Read this story in English. My personal story

Átírás

1 My personal story Hungary 31 Female Primary Topic: CHILDHOOD / FAMILY LIFE / RELATIONSHIPS Topics: IDENTITY LEISURE PROFESSIONAL CAREER VIOLENCE Key actors: partner, sibling (sister), friends, peer Year: 2000 conflict marriage/co-habitation power relationship responsibility roles/role pattern support health sexuality (in-) dependence (un-) happiness behaviour femininity masculinity ownership weak(-ness) constraints going out holidays (un)-paid work salary/income/allowance (unwanted) sex propositions intra-couple psychological violence victim (female or male) Read this story in English R: ( ) So, it s for sure, that in this whole relationship my femininity was quite squeezed, and there were some issues with it. Anyhow... so two things came to my mind in 1

2 connection with this, the rst is the fact that when I was working at the time, I earned more then he did. This put him on the ground. Indeed, so perhaps he talked about it only once but this really, really disturbed him, the fact that I was earning more than him, though he earned well too, and it wasn t like I supported him, or what not, but simply because of this he felt weaker than me. That s it. The other thing is, that (sigh) ya that about half of my clothes I was not allowed to wear because how they look, how big the cleavage is, things like that, and so, why I was wearing that thing, that I was showing myself, to everybody, or stuff like that, and then, I talked to a friend of mind who had been with this guy before and that she had gone through the same things with him regarding clothes so, what I m saying so, this whole thing is really not about me, but rather about him, so he had issues, but still, this is, I told you this story because this came up in a relationship, well, in (name of ex boyfriend) s case it came up pretty strongly, but this comes up in many relationships, and this is not so in this case, the issue came up because of (name of ex boyfriend) s self-esteem. And not because of my behaviour because I acted usual, I mean the same way as before. But then, after this, no after this of course I changed, because I constrained myself, and then, well, then my boyfriend came with me to the shop and we bought the clothes he approved. That s all. ( ) R: ( ) well, what is related to masculinity and femininity I think is well this was the only thing he mentioned at the end, that he always, and always, I think he wanted to prove to himself how potent he was, as he always wanted to have sex and to show with this how strong he was and I think it was because of this. What he told me was that many times, or not many times, but at times, he pushed it, well, so when he felt that something was not going well, then he thought that things would get better because of this and that we would get closer to each other, but I think after all.. in fact I formulated this idea the rst time just now, that I think it had an aspect that I just described. That s all. And yes, it happened quite a few times, when for me, it had an absolutely opposite impact on me. I am not sure how much this is relevant to the research, maybe more to a psychologist, but I think this was about exercising control and power. ( ) 2

3 I: So what happened is that you felt that, I mean you wanted to go for a program and you sensed that he could not afford that, is it how the issue came up? Or how did it surface? R: What happened was that towards the end of the month he told me that he again needed to borrow a few thousand forints from err his mom (laughs), to cover his personal expenses. Then I told him that there was no need for that, that I could give him some money and he did not even need to give it back, but he refused saying that this was his own expense because it was for cigarette as he smoked or for example to invite me for a beer, he needed money for these, and he did not want to borrow money from me for these and I don know why he did not want to spend my money on these. I don t know, this was partly his pride. That s when the issue came up. ( ) I: You did not talk much about it, you kind of just mentioned that you went together to buy clothes and you had to wear the clothes he approved. How could you describe your feelings about this? R: First, I did not like the fact that he was nagging me with this, that again he would go, ney, ney, ney... the other thing was that I indeed had clothes that I liked because I found them pretty but then I did not wear them. And I thought it was a pity. That s all. I: Ok. R: Yes, and especially this feeling of being nagged and things like that, and so, yes, that he constrained me yes, this was I did not understand why he bothered about this, really, I did not get it rst, when this issue came up, like why was this a problem? After all, I do not have you've seen me I do not have, I am not like But not because I had this experience with (name of ex boyfriend) (laugh) because if I see a pretty dress then I put that on, I think, or buy it, so things like that but what did I want to say? ah, how it felt so really, this control, but this was not only about clothes, but other areas as well I felt why the heck he is checking on me and why I could not do this or that, so I found it totally nonsense because I did not comprehend it. ( ) 3

