végz é s t: A csalás bűntette és más bűncselekmények miatt bünteto eljárást felfúggeszti és az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezi.

Átírás

1 ALKOTMANYBIROSÁG Ugyszám:, Jll/ ^^-o/zo;^ Debreceni Itélőtábla Bf. III. 370/2017/20. A Debreceni Itélőtábla a Debrecenben, július 19. napján meghozta a következő Érkezell:?017 JÚL 2 4. Feldány: 3 thttgtartott tanácsülése _S->< I- db Kezelöiroda: "JU végz é s t: A csalás bűntette és más bűncselekmények miatt és társai ellen indult bünteto eljárást felfúggeszti és az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezi. Az egyedi normakontroll eljárásban a évi XXIX. törvény 13. -ával' kiegészitett', a buntetöeljárásról szóló évi XIX. törvény 606/B. (1) bekezdés c) pont alaptörvényellenességének megállapítását és a közzététel napjára visszamenqleges hatályú megsemmisitését, valamint ajelen ügyben történő alkalmazásának kizárását inditványozza. A végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. I ndoko1ás I. ^ - -!??Törvényszéken indult büntetö ügyben a törvényszék december 10. napján.?i2./20631_szám alatt hirdette ki az elsö fokú ítéletet. A kétirányú fellebbezések folytán az ítélőtáblára június 13. napján terjesztették fel az iratokat másodfokú felülbírálatra, és az ügyelosztási rend szerint a Bf. III. tanácsra szignálták. A büntető ügy nyomozati szakaszában a tanács a október 28. napján kelt Bnyf. III.659/2010/2. számú végzéséve r III. rendű vádlott vonatkozásában hozott döntést. A gyanúsított előzetes letartóztatásának éven túli meghosszabbitásáról rendelkező a törvényszék egyesbirájaként eljáró bíró október 21. napján meghozott lo. Bny. 395/2010/2. számú végzését helybenhagyta. Az ítélötábla másodfokon a következő összetételű tanácsbanjárt el: a tanács elnöke, t előadó bíró és biró. Időközben megszületett a 21/2016. (XI. 30.) AB határozat, melynek rendelkező része szerint: "l. Az Alkotmánybíróság megállapítja: az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdéséböl eredö alkotmányos követelmény a büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény 21. (3) bekezdés a) pontjának alkalmazásakor, hogy a büntetöügy további elintézésében ne vegyen részt olyan biró, aki az eljárás bármely korábbi szakaszában, így akár a nyomozás során birókéntjárt el. 2. Az Alkotmánybiróság megállapitotta, hogy a Kúria Bfv. I.588/2015/5. sorszámú ítélete alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisíti. ". Az AB határozatot törvényalkotói lépés követte, amely az alkotmányos követelménynek megfelelően módosította a büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 21. -a (3) bekezdésének a/ pontjában írt normaszöveget. Egyúttal a folyamatban lévő eljárásokra átmeneti szabályokat alkotott. Az itélőtábla a másodfokú eljárás elökészitö szakaszában állapította meg, hogy az elölte folyamatban lévő egyedi ügyben, annak elbírálása során olyan jogszabályi rendelkezést kellene alkalmaznia, amelynek az alaptörvény-ellenességét észlelte.

