A MAGYAR NEMZETI GALÉRIA AZ ES

Átírás

1 A MAGYAR NEMZETI GALÉRIA AZ ES ÉVBEN Az 1960-as és 61-es esztendő a Magyar Nemzeti Galériában már a három, illetve négy éves múltra visszatekintő intézmény tisztázott, széles korú feladatainak és az előző évek során kialakított munkaütemének jegyében folyt. Az épület helyreállítása és karbantartása 1960-ban is nagy lendülettel folytatódott. Megtörtént a Díszterem műemléki jellegű restaurálása, ugyancsak ebben az esztendőben festették és aranyozták az aula Díszterem előtti folyosó-részletét is ben a Tanácsterem (előadóterem) műemléki jellegű restaurálására került sor, festették az aula oldalfolyosóit, és felújították a Díszterem és a Tanácsterem felett levő tető bádogozását. Ugyancsak ebben az esztendőben végezték el az aula feletti tetőrész javítási munkálatait is. Különösen lényeges e nagy összegeket felemésztő munkák közül a 200 ember befogadására alkalmas Díszterem és a 80 férőhellyel rendelkező Tanácsterem helyreállítása, mivel az aulán kívül e két reprezentatív helyiség állítja elénk csorbítatlanul a Hauszmann Alajos által épített műemlék egykorú belső térképzését. Az 1960-as és 61-es esztendőben folyt az építkezés a Magyar Nemzeti Galéria kormányrendelettel kijelölt leendő otthonában, a Budavári Királyi Palota épületében ben megindult az effektív tervezési munka a Galériával közösen kialakított program figyelembevételével. Ennek kapcsán elkészült 1961 végén az épület vázlatterve. Itt meg kell említenünk, hogy a volt Királyi Palota helyreállítási és rekonstrukciós munkálatai már a Galéria-vázlatterv elkészülése előtt,az 1950-es években megkezdődtek. Az időközben kiadott kormányrendelet, mely a BCD épületszárny tulajdonosaként a Magyar Nemzeti Galériát jelölte meg, természetesen a tervezés és kivitelezés ütemezését is jelentősen módosította. A munkálatok meggyorsultak és a Galéria célkitűzéseinek megfelelő módon alakultak ban megindult a kupolától északra levő B épületszárny szerkezeti helyreállítása, mely 1961 folyamán is folytatódott,és főként a homlokzatrekonstrukciós munkálataira és a tető lefedésére terjedt ki. Ebben az épületszárnyban kapnak majd helyet a tudományos dolgozók munkahelyiségei, a Gazdasági Hivatal, az előadóterem, a Régi Magyar Képtár kiállítóhelyiségei és az Új Magyar Képtár kiállítóhelyiségeinek egy része. A kupola alatti szárnyban, a C épületrészben 1960-ban jórészt a tervezéssel kapcsolatos felmérési munkák folytak, és egyben megkezdődött a szerkezetileg veszélyessé vált épületrészek lebontása. Ezek a munkák az 1961-es évre is átterjedtek. A szerkezeti helyreállítás, mely itt már a végleges terv alapján készült, 1961-ben kezdődött meg. Ebben az épületszárnyban lesz az előcsarnok, a szobor-, érem- és a grafikai kiállítások kiállítóhelyiségei és az Új Magyar Képtár kiállítóhelyiségeinek egy része. A kupolától délre eső D épületszárny szerkezeti helyreállítása már korábban elkészült, még 1959 előtt ban és 61-ben itt a tetőfedéssel kapcsolatos munkák fejeződtek be. Különben ebben az épületszárnyban csupán apróbb helyreállítási munkák folytak. Ebben az épületrészben fognak elhelyezést nyerni az Oroszlán-udvar felőli előcsarnok, az időszaki kiállítóhelyiségek, az Új Magyar Képtár kiállítóhelyiségeinek egy része, valamint az irodahelyiségeknek egy része. A raktárrendezés és leltárrevízió munkája azokban az osztályokban, ahol ez még nem fejeződött be 1960 és 1961-ben is folytatódott. Az Új Magyar Képtár raktárrendezési munkái 1960-ban a Díszterem restaurálása miatt késedelmet szenvedtek, mivel a raktári anyag egy része a Díszteremben volt elhelyezve. Végleges és megnyugtató rendezés helyett ilyenformán az addig ottlevő kb db festményt a földszinti raktárban helyeztük