Meghallgattuk Magyarországot Nemzeti Konzultáció 2005

Átírás

1 Meghallgattuk Magyarországot Nemzeti Konzultáció 2005

2

3 Meghallgattuk Magyarországot Írták: Finta József Hoffmann Rózsa Iván László Jókai Anna Kudlik Júlia Pozsgay Imre Schöplin György Tulassay Tivadar valamint mindazok, akik részt vettek a Konzultációban Szerkesztették: Kindert Judit Palatinus Woth Márton Fotó: Csányi István Eszterke Névai Gábor Palatinus Woth Márton Tóth Zoltán A könyvet tervezte: Lounge Design Stúdió, Balásy Gyula Kiadó: A Nemzeti Konzultációért Alapítvány Felelôs kiadó: Pakucs János

4 Elôszó Kudlik Júlia Most Önöké a szó, mert fontos, hogy meghallgassuk egymást! - ezzel indítottuk útjára a Nemzeti Konzultációt, a magyar demokrácia történetének eddigi legnagyobb interaktív vállalkozását. Hét hónappal ezelôtt a Nemzeti Konzultációs Testület tagjaival egyedülálló kezdeményezéshez csatlakoztunk: a Nemzeti Konzultáció révén pártállástól függetlenül mindenkinek felkínáltuk a lehetôséget, hogy elmondja, milyen jövôt képzel magának és Magyarországnak. 4 millió háztartásba juttattuk el kérdéseinket: Mit tett értünk az ország? Miben csalódtunk? Mitôl félünk? Mibe szeretnénk beleszólni? Min változtassunk? Mi legyen a közös célunk? A magyar emberek pártállásra, világnézeti különbségekre való tekintet nélkül komolyan vették az alapító és a Nemzeti Konzultációs Testület szándékát és ôszintén válaszoltak a kérdésekre. 15 év alatt soha ennyi ember ilyen részletességgel nem mondta el véleményét az ország, és saját sorsának alakulásáról. 1,6 millióan vettek részt a Nemzeti Konzultáció legkülönbözôbb fórumain: a faluparlamenteken, az Új Budapest Központ rendezvényein, a konzultációs fogadóórákon és az autóbuszos országjárás találkozóin. A kérdôívre érkezett válaszok összesítésébôl, a nagy beszélgetésekbôl, a zsákszámra érkezett levelekbôl, a telefonon és en közölt véleményekbôl, az ország legkülönbözôbb helyein tett látogatásainkból kirajzolódik az a könyv, amit az emberek írtak ma, 2005-ben Magyarországon. Elmesélem a történetet 4 5

5 A Nemzeti Konzultációs Testület alapító nyilatkozata A gondolatot nagyon hamar tett követte. Talán két hét sem múlt el az évértékelés óta, és máris készen állt a Nemzeti Konzultáció terve. Aztán még egy hét, és máris mindnyájan ott ültünk a Festetics palotában, és arról beszélgettünk, hogy a maradék nyolc hónap alatt hogyan tudjuk megszólítani az országot. Mi, a Nemzeti Konzultációs Testület tagjai, úgy látjuk, hogy Magyarország újkori történetének sorsfordító idejét éljük. 15 évvel a rendszerváltoztatás után már kellô távlatból tekinthetünk végig a magunk mögött hagyott esztendôkön ahhoz, hogy levonjuk a legfontosabb következtetéseket, mérleget készítsünk, mit tettünk jól, mit nem, illetve mit mulasztottunk el: új kapcsolatot alakítsunk ki a jelen és a jövô, a politika és az emberek, s nem utolsó sorban határon belüli magyar és határon túli magyar között. Nemrég az emberek még hittek abban, hogy a jövô róluk szól majd. A rendszerváltoztatáskor óriási energia, hatalmas tenni akarás szabadult föl. Ez összegzôdött az akkori eseményekben. Ez az energia adta azt a reményt, hogy a jövô több lesz, mint amit addig a jelen nyújtott. Ez adta a reményt, hogy a politika nem a fejünk fölött, hanem velünk együtt hozza döntéseit. Ez a hit adta azt a bizakodást, hogy mindannyiunk ügyei közügyekké válnak. A közéletben azonban egyre inkább a propaganda uralkodik a meghallgatás, megértés szándéka helyett. Az alkotást, a szabad Magyarország felépítését, közös gondjaink megoldását egyre inkább meddô viták, harcok váltották föl. Energiáink szétforgácsolódtak. Az emberek csalódtak, és elfordultak a közélettôl, jogosan érzik úgy, hogy az már nem róluk szól, nem értük van, ezért nincs igazi esélyük beleszólni a holnapjukba. Mi ezen - immáron Európa polgáraiként is - változtatni szeretnénk: visszaadni az embereknek a reményt, ami Magyarország virágzásához nélkülözhetetlen. Szándékunk szerint ez úgy képzelhetô el, ha mindenkit megkérdezünk, meghallgatunk, ha mindenkinek lehetôséget biztosítunk, hogy megszólaljon, hogyan legyen tovább. Azért vállalkoztunk minderre, mert hiszünk abban: jelen és jövô, ember és ember között a kapcsolat újjászervezhetô. A Nemzeti Konzultáció révén - pártállástól függetlenül - mindenkinek felkínáljuk a lehetôséget, hogy elmondja, milyen jövôt képzel magának és Magyarországnak. Kérünk mindenkit, éljen a lehetôséggel: valamennyiünkön múlik, sikerül-e, hogy a nemzeti konzultáció eredményeképpen a közélet újra az emberekrôl szóljon. Újra az emberekrôl, újra az emberekkel! Nemzeti Konzultációs Testület Megalakult a Nemzeti Konzultációs Testület Orbán Viktor a februári évértékelô beszédében jelentette be, hogy 2005 a konzultáció lesz, annak érdekében, hogy a közélet újra az emberekrôl szóljon. A Testület március 9-én tartotta elsô ülését, amelyet követôen a szóvivô, Kudlik Júlia olvasta fel a Testület alapító nyilatkozatát. Elindult a Nemzeti Konzultáció Orbán Viktor az alakuló ülést követô sajtótájékoztatón hangsúlyozta a szervezet civil és világnézetek felett álló jellegét, és elmondta: a rendszerváltozás után tizenöt évvel az emberek többsége elveszíteni látszik azt a hitet, hogy részese a saját és az ország jövôjének. Enélkül pedig nincs demokrácia - tette hozzá. Mint mondta a Testület megalakulásának célja a demokrácia lelki, szellemi alapjainak újbóli lefektetése az elkövetkezô nyolc hónap során. "Azt gondoljuk, hogy az emberek csak akkor érzik azt, hogy a jövô róluk is szól, ha valaki meg is kérdezte ôket a jövôjükrôl, aztán meghallgatta ôket, hogy mit szeretnének, és ezután valaki komolyan is veszi azt, amit elmondtak. Bejelentette, hogy már másnap megkezdôdnek a nemzeti konzultációt elôsegítô akciók, amelyek során feláll az elsô faluparlamentet szervezô bizottság, és reményeik szerint hamarosan megindulhat a falun élô emberekkel való kapcsolatteremtés. A Nemzeti Konzultációs Testület civil kezdeményezés A Testület tagjaira vonatkozó kérdések kapcsán szót ejtett arról, hogy a Náray- Szabó Gábor vezetésével mûködô Professzorok Batthyány Köre lényegében elkészült a Szent István Tervvel, amelynek megvitatása is a küszöbön áll. Ennek 6 ABA, ABÁDSZALÓK, ABALIGET, ABONY, ÁBRAHÁMHEGY, ÁCS, ACSA, ACSÁD, ÁDÁND, ADONY, AGÁRD, ÁGFALVA, AJKA, AJKARENDEK, AKASZTÓ, ALATTYÁN, ALBERTIRSA, ALDEBRÔ, ALGYÔ, ALMÁSFÜZITÔ, ALSÓNÉMEDI, ALSÓNYÉK, ALSÓÖRS, ALSÓPETÉNY, ALSÓSZÖLNÖK, ALSÓVADÁSZ, AMBRÓZFALVA, ANDORNAKTÁLYA, APAGY, APARHANT, APÁTFALVA, APOSTAG, ARKA, ARNÓT, ÁROKTÔ, ÁRPÁS, ÁRTÁND, ÁSOTTHALOM, ÁSVÁNYRÁRÓ, ASZALÓ, 7

6 Bevallom, elôször arra gondoltam, hogy engem is testületi tagnak kérnek fel. És nagyon meglepôdtem, amikor kiderült, hogy szóvivônek, háziasszonynak kellene lennem. El is bizonytalanodtam, hogy valóban képes vagyok-e erre a feladatra, aztán pár nap gondolkodás után igent mondtam kapcsán bizakodását fejezte ki, hogy a magyar értelmiség, az egyetemisták és tanáraik is pártpolitikától függetlenül tudnak majd beszélgetni a Magyarország elôtt álló lehetôségekrôl. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy Pozsgay Imre az ô személyes meghívására vesz részt a Testület munkájában, amelynek az egyik deklarált célja az, hogy pártállástól függetlenül részt vehessen mindenki beleszólhasson a Magyarország és a saját jövôjének alakulásába, és részesévé váljon a nemzeti konzultációnak. Megjegyezte, hogy sokan vannak ma Magyarországon, akik inkább hallgatnak Pozsgay Imrére, mint a Testület más tagjaira, így kifejezetten fontosnak tartja a más politikai családból érkezô politikus csatlakozását a kezdeményezéshez. Finta József építész részvételét illetôen kijelentette: új Budapestre is szükség van, és ennek megalkotása jelentôs részben építészi feladat. Hozzátette, hogy a fôvárosban is számos fórum, és levelezési akció indul majd arról, hogy hogyan tehetjük otthonosabbá Budapestet. Terveik szerint már a következô héten nyilvánosságot lát a Budapest megújítását célzó kezdeményezésük. Hozzátette: a Testület kéthetente ülésezik majd, és ezekre a munkaebédekre rendszeresen elôadókat is meghívnak. Magyarország eddigi legnagyobb interaktív vállalkozása Budapest, április 28. Mindenkit megkérdezünk A következô hetekben megkezdôdô felmérés során a minden magyar háztartásba eljuttatott kérdôíveken a civil testület néhány fontos témában kérdezi meg az embereket arról, hogy milyen jövôt képzelnek el a magyar állampolgárok maguknak, családjuknak lakóhelyüknek és hazánknak. A Nemzeti Konzultációs Testület a hat pontból álló kérdôívre adott válaszokat, a faluparlamentek és a fôvárosi fórumok tapasztalatait egy könyvben fogja összefoglalni annak érdekében, hogy megismerhetôvé váljon: mit gondolnak az emberek, "hogyan tovább", hogyan lehet újraegyesíteni Magyarországot. A kitöltött íveket postán vagy személyesen a május közepén megnyíló Nemzeti Konzultációs Irodában vagy a kihelyezett standokon és a mobil irodákon keresztül lehet eljuttatni a Testülethez, illetve a szintén május közepére elkészülô honlapon is kitölthetô lesz a kérdôív. Magyarországnak közös célokra van ma szüksége Kudlik Júlia, a Testület szóvivôje elmondta: a kérdôívek segítségével kíván változtatni azon a helyzeten, hogy az emberek úgy érzik, a közélet nem értük van, nincsen módjuk beleszólni az ország jövôjének alakulásába. Kudlik Júlia bemutatta a sajtó munkatársainak a kérdôívet, amelynek elsô ötven példányát rögtön kézbe is vehették a megjelentek. Beszámolt arról, hogy a Testület tagjaival folytatott megbeszéléseken kristályosodott ki, mi a mai Magyarország legmeghatározóbb problémája: ezt egy mondatban úgy lehet 8 Engedjék meg, hogy kifejezzem, megtiszteltetésnek veszem, hogy szót kaphatok. Érezhetem, hogy számításba vettek, hogy igenis vártak és örülnek érkeztemnek. Furcsa érzés ez, szokatlan is a mai világban. K. Béla, autószerelô Zalaszentgróf BALATONFÜRED, BALATONFÛZFÔ, BALATONGYÖRÖK, BALATONKENESE, BALATONKERESZTÚR, BALATONLELLE, BALATONMAGYARÓD, BALATONMÁRIAFÜRDÔ, BALATONSZABADI, BALATONSZEMES, BALATONSZEPEZD, BALATONSZÔLÔS, BALATONUDVARI, BALATONÚJLAK, BALATONVILÁGOS, BALKÁNY, BALLÓSZÖG, BANA, BÁND, BÁNK, BÁR, BARACS, BARACSKA, BARCS, BÁRSONYOS, BÁTA, BÁTASZÉK, BÁTMONOSTOR, BÁTONYTERENYE, 9

7 Ott, az Országház folyosóján, érezhettük, hogy itt a pillanat, valóban elindul a Nemzeti Konzultáció. Pár perc, és az újságírók segítségével mindenki megismeri a kérdôívet. Pár óra, és mindenki arra gondol, vajon mikor dobják be hozzá a konzultációs levelet. összefoglalni, hogy "Magyarország ma egy közös cél nélküli ország". Egységes Magyarországot szeretnénk Ezt a helyzetet orvosolni kell, hogy Magyarország ismét olyan ország lehessen, ahol az embereknek közös céljaik vannak. Így lehetne a mai széthúzó Magyarországból egy egységes Magyarországot létrehozni szögezte le. Nem meggyôzni szeretnénk az embereket arról, hogy melyek lehetnek az országot egyesíteni képes közös célok, hanem meg szeretnénk ôket kérdezni arról, hogy mit gondolnak néhány fontos kérdésrôl. Az eddigi legnagyobb akció A Nemzeti Konzultáció az eddigi legnagyobb kérdôíves akció Magyarországon! A 4 millió háztartásba eljuttatott kérdôívhez 100 tonnányi (5 kamionnyi) papírt, 3 tonna festéket használtak fel a nyomdában, a kísérôlevélhez 50 tonnányi papír kellett. Az elkészült kérdôíveket 9 faluban több mint 400 ember borítékolta, csomagolta, amelyhez 800 kg postásgumit használtak fel. 14 kilogrammnyi elkészült kérdôíves csomagot szállítottak a megyeszékhelyekre, ahonnan önkéntesek juttatták el a háztartásokba a kitöltendô kérdôíveket. Konzultációs Központ a Madách Téren május 18-án megnyílt a Nemzeti Konzultáció Központja, amelyet Kudlik Júlia a Nemzeti Konzultációs Testület szóvivôje, a Központ háziaszszonya mutatott be a sajtó képviselôinek. A Madách tér 3. szám alatti központba hétfôtôl- péntekig reggel 10 órától este 18 óráig várják mindazokat, akik beszélgetni szeretnének a közélet dolgairól, konzultálni szeretnének a Testület tagjaival, vagy szeretnék leadni a konzultációs kérdôívet. "emberközi élet" biztonságát. Ennek érdekében a Nemzeti Konzultáció segítségével küzdenének a széthullás, a bizalmatlanság, a képmutatás és az álértékek ellen - mondta. Az iroda feladatát abban látja - tette hozzá -, hogy hajlékot biztosítson egymás megértéséhez, "hogy a bizalom hajléka lehessen és a mindennapi sorsok által felvetett kérdésekre választ adhasson". Hangsúlyozta: nem a pártpolitika, vagy egyes intézmények szolgálatában, hanem életünk jövôbeni minôsége érdekében teszik dolgukat a Testület és az iroda munkatársai, önkéntes segítôi. Pozsgay Imre a Konzultációs Testület tagja, reményét fejezte ki, hogy minél többen válaszolnak majd a kérdésekre, hiszen "saját gondjaikra, problémáikra fognak ráismerni". Hangsúlyozta: a problémák nem oszthatók bal- és jobboldalra, az emberek közös megoldást keresnek, és ehhez van szükség a politikára és a politikusokra. Az emberközeli élet megteremtése a cél Iván László orvos-gerontológus a Testület tajga kifejtette, hogy a Testület hivatását abban látja, hogy a mindennapi emberektôl kapott információkkal a mai Magyarország gondjain, zavarain kíván enyhíteni, és szeretnék megerôsíteni az 10 Örülök, hogy leírhatom valakinek, mit gondolok, bár elôre leszögezem, hogy amit írok, nem biztos, hogy tetszeni fog, ugyanis az ország értem semmi érezhetôt nem tett P. Ottó, Jánosháza BATTONYA, BÁTYA, BÉKÉS, BÉKÉSCSABA, BÉKÉSSÁMSON, BÉKÉSSZENTANDRÁS, BEKÖLCE, BELED, BÉLMEGYER, BÉNYE, BERCEL, BERENTE, BERETTYÓÚJFALU, BERHIDA, BERZENCE, BEZENYE, BIATORBÁGY, BICSKE, BIHARKERESZTES, BIHARNAGYBAJOM, BIRI, BOBA, BOCSKA, BOCSKAIKERT, BODAJK, BODONY, BODORFA, BODROGKISFALUD, BÓDVASZILAS, BOGÁD, BOLDOG, BÓLY, BONYHÁD BORDÁNY, BOROTA, BORSFA, BORSODIVÁNKA, 11

8 Minden kérdést, és minden képet megfontoltunk a kérdôíven, hiszen ez a leporelló-szerû papíros adta a Nemzeti Konzultáció lelkét, alapját. Ezzel a levéllel találkozott késôbb sokmillió magyar szerte az országban. Ezt a kérdéssort böngészte a tanárnô, és a bolti eladó, a kismama, és a szobafestô. Így a felelôsség is nagy volt, hiszen egyszerre mindenkihez kellett szólni. Történetek a Konzultációból Gizi néni Budapesti nyugdíjas A minap olvastam a Kudlik Júliával egy interjút valamelyik színes újságban. Én ismertem már Julikát régebb óta, de olvasva az interjút, kedvet kaptam, hogy személyesen is elmondjam a gondolataimat. Elsôsorban az idôsebbek dolgairól szeretnék beszélgetni vele. Arról, hogy ez a világ túlzsúfolt és barátságtalan lett nekünk, idôsebbeknek. Nem magam miatt szeretném elmondani a meglátásaimat, hanem az unokáim miatt. Hiszen utánunk jönnek a fiatalok, és valahol el kell mondani a tapasztalatainkat, hogy ha akarnak, az unokáink tanulhassanak belôle. Szeretném elmondani, hogy nem volt egyszerû megtalálnom önöket. A tudakozó is csak nehezen mondta meg a telefonszámukat. Összességében pozitív a véleményem a munkájukról. Kevés helyen jártam, ahol ilyen udvariasan fogadták volna az egyszerû embert. Jártam én már a nagy pártoknál is, de most érzem elôször, hogy tényleg odafigyelnek a mondandómra, és ennek örülök. Nem panaszkodni jönnek az emberek Péntek délelôtt Pozsgay Imre tartott fogadóórát a Nemzeti Konzultációs Központban. A Madách tér 3. elôtt már reggel kis csoport gyûlt össze, hogy beszélgethessenek a politikus-egyetemi tanárral. Délelôtt tíztôl délután egy óráig folyamatosan érkeztek az emberek, újságírók, és fotósok. "Meglepett, hogy az emberek nem panaszkodni jönnek a Konzultációs Központba, hanem konkrét tervekkel, ötletekkel, és javaslatokkal" - mondta el Pozsgay Imre a fogadóóra után. "Sokféle ember fordult meg ma nálam. Jött például egy tatabányai munkás, aki azért utazott ide a Madách térre, hogy elmondhassa az ötleteit. Tizenöt éve elôször érezte azt, hogy valóban kíváncsiak arra, mit gondol a közéletrôl." Sok javaslat, és terv érkezett az egészségüggyel, az ipari innovációval és energiagazdálkodással kapcsolatban is. Hasznosan telt a mai fogadóóra sok ötlet, terv, gondolat került a Konzultációs Testülethez. "Ez nagy felelôsséggel jár, hiszen mindegyiket tanulmányoznunk kell, hogy az év végére feldolgozhassuk ôket" - tette hozzá Pozsgay Imre. László Dél-Budáról Édesapámtól hallottam a konzultációról, és a barátaimmal is beszélgettünk arról, hogy egyszer be kellene nézni. Mi nem kaptunk kérdôívet, úgyhogy most viszek a családnak. És ha már itt vagyok, legalább elmondom a véleményem egy- két politikai dologban is. Szerintem azért jó kezdeményezés a konzultáció, mert tükröt tart az ország elé. Segít abban, hogy a döntéshozók az átlagos emberek szavai segítségével jobban megértsék az ország gondjait. Mostanában elég zûrzavaros a politikai helyzet. Kevés a hiteles ember, és néha nem is lehet már megmondani, hogy ki, milyen oldalon áll és mit is képvisel valójában. Itt a Nemzeti Konzultációban szerintem viszont mindenki által ismert embereknek lehet elmondani a gondolatainkat azoknak, akiket szakmai körben környezetük is nagyra becsül, és ettôl lesz hiteles ez az egész. A közös kérdésekre közösen találunk válaszokat A mai napon is sok érdekes dologgal kerestek meg az emberek. Építészeti, városrendezési kérdéseken túl elôfordultak gazdasági, alkotmányos vagy éppen az állampolgársággal kapcsolatos javaslatok is - mondta el Finta József építész, a Nemzeti Konzul- 12 A politika nem a kis emberrôl szól. Szerintem a közélet legnagyobb problémája, hogy a politikusok hitelüket vesztették és nem a közügyeket szolgálják M. Lajos, közös képviselô, Ajka BORSODNÁDASD, BORSODSZIRÁK, BÔ, BÔCS, BÖLCSKE, BÖRZÖNCE, BÔSÁRKÁNY, BUCSU, BUDAJENÔ, BUDAKALÁSZ, BUDAKESZI, BUDAÖRS, BUDAPEST, BUGAC, BUGACPUSZTAHÁZA, BUGYI, BUJ, BÜKKARANYOS, BÜKKSZENTKERESZT, CEGLÉD, CEGLÉDBERCEL, CELLDÖMÖLK, CERED, CIBAKHÁZA, CIKÓ, CSABACSÛD, CSABDI, CSÁKBERÉNY, CSÁKVÁR, CSANÁDAPÁCA, CSANÁDPALOTA, CSARNÓTA, CSÁVOLY, CSEHIMINDSZENT, CSEMÔ, CSENGER, CSENGÔD, 13

