KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTUM. A nyugat-magyarországi utánpótlás - nevelési centrum tervezése, kivitelezése

Átírás

1 KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTUM A nyugat-magyarországi utánpótlás - nevelési centrum tervezése, kivitelezése tárgyú, a közbeszerzésekről szóló évi CXLIII. törvény 98. (2) bekezdés a) pontja szerinti uniós értékhatárt elérő értékű hirdetmény nélküli tárgyalásos eljáráshoz Ajánlatkérő felhívja az Ajánlattevők figyelmét, hogy az EKR rendszerben zajló közbeszerzési eljárással kapcsolatos rendszerüzenetek, az Ajánlattevő által e célra rögzített címére érkeznek, ezért fordítsanak fokozott figyelmet e rendszerüzenetekre, azokat a levelezőrendszerük, beállításától függően, esetlegesen spam üzenetként kezelheti.

2 T A R T A L O M J E G Y Z É K I. AJÁNLATI FELHÍVÁS... 3 II. ALAPVETŐ INFORMÁCIÓK, ÚTMUTATÓ...4 III. AZ AJÁNLATOK ÉRTÉKELÉSE, ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK...19 IV. AZ AJÁNLATI ÁR, KÖLTSÉGVETÉS V. AZ AJÁNLAT ÖSSZETÉTELE, AZ AJÁNLAT RÉSZEKÉNT BENYÚJTANDÓ IRATOK JEGYZÉKE VI. MELLÉKLETEK, IRATMINTÁK VII. VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS-TERVEZET (külön dokumentumban)..57 VIII. MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓ (külön dokumentumban)

3 I. AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁS (külön csatolva) 3

4 II. ALAPVETŐ INFORMÁCIÓK, ÚTMUTATÓ Értelmező rendelkezések és egyéb információk 1. Kbt.: a közbeszerzésekről szóló évi CXLIII. törvényt jelenti. 2. EKR: Elektronikus Közbeszerzési Rendszer 3. EKR rendelet: az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017 (XII.19.) Korm. rendelet 4. Ajánlatkérő (a közbeszerzési eljárás eredményeként létrejövő szerződésben Megrendelő): Nemzeti Sportközpontok Székhely: 1149 Budapest, Hermina út 49. Kapcsolattartó: Korpás Rudolf Telefon: (+36) rkorpas@mnsk.hu Honlap címe: 5. Ajánlatkérő megbízásából az eljárás során eljáró szervezet: BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. Székhely:1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3. Telephely: 1146 Budapest, Hermina út 49. Honlap címe: A jelen közbeszerzési eljárásban kijelölt kapcsolattartó személy: Kapcsolattartó: Zalai Péter Telefon: (+36) Telefax: (+36) zalai.peter@bmsk.hu Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó: Név: dr. Kiss László Levelezési cím: 1146 Budapest, Hermina út kiss.laszlo@bmsk.hu 4. Ajánlattevő: Az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárásban ajánlatot nyújt be. 5. Gazdasági szereplő: bármely természetes személy, jogi személy, egyéni cég vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, vagy ilyen személyek vagy szervezetek csoportja, aki, illetve amely a piacon építési beruházások kivitelezését, áruk szállítását vagy szolgáltatások nyújtását kínálja. 4

5 6. Kapacitást biztosító szervezet: A Kbt. 65. (7) bekezdésében meghatározott fogalommal bír. 7. Alvállalkozó: az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve a) azon gazdasági szereplőt, amely tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi, b) a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész vagy alapanyag eladóját, c) építési beruházás esetén az építőanyag-eladót. Az alvállalkozók bevonásával és azok teljesítésével kapcsolatban ajánlatkérő felhívja az ajánlattevők figyelmét a Kbt ára (1) A szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek, illetve közösen ajánlatot tevőknek vagy - ha az ajánlatkérő gazdálkodó szervezet létrehozásának kötelezettségét előírta vagy azt lehetővé tette [35. (8)-(9) bekezdés] - a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők), vagy az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) kizárólagos részesedésével létrehozott gazdálkodó szervezetnek (a továbbiakban: projekttársaság) kell teljesítenie. Építési beruházás esetén az alvállalkozói teljesítés összesített aránya nem haladhatja meg a szerződés értékének 65%-át. Az alvállalkozóknak a szerződés teljesítésében való részvétele arányát az határozza meg, hogy milyen arányban részesülnek a szerződés általános forgalmi adó nélkül számított ellenértékéből. (2) Az ajánlattevőként szerződő fél a teljesítéshez az alkalmasságának igazolásában részt vett szervezetet a 65. (7) bekezdése szerint az eljárásban bemutatott kötelezettségvállalásnak megfelelően, valamint a 65. (9) bekezdésében foglalt esetekben és módon köteles igénybe venni, valamint köteles a teljesítésbe bevonni az alkalmasság igazolásához bemutatott szakembereket. E szervezetek vagy szakemberek bevonása akkor maradhat el, vagy helyettük akkor vonható be más (ideértve az átalakulás, egyesülés, szétválás útján történt jogutódlás eseteit is), ha az ajánlattevő e szervezet vagy szakember nélkül vagy a helyette bevont új szervezettel vagy szakemberrel is megfelel - amennyiben a közbeszerzési eljárásban az adott alkalmassági követelmény tekintetében bemutatott adatok alapján az ajánlatkérő szűkítette az eljárásban részt vevő gazdasági szereplők számát, az eredeti szervezetekkel vagy szakemberrel egyenértékű módon megfelel - azoknak az alkalmassági követelményeknek, amelyeknek az ajánlattevőként szerződő fél a közbeszerzési eljárásban az adott szervezettel vagy szakemberrel együtt felelt meg. (3) Az ajánlatkérő nem korlátozhatja az ajánlattevő jogosultságát alvállalkozó bevonására, csak akkor, ha az eljárás során a 65. (10) bekezdése szerinti lehetőséggel élt. A nyertes ajánlattevő a szerződés megkötésének időpontjában, majd - a később bevont alvállalkozók tekintetében - a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles előzetesen az ajánlatkérőnek valamennyi olyan alvállalkozót bejelenteni, amely részt vesz a szerződés teljesítésében, és - ha a megelőző közbeszerzési eljárásban az adott alvállalkozót még nem nevezte meg - a bejelentéssel együtt nyilatkozni vagy az érintett alvállalkozó nyilatkozatát benyújtani arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll a megelőző közbeszerzési eljárásban előírt kizáró okok hatálya alatt. 5

