FELMÉRÉS AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEMRE 2009 MÁSODIK FÉLÉVÉBEN

Átírás

1 FELMÉRÉS AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEMRE 2009 MÁSODIK FÉLÉVÉBEN MESTERKÉPZÉSRE IRATKOZÓ ELSŐ ÉVES HALLGATÓK KÖRÉBEN ELTE Rektori Hivatal Minőségbiztosítási Osztály ELTE Egyetemi Hallgatói Önkormányzat február 5.

2 FELMÉRÉS AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEMRE 2009 MÁSODIK FÉLÉVÉBEN MESTERKÉPZÉSRE IRATKOZÓ ELSŐ ÉVES HALLGATÓK KÖRÉBEN... 1 ÖSSZEFOGLALÁS... 4 BEVEZETÉS... 5 MÓDSZER A felmérésben használt kérdőív... 6 a. Felvételi, továbbtanulási jellemzők... 6 b. Az ELTE, a diploma, és a szaktudás értékelése... 7 c. Jövőbeli tervek... 7 d. Személyes adatok Eljárás A felmérésben részt vevő hallgatók személyes adatok... 8 a. Nemek szerinti megoszlás... 8 b. Születési év, születési hely... 8 c. Állandó lakhely, egyetemi évek alatti lakhatás d. Szülők iskolai végzettsége és foglalkozása e. Az egyes karok és szakok aránya a mintában f. Tagozat és finanszírozási forma szerinti megoszlás g. A mesterképzéses felvételi előzményeként elfogadott szak adatai h. Egyéb tanulmányok i. Nyelvtudás, nyelvvizsgák EREDMÉNYEK Felvételi, továbbtanulási jellemzők a. Felvételi pontok, többletpontok b. A jelentkezés idei sorszáma, és a korábbi jelentkezések száma c. Az első helyen megjelölt intézmény választásának döntő szempontja d. A képzési terület, szak választásának szempontjai e. Az ELTE választásának szempontjai f. Az ELTE mesterképzésre való bejutás nehézsége g. Továbbtanulást befolyásoló tényezők Az ELTE, a diploma, és a szaktudás értékelése a. ELTE-vel kapcsolatos asszociációk b. ELTE értékelése c. ELTE-hez fűződő viszony, érzések d. A megszerzendő diploma észlelt munkaerő-piaci értéke e. A szaktudás, tudás társadalomban betöltött szerepe Jövőre vonatkozó tervek

3 a. Mesterképzés elvégzését követő tervek b. Továbbtanulási tervek c. Elhelyezkedési tervek d. A későbbi munkahelyválasztást befolyásoló tényezők Mellékletek melléklet: A felmérésben használt kérdőív melléklet: Az egyes szakok képviselete a mesterképzéses Gólyafelmérés mintájában melléklet: Mesterképzéses felvételi jelentkezéskor elsőként megjelölt intézmény választásának szempontja karonkénti bontásban melléklet: A mesterképzéses szak, képzési terület választásának szempontjai karonkénti bontásban melléklet: Az ELTE választásának szempontjai a mesterképzésre felvettek körében karonkénti bontásban melléklet: A továbbtanulást befolyásoló tényezők a mesterképzésre felvettek körében karonkénti bontásban melléklet: ELTE egyes területeinek értékelése a mesterképzésre felvettek körében karonkénti bontásban melléklet: ELTE-hez fűződő viszony a mesterképzésre felvettek körében karonkénti bontásban melléklet: A szaktudás, tudás társadalomban betöltött szerepe a mesterképzésre felvettek körében karonkénti bontásban melléklet: Tényezők figyelembevételének mértéke munkaválasztásnál a mesterképzésre felvettek körében karonkénti bontásban melléklet: Az első éves hallgatók által említett munkakörök, melyekben a diplomaszerzést követően szívesen dolgoznának melléklet: ELTE mesterképzésre jelentkezők és felvettek a 2009 nyári rendes felvételi eljárásban (fő)

4 ÖSSZEFOGLALÁS 2009 őszén ötödik alkalommal készült kérdőíves felmérés az Eötvös Loránd Tudományegyetem összes karán az első félévükre beiratkozó hallgatók körében. Idén első alkalommal külön kérdőív készült az alap- és osztatlan képzésre, valamint a mesterképzésre bekerült hallgatók részére. Jelen felmérés a mesterképzésre felvett hallgatók által kitöltött Gólyafelmérés adatait dolgozza fel, fejezetenként kitérve az alapképzéses gólyafelmérésben eredményeitől tapasztalható eltérésekre. A mesterképzéses gólyafelmérés kérdőívét 2009-ben összesen 722 hallgató töltötte ki, ami a rendes felvételi eljárás során mesterképzésre felvett 1762 hallgató 40,98%-a, illetve a képzésre regisztrált 1702 hallgató 42,42%-a. A hallgatók hét kar, összesen 51 mesterképzéses szakjára iratkoztak be, többségük államilag támogatott képzésre, illetve nappali tagozatra. A felmérésben részt vevő hallgatók közel kétharmada 1986 és 1988 között született. Lakóhelyüket tekintve az ország minden megyéjéből érkeztek, de harmaduk budapesti, tizedük pest megyei. Egyetemi éveik alatt háromnegyedük Budapesten fog élni, a többiek bejárók lesznek. Az alapképzésre iratkozó hallgatókkal összevetve a mesterképzést kezdő hallgatók kisebb arányban terveznek kollégiumban, szülőknél, vagy albérletben élni, ugyanakkor a saját, vagy részben saját tulajdonú lakásban élők aránya jóval magasabb. Háromnegyedük esetében a mesterképzéses felvételi előzményszakja alapképzés, 15% esetében régi típusú főiskolai szak. 60%-uk előzményszakjának diplomáját az ELTE-n szerezte, de sokan érkeztek a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről (6%), a Szegedi Tudományegyetemről (4%) és a Nyugat-Magyarországi Egyetemről (4%) is. Nyelvtudásuk jónak mondható, de érdekes módon nem jobb, mint az alapképzésre felvett hallgatók nyelvtudása. Nagyobb ugyanakkor a nyelvvizsgával rendelkezők aránya vagyis emelkedett azok aránya akik meglevő nyelvtudásuk mellé nyelvvizsga bizonyítványt is szereztek. Angol nyelvvizsgával az alapképzésre felvettek 59,73%-a rendelkezett (mester: 73,68%), némettel 29,11% (mester: 44,46%). A hallgatók közül szinten mindenkit a jelentkezéskor első helyen megjelölt szakjára vettek fel. A szakválasztás során a leghangsúlyosabb tényező az egyéni érdeklődés volt a választott szakot érdekesnek tartom illetve az, hogy a szak elvégzésével engem érdeklő szakmám lesz. Ezt a szakma presztízse követte. Az ELTE-t általában az alapképzésre felvett hallgatókkal megegyezően azért választották, mert úgy érzik, hogy az oktatás színvonala itt a legmagasabb, illetve az intézmény jó hírneve, presztízse miatt. Az ELTE-vel kapcsolatban többnyire pozitív asszociációkat írnak, de az alapképzésre felvett hallgatók válaszaival összevetve a pozitív töltetű asszociációk aránya valamivel alacsonyabb volt 4