4 I: I would like to ask you about a third topic because this was the third topic you touched upon when you talked about your ex boyfriend, that is his sexual approach. You mentioned that he sometimes pushed it. What I would like to ask is if it ever happened that this was not based on mutuality, that is, that he pushed it not only against his own desire but that you did not want it and despite this you were still physically together? R: Look, I thought you would ask me about this because this was the most problematic issue of the whole thing, so it was not that he would be too pushy or violent ever, this didn t happen, but it did happen that we were physically together without me really wanting it I: And may I ask why it happened then? R: To avoid arguing, to avoid shouting at each other, crying and shouting, that s why. (pause) I: And at that point I assume you were trying to stay together and keep the relationship R: Sure, de nitely, of course, till the very end. (pause) ( ) R: So what would I pass on to my children? ( ) The other thing, this whole (name of ex boyfriend)-story, I don think, or perhaps, yes, it [gender] is also there too, but rather I would approach that from the aspect of relationships, like how one should be in a relationship, what to expect as a minimum, blablabla what is it that person A puts in and what is it that person B puts in, perhaps a little bit of psychology, like how to read somebody, so that the limit should be there until you go but not further, so perhaps this is what I took away from this relationship with (name of ex boyfriend), and not only man and woman roles, etc. That s all. I: Do you feel you put too much in that relationship and perhaps tolerated too much? Do I understand you well? 4

5 R: Oh, no, no, I didn t mean that now. No, no, just in general. So this story with (name of ex boyfriend) did not teach me, or as a morale of this story what I would pass on to my children, both boy or girl, is not men s roles and women s roles but how to be with another person in a relationship, that one should respect the other person, stuff like that, all kinds of things about relationships. Read this story in Hungarian R: Jó, hát ez meg mondjuk egy ilyen nagyon, hát ilyen, magán sztori, de meg ennek azér' így több vonzata is van, de az jutott eszembe, hogy nekem volt egy barátom, hát így számomra azért később kiderült, meg úgy megfogalmazódott, hogy ott vele, vele voltak a problémák, de... ami így a nőiességemet érinti, szerintem... hát egy csomó minden egyébként, de úgy kettő mondjuk az így ilyen külsőséges dolog, ami eszembe jutott, meg ilyen mondjuk eléggé, hát ja, tehát mondjuk az biztos, hogy ebben az egész kapcsolatban énnekem itt a nőiességem az úgy eléggé megszorult, meg olyan bajok voltak vele, na mindegy, tehát kettő dolog jutott vele kapcsolatban az eszembe, az egyik az, hogy akkor én amikor dolgoztam, akkor én többet kerestem, mint ő. Teljesen kikészült tőle. Komolyan, tehát mondjuk ezt így talán egyszer mondta, de így nagyon nagyon zavarta, hogy mondjuk én így többet keresek, mint ő, pedig ő is keresett, meg nem az volt, hogy én eltartottam, meg mit tudom én, de hogy egyszerűen ettől is ő gyengébbnek érezte magát nálam. Ez. A másik pedig az, hogy... (sóhajt) jaj, hogy... kb. a ruháimnak a felét azt úgy egyszerűen nem hordhattam, mert, hogy milyen,hogy néz ki, mennyire kivágott, izé, mit tudom én, és így, hogy... miért hordom ezt, már megint mutogatom magamat, mindenkinek, izé, mit tudom én, és akkor így, így beszéltem utána egy barátnőmmel, aki korábban szintén együtt volt ezzel a sráccal, és vele is ugyanezek voltak, ugyanezek a dolgok így a ruhákkal, úgyhogy... tehát ezt azért m... sz'al ez így...szóval ez így igazándiból nem is, nem is rólam szól, hanem ez róla szól, tehát neki voltak itt egyértelműen problémái, de mondjuk, hogy ez egy ilyen, azért mondtam ezt, hogy mondjuk egy ilyen párkapcsolatban ez úgy előjött, mondjuk (volt barát neve)-nél eléggé nagyon, de szerintem ez, ez maximálisan egy csomó párkapcsolatban előjön és ez szerintem abszolút nem a... tehát ebben az esetben a (volt barát neve)-nek az önértékelési problémái miatt merültek föl benne ezek a kérdések. És nem amiatt, hogy én hogy 5