el, meglehetősen zsúfoltan, a régebbi rendet megbolygatva. A leltárrevízió évben 3041 festmény revideálását jelentette. Az Új Magyar Képtárnál a kiállításokra kiadott és visszatérő anyag évben 3366 festményt mozgatott, melyben 1083 darabbal a kiállításokra és vásárlásra benyújtott idegen anyag is bennfoglaltatik. A végleges raktári rend kialakítása 1961-ben folytatódott. Az anyagmozgatás ebben az esztendőben - összegezve a törzsanyag és az időlegesen benyújtott idegen anyag mozgatását 3456 festményt mobilizált. A leltárrevízió munkája 1188 db festmény revideálásával haladt előre az 1961-es év folyamán. A Szobor Osztály raktárrendezése és leltárrevíziója már régebben elkészült. A törzs- és letéti anyag mozgatása évben együttesen: 852, 1961-ben pedig: 633 mű volt. Az Éremtár raktárrendezése és leitárrevíziója szintén már régebben elkészült. Az anyagmozgatás évben 310 db érem, 1961-ben pedig 16 db érem mozgását jelentette. A Grafikai Osztály raktárrendezési munkáit jelentősen hátráltatta a megfelelő portefeuille-k hiánya. Ideiglenes megoldásként évben megtörtént a volt

2 Fővárosi Képtári grafikai anyag csomagokba rendezése (70 db) és az 1945 utáni anyag különválasztása és abc-be rendezése. A leltárrevízió előkészítő munkáját a grafikai osztálynál az új leltárkönyvekbe történő átmásolás képezi ban a sokszorosított grafikai anyag új leltárkönyvekbe való másolása elkészült, összesen 2844 db. A rajzanyag másolása folyamatban volt, 6500 db átmásolása elkészült, 2594 db átmásolása még hátra volt. Az anyagmozgatás 1960-ban 476 lap mozgását jelentette ben a Grafikai Osztály helyiségeinek egy része a második emeletről a földszintre került. A költözködés db grafikai lap megmozgatásával járt. Egyébként az anyagmozgatás 1961-ben: 1250 db 1961-ben 2100 db rajzról előkészítő leírókarton készült és ennek kapcsán megtörtént az állagjegyzék revíziója, A Nyilvántartási Csoport dolgozói, sőt, a Galéria valamennyi tudományos dolgozója számára külön nagy munkát jelentettek az 1960-as évben az állandó jellegű magángyűjtemény-ellenőrzéseken és védetté-nyilvánításokon kívül a lakbér-pótlék mentesítésekkel kapcsolatos tömeges kiszállások és védetté nyilvánítások ban Budapesten és vidéken 99 magángyűjtemény revideálása történt meg, 776 védetté nyilvánítást végeztek, és e munkák kapcsán J 348 db tudományos leírókarton készült. Lakbér-pótlék mentesítéshez 77 lakást látogattak meg a Galéria tudományos dolgozói, és e kiszállások alkalmával 387 műtárgyleírás készült ben 136 budapesti és vidéki gyűjtemény revideálása történt meg. A védetté nyilvánítások száma: 439 db műtárgy. A lakbérpótlékmentesítéssel kapcsolatos kiszállások is folytatódtak ben, ebben az esztendőben 40 lakásba szálltak ki a dolgozók. Fenti munkák kapcsán 1961-ben a csoport külső munkaerő segítségével 2792 db leírókartont készített. A Magyar Nemzeti Galéria épületének kiállításait ban , 1961-ben pedig fő látogatta. A Galéria tudományos dolgozói által tartott tárlatvezetések száma 1960-ban 476, 1961-ben pedig 521 volt. A Galéria tudományos dolgozóinak élénk tudományos és népszerűsítő tevékenységét bizonyítja az évben megtartott összesen 230 tudományos és ismeretterjesztő előadás, tárlatvezetés és kiállítás-megnyitó ben összesen 165 tudományos és ismeretterjesztő előadást tartottak. A tudományos publikációk száma 1960-ban 80, a népszerűsítő kiadványoké 53 volt ben pedig 74 tudományos és 64 népszerűsítő dolgozatot készítettek a Galéria muzeológusai. Tudományos dolgozók közül többen külföldi tanulmányúton vettek részt az elmúlt két esztendőben. Ausztria, Csehszlovákia, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, a Német Demokratikus Köztársaság, a Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország, Románia, Svájc