Gubányi Károly Általános Iskola Pilis, Kossuth Lajos út 30. OM szám:

Átírás

1 Gubányi Károly Általános Iskola Pilis, Kossuth Lajos út 30. OM szám: A Gubányi Károly Általános iskola 2017/2018-as tanévre szóló M U N K A T E R V E

2 Tartalomjegyzék Jogszabályi háttér Külső szabályozók Belső szabályozók Helyzetelemzés Személyi feltételek alakulása Intézményvezetés Munkaközösségek Szülői szervezetek Fenntartó Működtető Iskola külső partnerei Tanulókra vonatkozó adatok: alsó tagozat, felső tagozat, osztályok száma, létszáma, napközis csoportok- tanulószobák száma, iskolaotthonos osztályok-. egész napos iskolai oktatásban résztvevő osztályok száma Tanév rendje Szünetek, iskolai ünnepek, tanítás nélküli napok felhasználása Szülői értekezletek ütemezése, fogadó napok, órák ideje Országos és iskolai mérések és időpontjuk Beiskolázással kapcsolatos feladatok: elsősök, nyolcadikosok, HÍD program Nevelési- oktatási célok Egészséges életmódra nevelés Környezeti nevelés Tehetséggondozás, fejlesztés-felzárkóztatás Szakmai innováció Módszertani kultúra fejlesztés Szervezetfejlesztés Ellenőrzési terv Mellékletek A 2017/2018-as tanév programjai - rendezvényterv Humán munkaközösség munkaterve Reál munkaközösség munkaterve Alsós munkaközösség munkaterve Osztályfőnöki munkaközösség munkaterve Szabadidős munkaközösség munkaterve Napközis munkaközösség munkaterve DÖK programja Ökoprogram

3 Jogszabályi Háttér Iskolánk tantestülete a törvényi előírások, iskolánk hagyományai és a munkaközösségek javaslatai alapján készítette el jelen tanévre szóló munkatervét. Külső szabályozók: 14/2017 (VI. 14.) EMMI rendelet a 2017/2018. tanév rendjéről Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény évi CXXXVII. törvény 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről évi CXXV. törvény a évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 326/2013 (VIII. 30.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról A pilisi Gubányi Károly Általános Iskola Pedagógiai Programja A pilisi Gubányi Károly Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata Belső szabályozók: A 2017/ 2018-as tanévben a következő dokumentumok alapján folyik az oktatás: Pedagógiai Program Működést szabályozó dokumentumok: Szervezeti és Működési Szabályzat Házirend Éves munkaterv Tantárgyfelosztás, órarend Intézményi önértékelés Átdolgozásra váró dokumentum: Pedagógiai Program Szervezeti és Működési Szabályzat

4 Helyzetelemzés Személyi feltételek alakulása: Az intézmény álláshelyeinek száma: Pedagógus munkakörben: 62 fő A nevelő-oktató munkát segítők: 19 fő Vezetők: Intézményvezető: 1 fő Intézményvezető helyettesek: 3 fő Nevelési-oktatási feladatot ellátók: tanítók: 29 fő tanár (teljes munkaidejű): 24 fő tanár (részmunkaidős): 5 fő betöltetlen álláshelyek: 4 fő A nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak: Karbantartó 2 fő Takarító 8 fő Udvari munkás (közmunkás) 1 fő Pedagógiai asszisztens 3 fő Iskolatitkár 3 fő Könyvtáros 1 fő Rendszergazda 1 fő Intézményvezetés: intézményvezető intézményvezető-helyettesek munkaközösség vezetők KT tagok DÖK t segítő tanárok Munkaközösségek: Alsós munkaközössége Humán munkaközösség Reál munkaközösség Osztályfőnöki munkaközösség Szabadidős munkaközösség Napközis munkaközösség Szülői szervezetek: Szülői Közösség Fenntartó és működtető: Monori Tankerületi Központ 2200 Monor, Petőfi Sándor utca 34.