9 Minden apróságnak tûnô részletet alaposan megtárgyaltunk. Fontosak voltak a színek, az embléma kiválasztása. A professzorok a kérdéseket szedték ízekre. Megbeszéltük, hogy pontosan milyen kérdéseket érdemes feltenni, és késôbb hogyan lehet majd azokat feldolgozni. tációs Testület tagja fogadóóráját követôen. Úgy látom, az emberek fontosnak tartják, hogy beszámoljanak lakókörnyezetük alakulásáról és ezen keresztül ötleteikrôl, gondolataikról, problémáikról. Természetesen vannak gyakorta felmerülô kérdések, ilyen a parkolás a köztisztaság és az épített értékek megóvása. Nagyon fontosan tartom, hogy ezeket a kérdéseket nem csupán felvetik az emberek, hanem egybôl megoldási javaslatokkal is élnek. Sôt, miközben várakoznak a Konzultációs Központban, egymással is megvitatják ezeket a gondolatokat. Így nekem nincs más dolgom, mint összegezni ezeket. Ma a nagyvárosok, és így Budapest legnagyobb problémája az, hogy nem mûködik bennük a közösségi gondolkodás. Azt gondolom, hogy ezekkel a beszélgetésekkel pont az együtt gondolkodást, a közös kérdésekre való közös válaszadást tudjuk elôsegíteni. Márta néni Könyvesbolti eladó Sok ember azt gondolja, hogy fölösleges a véleménye, és nem számít az, amit gondol. Ezt onnan tudom, hogy egy könyvesboltban dolgozom, így én is naponta találkozok és konzultálok az emberekkel. Látom, hogy nincs egy olyan hely, ahol egy jót beszélgethetnének, ahol elmondhatnák örömüket, bánatukat. Akit tudok, és is meghallgatok, és érzem mennyire fontos ez. Ezért örültem, amikor megláttam a televíziós hirdetésben, hogy létezik a Nemzeti Konzultációs Központ, ahová bárki bejöhet. Most a Kudlik Júlia fogadóórájára jelentkeztem be. Szeretném elmondani, hogy én mit tapasztalok, mi foglalkoztatja az embereket. És persze szeretnék tanácsot is kérni pár dologban, hiszen valahol hasonló dolgot végzünk. A nap végére én nagyon el szoktam fáradni a sok beszélgetéstôl. Azonban az hajt elôre, azért nyitom ki a boltot minden reggel örömmel, mert az emberek a beszélgetések után megköszönik, hogy meghallgattam ôket, és megkérdezik, jöhetnek e máskor is. 14 Pénzadományom elküldésével tesztelni szándékoztam az Önök válaszkészségét, s a kérdôívet csak most, miután megköszönték adományomat, ezen levél mellékleteként küldöm el címükre és bátorkodom néhány közéleti vonatkozású gondolatomat részletesebben is kifejteni, mivel erre Önök a kérdôívben is biztattak. Z. Imréné Panni néni, könyvtáros, Szeged CSEPREG, CSERÉPFALU, CSERKESZÔLÔ, CSERSZEGTOMAJ, CSERTÔ, CSESZNEK, CSETÉNY, CSIKÓSTÔTTÔS, CSOBÁNKA, CSÓKAKÔ, CSONGRÁD, CSOPAK, CSÓR, CSORNA, CSORVÁS, CSÖMÖR, CSÔSZ, CSURGÓ, CSURGÓNAGYMARTON, DABAS, DÁG, DÁNY, DÁVOD, DEBRECEN, DECS, DÉG, DEMECSER, DEMJÉN, DERECSKE, DESZK, DÉVAVÁNYA, DIÓSD, DIÓSJENÔ, DIÓSKÁL, DOBA, DOMBIRATOS, DOMBÓVÁR, DOMONY, DOMOSZLÓ, DORMÁND, DOROG, 15

10 Amikor a kérdéseken törtük a fejünket, még nem sejtettük, hogy ez mekkora vállalkozás. Több millió levelet kinyomtatni, hajtogatni, borítékolni hatalmas munka. Ezúton is köszönet mindenkinek, aki részt vett ebben a munkában. Köszönet azoknak, akik kétkezi munkájukkal segítették a Nemzeti Konzultációt. A nyeremény Budapest, június 6. Kudlik Júlia és Reviczky Gábor a Nemzeti Konzultációs Központ elôtt bemutatta a nemzeti konzultációs kérdôívhez kapcsolódó díjakat. A fôdíj - VW Polo - mellett értékes utakat és más ajándékokat nyerhetnek azok, akik kitöltve visszaküldik a nemzeti konzultációs kérdôívet. Kudlik Júlia elmondta, hogy a Nemzeti Konzultációs Testület ezekkel az ajándékokkal szeretne köszönetet mondani azoknak az embereknek, akik idôt, energiát fordítanak arra, hogy kitöltik és visszaküldik a kérdôívet, hozzájárulva szûkebb és tágabb környezetük jövôjének formálásához. A kérdôíveket július 30-ig lehet visszaküldeni, és azok között, akik ezt megteszik szeptember 10-én - közjegyzô jelenlétében - értékes ajándékok kerülnek kisorsolásra. A Nemzeti Konzultációs Testület szóvivôje kiemelte, hogy az ajándékok után járó közterheket a Nemzeti Konzultációért Alapítvány vállalja magára. Reviczky Gábor a kérdôívhez tartozó ajándékokat ismertette. A díjakat önkéntes adományozók ajánlották fel. A kérdôív visszaküldôi többek között 6 db, 2 személyre szóló értékes üdülést is nyerhetnek. A hévízi Danubius Thermal Hotel Aquában, a Danubius Hotel Szovátában Szovátafürdôn, a Bio-Sport Hotel Lôvérben Sopronban, valamint a zempléni Telkibányán, az Ezüstfenyô "Hotel Gold" szállodában pihenhetnek a szerencsés nyertesek. Olaszországi kirándulást is nyerhet 12 család, ôk Bibione és Velence környékének látnivalóival ismerkedhetnek majd Obendorfer Árpád jóvoltából. Az akció keretében jelentôs ajándékokat és könyvcsomagokat is kisorsolnak. A 2,5 millió forintot érô fôdíj egy Volkswagen Polo, amelyet a Csermely és társa cég adományozott az Alapítványnak. 16 Új választási rendszerre van szükség. A tisztességes az lenne, ha mindenkinek egyénileg kellene megmérettetnie magát, és nem lennének listák. Az sem igazságos, hogy csak a népszavazásoknál van 25%-os érvényesség, a parlamenti szavazásoknál nincs. Az Igazságügyi Minisztériumban válaszra sem méltattak H. István, Budapestrôl DOROGHÁZA, DÖBÖRHEGY, DÖBRÖKÖZ, DÖMÖS, DÖMSÖD, DUDAR, DUNAALMÁS, DUNABOGDÁNY, DUNAEGYHÁZA, DUNAFÖLDVÁR, DUNAHARASZTI, DUNAKESZI, DUNAKILITI, DUNAPATAJ, DUNASZEG, DUNASZEKCSÔ, DUNASZENTGYÖRGY, DUNASZIGET, DUNAÚJVÁROS, DUNAVARSÁNY, DUNAVECSE, DUSNOK, EBES, ÉCS, ECSÉD, EDELÉNY, EDVE, EGER, EGERBOCS, EGERLÖVÔ, EGERSZALÓK, EGERSZÓLÁT, EGERVÁR, EGYED, 17

11 Sok idôt töltöttünk ezekben a hetekben azzal, hogy berendezzük a Konzultáció otthonát: a Madách téri központot. Az önkéntesekkel találtuk ki, hogy milyen színûek legyenek a falak, hogy hol beszélgessünk az érdeklôdôkkel, hogy milyen színû vázák kerüljenek az asztalra. Országos körúton a Nemzeti Konzultáció június 17. Négy nemzeti konzultációs busz kezdte meg egyhónapos országjárását, amelynek során közel 700 településre látogattak el. Az elsô helyszínen, Zsámbékon, Kulik Júlia és Orbán Viktor arra kérte az embereket, töltsék ki a kérdôíveket és mondják el, milyen Magyarországot szeretnének. 696 településre jutnak el a konzultációs buszok A Konzultációs országjárás elsô állomásán Kudlik Júlia mellett a Testület két további tagja, a pedagógus Hoffmann Rózsa és Náray-Szabó Gábor professzor is részt vett. A Testület tagjai a konzultációs ívek kitöltésére kérték a Szent István téren összegyûlt több száz környékbelit, és - amellett, hogy természetesen meghallgatták a hozzájuk fordulókat - beszámoltak az akció eddigi eredményeirôl is. Kudlik Júlia elmondta, hogy a napokban sok százezer háztartásba juttatják el a konzultációs kérdôívet, amelyet már most több mint ember töltött ki elmondva véleményét a közállapotokról interneten vagy levélben. Hozzátette: a budapesti Madách téri irodát eddig több mint hétszázan keresték fel a testületi tagok fogadóóráin. Szükségünk van közös célokra Orbán Viktor rögtönzött beszédében aláhúzta: nem meggyôzni szeretnék az embereket, hanem meghallgatni, mivel úgy látják, hogy az embereket elôször is megérteni volna szükséges ahhoz, hogy megfogalmazhassuk a nemzet közös céljait. "Most arról szól a közélet, hogy mikor melyik pártnak van igaza" mondta. Van is néhány ötletem arra nézvést, hogyan kellene az elrontott dolgokat kijavítani, és hogyan kellene a mostani pártkormány helyett egy igazi nemzeti kormányt alakítani annak érdekében, hogy rendbe hozhassuk azt, amit még rendbe lehet hozni" jelentette ki, hozzátéve, hogy ezúttal azért érkezett Zsámbékra, hogy segítséget kérjen a Nemzeti Konzultáció sikeressé válásához. Mint mondta, fontos, hogy a következô kormány nemzeti kormány legyen, és tapasztalt emberekbôl álljon, "de még ennél is fontosabb, hogy a magyar embereknek újra közös céljaik legyenek", ami egymás meghallgatása, a fontos dolgok megbeszélése nélkül nem lehetséges. 18 Idén márciusban kénytelen voltam megválni harminc alkalmazottamtól, mert nem bírjuk a versenyt az olcsó kínai árúval. A kormánynak elég lenne a meglévô minôségvédelmi szabályokat betartatni és sûrûbben ellenôrizni ahhoz, hogy az olcsó és rosszminôségû dömpingáruk miatt nem menjenek csôdbe a vállalkozók. E. Zsuzsanna vállalkozó, Szombathely EGYEK, EGYHÁZASFALU, EGYHÁZASRÁDÓC, ELEK, ELLEND, EMÔD, ENCS, ENYING, EPLÉNY, EPÖL, ERCSI, ÉRD, ÉRDLIGET, ERDÔBÉNYE, ERDÔKERTES, ERDÔTELEK, ÉRSEKCSANÁD, ÉRSEKVADKERT, ESZTÁR, ESZTEREGNYE, ESZTERGOM, ESZTERGOM-KERTVÁROS, ETYEK, FÁBIÁNSEBESTYÉN, FADD, FAJSZ, FARMOS, FEGYVERNEK, FEHÉRGYARMAT, FEHÉRVÁRCSURGÓ, FELCSÚT, FELGYÔ, FELSÔDOBSZA, FELSÔLAJOS, FELSÔÖRS, FELSÔPÁHOK, FELSÔPAKONY, 19

12 Mindenki munkáját dicsérte, amikor a nyilvánosság számára bemutattuk a Központot és kinyitottuk a kapukat. Sokan mondták, hogy jó ide bejönni, hogy milyen kellemes ez a hely a belváros közepén. Ez jelentette az igazi elismerést azok számára, akik nap mint nap azon dolgoztak, hogy reggel kilenckor nyitva legyenek a kapuk, és friss virág legyen a vázákban. A Konzultációt Önök mûködtették A közéletben csak olyan akciók válhatnak sikeressé, amelyekhez a kultúra, a tudomány és a politika mellett a gazdasági élet szereplôi is erkölcsi, szellemi és anyagi támogatást nyújtanak, mondta Pakucs János, a Nemzeti Konzultációért Alapítvány elnöke. A magyar demokrácia történetében eddig egyedülálló vállalkozás a Konzultációs Testület amely az önkéntesek elhivatott munkája mellett a támogatók adományának köszönhetôen válhatott egyre ismertebbé és sikeresebbé. A Nemzeti Konzultációt kiemelten támogatók adományukkal nem csupán a mûködést biztosították, hanem távlatokat adó keretet nyújtottak egy önfinanszírozó országos mozgalom kibontakozásához. A Nemzeti Konzultációs Testület munkáját, az akció lebonyolítását a Nemzeti Konzultációért Alapítvány szervezte illetve segítette. A kuratórium felügyelte a támogatásokból befolyt összegek felhasználását. A Nemzeti Konzultációért Alapítvány kuratóriuma: Dr. Pakucs János, Dr. Freund Tamás, Frischmann Gábor, Dr. Hardy F. Gábor Kindert Judit, A felügyelô bizottság elnöke Asztalosné Zupcsán Erika, Tagjai Dr. Botos Balázs, Dr. Weinzierl Tamás Egyedülálló a konzultáció mint önfinanszírozó civil társadalmi akció. Az Alapítvány nem közpénzekbôl, hanem közadományokból biztosították a program teljes lebonyolítását. A konzultációt több mint 20 ezer magánszemély támogatta pénzzel. Az egyéni adományokon túl nagy hangsúlyt fektettek kiemelt támogatók meggyôzésére, akikbôl megalakították a Nemzeti Konzultáció Támogatói Körét. Pártalapítványok közül csak a Polgári Magyarországért Alapítvány méltatta válaszra megkeresésüket. A képviselôk közül mindössze ketten válaszoltak az Alapítványnak. Minden adományozónknak ezúton is köszöni az Alapítvány, hogy támogatását és biztatását adta a Nemzeti Konzultáció ügyéhez, ahhoz a párbeszédhez, amely eszmeiségében a nemzet jövôjét, gyakorlatában az emberek mindennapjait törekedett megérteni és méltóképpen alakítani. 20 Jó lenne, ha a Konzultáció nem csak egy Alapítvány lenne, hanem állami szerv, hogy a kormány az önkormányzatok, meg a minisztériumok mûködésével kapcsolatban lehessen hol véleményt, panaszt, és ötleteket megfogalmazni, hogy hogyan lehetne jobban csinálni. K. Borbála, Pécs FELSÔRAJK, FELSÔSZENTIVÁN, FELSÔTÁRKÁNY, FELSÔZSOLCA, FERENCSZÁLLÁS, FERTÔHOMOK, FERTÔRÁKOS, FERTÔSZENTMIKLÓS, FOKTÔ, FONYÓD, FORRÁSKÚT, FORRÓ, FÓT, FÖLDEÁK, FÖLDES, FÜLE, FÜLÖPHÁZA, FÜLÖPJAKAB, FÜZESABONY, FÛZFÔGYÁRTELEP, GALGAHÉVÍZ, GALGAMÁCSA, GARA,GÁRDONY, GÁVAVENCSELLÔ, GÉDERLAK, GELLÉNHÁZA, GELSE, GENCSAPÁTI, GÉRCE, GERENDÁS, GERJEN, GIC, GOMBA, GÖD, GÖDÖLLÔ, 21

