KÖZLEMÉNYEK A CSEHSZLOVÁK NÉPESSÉGFEJLODÉS PROBLÉMÁI NAPJAINKBAN ÉS A JÖVŐBEN ZDENEK PAVLIK

Átírás

1 KÖZLEMÉNYEK A CSEHSZLOVÁK NÉPESSÉGFEJLODÉS PROBLÉMÁI NAPJAINKBAN ÉS A JÖVŐBEN ZDENEK PAVLIK A jelenlegi népességfejlődés m élyrehatóbb értékelése nem végezhető el a m últba tekintés nélkül, m inthogy ebben gyökereznek a m ind a mai napig érvényesülő jellemző vonások. Ilyen hosszú távú szem léletre van szükség a népességelőreszám ítások céljaira is. B ár kétségtelen, hogy a jövő sohasem található meg teljes m értékben a m últban, de ez mégis olyan kereteket terem t a jövő szám ára, am elyeket nem szabad túllépni akkor sem, ha k izárju k a különböző term észeti és társadalm i katasztrófákat. Más szóval, a dem ográfia lényegében véve történeti tudom ányág. Egy esztendő a népességfejlődésben egészen m ást jelent, m int egy év a gazdasági, politikai vagy társadalm i fejlődésben. Vegyük például a hosszú távú gazdasági tervek realitását m iközben hosszú távúnak tekinthető minden, 5 évnél hosszabb időre szóló terv és a dem ográfiai előreszám ítások relatív m egbízhatóságát egy nem zedék időszakára. Ami a gazdaságban egy évet jelent, azt a dem o gráfiai fejlődésben egy nem zedék időtartam ával haso n líth atju k össze. Ugyanígy dem ográfiai szem pontból a világot feloszthatjuk dem ográfiailag fejlett és fejlődő országokra aszerint, hogy ezekben végbem ent-e a dem ográfiai forradalom folyam ata. Ebből a szem pontból Csehszlovákia, hasonlóképpen, m int M agyarország és az összes többi európai ország A lbánia kivételével a dem ográfia szem pontjából fejlett országok közé tartozik. M it értü n k dem ográfiai forradalm on? N apjainkban m ár beigazolódott an nak az elm életnek a helyessége, m ely szerint az általános modernizáció, a társadalm i fejlődés dinam izálódása, a higiéné és az egészségügyi ellátás m egjavítása, az élelm iszerek biztosítása m indenki szám ára, az életszínvonal emelése, az egyéni szabadság alapelvének érvényesülése, a nők em ancipációja stb. következtében minőségi változásra kerül sor az em berek reprodukciós m agatartásában. N apjainkban gazdag irodalom foglal állást ezen elm élettel kapcsolatosan és csak kevés szerző tag ad ja ennek univerzális érvényét. Ezzel a kérdéssel foglalkozott A. J. Coale a Nemzetközi Népességtudom ányi Unió konferenciájának plenáris ülésén Liège-ben (1973). Elsősorban arra hívta fel a figyelmet, hogy a dem ográfiai forradalom hasonló módon m ent végbe m ind a kapitalista, m ind a szocialista, protestáns, katolikus, ateista, és sintoista országokban, az ázsiai országokban és az európai k u ltú rájú o r szágokban. T ekintet nélkül a népesség etnikai összetételére, k u ltú rájára, v allására, politikai rendszerére, m indenütt sor kerül a dem ográfiai forradalom ra akkor, am ikor ehhez létrejönnek a megfelelő feltételek. N apjainkbban ez az elm élet fontos a fejlődő országok népességi prognózisainak kiszám ításához, gyakorlatilag m indezek a szám ítások ezen alapulnak. Többé-kevésbé tü k rö ződik ez a fejlett országok jelenlegi dem ográfiai helyzetében is, am int ezt Csehszlovákia példája is igazolja. A dem ográfiai forradalom eltérően m ent végbe az ország cseh és szlov ák régióiban. E nnek következtében a jelenlegi helyzet elemzése és m egértése, valam int a jövőbe tekintés során alapvető követelm ény, hogy a két csehszlovákiai népesség dem ográfiai reprodukcióját külön-külön vizsgáljuk.

