Karcagi Arany János Általános Iskola. Házirend. Karcag, szeptember 01.

Átírás

1 Házirend Karcag, szeptember 01.

2 1. BEVEZETÉS A HÁZIREND CÉLJA ÉS FELADATA A HÁZIREND IDŐBELI ÉS TÉRBELI HATÁLYA A JOGSZABÁLYI HÁTTÉR MŰKÖDÉSI RENDJE AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE TANÍTÁSI REND AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK RENDJE TANTERMEK HASZNÁLATÁNAK SZABÁLYAI A TANULÓKKAL ÖSSZEFÜGGŐ SZABÁLYOK AZ ISKOLA BIZTONSÁGOS MŰKÖDÉSE ÉRDEKÉBEN MEGHATÁROZOTT SZABÁLYOK AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS RENDJE VÉDŐ, ÓVÓ INTÉZKEDÉSEK PEDAGÓGIAI PROGRAMHOZ KAPCSOLÓDÓ ISKOLÁN KÍVÜLI RENDEZVÉNYEK TÉRÍTÉSI DÍJAKKAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁS A SZOCIÁLIS ÖSZTÖNDÍJ, A SZOCIÁLIS TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ÉS FELOSZTÁSÁNAK ELVEI TANKÖNYVELLÁTÁS ISKOLÁN BELÜLI SZABÁLYAI A TANTÁRGY- ÉS FOGLALKOZÁSVÁLASZTÁS INTÉZMÉNYI RENDJE A TANULÓ TÁVOLMARADÁSÁNAK, MULASZTÁSÁNAK, KÉSÉSÉNEK IGAZOLÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK A DIÁKKÖRÖK MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI AZ OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TANTÁRGYKÉNTI,ÉVFOLYAMONKÉNTI KÖVETELMÉNYEI, A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK TERVEZETT IDEJE, AZ OSZTÁLYOZÓ VIZSGÁRA JELENTKEZÉS MÓDJA ÉS HATÁRIDEJE AZ ISKOLA FELVÉTELI KÖTELEZETTSÉGÉVEL KAPCSOLATOS EGYÉB SZABÁLYOK (SORSOLÁS) JOGVISZONNYAL KAPCSOLATOS TANULÓI JOGOK A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI, A FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK FORMÁI ÉS ALKALMAZÁSÁNAK ELVEI A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI A FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK FORMÁI ÉS ALKALMAZÁSÁNAK ELVEI FEGYELMI ELJÁRÁS A TANULÓK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI A TANULÓK JOGAI Az érdek képviselet, a DÖK jogainak érvényesítése Tanórán kívüli foglalkozások Hit- és vallásoktatás A jogorvoslati jog gyakorlása A tanulók észrevételezési, javaslattételi és véleménynyilvánítási jogának gyakorlása A tanulók által kiválasztható tanításnélküli munkanap A tanuló és a kiskorú tanuló szülője tájékoztatásának egyes szabályai A tanulói jogok megismertetésének rendje A TANULÓK KÖTELESSÉGEI TANULÓI FELELŐSÖKKEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK A SZÜLŐ JOGAI EGYÉB RENDELKEZÉSEK NAPKÖZIS/TANULÓSZOBAI FELVÉTEL IRÁNTI KÉRELMEK ELBÍRÁLÁSI ELVEI A HÁZIREND FELÜLVIZSGÁLATÁNAK, MÓDOSÍTÁSÁNAK ELJÁRÁSI RENDJE ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK MELLÉKLETEK SZÁMÚ MELLÉKLET ISKOLAI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK [HÁZIREND 3.3 PONTJÁHOZ]

3 1.1. VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK, AMELYEKET A TANULÓK EGÉSZSÉGE, TESTI ÉPSÉGE VÉDELMÉBEN AZ ISKOLÁBAN VALÓ TARTÓZKODÁS SORÁN MEG KELL TARTANI A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI FELADATOT ELLÁTÓ SZEMÉLY ÉS ELÉRHETŐSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA, KÖZZÉTÉTELE BALESET-MEGELŐZÉSI ELŐÍRÁSOK, BALESET ESETÉN TEENDŐ INTÉZKEDÉSEK SZÁMÚ MELLÉKLET AZ ISKOLÁHOZ TARTOZÓ LÉTESÍTMÉNYEK, HELYISÉGEK ÉS ESZKÖZÖK HASZNÁLATI RENDJE A KÖNYVTÁR HASZNÁLATI RENDJE A TORNATEREM ÉS A SPORTUDVAR HASZNÁLATI RENDJE AZ INFORMATIKA SZAKTANTEREM HASZNÁLATI RENDJE SZÁMÚ MELLÉKLET AZ INTÉZMÉNYBEN MŰKÖDŐ EGYEZTETŐ FÓRUMOK ZÁRADÉKAI FENNTARTÓI ÉS MŰKÖDTETŐI NYILATKOZAT

4 1. BEVEZETÉS 1.1. A HÁZIREND CÉLJA ÉS FELADATA A Házirend az intézmény alaptörvénye. A pedagógiai programmal és a szervezeti és működési szabályzattal, valamint a fenntartó döntéseivel együtt meghatározza az intézmény belső működését. Az iskola házirendje állapítja meg a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok gyakorlásának és a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola által elvárt viselkedés szabályait. A tanulóknak, a tanároknak, a szülőknek és az intézmény valamennyi dolgozójának ismernie kell, betartása mindenki számára kötelező. A házirend elkészítéséért az iskola vezetője felelős, elfogadása a nevelőtestület feladata. A nevelőtestületnek a döntése előtt ki kell kérnie az Intézményi Tanács, diákönkormányzat és a szülői szervezet véleményét A HÁZIREND IDŐBELI ÉS TÉRBELI HATÁLYA A házirend betartása kötelező minden, az iskolával jogviszonyban álló tanulóra, pedagógusra és alkalmazottra. Előírásai értelemszerűen alkalmazandók a szülőkre (gondviselőkre), akik a tanulók törvényes képviselőiként gyakorolnak jogokat, illetve teljesítenek kötelezettségeket, és az iskolát felkereső, az iskolával jogviszonyban nem állókra is. A Karcagi Arany János Általános Iskola Házirendje érvényes az intézmény egész területén: a székhelyen illetve az intézmény Pedagógiai Programjának végrehajtásához szükséges nem tanóra keretében megvalósuló foglalkozásokon, valamint az intézmény által szervezett kirándulásokon, egyéb programokon JOGSZABÁLYI HÁTTÉR a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (továbbiakban: 20/2012. EMMI r.) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata, Pedagógiai Programja és Minőségirányítási Programja 326/2013. (VIII. 30.) korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról ( a továbbiakban: 229/2012. Korm. r.) 61/2016. (XII. 29.) EMMI utasítás a Klebelsberg Központ Szervezeti és Működési Szabályzatáról 17/2014.(III.12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, a pedagógus kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata, Pedagógiai Programja 4

5 2. A MŰKÖDÉS RENDJE 2.1. Az intézmény munkarendje Az iskola nyitvatartási ideje: az iskola épületében a tanuló 7.30-tól ig tartózkodhat. Ebben az időszakban tudunk nevelői felügyeletet ellátni. A után itt maradó gyerekek esetében felügyeletet láthatnak el a pedagógiai munkát segítő kollégák is. Az iskolai rendezvények utáni megszervezéséhez intézményvezetői engedély szükséges. Az iskolában ügyeleti rendszer működik, amely biztosítja a tanulóknak a tanítási órák előtti és utáni felügyeletét. Ez idő alatt a tanulók az erre kijelölt helyen: a folyosón, az udvaron lehetnek, a tantermekben nevelővel tartózkodhatnak. Az iskola épületében és a hozzá tartozó területeken felügyelet nélkül tanuló nem tartózkodhat. A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét nem hagyhatja el, rendkívüli esetben az iskola elhagyása csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnök írásos engedélyével lehetséges. A kilépőt a tanulónak távozáskor le kell adnia az iskola bejáratánál a portásnak. A gyermekét iskolába kísérő szülők csak az iskola kapujáig kísérhetik gyermekeiket. Kivétel az első osztályos tanulók szülei, hozzátartozói, akik szeptember végéig bekísérhetik gyermekeiket a tanterem ajtajáig. Óraközi szünetekben a tanulók jó időben az iskola udvarán kötelesek tartózkodni. Tanuló a tantermekben felügyelet nélkül nem tartózkodhat. A csengetés elhangzását követően a diákok kötelesek felsorakozni az előtt a tanterem előtt, ahol órájuk lesz. A tantermet az órára érkező tanár nyitja és óra végén zárja. A tanulóknak lehetőségük van arra, hogy szervezett keretek között ebédeljenek. Az ebédidő tanulócsoportonként kb. fél óra, mely külső helyszínen történik. A tanulószobai foglalkozások/napközis foglalkozások (az egész napos oktatással tanuló osztályok kivételével) a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődnek. A tanulószobai/napközis foglalkozás rendje az éves munkatervben kerül meghatározásra. A tanulószobáról/napközis foglalkozásról való hiányzást a szülőnek igazolnia kell. A tanuló a tanulószobáról/napközis foglalkozásról csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján távozhat el. Rendkívüli esetben szülői kérés hiányában a tanuló eltávozására az intézményvezető vagy a helyettese engedélyt adhat. Az intézmény vezetése rendkívüli esetben rövidebb szünettel, tanórával is szervezheti a munkarendet Tanítási rend A tanév keretét a tanévnyitó és tanévzáró ünnepség adja. A tanulóknak a tanítás kezdete előtt legalább15 perccel az iskolában kell lenniük. A tanítás előtti gyülekező helye: 7.30-tól az iskola folyosóján, majd től az osztálytermekben pedagógus felügyeletével. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő: Csengetési rend: 1-3. évfolyam 4-6. évfolyam 7-8. évfolyam 1.óra óra óra óra óra óra óra óra óra óra óra óra EBÉD óra óra óra EBÉD óra óra óra EBÉD

