7. A NAGYTÉTÉNYI NAGYBOLDOGASSZONY PLÉBÁNIA

Átírás

1 7. A NAGYTÉTÉNYI NAGYBOLDOGASSZONY PLÉBÁNIA Általános bevezetés Az új kôkortól kezdve folyamatosan lakott hely Tétény. 1 A település a római Campona tábor körül épült ki. Elsô okleveles említése 1228-ban Thethen, az által Tuhutumnak írt honfoglaló vezér nevébôl származik. Alapja a tühüt török szó, jelentése herceg. Az m birtokos rag. Így Tétény eredeti jelentése: hercegem. 2 A XIV. század elején Dechen, Téthin néven is említik. 3 A vezérek második nemzedékébôl való Téténynek itt lehetett a téli szállása. 4 A település neve 1873-tól Nagytétény. Ekkor vált ki belôle önálló településként Kistétény (Kleinteting), 1915-tôl Budatétény, amely addig Tétényhez tartozó szôlôhegy néven volt ismert január 1-jével Nagytétényt Budatéténnyel és Budafok nagy részével együtt Budapesthez csatolták. A falu az 1270-es évektôl a Héder nemzetség a birtoka. A hely kitüntetett szerepét jelzi, hogy IV. (Kun) László király július között országgyûlést tartott itt. 5 Az országos tisztséget viselô Héder fiak pedig innen keltezett oklevelet adtak ki ben, 1287-ben és 1291-ben. Fontos szerepe volt Károly Róbert uralkodói pozíciójának megerôsítésében, a Kôszegi Henrik szlavón bán és rokona által 1309-ben, Gentilis bíboros pápai legátus elôtt, ezen a helyen letett hûségeskünek. 6 A XVI. században, 7 Sárkány Ambrus 8 és Szakács Mihály tulajdona. A hódoltság idején a falu elnéptelenedett. A törökök kiûzése után Buchingen Ferenc kapitány, a török elleni harcban szerzett érdemeiért, jutalmul kapta Tétényt. A romos, elnéptelenedett falutól és birtoktól megvált, amely így Petrovay László, illetve felesége, Daróczy Klára Juliannának tulajdonába került. Száraz György 9 királyi személynök az elözvegyült Daróczy Klárától megvásárolta a birtokot, s feleségül vette lányát Daróczy Katalint. 10 Az új birtokos 1711 körül német telepesekkel népesítette be a falut. Késôbb magyar jobbágyok is érkeztek ide. A szentmisék prédikációit ennek megfelelôen német és magyar nyelven tartották. Száraz György 1716-ban kezdte meg a gazdálkodást, majd hozzáfogott a kastély újjáépítéséhez, bôvítéséhez is. Halála után a kastély Száraz Juliannára szállt. Ô, férjével, Rudnyánszky Józseffel 11 a gö- 11 Ezúton mondok köszönetet Fülöp Ákos plébános úrnak, a Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár igazgatójának Mózessy Gergely úrnak, továbbá Baksay-Botos Eszter okl. építészmérnök mûemlékvédelmi szakmérnök asszonynak, aki a Budapesti Mûszaki Egyetem, Mûemlékvédelmi Szakmérnöki Szakán 2007-ben megvédett szakdolgozata alapján nyújtott segítséget a plébánia történetének feldolgozásához. 12 Tétény-Promontor. Budapest XXII. kerületének története. Szerk.: JOÓ Ernô TÓTH Gábor. Budapest o. 13 ORTVAY Tivadar: Magyarország egyházi földleírása a XIV. sz. elején. Budapest II/I o. 14 Magyarország története. Fôszerk.: SZÉKELY György. Szerk.: BARTHA Antal. Budapest / o. 15 Magyarország történeti kronológiája. I. A kezdetektôl 1526-ig. Fôszerk.: BENDA Kálmán. Budapest (a továbbiakban: Magyarország történeti kronológiája) o. 16 Bp. tört. I o. 17 Enyingi Török Imre (1460-as évek 1521) valkói fôispán, nándorfehérvári bán. 18 Sárkány Ambrus ( ) Pozsony várának kapitánya, Pozsony és Zala vármegyék fôispánja, II. Lajos király követe. 19 Száraz György királyi személynök (? 1743). 10 GESZTI Eszter: A nagytétényi kastély története. In Magyar Mûemlékvédelem Budapest (a továbbiakban: GESZTI) 56. o. 11 Rudnyánszky József (? 1784) Tétény birtokosa.