2 K Ö Z LEM ÉN Y EK 479 A cseh országrészekben a dem ográfiai forradalom folyam ata a XIX. század harm incas-negyvenes éveiben kezdődik. A járványos m egbetegedések felszám olása következtében a halandósági szint stabilizálódik és jelentősebben csökkenni kezd. U gyanakkor a születési arányszám szintje bizonyos m értékben süllyed, a nyers születési arányszám m al m érve, 40%0 alá. A tüzetesebb elemzések viszont azt m utatják, hogy ebben az időszakban még nem beszélhetünk a házas term ékenység szintjének csökkenéséről, viszont m ár m utatkozik a kitolódott házasságkötéseknek, a házasságkötési életkor em elkedésének, valam int a tartó san nőtlen, illetve hajadon szem élyek (főképpen hajadonok) részarány-növekedésének hatása. J. Hajnal (1965) a házasságkötések e dom ináló jellegét a nupcialitás európai típusának nevezte. Ezt az egyik olyan m utatóként értékelhetjük, am ilyeneket A. J. Coale javasolt (1969), nevezetesen, am ely kifejezi a házas nők term ékenységének részarán y át a term ékeny korban levő nők term ékenységéhez viszonyítva (lm). E n nek az indexnek 0,55 értékét tekintik az európai és nem európai házasságkötési arányszám határértékének. A cseh országrészekben az lm egészen a XIX. század hetvenes éveiig 0,5 szint alatt volt. A dem ográfiai forradalom m ásodik szakasza Csehországban 1880 körül, M orvaországban 1900 körül, Sziléziában 1910 körül kezdődik, am ikor is a házas term ékenység indexe lg állandó jelleggel 0,7 szint alá csökken (ami megfelel a h u tteritá k m axim á lis házas term ékenysége 70% -ának). A cseh országrészekre vonatkozóan a Coaíe-féle indexet L. Fialová (1980, 1981) szám ította ki, mégpedig regionális felbontásban körzetek szerint. A két csatolt kartogram m ot is ő szerkesztette. Az I. áb ra szem lélteti a dem ográfiai forradalom m ásodik szakaszának kezdetét, am elyet diffúz folyam atnak tekinthetünk. A term ékenységi szint csökkenésének kezdete a XIX. század m ásodik felében Csehországban I. A termékenység csökkenésének kezdete (Ig = 0,6) Csehország területén Начало снижения плодовитости (Ig = 0,65) на территории Богемии The beginning of the decrease in fertility (Ig 0.65) in Bohemia

3 480 K Ö ZLEM ÉN Y EK nagyon fokozatosan m ent végbe, központjai P rága, Liberec, a sluknovi és varndorfi körzet. A dem ográfiai forradalom m ásodik szakaszának alakulása lehetővé tette a körzetek 5 azonos ism érvekkel rendelkező típusra osztását (II. ábra). Az I. típusú körzetekben kezdődött meg legkorábban a term ékenységi szint csökkenése az lg 1875-től nem haladta meg a 0.G5 érték et és ta rto tt viszonylag a leghosszabb ideig (50 60 év). A II. típusba sorolt körzetekben a term ékenységi szint csökkenése közötti időszakban kezdődött és körülbelül 45 évig tartott, míg a III. típusnál a term ékenységi szint csökkenése csak a XIX. század vége előtt kezdődött és évig tartott. A IV. típusba sorolt körzetekben a term ékenységi szint csökkenése a XX. század elején kezdődött és körülbelül 30 évig ta r tott, végül az V. típusnál a term ékenységi szint csökkenése az első világháború előtt kezdődött és több ilyen körzetben a m ásodik világháború kezdetéig nem fejeződött be, h ab ár az egész cseh országrészre vonatkozóan átla gosan a dem ográfiai forradalom a harm incas években befejeződött. Egészen m ásként alak u lt a helyzet Szlovákiában. A dem ográfiai fo rradalom folyam atának kezdete itt a XIX. század kilencvenes éveire tehető. Az lm értéke itt nagyobb volt, m int 0,55 és ebből következtethetünk a nupcialitás nem európai típ u sára (J. Hajnal term inológiája szerint). A term é kenységi szint m agas m aradt és a házas term ékenység csökkenésére, tehát a dem ográfiai forradalom m ásodik szakaszára itt csupán a XX. század h u szas éveiben került sor. A házas term ékenység csökkenése itt Pozsony és Kassa városokban, v alam int H ont és Gömör várm egyében kezdődött (P. Veres, 1983). A dem ográfiai forradalom folyam atának befejeződését Szlovákiában csak a hatvanas évekre tehetjük, tehát 30 évvel későbbre, m int a cseh országrészekben, azzal, hogy ez az egész folyam at Szlovákiában 30 évvel rövidebb ideig tartott. II. A termékenység csökkenésének típusai Csehország területén, körzetek szerint Типы снижения плодовитости на территории Богемии по округам The types of the decrease in fertility in Bohemia by districts

