AZ ESZTERGOMI TÖRTÉNETE FEREN CES TEMPLOM

Átírás

1 AZ ESZTERGOMI FERENCES TEMPLOM TÖRTÉNETE FEREN CES TEMPLOM ESZTERGOM, 1987

2 DEZSÉNYI AN DRÁS HENRIK AZ ESZTERGOMI FERENCES TEMPLOM TÖRTÉNETE FEREN CES TEMPLOM ESZTERGOM, 1987

3 Lektorálta: D R. H U SZ Á R IM R E P. JE R O M O S IS B N K iad ja: az Esztergomi Ferences Templom. Eng. sz.,: Á E H /1986. Felelős kiadó: Dezsényi András Henrik templomigazgató Műszaki szerkesztő: Szölgyémi Tamás. A fotókat készítette: Lencsés Tamás 2600 db sz. Ságvári Endre Nyomdaipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet. Felelős vezető: N agy Lajos igazgató

4 Az esztergomi Szent Anna tiszteletére szentelt ferences templom története és oltárainak ismertetése azzal a szándékkal készült, hogy maradandó emléket nyújtson mindazok kezébe, akik templomunkat meglátogatják, és egyben emlékeztessen a ferencesek ez új templomba történt 270 éves bevonulási ünnepségére.

5 A ferences templom történetének megírásához felhasznált forrásmunkák 1. A z esztergomi ferences rendház História Domus -a. 2. Dr. Takács Ince O FM cikke az 1948-ban megjelent Provincia Mariana Schematismusából. 3. Dr. Balanyi G yörgy: A magyar ferencesek története. 4. Dr. Huszár Imre P. Jerom os: Az esztergomi ferences gimnázium története. 5. Dr. Karácsonyi János: Szent Ferencz rendjének története Magyarországon ig I. és II. kötet (Budapest, 1923.) 6. Dr. Prokopp G yula: Régészeti topográfia V. kötet. 7. Dr. Eszterle Péter: Mikor jöttek a ferencesek Magyarországba és hol épült első kolostoruk? (Esztergom, 1925.)

6 A ferences templom megépülésének és a ferencesek bevonulásának előzményei, rövid áttekintése A ferences történeti hagyományok és feljegyzések szerint már Szent Ferenc idejében vándoroltak fia i, a ferencesek Magyarországra. Ez 1222 és 1224-re tehető. A források alapján II. Endre király assisi Szent Ferenc követőit, a ferenceseket 1228-ban telepítette le. Esztergomban, a királyi városban volt a rend első temploma és kolostora hazánkban. Az évi rendi káptalan már önálló tartományt alakított Esztergomi Provincia néven. Első templomukat a tatár felégette. IV. Béla családtagjaival együtt maga is a ferences harmadik rend tagjainak sorába lépett, és 1248-ban, a tatárjárás után a Segítő Szűz tiszteletére újjáépíttette az elpusztult rendházat és kolostort, melyet feleségével, Laszkarisz M áriával és Béla fiával temetkezési helyéül választott. E templom a belvárosi plébánia közelében állott, jelenleg feltárásra vár. Ebben a templomban hirdették Isten igéjét: Temesvári Pelbárt ( ), Laskai Osvát ( ) írók és Tömöri Pál ( f i 526) aki később kalocsai érsek lett és Mohácsnál, mint a magyar hadak fővezére hősi halált halt. Temesvári Pelbártot Európa-szerte ismerték; munkái óriási könyvsikert jelentettek. A középkorban készült el a Vízivárosban a Szent László tiszteletére épült templom és kolostor. J f J ± ftt-b en a török uralom alól Sobieski János segítségével felszabadult város első lelkipásztorai a ferencesek voltak ben ismét felépítették a Vízivárosban a ferencesek számára a templomot és kolostort, ezúttal fából. A törökök kiűzése után a várfalakon kívül nem volt templom. Széchenyi György érsek segítségével a régi nyomokon építették újjá a vízivárosi, majd a mostani kolostort. A város 1697-ben, a falakon kívül, területet ajánlott fel a ferences templom és kolostor megépítésére. Három év múlva, 1700-ban elhelyezik a templom alapkövét. 5