2 494 BUDAI-DÉLI ESPERESKERÜLET döllôi kastélyépítô Grassalkovich Antal 12 unokaöccsével között késô barokk stílusban kéttraktusúvá bôvítette azt. 13 A templom Tétény temploma már 1333 elôtt létezett. Papja Merbolodus. 14 A pápai tizedjegyzék szerint a falu 1333-ban és 1334-ben 7-7 garas pápai tizedet fizetett. 15 A török hódoltság idején romossá vált Szent Mihály-templom pótlására báró Száraz György 1739-ben kápolnát építtetett a falun kívül. Titulusa Nepomuki Szent János. 16 A lelkipásztori teendôket káplánként, a budai Szent Ferenc rendi konvent szerzetese látta el. A kastélyban lévô magánkápolnát Szent Anna tiszteletére szentelték. Ez a XVIII. század végére elvesztette funkcióját. Berendezése átkerült a Nagyboldogasszony-templomba. 17 Szentgyörgyi Horváth Zsigmond a XIX. században elbontatta a kápolnát és romjaiból romantikus, lépcsôkkel és kilátóval ellátott mûdombot alakíttatott ki. Utóda a birtokban, névváltozással, grófi rangon, Hugonnay Kálmán lett. 18 Tétény 1736-tól 1743-ig a Veszprémi Egyházmegyéhez tartozó Törökbálint filiája. Az 1743-ban újra alapított plébánia élén, 1771-ig ferences, ezt követôen egyházmegyés plébános állt ig a veszprémi, 1777-tôl 1993-ig a székesfehérvári püspökséghez tartozott. Az egyházmegyei határrendezés kapcsán, 1993-ban, az Esztergom-Budapesti Fôegyházmegye területére került. Anyakönyvei a kereszteltekrôl és a házasultakról 1734-tôl, a halottakról 1735-tôl helyben találhatók. A plébánia élén az elsô plébánostól Kôszeghy Imrétôl, a jelenlegi Fülöp Ákosig bezárólag tizenhatan álltak. 19 A plébánia rossz állapotú régi épületét kiváltó új 1938-ban készült el. A plébánia területének mai határai Dózsa György út Városhatár Duna Ánizs u. (egyik oldala sem) M0-s autóút Deák Ferenc u. Csúcs u. Balatoni u. Iskolája ben már létezett. A Nagyboldogasszony-plébániatemplom Elsô feltehetôen fából épült román kori temploma a tatárjárás idején elpusztult. Helyén, a XV. század elején, a magyarországi gótika legkorábbi emlékeihez sorolt egyhajós Szent Mihály-templom épült, 20 mely a török hódoltság alatt rommá vált. A templomot Rudnyánszky József és felesége Száraz Julianna, a régi templom alaprajzát és annak fennmaradt részeit követve, a tornyot és a szentélyt részben megtartva építtette fel késô barokk stílusban. Az építés idôpontját illetôen a szakirodalom és a kánoni látogatások jegyzôkönyvei következetlenek. A templom falán 1957-ben elhelyezett tábla például Grassalkovich Antal ( ) királyi személynök, kamaraelnök, Mária Terézia bizalmasa. 13 HORLER II o. 14 Mon. Vat. I. s. I. 373, 384. o. 15 GYÖRFFY Tört. Földr. IV o. 16 SzfvPL Kuthy István plébániatörténeti kutatásai és Vistatio Canonica fordítása (a továbbiakban: Kuthy). 17 RADOS Jenô: Magyar kastélyok. Budapest o. 18 GESZTI o. 19 MKL IX o., Schem o. 20 BL II o., GESZTI 55. o.

3 7. A NAGYTÉTÉNYI NAGYBOLDOGASSZONY PLÉBÁNIA re, Kuthy István re 22 datálja azt. Az évben csak romos tornya állt, 1755-ben pedig sor kerülhetett a felszentelésére. Így az újjáépítés elfogadható idôpontja re tehetô. 23 A templom tervezôje Voit Pál szerint, Oracsek Ignác 24 kamarai építész a következôt írja: a nagytétényi templombelsô kialakítása pedig mása az Oracsek típusú templomoknak. 25 A templomot október 5-én, Nagyboldogasszony tiszteletére szentelte föl Padányi Bíró Márton veszprémi püspök. Az ünnepélyes szentmisét a megbetegedett püspök jelenlétében Kis Pál egerszegi plébános mutatta be. A magyar szentbeszédet egy pálos szerzetes, a német nyelvût Milldorfer György 1. kép. Nagytétényi Nagyboldogasszony-templom (N. K.) torbágyi plébános mondta. 26 Az ünnepélyes alkalmon a szerzeteseken kívül megjelent 15 plébános, Horváth Pál esperes, bicskei plébános vezetésével, továbbá Lenthai István veszprémi olvasókanonok, püspöki helynök, Drávecz József veszprémi kanonok plébános, a Szent Annáról nevezett szeminárium prefektusa. A templom védôszentje Nagyboldogasszony. További védôszentként tartják számon Nepomuki Szent Jánost és Szent Annát, Szent Sebestyént, valamint az építtetôre utaló Szent Juliannát. 27 A szabadon álló, 24 m hosszú 12 m széles, Nagyboldogasszony-templom nyeregtetôs hajója, egyszerû oromfallal csatlakozik a háromszintes, nyolc eredeti kôkeretes csúcsíves gótikus ablaknyílású középtoronyhoz. A vaskos, négyszögletes torony csúcsán virág alakú kereszt ékeskedett, sarokfalait faragott promontori kövekkel tették rusztikussá. A keletelt templomhajó szentélye sokszögzáródású, külsô falán három, eredeti pillér alapja látható. A falkutatások tanúsága szerint a sekrestye a templomhajónál késôbb, a 21 MÓZESSY Gergely: A székesfehérvári egyházmegye kulturális értékmentô munkássága a harmincas években. = Honismeret sz. Kuthy István (1889. június május 1.) 1934-tôl püspöki könyvtáros, levéltáros. A Pázmány-egyetemen Eötvös-kollégistaként vegytant és természetrajzot tanult. Tanulmányait Berlinben, a Königliche Technische Hochschuléban folytatta. Teológiát Innsbruckban majd, Székesfehérvárott tanult ban szentelték pappá. Káplán, majd a püspöki irodában jegyzô, mellette hittanár tól a fehérvári szeminárium tanára, spirituálisa, 1944-tôl rektora. Késôbb címzetes prépost, kanonok és fôesperes. Az Egyházmegyei Egyházmûvészeti Tanács, valamint az Egyházmegyei Liturgikus Bizottság Elnöke. 22 SzfvPL Kuthy 1. o. 23 HORLER II o. 24 VOIT Pál: Oracsek Ignác. In Mûvészeti Lexikon. III. Budapest o. Oracsek Ignác kamarai építész, Grassalkovich Antal ajánlására között dolgozott Magyarországon. Feltehetôen ô irányította a budai királyi palota építését ben terveket készített a váci szegyházhoz, tervei szerint épült a váci Gombás-patak fölötti, szobrokkal díszített híd. Ô építette 1757-ben az esztergomi belvárosi plébániatemplomot és ben a budajenôi, volt bencés templomot (a továbbiakban: VOIT). 25 VOIT Pál: A barokk Magyarországon. Corvina Helikon K. Budapest o. 26 SzfvPL Kuthy 1. o. 27 SzfvPL Kuthy. Canonica Visitatio 1759.