4 i K ÖZLEM ÉN Y EK 481 A két csehszlovákiai népesség em lített eltérései m ind a m ai napig m egm aradtak. Egyébként a dem ográfiai forradalm i folyam at befejeződése óta Szlovákiában még egyetlen nem zedéknyi idő sem telt el. Ha azonos gazdasági és társadalm i körülm ényeket tételezünk fel, várható, hogy ezek az eltérések valószínűleg csupán a következő nem zedéknél tűnnek el, teh át ennek az évszázadnak a végén" vagy a következő évszázad elején. A term é kenység csökkenését a dem ográfiai forradalom m ásodik szakaszában K eletés D él-európában Telese K. (1968) elemezte. A J. Hajnal által m eghatározott nupcialitási típusokat keletieknek és nyugatiaknak jelöli, am i kétségtelenül ezek m egfelelőbb megnevezése, m ert a két típus közötti eszmei választóvonal keresztül megy K özép-európán és összeköttetést terem t Trieszt és Leningrad között. Tekse K. elem zésének adatai m egerősítették, hogy K eletés D él-e urópában a XIX. század végén a házas term ékenység szintje m a gas volt és nagy volt a házas nők részaránya. Egyúttal azonban léteztek jelentős regionális különbségek, például M agyarországon, am elyeket eddig nem m agyaráztak meg. Ezzel elérkezünk Csehszlovákia jelenlegi dem ográfiai helyzetével k ap csolatos problém ákhoz. Meg kell jegyeznünk, hogy míg a dem ográfiai fo r radalom elm élete viszonylag m egbízható alapot ad a dem ográfiai m ag atartásban adódó változások m egm agyarázásához az alakulás folyam án, az e folyam atot követő időszakra vonatkozóan nem rendelkezünk megfelelő elm élettel és nagyon szegények vagyunk a gyakorlatilag hasznosítható hipotézisekben is. Csaknem szabály, ha ugyan nem közvetlen törvényszerűség, hogy a dem ográfiai forradalom nyom ában a term ékenység nagyon alacsony szintje következik be. Egyes szerzők ezt az időszakot még a dem ográfiai fo rrad a lom m al kapcsolják össze; ez a dem ográfiai forradalom úgynevezett ötödik szakasza, am it depopulációs fázisnak neveznek (E. Rosset 1978). A hasonló elm életi m egfontolásokon alapuló előreszám ítások a népesség csökkenésével szám olnak. Európában napjainkban nincsenek kivételek és annak ellenére, hogy ez teljesen indokoltnak tűnik csak nagyon nehezen lehet m egtalálni az okokat, hogy m iért ne valósulhatna meg itt jelentős fenntartásokkal kell élni. E rre ta n ít bennünket a történelem. Ha beváltak volna Franciaország azon népességelőreszám ításai, am elyeket a m ásodik világháború előtt k é szítettek, és akkor semmi sem tanúsította, hogy nem válnak be, akkor n ap jainkban Franciaországban a népesség szám a körülbelül a fele lenne. Éppen ezért nem gondolom, hogy a dem ográfiai forradalom folyam atát helyes lenne a depopulációs fázissal bővíteni. Hasonlóképpen nem helyes ezt az egész folyam atot azonosítani az úgynevezett dem ográfiai robbanással, ami a népesség nagyobb szám szerű növekedésének újságírói megjelölése a dem ográfiai forradalom folyam atának alakulásában az egyes országokban, n ap jain k b an főképpen a fejlődő országokban. Ennek ellenére nem vitatható ha feltételezzük, hogy a dem ográfiai forradalom után a családok tudatosan tervezik meg a gyerm ekek szám át és születésük időzítését (úgynevezett timing), hogy a term ékenységi szint több, dem ográfiai szem pontból fejlett országban, így többek között Csehszlovákiában is egyelőre még sokkal magasabb, m int am ekkora lenne, ha tökéletes fogam zásgátlók állnának rendelkezésre. Az abortusz magas szintje ellenére 1973-ban az abortuszok indexe (abortuszok száma 100 élveszületésre) a cseh országrészekben 66,6, Szlovákiában egyelőre még m indig jelentős szám ban születnek nem kívánt, vagy legalábbis a m eghatározott időben nem kívánt gyermekek. Nem