7 A mai ferences templom felépülésének körülményei Az új ferences templom építése azért vált szükségessé, mert amikor a város október 28-án felszabadult a török elnyomás alól, megindult az élet. A lakosság egyre növekedett, ezért a lelkipásztori teendők elvégzése is mind több ferences atya munkáját kívánta. A Városi Tanács 1697-ben, az alapkőletétel előtt hívta meg a ferenceseket a mostani belvárosba, amely akkoriban a város falain kívülre esett. Esztergom városa telket adományozott a templom- és kolostorépítéshez. A ferences templom építésének, segítői, jótevői: A város adományain kívül Gróf Széchenyi György érsek, a ferencesek letelepítését segítve 1690-ben rajnai frankot adományozott a templomépítéshez. A másik nagy segítő: Kucklánder Ferenc Ferdinánd volt. (A História Domus szerint 1719-es halála után a Jézus Szíve oltár dobogója alatt temették el.) Kucklánder Ferenc Ferdinándné volt az 1718-ban épült Lorettói kápolna építtetője. A kápolnát temetkezési helyéül építtette január 28-án halt meg, és a kriptában nyugszik. 6

8 A ferences templom részletes története 1700-tól Bár a ferences templom alapkövét 1700-ban tették le, de a kuruclabanc háború miatt a templom fala csak 1 méter magasra épült. Ezután az 1703-as Rákóczi-szabadságharc nyolc évre elodázta a templom további építését ban a harcok következtében 300 ház vált a tűz martalékává, de mivel a templom fala csak 1 méter volt, elkerülte a pusztulást ban, a harcok befejeztével a templomépítés már oly gyorsan haladt - a jótevők és a nép adományaiból hogy ez év október 4-én, Szent Ferenc ünnepén az elkészült templomhajót Illés János esztergomi kanonok megáldotta június 13-án megyére szóló ünnepséggel átadták a templomot és a kolostort, amelybe ezen a napon vezették be a ferenceseket. A kolostorban legalább 20 felszentelt ferences pap misézett naponta között teljesen kész lett a vízivárosi templom és kolostor, melyet már kőből építettek, és a Szent Kereszt tiszteletére fel is szenteltek között készült el a templom hajójához csatlakozó szentély. A munka során a templom boltozatát is átépítették. A templomhajó építése Lucas de Schram trieri származású építész és festőművész nevéhez fűződik ban megkezdték a torony építését. Mai sisakjának formáját a múlt században nyerte el, Simor János kívánságára. A templomtorony magassága: 51 méter ban a szentély kevés változtatásával készült el a ma is álló főoltár. A főoltár képét ugyancsak a trieri származású Lucas de Schram festette, aki később Sopron városában telepedett le, és ott is halt meg. A főoltár Szűz Máriát ábrázolja Szt. Annával és Szt. Joachimmal október 5-én ünnepélyesen konszekrálta a templomot Rudnai Sándor esztergomi érsek. Ezidőben készült el a tabernákulum és a Szentségház is. A főoltárba Szt. Gaudiosus és Szt. Bonosa ereklyéit helyezték el. 7