5 (alapképzésben: 85,25%, mesterképzésben 74,07%), a negatív értékelések aránya ugyanakkor közel háromszorosára nőtt (alapképzésben: 6,98%, mesterképzésben 18,83%). A három leggyakoribb asszociáció sorrendben az, hogy az ELTE jó, minőségi, régi, tradicionális, ugyanakkor bonyolult az ügyintézés és nehézkes az adminisztráció. Ez utóbbi asszociációt a nyolcszor gyakrabban említették a mesterképzésre felvett hallgatók, mint az alapképzésre felvettek. Az ELTE egyes területeinek értékelését tekintve is kritikusabbak a mesterképzésre felvettek, mint az alapképzésre felvettel: közepes értékelést kaptak a sportolási lehetőségek, az intézményi demokrácia és az intézmény épületeinek állapota, illetve közepesnél rosszabb értékelést kapott a kollégiumok színvonala kapott. Megszerzendő diplomájuk munkaerő-piaci értékét tekintve is pesszimistábbak a mesterképzéses elsőévesek, mint az alapképzésre felvettek: míg az alapképzéses gólyák közül csak minden harmadik véli úgy, hogy nehéz, vagy nagyon nehéz lesz az elhelyezkedés, addig ugyanezt a mesterképzéses hallgatók fele állítja. A mesterképzés elvégzését követően a legtöbben (39,06%) munka mellett terveznek még továbbtanulni, 30,19% csak dolgozni fog, 13,16% továbbtanul. A biztosan továbbtanulást tervezők fele doktori képzést szeretne elvégezni, kétharmaduk az ELTE-n, de közel minden ötödik külföldön. A későbbi elhelyezkedést tekintve a közalkalmazotti szféra a legnépszerűbb, minden ötödik hallgató ezt választaná, bár természetesen ez az arány függ a hallgatók karától és szakjától. Az elvárható kezdő fizetés tekintetében jellemzően nem tájékozottak, bár az alapképzésre felvett hallgatókkal összevetve mérsékeltebb összegeket jelöltek meg. Az ideális fizetésre vonatkozóan a mesterképzéses első évesek forintot jelöltek meg, míg az alapképzéses első évesek 8000 forinttal többet, forintot. A legkisebb fizetés tekintetében még szembetűnőbb a különbség, Ft: a mesterképzéses első évesek: nettó Ft-ért, az alapképzéses elsőévesek Ft-ért helyezkednének el. Későbbi munkavállalásuk során leginkább arra fognak figyelni, hogy mennyire érdekes számukra a munka, de az egyéni, szakmai fejlődés lehetősége a második legfontosabb szempont. Csak közepesen fontos számukra a magas kezdő fizetés. A későbbi munkakörök közül a legnépszerűbb a tanári, tanítói munka, második a tolmács, fordító. BEVEZETÉS 2009 őszén ötödik alkalommal készült kérdőíves felmérés az Eötvös Loránd Tudományegyetem összes karán az első félévükre beiratkozó hallgatók körében. A felmérés az ELTE Minőségbiztosítási 5

6 Osztálya és az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat közös munkájával valósult meg. Idén első alkalommal külön kérdőív készült az alap- és osztatlan képzésre valamint a mesterképzésre bekerült hallgatók részére. A felmérés során az ELTE Szenátusa által elfogadott kérdőíveket használtuk. Az idei felmérés célja a korábbi évekhez hasonlóan többszörös volt. Egyfelől szerettük volna felderíteni az első éves hallgatók intézményés szakválasztását leginkább befolyásoló tényezőket, illetve az ELTE-re beiratkozó hallgatók főbb jellemzőit. Emellett szerettünk volna képet kapni arról, hogy az első éves hallgatóknak milyen elképzelése van az egyetemi élet különböző területeiről, hogyan látják magát az ELTE-t. Végső soron pedig szerettük volna megismerni az első éves hallgatók jövőképét, a továbbtanulással és a későbbi munkavállalással kapcsolatos elképzeléseit. Jelen felmérés a mesterképzésre felvett hallgatók által kitöltött Gólyafelmérés adatait dolgozza fel, fejezetenként kitérve az alapképzéses gólyafelmérésben eredményeitől tapasztalható eltérésekre. MÓDSZER 1. A felmérésben használt kérdőív A Gólyafelmérés 2009-ben használt mesterképzéses hallgatóknak szóló kérdőívét a Szenátus ei ülésén fogadta el. Alapját a Gólyafelmérések korábbi években használt kérdőívei, elsősorban a 2008-as évben használt kérdőív képezte. A kérdések többsége zárt végű, ez alól kivétel az ELTE-vel kapcsolatos asszociációkkal, a jelenlegi szakkal, a korábbi felsőoktatási tanulmányokkal, a tervezett munkakörrel, a és az egyes jövőbeli tervekkel kapcsolatos kérdések. A kérdőív kérdései négy fő területet fognak át: a. Felvételi, továbbtanulási jellemzők A felvételivel és továbbtanulással kapcsolatos kérdések egyfelől arra a mesterképzésre vonatkoztak, amit a hallgató 2009-ben kezd az ELTE-n (szak, kar, képzési forma, tagozat, finanszírozási forma, a szak felvételi jelentkezéskor megjelölt sorszáma, a szakra való korábbi jelentkezések száma, felvételi pontszám, többletpontok száma és jellege). Másfelől a kérdések között szerepelt a korábbi már befejezett, vagy jelenleg is folyamatban levő felsőoktatási tanulmányok felsorolása, köztük a mesterképzéses felvételi előzményeként elfogadott szak adatai. A kérdések egy része a képzési terület, szak, illetve az intézmény választásának szempontjaira, valamint a továbbtanulási döntés meghozatalát befolyásoló tényezőkre kérdezett rá. A felmérésben részt vevő hallgatók ezeknél a kérdéseknél több szempontot értékeltek 5 fokú skálán. Két kérdés az ELTE-re való 6

7 bejutás nehézségére vonatkozott (abszolút nehézség, illetve más, hasonló felsőoktatási intézményekbe való bejutáshoz viszonyított nehézség). b. Az ELTE, a diploma, és a szaktudás értékelése A kérdőív második részében a kérdőívet kitöltők 16 tényező mentén, 5 fokú skálán értékelték az ELTE különböző területeit.. Itt kérdeztünk rá a megszerzendő diploma észlelt munkaerő-piaci értékére, és általánosságban a szaktudás, tudás, diploma társadalomban betöltött vélt szerepére. Emellett szerepelt egy az ELTE-hez való viszonyulásra vonatkozó kérdésblokk, valamint a kérdőív elején szereplő, de tartalmilag idetartozó nyílt végű kérdés, melynél a résztvevők az ELTE-vel kapcsolatban először eszükbe jutó kifejezéseket, asszociációkat írják le. c. Jövőbeli tervek A jövővel kapcsolatos kérdések között a későbbi továbbtanulási tervek (képzési hely, ill. képzési szint), elhelyezkedési tervek (munkáltatói kör és tervezett munkakör), a későbbi munkavállalást befolyásoló tényezők és a későbbi számukra kielégítő, illetve minimálisan elfogadható munkabérrel kapcsolatos elképzelésekre vonatkozó kérdések szerepeltek. d. Személyes adatok A kérdőív végére kerültek a hallgatóval kapcsolatos személyes információkat tudakoló kérdések (nem, születési év, születéskori és mesterképzéses felvételi jelentkezés beadásakor megjelölt lakhely településének típusa és megyéje, az egyetemi évek alatti tervezett lakhatás, illetve a szülők iskolai végzettsége és foglalkozása). Itt szerepeltek továbbá a nyelvtudásra vonatkozó kérdések. 2. Eljárás Az Eötvös Loránd Tudományegyetemre 2009 júliusában mesterképzésre felvételt nyert hallgatók az ELTE-ről postázásra kerülő ún. központi levéllel együtt kapták meg a Mesterképzéses Gólyafelmérés kérdőívét (1. melléklet). A kérdőív kérdései egy darab, félbehajtott A3 méretű lapon szerepeltek. A kitöltésre vonatkozó instrukciót a szintén a központi borítékban található Gólyairánytű Gólyakérdőív című oldala is tartalmazta. A kérdőívek összegyűjtésére elsősorban a kari Tanulmányi Osztályok munkatársait kértük fel, illetve azokon a karokon, ahol a kari Hallgatói Önkormányzatok munkatársai is részt vesznek a beiratkozás lebonyolításában, ők nyújtottak segítséget. 7