6 viselkedtem, mert úgy átlagosan, ugyanúgy viselkedtem, ahogy előtte. De aztán akkor, aztán nem... tehát utána, utána természetesen ezek így változtak, mert hogy akkor visszafogtam magam, akkor izé, akkor együtt mentünk el ruhát venni, és akkor olyan ruhát vettünk, amit ő jóváhagyott. Ennyi. I: És egyéb, a kapcsolatotok egyéb területén is volt, hogy úgy érzed, hogy ilyen, olyan elvárásai voltak, amely mondjuk így a női szerephez kapcsolódik, vagy esetleg neked korlátozó volt? Vagy... R: Hát, nem, nem, nem. Így a nőiességet érintve az úgy nem. Inkább vagy nem tudom, hát mit t om én, de ez is a nőiesség, hogy mit t om én, izébe mentünk, társaságba mentünk, akkor így, akkor mit t om én, akkor hogy viselkedek, meg, hogy kivel beszélek, meg mit beszélek, meg egyébként úgy a napi, mindennapokban kivel beszélgetek meg mit beszélek, tehát nem, tehát ilyen nőies dolgok nem, ja, ami mondjuk így, így, fér -női dolog szerintem, hát hogy... ezt az egyet mondta egyébként a végén, hogy ő mindig, mindig ugye, szerintem ezt így magának evvel akarta bizonyítani, hogy ő egy mennyire potens fér, hogy mindig ugye szexelni akart, és akkor így, hogy mindig evvel így mutatni, hogy tényleg mennyire erős és... szerintem ez ezért volt. Ő nekem annyit mondott, hogy hát ezt ő így nagyon sokszor, tehát nem nagyon sokszor, hanem hogy úgy volt, amikor ezt úgy erőltette, hát, hogy mert hogy amikor érezte már, hogy valami nem jó, hogy akkor ettől majd biztos jobb lesz, meg közelebb kerülünk egymáshoz, de szerintem ezt, erre így... végül is... ez most jutott így eszembe, hogy szerintem ennek egy ilyen, ilyen nézete is van. Ennyi. És igen, tehát azért volt jópárszor, amikor nekem ez így abszolút egy ilyen tök ellenkező hatást váltott ki, hát nem tudom, hogy ez a kutatáshoz mennyire tartozik, inkább lehet, hogy egy pszichológushoz jobban, de mondjuk ez ilyen uralkodás... I: Tehát, hogy szerinted ebben volt egy ilyen, hogy akkor ő, akkor ő végül is a dominanciáját fejezte ki? R: Igen, igen, de azért mondom, hogy ez így nem rólam szól már megint, hanem róla, de mondjuk ennek én ittam meg a levét. Tehát, nemcsak ennek, hanem az egésznek. Tehát az, hogy ő nem volt rendben magával. Nemcsak ebben a tekintetben... 6

7 I: És sokáig voltatok együtt? Nem tudom, hogy ez mennyire tartozik a kutatáshoz... (nevetnek) R: (nevet) Nem, szerencsére nem, egy év, kb. Kicsit több, mint egy év. Ennyi. Úgyhogy szerencsére nem sokáig. (A few days later we met again and I probed a bit more into her story about her exboyfriend touching upon all three topics) I: A harmadik történettel kapcsolatban kérdeznélek, az első téma, amit akkor ott elmondtál, az az volt, hogy te többet kerestél, mint a barátod, és hogy ezt ő nagyon nehezen viselte el. És én azt szerettem volna megkérdezni, hogy neked ez milyen érzés volt, vagy te ezt hogy élted meg, vagy volt-e más kapcsolat, ahol ugyanez fölállt, fönnállt és, hogy... vagy ez az egyetlen kapcsolat volt, ahol ezt megtapasztaltad, és hogy változtatott-e a te magatartásodban, vagy befolyásolt-e téged az, hogy a barátod így áll ehhez, vagy mit tudtál tenni? R: Hát én ilyen nagyon extra dolgot nem éreztem, meg abszolút ezt így nem éreztem tehernek, meg azért olyan nagyon nagyon, tehát így, olyan nagyon nagyon nem jött ki, mert azért úgy együtt csináltunk mindent és akkor, tényleg, hogy ha az volt, hogy ú basszus, azért, mit tudom én, ez azért úgy drága lesz, akkor azt úgy oké, akkor nem csináltuk, vagy nem úgy csináltuk, tehát így... Meg azért a (volt barát neve) is próbált azért úgy kijönni a saját kis pénzéből és nem, tehát az sem volt gáz, tehát amit mondtam már múltkor is, hogy... tehát nem volt rossz zetése, tehát ilyen tök normális volt, szerintem én kerestem abban az időben kirívóan sokat, sajnos azok az idők már elmúltak (nevet), de hát nem tudom, így én egy kicsit úgy könnyebben, vagy lazábban vettem azokat a dolgokat, hogy oké, akkor, mit tudom én, menjük ide-oda-amoda, satöbbi, satöbbi, de egyébként szerintem abszolút nem, vagy hogy, ezt az én oldalamról, ezt így abszolút nem, tehát nem éreztem azt, hogy mondjuk eltartanám (volt barát neve)-t, nem is akartam, de szerintem ő meg még akkor jobb... még jobban begőzölt volna, de... szóval azért nem, mert mit tudom én, ott a háztartásban azért megosztottuk a dolgokat annak ellenére, és én meg nem voltam olyan, hogy hű na, ezt is csináljuk annak ellenére, hogy tudom, hogy nincs többre pénze, de akkor hú menjünk, meg nyomattam, tehát én is azért így... Tehát á, 7