9 1838. március 13-án a templomot és a kolostort elöntötte az árvíz. Ekkor a templom boltozata olyannyira megsérült, hogy új boltozat felépítése vált szükségessé. A templom külső falait is támpillérekkel erősítették meg ban elkészültek a templom belsejét díszítő keresztúti stációk, melyeknek megfestése Simon Ferenc munkája ben a templom belső arculata a renoválások miatt jelentős változásokon ment keresztül. Mégis inkább az e s belső felújítások hozták meg a legnagyobb átalakulást. A templomba még ben bevezették a villanyáramot. Az es felújítások során a főoltár két oszlopot, a felső rész koronát kapott. A mellékoltárok mai helyükre kerültek. A Szent Ferenc és Szent Antal oltár képei helyébe most Rifesser József grődeni famíves szobrot faragott, s ezek díszítik az oltárokat. A bejárattól balra ebben a században állították fel a Szenvedő Jézus oltárt, jobbra pedig a Lourdes-i oltárt. A belső felújítások során a ma is használatos padozattal váltották fel az 1827-ben készült padokat. Megfestették a mennyezet al secco képeit (másolatok Szent Ferenc életéből), és elkészültek a később második világháborúban elpusztult figurális ablakok is. A festéseket és aranyozásokat Juhari Károly nyitrai templomfestő végezte. A templom festése alatt az istentiszteletekre a rendház ebédlőjében került sor. Az újonnan kifestett templomot november 29-én, Advent 1. vasárnapján P. Olsóvszki Mansvét akkori ferences tartományfőnök számos hívő jelenlétében megáldotta. A régi orgona helyébe P. Pethő Lénárd ferences atya és Geyer József orgonaszakértő tervei szerint a Rieger cég új orgonát készített. A három játékasztalú, harminc változatú új orgona mellé ekkor készült el a kórus is, összes berendezésével. Az orgonát október utolsó vasárnapján dr. Serédi Jusztinián akkori hercegprímás, esztergomi érsek felszentelte. A kórus Szeplőtelen Fogantatást ábrázoló színes ablakát az jubileumi évben Kontuly Béláné készítette tól kezdve folyamatosan történik a templom állagvédelme és javítása ben a templom tetőzetének teljes átfedésére, majd a külső falak teljes renoválására került sor ben helyrehozták a II. világháborúban beomlott Kucklánder kápolna boltozatát. A restaurált kápolnát Schwarz-Eggenhofer Artúr akkori apostoli kormányzó megáldotta. Ezekben az években került sor a gyóntatófolyosó festésére, az orgona általános javítására, illetve a 250. évfordulóra a hangerősítő berendezés felszerelésére is. A ferencesek templomba-vonulásának 250. évfordulójára - a 8

10 II. Vatikáni Zsinat határozata értelmében - kialakították az új liturgikus teret a szentélyben. A bevonulás 250. évfordulójára február 1 1 -én emlékeztünk. Az ünnepi szertartást Schwarz-Eggenhofer Artúr apostoli kormányzó tartotta, a szentbeszédet Vajay István általános helynök mondta. A második világháborúban légnyomás következtében elpusztultak a templom figurális üvegablakai. Ezek helyett még 1946-ban elkészítették a külső védőablakokat, de a belső, színes ablakok pótlására csak ben került sor ben konzerválták a Kucklánder kápolnában újonnan feltárt freskókat ben a templom boltozatán keletkezett repedéseket is helyreállították. Ebben az évben a templom toronysisakjának festése is végbement, bár a templom tetőzetének teljes javítására csak 1972-ben került sor. Esztergom 1000 éves fennállásának évében, 1973-ban a templom új homlokzatot kapott, és lefestették a szentély mögötti külső falat is ben, a templom kifestése előtt korszerűsítették a villanyhálózatot, a hangerősítő berendezés vezetékeit a falba helyezték. A templom festése még 1978 tavaszán kezdődött, és november 28-ra annyira elkészült, hogy dr. Lékai László bíboros-prímás, esztergomi érsek a kifestett templomot megáldotta. A templom festése és aranyozása Halmai Lajos esztergomi templomfestő munkája. Az es években a templom szentélyének boltozatára festett porciunkulai jelenet, illetve a templom hajójában a Szent Ferenc életéből álló nyolc kép, továbbá az oldalfalakon levő olajfestmények az évek során annyira megrongálódtak, hogy az O M F ezek megsemmisítése mellett döntött. A párkányokon levő arany vonalakat és az egyszerű kifestést meghagyták, a főoltárt teljesen renoválták, és a mellékoltárokat megtisztították ban a torony lefestése került sorra, továbbá kisebb belső javítások mentek végbe ben Szent Ferenc születése 800. évfordulója alkalmából a templomot P. John Vaugh, a Rend generálisa megáldotta, és az atyákkal együtt misézett. Szent Erzsébet 750 éves jubileumát háromnapos ájtatosság keretében ünnepeltük. Az ünnepi misét november 19-én Turányi László provikárius tartotta ben került sor a templom harangjainak villamosítására. A templom tornyának teljes felújítási munkái 1985-ben kezdődtek. Mind a toronysisak festése, mind a szellőzőablakok teljes felújítása sorra került. A templom szentélye mögötti falat áprilisára festették át.