2 Bf. III.370/2017/20. A Be a (3) bekezdésének a/ pontjában írtak szerint - a módosító évi XXIX. törvény hatályba lépéséig, április 19. napjáig hatályosan - a bíróság további eljárásából ki van zárva, aki az ügyben nyomozási bíróként járt el. A Be ának (l) bekezdése értelmében nyomozási bíró a törvényszék elnöke által kijelölt biró. A kialakult bírói gyakorlat (Kúria elvi döntésként megjelentetett határozata: EBH2013. B. 1.) a tételesjog szoros, szűkítő értelmezésével az elözetes letartóztatás és ideiglenes kényszergyógykezelés éven túli felülvizsgálatát elvégzö törvényszéki egyesbírót nem tekintette nyomozási bírónak, mivel csak az eljárására vonatkozott az a törvényi kitétel a Be ának (1) bekezdése és a ának (3) bekezdése, továbbá a Be ának (6) bekezdése értelmében, hogy a nyomozási bíró eljárására vonatkozó szabályok szerint kell elvégeznie a felülvizsgálatot. Az AIkotmánybíróság ezt az értelmezést megszoritónak találta, és a 34/2013. (XI. 22.) AB határozatával alkotmányos követelményt fogalmazott meg. "l. Az Alkotmánybíróság megállapitja: az Alkotmánybíróság jelen határozatának kihirdetését követően indult büntetőeljárásokban az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdéséből fakadó alkotmányos kovetelmény, hogy a büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény 207. (6) bekezdése szerint eljáró bíró ugyanezen törvény 21. (3) bekezdés a) pontjának megfelelően a bíróság további eljárásából ki van zárva." A bírói jogértelmezés a továbbiakban is követte a Kúria által megerősítetten, hogy a nyomozási bíró határozatai felülbirálatában résztvevő bíró nem minősül nyomozási bírónak, ezért az ügy érdemi elbírálásából nincs kizárva (Bfv. II.862/2013/4. számú, szeptember 2. napján kelt végzés, közzétéve: BH szám alatt). Az Alkotmánybiróság 21/2016. (XI. 30.) AB határozata - a már idézettek szerint - alkotmányos követelményt fogalmazott meg, nem osztva a kialakult bírói gyakoriat általi megszorító értelmezést, és a nyomozási bíró határozatának felülbírálatát végzö, másodfokon eljáró bírákat is a Be a (3) bekezdésének a/ pontjában irt kizárási okkal érintettnek tekintette. A Be-t módosito évi XXIX. törvény átmeneti rendelkezése értelmében az alkotmányos követelmény szerinti értelmezéssel ellentétben a április 19. napja előtti törvényszöveg alapján az itélötábla olyan biráinak kellene lefolytatni a másodfokú eljárást, akik az Alaptörvénynek megfelelő értelmezés szerint kizárt bírók. Az Alkotmánybíróságról szóló évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv. ) 25. -ának (1) bekezdésére hivatkozással az Alkotmánybiróság eljárását kellett kezdeményezni, mivel az ítélötábla az előtte folyamatban lévö egyedi ügyben állapitotta meg, hogy olyan jogszabály [Be. 606/B. (1) bekezdés c/ pont] alapján kellene lefolytatnia az eljárást, amelynek alkotmány-ellenességét észlelte. A 35/2011. (V. 6.) AB határozat rendelkező részének 1. pontjában az Alkotmánybíróság azt az alkotmányos követelményt állapitotta meg, hogy amennyiben a bíró az előtte folyamatban lévő perben alkalmazandó jog alkotmányellenességét észleli - az alkotmányellenes jogszabály mellőzésére vonatkozó hatásköre hiányában -, [... ] köteles az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezni.

3 Bf. lii. 370/2017/20. Az értelmezendő jogszabályok. II. Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) C) cikk (1) bekezdés: "A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik. ". XV. cikkének (1) bekezdése szerint: "A törvény előtt mindenki egyenlö. [... ]". A XXVIII. cikkének (1) bekezdése értelmében "Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben ajogait és kötelezettségeit törvény által felállitott, fuggetlen és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű.határidön belül bírálja el. ". 24. cikk (1) bekezdés: "Az Alkotmánybiróság az Alaptörvény védelmének legföbb szerve. ". 