SZAK-KÖZLÖNY, kataszteri tisztviselők, községi- és járási bizottságok- és a kataszteri munkálatok iránt érdeklődő földbirtokosok számára.

Átírás

1 Második éyfolyain. 18. szám. Október KATASZTERI KALAUZ SZAK-KÖZLÖNY, kataszteri tisztviselők, községi- és járási bizottságok- és a kataszteri munkálatok iránt érdeklődő földbirtokosok számára. Megjelenik e szaklap Besztercze- Kéziratok a, Szerkesztőséghez, Előfizetési ár félévre, vagyis július bányán, minden hónap 1-én és 15-én, egy előfizetési pénzek pedig deczember végéig postán bérmentve küldve : vagy másfél íven. A szerkesztőséghez külden- a Kiadó-hivatalhoz 2 forint, melyet a kiadóhivatalnak czimezve dö értekezések illően dijaztatnak. küldendők. Beszterczebányára kérünk küldeni. Előfizetési felhívás. Lapunkra october 1-től számítandó negyedévre 1 forinttal elfogadunk előfizetéseket. Különben szolgálhatunk első januáriustól számítandó teljes példányokkal is azoknak, kik az egész évi folyamot birni óhajtják. A megrendelőknek utóvét mellett is megküldetnek a példányok, a lap homlokán kitett feltételek mellett. Kiadó. Járások leírása. A mily fontos a járások leirása, ugy igen érdekes és tanúságos leend az mint közgazdászai, mint pedig statistikai tekintetben. A járások leirása által, ha azok pontosan és hiven elkészülnek, nemcsak az igazságos becslés s osztályozásnak fogja az a legbiztosabb alapját képezni, de az ország gazdászati viszonyait feltüntető statistikának megbecsülhetetlen anyagát képezendi. Aki a kormány által, a leírásokhoz kiadott utasításokat olvasta,*) az meggyőzödhetik, miként abban minden benfoglaltattik, ami szük- ~~ /V *) Ezen utasításokat a becslőbiztos urak meg-1 kapták, de hogy a birtokos osztály és a gazdatisatf urak is ismerjék azokat, ime a mai számunkban közöljük. Szerk. séges arra, hogy a leirás hü tükre, mintegy photographiája legyen a járásnak. Ott találjuk a földrajzi fekvést, az éghajlati viszonyokat, a talajnak általános jellegét, termőképességét, a közlekedési eszközöket, népesedést, munkaerőt, a gazdálkodás különböző rendszereit és igy minden tényezőt, mely szerint kitűnik egy s más vidék közötti különbség, kitűnik azon éles ellentét, mely egy áldottabb és egy mostohább vidék között létezik, de egyszersmint ebből mindjárt következést is lehet vonni a járás gazdászatából nyerhető jövedelemképességre. A kérdés csak az, miként fogják az illetők felhasználni az anyagot, melyre az utasításban utalva van. Itt az adatokat gondosan össze kell szedni, és a fösúly erre fektetendő, inkább_jnaradjon ki valami, mintsem az adatok hamisan legyenek bevezetve. Mindjárt a Il-ik pontban az utasítás az éjszaki szélesség és keleti hosszaság fokaira és a tengerszin feletti magasságra utal. Az első a legkönnyebb, ezt a jó térképről is ki lehet venni, de már a magassági fokozatokat csak megbízható mérések után (minőre több munkákban találunk) tudható, pedig ez fontos körülmény, kivált a hegyes vidékeken, mert a magassági fokozatok szerint változik a vegetatió. Egészen más képe egy járásnak, mely a