6 (4) Az eljárás során az ajánlattevő által bemutatott valamely szervezet vagy szakember bevonásától nem lehet eltekinteni olyan esetben, ha az érintett szerződés sajátos tulajdonságait figyelembe véve az adott személy (szervezet) igénybevétele a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok értékelésekor meghatározó körülménynek minősült. Ilyen esetben csak a jogutódlás olyan eseteiben változhat a bevont szervezet, ha az új szervezet az értékeléskor figyelembe vett minden releváns körülmény - különös tekintettel a 76. (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben az értékelt személyi állomány - tekintetében az eljárásban bemutatott szervezet jogutódjának tekinthető. Az értékeléskor meghatározó szakember személye csak az ajánlatkérő hozzájárulásával és abban az esetben változhat, ha az értékeléskor figyelembe vett minden releváns körülmény tekintetében az értékelttel egyenértékű szakember kerül bemutatásra. (5) Építési beruházás esetén a teljesítésben részt vevő alvállalkozó nem vehet igénybe az alvállalkozói szerződés értékének 65%-át meghaladó mértékben további közreműködőt. 8. Ctv.: A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény. 9. Cégmásolat, cégkivonat, cégbizonyítvány: A cégjegyzék adatairól cégmásolat, cégkivonat vagy cégbizonyítvány kiadása kérhető. A cégmásolat a cégjegyzék valamennyi fennálló és törölt adatát, a cégkivonat a cégjegyzék fennálló adatait, a cégbizonyítvány pedig - a kérelemtől függően - a cégjegyzék egyes fennálló vagy törölt adatait tanúsítja hitelesen, illetve azt, hogy valamely meghatározott bejegyzés a cégjegyzékben nem szerepel(t) (a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény 12. ). 10. Kapcsolattartás nyelve: Az eljárás, a kapcsolattartás és a levelezés nyelve a magyar, joghatás kiváltására csak a magyar nyelvű okiratok alkalmasak. Ajánlatkérő az idegen nyelvű okiratok, dokumentumok ajánlattevő általi felelős magyar fordítását is kéri benyújtani, apostille hitelesítés nélkül (azaz a 24/1986 MT rendelet szerinti hiteles fordítás nem előírás). Felelős magyar fordítás alatt az ajánlatkérő az olyan fordítást érti, amely tekintetében az ajánlattevő képviseletére jogosult személy nyilatkozik, hogy az mindenben megfelel az eredeti szövegnek, és a nyilatkozatát valamennyi fordításhoz csatolja. A fordítás tartalmának a helyességéért az ajánlattevő a felelős. Nem Magyarországon letelepedett ajánlattevőnek is magyar nyelven kell benyújtani az ajánlatot, annak valamennyi dokumentumával együtt. 11. Közbeszerzési dokumentum (közb.dok.): Az általános és speciális követelményeket tartalmazó jelen dokumentáció, az eljárást meghirdető felhívás, a műszaki leírás, a kiegészítő tájékoztatás, a gazdasági szereplők által benyújtandó dokumentumok mintái Közös ajánlattevők: Több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot, amely esetben a közös ajánlattevők kötelesek maguk közül egy, a közbeszerzési eljárásban a közös ajánlattevők nevében eljárni jogosult képviselőt megjelölni. A közös ajánlattevők közötti megállapodásnak ki kell terjednie arra, hogy a közös ajánlattevők képviseletére jogosult gazdasági szereplő az adott eljárás tekintetében az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az egyes közös ajánlattevők képviseletében eljárhat. 6

7 12. Az egy közös ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő(k) személyében az ajánlattételi határidő lejárta után változás nem következhet be. Közös ajánlat benyújtása esetén az ajánlatnak tartalmazni kell a valamennyi közös ajánlattevő által aláírt Együttműködési Megállapodást az alábbi tartalommal: a) a közbeszerzés tárgyát, melyre a szerződés irányul, b) a közös ajánlattevők megnevezését, címét, c) a vezető közös ajánlattevő (a képviselő) megjelölését azzal, hogy a képviselő korlátozás nélkül jogosult valamennyi közös ajánlattevőt képviselni az ajánlatkérővel szemben a jelen közbeszerzési eljárásban és az ajánlatkérő felé megteendő, illetve megtehető jognyilatkozatok tekintetében, d) hogy a képviselő felel az ajánlatkérővel való kapcsolattartásért, a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés közös ajánlattevők közti koordinálásért és a közös ajánlattevők általi végrehajtásáért, e) valamennyi közös ajánlattevő nyilatkozatát arról, hogy egyetemleges felelősséget vállalnak a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés szerződésszerű teljesítéséért, f) hogy bármely közös ajánlattevő ellen indult csőd- vagy felszámolási eljárás esetén a közös ajánlattevők vezetője, vagy megmaradt tagjai ezt a tényt 5 munkanapon belül bejelentik a Megbízónak, és egyidejűleg nyilatkoznak, hogy a szerződést a kieső közös ajánlattevő nélkül is teljesítik, illetőleg a tag kiesése mennyiben hátráltatja a teljesítést, g) hogy a közös ajánlattevők nyertes ajánlattevőként történő kihirdetésének esetére a megállapodás hatályának beállta vagy annak megszűnése nem függ valamely további feltételtől vagy időponttól; hatálybalépése nem függ harmadik személy beleegyezésétől, illetve hatósági jóváhagyástól, továbbá hogy a megállapodás valamennyi közös ajánlattevő aláírásával lép hatályba, h) a közös ajánlattevők vezetőjének kifejezett nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a közös ajánlattevők vezetését elfogadja, i) meghatalmazást arra vonatkozóan, hogy a közös ajánlattevők képviseletére jogosult gazdasági szereplő adott eljárás tekintetében az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az egyes közös ajánlattevők képviseletében eljárhat. Ajánlatkérő felhívja ajánlattevők figyelmét, hogy a közös ajánlattevők képviseletében tett minden nyilatkozatnak egyértelműen tartalmaznia kell a közös ajánlattevők megjelölését. 13. Összeférhetetlenség: Az összeférhetetlenség vonatkozásában a Kbt a irányadó. 14. Pénzmosásról szóló törvény: A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló évi LIII. törvény. 15. Szabályozott tőzsde: A szabályozott tőzsde alatt a tőkepiacról szóló évi CXX. törvény 5. (1) bekezdés 114. pontjában meghatározott piacot kell érteni. (A szabályozott tőzsdék listája egyebekben megtalálható az alábbi linken: PDF 16. Szerződés: a közbeszerzési eljárás nyertese és az ajánlatkérő között létrejött szerződés. 7