6 7.óra óra óra óra óra A tanórán kívüli foglalkozások idejének is a csengetési rendhez kell igazodniuk. A tanóra kezdetét és végét csengetés jelzi. Reggelente, 1. óra előtt 7.45 és 7.55-kor jelzőcsengetés jelzi a tanítási nap kezdetét. A tanulók kötelesek a tanóra előtti jelzőcsengetés elhangzásakor bemenni a tantermekbe. A tanítás eredményessége érdekében a tanulók az órára időben, a szükséges eszközökkel érkezzenek meg. A tanulók az iskolatitkárt ügyintézés céljából a tanítási órák közötti szünetben kereshetik fel Az egyéb foglalkozások rendje Az egyéb foglalkozásokon való tanulói részvétel a szakszolgálatok szakvéleményében és szakértői véleményében előírt fejlesztő foglalkozások kivételével önkéntes. Az egyéb foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. Az a tanuló, aki a szakszolgálatok szakvéleményében vagy szakértői véleményében foglaltak szerint fejlesztő foglalkozáson való részvételre kötelezett, e foglalkozásokról történő távolmaradását igazolnia kell. A mulasztás a kötelező tanórai foglalkozásokkal esik azonos megítélés alá. A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai könyvtárba beiratkozott tanulók vehetik igénybe. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A könyvtár használati rendjét a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. Az iskolában tanítási idő után az intézményvezetővel való egyeztetést követően, beleegyezésével iskolai rendezvényeket, programokat lehet szervezni. Ennek feltétele, hogy a rendezvény 17óráig befejeződjön, valamint hogy a tanulókra (10 tanuló/1 felnőtt) pedagógus felügyeljen. Az egyéb foglalkozások előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. Az osztálytermekben tartott osztályrendezvények után a tanterem takarítását a pedagógus felügyeletével a rendezvényt szervező osztály végzi. Az egyéb foglalkozások napközi, tanulószoba, tehetséggondozó és felzárkóztató stb. foglalkozások rendjét a 2. sz. melléklet tartalmazza Tantermek használatának szabályai Minden tanuló köteles a villamos energiával, az ivóvízzel takarékoskodni, az intézmény berendezéseire, használati tárgyaira vigyázni, azok épségének megőrzésére társait is figyelmeztetni. Az iskola épületében tilos balesetveszélyesen közlekedni, labdázni, saját és mások testi épségét veszélyeztető tevékenységet folytatni. Becsengetés után a tanulók fegyelmezetten várják a pedagógust az osztálytermek előtt. A tantermekbe csak a pedagógus engedélyével lehet belépni. Kicsengetés után az óraközi szünetekben a tantermek ajtaját zárva kell tartani. A helyiségekből való távozáskor gondoskodni kell az ablakok bezárásáról és az áramtalanításról. A tanteremben tartott utolsó tanítási óra után a pedagógus felügyeletével a tanulók a székeket a padokra felteszik, a szemetet a padokból kiszedik. A pedagógus feladata figyelni arra, hogy a tantermet a tanulók rendben hagyják el. Az iskola felszereléseit, eszközeit az iskolából kivinni tilos. Kivételes esetben kivihetők, de csak az intézményvezető írásos engedélyével, amelynek egy példánya a kölcsönvevőnél marad, egy példányát pedig a portán, illetve az intézményvezető-helyettesnél kell leadni. Az iskola területén idegen személy- és vagyonvédelmi okok miatt csak engedéllyel tartózkodhat. Az iskolához, kapcsolódó területek használatának rendjét a 2. számú melléklet tartalmazza. 6

7 3. A TANULÓKKAL ÖSSZEFÜGGŐ SZABÁLYOK 3.1 Az iskola biztonságos működése érdekében meghatározott szabályok Az iskola nem vállal kártérítési felelősséget a tanulónak a tanulói jogviszonyból fakadó kötelezettségeinek teljesítéséhez, illetve jogai gyakorlásához nem szükséges vagyontárgyaiban bekövetkezett értékveszteségekért, kivéve, ha azt a tanuló az iskolába érkezéskor az osztályfőnökének vagy az intézményvezető által kijelölt pedagógusnak megőrzésre leadja. Nagyobb értékű tárgyat (ékszert, mobiltelefont, laptopot, stb.), valamint nagyobb összegű pénzt a tanulók az iskolába csak a saját felelősségükre hozhatnak be, elvesztésük, elkallódásuk az iskolának nem róható fel. Az iskolába tilos behozni minden olyan eszközt, amely a tanóra és a foglalkozások rendjének jelentős megzavarására, személyhez fűződő jog megsértésére kifejezetten és célzottan alkalmas, a többi tanulót tankötelmének teljesítésében akadályozza vagy ártalmas az egészségre és a testi épségre. Amennyiben ilyen tárgy birtoklására fény derül, a tanuló köteles azt jelenteni, illetve átadni a pedagógusnak, aki haladéktalanul értesíti arról a tanuló szülőjét annak közlésével, hogy az elvett tárgyat mikor veheti át. E cselekmény, fegyelmező vagy fegyelmi intézkedést vonhat maga után. Az iskolában, iskolai rendezvényeken, továbbá az iskola épületek közvetlen környékén tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek (szeszesital, drog, kábító hatású, tudatmódosító szerek) árusítása, fogyasztása, mások e szerek fogyasztására való rábírása. Tanítási órákon,iskola területén és iskolai rendezvények alatt mobiltelefon, kommunikátor, okostelefon, tablet, I-pod, walkman, MP3-, MP4-lejátszó és bármilyen hordozható digitális lejátszó vagy más, a tanítástanulás jelentős megzavarására alkalmas eszköz használata tilos. Amennyiben a tanuló tanítási órán tanuláshoz nem szükséges eszközt használ, és ezzel korlátozza társai tanuláshoz való jogát - fel kell szólítani az eszköz használatának befejezésére. Amennyiben a felszólításnak nem tesz eleget, köteles az engedély nélkül használt eszközt a nevelőnek megőrzésre átadni a tanítás végéig. Első alkalommal az engedély nélkül használt eszközt a tanuló a tanítási nap végén visszakapja, a további eseteken azonban ezeket az eszközöket csak a szülőnek adjuk vissza. Tilos az anyagi ellenszolgáltatás fejében szervezett, vagy engedélyhez kötött szerencse- és hazárdjáték szervezése, lebonyolítása. Az iskolába egészségügyi, tisztasági okok miatt élő állat behozatala tilos! Az iskolába tűz- és robbanásveszélyes anyagot, eszközt, mások testi épségét veszélyeztető tárgyat (így szúró- vagy vágóeszközök, gázspray, fegyverutánzat, boxer, lézeres célzókészülék) behozni szigorúan tilos! Tilos az udvaron kavicsot, köveket és egyéb tárgyakat dobálni, az épület ablakain bármilyen tárgyat kidobni! Tilos az ablakon kihajolni! Az iskola területén tilos a kerékpározás. Ha a tanuló az iskolába kerékpárral érkezik, azt lezárva tárolhatja a kijelölt helyen. A fenti eszközökért az intézmény anyagi felelősséget nem vállal. A tilalmak megszegése fegyelmező, ismételt esetben fegyelmi intézkedést von maga után. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a) gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - egyhavi összegének ötven százalékát, b) ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - öthavi összegét. 7

8 3.2. Az egészségügyi ellátás rendje A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását iskolaorvos, iskola védőnő és iskola fogász biztosítja. Az iskolaorvos, védőnő és iskola fogász nevét, rendelési idejét minden tanév kezdetekor az épületek főbejáratánál jól látható helyre ki kell függeszteni, és az ellenőrző könyv útján a szülő tudomására kell hozni. Az iskolában történő baleseti sérülések ellátása a kijelölt elsősegélynyújtó helyen az arra képzett személyek segítségével történik. Szükség esetén a tanulót átirányítjuk a háziorvoshoz illetve egyéb intézménybe. Ha indokoltnak látjuk, mentőt hívunk és értesítjük az érintett szülőt. A tanulók minden tanév elején egészségügyiállapot-felmérésen vesznek részt, melynek vizsgálati helye a kijelölt rendelőintézet. Az intézménynek kötelessége kíséretet biztosítani a szűrővizsgálatokra. A szülőt ezekről a vizsgálatokról, mindig előzetesen értesítjük. Az osztályok tanévenként két alkalommal fogászati szűrővizsgálaton vesznek részt, melynek vizsgálati helye az iskolafogászati rendelő. Azt a tanulót, akinek tartós egészségügyi problémái vannak, megilleti a gyógytestnevelésen való részvétel. Ennek eljárási módja az iskolaorvos felkeresése, az ott kapott szakorvosi vizsgálatra szóló beutalóval a szakorvos felkeresése. A kapott eredmény/javaslat alapján az intézményorvos hatásköre a gyógytestnevelés meghatározott fokozatára utalni az érintettet. A gyógytestnevelési határozat csak attól kezdve érvényes, amikor a vezetőn keresztül az osztályfőnökhöz kerül. Az állandó felmentett és a gyógytestnevelésre járó tanulóknak nem kell részt venniük a testnevelés órákon (az időt a kijelölt felügyeleti helyen kötelesek tölteni), az alkalmi felmentést kérőknek azonban a tanórán részt kell venni Védő, óvó intézkedések Tanulóink minden tanév elején tűz- és balesetvédelmi oktatásban részesülnek, amelynek során fel kell hívni a figyelmüket a veszélyforrások elkerülésére. Ennek megtörténtét az osztályfőnökök jelenléti íven rögzítik. Ezen kívül szaktárgyi órákon is részesülnek balesetvédelmi oktatásban. A pedagógusok a védő, óvó előírások figyelembevételével vihetik be az iskolai foglalkozásokra az általuk készített, használt pedagógiai eszközöket. A tanulók igényei alapján az iskolavezetőjével történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (például sportlétesítmények, számítógépek) a tanulók tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használják. Tanításon kívül az iskola létesítményeit a szervezeti és működési szabályzatban leírtaknak megfelelően használhatják a tanulók, amelynek betartása minden diák számára kötelező. Azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a szervezeti működési szabályzat előírásainak megfelelően, összhangban az egészséges életmódra vonatkozó támogató intézményi munkarenddel a tanulóknak az iskolában való tartózkodás során meg kell tartaniuk, a házirend 1. sz. melléklete tartalmazza. A tanulóknak be kell tartani és betartatni az emberi együttélés szabályait, az állampolgári etika normáit és a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat. Óvnia kell saját és társai testi épségét, egészségét. Azonnal jelenteni kell az intézmény valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel. A tanuló jelezzen az intézmény valamelyik nevelőjének - amennyiben ezt állapota lehetővé teszi -, ha rosszul érzi magát, vagy, ha megsérült. Ismerje meg az épület kiürítési tervét, és részt kell vennie annak évenkénti gyakorlatában. Rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan betartani az intézmény felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat. 8