és a Szovjetunió voltak azok az országok, melyekben a Magyar Nemzeti Galéria muzeológusai és restaurátorai részben hivatalos kiküldetés, részben egyéni tanulmányút formájában megfordultak. GYŰJTEMÉNYEINK Új Magyar Képtár ban 157, 1961-ben 166 festménnyel gyarapodott Üj Magyar Képtárunk törzsanyaga, nagyrészt vásárlás, kisebb részben ajándékozás vagy csere útján. Reformkori gyűjteményünk néhány jelentős arcképpel bővült ebben a két esztendőben. így többek között nemzeti festészetünk úttörő mesterének, Barabás Miklósnak ben készített Grosschmid János cameralis administratort ábrázoló képével melyet az ábrázolt dédunokája, Gervay Rózsi ajándékozott Galériánknak. A hazai múzeumokban kevés alkotásával képviselt, hosszú ideig külföldön élő Kozina Sándor szintén 1844-ben festett kvalitásos szép női portréjával szerepel az es vásárlások között, mely történelmi jelentőséggel is bír, hiszen Szemere Bertalannak, az első felelős magyar kormány belügyminiszterének későbbi feleségét, Jurkovits Leopoldinát örökíti meg. (65. kép) Munkácsy első mesterének, Szamossy Eleknek A művész felesége című, festői finomságokban jeles müve a Bizományi Áruház aukcióján történt vásárlás során került gyűjteményünkbe. Than Mór sokalakos Családi arcképe 1855-ből egészíti ki a század közepén készített portréink gazdag anyagát. A XIX. sz. második felének legnagyobb magyar festői közül Munkácsy Mihálynak Olvasó nő című 1880-as évek el ej én festett dús festőiségü, párizsi intérieur je került a letéti anyagból az Új Magyar Képtár törzsanyagába. Paál Lászlónak pedig legtermékenyebb korszakában, 1872-benfestett Juh-aklok c. meleg barnás tónusú festményét, oeuvre-jének egyik igen szép darabját vásároltuk meg. Benczúr Gyula szinte plein air-es erdei tisztáson fekvő Olvasó nő-je a müncheni Galerie für Alte und Neue Kunst-tói csere folytán jutott haza, hogy a mester korai remekeinek sorát gazdagítsa. Székely Bertalan néhány szép szadai tájképével és freskóvázlatával is gyarapodtunk. Új szerzeményeink közül kiemelkedő jelentőségű a századforduló idejéből Rippl-Rónai József: Párisi nő fehér pettyes ruhában c. festménye, amely a mester korai ún. fekete korszakának egyik elragadóan artisztikus darabja. Első olyan alkotása, amely már Munkácsytól való elszakadását, a Nabis-hoz való csatlakozását, egyéni hangjának megtalálását jelzi. Mozaikos festésű korszakából is megvettünk egy élénk színhatású, jellegzetes művet, testvéréről, Lajosról 1913-ban festett arcképet. Alföldi művészeink alkotásai közül Tornyai János Csizmahúzás c. festményét vásároltuk meg, amely a művész, dinamikus megfogalmazású népéletábrázolása. Fényes Adolf Galériánkban őrzött művei, néhány az 1900-as évek elején készült képével, dekoratív korszakának jellegzetes darabjaival gyarapodtak:testvérek, Kisvárosi utca, Mézeskalács, Feketerigós csendélet. Derkovits Gyulának monumentális hatású, ezüstös szürkés fényű Hídépítők c. kompozíciója gazdagítja a két háború közötti festészetünk anyagát.

3 A Bulidon érzékeny ecsetű festőjétől, Egry Józseftől több képet vásároltunk; Viharos Balaton c ben festett reprezentatív műve, Szőnyi István: Zsuzsi c. képe teszi teljesebbé a két művész gyűjteményünkben levő munkásságát. Berény Róbertnek nyolc képe szerepel új szerzeményeink között. Holló László, Kossuth-díjjal való kitüntetése alkalmából, 21 művét ajándékozta Galériánknak. Ilosvai Varga István oeuvre-jének jelentős kollekciójával tette teljesebbé a szentendrei művésztelepre vonatkozó gyűjteményünket. Az Állami Vásárló Bizottság a budapesti és vidéki kollektív vagy egyéni kiállításokon szereplő élő művészeink, tehetséges fiataljaink alkotásainak gazdag sorát (85 festményt) vásárolta az utóbbi években kialakult