VERSENYTANÁCS. h a t á r o z a t o t. I n d o k o l á s. I. Az eljárás megindítása

Átírás

1 VERSENYTANÁCS Ügyszám: Vj 66/2005/73. Iktatási szám: AM/381/2006/3. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Budapesti Elektromos Művek Rt. eljárás alá vont vállalkozás ellen gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatt indult eljárásban tárgyaláson kívül meghozta az alábbi h a t á r o z a t o t A Versenytanács az eljárást megszünteti. A határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak. I n d o k o l á s I. Az eljárás megindítása 1) A Gazdasági Versenyhivatal május 10-én a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 67. (1) bekezdése és a 70. (1) bekezdése együttes alkalmazásával versenyfelügyeleti eljárást indított a Budapesti Elektromos Művek Rt. (a továbbiakban: ELMÜ Rt.) ellen annak vizsgálatára, hogy megsérti-e a Tpvt. 21. rendelkezéseit azzal, hogy a fizetéssel késedelembe esett fogyasztók értesítésekor alkalmanként 638 Ft-ot számol fel a fizetési költségek miatti késedelemmel okozott ügyviteli költségtöbblet miatti kártérítés címen BUDAPEST, ALKOTMÁNY U. 5. TELEFON: FAX:

2 2) A Gazdasági Versenyhivatal a Tpvt. 63. (6) bekezdése alapján a Tpvt. 63. (2) bekezdés bb) pontja szerinti száznyolcvan napos határidőt száznyolcvan nappal meghosszabbította. II. A tényállás Az ELMÜ Rt. tevékenysége 3) Az ELMÜ Rt. főtevékenysége a villamosenergiaelosztás és kereskedelem, a villamosenergiáról szóló évi CX. törvény (a továbbiakban: VET) alapján a Magyar Energiahivatal (a továbbiakban: MEH) által kibocsátott 35/2003. számú szolgáltatási engedélyben meghatározott területen: Budapesten és ahhoz közeli településen. 4) Az ELMŰ Rt. működését a VET és a végrehajtására kiadott 180/2002.(VII.23.) sz. Korm. rendelet (Vhr.), valamint a MEH által jóváhagyott Üzletszabályzatai és a MEH egyedi határozatai szabályozzák. 5) Az ELMÜ Rt. működési területén lévő háztartási fogyasztók ún. közüzemi fogyasztónak minősülnek, akik részére az általa kizárólagosan értékesített villamosenergia legmagasabb hatósági árát a MEH javaslatára a gazdasági és közlekedési miniszter határozza meg, a VET aiban szabályozott módon, a legkisebb költség elvének figyelembevételével. 6) Az ELMŰ Rt. a 3) pont szerinti engedélyben meghatározott tevékenységeihez kapcsolódó (azok ellátásához elengedhetetlen), illetve a tulajdonában lévő hálózathoz kötődő, ezáltal kizárólagosan az ELMŰ Rt. által végezhető szolgáltatások (Fogyasztói szolgálat) az ELMŰ Rt. Közüzemi Üzletszabályzata (2.13. pont) alapján a következők: csatlakozó- és mérőberendezésen, valamint a fogyasztó tulajdonában levő berendezéseken (a fogyasztó megrendelésére) végzett munkálatok a villamos energia elszámolásával kapcsolatos tevékenységek, a fogyasztó által végzett munkálatok miatt szükséges közüzemi szolgáltatói tevékenységek, szakfelügyelet biztosítása, 2. oldal GVH VERSENYTANÁCS