4 496 BUDAI-DÉLI ESPERESKERÜLET XVIII. század végén, míg a felette lévô oratórium 1817-ben készült el. A legnagyobb arányú belsô és külsô átformálásra viszont, az között években, két plébános, Ferschich János és Markó Gyula idején került sor. A második világháború alatt a templomot három nagyobb belövést érte. Valamennyi ablaka betört, a tetô és az orgona megrongálódott, a világító toronyóra elpusztult ben, a háború során keletkezett sérülések helyreállításával egyidejûleg, a tetôszintig megépült a templom északi oldalának új, földszintes fél nyeregtetôs oldalhajója. A munkálatokat pénzhiány miatt megszakították, majd 1947 augusztusában megszüntették. A jelenlegi sekrestye bejáratától balra nyíló fô bejárati ajtót és a torony alatt új fôbejáratot alakítottak ki. Ekkor építették ki a templom belsô terének villanyvilágítását is. Novemberre tetô alá került, de nem fejezôdött be az új, misék tartására és gyóntatásra egyaránt használható, fûthetô oldalhajó építése. 28 Markó Gyula plébános 1947 novemberében terjedelmes jelentésben számolt be a munkálatokról és azok indokairól. Shvoy Lajos székesfehérvári püspöknek írott levele szerint a bejárat áthelyezése azért vált szükségessé, mert láttuk, hogy a templom egyetlen bejárata a hívôk nagy számának kijutását, különösen a vasárnapi szentmisérôl, mennyire megnehezíti, másrészt pedig a fôbejárat nem a fôoltárral szemben fekszik ami helytelen, és így határoztuk el a fôbejáratnak a torony alá való helyezését, e mellett két új kijárat létesítését, egyet a déli oldalon, a sekrestye, kórus és oratórium részére, egyet pedig az új mellékhajón keresztül az északi oldalon. Ezzel a hívô seregnek a templomból való gyors kijutását biztosítottuk. 29 A templom egész belsô terének szerkezetét az építôk a látszatarchitektúra technikai elemeinek segítségével tették áttekinthetôvé. A templomhajót belsô gömbkupola fedi, amelyeket festett páros hevederek osztanak két szakaszra: a szélesebb csehboltozatos középsôre és a szentély feletti keskenyebbre. A templom falait és boltozatait gazdag festéssel ékesítették. A Mária Mennybevételét ábrázoló fôoltárkép, festési módja alapján, idôsebb Dorfmeister István alkotásai közé sorolható. Oltára márványosra festett. Szárnyain kerubok, ormán pedig aranysugár kévében Mária neve olvasható. Tabernákuluma tetején a Hétpecsétes könyvön nyugvó Bárány alakja, ajtaján az Emmausi kenyértörés jelenete látható. A hajó két oldalán kapott helyet az ben készült Szent Julianna-oltár és Szent József-oltár. 30 Ezek Rudnyánszky József és Száraz Julianna megrendelésére készültek, tabernákulum nélküliek és egyértelmûen a donátorok névpatrónusaira utalnak. A fôoltárral szemben állva a bal mellékoltárának seccóján a jobbjával kardra támaszkodó, a bal kezében lévô lánccal a szörnyek alakjában megjelenô ördögöt fogva tartó Szent Julianna, a jobb oldalin, a bal kezében kivirágzott botra támaszkodó, jobb kezében a Gyermek Jézust tartó Szent József látható. A sekrestyében XVIII. századi barokk mû található. Ez egykor a Szent Anna-kápolna oltárképe volt, ezüstkoronával a fején ábrázolja Szent Annát a kis Máriával. A képet, mely valószínûleg Rudnyánszky báró özvegyének ajándékaként az 1780-as évek végén került a templomba, az évi forrás említi elôször. 31 Az évi egyházlátogatási jegyzôkönyv szerint a fôoltárkép a Szent Szûz Mennybevételét, a jobb oldali mellékol- 28 SzfvPL Egyházigazgatási iratok Nagytétény. 649/1947. március SzfvPL Egyházigazgatási iratok Nagytétény 3368/1947. november SERFÔZÔ Szabolcs: A Sasvári pálos templom és a kegyszobor kultusza a 18. században. Doktori disszertáció ELTE BTK. Mûvészettörténeti Doktori Iskola. 99 o., HORLER II. 654., 656, 658. o. 31 SzfvPL Kuthy Canonica Visitatio 1796.

