A TANÁCS 2011/70/EURATOM IRÁNYELVE

Átírás

1 L 199/48 Az Európai Unió Hivatalos Lapja IRÁNYELVEK A TANÁCS 2011/70/EURATOM IRÁNYELVE (2011. július 19.) a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelését szolgáló közösségi keret létrehozásáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 31. és 32. cikkére, rendelkezések koherens egészként jelentős hatásköröket ruháznak a Bizottságra a lakosság és a környezet nukleáris szennyezésből eredő kockázatokkal szembeni védelme érdekében ( 4 ). tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, amelyet az a Tudományos és Műszaki Bizottság által a tagállamok tudományos szakértői közül kijelölt személyek csoportjának véleményét követően dolgozott ki, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 1 ), tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 2 ), mivel: (1) Az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: Euratom-Szerződés) 2. cikkének b) pontja a munkavállalók és a lakosság egészségének védelme érdekében egységes alapvető biztonsági előírások kidolgozásáról rendelkezik. (2) Az Euratom-Szerződés 30. cikke kimondja, hogy alapvető előírásokat kell megállapítani a lakosság és a munkavállalók egészségének az ionizáló sugárzásból eredő veszélyekkel szembeni védelmére vonatkozóan. (3) Az Euratom-Szerződés 37. cikke előírja a tagállamok számára, hogy mindennemű radioaktívhulladék-ártalmatlanítási tervre vonatkozóan az általános adatokat a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani. (4) A munkavállalók és a lakosság egészségének az ionizáló sugárzásból származó veszélyekkel szembeni védelmét szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról szóló 96/29/Euratom tanácsi irányelv ( 3 ) megállapítja az alapvető biztonsági előírásokat. Ezt az irányelvet különös jogszabályok egészítik ki. (5) Ahogy azt az Európai Unió Bírósága ítélkezési gyakorlatában elismerte, az Euratom Szerződésnek az egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó 3. fejezetében foglalt ( 1 ) május 4-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). ( 2 ) június 23-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). ( 3 ) HL L 159., , 1. o. (6) A radiológiai veszélyhelyzet esetén történő gyors információcserére vonatkozó közösségi szabályozásról szóló, december 14-i 87/600/Euratom tanácsi határozat ( 5 ) a tagállamok által radiológiai veszélyhelyzet esetén a lakosság védelme érdekében alkalmazandó értesítési és tájékoztatási keretet határoz meg. A lakosságnak a radiológiai veszélyhelyzet esetén alkalmazandó egészségvédelmi intézkedésekről és a védekezés során irányadó magatartási szabályokról történő tájékoztatásáról szóló, november 27-i 89/618/Euratom tanácsi irányelv ( 6 ) kötelezettségeket határoz meg a tagállamok számára a lakosság radiológiai veszélyhelyzet esetén történő tájékoztatásával kapcsolatban. (7) A Tanács 2003/122/Euratom irányelve a nagy aktivitású zárt radioaktív sugárforrások és a gazdátlan sugárforrások ellenőrzéséről rendelkezik ( 7 ), beleértve a használaton kívüli sugárforrásokat is. A kiégett fűtőelemek kezelésének biztonságáról és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságáról szóló közös egyezménnyel (a továbbiakban: közös egyezmény), a Nemzetközi Atomenergiaügynökség (NAÜ) sugárforrások biztonságáról és védettségéről szóló magatartási kódexével és a jelenlegi ipari gyakorlattal összhangban a használaton kívüli zárt sugárforrások újrafelhasználhatók, újrahasznosíthatók vagy végleges elhelyezésre kerülhetnek. Sok esetben ehhez a sugárforrást vagy a sugárforrást tartalmazó berendezést átminősítés vagy feldolgozás céljából vissza kell szállítani a szállítóhoz vagy a gyártóhoz. (8) Az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről szóló, március 15-i 2006/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 8 ) az ásványinyersanyag-kitermelő iparból származó, adott esetben radioaktív hulladék kezelésére vonatkozik, de az irányelv hatálya nem terjed ki a radioaktivitásból eredő sajátosságokra, amennyiben azok az Euratom-Szerződés hatálya alá tartoznak. ( 4 ) A C-187/87. sz. (EBHT 1988, o.) és a C-29/99. sz. (EBHT 2002, I o.) ügyben hozott ítélet. ( 5 ) HL L 371., , 76. o. ( 6 ) HL L 357., , 31. o. ( 7 ) HL L 346., , 57. o. ( 8 ) HL L 102., , 15. o.

