TATABÁNYA 2020 TATABÁNYA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA

Átírás

1 TATABÁNYA 2020 TATABÁNYA MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA 2015

2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezető... 4 A Területi Kiválasztási Eljárásrend és a Területi Kiválasztási Kritérium Rendszer... 9 A Területi Kiválasztási Rendszer (TKR)... 9 A Területi Kiválasztási Kritérium Rendszer (TKKR) Az IH által elvárt kritériumok A Tatabánya Megyei Jogú Város által alkalmazott Területi Kiválasztási Kritérium Rendszer Az ITP célrendszere, célkitűzései Az ITP fejlesztési irányai az ITS célkitűzései tükrében Az ITP célterületeinek részletes kifejtése Gazdaságfejlesztés (1. célterület) Lakókörnyezet fejlesztés (2. célterület) Közszolgáltatás fejlesztés (3. célterület) Közlekedésfejlesztés (4. célterület) Az ITP célkitűzésének viszonya a TOP stratégiai céljaihoz, prioritásaihoz Az ITP külső kapcsolatrendszerének vizsgálata Az ITP forrásallokációja Tatabánya MJV forráskeretének tematikus felosztása Az ITP teljes keretösszeg intézkedésenkénti megoszlása Az intézkedésenkénti keretösszegek felhasználási módok szerinti megoszlása Az MJV fejlesztési csomag Az MJV első forrás-felhasználási módba eső forráskeretek bemutatása intézkedésenként. 59 Az MJV fejlesztési csomag elemeinek (fejlesztési elképzelések) megjelenítése intézkedések szerint Az egyes fejlesztési elképzelések/beavatkozás tartalmi irányainak bemutatása bővebben

3 A fejlesztési csomag tartalmi elemei közötti szinergikus kapcsolatok bemutatása Járulékos k, további fejlesztési irányok meghatározása intézkedésenként Az ITP indikátorvállalásai (eredményességi indikátorok) Az ITP ütemezése (a forráslekötés ütemezése) Mellékletek számú melléklet: Területi Kiválasztási Kritérium Rendszer

4 BEVEZETŐ Az ITP megnevezése: Tatabánya 2020 Az ITP-t végrehajtó területi szereplő megnevezése: Az ITP teljes 7 éves forráskerete: Tatabánya Megyei Jogú Város 13,17 milliárd forint Magyarország Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban (OFTK) rögzített átfogó és hosszú távú fejlesztési irányai alapján a Partnerségi Megállapodás (PM) kijelöli a as időszak öt fő nemzeti fejlesztési prioritását. Az ötödik nemzeti fejlesztési prioritás a gazdasági növekedést segítő helyi és térségi k megvalósítása. E nemzeti prioritás a helyi adottságokra és erőforrásokra építve, célul fogalmazza meg a térségi versenyképesség és a foglalkoztatás növelését, hozzájárulva a teljes foglalkoztatottsághoz, a középosztály megerősítéséhez és a munkaalapú társadalomra vonatkozó nemzeti célokhoz. E nemzeti célkitűzés fontos üzenete a munkavállaló lakosság helyben boldogulásának biztosítása, a leszakadó térségek, köztük a leszakadó vidéki térségek, társadalmigazdasági potenciáljuk kibontakoztatása, a népesség megtartása, a társadalmi együttműködés erősítése. E prioritás megvalósításának legfontosabb biztosítékát a területi operatív programok jelentik. A városunkat és megyénket érintő területi operatív programot, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programot (TOP) február 12-én fogadta el az Európai Bizottság határozatával. A TOP stratégiai célja és a hozzájuk kapcsolódó beavatkozási irányok több, az Európa 2020 Stratégia alapján meghatározott uniós tematikus célkitűzés elérését támogatják, összhangban a Nemzeti Reform Programban (NRP) és a Partnerségi Megállapodásban (PM) rögzítettekkel: a foglalkoztatás növelése (a nők munkaerő-piaci részvételének ösztönzése, aktív munkaerő-piaci intézkedések), éghajlatvédelem és fenntartható energiagazdálkodás (az energiahatékonyság javítása az önkormányzatok számára), küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen (a szegénység csökkentése). Mindezekkel összhangban a TOP beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzései: 4

5 Megyei jogú városok gazdasági környezetének a foglalkoztatás növelése érdekében Kisgyermekesek munkaerőpiacra történő visszatérése a gyermekellátási szolgáltatások által Vállalkozói tevékenységek ösztönzése és a népesség megtartása városfejlesztési beavatkozásokkal Fenntartható közösségi mobilitás elősegítése A megyei jogú város önkormányzati energiahatékonyságának fokozása és a megújuló energiaforrások részarányának növelése Önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének A leromlott városi területeken a jobb életlehetőségekkel rendelkező hátrányos helyzetű személyek számának növelése A foglalkoztathatóság javítása és a helyben, a helyi és térségi gazdasági szereplők által foglalkoztatottak számának növelése A leromlott városi területeken a jobb életlehetőségekkel rendelkező hátrányos helyzetű személyek számának növelése valamint a társadalmi aktivitás, társadalmi összetartozás növelése helyi szinten A dokumentumot két nagy fejlesztési irányra bonthatjuk a Területi Szereplők alapján, melyek a következők: megyék fejlesztési lehetőségei (megyei önkormányzatok hatáskörében), megyei jogú városok fejlesztési lehetőségei (megyei jogú városok önkormányzatainak határkörében). Ezt a két nagy területi szereplői csoportot nevesíti a 272/2014. (XI.5.) számú, a programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről című kormányrendelet is. A területi szereplők a jogszabályban említett módon felelnek az Integrált Területi Programjaik összeállításáért, a helyi szintű projekt kiválasztásáért, valamint az indikátor vállalások teljesüléséért. A területi szereplő feladata a jogszabály 19. -a alapján a következő: összeállítja az integrált területi programot és kezdeményezheti annak módosítását, véleményezi az irányító hatóság által megküldött felhívást, adatot szolgáltat az irányító hatóság részére a többéves nemzeti keret és az éves fejlesztési keret összeállításához, végrehajtja az integrált területi programot. 5

6 Minden területi szereplő így Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának Integrált Területi Programját is a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság fogadja el a jogszabály 5. (2) bekezdésnek e) pontja alapján. Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata jelen dokumentumban bemutatja saját Integrált Területi Programját (ITP), és egyben javaslatot tesz a dokumentum elfogadására a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság irányába. Az ITP összeállítása a Nemzetgazdasági Minisztérium által megküldött dokumentumok, útmutatók és sablonok alapján történt. Fontos továbbá kiemelni, hogy az ITP nagy mértékben alapoz Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlése által a 138/2014. (VIII. 27.) számú határozatában elfogadott következő három stratégiai dokumentumra: Megalapozó Vizsgálat (MV), Településfejlesztési Koncepció (TFK), Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS). A stratégiai dokumentumok széleskörű társadalmasítás mentén készültek el 2014-ben, annak érdekében, hogy a fejlesztési célok, irányok meghatározását az adott területen működő szervezetek igényeire, valamint a városi szükségletekre tudjuk alapozni. A gazdaságfejlesztés, közlekedésfejlesztés, környezetvédelem, humán közszolgáltatások témakörökben megrendezett két fordulós tematikus workshopok, valamint a társadalmasítás lehetőséget biztosítottak arra, hogy az érintettek megfogalmazzák fejlesztési elképzeléseiket. Ezért az érintett szervezetek, kamarák, közintézmény vezetők és a lakosság fejlesztési elképzelései alapján készült el a stratégiai dokumentum. Az észrevételeket, javaslatokat minden esetben megfontolta a döntéshozó testület a végső döntése előtt, a releváns észrevételek beépítésre kerültek az anyagba. Mindez a számos, részletekbe menő egyeztetés megfelelő alapot biztosított ahhoz, hogy a most javasolt ITP is az ott meghatározott irányokat jelenítse meg, azokat konkretizálja. Az ITP-t a Polgármesteri Hivatal dolgozói készítették, minden tématerületet az adott területen munkát végző iroda közvetlen bevonásával, mely folyamán számos belső egyeztetés történt. A különböző területekért felelős munkatársak a szükséges mértékben külső egyeztetéseket is tartottak. A külső egyeztetések többek között a KEM Önkormányzatával, a T-Szol Zrt. munkatársaival és az alá tartozó cégekkel, mint az AGORA Nonprofit Kft., TRF Kft. történtek. A turisztika irány egyes elképzeléseihez többek között a Tatabánya Pont Rendezvényszervező és Turisztikai Irodától, a Vértesi Erdő Zrt.-től, az Által-ér Szövetségtől, 6

7 a Tatabányai Múzeumtól, a Magyar Természetjáró Szövetségtől kértünk javaslatokat, elképzeléseket. A gazdaságfejlesztési terület kidolgozásában folyamatosan közvetlenül részt vett a tatabányai gazdaságfejlesztő szervezet (GFSZ Nonprofit Kft.), amely a fejlesztési irány kialakításához számos érintettel kapcsolatba lépett. Többek között kérdőíves formában megkérdezésre kerültek a tatabányai cégek, személyes egyeztetés történt a Komárom- Esztergom Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjával és annak Tatabányai Kirendeltségével. Az Európai Regionális Fejlesztési Alapból származó (ERFA) források legalább 5 %-át fenntartható városfejlesztésre kell fordítani. A fenntartható városfejlesztést a(z) 1303/2013/EU rendelet 36. cikkében említett integrált területi beruházások révén, egyedi műveleti programok, vagy a(z) 1303/2013/EU rendelet 96. cikke első albekezdésének c) pontjával összhangban lévő egyedi prioritási tengelyek révén kell megvalósítani. Tekintve, hogy Magyarország a as programozási időszakban nem fogja az integrált területi beruházások eszközét alkalmazni, ezért a fenntartható városfejlesztés vonatkozó előírásait egyedi prioritási tengely révén szükséges megvalósítani. Annak érdekében, hogy a fenntartható városfejlesztés valóban integrált módon, minden fejlesztési tématerületre kiterjedően valósulhasson meg az Európai Bizottság egyetértésével, hazánk a TOP-on belül egy külön prioritási tengelyt hozott létre (6. prioritási tengely nevezzük Megyei Jogú Városok prioritási tengelyének). Az ITP elkészítése, illetve megvalósítása szempontjából releváns jogszabályok évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről évi CVIII. törvény a közbeszerzésekről 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet a programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről 60/2014. (III. 6.) Korm. rendelet a támogatásból megvalósuló k központi monitoringjáról és nyilvántartásáról 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről 37/2011. (III. 2.) Korm. rendelet a regionális támogatási térképről 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet a programozási időszakra rendelt források felhasználására vonatkozó uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályokról 7

8 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről 339/2014. (XII. 19.) Korm. rendelet az Európai Unió vagy más nemzetközi szervezet felé vállalt kötelezettséggel összefüggő, a programozási időszakban a Kormány által a nemzeti fejlesztési miniszter hatáskörébe utalt beruházások, valamint a programozási időszakban a szennyvízelvezetési és -tisztítási, a hulladékgazdálkodási és az ivóvízminőség-javító beruházások megvalósításáról Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről Az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe célkitűzésről szóló egyedi rendelkezésekről, valamint az 1080/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, december 17-i 1301/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet A Kohéziós Alapról, és az 1084/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, december 17-i 1300/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről Az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, december 17-i 1304/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet A Bizottság 1407/2013/EU rendelete (2013. december 18.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről szóló, március 3-i 480/2014/EU európai bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet 8

9 A TERÜLETI KIVÁLASZTÁSI ELJÁRÁSREND ÉS A TERÜLETI KIVÁLASZTÁSI KRITÉRIUM RENDSZER A TERÜLETI KIVÁLASZTÁSI RENDSZER (TKR) A 272/2014. (XI.5.) számú kormányrendelet az 57. -ában határozza meg a TKR eljárásrend különös szabályait. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által összeállított és megküldött dokumentumok, útmutatók alapján az eljárásrend lényege a következő: 1. Magukat a felhívásokat az ITP ütemezés és az MJV egyéb inputjai alapján az Irányító Hatóság (IH) készíti elő, az MJV véleményezi. 2. Mind a négy forrás-felhasználási mód esetében a forráshoz jutás módja a támogatási kérelem benyújtása. 3. Az adatlap alapján történik a támogatási kérelmek értékelése, melyet az IH bonyolít, ezt követően a döntési javaslat meghozatala az MJV feladata. A végső döntést a projektek vonatkozásában megfelelőségi vizsgálatot követően az IH vezető hozza meg. 4. A kedvező elbírálásban részesülő támogatási kérelmek projektjei szerződéskötés után az IH által támogatott projektn mennek keresztül. 5. Az IH szakmai támogatás a végrehajtás során is rendelkezésre áll. Az MJV monitorozza a végrehajtás folyamatát. Mindez ábrán bemutatva: Tatabánya MJV Felhívás elkészítése Beérkező támogatási kérelmek befogadása Irányító Hatóság Beérkező támogatási kérelmek értékelése Beérkező támogatási kérelmekkel kapcsolatos döntés előkészítés / javaslat Tatabánya MJV Megfelelőségi vizsgálatot követően döntési javaslat jóváhagyása (IH vezető) Projektfejlesztés Végrehajtás Tatabánya MJV 9

10 A folyamat kapcsán szükséges kiemelni a végrehajtói feladatkört, amely irányítási, koordinációs feladatokat jelent, ezek konkrétan: közreműködés a felhívások elkészítésében, részvétel az értékelés és a döntési javaslat elkészítésének folyamatában, a végrehajtás nyomon követése, a forrásfelhasználás nyomon követése. Ki kell emelnünk a későbbi működés, megvalósítás, valamint a rugalmasság kapcsán az utolsó két feladatot is, mely gyakorlatilag végrehajtás monitoring, melyek nélkül Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata nem volna képes az ITP-t érintő módosítások kezdeményezésre. Az MJV önkormányzat esetében természetesen jelentkeznek a saját projektek végrehajtásával kapcsolatos menedzsment feladatok is, melyeket az NGM útmutató alapján Tatabánya Megyei Jogú Városon belül kijelölt döntéshozói szervezettől elkülönülten szükséges létrehozni. 10