8 17. Üzleti titok: A gazdasági szereplő az ajánlatában, hiánypótlásban vagy felvilágosításban, valamint a 72. szerinti indokolásban az EKR erre szolgáló funkcióját használva (EKR rendelet 11. (4) bekezdés), elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) [az üzleti titok védelméről szóló évi LIV. törvény 1. ] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. A gazdasági szereplő az ajánlatához indokolást köteles csatolni, amelyben részletesen alátámasztja, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. A gazdasági szereplő által adott indokolás nem megfelelő, amennyiben az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra. Az üzleti titok vonatkozásában, egyebekben a Kbt a irányadó. 18. Ajánlattétel költségei: Minden költség, amely az ajánlat elkészítésével és benyújtásával függ össze, az ajánlattevőket terheli. Az ajánlatkérő nem felel, és nem fizet olyan kiadásokért és veszteségekért, amelyek az ajánlat elkészítésével kapcsolatban az ajánlattevők részéről felmerülhetnek. Jelen közbeszerzési eljárás fajtája A közbeszerzési eljárás egyszakaszos, a Kbt. Második Rész 98. (2) bekezdés a) pontja szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás, mely eljárásban ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumban meghatározott feladatok ellátására kér ajánlatot. Kiegészítő tájékoztatás és helyszíni bejárás Az ajánlattételi felhívásban valamint a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást igénylő gazdasági szereplő (aki az adott beszerzési eljárásban ajánlattevő lehet) kiegészítő információért fordulhat az Ajánlatkérő nevében és képviseletében eljáró BMSK Beruházási, Műszaki, Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt-hez, melyet az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) felületén kell eljuttatni.doc, vagy azzal egyenértékű szerkeszthető formátumban. Az egyéb helyen benyújtott vagy faxszámra/ címre megküldött kérdést ajánlatkérő nem veszi figyelembe! Ajánlatkérő fenntartja annak a jogát, hogy bizonyos kérdéscsoportokat a következetes válaszadás, nyomon követhetőség és megfelelő tájékoztatás érdekében együtt válaszoljon meg. A kiegészítő tájékoztatásra egyebekben a Kbt. 56. (1)-(7) bekezdései az irányadóak. A gazdasági szereplő által feltett kérdések és az ajánlatkérő által kézbesített kiegészítő tájékoztatások a közbeszerzési dokumentumok részeivé válnak, ezeket az ajánlattétel során figyelembe kell venni. 8

9 Amennyiben az ajánlatkérő úgy ítéli meg, hogy a későn érkezett kérdés megválaszolása a megfelelő ajánlatételhez szükséges és a válaszadáshoz nem áll megfelelő idő rendelkezésére, úgy a Kbt. 52. (4) bekezdésében foglaltak szerint élhet az ajánlattételi határidő meghosszabbításának lehetőségével. Ajánlatkérő az ajánlattételi felhívás V.3.2) pontjában meghatározott időpontban és helyszínen helyszíni bejárást tart, amelyről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet ajánlatkérő 5 napon belül megküldi, illetve hozzáférhetővé teszi valamennyi ajánlattételre felkért gazdasági szereplőknek. Az ajánlat formai követelményei, az ajánlat benyújtása Az ajánlattevőnek az eljárás során írásos ajánlatot kell elkészítenie. Ajánlatkérő felhívja az ajánlattevők figyelmét arra, hogy - az elektronikus űrlapokat elektronikusan kell kitölteni és benyújtani, - azon kitöltendő dokumentumokat, melyek közbeszerzési dokumentumok részeként kiadásra kerülnek és nincs mód az elektronikus közbeszerzési rendszerben történő kitöltésére (azaz nem generált nyilatkozatok, elektronikus űrlapok), papír alapon kell kitölteni, majd aláírva, szkennelve.pdf formátumban az EKR rendszerbe az ajánlat részeként kell csatolni. Az árazott költségvetést ajánlatkérő.xls formátumban is kéri benyújtani. Az ajánlatban lévő minden dokumentumot (nyilatkozatot) kivéve az elektronikus űrlapokat - a végén alá kell írnia az adott ajánlattevőnél erre jogosult(ak)nak vagy olyan személynek, vagy személyeknek aki(k) erre a jogosult személy(ek)től írásos felhatalmazást kaptak. Az ajánlat minden olyan oldalát, amelyen az ajánlat beadása előtt módosítást hajtottak végre, az adott dokumentumot aláíró személynek vagy személyeknek a módosításnál is kézjeggyel kell ellátni. Ahol a Kbt., illetve a felhatalmazása alapján megalkotott külön jogszabály alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során valamely dokumentum benyújtását írja elő, a dokumentum - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - egyszerű másolatban is benyújtható. Az ajánlatban ajánlattevő és alvállalkozó részéről tett nyilatkozatokat anélkül hogy erre ajánlatkérő az ajánlati dokumentáció egyéb pontjaiban külön utalást tenne - cégszerűen aláírva kell benyújtani. (Cégszerű aláírásnak nem minősül a nyilatkozatnak aláírásbélyegzővel történő ellátása.) Az ajánlatok benyújtásának címe: EKR Az ajánlat visszavonása, módosítása Ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt, illetve az eljárást megindító felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakat jogosult módosítani a Kbt.-ben foglaltak figyelembe vételével. Ajánlatkérő a módosításról írásban az EKR-en keresztül egyidejűleg értesíti valamennyi gazdasági szereplőt. 9

10 Ajánlatkérő a felhívást az ajánlattételi határidő lejártáig visszavonhatja, amiről az ajánlattételi határidő előtt egyidejűleg valamennyi gazdasági szereplőt az EKR-en keresztül tájékoztat. Az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig ajánlatát módosíthatja, vagy visszavonhatja. A Kbt. 55. (7) bekezdése az EKR-ben lefolytatott eljárások tekintetében azzal az eltéréssel alkalmazható, hogy az ajánlattevőnek a korábban benyújtott ajánlatot az új ajánlat megtétele előtt vissza kell vonnia. Az ajánlatok bontása Az ajánlatokat tartalmazó iratok felbontását az EKR az ajánlattételi határidő lejártát követően, kettő órával később kezdi meg. Az ajánlatnak az ajánlattételi határidő lejártának időpontjáig kell elektronikusan beérkeznie. A beérkezés időpontjáról az EKR visszaigazolást küld. Az elektronikusan benyújtott ajánlatok felbontását az EKR végzi úgy, hogy a bontás időpontjában az ajánlatok az ajánlatkérő számára hozzáférhetővé válnak. Az elektronikusan benyújtott ajánlat esetében a Kbt. 68. (4)-(5) bekezdése szerinti adatokat az EKR a bontás időpontjától kezdve azonnal elektronikusan - azzal a tartalommal, ahogyan azok az ajánlatban szerepelnek - az ajánlattevők részére elérhetővé teszi. Az ajánlatok bírálatának első szakasza Az ajánlattételi határidő lejártát követően az ajánlatkérő megkezdi az ajánlatok bírálatát a Kbt. 69. alapján, szükség szerint elvégzi a Kbt szerinti bírálati cselekményeket. Ajánlatkérő az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel biztosítja a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatokban található, nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében az ajánlattevőktől felvilágosítást kér. A hiányok pótlása melyek során az ajánlatban szereplő iratokat módosítani és kiegészíteni is lehet csak arra irányulhat, hogy az ajánlat megfeleljen a felhívás, a közbeszerzési dokumentumok vagy a jogszabályok előírásainak. Ajánlatkérő felhívja a figyelmet arra, hogy ugyanazon hiba/hiányosság tekintetében csak egy alkalommal van lehetőség hiánypótlásra. A Kbt. 71. (6) bekezdés alapján, hiánypótlás keretében bevont új gazdasági szereplő esetében, az új gazdasági szereplőre tekintettel, ajánlatkérő egy alkalommal lehetőséget biztosít hiánypótlásra. Mindaddig, amíg bármely ajánlattevő számára hiánypótlásra vagy felvilágosítás nyújtására határidő van folyamatban, az ajánlattevő pótolhat olyan hiányokat, amelyekre nézve az ajánlatkérő nem hívta fel hiánypótlásra. A hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása: a) nem járhat a Kbt. 2. (1)-(3) és (5) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével és b) annak során az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentum tekintetében csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy hiány pótolható, továbbá átalánydíjas szerződés esetén az árazott költségvetés (részletes árajánlat) valamely tétele és egységára pótolható, módosítható, kiegészíthető vagy 10