13 Megdöbbentô volt az ôszinteség és a nyíltság, amivel az emberek felénk fordultak. Volt, aki ötleteket, és volt, aki a családi gondjait hozta el. A mi dolgunk annyi volt, hogy figyeljünk, hallgassunk. Volt, aki az unokái képével jött, és volt, aki hajnalban kelt azért, hogy a beszélgetés után még idôben visszautazhasson a falujába. A kérdôív elemzése A kérdôívet kitöltôk társadalmi-demográfiai összetétele életkor szerint A válaszadók körében valamivel magasabb volt a nôk aránya (56%), mint a teljes lakosságon belül. A kérdôívet kitöltôk 35%-a 60 év feletti (felnôtt lakosságon belüli arányuk 28%). A lakossági aránnyal megközelítôleg azonos a közöttiek részaránya. A válaszolók 32%-a 40 év alatti, ezen korosztály teljes lakosságon belüli részaránya 37%. a lakóhely településmérete és területi elhelyezkedése szerint A válaszadók 18%-a volt budapesti, 20%-a megyei jogú város lakója, 31% egyéb városban lakik, 31% pedig községi lakos. A településtípus szerinti megoszlás gyakorlatilag megegyezik a teljes felnôtt lakosságéval. Hasonlóan jól illeszkedik a régió szerinti megoszlás is az országos arányokhoz. a legmagasabb iskolai végzettség szerint A válaszadók 15%-a rendelkezik legfeljebb 8 osztállyal, 18% végzett szakmunkásképzôt, 38% érettségizett, 29% pedig felsôfokú végzettséggel rendelkezik. A válaszok alapján a diplomások részaránya magasabb, az alacsony végzettségûeké alacsonyabb a népességen belüli arányuknál. aktivitás szerint A válaszadók 42%-a nyugdíjas, míg teljes munkaidôben alkalmazottként dolgozik a megkérdezettek 38%-a. Ezek az értékek nem haladják meg jelentôs mértékben a lakosságon belüli arányokat. A kérdôív egyes kérdéseire adott válaszok eredményei A kérdésekre két kivételtôl eltekintve legfeljebb három választ lehetett adni, s mindenütt lehetôség nyílt a saját szavakkal történô válaszadásra is. A saját szavas válaszokra általánosságban jellemzô, hogy magas volt az adott kérdés esetében nem releváns válaszok aránya, tehát ahol a válaszadó csak egy felületet keresett, hogy saját helyzetét, családja problémáit ismertesse, illetve olyan választ adjon, amely valójában egy másik kérdés esetében lett volna adekvát. A válaszok statisztikai feldolgozásánál csak az adott kérdésre legalább kis mértékben vonatkozó válaszokat vettük figyelembe. Az elôre megadott válaszoknál néhány esetben elôfordult, hogy háromnál több választ is bejelölt a válaszadó, ezeket az információveszteség elkerülése érdekében szintén figyelembe vettünk, tehát a válaszarányok ismertetésénél ezek a válaszok is szerepelnek. A válaszadók egynegyede használta az elôre megadott válaszlehetôségeken túl a saját szavas válaszmezôt is. Az egyes kérdésekre adott válaszok Mit tett értünk az ország? E kérdés esetében fordult elô leggyakrabban, hogy a kérdezettek egyetlen válaszlehetôséget sem jelöltek be. Ez a válaszhiány amint azt sokan oda is írták a szöveges részhez úgy is értelmezhetô, hogy a válaszadó szerint nem tett érte semmit az ország, ezért ez a kategória a semmit címkével szerepel az ábrán. Szintén e kérdés esetében volt a legalacsonyabb a válaszadókra jutó áltagos válaszszám, azaz itt használták ki a legkevésbé a rendelkezésre álló három válaszlehetôséget. A leggyakoribb válaszok a 13. havi nyugdíj, a családtámogatás és a tanulás támogatása, ezzel szemben alig említették a közüzemi és hiteltartozások rendezését, az egészségügyi ellátás javítását, vagy a vállal- 22 Ma azokat a dolgozókat is el lehet bocsátani, akik betegállományban vannak a kisgyermekük mellett. Szerintem ez felháborító! Jobban kellene védeni azokat az anyákat, akik a gyermeknevelés mellett dolgoznak is. B. Andrea budapesti óvónô GÖNC, GÖNYÛ, GÖRCSÖNY, GULÁCS, GYÁL, GYENESDIÁS, GYERMELY, GYOMAENDRÔD, GYÓRÓ, GYÖMÖRE, GYÖMRÔ, GYÖNGYÖS, GYÖNGYÖSSOLYMOS, GYÔR, GYÔRASSZONYFA, GYÔRLADAMÉR, GYÔRSÁG, GYÔRSZEMERE, GYÔRSZENTIVÁN, GYÔRÚJBARÁT, GYÔRÚJFALU, GYÔRZÁMOLY, GYULA, GYÚRÓ, HAJDÚBÖSZÖRMÉNY, HAJDÚDOROG, HAJDÚHADHÁZ, HAJDÚNÁNÁS, HAJDÚSZOBOSZLÓ, HAJDÚSZOVÁT, 23

14 Nem mindenki értett egyet azzal, hogy a beérkezett felajánlásokból azokat, amelyeket a Konzultáció nem tud felhasználni, ajándékozzuk tovább azoknak, akik kitöltik a kérdôívet. Ezen az ötleten sokat tanakodtunk a testületi üléseken. Ám egy idô után nyilvánvalóvá vált, hogy az autóval, a nyaralásokkal és utazásokkal a Testület valóban nem tud mit kezdeni. kozók és a gazdák támogatását. Az egyes demográfiai csoportok említéseit vizsgálva arra lehetünk figyelmesek, hogy azokat a kérdéseket említették az átlagosnál nagyobb arányban az egyes csoportok, amelyek státuszukból következôen erôteljesebben éreztették hatásukat körükben. Az elsô kérdés esetében jól különválnak az életkori csoportok az általuk érzékelt juttatás, támogatás szerint. A 30 évnél fiatalabbak az átlagosnál jóval magasabb arányban (kb. 50%) jelölték be a tanulás támogatását, a évesek a családtámogatást (51%), a 60 év felettiek pedig a 13. havi nyugdíj bevezetését (67%). Nem életkor-függô a gazdák és a vállalkozók támogatásának, az egészségügy javításának, és az adósságok rendezésének említettsége, sem talán meglepô módon az otthonteremtésé. A bérek emelését valamivel átlagon felüli arányban említették a év közöttiek (33%). A válaszadók neme alapján két kérdés esetében mutatkozik eltérés: a hölgyek nagyobb arányban említették a tizenharmadik havi nyugdíj bevezetését, mivel az idôsebb válaszadók körében több a hölgy, a férfiak pedig szintén nagyobb arányú érintettségük okán a gazdák támogatását. A legmagasabb iskolai végzettség alapján nem mutatkozik jelentôs eltérés a válaszokban, a legnagyobb különbséget a tanulás támogatásában tapasztalni, amelyet a végzettség emelkedésével párhuzamosan egyre többen említenek. A bérek emelését nagyobb arányban jelölték be az aktívak a teljes munkaidôben, a részmunkaidôben ill. az alkalmilag dolgozók, mint a többi csoport. A 13. havi nyugdíjat a nyugdíjasok érzékelték leginkább, az otthonteremtés támogatását és a családtámogatást a kismamák emelték ki, a gazdák és a vállalkozók támogatását az alkalmi munkából élôk, a tanulás támogatását a tanulók, míg a legnagyobb arányban az alkalmi munkások és a munkanélküliek válaszoltak úgy, hogy értük semmit nem tett az ország. A budapestiek a legelégedetlenebbek, azaz az ô esetükben a legmagasabb azok aránya, akik szerint az ország semmit sem tett értük (20%). Az esetek többségében a településméret szerinti ranglétra egy fordított említési sorrendet is mutat, azaz a kisebb településen élôk nagyobb arányban mondták a legtöbb felkínált lehetôségre, hogy azt valóban megtette értük az ország. Ez különösen az amúgy meglehetôsen ritkán bejelölt egész- 24 Az uniós fejlesztési pénzek egyáltalán nem jutnak el vidékre. Nem épülnek új utak, hidak, csatornák. Hová lesz az a temérdek pénz? A kormányt miért nem lehet ellenôrizni, elszámoltatni, hogy hová költi a bejövô pénzeket? B. Istvánné Kati néni, Baja HAJÓS, HALÁSZI, HALÁSZTELEK, HARKA, HARKAKÖTÖNY, HARKÁNY, HARSÁNY, HARTA, HATVAN, HÉDERVÁR, HEGYESHALOM, HEGYFALU, HEGYKÔ, HEGYMAGAS, HEJÔBÁBA, HEJÔPAPI, HERCEGHALOM, HEREND, HERNÁDSZURDOK, HEVESVEZEKÉNY, HÉVÍZ, HIDAS, HIDEGSÉG, HIMOD, HODÁSZ, HÓDMEZÔVÁSÁRHELY, HOSSZÚHETÉNY, HOSSZÚPÁLYI, HÔGYÉSZ, HUNYA, IBRÁNY, IGAL, IKLAD, ILK, INÁRCS, IPOLYSZÖG, 25

15 Amikor összeírtuk, magunk is meglepôdtünk azon, hogy hányféle, és milyen sokszínû tárgyi felajánlás érkezett. És ezekbôl egyre csak több lett, ahogy meghirdettük az ajándékok kisorsolását. A sajtótájékoztató napján tízféle kisorsolható ajándékunk volt, s ebbôl az Összegzés Napjára 71 lett. ségügyi ellátás javítására igaz, amelyet a községekben élôk háromszor akkora arányban jelöltek meg, mint a budapestiek. Egyetlen olyan válaszlehetôség volt, amit a városlakók egyértelmûen magasabb arányban említettek: az oktatás támogatása. A regionális eltérések nem jelentôsek, bár érdemes megemlíteni, hogy az Alföldön nagyobb arányban említették az egészségügy helyzetének javítását, míg másutt, Észak- és Közép-Magyarországon igen kicsi a bejelölési aránya a gazdák támogatásának. Leggyakoribb saját szavas válaszok Semmit. Elôzô kormány mindent. Mostani kormány semmit Árvíz után segítségnyújtás Széchenyi-terv Milleniumi rendezvények Nemzeti öntudat emelése Nemzeti Színház, Esztergomi híd Lakókörnyezet javítása Szabad hitélet Történelmi egyházak támogatása, kivéve mai kormány Kárpótlás (föld) Többpártrendszer, Világútlevél, Szabad véleménynyilvánítás Szellemi élet felszabadítása Politikai üldözöttek kárpótlása Tanácsi lakás megvásárlása Vállalkozások lehetôsége Munkahelyteremtés Munkahelyek védelme Minimálbér Adókedvezmények Mozgáskorlátozottak járadéka Ingyenes tankönyv Szabad tanulás A válaszadók egyharmada nem csupán nem jelölt be semmit, hanem oda is írta, hogy értük semmit sem tett az ország. A második leggyakoribb válasz különbséget tesz a jelenlegi és az elôzô kormány közt, illetve gyakran a jobb- és a baloldali kormányok közt. E különbségtétel iránya minden esetben azonos: felsorolják az elôzô kormány alatt született pozitív intézkedéseket. Sokan említették a nemzeti összefogás, öntudat erôsítését (ide soroltuk a máshová még nehezebben tehetô árvízi segítségnyújtást is). A harmadik nagy kategóriának a rendszerváltás vívmányai címet lehetne adni, s ide soroltunk a többpártrendszer bevezetésétôl a kárpótláson keresztül a véleménynyilvánítás szabadságáig minden olyan említést, amely a szocializmusból való átmenettel vált lehetôvé. A további kategóriák: a munkahelyekhez kapcsolódó tettek, az egyházakkal, a hitélettel, az oktatással, a szociális ellátórendszerrel, az oktatással, valamint a lakókörnyezettel kapcsolatos vívmányok. Miben csalódtunk? Az elôzô kérdéshez képest jóval több válasz érkezett arra vonatkozóan, hogy az elmúlt 15 év során mi okozta a legtöbb csalódást a közéletben. E kérdésnél alig 1% volt azok aránya, akik semmilyen csalódást nem éltek át a rendszerváltás óta. Két olyan kategória volt, amelyet kiemelkedôen sokan említettek: az életszínvonal alakulása (tízbôl hat válaszadó megjelölte), valamint a politikusok teljesítménye, a közélet maga. Ennél a kérdésnél sokan odaírták, hogy kevésnek érzik a három válaszlehetôséget, s a válaszadók 3%-a nem is tartotta magát ehhez a korláthoz. Az életszínvonal alakulásában a legfiatalabbak csalódtak a legkisebb arányban, s hasonló a helyzet a munkahelyek védelme és a politikusok teljesítménye esetében is. Ezzel szemben épp ôk, valamint a legöregebbek csalódtak a legnagyobb arányban a határon túli magyarok támogatásában. A gyermekvállalás támogatását a év köztiek említették a leggyakrabban, míg a munkahelyek, a munkavállalók védelmét a nyugdíjkor elôtt állók, a 40 és 60 év közöttiek. Két esetben mutatkozik jelentôs eltérés a férfiak és a nôk között a tekintetben, hogy mekkora arányban jelölték be az egyes válaszlehetôségeket a csalódásoknál: mind az életszínvonal alaku- 26 Vezessenek be politikamentes heteket. Akkor ne lehessen politikai mûsorokat, vitákat közvetíteni, ne lehessen sajtótájékoztatókat, és tüntetéseket tartani. Ne ülésezzen a Parlament, és ne látogasson sehova a miniszterelnök. Egy kis nyugalom jó lenne már, mert az utóbbi idôben már semmi sem szent. T. László, Nagykanizsa IREGSZEMCSE, ISASZEG, ISTENMEZEJE, ISZKASZENTGYÖRGY, ISZTIMÉR, IVÁN, IVÁNCSA, IZSÁK, IZSÓFALVA, JAKABSZÁLLÁS, JÁKÓ, JÁNOSHALMA, JÁNOSHÁZA, JÁNOSHIDA, JÁNOSSOMORJA, JÁSZALSÓSZENTGYÖRGY, JÁSZAPÁTI, JÁSZÁROKSZÁLLÁS, JÁSZBERÉNY, JÁSZDÓZSA, JÁSZJÁKÓHALMA, JÁSZKARAJENÔ, JÁSZKISÉR, JÁSZLADÁNY, JÁSZSZENTANDRÁS, JOBAHÁZA, JUTA, KABA, KACORLAK, KÁCS, KACSÓTA, KADARKÚT, KAJÁRPÉC, 27

16 Már kimondani is furcsa volt, hogy az ország 700 településére fogunk ellátogatni, hogy házhoz vigyük a Nemzeti Konzultációt. Ám akkor még senki sem tudta igazán, hogy a valóságban mit is jelent majd ez. Nem sejtettük, hogy jó két hónapig a felmatricázott busz lesz az otthonunk, és naponta négy-öt településre fogunk ellátogatni, hogy elbeszélgessünk az ott lakókkal. lásában, mind a gyermekvállalás támogatásában nagyobb mértékben csalódtak a válaszadó hölgyek, mint a férfiak. Az alacsonyabb végzettségûek az összes válaszadóhoz képest nagyobb arányban jelölték be az egészségügyi és szociális ellátást, a legmagasabb végzettségûek ezzel szemben a határon túli magyarok támogatását, és a magyar vállalkozók, termékek védelmét emelik ki. Az utóbbiak esetében ez a két leggyakoribb csalódásforrás, de az egyetemi diplomával rendelkezôk körében a politikusok teljesítményében való csalódás vezet. A munkavállalók érdekeinek védelmében és a szociális ellátásban nagy arányban csalódtak az alkalmi munkavállalók, a gyermekvállalás támogatásában a kismamák, a határon túliak támogatásában pedig a részmunkaidôben dolgozók és a nyugdíjasok. Az életszínvonal romlását a vidéki városokban élôk említik az átlagosnál nagyobb arányban, a határon túliak, valamint a kultúra támogatásában a budapestiek csalódtak a legnagyobb mértékben, ugyanakkor nem volt egyetlen felkínált válaszlehetôség sem, amelyet a községekben élôk egyértelmûen a többieknél nagyobb arányban említettek volna. jóval több saját szavas válasz érkezett, mint a Mit tett értünk az ország? esetében. A kategorizálás is nehezebb feladat volt, s végül 19 csoportot alakítottunk ki, melyek közül nem egy önmagában álló egyetlen választ tartalmaz. A leggyakoribb válasz a mindenben, emellett az elmaradt rendszerváltást, az elôzô rendszer felelôseinek számonkérését hiányolják sokan, és az erkölcsi-értékrendi változás is sok csalódás forrása. Sok említést tartalmaz a nemzettudat-határon túli magyarok helyzete kategóriája, a szocialista kormányok hatalomra kerülése, valamint az anyagi életkörülmények, mint csalódások okozói. A regionális ellentétek nem jellemzôek a csalódások esetében, csupán a munkavállalók érdekeinek védelme esett eltérô megítélés alá: Nyugat-Dunántúlon jóval többen jelölték be ezt a választ, mint Közép- és Észak-Magyarországon. A csalódásokra vonatkozó kérdésre Leggyakoribb saját szavas válaszok: Mindenben A rendszerben A demokráciában A társadalomban A mezôgazdaság támogatásában A magyar ipar hanyatlásában A támogatási rendszerben A másság túlhangsúlyozásában A 13. havi nyugdíj késedelmes kifizetésében Árak- 28 Én kommunista voltam egész életemben és nem is leszek más. Nem szeretem a Fideszeseket. Azt viszont tényleg nem szabad hagyni, hogy tôkések kezére játszzák azt a MÁV-ot amit, én meg a magamfajta munkás emberek a saját kezünkkel építettünk fel az országnak. Feri bácsi (78-éves), KAKASD, KÁL, KALLÓSD, KÁLLÓSEMJÉN, KALOCSA, KÁLOZ, KÁPOLNÁSNYÉK, KAPOLY, KAPOSFÔ, KAPOSFÜRED, KAPOSMÉRÔ, KAPOSÚJLAK, KAPOSVÁR, KAPOSSZEKCSÔ, KAPUVÁR, KARÁD, KARANCSALJA, KARANCSBERÉNY, KARANCSLAPUJTÔ, KARCAG, KARDOSKÚT, KARMACS, KARTAL, KASZAPER, KÁVA, KAZÁR, KAZINCBARCIKA, KECEL, KECSKEMÉT, KEMENESMAGASI, KENDERES, KENGYEL, KERECSEND, KEREKEGYHÁZA, KEREPES, KERTA, 29

17 Szívszaggató, felemelô, izgalmas és tanulságos történetekkel találkoztunk minden nap, minden órában az ország számos pontján. Hatalmas energiát adott mindnyájunknak, hogy mindenhol szeretettel vártak minket, és ôszintén beszéltek velünk az emberek. Mindegy volt, hogy ki milyen színû, jár-e templomba, vagy sem. Ilyenkor összegyılt a település apraja, nagyja, és mindenki elmondta, mit is gondol Magyarországról, mit is gondol az életünkrôl. Érdekes módon a legidôsebbekben él a legkevésbé nosztalgia a múlt rendszer iránt, bár az életkori különbségek nem jelentôsek e kérdésnél. A férfiak hajlabérek közötti különbségekben Elmaradt az elôzô rendszer felelôseinek felelôsségre vonása, továbbra is hatalmon vannak Elmaradt a rendszerváltás A rendszerváltásban A médiában A kultúra rombolásában A lelki amortizációban Az értékrendváltozásban Az erkölcsi hanyatlásban A korrupcióban A privatizációban A kárpótlásban Az összefogás hiányában A határon túli magyarok támogatásának hanyatlásában Kettôs állampolgárságról való szavazás eredménytelenségében A támogatási rendszerben A magyar értelmiségben A társadalombiztosítás és az egészségügy rendszerében A magyar érdekek védelmében A rossz minôségû külföldi termékekben A magyar termékek védelmében A gazdasági hanyatlásban A lassú fejlôdésben Az eladósodásban A külföldi tôke beáramlásában Az Európai Unióban A NATO-ban A kisgyermekes anyák állásvesztésében, A munkanélküliségben A magas adókban Az energia árának emelkedésében A társadalmi különbségek növekedésében A mezôgazdasági felvásárlási árakban A politikusokban, túlzott hatalmukban A politikai megosztottságban Az állampolgárok lenézésében Ígéretek nem teljesülésében A hadsereg leépítésében A hajléktalanok számának növekedésében, 94-es választási eredményekben A köztisztaságban A közbiztonságban, Kevés a pénz a drog- és betegségmegelôzésre A 2002-es választási eredményekben Megosztotta a válaszadókat az a kérdés, amely az 1990 elôtti és utáni helyzetet hasonlította össze az életminôség és az igazságosság alapján. A válaszadók több mint fele azt a lehetôséget választotta, hogy nem foglal egyértelmûen állást egyik vagy másik rendszer mellett, hanem mindkét rendszernek tulajdonít elônyt és hátrányt is. Ugyanakkor kb. minden ötödik válaszadó egyértelmûen az egyik vagy a másik rendszer mellett teszi le a voksát, mondván, hogy mindkét szempont alapján jobb az egyik a másiknál. Itt kell megjegyezni, hogy a válaszlehetôségek nem mindig ugyanarra vonatkoztak, hiszen az elôzô rendszert pozitívan feltüntetô elsô válaszlehetôségben nincs szó az igazságosságról, a másik kettôben viszont igen. A másik megjegyzés arra vonatkozik, hogy e kérdés esetében roppant magas volt a válaszhiány (25%), ami vagy a válaszok eme inadekvát voltának tulajdonítható, vagy annak, hogy egy felületes szemlélô könnyen átsiklott a kérdés fölött, mivel nem önálló számmal szerepelt a kérdôívben, hanem a 2. kérdés alkérdéseként. 30 Engem 91-ben rúgtak ki. 97-ben értem el a nyugdíjat. Ma a minimális nyugdíjat sem kapom meg. Eddig csak forintokat emelgettek, és ha nem állok sorba és könyörgök pénzért az önkormányzaton, akkor biztosan éhen halnék. Meg kellene becsülni azokat a munkásokat akiket a rendszerváltás tett tönkre. O. Gyula, Orosháza KESZÔHIDEGKÚT, KESZTHELY, KESZTÖLC, KESZÜ, KÉTEGYHÁZA, KÉTHELY, KÉTSOPRONY, KÉTÚJFALU, KIRÁLYEGYHÁZA, KIRÁLYHEGYES, KISAPOSTAG, KISBAJCS, KISBÁRKÁNY, KISBÉR, KISBERÉNY, KISBUCSA, KISDOROG, KISECSET, KISFALUD, KISFÜZES, KISGYÔR, KISHARSÁNY, KISKORPÁD, KISKÔRÖS, KISKUNFÉLEGYHÁZA, KISKUNHALAS, KISKUNLACHÁZA, KISKUNMAJSA, KISMAROS, KISOROSZI, KISSIKÁTOR, KISTARCSA, KISTELEK, KISTERENYE, 31