gyakorlat szerint. Ezek a vásárlások, élő művészeink alkotásai a ma képzőművészetének arculatát prezentálják a Galéria számára. AVIL és VIII. Magyar Képzőművészeti Kiállításról, művészeink gyűjteményes kiállításairól kerültek be múzeumunkba. Témájuk, művészi problematikájuk és e problémák megoldása eleven életet sugároz, legtöbbje a körülöttünk lezajló kultúrforradalom beszédes bizonyítéka. Kohán Györgynek A háború éveiből" és Szinte Gábornak Virradat" (66. kép) című képével már a VII. Magyar Képzőművészeti Kiállításon is találkozott a közönség. Modern képanyagunk komoly gazdagodását jelentette Kurucz D. István két művének, a Marhavásár"-nak (67. kép) és a Bivalyok"-nak megvásárlása, a művész 1960-ban rendezett gyűjteinényoh kiállításán. Vén Emiltől 1960-ban a Varró asszony", 1961-ben pedig Lyka Károlyról festett érdekes portréja került az Új Magyar Képtárba. Pap Gyula két nagyméretű festménye, A nagy kalapács" és A mi nagy kohónk" témájában is jellegzetesen tükrözi mai életszemléletünket, munkaábrázolásaink sorát gyarapítva. Mácsai István Kaján és Hegedűs című képe hasonlcian az előbb említett Lyka Károly portréhoz, arcképfestészetünk bontakozó új íitjaira figyelmeztet, mely a munka, a tudomány és művészet kimagasló neveit igyekszik megörökíteni vásznain. Eigel István Vonat és kisváros" című képe a VIII. Magyar Képzőművészeti Kiállításról került hozzánk. Baranyó Sándor Tiszahíd"-ja a ma is kitűnő mestereket formáló szolnoki művésztelep vitalitásának bizonyítéka, Holló Lászlótól (IV. tábla), Kunffy Lajostól (68. kép), Pór Bertalantól (69. kép), Vidovszky Bélától szintén vásárolt a Galéria e két esztendő folyamán, jeléül annak, hogy idős művészeink műveit éppúgy képzőművészeti életünk szerves és fontos részének tekintjük, mint a holnapot jelentő fiatal festők alkotásait, A Szobor Osztály állománya 1960-ban 57, 1961-ben pedig 55 műtárggyal gyarapodott. Egy-egy szobor ajándékozásán kívül két jelentősebb hagyaték került be gyűjteményünkbe: Sződy Szilárd özvegyétől 15 db szobrot és vázlatot kaptunk, Cserepes István életművét pedig 22 mű képviseli osztályunkon. Az elhunyt művészek alkotásai közül Stróbl Alajos: Martinovics mellszobra, (70. kép) Medgyessy Ferenc Lengyel síremléke, Kisfaludi Stróbl Zsigmond Pásztor János portréja, Erdey Dezső néhány kisebb alkotása eredményesen egészítette ki Galériánkban művészetükről formálható összképünket. Az Állami Vásárló Bizottság Petri Lajos, Csáky József, Schaar Erzsébet, Reményi József, Andrássy Kurta János gyűjteményes kiállításáról egy-egy darabbal egészítette ki anyagunkat, A VIII. Nemzeti Kiállítás és a csoportos bemutatók, jó alkalmat jelentettek a fiatal művészgeneráció ríj szobrainak megszerzésére. Kalló Viktor Köztársaság téri emlékművének terve, Segesdy György Szegedi Tanácsköztársasági emlékmű terve, Simon Ferenc Kislányfeje, (71. kép) Szlávics Lajos Spartacusa, e művészek első alkotásait jelentették Galériánkban. Felszabadulási kiállításunkon jónéhány olyan művet szereztünk meg, melyeket külföldi kiállításokon már korábban láthatott a közönség, így például Huszár Imre Fóka, Tar István Tan ácsköztársasági-emlékmű-terve, Marton László Kislány c. szobrait, Közvetlenül az alkotóműhelyből került hozzánk Kerényi Jenő Május 1. c. csoportkompozíciója és Borsos Miklós Szabó Lőrincet ábrázoló vörösmárvány portréja. Az Éremtár gyarapodása 1960-ban 31, 1961-ben pedig 15 mű volt. Gazdag Madarassy Walter anyagunk kiegészítésére megvásároltuk a művész néhány újabb, Dobó Istvánt, Ybl Miklóst, Cervantest (72. kép), Liszt Ferencet stb. ábrázoló érmét, Ugyancsak korábban gyűjtött, nagy Reményi anyagunk még teljesebbé tételét célozta az idős művésznek Kodály Zoltánról és feleségéről, valamint Liszt Ferencről