2 138 síkságon terül el, és más annak, mely a hegyes vidéken fekszik, vagy amely csak szűk völgyeket képez. E szerint változik és alakul át a gazdálkodási rendszer s ez határozott befolyással van a jövedelmi fokozatra is. Vannak minálunk a felső megyékben oly vidékek, ahol búzát nem lehet termeszteni, ahol a fötermény a zab és burgonya. De hány megye van, ahol az egyik mivelési ág: a szőlő egészen ismeretlen. A kaszálókban szintén nagy az eltérés, mert midőn a lapályokon elterülő réteken holdankint o mázsa szénát lehet feltakarítani, akkor e mennyiség csak 4 5 holdról kerül ki a hegyi réteken. Az éghajlati viszonyok befolyására nézve helyes adatokat a becslőbiztos csak ugy szerezhet, ha régibb és tapasztalt gazdákhoz fordul, mert e tekintetben egy-két évet nem lehet irányul venni. Ehez sokévi tapasztalat szükséges, mert egy-két év lehet száraz vagy nedves, de ez nem jellemzi a vidék éghajlatát, hanem ha tiz év átlagát vesszük, akkor tűnik ki, vájjon a vidék száraz vagy nedvesnek mondható-é, vájjon járnak-e késői derek, korán beáll-é a tél, minő szokott lenni a tavasz, szokott gyakran jég esni, mily irányban vonulnak át leginkább a felhők a járáson s melyek az uralkodó szelek? Különösen itt a föfigyelem a nedvcsapadék mennyiségére, a záporokra, s a létező folyók-, patakok-s tavakra fordítandó, mert ezek nevezetes tényezői a gazdálkodásnak. A termények szokásos áraira nézve a városok levéltáraiban őrzött piaczi árak jegyzéke hossználandó, mihez minden becslőbiztos könnyen hozzájuthat. De a terményárak adatainak csak ugy van érteke, ha a kézi- és igás-erő napi árát is ismerjük idöröl-idöre, mert néha a jó áron értékesített termények mellett nincsen annyi tisztahaszon, ha azok előállítása a drága napszám és munkaerő mellett éretett el, mintha valamivel olcsóbb a termény, de annak termesztése is olcsóbba került. A napszámokra nézve pedig adatokat csak a régi gazdáktól lehet nyerni, és igy okvetetlen azokhoz kell fordulni. Nem nehéz hozzájutni az adatokhoz a járás népesedési arányára nézve is, mert az utolsó népszámlálási adatok mindenütt megvannak a törvényhatósági irattárakban. Hanem itt nem elég kitenni a népesség számát, de okvetetlen szükséges azt kimutatni, hogy mikép oszlik meg a népesség a járás egyes vidékein, mert egyik részében sokkal sűrűbb a népesség mint a másikban. Erre nézve tehát fel lehet az egyházi schematismusokat használni, mert azokban külön minden falu és puszta népessége ki van téve, és igy könnyen ki lehet számítani minden egyes vidékre hány lélekszám esik, és mely vidéken sűrűbb vagy ritkább a népesség. De ez magában véve nem elég, mert e pontnál ki kell emelni a nép foglalkozását, jellemét, szorgalmát, takarékossági hajlamát, keresetmódját s vagyoni állapotát is. Ezen a fejezet alatt sok nevezetes dolgot lehet napfényre hozni. Ugyanis vannak vidékek, ahol a nép szorgalma és takarékossága ellen nem lehet kifogás, de sajnos, vannak vidékeink, ahol a nép elszegényedése naponkint szomorúbb mérveket ölt, ahol a pálinkaivás egészen megmételyezte a nép patriarchális jellemét. Ez ugyan erkölcsi bűn, de ennek nagy hatása van a gazdászati viszonyokra. A pálinkaivásban elmerült nép eladósodik és az adóságok megfosztják ötet gazdasági fölsze-