11 törölhető, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja. Ajánlatkérő a Kbt. 72. alapján írásban az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást fog kérni azon ajánlattevőktől, akik esetében aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást talál, vagy a Kbt. 72. (7) bekezdés alapján teljesíthetetlennek (pl. túlzottan alacsony vagy magas mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt) ítélt kötelezettségvállalást talál. Ajánlatkérő az ajánlatok bírálatát két szakaszban végzi el, ezért az ajánlatban benyújtandó iratok (ajánlatot alkotó okmányok) köre is ehhez a két szakaszhoz igazodik. A kizáró okok fenn nem állásának igazolására szolgáló dokumentumokat nem kell benyújtania az ajánlattevőnek, elegendő az ajánlattételi felhívásban előírt feltételeknek megfelelő cégszerű nyilatkozat csatolása a fentiek igazolására. A bírálat első szakaszához a pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki és szakmai alkalmasság igazolására szolgáló dokumentumokat nem kell benyújtania az ajánlattevőnek, elegendő az előírt feltételeknek megfelelő cégszerű nyilatkozat benyújtása a fentiek igazolására. A tárgyalás szabályai Ajánlatkérő a kizáró okok hatálya alatt nem álló valamennyi ajánlattevővel, előre láthatólag egy tárgyalást kíván tartani, amely során a megkötendő szerződés feltételeiről és a közbeszerzési eljárás műszaki tartalmáról - ideértve a szakmai ajánlatot is - kíván tárgyalni. Az ajánlattevőkkel együttesen történik a tárgyalás, azonban az ajánlatkérő fenntartja magának a jogot, hogy külön-külön tárgyaljon az egyes ajánlattevőkkel. Ajánlatkérő felhívja az ajánlattevők figyelmét, hogy amennyiben ajánlattevőnek nincs a szerződéstervezettel kapcsolatos észrevétele, kiegészítése, szövegszerű javaslata, úgy nem kell a szerződéstervezetet az ajánlatban benyújtani. Ajánlattevő jogosult a szerződés tervezetével kapcsolatban a tárgyalások során is javaslatot tenni, a tárgyalások lezárásáig. Ajánlatkérő kéri, hogy amennyiben az ajánlattevőnek a szerződés tervezet feltételeivel összefüggésben szövegszerű észrevétele, kiegészítési javaslata van, úgy azt szövegszerűen nyújtsa be az ajánlata részeként. Ajánlatkérő a Kbt (2) bekezdése alapján tájékoztatja az ajánlattevőket, hogy a tárgyalás során a közbeszerzés tárgya és feltételei nem változhatnak olyan módon, hogy a) az eljárás alapján megkötött szerződés tárgya vagy feltételei olyan jellemzőjében, illetve körülményében térjen el az ajánlattételi felhívás megküldésekor beszerezni kívánt beszerzési tárgytól vagy megadott szerződéses feltételektől, amely nem tette volna lehetővé hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazását, b) az ajánlattételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban közölt feltételek olyan mértékben módosuljanak vagy egészüljenek ki, hogy annak következtében valamelyik ajánlattevő nem képes a tárgyalások befejezésével végleges ajánlatot tenni, vagy c) az értékelés szempontjai vagy módszere változna. 11

12 Az ajánlatkérő a tárgyalás(ok)ról jegyzőkönyvet készít, és azt a tárgyalás következő fordulójának megkezdéséig (egyetlen vagy utolsó forduló esetén a tárgyalás befejezését követő két munkanapon belül) minden, az adott tárgyaláson részt vett ajánlattevő képviselőjének alá kell írnia, és részükre egy példányt át kell adni, vagy két munkanapon belül kell megküldeni. A tárgyalás(ok) arra irányul(nak), hogy az ajánlatkérő a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tevővel, és a legkedvezőbb feltételekkel köthessen szerződést. Az összes tárgyalást követően az ajánlatkérő véglegesíti a közbeszerzési dokumentumot és a szerződéstervezet tartalmát, azt kiadja, és arra tekintettel kell megtenni a végleges ajánlatot az ajánlattevőknek. Ez akként történik, hogy az ajánlattevőkkel való egyeztetést követően ajánlatkérő lehetőséget biztosít arra, hogy az ajánlattevők a tárgyalást követően átgondolják ajánlatukat és a felolvasólap kitöltésével megtegyék végleges vállalásaikat. Amennyiben ajánlattevő nem jelenik meg a tárgyaláson, vagy részéről nincs jelen képviseleti jogkörrel bíró személy, vagy a végleges ajánlat benyújtását, illetve a megszabott határidőt elmulasztja, az ajánlatkérő az ajánlattételi határidőre benyújtott első, alapajánlatot veszi figyelembe a bírálat és az értékelés során. Amennyiben az alapajánlat nem felel meg az ajánlattételi felhívás és a dokumentáció tárgyalás befejezésekori feltételeinek, úgy azt ajánlatkérő a Kbt. 73. (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelennek minősíti. Ajánlatkérő fenntartja a jogot, hogy a végleges ajánlat bekérése előtt további tárgyalási fordulót rendeljen el. Ajánlatkérő az érvényes végleges ajánlatot benyújtó ajánlattevők ajánlatát fogja értékelni az ajánlattételi felhívásban közzétett értékelési szempont alapján. Az eljárás mielőbbi eredményes lezárása érdekében a tárgyalás, illetve az azt követő ajánlattétel során az ajánlatkérő elvárja az ajánlattevőtől, hogy az általa meghatározott feltételek betartásával járjanak el. A tárgyalásra hozni kell amennyiben az eljárás korábbi iratanyagaiban nem lelhető fel a tárgyaláson való részvételre és nyilatkozattételre vonatkozó meghatalmazást. A Kbt (4) bekezdésének megfelelően a tárgyalások befejezését a végleges ajánlattételi határidő lejártát követően ajánlati kötöttség jön létre. A bírálat második szakasza A bírálat első szakaszához az alkalmassági feltételeknek való megfelelőség igazolására ajánlatkérő elfogadja az ajánlattevő EEKD-be foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy megfelel az alőírt alkalmassági követelményeknek, illetve nem tartozik az előírt kizáró okok hatálya alá. Ajánlatkérő a bírálat második szakaszában, a Kbt. 69. bekezdése alapján kéri megfelelő határidő kitűzésével az alkalmassági minimumkövetelményeknek való megfelelés igazolásait. Ajánlatkérő a Kbt. 69. (4) bekezdés alapján jár el. Ha az értékelés módszerét figyelembe véve valamelyik ajánlat figyelmen kívül hagyása esetén az ajánlattevők egymáshoz viszonyított sorrendje nem változik, ajánlatkérő az eljárást lezáró döntést meghozatalát megelőzően dönthet úgy, hogy a Kbt. 69. (4) bekezdésében foglaltaktól eltérően a Kbt. 69. (6) bekezdése szerint jár el. 12