9 Az intézmény egész területén tilos a dohányzás. Az intézmény területének számít az épületen kívül a sportpálya, az intézmény udvarai és a bejáratának ötméteres körzete is Pedagógiai programhoz kapcsolódó iskolán kívüli rendezvények Az iskola elvárja, hogy tanulói az intézmény által szervezett rendezvényen iskolánk Házirendjét betartva, az iskola jó hírnevét megőrizve, viselkedjen. A kirándulócsoport a gyülekezési helytől a visszaérkezés helyéig a kísérő tanár felügyelete alatt áll. A csoport tagjai együtt utaznak, túráznak, megnézik a nevezetességeket. A csoportból eltávozni csak akkor lehet, ha a kísérő tanár megengedi. Minden rendkívüli eseményt (baleset, tűz, hiányzás) azonnal jelenteni kell a kirándulást vezető tanárnak. Az iskola által szervezett, kötelező és szabadon választható iskolán kívüli rendezvényeken, programokon a tanulóknak a kulturált viselkedés általános szabályai szerint kell részt venniük. A nevelőkkel megbeszélt szabályokat a részt vevő diákoknak kötelező betartaniuk, annak elmulasztása vagy megszegése esetén a kötelességszegő tanuló fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető, valamint a programból kizárható. Valamennyi tanulóra nézve elvárt, hogy az iskolán kívüli rendezvényeken fogadjon szót az őt kísérő felnőtteknek, tartsa be a közlekedési szabályokat, alkalomhoz és helyhez illő ruházatot és felszerelést használjon, felszerelését, ruházatát tartsa rendben Térítési díjakkal kapcsolatos szabályozás Az ingyenes étkezésre jogosultak köre a helyi Önkormányzat érvényben lévő rendelete alapján kerül meghatározásra. Az étkezési térítési díjat az önkormányzati rendeletben megállapítottak alapján a kedvezményekről szóló határozat valamint az étkezők nyilvántartása alapján a jelzett időpontban kell befizetni. A térítési díj befizetése, a pénzügyi előírások betartásával, a Karcagi Önkormányzat Városgondnokságánál történik. Az étkezés lemondás csak a betegség, a hiányzás 2. napjától lehetséges. Az étkezés lemondásának bejelentését telefonon vagy személyesen a szülők tegyék meg, az iskolatitkárnál vagy az osztályfőnöknél. Az ingyenes és egyéb kedvezményes étkezésben részesülő tanulóknak is bejelentési kötelezettségük van, amennyiben ezt elmulasztják a hiányzás 2. napjától a megrendelés lemondásra kerül addig, amíg a szülő/tanuló nem jelzi az étkeztetés ismételt igénybevételét A szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei A tanulók részére biztosított szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítéléséről amennyiben erre az iskola jogosult az osztályfőnök véleményének kikérése után a nevelőtestület dönt. A szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítélésénél amennyiben erre az iskola jogosult előnyt élvez az a tanuló, aki hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, egyik vagy mindkét szülője munkanélküli, továbbá, akit az egyik szülője egyedül nevel, vagy akinek magatartási és tanulmányi munkája megfelelő Tankönyvellátás iskolán belüli szabályai Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az iskola a tankönyvellátás feladatait olyan formában végzi, hogy a Könyvtárellátó Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. (a továbbiakban: Könyvtárellátó) a tankönyvek forgalmazására vonatkozóan szerződést köt, és az intézmény a tankönyveket a tankönyvfogalmazótól átveszi. 9

10 Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az intézményvezető a felelős. Az intézményvezető elkészíti a következő tanév tankönyvellátásának rendjét, amelyben kijelöli a tankönyvértékesítésben közreműködő tankönyvfelelőst, aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata. Díjazása a Könyvtárellátóval kötött szerződésből következik. A tankönyvellátás rendjében tanévente az alábbi területekre tér ki: Az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak köre, jogosultság igazolásának módja. A tankönyvellátással összefüggő feladatok, határidők. A tankönyvellátásban közreműködők feladatai: intézményvezető, tankönyvfelelős, könyvtáros, munkaközösség-vezetők, osztályfőnökök, szaktanárok. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Az iskola vezetője a tankönyvrendelés lezárását követően tájékoztatja a fenntartót, aki az ellenőrzés után azt jóváhagyja, így válik véglegessé a tankönyvrendelés. Az ingyenes tankönyvek az iskola könyvtári állományába kerülnek. Bevételezéséről az iskola vezetője gondoskodik. Az ingyenes tankönyvhöz a tanulók kölcsönzés útján jutnak. Az iskolai tankönyvkölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Nem kell megtéríteni a rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést (amortizáció). A tankönyv elvesztése esetén a tanuló, illetve szülője köteles a tankönyv beszerzési árát megtéríteni. A tanulónak felróható ok miatt megrongálódott tankönyvet a tanuló/szülő köteles másik tankönyv beszerzésével megtéríteni, illetve a tankönyv értékét megfizetni, a fenntartó által kidolgozott eljárásrend szerint A tantárgy- és foglalkozásválasztás intézményi rendje Az iskola vezetője minden tanév májusában az osztályfőnökök közreműködésével szülői értekezleteken, illetve osztályfőnöki órákon értesíti a szülőket és a tanulókat a következő tanévben választható tantárgyakról, az azt tanító nevelőkről. A tanulócsoport kérelmét a DÖK képviselőn keresztül írásban kell az intézményvezetőhöz eljuttatni. A tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője, a tizennegyedik életévét betöltött tanuló esetén a szülő és a tanuló közösen minden év május 20-ig írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az osztályfőnöknek. A tanuló szülője eddig az időpontig jelzi, hogy a következő tanévtől az egyházi jogi személy által megszervezett hit- és erkölcstan vagy a kötelező etika órán kíván részt venni a vonatkozó jogszabályok szerint. A tanuló, illetve a szülő az adott tanév kezdetéig az intézményvezető engedélyével írásban módosíthatja a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését. A vonatkozó jogszabályok szerint a történelmi egyházakkal egyeztetve heti1 alkalommal biztosított tanulóink számára a hitoktatás A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások A tanuló hiányzását, illetve késését a tanítási órákról, valamint az egyéb foglalkozásokról igazolni kell. A szülő egy tanév folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja. Ennél hosszabb időtartamú hiányzásra engedélyt indokolt esetben az iskola igazgatója adhat. 10

11 A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb az előbb megjelölt időponttól számított öt tanítási napon belül igazolhatja mulasztását. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni. A tanuló órái, egyéb foglalkozásai igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. Utólagos igazolás nem fogadható el. A tanuló mulasztása igazolt, ha távolmaradását naplószámmal ellátott orvosi igazolással vagy kórházi zárójelentéssel igazolja; hatósági intézkedésre, állampolgári kötelezettségeinek teljesítésére maradt távol és ezt igazolja; előzetesen engedélyt kapott a távolmaradásra az osztályfőnöktől vagy az intézményvezetőtől. Távolmaradásra egy napig az osztályfőnök, egy napnál hosszabb időre az igazgató adhat engedélyt. Ha a tanóráról való távolmaradás az iskola vagy az osztályközösség érdekeit szolgálja, akkor a mulasztást az osztályfőnök igazoltnak tekinti. Szaktanár csak saját órájáról, foglalkozásáról szakmai, pedagógiai indokkal vagy az iskolaközösség érdekében engedheti el a tanulót, és igazolhat mulasztást az osztályfőnöknél. A várható távolmaradásra való kikérőket (sportegyesület, külföldi utazás stb) függetlenül az utazás időtartamától az osztályfőnöknek kell bemutatni annak megkezdése előtt legalább három nappal. Ha a tanuló az óra, egyéb foglalkozás megkezdése után érkezik, későnek számít. Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, egyéb foglalkozásról, akkor az órát, foglalkozást tartó nevelő a késés tényét, idejét az osztálynaplóba vagy az egyéb foglalkozási naplóba bejegyzi. Több igazolatlan késés esetén a késések idejét össze kell adni, és amennyiben az eléri a tanóra, egyéb foglalkozás teljes időtartamának megfelelő számú percet, egy tanítási óráról, egyéb foglalkozásról történő igazolatlan hiányzásnak minősül. Az elkéső tanuló a tanóráról nem zárható ki. Ha az igazolatlan késés a 20 percet meghaladja a tanuló igazolatlanul hiányzónak minősül és az osztálynaplóba bejegyzésre kerül. Amennyiben a tanuló a tanóra megkezdése után érkezik, első óra esetén késése igazolható. Napközbeni késést igazolni nem lehet. A tanítási nap kezdetére vonatkozó késést a szülő tanévenként legfeljebb három alkalommal igazolhatja. A vidékről bejáró tanulók közlekedési eszközeinek igazolható késése esetén az osztályfőnök a késést igazoltnak tekinti. Az igazolatlan késések fegyelmező intézkedést vonnak maguk után. A mulasztásokra vonatkozó szabályok azokra az iskolai szervezésű rendezvényekre is vonatkoznak, amelyeken a tanulók részvétele kötelező. A tanuló köteles a tanítási órákon, a tanítási óra helyett szervezett foglalkozáson, intézményi ünnepségeken és a Pedagógiai Program által számára előírt foglalkozásokon részt venni. Az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni. A hiányzások igazolása lehetőség szerint az ellenőrző könyv útján történjék. Nem minősül hiányzásnak, ha a tanuló a tanóra alatt tanulmányi, sport- vagy kulturális versenyen vesz részt. Az iskola értesíti a szülőt, ha a tanköteles tanuló első alkalommal igazolatlanul hiányzott. Az értesítésben felhívja a szülő figyelmét az ismételt igazolatlan hiányzás következményeire. Az iskola értesíti az illetékes gyámhatóságot, ha a tanuló igazolatlan hiányzása a tíz órát eléri, valamint a gyermekjóléti szolgálat is értesítést kap. Ha tanköteles tanuló hiányzása eléri a 30 órát, akkor az iskola értesíti az általános szabálysértési hatóságot és a gyermekjóléti szolgálatot. A tanuló ellen ebben az esetben szabálysértési eljárás indul. Amennyiben a tanköteles tanuló igazolatlan hiányzása eléri az 50 órát, akkor az iskola az illetékes gyámhatóságot értesíti. Az igazolt és az igazolatlan hiányzások összesített óraszámára vonatkozóan a következő szabályok érvényesek: - ha egy tanévben meghaladják a 250 órát, - egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 százalékát, és emiatt a tanuló teljesítménye év közben nem volt osztályozható, akkor a tanítási év végén a tanuló nem minősíthető, és a vonatkozón jogszabályok alapján a nevelőtestület dönt osztályozóvizsgára vagy évismétlésre való utasításáról. A tanulóknak a tanítási óráról való távolmaradását előzetes írásbeli kérelem alapján, kivételesen indokolt esetben kérhetik a szülők, társadalmi szervezetek, sportkörök és sportegyesületek, intézményi szakkörök és foglalkozások vezetői, hivatalos szervek. 11