3 139 relvényeitöl, marhától, a gazdasági eszközöktől és vetőmagtól. De ebből még egy más baj is származik, a földek elaprózása, mi kihat a közgazdászati viszonyokra. Vannak némely községek, ahol osztály s eladások által anynyira eldaraboltattak a földek, hogy alig lehetne elegendő erővel is kellőkép mivelni. De miveletlenek maradnak az ily eldarabolt földek azért is, mivel azok tulajdonosai nem bírnak eszközökkel a mivelésre. És itt eszünkbe jut az uzsora, mely a népnek valóságos mérge, amely ha lassan is ámbár sok helyen elég rohamosan de meg fogja ölni. Erre ugyan nincsen rovat a járásleirásban, mégis ahol a nép vagyonosodásáról van szó, az elszegényedés indokául be kell azt hozni, ha csakugyan valamely vidéken ezen ok létezik. Nagyobb nehézséggel jár a rendszeres gazdálkodási adatok összegyűjtése, mert az ilyeket csakis rendezett birtokosoktól vagy uradalmaktól lehet nyerni, sőt ily adatokra támaszkodni csak rendes könyvvitel alapján Útmutatás az évi VII. törvényesük 37. -a által elrendelt járásleirás elkészítéséhez. I. A becslőjárás kiterjedése, hátárai, községei. í) A becslőjárás kiterjedése négyszögmértföldekben fejezendő ki; 2) határainak megjelölése végett kiteendö, hogy a járás kelet, dél, nyugot és éjszakfelé mely szomszédjárásokkal, esetleg katasteri kerületekkel határos ; 3) A becslöjáráshoz tartozó önálló községek betűrendben az azokba esetleg bekebelezett kis községek és puszták megnevezésével s a lakosok számának kitételével sorolandók el. A szabad királyi s egyéb városoknál ugy a mezővárosoknál is e minőség megemlítendő, s a lakosok száma az utolsó népszámlálás eredménye szerint teendő ki. II. Földrajzi fekvés. Kiteendök az éjszaki szélesség és a keleti hosszaság azon fokai, melyek között a becslőjárás fekszik. A mennyire biztos és megnevezendő kútforrásokból megtudható, a tengerszin feletti magasság is megemlítendő. lehet, ilyenek nem mindenütt találhatók, e tekintetben tehát inkább csak a látható eredményt, a külviszonyokat kell feljegyezni, nem pedig a számokat. Az előadottakból láthatni, hogy a járások leirása a gazdákat is közelebb érdekli, ők tehát eziránt nem maradhatnak közömbösek. A becslöbiztosoknak pedig több esetben okvetetlen a gazdákhoz kell fordulni felvilágosításokért. Végre a járási bizottságoknak, akik a III. járás összes birtokosainak képviselői, behatólag kell átvizsgálni ezen leírásokat, melyekre, ha netalán észrevételük lenne, azt írásban foglalva a kerületi bizottsághoz fogják felterjeszteni további elhatározás végett. Égalji viszonyok. Az égaljra nézve kiteendö : forró, meleg, mérsékelt, hűvös, vagy hideg, továbbá száraz vagy nedves-e? melyek az uralkodó szelek s ezen égalji tényezők mikép oszlanak

4 140 el a tavasz, nyár, ősz és téli évszakokra; szoktak-e gyakran vagy rendesen s mely évszakban szélső időjárások, tavaszi fagyok, derek, ködök, száritó szelek, szélvészek, jégesők stb. előfordulni. Miután az égaljra jelentékeny van a föld felszíne, nevezetesen annak befolyással alakja, a rajta levő tenyészet, folyó és álló vizei; szükséges, hogy ezen fejezet alatt kiemeltessék, vájjon ezen járás egészben vagy részben apályos, róna, fensik-dombos vagy hegyes jelleggel bir-e? mennyire boritja azt gyep és erdő? s vannak-e s mily patakok, folyók, tavak vagy mocsárok magában a becslőjárásban, vagy tőszomszédságában? IV. A talajnak általános jellege, a rajta előállítható termékek nemei, a nyerhető termések nagysága. Tekintettel a felső vagy termő-réteg mélységére, elsorolandó : mely talajnemek hol fordulnak elő tulnyomólag vagy szórványosan ; egyszersmind felemlitendö, hogy a felső és alsó talaj mily mértékben televényes? agyagból, siker, homok, mész, márga vagy ezeknek mely változmányaiból áll-e? A talaj jellegének