséget jelez. Az édes és sós vízben is megélő Botryococcus mellett prtszegélyen eléggé ngy mennyiséggel megjelenő Chenopodicee, mint hlofít növény, enyhén sós közeget feltételez (VON DER BRELIE 977). A 32. fúrás 5 m-es mélységében prttól távolbbi, inkább montán elemek túlsúlyát muttó flórát kptunk 87,6 %-os fenyőrészleggel. Erősen csökkent ligeterdőt jelző fpollen-együttes, nem szerepelnek vízivízközeli lágyszárúk sem. Ez prtszegélytől távolbbi borítás, nyilván felsőpnnónii lemelet regressziós fázisáról tnúskodik. A fent jelzett kétféle ökológiájú polenflór megfelelőjével tlálkoztm lföldi mélyfúrások vizsgált folymán, z egyeki fúrás m-e között, és Kecskemét 3. sz. fúrás m-ig terjedő szkszán (MXHÁLTZNÉ 976, 979.). A párhuzmosítást z lemeleten belül lehetővé teszi kőzetszerkezeti vizsgáltok áltl igzolt földtni felépítés is (SZÓNOKY 978) A medenceperemi hrmdik kuttó-tér bükklji csoznytetői gygterület, mely mint cementipri nyersnygbázis került sokoldlú megkuttásr. Ezt területet z lsópnnónii beltó borított, mint z ekkori képződményeket legngyobb vstgságbn hrántoló XIII-2 jelű, 02 m-re htoló súlyponti fúrás vizsgáltából is kitűnik következőkben (4. ábr). A 30,8 m- éről vett mint pollenegyüttese lpján növényborítás urlkodón tűlevelűvel kevert-lomberdő túlsúlyánk (67,8%) muttkozik, főleg közép-európi fjokból összetett. A ligeterdő inkább égeres mint nyíres jellegű, de lárendelt szerepű, ugynúgy lágyszárú is, egy fjr korlátozottn. A prtszegélytől távolbbi flór kifejezését látjuk. A 33,4 m-en kirjzolódó digrm élesen különbözik z előzőtől, mind mennyiségi, mind minőségi értelemben. Alcsony százlékú tűlevelű fák pollenje lombhulltó erdőrészleghez viszonyítottn, ez utóbbibn nedves térszíni erdő igen mgs Ulmus-Juglns pollen %-kl igzolt. A ligeterdő csknem teljesen égeres, mellette csupán fűz volt elenyésző mennyiségben. A lágyszárú pollenegyüttesében а лаг) vízközeli fj ok kíséretében megjelenő Chenopodicee pollen Botryococcus lg-együttes, már sós tóprti vegetációt jelezve fáciest dó, z lsópnnónii lemeletre jellemzően. Az 56,7 m-es mintábn lignitcsíkos iszpréteg pollentrtlm inkább egy prttól kissé távolbbi txodium-láp és környéke flóráját muttj. 7,4 m-en fenyővel kevert lombhulltóerdő urlj flórát, de ott vn vízben élő Nyss fj is. A vízprti ligeterdő Betul, Alnus mellett, Pterocry, és Cry hrmdidőszki tgokkl is kibővült, lefűzött, kiédesedett állóvízközeli flórát ábrázolv. A XI-0 jelű fúrás 20,0-m-ének pollentrtlm lpján tűlevelű rész túlsúlyú vegyes erdőben. A ligeterdő gzdg pollen hánydát csk két fj nyír és éger tölti ki. Hrmdidőszki ffjok Rhus, szubtrópusi Symplocos és Rutcee egyes, inkább cserje fji z ugyncsk cserjeszintű Ericcee-vl. Az Ovoidites ligneolus R. Рт. mikrofbsszili z állóvízben, ennek prtján Orminee, Polypodicee és Sphgnum élhettek. A VIII-5 jelzésű fúrás 43,8 m-ről vett mintájánk pollenflóráj prtmenti ökológiát igzol. ATxodium trtlmú állóvízben Nyss, prtján kevés egyedszámú, de sokfjú ligeterdő tenyészett, mire z Alnus, Betul, Pterocry, Cry fpollenből következtethetünk. A prttól távolbb mérsékelt kiterjedésben tűlevelű, bükk és kevert tölgyeserdő lehetett, Corylus, Ilex, Ericcee, és