8 semmit, semmi különleges, tehát az én oldalamról nem... nem tudom. Nem tudom, hogy megválaszoltam-e... I: Aha. és ja.. tehát ott jött először ez ki egyébként, hogy volt olyan... tehát, hogy érezted, hogy olyan programra, amire te el szeretnél menni és ő nem engedhetné meg magának? Vagy egyáltalán ez hogy jött elő? R: Nem, hát úgy volt, hogy hú, hogy akkor izé, mit tudom én, hónap vége felé mondta, már így mondta, hogy hú már megint kell kölcsönkérnie a... az anyukájától (nevet), hogy izé, egy pár tízezer forintot, mert hogy, mégiscsak ilyen költőpénzt. Azt én így mondtam neki, hogy nem muszáj ám azért ezt így mindig, tehát én tudok adni neki pénzt, meg nem kölcsön, meg mit tudom én, és akkor azt azért eléggé így el határozta magát, hogy nem hát az az ő bulija, tehát, mert, mit tudom én, tényleg ilyen költőpénz, mert cigizett és akkor cigire kellett, meg hogy mit tudom én, meghívjon engem egy sörre, erre kellett és erre meg nem akart tőlem kérni pénzt, meg nem tudom, hogy miért nem akarta hogy az én pénzemet költsük erre, nem tudom, tehát ez egy kicsit ilyen büszkeség is volt benne, tehát itt jött ki, de... igen, itt jött ki. De mondjuk így tényleg én ezt tudom, hogy őt úgy zavarta, nem ez volt a legnagyobb probléma, tehát nem ezen lovagoltunk sose, csak ez úgy... megemlítődött. Tényleg nem ez volt itt a kapcsolatban a fő fókusz. I: És akkor hogy volt, hogy mindig felesben zettetek vagy volt, hogy ő meghívott vagy te meghívtad néha? R: Te én már nem nagyon emlékszem... (nevet) Hát szerintem általában a vásárlást azt én csináltam, mert én mentem boltba, meg mit tudom én, főztem, hogy legyen otthon kaja, mit tudom én, azt úgy én csináltam... Aztán... I: Együtt éltetek? R: Igen, igen, igen. Akkor a rezsit azt feleztük, akkor szórakozást azt meg valamikor én zettem, valamikor meg a másikunk. Szóval így... nem nagyon volt ilyen... Hát egyszer voltunk így utazni, akkor próbáltuk, hogy akkor így, mit tudom én, hogy a... hotelt, egy hétig voltunk Párizsban.. és akkor a hotelt szétdobtuk, meg... 8

9 I: Hogy micsodát? R: A hotelt, a hotel árát... meg a repülőt, azt is ki-ki a magáét, de nem tudom, azért... I: Tehát a nagyobb költéseket akkor azt felesben. R: Hm. Tehát az, csak ennyit tudom, hogy őt ez így.. tabu... Úgy hogy nem tudom... de ilyen hülyén kezelte szerintem... I: De akkor te ezt nem tartottad... alapjában véve egy problémahelyzetnek? R: Nem, nem, és sose csinált belőle problémát, tehát más dolgokból csinált ő problémát. Tehát, hogy ha ez neki is olyan rettenetesen mélyen érintette volna, akkor abból tudott volna csinálni problémát, ebből nem csinált, azért úgy, tehát... nem érintette jól, azt tudom, tehát egy kicsit úgy a büszkeségét piszkálta, de... I: És akkor más kapcsolatban... R: De nem volt olyan, bocs...de hogy nem volt olyan vészes a helyzet, meg nem volt olyan éles a helyzet, mert azért ő is úgy el volt... I: És más kapcsolatban volt ilyen, hogy többet kerestél mint a ú vagy előjött ez problémaként? R: Hát volt ilyen, volt ilyen egyébként és az az igazság, hogy azt én így problémaként is éltem meg (nevet), mert így... mert így zettem a kocsit, meg az albérletet, meg a mit tudom én micsodát, és... szóval akkor úgy valahogy több ilyen kiadásom is volt, mint mondjuk most és akkor abból még a barátomat is úgy, tehát őt etettem meg izé, tehát vele mondjuk nem éltünk együtt, de akkor jött és akkor jó, akkor főztem meg mit tudom én, meg akkor, ha elmentünk, akkor általában, akkor én zettem a söröket, meg... mondjuk, ezt egy kicsit hülye helyzetnek tartottam, hogy... meg hogy őneki tényleg soha nem volt pénze, tehát nulla, tehát mindig ilyen 100 forintjai voltak a pénztárcájában, ez mondjuk egy, hát én úgy gondolom azért ez egy ilyen szélsőséges eset és akkor én azért én soksz... éreztem kényelmetlenül magamat, és akkor amikor arról volt szó, hogy akkor 9