meghatározásánál tényezőként figyelembe veendő annak könnyű vagy nehéz mivelhetösége, a megmunkálásra szükséges erő, valamint azon időtartam is, mely a szóban levő talaj megmivelésére fordítható. Tekintettel a talaj jellegére megnevezendök azon gazdasági termékek, melyek rajta előállíthatók, még pedig melyek túlnyomóan, s melyek mellékesen fordulnak elő, mennyire rúg egy kataszteri (1600 öles) holdnak egy évi termése a járás legjobb és legsilányabb talaján jó, középszerű és rosz években, az e részben gyűjtött adatok lehetőleg hiteles alakban melléklendők, mindenesetre azonban a kimutatott adatok forrása megnevezendő. Ezen kimutatásoknál mindig a közönséges gazdálkodási rendszer veendő tekintetbe, vagyis az, mely a birtokosok többsége által alkalmaztatik. V. A termények szokásos árai. E fejezetben az 1867-töl 1872-ig terjedő időszakban a becslöjárás gazdasági termékeinek értékesithetésére nézve mérvadó piaczokon elért átlagos terményárak (ideértve a szalma árát is) még pedig az egyes évek szerint sorolandók fel. Az évi átlag az év valamennyi hetivásárjain feljegyzett átlagos árakból, vagy azon terményeket illetőleg, melyek nem hetivásáron szoktak eladatni, az éven át megadott árakból számítandó ki. E helyen megemlitendők mindazon tényezők, melyek az értékesítésre állandóan befolyást gyakorolnak, úgymint útak, vaspályák, hajózható folyók, csatornák, gyár és ipartelepek, nagyobbmérvü építkezések és vállalatok. Az ártételek az illető piaczi helyek hivatalos feljegyzéseiből, s oly terményeknél, mekely gyárhoz vitetnek, pl. a dohánynál a beváltási árakból, és bornál a mustnak szüretkor feljegyzett áraiból veendők. Ha kivéte-, lesen csak azon árak vannak feljegyezve, me-

5 141 lyek a borért és hordóért fizettettek, a hordó ára a bor árából levonandó. \I. VIII. A talaj termőképességét fokozó vagy biztosító mesterséges készülékek vagy azt csökkentő körülmények. A becslőjárásban szokásos gazdálkodási rendszer. Mivelési ágak szerint előadandó a földhasználatának azon módja, mely a birtokosok nagyobb részénél szokásos, jelesen szántóföldeknél a szokásos vetés-forgások, a termesztetni szokott gabonanemüek, vagy kapanövények sorrendszerinti megnevezésével s a trágyázásnak mily mérvben való alkalmaztatásának olyképi kimutatásával, hogy abból kiszámítható, hogy egy holdnak hányadrésze kerül egy évben trágyázás alá; réteknél: hányszor kaszáitatnak, s legeltetnek, sat. a mezei munkák mikép, mikor és mely munka és marhaerövel, esetleg mely gépek és eszközök segélyével végeztetnek ; a gazdasági haszon-állatok mikép tartatnak és neveltetnek, mily arányban szaporodnak és ezen tényezők folytán mily karban és állapotban értékesíttetnek el. A termőképességet fokozó mesterséges készülékek közül felemlitendök a vízlevezető vagy öntöző mesterséges csatornák, védtöltések, a belvizeket kivezető vagy kiemelő készülékek, alagcsovezés és átmetszések; valamint a termőképességet csökkentő körülmények lehetnek s esetleg megemlitendök : a talajból felszivárgó föld árjai, nagyobb esözésvagy hóolvadásből keletkező vízállások stb. Megnevezendők a vidékek, ahol ilyenek előfordulnak s megközelítőleg kiteendő azon területek kiterjedése is, melyeknek termőképességére előnyös vagy hátrányos befolyással vannak s megnevezendők a folyószabályozás czéljára s ármentesitési eszközök létesítésére