m inden nem kívánt terhesség végződik terhességm egszakítással. Nagyon nehéz becsülni, hogy milyen volt a nem kívánt terhességek részaránya; ez csupán közvetlen megkérdezés alapján lehetséges, de az így nyert adatok nem m indig pontosak. Sok h á zaspár beletörődik az eredetileg nem kívánt terhességbe, és akkor ezt m ár nem tünteti fel nem kívántnak. Tökéletes fogam zásgátlás esetén m inden egyes elhalasztott születés a term ékenységi szint csökkenésének további eszköze. Itt m indig fennáll a lehetősége annak, hogy az elhalasztott gyermek m ár egyáltalán nem születik meg (például válás vagy m ásodlagos m eddőség következtében).

5 482 K ÖZLEM ÉN Y EK A kom ponens m ódszerrel végzett előreszám ítás céljaira szolgáló dem ográfiai helyzetelem zés során a dem ográfiai reprodukció k ét fő kom ponensre halandósági és születési arányszám történő felbontásából in dulunk ki. Bizonyos m értékben figyelm en kívül hagyjuk a vándorlásokat, am elyek geodem ográfiai folyam atok és am elyek jellege és feltételhez k ö tö ttsége jelentős m értékben különbözik a term észetes reprodukciótól és gyakran alárendelt szerepet játszan ak az egész országra vonatkozó előreszám í tásokban. V izsgáljuk meg először a halandóságot. M egállapítható, hogy a h atv a nas évektől kezdve a várható élettartam Csehszlovákiában bizonyos éves ingadozásokkal körülbelül azonos szinten m arad, vonatkozik ez legalábbis a férfiak ra 67,2 év; a nőknél valam elyest 74,4 évre hosszabbodott ben. A Cseh Szocialista K öztársaság és a Szlovák Szocialista K öztársaság között a születéskor várható átlagos élettartam 70.8 m ind a két nem nél ban tekintetében nincs különbség, de a korspecifikus halandósági stru k tú ra eltér egymástól. Szlovákiában a csecsemőhalandóság szintje m agasabb 18 ezrelék, a Cseh Szocialista K öztársaságban 14%o ban; ezzel szemben viszont a CSSZK-ban idős korban m agasabbak a halandósági értékek. F elállítható az a hipotézis, am ely szerint a szlovákiai idősebb korosztályok kedvezőbb halandósága a két világháború közötti időszak egészen a hatvanas évekig ta rto tt m agas halandóságának szelekciós, szelektáló hatásával m agyarázható. Az ugyanis, aki túlélte a fia ta l kori nagyobb halandósági kockázatot, hosszabb életet rem élhet idősebb k o r ban. Egyúttal meg kell állapítani, hogy Csehszlovákia nem tartozik E urópában a vezető országok közé a halandósági szint tekintetében. A leghoszszabb várható élettartam ot m utató országoktól Csehszlovákia a férfiak vonatkozásában 7 8 évvel, a nők vonatkozásában 5 6 évvel van lem aradva. A férfiak többlethalandósága 1983-ban 7,2 év volt, am i az egyik legm agasabb európai érték (a Szovjetunió és Franciaország után). A népességelőreszám ításokban, am elyeket C sehszlovákiában a Szövetségi S tatisztikai H i vatal csupán egy változatban készít (ezen eljárás állandó k ritik ája ellenére), többnyire nem veszik figyelem be a halandósági arányok kifejezett jav u lását évig. A dem ográfiára itt fontos kutatási feladat vár nevezetesen tüzetesebben elemezni a halandósági tendenciát, különösen a halálokok és a betegségek elemzése tekintetében. A születési és vetélési szint jelenlegi alakulása az 1. táblából látható. Bizonyos tendenciák azonossága m ellett jelentős különbségek tap asztalh a tók a CSSZK és az SZSZK között. A term ékenység legalacsonyabb szintje a CSSZK-ban 1968 körül volt észlelhető, de nap jain k b an is hasonlóan a la csony értékek figyelhetők meg. A nyers reprodukciós arányszám ugyan még nem csökkent a cseh országrészek év körül elért kb. 0.8 legalacsonyabb szintjére, de a jelenlegi csökkenő trend nyilvánvalóan még nem szűnt meg. Szlovákia ilyen _ alacsony term ékenységi szintet sohasem ért el. A nyers reprodukciós arányszám Szlovákiában sohasem süllyedt 1.0 alá és n ap jain k ban 1.1. A CSSZK és az SZSZK dem ográfiai reprodukciójának közeledését m u tatja a nyers abortusz-arányszám alakulása is, m elynek szintje n ap jain k ban m ár csak nagyon kis m értékben különbözik (1. tábla).