3 a folyamatos (szerződésszerű) villamos energia szolgáltatás érdekében a csatlakozó- és mérőberendezésen nem az ELMŰ Rt. magatartása miatt keletkező hiba elhárítása érdekében végzett tevékenységek, a fogyasztásmérő helyszíni műszeres ellenőrzése, ill. ellenőrző mérő felszerelése, összekötő berendezések üzemeltetése, üzemzavar elhárítása. 7) A 6) pontban említett szolgáltatások díjtételeit az ELMŰ Rt. határozza meg. A díjtételeket, valamint azok kalkulációs módszerét a Közüzemi Üzletszabályzat 4. sz. függeléke tartalmazza. A kártérítés 8) A VET és a Vhr. rendelkezései alapján tartalmazza az ELMŰ Rt. (MEH által a 386/2004. számú határozattal július 30-án jóváhagyott) Közüzemi Üzletszabályzata 4. sz. mellékletének 6. pontja a Fizetési késedelemmel okozott költségtöbblet miatti kártérítés tételét (a továbbiakban: Kártérítés), ami a késedelmesen fizető fogyasztóknak kerül felszámolásra. A december 18-a óta alkalmazott és jelenleg is fizetendő összeg kalkulációját az alábbi Táblázat szerint rögzíti a Közüzemi Üzletszabályzat 4. függelékének 3.1. pontja: 1. Anyagköltség - 2. Idegen teljesítés Saját teljesítés ( ) Elszámolt munkaóra költsége Elszámolt jármű km költsége Elszámolt munkagép üzemóra költsége - 4. Kalkulált közvetlen önköltségek (1+2+3) Kiemelt közvetett költségek Anyag- és szolgáltatás beszerzés költsége (1 és 2 után) Anyaggazdálkodás, raktározás költsége (1 után) Járműtelep általános költsége (3.2 és 3.3 után) Szakterület általános költsége (3.1 után) Egyéb közvetett költség (3+5 után számítva) Kalkulált költségek összesen (4+5+6) Haszon (3+5+6) után - 9. Kalkuláció végösszege 638 Ft 3. oldal GVH VERSENYTANÁCS

4 9) A Táblázat egyes soraiban szereplő összegek meghatározásakor az ELMŰ Rt. az alábbiak szerint járt el. Idegen teljesítésként (2. pont) az ISC Hungária Kft-vel kötött szerződés alapján nyomtatási, borítékolási költség, valamint manuális tértivevény kitöltés (15+8 Ft/db), postai viteldíj (232 Ft/db), az EAS számlázási rendszer üzemeltetési költségének 1 db-ra jutó hányada (3 Ft/db). Összesen 258 Ft/db. Saját teljesítésként (3.1. pont) egy értékesítési ügyintéző 0,1 órányi munkaideje van beállítva, az értékesítési ügyintézők évre kiszámított átlag órabérével (1416 Ft/ó). Felszámításra került (5.1. pont) 1 Ft szolgáltatás beszerzési költség, az idegen teljesítésekre vetítve, azok 0,4%-a. Az 5.4.pont a tevékenységet végző szakterület ún. általános költségeit" tartalmazza, amelyek nem rendelhetők közvetlenül a szakterület által végzett tevékenységekhez (ellentétben az anyag-, munkaóra-, a jármű km és a munkagép üzemóra költségével), de megfelelő vetítési alapokkal feloszthatók. Vetítési alapként a közvetlen bérköltséget alkalmazza az ELMŰ Rt. egységesen valamennyi tevékenységnél, az Árképzési Szabályzatában megfogalmazottak szerint. A tevékenységet végző szervezet évi működési költsége (közvetlen költség) összesen eft volt, melyből a leadott teljesítményben figyelembe vett bér és személyi jellegű költségek eft-ot tettek ki. A szervezetnél maradt eft ot ( ) a tevékenységekhez a kiszámított pótlékkulcs alapján a közvetlen bér + személyi jellegű költségek arányában rendeli hozzá a szolgáltató, a következők szerint: : = 124,3 %. Tehát egy darab fizetési felszólítás 142 Ft-os bérköltségének 124,3 %-a 176 Ft. A 6. pont Egyéb közvetett költség megnevezéssel az általános irányítási, igazgatási költségek tevékenységre (egy darab fizetési felszólítás) jutó része található, ami az előző évi tényszámok alapján az anyagmentes közvetlen költségek és a közvetett (igazgatási) költségek hányadosaként megállapított pótlékkulcs segítségével. került kiszámításra. A MEH álláspontja 4. oldal GVH VERSENYTANÁCS