18 Az utazás elôtt nem hittem volna, hogy ennyien emlékeznek még rám, és ilyen sokan számon tartanak. Hatalmas élmény volt találkozni azokkal az emberekkel, akiknek a szobája sarkában minden este én köszöntem jó estét. Persze éreztem, és kiolvashattam az emberek szeretetét a sok levélbôl, amit kaptam, ám most személyesen találkoztam ezzel, amit nagyon megható volt átélni. mosabbak a köztes álláspont képviseletére, a nôk pedig a radikális elítélésre. Az iskolai végzettség erôsebb különbségeket mutat: az emelkedô végzettségi szinttel párhuzamosan csökken a múlt rendszert jobbnak vélôk aránya (az egyetemet végzettek körében alig akadt, aki az elôzô rendszert preferálta volna), és növekszik azoké, akik szerint akkoriban rosszabb és igazságtalanabb volt az élet, illetve akik elônyét és hátrányát is látták az elôzô rendszernek. Az alkalmi munkából élôk, a munkanélküliek, és meglepô módon a kismamák osztják a legnagyobb mértékben azt a véleményt, hogy a múlt rendszer jobb és igazságosabb volt, mint a mostani. A részmunkaidôben dolgozók és a nyugdíjasok vannak a legnagyobb arányban ezzel ellentétes véleményen. A szocializmus iránti nosztalgia a falvakban erôsebb, Budapesten gyengébb, igaz, a fôvárosban messze a leggyakoribb az a vélemény, hogy rossz is és jó is volt az elmúlt rendszerben. Két olyan régió van, ahol a múlt rendszert jobbnak és igazságosabbnak vélôk többen vannak, mint az azt mindenben elítélôk: Észak-Magyarország és Észak-Alföld. Ezzel szemben fordított a helyzet Nyugat- és Közép-Dunántúlon. Mitôl félünk? A csalódásokhoz hasonlóan sok félelemrôl számoltak be a visszaküldôk. Itt is csupán 1% volt azok aránya, akik egyetlen megadott kategóriát sem jelöltek be. Három olyan dolog van, amelytôl a válaszadók több mint fele fél: a munkanélküliségtôl, a napi megélhetési gondoktól, és a bizonytalan jövôtôl. Ez a három kategória gyakran fordult elô együtt, s feltételezhetôleg csak a három válaszlehetôség szabott korlátot annak, hogy konkrét témákhoz kötôdô félelmek (a falvak helyzete, gyermekvállalás, egészségügy, közbiztonság) nagyobb arányban kerüljenek megemlítésre. A munkahely elvesztésének félelme a éves korosztályt alkotó korcsoportok egyaránt háromnegyede részére valós félelem. A napi megélhetési gondok is e korosztályon belül kapták a legtöbb említést, bár e tekintetben a 18 év alattiak sem maradnak el jelentôsen. A bizonytalan jövô csak a legfiatalabb korosztály szemében tûnik jelentéktelen problémának, a nyugdíjas kor nehézségeit pedig értelemszerûen az 50 év felettiek jelölték meg a leggyakrabban. A nôk általában nagyobb arányban 32 Albérletben lakunk három éve a kedvesemmel. Sajnos esélyünk sincs arra, hogy saját lakásunk legyen, mert vidékiek vagyunk, és a szüleink nem milliomosok, így a Fészekrakót nem tudjuk igénybe venni. K. Júlia egyetemista, Szeged KISÚJSZÁLLÁS, KISVÁRDA, KISZOMBOR, KISSZÔLÔS, KOCS, KOCSORD, KÓKA, KOMÁDI, KOMÁROM, KOMLÓ, KOMPOLT, KONDOROS, KÓNY, KONYÁR, KÓPHÁZA, KORLÁT, KOSD, KÓSPALLAG, KOZÁRMISLENY, KÔKÚT, KÖRMEND, KÖRNYE, KÔRÖSHEGY, KÖRÖSLADÁNY, KÖRÖSTARCSA, KÖRÖSSZEGAPÁTI, KÔSZEG, KÔSZEGDOROSZLÓ, KÔTELEK, KÔVÁGÓÖRS, KÖVESKÁL, KULCS, KUNADACS, KUNÁGOTA, KUNBAJA, 33

19 Sok helyen pogácsával, gyümölccsel, ebéddel vártak minket. Ennek a fiatal önkéntesek örültek a leginkább, akik reggel nyolctól este tízig folyamatosan dolgoztak azon, hogy minden rendben történjen, hogy mindenhova eljuthassunk. számolnak be félelmekrôl, különösen igaz ez a munkahelyek elvesztésére és a megélhetési gondokra. A férfiak a bizonytalan jövôre és a közösség széthullására panaszkodnak jelentôsebb mértékben. A legalacsonyabb végzettségûek az ingyenes egészségügyi ellátás megszûnésétôl, a közbiztonság romlásától és a nyugdíjas kor nehézségeitôl félnek nagyobb arányban, míg a magasabb végzettségûek számára a bizonytalan jövô, a család, a közösség széthullása, a gyermekvállalás nehézségei a félelemforrások. A munkahely elvesztésétôl a munkanélküliek és a kismamák félnek leginkább, a mindennapi megélhetési gondoktól az alkalmi munkából élôk, a nyugdíjas kor nehézségeitôl maguk a nyugdíjasok, a gyermekvállalás nehézségeitôl a kismamák és a tanulók félnek átlag feletti mértékben. A lakóhely településtípusa alapján nincsenek jelentôs eltérések a félelem forrásait tekintve. A legnagyobb különbséget a közösségek, a család széthullásától való félelem mutatja: a Budapesten élôk jóval nagyobb arányban jelölték be ezt a választ, mint a községekben élôk. A megélhetési gondoktól való félelem kevésbé van jelen a Dunántúlon, mint az ország keleti felében. Ugyanakkor érdekes módon Nyugat-Dunántúlon fél a legtöbb válaszadó a munkanélküliségtôl. A falvak leszakadását Észak-Alföldön és Dél- Dunántúlon említették a legtöbben. A leggyakoribb saját szavas válaszok: Mindentôl A rend felbomlásától, a káosztól A terrortól, A bûnözés terjedésétôl, A széthúzástól A jelenlegi kormány újraválasztásától A külföldi uralomtól, A kommunistáktól A liberálisoktól, A Gyurcsány-kormánytól A népességcsökkenéstôl A nemzet eltûnésétôl, A hagyományos értékek elveszítésétôl A nyugdíj elértéktelenedésétôl A drogok elterjedésétôl Az oktatás romlásától, A fiatalok életesélyeinek romlásától, A félretájékoztatástól A médiától, A külföldiek földvásárlásától A magyar termékek kiszorításától Az alkalmatlan politikusoktól A korrupciótól Az értékváltozástól A hagyományos értékek elveszítésétôl Az alkalmatlan politikusoktól Az erkölcs romlásától Az eladósodástól A globalizációtól A gazdasági hanyatlástól Az inflációtól A történelmi egyházak hátrányainak növekedésétôl A pénzuralomtól A környezetszenynyezéstôl A földi élet pusztulásától Az otthonteremtés nehézségeitôl A választási csalásoktól, A saját szavas válaszok közül itt is a mindentôl válasz fordult elô leggyakrabban, a válaszok mintegy ötöde ezzel a tartalommal bírt. Akik részletezik is félelmeik forrását, azok legtöbben a baloldali, kommunista hatalmat említik, valamint az idegenektôl, legyen az az EU, a NATO, a kínaiak vagy az arabok. Emellett meglehetôsen sokan említették a fiatalokkal kapcsolatos veszélyeket, a manipulációt (média, választási csalás), és a magyarság hanyatlását. Mibe szeretnénk beleszólni? A válaszadóknak mindössze 4%-a nem tudott egyetlen olyan kategóriát sem megjelölni, amelyben nagyobb beleszólást igényelne. Ugyanakkor az is igaz, hogy a válaszolók átlagosan valamivel kevesebb kategóriát jelöltek meg e kérdésnél, mint a csalódások vagy a félelmek esetében (azaz valamivel ritkább volt, hogy valaki mindhárom válaszlehetôségét kihasználja). Három kategória említési gyakorisága emelkedik ki: a politikusok számonkérhetôsége, az intézményekkel kapcsolatos döntések (pl. iskolák, rendelôk bezárása), valamint a lakókörnyezet fejlesztésével kapcsolatos kérdések. Látható tehát, hogy a válaszolók inkább a saját személyes életüket 34 Az a legnagyobb baj, hogy a kis vállalkozókat olyan helyzetbe hozták, hogy tisztességesen már nem lehet mûködni. Ha az adókat és járulékokat, bérleti díjat és minden számlát pontosan teljesítenénk pont semmi nem maradna. Ezért mindenkinek ügyeskednie kell. Egyedül a multiknak kedvezôek a jelenlegi folyamatok. Á. Balázs, Kaposvár KUNFEHÉRTÓ, KUNHEGYES, KUNMADARAS, KUNPESZÉR, KUNSZÁLLÁS, KUNSZENTMÁRTON, KUNSZENTMIKLÓS, KUNSZIGET, KURD, KUTAS, KÜNGÖS, LÁBATLAN, LÁBOD, LAD, LADÁNYBENE, LAJOSKOMÁROM, LAJOSMIZSE, LAKITELEK, LEÁNYFALU, LEÁNYVÁR, LÉBÉNY, LEGYESBÉNYE, LENGYEL, LENGYELTÓTI, LEPSÉNY, LETENYE, LETKÉS, LITÉR, LÓCS, LOVASBERÉNY, LÔRINCI, LÖVÔ, LUKÁCSHÁZA, MADARAS, MADOCSA, MAGLÓD, MÁGOCS, 35

20 A végére persze összetegezôdtünk, hiszen több mint két hónapot dolgoztunk együtt a buszokban. Jó volt látni, hogy milyen tisztelettel és nyitottsággal szólítják meg az embereket. Milyen nagy odafigyeléssel hallgatják az ötleteiket és a panaszaikat. Mindezt önként, a nyári szünetbôl, nem kérve érte semmilyen anyagi juttatást. közvetlenül érintô ügyekbe történô beleszólásra tartanak igényt, ugyanakkor úgy tûnik, a politikusok teljesítménye szintén ebbe a kategóriába tartozik a legtöbbek számára. Az életkor alapján három sajátosság emelhetô ki a beleszólási vágy kapcsán, mindkettô a legfiatalabbakhoz köthetô: messze a legmagasabb arányban említették a 18 év alattiak az országos rendezvényekbe történô beleszólás jogát, ugyanakkor a többi korcsoporthoz képest ôk jóval kisebb arányban szeretnének beleszólni saját lakókörnyezetük fejlesztési döntéseibe, valamint az állami beruházások alakulásába. Emellett érdekesség, hogy a kiemelt külpolitikai kérdések a legfiatalabb és a legidôsebb korcsoportokat érdekli a leginkább. A nôk jóval nagyobb arányban szeretnének beleszólni egyes intézményekkel kapcsolatos döntésekbe, mint a férfiak, és a lakókörnyezet fejlesztése is jobban érdekli ôket, a férfiak nagyobb arányban említik a politikusok számonkérése. A diplomásokat az átlagosnál jobban érdeklik a külpolitikai kérdések, a szakmunkás végzettséggel rendelkezôket viszont a politikusok számon kérése. Az aktivitás szempontjából képzett csoportok közül csak a kismamákat és a tanulókat nem érdekli különösebben a politikusok számonkérése, elôbbieket az intézményekkel kapcsolatos döntések, utóbbiakat pedig a külpolitika és az állami beruházások alakulása érdekli az átlagnál jobban. A településméret alapján nem találni jelentôs különbségeket a beleszólási igény szintjében, a legnagyobb eltérés a kiemelt külpolitikai eseményekkel kapcsolatosan tapasztalható: a budapestiek kétszer akkora arányban érdeklôdnek ezek iránt, mint a községben élôk. Érdekesség, hogy épp a kistelepüléseken élôk említik az átlagosnál valamivel alacsonyabb arányban a lakókörnyezettel kapcsolatos döntésekbe történô beleszólást. Regionális különbségeket gyakorlatilag nem találtunk a beleszólási igény mentén, a legjelentôsebb eltérést a nyugatdunántúli régió produkált, ahol a többi régióhoz képest alacsonyabb azok aránya, akik igénylik a lakókörnyezet fejlesztésével kapcsolatos döntésekbe történô beleszólást. A leggyakoribb saját szavas válaszok: Mindenbe A közéletbe Nem beleszólást, jobb politikusokat A parlament 36 Egyszerûen semmi nem mûködik jól ebben az országban. Nem mûködik jól az egészségügy, a rendôrség, az önkormányzatok, az oktatás, a tömegközlekedés. Semmi olyat nem tudok mondani, ami az elmúlt idôszakban javult volna meg. B. Gyöngyi néni budapesti nyugdíjas MAGOSLIGET, MAGYARALMÁS, MAGYARBÁNHEGYES, MAGYARBÓLY, MAGYARMECSKE, MAGYARNÁDALJA, MAGYARPOLÁNY, MAGYARSZÉK, MAJOSHÁZA, MAKÓ, MÁLYINKA, MÁNDOK, MÁNY, MARCALI, MÁRIAKÁLNOK, MARKOTABÖDÖGE, MÁROKPAPI, MAROSLELE, MÁRTÉLY, MARTFÛ, MARTONVÁSÁR, MÁTÉSZALKA, MÁTRADERECSKE, MÁTRAFÜRED, MÁTRANOVÁK, MÁTRASZÔLÔS, MÁTRATERENYE, MÁTRAVEREBÉLY, 37

21 Már az utazás elsô heteiben jól kirajzolódott, hogy a legnagyobb baj az országban mindenhol a munkanélküliség. Ebbôl adódik a legtöbb gond, ebbôl következik a legtöbb keserûség. Az emberek, ha tehetnék, elsôre ezen változtatnának. stílusába A parlament létszámába Szûnjön meg a mentelmi jog, a titkosítás A politikusok fizetésébe, visszahívhatóságába Kormányzati ügyekbe Az oktatáspolitikába Az Országgyûlés elszámoltatásába A pártok támogatásába A korrupció felszámolásába A honvédelmi politika újragondolásába Civil kezdeményezések felkarolásába A kulturális örökség védelmébe A környezetvédelembe Az energiapolitikába A privatizációba Az állami költségvetésbe A törvényhozásba Európai uniós döntésekbe, A jogrendszerbe Stratégiai szolgáltatásokba, A köztársasági elnök megválasztásába, A nyugdíjba Az egyházak támogatásába Az áremelkedés visszaszorításába Adók, díjak mértékébe Az életkörülmények javításába Gyermekeink jövôjét meghatározó kérdésekbe A történelemoktatásba Az ifjúság hazafias nevelésébe A médiába A munkavállalói érdekvédelembe A magyar érdekek védelmébe A határon túli magyarok helyzetébe Vállalkozások védelmébe (csak magyarok építsenek),az úthálózat fejlesztésébe A lakótelepi házak felújításába A bürokrácia csökkentésébe A honvédelmi képzésbe A falufejlesztésbe A gazdák sorsának rendezésébe A vidéki fizetések emelésébe A jövedelemkülönbségek csökkentésébe A helyi ügyekbe Az önkormányzati döntésekbe, A saját szavas válaszok ismét tág spektrumát fogták át azoknak a területeknek, amelyeken beleszólást szeretnének gyakorolni válaszadóink. A leggyakoribb említést az a kategória kapta, amely valamilyen módon a politikusokra, a politikára irányul. Nem az intézményrendszeren van a hangsúly, sokkal inkább maguknak a politikusoknak a tevékenységén. Ugyan önálló kategóriaként szerepel, de akár ide is kerülhettek volna az olyan válaszok, hogy nem nagyobb beleszólásra, hanem jobb politikusokra volna szükség. Sokan említettek makrogazdasági, kormányzati területeket, illetve az ifjúsággal kapcsolatos kérdéseket. Min változtassunk? Változtatásra szóló javaslat közel annyi érkezett, ahány félelmet összességében megjelöltek a válaszadók. Ez esetben nincs olyan kategória, amelyet kiugróan sokan említettek volna, de itt is igaz, hogy igen alacsony azok aránya, akik egyetlen egy olyan témát sem jelöltek meg, amelyben a megítélésük szerint változtatásra volna szükség. A leggyakoribb említések az életszínvonalat meghatározó tényezôkre vonatkoznak: az áremelkedésre és az adóterhekre. Emellett nem meglepô módon hiszen a leggyakoribb félelem, mint láttuk, a munkahely elveszítésével kapcsolatos a munkahelyek állami védelmének igénye kapta a harmadik legtöbb említést. Érdekesség, hogy a nyugdíj vásárlóértékének növelését viszonylag kevesen jelölték meg, ehhez képest a két privatizációval kapcsolatos kategória is több említést kapott. A legidôsebbek körében a legerôsebb az igény a privatizáció különösen a kórház-privatizáció leállítására, valamint természetesen a nyugdíjak vásárlóerejének növelésére. A korral párhuzamosan emelkedik a gyógyszer- és energiaárak inflációt követô emelkedésének igénye. Az adóterhek csökkentését az aktív korúak, ezen belül is a év közöttiek szorgalmazzák leginkább, a munkahelyek állami védelmét pedig a legfiatalabb munkavállalók (18-29 évesek). A két legritkábban említett választ, az autópályák koncesszióba adásának tilalmát, valamint az EU-s támogatások garantált kifizetését a 18 év alatti korosztály jelölte meg kiemelkedôen magas arányban. A nôk jóval gyakrabban erôsítenék a munkahelyek állami védelmét, mint a férfiak, s bár kisebb az eltérés, de szintén nagyobb arányban említették a kórház-privatizációt, az áremelést és a nyugdíj értékének növelését is. Ezzel szemben egy olyan válaszlehetôség sem akadt, ame- 38 A vasutat készítik elô a privatizációra. Leépítik, szétverik, hogy a zsíros falatokat olcsón némi kenôpénz fejében- valami külföldi vállalat kezére lehessen játszani. Semmilyen garancia nincs arra, hogy bármi jobban mûködne, ha külföldiek irányítják. Tud nekem olyan állami vállalatot mondani, amit eladtak, és attól jobb lett az embereknek? O. Tamás, Kömlô MÁZA, MECSEKNÁDASD, MEDGYESEGYHÁZA, MÉLYKÚT, MENDE, MÉRK, MERNYE, MERSEVÁT, MEZÔBERÉNY, MEZÔCSÁT, MEZÔHEGYES, MEZÔHÉK, MEZÔKOVÁCSHÁZA, MEZÔKÖVESD, MEZÔNAGYMIHÁLY, MEZÔNYÁRÁD, MEZÔPETERD, MEZÔSZILAS, MEZÔTÚR, MIHÁLD, MIHÁLYI, MIKEPÉRCS, MIKÓFALVA, MIKÓHÁZA, MINDSZENT, MISKE, MISKOLC, MOCSA, MOGYORÓD, MOGYORÓSBÁNYA, MOHA, MOHÁCS, MOHORA, MOLNÁRI, MONOR, 39