6 K ÖZLEM ÉN Y EK A termékenység és az abortuszok szintjének alakulása a Cseh Szocialista Köztársaságban és a Szlovák Szocialista Köztársaságban Динамика коэффициентов плодовитости и абортов в Чешской и Словацкой Социалистических Республиках Development of the fertility- and abortion rates in the Czech and Slovak Socialist Republics - Előzetes adato k. Forrás: a CSSZSZK S tatisztikai Évkönyve. Érdekes a különböző években végzett előreszám ítások céljaira összeállított term ékenységi trendek feltételrendszere. A III. ábrán látható az 1983-ig a CSSZK-ban élveszülöttek tényleges szám ának alakulása és a születések szám ának becslései, ahogyan ezek az em lített évek előreszám ításaiban szerepeltek. Az előreszám ítások szerzői nyilvánvalóan nagyon érzékenyen reagáltak az éves ingadozásokra, ezzel azonban fennállt a veszélye annak, hogy nagyobb eltérések adódnak a trendek változása során. Ez az ábra is azt igazolja, hogy többváltozós előreszám ításokat kell készíteni (a csupán egyváltozós előreszám ítás tulajdonképpen tévedésbe ejti a felhasználót, m ert hangsúlyozza m egbízhatóságát). A születésszám ok becslésébe te r mészetesen beleveszik a korstruktúrában (nők) feltételezett változásokat és ezáltal aránylag optim ista előreszám ítást adnak 2000-ig. Ha m egvizsgáljuk az 1974-ben születettek szám ának csúcsát és az erre alapul szolgáló előreszám ítást, akk or látn i fogjuk, hogy a m agasabb születésszám ok a sorrendben m ásodiknak született gyerm ekek következetében adódtak, ezek száma a CSSZK-ban ban nem sokkal különbözött a sorrendben elsőnek születettek szám ától (2. tábla). Az em lített években valam elyest növekedett a h arm ad ik gyerm ekek szám a is, viszont a negyedik és később született gyerm ekek szám a állandóan csökkent. Szlovákiában a helyzet m ásképpen alakult. Éppen ezért ott az as években sem került sor az em elkedő trendhez viszonyítva olyan nagyarányú ingadozásra. M egállapítható, hogy az előreszám ításban szereplő feltételezéseket in kább konzervatív jellegűeknek kell tekintenünk. A 3. táblából látható, hogy az 1952 óta készült egyes előreszám ítások többé-kevésbé m egközelítették a népesség tényleges szám át, illetve azt, am it ezek szerint v árhatunk 2000-ig a Cseh Szocialista K öztársaságban. A szerzők 2000-ig lényegében véve a népességszám m egtartását v árjá k a Cseh Szocialista K öztársaságban az években született nők k o rstru k tú rá já n ak javulása következtében, Szlo

7 484 K ÖZLEM ÉN Y EK vákiában viszont 2000-re a népességszám növekedését a jelenlegi 5 millióról re (a legutolsó évi előreszám ítás szerint) úgy, hogy Csehszlovákia népességének teljes szám a 2000-ben a legutolsó előreszám ítás szerin t kism értékben m eghaladná a 16 milliót. III. Tényleges és becslés szerinti születésszám a Cseh Szocialista Köztársaságban Фактическое и оцененное числа рожделний в Чешской Социалистической Республике Actual and estimated birth numbers in the Czech Socialist Republic Csehszlovákiában a külső vándorlás nem jelentős, ezzel szemben b i zonyos szerepet játszik a belső vándorlás, különösen az CSSZK és az SZSZK vonatkozásában a körzetek és országrészek között. A m ásodik világháború után jelentős vándorlás indult Szlovákiából a cseh országrészekbe, 1952-ben a vándorlási egyenleg m eghaladta a főt, napjainkban azonban a két