11 A TERÜLETI KIVÁLASZTÁSI KRITÉRIUM RENDSZER (TKKR) A Területi Kiválasztási Kritérium Rendszer (TKKR) elvi keretet biztosít a majdani projektértékelési szempontrendszerhez. Ezek egyrészt az IH hatáskörében rögzített kritériumok (TOP általános végrehajtásához kötődő elvárás rendszer), másrészt az ITP gazda területi szereplők, jelen esetben Tatabánya Megyei Jogú Város által meghatározott kritériumok. A kiválasztási kritériumok horizontális, a teljes ITP-t átszövő ALAPELVEK, amelyek később kerülnek átalakításra minden egyes felhívás kapcsán felhívás-specifikus értékelési szempontokká. Minden felhívásban megjelennek, de minden esetben az adott témára igazítva, konkretizálva. A kiválasztási kritériumok természetesen nem utalnak a minimális adminisztratív elvárásokra, amelyek a befogadás feltételét jelentik, illetve nem mennek olyan szakmai/szakági kérdésekbe, amelyek már intézkedés specifikusak és a szerződéskötést követő projektfejlesztési időszakban kerülnek tisztázásra. Fontos, hogy a kiválasztási kritériumok nem egyenlők az értékelési szempontokkal, viszont az értékelési szempontok a kiválasztási kritériumokból kerülnek levezetésre, az alábbi ábra alapján: Irányító Hatóság Tatabánya Megyei Jogú Város (területi szereplő) Területi Kiválasztási Rendszer kiválasztási kritériumok kiválasztási kritériumok Projekt kiválasztási folyamat konkrét kidolgozott projekt kiválasztási szempontok és kiválasztási folyamat Annak érdekében, hogy az előző részben említett Területi Kiválasztási Eljárásrend alkalmazható legyen, első lépésként a Területi Kiválasztási Kritérium Rendszert szükséges javaslatként megfogalmazni a Monitoring Bizottság irányába. A Monitoring Bizottság irányába a javaslat a korábban említett stratégiai dokumentumok (TFK, ITS), valamint a korábban a Közgyűlés 10/2015. (I. 28.) számú határozatával elfogadott ITP 1.0-ás változatban meghatározott irányok figyelembe vételével történt. 11

12 Az IH által elvárt kritériumok Az IH által meghatározott kritériumokat minden területi szereplő egyaránt figyelembe veszi. Ezek a kritériumok tehát univerzálisak. A kritériumokat maga az IH terjeszti a Monitoring Bizottság elé. Az IH által meghatározott, kötelező területi kiválasztási kritériumok a következők: Sorszám I.1. I.2. I.3. I.4. I.5. I.6. I.7. Kritérium megnevezése Illeszkedés a TOP céljaihoz Szakmai indokoltság, igény és kihasználtság Indíthatósága / előkészítettség Kockázatok Projekt komplexitása Hatás Fenntarthatóság Tartalmi magyarázat A kiválasztás kritériuma, a TOP valamely konkrét céljához/céljaihoz való szoros illeszkedés és a kapcsolódó indikátorokhoz való hozzájárulás. A kiválasztás kritériuma a beavatkozás indokoltsága. Szükséges a szakmai alátámasztás, indoklás és / vagy igényfelmérés és kihasználtsági terv. A kiválasztás kritériuma, hogy mennyire előkészített és indítható a projekt. Az előkészítettsége egyben megalapozottságot és garanciát is jelent pl. a vállalt indikátorértékek teljesítésére és a költségigényekre vonatkozóan. A kiválasztás kritériuma, hogy a megvalósíthatóság és a működtetés milyen kockázatokat hordoz. A kiválasztás kritériuma, hogy a beavatkozás mennyire képes hozzájárulni működőképes rendszerek létrehozásához. A kiválasztás kritériuma, hogy mekkora földrajzi területen, illetve hogy milyen számú érintett körben váltja ki a beavatkozás a hatását. Kiválasztási kritérium a beavatkozás eredményeként megvalósuló produktum társadalmi, környezeti és leginkább pénzügyi fenntarthatósága. A Tatabánya Megyei Jogú Város által alkalmazott Területi Kiválasztási Kritérium Rendszer A területi szereplőnek minimum három, de legfeljebb öt, saját hatáskörben meghatározott kritériumot kell megalkotnia. Tatabánya Megyei Jogú Város az Integrált Területi Programja forráskeretének felhasználásához az alábbi saját kiválasztási kritériumokat kívánja figyelembe venni: Kritérium megnevezése Illeszkedés az ITS céljaihoz és a Tartalmi magyarázat A kiválasztás kritériuma az ITS-hez és az adott témában 12

13 vonatkozó indikátoraihoz Hozzájárulás a pénzügyi egyensúly fenntartásához Hozzájárulás a gazdasági növekedéshez megjelenített indikátorokhoz való hozzájárulás. A kritérium az önkormányzat költségvetési egyensúlyának fenntartását erősíti. A kritérium alapján a beavatkozások gazdasági növekedéshez történő hozzájárulása kerül mérlegelésre. A kritériumok kiválasztásának indoklása: Kritérium megnevezése Szöveges magyarázat Alaphelyzet: A 2014-ben felülvizsgált és elfogadott ITS a város fejlesztendő területeit határozza meg. Illeszkedés az ITS céljaihoz és a vonatkozó indikátoraihoz Illeszkedő ITS cél(ok): Az ITS tematikus és városrészi céljai meghatározzák azokat a területeket, melyek fejlesztését szeretné megvalósítani a város. Az ITP-ben megfogalmazott fejlesztési irányok mindegyike köthető az ITS-ben meghatározott célokhoz. Alaphelyzet: Hozzájárulás a pénzügyi egyensúly fenntartásához A pénzügyi egyensúly fenntartása a k következménye, de nem elsődlegesen megfogalmazott célja, ezért az ITS több célja is járhat közvetlenül vagy közvetetten ilyen jellegű következménnyel. Illeszkedő ITS cél(ok): Tematikus célok: T.3 KKV-k versenyképességének támogatása, piacra jutásuk elősegítése T.4 Fejlett és innovatív üzleti infrastruktúra kiépítése a stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakításához 13

14 T.5 A külső és belső megközelíthetőség és elérhetőség javítása és gazdasági célú közlekedés-fejlesztés T.6 A természeti környezet javítása, vonzó és korszerű épített környezet kialakítása T.7 A fenntartható turizmus és térségi szintű rekreációs szolgáltatások kialakítása Horizontális cél: 1. Klímavédelem érvényesülése a CO 2 kibocsátás csökkentésével Alaphelyzet: Tatabánya gazdasági pozíciója az elmúlt években erősödött. Az Ipari Parkba számos sikeres nemzetközi és hazai nagyvállalat települt be. A város gazdaságfejlesztéséhez elsősorban infrastrukturális és vállalkozást segítő kre van szükség. Ez a fejlesztési irány a vállalkozások megtelepedését, helyben tartását, együttműködésük elősegítését, növekedésük feltételeinek megteremtését hivatott elősegíteni. Hozzájárulás a gazdasági növekedéshez A KKV-k, a szolgáltató szektor megerősítése és a szolgáltatások bővítése is szükséges. A város szabadidős és turisztikai kínálatának minőségi és mennyiségi fejlesztésére nagy szükség van, melyek szintén gazdaságélénkítő hatással bírnak. Ehhez szükséges a természeti, a gazdasági és a társadalmi környezet átfogó megújítása, ami többek között magában foglalja a szolgáltatások fejlesztését, a negatív környezeti hatások csökkentését a szolgáltató jellegű vállalkozások megerősítését. Illeszkedő ITS cél(ok): Az ITS-ben nevesített átfogó cél: I., Magas hozzáadott értéket előállító, versenyképes 14

15 gazdaság ITS tematikus célok: T.3. KKV-k versenyképességének támogatása, piacra jutásuk elősegítése T.4. Fejlett és innovatív üzleti infrastruktúra kiépítése a stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakításához T.5. A külső és belső megközelíthetőség és elérhetőség javítása, gazdasági célú közlekedés-fejlesztés T.7. A fenntartható turizmus és térségi szintű rekreációs szolgáltatások kialakítása 15

16 AZ ITP CÉLRENDSZERE, CÉLKITŰZÉSEI Tatabánya Megyei Jogú Város az ITP célrendszere és célkitűzéseinek meghatározása kapcsán figyelembe vette a TOP által biztosított lehetőségeket, valamint a város által elfogadott Stratégiai Dokumentumokban foglalt irányokat. Mindezek alapján a következő célrendszerre (célterületek) és célkitűzésekre fókuszál: Gazdaságfejlesztés (1. célterület) 1/A Vállalkozásfejlesztési szolgáltatások 1/B Ipari infrastruktúra fejlesztés 1/C Fenntartható turisztikai k Lakókörnyezet fejlesztés (2. célterület) 2/A Gazdasági fókuszú és népességmegtartó lakókörnyezet fejlesztés 2/B Leromlott városi területek Közszolgáltatás fejlesztés (3. célterület) 3/A Az oktatási és nevelési terület 3/B A kulturális terület 3/C Az egészségügyi és szociális ellátási terület Közlekedésfejlesztés (4. célterület) 4/A A közösségi közlekedést segítő infrastruktúra 4/B A kerékpárhálózat, valamint a közlekedési csomópontok AZ ITP FEJLESZTÉSI IRÁNYAI AZ ITS CÉLKITŰZÉSEI TÜKRÉBEN Az ITP rendszerét tekintve négy fejlesztési célterületre fókuszál, melyeken belül konkrétabb fejlesztési célokat/irányvonalakat határoz meg. A célterületek meghatározása során figyelembe vettük a stratégiai dokumentumokban meghatározott kiemelt irányokat, melyek a következők. Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata az Integrált Településfejlesztési Stratégiájában a következő jövőképet fogalmazta meg a város számára: 16

17 Tatabánya otthonos, vonzó arculattal rendelkező, dinamikusan fejlődő város, mely a természeti környezet és városi szolgáltatások kínálata mellett a magas színvonalú oktatásnevelésre, a korszerű egészségfejlesztésre fókuszálva, a korszerű ipari infrastruktúrára, valamint az innovációs területek támogatására és a versenyképes gazdaságra alapoz. Az ITS dokumentum a jövőkép elérése érdekében két átfogó célt nevesített: I. Magas hozzáadott értéket előállító, versenyképes gazdaság II. Megyeszékhelyi és városi szolgáltatások komplex, a XXI. századi vonzó városi környezet megteremtése Az ITS horizontális céljai a következőek: A klímavédelem érvényesülése a CO 2 kibocsátás csökkentésével Városi szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása Az ITS-ben meghatározásra kerültek a város érdekében nevesített tematikus és területi célok, melyek elérését segítik elő a as programozási időszak operatív programjaihoz kapcsolódó finanszírozási lehetőségek. Az ITP az ITS-ben nevesített, elsősorban a TOP forrásából megvalósítható fejlesztési irányokra fókuszál. A fejlesztési irányokat az ITP az ITS tematikus céljaiból vetíti le, mivel az ITS-ben az egyéb forrásból megvalósítandó k is szerepelnek, így az abban nevesített csoportosítás (kulcsprojektek, hálózatos projektek, akcióterületi projektek) az ITP-ben nem használhatóak, azonban az ITS-ben megjelenített fejlesztési elemek és területek azon részei, melyek a TOPból finanszírozhatóak, az ITP-ben is megjelennek, így teremteve összhangot az ITS és az ITP között. Az ITP egyes fejlesztési célterületei nemcsak egymást erősítik, hanem a másik fejlesztési irányban szereplő elemekkel is kapcsolatban állhatnak, ezeket a kapcsolatokat a későbbi szinergiavizsgálatban fejtjük ki. A fejlesztési célterületek egyenként és együttesen is elősegítik az ITS-ben kitűzött célokat. Így az ITP logikai struktúrája alapvetően az ITS célkitűzéseire épít. Az alábbi táblázat megjeleníti az ITS célokat és az ezekből levezethető ITP fejlesztési irányokat. 17

18 Jövőkép Átfogó célok Tatabánya a térség dinamikusan fejlődő központja Tatabánya otthonos, vonzó arculattal rendelkező, dinamikusan fejlődő város, mely a természeti környezet és városi szolgáltatások kínálata mellett a magas színvonalú oktatás-nevelésre, a korszerű egészségfejlesztésre fókuszálva, a korszerű ipari infrastruktúrára, valamint az innovációs területek támogatására és a versenyképes gazdaságra alapoz. I. Magas hozzáadott értéket előállító, versenyképes gazdaság II. Megyeszékhelyi és városi szolgáltatások komplex, a XXI. századi vonzó városi környezet megteremtése Részcélok (TFK) Tematikus célok (ITS) Az ITP célterületei I.1. Gazdaság igényeit kiszolgáló képzési rendszer tovább I.2. Aktívan fejlődő gazdasági környezet II.1. Modern, klímatudatos lakókörnyezet II.2. Megyei és városi rekreációs és kereskedelmi célú szolgáltatás-fejlesztés II.3. Egészségügyi és kulturális központi szerep megerősítése T.1 T.2 T.3 T.4 T.5 T.6 T.7 T.8. T.9 T.10 Tatabánya középfokú képzésben és szakképzésben betöltött szerepének növelése 1. GAZDASÁG- FEJLESZTÉS 1/A Vállalkozásfejlesztési szolgáltatások 3. KÖZSZOL- GÁLTATÁ- SOK FEJLESZTÉ- SE 3/A Az oktatási és nevelési terület Helyi gazdaság igényeihez alkalmazkodó felsőoktatási képzés TOP-ból nem támogatható KKV-k versenyképességének támogatása, piacra jutásuk elősegítése 1. GAZDASÁG- FEJLESZTÉS 1/A Vállalkozásfejlesztési szolgáltatások Fejlett és innovatív üzleti infrastruktúra kiépítése a stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakításához 1, GAZDASÁG- FEJLESZTÉS 1/A Vállalkozásfejlesztési szolgáltatások 1/B Ipari infrastruktúra fejlesztés 2. LAKÓKÖRNYE- ZET FEJLESZTÉS 2/A Gazdasági fókuszú és népességmegtartó lakókörnyezet fejlesztés A külső és belső megközelíthetőség és elérhetőség javítása, gazdasági célú közlekedésfejlesztés 1.GAZDASÁG- FEJLESZTÉS 1/B Ipari infrastruktúra fejlesztés 4. KÖZLEKE- DÉS- FEJLESZTÉS 4/A A közösségi közlekedést segítő infrastruktúra 4/B A kerékpárhálózat, valamint a közlekedési csomópontok A természeti környezet javítása, vonzó és korszerű épített környezet kialakítása 2. LAKÓKÖRNYE- ZET FEJLESZTÉS 2/A Gazdasági fókuszú és népességmegtartó lakókörnyezet fejlesztés 2/B Leromlott városi területek A fenntartható turizmus és térségi szintű rekreációs szolgáltatások kialakítása 1. GAZDASÁG- FEJLESZTÉS 1/C Fenntartható turisztikai k A lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi ellátórendszer 3. KÖZSZOLGÁLTATÁ- SOK FEJLESZTÉSE 3/C Az egészségügyi és szociális ellátási terület A szociális ellátórendszer 3. KÖZSZOLGÁLTATÁ- SOK FEJLESZTÉSE 3/C Az egészségügyi és szociális ellátási terület Kulturális és humán infrastruktúra 3. KÖZSZOLGÁLTATÁ- SOK FEJLESZTÉSE 3/A Az oktatási és nevelési terület 3/B A kulturális terület 18