5 Iskola külső partnerei: Monori Tankerületi Központ Pilis Város Önkormányzata Játékország Óvoda Óvoda, Általános Iskola és Gyermekotthon Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Pest Megyei pedagógiai Szakszolgálat Monori Tagintézménye Pest megyei Pedagógiai Szakszolgálat 2. sz. Szakértői Bizottság Pilisi Városüzemeltető Kft Gyermekorvos Védőnők Rendőrség Egyházak

6 Tanulókra vonatkozóadatok A 2017/2018-as tanévben az iskola 35 tanulócsoporttal, 6 napközis csoporttal, és évfolyamon egy-egy egésznapos iskolai osztállyal működik. A csoportok évfolyamonkénti megoszlása: Évfolyam Csoportok száma Osztály Tanító, Tanár Osztálylétszám 1.a Illanicz Márta 24 1.b Némethné Kovács Sarolta- Kriskó Dóra 24 1.c Andrási Szabados Eszter 22 1.d Juhászné Szente Erika 21 1.e Kardulecz Mihályné 20 2.a Farkasné Fiel Hedvig 26 2.b Babicz Edina- Rabi Anita 26 2.c Petőfalvi Beáta 21 2.e Kökény Mihályné 19 3.a Várfalvi Tímea 27 3.b Gajdos Tünde-Lénárd Valenína 28 3.c Osztós Gabriella 22 3.e Duhaj Márta 22 4.a Kurucz Andrea 22 4.b Csordásné Nagy Tímea- Gálné Kardulecz Nikoletta 23 4.c Kurucz László 21 4.e Feketéné Simon Mária 20 5.a Válóczi Zsuzsanna 26 5.b Petró Zsuzsanna 18 5.c Kasa Tibor 20 5.d Gálné Turi Katalin 20 5.e Rihász Judit 17 6.a Hanákné Reis Mariann 27 6.b Csilló Rita 20 6.c Babicz Mária 24 6.e Rácz Judit 23 7.a Osztós Györgyi 16 7.b Csillóné Gál Zsuzsanna 20 7.c Haluszka Istvánné 20 7.e Török Melinda Tünde 19 8.a Jansik Ildikó 17 8.b Csányiné Babicz Annamária 20 8.c Bíró Ibolya 22 8.d Gereben Tímea 21 8.e Bobák Melinda 19 Összesen: 757

7 Napközi: Csoport Tanító, Tanár Létszám 1.csoport Nagy Melinda 26 fő 2.csoport Malata Zsuzsanna 26 fő 3.csoport Szabó Krisztina 26 fő 4.csoport Bánné Eszes Katalin-Széchenyi utcai telephely 26 fő 5.csoport Károlyi Anita- Széchenyi utcai telephely 26 fő 6.csoport Rihász Judit- Széchenyi utcai telephely 22 fő Tanév rendje A 2017/2018. tanévben a tanítási év első tanítási napja szeptember 1. (péntek) és utolsó tanítási napja június 15. (péntek). A tanítási napok száma: 180 nap. Szünetek, iskolai ünnepek, tanítás nélküli napok felhasználása Őszi szünet Az őszi szünet október 30-tól november 3-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap október 27. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap november 6. (hétfő). Téli szünet Tavaszi szünet A téli szünet december 27-től január 2-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap december 22. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap január 3. (szerda). A tavaszi szünet március 29-től április 3-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap március 28. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap április 4. (szerda). Ünnepek: Tanévnyitó ünnepség: szeptember 1. Aradi vértanúk napja: október 6. Októberi Forradalom Ünnepe: október 23. Farsang: február Március 15.: március 15. Ballagás: június Tanévzáró ünnepség: június 22.

8 Tanítás nélküli munkanapok: október 6. DÖK nap december február március április 21. Szülői értekezletek ütemezése, fogadó napok, órák ideje Szülői értekezletek: szeptember évfolyam szeptember 2-8. évfolyam október 1. évfolyam február 1-8. évfolyam május 1-8. évfolyam Fogadóórák: Minden héten a pedagógus által megjelölt időpontban. Országos és iskolai mérések és időpontjuk Tanulói tudásméréssel az elvégzett munkánk eredményességét tudjuk vizsgálni. Intézményünk minden évben bemeneti mérést végez szeptember elején az első osztályban, ez a DIFER mérés, melyet az első osztályos tanítók végeznek el. Tanulói alapkészségek fejlődését minden évben a bevezető szakasz és a kezdő szakasz végén a tanítók és a szaktanárok mérik fel. Külső mérések: Matematika, olvasás, szövegértés, idegen nyelv.