köztársaság gazdasági kiegyenlítődése következeiében a vándorlás csökkent és évente általában 3000 főre tehető perspektívában további csökkenő te n denciával. A népességelőreszám ítások m egbízhatósága elsősorban nem m ódszertani, hanem tartalm i kérdés, ism ereteink kérdése és ebből szárm aznak a jövőbe tekintés lehetőségei. Ennek ellenére a m ódszertanban eddig még nem m ondták ki az utolsó szót. A női születési évjáratok befejezett term ékenységi szintjének Csehszlovákiában tapasztalható viszonylagos stabilitása alap ján arra a következtetésre jutunk, hogy az előreszám ítások készítése során a kohorsz szem léletet kellene alkalm aznunk; az előreszám ításoknak ugyan-

8 K ÖZLEM ÉN Y EK Nyers születési arányszám %o-ben a gyermekek születési sorrendje szerint, a Cseh és a Szlovák Szocialista Köztársaságban Общий коэффициент рождаемости в промилях по очередности рождения детей в Чешской и Словацкой Социалистических Республиках Crude birth rates (per thousand) by parity in the Czech and Slovak Socialist Republics Forrás: A Szövetségi Statisztikai Hivatal anyagai. is nem kellene tükrözni a jövőbeni ingadozásokat (ez egyébként sohasem sikerül senki sem v árh a tta a születésszám nak a III. ábrában bem utatott ingadozásait), de ugyanakkor ezek többéves átlagokban m egbízhatóbbak lennének. Egyúttal több előreszám ítási változatot kellene készíteni. A népesség alakulását különböző szempontból vizsgálhatjuk. Egyrészt m egism erhetjük ennek az alakulásnak a szabályszerűségét és törvényszerűségét, és e felism erés alap ján m egkísérelhetjük a jövőbeni alakulás becslését vagy pedig érték elh etjü k az eddigi alakulást. E célra különböző k ritérium okat vagy követelm ényeket használunk (akár világosan van n ak m eghatározva, akár hallgatólagosan és csupán elgondolásainkban szerepelnek) és azt értékeljük, hogy vajon a népességfejlődés kedvező-e vagy pedig k ed vezőtlen, m ilyen népességalakulás lenne optim ális, illetve egyáltalában m i lyen népességfejlődésnek kellene bekövetkeznie. Ezt a két közelítést nem lenne szabad cserélgetni, am i pedig gyakran előfordul. A. Bohác, a csehszlovák dem ográfia tényleges m egalapítója a m ásodik világháború előtt foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy hol van Csehszlovákia népességének m axim um a. A rra a m egállapításra jutott, hogy Csehszlovákia m ár magas népsűrűséget é rt el, a cseh országrészek népsűrűsége nagyobb, m int Ném etországé és Olaszországé. Egyenesen kim ondja, hogy ha ezek az országok csak saját gazdasági forrásaikra tám aszkodnak és nincs lehetőségük az export és a szolgáltatások segítségével új m unkalehetőségeket találni, akkor az a sűrűség, am elyet a cseh országrészek elértek, a jelenlegi viszonyok és a jelenlegi életszínvonal m ellett m ár m egközelíti a népesség h a tá r érték ét (A. Bohác, 1936). A. Bohác nézetét itt azért em lítem meg, hogy felhívjam a figyelm et az értékelési eljárások relativ itására. M ilyen volt a helyzet Csehszlovákiában a harm incas években? A cseh országrészek a régi O sztrák Magyar M onarchia legjobban iparosított részét képezték, Csehszlovákia m egalakulása nyom án belső piacainak jelentős részét elvesztette és így a harm incas évek gazdasági világválsága idején Csehszlovákiában hivatalosan m unkanélküli volt, azaz a m unkaerő 7 9%-a. A tényleges szint sokkal m agasabb, 11 12%-os volt. Nagyon intenzív volt a kivándorlás. Ennek ellenére több szerző különböző kritérium ok alap ján kifejtette, hogy m agasabb születési arányszám ra van szükség, mégpedig inkább nacionalista, m int szociális szempontból. A term ékenység csökkenő szin tjét kedvezőtlen jelenségnek tartották, ebben a nem zet, a társadalom és a gazdaság h a nya t-