2 Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 199/49 (9) A Tanács 2006/117/Euratom irányelve ( 1 ) létrehozza az Európai Atomenergia-közösség (a továbbiakban: közösség) radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek határon keresztül történő szállításának felügyeleti és ellenőrzési rendszerét. Az irányelv a radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek harmadik országokba való kivitelére alkalmazandó kritériumokról szóló, december 4-i 2008/956/Euratom bizottsági ajánlással ( 2 ) egészült ki. (10) A nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági közösségi keretrendszerének létrehozásáról szóló, június 25-i 2009/71/Euratom tanácsi irányelv ( 3 ) arra kötelezi a tagállamokat, hogy a nukleáris biztonságra vonatkozóan nemzeti rendszert hozzanak létre és tartsanak fenn. Noha az irányelv elsősorban a nukleáris létesítmények nukleáris biztonságával foglalkozik, megállapítja azt is, hogy a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok biztonságos kezeléséről is fontos gondoskodni, többek között átmeneti tároló és a végleges elhelyezésre szolgáló létesítményekben. Ezért e létesítmények tekintetében amelyekkel a 2009/71/Euratom irányelv és ez az irányelv egyaránt foglalkozik nem lehet aránytalan vagy szükségtelen kötelezettségeket megállapítani, különösen a jelentéstételre vonatkozó rendelkezéseket illetően. (11) A környezettel kapcsolatos egyes tervek és programok kidolgozásánál a nyilvánosság részvételéről szóló, május 26-i 2003/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 4 ) alkalmazandó bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, június 27-i 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 5 ) említett bizonyos tervekre és programokra. (12) A nukleáris létesítmények leszerelésére, illetve a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére szolgáló pénzügyi források kezeléséről szóló, október 24-i 2006/851/Euratom bizottsági ajánlás ( 6 ) a megfelelő pénzügyi források biztosítására, azok pénzügyi biztonságára és átláthatóságára összpontosít annak biztosítása érdekében, hogy az alapokat kizárólag arra a célra használják fel, amelyre azokat létrehozták. (13) Litvánia, Szlovákia és Bulgária európai uniós csatlakozásának sajátos feltételei között mely államokban egyes atomerőműveket idő előtt le kellett állítani a Közösség részt vett a pénzügyi források előteremtésében és bizonyos feltételek mellett pénzügyi támogatást nyújt különböző leszerelési projektekhez, beleértve a radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek kezelését is. intézkedések és nemzetközi együttműködés elősegítése révén világszerte a magas szintű biztonság megteremtését és fenntartását tűzte ki célul. (15) Néhány tagállam már eddig is részt vett és továbbra is részt kíván venni az USA és Oroszország által vezetett Global Threat Reduction Initiative programban. Ennek keretében a kutatóreaktorok kiégett fűtőelemeit az Amerikai Egyesült Államokba és az Orosz Föderációba szállítják. (16) A NAÜ 2006-ban korszerűsítette követelményrendszerét, és közzétette a biztonsági alapelveket, amelyeket a Közösség, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet/Nukleáris Energia Ügynökség és más nemzetközi szervezetek együttesen támogattak. A biztonsági alapelvek alkalmazása megkönnyíti a nemzetközi biztonsági előírások betartását, és nagyobb összhangot teremt az egyes államok által alkalmazott intézkedések között. (17) Miután a nukleáris biztonságról, valamint a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok biztonságos kezeléséről szóló, május 8-i következtetéseiben a Tanács felkérést fogalmazott meg egy magas szintű uniós csoport létrehozására, a nukleáris biztonsággal és hulladékkezeléssel foglalkozó európai magas szintű csoport létrehozásáról szóló, július 17-i 2007/530/Euratom bizottsági határozattal ( 7 ) létrejött az Európai Nukleáris Biztonsági Szabályozó Hatóságok Csoportja (ENSREG), amelynek feladata a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésének területére vonatkozó közösségi célkitűzések elérésében való közreműködés. A kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezeléséről szóló, december 16-i tanácsi állásfoglalásban, valamint az ENSREG jelentéséről szóló, november 10-i tanácsi következtetésekben tükröződnek az Európai Nukleáris Biztonsági Szabályozó Hatóságok Csoportja következtetései és ajánlásai. (18) Az Európai Parlament május 10-én elfogadta az Euratom-értékelés Az európai nukleáris politika 50 éve állásfoglalást, amelyben a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozó összehangolt előírások kidolgozására szólított fel, és felkérte a Bizottságot, hogy a vonatkozó jogalkotási javaslattervezeteit vizsgálja felül, és a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozóan nyújtson be új irányelvjavaslatot. (14) A NAÜ égisze alatt megkötött közös egyezmény olyan ösztönző eszköz, amely a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatban a nemzeti ( 1 ) HL L 337., , 21. o. ( 2 ) HL L 338., , 69. o. ( 3 ) HL L 172., , 18. o. ( 4 ) HL L 156., , 17. o. ( 5 ) HL L 197., , 30. o. ( 6 ) HL L 330., , 31. o. ( 7 ) HL L 195., , 44. o. (19) Miközben minden egyes tagállam maga határozza meg, hogy energiaigényüket milyen típusú energiaforrásokból fedezik, minden tagállamban keletkezik radioaktív hulladék a villamosenergia-termelés, az ipari, mezőgazdasági, orvosi és kutatási tevékenységek során, vagy a nukleáris létesítmények leszerelése révén és helyreállítási vagy beavatkozási helyzetekben.