9 Tanulói tudásmérés Az ellenőrzés témája Az ellenőrzés ideje Felelős Módszer Bemeneti mérés szeptember tanítók DIFER Fejlesztésre szoruló gyermekek mérése Tanulói alapkészségeknek fejlődése matematika, anyanyelv idegen nyelv bevezető szakasz végén kezdő szakasz végén tanítók tanítók, tanárok tanítók, tanár Teszt/feladatlap Teszt/feladatlap Teszt/feladatlap Idegen nyelv OKÉV május 16. tanárok Tesztfüzetek Matematika, olvasás, május 23. tanárok Tesztfüzetek szövegértés OKÉV Beiskolázással kapcsolatos feladatok: elsősök, nyolcadikosok, HÍD program Célunk az iskola és az óvoda közötti zökkenőmentes átmenet biztosítása. A végzős tanulók eredményes beiskolázása. A tankötelezettség teljesítéséhez szükséges feltételek biztosítása. Az iskola törvényes működése Leendő elsős programok: Szülői tájékoztató az óvodában: január 22. Leendő elsős tanulóknak játszó délután: március 1. Fórum- Pedagógusválasztás: április 9. Nyolcadikosok, HÍD program: Határidők Feladatok Az oktatásért felelős miniszter pályázatot hirdet az Arany János Tehetséggondozó Programba, az Arany János Kollégiumi Programba, valamint az Arany János Kollégiumi- Szakközépiskolai Programba történő jelentkezésről. A Hivatal a honlapján közlemény formájában nyilvánosságra hozza a középfokú iskolák tanulmányi területeinek meghatározási formáját. A középfokú iskolák a középfokú intézmények felvételi információs rendszerében - Hivatal által közzétett közleményben foglaltak szerint - meghatározzák tanulmányi területeiket, és rögzítik a felvételi eljárásuk rendjét tartalmazó felvételi tájékoztatójukat.

10 A középfokú iskoláknak, kollégiumoknak nyilvánosságra kell hozniuk a honlapjukon a felvételi tájékoztatójukat. Az általános iskola tájékoztatja a nyolcadikos tanulókat a felvételi eljárás rendjéről. A Hivatal közzéteszi a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumi központi írásbeli felvételi vizsgát szervező gimnáziumok, továbbá a nyolcadik évfolyamosok számára központi írásbeli felvételi vizsgát szervező intézmények jegyzékét. A tanulók jelentkezése a központi írásbeli felvételi vizsgára közvetlenül a központi írásbeli felvételi vizsgát szervező - az Arany János Tehetséggondozó Programra történő pályázat benyújtása esetén a pályázatban megjelölt - intézménybe. Az Arany János Tehetséggondozó Programra történő pályázatok benyújtása. A központi írásbeli felvételi vizsgát szervező intézmények eddig az időpontig jelentik a Hivatalnak - a Hivatal által meghatározott módon - a hozzájuk a központi írásbeli felvételi vizsgákra jelentkezők alapján a feladatlap-igényüket. Az Arany János Tehetséggondozó Programba tartozó intézmények megszervezik a találkozást a programba jelentkezőkkel Az általános felvételi eljárás kezdete. Központi írásbeli felvételi vizsgák az érintett 6 és 8 évfolyamos , gimnáziumokban. Központi írásbeli felvételi vizsgák a kilencedik évfolyamra és az Arany János Tehetséggondozó Programba jelentkezők számára az érintett intézményekben , Pótló központi írásbeli felvételi vizsgák a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokban, továbbá a kilencedik évfolyamra, valamint az Arany János Tehetséggondozó Programba jelentkezők számára azoknak, akik az előző írásbelin alapos ok miatt nem tudtak részt venni. Az Arany János Tehetséggondozó Programba tartozó intézmények megszervezik a találkozást a programba jelentkező, a pótló írásbelin részt vett tanulókkal. A központi írásbeli felvételi vizsgát szervező intézmények a Hivatal által meghatározott módon értesítik az írásbeli eredményéről a tanulókat. Az Arany János Tehetséggondozó Programban részt vevő intézmények a programra benyújtott pályázatok eredményéről - egymás egyidejű előzetes értesítésével és az oktatásért felelős miniszter bevonásával - értesítik az érintett törvényes képviselőket, tanulókat és általános iskolákat. Az általános iskola továbbítja a tanulói jelentkezési lapokat a középfokú iskoláknak, a tanulói adatlapok első példányát pedig a Hivatalnak. (A 6 és 8 évfolyamos gimnáziumba történő jelentkezésről a tanuló közvetlenül is megküldheti a jelentkezési lapot a gimnáziumnak, a tanulói adatlapot a Hivatalnak.) Jelentkezés a rendészetért felelős miniszter által fenntartott rendészeti szakgimnáziumokba A szóbeli meghallgatások az általános felvételi eljárás keretében.