és fenntartására alakult társulatok is, s, e czélokra évenkint egy kataszteri hold után fenntartási költség czimen fizettetni szokott Öszszegek, egyúttal azon társulatok vagy magánosok is, kik a készülékeket teremtették vagy fentartják. VII. IX. Az igás és kézi napszámok bére. Közlekedési eszközök és piaczi viszonyok. Ide tartoznak a különböző évszakokban Ezen fejezet alatt felsorolandók a járásban lévő vaspályák és országutak, hajózható folyók, tavak, esetleg tengeri kikötök, annak kitüntetésével, mennyiben vannak befolyással és különböző munka után átlagosan fizettetni szokott férfi-, asszony- és gyermek kézi napi-bérek, iga-napszámok kataszteri holdanként számított bérátalányok és azon terményhányadok, melyek szakmánymunkásoknak természetben szoktak kiadatni. a becslöjárásban termesztett termékek értékesítésére, továbbá azon községek nevei, me-

6 142 lyek vasúti állomásokat képeznek vagy azok által közvetlenül érintetnek, s végtére a posta esetleg távirati állomások száma és holléte. Megnevezendök a becslöjárás adásvevési piaczai az azokon egy évben tartatni szokott országos és hetivásárok száma s kiemelendő, hogy melyek a becslöjárás forgalmi föczikkei, s mely terjedelemben t. i. csak a lakosság ellátása vagy továbbszállításra is értékesithetök-e, s végre a piaczokon vagy a háznál szoktak-e értékesíttetni? X. A járás népességének arányai, szokott foglalkozási módja. Ezen fejezet alatt kiteendő az egész járás és annak külön egy-egy négyszögmértföldjére eső népessége, nemkülönben a népsűrűségnek a járás egyes részeire eloszlott aránya is, leirandó a különböző vidékek lakóinak fökeresete, egyéb foglalkozási módja, vagyonossági fokozata, takarékossági hajlama és jelleme, mire nézve az évi általános népszámlálás eredményei szolgáltatják a szükséges adatokat. XI. A földbirtok megosztása kis és nagy gazdaságokra; A nagy és kisbirtok egymásközti arányának meghatározhatása tekintetéből szükséges, hogy valamint az egész járás ugy annak egyes vidékeire nézve kiemeltessék, mily számban és esetenkint mily kiterjedésben van képviselve a majorsági és volt úrbéres birtok s különösen mely fokig terjedt ez utóbbiaknál az eldarabolás (például í, y 2, */4, i/ 8 telek vagy 32. t hold s azon alul). XII. Haszonbér és birtokvétel árak. A haszonbérek és adásvevési árak nem csak több mivelési ágakból álló egész birtoktestek, hanem a hol előfordulnak, egyes földrészletek után is közlendők, mindkét esetben a birtok vagy földrészletek mivelésiág szerinti tér, fogata is kiteendő; magától értetvén, hogy ahol a haszonbér nem csak készpénzben, hanem természetbeni szolgálmányokban is kifizettetik, ezeknek pénzbeli értéke is kiteendő. XIII. Az osztályozási vidékek felállítása iránti javaslata. Miután az évi VII. t. cz értelmében a járási földadóbizottság a járási leírás alapján eldönti, vájjon a becslöjárás több és utóbbi esetben hány osztályozási vidékre elkülönítendő, a járásleirási tervezetbe az ebbeli javaslat is felveendő, s e tekintetben szabályul szolgáljon, hogy a becslöjárás csak azon esetben osztandó fel két vagy több osztályozási vidékre, ha ezen felosztás szüksége elkerülhetlennek mutatkozik, jelesen: 1. ha a becslöjárás egyes részei földrajzi és égalji tekintetben feltűnően különbözők ; 2. ha a föld minőségi, közlekedési és gazdasági viszonyokban nagy különbségek merülnek fel;