12 A szülő évente legfeljebb három alkalommal igazolhatja a tanuló mulasztását. Iskolai elfoglaltsággal ütköző tanfolyamon, rendezvényen való részvételt (Pl. vezetőengedély megszerzésére irányuló tanfolyam) a szülő, tanuló írásbeli kérelmére csak az intézményvezető engedélyezhet A diákkörök működésének szabályai Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek. A diákkör lehet: szakkör, énekkar, művészeti csoport. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői szervezet iskolai vezetősége. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején az adott lehetőségek figyelembevételével az éves munkaterv elfogadása és a tantárgyfelosztás jóváhagyása alapján a nevelőtestület dönt. Az egyes diákköri foglalkozások idejéről, helyéről és a foglalkozást tartó pedagógus nevéről az iskola honlapján, hirdetőtábláján és a tanáriban kell az érdeklődőket tájékoztatni. A honlapon a foglalkozást tartó pedagógus nevét csak annak kifejezett hozzájárulása esetén lehet közölni. Emellett a tanári szobában a pedagógusok számára mindig rendelkezésre kell, hogy álljon elektronikus formában az egyéb foglalkozásokon részt vevő tanulók névsora is Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje Az iskolában az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit a helyi tanterv tantárgyi programjainak kimeneti elvárásaiként meghatározott továbbhaladási feltételek alkotják. A tanulmányok alatti vizsgák (javítóvizsga, osztályozó vizsga, különbözeti vizsga, pótló vizsga) tervezett időpontjait, az osztályozó vizsgára jelentkezés módját és határidejét az iskola vezetője határozza meg a jogszabály adta keretek között. Az intézmény munkatervében rögzítettek alapján összhangban a többi iskolai szabályozó norma előírásaival, s hirdetmény formájában az iskola honlapján, a tanulói tájékoztatás fórumain és az osztályfőnökök útján a tanulók és szüleik tudomására hozza a vizsga lebonyolítását megelőzően negyven nappal. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzatainak megállapításához a házirend 3.8 alfejezetében felsorolt esetekben, vagy ha a tanórai foglalkozások alól felmentették. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti követelményei: Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei azonosak az adott évfolyam helyi tanterveiben meghatározott követelményekkel. A tanulmányok alatti vizsgák tervezett időpontja: Osztályozó vizsga Javító és pótló vizsga Január 2. hete Június 2. hete Augusztus 3. hete Az osztályozóvizsgákra jelentkezés módja, határideje: Osztályozóvizsgára a tanulót az osztályfőnöke íratja fel, és ennek időpontjáról levélben értesíti a szülőt. 12

13 3.12. Az iskola felvételi kötelezettségével kapcsolatos egyéb szabályok (sorsolás) Ha az iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, először a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kérelmét kell teljesíteni a jogszabályban foglalt arányok figyelembevételével. A további felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót 15 nappal a felvételi, átvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja előtt az intézmény honlapján nyilvánosságra kell hozni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola feladatellátási helyén található. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvétele után a további felvételi kérelmek elbírálásánál előnyben kell részesíteni azokat a jelentkezőket, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola feladatellátási helyén található. Amennyiben az iskola a megadott sorrend szerint az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A sorsolást az intézményvezető által kijelölt három főből álló bizottság végzi a sorsoláson résztvevők jelenlétében. A sorsolásról, annak eredményéről jegyzőkönyvet kell vezetni. A évfolyamra történő tanulói felvétel: felvételnél a tanuló átadja az elvégzett évfolyamot igazoló bizonyítványt, tájékoztató füzetét, valamint a jogszabályokban meghatározott tanulói nyilvántartáshoz szükséges adatokat igazoló dokumentumokat. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályai Intézményünk a sorsolás helyéről és idejéről írásban értesíti az érintett tanulókat, kiskorúak szüleit. A sorsoláson azok vehetnek részt, akik felvételi kérelmet nyújtottak be intézményünk felé, és az előre meghatározott helyen és időpontban személyesen megjelentek. A sorsoláson jelen van az intézmény vezetősége, jegyzőkönyvvezető és az érintett gyermekek szülei, gondviselőjük. A sorsolás megkezdése előtt jelenléti íven rögzítik a jelenlévőket, melyet a jegyzőkönyvvezető a sorsolás megkezdésekor csatol a jegyzőkönyvhöz, mint dokumentumot. Ezután a megjelent, sorsolásban érintett gyermekek neve a jelenlévők előtt felkerül a sorsolási cédulákra. A megírt cédulák egyenként bekerülnek a sorsolási urnába. Amennyiben az összes érintett név bekerült az urnába, a sorsolást az intézményvezető végrehajtja. A kisorsolni kívánt férőhelyek számának megfelelő számú húzást végez el egyenként. A kihúzott cédulán álló neve hangosan felolvassa, majd a cédulát átadja a jegyzőkönyvvezetőnek, aki a jegyzőkönyvben rögzíti az adatokat, és mint dokumentumot csatolja a jegyzőkönyvhöz. Intézményünk a tanulót, a kiskorú szülőjét írásban értesíti a sorsolás lezajlásáról és eredményéről. A tanulói jogviszony a beiratkozás napján jön létre Jogviszonnyal kapcsolatos tanulói jogok A tanuló kérheti az átvételét másik nevelési-oktatási intézménybe, vagy az iskola azonos évfolyamán másik tanulócsoportba. A tanuló kérheti a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését. A tanuló a szülő kérésére magántanuló lehet. A kérvényt az intézmény vezetőjéhez írásban kell benyújtani. A magántanulói státusz egy tanévre szól. Ha a tanuló a szülő kérésére magántanulóként tesz eleget tanulmányi kötelezettségeinek, akkor felkészítéséről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg készül fel. A magántanulót a többi tanulóval azonos jogok illetik meg. A tanuló kérelmére jogszabályban meghatározott eljárás szerint független vizsgabizottság előtt adhat számot tudásáról. Tanulói jogviszony megszűnése Megszűnik a tanulói jogviszony: 13

14 - ha a tanulót másik iskola átvette, - az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján, - ha fegyelmi határozattal kizárják. 4. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI, A FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK FORMÁI ÉS ALKALMAZÁSÁNAK ELVEI 4.1. A tanulók jutalmazásának elvei és formái Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, az iskola, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport- és kulturális versenyeken, vetélkedőkön vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesíti. Az iskolában a tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: szaktanári, napközis nevelői, osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestületi dicséret. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén szaktárgyi teljesítményükért, példamutató magatartásukért, kiemelkedő szorgalmukért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni. Az a nyolcadik osztályos tanuló, aki nyolc éven át kitűnő tanulmányi eredményt ért el, oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet a tanévzáró ünnepélyen vehet át. Tanév végén azok a tanulók vehetnek részt az intézmény által szervezett programon, akik a tanév során példamutató magatartásukkal, közösségi munkájukkal, tanulmányi versenyeken való aktív részvételükkel az intézmény pedagógusai előtt kivívták az elismerést. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Az igazgatói és a nevelőtestületi dicséretet nyilvánosságra kell hozni. Ez történhet az iskolai hirdetőtáblán, az iskola honlapján, osztályfőnöki órán, tanévzáró ünnepélyen, illetve nevelőtestületi értekezleten. A dicséretről és a kihirdetés módjáról a szülőt értesíteni kell A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei Azt a tanulót, aki tanulói jogviszonyából fakadó lényeges kötelezettségeit a tanulmányok teljesítését ide nem értve folyamatosan nem teljesíti, vagy a házirend előírásait megszegi, fegyelmező intézkedésben lehet részesíteni. A fegyelmező intézkedések formái: nevelői, szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestületi szinteken lehet figyelmeztetés, intő, megrovás. Az iskolai fegyelmi intézkedések kiszabásánál a tett-arányos büntetés, a fokozatosság elve és a nevelő célzat érvényesül. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el lehet tekinteni, s a tanulót legalább az osztályfőnöki megrovás büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek különösen az alábbi esetek: - durva verbális agresszió; - a másik tanuló megverése, egyéb testi és lelki bántalmazása; - az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszes ital) iskolába hozatala, fogyasztása; - a szándékos és súlyos gondatlansággal elkövetett károkozás; - az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése. 14