mintázott két szép érmének megvásárlása. Érdekes művészi sorozat került birtokunkba a korábban érmészettel nem foglalkozó szobrászművészünknek, Szabó Ivánnak éremanyagával. A Színek és évek, a Szindbád, a József Attila érem irodalmi témák szobrászilag erőteljes és mégis lírai megfogalmazásai. Munkácsy, Koszta, Tornyai érmei viszont jellegzetes, az ábrázolt művész életművéből kiragadott rendkívül találó hátlapjaikkal képzőművészeti sorozatát alkotják. Tóth Gyula kifejező, a költő tépelődő lényét kiválóan megragadó Babits portréjával a koros művész i'ijabb alkotását szereztük meg a Galéria számára, míg Mártsa István: Dömös, Van Gogh, Kiss Kovács Gyula: Ősz, Lovas csata, Kiss István: VIT c. érmei fiatal művészek alkotásait prezentálják. Külön érdekességet jelentett Beck Ö. Fülöp Marx Károlyt ábrázoló gipsz-negatívja, melyet a művész leánya ajándékozott a Galériának. A G r a f i k a i Osztály anyaga 1960-ban 681, ben pedig 543 lappal gyarapodott, 1960-ban, a vásárlás időrendi sorrendjében haladva az első fontes lap Czóbel Béla egy kislány arcképét ábrázoló szép pasztellje. (73. kép) Ezt Zichy Mihály nagyméretű tanulmány-rajza követi a Rombolás géniuszának diadala" c. festménye főalakjához. Bartha László artisztikus, szép gouache lapja, a Vass Elemér fest" a nemrég meghalt kitűnő festő emlékének hódol. Ugyancsak egy remek gouache, a Csopaki udvar" képviseli Szentiványi Lajcs művészetét. Domanovszky

4 Endrét két jellegzetes tanulmányrajza prezentálja az új szerzemények között. Márffy Ödön hagyatékából 8 darab, Medgyessy Ferenc hagyatékából pedig 25 jelentős rajz került a gyűjteménybe. Berény Róbert művei közül egy nagyszabású, a Nyolcak" idejéből való önarcképe emelkedik ki az 1960-ban vásároltak közül. Aba-Novák Vilmostól 9 lappal, Csernus Tibortól pedig 3 lappal gyarapodott a gyűjtemény, köztük a remek Párisi utcá"-val. Vértes Marcelltől a Gitározó nő", a Kislány virágvázával" és a Kislány testvérével" c. rendkívül artisztikus, szép rajzokat vásárolta meg a Galéria ben Barcsay Jenő 14 jelentős rajza került a gyűjteménybe a művész ajándékaként, Fényes Adolftól pedig egy nagyszabású: szén rajz, a Falusi utca" gazdagította a Fényes rajzok sorát. Komoly gyarapodást jelentett Ámos Imre 6 rajzának megvétele. Nagy művészi értéket képvisel Cserepes István 91 lapja, melyek a Fővárosi Tanács ajándékaként kerültek a gyűjteménybe. A metszet-gyűjtemény gyarapodása közül Hincz Gyula rézkarcai, valamint Cserepes István művei a legjebntősebbek. A Restaurátori Osztály 1960-ban 1247 db festményt és 31 db szobrot restaurált, illetőleg 264 db szobrot és 2007 db grafikai lapot konzervált ben a számadatok a következőképpen alakultak: 232 db festmény és 30 db szobor restaurálása, illetőleg 1110 db festmény, 240 szobor és 953 grafikai lap konzerválása, tisztítása történt meg. Kiemelkedő feladatot jelentett a festmény restaurátorok részére az elmúlt két év folyamán az alább felsorolt müvek restaurálása: Thorma János: Aradi vértanúk, Thorma János: Szenvedők, Kádár Konecsni: Vihar előtt, Fényes Adolf: Szegények ebédje, Székely Bertalan: Zrínyi kirohanása, Borsos József: Galambposta, Szinyei Merse Pál: Apám, Rippl-Rónai József: Kaposvári utcarészlet stb. stb. A szobrász restaurátori munkák közül Medgyessy Ferenc: Napozó c. gipsz szobrának kiegészítése és patinázása, Boldogfai Farkas Sándor: Női akt c. gipszszobrának kiegészítése és patinázása és Ferenczy István: Pásztorleányka c. márványszobrának javítása jelentett kiemelkedőbb feladatot. A Könyvtár állaga 1960-ban 489 db könyvvel, 90 db folyóirattal és 203 db katalógussal gyarapodott, míg 1961-ben 574 db könyv, 105 db folyóirat és 440 db katalógus volt a gyarapodás. KIÁLLÍTÁSAINK Az es esztendő rendkívül mozgalmas volt