11 A középfokú iskola eddig az időpontig nyilvánosságra hozza a jelentkezők felvételi jegyzékét. A tanulói adatlapok módosításának lehetősége az általános iskolában. Az általános iskola eddig az időpontig elzárva őrzi az eredeti, korábban beküldött tanulói adatlap második példányát. A módosító tanulói adatlapot ekkor kell megküldeni a Hivatalnak. A Hivatal elektronikus formában megküldi a középfokú iskoláknak a hozzájuk jelentkezettek listáját ABC sorrendben. Kijelölik a Köznevelési Hídprogramot a következő tanévtől megvalósító középfokú intézményt vagy intézményeket, és erről tájékoztatja az általános iskolákat. A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter kijelöli a Szakképzési Hídprogramot a következő tanévtől megvalósító középfokú tagintézményt vagy intézményeket, és erről az állami intézményfenntartó központon keresztül tájékoztatja az általános iskolákat. A Hivatal a módosító tanulói adatlapok alapján kiegészíti a jelentkezettek listáját. A középfokú iskola igazgatója az ideiglenes felvételi rangsort - a Hivatal által meghatározott módon - megküldi a Hivatalnak. A Hivatal kialakítja a végeredményt az igazgatói döntések és tanulói adatlapok egyeztetése alapján, és elküldi azt a középfokú iskoláknak (egyeztetett felvételi jegyzék). A felvételt hirdető középfokú iskolák megküldik a felvételről vagy az elutasításról szóló értesítést a jelentkezőknek és az általános iskoláknak. Rendkívüli felvételi eljárást kell tartani, ha az általános felvételi eljárás keretében a felvehető létszám 90%-ánál kevesebb tanulót vettek fel. A középfokú iskola igazgatója rendkívüli felvételi eljárást írhat ki. A ig megtartott rendkívüli felvételi eljárást meghirdető iskola igazgatója dönt a felvételi kérelmekről. A benyújtott kérelmek alapján lefolytatott jogorvoslati eljárás befejezése a fenntartónál. Az általános iskola értesítést küld a tanulóról a tanuló állandó lakhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal, valamint az állami intézményfenntartó központ részére, amennyiben kezdeményezi a tanköteles tanuló felvételét a Köznevelési Hídprogramba. Az állami intézményfenntartó központ kijelöl legalább egy, a megye területén működő Köznevelési Hídprogramban részt vevő köznevelési intézményt, amely a tanulót felveszi tankötelezettségének teljesítése érdekében. Az általános iskola értesítést küld a tanulóról a tanuló állandó lakhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal, valamint a Nemzeti Szakképzési

12 és Felnőttképzési Hivatal részére, amennyiben kezdeményezi a tanköteles tanuló felvételét a Szakképzési Hídprogramba. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal kijelöl legalább egy, a megye területén működő Szakképzési Hídprogramban részt vevő középfokú intézményt, tagintézményt, amely a tanulót felveszi tankötelezettségének teljesítése érdekében. Beiratkozás a középfokú iskolákba, valamint a Köznevelési és a Szakképzési Hídprogramba az iskola igazgatója által meghatározott időben. Beiratkozás a honvédelemért felelős miniszter fenntartásában lévő, kizárólag a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítésekre való felkészítést folytató szakképző iskolába. Beiratkozás a rendészetért felelős miniszter által fenntartott rendészeti szakgimnáziumokba Pótbeiratkozás a Köznevelési és a Szakképzési Hídprogramra. Nevelési- oktatási célok/ Pedagógia Program alapján Egészséges életmódra nevelés Az egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Alapelvünk, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, ezzel kapcsolatos beállítódásaik szilárdak legyenek, konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Fontos megismertetni a tanulókkal az egészségre kedvező és káros tényezőket, a betegség megelőzési módokat, eljárásokat, tudatosítani a tanulókban az egészséges életmód szabályait, normáit, a pozitív beállításokat. Az egészségnevelés fejlesztési feladatai A tanulók egészségi ismereteinek, műveltségének fejlesztése, meglévő ismereteikre alapozva. Pozitív egészséges életfelfogás megalapozása, előkészítése. A biztonság és a veszélyhelyzetek felismertetése, a helyes döntés elősegítése. Az ember legfontosabb biológiai, pszichológiai, szociálpszichológiai jellemzőinek megismertetése. A harmonikus, erkölcsös és konstruktív életvitel, szokásrendszerének kiépítése úgy, hogy az a tanulók számára értékké váljon. Konfliktus és válságkezelés lehetséges megoldásainak megismertetése, elsajátítása. A szabadidő egészséges, kulturált felhasználásának megtanítása. Ösztönzés környezetkímélő magatartás és életmód kialakítására, a környezeti higiéné fenntartására. Az egészségnevelés fejlesztési követelményei