3 L 199/50 Az Európai Unió Hivatalos Lapja (20) Az atomreaktorok működése során kiégett fűtőelemek keletkeznek. A tagállamok maguk határozhatják meg a nukleárisüzemanyag-ciklusra vonatkozó szakpolitikájukat. A kiégett fűtőelemet értékes újrafeldolgozható erőforrásnak lehet tekinteni, vagy amennyiben radioaktív hulladéknak minősül rendelkezni kell végleges elhelyezéséről. Bármelyik megoldást választják is a tagállamok, az újrafeldolgozás során szétválasztott, nagy aktivitású hulladékok, illetve a kiégett fűtőelemek hulladékként történő végleges elhelyezésének kérdésével foglalkozni kell. (21) A radioaktív hulladékot ideértve a hulladéknak minősülő kiégett fűtőelemeket is hosszú távon el kell zárni és el kell szigetelni a lakosságtól és az élő környezettől. A hulladék különleges jellegéből, nevezetesen aradionuklidtartalmából adódóan az emberi egészség és a környezet ionizáló sugárzásból származó veszélyekkel szembeni védelmének biztosítása érdekében intézkedéseket kell hozni, ideértve a megfelelő létesítményekben mint végső elhelyezési pontokon történő végleges elhelyezést is. A radioaktív hulladékok átmeneti tárolása ideértve a hosszú távú tárolást is csak átmeneti megoldást jelent, azonban nem lehet a végleges elhelyezés alternatívája. (22) Azokat az intézkedéseket olyan nemzeti radioaktívhulladék-osztályozási rendszerekkel kell alátámasztani, amelyek maradéktalanul figyelembe veszik a radioaktív hulladékok sajátos típusait és azok tulajdonságait. (23) A kis és közepes aktivitású hulladékok végleges elhelyezése jellemzően felszínközeli létesítményekben történik. Műszaki szempontból széles körben elfogadott az az álláspont, hogy a nagy aktivitású hulladékok és a hulladéknak minősülő kiégett fűtőelemek kezelésének végpontjaként a mélygeológiai elhelyezés jelenleg a legbiztonságosabb és legfenntarthatóbb megoldás. Miközben továbbra is a tagállamok felelősek a kiégett fűtőelemek, valamint a kis, közepes és nagy aktivitású radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozó szakpolitikájukért, nemzeti politikájukba be kell építeniük a végleges elhelyezés lehetséges módozatainak megtervezését és megvalósítását. Mivel az átmeneti tárolás megvalósítása és fejlesztése évtizedekig is eltart majd, számos programban elismerik a rugalmasság és az alkalmazkodóképesség megőrzésének szükségességét, például a telephelyi feltételekről szerzett új ismeretek vagy a végleges elhelyezési rendszerek lehetséges fejlődési irányainak figyelembevétele érdekében. A geológiai hulladékelhelyezés gyakorlati megvalósításával foglalkozó technológiai platform (Implementing Geological Disposal Technology Platform IGDTP) keretében folytatott tevékenységek elősegíthetik az ez irányú szakértelem és technológia igénybevételének lehetőségét. E célból a visszafordíthatóság és a visszanyerhetőség elve mint üzemeltetési és tervezési szempont irányadó lehet a végleges elhelyezési rendszerek műszaki kidolgozásakor. Ezek a szempontok azonban nem helyettesíthetik megfelelően kialakított ártalmatlanító létesítmények építését, amelyeknél biztosítva van, hogy azokat indokolt esetben lezárják. Kompromisszumra van szükség, mivel a radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek kezelése a tudomány és a technológia aktuális állásán alapul. (24) Minden tagállam etikai kötelessége kell hogy legyen, hogy a kiégett fűtőelemekkel és radioaktív hulladékokkal, illetve a nukleáris létesítmények leszerelésével összefüggésben várhatóan keletkező kiégett fűtőelemekkel és radioaktív hulladékokkal kapcsolatosan ne hárítson indokolatlan terheket a jövő nemzedékeire. Ezen irányelv végrehajtásával a tagállamok bizonyítják, hogy ésszerű lépéseket tettek e cél megvalósítása érdekében. (25) A tagállamoknak a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok biztonságos kezelése iránti végső felelőssége olyan alapelv, amelyet a közös egyezmény is megerősített. Kívánatos, hogy ennek az irányelvnek a rendelkezései megerősítsék a nemzeti felelősség említett elvét, valamint a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok biztonságos kezeléséért a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóság felügyelete alatt az engedélyest terhelő elsődleges felelősség elvét, továbbá a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóságok szerepét és függetlenségét. (26) A hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóság függetlenségét nem befolyásolja az, ha szabályozási feladataihoz sugárforrásokat használ fel. (27) A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére megfelelő pénzügyi források álljanak rendelkezésre. (28) A tagállamoknak nemzeti programot kell kidolgozniuk annak érdekében, hogy a politikai döntések egyértelmű előírások révén jussanak érvényre, hogy a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos valamennyi lépés a keletkezéstől a végleges elhelyezésig kellő időben végrehajtásra kerüljön. A nemzeti program lehet referenciadokumentum vagy dokumentumcsomag. (29) A kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok biztonságos kezelésére vonatkozó nemzeti előírások végrehajtására valamilyen jogi, szabályozási vagy szervezeti eszköz révén kerül majd sor, amelynek formáját a tagállamok választják meg. (30) A kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésének különböző lépései között szoros kapcsolat áll fenn. Az egyes lépések során meghozott döntések hatással lehetnek a következő lépésre. A nemzeti programok kidolgozása során ezeket az összefüggéseket figyelembe kell venni. (31) Az átláthatóság fontos szerepet tölt be a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelése során. Az átláthatóságot a közvélemény hatékony tájékoztatásával és az érdekelt felek köztük a helyi önkormányzatok és a lakosság döntéshozatali folyamatban történő részvételi lehetőségének biztosításával kell megvalósítani, a nemzeti és nemzetközi kötelezettségeknek megfelelően. (32) A tagállamok közötti, illetve a nemzetközi szinten folytatott együttműködés a szakértelemhez és technológiához való hozzáférés révén megkönnyítheti és felgyorsíthatja a döntéshozatalt.