19 AZ ITP CÉLTERÜLETEINEK RÉSZLETES KIFEJTÉSE Jelen fejezetben bemutatásra kerülnek az ITP fejlesztési célterületei (célkitűzései). Ezek mellett az adott fejlesztési irányhoz tartozó azon ITS célkitűzések is olvashatóak, melyek elérését Integrált Területi Programunk megvalósításával látjuk biztosítottnak. Gazdaságfejlesztés (1. célterület) Az 1. fejlesztési célterülethez kapcsolódó ITS tematikus célok Tatabánya Város számára az egyik kiemelten fontos terület, mely már a stratégiai dokumentumok készítésekor is megmutatkozott a partnerségi visszajelzések alapján is, a Gazdaságfejlesztési célterület. A város ipari szerkezete eredményesen átalakult az elmúlt 25 évben, az Ipari Parkba számos sikeres nemzetközi és hazai közepes- és nagyvállalat települt be, ezzel párhuzamosan a barnamezős ipari területeken a helyi kis- és középvállalkozási szektor aktivitása is megjelent, mely a város számára további feladatokat jelöl ki. Az ITS készítése kapcsán lefolytatott egyeztetések során kirajzolódott, hogy a város gazdasági szereplői számára az egyik legfontosabb fejlesztendő célterület az oktatás (szakképzés, felsőoktatás), és a munkahelyteremtést is szolgáló támogatási programok. Emellett az egyeztetéseken felmerült másik fontos célterület az infrastruktúra és a szolgáltatás fejlesztés, mind az ipari parki, mind a barnamezős ipari területeken, beleértve a munkába járás megkönnyítését célzó beavatkozásokat is. A harmadik kiemelten fejlesztendő célterület az olyan integráltan megvalósított turisztikai attrakciók, melyek kiegészítik a térség meghatározó turisztikai vonzerejét, T4. Fejlett és innovatív üzleti infrastruktúra kiépítése a stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakításához Tatabánya és Esztergom környékének és járműiparának hosszú távú fejlődése, valamint versenyképességének növelése érdekében a kormány kiemelt járműipari központtá nyilvánította a térséget. Kiemelt cél a térség járműiparban tevékenykedő, vagy azt kiszolgáló vállalkozások versenyképességének javítása, mely elérhető a vállalatközi együttműködések infrastrukturális hátterének biztosításával, a letelepült vállalatok helyi gazdaságba történő erőteljesebb integrációjának elősegítésével és az ipari parkok infrastruktúrájának, szolgáltatásainak komplex, minőségi fejlesztésével. A meglévő ipari parkon kívül ilyen fejlesztendő terület a Galla Ipari Övezet, melynek infrastrukturális révén a terület jól működő ipari területté válhat. T5. A külső és belső megközelíthetőség és elérhetőség javítása, gazdasági célú közlekedésfejlesztés Fontos részcél, hogy a gazdasági szempontból fontos területek (Nyugati Ipari Park, Galla Ipari Övezet) jobb megközelíthetőségének megteremtése megtörténjen mind a teherforgalom, mind a személyforgalom (munkába járás megkönnyítése) szempontjából. Cél, hogy a város közlekedési csomópontjai a lakóterületeken belül és az ipari területeken is megújításra, korszerűsítésre kerüljenek (áteresztőképesség növelés, biztonsági fejlesztés, akadálymentesítés, kerékpáros barát kialakítás, stb.) ezáltal javítva a biztonságos közlekedés feltételeit. T7. A fenntartható turizmus és térségi szintű rekreációs szolgáltatások kialakítása Az idegenforgalmi k fő célkitűzései, részcéljai a következők. A meglévő turisztikai attrakciók, a természeti adottságok által biztosított lehetőségek erőteljesebb megjelenítése és használata a turisztikai kínálatában (Gerecse, Vértes). Fontos részcél, hogy az alapvető szolgáltatások biztosíthatók legyenek az egyes turisztikai területeken ezáltal a szabadidő kulturált eltöltésére adjon lehetőséget az idelátogatók számára. A jelenleg kisebb jelentőséggel bíró turisztikai attrakciók integrált fejlesztésének megteremtése a városhálózati (Tatabánya Oroszlány - Tata) k kiegészítéseként. Kiemelt cél a meglévő kínálatok hatékonyabb értékesítése és új területekkel való vonzóbbá tétele, így az egészségturisztikai terület által biztosított lehetőségek összehangolt kiaknázása. 19

20 különös tekintettel a megyei dokumentumokban megjelenő városhálózati csomópontra (Tatabánya-Tata-Oroszlány), és az azon belül megvalósuló kre. E három fejlesztési irány alapján került meghatározásra a Gazdaságfejlesztés alá besorolt három fejlesztési cél: 1/A Vállalkozásfejlesztési szolgáltatások; 1/B Ipari infrastruktúra fejlesztés; 1/C Fenntartható turisztikai k. 1/A Vállalkozásfejlesztési szolgáltatások A város számára fontos cél, hogy az újonnan megvalósuló üzleti infrastrukturális beruházások (1/B) kihasználtságát biztosító, befektetés-ösztönző szolgáltatások a gazdasági szereplők igényei szerint bővüljenek. Ezáltal a betelepülő és már a településen, a térségben működő vállalkozások tekintetében, az új tevékenységek vonzását, bővítését célzó, az együttműködésen alapuló, a belpiacra és külpiacra jutást segítő önkormányzati szolgáltatások erősödjenek, közvetlenül vagy közvetetten az önkormányzati érdekeltségű gazdasági szereplők által. Ennek keretében Tatabánya városa jelentős energiát kíván fordítani a térségi gazdaság-fejlesztési hálózatok kiépítésére, a befektetés- és beruházás ösztönzési akciók kialakítására, megvalósítására, mind infrastrukturális, mind szolgáltatói oldalon. A kormány évben Tatabánya és Esztergom térségét kiemelt járműipari központtá nyilvánította, mellyel összhangban a város célja a térségben meghatározó autóipari és autóipari beszállító cégek inek támogatása, a szakképzés piaci elvárásokhoz való igazítása, munkahelyteremtő beruházások ösztönzése, az összehangolt területfejlesztés. Fontos a kiemelt térség és növekedési zóna partnerei -a gazdasági szereplők- közötti együttműködés megerősítése és intézményesítése, melyet egy fejlesztési központ létrehozásával kíván a város megvalósítani. A létrehozni kívánt fejlesztési központ alapfeladata a duális szakképzés bevezetése, a középszintű és felsőszintű szakképzés munkaerőpiaci elvárásokhoz való alakítása, a térség autóipari beszállítói hálózatának bővítése, a kis- és középvállalkozások (KKV-k) beszállítói potenciáljának növelése, valamint a kutatásfejlesztés (K+F) és innováció a térségbeli járműipari vállalkozásoknál, a magas hozzáadott értékű, tudás-intenzív tevékenységük ösztönzése. Prioritás a város számára, hogy a helyi vállalkozásokat, kiemelten a kisvállalkozásokat segítse a helyi termékek menedzsmentje területén biztosítható szolgáltatásai által, ezáltal elősegítse a termékek piacra jutását, valamint segítse a helyi partnerség kialakulását és működését. Az említett területeken a város a helyi szereplők, munkaügyi központ, képző intézmények, kamara bevonásával kialakított foglalkoztatási paktum keretén belül bértámogatási, foglalkoztatási és képzési rendszer (stratégia) kidolgozását és megvalósítását tervezi. Az együttműködés keretében megvalósuló foglalkoztatási programok a helyi munkavállalók képességeinek, foglalkoztathatóságának, szakmai tudásának javítását, a versenyképességük 20

21 megőrzését (munkahelymegtartás), hátrányos helyzetűek foglalkoztatását célozzák meg. A város a foglalkoztatási programokhoz biztosítani szeretné a megfelelő infrastrukturális és szolgáltatási feltételeket is. Kiemelt terület a KKV-szektorban elhelyezkedő szakképzett munkaerő, a hiányszakmában dolgozók, valamint a piacképes szaktudást, felsőfokú végzettséget megszerző tatabányai fiatalok számára a Tatabánya Hazavár program tovább. A program célja a tatabányai fiatalok itthon tartása, továbbá a hiányszakmák elsajátítására való ösztönzése. A szakképzés megszerzését, a sikeres elhelyezkedést követően a fiatalok hosszú távon Tatabányán maradását szolgálja a Tatabánya, ahol otthonra találsz program, melynek lényege lakhatási alternatívák, támogatások nyújtása (cégekkel közösen kidolgozott gyakornoki programok, illetve pályaorientációs jellegű akciók megvalósításával). Ezen helyi foglalkoztatáspolitikai beavatkozások révén a foglalkoztatottság növelése, valamint a minőségi munkaerő biztosítása egyaránt cél, elősegítve a helyi gazdaság fejlődését, valamint erősítve a város lakosságmegtartó jellegét. A vállalkozások versenyképességének növelése érdekében egyik fontos igénye és kezdeményezése a városnak a helyi középiskolai, felsőoktatási intézmények, szakmai szervezetek és helyi vállalkozások együttműködései révén elinduló, duális képzések bevezetésére és továbbfejlesztésére, tanműhelyek kialakítására, valamint a helyi humánerőforrás piaci igényeknek megfelelő képzésére (felnőttképzés, szakképzés) és továbbképzésére irányuló k. A városban meghatározó szerepet tölt be, mind termelésben, mind foglalkoztatásban az autóipar, gépipar területén működő társaságok száma, mely jelentős számú műszaki felsőfokú és technikusi képzettségű munkaerőt igényel. A városban, de a megyében sem folyik államilag támogatott felsőfokú műszaki képzés, így a város kiemelt célja hogy helyben államilag finanszírozott műszaki képzés megvalósuljon. A jelentős foglalkoztatók körében készült felmérés alapján elsősorban folyamatmérnök, mechatronikai és minőségbiztosítási mérnök képzés beindítása indokolt vagy a városban működő Edutus Főiskola bevonásával, vagy új intézményi keretek között, kihelyezett műszaki kar létesítésével. 1/B Ipari infrastruktúra fejlesztés A stratégiai dokumentumok (TFK, ITS) készítése során több érintett által is megjelenítésre került az ipari parki és barnamezős ipari területek infrastrukturális javításának szükségessége. A város és a térség foglalkoztatásban kiemelten fontos szerepet tölt be a Tatabánya-Környe Ipari Park, a betelepült vállalkozások által foglalkoztatottak száma közel fő. A már 21

22 betelepült vállalkozások által generált növekvő gépjármű- és kerékpáros forgalom következtében szükséges a közlekedési feltételek folyamatos, illetve a betelepülő cégek számára fejlesztési területek feltárása és az alap infrastruktúrák kiépítése. Fontos feladat, hogy a dinamikusan fejlődő Tatabánya-Környe Ipari Parkhoz kapcsolódó, a még Tatabánya közigazgatási területéhez tartozó területek feltárása, megtörténjen. Új ipari területek feltárását önkormányzati cégek bevonásával (pl. telephelyfejlesztés, stb.), is támogatni kívánjuk. A tervezett 80 ha iparterület k előtt szükséges az iparterületet feltáró út kiépítése, az így kialakuló ipari területet az önkormányzat saját maga kívánja fejleszteni. A kiépülő infrastruktúra hozzájárul, mind a letelepülő új gyárakba irányuló forgalom (személy és teher) kiszolgálásához, mind az ipari parkban már működő mintegy 30 cég és közel fő munkavállaló közlekedési feltételeinek biztosításához. Az érintett ipari parkban a területek magántulajdonban vannak, a tervezett infrastrukturális khez (szabad ipari területek feltárásához) szükség lesz a szabályozási tervnek megfelelően a fejlesztéssel (út, közmű, stb.) érintett telkek kisajátítására. Ezen felül indokolt az infrastrukturális háttér kiépítése (út, közmű, stb.) is, a városi és a megyei területfejlesztési dokumentumokhoz illeszkedő módon. Tatabánya város gazdasági fejlődésének, a befektetők vonzásának, a gazdasági és beszállítói kapcsolatoknak, valamint a munkavállalói mobilitásnak további feltétele, hogy megerősítésre, fejlesztésre, illetve kiépítésre kerüljenek az ezt szolgáló térségi közlekedési kapcsolatok. A fejlesztési cél megvalósulása a munkaerő mobilitás mellett az útk által a gazdasági övezetek, iparterületek feltárását, jobb elérhetőségét is biztosítják, melyek a vállalkozások betelepüléséhez, működéséhez, közvetetten a foglalkoztatás növeléséhez vezetnek. A munkaerő mobilitás elősegítésére törekszik a város, melyet a belterületi önkormányzati utak és alépítményeinek felújítása, átépítése, valamint a város gazdasági területeit/övezeteit feltáró utak kialakítása által is elő kívánunk mozdítani, ezek az útk alternatív elkerülő útként is szolgálhatnak. Másik fontos fejlesztési cél az infrastruktúra k kapcsán az önkormányzati tulajdonú, alulhasznosított, felhagyott vagy barnamezős iparterületekre irányuló (szükség esetén zöldmezős) beruházások fejlesztését foglalja magában. A városi barnamezős területeken a meglévő kapacitások és szolgáltatások, megtartása mellett az alap infrastrukturális háttér kiépítésére is kellő hangsúlyt kell fektetni, hogy az adott terület ismét vonzó növekedési zónává válhasson a városban. Kapcsolódó infrastruktúra fejlesztési tervünk közlekedési hálózati csomópont ket, elérhetőséget, zöldmezős és barnamezős ipari területek feltárását segítő vonalas infrastruktúrák, kapcsolódó közlekedési útvonalak kiépítését, fejlesztését, korszerűsítését, csapadékvíz és 22