22 A konzultáció vége felé számokban is nyilvánvalóvá vált, amit addig csak sejtettem. A Nemzeti Konzultációban résztvevôk legnagyobb hányada nô: leány, asszony. Ez érdekes, fontos tanulság volt, ami a konzultáció nélkül nem lett volna ilyen szembetûnô. lyen a férfiak jóval nagyobb arányban módosítanának, mint a nôk. A legalacsonyabb végzettséggel bírók erôsítenék a leginkább a munkahelyek állami védelmét, növelnék a nyugdíjak vásárlóerejét, gátolnák meg a kórházak eladását, és tiltanák meg az inflációt meghaladó gyógyszer- és energiaáremelést. A legmagasabb végzettségûek inkább az otthonteremtést erôsítenék az átlagosnál nagyobb arányban, valamint csökkentenék az adóterheket, és ôk említették az életkori csoportok közül leggyakrabban bár még mindig meglehetôsen alacsony arányban az autópálya-koncesszió megtiltását is. Az aktivitás alapján képzett csoportok között az adóterhek megítélésében van a legnagyobb eltérés: míg az aktív dolgozók 60-80%-a bejelölte ezt a választ, addig a nyugdíjasok esetében csak alig több mint 30% tette ugyanezt. Ez utóbbi csoport számára kiemelkedôen fontos a nyugdíjak vásárlóerejének növelése és az áremelkedések kontrollja, emellett a kórház privatizációt is több mint a felük megjelölte. A többi településtípuson élôkhöz képest valamivel nagyobb arányban említették az áremelkedések ellenôrzését a falvakban élôk, de a településméret szerinti eltérések nem tekinthetôk jelentôsnek. A munkahelyek védelmét leginkább a Nyugat-Dunántúlon erôsítenék meg államilag, ott kiemelkedôen sokan jelölték be ezt a választ. A többi válaszkategória nem mutat jelentôs regionális különbségeket, talán a legnagyobb hasonló eltérést az észak-magyarországiak mutatják, akik az átlagosnál kisebb arányban állítanák le a privatizációt. A visszaküldôk sokféle saját válasszal gazdagították az elôre megadott válaszlehetôségeket. Megint csak a leggyakoribb válasz az volt, hogy mindent meg kell változtatni. Emellett az általunk létrehozott kategóriák közül az említés gyakorisága alapján kiemelkednek az életszínvonallal kapcsolatos javaslatok, valamint a politikusokra és a fiatalokkal kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó javaslatok. Érdekesség, hogy a korrupció mindegyik kérdésnél megjelent, itt is összevonva más, a rendteremtésre vonatkozó javaslattal meglehetôsen gyakran felmerült. Leggyakoribb saját szavas válaszok: Mindenen A közszereplôk felelôsségre vonhatatlanságán A múlt rendszer kiszolgálóinak politikai szerepén, elszámoltathatóságán A politikusok hiteltelenségén A képviselôk számán A választási törvényen 40 Én sajnálom, hogy oda jutottunk, hogy a fiatalok munkája nem kell senkinek. A szomszédom unokája is azért vándorolt ki Németországba, mert itthon nem vették fel dolgozni sehova. Kint meg a kétszeresét kapja meg, mint Magyarországon kapná. Hát ez nagyon elkeserítô B. Lászlóné, Tiszavasvári MONORIERDÔ, MÓR, MÓRICGÁT, MÓRICHIDA, MOSDÓS, MOSONMAGYARÓVÁR, MOSONSZENTMIKLÓS, MURAKERESZTÚR, MURASZEMENYE, NADAP, NÁDASDLADÁNY, NÁDUDVAR, NÁGOCS, NAGYACSÁD, NAGYATÁD, NAGYBARACSKA, NAGYCENK, NAGYDOROG, NAGYECSED, NAGYHALÁSZ, NAGYHARSÁNY, NAGYIGMÁND, NAGYIVÁN, NAGYKÁLLÓ, NAGYKANIZSA, NAGYKÁTA, NAGYKERESZTÚR, NAGYKÓNYI, NAGYKOVÁCSI, 41

23 A választási ígéretek be nem tartásán A média baloldali túlsúlyán A gyermeknevelô intézmények fejlesztésén, A fiatalok helyzetén Az oktatás, a kultúra másodvonalbeli szerepén Az otthonteremtés támogatásán A honvédelem helyzetén A munka becsületén A családtámogatás rendszerén Az erkölcsi nevelés háttérbe szorulásán Az egészségügy fejlesztésén Az ÁFA mértékén Az alacsony minimálbéren A nyugdíjasok megbecsülésén Az árak és bérek összhangján A szociális ellátás rendszerén a szociális támogatások felülvizsgálatán Az életszínvonalon A társasházak gazdálkodásának ellenôrzésén A nyugdíjszámításon Az üzemanyagárak növekedésén A munkahelyteremtésen A nemzeti érdekvédelem hanyatlásán A (kis)vállalkozások támogatásának csökkenésé A magyar termékek védelmének gyengülésén A mezôgazdaság állami támogatásának csökkenésén A civil szektor erôsítésén A K+F támogatásának csökkenésén A környezetvédelmen A társadalmi egyesületek támogatásának csökkenésén A falfirkákon A szemételtakarításon Az európai uniós támogatások kifizetésén A gyógyszeráremelésen A magyar pesszimizmuson A nemzeti öntudat hanyatlásán A korrupción A közbiztonságon A feketegazdaságon Az anyagias világképen A közömbösségen A Nyugat majmolásán Az állami szerepvállalás hanyatlásán Az adózási morálon Az összefogás, az együttmûködés hiányán Az út-és vasúthálózaton A bürokrácián A köztisztviselôk nagy számán, Az aránytalan közteherviselésen Az infláció mértékén A növekvô társadalmi különbségeken A közalkalmazottak, köztisztviselôk közötti bérkülönbségen A multik adókedvezményén Közös cél Az utolsó kérdés arra vonatkozott, hogy mit tart a megkérdezett a kormány legfontosabb feladatának. A válaszlehetôségek közül a legtöbb válaszadó a biztonságos élet megteremtése mellett tette le a voksát. Figyelemre méltó, hogy a két rendszert összehasonlító másik egy válaszlehetôséges kérdéshez képest itt jóval alacsonyabb a válaszhiány (az összes visszaküldô 4%-a). Mivel gyakorlatilag egyetlen kategóriába sorolódott az összes megkérdezett, nehéz bármilyen mögöttes magyarázó indokot keresni a kérdésre adott válaszok mögött. Mindazonáltal az életkor mégis csak alkalmas valamiféle különbségtételre, mivel a legfiatalabbak körében csupán 75% a biztonságos élet pártfogóinak aránya, 17% a nyitott társadalom, 8% pedig a modernizáció felgyorsítása mellett teszi le voksát. A legalacsonyabb végzettségûek körében relatíve nagy 42 A kisvárosok életét a mindennapi fennmaradás köti le teljes mértékben. Nincs pénz kultúrára, programok szervezésére arra, hogy ugyan olyan lehetôségei legyenek egy vidékinek, mint egy budapestinek. Létre kellene hozni egy olyan alapot amibôl a vidéki gyerekek esélyegyenlôségét támogatják. K. Józsefné három gyermek édesanyja (Nógrádból) NAGYKÔRÖS, NAGYKÖRÛ, NAGYLÓZS, NAGYMÁGOCS, NAGYMÁNYOK, NAGYMAROS, NAGYNYÁRÁD, NAGYOROSZI, NAGYRÁBÉ, NAGYRADA, NAGYRÁKOS, NAGYRÉCSE, NAGYRÉV, NAGYSÁP, NAGYSZÉNÁS, NAGYSZENTJÁNOS, NAGYTÁLYA, NAGYTARCSA, NAGYTÓTFALU, NAGYVÁZSONY, NAGYVELEG, NAGYVENYIM, NAK, NAPKOR, NÁRAI, NÉGYES, NEMESCSÓ, NEMESGÖRZSÖNY, NEMESNÁDUDVAR, NEMESVÁMOS, NEMESVID, NEMESVITA, 43

24 (6%) a modernizáció híveinek tábora, s hasonló a helyzet a tanulók körében is (5%). Kis eltérések mutatkoznak regionális szinten is. Bármely más háttérváltozó szerinti kategorizációt tekintünk, a válaszadók %-a választotta a biztonságos élet megteremtését közös célnak. A leggyakoribb saját szavas válaszok: Mindegyik Magyar nemzet felemelése Magyar öntudat, identitás Egészséges magyar nemzet Nemzeti érdekek Oktatás rendbe tétele Keresztény nemzeti parlament Magyar öntudat, identitás Volt kommunisták kizárása a hatalomból Magyar föld védelme Nemzeti megmaradás Elismert, virágzó Magyarország Legyen egy képzett középréteg Fiatalok komoly életre nevelése Erkölcsös életre nevelés Fiatalok támogatása Határon túliak segítése, Családszintû adóztatás Otthonteremtés Fôállású anyaság Falvak támogatása Összefogás egység Családtámogatás Rendteremtés Emberi kapcsolatok javítása Korrupció elleni küzdelem Médiaegyensúly Munka becsülete Privatizáció felülvizsgálata Nyugdíjak emelése Tiszta közélet Feketemunka megszûntetése Hagyományos erkölcsi értékek ôrzése Jólét, életszínvonal javítása Gyermekek nyomorának megszûntetése Bûnözés visszaszorítása Munka, becsület, biztonság, Minimálbér rendezése Környezetvédelem Kultúra támogatása Munkahelyteremtés Eladósodás csökkentése Vállalkozások támogatása Munkavállalók érdekvédelme Társadalmi igazságosság Tulajdon védelem, Állami szektor gazdaságosabb mûködtetése Állami szektorban létszámleépítés, Kettôs állampolgárság megadása, Felelôs politikusok, Bürokrácia csökkentése Kisebb parlament Tiszta Budapest, Közszereplôk több empátiája Politikusok felelôsségre vonása Magyar termékek támogatása Az egészségügy rendbetétele Ígéretek teljesítése A válaszadók 15%-a írt önálló javaslatot közös célra, ami alacsonyabb említésszám, mint az elôzô kérdés esetében, ám itt voltak a legváltozatosabbak a válaszok. A javaslatokból leginkább az derül ki, hogy a válaszadók többsége nehezen tud elvonatkoztatni saját mindennapi gondjaitól, rövid távú céljaitól s egy általános szintû közös célt megfogalmazni. A szerteágazó válaszokból nehéz közös kategóriákat képezni, az elemzésben meghatározott csoportok közül az említésszám alapján a magyarság, a nemzettudat megôrzése, a fiatalok helyzetének, különösen az oktatás színvonalának emelése, a rendteremtés, egyes hagyományos értékek megfelelô hangsúlya és a politikusok számonkérése kívánkozik elôre. Ugyanakkor itt is megjelennek a politikusokkal szembeni konkrét elvárások, a materiális életszínvonallal kapcsolatos várakozások, és itt találni a legtöbb vallási tartalommal bíró említést. Nemzeti Konzultáció A válaszadók 51%-a nyilatkozott úgy, hogy igényt tart a Nemzeti Konzultáció eredményeire, 24% szeretne részt venni más konzultációkban is, s 24% mondta, hogy szeretné támogatni a Nemzeti Konzultációt. Közel 18% konkrét összeget is megjelölt, amely 1 Ft-tól Ftig terjedt. A leggyakoribb összeg 1000 Ft volt, ezt kb. minden második adakozó említette Ft-nál többet 38% nevezett meg, 2000 Ft-nál többet pedig 21%. A válaszokban kimutatható összefüggések Az egyes kérdésekre adott válaszok ismertetésén és a szocio-demográfiai tényezôk ezen válaszokra gyakorolt hatásán túlmenôen az érdemi válaszok egymással mutatott összefüggései is megvizsgálhatók. Ez a gyakorlatban két dolgot jelent. Egyfelôl az egyes kér- 44 Az lenne jó, ha komolyan vennénk az idegenforgalmi adottságainkat. A gyógyvizeink a Balaton valamint a falusi túrizmus jelenthetné hazánk egyik húzóágazatát. Ez persze befektetést igényel. Központi fejlesztési programra lenne szükség, és az EU pénzek legnagyobb részét az infrastruktúra fejlesztése mellett erre kellene fordítani. T. Lajos, Budapest NEMESSZALÓK, NEMTI, NESZMÉLY, NÓGRÁD, NÓGRÁDSIPEK, NOSZVAJ, NOVAJIDRÁNY, NÔTINCS, NYÁRLÔRINC, NYÉKLÁDHÁZA, NYERGESÚJFALU, NYÍRADONY, NYÍRBÁTOR, NYÍRBÉLTEK, NYÍRBOGÁT, NYÍREGYHÁZA, NYÍRI, NYÍRKÁTA, NYÍRKÉRCS, NYÍRMADA, NYÍRMÁRTONFALVA, NYÍRMEGGYES, NYÍRTELEK, NYÚL, ÓCSA, ÓFEHÉRTÓ, OKÁNY, OKORÁG, OLASZ, OLASZFALU, OLD, ONGA, ORFÛ, ORGOVÁNY, ORMOSBÁNYA, OROSHÁZA, 45

25 désekre adható válaszlehetôségek együtt járásának gyakoriságát (pl. akik említették, hogy csalódtak az életszínvonal változásában, azok a többieknél nagyobb arányban csalódtak-e a kultúra támogatásában is), másfelôl pedig a különbözô kérdések közti összefüggéseket (pl. akik a bizonytalan jövôtôl félnek, azok az átlagosnál gyakrabban említették-e azt, hogy növelnék az otthonteremtés támogatását). Mivel a kérdések megválaszolása roppant sok összefüggés vizsgálatát jelenti, az alábbiakban csak a legfontosabb megállapításokra szorítkozunk, melyek alapjául korrelációs együtthatók segítségével vizsgált kétváltozós összefüggések szolgálnak. Fontos elôre bocsátani, hogy mivel a változók nem függetlenek egymástól hiszen minden esetben csak három választ lehetett bejelölni, egy válasz csökkentette a valószínûségét, hogy valaki egy adott másikat is megjelöl ezért a kapcsolatok többsége negatív irányú, azaz leginkább azt tudjuk megfigyelni, hogy mely válaszokat jelöltek be az átlagosnál ritkábban együtt. Szintén itt kell megjegyezni, hogy az összefüggések általában igen gyengék, azaz semmi esetre sem beszélhetünk erôs, determinisztikus kapcsolatokról. Mit tett értünk az ország? A leggyakrabban említett 13. havi nyugdíj az egészségügyi ellátással mutat az átlagosnál gyakoribb együttemlítést, ezzel szemben feltehetôleg az életkori sajátosságok miatt ritkábban jár együtt a családtámogatással és az otthonteremtés támogatásával. Ez utóbbi két válasz gyakran hangzik el együtt. Emellett két olyan válaszpár van, amelyet gyakran jelöltek be együtt a kérdôíveken: az egészségügy javítását a bérek emelésével, a vállalkozók támogatását pedig a gazdák támogatásával (bár mindkét válaszlehetôséget meglehetôsen kevesen választották). Szintén gyakori az otthon- teremtés és a tanulás támogatásának közös elôfordulása feltehetôleg szintén életkori okokra visszavezethetôen. Miben csalódtunk? A második kérdésre adott válaszok esetében egy blokk rajzolódik ki: a kultúra, a határon túli magyarok és a magyar vállalkozók, termékek támogatása, védelme amelyek mögött összességében a magyarság védelme áll az átlagosnál gyakrabban szerepel együtt bejelölve a visszaérkezett kérdôíveken. 46 Megfelelô védôfelszereléssel sok munkanélkülit lehetne parlagfû irtáson és gyom-mentesítésen alkalmazni. Ehhez csak egy szájmaszk és egy kasza kell. Pár év alatt a felére lehetne csökkenteni a parlagfûvel fertôzött területek nagyságát. Sz. Kálmánné, Budapest OROSZLÁNY, OSTFFYASSZONYFA, OSTOROS, ÓZD, ÔCSÉNY, ÔRBOTTYÁN, ÔRISZENTPÉTER, ÖRKÉNY, ÖRMÉNYKÚT, ÔRTILOS, ÖRVÉNYES, ÖTTEVÉNY, PACSA, PÁKA, PÁKOZD, PAKS, PÁLFA, PÁLMONOSTORA, PALOTABOZSOK, PANNONHALMA, PÁPA, PAPKESZI, PÁSZTÓ, PATAK, PÁTKA, PÁTY, PÉCEL, PÉCS, PÉR, PERBÁL, PERESZNYE, PERKÁTA, PERÔCSÉNY, PÉTERI, PÉTERVÁSÁRA, PÉTFÜRDÔ, PETÔFISZÁLLÁS, PETÔHÁZA, PILIS, PILISBOROSJENÔ, PILISCSABA, 47

26 Ugyanakkor ez a három válaszlehetôség gyakorlatilag minden mással viszonylagosan ritkán szerepel együtt megjelölve, különösen igaz ez az életszínvonalra. Tehát akik az életszínvonal változásában csalódtak, azok ritkábban panaszkodtak arra, hogy a magyarsággal, a magyarság védelmével kapcsolatosan éltek volna meg csalódást. Az életszínvonal emellett negatív összefüggést mutat a gyermekvállalás támogatásával is. A másik érdekes válaszlehetôség a politikusokkal kapcsolatos csalódottság. Ez a változó minden más válaszlehetôséggel negatív összefüggésben áll, ami azt mutatja, hogy nincs egyetlen olyan másik válasz sem, amelyet rendszeresen megjelöltek volna azok, akik a politikusokra panaszkodtak. És még egy árulkodó összefüggés: a többi korrelációhoz képest erôs negatív összefüggést találni a munkavállalók érdekeinek védelme, valamint a határon túli magyarok helyzetének javítása közt, azaz úgy tûnik, a két téma talán a határon túli magyarok magyar munkapiaci jelenléte miatt valamelyest ellentétes megítélés alá esik. egészségügy témája a nyugdíjasok problémájával kapcsolódik össze, azaz megítélése erôsen életkori meghatározottságú. A leggyakrabban említett félelemforrás, a munkanélküliség is mutat életkori jegyeket, hiszen az ezt megjelölôk viszonylag ritkábban aggódnak a nyugdíjas kor nehézségei vagy az egészségügyi ellátás ingyenességének megszûnése miatt. A családok széthullásától való félelem nem csupán a hagyományos közösségi létet féltôk körében merült fel nagyobb arányban, hanem a fiatalabbak közt is, mivel a gyermekvállalás nehézségei is gyakran szerepeltek egy lapon az elôbbi félelemmel. Mitôl félünk? A legszorosabb összefüggés a két tradicionális közösségtípusért, a családokért és a falvakért aggódó válasz között mutatkozik. Emellett a félelmeknél is megmutatkozik az, amit már a tetteknél tapasztalhattunk, nevezetesen hogy az A mindennapi megélhetési gondoktól való félelem nem jár különösebben gyakran együtt semelyik másik forrással, s inkább ritkábban említik az ezt megjelölôk a bûnözést és a családok széthullását. Szintén ellentétes irányú az összefüggés a bizonytalan jövôtôl való rettegés, valamint az idôsebbekhez köthetô 48 Mindig azt mondják, hogy az állam a rossz gazda No, de kérem, kik irányítják az államot? Pont azok mondják, hogy az állam rossz gazda, akik az államot irányítják? K. Béla, Nagykôrös PILISCSÉV, PILISMARÓT, PILISVÖRÖSVÁR, PILISSZENTIVÁN, PILISSZENTKERESZT, PINCEHELY, PINNYE, PITVAROS, POCSAJ, PÓCSMEGYER, PÓCSPETRI, POLGÁR, POMÁZ, PÖTRÉTE, PULA, PUSZTAMÉRGES, PUSZTASZABOLCS, PUSZTASZEMES, PUSZTASZENTGYÖRGY, PUSZTASZER, PUSZTAZÁMOR, PUTNOK, PÜSPÖKHATVAN, PÜSPÖKLADÁNY, PÜSPÖKMOLNÁRI, PÜSPÖKSZILÁGY, RÁBACSÉCSÉNY, RÁBAHIDVÉG, RÁBAPATONA, 49