28. cikk: "A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsösorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy ajózan észnek és a közjónak megfelelö, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak." Be. 11. (1) bekezdés: A büntetöeljárást a cselekmény elbirálásakor hatályban lévő törvény szerint kell lefolytatni. Be. 21. (3) bekezdés a/ pont április 19. napjáig hatályos szövege: "Az (1) bekezdésben szabályozott eseteken kívül a) a bíróság további eljárásából ki van zárva, aki az ügyben nyomozási birókéntjárt el, ", A április 19. napjától hatályos évi XXIX. törvénnyel módosított - Be. 21. (3) bekezdés aí pontjának szövege: "Az (1) bekezdésben szabályozott eseteken kívül a) a. vádemelést követöen a bíróság további eljárásából ki van zárva, aki az ügyben a vádemelés elött nyomozási bíróként vagy a nyomozási biró határozata elleni fellebbezés tárgyában eljárt, ". A évi XXIX. törvény 13. -ával beiktatott Be. 606/B. (1) bekezdés c/ pont: "E törvénynek az egyes büntetojogi tárgyú törvények módositásáról szóló évi XXIX. törvénnyel megállapított 21. (3) bekezdés a) pontját a folyamatban lévő eljárásokban és a jogerős itélettel elbírált ügyek tekintetében is alkalmazni kell azzal, hogy c) e törvénynek az egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló évi XXIX. törvény hatálybalépésének napját megelőzö napon hatályban volt 131. (3) bekezdése, 138. (3) bekezdése, 142. (4) bekezdése, illetve a alapján az ítélőtábla tanácsának tagjaként eljáró bíró a november 30. után indult büntetöeljárások esetében minősül kizártnak. ". III. Az itélőtábla tanácsának véleménye szerint a Be. 606/B. (1) bekezdés c/ pontjának az alaptörvény-ellenessége a következők miatt állapítható meg. Az Alkotmánybíróság a 21/2016. (XI. 30.) AB határozatában alkotmányos követelményt fogalmazott meg. Az Abtv 46. -a tartalmazza az alkotmányos követelmény fogalmát. 46. (1) Ha az Alkotmánybiróság hatáskörei gyakorlása során folytatott eljárásában a jogalkotó általi mulasztással elöidézett alaptörvény-ellenesség fennállását állapítja meg, a mulasztást elkövető szervet - határidő megjelölésével - felhívja feladatának teljesítésére. (2) Ajogalkotói feladat elmulasztásának minősül, ha a) nemzetközi szerződésből származójogalkotói feladat elmulasztása valósul meg,

4 Bf. IlI.370/2017/20. b) kifejezett jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladat ellenére nem került sor ajogszabály megalkotására, vagy c) ajogi szabályozás Alaptörvényből levezethető lényeges tartalma hiányos. (3) Az Alkotmánybíróság hatáskörei gyakorlása során folytatott eljárásában határozattal megállapíthatja azokat az Alaptörvény szabályozásából eredő, és az AIaptörvény rendelkezéseit érvényre juttató alkotmányos követelményeket, amelyeknek a vizsgált, illetve a birósági eljárásban alkalmazandó jogszabály alkalmazásának meg kell felelnie. A 38/1993. (VI. 11.) AB határozat rendelkező részének 2. pontja szerint "Az Alkotmánybíróság a jogszabály alkotmányossági vizsgálata eredményeképpen határozattal megállapíthatja azokat az alkotmányos követelményeket, amelyeknek a norma értelmezéseinek meg kell felelniük.". A jogalkotó ezt az alkotmánybírósági megállapítást emelte törvény eröre az Abtv ának (3) bekezdésében. Ennek következményeként irányadónak kell tekinteni az AB határozat indokolásának IV. (2) a) pontjában az alkotmányos követelmény fogalmának tartalmi kibontását is. Az Alkotmánybiróság által egy alkotmányos követelmény kimondása meghatározza egy jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés alkotmányos értelmezését, mert addig a rendes biróság nem teheti félre az alkotmányos alapjogba ütközőnek tartott jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés alkalmazását. Az Alaptörvény 26. cikkének (1) bekezdése szerint ugyanis a bírák csak a törvényeknek vannak alárendelve. A rendes bíróságoknak a tételes jogot alkalmazniuk kell, joguk van annak értelmezésére, ennek során kötelesek azt az Alaptörvénnyel összhangban értelmezni. Az Alaptörvény és a jogszabályok közötti kolliziót azonban csak az Alkotmánybíróság oldhatja fel. A 3/2015. (II. 2.) AB határozat egyik párhuzamos indokolása bekezdés - elvi tartalmat hordoz. "A rendes biróságok az Alaptörvény 28. cikke szerint a már leírtaknak megfelelően kötelesek a jogszabályokat az Alaptörvénnyel összhangban értelmezni. Ha az Alkotmánybiróságnak még nincs autentikus alaptörvény-értelmezése, akkor megkísérelhetik ezt maguk pótolni (azzal persze, hogy a már leírtaknak megfelelően ez nem vezethet a jogszabályok félretételéhez). Ha viszont rendelkezésre áll az