10 tényleg vele mondjuk úgy költözzünk össze, akkor én ezt így mondtam neki, hogy oké, most ez így oké, de... hogy egy fél albérletet, egy fél háztartást, egy fél izét, azt én így tudok zetni, mert akkor a (húga neve)-vel laktam együtt, a húgommal, de hogy ha ő vele kell együtt laknom, és ő nem tudja a másik felét kipótolni, akkor egyedül az én zum az egyszerűen nem lesz elég arra, hogy kettőnket eltartson. És neki meg ilyen nagyon kevés pénz jött meg eléggé kiszámíthatatlan. És akkor egyébként elkezdtem ezen gondolkozni, hogy most így anyagias vagyok vagy mi a franc, és akkor a (húga neve)-vel beszéltük is, de aztán mondta, hogy nyugodjak meg, meg utálok így anyagiaskodni, ez az egész téma engem is egy kicsit olyan kényelmetlenül érint, de... akkor mondta, hogy nyugodjak meg, nem, de hát hogyha tényleg tehát tény, hogy ha ketten nem jövünk ki a zumból, akkor nem jövünk ki ketten, kész, tehát, az nem anyagiaskodás, az egy tény. Ennyi. I: Igen, igen, igen. És más helyzetben pedig nem volt olyan, hogy te többet kerestél volna, más kapcsolatban esetleg? R: Nem, mert igazándiból ez volt a kettő... (nevet) ilyen normális... hát normális, a (volt barát neve) az nem volt annyira normális, de ilyen hosszabb kapcsolatom, meg most, amiben élek, most viszont a (jelenlegi barát neve) jobban keres, mint én. Több ilyen... Háromból kettő (nevetnek). Ez az arány. I: És most ez... ebből van valami kon iktus, vagy akármilyen nehézség neked, hogy te kevesebbet keresel? R: Nem, nem, abszolút nincs, meg én is, tehát nem keresek annyira rosszul, viszonylag, hát kereshetnék sokkal jobban is, meg a legeslegelső munkahelyemen jobban kerestem, de tök mindegy, nagyon faszán én így most megvagyok, elvagyok, így a saját kiadásaimat is tudom... fedezni, de abból meg úgy egyre kevesebb van már, hogy így (jelenlegi barát neve)-vel egyre jobban együtt vagyunk, tehát inkább ilyen közös kiadások vannak. I: Tehát hogy így magadra már külön nem, azt mondtad? Bocsánat. R: Ja, hogy a saját kiadás... tehát, dehogynem, mit tudom én, ruhát mondjuk azt az én bankkártyámmal fogunk vásárolni, tehát ilyen közös bankszámlánk még nincsen, de... 10