27 két félelem a nyugdíjas kor nehézségei és az ingyenes egészségügy megszûnése között. Mibe szeretnénk beleszólni? A kevesebb válaszlehetôségnek is köszönhetô, hogy e kérdés esetében egyetlen jellemzôen pozitív összefüggés sem található a bejelölt válaszok között. A legerôsebb taszítás a területi jellegû ügyek két pólusa közt mutatkozik: a helyi, lakókörnyezettel kapcsolatos fejlesztési ügyek és a külpolitikai kérdések a vissza- érkezett íveken ritkán szerepeltek együttesen megjelölve. Hasonlóan negatív irányú, de gyengébb összefüggés van a helyi és az országos ügyek említése közt, azaz úgy tûnik, a lokális orientáció és az ennél szélesebb kitekintés, beleszólás igénye némileg ellentmond egymásnak. Min változtassunk? E kérdés tekintetében a legerôsebb pozitív összefüggést az otthonteremtési támogatás növelése és az adóterhek csökkentése mutatja, ami az adórendszeren keresztül történô családtámogatás 50 Nem szabadna hagyni, hogy a kisgyerekek sokat nézzék a televíziót. Nálunk a hétköznapokra ki is van húzva, és helyette olvasunk, meg játszunk. A gyerekek ettôl sokkal nyugodtabbak lettek. Ajánlom mindenkinek, hogy a hétköznapokra húzza ki a televíziót. J. Zsuzsanna, pécsi anyuka RÁCKERESZTÚR, RÁCKEVE, RÁD, RAKAMAZ, RÁKÓCZIFALVA, RÁKÓCZIÚJFALU, RAPOSKA, RECSK, RÉM, REMETESZÔLÔS, RÉPCELAK, RÉTSÁG, RÉVFÜLÖP, REZI, ROMHÁNY, RÓZSASZENTMÁRTON, RUZSA, SÁGVÁR, SAJÓBÁBONY, SAJÓPÜSPÖKI, SAJÓSZENTPÉTER, SAJÓSZÖGED, SAJTOSKÁL, SALGÓTARJÁN, SÁLY, SÁMSONHÁZA, SAND, SÁNDORFALVA, SÁP, SÁRÁND, SÁRBOGÁRD, SARKAD, SÁRKERESZTÚR, SÁROSPATAK, SÁRPILIS, SÁRRÉTUDVARI, 51

28 támogatottságát, a fiatal középrétegek igényeit tárja fel. A második legszorosabb együtt járást pedig némileg meglepô módon az EU-támogatások kormány által garantált kifizetése, valamint az autópályák koncesszióba adásának megtiltása mutatta. Ezzel szemben kifejezetten negatív a kapcsolat a kórházak privatizációjának tilalmát illetve az adóterhek csökkentését követelô válasz között, csakúgy, mint a gyógyszer- és energiaárak befagyasztása és a privatizáció leállítása közt. Az okokat feltehetôen az eltérô csoportérdekekben kereshetjük. A viszonylag erôs ellentétes irányú kapcsolatok közt találjuk még az adóterhek csökkentését és a privatizáció leállítását, a nyugdíjemelést és az adócsökkentést, valamint a gyógyszer- és energiaáremelést és az otthonteremtést. A kérdések közötti összefüggések Az egyes kérdésekre adott válaszok között összefüggéseket keresve megállapítható, hogy amennyiben egyáltalán kimutatható valamiféle összefüggés a két válasz között, akkor sem beszélhetünk erôs kapcsolatról. A Min változtassunk? kérdés válaszai gyakori kapcsolatot mutatnak mind a Miben csalódtunk?, mind pedig a Mitôl félünk? válaszaival. A hasonló tartalmú válaszok vonzzák egymást, így nem meglepô, hogy a munka világával kapcsolatos válaszok meglehetôsen gyakran fordulnak elô azonos kérdôíven mindegyik kérdés esetében (csalódott a munkavállalók védelmében, fél a munkanélküliségtôl és erôsítené a munkahelyek állami védelmét). Megfigyelhetô egy, a nyugdíjasok érdekeivel, problémáival kapcsolatos válaszcsoport (13. havi nyugdíjat értékeli, az egészségügyi ellátásban csalódott, a nyugdíjas kor nehézségeitôl és az ingyenes egészségügyi ellátás megszûnésétôl fél, és leginkább a nyugdíjak vásárlóerejét növelné). Kevésbé élesen, de kirajzolódik egy, a fiatal korosztályra jellemzô válaszcsokor is, ahová a gyermekvállalás támogatásában történô csalódás mellett a gyermekvállalás nehézségeitôl való félelem és az otthonteremtés támogatásának igénye tartozik. Hasonlóan halvány kontúrokkal, de megmutatkozik egy nemzeti értékekre orientáló válaszcsoport is, amelybe a kultúra támogatásában való csalódás, a család és a falu hanyatlásától való félelem, a külpolitikai kérdésekbe való beleszólás igénye, és a kórház-privati- 52 Miért ne lehetne visszaváltani a konzerves dobozokat, vagy mosószeres flakonokat. Mondjuk egy ideje már az üvegeket sem lehet nagyon visszaváltani. De ha ennek meglenne a módszere, és a bevásárló központokban valami kis pénzért visszavennék a fémet, az üveget meg a mûanyagot, a bevásárló központ is jól járna, és a szelektív hulladékgyûjtés is népszerûbb lehetne. P. Gábor, Siófok SÁRSZENTMIHÁLY, SARUD, SÁRVÁR, SÁSD, SÁTORALJAÚJHELY, SÉ, SEGESD, SELLYE, SELYP, SEREGÉLYES, SÉRSEKSZÔLÔS, SIKLÓS, SIMASÁG, SIMONTORNYA, SIÓAGÁRD, SIÓFOK, SIÓJUT, SITKE, SOLT, SOLTVADKERT, SOLYMÁR, SOM, SOMLÓSZÔLÔS, SOMOGYSÁMSON, SOMOGYSZIL, SOMOGYSZOB, SOMOGYVÁR, SOPONYA, SOPRON, SOPRONHORPÁCS, SOPRONKÖVESD, SOPRONNÉMETI, SÓSHARTYÁN, SÓSKÚT, SÓSTÓFÜRDÔ, SÓSTÓHEGY, 53

29 záció valamint az autópálya-koncesszió megakadályozása tartozik. E csoportok mellett akadnak olyan önálló összefüggések is, amelyek a válaszok tartalmából fakadóan magától értetôdôen mutatnak együtt járást. Ide tartozik az életszínvonallal szembeni csalódottság érzése és a mindennapi megélhetési gondoktól való félelem. A negatív összefüggések nem jellemzôek az egyes kérdések közötti kapcsolatokban, a legerôsebb ilyen ellentétességet az életszínvonallal kapcsolatos csalódottság, valamint a család széthullásától való félelem közt tapasztaltuk. Jelentésszerû szavak a Nemzeti Konzultációról Dr. Finta József akadémikus Kossuth díjas építész Több éve úgy érzem, hogy a társadalom egészét, de a polgárok öntudatosabb rétegét különösen az elmúlt évtizedeknél jóval hangsúlyozottabban kezdi érdekelni önnön életkörnyezetük, az ôt körülvevô un. épített világ megannyi problémája e világ MINÔSÉGE (javulása, vagy éppen pusztuló folyamatai). S mert 47 éve vagyok gyakorló építész, és e szakmagyakorlásnál némiképp átfogóbban, talán tudományosabban is próbálom megközelíteni az általam, terveim és házaim által (is) alakított emberi-, épített környezet problémáit, teszem fel önmagamnak is a kérdéseket (néha nagyon is kínzó önvizsgálattal) hogy jó felé halad e az ez épített környezet-alakítás, kellôen szolgáló és szolgáltató, humán habitusú-e. A nemzeti konzultációs beszélgetések meggyôztek arról, hogy nagyon sokunkat foglalkoztatnak ezek a kérdések. Volt persze valami furcsa, számomra szokatlan abban a helyzetben, ahogyan mint egy orvos vagy ügyvéd saját fogadószobájában ülök egy kis asztal elôtt, s számomra teljesen ismeretlen emberek ülnek oda hozzám s beszélni kezdenek a legnagyobb, legmegtisztelôbb ôszinteséggel arról, amivel kapcsolatban tôlem vártak választ, de legalább egyetértést és együttérzést, engem szemeltek ki barátnak, gyógyítónak, bizalmasnak erre a percre. Igen, a Nemzeti Konzultáció legszebb, leglenyûgözôbb része ez a BIZALOM volt, ez a hatalmas társadalmi párbeszéd, amely nagyon is egyedi emberi halmazából olykor egy válasszá, egy véleménnyé, egy akcióvá ért össze. Ez a BIZALOM, ill. a bizalom eme megnyilvánulása adta meg a 54 Javaslom a Választási Törvény módosítását. Aki egymást követô két választáson nem jelenik meg, azt töröljék a névjegyzékbôl. Ha késôbb meggondolná magát, és mégis szeretne részt venni a közös döntésekben, akkor azt kérelmezhesse az önkormányzatnál. Dr. I. Dénes miskolci tanár SÖPTE, SUMONY, SÜKÖSD, SÜLYSÁP, SÜMEG, SÜTTÔ, SZABADBATTYÁN, SZABADHIDVÉG, SZABADSZÁLLÁS, SZADA, SZAJK, SZAJOL, SZAKÁLY, SZÁKSZEND, SZALASZEND, SZALKSZENTMÁRTON, SZALONNA, SZANDA., SZANK, SZÁNTÓD, SZANY, SZÁPÁR, SZÁRFÖLD, SZARVAS, SZARVASKEND, SZATYMAZ, SZÁZHALOMBATTA, SZÉCSÉNY, SZEDERKÉNY, SZEDRES, SZEGED, SZEGHALOM, SZEGVÁR, SZÉKESFEHÉRVÁR, SZÉKKUTAS, SZEKSZÁRD, 55

30 HITELÉT az egész ÜGYNEK! E hirtelen jött, s hirtelen elmúlóelszóló kapcsolatokban volt valami lenyûgözô újdonság, a feszélytelenség csodája, az ismeretlen ismerôsség izgalma, az emberi megnyilatkozások megható ôszintesége. Még az egészen kis (néha már zavaróan kis és személyes) magánügyekben is ott lapultak valahol országos problémák. Egy kedves hölgy azért jött hozzám kérdéseivel mint egy lakóközösség megbízottja, hogy hogyan, milyen hitelbôl tatarozzák házukat, milyen pénzeket lehet ilyen célokra szerezni, s tudok e olyan kivitelezô céget, amely ezt a munkát biztonsággal és becsületesen el tudná végezni?! Ugye, hogy nem egyedi ügyrôl van szó! Szakmámból, építész-voltamból következôen is egyértelmû volt, hogy pillanatbarátaim zöme épp az épített környezet bajaival, problémáival, illetve ezzel kapcsolatos ötleteivel keresett meg, s kívánt párbeszédbe elegyedni velem. A konzultáció természetébôl következett, hogy igen sok beszélgetésünket meg kellett szakítsa az erre kiszabott idô (szégyelltem is néha magam e szakításokért) hiszen nem egyszer jöttek el hozzám olyanok, akik valóban budapesti vagy éppen országos léptékben látták igen egyedi és érdekes megközelítésben a környezeti problémákat, s azok lehetôségeit. A MIBE SZERETNÉNK BELESZÓLNI c. kérdéscsoport 58 %-ában a lakókörnyezetek, ill. azok fejlesztési problémái jelennek meg, egy ilyenfajta jövôkép (vagy e jövôkép hiányának) súlyos kérdôjelei. E kérdésekbôl kérdôjelekbôl egyértelmûen kirajzolódott, hogy Budapest és az ország (jómagam inkább ez utóbbit hangsúlyoznám), egyre inkább egy anyagi és erkölcsi szétesés mondjuk ki züllés állapotába kezd kerülni. A Fôváros egyre ellehetetlenülôbb gépjármû, tömegközlekedési és gyalogos struktúrájának mûködésképtelensége, vagy az ezzel kapcsolatos napi gondok és jövôképhiány párosa nem egy beszélgetésünk tárgya volt. A városból elköltözô százezrek becsapása az úgynevezett zöldterületi lakóparkokkal, amelyek az agglomeráció táji-környezeti szétrombolásával együtt Pest sugárirányú közlekedését is egyre lehetetlenebb állapotba hozzák, s amely lakóparkok az infrastrukturális-kommunális ellátás legalacsonyabb szintjéig sem jutnak el, folyamatos ide-oda utazásokra kényszerítve lakóikat, több megoldandó problémát vetnek fel az egész város jövôjét illetôen s e problémák is felsejlettek egy-egy tudatosabb beszélgetésben, sokszor megoldási javaslatokkal. Az egyre leromlottabb állapotú BELVÁROS védett építészetével együtt is egyre lakhatatlanabb, s a kiköltözôk száma innen talán a legnagyobb. Az elhibázott privatizáció miatt az idôsödô belterületi lakosság nem képes házait karbantartani, renoválni, átmenteni a jövôbe. A feldúcolt gangok, a lepusztult homlokzatok, az alig komfortos lakások (s egyre dráguló fenntartásuk) problémái válaszok nélkül maradtak. A túlprivatizált lakásállomány lakóinak mozgáslehetôségeit, s az egy tehetôsebb lakosság ideáramlását az ezen mozgásokhoz szükséges hitelek, pénzforrások hiányai gátolják. A belterületekre beköltözött irodák, vállalkozások-cégek is elkezdtek kiáramlani a sokkal modernebb, jobb munkafeltételeket biztosító, parkolási lehetôségeket is nyújtó külsô területek (pl. a Váci út) felé. Óriási veszélye van annak, hogy a Budapest élete, jövôje, esetleges regionális szerepe, turizmusa, MINÔSÉGE szempontjából meghatározóan fontos CITY elszlömösödik. 56 Például a dunai vízibuszoknak a nevük is az, hogy busz. Miért ne lehetne tömegközlekedésre is használni ôket? Most ugyan nem adottak a feltételek, de minimális ráfordítással, és ésszerû közlekedésszervezéssel az egyik leggyorsabb közlekedési eszköz lehetne a vízibusz. J. Tamás, Vác SZENDEHELY, SZENDRÔLÁD, SZENTANTALFA, SZENTBÉKKÁLLA, SZENTENDRE, SZENTES, SZENTGOTTHÁRD, SZENTGYÖRGYVÁR, SZENTGYÖRGYVÖLGY, SZENTISTVÁN, SZENTKIRÁLY, SZENTLÁSZLÓ, SZENTLÔRINC, SZENTLÔRINCKÁTA, SZENTMÁRTONKÁTA, SZENTPÉTERSZEG, SZEPETNEK, SZERECSENY, SZEREMLE, SZERENCS, SZIGETBECSE, SZIGETCSÉP, SZIGETHALOM, SZIGETMONOSTOR, SZIGETSZENTMÁRTON, SZIGETSZENTMIKLÓS, 57

31 A bajokon messze nem segítenek azok a kétségkívül pozitív változások, amelyek bizonyos gyalogoszónák, terek és utcák kiépítésével élhetô, valóban közösségi tereket hoztak létre (a Liszt Ferenc tér, a nagyon szép Szent István tér, a Ráday utca, az Andrássy út, Hajós utca, vagy az élni kezdô Erzsébet téri GÖDÖR ), amelyeket, ha felületeiket összeadva nézzük, bizony igen csekély részét képezik még a szûkebben vett BELVÁROSNAK is. Több látogatóm vetette fel a budapesti PASSZÁZSOK helyzetét a Párizsi udvar botrányát, a Gerlóczy passzázs ellehetetlenülését s szinte valamennyien felhozták az e téren is jóval mûködôképesebb Prága (tereinek utcáinak passzázsainak eleven szép életének) példáját! Sok konzultáló érkezett a város panelvilágából. A fôváros panel lakótelepeinek zöme (legalább 70 %-a) anyagi-szellemitársadalmi-környezeti csôdök tárháza, pusztulásnak induló világ, antiszociális képzôdmény, amellyel igen sürgôsen tenni kell valamit. Ha e cselekedetek (mûszakiak-anyagiak-hitelformák stb.) nem segítenek azzal az itt lakókon, év múltán már csupán a BONTÁS iszonyú akciója marad megoldásként. Már pedig olyanok élnek panelkörnyezetben, akik itt kaptak elôször lakást, ide kötik ôket emlékeik, itt teremtettek egzisztenciát s még szeretik is ezt a világot (és persze pénzük sincs elköltözni innen belátható idôn belül). Egy következô kormány és városvezetés egyik legfontosabb, megoldandó problémája lesz (országos és budapesti szinten) e panelkérdés komplex megoldása, amely nem merülhet ki a felszíni tatarozások, bizonyos mûszaki állapotjavítások látszatcselekedeteiben. Nagyon sok beszélgetôtársam háborgott azon a túlburjánzó, önmagát folya- matosan építô, korrupt és tehetetlen bürokrácián, amely állami-önkormányzati szinten egyaránt elfelejtette, hogy feladata a humán-karakterû rend megteremtése és az emberek szolgálata. Az egyre elembertelenedôbb bürokrácia teljes átstrukturálására vár legyen ez a környezet, az építészet avagy épp az egészségügy, az oktatás, a komplex lakossági ügyintézés szférája. Állami és önkormányzati szervek döntenek nélkülünk, helyettünk, a fejünk felett, sokszor nemtörôdömségbôl zárnak be iskolákat, netán igen kiszámított anyagi érdekbôl engedélyeznek zöldterületi beépítéseket, szemet hunynak zöldterületi pusztítások felett. Jó lenne néhány esetben tapasztalni, hogy az ilyen eseteket nem ússza meg hivatal és hivatalvezetô! S ne lehessen pl. kórházak, egészségügyi intézmények funkcióit átrendezni, MEGÉPÍTETT ÉS MÛKÖDÉSKÉPES RÉSZLEGEIKET üzembeindításai meggátolásával ellehetetleníteni (lásd a budapesti onkológia egyik új részlegét!). Örültem, hogy partnereim elsôsorban az építészt látták bennem, s amikor Budapest jövôjérôl, építészete jövendô alakulásáról vagy a RÉGI ÉS ÚJ város stiláris együttélése témájában faggattak, a város oly vágyott regionális szerepének lehetôségérôl polemizáltak nos, e kérdések talaján mozogtam érthetôen a legbiztonságosabban. S örültem annak, hogy ILYEN, kifejezetten engem is érdeklô, a magyar építészet jövendô alakulását tárgyaló kérdôjeleket is elém rajzoltak. Mert minden ilyen kérdés jövendô ÉLETÜNKRÔL ÉS ÉLETMINÔSÉGÜNKRÔL SZÓLT, s arról, hogy ez az ÉLETMINÔSÉG / KÖRNYEZETI MINÔSÉG milyen sok embert érdekel. Érdekelje hát a jövô KORMÁNYÁT is! 58 A Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozását hasonló társadalmi fórumok segítségével kellett volna kidolgozni, mint a Nemzeti Konzultáció. Fontos lenne, hogy a következô kormányok rendszeresítsék azt a gyakorlatot, hogy megkérdezik egy-egy nagyobb döntés elôtt az emberek véleményét. G. Réka budapesti egyetemista, pápai lakos SZIGETÚJFALU, SZIGETVÁR, SZIGLIGET, SZIL, SZILVÁS, SZIRMABESENYÔ, SZOB, SZÓLÁD, SZOLNOK, SZOMBATHELY, SZOMÓD, SZOMOR, SZÔDLIGET, SZÔKE, SZÔKÉD, SZUHAKÁLLÓ, SZUHOGY, SZURDOKPÜSPÖKI, TAB, TABAJD, TABDI, TÁC, TAHITÓTFALU, TAKÁCSI, TAKSONY, TAKTAHARKÁNY, TAMÁSI, TÁPIÓGYÖRGYE, TÁPIÓSÁG, TÁPIÓSZECSÔ, TÁPIÓSZELE, TÁPIÓSZENTMÁRTON, TÁPIÓSZÔLÔS, TÁPLÁNSZENTKERESZT, TAPOLCA, TAR, 59