4 Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 199/51 (33) Néhány tagállam úgy ítéli meg, hogy a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére szolgáló létesítmények többek között a végleges elhelyezésre szolgáló létesítmények közös használata előnyös, biztonságos és gazdaságos megoldást jelenthet, amennyiben az az érintett tagállamok közötti megállapodáson alapul. (34) A biztonsággal összefüggő döntéshozatali folyamat dokumentációjának arányosnak kell lennie a kockázatszintjeivel (fokozatos megközelítés), és alapul kell szolgálnia a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével összefüggő döntésekhez. Lehetővé kell tennie azoknak a kétséges területeknek a meghatározását, amelyekre a biztonság értékelése során összpontosítani kell. A biztonságra vonatkozó döntéseknek a biztonsági értékelés megállapításain, az értékelés robusztusságával és megbízhatóságával kapcsolatos információkon, valamint az értékelésben foglalt feltevéseken kell alapulniuk. A döntéshozatali folyamat így olyan indokokon és bizonyítékokon alapul majd, amelyek annak igazolására irányulnak, hogy a kiégett fűtőelemek vagy radioaktív hulladék kezelésével összefüggő létesítmény vagy tevékenység esetében a biztonság előírt szintje megvalósulte. A végleges elhelyezésre szolgáló létesítmények esetében e dokumentációnak lehetővé kell tennie, hogy a végleges elhelyezésre szolgáló rendszer biztonságát befolyásoló tényezőket ideértve a természetes (geológiai) és a mérnöki gátakkal és az ezek viselkedésének várható időbeli alakulásával kapcsolatos tényezőket is jobban meg lehessen ismerni. (35) Azokra a tagállamokra, amelyek nem rendelkeznek kiégett fűtőelemekkel, és a közeljövőben sincs kilátásuk erre, továbbá nem folytatnak vagy nem terveznek kiégett fűtőelemekkel összefüggő tevékenységeket, aránytalan és felesleges kötelezettséget róna ezen irányelv kiégett fűtőelemekre vonatkozó rendelkezéseinek az átültetése és végrehajtása. Ezért az ilyen tagállamokat arra az időre, amíg nem döntenek úgy, hogy nukleáris fűtőelemmel összefüggő tevékenységekbe kezdenének, mentesíteni kell az ezen irányelv kiégett fűtőelemekre vonatkozó rendelkezései átültetésének és végrehajtásának kötelezettsége alól. (36) A Szlovénia és Horvátország közös tulajdonában lévő krskói atomerőmű jogállását, valamint az atomerővel kapcsolatos beruházásokkal, az atomerőmű használatával és leszerelésével kapcsolatos egyéb jogviszonyokat a Szlovén Köztársaság kormánya és a Horvát Köztársaság kormánya között létrejött szerződés szabályozza. A szerződés kimondja, hogy a radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek kezelése és végleges elhelyezése a két ország közös felelőssége, számukra ezért mentességet kell biztosítani ezen irányelv bizonyos rendelkezéseinek alkalmazása alól, nem akadályozandó az említett kétoldalú szerződés maradéktalan végrehajtását. (37) Elismerve, hogy a nemzeti rendszerben figyelembe kell venni a kiégett fűtőelemekkel és radioaktív hulladékokkal kapcsolatos radiológiai és nem radiológiai kockázatokat, ez az irányelv nem érinti azokat a nem radiológiai kockázatokat, amelyek az Európai Unió működéséről szóló szerződés hatálya alá tartoznak. (38) A kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos szaktudás és szakmai képességek megőrzésének és továbbfejlesztésének a magas szintű biztonság garantálásának egyik lényeges elemeként a korábbi üzemeltetési tapasztalatokból levont tanulságokon kell alapulnia. (39) A különböző szereplők közötti műszaki együttműködéssel is erősített tudományos kutatás és technológiai fejlődés új távlatokat nyithat a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok biztonságos kezelésének fejlesztésében, továbbá hozzájárulhat a nagy aktivitású radioaktív hulladékok radiotoxicitása jelentette kockázat csökkentéséhez. (40) A szakértelem fejlesztése, a tapasztalatok cseréje, illetve a magas színvonal biztosítása érdekében végzett szakértői értékelések kitűnő eszközként szolgálhatnak az Európai Unióban a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelése iránti bizalom megteremtéséhez, ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET: 1. FEJEZET HATÁLY, FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. cikk Tárgy (1) Ez az irányelv közösségi keretrendszert hoz létre a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelésének a biztosítására annak elkerülése érdekében, hogy indokolatlan terhek háruljanak a jövő nemzedékeire. (2) Az irányelv biztosítja, hogy a tagállamok a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével összefüggésben a magas szintű nukleáris biztonság érdekében megfelelő nemzeti előírásokat alkalmazzanak, hogy a lakosságot és a munkavállalókat megvédjék az ionizáló sugárzásból eredő veszélyektől. (3) Az irányelv biztosítja a lakosság szükséges tájékoztatását és részvételét a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésének vonatkozásában, kellő figyelmet fordítva a biztonsággal és a védett információkkal összefüggő kérdésekre is. (4) Ez az irányelv nem sérti a 96/29/Euratom irányelvet, és kiegészíti a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok biztonságával kapcsolatban az Euratom-Szerződés 30. cikkében említett alapvető előírásokat. 2. cikk Hatály (1) Ez az irányelv a következő tevékenységek valamennyi szakaszára alkalmazandó: a) a kiégett fűtőelemek kezelése, amennyiben a kiégett fűtőelemek békés célú tevékenységek során keletkeznek; b) a radioaktív hulladékok kezelése a keletkezéstől a végleges elhelyezésig, amennyiben a radioaktív hulladékok békés célú tevékenységek során keletkeznek. (2) Ezen irányelv hatálya nem terjed ki: a) a nyersanyag-kitermelő iparágakból származó olyan hulladékokra, amelyek radioaktívak lehetnek, és amelyek a 2006/21/EK irányelv hatálya alá tartoznak; b) az engedélyezett kibocsátásokra.