23 szennyvízhálózat, közvilágítás kiépítését, korszerűsítését, továbbá energiaszolgáltatási rendszerek (gáz, elektromos, stb.) telekhatárig való kiépítését, fejlesztését és előkészítését tartalmazza. Az üzleti infrastruktúra k kijelölésekor fontos a területi szinergia, valamint az elérhetőség biztosítása, továbbá a megyei és városfejlesztési programba való illeszkedés a város számára. További fontos szempont a város szívében található potenciális fejlesztési területek kereskedelmileg értékes részének bevonása, amely nemcsak a munkahelyteremtést szolgálja, hanem a kereskedelmi turizmus előmozdítását is, elsősorban a KKV-k esetében. A városban működő vállalkozások döntő része a kis- és középvállalkozások kategóriájába tartozik, mely szervezetek gazdasági ereje egyenként ugyan nem mérhető a nagyvállalatokéhoz, azonban a szektor összességében jelentős szerepet tölt be a város jövedelemtermelésében, a beruházásokban, vagy a foglalkoztatottságban. A helyi gazdaság megerősítése, a mikrovállalkozások és KKV-k fejlődésének, gazdaságban betöltött szerepük, piaci pozícióik bővítése, új munkahelyek létrehozását eredményező beruházások támogatása érdekében a város kiemelt energiát fordít arra, hogy a kis családi vállalkozások a garázsokból, valamint lakóövezetekből ki tudjanak lépni ipari környezetbe. Mindehhez a város folyamatosan fejleszti a barnamezős önkormányzati területeket, mely folyamat felgyorsítása fontos az ITP adta lehetőségek által. A cél elérése érdekében komplex támogatási, ösztönző rendszer került kidolgozásra, mely szerint az infrastrukturális ket kiegészíti egy telephely-fejlesztési kedvezmény önkormányzati ingatlan vásárlás esetén, és további önerő támogatás, mely kizárólag a pályázó által megvalósítani tervezett európai uniós támogatásból megvalósuló projekt önerejének biztosításához igényelhető. A fejlesztési célon keresztül növekszik az üzleti infrastruktúrát igénybe vevő mikrovállalkozások és KKV-nak a száma is, valamint azok a gazdasági aktivitása, ezeken felül a vállalkozások magasabb minőségű és szélesebb körű szolgáltatásokat vehetnek majd igénybe, így nőhet a versenyképességük. Ezáltal növekedhet a foglalkoztatottság is. 1/C Fenntartható turisztikai k A stratégiai dokumentumok (TFK, ITS) készítése során a város számára követendő turizmusfejlesztési tevékenység úgy foglalható össze, hogy elemezve a társadalmi-kulturális adottságokat, az egyedülálló ipari örökséget, a természeti környezet nyújtotta kihasználható lehetőségeket, meg kell határozni a közelmúlt sikeresen elindított programjainak kiteljesítését úgy, hogy a megyei turisztikai potenciálhoz a legszervesebben illeszkedő, fokozatosan bővülő látogatottságot eredményező attrakciók szülessenek. 23

24 A megyei Területfejlesztési Koncepció és az ITS készítése során megfogalmazódott, hogy a ket városhálózati csomóponti (Tatabánya-Tata-Oroszlány) szinten kell elhelyezni és a fejlesztendő rendszerbe integrálni, biztosítva az egyes települések nyújtotta lehetőségek szinergiában történő erősítését, elérve ezzel a térségben eltöltött látogatások számának és a vendég éjszakáknak a növelését. Mindezek tükrében a város kiemelt szándéka, hogy a helyi és térségi szintű turisztikai termékcsomagok és kisléptékű tematikus infrastrukturális turisztikai k elinduljanak a megkezdett és egyre nagyobb népszerűségnek örvendő kezdeményezések nyomán, és kiteljesedjenek az elkövetkező időszakban. A célhoz igazítottan a város a helyi, térségi jelentőségű, látnivalót, vonzerőt képező kulturális, épített, természeti örökség turisztikai hasznosítására, fejlesztésére kíván összpontosítani a térség gazdaságának diverzifikációja, a helyi gazdaság élénkítése és a foglalkoztatás növekedése érdekében. Törekszünk rá, hogy mindez az identitás növelésével és a látogatók tartalmas élményekben gazdag kikapcsolódásával valósulhasson meg. Szándékunk, hogy a k révén a térségi turisztikai khez kapcsolódóan a megyei tervekkel összhangban Tatabánya turisztikai kínálatát bővíteni tudjuk, ezáltal a térség vonzóbb kínálati adottságokkal rendelkezzen. Fontos, hogy a lehetőségeket figyelembe véve a térségben megfigyelhető szezonális ingadozás mérsékelhetővé váljon, továbbá a k révén születő attrakciók idővel kedvelt, turisztikai szempontból egész évben látogatott helyszínekké váljanak mind a hazai, mind az országhatáron túlról érkezők számára. A tervezett k egyfelől az olyan, már meglévő turisztikai attrakciókra, azoknak közvetlen és kiegészítő ire irányulnak, mint a Turul emlékmű, a bányász hagyományok, épített örökségünk. A helyi értékeket őrző bányászhagyományok ápolását, s városunk történelmének gondozását szolgálja a műemlék besorolású Tiszti Kaszinó épületének revitalizációja. A helyszín teret ad a városba érkező látogatók számára a bányászati örökségünk megismerésére, az életmód, ipari örökség és kulturális hagyományok tanulmányozására, mely szervesen illeszkedik a Jó szerencsét! emlékév infrastrukturális inek sorába. Cél, hogy a tervezett k által az attrakciókat igénybevevők fogékonyabbá, elkötelezetté váljanak a természeti és kulturális értékek megőrzésére. Másfelől a kkel olyan területeket is célunk elérni, melyekkel a Tatabányára látogatók számát a kulturális, sport és szabadidős tevékenységek eltöltésén keresztül emeljük meg. Ezen törekvések kiterjesztéséhez kiváló alapokat jelentenek a korábbi támogatások révén megújult Árpád téren egyre nagyobb látogatottságot produkáló városi 24

25 rendezvények, a Vértes Agorája Multifunkcionális Közösségi Központ által megrendezésre kerülő programok, a Jászai Mari Színház produkciói, valamint a hagyományosan erős gyökerekkel rendelkező tatabányai sportélet kiemelt eseményei. A k egyrészt a város és környezetének (Gerecse, Vértes) adottságait kihasználó, az arra épített turisztikai attrakciók már megkezdett bővítésének folytatására irányulnak, illetve ezeknek a lehetőségeknek a már meglévő idegenforgalmi kínálati rendszerbe történő szerves bekapcsolásába. Évtizedes hagyománnyal rendelkezik a település a Gerecse 50 teljesítménytúrán keresztül a kihívásokat kedvelők eseménynaptárjában, illetve a közelmúlt egyedi ként az országban másodikként megépült a tatabányai via ferrata mászóút-hálózat. Másrészt, egy korszerű látogatóközpont létrehozásával a Turul emlékmű szomszédságában, a térségi és országos turisztikai láncolatokkal (pl. bakancsos, kerékpáros turizmus), tematikus hálózatokkal (pl. vallási turizmus) történő szorosabb együttműködést, integrálódást célozná meg. A központ a Gerecse kapujaként önállóan is kiszolgálná a Turul Parkerdő térségébe érkezőket, ezenfelül a város további turisztikai, kulturális értékeiről és a tágabb térség látnivalóiról is információkat osztana meg. A k célja a lakosságot megmozgató, aktív szabadidő eltöltés mellett a városunk múltjára utaló épített örökség megújítása és hasznosítása. Annak érdekében, hogy az egyes célterületek i ne elszigetelten valósuljanak meg, szükséges a kapcsolódási pontok azonosítása, azok hangsúlyos szerepeltetése. A k összhangjának érdekében a TOP-ban említett támogatással elsősorban ( ) turisztikai célú kerékpárutak ráhordó szakaszai valósulhatnak meg területen túl a városi fő közlekedési szakaszokat is szeretnénk fejleszteni. A kerékpárhálózat városi szakaszainak folytatása a települést körülvevő természeti környezetben kiváló lehetőségét adja a fejlesztési területek összehangolásának. A fentieken túl, nem utolsó sorban Tatabánya célja, hogy a városhálózat településeivel történő szerves együttműködés kihasználása mellett a város határozott, karakteres és egységes arculattal jelenjen meg külső és belső kommunikáció területén, ezáltal növelje a kiegészítő attrakciók utáni bevételét, valamint megteremtse a város jól azonosítható egyediségét 25

26 Lakókörnyezet fejlesztés (2. célterület) Városunk fejlődési szempontból sajátos helyzetben van, hiszen fiatal, több település összeforrásából létrejött város, mely egyrészt sikeresen átalakult egypólusú bányavárosból több lábon álló modern ipari várossá, másrészt azonban a lakókörnyezeti háttér átalakításában még jelentős kihívások előtt áll. Az elmúlt években jelentős beruházások valósultak meg városukban e területen, melyek kedvező hatással voltak a város gazdasági és kulturális életére. Ennek ellenére a statisztikai adatok továbbra is azt mutatják, hogy városunkban és megyénkben a régiónál jóval alacsonyabb a kereskedelmi és szolgáltatói szektorban foglalkoztatottak száma. Célunk a fejlesztési terület beavatkozásaival, hogy a település népességmegtartó és munkaerő vonzó képessége javuljon, valamint a fenti két szektorban foglalkoztatottak aránya növekedjen, a KKV-on keresztül. A lakókörnyezet fejlesztési területen a városban az elmúlt években jelentős beruházások valósultak meg. A pozitív visszajelzések alapján Tatabánya alapvető célja, hogy tovább folytassa az olyan városközpont fejlesztését mely a munkavállalók, kiemelten a fiatalok, családosok helyben maradásához járulnak hozzá, egyúttal a város általános környezeti A 2. fejlesztési célterülethez kapcsolódó ITS tematikus célok T5. A külső és belső megközelíthetőség és elérhetőség javítása, gazdasági célú közlekedésfejlesztés A várost hosszanti irányba keresztül szelő közlekedési vasúti folyosó (Bécs-Budapest) egyúttal lehetőség a város számára, ugyanakkor szétválasztó elem is. Kiemelt részcél, hogy a városrészek közötti belső közlekedési kapcsolatok további javítása megtörténjen, új közvetlen kapcsolatok alakuljanak ki (különszintű kereszteződések által). A cél szempontjából kiemelt városrészek: Bánhida-Sárberek; Dózsakert-Újváros. T6. A természeti környezet javítása, vonzó és korszerű épített környezet kialakítása A tematikus cél középpontjában a természeti és környezeti állapot hosszú távú javítása, a környezeti ártalmak csökkentése, valamint az alacsony széndioxid-kibocsátás elérése áll. Ennek eléréséhez szükséges intézkedési irányokat megfogalmazni a későbbiekben. Kiemelt részcél a meglévő zöldfelületek állapotának javítása, megújítása a területeken megtalálható szolgáltatások szélesítése, hogy a lakosság minél otthonosabban érezhesse magát közvetlen lakókörnyezetében és valódi közösségi terekké alakulhassanak ezek a területek. A részcél elérése a környezeti állapot javításához és a város ökológiai stabilitásához is hozzájárul. ( ) Fontos cél, hogy a k és a szemléletformálás által csökkenjen a szennyezési veszélyeztetettsége a talajnak, levegőnek és a fokozottan érzékeny felszíni és felszín alatti vizeknek, ezáltal, a vízminőség javuljon és vonzóbbá váljon az emberek lakókörnyezete. ( ) Kiemelt cél, hogy a lakosok számára egyre nagyobb területen tudjon a város szebb és kulturáltabb épített környezetet biztosítani, mely a munka utáni szabadidő eltöltésére széles lehetőségeket biztosít, ezáltal a rekreációt segíti. Fontos, hogy a megkezdett k továbbvitele megtörténhessen és új településrészeken is elindulhassanak k. ( ) Az épített környezet jó állapotban történő megtartásának egyik fontos feltétele a karbantartott és megújított csapadékcsatorna rendszer (nyílt és zártárkos), valamint a települési hulladékgazdálkodási rendszer folyamatos. ( ) A természeti környezet javítása, vonzó és korszerű épített környezet kialakítása kapcsán kiemelten fontos részcél, hogy a lakosság minél nagyobb arányban és hatékonysággal kapcsolódjon be a területen folytatott városi szemléletformálási tevékenységbe. 26