32 Adni és kapni : Mit jelentett nekem a Nemzeti Konzultáció Dr. Hoffmann Rózsa egyetemi docens Az utóbbi nyolc hónapban sokan megkérdezték tôlem, hogy hogyan is kerültem a Nemzeti Konzultációs Testületbe, és miért vállaltam ezt a feladatot. Az elsô kérdésre egyszerû a válasz: a Testület életre hívója felkért rá, és én igent mondtam. Az igen kimondásában meghatározó szerepet játszott az a körülmény - és ezzel részben már a második kérdésre is válaszolok -, hogy a felkérés hangsúlyozottan az oktatásügyi szakembernek szólt. A Konzultáció életre hívójának azon szándéka fejezôdött ki benne, hogy a nevelés-oktatás ismert képviselôjének testületi jelenléte irányítsa rá az emberek figyelmét erre a régóta méltatlanul elhanyagolt sorskérdésünkre. A vállalásom másik okát az elmúlt két évtizedben gyûjtött közéleti tapasztalataim szolgáltatták. Sok százezer honfitársamhoz hasonlóan örömteli várakozással és tenni akaró szándékkal éltem át annak idején a rendszerváltoztatási kísérletet. Azt reméltem, hogy olyan korszaka következik történelmünknek, amikor a dolgokat majd a maguk értékén mérik. Várakozásaimban - sokakkal együtt - csalatkoznom kellett. Véleményünkre, pontosabban szavazatunkra csak négyévente volt szüksége a politikai elitnek, a szakmai ügyek eldöntésekor pedig rendre a pártpolitikai szempontok domináltak a szakmaiak felett. Ilyen elôzmények után lehetôséget láttam a Nemzeti Konzultációban, amely visszahozhat valamennyit az elveszett álmainkból. Megajándékozhatja az embereket annak a bizonyosságnak az örömével, hogy végre mégis csak szükség van rájuk: a szavukra, a véleményükre, a javaslataikra; a Testület tagjait pedig azzal, hogy motorjai lehetnek ennek a soha nem látott örömteli folyamatnak. A közvetlen demokrácia gyakorlásának eddig nem ismert lehetôségét láttam felcsillanni a konzultáció tervében. Ezért is vállaltam tehát, nem törôdve a kicsinyhitûek vagy a folyton cinikusok ellenvéleményével. Most, hogy a Nemzeti Konzultáció gépezete megpihent (reményeim szerint nem végleg leállt), kellô távolságból visszatekintve nyugtázhatom, hogy a feladat egyáltalán nem volt hálátlan. A kákán is mindenáron csomót keresô örök szembenállók néhány erôtlen fogcsikorgatását leszámítva várakozáson felül jól fogadta mind a konzultációt, mind a testület tagjait a közvélemény, az utca embere, a sajtó, a rokonok, a barátok, az ismerôsök és ismeretlenek. A misszió, amelyet vállaltunk, így nemcsak hálás volt, hanem jó, szép, és igaz is. Elsôsorban azok a tiszta szándékú emberek tették azzá, akik megértették a Konzultáció lényegét, és kellô nyitottsággal kapcsolódtak be a mindinkább kibontakozó nagy népi párbeszédbe. Másodsorban azok (száznál is többen), akik önmagukat nem kímélve áldozták fel csekély szabad idejüket arra, hogy ellenszolgáltatás nélkül munkát vállaljanak az irodában, a levelek szortírozásában, és a konzultációs gépezet egyéb alkatrészeiben. Harmadszor mindazok, akik - ki tudja már hányadszor - anyagi javakkal és szolgáltatásokkal segítették a gépezet önjáróvá válását. Magam csak a konzultációs fogadóóráimon több mint 500 emberrel kerültem közvetlen kapcsolatba a rendelkezésre álló hat hónap alatt. Valamennyien ôszintén, nyíltan, a konzultáció és személyem iránti bizalommal közeledtek és fogalmazták meg észrevételeiket. Nem volt ritka jelenség, hogy írásban elôre készültek a beszélgetésre: 60 Az iskolákban régen a technika helyett háztartástant tanítottak a lányoknak. Olyan dolgokat tanítottak meg, hogy hogyan kell rendesen elmosogatni, vagy takarítani, vagy fôzni. Ez már elavult dolog? Én a lányomnak megtanítottam az alapvetô dolgokat, de a fiam barátnôje még sosem látott kuktát közelrôl Szerintem az alapvetô ismeretek manapság is hasznosak lehetnének T. Béláné Marika, Békéscsaba TARCAL, TARJÁN, TARNALELESZ, TÁRNOK, TASS, TASZÁR, TÁT, TATA, TATABÁNYA, TÁZLÁR, TÉGLÁS, TELEKGERENDÁS, TELEKI, TELKI, TENGELIC, TÉNYÔ, TERESKE, TÉT, TIHANY, TINNYE, TISZAADONY, TISZAALPÁR, TISZABERCEL, TISZACSÉCSE, TISZAFÖLDVÁR, TISZAFÜRED, TISZAIGAR, TISZAJENÔ, TISZAKÉCSKE, TISZALADÁNY, TISZALÖK, TISZALÚC, TISZANAGYFALU, TISZANÁNA, TISZASÜLY, TISZASZALKA, TISZASZIGET, TISZASZÔLÔS, TISZAUG, 61

33 pontokba szedett listával érkeztek. Sokan vidékrôl utaztak a budapesti irodába. Az írásbeli vagy szóbeli megnyilatkozásokhoz szinte mindenki vállalta önmagát, csak 1,5 %-uk kérte munkahelyféltési okokra hivatkozva anonimitásának megôrzését. Találkoztam persze folytonos panaszkodókkal, a saját ötletüket már-már rögeszmésen hangoztató meggyôzôdésesekkel, mi több, önjelölt karrier-építôkkel is. Ám ôk voltak a kivételek. A nagy többség pontosan érzékelte és megértette a konzultáció lényegét, és felelôsségteljesen kapcsolódott be a folyamatba. Nekik megnyugvást adott a feléjük forduló figyelem és az a tudat, hogy szavuk bizonyosan nem hull légüres térbe. Én pedig minden egyes konzultációs alkalommal átélhettem a sok nagyszerû emberrel való személyes találkozás örömét. Örömmel tapasztaltam, hogy a köznevelés, közoktatás, felsôoktatás a konzultációk igen gyakori témája volt. Egybehangzóan mindenki hangot adott azon álláspontjának, hogy tudatosan és érzelmileg is szemben állnak a liberális oktatáspolitikával: nem akarják, hogy iskoláinkban tovább lazuljon a munkafegyelem, szétessenek a tantervi tartalmak, megszûnjék az értékközvetítés. Rendet, fegyelmet, emberséges szigort, követelményeket, megbecsült pedagógusokat és a nemzeti mûveltség közvetítésének garanciáját várják az oktatásügytôl. A felsôoktatásban az elsietett és generálisan bevezetendô 3+2-es rendszer késleltetését ill. felülbírálatát tartják indokoltnak. Igen sokan sürgették a szakképzés rendbetételét: visszaadni a munka becsületét, támogatni a hagyományos kisipari, gépészeti szakmákra történô felkészítést, korszerû gyakorlati helyeket, a gyakorlati képzés 14 éves korban történô megkezdését fogalmazták meg alapvetô igényként. A Nemzeti Konzultációt általában nagyon jó kezdeményezésnek tartották, amelyre égetô szükség volt és van, mint mondták többen. Folytatni kell, vidéken is megteremtve a konzultációs központokat. Legyen egy olyan hely, ahol az állampolgár bármikor panaszt tehet, kezdeményezhet, akár a kormány leváltását. A bejelentést fogadók ne az adott hivatal alkalmazásában álljanak. Fontos, hogy az emberek bízhassanak abban, hogy a szavuk valóban eljuthat a legfelsô döntéshozókig. Ezért igen sokan tényleges visszajelzést várnak a konzultáció eredményeirôl. A beszélgetéseknek mintegy 20 %- ában visszatérô téma volt a december 5-i népszavazás miatti csalódás. Határon túliak azt panaszolták, hogy a magyar fiatalok már nem is ismerik Trianon történetét. Erdélybe minden magyar iskolást programszerûen el kellene utaztatni javasolták néhányan. Visszatérô külön téma volt a vajdasági magyarok helyzete, kulturális, oktatási kilátásaiknak lesújtó képe. A magyar faluban kilátástalan az élet fogalmazták meg sokan. Nem jutnak el hozzájuk az információk, elfeledve és elveszve érzik magukat, nincsenek pártok, polgári körök, az emberek a kereskedelmi televíziókból szerzik az információik zömét. Az erôltetett integráció a cigányságnak nem kedvez, a nem cigányokban pedig ellenszenvet ébreszt állították cigány származású beszélgetô partnereim. Ami segíthet: a cigányok sikeres iskoláztatása ügyében minden kompetens szakmai cigányszervezettel konzultálni kell és a cigányok körében népfôiskolákat kell szervezni, cigányságukat vállaló, közéleti aktivitásra alkalmas emberek vezetésével. Egybehangzó kritikai véleményt fogalmazott meg mindenki a kereskedelmi televíziók agymosásával, népbutításával, erkölcsrombolásával szemben, amely ellen a következô kormánynak minden törvényes eszközzel fel kell végre lépnie. 62 Jó lenne, ha a közös képviselôknek is lenne kötelezô kamarája. Kapjanak rendszeres képzést, és legyen szakmai fórum, ahol adott esetben felelôsségre is lehet vonni ôket. A. Róbertné nyugdíjas tanárnô Budapestrôl TISZAÚJVÁROS, TISZAVÁRKONY, TISZAVASVÁRI, TÓALMÁS, TOKAJ, TOKOD, TOKODALTÁRÓ, TOLCSVA, TOLMÁCS, TOLNA, TOLNANÉMEDI, TORMÁSLIGET, TORNYISZENTMIKLÓS, TORNYOSPÁLCA, TÓSZEG, TÓTKOMLÓS, TÖK, TÖKÖL, TÖMÖRD, TÖRÖKBÁLINT, TÖRÖKSZENTMIKLÓS, TURA, TÚRKEVE, UDVAR, UGOD, ÚJBAROK, ÚJFEHÉRTÓ, ÚJHARTYÁN, ÚJKÍGYÓS, ÚJLENGYEL, ÚJLÔRINCFALVA, ÚJPETRE, ÚJSZÁSZ, ÚJSZILVÁS, ÚJTIKOS, ÚJUDVAR, 63

34 Vissza-visszatérô téma volt a nemzetünk egészségi állapota miatti aggodalom. A megkezdett népegészségügyi program folytatását és kiteljesítését többen kérték. A lelki bajok orvoslása ott kell, hogy kezdôdjék, hogy a politikusok ismét becsületesek lesznek, hogy fel lehessen rájuk nézni - mondták. Erôteljesebben kell támogatni az egyházakat tették hozzá többen. A mûvészetek elsorvadásának ügyét többen összekapcsolták a lelki bajok elszaporodásával. A nemzet lelkiállapotának helyreállítása nem lehetséges a mûvészetek felkarolása nélkül, állították sokan az antik görögök világ tanulságait is felidézve. Az Összegzés napján, október 16-án a Konzultációs Testület tagjai kérdésekre válaszoltak. Nekem az a feladat jutott, hogy szembesítsem az ott jelen levô közel százezer embert és e kötet olvasóit a konzultációs kérdôíven szereplô harmadik kérdés, a Mitôl félünk? válaszaival. Mitôl fél a kérdôívet kitöltô 600 ezer ember ma Magyarországon? És milyen félelmektôl vezérelt szorongások élményét osztották meg a személyes beszélgetések során a Testület tanár tagjával? Félnek-e ma az emberek egyáltalán Magyarországon? - tehetjük fel mindjárt a legelsô kérdést. A válasz kategorikus: IGEN, FÉLNEK, MÉGPEDIG NAGYON SOKAN. Én nem tudom, mi a baj, de a bôrömön érzem, hogy kiszolgáltatott vagyok - írja egyik honfitársunk. A válaszadóknak mindössze 1 százaléka adott nemleges választ, illetve hagyta kitöltetlenül a kérdôívnek ezt a fejezetét. Jó-e ez, természetes-e ez az állapot? Nem. Mert mi a félelem? Emerson szerint büntetés, bûnhôdés, amelyet a szeretetnek és az igazságosságnak társadalmi életünkben történô megsértése vált ki. Ahol félelem van, szolgaság van - állítja évezredek által igazolt módon Seneca. És erre az állításra visszhangzik Bibó István közismert és gyakran citált gondolata, amely szerint a szabadság ott kezdôdik, ahol megszûnik a félelem. A Nemzeti Konzultáció egyik hozama ennélfogva az a közös elhatározás lehet, amelynek eredményeképpen végre, majd tizenhat évvel a rendszerváltozás után valóban félelem nélküli társadalomban élhetünk! Mitôl félnek ma az emberek Magyarországon? Elôször is félnek mégpedig megdöbbentô mértékben, több mint 60 %- ban a növekvô munkanélküliségtôl, a munkahelyeik elvesztésétôl. Nap, mint nap amiatt rettegek, hogy elveszítem a munkahelyemet. Nem lehetne olyan törvényt alkotni, hogy ne legyenek a munkavállalók ennyire kiszolgáltatottak? teszi fel a kérdést az egyik levélíró. Miben reménykedhet ma az a diplomás fiatalember, aki öt év egyetem után már másfél éve nem kap állást? írja egy másik. És az egyetlen becsületesen adható válaszként bölcsen összegzi százezrek véleményét egy harmadik: Nem segélyt, hanem jól fizetô munkahelyeket várnak az emberek! Lehangoló kép tárul elénk a félelemlistán második helyet elfoglalt jelenség kapcsán. Az embereknek több mint a fele fél a pénz hatalmától és a pénz hiányától. Nemcsak az egyéni, hanem a közösségi, nemzeti sorsunk és jövônk iránti aggodalom is kicsendül azokból a vallomásokból, amelyek a válaszadóknak szintén több mint a felét jellemezték, és amelyek a bizonytalan, kiszámíthatatlan jövô miatti félelmekrôl szóltak. Bár az 53 %-ban megfogalmazott félelemérzésnek korántsem örülhetünk, annak már igen, hogy ilyen sokan éreznek komoly felelôsséget a közös jövônk iránt. Melynek bizonytalanságára vonatkozóan gyakran visszatérô témák a következôk: 64 Azt is szabályozni kellene, hogy hová lehet hirdetôtáblát, óriásplakátot, reklámot kitenni. Elég megnézni Budapestet vagy a Balaton környékét. Aki, ahogy gondolja, kidrótoz egy hirdetést az oszlopra. Úgy néz ki az egész, mint egy zsibvásár. Külföldön ilyet nem lehet. Ott azt büntetik meg, aki szabálytalanul hirdeti magát olyan helyen, ahol nem lehetne. Nálunk miért nem lehet ezt megcsinálni? K. Zoltán, Pest megyébôl UPPONY, URA, ÚRHIDA, ÚRI, ÚRKÚT, USZÓD, ÜLLÉS, ÜLLÔ, ÜRÖM, VÁC, VÁCEGRES, VÁCRÁTÓT, VÁCSZENTLÁSZLÓ, VAJSZLÓ, VÁL, VALKÓ, VÁLLAJ, VÁMOSCSALÁD, VÁMOSGYÖRK, VÁMOSMIKOLA, VÁMOSSZABADI, VÁNCSOD, VANYARC, VANYOLA, VÁRALJA, VARBÓC, VÁRDOMB, VÁROSFÖLD, VÁRPALOTA, VÁSÁROSDOMBÓ, VÁSÁROSNAMÉNY, VASBOLDOGASSZONY, VASKÚT, VASSURÁNY, VASVÁR, VASSZÉCSENY, VECSÉS, VELEM, 65

35 Az adósságállományunk rohamos növekedése: Ki fogja visszafizetni az államadósságot? kérdezi egy 32 éves fiatalember. A fiatal diplomások és általában a fiatalok sorsának kilátástalansága: A fiatalság kettészakadt. Vannak azok, akiknek volt lehetôségük tanulni, és vannak azok, akik kimaradtak mindenbôl. Mindkét csoport egyezik viszont abban, hogy senki sem tudja, mit hoz a holnap - összegzi tapasztalatait egy dunántúli nagyváros pszichológusa. További félelemkeltô jelenség a fiatalok lakáshoz jutásának reménytelensége: Fiatal házasok vagyunk. Hogy vehetnénk föl lakáshitelt húsz évre, ha abban sem lehetünk biztosak, hogy januártól lesz-e egyáltalán munkahelyünk? A családvállalás reménytelensége: Fiatal házasok vagyunk, szeretnénk gyermekeket. De ma azt sem tudjuk, mit hoz a holnap. Hogy vállaljunk így családot? A népességfogyás: Körzeti orvosként dolgozom egy baranyai kis faluban. Az egész falu öregszik, elvándorolnak a fiatalok. Vagy: Leendô munkaadóm kategorikusan kijelentette, hogy csak akkor vesz fel, ha a következô öt évben nem szülök gyereket. Csoda, hogy fogy a magyar? Sokakban, és nemcsak falvakban élôkben okoz súlyos aggodalmat a hagyományos magyar életmód, a földmûvelés ellehetetlenülése: Családom négy generáció óta a földbôl él, de ma a legnehezebb idôk járnak ránk, nem tudjuk, hogy amit ma vetünk, azt holnap el tudjuk-e adni. Pedig tudunk, és szeretünk is dolgozni. (Az idézett vallomás egy másik félelmet is okkal kelthet bennünk: a munka becsületének elvesztése miatti aggodalmat.) A bizonytalan jövôtôl való félelmek sorában nem elhanyagolható helyet foglal el a nemzeti identitás gyengülése miatti aggodalom az emberekben: Itt se a nemzet, se a magyarság, se a kultúránk, se a vallásunk nem fontos, csak az, ami külföldi és idegen. Rendjén van ez így? Ugyanez a gondolat egy másik megnyilatkozásban: Én úgy látom, valahol utat tévesztettünk. 14 éve élek Németországban, és úgy vettem észre, nekik nagyon fontos, hogy németek, és erre igenis büszkék! Mi nem vagyunk azok. Vajon miért? Mitôl félnek a tanító emberek, a nemzet napszámosai, és velük teljes összhangban azok, akik szót kértek és véleményt formáltak a köznevelés sorskérdéseiben? Bizony ôk is félnek a munkahelyük elvesztésétôl. És ez a félelmük oly erôs, hogy sokan rejtôzködnek, félnek megszólalni. Félnek az iskolák bezárásától, a zeneiskolák megszüntetésétôl. Félnek attól, hogy lassan lehetetlenné válik a felnövekvô nemzedék egyetemleges nevelése, erkölcsiségének erôsítése és a kultúraátadás, mert mindent elönt a versenyképesség hangzatos jelszava. Félnek attól is, hogy a neveléshez és a tanuláshoz nélkülözhetetlen rend helyét átveszi iskoláinkban a szabadság jelszavával kendôzött rendezetlenség, a fegyelem helyét az öntörvényûség, a szorgalom helyét az ügyeskedés, a tisztességes munkavégzés helyét az erôfitogtatás. És félnek attól, nehogy tovább folytatódjék az az értékromboló, megtévesztô, öntömjénezô oktatáspolitika, amellyel szemben pártszimpátiától függetlenül mindenki megfogalmazta ellenérzéseit a konzultáció során. Vajon miért félnek az emberek? Tipikusan azért, mert tapasztalják, hogy felbomlóban van az emberi társadalmakat összetartó erkölcsi rend. Látják és hallják a szemfényvesztô hazugságokat, a kettôs mércét, a felelôsségvállalás teljes hiányát (lásd pl. ez érettségi 66 Ha a piacon akarom eladni, amit termeltem, akkor egy napra 4 m2-ért ezer forintot kell fizetnem. Ha a nagyobb városok környékén lennének, szabad élelmiszer piacok a termelôk meg tudnák szervezni azok üzemeltetését. Így a városiaknak sem kellene génmanipulált zöldséget enni. F. Joli néni, Dabas VELENCE, VÉMÉND, VÉP, VERESEGYHÁZ, VERÔCE, VERPELÉT, VÉRTESACSA, VÉRTESBOGLÁR, VÉRTESKETHELY, VÉRTESSZÔLÔS, VESZKÉNY, VESZPRÉM, VESZPRÉMFAJSZ, VÉSZTÔ, VILLÁNY, VINÁR, VISEGRÁD, VITNYÉD, VOKÁNY, VONYARCVASHEGY, ZÁDOR, ZAGYVARÉKAS, ZAGYVASZÁNTÓ, ZALAAPÁTI, ZALAEGERSZEG, ZALAKAROS, ZALASZABAR, ZALASZENTGRÓT, ZALASZENTGYÖRGY, ZALASZENTIVÁN, ZALASZENTMIHÁLY, ZAMÁRDI, ZÁMOLY, 67