5 L 199/52 Az Európai Unió Hivatalos Lapja (3) A 4. cikk (4) bekezdése nem alkalmazandó: a) a használaton kívüli zárt sugárforrásoknak az értékesítőhöz vagy a gyártóhoz való visszaszállítására; b) a kutatóreaktorok kiégett fűtőelemeinek olyan országokba történő szállítására, ahol kutatóreaktorokban használatos fűtőelemeket értékesítenek vagy gyártanak, figyelembe véve az alkalmazandó nemzetközi megállapodásokat; c) a meglévő krskói atomerőműből származó hulladékokra és kiégett fűtőelemekre, amennyiben a Szlovénia és Horvátország közötti szállításukról van szó. (4) Ez az irányelv nem érinti a tagállamok vagy a tagállamok vállalkozásainak azon jogát, hogy a radioaktív hulladékot feldolgozás után visszaszállítsák a származási országba, amennyiben: a) a radioaktív hulladékot feldolgozás céljából szállítják az adott tagállamba vagy vállalkozásnak; vagy b) radioaktív hulladék visszanyerése céljából egyéb anyagot szállítanak az adott tagállamba vagy vállalkozásnak. Az irányelv nem érinti továbbá a tagállamok vagy a tagállamok vállalkozásainak azon jogát, hogy az oda kezelésre vagy újrafeldolgozásra szállított kiégett fűtőelemekből a kezelési vagy újrafeldolgozási művelet során visszanyert vagy megállapodás alapján azzal egyenértékű radioaktív hulladékot visszaszállítsák a származási országba. 3. cikk Fogalommeghatározások Ezen irányelv alkalmazásában: 1. lezárás : valamennyi művelet befejezése egy végleges elhelyezésre szolgáló létesítményben azután, hogy a kiégett fűtőelemeket, illetve a radioaktív hulladékokat véglegesen elhelyezték, beleértve minden olyan műszaki vagy egyéb munkálatot is, amely a létesítmény hosszú távú biztonságának megteremtéséhez szükséges; 2. hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóság : valamely tagállamban a kiégett fűtőelemek vagy radioaktív hulladékok biztonságos kezelésének szabályozása területén kijelölt, a 6. cikkben említett hatóság vagy ilyen hatóságok rendszere; 3. végleges elhelyezés : a kiégett fűtőelemek, illetve a radioaktív hulladékok elhelyezése egy létesítményben, a visszanyerés szándéka nélkül; 4. végleges elhelyezésre szolgáló létesítmény : bármely olyan létesítmény vagy berendezés, amelynek elsődleges célja a radioaktív hulladék végleges elhelyezése; 5. engedély : valamely tagállam joghatósága alatt kiadott olyan jogi dokumentum, amely alapján a kiégett fűtőelemek, illetve radioaktív hulladékok kezelésével összefüggő bárminemű tevékenység végezhető, illetve amely a kiégett fűtőelem kezelésére szolgáló létesítmény vagy radioaktív hulladék kezelésére szolgáló létesítmény telephelyének kiválasztására, a létesítmény tervezésére, építésére, üzembe helyezésére, üzemeltetésére, leszerelésére vagy bezárására vonatkozó felelősség átruházására szolgál; 6. engedélyes : kiégett fűtőelemek, illetve radioaktív hulladékok kezelésével összefüggő bármely, az engedélyben meghatározott tevékenység, illetve létesítmény vonatkozásában általános felelősséggel bíró jogi vagy természetes személy; 7. radioaktív hulladék : olyan gáz-, folyékony vagy szilárd halmazállapotú radioaktív anyag, amelynek további használatát a tagállam, illetve olyan természetes vagy jogi személy, akinek vagy amelynek a döntését a tagállam elfogadja, nem tervezi, és amelynek radioaktív hulladékként való ellenőrzését valamely hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóság végzi a tagállam jogi és szabályozási rendszerében; 8. radioaktív hulladék kezelése : a radioaktív hulladék belső mozgatásával, előfeldolgozásával, feldolgozásával, kondicionálásával, átmeneti tárolásával, illetve végleges elhelyezésével összefüggő valamennyi tevékenység, a telephelyen kívüli szállítás kivételével; 9. radioaktív hulladék kezelésére szolgáló létesítmény : bármely olyan létesítmény vagy berendezés, amelynek elsődleges célja a radioaktív hulladékok kezelése; 10. újrafeldolgozás : olyan folyamat vagy művelet, amelynek célja hasadóanyagok vagy szaporítóanyagok kinyerése kiégett fűtőelemekből további felhasználás céljára; 11. kiégett fűtőelem : olyan nukleáris üzemanyag, amelyet már besugároztak, és a reaktormagból véglegesen eltávolítottak; a kiégett fűtőelemet vagy újrafeldolgozásra alkalmas forrásnak kell tekinteni, vagy amennyiben az radioaktív hulladéknak minősül végleges elhelyezéséről kell rendelkezni; 12. kiégett fűtőelem kezelése : a kiégett fűtőelemek belső mozgatásával, átmeneti tárolásával, újrafeldolgozásával, illetve végleges elhelyezésével összefüggő valamennyi tevékenység, a telephelyen kívüli szállítás kivételével; 13. kiégett fűtőelem kezelésére szolgáló létesítmény : bármely olyan létesítmény vagy berendezés, amelynek elsődleges célja a kiégett fűtőelemek kezelése; 14. átmeneti tárolás : kiégett fűtőelemek, illetve radioaktív hulladékok valamely létesítményben való átmeneti tárolása a későbbi visszanyerés céljából. 4. cikk Általános alapelvek (1) A tagállamok a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozóan nemzeti politikákat dolgoznak ki és tartanak fenn. A 2. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül a területükön keletkező kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatban a végső felelősség a tagállamokat terheli.