13 Az egészségnevelés eredményeként a tanulók: Rendelkezzenek alapvető ismeretekkel az emberi szervezet működéséről, a testi egészség és a mentálhigiéné összefüggéseiről. Alakuljon ki és fejlődjön a mozgáshoz, sportoláshoz való pozitív viszonyuk, szabadidő kultúrájuk. Rendelkezzenek megfelelő önismerettel, énképpel, és értsék meg a szociokulturális különbségeket. Fejlődjön erkölcsi tudatuk, jellemük, ítélőképességük. Ismerjék az egészségkárosító szokások és szenvedélyek kialakulását, azok megelőzését, alakuljon ki bennük a nemet mondás készsége. A prevenció hassa át minden területen a tevékenységüket. Ismerjék, és szükség esetén tudják alkalmazni az alapvető elsősegélynyújtási módszereket. Legyenek képesek megkülönböztetni a jót a rossztól, tanulják meg felismerni az erkölcsöt romboló tényezőket, a devianciát. Készüljenek fel az örömteli párkapcsolatra, a családi életre. Az egészségnevelés módszerei és színterei Módszerei: - Előadás - Beszélgetés - Mintakövetés - Film - Faliújság - Kiállítás (pl. egészséges ételek készítése, kóstolása) - Kirándulás A módszerválasztás szempontjai: - Tevékenységközpontú és életszerű legyen. - Feleljen meg a tanuló életkorának. - Pozitív életszemléletet adjon. Az egészségnevelés színterei: Tanórai: tantárgyi osztályfőnöki Tanórán kívüli: Az egészségnevelés tartalma szakkör iskolai sportkör akció, programok, projektek Higiénikus, egészséges életvitel

14 Betegségek elkerülése, egészség megóvása Tárgyi környezettel való együttélés Lelki egészség megóvása, krízisprevenció Függőséghez vezető motívumok feltárása, egészségkárosító szokások megelőzése Az egészséges táplálkozás Családi életre, szülővé nevelés Szabadidő értelmes eltöltésére, kultúrára való igény fejlesztése Környezeti nevelés/ Pedagógiai Program alapján A környezet és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természet-környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természeti-környezeti szennyeződések károsan hatnak a saját szervezete működésére. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket és programjainkkal a szülők és a környék lakóinak környezet- és egészségtudatos magatartását is javítani kívánjuk. A környezeti nevelés színterei iskolánkban Hagyományos tanórai szervezésben: - A tanórákon az adott témához hozzárendeljük a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. - Kiemelt helyet kapnak a mindennapi élettel kapcsolatos problémák. - Változatos módszereket használva előtérbe helyezzük az önálló megfigyeléseket, következtetések levonását. - A hagyományos szemléltetésen túl alkalmazzuk az audiovizuális és informatikai szemléltetést is. - Egyszerű, tananyaghoz kötődő laboratóriumi vizsgálatokat is tanítunk, végeztetünk. - Jeles alkalmakra plakátokat készítünk. - Tanulmányi sétákat szervezünk helyi természetvédelmi területen, valamint rendhagyó tanórákat a szabadban. - A tanulókban tudatosítjuk, melyek a veszélyes hulladékok. Nem hagyományos tanórai keretben: - Tanulóink rendszeresen indulnak levelező és egyéb versenyeken, ahol a környezetvédelem és természetvédelem fontos téma. - Minden évben papírgyűjtést szervezünk az iskolában, melynek bevételét az iskolai eszközrendszer bővítésére fordítjuk. - A természeti és társadalmi-kulturális jellegzetességeinket, helyi értékeinket tanulóink megismerik. - Osztálykirándulásokon egy-egy nemzeti parkkal, tájvédelmi körzettel vagy természetvédelmi területtel is megismerkedünk. - Részt veszünk helyi és országos akciókban - Interaktív kiállításokra visszük tanulóinkat - Erdei iskolát szervezünk - Témahetet tartunk ősszel és tavasszal Erőforrások