8 A kérdőívek adatait az SPSS statisztikai program segítségével rögzítettük és dolgoztuk fel 3. A felmérésben részt vevő hallgatók személyes adatok A mesterképzéses gólyafelmérés kérdőívét 2009-ben összesen 722 hallgató töltötte ki, ami a rendes felvételi eljárás során mesterképzésre felvett 1762 hallgató 40,98%-a. A minta nem reprezentatív, így a felmérésben szereplő megállapítások kizárólag a felmérésben részt vevő hallgatókra vonatkoznak. a. Nemek szerinti megoszlás A felmérés résztvevői közül 556 nő (77,00%) és 140 férfi (19,40%) volt. 26 esetben (3,60%) nem volt azonosítható a kitöltő neme. b. Születési év, születési hely A felmérésben részt vevő hallgatók közel kétharmada, 476 fő (65,93%) 1986 és 1988 között született. A hallgatók születési év szerinti megoszlását az 1. táblázat tartalmazza. 87 esetben nem volt adat a születési évről. Születési év Hallgatók száma (fő) nincs adat 87 Összesen táblázat: A felmérésben részt vevő mesterképzésre felvett hallgatók születési év szerint megoszlása

9 A születési időre vonatkozó kérdést követően egy, a születéskori lakóhelyre vonatkozó kérdést tettünk fel. A felmérésben részt vevő hallgatók születéskori lakhelyének megyék szerinti megoszlását a 2. táblázat tartalmazza. Szülők lakhelye Felvettek száma (megye) (fő) Százalékos megoszlás Budapest ,66% Pest 61 8,45% Bács-Kiskun 31 4,29% Győr-Moson-Sopron 31 4,29% Borsod-Abaúj-Zemplén 29 4,02% Fejér 22 3,05% Heves 21 2,91% Veszprém 20 2,77% Baranya 18 2,49% Komárom-Esztergom 16 2,22% Zala 16 2,22% Somogy 14 1,94% Vas 14 1,94% Békés 13 1,80% Hajdú-Bihar 13 1,80% Szabolcs-Szatmár-Bereg 13 1,80% Jász-Nagykun-Szolnok 12 1,66% Tolna 11 1,52% Csongrád 9 1,25% Nógrád 8 1,11% nem tudja 4 0,55% nincs adat ,27% Összesen ,00% 2. táblázat: A felmérésben részt vevő mesterképzésre felvett hallgatók születéskori lakhelyének megyék szerint megoszlása A felmérésben részt vevő hallgatók harmada (33,66%, 243 fő) a fővárost jelölte meg születéskori lakhelyéül. Közel minden ötödik hallgató egyéb városban (136 fő 18,84%) született. Majdnem ennyien vidéki megyeszékhelyen vagy megyei jogú városban (134 fő 18,56%) éltek. 42 fő nem nyilatkozott születéskori lakhelyéről. 9

10 külföld 33 fő 4,57% nem tudja 1fő 0,14% nincs adat 42 fő 5,82% község, falu 133 fő 18,42% Budapest ,66% egyéb város 136 fő 18,84% vidéki megyeszékhely, megyei jogú város 134 fő 18,56% 1. ábra: A felmérésben részt vevő mesterképzésre felvett hallgatók szüleinek állandó lakóhelye a hallgató születésének idején c. Állandó lakhely, egyetemi évek alatti lakhatás A felmérésben részt vevő hallgatók 34,63 %-a (250 fő) a fővárost, míg 19,53 % (141 fő) megyei jogú várost jelölt meg állandó lakhelyéül. A válaszadók egynegyede (21,88 %, 158 fő) egyéb városban, míg 110 fő (15,24 %) községben lakik. (2. ábra: A felmérésben részt vevő mesterképzésre felvett hallgatók állandó lakóhelye a felvételi benyújtásakor 2009.) 49 hallgató nem nyilatkozott az állandó lakhelyéről. község, falu 110 fő 15,24% külföld 11 fő 1,52% nem tudja 3fő 0,42% nincs adat 49 fő 6,79% egyéb város 158 fő 21,88% 10 Budapest 250 fő 34,63% vidéki megyeszékhely, megyei jogú város 141 fő 19,53% 2. ábra: A felmérésben részt vevő mesterképzésre felvett hallgatók állandó lakóhelye a felvételi benyújtásakor 2009.

11 Állandó lakhely (megye) Felvettek száma (fő) Százalékos megoszlás Budapest ,63% Pest 97 13,43% Győr-Moson-Sopron 33 4,57% Borsod-Abaúj-Zemplén 25 3,46% Bács-Kiskun 24 3,32% Fejér 22 3,05% Veszprém 21 2,91% Komárom-Esztergom 18 2,49% Baranya 16 2,22% Heves 16 2,22% Vas 14 1,94% Jász-Nagykun-Szolnok 14 1,94% Hajdú-Bihar 13 1,80% Szabolcs-Szatmár-Bereg 11 1,52% Zala 11 1,52% Békés 10 1,39% Tolna 10 1,39% Csongrád 9 1,25% Nógrád 9 1,25% Somogy 9 1,25% nincs adat 90 12,47% Összesen ,00% 3. táblázat: A felmérésben részt vevő mesterképzésre felvett hallgatók lakhelyének megyék szerint megoszlása a mesterképzéses felvételi benyújtásakor Az alapképzéses gólyafelméréshez hasonlóan a mesterképzésre felvett első éves hallgatók nagy többsége (549 fő, 76,04%) is úgy tervezi, hogy egyetemi évei alatt Budapesten fog lakni. Minden hatodik hallgató (115 fő 15,93%) gondolja úgy, hogy vidékről fog bejárni (3. ábra). 11

12 nem válaszol 58 fő 8,03% bejáró lesz 115 fő 15,93% Budapesten 549 fő 76,04% 3. ábra: A felmérésben részt vevő mesterképzésre felvett hallgatók egyetemi tanulmányok alatti lakhatási tervei I A legtöbb választ adó hallgató (28,25%, 204 fő) tervei szerint a szüleivel fog élni. Minden hatodik hallgató (16,90%, 122 fő) szeretne kollégiumban lakni tanulmányai alatt. Kicsit többen, 17,45%-nyian (126 fő) saját vagy részben saját tulajdonú lakásban élnek. Albérletben a válaszadók 15,37%-a, 111 fő lakik majd tervei szerint kollégiumban egyetemi évei alatt. A 102 főből 10 fő egyedül fog lakást bérelni. Minden hatodik hallgató a saját lakásában lakik majd (17,45%, 126 fő). 6,79% (49 fő) tervezi, hogy barátnál, élettársnál fog élni. Mindössze 2,63% (19 fő) tervezi, hogy rokonoknál és 1,25% (9 fő) tervezi, hogy bérelt szobában fog élni. 3,46% (25 fő) még nem tudja, hol fog lakni egyetemi tanulmányai alatt (4. ábra). Az alapképzésre iratkozó hallgatókkal összevetve a mesterképzést kezdő hallgatók valamivel kisebb arányban terveznek kollégiumban (mester: 16,90% alap: 20,36%), szülőknél (mester: 28,25% alap: 34,18%), vagy albérletben (mester: 15,38% alap: 17,88%) élni, ugyanakkor a saját, vagy részben saját tulajdonú lakásban élők aránya jóval magasabb (mester: 17,45% alap: 9,95%) 12