6 Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 199/53 (2) A radioaktív hulladékoknak és a kiégett fűtőelemeknek feldolgozás vagy újrafeldolgozás céljából valamely tagállamba vagy harmadik országba történő szállítása esetén is a radioaktív anyagokat küldő állam viseli a végső felelősséget ezen anyagok biztonságos és felelősségteljes végleges elhelyezéséért, a melléktermékként termelődő hulladékot is beleértve. (3) A nemzeti politikáknak az alábbi elvek mindegyikén kell alapulniuk: a) a radioaktív hulladékok keletkezését megfelelő tervezési intézkedésekkel, valamint üzemeltetési és leszerelési eljárással, többek között az anyagok újrahasznosítása és újrafelhasználása révén aktivitás és mennyiség tekintetében egyaránt a reálisan megvalósítható lehető legalacsonyabb szinten kell tartani; b) figyelembe kell venni a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok keletkezésének és kezelésének valamennyi lépése közötti összefüggéseket; c) a kiégett fűtőelemeket és a radioaktív hulladékokat biztonságosan kell kezelni hosszú távon is, a passzív biztonság szempontjainak a figyelembevételével; d) az intézkedéseket fokozatos megközelítést követve kell végrehajtani; e) a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésének költségeit azoknak kell viselniük, akiknél ezek az anyagok keletkeznek; f) a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésének valamennyi szakaszában tényeken alapuló és dokumentált döntéshozatali eljárást kell alkalmazni. (4) A radioaktív hulladékot abban a tagállamban kell véglegesen elhelyezni, amelyikben az keletkezett, kivéve, ha a szállítás időpontjában az érintett tagállam és egy másik tagállam vagy egy harmadik ország között a 2006/117/Euratom rendelet 16. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság által meghatározott kritériumok figyelembevételével hatályba lépett olyan megállapodás, amely egyikük végleges elhelyezésre szolgáló létesítményének használatára vonatkozik. A harmadik országokba irányuló szállítást megelőzően az exportáló tagállam értesíti a Bizottságot az ilyen megállapodás tartalmáról, valamint ésszerű intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy meggyőződjön az alábbiakról: a) a célország a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozó megállapodást kötött az Európai Atomenergia-közösséggel, vagy részes fele a kiégett fűtőelemek kezelésének biztonságáról és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságáról szóló közös egyezménynek (a továbbiakban: közös egyezmény); b) a célország a radioaktív hulladékok kezelésére és végleges elhelyezésére vonatkozóan rendelkezik olyan programokkal, melyek magas szintű biztonsági céljai egyenértékűek az ezen irányelvben meghatározott célokkal; és c) a célország végleges elhelyezésre szolgáló létesítményét a szállítandó radioaktív hulladékra engedélyezték, már a szállítást megelőzően is üzemeltették, és a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozó programjaikban meghatározott követelmények szerint irányítják. 2. FEJEZET KÖTELEZETTSÉGEK 5. cikk Nemzeti rendszer (1) A tagállamok a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozóan olyan nemzeti jogalkotási, szabályozási és szervezeti rendszert (a továbbiakban: nemzeti rendszer) hoznak létre és tartanak fenn, amely megállapítja a hatásköröket és rendelkezik az érintett hatáskörrel rendelkező szervek közötti koordinációról. A nemzeti rendszer az alábbiak mindegyikéről rendelkezik: a) a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozó szakpolitika végrehajtására irányuló nemzeti program; b) a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok biztonságos kezelésére vonatkozó nemzeti intézkedések. Elfogadásuk módjának és alkalmazásuk eszközének a meghatározása a tagállamok hatáskörébe tartozik; c) engedélyezési rendszer kialakítása a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére szolgáló tevékenységek vagy létesítmények, vagy mindkettő vonatkozásában, beleértve a kiégett fűtőelemek vagy radioaktív hulladékok kezelésére szolgáló, nem engedélyezett tevékenységeknek, vagy a kiégett fűtőelemek vagy radioaktív hulladékok kezelésére szolgáló, engedéllyel nem rendelkező létesítmények üzemeltetésének, vagy mindkettőnek a tilalmát, továbbá a tevékenység vagy a létesítmény, vagy mindkettő további irányítására vonatkozó feltételek megállapítását is; d) a radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek kezelésére szolgáló tevékenységek vagy létesítmények, vagy mindkettő vonatkozásában megfelelő ellenőrzési rendszer, irányítási rendszer, hatósági vizsgálatok, valamint dokumentációs és jelentéstételi rendszer, beleértve a végleges elhelyezésre szolgáló létesítmények lezárását követő időszakra vonatkozó megfelelő intézkedéseket is; e) végrehajtási intézkedések, beleértve a tevékenységek felfüggesztését és az engedély módosítását, visszavonását vagy érvénytelenítését is, adott esetben a biztonságosabb körülményeket eredményező alternatív megoldásokra vonatkozó követelményekkel együtt; f) a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésének különböző lépéseiben közreműködő szervek felelősségi köreinek meghatározása. A nemzeti rendszerben a kiégett fűtőelemekre és a radioaktív hulladékokra vonatkozóan az elsődleges felelősség azt terheli, akinél azok keletkeznek, vagy meghatározott körülmények esetén az engedményest, akire a hatáskörrel rendelkező szervek ezt a felelősséget átruházták; g) a lakosság tájékoztatására és részvételére vonatkozó nemzeti követelmények; és h) a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére szolgáló, 9. cikk szerinti finanszírozási rendszer(ek).