11 meg mit tudom én, de... I: De már ez egyre inkább összeáll... R: Aha. I: De még ti nem éltek együtt, ugye? R: De, de, de.. november óta... I: Igen, hát akkor az közös háztartás már végül is, tehát akkor ott tényleg közösek a költségek... R: Igen. I: És akkor itt nem jött elő még, hogy... mert én arra gondolok, hogy esetleg így... hogyha eltérő a zetés, hogy akkor az... nyilvánvaló... tehát evvel vissza is lehet élni, vagy pedig egyszerűen csak úgy az ember tudja, hogy ha a másik fél az, aki többet tesz a közösbe, hogy akkor lehet, hogy neki valamilyen helyzetekben, akkor nagyobb a döntési joga... R: Aha. I: Hogy ez így előjön valamikor, vagy éreztél ilyet? R: Én nem, nem éreztem... és szerintem, hát (jelenlegi barát neve)-t, ahogy így kiveszem, ő inkább, ő is inkább arra törekszik, hogy ezzel ne foglalkozzunk, tényleg. Mit tudom én, hát most az a megállapodás, hogy én a betevő falatot azt én provide-olom, tényleg tehát én veszem a kaját meg minden és akkor azért így zettem neki ilyen rezsiköltséget, de például múlt hónapban azt mondta, hogy hagyjam már békén, nem mondja meg, hogy mennyi volt a számla, hát ő zeti a számlákat, hogy akkor azt úgy ne zessek, mert milyen izé. És így... jó, azt mondtam, hogy oké, köszi. Tehát így... Meg a kocsi, amíg nem törtem össze, az például az én kocsim, és akkor én zettem, ugye, azt így lízingeltem, de azt is közösen használtuk, szóval én mondjuk ezt beletettem, az egészbe... 11

12 I: Tehát nem érzed végül is úgy, hogy most meg a másik oldalról esetleg kellemetlen lenne vagy... R: Én nem érzem, hogy kellemetlen, én ezt mindig kérdezem (jelenlegi barát neve)-től, hogy izé, de ő mindig mondja, hogy jaj, ne, ne, ne...de azért néha érzem, hogy ő úgy többet tesz bele, de hát én abban reménykedem, hogy ez ki fog így hosszú távon egyenlítődni valahogy, illetve, hogy megtaláljuk már majd azt a pontot, hogy jó, oké, akkor most, épp mondtam, hogy közös bankszámla, enyém is odamegy, tiéd is odamegy és aztán kész, hogy így, valahogyan ezt. Nem tudom, tehát így beszéltünk, úgy azért úgy, kéthavonta kb. előjön ez a téma, hogy most akkor mit csináljunk, hogy csináljuk ezt, de most még úgy egyelőre evvel így elvagyunk. I: És akkor nem volt olyan érzésed eddig még, hogy... nem is úgy hogy esetleg a (jelenlegi barát neve), tehát nem feltétlenül úgy hogy tőle származik, csak úgy magadban, hogy azért, hogy ő esetleg többet tett bele, vagy hogy neked így... leköteleződve lennél neki... R: Hát de volt ilyen érzésem egyébként, tehát hogy ő többet rak bele, de... I: De úgy hogy, tehát hogy ebből kifolyólag, mondjuk úgy éreznéd, hogy... R: Én egyébként, tehát így, úgy nem örülök ennek az érzésnek, tehát nem egy jó érzés, mert én azért úgy szeretem, ha megvan, hogy oké, tehát nem az, hogy az az enyém, hanem hogy én is... én is tudok annyit nyújtani, mint amennyit ő, vagy... mert szeretnék, mert nem szeretném, hogy ő viseljen minden anyagi terhet, de nem szeretnék, de mondjuk, hogyha például, mit tudom én... majd akár a (jelenlegi barát neve)-vel, akárkivel, lesz gyerekem, ott leszek Ft-os gyessel, biztos, tuti ziher, tehát akkor a férjem fog keresni, akkor őneki kell hogy eltartsa a gyereket meg engem egy darabig, úgyhogy ilyen helyzet biztos, hogy lesz. Nem örülök nagyon az ilyen helyzeteknek, mert akkor ez, amit mondtál, ez a leköteleződés, meg a mit tudom én, de még nem nagyon voltam ilyen helyzetben. Szóval azért nem tudom. Mondjuk, (jelenlegi barát neve)-vel mondjuk tényleg ez van, hogy nem szeretném, hogy úgy érezze ő, hogy hú, hogy mindent ő zet, aztán... aztán kész. Mert azért, basszus, azért azt ő kereste azt a pénzt, meg van neki elképzelése, hogy mit szeretne vele csinálni. Nagyon örülök, ha olyan dolgokat talál ki, amit majd 12