13 bérelt lakásban, egyedül 10 fő 1,39% kollégiumban 122 fő 16,90% bérelt szobában 9fő 1,25% nem tudja 25 fő 3,46% bérelt lakásban, más hallgatókkal, élet társsal, stb 92 fő 12,74% nincs adat 66 fő 9,14% szülőknél 204 fő 28,25% saját, vagy részben saját tulajdonú lakásban 126 fő 17,45% rokonoknál 19 fő 2,63% barát, élettárs, házastárs lakásában 49 fő 6,79% 4. ábra: A felmérésben részt vevő mesterképzésre felvett hallgatók egyetemi tanulmányok alatti lakhatási tervei II d. Szülők iskolai végzettsége és foglalkozása A hallgatók szülei közül minden második végzett egyetemet, vagy főiskolát (édesanyák: 53,05%, édesapák 49,44%). Az apák leggyakoribb végzettsége az egyetem (32,27%), míg az anyáké a főiskola (28,95%), illetve a középiskola (28,53%). A szakmunkásképző, szakiskolai végzettség kétszer olyan gyakori az apák esetében (15,93%, anyáknál: 8,31%). A kérdőívet kitöltők szülei közül 5,26 % (38 fő) nem rendelkezik az általános iskolai 8 osztálynál magasabb végzettséggel (4. táblázat). A mesterképzésre felvett hallgatók szülei kis mértékben nagyobb arányban rendelkeznek felsőfokú végzettséggel, mint az alapképzésre felvett hallgatók szülei (alapképzés: édesanyák: 50,64%, édesapák 45,00%). Végzettség Édesanya végzettsége Édesapa végzettsége Általános 1-7 oszt. 3 0,42% 3 0,42% Általános 8 oszt. 13 1,80% 19 2,63% Szakmunkásképző, szakiskola 60 8,31% ,93% Középiskola ,53% ,02% Főiskola ,95% ,17% Egyetem ,10% ,27% Nincs válasz 57 7,89% 69 9,56% Összesen: ,00% ,00% 4. táblázat: A felmérésben részt vevő mesterképzésre felvett hallgatók szüleinek legmagasabb iskolai végzettsége

14 Tízből négy édesanya (40,44%) szellemi munkakörben, alkalmazottként dolgozik. Ugyanez az arány az apáknál 16,62%, viszont az esetükben nagyobb a vállalkozók aránya (17,59%, anyáknál: 8,17%). Hasonló arányban dolgoznak szellemi munkakörben vezetőként az édesanyák (11,77%) és az édesapák (13,71%) (5. táblázat). Ezek az arányok többnyire megfelelnek az alapképzéses hallgatók szüleinek foglalkozásának. Foglalkozás Édesanya Édesapa foglalkozása foglalkozása Vállalkozó 59 8,17% ,59% Szellemi munkakörben vezető 85 11,77% 99 13,71% Szellemi munkakörben beosztott ,44% ,62% Fizikai munkakörben vezető 6 0,83% 15 2,08% Fizikai munkakörben beosztott 43 5,96% 91 12,60% Nyugdíjas 80 11,08% 99 13,71% Háztartásbeli 20 2,77% 1 0,14% Munkanélküli 20 2,77% 18 2,49% Egyéb 20 2,77% 23 3,19% Nincs adat 97 13,43% ,87% Összesen: ,00% ,00% 5. táblázat: A felmérésben részt vevő mesterképzésre felvett hallgatók szüleinek foglalkozása e. Az egyes karok és szakok aránya a mintában A minta karok szerinti megoszlását az 5. ábra tartalmazza. Az egyes karokra jellemző kitöltési arány meghatározásához a kérdőívet kitöltők számát viszonyítottuk a 2009 első félévében mesterképzésre első alkalommal regisztráló hallgatók számához. A 2009 szeptemberében mesterképzésre regisztrált hallgatók 42,42%-a töltötte ki a kérdőívet. A Bölcsészettudományi Kar esetében kiemelkedő, 84,13%-os volt a kitöltési arány. Szintén nagy arányban juttatták vissza a kérdőíveket az Informatikai Kar hallgatói (43,28%) (6. táblázat). 14

15 IK 29 fő 4,02% BGGYK 15 fő 2,08% nincs adat 2fő 0,28% PPK 180 fő 24,93% BTK 424 fő 58,73% TáTK 57 fő 7,89% TTK 15 fő 2,08% 5. ábra: A felmérésben részt vevő hallgatók karok szerinti megoszlása ÁJTK BGGyK BTK IK PPK TáTK TTK Össz.* Mesterképzésr e regisztrált hallgatók száma Résztvevők száma* A kérdőívet kitöltők aránya 0,00% 18,29% 84,13% 43,28% 30,15% 32,76% 6,07% 42,42% 6. táblázat: A 2009 júliusában mesterképzésre regisztrált hallgatók karonkénti létszáma és az egyes karok kitöltési százaléka * 2 kérdőív esetében nem volt behatárolható, ezt az összesített érték tartalmazza. Összesen 51 szak (tanári mesterképzéseket egy szaknak tekintve) hallgatói töltötték ki a kérdőívet. Létszámok tekintetében tanári MA szakos hallgatók (72 fő) és a pszichológus hallgatók vettek részt legtöbben a felmérésben (65 fő). Őket követték a fordító és tolmács (39 fő) és kommunikáció és médiatudomány szakos hallgatók 37 fővel. Emellett 7 olyan szak volt, ahonnan több mint 20 fő került be a mintába. Létszám szerinti csökkenő sorrendben ezek a következőek voltak: filmtudomány (36 fő), magyar nyelv és irodalom (36 fő), neveléstudományi (32 fő), programtervező informatikus (28 fő), informatikus könyvtáros (26 fő), történelem (25 fő), irodalom- és kultúratudomány (22 fő), anglisztika (21 fő). Ha a kitöltési arány szerint hasonlítjuk össze a szakok részvételét (2. melléklet), 100%-os kitöltési arányt 8 kis létszámú szaknál találunk: asszíriológia (3 fő), bolgár nyelv és irodalom (1 fő), egyiptológia (1 fő), 15

16 elméleti nyelvészet (1 fő), hebraisztika (4 fő), horvát nyelv és irodalom (3 fő), művészettörténet (15 fő), spanyol nyelv, irodalom és kultúra (5 fő). 90% fölött volt a kitöltési arány a magyar nyelv és irodalom szak (94,74%), az esztétika (93,33%), valamint a filmtudomány (90,00%) esetében. f. Tagozat és finanszírozási forma szerinti megoszlás A felmérésben részt vevő hallgatók túlnyomó része (87,67%, 633 fő) nappali tagozatos, 2,35%-a (17 fő) esti, 9,14%-a (66 fő) levelező mesterképzésre iratkozott be 2009 őszén (6. ábra) hez képest levelező 66 9,14% nincs adat 6 0,83% esti 17 2,35% nappali ,67% 6. ábra: A felmérésben részt vevő mesterképzésre felvett hallgatók tagozatok szerinti megoszlása A résztvevők 94,04%-a (679 fő) államilag támogatott mesterképzésre iratkozott be, míg 3,32% (24 fő) költségtérítéses képzésre. 19 fő esetében (2,63%) nincs adat a finanszírozási formáról (7. ábra). költségtérítéses 24 3,32% nincs adat 19 2,63% államilag támogatott ,04% 7. ábra: A felmérésben részt vevő mesterképzésre felvett hallgatók finanszírozási forma szerinti megoszlása

17 g. A mesterképzéses felvételi előzményeként elfogadott szak adatai A válaszok szerint a kérdőívet kitöltő hallgatók 73,68%-a (532 fő) alapképzésről, 108 fő (14,96%) régi főiskolai, 18 fő (2,49%) pedig régi egyetemi képzésről érkezett az ELTE mesterképzésére (8. ábra). 64 fő nem adott választ a kérdésre. nincs adat 64 fő 8,86% régi egyetemi 18 fő 2,49% régi főiskolai 108 fő 14,96% alapképzés 532 fő 73,68% 8. ábra: A felmérésben részt vevő hallgatók mesterképzéses felvételi előzményeként elfogadott szakjának képzési formák szerinti megoszlása A mesterképzésre felvett hallgatók négyötöde (575 fő; 79,64%) 2009-ben szerzett diplomát azon a szakon, amely a mesterképzés felvételi előzményét adja. 32 képzés esetében a végzés időpontja nem ismert (7. táblázat). Végzés (várható) éve Diplomák száma nincs adat táblázat: A felmérésben részt vevő hallgatók mesterképzéses felvételi előzményeként elfogadott szakjának végzés ideje szerinti megoszlása

