XXIII. 15. Zala Megyei Tanács V. B. Építési (Építésügyi) Osztály iratai

Átírás

1 ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. ÁTTEKINTŐ RAKTÁRI JEGYZÉK XXIII. 15. Zala Megyei Tanács V. B. Építési (Építésügyi) Osztály ai Terjedelme: 22 doboz = 2,42 ifm Helyrajzi jelzete: iktatott ok és tárgyi k: : 30. raktár 10. állvány B oszlop 6. polc 10. állvány B oszlop 9. polc A fond története: Az Építésügyi (Építési) Osztályt a 143, és 160/1950. sz. minisztertanácsi rendeletek alapján hozták létre, amely Zala megyében 10 fővel június 7-én kezdte meg működését. Közvetlen felügyeletét az építésügyi miniszter látta el. Feladata: az alsó fokú hatóságok irányítása alá tartozó építésügyi szervek felügyelete, másodfokú építésügyi jogkör gyakorlása, területrendezési munkálatok irányítása, magasépítés ügyében szakvélemény adása, és a jóváhagyott tervek végrehajtásának ellenőrzése, valamint hatáskörébe tartozott még a tanács alá közvetlenül tartozó építési vállalatok üzemeltetése, ellenőrzése és irányítása, az anyaggazdálkodás kérdésének vizsgálata. A 24/1951.(I. 23.) sz. minisztertanácsi rendelet az osztály nevét építési osztályra változtatta, feladatkörének és szerkezetének változatlanul hagyása mellett. A Zala Megyei Tanács szervezetében a közlekedési osztály az építési osztállyal egy napon, június 7-én alakult meg 19 fővel. A 160/1950. (VI. 14.) sz. minisztertanácsi rendelet szerint felügyeletét a közlekedési és a postaügyi minisztérium látta el. Feladatai közé tartozott a hatáskörébe utalt közlekedési és mélyépítő ipari vállalatok irányítása, felügyelete; a közlekedéspolitika helyi irányelveinek kialakítása; közlekedési vonatkozású hatósági feladatok ellátása; út- és hídépítési munkálatok; hídstatisztikák, valamint közúti úthálózati kimutatások készítése; területhasználati ügyek, komp- és révügyek. A 2083/31/1953. sz. minisztertanácsi határozat értelmében a közlekedési osztály március 1-jei határnappal megszűnt, mivel - a kommunális, és az építési osztály társaságában az újonnan létrehozott város- és községgazdálkodási osztályba olvadt. A megyei tanács közlekedési osztályának története itt nem ért véget, július 1-jén folytatódott, ugyanis ekkor a közlekedési és vízügyi osztály- 1