15 Nem anyagi erőforrások Iskolán belüli együttműködés - Minden pedagógusnak feladata, hogy környezettudatos magatartásával példát mutasson. - Az iskola minden diákjának feladata, hogy óvja környezetét. - A diákok és pedagógusok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetvédelemben. - A család környezetvédő, környezetszerető magatartása lényeges szempont. - A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Szülők Nélkülözhetetlen az iskola és a szülői ház harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekeikben a környezettudatos magatartást. Lehetőség szerint működjenek együtt - példát mutatva - a programokban és lehetőségeikhez mérten anyagilag is támogassák az egyes programok megvalósulását. Iskolán kívüli együttműködés Fenntartó Az iskola igazgatójának feladata, hogy az iskola fenntartójával való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb feltételek megteremtését biztosítsa. A programok összeállításakor célunk, hogy az iskolai környezeti nevelési programokhoz a kötelező feladatellátáson belül biztosíthatók legyenek. Intézmények A környezeti nevelési programot színesebbé teszi a környezeti neveléssel foglalkozó intézmények látogatása: múzeumok, állatkert, nemzeti parkok. A látogatások előkészítése a tanórai nevelés körébe tartozik. Iskolai tanulmányai során minden tanulónak legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson kell részt vennie évente. Együttműködés a helyi Vöröskereszttel. Civil szervezetek A civil szervezetekkel együttműködve kölcsönösen segítjük egymás munkáját. Kiemelten kezelendő alapelvek: A fenntartható fejlődés A kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések A helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései Alapvető emberi szükségletek Emberi jogok, demokrácia Biológiai és társadalmi sokféleség Kiemelten fontos feladatnak érezzük a diákok szemléletének formálását, környezet és természetszeretetük kialakítását, megszilárdítását. Minden tantárgyban és a minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy a diákok ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet és benne az embert. A környezeti nevelés céljai iskolánkban hosszú távon:

16 Fő célkitűzésünk: A fenntarthatóság jegyében környezettudatosan a környezetért felelős életvitel a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartás és életvitel a környezet értékei iránti felelős magatartás a természeti és épített környezet szeretete és védelme, rendszerszemlélet kialakítása Hosszú távú pedagógiai célok Az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása Az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése Rendszerszemléletre nevelés Fenntarthatóságra nevelés A környezetetikai hatékony fejlesztése Érzelmi és értelmi környezeti nevelés Tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés Tolerancia kialakítása Környezettudatos magatartás és életvitel segítése Az állampolgári egyéb közösségi felelősség felébresztése Az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése Az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása Ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát Helyzetfelismerés, ok-okozati összefüggések Problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség Globális összefüggések megértése Létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása Családi életre nevelés fejlesztése Az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése Helyi célok és feladatok Természeti, - épített és szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése Helyi értékek és problémák feltérképezése Helyi célok megfogalmazása (öreg fák megóvása, faültetés, parkosítás, madárvédelem, örökbefogadott patak Gerje védelme, iskolai büfé zöldítése, energiatakarékosság, vas- és papírgyűjtés, hulladékgyűjtés, szelektív iskolai hulladékgyűjtés megoldása) Lakóhely megismerése (értékek, gondok a megoldás módjainak kidolgozása) A környezeti nevelési program megvalósítása A testület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához Új környezeti nevelési irodalmak feldolgozásán alapuló foglalkozások szervezése, témanap, témahét Hagyományainak ápolása (lásd: Megemlékezéseink, hagyományaink) család iskola település nemzeti szinteken Nevelési tartalmak - Kézműves foglalkozások. - Versenyek, szakkörök szervezése.