18 A 8. táblázat tartalmazza, hogy mely intézményben végezte a hallgató azt a szakot, mely mesterképzésének előzményének tekinthető. A legtöbben az ELTE képzéseit végezték el, ezt követik a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem egykori hallgatói. Felsőoktatási intézmény Képzések száma Eötvös Loránd Tudományegyetem 423 Pázmány Péter Katolikus Egyetem 44 Szegedi Tudományegyetem 30 Nyugat-Magyarországi Egyetem 28 Pécsi Tudományegyetem 21 Debreceni Egyetem 16 Miskolci Egyetem 14 Eszterházy Károly Főiskola 13 Károli Gáspár Református Egyetem 12 Kodolányi János Főiskola 9 Pannon Egyetem 8 Budapesti Corvinus Egyetem 7 Apor Vilmos Katolikus Főiskola 6 Kaposvári Egyetem 5 Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola 4 Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola 4 Zsigmond Király Főiskola 4 Nyíregyházi Főiskola 3 Szent István Egyetem 3 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2 Budapesti Műszaki Főiskola 2 Eötvös József Főiskola 2 Általános Vállalkozási Főiskola 2 Károly Róbert Főiskola 1 Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 1 Magyar Táncművészeti Főiskola 1 Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem 1 Színház- és Filmművészeti Egyetem 1 Tan Kapuja Buddhista Főiskola 1 Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola 1 Wesley János Lelkészképző Főiskola 1 Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete 1 18

19 Budapesti Gazdasági Főiskola 1 nincs adat 50 Összesen táblázat: A felmérésben részt vevő hallgatók mesterképzéses felvételi előzményeként elfogadott szakjának képzés hely szerinti megoszlása A 9. táblázat a mesterképzéses felvételi előzményeként elfogadott szak megnevezését tartalmazza. Mesterképzéses felvételi előzményeként elfogadott szak Felvettek száma magyar nyelv és irodalom 96 szabad bölcsészet 69 pszichológia 62 történelem 55 anglisztika 40 romanisztika 34 germanisztika 29 kommunikáció és médiatudomány 29 társadalmi tanulmányok 29 angol 19 andragógia 14 informatikus könyvtáros 14 gyógypedagógia 13 szlavisztika 13 keleti nyelvek és kultúrák 11 környezettan 11 könyvtár 10 tanító 10 óvodapedagógia 9 pedagógia 9 nemzetközi tanulmányok 8 programtervező informatikus 8 matematika 7 művelődésszervező 7 ókori nyelvek és kultúrák 6 szociológia 6 kommunikáció 5 szociálpedagógia 5 általános szociális munkás 4 történelem - régészet 4 filmelmélet és filmtörténet 3 skandinavisztika 3 buddhista tanító 2 ének-zene 2 19

20 humán erőforrás menedzser 2 informatika 2 kulturális antropológia 2 nemzetközi kapcsolatok 2 orosz nyelv és irodalom 2 politológia 2 biológusmérnök 1 egészségügyi ügyvitelszervező 1 filozófia 1 fizika 1 földrajz 1 geográfus 1 gyorsírás és gépírás szakos tanár 1 hegedű 1 horvát 1 idegenforgalom és szálloda 1 judaisztika 1 kamera 1 kémia 1 kisebbségpolitika 1 kondukta 1 közszolgálati 1 logopédia 1 magyar 1 mérnök informatikus 1 német 1 nemzetközi kommunikáció 1 nemzetközi üzletmarketing 1 programozó matematikus 1 pszichopedagógia 1 szolfézs-zeneelmélet-karvezetés 1 tanár 1 táncpedagógus 1 társadalombiztosítási igazgatás 1 vegyészmérnök 1 viselkedéskutató 1 nincs adat 34 Összesen táblázat: A felmérésben részt vevő hallgatók mesterképzéses felvételi előzményeként elfogadott szakjának megnevezése

21 h. Egyéb tanulmányok A válaszadókat megkértük arra, hogy a mesterképzésük előzményszakján túl jelezzék egyéb korábbi, vagy párhuzamosan folytatott tanulmányaikat is. 117-en válaszoltak úgy, hogy jelenlegi mesterképzésük előtt vagy mellett más tanulmányokat is folytattak. A 117 válaszadó közül 130 nevezett meg intézményt (10. táblázat). Felsőoktatási intézmény Képzések száma Eötvös Loránd Tudományegyetem 42 Pécsi Tudományegyetem 12 Budapesti Corvinus Egyetem 9 Pázmány Péter Katolikus Egyetem 9 Szegedi Tudományegyetem 8 Debreceni Egyetem 7 Apor Vilmos Katolikus Főiskola 5 Pannon Egyetem 5 Nyugat-Magyarországi Egyetem 4 Budapesti Gazdasági Főiskola 3 Általános Vállalkozási Főiskola 2 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2 Eszterházy Károly Főiskola 2 Miskolci Egyetem 2 Semmelweis Egyetem 2 Szent István Egyetem 2 Budapesti Műszaki Főiskola 1 Evangélikus Hittudományi Egyetem 1 Harsányi János Főiskola 1 International Business School 1 Kaposvári Egyetem 1 Könyvtári Figyelő 1 Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola 1 Károli Gáspár Református Egyetem 1 Kodolányi János Főiskola 1 Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete 1 Nyíregyházi Főiskola 1 Színház- és Filmművészeti Egyetem 1 Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola 1 Zsigmond Király Főiskola 1 Összesen táblázat: A felmérésben részt vevő hallgatók egyéb felsőoktatási tanulmányainak képzés helye szerinti megoszlása

22 A mesterképzéses felvételi előzményeként elfogadott szakon kívül folytatott tanulmányok legnépszerűbb szakjait a 11. táblázat tartalmazza. Szak Képzések száma magyar 12 tanító 8 jogász 5 közgazdász 5 angol táblázat: A felmérésben részt vevő hallgatók egyéb felsőoktatási tanulmányainak legnépszerűbb szakjai A mesterképzéses felvételi előzményeként elfogadott szakon kívül folytatott tanulmányok képzési formáját a 9. ábra tartalmazza. A főiskolai, egyetemi vagy alap- és osztatlan képzést végző hallgatók közel ugyanolyan arányban szerepelnek. kiegészítő alap 2 fő 1,57% felsőfokú szakképzés 4 fő 3,15% főiskolai 40 31,50% szakirányú továbbképzés 13 fő 10,24% alap, vagy osztatlan 32 fő 25,20% doktori 1fő 0,79% egyetemi 35 fő 27,56% 9. ábra: A mesterképzéses felvételi előzményeként elfogadott szakon kívül folytatott tanulmányok képzési forma szerinti megoszlása Végzés (várható) éve Diplomák száma