Alkotmánybíróság autentikus alaptörvény-értelmezése, akkor azt a rendes biróságoknak az Alaptörvény 24. cikk (1) bekezdése, illetve az Abtv a alapján követniük kell. Ha nem ezt teszik, vagyis az Alkotmánybiróság autentikus alaptörvény-értelmezését figyelmen kívül hagyják, akkor ez önmagában okot adhat az ilyen rendes bírósági döntés alkotmánybírósági megsemmisítésére." Az Abtv 'a: (1) Ha e törvény eltéröen nem rendelkezik, az Alkotmánybíróság döntése mindenkire nézve kötelező. (2) Az Alkotmánybíróság döntése ellen jogorvoslatnak nincs helye. Az eddig írtakat összegezve és a következtetéseket levonva, a támadott jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességét csak az Alkotmánybíróság állapíthatja meg. Amennyiben annak megsemmisítése nem indokolt, úgy a jogszabály-hely alkotmányos értelmezését mondja ki alkotmányos követelményként, amely jogalkotói aktusig mindenki számára kötelező érvényű. A jogszabály-hely megsemmisítése helyett tehát az alkotmányos követelmények megfogalmazása a két AB határozatban lehetőséget adott a jogalkotó számára a törvényi

5 Bf. lll. 370/2017/20. szabályozás megváltoztatására, a Be. 21. (3) bekezdés a/ pontját érintő jogalkotási aktus megoldotta az alkotmányos problémát. A 34/2013. (XI. 22. ) AB határozat rendelkező részének 1. pontjában az AIkotmánybiróság az alkotmányos követelményhez időbeli hatályt is fűzött. A Be ának' (6) bekezdése szerinti törvényszéki egyesbíró csak az alkotmánybírósági határozat kihirdetését követöen indult büntető eljárásokban nem vehet részt a biróság további eljárásában, a rá vonatkozó objektív kizárási ok miatt. Ezzel szemben a 21/2016. (XI, 30.) AB határozat nem szól arról, hogy mely idöponttól kell az alkotmányos követelmény szerinti jogszabály értelmezés szerint eljámi. Az alkotmányos követelmény mibenlétével kapcsolatban korábban kifejtettekre tekintettel - ha az Alkotmánybiróság nem határoz meg alkalmazási időpontot, akkor - a határozatának kihirdetésétől kell kötelezö érvényűnek tekinteni az Alaptörvénynek megfelelö jogszabály értelmezését. Ezt támasztja alá, hogy az Alkotmánybíróság egyidejűleg megsemmisitette a Kúria június 23. napján meghozott Bfv /2015/5. számú ítéletét, mivel a felülvizsgálat során eljárt bírói tanács egyik tagja korábban, az eljárás nyomozati szakában, a nyomozási bíró végzése ellen előterjesztett fellebbezés nyomán másodfokú döntést hozott a panaszos előzetes letartóztatásáról. Ebből, és a 45. bekezdésben írtakból az is következik, hogy az alkotmányos követelmény szerinti értelmezés a már jogerősen elbírált ügyekben is alkalmazandó, ha a támadott döntést a Kúria mint végsö jogorvoslati fórum.hozta. További következtetés, hogy ha a jogerős döntést alsóbb bíróság hozta, a Be a (1) bekezdésének c/ pontjára hivatkozással (figyelemmel a Be (1) bekezdés II/b. pontjára) rendkívüli jogorvoslatot, felülvizsgálatot lehet kezdeményezni. A két alkotmánybírósági határozat összevetéséböl - látszólag - olyan anomália teremtődött, mely szerint a november 22. napja után még folyamatban lévö ügyekben a törvényszék nyomozati szakban eljárt egyesbírája részt vehetett a bíróság további eljárásában, a határozatát felülbíráló másodfokú tanács tagjai azonban november 30. napjától nem. A 21/2016. (XI. 30.) AB határozat rendelkezö része azonban felülirta a 34/2013. (XI. 22.) AB határozat rendelkező részét, így november 30. napjától minden olyan biró ki van zárva a büntető ügy további elintézéséböl, aki a nyomozás során biróként járt el. Ezt világosan leszögezi a határozat indokolása: "[43] 4. Az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt pártatlanság követelménye tehát megkivánja, hogy a büntetőügy további elintézésében ne vegyen részt olyan biró, aki az eljárás bármely korábbi szakaszában, így akár a nyomozás során birói feladatokat látott el, ugyanis azzal szükségszerűen együtt jár a bizonyítékok bizonyos szintű, de' mindenképpen előzetes értékelése. E körben nincs alapvető különbség a nyomozási bíró, az előzetes letartóztatás egy éven túli hosszabbításáról döntó egyesbíró, vagy az előzetes letartóztatás elrendelése, illetve meghosszabbítása tárgyában másodfokú döntést hozó tanács tagjainak feladatai között. Ebból fakadóan pedig a Be. 