17 - Iskolazöldítés, otthonzöldítés. - Gyűjtőmunka, tanórai kísérletek, vizsgálatok. - Faliújság megfelelő témái. - Tanulmányi kirándulások. - Tanórák a szabadban - Erdei iskolák Módszerek A választott módszerek az életkori sajátosságnak megfelelők legyenek, amit lehet, a szabad ég alatt valósítsunk meg, pozitív szemléletet adjon, együttműködésre épüljön - beszélgetés, - élménybeszámoló, - megfigyelés, - kísérlet, - mérés, - könyvtári búvárkodás, - riport, - terepgyakorlat, - üzemlátogatás, - a probléma okainak megkeresése. A jövő problémái sok esetben még előreláthatatlanok, ezért fontos feladata a környezeti nevelésnek a kreativitás, az önálló ismeretszerzés és kritikus, problémamegoldó gondolkodás képességének kialakítása, fejlesztése. Tehetséggondozás, fejlesztés-felzárkóztatás Egyéni képességfejlesztés színterei: Szakkörök Sportkörök Egyéni felzárkóztatás Napközi otthoni foglalkozás Tanulószoba Korrepetálás Csoportbontás Szakmai innováció Módszertani kultúra fejlesztés Iskolánkban a szakmai tudásmegosztásnak, következő formáival találkozhattunk: - Mentorálási rendszer a gyakornokok képzésében. - Belső továbbképzés - Szakmai Munkaközösségek eset és módszertani megbeszélései

18 - Tanóra látogatások és tapasztalatok megbeszélése, tanácsadás Szervezetfejlesztés - A tantestület szakmai fejlesztésének feltételeit akkreditált pedagógus továbbképzésekkel, konferenciákon való részvétellel, belső továbbképzésekkel, más oktatási intézmények látogatásával (tapasztalatszerzés céljából) igyekeztünk biztosítani. - A közösségépítést és a szakmai képzést egyesítik a különböző oktatási módszerek alkalmazása a szakmai képzések megbeszélések során. Ilyenek például az iskola erősségeit és fejlesztendő területeit feltérképező ötletbörze, az intézmény jövőképének kialakításánál alkalmazott csoportmunka, vagy például drámapedagógiai módszerek tanulása tantestületi szinten. - Közösségépítő hatással bírnak az együtt megélt események, feladatok, munkák diákokkal, szülőkkel, pedagógusokkal közös udvarrendezési munkák, pl.: diófaültetés, sövénytelepítés, virággondozás. - Tanári kórus fellépései. Ellenőrzési terv: Az iskola belső ellenőrzési rendjét a Szervezeti és Működési szabályzat VII. fejezete határozza meg. Az ott megfogalmazottak alapján járunk el. Ellenőrző munka: A 2017/2018-as tanévben az iskola vezetősége belső ellenőrzési tevékenységét- a munkaköri leírásokat és a törvényi kötelezettséget alapul véve- az alábbi tervezés szerint végzi: Szeptember: Kasa Tibor, Kertesiné Bátai Erika Október: Csilló Rita, Nagy Kristóf, Nagy Melinda, Osztós Gabriella, Károlyi Anita, Bagoly Lászlóné November: Széchenyi utca: 1., 2. évfolyam Szabadság tér: 1. évfolyam Kossuth Lajos út: 5. évfolyam

19 Január: Széchenyi utca: 3., 4. évfolyam Szabadság tér: 2. évfolyam Kossuth Lajos út: 6. évfolyam Február: Széchenyi utca: 5., 6. évfolyam Szabadság tér: 3. évfolyam Kossuth Lajos út: 7. évfolyam Március: Széchenyi utca: 7., 8. évfolyam Szabadság tér: 4. évfolyam Kossuth Lajos út: 8. évfolyam Április: Napközi + nem osztályfőnökök A fentieken kívül az iskolavezetés az iskolai élettel, és a nevelő-oktató munkával kapcsolatban alkalmai ellenőrzéseket és látogatásokat is végez. Az év folyamán rendszeresen ellenőrizzük a naplók vezetését és a termek rendjét a tájékoztató füzetek vezetését, a füzetek javítását.

20 Mellékletek A 2017/2018-as tanév programjai rendezvényterve: Humán munkaközösség munkaterv: Munkaközösség vezető: Osztós Györgyi Reál munkaközösség munkaterve: Munkaközösség vezető: Kasa Tibor Alsó munkaközösség munkaterve: Munkaközösség vezető: Némethné Kovács Sarolta Szabadidős munkaközösség munkaterve: Munkaközösség vezető: Feketéné Simon Mária Osztályfőnöki munkaközösség munkaterve: Munkaközösség vezető: Bíró Ibolya Napközis munkaközösség munkaterve: Munkaközösség vezető: Szamosfalvi Attila DÖK programja: Segítő pedagógus: Válóczi Zsuzsanna Ökoprogram: Segítő vezető: Rihász Judit Erika Pilis szeptember 1. Krizsánné Turcsányi Marianna intézményvezető