9 3. A CSSZK területére készített néhány népességelőreszámítás adata, év végi népességszám (1000 főben) Результаты составленных прогнозов по населению в отношении Чехословацкой Социалистической Республики, оценка численности населения в тысячах на конец года Results of selected population projections for the Czech Socialist Republic, estimate of the population number (in thousand) at the end of the year 4 g g KÖZLEMÉNYEK M egjegyzés: Ha nincs feltüntetve, a vándorlást nem v ették figyelem be. 1 Az előreszám ításba b ev ették a CSSZK és az SZSZK közötti v ándorlást, v a la m in t a külső v ándorlást. - Az előreszám ításba csupán a CSSZK és az SZSZK közötti v ándorlást v ették be.

10 KÖZLEMÉNYEK 487 lásának jelét látták. A népességnövekedésnek arányosnak kellett volna lennie (azaz optim álisnak) a gazdaság további fejlődése érdekében. Nem érdektelen, hogy hasonló nézeteket fejtett ki Tomás Bata is, a csehszlovákiai k ap i talista körök egyik vezető képviselője. Véleménye szerint, Csehszlovákiának 30 m illió lakossal kellett volna rendelkeznie, tehát kétszer annyival, m int am ennyi akkor volt. M int egykori cipész és később a világ vezető cipőgyárosa nyilvánvalóan egy cipészkirályság m egterem téséről álm odozott Csehszlovákiában. Elvégre hasonló álm ai voltak Nagy Frigyes ném et uralkodónak is; az em bereket az állatokkal hasonlította össze a vadász szám ára m in dig jobb, ha többen vannak. Ebből a szem pontból Bohácnak fent em lített nézete sokkal tudom ányosabb volt. A m ásodik világháború után Csehszlovákiában a társadalm i és politikai helyzet forradalm i változáson m ent keresztül. A szocialista építés során teljes m értékben kiküszöbölték a m unkanélküliséget. A gazdasági fejlődés tá r sadalm i szem pontjainak hangsúlyozása és a regionálisan széles körűen é r telm ezett beruházási politika nyom án csakham ar m unkaerőhiány következett be. Ezt a hiányt bizonyos időben a születéseket ösztönző népesedéspolitika egyik fő okának tekintették. Csak néhány évvel ezelőtt állapították meg hivatalosan, hogy Csehszlovákiában nincs m unkaerőhiány, viszont a m unkaerő elosztása kedvezőtlen és a m unkaerő kihasználása nem m egfelelő. Ezzel eljutunk a népességi optim um problém ájához. Itt nem csupán a puszta felism erés kérdéséről van szó, habár kétségtelen, hogy ism eretünk szintje itt döntő fontosságú szerepet játszik, hanem a különböző k rité riu m ok értékelésének kérdéséről, m ely kritérium ok kölcsönösen nem m érhetők össze és nem cserélhetők, így tehát ezeket szubjektív elhatározás szerint kell alkalm azni. F. Fajfr, a csehszlovák dem ográfia ism ert képviselője a következőket m ondotta: Az a kérdés, hogy m ilyen nagy népesség részére ak a rju k országunkban a szocializm ust építeni, 13 m illió, 16 millió, 24 miliő avagy a Bata szerinti 30 millió részére. N yilvánvaló, hogy a választ nem találjuk meg az elm életi felism erésben, a válasz csupán politikai lehet, tisztázni kell, hogy