23 12. táblázat: A mesterképzéses felvételi előzményeként elfogadott szakon kívül folytatott tanulmányok diplomaszerzésének (várható) éve i. Nyelvtudás, nyelvvizsgák A kérdőívben az idegen nyelvek ismeretére vonatkozó kérdésnél arra kértük a hallgatókat, hogy jelöljék meg azokat a nyelveket, amelyeket ismernek, és becsüljék meg tudásszintjüket, illetve jelezzék, milyen fokú nyelvvizsgájuk van ezekből a nyelvekből (C típus). Az eredmény a 13. táblázatban és a 14. táblázatban látható. A válaszok kódoláskor hét nyelvet (angol, német, francia, olasz, orosz, spanyol, latin) néztünk külön, míg a többi idegen nyelv az egyéb kategóriába került. A legtöbb hallgató által ismert nyelv az angol: 81,44% beszéli valamilyen szinten, és nyelvvizsgával is rendelkezik 73,68%. Németül minden második elsőéves beszél legalább alapszinten (51,94%) illetve a hallgatók 44,46%-ának van nyelvvizsgája ebből a nyelvből. A harmadik legismertebb idegen nyelv a francia, amit 15,24% beszél valamilyen szinten, és 8,86% valamilyen szintű nyelvvizsgával is rendelkezik. Nyelvtudás angol német francia olasz latin orosz spanyol egyéb gyenge 74 10,25% ,11% 47 6,51% 29 4,02% 11 1,52% 15 2,08% 34 4,71% 27 3,74% közepes ,50% ,16% 34 4,71% 23 3,19% 11 1,52% 14 1,94% 15 2,08% 41 5,68% erős ,69% 77 10,66% 29 4,02% 12 1,66% 1 0,14% 6 0,83% 11 1,52% 26 3,60% Összesen ,44% ,94% ,24% 64 8,86% 23 3,19% 35 4,85% 60 8,31% 94 13,02% 13. táblázat: Az ELTE mesterképzésre felvett hallgatók nyelvtudása (hallgatók száma, és a felmérésben résztvevők százalékában) Nyelvvizsga angol német francia olasz latin orosz spanyol egyéb alap 14 1,94% 17 2,35% 6 0,83% 4 0,55% 3 0,42% 3 0,42% 1 0,14% 3 0,42% közép ,42% ,89% 26 3,60% 21 2,91% 12 1,66% 10 1,39% 11 1,52% 17 2,35% felső ,33% 81 11,22% 32 4,43% 12 1,66% 15 2,08% 8 1,11% 11 1,52% 33 4,57% Összesen ,68% ,46% 64 8,86% 37 5,12% 30 4,16% 21 2,91% 23 3,19% 53 7,34% 14. táblázat: Az ELTE mesterképzésre felvett hallgatók nyelvvizsgái (hallgatók száma, és a felmérésben résztvevők százalékában) Érdekes eredmény, hogy az alapképzésre felvett hallgatókkal összevetésben a mesterképzésre felvett hallgatók nyelvtudása nem jobb, de a nyelvvizsgákkal rendelkezők aránya nőtt vagyis emelkedett azok aránya akik meglevő nyelvtudásuk mellé nyelvvizsga bizonyítványt is szereznek. Angol nyelvvizsgával az alapképzésre felvettek 59,73%-a rendelkezett (mester: 73,68%), némettel 29,11% (mester: 44,46%). 23

24 EREDMÉNYEK 1. Felvételi, továbbtanulási jellemzők a. Felvételi pontok, többletpontok A mesterképzésre felvetteket felvételi pontszámukról és kapott többletpontjaikról is megkérdeztük. A felvételi átlagpontszám 79,98 pont volt (szórás: 11,87). A kérdésre válaszolók közül a legtöbben (409 fő 56,65%) oklevél vagy szakdolgozat minősítése alapján kaptak pluszpontot. Nyelvvizsgáért 256 fő (35,46%) kapott pontot. A pluszpontok megoszlását a 10. ábra mutatja fő 256 fő 42 fő 27 fő 24 fő 17 fő 10. ábra: A felmérésben részt vevő hallgatók által kapott felvételi többletpontok megoszlása kategóriák szerint b. A jelentkezés idei sorszáma, és a korábbi jelentkezések száma A kérdőív 11. kérdésében arra kerestük a választ, hogy a hallgató a jelentkezéskor hányadik helyen jelölte meg azt a mesterképzést, ahová 2009 szeptemberében beiratkozott. A kérdésre válaszoló hallgatók szinte valamennyien (682 fő, 94,46%) az első helyen jelölték meg azt a szakot, amelyre 24

25 végül beiratkoztak (11. ábra). 2,22% (16 fő) második, 0,69% (5 fő) harmadik helyen jelölte jelentkezésekor szakját. 19 esetben nem ismert a hallgató jelentkezésének idei sorszáma fő Jelentkezők száma fő 5fő 19 fő nem válaszol Jelentkezés sorszáma 11. ábra: A felmérésben részt vevő hallgatók ELTE-re beadott jelentkezésének sorszáma Megkérdeztük azt is, hogy a hallgató melyik felsőoktatási intézményt és szakot jelölte meg első helyen (12. kérdés). Összesen 32 hallgató volt, aki nem azt a szakot jelölte meg első helyen, ahová iratkozott. Közülük 13-an az ELTE egy más szakját jelölte meg, a többi felsőoktatási intézménybe maximum 2 hallgató jelentkezett. (15. táblázat). Felsőoktatási intézmény Hallgatók száma Százalék Eötvös Loránd Tudományegyetem 13 42,38% Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2 13,48% Szent István Egyetem 2 6,88% Budapesti Corvinus Egyetem 1 6,32% Heller Farkas Főiskola 1 2,88% Pécsi Tudományegyetem 1 2,42% Budapesti Gazdasági Főiskola 1 2,14% nem válaszol 11 8,46% Összesen ,00% 15. táblázat: A felmérésben résztvevő, a szakjukat nem első helyen megjelölő hallgatók első helyen megjelölt felvételi intézménye

26 Szak Jelentkezők száma Jelentkezők aránya pszichológia 3 9,68% mérnök informatikus 2 6,45% emberi erőforrás tanácsadó 1 3,23% ének tanár 1 3,23% fordító és tolmács 1 3,23% idegenforgalom és kereskedelem 1 3,23% kereskedelem és marketing 1 3,23% kommunikáció 1 3,23% kommunikáció és médiatudomány 1 3,23% művészettörténet 1 3,23% spanyol tanár 1 3,23% szabadbölcsészet 1 3,23% szociális munka 1 3,23% szociálpolitika 1 3,23% szolciológia 1 3,23% tanár (nemzetiségi német-angol) 1 3,23% természetvédelmi mérnök 1 3,23% tolmács 1 3,23% nem válaszol 10 32,26% Összesen ,00% 16. táblázat: Első helyen megjelölt mesterképzéses szakok azok körében, akik nem az első helyen megjelölt szakjukra nyertek felvételt c. Az első helyen megjelölt intézmény választásának döntő szempontja A felmérésben megkérdeztük azt is, hogy mi volt a felvételi jelentkezéskor első helyen megjelölt intézmény választásának a döntő szempontja. Szempontok között szerepelt az egyéni preferencia vagyis, az hogy hova szeretne leginkább bekerülni, illetve a bejutási esélyek mérlegelése alapján történő döntés. Az ELTE-re bekerülő hallgatók túlnyomó többsége egyéni preferenciái alapján választott intézményt (a kérdésre válaszolók 87,12%-a, 629 fő). Mindössze 3,60% (26 fő) állította, hogy döntését leginkább az befolyásolta, hogy a megjelölt intézménybe való bejutásnak voltak a legreálisabbak az esélyei. 1,66% (12 fő) különösebb ok nélkül választott intézményt. 9 fő (1,25%) nem tudta, hogy mi alapján jelölte meg az első helyen szerepelő intézményt, míg 46 fő (6,37%) nem válaszolt a kérdésre (12. ábra). 26