5 10) Az eljárás során megkeresett MEH úgy nyilatkozott, hogy a villamosenergia-ipari engedélyesek Üzletszabályzatának jóváhagyása során a MEH úgy tekinti, hogy az Üzletszabályzatoknak a melléklet szerves részét képezi, a függelék azonban nem tartozik szorosan hozzá. Azok a tételek, amelyekre a felügyeleti tevékenység során nincs ráhatása a MEH-nek, vagy más jogszabályok szabályozzák, az Üzletszabályzat függelékein helyeztette el. Az Üzletszabályzat és a mellékletek módosítása a MEH jóváhagyó határozatához kötött, míg a függeléket (melyben a Kártérítés kalkulációja szerepel), előzetes tájékoztatás mellett közreműködése nélkül is módosíthatja az engedélyes. A MEH álláspontja szerint a Kártérítés és a Fogyasztói Szolgálat díjtételei nem tartoznak a villamosenergia áralkalmazási feltételei közé, ezért azok felett hatósági felügyeletet nem gyakorol. 11) A Kártérítés kalkulációjában az ELMŰ Rt. által figyelembevett költségekkel kapcsolatosan a MEH úgy nyilatkozott, hogy a) A villamos energia hatósági árában nincs elismerve az idegen teljesítésű nyomtatási, borítékolási költség az idegen teljesítésekre vetített szolgáltatásbeszerzési költség. b) A villamos energia hatósági árában el van ismerve a postai viteldíj, a számlázási rendszer üzemeltetési költségei, az értékesítési ügyintézőhöz kötődő személyi költségek, a tevékenységhez közvetlenül hozzá nem rendelhető költségek, valamint a központi irányítás költségeinek arányos része. A többi szolgáltató gyakorlata 12) A többi magyarországi villamosenergia szolgáltató vállalkozás közül a Kártérítés összege: az ELMŰ Rt-vel azonos vállalkozás-csoportba (RWE-csoport) tartozó ÉMÁSZ Rt-nél (az ELMŰ Rt-ével azonos kalkulációs elvek mellett) 537 forint; 5. oldal GVH VERSENYTANÁCS

6 az E.ON-csoportba tartozó vállalkozásoknál (ÉDÁSZ Rt., DÉDÁSZ Rt., TITÁSZ Rt.) egységesen 370 forint; a DÉMÁSZ Rt-nél 350 forint. III. Az ELMŰ Rt. álláspontja 13) Az ELMŰ Rt. hivatkozott arra, hogy a Kártérítés, mint a fizetési késedelemmel okozott ügyviteli költség felszámítása nem jogellenesen, arra a MEH által jóváhagyott Közüzemi Üzletszabályzatban meghatározott mértékben, kizárólagosan tényleges költségeink érvényesítésével került sor, ezért nem tanúsított a Tpvt-be ütköző magatartást. 14) Előadta továbbá, hogy amennyiben a fizetési késedelemmel okozott ügyviteli költségtöbblet miatti Kártérítést nem a szerződésszegést elkövető fogyasztóknak kellene megfizetniük, az egyrészt még inkább rontana a fizetési fegyelmen, másrészt az alaptevékenység költségei növekednének. Ezért döntött úgy, hogy ezt a költséget azokkal a fogyasztóival fizetteti meg, akik annak felmerülését saját felróható magatartásukkal okozták. 15) Kifejtette, hogy a felszámított Kártérítés elemei közül a legnagyobb tétel az idegen beszerzés keretében igénybe vett postázás, ennek díját azonban leginkább külső költségek befolyásolják: a 258 Ft-os díjból 232 Ft már maga postaköltség, nem is beszélve az anyagköltségről (boríték, levélpapír). Saját költségei közül pedig csak a bérköltséget, valamint a szintén arányosított általános költségeket terheli a késedelmes fogyasztókra. Mindennek alapján álláspontja szerint az egyes költségelemek keretében felszámított tételek mértéke is indokolt, sőt, a lehető legalacsonyabb. A közvetett költségek elszámolása tekintetében az ELMŰ Rt. kifejtette, hogy bár a villamos energia hatósági árában a fenti működési költségelemek szerepelnek, a késedelembe esett fogyasztók által megfizetett működési költségek nem épülnek be a villamos energia árába, mert a költségek és bevételek egyenlege befolyásolja a villamos energia hatósági árát. Nem csak a költségek, hanem a fogyasztókra terhelt és befolyt összegek is szerepelnek a kalkulációban, azaz a fogyasztókra terhelt és befolyt 6. oldal GVH VERSENYTANÁCS