13 együtt tudunk megvalósítani, tehát ezt is úgy hogy én is beleszállok, és akkor ő mondjuk arra szánja a pénzét, de mit tudom én, hát megvannak a kis saját izéi, biciklit venni meg ilyenek, tehát... abban meg nem akarom én korlátozni őt. I: Olyan esetleg előfordult, hogy amiatt, hogy ő végül is ezt a gesztust teszi, hogy ez befolyásolta volna a te viselkedésed? Mondjuk olyanra gondolok, hogy valami miatt dühös vagy rá, de hogy végül is, jó, hogy tehát, hogy valami negatívumtól vissza.. R: Ja, hogy így visszafogom-e magam? I: Aha. R: Emiatt, hát nem, nem hiszem. Ja, meg tehát, hogy például az ő lakásában lakom. És, hát az is egyfajta izé, tehát érted, nem albérletet... I: Szívesség... R: Igen...Tehát én oda betelepültem. De például ott a lakásban, ott egyre jobban, tehát így érzem azért már magam otthon... mit tudom én, tök jó, és akkor nem arra gondolok, hogy hű, ez a (jelenlegi barát neve) lakása, hanem hogy az nekem is ott az otthon. I. És szerinted ebben szerepe van annak, tehát most hipotetikusan, elképzelve, hogyha nagyobb lenne a különbség a zetésetek között, hogy akkor az máshogy hatna, vagy ennek van jelentősége? R: Nem tudom... Nem tudom, hát szerintem, egyébként biztosan, mert az van, hogy tehát akkor sokkal jobban elválna az, hogy mielőtt együtt voltunk, akkor ő milyen dolgokat szokott csinálni, mire költ, meg hogy én... tehát, hogy akkor... más a kategória. És akkor mondjuk ott úgy, vagy nem tudom, tehát ott biztos van kon iktus, de mondjuk úgy, tehát, mit tudom én, tehát most... mondjuk igazándiból mondjuk, nagyjából ugyanazokra a dolgokra költök, mint amikor egyedül voltam, tehát a kaja, meg a szórakozás, ez a nagy részét teszi ki (nevet), meg a ruhák, ennyi. Meg az utazás, tehát nekem mindig, ezekre költöttem én mindig is. 13

14 I: Jó... (I asked the respondent then about another topic she mentioned about her ex-boyfriend: his expectations about how she should dress more modestly. I asked her how she experienced it and if this was particularly hard as she started dressing in a more feminine way as an adult after university.) R: Tehát én ezt így nem éreztem, hogy pont most kezdek kinyílni, mint a virág, erre meg beletapos a sárba, tehát azért ez nem ilyen volt, mert azért addigra már, tehát az már jópár évvel előtte volt, meg úgy elvoltam már, szóval így, tehát ez így nem, nem volt... I: Tehát nem kapcsolódott össze ez a kettő. R: Nem, nem, nem. I: Erről nem beszéltél olyan sokat, inkább csak megállapítottad, hogy akkor így volt, hogy együtt mentetek el, meg hogy ugye az volt, hogy azt kellett inkább hordanod, amit ő szeretett volna, hogy ez amúgy még... hogy tudnád leírni, hogy neked ez milyen érzés volt? R: Nem, egy az, hogy nem szerettem, hogy így cseszegetett evvel, hogy már megint nem... nenenene.. a másik meg az, hogy voltak tényleg olyan ruháim, amiket úgy szerettem, mert szerintem csinosak voltak, akkor azt nem vettem föl. És azt meg sajnáltam. Ennyi, szerintem. I: Jó. R: Meg, hát igen, tehát főleg ez az izé, hogy most így cseszegetett meg minden, meg így, hogy ú, hogy korlátoz meg minden, de hát, igen... igen, tehát ez egy... Nem értettem, hogy mit foglalkozik, tényleg így nem értettem először, amikor ez problémaként följött, hogy ez miért probléma, tehát így... azért nincsenek.. tehát te is ismersz, azért nekem... én nem vagyok egy olyan izé... de nem azért mert (volt barát neve)-vel volt egy ilyen élményem egyébként... mert hogyha van valami csinos cucc, akkor azt fölveszem, szerintem, meg megveszem, meg mit tudom én... de... most mit akartam mondani... ja hogy milyen érzés volt ez... hát... igazándiból tényleg inkább ez a kontrol, meg minden, de ez nemcsak az 14