27 oda volt legreálisabb az esély 26 fő 3,60% különösebb ok nélkül 12 fő 1,66% nem tudja 9fő 1,25% nem válaszol 46 fő 6,37% oda akart leginkább bekerülni 629 fő 87,12% 12. ábra: Az első helyen megjelölt intézmény választásának döntő szempontja a mesterképzésre felvettek körében Az első helyen megjelölt intézmény választásának szempontjait karonkénti bontásban a 3. melléklet tartalmazza. d. A képzési terület, szak választásának szempontjai A képzési terület, szak választását befolyásoló tényezőkre vonatkozó kérdésnél a kérdőívet kitöltő hallgatók kilenc felsorolt szempont szerepét ítélték meg 5 fokú skálán (1 = semmilyen szerepe nem volt, 5 = meghatározó szerepe volt). Az egyes lehetőségekre adott válaszok átlagait a 17. táblázat, illetve a 13. ábra tartalmazza. A válaszok alapján a leginkább hangsúlyos tényező az egyéni érdeklődés a választott szakot érdekesnek tartom (4,37), illetve a szak elvégzésével engem érdeklő szakmám lesz 4,33. Ezt a szakma presztízse (3,18) követi. A közepesnél kisebb a többi felsorolt szempont (sorban: a szak elvégzésével jól fizető szakmám lesz, a tanárok ajánlása, az eredmények alapján érzett reális esély, a család ajánlása, végül a konkrét elképzelés hiányában benyújtott jelentkezés és a felvételi pontszámok miatti bekerülés szerepe. 27

28 Szakválasztás tényezői Nem tudja Nem válaszolt Átlagos szerepe (1: semmilyen, 5: meghatározó) a választott szakot érdekesnek tartom 0,28% 5,12% 4,37 a szak elvégzésével engem érdeklő szakmám lesz 3,46% 6,23% 4,33 a szak elvégzésével magas presztízsű szakmám lesz 0,55% 7,89% 3,18 a szak elvégzésével jól fizető szakmám lesz 1,39% 7,48% 2,83 tanárok ajánlása, tanácsai 0,55% 5,12% 2,24 eredményeim alapján ilyen szakra volt reális 1,39% 7,48% 2,04 esélyem bekerülni barátok, ismerősök ajánlása 0,42% 5,12% 1,77 család ajánlása 0,28% 4,99% 1,69 nem volt határozott elképzelésem, jobb híján jelentkeztem ide 0,42% 7,89% 1,19 nem ez volt a preferált szakom, de a felvételi pontszámok miatt ide kerültem 0,55% 7,89% 1, táblázat: A szak választásának szempontjai a mesterképzésre felvettek körében Szempont szerepe 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 4,37 4,33 3,18 2,83 2,24 2,04 1,77 1,69 1,19 1,15 Szempont 13. ábra: A szak választásának szempontjai a mesterképzésre felvettek körében A szempontok karonkénti bontását a 4. számú melléklet tartalmazza. 28

29 e. Az ELTE választásának szempontjai Az ELTE választását befolyásoló tényezőkre vonatkozó kérdésnél a kérdőívet kitöltő hallgatók tizenegy felsorolt szempont szerepét ítélték meg 5 fokú skálán (1 = semmilyen szerepe nem volt a szempontnak, 5 = meghatározó szerepe volt a szempontnak). Az egyes szempontokra adott válaszok átlagait a 18. táblázat, illetve a 14. ábra tartalmazza. A három legmeghatározóbb intézményválasztási szempont sorrendben a következő volt: a választott szakot az ELTE-n oktatják a legmagasabb színvonalon (3,92), az oktatás színvonala (3,88), az intézmény jó hírneve, presztízse (3,68). Az elmúlt három év alapképzéses felmérésében ugyanezen három szempont szerepelt az ELTE választásának három legfontosabb okaként, bár átlagosan magasabb értékekkel. Az ELTE választásának szempontjait karonkénti bontásban nézve 5. melléklet tartalmazza. Az ELTE választásának tényezői Nem tudja Nem válaszolt Átlagos szerepe (1: semmilyen, 5: meghatározó) barátok, ismerősök ajánlása 0,42% 7,62% 1,84 intézmény jó hírneve, presztízse 0,28% 7,06% 3,68 intézmény lakóhelyi közelsége 0,28% 7,06% 2,60 fővárosi tanulás lehetősége 0,69% 7,62% 2,92 oktatás színvonala 1,11% 6,93% 3,88 pezsgő egyetemi élet 0,42% 7,62% 2,36 ismerősök is ide felvételiztek, itt tanulnak 4,71% 8,17% 2,08 a választott szakot itt oktatják a legmagasabb 1,66% 9,14% 3,92 színvonalon korábban is jártam az ELTE-re és elégedett voltam a képzéssel 1,66% 8,45% 2,81 korábban is jártam az ELTE-re azért ezt az intézményt ismerem a legjobban 4,02% 8,86% 2,70 az általam választott szakot csak itt indítják 0,42% 7,62% 2, táblázat: Az ELTE választásának szempontjai a mesterképzésre felvettek körében

30 Szempont szerepe 4,50 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 Szempont 14. ábra: Az ELTE választásának szempontjai a mesterképzésre felvettek körében f. Az ELTE mesterképzésre való bejutás nehézsége A hallgatók közel fele érezte úgy, hogy könnyű (27,98%) vagy nagyon könnyű (19,94%) volt a bejutás az ELTE mesterképzésére. Ezzel szemben közepesen nehéznek 26,87%, nehéznek 12,33% találta. 11 fő (1,52%) szerint nagyon nehéz volt bejutni a választott képzésre, ezzel szemben 144 fő (19,94%) nagyon könnyűnek találta azt (15. ábra). 30

31 nem tudja 28 fő 3,88% nem válaszol 54 fő 7,48% nagyon nehéz volt 11 fő 1,52% nehéz volt 89 fő 12,33% nagyon könnyű volt 144 fő 19,94% könnyű volt 202 fő 27,98% közepesen nehéz volt 194 fő 26,87% 15. ábra: A felmérésben részt vevő hallgatók véleménye a mesterképzésére való bekerülés nehézségéről Az ELTE mesterképzésére való bejutás a hallgatók több, mint harmada szerint (35,87%, 259 fő) szerint nehezebb, illetve sokkal nehezebb volt, mint egy hasonló képzést nyújtó felsőoktatási intézménybe való bejutás. 144 fő (19,94%) szerint a bejutás ugyanolyan nehéz volt, míg 8,73 % szerint valamivel könnyebb, vagy sokkal könnyebb (16. ábra). 31

32 sokkal könnyebb 20 fő 2,77% nem tudja 209 fő 28,95% nem válaszol 47 fő 6,51% sokkal nehezebb 50 fő 6,93% valamivel nehezebb 209 fő 28,95% valamivel könnyebb 43 fő 5,96% ugyanolyan nehéz 144 fő 19,94% 16. ábra: A felmérésben részt vevő hallgatók véleménye a mesterképzésre való bekerülés nehézségéről más intézményekhez képest g. Továbbtanulást befolyásoló tényezők A kérdőív következő részében arra kértük a hallgatókat, hogy egy 5 fokú skálán becsüljék meg, őket milyen mértékben befolyásolták különféle tényezők a továbbtanulásban (19. táblázat, ill. 17. ábra). A hallgatók válaszai alapján kimagaslóan meghatározó szempont volt a továbbtanulási döntés során az, hogy érdeklődnek az általuk választott szakterület iránti (4,47). A tényezők közül a második legjelentősebb, hogy a hallgatók úgy vélik, hogy a korábban megszerzett diploma nem elegendő ahhoz, hogy a szakterületén elhelyezkedjen (4,04). Ezt követi a szakmai kapcsolatok szerzésének vágya (3,66), majd a jól fizető munka megszerzésének vágya (3,55). Az egyetemi élet, a szórakozás lehetősége, illetve a személyes kapcsolatok kialakításának vágya a továbbtanulás során kevésbé voltak jelentősek (átlagos befolyás: 2,41, ill. 2,30). Legkisebb mértékben a diákévek meghosszabbításának vágya (2,12), a szülők elvárásai (1,97), és a tanárok ajánlása (1,94) és voltak hatással a továbbtanulási döntésre. A tényezők befolyása a felvételi döntésre karonkénti bontásban a 6. mellékletben található. 32