11 A Magyar Katolikus Szemle írása a ferencesek Esztergomi-belvárosi bevonulásáról A ferencesek 1717-ben mintegy tízezer ünneplő hívő részvétele mellett vonultak be belvárosi templomukba és kolostorukba. A menetben elől a Várbeli lovas és gyalogos katonaság, majd mögöttük a Céhtestületek, zászló alatt, zeneszóval haladtak. A kordaviselő Atyafiak égő gyertyákkal és Szent Ferenc szobrával jelentek meg. A z egész menet alatt az ifjúság karban énekelt. A Városi Tanácshoz érve kifeszített, fehér zászlót lobogtattak annak jeléül, hogy IV. Béla is SU B V E X IL L O vezette be a ferenceseket Esztergomba. A fehér zászló egyik oldalán a Boldogságos Szűz képe, alatta a város címere, a másik oldalon Szt. Ferenc stigmatizált képe, a Rendtartomány címerével, s a Szent Ferenc Testvéreinek betelepítésével boldogítja a várost felirattal volt látható. A Városi Hatóság után az egyházi énekesek és muzsikusok, majd a szerzetes és világi papság vonult a kereszt alatt. Mindkét oldalon zászlót vittek, az egyik Kapisztrán Jánost ábrázolta, amint V. Miklós Magyarországra küldi a török ellen. A másik Savoyai Jenő herceget tüntette fel, amint az Oltáriszentség vételével erősíti meg magát a diadalokra. A Szentséget vivő pap után a menetet a 600 koszorús lányból álló sereg zárta be. Az asszonyok eltérő nyelvük szerint hármas csoportra oszlottak és a Boldogságos Szűz szobrát vitték szent énekek zengése között. (Dr. Nagy Béni: A ferencesek Magyarországon. Kát. Szemle X IX. kötet, 470. oldal.) 10

12 A ferences templom oltárainak ismertetése A templom főoltára A templom szentélyének építése idején, között készült. Legfelső részén a ferences címer helyezkedik el, két kéz közé beékelődő kereszttel, amely Krisztus és Szent Ferenc kezét jelképezi. Alatta a Szentháromságot ábrázoló háromszög, lejjebb pedig a ferencesek által terjesztett Jézus monogram: IFIS található. A főoltárkép a X V II. században készült, Lucas de Schram trieri festő és építész művészi alkotása. A kép főalakja Szent Anna, a templom védőszentje ülő helyzetben, amint az előtte térdeplő leányát, Máriát oktatja. A háttérben a kép harmadik főalakja Szent Joachim, halványabban látható. A képen 12 különböző nagyságú angyal helyezkedik el. Az oltár, valamint a négy tartóoszlop, oldalt két angyallal, fából készült. Az oszlopok műkő alapon állnak, alattuk a négy evangélista: Szent Máté, Szent Márk, Szent Lukács, Szent János arcképével. A főoltár az 1978-as templomfestés alkalmával nyerte el mai alakját. Eltűnt a tabernákulum fölötti szentségtrónus, helyébe a kereszt került két csigakiképzésű fa és középen aranyozott lángnyelvvel. A Jézus Szíve oltár A X X. században készült. Eredetileg Xavéri Szent Ferenc oltárképével, mert a templom nagy jótevője, Kucklánder Ferenc tábornok és városparancsnok keresztneve volt, aki az oltár alá lett eltemetve. Az oltár felső részén Szűz Mária szobra látható, oldalt két ülő angyallal. A szobor alatt a Kucklánder család címere van. A két oszlop között Szent János evangélista és apostol kehellyel a kezében, a másik oldalon Szt. Péter apostol, de hiányoznak kezéből a kulcsok. 11