7 összegeket a költségekből levonja, és az így csökkentett költséget veszi figyelembe az árhatóság a villamos energia hatósági árában. IV. A Versenytanács előzetes álláspontja 16) A Versenytanács a Tpvt. 73. szerinti előzetes álláspontjában az alábbiakat közölte az ELMŰ Rt-vel. Hatáskör 17) A Versenytanács elsőként az ELMŰ Rt. azon hivatkozását értékelte, mely szerint a vizsgálat tárgyát képező díjait a MEH jóváhagyta (lásd 13. pont), az ugyanis kizárhatná a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörét. Az adott esetben azonban egyrészt a MEH úgy nyilatkozott, hogy az Üzletszabályzat jóváhagyása nem jelenti egyben az annak függelékében szereplő díjak (ezen belül a Kártérítés számítási módja, illetve mértéke) jóváhagyását, másrészt és ez a lényegesebb a VET és más jogszabály sem biztosít a MEH részére ilyen hatáskört. 18) Az előzőek alapján a Versenytanács érdemben vizsgálta, hogy az ELMŰ Rt. a vizsgálat tárgyát képező Kártérítés meghatározási módjával, illetve mértékével megsérti-e a Tpvt át, mely szerint tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni. A gazdasági erőfölény 19) Az előzőek szerint jogsértés elkövetésének elengedhetetlen feltétele az esetleges elkövető gazdasági erőfölényes helyzete. A Tpvt. 22. (1) bekezdése értelmében gazdasági erőfölényben van az érintett piacon (14. ), aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek és más üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására. 7. oldal GVH VERSENYTANÁCS

8 20) Az érintett piacon belül az árupiac (Tpvt. 14. (2) bekezdés) tekintetében a Versenytanács vizsgálta, hogy árunak (illetve a Tpvt. 6. alapján azzal azonosan kezelendő szolgáltatásnak) minősül-e az a tevékenység, amelynek fejében az ELMŰ Rt. a Kártérítést fogyasztóival megfizetteti. A Tpvt. nem határozza meg az áru (illetve a szolgáltatás) fogalmát. A Tpvt. által szabályozott piaci kapcsolatokban azonban áru alatt olyan dolgot; szolgáltatás alatt pedig olyan dologi formát nem öltő tevékenységet kell érteni, amely önmagában alkalmas valamely szükséglet kielégítésére. 21) A Versenytanács álláspontja szerint a Kártérítés mögött az előzőek szerinti feltételeknek megfelelő tevékenység nem húzódik meg, ezért az a Tpvt. 14. (2) bekezdésének alkalmazásában nem minősül árunak (szolgáltatásnak). Tartalmát tekintve a Kártérítés a közüzemi villamosenergia szolgáltatás hatósági díjához kapcsolódó (a késedelmes teljesítés esetén életbe lépő) áralkalmazási feltétel. 22) Az előzőeknek megfelelően a Versenytanács érintett árupiacnak ésszerű helyettesítő áru hiányában a közüzemi villamosenergia szolgáltatást tekintette. 23) Érintett földrajzi piacnak (Tpvt. 14. (3) bekezdés) a Versenytanács álláspontja szerint az ELMŰ Rt. működési területe minősül. 24) A 22) és 23) pontokban foglaltak szerint meghatározódó érintett piacnak az ELMŰ Rt. egyedüli szereplője, így ezen az érintett piacon gazdasági erőfölényes helyzete általa sem vitatottan fennáll. A visszaélés 25) A Tpvt. 21. a) pontja szerint tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélve az üzleti kapcsolatokban ideértve az általános szerződési feltételek alkalmazásának esetét is tisztességtelenül vételi vagy eladási árakat megállapítani, vagy más módon indokolatlan előnyt kikötni, vagy hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni. 8. oldal GVH VERSENYTANÁCS