33 A tényező átlagos befolyása Tényező Nem Nem a döntésre tudja válaszolt (1=egyáltalán nem befolyásolta, 5=teljes mértékben) a szakterület iránti érdeklődése 4 2,63% 4,47 úgy vélem, hogy a korábban megszerzett diplomám nem elegendő ahhoz, hogy a 9 5,26% 4,04 szakterületemen elhelyezkedjek szakmai kapcsolatokat szeretne szerezni 4 3,32% 3,66 jól fizető munka megszerzése a diplomázást követően 5 3,88% 3,55 egyetemi élet, szórakozás 2 3,60% 2,41 személyes jellegű kapcsolatok kialakítása a továbbtanulás során (pl. párkapcsolat, 7 3,88% 2,30 barátok) szeretné a diákéveket meghosszabbítani, hogy ne kelljen még dolgoznia 1 3,74% 2,12 szülők elvárásai 4 2,77% 1,97 tanárok ajánlása 6 3,05% 1, táblázat: A mesterképzésre felvett hallgatók továbbtanulását befolyásoló tényezők

34 Szempont fontossága 5,00 4,50 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 4,47 4,04 3,66 3,55 2,41 2,30 2,12 1,97 1,94 0,50 0,00 Szempont 17. ábra: A továbbtanulást befolyásoló tényezők

35 2. Az ELTE, a diploma, és a szaktudás értékelése a. ELTE-vel kapcsolatos asszociációk Felkértük a felmérés résztvevőit, hogy írják le azokat a szavakat, kifejezéseket, melyek először jutnak eszükbe az ELTE-re gondolva. Minden hallgató maximum 3 asszociációt írhatott le, és megkértük őket arra is, hogy minden asszociáció után jelezzék egy +, -, vagy 0 jellel, az említett kifejezés az ELTE-hez kapcsolódva pozitív, negatív, vagy semleges értékelést jelent-e. A felmérés résztvevői közül 496 fő (68,70%) összesen 1330 asszociációt írt az ELTE-vel kapcsolatban (átlagosan 2,68-at). Az értékelések (1330 asszociációhoz 1269 értékelés tartozott) többsége (74,07%) pozitív értékelést jelent. 7,09% értékelése semleges, míg a kifejezések 18,83%-a negatív értékelésű. A kifejezések között több olyan van, ami a válaszadók egy része számára pozitív értékelést jelent, míg mások szerint ugyanaz negatív jellegű (pl.: nagy, vagy szigorú). Az alapképzésre felvett hallgatók válaszaival összevetve a pozitív értékelésű asszociációk aránya alacsonyabb volt (alapképzésben: 85,25%), a negatív értékelések aránya ugyanakkor közel háromszorosára nőtt (alapképzésben: 6,98%) negatív 239 fő 18,83% semleges 90 fő 7,09% pozitív 940 fő 74,07% 18. ábra: A mesterképzésre felvett hallgatók ELTE-vel kapcsolatos asszociációinak értékelése A kiértékelés során az asszociációkat 46 csoportra osztottuk. A csoportokból látható, hogy jellemzően milyen gondolatok, szavak jutnak a frissen felvett hallgatók eszébe akkor, amikor az ELTE-re gondolnak. Az egyes asszociációtípusok gyakoriságát és előfordulási arányát 20. táblázat: A mesterképzésre felvett hallgatók ELTE-vel kapcsolatos asszociációi tartalmazza. A táblázatból jól látható, hogy minden 35

36 hetedik asszociáció (14,36%) az, hogy az ELTE jó, igényes, minőségi, kiváló illetve nívós. A válaszok második legnagyobb csoportja (10,38%) olyan kifejezéseket, szavakat tartalmaz, melyek az Egyetem korára, történelmi múltjára vonatkoznak pl.: régi, hagyomány, tradíció, nagy múltú, patinás stb. Előfordulási gyakoriság szempontjából a harmadik legjelentősebb asszociációcsoport (7,97%) az egyetemi bürokrácia, adminisztráció hiányosságaira, nehézkességére vonatkozik. Olyan kifejezések tartoznak ide, mint a káosz, a szervezetlenség, vagy a fejetlenség. A következő csoportba az intézmény elismertségére utaló kifejezések tartoznak (7,52%). Az ötödik leggyakoribb asszociáció azt, hogy az ELTE híres, közismert (7,37%). Az alapképzésre felvett hallgatók asszociációival összehasonlítva egy lényeges eltérést találunk és az a bonyolult adminisztráció megjelenése az első három leggyakoribb asszociáció között. Az alapképzésre felvettek által leírt gondolatok kevesebb, mint 1%-a tartozott ebbe a csoportba, amihez képest nyolcszor gyakrabban említették a mesterképzésre felvett hallgatók. Asszociációk csoportja szám összes asszociációhoz viszonyított arány jó, igényes, minőségi ,36% régi, hagyomány ,38% bonyolult adminisztráció 106 7,97% elismert 100 7,52% híres, közismert 98 7,37% tudás, tudomány, szakképzettség 88 6,62% nagy 51 3,83% legjobb 33 2,48% egyetemi élet, bulik 30 2,26% diploma, értékes d. 28 2,11% kar, szak, képzési ter. 27 2,03% nehéz, erős, kihívás 27 2,03% elvult, nevéből él 24 1,80% oktatás, oktató 24 1,80% Bp., vagy egy része 22 1,65% elit, előkelő 21 1,58% családias, barátságos, összetartó 20 1,50% sokszínűség 20 1,50% egyetem 18 1,35% elmélet, kevés gyak. 18 1,35% személytelen, barátságtalan 17 1,28% lehetőség 16 1,20% műveltség, szellem, értelmiség 16 1,20% 36

37 népszerű 16 1,20% közösség, kapcsolatok 14 1,05% tömeg, sok ember 14 1,05% tanulás, továbbtanulás 13 0,98% tekintély, tisztelet 12 0,90% új életszakasz, szabadság 12 0,90% beképzelt, öntelt, sznob 10 0,75% jövő, jó munka, karrier 9 0,68% központi, jó közlekedés 9 0,68% szegény 7 0,53% biztonság, megbízhatóság 6 0,45% tapasztalat, bölcs 6 0,45% ismeretlen, félelem, stressz 5 0,38% precíz, pontos 5 0,38% cél, vágy, álom 4 0,30% modern, haladó 4 0,30% vizsga, házidolgozat, zh 4 0,30% kutatás 3 0,23% pezsgő, nyüzsgő 3 0,23% személy jut eszébe 3 0,23% bölcsészet, bölcsész 2 0,15% egyéb jelzőt ír 19 1,43% egyéb, nem releváns jelzőt ír 17 1,28% Összesen ,00% 20. táblázat: A mesterképzésre felvett hallgatók ELTE-vel kapcsolatos asszociációi b. ELTE értékelése A felmérés célja volt annak felmérése is, hogy hogyan értékelik az ELTE különböző tevékenységeit, területeit a mesterképzésre felvett első éves hallgatók. Összesen 16 területre, illetve tevékenységre kérdeztünk rá, melyeket 5 fokú skálán (1 = nagyon rossz, 5 = kiváló) értékelhettek a hallgatók. A válaszok átlagait a 21. táblázat tartalmazza. A legjobb értékelést a szakterület elismert képviselőinek oktatásban való jelenléte (4,38) és az oktatás színvonala (4,17) kapta. Összességében elmondható, hogy a kérdéses területek általában jó, vagy közepes értékelést kaptak. A 16 területből 11 átlagos értékelése 3,5-nél magasabb volt. Közepes értékelést kaptak a sportolási lehetőségek (3,46), az intézményi demokrácia (3,40) és az intézmény épületeinek állapota (3,32). Közepesnél rosszabb értékelést egyedül a kollégiumok színvonala kapott (2,64). 37