7 L 199/54 Az Európai Unió Hivatalos Lapja (2) A tagállamok az üzemeltetési tapasztalatok, a 4. cikk (3) bekezdésének f) pontjában említett döntéshozatali eljárásból levont tanulságok, valamint a technológiai fejlődés és a kutatási eredmények figyelembevételével biztosítják a nemzeti rendszer szükség szerinti továbbfejlesztését. 6. cikk Hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóság (1) Minden egyes tagállam a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésében hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóságot hoz létre és tart fenn. (2) A tagállamok biztosítják, hogy a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóság annak érdekében, hogy szabályozói feladatkörének ellátása során biztosított legyen az indokolatlan befolyástól mentes, tényleges függetlensége funkcionálisan elkülönüljön az atomenergia vagy a radioaktív anyagok előmozdítása vagy felhasználása terén ideértve a villamosenergiatermelést és a radioizotópok alkalmazását is, illetve a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelése területén érdekelt bármely más szervtől vagy szervezettől. (3) A tagállamok biztosítják, hogy a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóság rendelkezzen az 5. cikk (1) bekezdésének b), c), d) és e) pontjában említett nemzeti rendszerrel kapcsolatos kötelezettségeinek a teljesítéséhez szükséges hatáskörökkel, valamint emberi és pénzügyi erőforrásokkal. 7. cikk Az engedélyesek (1) A tagállamok biztosítják, hogy a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére szolgáló létesítmények és/vagy tevékenységek biztonsága tekintetében az engedélyes rendelkezzen az elsődleges felelősséggel. Ez a felelősség nem ruházható át. (2) A tagállamok biztosítják, hogy a hatályos nemzeti rendszer írja elő a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóság szabályozási ellenőrzése alatt álló engedélyesek számára, hogy szisztematikus és ellenőrizhető módon rendszeresen igazolják, valamint ésszerű mértékben folyamatosan javítsák a radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek kezelésére szolgáló létesítmény, illetve tevékenység biztonságát. Erre megfelelő biztonsági értékelés, valamint egyéb indokok és bizonyítékok alapján kerül sor. (3) A létesítmény, illetve tevékenység engedélyezésének részeként a biztonság igazolásának ki kell terjednie a tevékenység kialakítására és működtetésére, valamint a létesítmény kialakítására, üzemeltetésére és leszerelésére, illetve a végleges elhelyezésre szolgáló létesítmény lezárására, valamint a végleges elhelyezésre szolgáló létesítmény lezárását követő időszakra. A biztonság igazolásának arányosnak kell lennie egyrészt a művelet összetettségével, másrészt pedig a radioaktív hulladékokkal és a kiégett fűtőelemekkel, valamint a létesítménnyel vagy tevékenységgel összefüggő veszélyek nagyságrendjével. Az engedélyezési eljárásnak hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a létesítmény vagy tevékenység a normál üzemelési körülmények között, valamint a várható üzemi tranziensek és a tervezési üzemzavarok esetén is biztonságos legyen. Kellő bizonyosságot kell nyújtania a létesítmény, illetve a tevékenység biztonságára vonatkozóan. Intézkedéseket kell életbe léptetni a balesetek megelőzése és azok következményeinek enyhítése érdekében, ideértve azon fizikai védelmi gátaknak és az engedélyes által alkalmazott azon adminisztratív védelmi eljárásoknak az ellenőrzését is, amelyek működésképtelensége esetén a munkavállalókat és a lakosságot jelentős mértékű ionizáló sugárzás érné. Ennek a megközelítésnek azonosítania és csökkentenie kell a bizonytalanságokat. (4) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti rendszer írja elő az engedélyesek számára, hogy olyan minőségbiztosítást is magában foglaló integrált irányítási rendszereket hozzanak létre és tartsanak fenn, amelyek a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésének egész folyamata során kiemelt kérdésként kezelik a biztonságot, és amelyeket a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóság rendszeresen ellenőriz. (5) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti rendszer írja elő az engedélyesek számára, hogy gondoskodjanak a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésének a biztonságával kapcsolatos, az (1) (4) bekezdésben megállapított kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges megfelelő pénzügyi és emberi erőforrások meglétéről. 8. cikk Szaktudás és szakmai képességek A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a nemzeti rendszer írja elő, hogy valamennyi fél hozzon a személyzetére vonatkozóan oktatási és képzési intézkedéseket, valamint szervezzen kutatási és fejlesztési tevékenységeket a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozó nemzeti programokban megfogalmazott szükségletek kielégítésére a szaktudás és a szakmai képességek elsajátítása, fenntartása és fejlesztése érdekében. 9. cikk Pénzügyi források A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a nemzeti rendszer azok felelősségének kellő figyelembevételével, akiknél a kiégett fűtőelem és a radioaktív hulladék keletkezik írja elő, hogy szükség esetén rendelkezésre álljanak a megfelelő pénzügyi források a 11. cikkben említett nemzeti programok végrehajtásához, különösen a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezeléséhez. 10. cikk Átláthatóság (1) A tagállamok biztosítják, hogy a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos szükséges információk a munkavállalók és a nyilvánosság rendelkezésére álljanak. Ez a kötelezettség magában foglalja annak biztosítását, hogy a hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóság a hatáskörébe tartozó területekről tájékoztassa a nyilvánosságot. Az információkat a nemzeti jogszabályoknak és a nemzetközi kötelezettségeknek megfelelően a nyilvánosság rendelkezésére kell bocsátani, amennyiben ez nem veszélyeztet a nemzeti jogszabályokban vagy a nemzetközi kötelezettségvállalásokban elismert egyéb érdekeket, többek között a védettséget. (2) A tagállamok a nemzeti jogszabályokkal és a nemzetközi kötelezettségekkel összhangban biztosítják, hogy a lakosság megkapja a megfelelő lehetőségeket a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos döntéshozatali folyamatban való tényleges részvételre.