2 ból a közlekedési részleg ismét önállóvá vált. Ez az önállóság azonban nem tartott sokáig, mivel az osztály június 1-jén az újonnan létrehozott műszaki osztályba olvadt. A megyei tanács kommunális osztályának felállítását az /1951. II/8. sz. belügyminiszteri rendelet mondta ki, szolgáltató jellegű feladatok ellátására. Az osztály tényleges megszervezésére a 2059/18/1952. sz. minisztertanácsi határozattal került sor. Felügyeletét a helyi ipar minisztériuma látta el. Feladata az ivóvíz és csatornázási ügyek, lakásgazdálkodási valamint a szolgáltató vállalatokkal, fürdőkkel, strandokkal, kapcsolatos ügyek intézése volt. A /1952. II/3. belügyminiszteri utasítás által feladatköre kibővült a gázgyárak felügyeletével, belső útépítéssel, parkosítással és egyéb városi és községfejlesztési teendőkkel, valamint a tanyai ügyek intézésével. A 37/1953. (VII. 23.) sz. rendeletével a főfelügyeleti jogkört a minisztertanács saját hatáskörébe vonta, a 2083/31/1953. sz. határozatával pedig elrendelte az osztály március 1-jéig történő megszüntetését. Feladatait az ugyanebben az évben megszervezett város- és községgazdálkodási osztály vette át. A 2083/ 31 / sz. minisztertanácsi határozat értelmében március 1-jéig a kommunális, közlekedési és az építési osztályok összevonásából meg kellett szervezni a város- és községgazdálkodási osztályt, ami az építési osztály megszűnéséhez vezetett. A fenti rendelet által az építési, közlekedési, és a kommunális osztályokból egy főkönyvelőséggel kiegészítve alakult meg a megyei tanács város- és községgazdálkodási osztálya. Az új osztály a könnyűipari miniszter, a közlekedési csoport pedig átmenetileg a közlekedési és postaügyi miniszter szakfelügyelete és irányítása alá került. A 11/1954. sz. KPM. utasítás az osztály felügyelete alá rendelte az idegenforgalmi hivatalokat. Az évi III. tv. a Város- és Községgazdálkodási Minisztérium felállítását követően a város- és községgazdálkodási osztályt annak felügyelete alá rendelte. Feladata lényegében megegyezett a jogelőd osztályok addigi teljes feladatkörének ellátásával. Az évi 33. sz. tvr december 31-i hatállyal a VKGM megszüntetését rendelte el, minek következtében külön jogszabályi intézkedés nélkül a város- és községgazdálkodási osztály is megszűnt. Jogutódja az építési és közlekedési osztály lett, a lakásügyi hatósági teendők ellátása pedig átkerült az igazgatási osztályhoz. A 36/1962. sz. építésügyi miniszteri utasítás szerint a szakigazgatási szerv új nevet kapott Építési, Közlekedési és Vízügyi Osztály. Felügyelete ettől kezdve megoszlott az építésügyi, közlekedési és postaügyi, valamint a nehézipari miniszter és az országos vízügyi főigazgató között. Feladatai kiszélesedtek, másodfokú építésügyi hatósági feladatok ellátására, településhálózat fejlesztésének helyi irányítására, város- és községrendezési irányelvek kidolgozására, műemlékvédelemre, átfogó lakásépítési politikára, a helyi közlekedési és útügyekre, megyei szállítási igények és feladatok összehangolására, tanácsi és üzemi utakra, hidak építésével, fenntartásával kapcsolatos útügyi hatósági feladatok ellátására, közreműködtek a megyei tsz-ek útépítési programjában, a tanácsi idegenforgalmi hivatalok irányításában, ellenőrzésében, a helyi vízgazdálkodásban, helyi vízkár elhárítási tevékenység ellátásában, felügyeletében, irányításában, a tanácsi csatornamű, vízmű és kútépítő vállalatok, valamint az osztály hatáskörébe tartozó fürdővállalatok felügyeletében és az irányításában, továbbá kapcsolatot tartottak a megyei vízügyi igazgatósággal. Belső építésügyi, kommunális, közlekedési és vízügyi csoportokból tevődött össze. Az 1023/1967. (VIII. 8.) sz., valamint a 2033/1967. (VII. 27.) kormányhatározat alapján kiadott 39/1967. sz. építésügyi és városfejlesztési miniszteri utasítás január 1-jei hatállyal ismét szabályozta az osztály építésügygyel foglalkozó részlegének feladat- és hatáskörét. Ennek alapján a szakigazgatási szerv ezen részlegének feladatává vált az építésfelügyelet, város- és községrendezés, lakás- és kommunális ellátás, továbbá építőipari és az építőanyag-ipari ágazati tevékenység felügyelete. A 4/1968. sz. KPM utasítás szerint az osztály közlekedésüggyel foglalkozó szervezeti ének feladatai: közlekedésfejlesztés, forgalomtechnikai ügyek, vasúti közlekedés és szállítás, gépjármű közlekedés és szállításszervezés, árhatósági ügyek, tanácsi utak, hidak építése és 2

3 fenntartása, kompközlekedés, elővárosi vasúti- ügyek, szabványosítási és újítási ügyek, személyzeti ügyek. Az 5/1968. sz. Országos Vízügyi Főigazgatóság utasítása szerint az osztály vízügyi szakigazgatást ellátó szervezeti ének feladatai a következők voltak: hatósági jogkör gyakorlása a jogszabállyal hatáskörébe utalt ügyekben, illetékességi területén a vízellátás, csatornázás, csapadékvíz elvezetés, szennyvizek tisztítása, közfürdők létesítése, ellenőrzése, a helyi vízrendezés, vízkárelhárítás, a helyi belvíz és árvízvédekezés irányítása, a vízügyi igazgatósággal egyeztetés. A 12/1972. ÉVM sz. utasítás ismét szabályozta az osztály feladatkörét, azonban lényegesen nem módosította azt július 1-jén az osztály neve újfent változást szenvedett, építési és vízügyi osztályra módosult, mivel a közlekedési részleg önálló osztállyá lett. A következő és egyben az utolsó változás június 1-jén történt az osztályok életében mivel ekkor beolvadtak az újonnan létrehozott műszaki osztályba, megszűntek önálló szervezeti ként működni. A közlekedési, valamint az építési és vízügyi osztály egyesülésével június 1-jén alakult meg a fentebb említett műszaki osztály, de azonban alig működött egy évnél hosszabb ideig, e rövid idő alatt viszont feladatkörében egyesítette a jogelőd osztályok ügykörét. - Kutatási lehetőségek: ig a közigazgatási rendszámok, ig a csoportszámok segítségével lehet kutatni. Ezen időszakban iktatókönyvet nem, hanem ügy-nyilvántartó lapokat használtak az ok nyilvántartására. Ezen nyilvántartó lapok jelentős része nem került levéltárunkba, viszont a közigazgatási rendszámkönyv valamint a csoportszámokhoz kiadott minisztertanácsi rendelet mellékleteként megjelent útmutató segíthet az ok tárgyának meghatározásában. Az osztályon az iktatott okon kívül keletkeztek még egyéb ügyok is, ezeket tárgyuk szerint rendeztük és minden évben az iktatott ok után helyeztük el. 3