5 7. A NAGYTÉTÉNYI NAGYBOLDOGASSZONY PLÉBÁNIA 497 tárkép Szent József halálát, a bal oldali Szent Aját, 32 a fôoltárral szemben, a torony alatti belsô térben lévô kápolna oltárképe ismeretlen mûvész alkotása, a Fájdalmas Szent Szüzet ábrázolja. 33 Ezen az oltáron a Szentsír barlangjához kapcsolódóan fekete kereszt áll, rézkorpusszal, míg az elôbbieken aranyozott fa feszület kapott helyet. Megállapítható, hogy a mellékoltárok Szent Juliannát és a Szent Józsefet a Gyermek Jézussal ábrázoló falképeit között fedték le mésztakaróval. Az oltárképek cseréjében a kegyurak sorsában bekövetkezett szomorú események játszhattak szerepet. Rudnyányszky Józsefet 1771-ben szélütés érte, kevéssel utóbb elméje is elborult. Tizenhárom évvel késôbb 1784-ben meghalt. 34 Fiai az örökség megszerzéséért kíméletlen harcot indítottak édesanyjuk ellen. Elmebeteggé nyilváníttatták, és ezzel megfosztották a birtok feletti rendelkezési jogától is. Az özvegynek azonban sikerült elérnie, hogy a királyi döntés visszahelyezze jogaiba. 35 Ezután 1798-ban, bekövetkezett haláláig budai házában 36 élt és javai bérbeadásával védte tulajdonát fiai folyamatos támadásai ellen. Ezeket figyelembe véve talán nem alap nélküli az a feltevés, hogy maga Száraz Julianna rendelkezett a két mellékoltár falképeinek lemeszelésérôl, ô vásároltatta meg és helyeztette az oltárok fölé az elhúzódó perekre utaló Szent Aját és a férjére emlékeztetô Szent József halálát. A templom falait és kórusát az évi egyházlátogatási jegyzôkönyv szerint csodás mûvészettel dekorálták. A szélesebb boltozat lefutó cikkelyein akár csak az esztergomi bazilikában a négy evangélista, Máté, Márk, Lukács és János kaptak helyet. Fölöttük nagyszabású, festett kupolaarchitektúra emelkedik, amelyen körbefutó festett szalagfonatos erkélyek és kagylós ablakok váltakoznak. A boltozat festése rokonságot mutat a második világháborúban elpusztult, kiscelli trinitárius templom szentélyfreskóival, melyek Johann Gfall osztrák festô 1760 körüli években készült alkotásai voltak. Az 1934-ben indult felújítási munkálatok során Dáni Géza mûvészettörténész megvizsgálta az oltárképeket, és megállapította, hogy a Szent József halála Anton Maulbertsch alkotása. A szenzáció erejével ható felfedezést Ferschich János ekként jelentette be a vasárnapi szentmisén: Ujjongó örömmel és nagy boldogsággal közlöm veletek, [ ] hogy Dáni Géza, községünk szülöttjének hosszas, fáradságos kutatása során sikerült megállapítania, hogy a templomunk evangéliumi oldalán lévô Szt. József halálát ábrázoló mellékoltár képe a XVIII. sz. leghíresebb festôjének Maulbertsch Antalnak nagyszerû alkotása. [ ] Mi ez alkalommal, hálával gondolunk a báró Rudnyánszky kegyúri családra, mely annak idején díszítette, de hálával és köszönettel adózunk Dáni Géza úrnak is, akinek tehetséges munkája és áldozatkészsége által sikerült e megbecsülhetetlen kincset Egyházunk és községünk dicsôségére felfedezni. A festmény jelenleg Budapesten van, hogy mûvészi kezek helyrehozzák rajta azt, amit avatatlan kezek a közel 200 éves remekmûvön rontottak. 37 A cm méretû 1767-ben készült olajkép a plébánia letétjeként elôbb a Szépmûvészeti Múzeumba került, ma a Magyar Nemzeti Galériában látható, Szentiványi Gyula restaurálta. A Maulbertsch-mû Dáni Géza véleménye szerint eredetileg a trinitáriusok kiscelli kolostorát ékesítette ban II. József feloszlatta 32 MKL I. 94. o. 33 SzfvPL Kuthy Canonica Visitatio GESZTI 57. o. 35 GESZTI 57. o. 36 GESZTI 57. o. 37 [N. n.]: Huszonötezer pengôt ér a nagytétényi templom egyik oltárképe. = Nagytétényi Újság. II. évf aug sz. 3. o.

6 498 BUDAI-DÉLI ESPERESKERÜLET a szerzetesrendeket, köztük a trinitáriusokat is ben, a kiscelli kolostorban lévô alkotásokat elárverezték. Az árverési jegyzôkönyv tanúsága szerint a Maulbertsch-képet gróf Károlyi vásárolta meg. A jegyzôkönyv a keresztnevet nem rögzítette. 38 Ezt követôen került az alkotás a nagytétényi Nagyboldogasszony-templomba. Az 1930-as évek második felében készült el Dénes Jenô a szentély boltozatán látható Szentháromságképpel, valamint az orgonakarzat feletti Szent Cecíliával ben kerültek napvilágra a mellékoltárok eredeti, Szent Julianna és Szent József freskó jellegû falképei. 39 Ezek restaurálását 1943-ban fejezte be Dénes Jenô. 40 A templom mennyezet- és egyéb falképeinek helyreállítása 1943-ban kezdôdött, és november 23-án vasárnap fejezôdött be. A mennyezetképek restaurálása Dénes Jenô, a többi oldalfalkép, a két mellékoltár kivételével, Döbrentei Gábor munkáját dicséri ban pénzhiány miatt szünetelt a munka. Az 1950-es évekre maradt az oratórium és a kóruselôtér festése, a bejárati freskók felújítása. A templom berendezés java része 1759-ben készült. 