IZ ERD Ő AZ 1862-BEN ALAPÍTOTT ERDÉSZETI LAPOK 113. ÉVFOLYAMA DECEMBE R * XXVII. ÉVFOLYAM 12. SZÁ M

Átírás

1 IZ ERD Ő AZ 1862-BEN ALAPÍTOTT ERDÉSZETI LAPOK 113. ÉVFOLYAMA DECEMBE R * XXVII. ÉVFOLYAM 12. SZÁ M

2 T A R T A L O M Dr. Szepesi László: Elképzelések a fakitermelés gépesítésének fejlesztésére a KGSTországokban _ 529 Kaufmann József: Járva rakodó géptípus kiválasztása az erdészeti rakodáshoz 532 Dr. Kiss László: Tájékozó jellegű vizsgálatok AFUGAN-nal tölgy lisztharmat ellen 537 Dr. Babos Károly: Szennyvízzel öntözött és nem öntözött óriás- és olasznyár anatómiai, fizikai, mechanikai és kémiai vi 7sgálata 541 Torondy Kálmán: Erdőrendezési tapasztalatok a szentgyörgy-völgyi kísérleti szálalóerdőben Szemerédy Miklós: London parkjai 555 Gólya János: Időfelvétel zsebkalkulátorral a vágásterületen 560 Ifi. Gál János: A Backman-függvény alkalmazása hazai fatermési tábláinkra 564 Sáyhi István: Részletek a parádi erdők történetéből 567 Jéróme René: Továbbképzés nékül nincs haladás Címkép: Forwarderes kitermelés a Nyugat-magyarországi Kombinátban A hátlapon: Telelő az erdőn (Dobroszláv Lajos felvétele) COflEPWAHME Jl-p Cenemu JI.: CooöpaweHHfl o pajbmtm M MexuHH3auH H B 3aroxoBKe jipebechhbi B CTpaHaxHJieHa x C3B 529 Kay&MaHH fi.: Bbiöop Tnna MatuHHbi, norpywatomeí l H a xofly, AJI H norpy3k H B jiecho M xo3hhctb e 532 JX-p KummJI.: M c n b i T a H n e OPHCHT M POBOHHOTO x a p a K T e p a B Oopböe c MyMHMCTOM pocof t flyőa npn n c n o/i b - 30BUHHM npenapat a A(f>yraH 537 JX-p EaOoui K.: AHaTOMHMecKHe, <}>M3MK0-MexaHMMecKH e H XHMHMCCKH C HcnbiTaHHH, npobe;iehhbi e H a ogpa- ÖOTaHHBLX CTOHHbIM H BOflaM H H HeOŐpaŐOTaHHbl X TOnOJlfl X poöyct a H Topondu K.: CeHTAbepAbBe^bAbCKMíl onbrrnbif l BbiőopoMHbi H jiec 547 CeMepedu M.: flapk H JlOHflOH a 555 róna fi.: XpoHOMeTpa>K KapMamibiM KajibKyJIHTOPO M H a necocenax 5CO ra/ib fi., MA.: Hcnojib30BaHHe (J)yHKUMH BaKMaH a nji H otemectbennbi x TaO :mu xon a poct a 504 LUaZU fi.: OTpblBK H M3 HCTOpHH napaackh X JieCO B 507 JKepoM P.: Be3 nobbiuiehh H KBajiH (J)HKaUHU net nporpecca 570 C O N T E N S Dr. L. Szepesi: Ideas about developing the machinery for logging in the Comecon countries 529 J. Kaufmann: Choosing a selfmoving loader for forestry use 532 Dr. L. Kiss: An informative study on using AFUGAN against Microsphera quercina Schw. _ 53 7 Dr. K. Babos: Anatomical. Physical-mechanical and Chemical examinatio n o f the Giant Poplars and Italian Poplars irrigated and non-irrigated uiih sewage effluent 541 K. Torondy: The experimentál 'dauerwald' forests of Szentgyörgy völgy 547 M. Szemerédy: The parks of London 555 J. Gólya: Time recording in cutting area by pocket-calculator 50 0 J. Gál Jr.: An application of Backman-function for the Hungárián sand tables 564 X. Sághi: Chapters from the History of Párád forests 567 R. Jéróme: There is no upgrading without postgradual education 570 A Z E R D Ő az Országos Erdészeti Egyesület kiadványa. Szerkeszti Keresztesi Béla akadémikus. A szerkesztőség címe: Budapest. II.. Frankéi Leó u. 44. Levélcím: Budapest, Pf.: Kiadja a Lapkiadó Vállalat, Budapest, VII., Lenin kit Levélcím: Budapest, Pf.: Felelős kiadó: Siklósi Norbert. Kapják az Országos Erdészeti Egyesület tagjai; előfizethető még a Posta Központi Hírlapiroda (Budapest, József nádor tér ) és a lapterjesztéssel foglalkozó, egyes postahivatalok útján. Előfizetési díj egy évre 60, Ft, egyes szám ára: 5, Ft. Külföldön terjeszti a Kultúra" Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Vállalat (Budapest, Pf.: 149. H 1389), az évi előfizetés ára: 7<. Révai Nyomda Egri Gyáregysége, Eger. Felelős vezető: Vilcsek János. 78. II Index: HU ISSN