13 Az összegezés megküldésének időpontja és a szerződéskötés időpontja A Kbt (4) bekezdése alapján az ajánlattevő ajánlati kötöttsége a tárgyalás(ok) lezárásától (a végleges ajánlattételi határidő lejártától) számított 60 nap, ezen időtartam alatt ajánlatkérő köteles az ajánlatokat elbírálni és az eljárás eredményét kihirdetni. Amennyiben ajánlatkérő nem tudja az elbírálást ezen időtartam alatt befejezni, akkor a Kbt. 70. (2) bekezdése alapján felkérheti az ajánlattevőt ajánlati kötöttségének legfeljebb 60 nappal történő további meghosszabbítására. Ajánlatkérő az eljárás eredményét az összegezés megküldésével hirdeti ki az ajánlati kötöttség időtartam alatt. Eredményes közbeszerzési eljárás esetén a szerződés megkötésére a Kbt (6) bekezdésére figyelemmel kerül sor. A nyertes ajánlattevő ajánlati kötöttsége az összegezés megküldésétől 60 nappal meghosszabbodik, ezen időtartam alatt a szerződést a feleknek alá kell írnia. A közbeszerzési dokumentum használata Az ajánlatkérő nem járul hozzá a közbeszerzési dokumentum másolásához, csak akkor, ha az kizárólag az ajánlattevő cégén belül az ajánlat elkészítéséhez szükséges. Az alvállalkozók számára a rájuk vonatkozó mértékben készíthető kivonat. Az ajánlatkérő nem járul hozzá ahhoz, hogy a jelen közbeszerzési dokumentumot akár részeiben, akár egészében másra használják, mint az ajánlat elkészítése. A közbeszerzési dokumentum nyilatkozatmintákat tartalmaz annak érdekében, hogy az érvényes ajánlattételi megkönnyítse az ajánlatkérő. A közbeszerzési eljárás nyelve A közbeszerzési eljárás nyelve a magyar, ennek megfelelően az ajánlatot magyar nyelven kell elkészíteni. Az eljárás során mindennemű levelezés, illetve kapcsolattartás csak ezen a nyelven történik. Joghatás kiváltására csak a magyar nyelvű nyilatkozatok, okiratok alkalmasak. Ajánlatkérő a nem magyar nyelven benyújtott dokumentumok ajánlattevő általi felelős fordítását is elfogadja. A Kbt. 73. (5) bekezdése szerinti tájékoztatás Az ajánlatkérő a Kbt. 73. (5) bekezdése alapján az alábbiakban közli azoknak a szervezeteknek a nevét, amelyektől az ajánlattevő tájékoztatást kaphat a Kbt. 73. (4) bekezdés szerinti azon követelményekről, amelyeknek a teljesítés során meg kell felelni: 13

14 Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatal Foglalkoztatási, Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályának Munkaügyi és Munkavédelmi Osztálya Székhely: 9700 Szombathely, Hargita u. 31. Postacím: 9701 Szombathely, Pf Tel.: Pénzügyminisztérium Székhely: 1051 Budapest, József nádor tér 2-4. Ügyfélszolgálat tel.: Emberi Erőforrások Minisztériuma Székhely: 1054 Budapest, Akadémia u. 3. Tel.: Veszprém Megyei Kormányhivatal, Hatósági Főosztály, Bányászati Osztály Cím: 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Postacím: 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Telefon: (36-88) Fax: (36-88) A műszaki-szakmai alkalmassági követelményeknek való megfelelés igazolása Ajánlatkérő a 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 2. (5) bekezdése alapján rögzíti, hogy az M1) M2) pontban foglalt alkalmassági követelmények előzetes igazolására elfogadja, ha a gazdasági szereplő az EEKD IV. rész α pontjában nyilatkozik ( igennel kitölti) arról, hogy megfelel az előírt alkalmassági követelményeknek. Ebben az esetben az alkalmassági követelményeket nem kell az EEKD formanyomtatvány IV. rész C-D. pontjában feltüntetni Az alkalmasság igazolását az ajánlatkérő a Kbt. 69. (4)-(7) bekezdésére figyelemmel kérheti az ajánlattevőktől. M1) Az ajánlatkérő Kbt. 69. szerinti felhívására ajánlattevőnek a Kbt. 65. (1) bekezdésének b) pontja és a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 21. (2) bekezdésének a) pontja alapján be kell nyújtania az eljárást megindító ajánlattételi felhívás megküldésének napját megelőző 60 hónapban az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően teljesített (ahol a teljesítés kezdő időpontja legfeljebb a felhívás megküldését megelőző 96 hónapra és a befejező időpontja, a műszaki átadás-átvétel időpontja a felhívás feladását megelőző 60 hónapon belüli időpontra esik), a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 22. (3) bekezdése szerint a szerződést kötő másik fél által adott igazolást/igazolásokat. Az igazolás(ok)at legalább az alábbi tartalommal kell benyújtani: a) ajánlattevő (a szerződést teljesítő kedvezményezett) neve, címe, b) a szerződést kötő másik fél (megrendelő) neve, címe, valamint a referenciát adó (kapcsolattartó) személy neve és telefonszáma vagy címe, c) a teljesítés helye, d) a referenciamunka rövid ismertetése, mennyisége (a szerződés tárgya, az alkalmassági minimumkövetelményeknek megfelelően részletezett tartalommal), 14