15 öltözködésben jött, hanem ilyen más területeken is, hogy inkább az hogy mi a francot csekkolgat, meg mi az, hogy nem szabad, meg minden, tehát... tök hülyeségnek tartottam, mert nem értettem... I: És akkor felmerült már benned, hogy ezt ne toleráld? Tehát hogy inkább... Nem tudom, tehát vitt ez odáig, hogy ez már sok volt a kapcsolatotoknak? R: Persze, ezen is balhéztunk, ebből is volt kiabálás... I: Tehát benned felmerült, hogy emiatt kilépj a kapcsolatotokból? R: Hát nemcsak emiatt... azért (nevet) tehát nem az volt, hogy jó, akkor most két hétig nem engedem, hogy a ruhákat és akkor most izé van, most akkor szakítok, hanem azért itt egyszerre jött sok dolog és ez az egyike volt. I: Jó. És hát még egy harmadik dolgot szeretnék kérdezni, mert hogy ez a harmadik téma volt, amit említettél ebben a kapcsolatban, ez a szexuális közeledése (volt barát neve)- nek, illetve mondtad, hogy volt, hogy ő ezt erőltette, itt azt szerettem volna megkérdezni, hogy volt olyan is, vagy olyan helyzet, hogy ez nem ilyen kölcsönösségen alapult, tehát nem csak hogy önmagához képest erőltette, hanem hogy te nem szeretted volna, aztán mégis... együtt voltatok? R: Figyelj, gondoltam, hogy erre rá fogsz kérdezni, mert ez volt a leggázabb része az egésznek, hát, ilyen hogy ilyen nagyon erőszakos lett volna, ilyesmi az nem volt, de volt olyan, hogy úgy voltunk együtt, hogy nekem úgy igazándiból nagyon nem volt hozzá kedvem... I: És azt megkérdezhetem, hogy ilyenkor mi volt az, ami miatt mégis? R: Hogy ne veszekedjünk, hogy ne kiabáljunk, ne legyen sírás, kiabálás, ezért. (csönd) I: És akkor gondolom, akkor még te is azon voltál, hogy ez a kapcsolat, együtt... R: Hát én végig, ne viccelj, persze... (csönd) 15

16 I: Jó. Köszönöm. (After the tape was off she added a piece of information, which she repeated on tape:) R: Na, tehát ugye azt mondtam, hogy ő is mondta erről, hogy ő is azért úgy... tehát azért szerette volna, hogy akkor úgy együtt legyünk, meg annyiszor, meg minden, hogy... mert ő is azt akarta, vagy úgy gondolta, azt hitte, hogy akkor ettől majd úgy közelebb kerülünk egymáshoz, mert hát ugye azért ő sem annyira akarta, hogy ez a kapcsolat ne működjön, és gondolta, hogy ez... majd hogyha ennyire közel kerülünk egymáshoz, akkor majd ez így jó lesz, de nem lett jó. Ennyi. (During our second meeting I also asked her, in light of her stories, what would be the difference between how she would raise her children and how she and her sister were raised and what are the things she nds important to bequeath on her children) R: Hogy én így a gyerekeimnek mit adok át? ( ) A másik meg ez az egész (volt barát neve)-s történet, az pedig inkább, nem ilyen, nem hiszem, hogy nem ilyen, de hát ez így persze, természetesen benne van de inkább ilyen kapcsolatban, hogy a kapcsolatban hogyan legyünk benne, mondjuk ilyen elvárások, tüttürü, az egyik mit ad bele, a másik mit ad bele, meg talán ilyen emberismeret, hogy azért, meg hogy meg legyen az a határ, amíg elmész és utána már nem, tehát inkább ez az, amit mondjuk a (volt barát neve)-s történetből leszűrtem és nem csak azt, hogy oké, női-fér szerepek, satöbbi, satöbbi. Ennyi. I: Hogy úgy érezted, hogy te ott túl sokat adtál bele és talán túl sokat tűrtél el? Jól értettem? R: Ja, nem, nem, de nem erre gondoltam. Nem, nem, nem, hanem hogy általánosan, tehát a (volt barát neve)-s történet nem arra tanított meg, vagy mondjuk így tanulságként nem azt tudnám átadni gyerekemnek, lányomnak vagy a amnak, hogy a női meg fér szerepek, hanem hogy egy ilyen kapcsolatban hogy legyünk másik emberrel, tiszteljük, izé, az összes ilyen emberi kapcsolati és párkapcsolati dolgokat... I: Ezt ugyanúgy a adnak meg a lányodnak. 16

17 R: Hát amelyik igényli. Nem tudom, a gyerekemnek, tehát erről nincs elképzelésem. I: Az volt a kérdésem, hogy attól függetlenül, hogy ú vagy lány, ugyanezt az üzenetet szeretnéd átadni. R: Ja, persze, persze. Azért mondom, hogy ez inkább egy ilyen általánosabb dolog, meg inkább egy ilyen párkapcsolati... dolog, mint hogy női-fér szerepek. 17