9 26) Miután a Kártérítés mögött meghúzódó tevékenység az előzőekben kifejtettek szerint nem minősül árunak, így a Kártérítés sem tekinthető árnak (díjnak). Ezért a Versenytanács azt vizsgálta, hogy a villamosenergia hatósági árához kapcsolódó Kártérítés fizettetésével, illetve annak mértékével az ELMŰ Rt. kötött-e ki más módon a Tpvt. 21. a) pontjába ütközően indokolatlan előnyt. 27) A fentiek vizsgálatát megelőzően a Versenytanács szükségesnek tartja annak rögzítését, hogy nem tekintette feladatának annak megítélését, hogy a MEH mint jogalkalmazó helyesen értékelte-e az árak megállapításáról szóló évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Átv.) 9. (2) bekezdésének azon rendelkezését, mely szerint a hatósági árat áralkalmazási feltételeivel együtt kell megállapítani. Nevezetesen azt, hogy a MEH a Kártérítést nem tekinti a közüzemi villamosenergia szolgáltatás hatósági árához kapcsolódó áralkalmazási feltételek körébe tartozónak (lásd 10. pont). A Versenytanács abból indult ki, hogy ha a MEH a Kártérítést nem kezeli az Átv. 9. (2) bekezdés szerinti, az általa kialakított hatósági árhoz kapcsolódó áralkalmazási feltételnek, akkor annak vizsgálata az alkalmazó gazdasági erőfölénye esetén a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozik, és a fogyasztói érdekek védelme is megköveteli, hogy a Gazdasági Versenyhivatal azzal érdemben foglakozzon. 28) A Versenytanács osztotta az ELMŰ Rt. álláspontját abban a tekintetben, hogy a fizetési késedelemmel kapcsolatos költségeit az érintett fogyasztókkal indokolt megfizettetni, ezért a Kártérítés megfizettetésének tényét önmagában nem tekintette a Tpvt. 21. a) pontjába ütközőnek. 29) A Kártérítésként az ELMŰ Rt. által fizetett összeg vizsgálatakor a Versenytanács abból indult ki, hogy annak az ELMŰ Rt-nél a fizetési késedelemmel összefüggésben felmerült többlet költséggel kell arányban állnia. A tevékenység közvetlen költségei elvileg egyértelműen ilyennek minősülnek, és a vizsgálat nem tárt fel olyan körülményt sem, amely az ELMŰ Rt. által ilyen címen kalkulált mérték (lásd a 8. pontbeli Táblázat 4. sorát) gazdasági indokoltságát megkérdőjelezné. 9. oldal GVH VERSENYTANÁCS

10 30) Más a helyzet a közvetett költségekkel. Egy önálló áru (szolgáltatás) árának bizonyos mértékben általában hozzá kell járulnia a közvetett költségek fedezéséhez, és a közvetett költségek egyes áruk közötti felosztási módja versenyjogilag nem is eshet kifogás alá. A Kártérítés mögött meghúzódó tevékenység azonban az előzőekben már kifejtettek szerint nem önálló áru, hanem a közcélú villamosenergia szolgáltatás része. Ezért a közcélú villamosenergia hatósági árában megtérülő közvetett költségeken túlmenő további közvetett költségnek a Kártérítésben történő számbavétele indokolatlan. Más megközelítésben: egy késedelmes teljesítés az annak hiányában felmerülő közvetett költségek összegét nem növeli, így olyan kára sem keletkezik az ELMŰ Rt-nek, amit indokolt lenne a késedelmes fizetőre közvetlenül ráterhelni. Az indokolatlanságot jelzi az is, hogy az ELMŰ Rt-vel nem egy vállalkozás-csoportba tartozó közüzemi villamosenergia szolgáltató vállalkozások által érvényesített Kártérítés összege hasonló mértékű, mint az ELMŰ Rt. közvetlen költsége. 31) Mindezek alapján a Versenytanács a Tpvt. 71. szerinti jelentésben foglalt vizsgálói indítvánnyal egyező előzetes álláspontja szerint az ELMŰ Rt. a Tpvt. 21. a) pontjába ütköző indoklatlan előnyt kötött ki azzal, hogy a késedelmes teljesítés esetére megállapított Kártérítés összegében közvetett költségeket is figyelembevett. 32) A Versenytanács a 31) pontban foglalt jogsértésnek a Tpvt. 77. (1) bekezdés d) pontja szerinti megállapításán túlmenően, a Tpvt. 77. (1) bekezdés f) pontja alapján megtiltani tervezi a törvény rendelkezéseibe ütköző magatartás (a közvetett költségek Kártérításben történő figyelembevétele) további folytatását. V. A szünetelés elrendelése 33) Az ELMŰ Rt. a Versenytanács előzetes álláspontjának ismeretében kérte az eljárás két hónapos időtartamra történő szünetelését, mert álláspontja szerint a Versenytanács által jelzett jogsértés csekély súlyú. 10. oldal GVH VERSENYTANÁCS