15 e) a teljesítés kezdetének és befejezésének (sikeres műszaki átadás-átvétel) időpontja (év, hónap, nap részletezettséggel), f) nyilatkozat arról, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e. Más gazdasági szereplővel történt közös teljesítés esetén a fenti adatokat a referencia igazolásnak oly módon kell tartalmaznia, hogy abból az alkalmassági minimumkövetelményeknek való megfelelés egyértelműen megállapítható legyen. A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 22. (5) bekezdés értelmében: Ha a nyertes közös ajánlattevőként teljesített építési beruházásra vonatkozó referencia igazolás - a teljesítés oszthatatlansága miatt - nem állítható ki az egyes ajánlattevők által végzett munkák elkülönítésével, úgy az ajánlatkérő a referencia igazolást bármelyik, a teljesítésben részt vett ajánlattevő részéről az ismertetett építési beruházás tekintetében olyan arányban köteles elfogadni, amilyen arányban az igazolást benyújtó ajánlattevő az általa elvégzett teljesítés alapján az ellenszolgáltatásból részesült. M2) Az ajánlatkérő Kbt. 69. szerinti felhívására ajánlattevőnek a Kbt. 65. (1) bekezdésének b) pontja és a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 21. (2) bekezdésének b) pontja alapján be kell nyújtania nyilatkozatát azon szakemberekről, akiket be kíván vonni a teljesítésbe. A nyilatkozatnak tartalmazni kell az alábbiakat: - a szakember neve, - annak a pozíciónak [M2)1-M2)3] a megjelölése, amely pozícióba a szakembert bevonni kívánja, - nyilatkozat arról, hogy a szakemberrel a szerződés teljesítésének időtartama alatt rendelkezni fog. A fenti nyilatkozathoz csatolni kell: - Magyarországon letelepedett szakember esetében a szakember felelős műszaki vezetői jogosultságát igazoló dokumentum másolatát vagy a szakember nyilatkozatát a névjegyzéki/kamarai nyilvántartási számról és a nyilvántartó kamara nevéről, elérhetőségéről (az önéletrajzban is megadható), amennyiben a szakember még nem rendelkezik kamarai nyilvántartással, abban az esetben a szakember végzettségét igazoló okirat másolatát. - A szakember aláírt szakmai önéletrajzát, melynek tartalmaznia kell az alábbiakat: - a szakember neve, - a szakember munkáltatójának foglalkoztatójának a megjelölése, annak érdekében, hogy a szakember közbeszerzési eljárásba történő bevonásának módja (ajánlattevő szakembere vagy alvállalkozó szervezet szakembere vagy a szakember maga alvállalkozó) megállapítható legyen, - a szakember nyilatkozatát arról, hogy az ajánlattevő nyertessége esetén rendelkezésre áll, közreműködik a teljesítésben, az ajánlatban szereplő pozícióban, és nincs más olyan kötelezettsége a teljesítés időszakában, amely a szerződés teljesítésében való munkavégzését bármilyen szempontból akadályozná, - amennyiben a szakember még nem rendelkezik kamarai nyilvántartással, abban az esetben az önéletrajzban részletezni kell a jogosultság megszerzéséhez szükséges szakmai tapasztalatot. Nem magyarországi letelepedésű M2)1-M2)3 pont szerinti szakembereknek is szerepelniük kell a szerződéskötés időpontjára a Magyar Mérnöki Kamara, illetve a Magyar Építész Kamara nyilvántartásában. 15

16 Amennyiben a bemutatott szakember a kamarai nyilvántartásba vétellel a szerződés megkötéséig nem rendelkezik, a kamarai regisztráció elmaradása a szerződéskötéstől való visszalépésnek minősül a Kbt (4) bekezdés alapján, melynek következtében a második legkedvezőbb ajánlatot nyújtóval köt szerződést ajánlatkérő, amennyiben azt ajánlatkérő az összegezésben megnevezte. Az alkalmasság igazolására szolgáló valamennyi dokumentumot egyszerű másolatban is elegendő benyújtani. Az alkalmasság igazolására irányadó a Kbt. 65. (6), (7), (9) és (11) bekezdése is. A Kbt. 65. (6) bekezdés alapján az előírt műszaki és szakmai alkalmassági minimumkövetelményeknek közös ajánlattevők együttesen is megfelelhetnek. Ha az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevő más szervezet kapacitására támaszkodva felel meg, az ajánlatban be kell nyújtani a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet részéről a Kbt. 67. (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot. Az igazolások benyújtásakor e szervezetnek - kizárólag az alkalmassági követelmények tekintetében - az előírt igazolási módokkal azonos módon kell igazolnia az adott alkalmassági feltételnek történő megfelelést. A minősített ajánlattevői jegyzéken való szerepléssel kapcsolatban a 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 1. (4) bekezdése az irányadó. További információk 1.) Kbt. és Ptk. alkalmazása: A felhívásban és a dokumentációban a Kbt. rövidítés alatt a közbeszerzésekről szóló évi CXLIII törvény értendő. A felhívásban nem szabályozott kérdések vonatkozásában a Kbt. rendelkezései az irányadók. A közbeszerzési eljárás során megkötött szerződésre egyebekben a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni. 2.) Ajánlatkérő az eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalát megelőzően a Kbt. 69. (4) bekezdés alapján jár el. Ha az értékelés módszerét figyelembe véve valamelyik ajánlat figyelmen kívül hagyása esetén az ajánlattevők egymáshoz viszonyított sorrendje nem változik, ajánlatkérő az eljárást lezáró döntés meghozatalát megelőzően dönthet úgy, hogy a Kbt. 69. (4) bekezdésében foglaltaktól eltérően a Kbt. 69. (6) bekezdése szerint jár el. 3.) Ajánlatkérő jelen közbeszerzési eljárás során a 2014/24/EK irányelv alapján jár el. 4.) A nyertes ajánlat szerinti alvállalkozónak és szakembernek az ajánlattevő teljesítésében való közreműködésével kapcsolatban ajánlatkérő felhívja az ajánlattevők figyelmét a Kbt (2)-(5) rendelkezéseire. 5.) Árfolyamok: A különböző devizák magyar forintra történő átváltásánál ajánlattevőnek a referenciák tekintetében (a 321/2015 (X. 30.) Korm. rendelet 22. (5) bekezdése szerinti esetben) a teljesítés napján (ha ez nem munkanap, akkor az azt megelőző munkanapon) érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott devizaárfolyamokat kell alapul venni. Amennyiben valamely devizát a Magyar Nemzeti Bank nem jegyez, az adott devizára ajánlattevő saját nemzeti bankja (központi bankja) által, a referenciák tekintetében (a 16