4 Raktári Irat fajtája 1. doboz Iktatott Évkör Közigazgatási rendszám Iktatószám XD795 XD795BN XD795 XD795 XD795 N Tárgyi Csesztregi tűzoltó szertár Pusztaszentlászló tanácsház Szécsisziget községháza mellék épület Hivatali építkezés Zalasárszeg községháza javítás Közületi építkezések Építésügyi igazgatás ügyek 2. doboz Iktatott 1950 A-N3743 M.r. X /3-69/2 Építkezési engedélyek Murarátka hullaház építése 3. doboz Iktatott /92-7/142 Köztisztviselői Illetmény Építésügyi igazgatási ügyek 4. doboz Iktatott /143-34/313 Építésügyi igazgatási ügyek 5. doboz Iktatott 1951 A-Z XB721 20/1-23/1 16/107-16/200 Építési engedélyek Vármegyei önkormányzatok Tormafölde áteresztő kisajátítás, úthálózati kisajátítás Mérleg 4

5 Raktári Iktatott 6. doboz Iktatott Tárgyi Évkör Csoportszám Iktatószám Tárgyi Tégla és cserápipar Választási névjegyzék Fásítás, Tűrje, Csömödér, Alsónemesapáti, Szentmargitfalva, Zalaszentbalázs, Letenye, Dióskál, Rédics, Söjtör Lenti, Pusztaszentlászló, Hahót, Bak, Zalalövő, Zalaszentmihály, Zalaszentgrót, Felsőrajk 7. doboz Iktatott / / / / Helyi tanács és ált. bizottságok Államigazgatás szervezése, Vállalatok szervezése, Működés, munkarend Személyi ügyek 8. doboz Iktatott /2-142/4 2/ /3-35/10 Jogügyek Felügyelet, ellenőrzés 9. doboz Iktatott /2 10. doboz Iktatott / / Statisztika, adatszolgáltatás Anyaggazdálkodás Vállalat kijelölés, közületi beszerzés 11 doboz Iktatott /11-13/2 11/3-90/3 1/8-71 1/4-64/1 B-Z 1-62 Szállítási szervezés Normák (Szakm. norm) Munkaerőtoborzás Pénzügy Belföldi államadosság államkölcsönök Építési ált. ügyek Építési használatbavételi engedély Romépületek bontása, 5

6 helyreállítása Raktári Iktatott 12 doboz Iktatott Tárgyi Évkör Csoportszám Iktatószám Tárgyi /2-77/ B-U 1-42/2 Község városrendezés, helykijelölés Közületi építkezés Oktatás, nevelés Mérlegbeszámoló Költségvetés Zalaegerszeg Kossuth L. u.4. házvízvezeték és csatornázási munkálatairól Minőségi Textilbolt belsőép. m. (Marx tér 9.) 13. doboz Iktatott / /13-59/ /2 1-21/7 Helyi tanácsok és állandó bizottságok Államigazgatás szervezése, Vállalatok szervezése, Működés, munkarend 14. doboz Iktatott /4-63/2 1-64/2 1/7-97 3/ /13 Működés, munkarend Személyi ügyek Jogügyek Felügyelet, ellenőrzés 15. doboz Iktatott / /2-33/2 Statisztika, adatszolgáltatás 16. doboz Iktatott /29-107/3 1/2-36 1/2-44/4 Statisztika, adatszolgáltatás Újítás, ésszerűsítés Anyaggazdálkodás 17. doboz Iktatott / Anyaggazdálkodás 6

7 Raktári Irat fajtája 18. doboz Iktatott Évkör Csoportszám Iktatószám Tárgyi / / / Vállalat kijelölése, közületi beszerzés Munkaerő gazdálkodás Pénzügy Belföldi államadósságok, államkölcsön Pénzügyi terv Építésigazgatás Építési használatbavételi eng. 19. doboz Iktatott Tárgyi /2 1/ / Romépületek bontása,helyreállítása Község, városrendezés Közületi építkezés Közlekedés, hírközlés, belkereskedelem Oktatás, nevelés Mérlegbeszámoló Tervjavaslat Marx tér 3. sz. és Marx tér 7. sz. átalakítása 20. doboz Tárgyi Zalaegerszeg, Marx tér 7. sz. lakóház építési tervei Költségvetés, Zalaegerszeg, Kossuth L.u. 9. sz. Minőségi Textilbolt építészeti munkáiról 7

8 Raktári Irat fajtája 21. doboz Iktatott Évkör Csoportszám Iktatószám Tárgyi /2 3/5-22 1/2-10/ /1 2/4-14/2 5/ /310 Államhatalmi és Államigazgatási szervek általános ügyei Vállalatok szervezése, Jogügyek Statisztika, adatszolgáltatás Pénzügy Építésigazgatás 22. doboz Iktatott Tárgyi / /1 Építésigazgatás Közlekedés, hírközlés, belkereskedelem, élelmezés Építési kölcsönök Tanácsi mérnök továbbképző tanfolyam Zalaegerszeg, július 26. Készítette: Bedőné Takács Veronika segédlevéltáros 8