8 Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 199/ cikk Nemzeti programok (1) Minden tagállam biztosítja a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozó programjának (a továbbiakban: nemzeti program) végrehajtását, mely program a tagállam joghatósága alá tartozó összes típusú kiégett fűtőelemre és radioaktív hulladékra, valamint a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésének a keletkezéstől a végleges elhelyezésig tartó valamennyi szakaszára kiterjed. (2) Minden tagállam rendszeresen felülvizsgálja és naprakésszé teszi nemzeti programját adott esetben a műszaki és tudományos fejlődés, valamint a szakértői értékelések során megfogalmazott ajánlások, levont tanulságok és bevált gyakorlatok figyelembevételével. 12. cikk A nemzeti programok tartalma (1) A nemzeti programoknak ismertetniük kell, hogy a tagállamok miként kívánják végrehajtani a 4. cikkben említett, a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelésére vonatkozó, az irányelv céljainak megvalósulását szolgáló nemzeti politikájukat, és ki kell terjedniük az alábbiak mindegyikére: a) a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozó nemzeti politika általános célkitűzései; b) a kivitelezés szakaszának jelentős mérföldkövei és e mérföldkövek teljesítésének egyértelmű időbeli ütemezése a nemzeti programok átfogó céljainak fényében; c) valamennyi meglévő kiégett fűtőelemről és radioaktív hulladék leltára, továbbá a jövőben keletkező mennyiségek becslése, ideértve a leszerelésből származó kiégett fűtőelemeket és radioaktív hulladékokat is. A leltárban a radioaktív hulladékok megfelelő osztályozásával összhangban egyértelműen fel kell tüntetni a radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek helyét és mennyiségét; d) a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozó koncepciók vagy tervek és műszaki megoldások, a keletkezéstől a végleges elhelyezésig; e) a végleges elhelyezésre szolgáló létesítmény fennállásának a lezárás utáni időszakára vonatkozó koncepciók vagy tervek, ideértve azt az időtartamot is, amíg a megfelelő ellenőrzéseket fenn kell tartani, illetve azokat az eszközöket, amelyek segítségével a létesítménnyel kapcsolatos tudást hosszú távon meg lehet őrizni; f) azon kutatási, fejlesztési és demonstrációs tevékenységek leírása, amelyek révén a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos megoldások kivitelezhetők; g) a nemzeti program végrehajtását illető felelősségi körök és az előrehaladás nyomon követésére szolgáló fő teljesítménymutatók; h) a nemzeti program költségeinek felmérése és a felmérés alapja és feltételezései, ideértve a költségek időbeli alakulását is; i) az érvényben lévő finanszírozási rendszer(ek); j) a 10. cikkben említett, az áltáthatóságot szolgáló politika vagy folyamat; k) a tagállamokkal vagy harmadik országokkal kötött, a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezeléséről, többek között a végleges elhelyezésre szolgáló létesítmények használatáról szóló esetleges megállapodás(ok). (2) A nemzeti program és a nemzeti politika ismertetése szerepelhet egyetlen dokumentumban vagy több dokumentumban is. 13. cikk Bejelentés (1) A tagállamok nemzeti programjaikat és azok későbbi jelentős módosításait bejelentik a Bizottságnak. (2) A Bizottság a bejelentéstől számított hat hónapon belül pontosítást kérhet és/vagy kifejtheti véleményét arra vonatkozóan, hogy a nemzeti program tartalma összhangban áll-e a 12. cikkel. (3) A tagállamok a Bizottság észrevételeinek kézhezvételétől számított hat hónapon belül megadják a kért pontosítást, és/vagy tájékoztatják a Bizottságot a nemzeti program esetleges felülvizsgálatáról. (4) A Bizottság, amikor a kiégett fűtőelemek vagy a radioaktív hulladékok kezelését szolgáló létesítményeket vagy tevékenységeket illetően dönt az Euratom-Szerződés alapján nyújtott pénzügyi vagy műszaki segítség rendelkezésre bocsátásáról, figyelembe veszi a tagállamok által adott pontosítást és a nemzeti hulladékkezelési programjukkal összefüggésben elért eredményeket. 14. cikk Jelentéstétel (1) A tagállamok első alkalommal augusztus 23-ig, majd ezt követően háromévenként jelentést nyújtanak be a Bizottsághoz ennek az irányelvnek a közös egyezmény szerinti felülvizsgálat és jelentéstétel felhasználásával. (2) A Bizottság a tagállamok jelentései alapján az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak be kell nyújtania: a) az ezen irányelv végrehajtása terén elért eredményekről szóló jelentést; b) a Közösség területén lévő radioaktív hulladékokról és kiégett fűtőelemekről, illetve a jövőbeli kilátásokról.

9 L 199/56 Az Európai Unió Hivatalos Lapja (3) A tagállamok rendszeresen, de legalább tízévente megszervezik nemzeti rendszerük, hatáskörrel rendelkező szabályozó hatóságuk, valamint nemzeti programjuk és annak végrehajtása önellenőrzését, továbbá nemzeti rendszerükre, hatóságukra és/vagy programjukra vonatkozóan nemzetközi szakértői értékelést kérnek a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok magas színvonalú biztonságos kezelésének elérése érdekében. A szakértői értékelés eredményéről jelentést kell tenni a Bizottság és a tagállamok számára, és az eredmények a nyilvánosság számára is elérhetővé tehetők, amennyiben ez nem ütközik a biztonsággal és a védett információkkal. 3. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 15. cikk Átültetés (1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek augusztus 23. előtt megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot. Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg. Írországra, Lettországra, Luxemburgra és Máltára mindaddig, amíg nem folytatnak nukleáris üzemanyaggal összefüggő tevékenységeket. (3) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el, és ezeknek a rendelkezéseknek minden későbbi módosítását is. (4) A tagállamok első alkalommal a lehető leghamarabb, de legkésőbb augusztus 23-ig értesítik a Bizottságot a 12. cikkben foglalt összes elemet tartalmazó nemzeti programjuk tartalmáról. 16. cikk Hatálybalépés Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. 17. cikk Címzettek Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei. Kelt Brüsszelben, július 19-én. (2) Az ezen irányelv kiégett fűtőelemekre vonatkozó rendelkezéseinek átültetésével és végrehajtásával kapcsolatos kötelezettségek nem vonatkoznak Ciprusra, Dániára, Észtországra, a Tanács részéről az elnök M. SAWICKI