15 A fegyelmező intézkedés nem megtorló jellegű, hanem a súlyosabb fegyelemsértések megelőzésére szolgál, mint nevelési eszköz. A figyelmeztetés vagy fegyelmező intézkedés sem szóban, sem írásban nem lehet a tanulóra nézve megalázó vagy személyiséget sértő. A felsorolt büntetések kiszabására az intézmény bármely pedagógusa javaslatot tehet. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni, valamint az osztálynapló megjegyzés rovatába be kell jegyezni, vagy osztálynaplóban elhelyezett fegyelmi intézkedések táblázatába be kell jegyezni Fegyelmi eljárás Az intézmény tanulója ellen fegyelmi eljárást lehet indítani: - több korábbi fegyelmező intézkedés eredménytelensége, - súlyosnak minősíthető kötelességszegés, fegyelmi vétség, Az intézmény területén és az iskola által szervezett a pedagógiai program megvalósításához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken tiltott magatartásformák, melyek első előfordulása fegyelmi eljárást vonhat maga után: egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog), veszélyes eszközök intézmény területére hozatala, fogyasztása; kábító hatású, tudatmódosító szer terjesztése, fogyasztása, mások e szerek fogyasztására történő rábírása; mások egészségének, testi épségének szándékos vagy felelőtlen veszélyeztetése; agresszió, mások bántalmazása, megalázása, fizikai-lelki sanyargatása, emberi méltóság megsértése; szándékos károkozás, bizonyítottan lopás elkövetése; fegyver vagy fegyvernek minősülő tárgy behozatala az iskolába; iskolatárs bántalmazása, emberi méltóságában megalázása, zsarolása; ellenőrzőben az osztályzatok, illetve a szülői aláírás meghamisítása; társ vagy közösség pénzének, értékeinek eltulajdonítása; tanárral, tanítóval szemben kirívó tiszteletlen viselkedés, veszélyeztetés. Ugyanazért a vétségért, amiért a tanuló már részesült írásbeli fegyelmi intézkedésben, fegyelmi eljárás nem kezdeményezhető. A fegyelmi eljárást az iskola pedagógusai, a Diákönkormányzat vagy a Szülői Közösség kezdeményezésére, az osztályfőnök/csoportvezető írásbeli javaslatára az intézményvezető indítja meg. A fegyelmi eljárást a nevelőtestület által megbízott Fegyelmi Bizottság (FB) folytatja le. Az intézményben biztosított a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárás. A fegyelmi eljárás részletes szabályait és az egyeztető eljárás folyamatát az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata szabályozza. A fegyelmi bizottság által hozott fegyelmi határozat lehet: - megrovás, - szigorú megrovás, - kedvezmények, juttatások csökkentése A nevelőtestület által hozott fegyelmi határozat lehet: - áthelyezés másik osztályba, vagy azonos típusú iskolába, - eltiltás a tanév folytatásától, - iskolából való kizárás. Az áthelyezés másik iskolába fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az intézmény vezetője a tanuló átvételéről a másik intézmény igazgatójával megállapodott. Tanköteles tanulóval szemben az eltiltás a tanév folytatásától és az iskolából való kizárás fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában, történő elhelyezése a szülő 15

16 kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal hét napon belül köteles másik iskolát kijelölni számára. A kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható. 5. A TANULÓK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI 5.1. A tanulók jogai A köznevelés ágazati kerettörvénye és a végrehajtására kiadott rendeletek részletesen tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait a beíratás napjától kezdve gyakorolja. A szociális támogatáshoz való, a különböző részvételi és választási jogok, továbbá az iskolai munkamegosztásban intézményesített együttműködési jogosultságok a tanuló által megkezdett első tanév kezdetétől, a létesítményhasználat, az iskolai rendezvényekre vonatkozó előírások azonban már a beíratást követően megilletik a tanulót. Az iskola minden tanulója jogosult a tanulók felkészítését szolgáló helyiségeknek és felszereléseinek használatára tanítási időben, tanórán kívüli foglalkozások során az iskola nyitva tartási ideje alatt. Munkaszüneti napokon való vagy az oktatási időn kívüli használathoz az intézményvezető előzetes írásbeli engedélye szükséges. A helyiségeket és létesítményeket a tanulók csak pedagógus felügyelete mellett vehetik igénybe. A helyiségek használata során minden esetben be kell tartani a munka- és tűzvédelmi, energiatakarékossági és vagyonvédelmi előírásokat. Az iskolai foglalkozás keretében a tanuló által készített dolgok tulajdonjoga a tanulót illeti meg, ha a dolgot az általa hozott anyagból készíti el. A tanulói jogviszonyból eredő kötelezettség teljesítése során a tanuló által iskolai anyagból készített dolgok tulajdonjoga az iskolát illeti meg. Az intézmény könyvtárába tanulók alanyi jogon beiratkozhatnak. Az intézmény összes tanulóját megilleti a számítógép-használati jog, amennyiben a tanuló a felhasználói szabályzatát megismerte és aláírásával tudomásul vette. A tanulók igényei alapján a vezetővel történő egyeztetés után lehetőség van arra, hogy az intézmény egyéb létesítményeit, eszközeit a tanulók tanári felügyelet mellett nyitvatartási időben használhassák Az érdekképviselet, a DÖK jogainak érvényesítése Az intézmény tanulóinak érdekképviseleti szerve a Diákönkormányzat rendszeresen tart gyűlést. A DÖK minden év szeptemberében elkészíti a munkatervét, melyet az intézmény vezetésével egyeztet. Az intézmény vezetősége kikéri a DÖK képviselőinek véleményét, ha az ifjúságot közvetlenül érintő kérdésekről van szó. A DÖK részt vesz a Fegyelmit Előkészítő és a Fegyelmi Bizottság munkájában is. A DÖK joga, hogy az intézmény logóját felhasználva használati és emléktárgyakat készítsen. DÖK közössége Az intézményi DÖK osztályonkénti képviselőkből áll. Megválasztásuk vagy funkciójuk megerősítése a tanév elején, osztályfőnöki órán, csoportfoglalkozáson az osztály szavazata alapján történik. A tanév során ők képviselik az osztály érdekeit tanulókat érintő kérdésekben a DÖK gyűléseken. A választott vezetőknek fokozott a közösséggel szembeni felelőssége. A Diákönkormányzatnak lehetősége van az arra nem megfelelő képviselők visszahívását javasolni. A DÖK működtetése Az intézményi diákönkormányzat (DÖK) véleményét ki kell kérni a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdéseiben. Működését a DÖK Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. A tanulók nagyobb közössége alatt a tanulólétszám 25%-át + 1 főt kell érteni. A DÖK működését segítő pedagógus irányítja. 16

17 Tanórán kívüli foglalkozások A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény értelében az iskolának biztosítani kell, hogy a tanulók 16 óráig szervezett iskolai foglalkozásokon vegyenek részt. Elsősorban azok a tanulók vehetnek részt ezeken a foglalkozásokon, akik nem iskolaotthonos formában tanulnak. Amennyiben a tanuló nem kíván részt venni a délutáni szabadidős foglalkozásokon, a szülőnek (gondviselőnek) írásos kérelmet kell benyújtani az iskola vezetőjéhez. A tanulónak joga, hogy a tanulmányi munkához a tanítási órán kívül is segítséget kapjon (korrepetálás, felzárkóztatás, tehetséggondozás stb.). Ilyen irányú igényét az osztályfőnökének kell jeleznie, aki 10 munkanapon belül tájékoztatja a tanulót a lehetőségekről. A felzárkóztató foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola vezetője adhat. A fejlesztő foglalkozásokon a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján vesznek részt a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő tanulók, a részvétel kötelező. A tanulónak joga, hogy részt vegyen szakköri, sport- és diákköri csoportok munkájában illetve kezdeményezzék azok létrehozását (együttesen: tanórán kívüli foglalkozásokon). A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanév első két hetében lehet jelentkezni a meghirdetett feltételek szerint. A tanórán kívüli foglalkozások meghirdetése az iskola vezető-helyettesének feladata, a jelentkezéseket az osztályfőnöknek kell leadni. A tanórán kívüli foglalkozások a tanév végéig tartanak. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés után a tanuló köteles egy tanítási év időtartamának idejére a foglalkozáson részt venni. A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó vagy rendbontó tanuló az intézményvezető engedélyével a foglalkozásról kizárható. A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola nevelői óra és óra között szervezik meg. Az egész napos oktatásban részt vevők számára az órarend függvényében délelőtt is megszervezhetőek. Ettől eltérő időpontokról a szülőket előre értesíteni kell. A tanórákon kívüli, délutáni foglalkozásokon résztvevő tanulókért és programokért a szervezők a felelősek Hit- és vallásoktatás A tanulót nem érheti hátrány lelkiismereti meggyőződése, véleménye, kifejtett nézete miatt. A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 35. (1) bekezdése alapján az etika óra helyett választott hit- és erkölcstan oktatás megszervezése az intézmény feladata. A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény alapján az általános iskolákban kötelező etika óra helyett a szülők választhatják gyermeküknek az országgyűlés által elismert egyházak és azok belső egyházi jogi személye által folytatott hit- és erkölcstan oktatást, mely választása esetén és a tanulócsoport indítását követően az a tanuló számára kötelező tanórai foglalkozássá válik. A hit- és erkölcstan órára történő jelentkezés részletes szabályait a nevelés-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: EMMI rendelet) 14. (5) bekezdése, valamint a 182/A-182/B. -a állapítja meg. A szülők nyilatkozhatnak arról, hogy kötelező tanórai foglalkozásként gyermekük számára az etika oktatást, vagy valamelyik, az országgyűlés által elismert egyházak és azok belső egyházi jogi személye által folytatott hit- és erkölcstan oktatást választanak. A nyilatkozattétel egy lehetőség a szülők számára és nem 17