21. (3) bekezdés a) pontjának szűkítö értelmezése sem lehet alkotmányosan megalapozott." Az Alkotmánybiróság a jogalkotói mulasztás pótlására a jogszabály-hely megsemmisítése, illetve mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség fennállásának megállapítása helyett alkotmányos követelmény megfogalmazásával késztette a jogalkotót az Alaptörvénynek megfelelő törvény-módositásra. A hatalommegosztás elvéből fakad, hogy a törvényhozó hatalom módosította a Be. 21. (3) bekezdés a/ pontjában írt norma-szöveget április 19-i hatállyal, amelyet a Be a értelmében nyomban alkalmazni kell, mert a büntetöeljárást a cselekmény elbírálásakor

6 Bf /2017/20. hatályban lévö törvény szerint kell lefolytatni. Ezek a törvényi rendelkezések kizárt bíróvá teszik az itélötáblajelen tanácsának tagjait. A törvényalkotó azonban olyan átmeneti rendelkezéseket is hozott, amelyek ütköznek a pártatlan birósághoz, igy a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos alapjogokkal, továbbá a törvény előtti egyenlőség alkotmányos elvét is sértik. Az átmeneti rendelkezések célja - az új törvény azonnali alkalmazásának megerősítése mellett -, hogy a folyamatban lévő ügyekben a jogalkalmazó számára egyértelművé tegyék, hogy a Be. 1J. -ával szemben mely új törvényi rendelkezéseket nem kell nyomban alkalmazni, ezzel elkerülhetők a már lefolytatott bizonyitási eljárásoknak a hatékonyságot gátló megismétlése, illetve az időszerűség ellen ható átszignálások, amelyek egyébként alkotmányos alapjogokat nem érintettek. (Lásd! Be , a korábbi Be-hez kapcsolódó 4/1973. (IX. 13. )IMrendelet.) A Be-t módosító évi XXIX. törvény átmeneti rendelkezéseinek megalkotásakor a törvényhozót ugyanezek a célok vezérelték, amely a törvényhez fűzött indokolásban is tetten érhetö. "Az átmeneti rendelkezések megalkotását lényegesen meghatározó körülmény, hogy a 21/2016. (XI. 30. ) AB határozat - ellentétben a már hivatkozott és hasonló tárgyú döntést megfogalmazó 34/2013. (XI. 22.) AB határozattal - nem tartalmazza azt a megkötést, hogy az alkotmányos követelményt a határozat közzétételét követően indult büntetőeljárásokban kell csak alkalmazni, továbbá meg is semmisitette a kifogásolt kúriai ítéletet. Mindezekre tekintettel kérdésessé vált a 21/2016. (XI. 30.) AB határozatban kifejtett alkotmányos követelmény éi-vényesítésének az időbelisége, azaz hogy ezt az új, és a bíróságok által értelemszerűen az eddigi itélkezés során nem követett alkotmányos követelményt mely időponttól kell alkalmazni, illetve az alkotmányos követelményt mely ítéletek esetében kell érvényesíteni. Az aggályt leginkább a 21/2016. (XI. 30.) AB határozat kihirdetését követően a jogalkalmazásban tapasztalt jogértelmezési különbségekböl fakadó bizonytalanság igazolta. Az alkotmányos követelmény érvényesítése érdekében a bírósági vezetök ugyanis megkezdték a folyamatban lévő összes ügy áttekintését és az érintett büntetőügyek átszignálását, egy konkrét büntetö ügyben eljáró kis létszámú törvényszéken pedig a bírák kizártságukra hivatkozással más törvényszék kijelölését kérték az eljárás lefolytatására. Ez azonban az idöszerűségi mutatók romlásával járhat, hiszen a hivatásos bíró személyének megváltozása maga után vonja az eljárás megismétlésének kötelezettségét, hiszen ennek megsértése feltétlen, tehát mérlegelést nem tűrő hatályon kívül helyezési ok. A kiszámithatóság és a jogbiztonság követelményére figyelemmel azonban az ügyek széles körét éi-intő kétség nem tartható fenn, ezért az Alkotmánybíróság által nyitva hagyott kérdést a jogalkotónak kell egyértelműen rendeznie. A rendelkezés a folyamatban lévö és - a módosítás specialitására tekintettel - a jogerősen lezárt ügyekre is tartalmaz átmeneti rendelkezéseket. Az Ab. tv. 43. és 45. -ának rendelkezéseiből következöen az AIkotmánybíróság határozatának ex tunc hatálya csak akkor van, ha az Alkotmánybiróság a határozatában Alaptörvénnyel ellentétes jogszabályt semmisít meg és egyúttal kifejezetten rendelkezik is arról, hogy ez a felül nem vizsgált bírói döntéseket is érinti. Miután az Alkotmánybíróság a 21/2016. (XI. 30.) AB határozatában nem rendelkezett alaptörvényellenesjogszabályi rendelkezés megsemmisitéséről, az ezen AB határozatban írt alkotmányos követelménynek az AB határozat közzétételét követöen meginduló eljárásokban kell érvényesülnie. Az említett két AB határozat közzététele napjára figyelemmel rendezi a törvény azt, hogy mely időponttól kezdödően kell kizártnak tekinteni a vádemelés utáni