13 A passaui Segítő Szűz Mária oltár A szentély előtt lévő oltárok egyike. Az oltáron Szűz M ária kegyképe látható, a kis Jézussal a karján. Az oltár felső részén a Mennyei Atya szobra, két oldalt ülő angyallal. A szobor alatt a régi Müller-Mátray család címere helyezkedik el. Feltehetően ők hozták a kegyképet magukkal, és az oltárt ők állíttatták. A két oszlop közötti egyik oldalon Keresztelő Szent János faszobra, a másik oldalon Szt. Joachim faszobra látható. Szent Ferenc oltár Eleinte kép állott az oltár fölött, de 1914-ben Murilló elképzelése szerint a tiroli Rifesser József grődeni fafaragásé szobrot készített. A z oltár sokat veszített barokk díszítéseiből. Fölötte a 12 csillaggal ékesített Szűz Mária szobra, az Immaculata van. Az alatta lévő kép Szent József halálát ábrázolja. Szent Antal oltár Szintén az 1914-es renoválások idején került helyére a tiroli fafaragást! szobor, Rifesser József grődeni műhelyéből. A szobor Szent Antalt ábrázolja, karján a kis Jézussal, jobb kezében kenyér, melyet az előtte térdeplő szegénynek nyújt. Az oltár felett Szent Flórián szobra, az alatta lévő festmény Szent Rókust ábrázolja. Szent József oltár Ez oltár helyén is kép volt, de helyébe a leegyszerűsített oltáron gipszből Szent József szobra, fölötte két angyal és Szent Vendel képe látható. Ezt a szobrot a Magyarok Nagyasszonya szobrával együtt 1926-ban dr. Sántha József városi tanácsos adományozta. A Magyarok Nagyasszonya oltára Egyszerű, gipszből készült szobor, a kis Jézussal, jobbján jogarral a Nagyasszony, mindkettő fején korona. Fölötte két angyal és Kapisztránói Szent János képe látható. A szenvedő Jézus oltára Szintén 1914-ből való az említett grődeni, tiroli műhelyből. Az Üdvözítő ülő alakban látható piros gúnypalásttal, töviskorona a fején és jogar a kezében. A Lourdes-i oltár A História Domus, felállításának évét nem közli, de a X X. században lehetett, mert az újabb korban, 1920-ban az akkor még barlangszerű oltár fölé villanykörtét szereltek. 12

14 Jelenleg az O M F 1978-as előírása szerint a Szenvedő Jézus és Lourdes-i oltárnál a barlangszerű kiképzést le kellett bontani, és a két oltár a maga egyszerű hátterével maradt meg. A Lisieux-i Szent Teréz oltár A hajó első mellékfülkéjében látható gipsz szobra, amelyet ban Palkovics Miklós ajándékozott a templomnak, majd ezt a karmelita Hász Brokád ünnepélyesen megáldotta. Szűz Mária szobra A Kucklánder kápolna oltármélyedésében látható, 1718-ban készült. A templom történeti részében bővebben is olvashatunk róla. A kápolnát freskók díszítik. Szűz Mária a kis Jézussal, Szent Katalinnal és Szent Péterrel. Ezen kívül még két Szűz Mária-freskó, és Szent Ágnes látható pálmával; a sarokban pedig csengővel a kezében a remete Szent Antal. 13