27 állapotát javítják. A k (akcióterületek kialakítása) során cél, hogy a megvalósuló beruházások (új térszerkezet kialakítások) elősegítsék új vállalkozások megtelepedését, a már meglévők helyben tartását, ezáltal a KKV szektor számára olyan városi környezet alakulhasson ki, mely a versenyképességüket támogatja és előmozdítja a munkahely megtartó és növelő képességüket is. A tervezett beavatkozások magukba foglalják városunk azon társadalmi-gazdasági, tervezési és megvalósítási tevékenységeinek összességét, amelyek hozzájárulnak a városi gazdaság, a lakókörnyezet (terek, zöldövezetek, stb.) műszaki-fizikai állapotának megújításához. Szolgálják a természetes és épített környezetük védelmét, a lakosság életminőségét, ellátási és környezeti viszonyait is fejlesztik, javítják. A célterület magába foglalja a leromlott városi területek rehabilitációját, mind pedig a kapcsolódó helyi közösségszervezési elemeket is. 2/A Gazdasági fókuszú és népességmegtartó lakókörnyezet fejlesztés Tatabánya város számára fontos cél, hogy a térségben betöltött gazdaságszervező lehetőségei tovább erősödjenek, i során gazdaságfejlesztést és foglalkoztatás bővítést szolgáló városfejlesztési megoldásokat alkalmazzon, úgymint a város vonzerejének erősítése a kereskedelmi és szolgáltatási területeken is. Célunk a városszerkezet olyan irányú, mely vonzóbb üzleti környezetet biztosít, a város térségi gazdasági központ funkcióját erősíti, a helyi gazdaságot, kereskedelmet, szolgáltatásokat ösztönzi. Ezáltal csökkenteni kívánjuk a térség versenyhátrányát, mely Budapest és Győr közelsége miatt adódik. A város kereskedelemfejlesztési politikájának fő célkitűzése a helyi vásárlások volumenének növelése, a kereskedelemben a foglalkoztatottak számának növelése és a városközpont kereskedelmi és komplex szolgáltató szerepének erősítése, hogy városunk az oroszlányi és tatai kistérség lakói számára, mint vonzó kereskedelmi és szolgáltató központ jelenjen meg. Ehhez elengedhetetlen fejlesztés az Árpád tér - Megyeháza tér - Vértes Center - Konzum és Dózsakert egymást kiegészítő és erősítő kereskedelemi és szolgáltatási centrummá, övezetté alakítása. Az ITS alapján három akcióterületet emelnénk ki a városban, melyek kapcsán a később említett célkitűzések fontosak: Városközponti akcióterület Óvárosi akcióterület Dózsakerti akcióterület 27

28 Fontos a városközpont/alközpontok építészeti, városképi vonzerejének növelése, azaz a városszövet szerves részévé váló minőségi városi terek (városközpont, mint megyeháza tér, sétáló övezetek, stb.). A tervezett k célja, hogy városrészben javuljon a parkolási helyzet, növekedjenek a minőségi zöldfelületek, a megyeháza tér a parkoló lemez kialakításával kihasználhatóbb, vonzó többfunkciós közösségi térré váljék (kézműves/egyéb vásárok, nagyrendezvények, stb). A város célja, hogy a központi tér kapcsán olyan egyéb kiegészítő k (pl. ingatlank, elektromos-autó töltőállomások, stb.) is megvalósuljanak, amik tovább erősítik annak gazdasági (kereskedelemi/szolgáltatási) funkcióit. Cél továbbá, hogy a helyi és környékbeli (kistérségi) őstermelők számára is alkalmas a kor színvonalának megfelelő vásári környezetet is teremtsünk a városfejlesztési beruházások által. A város számára fontos cél azon korábban jelentős alközponti szereppel bíró területeinek, ahol jelentősen leromlott alulhasznosított és/vagy felhagyott (barnamezős terület hátrahagyott kórházi területek) épületek, területek vannak. Ezeken a területeken a területek rendezésével, épületbontásokkal, tereprendezéssel, terület előkészítéssel célunk olyan ket létrehozni, hogy az ingatlanok ismét funkcióval töltődjenek meg, mely funkció bővítő/erősítő ket ösztönöz. Fontos, hogy az érintett alulhasznosított területeken a városépítészeti szempontból értéket képviselő önkormányzati és állami épületek megmentése megtörténjen. A városban a sétáló utca jellegű kereskedelmi szolgáltató központ a nagy kereskedőláncok betelepülésével háttérbe szorult. Oka lehet, az épített környezet jelenlegi kialakítása és állapota, mely javítható, fejleszthető. A város célja, hogy az épített környezet megújítása által, hogy a lakosságban a közterület nyújtotta komfort és biztonságérzet nőjön. A kultúrált környezet megteremti a lehetőséget a szabadidő eltöltésére is, ami a kereskedelemi és szolgáltatási terület számára is vonzó. A KKV-k számára a régen nagyobb vonzerővel bíró önkormányzati és magántulajdonú üzletportálok az egységesítés következtében felértékelődnek, ez számukra bevétel növekedést, gazdasági növekedést és munkahelyet eredményezhet, valamint versenyt teremt a bevásárló centrumokkal. Az említett célok megvalósulása a város általános környezeti állapotának javulását eredményezik, a fenntartható fejlődés biztosítása mellett hozzájárulnak az ideális települési térszerkezet kialakulásához is. A kkel párhuzamosan cél, hogy a beruházások során az akcióterületi k területein a csapadékvíz elvezetési rendszer is megújításra vagy kiépítésre kerüljön, ezáltal a természet szennyezésének és a talajterhelésnek a kockázata ezeken a területeken megfelelő módon csökkenthető legyen. A ket kiegészítik a megerősítő, szemléletformáló akciók, képzések is, melyeknek célja a helyi identitás, a 28

29 helyi közösségek összetartozás-érzésének, valamint a településhez kötődés erősítése - a lakosság aktív részvételével. A lokálpatriotizmus megőrzése a helyi közösségek tartós fejlődésének kulcsa, amely hatékonyan tud hozzájárulni a fiatalok, családok helyben tartásához. A szemléletformáló akciók másik nagy csoportjával a város ösztönözni kívánja a környezettudatos szemléletmód terjedését mind a lakosság, mind a helyi vállalkozások körében, hozzájárulva ezzel a program sikerességéhez. 2/B Leromlott városi területek Az elkövetkező időszak feladata, hogy a települési lakóépület állományt részben megfelelő befektetői támogatással, részben pedig a TOP által biztosított forrásból fejlesszük. Az infrastrukturális beavatkozás célja, a sikeres - a Máltai Szeretetszolgálattal közösen működtetett - tereprehabilitációs programunkba beépítve, olyan szociális, életvezetési és egyéb tanácsadással összefűzott lakásprogram, ahol az újonnan kialakítandó bérlakások az akcióterületen egy használaton kívül lévő épület átépítésével kerülnek kialakításra, s így hozzájárulnak a célcsoport életminőségének változásához, elősegítik a továbblépést a társadalmi reintegrációhoz. Amennyiben a forrás lehetőséget biztosít további kültéri (sport és szabadidős) k megvalósításával az egészségesebb, közösségfejlesztést erősítő környezet kialakítását kívánjuk elérni. A célterületen tervezett beavatkozások magukba foglalják városunk azon társadalmigazdasági, tervezési és megvalósítási tevékenységeinek összességét, amelyek hozzájárulnak a városi gazdaság, valamint a lakókörnyezet (terek, zöldövezetek, stb.) műszaki-fizikai állapotának megújításához, továbbá szolgálják a természetes és épített környezetünk védelmét, és a lakosság életminőségének ellátási és környezeti viszonyait is fejlesztik, javítják. A lakókörnyezeti jellegű infrastrukturális és szolgáltatásk a munkavállalók letelepedését és megtartását is elősegítik, valamint a fizetőképes kereslet növekedését is kedvező irányba befolyásolják. A tartalomfejlesztés célja a helyi közösség kezdeményező- és cselekvőképességének megerősödése, társadalmi hátrányának mérséklése. Ez a társadalmi felzárkóztatási politikának is fontos eszköze, a közösségi munka hatására az érintett emberek is együttműködnek problémáik megoldásában. Továbbá cél, hogy az ITS-ben a szegénység és társadalmi kirekesztés területén megfogalmazott célkitűzések megvalósulásához városrészi (akcióterületi) alapon szervezett programok által lehessen hozzájárulni, úgy, hogy azok 29

30 szervesen illeszkedjenek, kiegészítsék a kapcsolódó infrastrukturális ket (szociális városrehabilitáció). Az akcióterületen élőket érintő knek az esélyteremtésre kell fókuszálnia, az érintett célcsoport továbblépési lehetőségeinek meghatározásával. A célterülethez kapcsolódó beavatkozások részben infrastrukturális, részben tartalmi jellegűek. Ez utóbbi esetben a k hátterében a szegénységet, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődését megállító, valamint az integráció feltételeit megteremtő helyi közösségi programok, társadalmi akciók (civil szervezetek, érdekképviseleti szervek, munkaügyi központ, szociális ellátórendszer, stb. közreműködésével) állnak. A hátrányos helyzetű lakosság életkörülményeinek javításával, az épített környezet minőségi megújításával, a foglalkoztatásra, az oktatásra, az egészségügyre, a szociális szolgáltatásokra, a közösségfejlesztésre, a közbiztonságra és az elkülönítés megszüntetésére irányuló komplex tevékenységek révén erősödhet a társadalmi kohézió, csökkenhet a diszkrimináció. Az alkalmazni kívánt közösségi és egyéni szintű társadalmi integráció feltételeit megteremtő programok között tetten érhetőek a fejlesztő és szabadidős, a koragyerekkori, gyermekkori és ifjúsági korcsoportokat célzó, a formális oktatáson kívüli fejlesztő és oktatási programok (úgymint tanoda, játszóház, fejlesztő programok, szabadidős programok, stb.), és nem utolsó sorban a műveltségi szintből eredő hátrányok leküzdését célzó felnőtt programok; az alulról építkező társadalmi felzárkózást célzó tevékenységeket megvalósító, a kiegyensúlyozott életvezetést, az egészségügyi megelőzést szolgáló egészségügyi, mentálhigiénés programok. Külön hangsúlyt kapnak a megkülönböztetés elleni és a társadalmi együttműködést célzó, az önálló jövedelemszerzésre ösztönző tanácsadói programok, képzések (pl. a jelenléten alapuló mentori hálózat, foglalkoztatási paktum révén). 30

31 Közszolgáltatás fejlesztés (3. célterület) A város jövőképében (ITS), fejlesztési programjában fogalmazódik meg az igény a vonzó, élhetőbb városi lakókörnyezet, a letelepedést ösztönző, családbarát oktatási és nevelési szolgáltatásokra. Fontos azt megemlíteni, hogy a fenti célterület szélesebb körű fejlesztési irányt foglal magában, mint a TOP 6.6-os prioritás, mely a Városi közszolgáltatások fejlesztés címet tartalmazza. Ugyanis a javasolt ITP struktúrában az egészségügyi alapellátás fejlesztés és a szociális alapszolgáltatás fejlesztés mellett a TOP 6.2-es prioritása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások (óvoda/bölcsőde) is megjelenik, valamint a TOP 6.5-ös energiahatékonysági prioritás (általános- és középiskola) is fontos szerepet kap a megfogalmazott céloknál. Azaz a célterület magában foglalja az energiatudatosságot, környezeti fenntarthatósági szempontokat is tükröző, valamint a vonatkozó jogszabályoknak és az oktatási, nevelési, gyermekek napközbeni ellátását biztosító profilnak megfelelően felszerelt, hosszú távon is fenntartható intézmény ket, továbbá az életminőség javítását célzó kulturális, egészségügyi és szociális A 3. fejlesztési célterülethez kapcsolódó ITS tematikus célok T1. Tatabánya középfokú képzésben és szakképzésben betöltött szerepének növelése A város jövőképében, fejlesztési programjában kiemelt szerepet kap a modern ipari környezet, illetve ipari termelés megerősítése, a magas hozzáadott értéket előállító versenyképes gazdaság magalapozása, aminek egyik meghatározó eleme a gazdaság igényeit kiszolgáló, a munkaerőpiaci igényekhez alkalmazkodó képzési rendszer kialakítása. Ebben kulcsszerepe van a városban a műszaki orientációjú középfokú szakképzés fejlesztésének, és reálgimnáziumi képzés bevezetésének, fejlesztésének. T6. A természeti környezet javítása, vonzó és korszerű épített környezet kialakítása A város természeti környezetének javításán túl fontos cél az épített környezet, ebben értendő a lakókörnyezet és a szolgáltatási környezet is. Ezen a területen fontos részcél az épületenergetikai korszerűsítések megvalósítása és azok támogatása mind a középületeken, mind a lakóépületeken (pl. fűtéskorszerűsítési program), energiahatékonysági k, megújuló energiák hasznosítása által. T8. A lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi ellátórendszer Az egészségügy területén a város legfontosabb feladata az egészségügyi ellátó rendszer, hatékonyságának növelése, ezen a területen az alap- és szakellátások széles spektrumát kell a célok és k kapcsán figyelembe venni. T9. A szociális ellátórendszer A kapcsolódó infrastrukturális és szakmai területen kiemelt cél, hogy a szolgáltatási színvonal emelése által (komplex infrastruktúra felújítás, korszerűsítés; tárgyi eszközfejlesztés / korszerűsítés, humán oldalon képzések továbbképzések biztosítása), az ellátottak számára is jól érzékelhető változások következzenek be. A legfontosabb cél a térségi szerepkört is ellátó, minden érintett számára egyenlő esélyt és bánásmódot nyújtó, magas színvonalú szociális ellátó rendszer biztosítása. T10. Kulturális és humán infrastruktúra Ahhoz, hogy Tatabánya megőrizze azt a dinamizmust, amely az utóbbi időszakban a kulturális és szabadidős kínálat minőségi és mennyiségi fejlődését jellemzi, tovább kell folytatni az infrastrukturális és egyéb ket. ( ) A kulturális nevelés mellett fontos célkitűzés a humán ellátást biztosító (gyermekjóléti, nevelési oktatási stb.) intézmények komplex infrastrukturális (épületfelszereltség, energetika, gépészet, akadálymentesítés, stb.), annak érdekében, hogy az ellátás körülményei megfelelőbbek legyenek és ezáltal a szolgáltatások színvonala nőjön az üzemeltetések költségei csökkenjenek. 31