18 kötelezettség, ugyanis az EMMI rendelet megállapítja, hogy ha a szülő nem tesz nyilatkozatot, akkor az iskola a tanuló számára az etika oktatást szervezi meg. Abban az esetben, ha a szülő a gyermeke számára a hit- és erkölcstan oktatást választja, akkor szükséges, hogy az erre vonatkozó nyilatkozatával egyidejűleg önkéntes írásbeli adatkezelés hozzájárulást is átadjon az iskolának. Az adatkezelés jogalapja az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII törvény 5. (2) bekezdés a) pontja. Az önkéntes írásbeli adatkezelési hozzájárulással a szülő hozzájárul ahhoz, hogy az iskola a hit- és erkölcstan oktatásra vonatkozó írásbeli nyilatkozatát a hit- és erkölcstan óra megszervezése érdekében nyilvántartsa és ezt követően a gyermeke nevét és osztálya megnevezését továbbítsa a hit- és erkölcstan oktatást végző, országgyűlés által elismert egyházaknak vagy belső egyházi jogi személynek. Az adatkezelési feladatokat (adatfelvétel, adatrögzítés, adattovábbítás) az állami általános iskolák látják el. Az országgyűlés által elismert egyházak és azok belső egyházi jogi személyei az iskola igazgatójától kapják meg a tanulók adatait annak érdekében, hogy a jelentkezett tanulók számának és évfolyamának függvényében nyilatkozzanak, hogy vállalják-e az adott iskolában az érintett tanulók a hit- és erkölcstan oktatást. Gyermekek személyes adatait az iskolán és az érintett bevett egyházon és annak belső egyházi jogi személyén kívül további személyek nem ismerhetik meg, azok más személyeknek nem adhatók át, nyilvánosságra nem hozhatók. Az iskolák a tankerületi központokat csak az egyes, az országgyűlés által elismert egyházak és azok belső egyházi jogi személyei hit- és erkölcstan oktatásra kialakított tanuló csoportok létszámáról tájékoztatják június 30-áig, tehát a gyermekek személyes adatai és az egyes tanulók választásával érintett egyház megnevezése nem kerül a tankerületi központokhoz és a Klebelsberg Központhoz sem. Figyelemmel kell lenni arról, hogy a hit- és erkölcstan oktatásra vonatkozó választás minimum egy tanévre szól, továbbá arra, hogy választást minden év május 20-áig módosíthatja a szülő a következő tanévre vonatkozóan A jogorvoslati jog gyakorlása Minden konfliktust és problémát a keletkezése helyén kell megpróbálni orvosolni, akut jellege esetén a fokozatokat betartva lehet mind magasabb szint elé vinni. Amennyiben a diák diák konfliktus rendezése az érintettek között nem oldódik meg, az osztályfőnök elé kell vinni a problémát. Kifejezetten súlyos esetekben a végső fórum a vezetőség. Hasonló eljárású a diák tanár konfliktus, amelynek problémáit első lépcsőben a vezető-helyettes oldhatja meg. A tanuló az őt vagy az általa képviselt közösséget ért jogsérelem esetén végső esetben az intézmény vezetőjéhez intézett panaszlevélben kérhet segítséget, amelyre 30 napon belül választ kell kapnia. A tanulónak joga van jogai megsértése esetén eljárást indítani, a nyilvánosságot igénybe venni, az oktatási jogok biztosához fordulni A tanulók észrevételezési, javaslattételi és véleménynyilvánítási jogának gyakorlása A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül, vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola vezetőjéhez, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy a szülői szervezet képviselőjéhez fordulhatnak. A tanulói véleménynyilvánítás jogának gyakorlását segítő fórumok és eljárások az iskolában különösképpen a következők: 18

19 - szervezett és rendszeres belső közvélemény-kutatás, - rendszeres diákönkormányzati értékelés, A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőjével, nevelőivel vagy a szülői munkaközösség vezetőjével. Javaslataikra tizenöt napon belül érdemi választ kell kapniuk. A tanulónak joga van a szabad véleménynyilvánításhoz, amennyiben ezt jobbító szándékkal, mások jogait, önbecsülését nem sértve teszi. A szabad véleménynyilvánítás alapfeltétele a kulturáltan megfogalmazott mondandó. A tanuló az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilváníthat minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az intézmény működéséről. Meghatározott időnként szervezett formában közvélemény-kutatás és felmérés segítségével kell tájékozódni diákoknak és szüleiknek az oktató nevelő munkáról és az intézmény működéséről alkotott véleményéről Tanulók által kiválasztható tanítás nélküli munkanap Tanévenként egy tanítás nélküli munkanap programját a nevelőtestület véleményének kikérése mellett a DÖK állítja össze A tanuló és a kiskorú tanuló szülője tájékoztatásának egyes szabályai A tanulókat az iskola vezetője az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, iskolagyűléseken, illetve hirdetőtábla útján, az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők szóban és a tájékoztató füzeten (ellenőrző könyvön) keresztül, írásban tájékoztatják. Amennyiben a tanuló tájékoztató füzete (ellenőrző könyve) a pedagógus számára rendszeresen nem elérhető, a szülő irányába kötelező tájékoztatás más, az intézményvezető által elrendelt formában történik. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója a szülői szervezet vezetőségének ülésén minden tanév elején szóban, a bejárat mellett elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan írásban tájékoztatja. Az osztályfőnökök az osztályok szülői értekezletein a szülőket szóban tájékoztatják. A szülők és a tanulók saját jogaik érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola vezetőségéhez, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy a szülői szervezethez fordulhatnak. A tanulónak személyét és tanulmányait érintő kérdésekben tájékoztatást kell kapnia, ezért az osztályfőnökük jelenlétében joguk van tájékoztatást kapni a naplóban lévő osztályzataikról. A diák joga, hogy dolgozatát, annak beszedésétől számított két héten belül kijavítva és értékelve megtekinthesse, a témazáró dolgozatok kivételével hazavihesse. Ha a diák a javítás eredményét (a tanár hibájából) az értékelési határidő lejárta után ismerheti csak meg, jogosult eldönteni, hogy érdemjegye beszámítson-e a félévi, illetve év végi osztályzat megállapításába. A tanuló levéltitokhoz való jogát tiszteletben kell tartani. Intézményünk tanulóinak joga, hogy szociális ügyekben felkeressék a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst, lelki, egészségügyi problémáikkal az iskolapszichológust (amennyiben van) illetve a vezető-helyettest A tanulói jogok megismertetésének rendje A tanuló és a szülő joga, hogy megismerje a Házirendet. A Házirend ismertetésére a diákság számára a tanév első osztályfőnöki óráján, a szülő számára a nappali tagozaton az első szülői értekezleten kerül sor. A rövidített Házirendet minden osztályteremben ki kell függeszteni, és a beiratkozó tanulók számára át kell adni. A Házirend az intézmény honlapján is megtekinthető. 19

20 5.2. A tanulók kötelességei A tanulónak képességeinek megfelelően eleget kell tennie rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással tanulmányi kötelezettségeinek. A tanuló munkája a tanulás, melynek során az ismeretszerzés mellett fejlesztheti személyiségét, rendszerességet, pontosságot, önfegyelmet tanulhat. Ezt a munkát a képességei szerinti legjobb színvonalon kell végeznie. Minden tanuló köteles a nevelőtestülettől, az osztályfőnöktől, csoportvezetőktől vagy az általuk megbízott tanulóktól kapott feladatokat lelkiismeretesen ellátni, a tanítási órákon a szaktanárok utasításai szerint dolgozni, feladatait önállóan, időben elvégezni, ennek esetleges akadályát az óra elején haladéktalanul jelenteni. Minden tanuló kötelessége, hogy betartsa a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások és az intézményi szabályzatok előírásait. A tanulónak részt kell vennie a kötelező és a választott foglalkozásokon, valamint az intézmény Pedagógiai Programjának végrehajtásához szükséges nem tanóra keretében megvalósuló foglalkozásokon. A tanuló kötelessége, hogy a pedagógus felügyelete mellett részt vegyen az iskolai közösségi élet szervezésével kapcsolatos feladatok ellátásában. Ilyen feladatnak minősül a saját környezetének és a foglalkozási helyeknek a rendben tartása, foglalkozások, rendezvények, tanítási órák előkészítése. Minden tanuló feladata, hogy az intézmény rendjére, tisztaságára vigyázzon, maga után az intézmény udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon. A tanulónak tiszteletben kell tartania az intézmény vezetőinek, tanárainak, alkalmazottainak és tanulótársainak emberi méltóságát és jogait. A tanuló kötelessége, hogy megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az intézmény létesítményeit, felszereléseit. A pedagógus általa készített pedagógiai eszközök tanórai használatát és beviteli szabályát, az iskola SZMSZe tartalmazza. A tanuló kötelessége továbbá: Az ellenőrző könyvet a tanuló minden órára köteles magával vinni, és a kapott osztályzatokat haladéktalanul az ellenőrzőbe beírni. Az érdemjegyeket havonta, a bejegyzéseket a beírást követő napra a szülővel alá kell íratni. Az ellenőrző elvesztését az osztályfőnöknek kell bejelentenie, és a tanulónak újat kell vásárolnia. A tanuló a tanítási órák, vizsgák, beszámolók, stb. alatt köteles kikapcsolni a mobiltelefonját. A tanuló az illetékes pedagógus útmutatásai alapján - a baleset- és vagyonvédelmi szabályok megtartása mellett - köteles részt venni a tanítási órák és intézményi rendezvények előkészítésében és lezárásában. (pl. hetesi teendők ellátása, stb.) A tanulók havi egy alkalommal kötelesek a számukra kijelölt tanterem takarításában részt venni. Az udvaron és az iskola környékén heti rendszerességgel szemétgyűjtést végeznek. A tanuló köteles a tanár által előírt felszerelést a tanórákra magával vinni. Testnevelés órán a tanuló köteles az intézmény által előírt felszerelésben részt venni az órán. Ha kötelezettségének nem tesz eleget, azáltal a testnevelés óra követelményeit nem teljesíti. Második alkalommal történt kötelezettség mulasztás esetén a szaktanár írásban értesíti a szülőt, és felhívja figyelmét a tanuló magatartásának következményeire. A tanuló ez irányú kötelességmulasztásai esetén az adott órai teljesítménye elégtelennek is minősülhet, amennyiben az adott órán számonkérés történik. A tanuló kötelessége, hogy az iskolai ünnepélyeken, rendezvényeken az előre megbeszéltek szerinti ünnepélyes ruhában jelenjen meg. Lányoknak: fehér blúz, fekete szoknya vagy nadrág. Fiúknak: fehér ing, hosszú fekete nadrág. 20