7 ha az illető vidékek ezen különbözetek szerint egymástól természetes határok által választatnak el; és 4. ha a fennebbi 3 pontban felsorolt indokok együttesen az elkülönítést szükségessé teszik, magától értetvén, hogy egyes községek több osztályozási vidékek szerint nem oszthatók fel, és hogy minden egyes községnek, mely osztályozási vidékhez tartozása csak a részletes becslés és osztálybasorozás után ra is több község jut ötvennél, mig másoknak csak vagy 40 községe van. A járás leírásához ugyan nem kell segéd, ezt a legnagyobb járásnál is megteheti egy egyén, hanem a nagy járásban a viszonyok vidékenkint különbözők levén, ennek a kiemelése több ügyességet és fáradtságot is kivan, és már ez magában foglalja azt, hogy a leíró kénytelen a járást elosztályozni. Ezért vagyunk mi gömöriek kíváncsiak, hogy ütnek ki nálunk a járásleirások? és miként fogják azokat a járási bizottságot helyben hagyni? határozható meg véglegesen, s azért több A járási bizottságokról levén szó, mint újságot osztályozási vidékeknek felállítása esetében a Írhatom, hogy e hónap elején a rimaszombati járási községek azokba sorozása a járásleirás megállapításánál csak előleges lehet. az eddig megválasztott járásbecslő lemondott, a ki bizottság ülést tartott, mire okot szolgáltatott, hogy helyett a pótbecslő választatott meg, egyidejűleg két felszólamlás is letúrgyaltatott. Mi mind helyesen történt, csak az a kérdés, fognak-e a napidijak és uta Vidéki levelezés. zási költségek ezen ülésre utalványoztatni, mert a mint mi tudjuk, a járási bizottságok csak akkor ül Gömiirmegye, szept hetnek össze, vagyis napdijakra csak akkor tarthatnak igényt, ha a minisztérium rendeletére hivatnak Megyénkben már megkezdőitek a járások ieirása. össze. Igy például: csak akkor fog valamennyi járási Megyénkben három becslőjárás van ugyan, de bizottság ülésre összehivatni, ha a járási leírások el mid a háromnak eltérők a viszonyai. Valóban csodálkoznunk készülnek, melyeket megvizsgálni leend feladatuk. kell az ily felosztáson, annál is inkább, mert ezek közül kettő túlságos nagy, ugyanis a rozsnyói 100. járásban van 117, a rimaszombatiban pedig a 107 község. Vájjon mily arány ez más járásokhoz képest, melyek községből állanak? Mi nem is gondolhatjuk miként történhetett ez, mert hiszen még Vegyesek. az adó mennyisége sincsen arányban a kis járásokkal, de a községek nagy száma s ezen járások nagy kiterjedése Kataszteri munkálatokhoz mellett még azon körülmény is figyelmet érde szükséges nyomtatványok, különösen birtok- mel, hogy a kevés községből álló kis járásokban többnyire ivek, telekkönyvek, betüsorozatos könnyű a közlekedés, az utak jók, ezen roppant névjegyzékek, kiigazitási ivek, dünagy járásokban pedig vannak a hegyekben szétszórt 1 ö k 1 e i r á s a stb., a szabályoknak egészen megfelelöleg községek, melyekhez alig lehet jutni. kiállítva kaphatók Váczon, Serédy Mily különbség tehát becslőbiztosnak lenni egy G. Siketnémák iparintézeti könyvnyomdájában. nagy és egy kis járásban, pedig mindkettőtől egyenlő Ajánljuk ezt a jegyző urak és községi elöljárók munkát kivannak. De még azzal sincsen egy nagy járás biztosának sorsán javítva, ha pótbiztos van meléje figyelemébe. A telekkönyvek ára konczonként beosztva, mert ez esetben is egyikére és másiká 40 kr., a többi nyomtatványoknak pedig 36 kr.