41 A szószék eredetileg az oratórium felôl nyílt, és háromkaréjos, aranyozott dombormûvekkel díszes törtvonalú mellvéddel rendelkezett. A szószéket 1814-ben az oratóriummal szemben lévô falra helyezték át. Emiatt a jobb oldali harmadik karéjt feljáró céljára megnyitották. Így ma balról jobbra haladva, a mellvéd és a falpillér találkozásánál Salamon király ülô alakja, a mellvéden Szent Vendelt és az Egyház alapítását ábrázoló dombormû látható. A baldachin tetejét a Tízparancsolat két kôtáblája, valamint az elôdtemplom védôszentje, Mihály fôangyal ékesíti. A kompozíció azt a jelenetet ábrázolja, amikor Mihály arkangyal az ég felé mutatva megragadja a Nébó hegyén haldokló Mózest, utalással az Írásra: Ez azon föld, melyért megesküdtem vala Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak, mondván: a te ivadékodnak adom azt. Láttad a tenszemeddel, de át nem mégy arra. 42 A szószék öröklámpája ezüstbôl készült. Gyóntatószéke 1947-ig az oldalhajó elkészültéig a templomban helyezkedett el elôtt ötváltozatú használt orgona került a templom kórusára, amelyet az évi forrás kékesre festettnek ír le ban új orgonát szeretett volna építtetni az egyházközség, ám nem gyûlt össze elégséges pénz. A püspökség nem tudott anyagi hozzájárulást adni, ezért az orgonavétel elhalasztását javasolta ben 1600 váltóforintért 8 változatú orgonához jutott az egyházközség Herodek József pesti orgonaépítôtôl. Az orgonán 1843-ban, 1852-ben, 1885-ben és 1902-ben végeztek nagyobb javításokat, illetve tisztították, hangolták azt. 44 Az 1920-as évek végére az orgona már használhatatlan állapotban volt, ezért az január 16-i alakuló ülésen az egyháztanács új orgona be- 38 HORLER II. 654., 656. o. 39 BÓNA István: Kutatási beszámoló és restaurálási tervezet a nagytétényi Nagyboldogasszony Római katolikus plébániatemplom falfestéseinek helyreállításához. Budapest (a továbbiakban: BÓNA) 3. o., A falképet a mûvészettörténeti leírások (pl. HORLER II o.) al seccónak jelezték. Ifj. Bóna István évi helyszíni vizsgálata során megtalálta a freskókra jellemzô puha vakolatba benyomott elôrajzokat. Baksay-Botos Eszter: Tétény emlékezete Örökségvédelemi hatástanulmányt elôkészítô tanulmány. Szakdolgozat Budapesti Mûszaki Egyetem, Mûemlékvédelmi Szakmérnöki Szak. 40 BÓNA 5 6. o. 41 GENTHON István: Magyarország mûvészeti emlékei. Budapest , 91. o BÁLINT Sándor: Ünnepi kalendárium. II. Budapest szeptember EBK 112. Hajdók Judit. Budapesti templomok orgonái. Idézi: SzfvPL Kuthy., Egyházigazgatási iratok 4569 Nagytétény. 44 EBK 112. Hajdók Judit. Budapest templomok orgonái., SzfvPL Egyházigazgatási iratok. 455/1818., 480/1818., 430/1843., 784/1852., 907/1885., 917/1885., 1483/1898. sz., 1749/1902., Kuthy. Canonica Visitatio 1845.

7 7. A NAGYTÉTÉNYI NAGYBOLDOGASSZONY PLÉBÁNIA kép. Nagytétényi Nagyboldogasszony-templom belülrôl (N. K.) szerzését határozta el. Ideiglenesen egy harmóniumot vásároltak a liturgikus szolgálatra, és évekig gyûjtötték a pénzt az orgonaalapban januárjában a plébánia megpályáztatta az orgonaépítést, és bár az Angster cég terve nagyon ígéretesnek mutatkozott, februárban a képviselô-testület vezetôsége látogatást tett Barakovits János rákospalotai orgonaépítô mûhelyében, ahol a mesternek az 55. számú készen álló orgonája megnyerte a tetszését. A hangszert Riegler Ernô fôiskolai tanár orgonamûvész csekély átalakítással megfelelônek ajánlotta a tétényi templomba. A szerzôdés szerint a helyszíni felépítéssel együtt 5050 pengô volt a kétmanuálos, 9 regiszteres pneumatikus rendszerû villanymotoros orgona, amely húsvétkor már meg is szólalt tôl az egyházközség levelezést folytatott az Angster József és Fia orgonaés harmóniumgyárral egy nagyobb, új hárommanuálos orgona építése ügyében. Megrendelésre azonban nem került sor. 47 Az 1960-as években javításra szorult az orgona, és 1965-ben misealapítványok segítségével fedezték a javítást. 48 A toronyban eredetileg négy harang volt: Szentháromság, Szent Anna, Nepomuki Szent János, Szent Flórián. Ez utóbbit a község öntette 1729-ben. Barkóczy Ferenc egri püspök 1743-ban szentelte fel Pesten. Az évszázadok során, a háborúk és egyéb okok miatt többször cserélôdtek, és számuk is változott. Így például 1926-ban, az elsô világháborúban rekvirált harang pótlására öntettek újat. Ennek felszentelésére június 6-án került sor. A körülményekrôl ekként számolt be Ferschich János plébános: A harangszen- 45 EBK 112. Hajdók Judit. Budapesti templomok orgonái., SzfvPL Egyházigazgatási iratok. 443/1929, 2308/1929, Számadás az évrôl, Költségvetés az évre. 46 EBK 112. Hajdók Judit. Budapesti templomok orgonái., SzfvPL Egyházigazgatási iratok. 154/1933., 370/1933., 597/1933., 1435/1933. és március 30-i plébánosi levél (sz. n.). Továbbá az orgona játszóasztalának cégtáblája szerint: Építette Barakovits János mûorgonaépítô Rákospalota Op évben. 47 EBK 112. Hajdók Judit. Budapesti templomok orgonái., Baranya Megyei Levéltár, Angster-iratok. 48 EBK 112. Hajdók Judit. Budapesti templomok orgonái., SzfvPL Egyházigazgatási iratok november 18-i plébánosi levél (sz. n.), 357/1965., 428/1965., /1965.