21 5.3. Tanulói felelősökkel kapcsolatos szabályok Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek: osztályonként két-két, kisebb létszámú osztályban egy hetes heti váltásban. A heteseket az osztályfőnökök jelölik ki. A hetesek feladata minden tanítási óra előtt megszámolni a hiányzó tanulókat, és a hiányzásról jelentést tenni az órát tartó pedagógusnak. Ha a pedagógus nem jelenik meg az órán a becsöngetés után maximum öt perccel, jelentik a tanári szobában. Gondoskodnak a tábla tisztaságáról, a megfelelő krétamennyiségről, a tanterem szellőztetéséről és tisztaságáról. Amennyiben a tanterem berendezési tárgyaiban rongálásra utaló jeleket észlelnek, jelentik az órát tartó pedagógusnak, a folyosói ügyeletet teljesítő pedagógusnak vagy az iskolavezetésnek. A hetesek munkáját az osztályfőnökök értékelik, a jó munkát jutalmazzák, a hanyag ellátást büntetik. 6. A SZÜLŐ JOGAI Az iskolában tanuló diákok szüleinek joga, hogy osztályképviselőt küldjenek az iskolánkban működő szülői munkaközösség üléseire. Fogadóórákon kérdéseivel, problémáival felkeresse a tanárokat, az intézményvezetést. Gyermeke osztályzatait az osztályfőnök jelenlétében az osztályozónaplóban megtekinthesse, illetve a témazáró dolgozatokat fogadóórákon megtekinthesse. Minden év májusában tájékoztatást kapjon a következő tanévre előírt tankönyvekről és segédeszközökről. Kérje, hogy gyermeke magántanulóként folytassa tanulmányait. A kiskorú tanuló szülőjének írásbeli nyilatkozatát be kell szerezni minden olyan döntéshez, amelynek következtében a szülőre fizetési kötelezettség hárul. A szülő írásbeli nyilatkozata szükséges a tanulói jogviszonyt érintő, tanórai foglalkozáson való részvétel alóli felmentéssel, az egyes tárgyak alóli mentesítéssel, tárgyak felvételével kapcsolatos kérdésekben is. 7. EGYÉB RENDELKEZÉSEK 7.1 Napközis/Tanulószobai felvétel iránti kérelmek elbírálási elvei A napközi otthonba és a tanulószobába történő felvétel a szülő kérésére történik. A napközi otthonba és a tanulószobába tanévenként előre minden év májusában, illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke tanulószobára való elhelyezését. Amennyiben a napközis vagy tanulószobai csoportok létszáma meghaladná a közoktatási törvényben előírt létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók: - akiknek mindkét szülője dolgozik, vagy elvált szülők gyermeke és a szülő dolgozik, - akiknek szülője tartósan beteg, és emiatt nem tudja ellátni a gyermeke felügyeletét, - akivel közös háztartásban olyan tartósan beteg hozzátartozó él, akinek ellátásáról a tanuló családjának kell gondoskodni, - akiknek szociális helyzetében hirtelen bekövetkezett változás történik (baleset, haláleset, válás, stb.) 7.2. A Házirend felülvizsgálatának, módosításának eljárási rendje A Házirend módosítására az egyes szakmai munkaközösségek és a DÖK vezetőségének tagjai minden tanév május 31-ig tehetnek javaslatot, amelyet írásban az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani. A módosító javaslatot az intézményvezető terjeszti a nevelőtestület elé a tanév végi értekezleten. A Házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A Házirend módosított és dátummal ellátott szövegét a nevelőtestület képviselője, a DÖK képviselője, a Szülői Közösség képviselője, Intézményi Tanács képviselője írja alá. A módosított Házirend az elfogadását követő tanév első napján lép életbe 21

22 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Ez a Házirend 2017.szeptember 01. napján az intézmény fenntartójának jóváhagyásával lép hatályba és visszavonásig érvényes. A Házirend elfogadásakor a Diákönkormányzat, Intézményi Tanács és a Szülői Közösség egyetértési jogot gyakorolt. A Házirendet nyilvánosságra kell hozni: A Házirend egy példányát - a közoktatási törvény előírásainak megfelelően - az iskolában történő beiratkozáskor a tanulónak, illetve a szülőnek át kell adni. A Házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük: a tanulókkal osztályfőnöki órán a szülőkkel szülői értekezleten. A Házirend egy-egy példányát el kell helyezni: az intézmény irattárában, az intézmény könyvtárában, minden osztályfőnöknél, az intézmény vezetőjénél, az intézmény vezető-helyettesénél, a diákönkormányzatot segítő tanárnál, az intézmény honlapján. 22

23 MELLÉKLETEK 1. számú melléklet ISKOLAI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK [Házirend 3.3 pontjához] 1.1. Védő, óvó előírások, amelyeket a tanulók egészsége, testi épsége védelmében az iskolában való tartózkodás során meg kell tartani A legfontosabb rendszabályok e körben a következők: A tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, az elvárt és tilos magatartásformákat a szorgalmi idő megkezdésekor, valamint szükség esetén (pl. osztálykirándulás) életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni kell. Az ismertetés tényét a haladási naplóba, az első osztályfőnöki óra anyagaként dokumentálni kell. Azoknál a tantárgyaknál, ahol a baleseti veszélyforrások fokozottabban fennállnak (technika, testnevelés, fizika, kémia, számítástechnika), a pedagógus köteles az első tanórában a tanulókat tájékoztatni a szaktárgy sajátosságaiból adódó veszélyhelyzetekről és azok megelőzési módjáról. A menekülési tervet és a rendkívüli esemény előfordulásakor a teendőket a veszélyhelyzeti cselekvési terv tartalmazza. Az iskola területén és közvetlen környékén, illetve a szervezett tanórán kívüli foglalkozásokon tudatmódosító szereket fogyasztani, valamint dohányozni szigorúan tilos. A tanulókat érintő rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás formái, megszervezésükkel kapcsolatos eljárás: Az iskolaorvossal és az iskolai védőnővel a rendszeres kapcsolattartás az SZMSZ-ben foglaltak alapján az iskolavezetés feladata. Az iskolában a rendszeres egészségügyi felügyeletet az iskolaorvos és a védőnő biztosítja saját feladatellátási helyükön. Feladatuk a szűrővizsgálatok, orvosi vizsgálatok (súly-, magasság- és vérnyomásmérés, látás-, hallás- és ortopédiai vizsgálat), oltások előkészítése, valamint preventív jellegű előadások megszervezése különböző korcsoportok számára. A tanulók részvétele a vizsgálatokon kötelező. A vizsgálatokról előzetesen és az azok során felmerülő problémákról a szülők értesítést kapnak. A tanulók csoportos fogászati szűrővizsgálata és kezelése a területileg illetékes fogászati rendelőben évente, szorgalmi (tanítási) időben történik. A szűrővizsgálaton való részvételt, valamint annak ideje alatt a tanulók felügyeletét a nevelési-oktatási intézmény biztosítja. A szakorvosi vélemény figyelembevételével az iskolaorvos a tanulókat gyógytestnevelés foglalkozásokra utalhatja, amelyeken a részvétel kötelező A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatot ellátó személy és elérhetőségének meghatározása, közzététele A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat az iskolában az intézményvezető által e feladatokkal megbízott pedagógus látja el, aki előzetes megbeszélés alapján mind a szülők, mind a tanulók rendelkezésére áll. Amennyiben nincs az iskolában ilyen munkakört betöltő személy, az osztályfőnökök kiemelt figyelemmel végzik el az ezzel kapcsolatos feladatokat. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott pedagógus elérhetőségét, fogadóóráját az iskola információs csatornáin (tanári hirdetőfal, faliújság, honlap) megfelelő módon nyilvánosságra kell hozni. 23

24 Szükség esetén, hatás- és feladatkörébe tartozó esetekben az iskolai pszichológus, a fejlesztőpedagógus, a gyógypedagógus (konduktor) és a logopédus is bekapcsolódik a problémák megoldásába Baleset-megelőzési előírások, baleset esetén teendő intézkedések Minden tanév alakuló nevelőtestületi ülésén a pedagógusokkal, első tanítási nap osztályfőnöki foglalkozásain a tanulókkal ismertetni kell az iskolai baleset- és tűzvédelem legfontosabb szabályait. Az iskola területén mindenki köteles úgy viselkedni, dolgozni és környezetét kialakítani, hogy senkinek ne tegyen ki élet- vagy balesetveszélynek, ne okozzon balesetet. Minden tanulónak biztosítani kell a szünetekben való mozgási lehetőséget. Az öltözőkbe a tanulók csak az előző osztály távozása után mehetnek. A balesetek elkerülése érdekében az épületben szaladgálni, balesetveszélyes játékokat (labdázás, ugrókötelezés, gördeszkázás stb.) játszani, az udvaron a kerítésre, fára és a sporteszközökre mászni tilos. Az iskola udvarán kavicsokat, köveket dobálni, az ablakokon, a lépcsőről bármit ledobni tilos. Az iskolában a jobbkéz szabály szerint kell közlekedni. Elektromos eszközöket a tanulók csak pedagógus vagy más iskolai alkalmazott engedélyével és felügyeletével használhatnak. A balesetet azonnal jelenteni kell a leggyorsabban elérhető pedagógusnak. A sérültet megfelelő ellátásban kell részesíteni, súlyosabb esetben a szakorvosi rendelőbe kell kísérni vagy mentőt hívni. A sérülés körülményeiről, a sérült ellátásáról az osztályfőnöknek vagy akadályoztatása esetén más érintett pedagógusnak a szülőt tájékoztatni kell. A tanulóbaleset tényét, körülményeit jogszabályban foglaltaknak megfelelően jegyzőkönyvben kell rögzíteni. 24