m it akarunk, illetve hogy m inek kellene lennie. Ez ne legyen a népességi optim um m eghatározására irányuló kísérletek teljes elvetése, ezt napjainkban egyébként sem keressük abszolút szám ban, hanem inkább a különböző folyam atok dem ográfiai, gazdasági és társadalm i reprodukció dinam ikájában és összhangjában. Az em lített folyam atok összefüggései nagyon bonyolultak és ezek becslésére felism erési eszközeink gyakran nem elegendőek. A hogyan azonban nem szabad felcserélnünk azok at a különböző reprodukciós típusokat, am elyekben az em berek részt vesznek, m ert hiszen ezek jellege és törvényszerűsége m ás és más, ugyanúgy nem lenne szabad összekeverni tu d ásu n k at e tudás eredm ényeinek értékelésével, azzal, am inek lennie kellene. IRODALOM B ohác, A. (1936) : A csehszlovák népesedési pro b lém a a jövő gazdasági fejlődésének figyelem bevételével. (Populaőni p roblém őeskoslovensky se zretelem к pfiśtim u vÿvoji h o sp o d á fsk ém u ). A CSN X V III elő ad ásg y ü jtem én y e (S birka p íed n ásek CSN XVIII). P rága. Coale, A. J. (1969): A term ék en y ség csö k k en ése E u ró p áb an a fra n c ia fo rrad alo m tó l a m ásodik világháborúig. (The decline of fertility in E urope from th e F rench Revolution to W orld W ar II). In : S. j. B elirm an, L. Corsa Jr. és R. F reedm an (szerk.). T erm ék en y ség és családtervezés. V ilágszem le. (F ertility an d fam ily planning. A w orld view.) T he U niversity of M ichigan Press, A nn A rbor. Coale A. J. (1973): A dem ográfiai átm en et. (The D em ographic T ran sitio n ). In : N em - zetközi N épesedési K onferencia (International P opulation C onference) (1973), 1. Fialova, L. (1980) : A term ékenység csökkenésének regionális differenciációja a dem o g ráfiai fo rrad alo m m áso d ik sz ak asz áb an a CSSZK terü letén. (R egionálni diferenciace poklesu plodnosti v d ru h é fázi d em ografické revoluce n a üzem i CSR ). K an d id átu si disszertáció, a C sehszlovák T u d o m ányos A kadém ia F ö ld ra jz i Intézete, B rno. Fialová, L. (1981) : A cseh országrészek helyzete az európai term ékenység csökkenésében a dem ográfiai fo rrad alo m 2. sz akaszáb an. (P ostaveni ceskych zem i v poklesu plodnosti v E vropé ve 2. fázi dem o g rafick é revoluce.) A cta dem o g rap h ica IV, P rága.

11 488 K Ö ZLEM ÉN Y EK H ajnal, J. (1965) : E u ró p ai h ázassá g k ö té si típ u so k p ersp ek tív áb an. (E uropean m arriag e p a tte rn s in perspective.) In : D. V. Glass és D. E. C. E versley (szerk.), A népesség a történelem ben (Population in H istory ), London. R osset, E. (1978): D em ográfiai robban ás. (E ksplozja dem ograficzna), K siazka i W iedza, Varsó. T ekse K. (1968) : Egyes term ékenységi típusok K özép- és D él-e urópában az I. világh áb o rú előtt. (Som e fe rtility p a tte rn s in C entral an d S o u th ern E u ro p e before W orld W ar I.) A v á rn a i N em zetközi D em ográfiai Szim pozionra b e n y ú jto tt dolgozat. V eres p. (1983) : A term ék en y ség a lak u lása S zlovákiában közötti években. (Vÿvoj plodnosti n a Slovensku v letech ) D em ografie 25. kötet. T árgyszavak: Népesedés N épesség-előrejelzés N épességstruktúra ПРОБЛЕМЫ РАЗВИТИЯ ЧЕХОСЛОВАЦКОГО НАСЕЛЕНИЯ В НАСТОЯЩЕЕ ВРЕМЯ И В БУДУЩЕМ PROBLEMS OF THE PRESENT AND FUTURE DEVELOPMENT OF THE CZECHOSLOVAK POPULATION