32 intézményrendszer épületállományának fejlesztését célzó területeket is. A célterület hozzájárul a nők munkaerő-piaci részvételének előmozdíthatóságához, a munkavállalók, a családok letelepedéséhez és ily módon a helyi gazdaság fejlődéséhez, az érintett területek infrastrukturális és szakmai tartalomi által több korosztályi szinten is. Minden érintett beavatkozással összefüggő fontos cél a komplex felújításra törekvés mellett az energia felhasználás minél jelentősebb mérséklése az önkormányzati tulajdonú épületek költségcsökkentésének elősegítésére. Mindezek mellett szeretnénk elérni, hogy a helyben előállítható, megújuló energia részaránya növekedjen az önkormányzati intézmények működtetése során, A megújuló infrastruktúra költséghatékony, környezettudatos és magasabb színvonalú oktatási intézményi hátteret is teremt. A TOP-ban megfogalmazott CO2 kibocsátás csökkenés célt a város által tervezett k csak részben tudják megvalósítani a városi adottságok (az intézményeink többsége távhő ellátású) és a jelenlegi fejlesztés (a távhőszolgáltatás biomassza alapú fűtőanyagra történő átállása) miatt. A biomassza fűtőanyag a CO2 kibocsátás számításában semleges, ezért a tervezett energetikai kkel a költségek csökkentése megvalósítható, de ez az eredményességet mutató indikátorban nem jelentkezik. Városunk számára továbbra is fontos, hogy az elavult infrastruktúra miatt kedvezőtlen hőtechnikai, elektromos energia felhasználási mutatókkal bíró intézmények ütemezetten felújításra, fejlesztésre (napelemes rendszer kiépítések) kerüljenek a korszerűbb és hatékonyabb technológiák beépítésével, és az energetikai korszerűsítésekkel hozzájáruljunk a CO2 kibocsátás csökkentéséhez. Minden érintett intézménynél törekszünk arra, hogy a felújított épület energiafelhasználásában a megújuló energia részaránya növekedjen, így városunk ezzel is hozzá kíván járulni az Európai Uniós célok teljesüléséhez. A megvalósuló beruházások nem csak az energiahatékonyságot szolgálják, hanem nagy mértékben hozzájárulnak a szakmai fejlesztéshez, a környezettudatos szemléletformáláshoz is, így ahol szükség van rá a meglevő infrastruktúrát bővítjük a gyermekek létszámához igazítva - új tornatermek kialakításával, továbbá az egészségük javítása érdekében sószoba építésével. 3/A Az oktatási és nevelési terület A város számára kiemelten fontos cél, hogy a családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások, minőségi megújulása mely a 3 év alatti és a 3-6 éves korosztály bölcsődei/óvodai elhelyezését biztosítja ütemezetten valósuljon meg. Cél az is, hogy szükség esetén a kínált szolgáltatás magasabb szintű megjelenése is biztosítható legyen, valamint a környezettudatosságra nevelés erőteljesebben megjelenjen az intézmények 32

33 szakmai tematikájában. A tervezett beavatkozás egyidejűleg közvetetten hozzájárul a célcsoport (gyermekek, nevelők/gondozók) családjának támogatásához, továbbá lehetőséget teremt a korai munkába álláshoz, segíti a szülők mielőbbi visszatérését a munka világába. A k külön figyelnek a szegényebb családokra, a hátrányos helyzetű gyermekeket nevelő közösségekre, tekintve, hogy különösen a kisgyermekkorban megjelenő minőségi nevelés az egyik leghatékonyabb eszköz a társadalmi különbségek, a kirekesztettség generációkon átívelő megjelenésének, állandósulásának megakadályozására. A város által tervezett bölcsődei és óvodai k a komplexitásra törekszenek, így azok az energetikai - elektromos, gépészeti - és az egyéb felújítási szükségletekre is reagálnak, valamint egyúttal a magasabb színvonalú közszolgáltatás nyújtásához szükséges eszközket is megcélozzák. Demográfiai mutatók által indokolt esetben szükségessé váló férőhely kialakítást tervezünk. A k kiterjednek az általános és középiskolai intézményi infrastruktúrára is. A TOP keretében biztosított beavatkozás csupán energetikai jellegű lehet, az épületek hőszigetelésének javítását, a gépészeti rendszerek korszerűsítését és megújuló energia, elsődlegesen napelem felhasználását teszi lehetővé. A tervezett k a szakmai khez szükséges háttér megteremtésére fókuszálnak, amellett, hogy a kkel együtt a felújítások is elvégzésre kerülnek. A cél az, hogy amennyiben, anyagi források rendelkezésre állnak TOP-on kívüli forrásból, az energetikai beavatkozások kiegészüljenek, és az általános- és középiskolák komplex beavatkozás révén újuljanak meg, költséghatékony, környezettudatos és magasabb színvonalú oktatási intézményi hátteret teremtve ezzel. 3/B A kulturális terület Ahhoz, hogy Tatabánya megőrizze azt a fejlődési lendületet, amelyet az elmúlt években a kulturális és szabadidős k a színház, közművelődési ház, sportlétesítmények révén elért, valamint behozza más megyei jogú városokkal szembeni jelentős lemaradását tovább kell folytatni a kulturális és szabadidős létesítmények infrastrukturális és tartalmi it. Cél, hogy a város továbbra is a megye kulturális életének központja legyen, olyan magas színvonalú, családbarát közszolgáltatásokat kínáljon, amelyek hozzájárulnak a térség kulturális palettájának további gyarapodásához, és ily módon elősegítsék a munkavállalók letelepedését. A TOP keretek az energetikai k révén tudják a területet támogatni, ezért a város célja, hogy folytassa a megkezdett intézményi ket az energiahatékonyságot növelő felújítások segítségével. Természetesen a város pénzügyi lehetőségei tükrében törekszik arra, hogy a k során egy-egy érintett intézmény esetén komplex felújítások valósuljanak meg. 3/C Az egészségügyi és szociális ellátási terület 33

34 A humán közszolgáltatások területén a város kiemelten fontos feladata az elmúlt években megkezdett egészségügyi és szociális alapellátási infrastruktúra fejlesztésének folytatása, hatékonyságának növelése. Ezen a területen az alapellátások széles spektrumát kell a célok és k kapcsán figyelembe venni. A tervezett beavatkozások célja minden esetben, hogy korszerű infrastruktúra-fejlesztéssel, eszközbeszerzéssel a szolgáltatások színvonala, a munkafeltételek minősége, az intézmények lakosság általi könnyen elérhetősége javuljon, ezáltal a betegelégedettség is nőjön, a kialakított infrastruktúra maximálisan kihasználhatóvá váljék. A jelenlegi állapot fejlesztését elsősorban az indokolja, hogy az egészségügyi alapellátási rendszer infrastruktúrája további felújításokra, korszerűsítésekre szorul, másrészt a felnőtt és gyermek háziorvosi rendelők, valamint a jelenlegi központi orvosi ügyelet, és a védőnői szolgálatok hiányos vagy elavult eszközökkel működnek, sok esetben a lakosság által nehezen megközelíthető helyen vannak. Az átalakítások, változások fontosságát az is alátámasztja, hogy az orvosi rendelők többek között az alapvető szűrővizsgálatok és egészségügyi állapotfelmérések helyszínéül is kell, hogy szolgáljanak, szerepük nélkülözhetetlen a lakossági prevencióban, a korai felismerésben, az egészségi állapot, az életminőség javításában, a munkaképesség mielőbbi visszaállításában. A tervezett fejlesztési csomag új rendelők és új központi háziorvosi ügyelet kialakításával elsősorban a szakmai munkának kíván modern és korszerű hátteret biztosítani, amellett, hogy az új helyszínek a betegek számára is könnyen és gyorsabban - kerékpáros és tömegközlekedéssel is - elérhetővé válnak. A szociális és gyermekjóléti alapellátás területét érintő, város által tervezett beavatkozások (felújítás, eszközbeszerzés) célja, hogy a szociális törvényben és gyermekvédelmi törvényben hivatkozott szolgáltatások minél magasabb színvonalon elérhetővé váljanak az érintett célcsoportok (gyermekek, idősek, családok) számára. Az alapellátási formák intézményi szintű megújulása, gyarapodása hosszú távon megerősíti a társadalmi leszakadással veszélyeztetett csoportokat, rendezettebb intézményi hátteret, minőségi feladatellátást tesz lehetővé, biztos bázist nyújthat az egyes ellátási formákhoz kapcsolódó, különböző programok lebonyolításához A tervezett beavatkozás részeként a támogatott k hozzájárulnak a közösségi alapú gondozás megerősítéséhez, segítik a társadalmilag leszakadóban lévő közösségeket a felzárkózásban és egyben munkahelymegtartó erővel bírnak. A közszolgáltatások teljes vertikumát érintő energiahatékonysági beavatkozások mind rövid, mind hosszú távon hozzájárulnak a fenntarthatósághoz, az önkormányzat pénzügyi 34

35 egyensúlyához, az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás helyi teljesüléséhez. A helyi szintű humán közszolgáltatások megújítása hozzájárul a lakosság foglalkoztathatóságának javításához, illetve a társadalmi összetartozás erősítéséhez. A beavatkozások során kiemelt hangsúlyt kap a környezeti fenntarthatóság, melynek értelmében nagyobb nyomatékkal esik latba az erőforrás-hatékonyság, az alacsony károsanyag-kibocsátás, a környezetterhelés, a környezettudatosság. Emellett kiemelt figyelmet kap a költséghatékonyság és a fenntartási időszakra tervezett hosszú távú működési fenntarthatóság. Ezen célkitűzések összhangban vannak az ITS-ben is megfogalmazott horizontális célokkal, vagyis a klímavédelem érvényesülésével, a CO 2 kibocsátás csökkentésével, valamint a városi szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosításával 35

36 Közlekedésfejlesztés (4. célterület) Tatabánya városának a történeti és szerkezeti kialakulása miatt olyan kihívásokkal kell szembenéznie, melyek a természetes úton, évszázadok alatt növekedő településeknél nem, vagy kevésbé vannak jelen. Ezek a szerkezeti hiányok a több alközpontúság, a városrészi összeköttetések és a keresztirányú kapcsolatok gyengeségei, valamint az elhelyezkedésből adódó közlekedési nehézségek (pl. a vasút hosszában szeli ketté a várost), melyek csökkentése elengedhetetlen. A fenntartható város, mint EU-s követelmény érdekében a város olyan célokat tűzött ki, melyek elősegítik a közösségi közlekedés, a kerékpáros vagy gyalogos közlekedés erősödését, megvalósítva ezzel a közlekedésben résztvevők számára az úti célok elérési idejének rövidülését, a munkába járás megkönnyítését, az utazás komfortjának növelését. Tatabánya város hozzájárul az éghajlatváltozás hatásainak mérsékléséhez, a CO 2 kibocsátás és más káros gázok kibocsátásának csökkentéséhez. A jelenleginél tisztább, egészségesebb városi levegővel hozzájárulunk az egészségesebb életkörülmények kialakításához, mely alapfeltétele az élhető településnek. További fontos cél a városban közlekedők számára a biztonságos közlekedést szolgáló infrastrukturális k megvalósítása. A 4. fejlesztési célterülethez kapcsolódó ITS tematikus célok T5. A külső és belső megközelíthetőség és elérhetőség javítása, gazdasági célú közlekedésfejlesztés A belső közúti közlekedés k legfontosabb céljai között szerepel, a lakóterületekről a nem célirányos teherforgalom kiterelése, ehhez szükséges új hálózati elemek és kapcsolatok megteremtése kiépítése. ( ) Cél, hogy a város közlekedési csomópontjai a lakóterületeken belül és az ipari területeken is megújításra, korszerűsítésre kerüljenek (áteresztőképesség növelés, biztonsági fejlesztés, akadálymentesítés, kerékpáros barát kialakítás, stb.) ezáltal javítva a biztonságos közlekedés feltételeit. ( ) A tömegközlekedési hálózati elemek, egységesítése fontos annak érdekében, hogy minél több lakos válassza ezt a közlekedési formát (buszöblök, buszvárók, járműpark, stb.). ( ) Részcél az intermodális átszálló központok (teljesen új és modern Tatabánya vasútállomás / intermodális csomópont) és az azokhoz kapcsolódó ráhordó hálózat optimális rendszerének kialakítása, a vasúti megállók kerékpáros elérhetőségének, valamint a biztonságos kerékpárparkolás. Fontos cél továbbá a gépkocsi parkolási rendszer és korszerűsítése mind a csomópontok mind a lakókörnyezetek térségében. A k célja többek között a kötöttpályás és közúti közlekedés további összehangolásának előmozdítása, javítása (helyi és a távolsági buszjáratok, vasúti közlekedés, e-ticket, egységes forgalomirányítási rendszer és ezzel együtt intelligens utas-tájékoztatási rendszer kialakítása, korszerű járműpark, kialakítása). Szintén szerepel a következő időszak céljai között a városi (hivatásforgalmú) kerékpárút hálózat további, és ezáltal az intézmények, ipari / gazdasági területek, valamint kereskedelmi / szolgáltató területek megközelítésének elősegítése. Fontos, hogy a kerékpárút hálózat növelésén túl a kerékpárforgalmi hálózat, ill. a kerékpárosbarát úthálózat hosszának is megtörténjen azokon a területeken, ahol az elegendő (biztonsági szempontokból). 4/A Közösségi közlekedést segítő infrastruktúra A város közlekedési fejlesztés elképzelései kapcsán kiemelt célként jelenik meg a környezetbarát közlekedési módok elterjesztése, a közösségi közlekedés térnyerését 36