a kiállítás rendezések vonalán is. A Galéria muzeológusai számos új kiállítást rendeztek a Magyar Nemzeti Galéria épületében éppúgy, mint idegen intézményeknél. Állandó kiállításaink 1960 elején éremművészeti anyaggal gazdagodtak. A 19. és 20. századi festészeti kiállítás helyiségében 31 tárlóban 520 érmet mutatunk be a közönségnek. A rendezés munkáját Csengerynó Nagy Zsuzsa osztályvezető végezte ben Pogány ö. Gábor főigazgató átrendezte a 20. századi festészeti kiállítás 6 termét, ami kb. 100 festmény megmozgatását eredményezte. Ugyancsak 1961-ben történt az állandó szoborkiállítás földszinti és I. emeleti folyosóinak újrarendezése is kb. 170 mű átcsoportosításával. A rendezés Csap Erzsébetosztályvezető munkája volt. Az időszaki kiállítások közül, amelyeket a Magyar Nemzeti Galéria épületében rendeztünk, elsőnek az április 4-én magnyitott Képzőművészetünk a felszabadulás után c, kiállításunkat kell magemlítsnünk, amaly 15 teremben 650 művet sarakoztatott fel. A 15 év anyagából összeválogatott, szélesen hangszerelt kiállítás rendezési munkáit Pogány Ö. Gábor és Csap Erzsébet végezte. Az 1960-as esztendőnek a Galériában rendezett másik időszaki kiállítása, Fényes Adolf emlékkiállítása szaporította a már eddig is szép számú monografikus kiállításaink sorát. Augusztus hó 20-án nyílott és 10 teremben 250 művet prezentált, A rendezés Oelmacher Anna osztályvezető feladata volt. Az 1960-as év végén a Fővárosi Tanács rendezett időszaki kiállításaink teremsorában kiállítást, A felszabadult Budapest művészete címen. 15 teremben 650 mű képezte az I960, decamber 17-én magnyitott kiállítás gazdag anyagát. A Magyar Nemzeti Galéria részéről Pogány Ö. Gábor főigazgató és Csap Erzsébet osztályvezető működött közre a rendezés munkájában. Ezt követően, 1961 elején, Vaszary János monografikus jellegű emlékkiállítása töltötte meg időszaki kiállításaink teremsorának 11 termét, 323 művel. A március 18-án megnyílott kiállítást B. Haulisch Lenke muzeológus rendezte. A Vaszary-kiállításra Rippl-Rónai József emlékkiállítása következett, amely június 30-án nyílt meg 9 teremben, 169 művel. A rendezés munkáját meghívott vendégrendező, Genthon István, a Szépművészeti Múzeum osztályvezetője végezte, Bodnár Éva muzeológus közreműködésével. A nagysikerű Rippl-Rónai kiállítás után az 1961-es évet a Galéria Tornyai János emlékkiállítása zárta. A 9 teremben, 206 műből megrendezett kiállításnál a rendezés munkáját Bodnár Éva látta el végén a Galéria épületében rendezett időszaki kiállításaink sorozata új színnel gazdagodott, az ezentúl ütemesen váltakozó időszaki grafikai kiállításokkal. Erre az új kiállítás sorozatra a Díszterem rendbehozatala adta a lehetőséget. A reprezentatív teremben, a fal mellett felállított vendégfalakon kb. 70 grafikai művet tudunk kiállítani. A Grafikai Osztály e jelentős kiállítás sorozatát a Nyolcak és Aktivisták" c. és december 23-án megnyíló kiállításunk vezette be. A Díszteremben 76 grafikai mű sorakozott fel Pataky Dénes muzeológus rendezésében.

5 KIÁLLÍTÁSOK. BUDAPESTEN IDEGEN INTÉZMÉNYEKNÉL Kunffy Lajos kiállítás. Ernst Múzeum. Cserepes István kiállítás. Ernst Múzeum. Gross Bettelheim kiállítás. Kultúrkapcsolatok Intézete. Magyar plakáttörténeti kiállítás. Műcsarnok. Rendezője a Magyar Nemzeti Galéria részéről: Oelmacher Anna Vértes Marcell kiállítás. Műcsarnok. Rendező: Pataky Dénes Vörös Géza emlékkiállítás. Műcsarnok. VII. Pestmegyei Képzőművészeti Kiállítás. Egressy klub. VIII. Pestmegyei Képzőművészeti Kiállítás. Egressy klub. Erdey Dezső emlékkiállítás. Ernst Miizeum. Rendező: N. Pénzes Éva. Klimó István emlékkiállítás. Kispest. KIÁLLÍTÁSOK VIDÉKEN Szolnok. Szolnoki Galéria. Rendező: Bényi László Debrecen. Mezőgazdaság a