17 321/2015 (X. 30.) Korm. rendelet 22. (5) bekezdése szerinti esetben) pedig a teljesítés napján (ha ez nem munkanap, akkor az azt megelőző munkanapon) érvényes középárfolyamon számított EUR ellenértéket kell ajánlattevőnek alapul venni, majd a fentiek alapján magyar forintra váltani. Az ajánlatban szereplő, nem magyar forintban megadott összegek tekintetében az átszámítást tartalmazó iratot közvetlenül a kérdéses dokumentum mögé kell csatolni. 6.) Amennyiben ajánlattevő átalakulásra hivatkozással jogelődje bármely adatát fel kívánja használni, az ajánlathoz csatolni kell a jogutódlás tényét, körülményeit bizonyító cégiratokat egyszerű másolatban, így különösen a szétválási, kiválási szerződést, átalakulási cégiratokat, figyelemmel a Kbt. 65. (11) bekezdésében foglaltakra. 7.) A dokumentumok benyújtásának formája: A Kbt. 47. (2) bekezdése alapján a dokumentumok a Kbt. 66. (2) bekezdése szerinti nyilatkozat kivételével egyszerű másolatban is benyújthatók, ugyanakkor lehetőség van a dokumentumok eredeti vagy hiteles másolatban történő benyújtására is. Az alkalmasság megítéléséhez szükséges dokumentumokat szintén elegendő egyszerű másolatban benyújtani. 8.) Ajánlattevőknek az ajánlatban fenntarthatósági tervet kell csatolni, amely a Kbt. 71. (8) bekezdés b) pontja alapján a szakmai ajánlat azon részét képezi, amely hiánypótlás keretében nem pótolható, nem javítható és nem egészíthető ki. Ajánlatkérő a fenntarthatósági terv összeállításával kapcsolatban szempontokat és iránymutatást ad a jelen közbeszerzési dokumentumban. 9.) Ajánlattevőknek az ajánlatban tételes árazott költségvetést kell csatolni.pdf és.xls formátumban. Ajánlatkérő az eljárás eredményeképpen a kivitelezésre átalánydíjas kivitelezési szerződést kíván kötni. A Kbt. 71. (8) bekezdés b) pontja értelmében átalánydíjas szerződés esetén az árazott költségvetés valamely tétele és egységára pótolható, módosítható, kiegészíthető vagy törölhető, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja. 10. Ajánlattevőknek az ajánlatban organizációs tervet, műszaki- és pénzügyi ütemtervet kell csatolni. Az organizációs terv, a műszaki- és pénzügyi ütemterv a szakmai ajánlat azon része, amely nem képezi az ajánlat értékelésének az alapját, ezért hiánypótlás keretében pótolható, javítható, illetve módosítható. Az organizációs terv, a műszaki- és pénzügyi ütemterv elkészítésével kapcsolatos részletes információkat jelen dokumentáció tartalmazza 11.) Az eljárást meghirdető ajánlati felhívásban nem szabályozott kérdések vonatkozásában a közbeszerzésekről szóló évi CXLIII. törvény, továbbá a 321/2015. (X. 30.) és 322/2015. (X. 30.) Kormányrendelet előírásai szerint kell eljárni. 12.) Irányadó idő: A felhívásban és dokumentációban valamennyi órában megadott határidő magyarországi helyi idő szerint értendő. Ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártát a weboldal Budapesti idő adata alapján állapítja meg. 13.) Ajánlatkérő a Kbt. 61. (4) bekezdésére figyelemmel megvizsgálta, hogy jelen közbeszerzés tárgya, jellege és a szerződéshez kapcsolódó további körülmények lehetővé teszik-e a részekre történő ajánlattétel biztosítását. A vizsgálat eredményeképpen megállapításra került, hogy a rész-ajánlattétel nem lehetséges, ugyanis a nyertes ajánlattevő által ellátandó feladatok volumene, komplexitása, egymással való szerves kapcsolata, továbbá 17

18 a feladatok egymásra épülése, valamint az előírt szoros megvalósítási határidők miatt - figyelembe véve ajánlatkérő gazdasági, műszaki és minőségi elvárásait - annak lehetővé tétele ésszerűtlen döntés. Előbbiekre tekintettel ajánlatkérő nem kívánja biztosítani a részekre történő ajánlattétel lehetőségét. 14.) Ajánlatkérő a Kbt. 73. (4) bekezdése alapján felhívja az ajánlattevők figyelmét, hogy érvénytelen az ajánlat, ha nem felel meg azoknak a környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeknek, amelyeket a jogszabályok vagy kötelezően alkalmazandó kollektív szerződés, illetve a Kbt. 4. számú mellékletében felsorolt környezetvédelmi, szociális és munkajogi rendelkezések írnak elő. Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumban tájékoztatásként közli azoknak a szervezeteknek a nevét, amelyektől az ajánlattevők tájékoztatást kaphatnak a Kbt. 73. (4) bekezdés szerinti azon követelményekről, amelyeknek a teljesítés során meg kell felelni. Ajánlattevőnek e feltételekről külön nyilatkoznia nem kell. 15.) Ajánlatkérő jelen eljárásban nem alkalmazza a 75. (2) bekezdés e) pontját. 18

19 III. AZ AJÁNLATOK ÉRTÉKELÉSE, ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK 1.) Az ajánlatok értékelése Ajánlatkérő akkor értékeli a benyújtott ajánlatot, ha a Kbt. 69. (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel megállapította, hogy az eljárást megindító felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott követelményeknek maradéktalanul megfelel, nem állnak fenn az ajánlattal szemben a Kbt.-ben meghatározott érvénytelenségi okok, a 69. (3) bekezdésre figyelemmel a nyertes ajánlattevő kiválasztásának nincs további akadálya. Az ajánlatkérő a megfelelőnek talált ajánlatokat a Kbt. 76. (2) bekezdés c) pontja alapján, a legjobb ár-érték arány szempont alapján értékeli. Értékelési részszempontok Súlyszám 1. Nettó vállalkozói díj (HUF) (tartalékkeret nélkül) Fenntarthatósági terv kidolgozottsága 35 Ajánlattevő ajánlatát magyar forintban köteles megadni az ajánlati adatlapon (Felolvasólapon). Az ajánlatkérő egyösszegű nettó átalányárat bírál. Az ajánlati árat (vállalkozói díjat) a közbeszerzés tárgya szerinti összes tevékenységre vonatkozóan szükséges megadni úgy, hogy az tartalmaz minden a teljesítéssel összefüggésben felmerült költséget. Az ajánlatok értékelési részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határa: A módszer (módszerek) rövid ismertetése, amellyel az ajánlatkérő megadja a fenti ponthatárok közötti pontszámot: 1. értékelési részszempont szerinti értékelés: Nettó vállalkozói díj (HUF) (tartalékkeret nélkül) Az 1. értékelési részszempont esetében a legkedvezőbb (a legalacsonyabb nettó vállalkozói díjat tartalmazó) ajánlat a maximális 550 pontot kapja, a többi ajánlat tartalmi elemére pedig a legkedvezőbb tartalmi elemhez viszonyítva, a fordított arányosítás módszerével számolja ki a pontszámokat ajánlatkérő, a Közbeszerzési Hatóság december 21-i útmutatójának (KÉ évi 147. szám) VI.A.1.ba) pontja alapján. Az értékelés képlete (fordított arányosítás): P = (A legjobb / A vizsgált ) x (P max P min ) + P min ahol: P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma P max : a pontskála felső határa P min : a pontskála alsó határa A legjobb : a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme (legalacsonyabb érték) 19