37 szolgáló beruházások megvalósítása, valamint a városi kapcsolatok javítását célzó, új közösségi közlekedési viszonylatok kialakítása. A városi kapcsolatok javítását és új közösségi közlekedési viszonylatok kialakítását célzó k a városszerkezeti problémákra úgy adnak megoldást, hogy az egész város közlekedési rendszerét átalakítják. A város közepén létrehozandó újabb vasúti átkötési ponttal a közlekedési útvonalak jelentősen lerövidülnek. A közösségi közlekedés által olyan településrészek közvetlen összeköttetését kívánjuk megvalósítani, ahol ez idáig csak közvetetten (más településrész érintésével) volt biztosítva az elérhetőség. A várost hosszában átszeli a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal, mely vonalszakasz egyben része a Transz-Európai hálózatnak. Az Európai Unió közlekedéspolitikai koncepciójának legfőbb alapját a Transz-Európai Hálózatok (Trans European Network, röviden TEN) fejlesztési programja jelenti, ezért, a NIF Zrt, az elővárosi közlekedés fejlesztés keretében Európai Hálózatfejlesztési Eszköz (CEF) források bevonásával tervezi korszerűsíteni a Tata- Biatorbágy vasútvonal szakaszt, melynek kiviteli tervezése folyamatban van. Ehhez integrálódnak városunk i, azt kiegészítve, ahhoz illeszkedve. A városi projekt megvalósításával, új tömegközlekedési útvonalak létrehozásával, korszerűbb buszok beszerzésével, a meglévő kerékpáros hálózat bővítésével, valamint új csomópont kiépítésével a biztonságosabb közlekedés valósul meg, mely hosszú távon biztosítja a fenntartható és egyben élhető városi környezetet, s ezzel elősegíti a város további fejlődését. Az infrastrukturális háttér fejlesztését olyan komplex, integrált beruházásként tervezzük megvalósítani, melynek részét képezi a szükséges helyeken a buszvárók, útburkolatok cseréje. Tatabánya célja továbbá, hogy a tömegközlekedés népszerűsítésével biztosítsa az egészségesebb környezetet az itt élők számára a zajterhelés, levegőszennyezés csökkentésével, ennek érdekében szükséges a megfelelő minőségű közlekedés biztosítása, ösztönözve a munkavállalókat arra, hogy munkahelyükre tömegközlekedési eszközzel jussanak el. Ehhez fejleszteni szükséges a meglévő úthálózatot. 4/B A kerékpárhálózat, valamint a közlekedési csomópontok Az elmúlt hét éves uniós időszakban sokat tettünk azért, hogy a foghíjas kerékpáros hálózatunkat bővítsük. A meglévő kerékpáros hálózati tervünk mára elavult, illetve felülvizsgálatra szorul, hisz az elmúlt 7 év alatt sokat fejlődött településünk, és ezen alternatív közlekedési módra is egyre nagyobb lakossági igény mutatkozik. 37

38 A város célja, hogy a kerékpáros közlekedés térnyeréséhez szükséges infrastrukturális feltételeket elősegítse, azaz i által hangsúlyt helyez a kerékpáros közlekedés feltételeinek javítására. A kerékpárforgalmi hálózat terén cél a helyi, helyközi, hivatásforgalmi és turisztikai célú kerékpárforgalmi létesítmények (építése, felújítása, a kerékpáros közlekedési infrastruktúra bővítése, a műszakilag és forgalomtechnikailag nem megfelelő kerékpárforgalmi létesítmények, balesetveszélyes gócpontok korrekciója), melyek a jelenleg készülő hálózati terv alapján valósulnának meg. Ehhez a fejlesztési irányhoz jól kapcsolódik a város évek óta folytatott szemléletformáló tevékenysége, a kapcsolódó programok sokszínűsége. Az infrastrukturális k hatására várhatóan továbbra is dinamikusan növekedni fog a kerékpáros közlekedést igénybevevők köre. A kerékpár hálózat révén a fenntartható, környezetbarát közlekedési módok (közösségi közlekedés, kerékpáros közlekedés) elterjesztése, valamint a közlekedésbiztonság feltételeinek javítása kiemelt feladat. Az elmúlt években a város számos olyan beruházást valósított meg, mely a kerékpáros közlekedést elősegíti, ennek eredményeként kiépült a város hosszirányú kerékpáros gerinc útvonala, emellett több városrészben is találhatóak hosszabbrövidebb kerékpáros létesítmények, melyek egyelőre nem kijelölt, de jellemzően kisebb forgalmú utakon kapcsolódnak a fő gerinchez. A belterületi kerékpáros hálózat fő fejlesztési irányai a megépült kerékpáros létesítmények összekapcsolása, a még be nem kapcsolt területek elérését segítő kerékpáros létesítmények építése, a szükséges helyeken jellemzően a kisebb forgalmú utaknál kerékpáros-barát forgalomtechnikai kijelölések megteremtése. Ezek mellett fontos fejlesztési irány a Tatabánya Oroszlány közötti új kerékpáros nyomvonal városi szakaszának kiépítése, akár TOP-on kívüli források bevonásával is, ezáltal a Tata-Tatabánya Általér-völgyi kerékpárúttal való összeköttetés biztosítása, továbbá erősödhetne a hivatásforgalmi kerékpározás, hisz biztosítva lenne az ipari parki bekötés is az új szakasz megépítésével. A forgalmas utak, kereszteződések forgalom- és biztonságtechnikai szintén fontos eleme a fejlesztési iránynak. Ezáltal a gyalogos és a kerékpáros közlekedés biztonságosabbá tétele valósulna meg a forgalmas csomópontokban bekövetkező balesetek számának csökkenésével, valamint csomópontkhez is közvetlenül kapcsolódó közösségi közlekedés térnyerésének elősegítése. Fontos cél a belső útvonalakon a teherforgalom csökkentése, a kertvárosias jellegű lakóövezetekből való kiszorítása, városi szintű, egységes szabályozás a szükséges területeken a forgalomcsillapítás megvalósítására. A különböző közlekedési módokat komplexen kezelő, tervezett k erőteljesen hozzájárulnak a gazdasági területek elérhetőségéhez és ily módon a munkába járást segítik 38

39 elő, ugyanakkor kiegészítik az ipari park, városi iparterületek elérhetőségét javító gazdasági célú beavatkozásokat is. 39

40 AZ ITP CÉLKITŰZÉSÉNEK VISZONYA A TOP STRATÉGIAI CÉLJAIHOZ, PRIORITÁSAIHOZ A TOP-ban meghatározott 6 prioritási tengelyen belül szereplő kilenc intézkedés alapján a város fejlesztési irányai a már elfogadásra került ITS-hez igazítva csoportosításra kerültek. Így az ITP-ben 4 fejlesztési irány jelenik meg. Ez a négy fejlesztési irány integrálja a TOP 6 prioritását, ezért nem egy az egyben megfeleltethetőek azokkal. A TOP prioritásai és az ITP fejlesztési irányai közti kapcsolatot vagyis, hogy mely prioritáshoz mely fejlesztési irány kapcsolhatóak a következő oldalon kezdődő táblázat mutatja be. 40

41 OP prioritás Tematikus EU-s célkitűzés (8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás ösztönzése Beruházási prioritások ERFA rendelet 5. cikk 8 (b): a foglalkoztatásbarát növekedés elősegítése a saját belső potenciál ki által, az adott területeket érintő területi stratégia részeként, beleértve a hanyatló ipari régiók átalakítását, valamint az egyes természeti és kulturális erőforrások fejlesztését, illetve az ezekhez való hozzáférhetőség javítását A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi célkitűzések Megyei jogú városok gazdasági környezetének a foglalkoztatás növelése érdekében ITP Projektelem 1, GAZDASÁGFEJLESZTÉS 1/A Vállalkozásfejlesztési szolgáltatások 1/B Ipari infrastruktúra fejlesztés 1/C Fenntartható turisztikai k 8 (c) helyi fejlesztési kezdeményezések és szomszédos szolgáltatásokat nyújtó struktúrák támogatása munkahelyek teremtése érdekében, amennyiben ezek a tevékenységek a(z) 1304/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) alkalmazási körén kívül esnek Kisgyermekesek munkaerőpiacra történő visszatérése a gyermekellátási szolgáltatások által 3, KÖZSZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE 3/A Az oktatási és nevelési terület 6. prioritási tengely Fenntartható városfejlesztés a megyei jogú városokban (6) a környezet megőrzése és védelme, valamint a forráshatékonyság támogatása 6 (e): a városi környezetfejlesztést, a városok megújítását, a rozsdaövezetek (köztük az átalakuló használatú területek) helyreállítását és szennyezés mentesítését és a légszennyezés csökkentését célzó intézkedések, valamint a zajcsökkentési intézkedések támogatása Vállalkozói tevékenységek ösztönzése és a népesség megtartása városfejlesztési beavatkozásokkal 1. GAZDASÁGFEJLESZTÉS 1/B Ipari infrastruktúra fejlesztés 1/C Fenntartható turisztikai k 2. LAKÓKÖRNYEZET FEJLESZTÉS 2/A Gazdasági fókuszú és népességmegtartó lakókörnyezet fejlesztés 4) az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban 4 (e): az alacsony szén-dioxidkibocsátással járó stratégiák támogatása valamennyi területtípuson, de különösen a városi területeken, ideértve a fenntartható városi mobilitás és a csökkentést előmozdító alkalmazkodási intézkedések támogatását Fenntartható közösségi mobilitás elősegítése 1. GAZDASÁGFEJLESZTÉS 1/B Ipari infrastruktúra fejlesztés 4. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS 4/A A közösségi közlekedést segítő infrastruktúra 4/B A kerékpárhálózat, valamint a közlekedési csomópontok 4 (c): az energiahatékonyság, az intelligens energiahasználat és a megújuló energiák felhasználásának támogatása a közcélú infrastruktúrákban, beleértve a középületeket és a lakóépületeket is. A megyei jogú város önkormányzati energiahatékonyságának fokozása és a megújuló energiaforrások részarányának növelése 3. KÖZSZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE 3/A Az oktatási és nevelési terület 3/B A kulturális terület (9) a társadalmi együttműködés előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem 9 (a): beruházás a nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába, az egészségügyi státuszbeli egyenlőtlenségek csökkentése, valamint átállás az intézményi szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra Önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének 3. KÖZSZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE 3/C Az egészségügyi és szociális ellátási terület 41

42 9 (b): a városi és falusi területek és az ott élő rászoruló közösségek fizikai rehabilitációjának és gazdasági és társadalmi fellendülésének támogatása A leromlott városi területeken a jobb életlehetőségekkel rendelkező hátrányos helyzetű személyek számának növelése 2. LAKÓKÖRNYEZET FEJLESZTÉS 2/B Leromlott városi területek (infrastruktúra és tartalomfejlesztés) (8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás ösztönzése (1) a) i: munkaerő-piaci hozzáférés a munkakeresők és az inaktív személyek számára többek között helyi foglalkoztatási kezdeményezések és a munkavállalói mobilitás ösztönzése révén A foglalkoztathatóság javítása és a helyben, a helyi és térségi gazdasági szereplők által foglalkoztatottak számának növelése 1. GAZDASÁGFEJLESZTÉS 1/A Vállalkozásfejlesztési szolgáltatások 2. LAKÓKÖRNYEZET FEJLESZTÉS 2/B Leromlott városi területek (infrastruktúra és tartalomfejlesztés) (9) a társadalmi együttműködés előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem (1) b) i: az aktív befogadás, többek között az esélyegyenlőség és az aktív részvétel előmozdítása, valamint a foglalkoztathatóság javítása érdekében A leromlott városi területeken a jobb életlehetőségekkel rendelkező hátrányos helyzetű személyek számának növelése valamint a társadalmi aktivitás, társadalmi összetartozás növelése helyi szinten 2. LAKÓKÖRNYEZET FEJLESZTÉS 2/B Leromlott városi területek (infrastruktúra és tartalomfejlesztés) AZ ITP KÜLSŐ KAPCSOLATRENDSZERÉNEK VIZSGÁLATA Annak ellenére, hogy Tatabánya és Komárom Esztergom megye külön-külön saját TOP forráskerettel rendelkezik, már a megyei TFK és a városi TFK és ITS készítése folyamán megkezdődött a párbeszéd a fejlesztési irányok kialakításáról. A város ITP-je két szinten kapcsolódik a megyei fejlesztési elképzeléseket magába foglaló megyei ITP-hez. Egyrészt vannak olyan formai kapcsolatot mutató irányok, fejlesztési elképzelések, melyek témájukban, tematikájukban kapcsolódnak a városi elképzelésekhez. Ilyenek a megyei tervben szereplő VI. Otthon a XXI. században és a városi ITP 2. Lakókörnyezet fejlesztési célterület, vagy a megyei terv IV. Fokozódó társadalmi aktivitás, befogadás és kreativitás és a városi ITP 3. Közszolgáltatások célterület. Ezek az irányok olyan ket foglalnak magukban, amelyek a megyében, városban lakók életminőségét javítják, irányvonalukban, tematikájukban kapcsolódnak a tatabányai ITP-hez, de legnagyobb részt az egyes fejlesztési elemek konkrét kapcsolódást - területileg, megvalósíthatóság vagy egyéb szempontból - nem fognak eredményezni. A másik kapcsolati szint az olyan fejlesztési elképzeléseknél lép fel, melyek hatásukban, területileg vagy a megvalósíthatóság szempontjából összhangot igényelnek, feltételeznek a megyei kkel. Ilyen fejlesztési elképzeléseket foglal magában a megyei terv I. A megyei gazdaság nemzetközi és makrotérségi beágyazódásának megerősítése, valamint a II. Megyei turisztikai program és a tatabányai ITP 1. Gazdaságfejlesztés, valamint 4. 42