3 DR. SZEPESI LÁSZLÓ ELKÉPZELÉSEK A FAKITERMELÉS GÉPESÍTÉSÉNEK FEJLESZTÉSÉRE A KGST ORSZÁGOKBAN / Az országo k jelentős rész e egyr e behatóbba n foglalkozi k a z elkövetkez ő év fakitermeléséne k technika i fejlesztésével. Néhány ismer t prognózi s mel - lett (Svédország, Finnország, Szovjetuni ó stb. ) egyr e többe n igyekezne k állás t foglalni a z elkövetkez ő esztendők ezirány ú teendőiben. Talá n e z lehetet t a z indítéka anna k a konferenciána k js, amelye t ez év szeptemberében, a szlovákiai Martiin-ban hívta k össz e a KGS T pozsony i koordináció s központjána k rende - zésében. A konferenciá n NDK-beli, szovjet, lengyel, csehszlovák, román, bolgá r szak - emberek ismertetté k a fakitermelé s műszak i fejlesztéséve l kapcsolato s elkép - zeléseiket. Ezekbő l szeretnék a következőkbe n néhán y szemponto t ismertetn i A Német Demokratikus Köztársaságban a fejleszté s sorá n törekedne k a komplex géprendszere k alkalmazására, tervszer ű koncentráci ó é s szakosítá s biztosítására, nagyméretű, szakosítot t termelés i egysége k létrehozás a révén. A termelés i egységek nagysága eze r ha, munkással, évi kb ezer m 3.fakitermelés i feladattal, s kb. 1 0 milli ó D M gépvagyonnal. A z ipar i szint eléréséi g a gépvagyo n mennyiségéne k minteg y háromszoro s növelés e szükséges. A fejleszté s előfeltétel e valamenny i munkafolyaima t gépesítése, hatékon y technológiák alkalmazása. Lehetőle g minél töb b munká t a z erdőből olyan viszo - nyok köz é akarna k átvinni, aho l azo k ipar i körülménye k között, magasab b teljesítménnyel végezhetők. A fá t csa k a legszükségeseb b mértékbe n kívánjá k felkészíteni, mérni, osztályozni. A rakodá s gépesítéséve l pl. sikerül t a hasítás i munkát kiküszöbölni. A kéngezés t err e alkalma s telepeke n összevonta n.végzik. Tiszitításhoz-gyérítéshez eg y gallyazó-rakásológépe t fejlesztette k ki, véghasz - nálatban döntő-rakásolókat, hidrauliku s markolóva l ellátot t közelít ő traktoro - kat, s mobi l gallyazógépeket kívánnak alkalmazni. A vékon y törzsrészeket, s a gallyakat mobi l aprítógépekkel dolgozzák fel. Lengyelországban a vékon y anya g kitermelésé t motorfűrésszel, a közelítés t mezőgazdasági traktorokkal, a z aprítás t DFVA 100 é s DORTA jel ű, tárcsás aprítógépekkel végzik. Jelenle g foglalkozna k a z aprítógépeke n a z adagolá s gé - pesítésének megoldásával. A véghasználatba n sajá t fejlesztés ű döntő-rakásoló - kat, gallyazásr a részbe n motorfűrészt, részbe n processzort, közelítésr e forwar - dert kívánna k alkalmazni. A darabolás i é s gallyazás i munkák csökkentés e cél - jából csa k a rönkanyago t tartalmaz ó rész t gallyazzák, a több i 1 4 cm-e n alu l aprítékb a megy. Az aprítógépeket forwardereke n helyezi k el, s az aprítéko t konténerbe gyűjtik. A zöldaprítékna k a z előzete s kísérletek alapjá n nag y jövő t jósolnak.