20 A vizsgált : a vizsgált ajánlat tartalmi eleme. A pontozás két tizedes jegyre kerekítve történik. A 2. értékelési részszempont szerinti értékelés: Fenntarthatósági terv értékelése Az ajánlatkérő által felkért 3 (három) tagú, független szakértőkből álló szakmai zsűri (a továbbiakban: Zsűri ) értékeli a fenntarthatósági tervet a jelen pontban foglalt szempontok szerint. A pontozás módszere: A Zsűri tagjai egyenként értékelnek, a Zsűri tagjai valamennyi elem tekintetében külön-külön elvégzik a pontozást, tagonként maximum 550 pont adható. A fenntarthatósági terv értékelési részszempontra vonatkozó értékelési pontszámot a tagok által kiosztott pontok átlagolásával számolja ki ajánlatkérő. Az így adható átlagolt pontszám felső határa 550 pont. A Zsűri tagjai a pontozásukat indokolással látják el. A benyújtott szakmai ajánlat érvénytelen: a) ha az ajánlattevő valamelyik környezetterhelési elem tekintetében nem tesz megajánlást, ajánlata vállalást nem tartalmaz (ajánlattevő teljes figyelmen kívül hagyást követ el), abban az esetben az ajánlata érvényesként nem értékelhető, az ilyen eset érvénytelenséget eredményez; b) ha a javaslat, vállalás bármelyik környezetterhelési elem esetében nem felel meg a jogszabályoknak, valamint a jelen dokumentumban, annak műszaki mellékleteiben, a tervdokumentációban, illetve a kiadott szerződéstervezetben, annak mellékleteiben foglalt feltételeknek; c) ha az ajánlattevő csak felsorolja az egyes környezetterhelési elemekhez kapcsolódó intézkedéseket. Az ajánlattevő által az ajánlat részeként benyújtott fenntarthatósági tervnek meg kell felelnie az előírt feltételeknek. A benyújtott szakmai ajánlat érvényes, de az adott környezetterhelési elem vonatkozásában, a bemutatott intézkedések számára és tartalmára tekintet nélkül 0 pontot kap: a) ha az adott környezetterhelési elem tekintetében csak általános, nem a projektre vonatkozó konkrét megajánlást tesz (azaz nem a projektre szabott, annak tulajdonságait figyelembe nem vevő vállalást tartalmaz). Ezzel összefüggésben ajánlatkérő rögzíti, hogy az intézkedések bemutatása alatt az adott környezetterhelési elemhez rendelt intézkedések szöveges bemutatását érti, de az ajánlattevő az intézkedések bemutatása során ábrákat is alkalmazhat. A csak ábrákkal és/vagy számításokkal történő bemutatást ajánlatkérő nem fogadja el az adott intézkedés szöveges bemutatásának. Konkrét megajánlásnak tekintheti az ajánlatkérő, ha a fenntarthatósági terv a közbeszerzési dokumentumokban és a műszaki leírásban meghatározottakhoz képest olyan többletvállalást tartalmaz, ami a teljesítést érdemben befolyásolja, megkönnyíti. Általánosnak tekinthető az olyan leírás, ha az nem tartalmaz hivatkozást a tárgyi projekt műszaki tartalmára, időbeli ütemezésére vonatkozóan; 20

21 b) ha az adott környezetterhelési elem vonatkozásában hibás megajánlást tesz, abban az esetben az adott környezetterhelési elem tekintetében 0 pontot kap. Hibás az a megajánlás, amely olyan intézkedéseket tartalmaz, amely alapján a környezetterhelés csökkenthető, de az intézkedés nem kapcsolódik az adott környezetterhelési elemhez; c) amennyiben az 1. pont a)-e) alpontokig és a 2. pont a)-f) alpontokig terjedő környezetterhelési elemek vonatkozásában csak az intézkedés bemutatása történik meg a mennyiség megjelölése nélkül, vagy csak a mennyiség megjelölése történik meg az intézkedések bemutatása nélkül. A zajterhelés esetében az alapállapotra vonatkozó adatok: nappal: 50 db, éjjel: 40 db. A kivitelezés helyszínén kívül tett intézkedésekkel összefüggésben a műszaki dokumentáció tartalmazza a hatásterület pontos lehatárolását. Ajánlatkérő felhívja a figyelmet, hogy a Környezetterhelési elem megnevezése sorban feltüntetett környezetterhelési elemekhez kapcsolódóan, külön-külön kell az intézkedéseket bemutatni. Az ajánlattevő által benyújtandó fenntarthatósági tervnek az alábbiak szerint kell felépülnie: Sorszám Környezetterhelési elem megnevezése Lineáris szétosztás bemutatása 1. A kivitelezés helyszínén tett Az értékelés során a 3 tagból álló Zsűri intézkedések a környezetterhelés megvizsgálja a fenntarthatósági terv jelen csökkentésére, az alábbi pont szerinti fejezetét és pontszámokat oszt ki környezetterhelési elemek a jelen fenntarthatósági tervben foglaltak figyelembevételével (max: 250 pont): szerint. a) zajterhelés, (a vonatkozó zajvédelmi előírások betartása hogyan történik, a zajterhelés csökkentése érdekében megvalósuló intézkedések bemutatása, a várható környezeti zajterhelés legnagyobb mértékének meghatározásával, illetve a változásának számszerű bemutatásával az alapállapothoz viszonyítva); b) levegő védelem érdekében tett intézkedések bemutatása, (porterhelés csökkentésére tett intézkedések bemutatása, a várható legnagyobb porterhelés számszaki meghatározásával együtt); c) csapadékvíz elvezetésére tett intézkedések bemutatása, a beruházás során a fajlagos vízfelhasználás csökkentésére tett intézkedésekkel együtt; a) 0 intézkedés bemutatása: 0 pont b) 1 intézkedés bemutatása: 8 pont c) 2 intézkedés bemutatása: 16 pont d) 3 intézkedés bemutatása: 24 pont e) 4 intézkedés bemutatása: 32 pont f) 5 intézkedés bemutatása: 40 pont g) 6 intézkedés bemutatása: 50 pont a) 0 intézkedés bemutatása: 0 pont b) 1 intézkedés bemutatása: 8 pont c) 2 intézkedés bemutatása: 16 pont d) 3 intézkedés bemutatása: 24 pont e) 4 intézkedés bemutatása: 32 pont f) 5 intézkedés bemutatása: 40 pont g) 6 intézkedés bemutatása: 50 pont a) 0 intézkedés bemutatása: 0 pont b) 1 intézkedés bemutatása: 8 pont c) 2 intézkedés bemutatása: 16 pont d) 3 intézkedés bemutatása: 24 pont e) 4 intézkedés bemutatása: 32 pont 21