8 500 BUDAI-DÉLI ESPERESKERÜLET telés meg éppen extasisba hozta híveimet. Üdvös versengés támadt az egyes társadalmi osztályok között, mindegyik a nagyharang pálmáját akarta megnyerni. A gyôztes az Iparoskör lett. Addig-addig gyûjtögettek és fáradtak, amíg együtt nem volt a 3 1/2 mázsa ércre a pénz. A gazdák vették meg a 2 mázsás Mária-harangot, az úri osztály pedig a kis lélekharangot. 49 A templomnak jelenleg öt harangja van. A Nagyboldogasszony: súlya 417 kg, alsó átmérôje 83 cm, 2003-ban öntötte: Przemyślben (Lengyelország) Jan Felczynski mester. Felirata: ÖNTETETT ISTEN DICSÔSÉGÉRE NAGYBOLDOGASSZONY TISZTELETÉRE A BUDAPEST-NAGYTÉTÉNYI TEMPLOM ÉKESSÉGÉRE A GYERGYÓSZENTMIKLÓSI HA- RANG HELYÉBE AZ ÚR ESZTENDEJÉBEN. Másik oldalán, felül körben a felirat: ME FECIT JAN FELCZYNSKI CAMPANA FUSCOR POLONIA A. D , valamint az öntöde emblémája. A harang válla és pártázata virágindás díszítésû. A harangot Erdô Péter bíboros szentelte fel november 30-án, a nagytétényi hívek és a székelyföldi zarándokok jelenlétében. Története külön figyelmet érdemel, mivel közvetlen elôdjét, Gyergyószentmiklós Szent Miklós-templomának tornyából sodorta Nagytéténybe a háború szele ban minisztériumi határozat rendelkezett arról, hogy az egyházak háborús célokra áldozzanak fel egy-egy harangot. Ezeket akkor az ország minden részébôl a nagytétényi öntödébe szállították. Egy részük köztük a Szent Miklós-harang, a front közeledése miatt megmenekült. 50 A nagytétényi templom harangját viszont beolvasztották. A legenda szerint a helybeliek véletlenül találtak egy a beolvasztotthoz hasonló méretû, épen maradtat. Ezzel pótolták a hiányzót. Az 1990-es évek közepén Farkas Titusz villanyszerelô munka közben elolvasta a feliratot. Kiderült, hogy ez a nagyharang Gyergyószentmiklósról származik. Ekkor Marczis Ferenc plébános úgy döntött, hogy újat öntetnek és a toronyban lévôt visszaadják eredeti tulajdonosának. A szándékot felkarolta, és megvalósította utódja, Hegyi Balázs plébános. A vendég harang december 6-án, számos nagytétényi zarándok kíséretében érkezett vissza Gyergyószentmiklósra, ahol 2004 virágvasárnapjától ismét eredeti helyérôl szólítja misére a híveket. A másik harang 200 kg-os, 82 cm alsó átmérôjû. Felirata: ISTEN DICSÔSÉGÉRE ÖNTETTÉK NAGYTÉTÉNY HITBUZGÓ GAZDÁI. BAYER M. GRÓSZ JÁNOS ESPERES PLÉBÁNOS, SCHWANANER JÁNOS A KÖZSÉGI BÍRÓ, GRÓSZ JÓ- ZSEF T. BÍRÓ, MAJER J. GRÓSZ J. GRÓSZ G. GULYÁS GY. HI F. ACÉL H. ACÉL J. ACÉL GY. PENTZ J. PENTZ F. PENTZ J. PENTZ G. PENTZ J. PENTZ M. POÁZ ZS. DR., PREDITZER J. STIFT J. STIFT BÉLÁNÉ SPILER GY. ADOMÁNYÁBÓL ÖNTÖTTE SZLEZÁK LÁSZLÓ HA- RANGÖNTÔ BUDAPESTEN A harmadik harang Nepomuki Szent János, 120 kg-os, 57 cm alsó átmérôjû. Antoni Zechenter öntötte 1753-ban Budán. Felirata a harang vállán: GOSS MICH ANTONI ZECHENTER IN OFEN, ALSÓ PÁRTÁZATÁN: CAMPANA ECCLESIAE TITINIENSIS HONORE JOANNIS NEPOMICENTI DICATA ANNO Dombormûve Nepomuki Szent Jánost ábrázolja. A negyedik harang 45 kg-os, 41 cm alsó átmérôjû. Felirata felül: FUDIT ME HENRICUS EBERHARD PESTINI Alsó latin felirata elmosódott, nem olvasható. A negyedik harang 35 kg-os, 36 cm alsó átmérôjû. Szlezák László öntötte 1926-ban Budapesten. Külsején Jézus alakja. Egyik felirata: A LÉLEKHA- RANG A NAGYTÉTÉNYI POLGÁRI KÖR ADOMÁNYA. Másik felirata: VIVOS VOCO MOR- TUOS PLANGO FULGURA FRANGO Lelkipásztori jelentések Szerk.: MÓZESSY Gergely. SzfvPL Székesfehérvár o. 50 CSER István: A régi és az új harang. = Új Ember dec sz. 51 Hívom az élôket, elsiratom a megholtakat, megtöröm a villámokat.