7 Bf. lii. 370/2017/20. bírósági eljárásból a nyomozás során eljárt bírót és az észszerűség szempontjaira figyelemmel a folyamatban lévő ügyek tárgyában való döntéshozatal során eljáró tanácsokat." Amennyiben a támadott átmeneti rendelkezést az Alaptörvény 28. cikkében elöírt módszerrel értelmezzük, akkor kétségtelenül szembesülünk az ésszerűség, időszerűség problematikájával. Az Alaptörvény XXVIII. cikkének (1) bekezdése tartalmazza a pártatlan bírósághoz való alkotmányos jogot, de azt az alapvetö jogot is, hogy a bíróság az ügyet ésszerű határidőn belül bírálja el. Felvetödik, hogy a jogalkotó a tisztességes eljárás összetevői közül kettönek a konkurálását úgy oldotta fel, hogy az időszerűséget elötérbe helyezte a pártatlanság követelményével szemben. Amikor alkotmányos alapjogok ütköznek, ennek feloldására csak az Alkotmánybíróság jogosult, ez következik az Alaptörvény 24. cikkének (1) bekezdéséböl, továbbá - többek között - az 1/2015 határozat indokolásának 45. bekezdésében foglaltakból. Az ítélötábla tanácsának véleménye szerint az átmeneti rendelkezést tartalmazó jogi szabályozás a pártatlan bfráskodás ún. objektív tesztjének nem felel meg. Az alkotmánybíróság a 36/2013. (XII. 5.) AB határozatában a strasbourgi joggyakorlatra is kitért a pártatlan biróhoz való jog értelmezésével kapcsolatban: "Ahogyan arra a Bíróság is rámutatott: >Továbbá a pártatlanságot biztosító nemzeti eljárások léte (mint például a biró visszahivásának szabályai) releváns tényezőt képeznek. Ezek a szabályok a hazai törvényhozás eltökéltségét fejezik ki, hogy minden ésszerü gyanút szüntessen meg a kérdéses biró, vagy bíróság vonatkozásában és egy arra irányuló törekvést jelentenek, hogy semmisítsék meg a gyanú alapját az ilyen aggodalmak okainak megszüntetésével. Túl azon, hogy biztosítják a konkrét elfogultság nemlétét, arra irányulnak, hogy a pártosságnak a látszatát is megszüntessék, így azt a célt szolgálják, hogy növeljék a bizalmat, amelyet egy demokratikus társadalomban a közönség felé sugároznak (Meznarié kontra Horvátország, július 15., 27. )< (Huseyn és mások kontra Azerbajdzsán, 162. )"(ABH 2011, 545, ). A 21/2016. (XI. 30.) AB határozat 38. bekezdése bontja ki a pártatlanság követelményének objektív értelmezési tartományát, amelynek érvényesülését a 39. bekezdés szerint elsődlegesen az eljárási törvényben megfogalmazott kizárási szabályok garantálják. "[38] Az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése mindenkinek alapvetö jogot biztosít ahhoz, hogy az ellene emelt vádról, vagy valamely perben a jogairól és kötelezettségeiröl törvény által felállított, fiiggetlen és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidön belül döntsön. A tisztességes bírósági tárgyaláshoz való jog része a pártatlanság követelménye, mely az eljárásban résztvevő személyekkel szembeni elöítélet-mentes, elfogulatlan eljárás követelményét jeleníti meg. A pártatlanság követelményének van egy szubjektív, a bíró magatartásában rejlö és egy objektiv, a szabályozásban megnyilvánuló követelménye {36/2013. (XII. 5.) AB határozat, Indokolás [48]}. A pártatlanság követelménye értelmében el kell kerülni minden olyan helyzetet, amely jogos kétséget kelt a bíró pártatlansága tekintetében {3242/2012. (IX. 28.) AB határozat, Indokolás [13]}. Az Alkotmánybíróság gyakorlata értelmében a törvény által felállított bíróság függetlensége és pártatlansága egy olyan általános jogelv, amely a legalapvetőbb emberi jogok közé tartozik {lásd például: 34/2013. (XI. 22.) AB határozat, Indokolás [25]}. Független és pártatlan biráskodás hiányában az egyéni jogok érvényesítése szenved csorbát. Mindebből következik, hogy a tisztességes bírósági tárgyalás követelményrendszerének szerves részét alkotó függetlenség és pártatlanság a demokratikus jogállamokban feltétlen érvényesülést kívánó alkotmányos igényként jelentkezik {34/2013. (XI. 22. ) AB határozat, Indokolás [28], lásd erről még: 7/2013. (III, 1.) AB határozat, Indokolás [24]}."