képzőművészetben. Kiskunhalas. Thorma János emlékkiállítás. Székesfehérvár. Raáb Ervin kiállítás. S z a d a. Székely Bertalan emlékkiállítás. Debrecen. XIX. századi magyar grafika. Rendező: Csengeryné Nagy Zsuzsa Szeged. XIX. századi magyar grafika. Rendező: Csengeryné Nagy Zsuzsa Békéscsaba. XX. századi magyar festészet. Rendező: Kontha Sándor Szeged. Képzőművészetünk a felszabadulás után. Rendező: Pogány Ö. Gábor Csap Erzsébet Székesfehérvár. Képzőművészetünk a felszabadulás után. Rendező: Pogány Ö. Gábor Csap Erzsébet Kecskemét. Bencziir Gyula kiállítás. Rendező: Telepy Katalin Székesfehérvár. Benczúr Gyula kiállítás. Rendező: Telepy Katalin Debrecen. Debreceni Képtár. Rendező: Telepy Katalin Szolnok. Szolnoki Galéria átrendezése. Rendező: Bényi László Hódmezővásárhely. Mednyánszky László kiállítás. Kaposvár. Rippl-Rónai József emlékkiállítása. Szeged. Deli Antal kiállítás. V á c. Váckörnyéki Festők kiállítása. Pécs. Bene Géza kiállítás. Sarkadiné Hárs Éva Kaposvár. Vaszary János emlékkiállítás. S z a d a. Székely Bertalan emlékkiállítás. Vidéki vándorkiállítás. Mai festészetünk. Rendező: Csap Erzsébet Kaposvár. Vörös Géza emlékkiállítás. Rendező: Csengeryné Nagy Zsuzsa Debrecen. Erdey Dezső emlékkiállítás. Rendező: N. Pénzes Éva Kecskemét. Bozsó János kiállítás. Szolnok. Fényes Adolf emlékkiállítás. I 1 161

6 Szekszárd. XX. századi kiállítás. Nyírbátor. XX. századi kiállítás. H a j d ú b ö s z ö r m é n y. Pál Nagy Zsigmond kiállítás. KI.ÍL Ei ÍTÁSOK KL'LP ö Ci D (") N Bukarest. Mednyánszky László kiállítás. Amsterdam. Darkovits Gyula kiállítás Genf. Magyar művészet a XIX. és XX. században. Rendező: Pogány Ö. Gábor B. Supka Magdolna Bécs. Magyar festészet a XIX. ós XX. században. Rendező: B. Supka Magdolna Graz. Magyar festészet a XIX. és XX. században. Rendező: B. Supka Magdolna Salzburg. Magyar festészet a XIX. és XX. században. Rendező: B. Supka Magdolna KIADVÁNYAINK 1960 november végén megjelent a Magyar Nemzeti Galéria Közleményei"-nek második száma (Budapest, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalatának kiadása). A kiadvány 205 oldalán 8 cikk sorakozik fel, 70 egyszínű és 5 színes reprodukcióval. A kiadvány hozza a cikkek teljes francia nyelvű fordítását is. A Közlemények főszerkesztője Pogány Ö. Gábor dr. főigazgató, szerkesztője Csengeryné Nagy Zsuzsa dr. osztályvezető november végén napvilágot látott a Magyar Nemzeti Galéria Közleményei"-nek harmadik száma (Budapest, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalatának kiadása). A kiadvány 208 oldalán 11 cikket számlál. Az egyszínű reprodukciók száma 86, a színes reprodukcióké pedig 5. A magyar szöveghez a teljes francia nyelvű fordítás kapcsolódik. A Közlemények főszerkesztője, illetve szerkesztője ennél a számnál is Pogány Ö. Gábor dr., illetőleg Csengeryné Nagy Zsuzsa dr végén folyt a Közlemények IV. számának anyaggyűjtése. ] 960-ban megjelent a Szobor Osztály állagjegyzékének mindkét kötete, melyről mint sokszorosítás alatt álló. készülő-félben levő műről már előző évkönyvünkben beszámoltunk a Galéria, kiadványai között. Könyvészeti adatait akkor közöltük. Időszaki kiállításainkat katalógusaink kísérték. A Képzőművészetünk a felszabadulás után" kiállításunk azonos című katalógus-részét Csap Erzsébet, Kontba Sándor, Faller László, Pataky Dénes és B. Supka Magdolna állította össze. Az előszó Pogány Ö. Gábor munkája, (Budapest, Magyar Nemzeti Galéria kiadása, 49 oldal szöveg, 47 kép. ) A Fényes Adolf emlékkiállítás" katalógusát Oelmacher Anna és N. Pénzes Éva állította össze. Az előszót Oelmacher Anna írta. (Budapest, Magyar Nemzeti Galéria kiadása. 