7 66 Földtni Közlöny 2. kötet, 2. füzet 5. ábr. A fúrások kor- és ökológii tábláj. Jelmgyrázt:. Tűlevelű- 2. Lombhulltó- 3. Ligeterdő 4. Szárzföldi,- 5. Vízprti,- 6. Vízi lágyszárú 7. Alg Fig. 5. Chronostrtigrphic nd ecologicl tbultion of the boreholes. Legend:. Coniferous, 2. Deciduous, 3. Gllery forests, 4. Terrestril, 5. Riprin, 6. Hydrophile herbceous vegettion, 7. Alge Butcee cserjékkel peremén. A lágyszárú növényzet inkább vízprti, vgy leglább nedves tljt igénylő. A Tytíhodiscus tengeri mikrofosszili. Rutcee pollent csk itt sikerült htároznom, mit NAGY L.-NÉ mecseki neogénből írt le (969). Alföldi lsópnnónii korú mintákt csk z lgyői olj fúrások nygából vizsgáltm, z főleg mikrofosszili nygábn más, néhány készítményem zsúfolt volt Hystrichospheride formáivl, mélyebb, nyugodtbb vizű településre utlv. A medenceperemi kifejlődés kvrgó szerkezete (SZÓNOKY 978), és medencebelseji nyugodtbb kilkulási lehetőség rétegzési formákbn is megnyilvánul, egymástól merőben eltérő képet muttv. A táblázt (5. ábr) vázltosn szemlélteti három prtszegélyi terület ökológii egyezését és eltérését. Irodlom References BARTHA F. (97): A mgyrországi pnnon biosztrtígráfii vizsgált. In: A mgyrországi pnnonkori képződmények kuttási. Akd. Kidó, Budpest VON DEE BEELIE, G. (977): Die Pollenflor der See-Sedimente in der Forschungsbohrung Nördlingen 973. Geologic Bvric 75 München, pp. 25. В. VAN GEEL nd T. VAN DEE HAMMEN (978): Zygnemtcee in quternry Colombin sediments. B,ev. of Pleobotny nd Plynology vol. 25., No 5. pp JAMBOE Á. KORPÁSNÉ HÓDI M. (972): A pnnónii képződmények szintezési lehetőségei Dunántúlí-középhegvség DK-i előterében. MÁM Évi Jel évről pp МШАТ/TZ-FAEAQO M. (966): Plynologicl study of Lower Pnnonin strt in the region of Görömböly. Act Miner. Petrogrphic Tom. XVII. Psc. 2. Szeged, pp MIHALTZNÉ FAEAGÓ M. (976): Egyek. sz. fúrás plinológii vizsgált. Földt. Int. Évi Jel. 973-ról, pp MIHÁLTZNÉ FARAGÓ M. (979): A kecskeméti Ke-3 sz. fúrás pleoflóráj plinológii vizsgáltok lpján. Földt. Int. Évi Jel évről, pp MIHALTZ FARAGÓ, M. MTJCSI, M. (97): Geologische Entwicklungsgeschichte von Ntronteichen uf Grund plynologische Untersuchungen. Act Geogrphic Tom. XI. Fse. 7. Szeged, pp Mucsi M. (973): A Dél-Alföld földtni fejlődéstörténete neogénben. Földt. Közi. 03. kötet, 3 4 sz. pp NAGY LASZLÓNÉ (969): A Mecsek hegység Miocén rétegeinek plinológii vizsgált. MÂFI Évkönyve LIT. köt. 2. füz. pp. (záró) STÍMEGHY J. (955): Fitl hrmd és negyedidőszki medenceüledékeink súlyponti kérdései. Kézirt SZÓNOKY M. (978): Felsőpnnónii medenceperemi és medencebelseji összletek kőzetszerkezetének összehsonlítás. Földt. Közlöny 08 köt., 4. szám pp VITALIS GY. (973): Kötönygipri nyersnygok földtni kuttás. SZIKKTI Tudományos Közlemények 45. pp. -79.

8 Miháltzné: Pollenszelvények medenceperemi pnnonból 67 Pollen profiles from the bsin mrginl Pnnonin M. Mihállz-Frgó Three boreholes of considerble spcing were exmined. The ssemblge of tree species deriving from Centrl Europe, Estern Asi nd North Americ in the pollen spectrum enbled the uthor to determine the ge of the enclosing sediment, while the ecologicl bundnces llowed her to identify the biofcies relted to the Pnnonin lke.. The 3.7 m of continuous section from the Blton Highlnd showed n Upper Pnnonin tompost riverside forest flor nd ner-shore nd frther onshore forest vegettion bsed on the mixed forest nd gllery forest pollen composition. The pollen flor recovered from the sme depth intervl of intr-bsin smples is, for the most prt, tht of lcustrine environment. 2. Abundnce rtios of sporomorphs recovered from the older Upper Pnnonin of the Pest Plin nd indictive of mountin-side nd littorl vegettion refer to oscilltions of the shoreline. The results cn be correlted with the corresponding spectr from severl hundred meters deep boreholes of t Egyek nd Kecskemét in the centre of the Pnnonin bsin. 3. Core smples from Csoznytető in the Bükklj (foot of the Bükk Mountins) re hve shed light on the vegettions of the trnsgressionl nd regressionl phses of the Erly Pnnonin. Tht these vegettions represented somewht sline-wter biofcies is indicted by the presence of n lgl nd hlophytous herbceous plnt ssemblge (Fig. ).