8 144 koncza. A megrendelés kétkrajczáros levelezési lapon történhet s akkor utánvétel mellett küldetik a szállítmány, vagy ha postautalvány mellett megküldetik a megfelelő összeg, akkor az utalvány szélére irandó a czim, hova küldendő. A jó hirben álló, előkelő nyomda minden megrendelést pontosan teljesit és az ország bármely részébe elküldi a nyomtatványokat. Több eset fordult elő a katasztari kiigazítási munkáknál, hogy a térmértékben részint az egész határra, részint egyes birtokosok birtokrészleteire nézve eltérés mutatkozik, vagy a terület kiterjedésének mennyisége bizonytalan. Ily esetek nemcsak felette nehezítik a pontos munkát, de sokszor súrlódásra is adnak alkalmat. A birtokosok azt kívánják, hogy a becslőbiztos vagy fogadja el a hibás bemondást, vagy méresse fel az ál nak, tehát talán többre is, mint áll, de ez nem okozhat jogsérelmet a birtokosra nézve, mert ez ellen fellebbezhet, minek mérés a következése, hanem a mérés költségeit a birtokos viseli, nem az állam, miért? azért, mert a törvény szerint hiteles adattal a birtokos tartozik kimutatni a terület mennyiségét. Hogy ezt bizton ki lehessen tudni, a törvény gondoskodott ugyan eszközökről, mert azt mondja, hogy mindenki, kinek régibb, vagy ujabb térképei, vagy egyéb adatai birtokában vannak, tartoznak azokat e czélra átadni. Ámde mégis felette nehéz ily adatokhoz jutni és sokszor nincsen is semmiféle adat. Mi következik tehát ebből? az, hogy ahol a terület mennyisége iránt kérdés támad, azt mérnöknek fel kell mérni, de ha a birtokos ezt maga fel nem méreti, akkor a kataszteri igazgatóság küld ki mérnököt, akinek a költségeit azonban, ha a mérés az egész határra vonatkozott, az összes birtokosság ha pedig egyes birtokosnak birtokrószletére akkor az egyes birtokos tartozik megtéríteni. Ezt mondja a legújabb miniszteri rendelet. Jó lesz ezt a birtokosoknak megmagyarázni. lam költségére. Ebből azt látni, hogy a birtokos osztály nem olvassa a kataszteri törvényeket s azok iránt nincsen kellőkép informálva. De némely becslöbiztosok is nem adtak kellő felvilágosítást a községi bizottságoknak. Ezen dolog pedig egészen tisztán áll. Nevezetesen a térmérték pontosságához szigorúan ragaszkodik a kormány, mert e nélkül hamis lesz a kataszteri munka, ehez tehát kér- Szerkesztői levelek. Előfizetőink közül igen sokan vannak, akik még e félévre, de némelyek még a mult félévre is be nem küldöttek az előfizetési dijakat. Ezeket tehát kérjük, szíveskedjenek mielőbb megküldeni tartozásaikat, mert ily elmaradások mellett bajos fedezni a nyomdai költségeket. K. L.-nak: Becses levelére magányuton válaszolunk. lelhetlenül ragaszkodni kell a becslőbiztosnak is. Most már lássuk minő itt az eljárás? A törvény azt rendeli, hogy a térmértéket a birtokos mutassa ki s ő szolgáltasson arra adatot. Ha nem akarja kimutatni, vagy nem tudja kimutatni, akkor a becslőbiztos jegyezhezi be, mint ő hiszi való T. J.-nek: A czikk jó, de azon részét, mely személyekre vonatkozik, törülnünk kell, mivel sértő kifejezéseknek lapunkban soha tért szaklap, itt csak a tárgyakhoz lehet szólni. A lap kiadó-tulaj donosa: Gyürky nem engedünk. Ez Felelős szerkesztő : Szalay József. Antal. Tartalom: Előfizetési felhívás. Járások leírása. Útmutatás az évi VII. t.-cz a által elrendelt járáléirás elkészítéséhez. Levelezés. Vegyesek. Szerkesztői levelek. Vácz, Nyomatott Serédy G. Siketn. iparint. könyvnyomdájában.