11 34) A szünetelés elrendelése esetére az ELMŰ Rt. vállalta, hogy úgy alakítja át a Kártérítés kiszámítási módszerét, hogy abban nem számít fel közvetett költségeket, az a késedelmes fizetés miatti többlet-közvetlen költségek összegével fog megegyezni; továbbá 35) Az ELMŰ Rt. az esetleges kár megelőzése érdekében vállalta továbbá azt is, hogy év végéig egyáltalán nem fizetteti meg a kártérítés összegét, s ezt Üzletszabályzatában is rögzíti. 36) A Tpvt. 75. (1) bekezdése szerint az eljáró versenytanács a hivatalból indult eljárás szünetelését rendelheti el, ha a vizsgált magatartás a verseny szabadságát vagy tisztaságát csekély fokban veszélyezteti, és az eljárás alá vont ügyfél vállalja, hogy a) tartózkodik e magatartás folytatásától, valamint b) kárveszély esetén megteszi a kár megelőzéséhez szükséges intézkedéseket vagy megfelelő intézkedéseket tesz a már bekövetkezett jogsértés orvoslása érdekében. A (2) bekezdés értelmében az eljárás szünetelésének időtartamát az eljáró versenytanács határozza meg, az azonban nem haladhatja meg a hat hónapot. 37) A Versenytanács osztotta az ELMŰ Rt. álláspontját atekintetben, hogy az előzetes álláspontban kifogásolt magatartás csekély súlyú. Megállapította továbbá a Versenytanács, hogy az ELMŰ Rt. által tett 34) pont szerinti vállalás megfelel a Tpvt. 75. (1) bekezdés a) pontjában foglaltaknak. 38) Mindezek alapján a Versenytanács az ELMŰ Rt. kérelmének megfelelően az eljárás két hónapos szüneteléséről döntött, figyelembe véve azt is, hogy az ELMŰ Rt. vállalta hogy év végéig egyáltalán nem fizettet kártérítést, ami a Versenytanács álláspontja szerint biztosítja a Tpvt. 75. (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat is. 11. oldal GVH VERSENYTANÁCS

12 VI. Az utóvizsgálat 39) Az ELMŰ Rt. vállalásának teljesítését a vizsgáló a Tpvt. 76. (1) bekezdés a) pontja szerint utóvizsgálat keretében ellenőrizte. 40) Az utóvizsgálat során a vizsgáló megállapította, hogy az ELMŰ Rt. vállalásait teljesítve Üzletszabályzatát akként módosította, hogy a kártérítést képező díjelemek közül kizárólag a közvetlen költséget tartalmazók, azaz az idegen teljesítés költsége (258.- Ft) és a saját teljesítés, az elszámolt munkaóra költsége (142.- Ft), összesen Ft került felszámításra; továbbá a Kártérítést december 31-ig egyáltalán nem számlázza ki a fogyasztóknak, a fizetési felszólítás költségeit velük semmilyen formában nem térítteti meg. 41) Mindezek alapján a vizsgáló az eljárás megszüntetését indítványozta. 42) A Versenytanács az előzőekre tekintettel az eljárást a Tpvt. 76. (3) bekezdés c) pontja alapján megszüntette. 43) A Tpvt. 76. (3) bekezdés e) pontjára alapított (szünetelés utáni) megszüntetés nem minősül érdemi határozatnak, ezért az ellen figyelemmel a Tpvt. 82. (1) bekezdésére is nincs helye jogorvoslatnak. Budapest, március oldal GVH VERSENYTANÁCS