9 7. A NAGYTÉTÉNYI NAGYBOLDOGASSZONY PLÉBÁNIA 501 A toronyórát a hívek adományából ben szerelték fel, az 1930-as években villanyvilágítást kapott, majd a második világháborúban megrongálódott. Az 1947-es átalakítás során a torony alatti belsô térben lévô kápolna lett a fôbejárat elôcsarnoka. E kápolna Fájdalmas Szûzanya oltárát és a Szentsírt, a régi bejárati elôcsarnokból kiképzett kápolnába helyezték át. E mellett itt kapott helyet az 1758 elôtt készült keresztkút is, amely addig az áldoztatórácsnál állott ban a munkálatok szüneteltek. Az 1950-es évekre maradt a gyóntató és a sekrestye belsô befejezése, oltárának megépítése, a régi sekrestye, valamint az oratórium és kórus elôtér ablakcseréje, az új toldaléképület külsô homlokzatának kiképzése, a templomelôtér rendezése. 53 A közösség 1925-ben Oltáregylet, 1929-ben Szívgárda és Nagyboldogasszony cserkészcsapat alakult, mely a rendszerváltás után 803. sz. Nagyboldogasszony cserkészcsapat néven újjáalakulva folytatta tevékenységét. Fülöp Ákos plébános kezdeményezésére, 2006 augusztusától, évente visszatérôen, augusztus 15-én rózsafüzér, szentmise, szentségimádás színhelye a templom. Bécs és Párizs után a év Budapest számára a Városmisszió éve volt. Ennek lényege, hogy egyházunk új módon, a modern hírközlés, a látvány, a mûvészetek és a zene eszközeit is felhasználva mutassa fel vonzó értékeit a világnak májusától a Városmisszió jegyében évente visszatérôen öleli körül Budapestet az Élô Rózsafüzér Zarándoklat, amely kilenc, egyenként kb. 20 km-es szakaszból áll. A rózsafüzér zarándoklat fô célja a közös imádság Budapestért, az itt és környékén élô emberekért. E jelentôs programnak a kezdetektôl egyik állomása és színhelye a nagytétényi Nagyboldogasszonytemplom. A hitéleti tevékenységen túl a templom kedvelt programjai közé tartoznak a hangversenyek és az évente visszatérô mûemléki séták. A filiák A plébániához eredetileg hozzátartozott Diósd mint filia között. Neve tôl Oráts, illetve 1842-ig Diós volt. Templomát 1332 elôtt Szent Szabina tiszteletére szentelték után a törökök uralják. Szûz Mária titulusú temploma 1896-ban épült. A diósdi templom karzatára 1912-ben a Rieger-orgonagyár épített egymanuálos, 7 regiszteres pneumatikus szerkezetû orgonát 1810-es opuszszámmal. 54 Harangjai: 63, 61 és 47 cm alsó átmérôjûek. Az utóbbit, melyet 1778-ban Johannes Kohl öntött, 1896-ban hozták át a Szent Gellért-kápolnából. 55 Az anyakönyveket 1854-tôl helyben ôrzik. A római katolikus hívôk száma között a következôképpen alakult a diagram szerint SzfvPL Egyházigazgatási iratok Nagytétény. 3368/1947. november SzfvPL Egyházigazgatási iratok Nagytétény. 798/1950. március EBK 112. Hajdók Judit. Budapesti templomok orgonái., SOLYMOSI Ferenc: A Rieger-orgonagyár és opuszjegyzéke I. = Magyar Egyházzene 2000/2001. VIII. évf. 1. sz o. 55 MKL II o. 56 Schem. Albareg o., o., o., o., o., o., o., o., o.

10 502 BUDAI-DÉLI ESPERESKERÜLET 1. sz. diagram (B. An.) Iskolájáról 1844-tôl rendelkezünk adatokkal között Rössler Ignác lelkészkedett. 57 A másik filia Budatétény ig, amely 1915-ig Kis-Tétény néven szerepelt. A harmadik filia között a Baross Gábor-telep. A XIX. század végére Nagytétény központi része (Ó-falu) teljesen beépült. A község terjeszkedésének délen a déli vasút és a Duna, északon a mocsaras területek, illetve a pécsi vasút töltése szabott határt. Így alakult ki többek között, az Ó-falutól távolabbi Baross Gábor-telep, amely egyházilag 1927-ben külön vált. Így ennek a területével kisebbedett a Nagyboldogasszony plébánia területe. Más szakrális emlékek A Rudnyánszky család kriptájának befalazott lejárati ajtaja a sekrestye külsô falán látható. 58 A Hugonnay család templom falánál látható sírkövei az 1960-as évek elején kerültek jelenlegi helyükre, a korábbi temetô felszámolása kapcsán. A 26-os vadászzászlóalj elhelyezett emléktáblája 1937-bôl. Felirata: E MEGSZENTELT FALAK ALÓL INDULTAK A BECSÜLET MEZEJÉRE A FERDINÁND BOLGÁR KIRÁLY NE- VÉT VISELÔ CS. ÉS KIR. 26. SZ. TÁBORI VADÁSZZÁSZLÓALJ SOHA VISSZA NEM TÉRT HÔSEI AKIKNEK DICSÔ EMLÉKÉT ITT ADJA ÁT AZ EL NEM MÚLÓ KEGYELETNEK ÉS AZ ÖRÖKKÉ TARTÓ EMLÉKEZÉSNEK A 26-OS VADÁSZOK BAJTÁRSI KÖRE V. 9. A templomkert keleti részén áll a Szentháromság-oszlop. Ez egy romantikus öntöttvas korláttal övezett barokk mûemlék. Az emlékoszlopot a Tétényt ben sújtó és a lakosságot megtizedelô pestisjárvány emlékére a Rudnyánszky család megbízásából állították körül az egykori Szôlô térre. Alkotója ismeretlen. Az oltárszerû talapzaton, az ión oszlop tetején, a Szentháromság-szoborcsoport áll, melyet két oldalról Szent Sebestyén és Szent Rókus fog közre. A menza alatt Szent Rozália fekvô alakja látható. Az oszlopot az egykori Szôlô térrôl az 1960-as évek végén helyezték át mai helyére, amit 1993-ban újítottak fel A tábla szerint a Rudnyánszky család sírboltjában nyugszik: József: , Gyula: , Sándor: , Imre: , Béla: 1934, Imréné, Gyuláné: , Lívia:

11 7. A NAGYTÉTÉNYI NAGYBOLDOGASSZONY PLÉBÁNIA 503 Téttry József plébános emlékére feszületet állítottak 1910-ben. Alkotója ismeretlen. A kétlépcsôs talapzaton álló kôkereszt teljes magassága 180 cm. A 150 cm-es kôkereszten 120 cm-es korpusz helyezkedik el. Felirata: TÉTTRY JÓZSEF RÓM. KATH. ESPERES PLÉBÁNOSNAK EZEN KÖZSÉGBEN 25 ÉVEN KERESZTÜL TELJESÍTETT ÉRDEMES PLÉBÁ- NOS MÛKÖDÉSE EMLÉKÉRE EMELTE JÚNIUS 6-ÁN NAGYTÉTÉNY, KISTÉTÉNY ÉS DIÓSD EGYHÁZKÖZSÉG KÖZÖNSÉGE. A talapzat hátoldalán két évszám: Itt található az november 28-án felavatott, 2005-ben felújított elsô világháborús emlékmû. Alkotója Vass Viktor. A kôhalmon álló, bronz turulszoborral díszített emlékmûvön az elsô világháborús hôsök neve olvasható. A talapzat alján, négy kis táblán a második világháborúban elesett helyi lakosok neve szerepel. 59 A templom közelében (Kastélypark u ) található a Nepomuki Szent Jánosgloriette. A barokk emlékmû talapzatán a Daróczy és Száraz családok címere kapott helyet. Ez arra vall, hogy a szobor 1742 elôtt készült. A Szent Flórián téren (Nagytétény egykori piactere) áll Szent Flórián 1760 körül készült barokk szobra, mely ismeretlen mester alkotása. Ez a Szent a IV. században élt római katona volt, akit a XV. századtól a tûzoltók védôszentjeként tisztelnek. 3. kép. A keresztút négy stációja a karzat alatt (N. K.) 59 Albert István, Ádám Ferenc, Ádám Jakab, Bachusz Ferenc, Baki Károly, Baksa Lajos, Balován Ferenc, Básti János, Bialek Károly, Bischof Károly, Bleyer Jenô, Böjti János, Brünner József, Denkovics József, Dubecz János, Eipl János, Farkas György, Fábián József, Fehérvári György, Ferencz József, Fischer Antal, Fischer István, Fleith Károly, Fülöp András, Gulyás József, Hagyal Béla, Hasszán Ferenc, Hasszán Fülöp, Hasszán József, Haut Ferenc, Haut György, Heitzmann Ferenc, Héder András, Héder Ferenc, Huber József, Hibácska János, Horváth István, Horváth János, Horváth Ferenc, Hufnágel Jakab, Hufnágel Pál, Huszár Gábor, Huszár Sándor, Kalmár István id., Kalmár István ifj., Kainer József, Kirchoff István, Kiss József, Kocher Ferenc, Kubacs Nándor, Kulik Mihály, Marecsek József, Mayer Imre, Marx Ferenc, Marx József, Matusek István, Márhoffer István, Merl István, Müller György, Nagy János, Nagy Károly, Nagy Péter, Németh István, Nikolics János, Pato Ferenc, Pelikán Imre, Pentz József, Schlesinger István, Schweninger Lajos, Perczel József, Reich Ferenc, Riesmayer Antal, Schmicsek István, Schmicsek Jakab, Schmicsek József, Schmidt György, Schmidt József, Schober Elemér, Soós Ferenc, Spiller György, Steiner Pál, Stift Béla, Streit József, Strobl Ferenc, Strobl János, Szajlai Dezsô, Szabó István, Szabó János, Szentpáli Béla, Szili József, Szücs István, Szücs János, Szücs Sándor, Tôzsér János, Thurzó János, Tulay Jakab, Ujvári János, Urbán György, Vetorazzi Rudolf, Vitek Mihály, Wacha Ferenc, Wallner Werner, Weigl István, Wenninger János, Zsetnai Antal, Budai Kálmán, Fekecs Ernô, Dörnyei Jenô, Gubanek Lôricz, Jakab József, Kalmár József, Lindmayer József, Majercsák András ( ), Molnár Ferenc, ifj. Müller György, Pentz Ferencz, Rozinger Antal, Sutyera István, Vitek János.

12 504 BUDAI-DÉLI ESPERESKERÜLET 4. kép. Keresztre feszített Krisztus (N. K.) A klasszicista Kálvária 1805 óta áll. A keresztre feszített Krisztus a latrokkal, Szûz Mária és Szent János evangélista alakjával. A szobrok alkotója: Franck Lorenz. Eredeti helyérôl, az Ady Endre u. Barackos u. sarokról, az M0-s körgyûrû kialakítása miatt 1990-ben közvetlenül az M0-s út feltöltésének lábához helyezték át, majd 2009-ben az M6-os autópálya építése kapcsán került a jelenlegi helyére. A keresztút stációképeit Papp-Váry László és felesége készítette. Megújított állomásait szeptember 25-én áldotta meg Erdô Péter bíboros. 60 A Szent Család (Diótörô u. 137.) talapzatán az Istenszeme. Az 1826-ban készült klasszicista mû, ismeretlen mûvész alkotása. Állította a törökbálinti Zeiss család. 61 A klasszicista stílusú Viharvédô Szent Orbán-szobor (Diótörô u. 102.) ismeretlen mûvész alkotása körül állíttatta Medetz József és felesége, Herzberg Matild. 62 Az elsô Országzászlót október 23-án szentelték fel, az általános iskola telkén. A jelenlegit, a második világháborúban véletlenül kibombázott Berger-ház helyén állították fel. Az eredeti célpont a lôportárnak használt zsinagóga volt. Ezt az Országzászlót 1948-ban lebontották. A október 23-án felavatott új, Majoros István szobrászmûvész által alkotott Országzászló, a nemzeti összetartozás jelképe. Archontológia Kôszeghi Imre Fakó József Strommer Benedek Kovács Imre Berghammer Károly Klauszrigler János Károly János Téttry József Ferschich János Markó Gyula Proity Márton Keszthelyi Ferenc Verôcei Gábor Marczis Ferenc Hegyi Balázs 2005 Fülöp Ákos BÁRDOS ISTVÁN 60 -dtb.: A kereszt fontossága. Dr. Erdô Péter bíboros áldotta meg a Kálváriát. = Budafok-Tétény Városházi Híradó. 20. sz okt SzfvPL Kuthy 2. o. 62 HORLER II o. 63 MKL IX o., Schem o.