30 old. szöveg, 47 kép.) A felszabadult Budapest művészete" c. katalógus az azonos című kiállítást kísérte, mely a Magyar Nemzeti Galéria és a Budapesti Történeti Múzeum közös kiadványa volt. A katalógus Csap Erzsébet összeállításában, Pogány Ö. Gábor előszavával jelent meg. (Budapest, Budapest Főváros Tanácsa VB Budapesti Történeti Múzeum Magyar Nemzeti Galéria kiadása. 42 old. szöveg, 49 kép.) A Vaszary János emlékkiállítás" katalógusa Bordácsné Haulisch Lenke munkája, az előszó és katalógusrész egyaránt. (Budapest, Magyar Nemzeti Galéria kiadása. 30 old. szöveg, 39 kép.) A Rippl-Rónai József centenáris kiállítás" c. katalógus a Magyar Nemzeti Galéria és a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közös kiadványa volt. A katalógust Genthon István és Bodnár Éva állította össze, az előszót Genthon István írta. (Budapest Kaposvár, Magyar Nemzeti Galéria Rippl-Rónai Múzeum kiadványa. 24 old. szöveg, 36 kép.) A Tornyai János emlékkiállítás" azonos című katalógusa a Magyar Nemzeti Galéria és a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum közös kiadványaként jelent meg. A katalógust összeállította és az előszót -'rta: Bodnár Éva. (Budapest Hódmezővásárhely, Magyar Nemzeti Galéria Tornyai János Múzeum kiadványa. 28 old. szöveg, 37 egyszínű és 2 színes képpel.) A Nyolcak ós Aktivisták" című katalógus egy katalógussorozat első kiadványaként látott napvilágot, mely a Grafikai Osztály által rendezett időszaki kiállításainkat fogja a jövőben kísérni. Az előszót írta és a katalógus! összeállította Pataky Dénes. (Budapest, Magyar Nemzeti Galéria kiadása. 18 old. szöveg, 16 kép.) Az előbb felsorolt kiadványaink a Magyar Nemzeti Galéria épületében rendezett időszaki kiállításainkhoz kapcsolódtak. Az alábbiak viszont a Galéria idegen intézményeknél rendezett kiállításait kísérték. Vértes Marcell festőművész kiállítása" című katalógus a Műcsarnok kamaratermében rendezett kiállításunk kísérő-kiadványa volt. A bevezetőt írta és a művek jegyzékét összeállította Pataky Dénes. (Budapest, old. szöveg, 3 kép.) Magyar Plakáttörténeti Kiállítás" c. kiadványunk m

7 a -Magyar Nemzeti Galéria, a Műcsarnok és a Magyar Hirdető közös kiadványaként jelent meg. Az előszó szerzője Oelmacher Anna. (Budapest, I960, a Magyar Nemzeti Galéria -Műcsarnok -Magyar Hirdető kiadása. 43 old. szöveg, 32 old. kép.) Vörös Géza emlékkiállítás" c. katalógusunk a Műcsarnok kamaratermében rendezett kiállításunkhoz kapcsolódott. A katalógust összeállította és az előszót írta B. Haulisch Lenke. (Budapest, Magyar Nemzeti Galéria kiadása. 11 old. szöveg, 9 kép.) Erdey Dezső emlékkiállítás" c. katalógus az Ernst Múzeumban rendezett azonos című kiállításunkat kísérte. A katalógust N. Pénzes Éva állította össze és a bevezetőt Pogány Ö. Gábor írta. (Budapest, Magyar Nemzeti Galéria kiadása. 25 old. szöveg, 14 kép.) Mai festészetünk. Kiállítás a Magyar Nemzeti Galéria anyagából" c. vidéki vándorkiállításunk katalógusa több ntézmény közös kiadványa volt. Az előszót írta és a képek jegyzékét összeállította: Csap Erzsébet. (Budapest, Budapesti Pártbizottság Szakszervezetek Országos Tanácsa Fővárosi Tanács Magyar Képzőművészek Szövetsége Műcsarnok Magyar Nemzeti Galéria közös kiadása. 9 old. szöveg, 4 kép.) A most következő két katalógus svájci és ausztriai külföldön rendezett kiállítás-sorozatunkat kísérte. Art hongrois XIX e et XX e siècles."az előszót Pogány Ö. Gábor írta, a katalógus-részt B. Supka Magdolna állította össze. (Gyoma, I960. Magyar Nemzeti Galéria kiadása a Kultúrkapcsolatok Intézetével közösen. 16 old. szöveg, 16 kép.) Ungarische Malerei XIX XX. Jahrhundert." Az előszót Pogány Ö. Gábor írta, a katalógus-részt B. Supka Magdolna állította össze. (Budapest, Magyar Nemzeti Galéria- -Kultúrkapcsolatok Intézete kiadása, 16 old. szöveg, 17 kép.) Csengeryné Nagy Zsuzsa 11* 163