43 Közlekedésfejlesztés célterülete. Ezek egyes elemei szoros kapcsolatban állnak egymással, egymást erősíthetik. Ezért a megvalósítás ütemezése, kivitelezése során is intenzív párbeszédet és egyeztetést igényelnek. Ezen fejlesztési célterületek lehetnek például a gazdaságfejlesztés területén belül megvalósítandó képzések, az Által-ér völgyi kerékpárút fejlesztés vagy a tematikus turizmus fejlesztési elemei. Az alábbi táblázatban láthatóak a tatabányai ITP fejlesztési célterületei és az ezekhez kapcsolható megyei fejlesztési irányok kapcsolódásai és azok kibontásai: Tatabányai ITP fejlesztési célterület Megyei ITP célrendszer 1/A Vállalkozásfejlesztési szolgáltatások 1/B Kapcsolódó infrastruktúra fejlesztés I. A MEGYEI GAZDASÁG NEMZETKÖZI ÉS MAKROTÉRSÉGI BEÁGYAZÓDÁSÁNAK MEGERŐSÍTÉSE 1.2. NAGYTÉRSÉGI BEÁGYAZÓDÁST SZOLGÁLÓ KIEMELT GAZDASÁGFEJLESZTÉSI TÉRSÉGEK ÉS ÁGAZATOK Tatabánya és Esztergom térségének kiemelt járműipari központtal kapcsolatos beavatkozás: járműipar, gépipar, mechatronika: Modern üzleti infrastruktúra és innovatív üzleti környezet megteremtése 1/C Fenntartható turisztikai k II. TURISZTIKAI PROGRAM MEGYEI 2.2. ÁLTAL ÉR TÉRSÉGI KOMPLEX TURISZTIKAI KÍNÁLATFEJLESZTÉS Az Által ér vízgyűjtő turisztikai kínálatának hálózatba szervezése, meglévő attrakciók felértékelése, turisztikai eladhatóság : Kerékpározható útvonalak hiányzó és nem megfelelő állapotú szakaszainak kiépítése, kapcsolódó infrastruktúra Az Által ér vízgyűjtő kultúrturisztikai kínálatának bővítése és összekapcsolása és rákapcsolása az országosnemzetközi tematikus programokra 2.3. SAJÁTOS GAZDÁLKODÁSI A vidéki térségek turisztikai kínálatainak ráfűzése a Duna menti és az Által vízgyűjtő komplex turisztikai kínálatokra és a szomszédos megyék kínálataira: HAGYOMÁNYOKRA ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEIRE ÉPÜLŐ TURISZTIKAI KÍNÁLATOK Zarándok és bakancsos turisztikai infrastruktúra komplex a kiemelkedő célpontokhoz (Pannonhalma, Majk, Esztergom) kapcsolódva Tematikus kínálati csomagok kialakítása, meglévők : Természeti adottságokhoz kapcsolható, csomagba fűzhető vidékturisztikai, natúrparki kínálatok 2/A Gazdasági fókuszú és népességmegtartó lakókörnyezet fejlesztés VI. OTTHON A XXI. SZÁZADBAN 6.1. VÁROSOK: KÖZPONTI SZEREPKÖRÖK, ÉLHETŐSÉG, VONZERŐ Tatabánya MJV integrált városfejlesztési programja: Tatabánya MJV integrált városfejlesztési programja 2/B Leromlott városi területek (infrastruktúra és tartalomfejlesztés) VI. OTTHON A XXI. SZÁZADBAN 6.1. VÁROSOK: KÖZPONTI SZEREPKÖRÖK, ÉLHETŐSÉG, VONZERŐ Városok integrált fejlesztési programjai: Városok központszerepeinek, élhetőségének, vonzerejének Városok szegénység és szegregáció által sújtott, leromlott településrészeinek integrált szociális rehabilitációja 3/A Az oktatási és nevelési IV. FOKOZÓDÓ 4.2. INTELLIGENS Biztos alapok: korai fejlesztés, alap és középfokú 43

44 terület TÁRSADALMI AKTIVITÁS, BEFOGADÁS KREATIVITÁS ÉS TÁRSADALOM oktatás: Korszerű gyermekjóléti intézményhálózat felépítése Alap és középfokú oktatási intézményhálózat korszerűsítése, esélykiegyenlítő hatékony rendszer felépítése Képzés és készségfejlesztés, képzett munkaerő helyben tartása: Szakképzés, felnőttképzés (infrastruktúra, eszközök, szervezeti feltételek, tananyagfejlesztés, oktatók továbbképzése) 3/B A kulturális terület VI. OTTHON A XXI. SZÁZADBAN 6.1. VÁROSOK: KÖZPONTI SZEREPKÖRÖK, ÉLHETŐSÉG, VONZERŐ Városok integrált fejlesztési programjai: Városok központszerepeinek, élhetőségének, vonzerejének 3/C Az egészségügyi és szociális ellátási terület IV. FOKOZÓDÓ TÁRSADALMI AKTIVITÁS, BEFOGADÁS ÉS KREATIVITÁS 4.1. EGÉSZSÉGES ÉS GONDOSKODÓ TÁRSADALOM 41.1.Egészségügyi és szociális infrastruktúra és humánerőforrás : Alapfokú intézményhálózat és ellátási színvonal 4/A A közösségi közlekedést segítő infrastruktúra I. A MEGYEI GAZDASÁG NEMZETKÖZI ÉS MAKROTÉRSÉGI BEÁGYAZÓDÁSÁNAK MEGERŐSÍTÉSE 1.1. A MEGYE NAGYTÉRSÉGI INTEGRÁCIÓJÁT ERŐSÍTŐ VASÚTI, KÖZÚTI, VÍZI ÉS Nagytérségi beágyazódást erősítő környezetbarát intermodális közlekedés : Kötött pályás és ötven százalékot meghaladó mértékben kötött pályához kapcsolódó, intermodalitás feltételeinek kiépítését szolgáló INTEGRÁLT k VÁROSHÁLÓZATI KÖZLEKEDÉSI KAPACITÁSFEJLESZTÉS A térségi közösségi közlekedés rendszerszintű összehangolása a városhálózati csomópont területén 4/B A kerékpárhálózat, valamint a közlekedési csomópontok II. TURISZTIKAI PROGRAM MEGYEI 2.2. ÁLTAL ÉR TÉRSÉGI KOMPLEX TURISZTIKAI Az Által ér vízgyűjtő turisztikai kínálatának hálózatba szervezése, meglévő attrakciók KÍNÁLATFEJLESZTÉS felértékelése, turisztikai eladhatóság : Kerékpározható útvonalak hiányzó és nem megfelelő állapotú szakaszainak kiépítése, kapcsolódó infrastruktúra 4/A A közösségi közlekedést segítő infrastruktúra III. STABIL, VERSENYKÉPES, DIVERZIFIKÁLÓDÓ GAZDASÁG 3.2. INNOVATÍV ÜZLETI KÖRNYEZET MEGTEREMTÉSE, Iparterületek és gazdasági funkciójú területek, valamint működő vállalkozásaik összehangolt infrastruktúra, klímatudatos gazdaság : TOVÁBBFEJLESZTÉSE Önkormányzati (többségi önkormányzati tulajdonú) gazdasági funkciójú területek A városi ITP TOP-hoz való kapcsolatát mivel ez a kapcsolat szoros és egymásra ható, ezért külön pontban tárgyaltuk. Azonban a város fejlesztési elképzelései számos kapcsolódást mutatnak a többi operatív programmal is. Ezért kitérünk a külső kapcsolatrendszer megjelenítésére is. 44

45 Gazdaságfejlesztési terveink szervesen kapcsolódnak a GINOP célkitűzéseihez, intézkedéseihez, különösen a GINOP 1. (Kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása), 5. (Foglalkoztatás), 6. (Versenyképes munkaerő) és 7. (Turizmus) prioritási tengelyekhez. A fejlesztési irányt erősítő / kiegészítő k (pl. inkubátorház, innovációs központ, duális képzés, ipari park fejlesztés, turisztikai attrakciók, TDM, és bekapcsolódás országos turisztikai hálózatokba) területén további ágazati források felhasználását tervezzük. Lakókörnyezet fejlesztési terveink szervesen kapcsolódnak az EFOP célkitűzéseihez, intézkedéseihez is, különösen a 1. (Együttműködő társadalom), 2. (Infrastrukturális beruházások a társadalmi együttműködés erősítése érdekében) prioritási tengelyekhez. A fejlesztési irányt erősítő / kiegészítő k (pl. szociális kiegészítő programok, képzések, munkaerőpiaci k) területén további ágazati források felhasználására számítunk. A távhővel ellátott lakóépületek fűtési és melegvíz ellátásának korszerűsítése tekintetében a KEHOP 5. prioritási tengelyéhez (Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása) tartozó célkitűzések és források jelentenek kapcsolódási pontokat. Közszolgáltatás fejlesztési terveink szervesen kapcsolódnak az EFOP célkitűzéseihez, intézkedéseihez is, különösen a 1. (Együttműködő társadalom), 2. (Infrastrukturális beruházások a társadalmi együttműködés erősítése érdekében) és 3. (Gyarapodó tudástőke) prioritási tengelyekhez. A fejlesztési célterületet erősítő / kiegészítő k (pl. oktatási, nevelési, szociális terület humán állományának képzése, kapacitásfejlesztés, infrastrukturális és eszközk) területén további ágazati források felhasználására számítunk. A városi vízellátás és szennyvízelvezetés területén a KEHOP 2. prioritási tengelyéhez, a hulladékgazdálkodás területén a 3. prioritási tengelyéhez, a középületek energiahatékony felújítása, valamint a távhőrendszer fejlesztés tekintetében pedig a KEHOP 5. prioritási tengelyéhez (Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása) tartozó célkitűzések és források jelentenek kapcsolódási pontokat. Közlekedésfejlesztési terveink szervesen kapcsolódnak az IKOP célkitűzéseihez, intézkedéseihez is, az 1-es út új nyomvonaltervének megyei és országos fejlesztéséhez, a CEF forrásból finanszírozandó Biatorbágy-Tata vasút korszerűsítéshez, továbbá az ehhez a fejlesztéshez kapcsolódó IKOP keretekből tervezett (NIF Zrt.) intermodális közösségi csomópont khez (P+R és B+R rendszerek). 45

46 AZ ITP FORRÁSALLOKÁCIÓJA Tatabánya és Komárom-Esztergom megye önkormányzata egymással párbeszédben hozza létre saját Integrált Területi Programját, saját forrásallokációk mentén. A megyék részére dedikált források összegéről a 1702/2014. (XII. 3.) Korm. határozat A közötti programozási időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, valamint az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról rendelkezik. Ez a kormányhatározat az azonos című 1298/2014. (V. 5.) Korm. határozatot módosította. A 1702/20144 (XII. 3.) kormány határozat alapján a megyei önkormányzatok tervezési jogkörében készülő megyei szintű fejlesztési programok forrásainak indikatív, megyénkénti megoszlása alapján a Komárom-Esztergom megyére jutó forráskeret 25,94 milliárd forint (310,1 Ft/Euró árfolyamon számítva). Tatabánya Megyei Jogú Város részére javasolt TOP források A megyei jogú városok önkormányzatai közvetlen tervezési jogkörében készülő fejlesztési programjai forrásainak indikatív, megyei jogú városok közötti megoszlását szintén a 1702/2014. (XII. 3.) Korm. határozat tartalmazza. Ez alapján a Tatabánya Megyei Jogú Városra jutó forráskeret 13,17 milliárd forint (310,1 Ft/Euró árfolyamon számítva), a jelen ITP erre az összegre való tekintettel tartalmazza a város forrásigényeit. TATABÁNYA MJV FORRÁSKERETÉNEK TEMATIKUS FELOSZTÁSA A TOP különálló prioritástengelye, a 6. prioritás intézkedései tartalmazzák a megyei jogú városok, így Tatabánya által is felhasználható 5 %-os ERFA forrásokat, valamint az ESZA források is elkülönítésre kerültek. Tatabánya Megyei Jogú Város erre a prioritástengelyre tervezte meg a rendelkezésére álló TOP forráskeret felhasználását. A megyei jogú városok által TOP-ból felhasználható források nagyságrendjéről a vonatkozó kormányhatározat rendelkezik. Ugyanakkor a megyei jogú városoknak lehetősége nyílik arra, hogy a TOP alap forráselosztási struktúrából kiindulva, azt az igényekhez finomítva alakítsák ki a forrásfelhasználás belső arányait. A forrásfelhasználás belső, intézkedések közötti arányainak végső kialakítása egy kompromisszumos javaslat, mely az összes érintett területi 46

47 szereplőt is figyelembe veszi. Az alábbi táblázat részletesen, százalékosan és összegszerűen egyaránt tartalmazza a TOP 6- os prioritástengelyen belüli országos elvárást és a tatabányai javasolt forráselosztást, valamint a javasolt eltérés százalékát és összegét. Fontos megjegyezni, hogy ez a város fejlesztési elképzeléseihez javasolt eltérés, melynek jóváhagyása az összes területi szereplő igényének összevetése után lehetséges. TOP 6. prioritás intézkedései 6.1 Gazdaságfejlesztés 6.2 Családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások 6.3 Gazdaságélénkítő és népességmegtartó városfejlesztés 6.4 Fenntartható városi közlekedésfejlesztés 6.5 Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energiafelhasználás arányának növelése 6.6 Városi közszolgáltatások 6.7 Leromlott városi területek rehabilitációja 6.8 Gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó foglalkoztatásfejlesztés 6.9 Társadalmi kohéziót célzó helyi programok Forrást biztosító Strukturális Alap megnevezése ERFA ESZA A TOP 6. Prioritás intézkedésenként rögzített belső aránya (%) 29,82% 7,76% 18,61% 8,90% 15,83% 5,41% 2,37% 8,35% 2,95% A TOP teljes MJV keret felosztása az intézkedések között 115,42 30,04 72,03 34,46 61,27 20,92 9,18 32,30 11,41 Az MJV forráskeret TOP belső arány szerinti felosztása (Ft) 3,927 1,022 2,451 1,172 2,085 0,712 0,312 1,099 0,388 MJV forráskeret saját igényre alapozott belső arányai (%) 29,82% 7,76% 23,03% 8,90% 11,52% 5,41% 2,28% 8,35% 2,95% Az MJV forráskeret igény szerinti belső arányokra alapozott felosztása (Ft) 3,928 1,022 3,032 1,172 1,517 0,712 0,300 1,099 0,388 eltérés (%) 0,00% 0,00% -4,41% 0,00% 4,31% 0,00% 0,09% 0,00% 0,00% eltérés (Ft) 0,000 0,000-0,581 0,000 0,568-0,001 0,012 0,000 0,001 47

48 AZ ITP TELJES KERETÖSSZEG INTÉZKEDÉSENKÉNTI MEGOSZLÁSA A különböző prioritásokhoz rendelt forráselosztást a tervezési folyamat alatt körvonalazódó fejlesztési javaslatok és a városi igények határozták meg. Jelentős eltérés a meghatározott forráselosztás tekintetében két helyen mutatkozik. a 6.3. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó városfejlesztésnél és a 6.4. Fenntartható városi közlekedés-fejlesztésnél. A tatabányai forráselosztás és az országos forráselosztási séma szerinti különbözetet az alábbi grafikon mutatja. Nor1ál Nor1ál Nor1ál Nor1ál Nor1ál Nor1ál Nor1ál A TOP 6. Prioritás intékedésenként rögzített belső aránya (%) MJV forráskeret saját igényre alapozott belső arányai (%) A prioritások közötti forrásallokációt a város igényeihez mérten, fejlesztési irányok meghatározása alapján az országos ajánlástól némiképp eltérően javasoljuk. 48