8 Bf. III.370/2017/2Q. Nyilvánvalónak látszik, hogy egy Alkotmánybiróság által kimondottan, objektíven nem pártatlannak mutatkozó bíró az átmeneti szabályokat tartalmazó jogalkotói aktus következtében sem válik azzá, időlegesen sem, a vádemelés utáni bírósági eljárásban csak kizárt bíróként vehet részt. Messzemenöen sérti a jogbiztonságot a megsemmisíteni kért átmeneti szabály a törvény elötti egyenlőség alkotmányos alapjog tükrében is. Hogyan lehet azt megindokolni, hogy az AB határozatban kijelentett alkotmányos követelmény szerint kizárt bíró egy ideig mégsem kizárt bíró? A jogalkotás miatt ugyanis ez a helyzet, az Alkotmánybiróság által az objektív mérce szerinti pártatlanságát elvesztett bíró egy ideig mégis objektive is pártatlannak tekintendő. Az Alkotmánybiróság által deklaráltan pártatlanságát vesztett bíró törvényes bírónak nem tekinthetö. Az átmeneti rendelkezések következményeként az egyidejűleg folyamatban lévő büntető ügyekben kizárással érintett bírák is eljárhatnak, azaz az állampolgároknak egyik ügyben van, a másik ügyben nincs joga arra, hogy az ügyét a törvény által felállított, pártatlan biróság bírálja el. A törvény elötti egyenlőség ezzel kiüresedik. A pártatlanság objektív mércéje alapján kizárt bíró által lefolytatott eljárásban az időszerűség követelményét értelemszerűen fel sem lehet vetni, az nem versenyezhet a tisztességes birósági eljárás további ismérveivel, mert kizárt bíró semmilyen eljárási cselekményt nem végezhet, illetve azt csak meg nem történtnek lehet tekinteni, joghatás kiváltására nem képes. A jogalkotói gondolkodásban felvetett ésszerű és idöszerii fogalmaknak már gyakorlati jelentösége sincs, hiszen az AB határozat meghozatala és a módosító törvény megalkotása között eltelt több hónap alatt ezek a problémák az átszignálásokkal többnyire megoldódtak. IV. Az Alkotmánybíróság hatásköre az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés b/ pontján, valamint az Abtv ának (1) bekezdésén alapul, mely utóbbira hivatkozással kezdeményezte az ítélőtábla az egyedi normakontroll eljárást, amelynek célját is megjelölte. Az Abtv a (Ib) bekezdésben foglaltakra figyelemmel a kezdeményezés kifejezett indítványt tartalmaz a jogszabályi rendelkezés megsemmisitésére és a konkrét ügyben való alkalmazás kizárására, részletes indokolást arra, hogy a támadott norma-szöveg miért ellentétes az Alaptörvény konkrétan megjelölt rendelkezéseivel. Az ítélötábla a Be ának (1) bekezdése szerint eljárva a Be a (1) bekezdésének b/ pontja alapján az eljárást felfüggesztette az Alkotmánybiróság eljárásának kezdeményezése céljából. A végzés ellen a Be ának (2) bekezdése értelmében nincs helye fellebbezésnek. Debrecen, júliusl9.. tanács elnöke,. bíró, sk. bíró A kia4m^ny hiteléül: