Tura Város Önkormányzata Képviselő-testületének. a településkép védelméről szóló.../2018. ( ) önkormányzati rendelet-tervezete

Átírás

1 Tura Város Önkormányzata Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló../2018. ( ) önkormányzati rendelet-tervezete VÉLEMÉNYEZÉSRE DOKUMENTÁLVA február 12. 1

2 Jelmagyarázat: THÉSZ ből átemelt előírások Tura Város Önkormányzata Képviselő-testületének.../2017. (..) önkormányzati rendelete a településkép védelméről Tura Város Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tvtv.) 12. (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdés 1.1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 29. (3) és 57. (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 43/A. (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében az Állami főépítész jogkörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatal és a Miniszterelnökség Kulturális örökségvédelemért és kiemelt beruházásokért felelős államtitkársága, valamint a partnerségi rendelet szerinti meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli I. FEJEZET BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet célja, hatálya, alkalmazása 1. (1) E rendelet célja Tura Város sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása, az építészeti örökségének és természeti, zöldfelületi környezetének védelme a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetésének szabályozásával; b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával; c) településképi követelmények meghatározásával; d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával; e) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával. (2) A helyi védelem célja Tura Város településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek. (3) A településképi szempontból meghatározó területek meghatározásának célja Tura Város egyedi karakterjegyeket hordozó területeinek településképi szabályozása. (4) Jelen rendelet a Tvtv.-ben, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos 2

3 jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Tr.) és a reklámok, reklámhordozók elhelyezésével összefüggésben a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Rr.) foglalt követelményekkel együtt alkalmazható, azzal, hogy jelen rendelet ezen jogszabályok felhatalmazásával eltérő rendelkezéseket is tartalmaz. 2. E rendelet hatálya Tura Város teljes közigazgatási területére terjed ki. 3. E rendelet alkalmazásában: 2. Értelmező rendelkezések 1. áttört kerítés: Áttörtnek minősül az a kerítés, ami felületének minimum 50%-ban átlátható; 2. cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény (helyiség, helyiségegyüttes) nevét és az ott folytatott tevékenységet a feltüntető tábla, illetve felirat, amely a létesítmény működési helyéhez kötődik. Speciális fajtája az épületfelirat, amely az épület megnevezését az épület homlokzatán megjelenítő felirat, mely jellemzően középületek, irodaépületek, bevásárló,- és sportközpontok egyedi elnevezését tartalmazza; 3. cégér: valamely mesterség vagy tevékenység jelvényeként használt, rendszerint üzlet, műhely, illetve vendéglátó létesítmény bejáratához kifüggesztett tárgy vagy címerszerű ábra; (Nem minősül cégérnek az olyan hirdető-berendezés, amely nem közvetlenül a kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó létesítmény jellegével, hanem az ott árusított vagy felhasznált termékkel kapcsolatos.) 4. címtábla: az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla; 5. egyedi tájékoztató tábla: olyan rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú reklámhordozónak nem minősülő hirdető-berendezés, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységet végzők megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, illetve megközelítéséről ad információt; 6. harsány, rikító szín: a harsány és rikító színek mindazon színek, amelyek nem tartoznak a pasztell-, föld- és mediterrán színek csoportjába; 7. föld színek: a barna-vörös-narancs-sárga-sárgászöld színtartomány kevéssé telített és közepesen sötét árnyalatai. Ezek természetközeli, nyers, meleg színek, a talaj, a homok, egyes kövek, az avar, a fák kérgének és a földfestékek színei; 8. kirakat: kereskedelmi vagy szolgáltató létesítmény, műhely helyiségével közvetlen kapcsolatban lévő, elsősorban árubemutatásra szolgáló, közterületre vagy közhasználatra átadott területre nyíló, üvegezett felület; 9. mediterrán színek: a Földközi-tenger menti országok tájaira és épített környezetére utaló színek gyűjtőneve, a meleg, mélytónusú vörös, sárga, barna, ill. az élénkzöld és kék tartoznak ide, a földszínek kevésbé intenzív változatai; 10. pasztell színek: a színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek (a szín mellett) csak fehértartalma van, fekete nincs, a pigment minimális kötőanyaggal van keverve; 11. rópa tégla : Turán az ún. rópa (vagy ropa) tégla használata meghatározza a településképet. A rópa tégla a kisméretű téglával megegyező méretű ( ), a kisebb vasoxid-tartalom miatt sárgás színű égetett fagyálló tégla. 12. természetes anyag: természetes anyag, ami eredendően a föld által képzett és a földön megtalálható szerves és szervetlen alapú átalakított anyag; 13. tájba illeszkedő: az építmény, épület tömegformálásával, homlokzati kialakításaival minimálisra csökken az épített környezet és a táj- és természeti környezet konfliktusa. 14. útbaigazító tábla: olyan közösségi célú hirdetést, közérdekű információt nyújtó közterületi jelzés, amelynek funkciója különösen: 3

4 a) idegenforgalmi eligazítás (jellemző reklám berendezései különösen: várostérkép, közigazgatási szervek, közintézmények, közlekedési állomások, szálláshelyek, idegenforgalmi látványosságok megközelítését jelző táblák); b) egyéb közérdekű tájékoztatás (jellemző hirdető berendezései különösen: egészségügyi ellátó hely iránymutató jelzése, a kulturális,- sport programokról, gazdasági,- kereskedelmi tevékenységekről, ezek létesítményeiről tájékoztató táblák, berendezések, szerkezetek), c) gazdasági társaság útbaigazító táblája; II. FEJEZET A HELYI VÉDELEM 3. A helyi védelem célja, feladata, általános szabályai 4. (1) A helyi védelem célja a Tura Város és a hozzá tartozó területek településképe és történelme szempontjából meghatározó épített értékek védelme, a település építészeti és természeti örökségének, jellemző karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása. (2) A település épített értékei - tulajdonformára tekintet nélkül a nemzet kulturális kincsének részei, ezért megóvásuk, fenntartásuk jelentőségükhöz méltó használatuk és megfelelő bemutatásuk közérdek. 5. (1) A helyi védelem feladata a) a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti szempontból védelemre érdemes: településszerkezetek, épületegyüttesek, épületek és épületrészek, építmények, (továbbiakban együtt: védett épített környezeti értékek) körének számbavétele, és meghatározása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése, b) a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése. (2) Tura Város helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzékét a rendelet 1.b. melléklete tartalmazza. (3) A helyi védelem hatálya nem terjed ki az országos védelem alatt álló értékekre, valamint a természetvédelemről szóló jogszabályok rendelkezései alapján védelem alá helyezett értékekre. 6. (1) A helyi védelem fajtái: a) védett épület, építmény: jelen rendelet 1.b. mellékletében szereplő védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti szempontból jelentős alkotás. b) A védett épület, építmény minden alkotórészét - ideértve a hozzá tartozó kiegészítő, külső és belső díszelemeket is, továbbá esetenként a használat módját - védelem illeti. c) A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősülhet az a telek, annak használati módja is, amelyen a védett épület, építmény áll. d) Védett épületrész lehet különösen az épület tömege, homlokzata, tetőzete, portálja, lépcsőháza, díszítményei, illetve különleges tartószerkezete. 4. Védetté nyilvánítás, védettség megszűntetése 7. (1) A helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetése kezdeményezhető a) hivatalból, vagy 4

5 b) természetes és jogi személy által írásban Tura Város Polgármesternél. (2) A védelem alá helyezésre vonatkozó (1) bekezdés b) pont szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell: a) a kezdeményező nevét, megnevezését; b) a védendő érték megnevezését (épület, építmény, építményrész, egyéb elem); c) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, telekrész szükség esetén területi lehatárolás); d) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását és amennyiben rendelkezésre áll, értékvizsgálatot. (3) A védelem megszüntetésére vonatkozó (1) bekezdés b) pont szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell: a) a kezdeményező nevét, megnevezését; b) a védett érték megnevezését (épület, építmény, építményrész, egyéb elem); c) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, telekrész szükség esetén területi lehatárolás); d) a védelem megszüntetésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását. (4) Az (1) bekezdés szerinti kezdeményezéssel összefüggésben az Önkormányzat képviselőtestülete a szakmailag értékvizsgálati dokumentációval alátámasztott előterjesztése alapján határozatban dönt jelen rendelet módosításának szándékáról. 5. Nyilvántartási szabályok 8. (1) A helyi védett értékekről Tura Város Önkormányzata nyilvántartást vezet. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet. (2) A nyilvántartás tartalmazza a védett értékre a) a megnevezést, védelmi nyilvántartási számot, b) a védelem típusát, c) a területhatárát (utca, tér, közterület, vagy telek helyrajzi száma), d) a védelem rövid indokolását, e) a védelem elrendelésére vonatkozó képviselőtestületi előterjesztést és a döntés másolatát, f) a lehatárolást bemutató térképmásolatot, g) a tulajdonos, kezelő, használó nevét, címét, h) a védett értéket érintő beavatkozások, hatósági intézkedések jegyzékét (iktatószámát). (3) A nyilvántartás vezetéséről a polgármester gondoskodik. 9. A helyi egyedi védelem alá helyezés vagy a védettség megszüntetésének tényével összefüggésben az önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzését vagy törlését, a Tr.-ben és az egyéb magasabb szintű jogszabályokban foglalt előírások szerint. 6. A helyi védelem alatt álló érték megjelölése 10. (1) A helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt, növényzetet annak értékeit nem sértő módon az e célra rendszeresített egységes táblával jelölhető meg, az alábbi szöveggel: Tura Város Önkormányzata által védetté nyilvánított helyi érték (épület, fasor, stb.). Évszám. (2) A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról külön eljárás nélkül a polgármester gondoskodik. (3) A tulajdonos (használó) a tábla elhelyezését és fenntartását tűrni köteles. 5

6 (4) A védettség tényét és okát, valamint a védettséggel összefüggő egyéb információkat az Önkormányzat a környezethez igazodó táblával is megjelölheti. 7. A helyi területi védelem meghatározása, a kapcsolódó területi építészeti követelmények 11. (1) A helyi területi védelem Tura Város jelen rendelet 1.a mellékletben meghatározott területeire irányul. (2) A település helyileg védett településszerkezeti és településkép-védelmi területét a szabályozási tervlap ábrázolja (he) jellel (a továbbiakban: területi védelem), melyre vonatkozó területi építészeti követelményeket jelen tartalmazza. (3) A helyileg védett településszerkezeti és településkép-védelmi területet határoló közterületeket jelen rendelet 1.a. sz. melléklete tartalmazza. (4) Ezen területen a településszerkezet és telekosztás, utcakép, település-sziluett, településkarakter, történelmi örökség, ezért meg kell őrizni. (5) A helyileg védett területen belül: a) Megőrzendő a telekszerkezet, telekalakítás során a hagyományos telekstruktúrákra tekintettel kell lenni, összevonással a jellemzőtől eltérő telkek, tömbtelkek nem alakíthatók ki. b) A tetőfedő anyag csak természetes alapú, hagyományos típusú tetőfedő építőanyag lehet, nem lehet fényes, tükröződő felületű kivéve napkollektor-napelem. c) Tetőfelépítmények legyenek hagyományos megjelenésűek, szerelt kémény is csak a hagyományos kémény megjelenésével alkalmazható. d) A homlokzatok turai jellegének erősítése érdekében a rópa tégla alkalmazása előnyben részesítendő. 8. A helyi egyedi védelem meghatározása és a kapcsolódó településképi követelmények 12. (1) A helyi egyedi védelem (a továbbiakban: egyedi védelem) Tura Város jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó 1.b mellékletben meghatározott egyedi építészeti örökségi elemeire terjed ki. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott egyedi védelem az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére az 1.b. mellékletben meghatározottak szerint terjed ki. 13. (1) Az egyedi védelemmel érintett telken csak olyan építési tevékenység, állapot fennmaradás megengedett, amely nem érinti hátrányosan a védett érték településképi megjelenését, eszmei (történeti, helytörténeti) értékét, így különösen a) a védelem alapját jelentő épületegyüttes építészeti koncepcióját vagy az építmény, építményrész esetében az épülettömeg, tetőforma, homlokzati kialakítás fennmaradását; b) az egyedi védett elem által meghatározott utcakép látványának és a településrész szerkezetének feltárulását; (2) A helyi védelem alatt álló épületek esetében az épület bővítése, felújítása, átalakítása során a következőket kell figyelembe venni: a) Az épületet csak hagyományos formavilágának megfelelően lehet bővíteni. b) Az épület tömegét és tetőformáját meg kell őrizni. A tető hajlásszöge közötti értékű lehet. (3) A helyi védelem alatt álló épületek esetében, amennyiben a telken új épületet kívánnak építeni, a következőket kell figyelembe venni: a) Az új épület csak a védett épület formavilágának megfelelő lehet kialakítani, vonatkozik ez az új épület tömegére és tetőformájára is. 6

7 b) A tető hajlásszöge közötti értékű lehet. c) Tetőfedésre csak sík, vagy sajtolt agyagcserép, zsindely- vagy zsuppfedés használható. (4) Védett értékek környezetében építési tevékenység csak a védett értékre figyelemmel, azzal településképi, utcaképi, településszerkezeti összhangban végezhető. (5) Az egyedi védelemmel érintett elemen építési, illetve egyéb tevékenység során településkép érvényesítési eszközt kell alkalmazni a VI. fejezetben foglalt szabályok szerint. 9. A helyi védelemhez kapcsolódó kötelezettségek 14. (1) A helyi egyedi védelem alatt álló a) építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése tilos; b) építészeti örökséget a tulajdonos köteles jól karbantartani, állapotát megóvni, a használata nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását. (2) A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat. (3) A helyi védelem nem zárja ki az érintett építészeti örökség korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását, amennyiben a védett elemei a jelen rendeletben foglalt követelményekkel összhangban - nem változnak meg. (4) A helyi egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, egyéb elem - az (5) bekezdésben meghatározottak kivételével - nem bontható el. (5) A helyi egyedi védelem alatt álló építmény részlegesen elbontható, amennyiben a) a bontani kívánt építményrész az értékvizsgálat alapján - építészeti értéket nem hordoz, b) a bontás az építmény rendeltetésszerű használata érdekében történik, és a védelem alá helyezést megalapozó érték nem sérül. (6) A helyi területi védelem alatt álló területen a helyi egyedi védelem alatt nem álló építmény elbontható. (7) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karbantartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben lévő, szükségessé váló egyébként a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozására a települési önkormányzat jelen rendeletben meghatározottak szerint támogatást nyújthat. III. FEJEZET A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK 10. A településképi szempontból meghatározó terület meghatározása 15. (1) A településképi szempontból meghatározó terület (a továbbiakban: TSZM) lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza. (2) A helyi területi védelemmel és településképi szempontból meghatározó területtel nem érintett terület egyéb településképi szempontból meghatározó területnek tekinthető. (3) Jelen rendelet az alábbi TSZM területeket határozza meg a 2. melléklettel összhangban: a) Történeti településmag, Kastélypark és környezete; b) Intézményi és központi karakter; c) Gazdasági- és ipari karakter; d) Lakóterületi karakter; e) Pihenőházas karakter; 7

8 f) Egyéb - külterületi és átalakuló, fejlesztési területek. IV. FEJEZET A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK 11. Egyes településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények 16. Jelen rendelet 2. sz. melléklet térképen átalakuló, fejlesztési TSZM területként jelölt területek vonatkozásában jelen rendeletben meghatározottakon felüli részletes településképi követelményeket a területre vonatkozó fejlesztési területi funkciónak megfelelő - szükség szerinti - helyi építési szabályzat kidolgozásával párhuzamosan kell kidolgozni az arculati kézikönyvben megállapított beépítési tervben meghatározott követelmények figyelembevételével. 12. A településképi szempontból meghatározó és az egyéb településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó építészeti követelmények ÉPÍTMÉNYEK ANYAGHASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK 17. (1) A TSZM területeken az épületek anyaghasználatra vonatkozó általános követelményeket jelen tartalmazza. (2) A település belterületén a Településképi Arculati Kézikönyvben foglalt iránymutatások figyelembevételével a helyi tradicionális anyagok használata részesítendő előnyben. (3) A település belterületén elhelyezhető és felújításra kerülő építményeket a település építési hagyományainak megfelelő megjelenéssel és a környezetükkel összhangban kell kialakítani a TAKban és jelen rendelet egyes TSZM területek vonatkozásában meghatározott módon. (3) A városképi illeszkedés érdekében új épület építése, vagy meglévő épület átalakítása, bővítése esetén az adott TSZM területegység építészeti karakterének megteremtésére, ill. a kialakult karakter megőrzésére kell törekedni, ezért az illeszkedés tekintetében vizsgálni kell az alábbi építészeti elemeket: a) a tetőidom formáját, a tető hajlásszögét, b) a tömegképzés jellegét, c) a nyílások arányrendszerét, d) az anyaghasználatot, e) az utcai kerítések és ezek nyílásainak megoldását. (4) Zártsorú beépítés esetén új épület létesítése esetén, oldalhatáron álló szomszédos tűzfalhoz oly módon kell csatlakozni, hogy annak közterület felől látható részét takarja. (5) Utcafronton álló épületek esetében törekedni kell a TSZM terület vonatkozásában TAK-ban meghatározott hagyományosan helyi anyagok használatára. (6) Belterületen magastető színe a településképbe illő, piros, barna, szürke színű, illetve az égetett cserép színéhez hasonló árnyalatú legyen. A tetőzet színhasználata során nem alkalmazhatóak a harsány, rikítószínek, továbbá egyszerre több színű tetőfedés. (7) A település belterületén tetőfedésre a hagyományos sík vagy sajtolt agyagcserép, a cserépszínű, szürke vagy barna betoncserép, nem színezett természetes pala, megfelelőségi tanúsítvánnyal rendelkező zsúp- és nádfedés, korcolt lemezfedés és üvegtető használható, valamint zöldtető kialakítható. Hullámlemez sehol-, trapézlemez a Gazdasági- és ipari karakterű területek kivételével nem alkalmazható. 8

9 (8) A homlokzat részleges felújítása során a meglévőtől eltérő vakolatszínezés nem alkalmazható. (9) Épületeket, építményeket, nyomvonalas létesítményeket és berendezéseket, azok elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját, a természeti értékek megóvása mellett tájba illeszkedő módon kell kialakítani, a településképi arculati kézikönyvben foglalt iránymutatások figyelembevételével. (10) A TSZM területeken nem megengedett a rikító és harsány színek alkalmazása. A TÖMEGFORMÁLÁSRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK 18. A TSZM területeken tetőtér csak egy szintben építhető be. EGYES TSZM TERÜLETEKRE, ILLETVE EZEN TERÜLETEK RÉSZTERÜLETEIRE VONATKOZÓ TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK 19. A Történeti településmag, Kastélypark és környezete TSZM területen: a) Az Lf-K építési övezet telkein az utcával párhuzamos épületszárny kialakítása csak az utcafronttól hátrébb, minimum az utcafronti homlokzat szélességével visszahúzva alakítható ki, melytől eltérni csak az előtetők, teraszok, télikertek lefedése esetén lehet. b) A Vt-1 és a Vt-1a építési övezetekben új épület elhelyezésekor méretében és tömegformálásában illeszkedni kell a környező épületekhez. c) Új építmény a természetes terepre illesztéssel helyezhető el, a feltöltés mértéke nem haladhatja meg az eredeti, természetes terepszinttől mérten az 1,0 métert. 20. (1) Az Intézményi és központi karakter TSZM területen: a) A területen az épület homlokzati színezésénél a fehér, törtfehér, szürke, világos sárga illetve földszínek használata megengedett. b) Új építmény a természetes terepre illesztéssel helyezhető el, a feltöltés mértéke nem haladhatja meg az eredeti, természetes terepszinttől mérten az 1,0 métert. 21. (1) A Gazdasági- és ipari karakter TSZM területen a tervezett épületek homlokzati egységei kivéve a tetőhéjalást hagyományos jellegűek, színűek és felületűek legyenek. A homlokzati felület csak természetes anyag, kő, tégla, fa és vakolat lehet. Az engedélyezési tervhez homlokzati színezési terv is készítendő. Az épületek magastetősek, vagy minimum 20 tetővel készülhetnek. A tetőfedő anyag nem lehet fényes, tükröző felületű. (2) Az épület külső homlokzatának kialakítása, felújítása során a rikító színes, mintás vakolat nem alkalmazható, (3) A gazdasági területek határán, amennyiben az lakóterülettel, lakóterületet határoló úttal határos, a telken belül a kerítés mentén 3 m széles védelmi célú zöldsáv telepítendő. (4) Az ingatlanok zöldfelületi kialakításánál, a növények telepítésénél csak a területen őshonosnak tekinthető, az 1. sz. függelékében szereplő növényfajok és azok faiskolai változatai alkalmazhatók. (5) A GKSZ-ü építési övezet területén: a) kötelezően zöldfelületként kialakítandó területének 90 %-án háromszintes növényállomány (gyep, 40 db cserje/150 m2, 1 db lombhullató fa/ 150 m2) telepítendő; b) az építési övezetben, a szintkülönbséget áthidaló földműveket, az ingatlan teljes területén max. 1/2 rézsű kialakításával, valamint támfalakkal kell kialakítani. A támfalak magassága max 1,20 méter lehet; c) az építési övezetben csak őshonos fafajták és azok kertészeti változatai ültethetők. (6) A Gip építési övezetbe tartozó ingatlanok közterülettel nem érintkező oldalhatárai mentén 6-6 méter széles, intenzíven fásított védőzóna alakítandó ki az ipari területek tájba illesztésének céljából. 9

10 22. A lakóterületi karakter TSZM területen: a) Az egyes építmények tetőhajlásszöge oldalhatáron álló beépítési módú területeken között lehet. b) Lakóterületen nem helyezhető el 6,00 méternél magasabb zászlórúd, antenna és szélkerék. c) Az épületek homlokzatszínezésénél a fehér és a tört-fehér árnyalatai, valamint a pasztellsárga, -okker, -barna, -rozsdabarna, -zöld, -szürke színek alkalmazhatók. d) A területen épület szintszáma legfeljebb 3 szint lehet, melyből 2 szint lehet nem terepszint alatti épületszint, úgy, hogy ezen 2 szint legfelsőbb szintje csak beépített tetőtéri szint lehet. 23. A Pihenőházas karakter TSZM területen: a) Az Üh jelű építési övezetbe sorolt hétvégi házas üdülőterület építési övezetben magastetős üdülőépületek létesíthetők. b) Az épületek, kerítések és egyéb építmények a hagyományos formák, tömegalakítások, homlokzati kiosztások és építőanyagok felhasználásával építendők. 24. Az Egyéb - külterületi és átalakuló, fejlesztési TSZM területen: a) Ksp-1 építési övezetbe sorolt ingatlanok zöldfelületeinek legalább 10%-án 3 szintes növénytelepítés szükséges, a térségben őshonosnak tekinthető, az 1. sz. függelékében szereplő fafajok és azok faiskolai változatai alkalmazhatók. b) A Ksp övezetekbe tartozó telken az épületek, kerítések és egyéb építmények a hagyományos formák, tömegformálások, homlokzati kiosztások, tagolások és építőanyagok felhasználásával építhetők. A tetőfedő anyag nem lehet hullámlemez, trapézlemez fedés, valamint nem lehet fényes, tükröződő felületű, kivéve napkollektor vagy napelem. Lapostető esetén a tető 50%-t zöldtetőként kell kialakítani. c) A K-ka övezet tartozó telken új kerítés építése csak műemléki felmérésen alapuló, a kastély stílusához illeszkedően engedélyezhető. d) A K-e építési övezetbe tartozó telken az épületek, kerítések és egyéb építmények a hagyományos formák, tömegformálások, homlokzati kiosztások és építőanyagok felhasználásával építhetők. Az építési övezet zöldfelületként kialakítandó területének 50 %-án háromszintes növényállomány (gyep és 40 db cserje/150 m2 és 1 db lombhullató fa/150 m2) telepítendő. a térségben őshonosnak tekinthető, jelen rendelet 1. sz. függelékében szereplő fafajok és azok faiskolai változatai alkalmazhatók. e) A Z-kk övezetbe tartozó telek legalább 75%-a teljes értékű növényzettel (gyep, cserje, lombhullató fa) fedett kell, hogy legyen. A fásítottság mértéke minimálisan 1db lombos fa/zöldfelület 150m2. f) Az erdőterület övezetbe tartozó telkeken épületeket, építményeket természetes anyagok felhasználásával lehet elhelyezni. g) A vízgazdálkodási övezetbe tartozó ingatlanokon a stégek anyaga kizárólag fa és fém lehet, bontható szerkezettel. h) Az Mk kertes mezőgazdasági terület övezetében az övezet területén a már kialakult kertgazdálkodási művelést (szőlőskert, gyümölcsös, zöldséges) legalább a telekterület 70%-án fenn kell tartani a táji arculat megőrzése érdekében. i) A Kk-e jelű övezetben épületek, kerítések és egyéb építmények a hagyományos formák, tömegalakítások, homlokzati kiosztások és építőanyagok felhasználásával építendők. A tetőfedő anyag nem lehet hullámlemez, trapézlemez fedés, valamint nem lehet fényes, tükröződő felületű, kivéve napkollektor vagy napelem. Lapos tető esetén a tető 50%-t zöldtetőként kell kialakítani. Az építési övezet zöldfelületként kialakítandó területének 50 %-án többszintes növényállomány (gyep és 40 db cserje/150 m2, és 1 db lombhullató fa/150 m2) telepítendő, a térségben őshonosnak tekinthető, jelen rendelet 1. sz. függelékében szereplő fafajok és azok faiskolai változatai alkalmazhatók. 10

11 j) A zöldterületek - elsődlegesen a véderdők - létesítésekor a vízhiányos területeken a szárazságtűrő őshonos fajokat kell alkalmazni. k) Új építmény a természetes terepre illesztéssel helyezhető el, a feltöltés mértéke nem haladhatja meg az eredeti, természetes terepszinttől mérten az 1,0 métert. KERÍTÉSEKRE VONATKOZÓ TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK 25. (1) Kerítés telepítése során elsődlegesen a szomszédos kerítésekhez, másodlagosan az építmény homlokzatához kell illeszkedni. (2) A 16 méternél kisebb szabályozási szélességű közterületek útkereszteződéseinél a telek sarokpontjától számított legalább 6-6 méteren belül a kerítést átlátást biztosító módon kell kialakítani. (3) A beépítésre nem szánt területek esetében a kerítés anyaga fonott rács, vadvédő háló, élősövény lehet. (4) Hullámlemez, trapézlemez vagy műanyaglemez anyagú, illetve a környezettel nem harmonizáló, a környezettől idegen színű vagy mintázatú kerítés nem létesíthető. (5) Az áttört kerítés mellé a belátás elleni védelemként őshonos fajokból kialakított sövény vagy cserjesor telepíthető az 1.sz függelékben felsorolt növényfajok figyelembe vételével. (6) A kerítés kialakítása során a) fém fa, kő vagy tégla, b) lábazat anyagaként kő, tégla vagy beton alkalmazható. Nem létesíthető nem természetes hatású, túltagolt architektúrájú szerkezet. (7) A kerítés színezése során nem alkalmazhatók harsány, rikító, élénk színek, valamint a piros, kék, lila, fekete színek. 13. Sajátos építmények elhelyezésére, műtárgyakra, egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmények 26. (1) A közművek műtárgyainak és építményeinek elhelyezésekor figyelemmel kell lenni a településképi megjelenésre, a környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag), a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre. Hírközlési antennák és egyéb sajátos építmények, műtárgyak, egyéb műszaki berendezések nem károsíthatják a településképet, a tájképet. Természeti tájban nyomvonalas létesítményeket, műtárgyakat és berendezéseket, azok elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját, a természeti értékek megóvása mellett a tájba illeszkedő módon kell kialakítani. (2) (Mk) területen új a) 120kV-os nagyfeszültségű b) középfeszültségű, c) kisfeszültségű, d) közvilágítási villamosenergia ellátási hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni. (3) Külterület THÉSZ-ben beépítésre nem szánt területként meghatározott területén az erdőterület kivételével egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia-szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre - felmerülő közvilágítási igény esetén - közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők. Ami egy oszlopsorra nem helyezhető el, azt csak földalatti elhelyezéssel szabad építeni. (4) Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni. (5) Előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték csak földben építhető. (6) Síktáblás napelem, vákuumcsöves-, valamint síkkollektorok az építészeti környezethez illeszkedve: 11

12 a) homlokzaton csak integrált módon, aktív építészeti elemként, a városképi megjelenést az épület egészébe komponálva-, b) új építésű magastetős épületeken az épület ferde tetősíkjával megegyező dőlésszögben-, c) meglévő magastetős építményeken kizárólag a 25-45º közötti dőlésszögű tetőn, tetőrészen a tető ferde tetősíkjával megegyező dőlésszögben (a 25-45º közötti tartományok kívül eső tetődőlésszögű tetőfelületeken a kialakításuk nem megengedett), d) lapostetős épületeken kizárólag az épület attikájának takarásában, vagy az épület formálásába építészetileg beillesztve-, e) előkertben, illetve a telek közterületről látható részén csak lábon álló kerti tetőre szerelve vagy földrézsűre fektetve helyezhető el. (7) A belterület, beépítésre szánt új fejlesztési területén, valamint műemléki környezet (Mk) és helyileg védett településszerkezet (he) és a településközpont (Vt) területen új vezetékes hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni. (8) Már beépített, vezetékes hírközlési ellátással rendelkező műemléki környezet (Mk) és helyileg védett településszerkezet (he) és településközpont (Vt) területen: a) Vezetékes hírközlési hálózat rekonstrukcióját, b) útépítés, útrekonstrukció, közterület rendezés során az érintett hírközlési hálózatot már csak földkábeles fektetéssel lehet elhelyezni. (9) Belterület, már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni. (10) Új elektronikus hírközlési hálózatokat, beépítésre nem szánt területen területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek. (11) A nyilvános távbeszélő állomást elsősorban a nagyobb tömegeket vonzó épületek közterületi frontján kell elhelyezni. (12) Vezeték nélküli szolgáltatás antennáinak telepítése tilos a: a) ökológiai hálózat részét képező ökológiai folyosón, b) természetvédelmi területen, c) az építészeti értékek helyi védelméről szóló rendeletben területi védelemmel megjelölt területeken. (13) Egyéb területeken a környezetbe illesztés feltételeivel a vezeték nélküli szolgáltatás antennái elhelyezhetők. 14) Új antenna telepítésénél 500 m-es körzetben már meglevő antenna előfordulása esetén, -ha az, nem lakóterületi övezetben fekszik,- azzal közös tartószerkezetre lehet csak elhelyezni (15) Beépített, illetve beépítésre szánt területen antennát önálló tartó szerkezetre telepíteni nem lehet (az, csak meglevő építményre telepíthető) (16) Beépített, beépítésre szánt területen új antennák elhelyezésére a gazdasági és település központ és központi vegyes övezetekben, a lakóterületi övezetek elkerülésével kell az antennák számára helyet keresni. (17) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek alkalmazhatók. (18) Térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad. Közterületi megvilágításnál nem alkalmazható hideg fehér fényű világítás, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz. A kültéri világítás színhőmérsékletére a 3000 K alatti érték az irányadó. A világítótestek ernyőzése esetén a fényeknek díszvilágítás esetén is lefelé kell irányulniuk. 12

13 (19) A település igazgatási területén antenna és egyéb gépészeti berendezés elhelyezése az utcai homlokzaton tilos. Antenna nem helyezhető el: a) helyi védelemmel érintett telken, b) helyi védelem alatt álló épületen, építményen. (20) Gáznyomás-szabályozó az épületek utcai homlokzatára nem helyezhető el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető. (21) Ablak klíma és klíma-berendezés kültéri egysége új épület, épületrész építésének esetében előkert felé nem-, csak oldalkertnél 3m en túli homlokzatfelületen, lehetőleg takartan helyezhető el. 14. Közterületekre, közterületi és egyéb zöldfelületekre vonatkozó követelmények 27. (1) Közterület alakítási terv készítendő az önkormányzat képviselő-testületének egyedi döntése alapján mindazon közterületekre, ahol az műszaki, forgalomtechnikai, egyéb közlekedési, kertépítészeti, közművesítési vagy biztonsági szempontból szükséges. (2) A lakóterület útjain legalább 5,0 m széles burkolat és egyoldali járda, a Gazdasági TSZM területen 6,0 m széles burkolat és szükség szerint járda létesítendő. (3) Új utak, utcák nyitásakor kétoldali fasor telepítendő. Ahol a szabályozási szélesség, illetve a közműadottságok lehetővé teszik, a meglévő utcákban is fasorokat kell telepíteni. (4) A Történeti településmag, Kastélypark és környezete TSZM területen közterületen utcabútor a környező épületek, építmények architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon és igényes kivitelben készülhet, egységes utcabútor-családot alkotva egy területen belül. 28. (1) A településen fásítás, a közterületeken növényalkalmazás a 1. függelékében meghatározott őshonos és telepítésre javasolt fafajokkal végezhető. Fasor 14/16 cm törzskörméretű, kétszer iskolázott, nagy vagy közepes lombkoronát növelő egyedekből alakítandó ki, a telepítés tőtávolságát a telepítésre kerülő faj habitusára tekintettel szükséges meghatározni, a tőtávolság 10 méternél nem lehet nagyobb. (2) A THÉSZ-ben meghatározott védőzöld sávok, beültetési kötelezettséggel meghatározott, vagy egyedi módon szabályozott kötelező zöldfelületek az 1.sz. függelék figyelembevételével telepíthetők. (3) Közterületen a napsütötte homlokzatok elé a földszinti ablakpárkányok szintjéhez igazodó, laza lombkoronájú, nem mélyárnyékot adó fák telepíthetők, a homlokzattól legalább 5 méteres tőtávolságra. (4) Az árnyékos homlokzatok előtt az útszegélyhez igazítottan, ritkás állásban szabályos, alakforma koronát nevelő fafajok (hárs, jegenyenyár) telepíthetők. (5) Az enyhe lejtésű árkok talajtakaró növényekkel ültetendők be. 15. Hirdetésekre, hirdetőberendezésekre és egyéb berendezésekre vonatkozó követelmények 29. (1) Hirdetés elsődlegesen hirdető-berendezésen helyezhető el. Hirdető-berendezés általában csak építményre, kerítésre, illetve egyéb tartószerkezetre szerelve (rögzítve vagy feszítve) helyezhető el. (2) Mozgó felületet tartalmazó és mobil önálló hirdető-berendezés (pl. utánfutóra telepítve) nem létesíthető, nem telepíthető. (3) Épület falán, tetőfelépítményén, kerítésén, kerítés kapuján, támfalán, valamint az épület telkén álló bármely tartószerkezeten hirdető-berendezést elhelyezni, áthelyezni, átalakítani, illetve bővíteni csak az épület és az ingatlan tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulásával lehet. (4) A hirdető-berendezésnek a meglévő épített és természetes környezetbe, a településképbe illőnek kell lennie. Hirdetés, hirdetőtábla, cégér úgy helyezhető el, hogy azok szervesen illeszkedjenek a 13

14 meglévő és tervezett épület(ek) vízszintes és függőleges homlokzati tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához és együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, kialakításával, színezésével. (5) Közterületről két- vagy több oldalról látható hirdető-berendezés csak valamennyi közterületről látható oldalát hirdető-felületként kialakítva létesíthető. (6) Hirdető-berendezésen nem alkalmazható villogó, káprázást okozó fény, futófény, fényvisszaverő felület és olyan világítótest, amely a közlekedés biztonságát veszélyezteti. (7) A kihelyezett hirdető-berendezésen tartós kivitelben és olvasható méretben fel kell tüntetni a tulajdonos nevét és székhelyét vagy címét. Az adatokban bekövetkezett esetleges változásoknak megfelelően a feliratot haladéktalanul módosítani kell. (8) Homlokzaton tájékoztató eszköz csak a homlokzati felület 15 %-án helyezhető el. 30. A hirdető-berendezés tulajdonosa köteles gondoskodni annak rendszeres karbantartásáról, valamint arról, hogy a berendezés ne okozzon kárt az általa érintett létesítményben és annak rendeltetésszerű használatát ne korlátozza. 31. A kereskedelmi-, szolgáltató- és vendéglátó rendeltetési egységet, valamint közforgalmú irodát, illetve bemutatótermet magába foglaló új épület építészeti műszaki tervének, továbbá meglévő épület esetén az ilyen rendeltetés-változásra vonatkozó településképi bejelentés mellékletének tartalmazni kell az épület közterületről látható felületén (a homlokzaton, a kapualjban, az épület előtti kerítésen) elhelyezendő cég- és címtáblák, valamint hirdető-berendezések, az egyéb épületszerkezetek (pl. esővédő tetők és kirakatszekrények), továbbá a homlokzat érintett szakasza megvilágításának megoldását. Ezt a kötelezettséget abban az esetben is teljesíteni kell, ha még nem ismert a hirdetőberendezéssel, valamint az egyéb szerkezetekkel érintett konkrét funkció. A terven ebben az esetben is fel kell tüntetni valamennyi lehetséges cég- és címtábla, valamint reklám- és hirdető-berendezés elhelyezését, méretét, tartó-, illetve hordozó felületét és szerkezeti megoldását, ha azok megvalósítása több ütemben történik. 32. (1) Építmény homlokzatán, építési telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel kizárólag az ingatlan rendeltetési egységeiben folytatott kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó hirdető-berendezés (cég- és címtábla, cégér, egyéb tájékoztató tábla) létesíthető, illetve az építési telken csak hasonló tartalmú önálló hirdető-berendezés helyezhető el. (2) Az (1) bekezdés szerinti korlátozás nem vonatkozik a közösségi célú intézményi épületek, építmények homlokzatán, az ilyen célú ingatlanok kerítésén, kerítéskapuján és támfalán létesített, illetve elhelyezett hirdető-berendezésekre. (3) Közterületi telekhatáron, illetve a telek közhasználatra átadott területének határán álló épület homlokzatán, valamint építési telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán egyedi tájékoztató táblák, illetve cégérek helyezhetők el. (4) Az (1)-(3) bekezdés szerint tervezett tartó szerkezeteket, felületeket úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai és alkalmazott anyagai illeszkedjenek az érintett épület (építmény), valamint egyéb felület építészeti megoldásaihoz. 16. A reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó követelmények 33. (1) A reklám közzététele közterületen, köztulajdonban álló ingatlanon, valamint a magánterületen jelen -ban foglalt előírások a Tvtv.-ben és az Rr.-ben foglalt előírások együttes alkalmazásával történhet. (2) Egy épületen legfeljebb egy építési reklámháló helyezhető el. (3) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető. 14

15 (4) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható. (5) Utcabútoron kizárólag az utcabútor felülete vehető igénybe reklámközzététel céljából. Az utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés az utasváró és a kioszk kivételével nem helyezhető el. (6) Utcabútorként létesített információs célú berendezés reklámközzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám. (7) Közművelődési célú hirdetőoszlop a közművelődési intézmények számával megegyező számban létesíthető. Kizárólag belső megvilágítású közművelődésű célú hirdetőoszlop helyezhető el. (8) Információs célú berendezés gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető. (9) Védett épületen, épületegyüttesen tetőreklám nem helyezhető el; reklámtáblák, cégérek, cég- és címtáblák csak épülethez illő formában és módon, helyezhető el. (10) Épülethomlokzaton elhelyezett hirdető-berendezés, cég- és címtábla épületdíszítő tagozatot nem takarhat el. 17. Reklám közzététele a településszerkezeti terv alapján meghatározott egyes területeken 34. (1) Reklámot közzétenni, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést elhelyezni a mindenkor hatályos településszerkezeti tervben foglalt területfelhasználási egységek figyelembevételével az Rr.-ben meghatározott követelményekkel összhangban lehet, a (2) és (3) bekezdésekben meghatározottak szerint. (2) Reklámot közzétenni, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést elhelyezni a mindenkor hatályos településszerkezeti terv figyelembevételével a) utcabútor alkalmazásával aa) településközponti vegyes ab) intézményi ac) kisvárosias lakó területfelhasználású közterületeken és köztulajdonban álló ingatlanokon lehet. b) kizárólag funkcionális célokat szolgáló utcabútoron a régészeti érdekű terület és régészeti lelőhely területét kivéve ba) településközponti vegyes bb) intézményi területfelhasználású területeken lehet. (3) Nem tehető közzé reklám, nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés a helyi védelem alatt álló területen, építményen. (4) A közterületen elhelyezett utcabútorok a teljes településen egységes kialakítással valósíthatók meg. Az újonnan kihelyezett utcabútornak a fennálló utcabútorok kialakításához kell illeszkednie méretben és anyaghasználatban egyaránt, vagy amennyiben a településképi arculati kézikönyv a településre új utcabútor koncepciót határoz meg, úgy utcabútor a kézikönyvben meghatározott ajánlásokkal összhangban valósítható meg. (5) Reklám a (4) bekezdésben foglaltak szerinti utcabútoron, reklámhordozón a) fából, horganyozott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön; b) plexi vagy biztonsági üveg mögött; c) hátsó fényforrás által megvilágított eszközben; d) állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön; e) egymástól számított 2 méteres távolságon belül ide nem értve az egyetlen funkcionális célú utcabútoron történő több reklámhordozó elhelyezését sem horizontálisan, sem vertikálisan nem 15

16 helyezhető el. 18. Az országos szabályok alóli eltérés lehetősége az alábbi esetekben 35. (1) Tura Város szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében a polgármester évente összesen tizenkét naptári hét időszakra eltérést engedhet a magasabb szintű jogszabályokban meghatározott tilalmak alól. (2) A magasabb szintű jogszabályokban meghatározott tilalmak alól eltérésre van mód építési tevékenység idejére építési reklámháló kihelyezésére, az építési tevékenység időtartamára. Az építési reklámhálón a tervezett építmény építészeti kialakítása jeleníthető meg, és az építési tevékenységgel kapcsolatos egyéb információk. (3) Építési reklámháló kihelyezésének feltétele, hogy építési napló-bejegyzés igazolja az építési tevékenység megkezdését, illetve ha építési napló vezetésére nem áll fent kötelezettség, úgy az építtető vállalja ennek vezetését, és ezzel igazolja az építési tevékenység megkezdését. (4) A (2) és (3) bekezdés szerinti eltérés engedélyezése kérelemre a vonatkozó településképi bejelentési eljárásban történik. A polgármester a kérelemről a településképi bejelentési eljárás során dönt. V. FEJEZET KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ 19. Rendelkezés a szakmai konzultációról 36. (1) A polgármester a településkép védelme érdekében tájékoztatást ad és a szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről. (2) A szakmai konzultáció folyamata a kérelmező által a polgármesterhez benyújtott papír alapú kérelemre indul. (3) A kérelemhez csatolni kell a településképet érintő tervezett tevékenységhez kapcsolódó releváns információkat tartalmazó leírást. (4) A szakmai konzultáció a polgármester és a jegyző által kijelölt műszaki kollégával vagy a települési főépítésszel szóban történik, az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy ezek kérésének megfelelően a konzultációval érintett helyszínen. A konzultációról emlékeztető készül. VI. FEJEZET TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS 20. Településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre 37. Településképi véleményezési eljárást Tura Város területén nem kell lefolytatni. VII. FEJEZET TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS 16

17 21. A bejelentési eljárással érintett reklám-elhelyezések 38. A Polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le az Rr. általános településképi követelmények és jelen rendelet reklámok közzétételével összefüggő településképi követelményeinek tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésével összefüggésben. 22. A bejelentési eljárás részletes szabályai 39. (1) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a Polgármesterhez benyújtott papíralapú - bejelentésre indul. (2) A Polgármester a településképi bejelentési eljárást a Tr. 26/B., 26/C. és 26/D. -ban foglaltak szerint folytatja le. VIII. FEJEZET TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS 23. A településképi kötelezés 40. A reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén a polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását, és ha bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal, 15 napon belül értesíti a fővárosi és megyei kormányhivatalt. 41. A polgármester a Tr. 26/D. -ban foglaltak szerint ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását, és ha bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, - a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal, - a településképi követelmények teljesítése érdekében a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló törvény szabályai alapján - hivatalból vagy kérelemre - kötelezési eljárást folytat le és szükség esetén kötelezést bocsát ki. A kötelezést tartalmazó hatósági határozat Tvtv. 11. (1) bekezdésében foglaltak megtételére vonatkozhat. 42. (1) Ha a polgármester megállapítja a jelen rendeletben foglalt településképi követelmények megsértését, felhívja az ingatlan tulajdonosának, a tulajdonosi joggyakorlónak, a vagyonkezelőnek, illetve a társasháznak a figyelmét a jogszabálysértésre, és végzésben legfeljebb 60 napos határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére. (2) A polgármester az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen elteltét követően az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vonatkozó - meghatározott időtartamon belül teljesítendő - kötelezettséget írhat elő az (1) bekezdésben foglalt személyek számára, továbbá ellenőrzi e kötelezettség végrehajtását. (3) A polgármester a településképi kötelezettség megszegése, valamint a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén, amennyiben az (1) bekezdés szerinti kötelezett az egyedi településképi követelményeket a döntésben megállapított határidőben nem teljesíti, a polgármester településképi kötelezésben e magatartás elkövetőjével szemben forinttól forintig terjedő településképi bírságot szabhat ki, ennek során a 48. -ban foglaltak szerint mérlegeli a településképi követelmény sérelmének súlyát és a jogsértő állapot időtartamát. 17

18 43. (1) A bírság kiszabása során meg kell állapítani a bírság alapját. A bírság alapját a) a településkép sérelmének a nagysága, a helyi védelemmel érintett elem történeti, településképi, kulturális, eszmei jelentősége és egyedisége, b) az eredeti állapot hiteles helyreállításának lehetősége, időbeni és pénzügyi mértéke, c) az okozott kár nagysága, d) a jogsértő állapot időtartama, e) a jogsértés megismétlődésének száma, figyelembevételével kell meghatározni, olyan módon, hogy az a kötelezettet a további, a településképvédelemre vonatkozó jogszabályokat sértő magatartástól visszatartsa. (2) A bírságalap az (1) bekezdés szerint számított kárérték, de legalább forint. (3) A bírság összege kérelemre méltányosságból a) a kötelezett természetes személy szociális körülményeire figyelemmel annak legfeljebb 10%- áig mérsékelhető, vagy b) részletfizetéssel is teljesíthető, a kiszabástól számított legfeljebb tizenkét hónapon belüli megfizetéssel. 44. (1) A polgármester a bírságot településképi kötelezésről szóló határozatban állapítja meg. (2) A bírság megfizetésének határideje legfeljebb 90 nap. (3) A határidő kezdő napja a bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésének napja. (4) A teljesítési határidő előtt benyújtott kérelemre egy alkalommal, legfeljebb 90 napra halasztás engedélyezhető. (5) A bírságot az azt megállapító jogerős határozatban előírt határidőn belül, a döntésben meghatározott számlára, készpénz átutalási megbízással, banki átutalási megbízással vagy ha a feltételei fennállnak elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül kell megfizetni. (6) A készpénz átutalási megbízáson vagy banki átutalás során fel kell tüntetni a) a határozat számát, b) a bírság megnevezését, c) a kötelezett nevét (megnevezését). (7) A bírság kiszabásáról rendelkező jogerős és végrehajtható határozat, valamint a befizetési határidő hosszabbításáról, illetve a részletfizetésről rendelkező végzés jogerős záradékkal ellátott egyegy példányát a hatóság nyolc napon belül köteles közölni a) a kötelezettel a fizetési határidő pontos megjelölésével, b) ha nem azonos a kötelezettel, az érintett ingatlan tulajdonosával. IX. FEJEZET ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK 24. Hatálybalépés 45. Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba. 25. Hatályon kívül helyező rendelkezések 46. Hatályát veszti Tura Város Önkormányzata Képviselő-testületének az építészeti környezet helyi védelméről szóló 7/2016. (V.26.) önkormányzati rendelete. 18..

19 polgármester jegyző 19

20 1.a. melléklet a./2017. (.) önkormányzati rendelet Tura Város helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzéke 1.a. melléklet: Tura Helyileg védett településszerkezeti és településkép-védelmi területet határoló közterületek Bartók Béla utca, Bacsó Béla utca, Puskin tér, Rákóczi tér, Elnök utca, Táncsics Mihály utca, Kossuth Lajos utca, 959 hrsz-ú közterület, Thököly utca, Hatvani út, Szabadság utca, Templom köz,, Petőfi tér, Tabán utca által határolt terület, melyet a szabályozási terv (he) jelzéssel tartalmaz. Helyi védettségű utcakép: 1. Rákóczi Ferenc utca hrsz: Kaszinó tér hrsz: 2475, 2501, 2525, 2526,

21 1.b. melléklet: A település helyi egyedi védelem alatt álló elemei A B C D E a területi védelemmel érintett érték jele érték megnevezése érték meghatározása E-1. Turai Nagyboldogasszony Templom értékkel érintett telek címe Petőfi tér értékkel érintett telek helyrajzi száma (hrsz) 21

22 2. melléklet a./2017. (.) önkormányzati rendelet Településképi szempontból meghatározó területek bemutatása és lehatárolása 22

23 23