4 Csehszlovákiában a nevelővágásokba n alapvetőe n motorfűréssze l döntene k é s gallyaznak; a közelítésre rádió vezér leses csörlőve l ellátott traktoro k alkalmazás a a jellemző ; a szállítás t hidrauliku s daruva l ellátot t szállítóeszkö z végzi. A kér - gezés a z als ó rakodóko n történik. Ezze l együt t mási k technológia i változat - ként terje d a forwardere k használata, aho l a kés z választéko t tehergépko - csival közvetlenü l a felhasználóho z szállítják. Hegyvidéke n jellemz ő a foga t és a kötéldaru alkalmazása. Véghasználatban részbe n szálfá s technológiáva l (darabolá s felső, vag y als ó rakodón) dolgoznak, a gallyazásba n igyekezne k motorfűrés z helyet t gallyazó - gépeket alkalmazni. A közelítésbe n a z LKT 80 mellet t felhasználjá k a csörlő s Zetorokat (5511, 6718, 6748), kiszállításba n a své d forwardereke t (VOLVO). A rövidfás technológiákba n részbe n m hossz ú választékoka t termelne k ha - gyományos módon, s próbálkozna k a harveszterekke l (VOLVO BM 900), amel y igen kedvez ő mutatókat ígé r (0, 6 óra/m 3 ). A tovább i fejlesztéshe z szükségesne k tartjá k a jelenleg i kb fél e válasz - ték számána k csökkentését, s a z als ó rakodó k szerepéne k újraértékelését. Va n olyan vélemény, hogy a z als ó rakodó k merevségük, kötöttségük, a beruhá - zás lass ú megtérülés e stb. miat t inkáb b gátjai, min t eszköze i a termelékeny - ség emelésének. A távlatba n nevelővágásokba n legfontosab b feladatna k a gallyazá s gépesítésé t tekintik, s döntőgépeke t csa k ot t kívánna k használni, ahol a gallyazás-darabolás t processzorra l végzik. A döntőgépe k szerepé t it t másodrendűnek tartják. Véghasználatban szinté n a gallyazá s gépesítésér e helyezi k a súlyt, s a minő - ségi változás t a z LKT 120 traktorcsalá d bevezetés e fogj a jelenteni. Enne k csörlős, hidrauliku s markolós, szorítózsámolyo s vonszoló s é s forwardere s vál - tozata többé-kevésb é kialakultna k tekinthető, s a későbbiekbe n a traktor t e l kívánják látn i döntőfejjel, processzorral, ső t harveszterre l is. Romániában a koronába n val ó (telje s fás ) módszer t tartjá k a legcélravezetőbbnek. A döntés-gallyazásr a motorfűrészt, a közelítésr e kerekes traktorokat, kötéldarut, rakodásr a csörlőt, hidrauliku s darut, szállításr a tonn a teher - bírású tehergépkocsika t kívánna k alkalmazni. Törekedne k a 2 cm-né l vasta - gabb faanyag, a t ű é s a kére g hasznosításár a is. A tervezet t technológiákho z két motorfűrészt, sí k vidékr e eg y döntő-közelítőgépet, hegyvidéki közelítéshe z kötéldarut, a meglevő TAF 650 mellet t eg y új, TAF 800 jel ű csukló s traktort, az als ó rakodó i munkákho z pedi g transzportőröket, hasít ó é s kérgez ő gépcso - portokat, s homlokmarkoló s rakodóka t alakította k ki. A fakitermelés i technik a vonatkozásában a jele k szerin t telje s önellátásr a rendezkedne k be. A Szovjetunióban 1990-be n a szálfá s (hosszúfás ) technológi a 60 75%-ot, a rövidfás (választékba n való ) technológi a 10 15%-ot, a teljesfá s (koronába n való) technológi a 15 20%-ot, mí g a z aprítéktermelé s 5 10%-o t fo g képviselni. A technológia i elve k realizálásáho z a technika i bázi s háro m nemzedékére " építenek. Eze k közü l a z els ő a jelenle g i s sorozatba n gyártott, esetle g korsze - rűsítendő gépe k ( ), a másodi k azo n gépe k csoportja, amelye k alkal - masságát mos t vizsgálják, s felhasználásuka t közöt t tervezik. A har - madik csoportho z a z újonna n szerkesztendő, s közöt t felhasználand ó gépek tartoznak. A jelenleg i gépe k zöm e lánctalpa s járószerkezetű. A kereke s gépek arányá t a távlatban 50%-r a kívánjá k növelni. A jöv ő szempontjábó l számításb a kerül ő háro m alapvet ő technológia i é s gép - rendszer a következőkkel jellemezhető:

5 1. Dönté s LP 1 9 döntő-rakásológéppel, közelíté s LT 15 7 jel ű kereke s traktorral, gallyazá s LP 33 jel ű mobi l gallyazógéppel. Az állományok jellemzőitő l függően alkalmazható k má s gépe k is : döntésbe n LP 2 döntő-rakásoló, közelí - tésben LT 89 vag y LT 154 traktor, LO 72, vag y LP 30 gallyazógé p stb. A rendsze r várhat ó arány a 1980-ba n 13%, 1990-be n 24%. 2. Egyműveletes " gépeke t tartalmaz ó rendszer. Dönté s VM 4 döntő-ra - kásolóval, közelíté s LP 18, vag y TB 1 szorítózsámolyo s vonszolóval, gallyazás LP 33 (vag y LO 72, ül. LP 30) jel ű mobi l aggregáttal. A rendsze r 1980-ba n 10%-ot, 1991-be n 16%-o t fo g képviselni. 3. VTM 4 (vag y LP 17, ill. LP 49) végz i a döntés t é s közelítést, a gallya - zást LP 33 (LP 72, vag y LP 30) jel ű gép. Aránya 1980-ba n 15%, 1990-be n 22% a z össze s fakitermelés i feladatho z viszonyítva. A fejleszté s sorá n a bázisgépe k teljesítményé t 25 0 LE-i g kívánjá k növelni, ami a ciklusidő k jelentő s csökkenésével, s a termelékenysé g 2 2,5-szörö s eme - lésével jár. A z ú j fejleiszté s gumiabroncso s járószerkezet ű lesz. A rakodásba n kb. 90%-o t képvise l a homlofcmarkoló s (fejfeletti ) gépe k aránya, a hidrauliku s daruké kizárólag hegyvidéken, választékok szállításába n kb. 3%-ot. Szál - lításban könny ű (1 7 tonnáig), közepes (3 0 tonnáig), s nehé z (6 0 tonnáig) szerel - vényeket fogna k alkalmazni, a z utóbb i ké t kategóri a arány a összese n % lesz. Az als ó rakodóko n a fejlesztés t a forgalom növelésével, erősebb é s korszerűb b gépek alkalmazásával, a faválasztékokr a vonatkoz ó előírások, ső t a minőség i mutatók erőtelje s redukálásáva l képzeli k el. Az aprítéktermelést a z e célr a szakosított gazdaságokr a koncentrálják, amelye k 1 2 f ő választé k mellet t alap - vetően forgácso t fogna k előállítani. A z UPSCS 3 A, a z UPSCS 6 A é s a z UPSCS 12 A aprító-gépcsoporto k alapvetőe n a z alsórakodó k gépsoráho z csat - lakoztathatók. A konferenciá n elhangzotta k az t bizonyították, hog y a z elkövetkez ő időszak technikája minőségile g is különbözn i fo g a korábbiaktól. A változá s kiterje d a munka termelékenységéne k növelésére, a fanyersanya g job b hasznosítására, ú j technológiai irányok, s a többcélú fakitermel ő gépe k lassú, d e fokozato s bevonu - lására a z erdőgazdaság i termelésbe. Minde z jelentő s változás t igénye l a tech - nika fogadásában", s a z üzemeltetés i előfeltétele k biztosításába n is. Az erdőgazdasági munkák gépesítése fejlesztésének szüksége s főirányair a nézv e az Európa i Közössé g szakértő i a követ - kező sorrende t alakítottá k k i 1977-ben : gallyazás mobi l szerkezetekke l tisztí - tási munká k vágástakarítá s hosz - szúfa közelítés e különöse n gyérítésekbe n és vontatóva l ne m járhat ó terepe n 1 talajművelés fenyőkérg e z és mobi - szerkezetekkel. Igén y mutatkozot t eze n túlmenően mé g a vékon y anya g é s a ko - ronarész aprításár a is. Megállapítottá k hogy a meglev ő vontatókr a szerelhet ő munkaeszközöknek nagvob b esély e van, mint a nagyob b teljesítményű, d e drá - gább é s egy-eg y üzembe n kellőe n k i se m használható nagygépeknek. Nagyobb galy - lyazó-kérgező-daraboló gépe k vizsgálat a azt mutatta, hog y ténylege s kihasznált - ságuk mé g j ó szervezé s é s nagyüzem i körülmények közöt t i s ritká n é r e l %-nál többe t Közép-Európában. A faki - termelésben általáno s törekvé s minden, nem feltétlenü l a vágáshelyhe z kötöt t munkát a feldolgoz ó üzemhe z áthelyezni. A gyérítésekbe n határ t sza b enne k a hosszú fába n val ó közelíté s álta l a visz - szamaradó állományba n bekövetkez ő so k sérülés. Ezér t a gyérítése k minteg y 70% - át választékba n val ó kitermelésse l vég - zik. A fiatalab b faállományo k gyérítés e az elkövetkez ő éveknek talá n legnagyob b gondja lesz, enne k megoldásába n vala - mennyi erdészet i szakágazatna k együt t kell működnie. (FORSTWISSENTSCHAFTLICHES ZENTRALBLATT Ref. Jerőme R.)