25 2. számú melléklet AZ ISKOLÁHOZ TARTOZÓ LÉTESÍTMÉNYEK, HELYISÉGEK ÉS ESZKÖZÖK HASZNÁLATI RENDJE 2.1. A könyvtár használati rendje Az iskolai minden tanulója a könyvtárba történő beiratkozás után lehet tagja az iskolai könyvtárnak, és a kifüggesztett nyitvatartási időben igénybe veheti a könyvtári szolgáltatásokat: kölcsönzés, helyben olvasás, a kézikönyvtár használata, olvasói tájékoztató. A könyvtári tagság kiiratkozásig vagy a tanulói jogviszony megszűnéséig tart. A könyvtár használatától eltilthatók azok a tanulók, akik a könyvtárban nem megfelelő magatartást (hangoskodás, rendzavarás, könyvtári eszközök, berendezések megrongálása) tanúsítanak, és fegyelmi büntetésben részesíthetők vagy fegyelmi eljárás kezdeményezhetők ellenük. A könyvtárba ételt, italt, illetve kabátot bevinni szigorúan tilos. Kölcsönzés Egy tanuló egyszerre öt könyvet kölcsönözhet ki, a kölcsönzés ideje három hét. A kölcsönzési időt kérésre meg lehet hosszabbítani, ha a könyv hiánya nem okoz zavart a kölcsönzésben. Azokat a tanulókat, akik a szóbeli és írásbeli felszólítások ellenére sem hozzák vissza a megadott határidőre a kikölcsönzött dokumentumokat, kizárásra kerülnek a további kölcsönzésből. Ez a tiltás a dokumentumoknak a könyvtárba történő visszakerüléséig tart. A kézikönyvek kölcsönzése korlátozott, ezeket elsősorban helyben lehet használni. Indokolt esetben el lehet térni ettől: tanulmányi versenyekre való felkészüléshez, kiselőadás, házi dolgozat írásához egy-egy napra vagy hétvégére könyvtári engedély birtokában haza lehet vinni a kézikönyveket. Multimédiás dokumentumokat (CD, DVD) tanulók nem kölcsönözhetnek. A végzős tanulók az utolsó tanítási héten (ballagás hetében) kötelesek visszahozni a kikölcsönzött könyveket. Az alsóbb éves tanulóknak a tanév utolsó hetében kell visszahozniuk a kikölcsönzött könyveket, de lehetőségük van a nyári szünetben való önálló tanuláshoz korlátozott mennyiségben könyvet kölcsönözni (pl. kötelező olvasmányok). Ezekkel a dokumentumokkal a következő tanév első hetében kötelesek elszámolni. Azok a diákok, akik tankönyveket kölcsönöztek, a tanév végéig tarthatják maguknál könyveket, de ha az adott tantárgyból osztályozó vizsgát kell tenniük, arra az időszakra újból kikölcsönözhetik a tankönyveket. Helyben használat A nyitva tartás ideje alatt lehetőség van a helyben történő olvasásra, a kézikönyvek (lexikonok, enciklopédiák) használatára. Kártérítés A tanuló köteles a könyvtári dokumentumokra és azok állagára vigyázni, az okozott kárt megtéríteni. Az elveszett dokumentumokat a kölcsönző köteles pótolni a könyv másik példányával. Ha ez nem lehetséges, akkor a pótlás költségeit kell megfizetni. A számítógépek használata A könyvtárban elhelyezett számítógépeket csak külön engedéllyel rendelkező diákok használhatják. A könyvtárban elhelyezett számítógépek kizárólag munkára, tanulásra és levelezésre vehetők igénybe. Ellenkező esetben a használat megtiltható, a könyvtári tagság megszüntethető, fegyelmi büntetésben részesíthető a tanuló vagy fegyelmi eljárás kezdeményezhető vele szembe. 25

26 Egy számítógépnél legfeljebb ketten ülhetnek. Beszélgetni, mások munkáját, a könyvtár rendjét bármilyen módon zavarni tilos. Az eszközök sérülését vagy hiányát a könyvtáros tanárnak azonnal jelenteni kell. Tilos idegen programot felmásolni, telepíteni és a gépen lévőket törölni, uninstalálni. A számítógépről és a monitorról nem szabad eltávolítani a címkéket. A gépek között a perifériák nem cserélhetők. A program futása alatt a számítógépet kikapcsolni, RESET gombot alkalmazni szigorúan tilos. A számítógépek meghajtóit, mappáit tilos átnevezni, megosztani A tornaterem és a sportudvar használati rendje Becsengetéskor a tanulók az öltözőben átöltözve, csendben várják a szaktanárt. A tornateremben csak a testnevelő tanár vagy az arra kijelölt tanár felügyelete mellett tartózkodhatnak a tanulók. Testnevelés órán és sportfoglalkozásokon a tanulóknak - az utcai ruházat helyett - sportfelszerelést (pl.: tornacipő, váltócipő, edzőcipő, fehér póló, fehér trikó, tornanadrág,) kell viselniük. A termekben csak tiszta és a padlót nem színező sportcipő használható. A testnevelés órákon és sportfoglalkozásokon karórát, gyűrűt, nyakláncot és egyéb balesetveszélyes tárgyat viselni szigorúan tilos. Balesetvédelmi okokból tilos a rágógumizás. A tanulók kötelesek a felszerelésüket, még alkalmankénti felmentés kérése esetén is magukkal hozni. A felmentett tanuló a testnevelő tanár által kijelölt helyen tartózkodik az óra teljes időtartama alatt, amennyiben ezt nem tartja be, igazolatlan órát kap. Az állandó felmentett, a részlegesen felmentett, a gyógytornára utalt tanulók szeptember végéig felmentésükről az iskolaorvosi igazolást átadják a testnevelő tanárnak. Esetenkénti felmentést a testnevelő tanár adhat szülői írásbeli kérésre vagy iskolaorvos javaslata alapján. Az állandó felmentéssel rendelkező tanulóknak nem kell jelen lenniük az órákon, ha az az első vagy az utolsó. A sportszerek csak az óravezető tanár utasítása és felügyelete mellett használhatók, onnan el nem vihetők. A tornaterem, sportudvar és az egyéb felszerelési tárgyak csak rendeltetésszerűen használhatók. A nem rendeltetésszerű használatból eredő károkat a tanulók kötelesek megtéríteni. Az adott sportkörök munkáját a felelős tanár irányítja, egyedül senki nem használhatja a létesítményeket. A testnevelés szertárból sporteszközt csak a tanár engedélye alapján lehet elvinni. Iskolai versenyekre, rendezvényekre kiadott szerelést, sporteszközt a szaktanárral megbeszélt időpontig vissza kell hozni. Az öltözők ajtaját a tanórai foglalkozások idejére be kell zárni. Az öltözőben hagyott értéktárgyakért az iskola nem vállal felelősséget. A tanuló kötelessége, hogy értékeit az öltözőben ne hagyja, adja át megőrzésre a nevelőnek. A tornatermekben csak az órán részt vevő tanulók tartózkodhatnak. A tornatermekbe ételt, italt bevinni és fogyasztani szigorúan TILOS. 26

27 2.3. Az informatika szaktanterem használati rendje Az informatika szaktanterem, illetve az ott található eszközök a tanulók és tanárok informatikai műveltségének fejlesztését szolgálják. Ennek értelmében a szaktanterem, a fenti személyek számítástechnikai és informatikai műveltségét fejlesztő tevékenységek céljára használható fel, az alábbi módokon: a) órarendszerinti informatika órákon, b) felzárkóztató, tehetséggondozó órákon, c) számítástechnika szakkör keretében, d) egyéb szervezett tanfolyamok keretében. A tanulók a szaktanteremben csak tanár felügyelete mellett tartózkodhatnak. Az óra elején csak tanári utasításra szabad bekapcsolni a gépeket, és azonnal jelenteni kell az esetlegesen észlelt hibákat. Tanév elején a szaktanár vezetésével meghatározásra kerül a számítástechnika szaktanterem ülésrendje, mely egy tanévig érvényes. A kijelölt számítógép üzemeltetésért, használatáért az ülésrend alapján az adott tanuló a felelős. Csak indokolt esetben és szaktanári engedéllyel lehet megváltoztatni az ülésrendet. A szaktanteremben elhelyezett eszközöket kizárólag rendeltetésüknek megfelelő módon szabad használni. Minden felhasználó törekedjen a teremben található bútorok és számítástechnikai eszközök állagának megőrzésére. Szándékos károkozás esetén a károkozó anyagi felelősségre vonható. A foglalkozások kezdetekor észlelt, illetve az eszközök használata közben keletkezett hibákat a tanuló jelentse be a tanárnak, vagy a rendszergazdának. A számítástechnikai berendezéseket szétszedni tilos, bontott állapotú számítógép használata nem engedélyezett. Hordozható adattárolók használata tanári engedélyhez kötött. A számítógépre telepített oktatási szoftverek beállításait megváltoztatni és illegális szoftvereket telepíteni szigorúan tilos. A számítógépeket csak a szaktanár által kijelölt feladatok elvégzésére használhatók. Ellenkező esetben szaktanári figyelmeztetés adható és fegyelmi eljárás kezdeményezhető a tanulóval szemben. A szaktanteremben étkezni, oda ételt és italt bevinni szigorúan tilos. Minden tanulónak kötelessége a tantermet a szabályzatnak megfelelően használni. 27

28 28

29 29