36 botrány következmények nélkül maradását), és a töménytelen igazságtalanságot abban, ahogyan közszereplôk a hagyományos erkölcsi normákat gátlástalanul kijátsszák, úgymond a jogszerûségre hivatkozva. A Nemzeti Konzultáció eredményeképpen jól látható módon kirajzolódik tehát, mit kell tennünk a jövôben azért, hogy Magyarországon senkinek se kelljen soha többé félnie. Végezetül milyen gyógyírt ajánlhatunk a félelem ellen? Eckhart mestert segítségül híva nem mást, mint a legfôbb keresztényi parancsot, a szeretetet: Bármi is a kérdés, a szeretet a válasz Bármi is a gond, a szeretet a válasz Bármi is a betegség, a szeretet a válasz Bármi is a fájdalom, a szeretet a válasz Bármi is a félelem, a szeretet a válasz Mindig a szeretet a válasz, mert a szeretet minden. Nagy nemzeti pszichoterápia Prof. Dr. Iván László gerontólógus Orbán Viktor elnök úr felkérését, hogy vegyek részt a konzultációban, örömmel fogadtam el, mert azonosulni tudtam a célkitûzéssel, hogy szólítsuk meg és hallgassuk meg az embereket életükrôl, problémáikról, tapasztalataikról és véleményükrôl. Nagyon idôszerûnek tartottam a Nemzeti Konzultációs Testület létrehozását, a magyar társadalomban tapasztalható és felhalmozódó, feszültséggel kísért problémák emberközeli megismerése érdekében is. A Nemzeti Konzultációs Testület március 9-ei Alapító Nyilatkozatában megfogalmaztuk indoklásainkat, szempontjainkat és céljainkat, melyek személyes elveimmel mindenben megegyeztek és lelkileg mélyen érintettek. Magam is úgy éreztem, hogy ezzel a kezdeményezéssel Magyarország sorsfordító idejét éljük. Az a megtiszteltetés ért, hogy május 18-án a Nemzeti Konzultációs Iroda megnyitó sajtótájékoztatóján elmondhattam gondolataimat. Akkor többek között arról szóltam, hogy azért is vállaltam e nemes feladatot, hogy pszichiáter lévén egy nagy nemzeti pszichoterápiában vehessek részt. Ennek fontosságát és szükségességét szívvellélekkel át is éltem. Majd lelkesen részt vettem faluparlamenteken, nagygyûléseken és fórumokon, autóbuszos konzultációkon, és számos személyes fogadóórán. Nagyon sok emberrel találkoztam, beszéltem és benyomásokat szereztem a visszaküldött kérdôívekbôl is. Az így szerzett rendkívül gazdag tapasztalatok alapján, a október 16-án megtartott Összegzés Napja budapesti nagygyûlésen már kimondhattam, hogy a Nemzeti Konzultáció nemcsak idôszerû és fontos, hanem meghatározóan szükséges volt! 68 Külföldön például már elég elterjedtek a regionális kisrepterek. Ez nem csak a túrizmus, hanem a belföldi közlekedés miatt is jó. Gondoljuk csak el: helikopterrel fél óra alatt Budapestrôl Szombathelyre lehet jutni. Igaz kicsivel drágábban, mint vonattal, de a kihasználtság növekedésével ez is lehetne olcsóbb, hiszen egy nagyobb utasszállító helikopterbe a csomagok és ember is elfér. ZÁNKA, ZEBEGÉNY, ZENGÔVÁRKONY, ZICHYÚJFALU, ZIRC, ZOMBA, ZSÁMBÉK, ZSÉDENY, ZSELICKISLAK, ZSELICSZENTPÁL, ABA, ABÁDSZALÓK, ABALIGET, ABONY, ÁBRAHÁMHEGY, ÁCS, ACSA, ACSÁD, ÁDÁND, ADONY, AGÁRD, ÁGFALVA, AJKA, AJKARENDEK, AKASZTÓ, ALATTYÁN, ALBERTIRSA, ALDEBRÃ, ALGYÃ, ALMÁSFÜZITÃ, ALSÓNÉMEDI, ALSÓNYÉK, ALSÓÖRS, ALSÓPETÉNY, ALSÓSZÖLNÖK, ALSÓVADÁSZ, AMBRÓZFALVA, 69

37 A konzultációk során az emberek belülrôl nyilatkoztak meg, ôszintén elmondták véleményüket és kritizáltak, ugyanakkor személyes és közösségi problémáik megoldására nagyon is megfontolt javaslatokat mondtak el, biztosítva részvételüket a megoldásokban is. Nyílt kritikával illették a jelen kormányzati magatartást utalva közfelelôsségükre, megnevezve a véleményük szerinti felelôsöket, nemegyszer indulattal kísérten. A konzultáció során végig éreztem, hogy mennyire szükséges a személyes kapcsolat, a megszólításuk, a megkérdezésük, a meghallgatásuk és a kérdéseikre adott közvetlen válaszunk. A konzultációban résztvevôk mindennapi életük és a politika konfliktusait egyszerûen és kendôzetlenül, ugyanakkor gyakran félve mondták el, mivel féltek munkahelyük elvesztésétôl vagy egyéb hátrányoktól. Összefoglalva tapasztalataimat, a következôket szeretném kiemelni. Meglepôen pozitív, elismerô köszöntések, biztatások és együttérzô jelzések érkeztek munkatársaktól, szakmai kollégáktól, ismerôsöktôl, barátoktól és ismeretlenektôl, hogy a Testület országosan ismert, megbecsült tagjaival nemzeti küldetést teljesítünk. Kárpátmedencei és távolabbra szakadt hazánkfiaitól érkeztek ek, telefonok, kifejezve a konzultáció fontosságát, szükségességét. Hangsúlyossá vált az a vélemény, hogy a mindennapok emberéhez kell személyesen szólni, megértôen és emberien, szólamok mellôzésével. Akikkel találkoztam, megbecsüléssel és tisztelettel kezeltek. Sokukkal közéleti elôadásokon, ismeretterjesztô TV programokban és civilszervezeti találkozókon már kialakult valamiféle kapcsolat és jólesôen fejezték ki bizalmukat. A 9 éve általam alapított Batthyány Strattmann László Idôsek Akadémiája, ahol havonta mintegy 2000 nyugdíjas és idôs ember részére tartok 3 órás elôadást, országosan kedvelt az idôsek és családjuk körében. Hozzájuk szól, valakihez, valamihez és valahová tartoznak, oldja magányukat, elesettségüket és a nagyon hiányolt személyes megbecsültséget érzik. Több ízben is lehetett érezni, hogy nem mertek többek elôtt megnyilatkozni, vagy csak félhangosan, ráutaló gesztusokkal jelezték elismerésüket. Ez a valamiféle visszafogottság, olykor félelem utam során többször is észlelhetô volt. Függés a helyi és a magasabb hatalomtól, s azt is jelentette, hogy féltik állásukat. Ugyanakkor voltak, bár ritkábban, ellenséges megjegyzések is és sokszor lehetett tapasztalni türelmetlenséget, aggódást a kevésbé harcos polgári ellenzéki magatartás miatt az embereket érintô ügyekkel kapcsolatban (munkanélküliség, vádaskodások, mocskolódások, megélhetési gondok, megkülönböztetések, kirekesztô magatartások, hatalommal való visszaélések, hivatali bürokrácia, protekcionizmus, betegség esetén tapasztalt számos sérelem, megvehetô hatósági személyek és emberi méltóságuk csorbulása ügyeik intézése során).különösen az idôsebbek sérelmezték, hogy tájékozatlanok az ügyintézéseikben, visszaélnek fogyatékosságaikkal és félnek a bûnözôktôl. Nem bíznak sem a falun, sem a városban a hatósági személyekben, nem érzik a védettségüket. Nem érzik napi megélhetésük, anyagi biztonságuk javulását, - ugyanakkor tapasztalják családjaik napi gondjait, és ezt még szûkös helyzetükben is segíteni igyekeznek rajtuk. Számos, családon belüli konfliktus során nem kapnak segítséget, a megélhetési nehézségek mellett lelki támaszuk is gyengül. Az egyedül élôk, magukra hagyottak megkeseredtek, sokan nem látnak sokan kiutat helyzetükbôl. Többen panaszolták, hogy a régebbi, hagyományos nyugdíjas és idôs szervezetek elvárják a nem 70 Nálunk is be lehetne vezetni az ÁFÁ-s sort a nagyobb szolgáltatóknál, és üzletekben. Például a MÁV-nál ez a számla hatalmas sort tud eredményezni a pénztár elôtt. M. Balázs Budapest ANDORNAKTÁLYA, APAGY, APARHANT, APÁTFALVA, APOSTAG, ARKA, ARNÓT, ÁROKTÃ, ÁRPÁS, ÁRTÁND, ÁSOTTHALOM, ÁSVÁNYRÁRÓ, ASZALÓ, ASZÓD, ASZÓFÃ, ÁTÁNY, BÁBOLNA, BABÓT, BÁCSALMÁS, BÁCSBOKOD, BAG, BAGAMÉR, BAGOD, BAJ, BAJA, BAJNA, BAKONYCSERNYE, BAKONYNÁNA, BAKONYSÁRKÁNY, BAKONYSZENTKIRÁLY, BAKONYSZENTLÁSZLÓ, BALAJT, BALASSAGYARMAT, BALATONAKARATTYA, 71

38 hozzájuk tartozók, vagy másként gondolkodók megalkuvását és amenynyiben ez nem valósul meg, kinézik ôket maguk közül. Barátságtalan bánásmódot tapasztalnak hívô, vallásos emberek nem hivô környezetben. Saját véleményük kinyilvánítása, kritikus magatartásuk miatt hátrányosság érheti, és éri is ôket. Többször lehetett tapasztalni a kilátástalanság érzését, máskor pedig a türelmetlenséget, sorsuk miatt, nem egyszer indulatos, sürgetô megnyilatkozásokkal ( tegyenek már valamit a polgári oldalon, ne hagyják magukat, ne hallgassanak, ne engedjék a törvénysértéseket, ne paktáljanak le, ne legyenek erélytelenek, vágjanak oda, leplezzék le a disznóságokat, ne hagyják az embereket kidobni az utcára, ha jön egy multi, vagy új tulajdonos, ne engedjék a régi kádereket uralkodni, stb.) A konzultáció során gyakorta hívtak meg a médiába. Lehetett érezni, hogy megkülönböztetett bánásmódot tanúsítottak a köztelevíziós és kereskedelmi szolgáltatók riporterei: barátságtalanul kérdeztek, gyorsan megszakították a válaszokat, csúsztattak a kérdéseikhez kapcsolt saját véleményeikkel, valamiféle érzéketlen és tôrbecsaló stílus volt észlelhetô. Határozott készenlétben kellett lenni, hogy mindezt mûvelten, gyakorlottan lehessen állni és pozitív kisugárzást tudjunk biztosítani. Sokan kifogásolták a saját táboron belüli széthúzást, melyet a másik oldal szalámi taktikájána eredményének is véltek. Gyakori vélemény volt, hogy nem jutnak el üzeneteik, óhajaik, véleményeik az ellenzéki párt illetékeseihez. Hiányolták a visszajelzéseket is. Mint orvoshoz és pszichiáterhez is fordultak hozzám lelkileg problémás emberek a hatóságok részérôl elszenvedett sérelmeik, kirekesztésük, üldözésük kínzó megélése miatt. Az emberi viszonyok, kapcsolatok és életgondok megannyi, és sokféle zavara is felszínre került, jelezve, mily sok a rejtett probléma, a ki nem fejezett és addig elfedett zavar, igazolva az emberek, nemzedékek, intézmények közötti kapcsolatok és bizalom hiányosságait is, ami érinti a biztonságot, a lelki egészséget, a közösségi szolidaritást, a bizalmat, és a támaszt. Mindez elôrevetíti annak sürgôs szükségét, hogy változás kell a nemzet életének regenerálásához. Meggyôzôdéssel állíthatom tehát, hogy nem találtam lelki betegnek, fôleg nem zavarosnak az embereket, hanem inkább olyanokkal találkoztam, akik támaszra, bizalomra vágynak, emberségre és törôdésre várnak, és fokozottan igény lik problémáik megértését, mielôbbi megoldását, személyes javaslataik figyelembe vételét. Ily módon nem orvosi pszichoterápiára szorulnak, hanem sorsfordító változást igényelnek; az emberek közvetlen megszólítása, meghallgatása lelkileg is szükséges; tapasztalataik, véleményük, együttmûködési szándékuk befogadása és értékelése alapvetô igény; a Nemzeti Konzultáció valóságtükröt jelent a politikusoknak; kihasználatlan erôforrásokat és gazdag tartalékokat sikerült feltárni; mint résztvevô nagyon sokat tanultam magam is a konzultáció során és nemzettudatom még inkább megerôsödött, megérintett a magyar nép sorskérdésein túl a mindennapok emberének személyes élete, hite, reménye és fokozott várakozása emberibb, felelôsebb életlehetôségekre. Tapasztalataim alapján morális elkötelezettséggel, az emberektôl kapott értékes vélemények felhasználásával lehet és kell megalapozni Magyarország következô kormányzását. 72 A hazai élelmiszereket régebben védjeggyel próbálták megkülönböztetni. Ez mostanában a paprikabotrányok, génkezelt élelmiszerek, és vietnámi csirkeszállítmányok miatt még fontosabb lenne. Jó lenne pontosan tudni, hogy pontosan mi honnan származik, és melyik élelmiszernek tudják garantálni a minôségét. B. Árpádné, Budapest BALATONALMÁDI, BALATONBERÉNY, BALATONBOGLÁR, BALATONEDERICS, BALATONENDRÉD. BALATONFENYVES, BALATONFÃKAJÁR, BALATONFÖLDVÁR, BALATONFÜRED, BALATONFÙZFÃ, BALATONGYÖRÖK, BALATONKENESE, BALATONKERESZTÚR, BALATONLELLE, BALATONMAGYARÓD, BALATONMÁRIAFÜRDÃ, BALATONSZABADI, BALATONSZEMES, BALATONSZEPEZD, BALATONSZÃLÃS, BALATONUDVARI, BALATONÚJLAK, BALATONVILÁGOS, 73

39 Szólni és meghallgatni Jókai Anna Kossuth díjas író Amit a Nemzeti Konzultációban Orbán Viktor személyes kérésére vállaltam, nem volt teljesen új feladat számomra. Hosszú évek óta ezt teszem, ezt tettem a puha diktatúra éveiben és ma is, amikor a cselesen irányított szabadosság korában mûködöm. Arra törekszem, hogy hitben, tudásban, nemzeti felelôsségben megerôsítsem azokat, akik olvasnak vagy hozzám fordulnak, s minden fórumon képviseljem: csak a szellemi alapból töltekezô politika tud hosszú távon segíteni, hogy helyes irányba változzon az elrontott hétköznapi élet. Az elmúlt nyolc hónapban 92 kisebb-nagyobb közösségben fordultam meg (határon belül és kívül), szóltam megsebzett ügyeinkrôl és ami most különleges fontosságot kapott hallgattam a véleményeket, javaslatokat, s egyidejûleg a nehezen élô emberek tanácsait: mit és hogyan kellene cselekednünk, hisztéria nélkül, de határozottan és mielôbb. Kölcsönös lelkiszellemi munka volt ez a jobb híján, kissé hivatalosan konzultációnak nevezett tapasztalatcsere. Magam is meggyôzôdtem arról, hogy a töprengéseim során felállított diagnózisom a nemzet állapotáról igaz, s hatásos terápiára, nem rózsaszín flastromokra van szükség. A társaságok, ahova hívtak, s ahol megfordultam, változatos összetételt mutattak. Kulturális egyesületek, pedagógiai mûhelyek, polgári körök, a keresztény értelmiség rendezvényei, iskolák diákjai, könyvtárak olvasói, stb. Törekedtem arra, hogy akikkel eddig nem tudtunk kapcsolatot teremteni, ne zárkózzanak el, nyilatkozzanak meg ôk is, hogy aztán érvekkel, a megbecsülés hangján közelebb hozhassuk ôket. E téren jók a tapasztalataim Adventjén tiszta a lelkiismeretem, ami tôlem tellett, megtettem. Beszámolóimat továbbítottam feldolgozásra, s csak remélhetem, hogy a megszívlelendô, intézésre szoruló ügyek nem sikkadnak el. Mit vártak az emberek akik az összejövetelekre, elôadásokra sokszor 100 km-es távolságból is eljöttek a Nemzeti Konzultációtól, s ezen belül személyemtôl? kórképet, ami nem túloz, és nem szépít, s érthetôen, világosan fogalmaz ajánlatot a gyógyításra, nem tünetenyhítést, hanem a baj gyökerének orvoslását a testvériség, a szolidaritás érzését, hogy közülünk a legkisebb sincs gondjaival, vívódásaival egyedül hiteles mércét, ami segít az eligazodásban ígéretet, hogy legalább gyermekeink-unokáink jövôje napfényesebb lesz megnyugtatást az öregeknek, hogy nem kell szégyenben, szegénységben tengôdniük biztatást a családoknak, hogy tisztességesebben gyarapodhatnak, nevelhetik utódaikat vagyis reményt, hogy még jóra fordítható a nemzet, s benne az egyén sorsa. Mit kaptak a Nemzeti Konzultációs Testületi tagjai, személy szerint én magam a beszélgetô partnerektôl? megszilárdították a tudatot: nem pazaroltam hagymázas téveszmékre az életemet felfrissítették az energiámat: hogy nem falra hányt borsó volt minden szavam 74 Szerintem hamar megtérülne a beteglátogató szolgálat. Az orvostanhallgatók tanrendjébe lehetne beilleszteni, hogy látogassanak fél éven keresztül idôs beteg embereket egy-egy kerületben. Nézzék meg mi a bajuk, és ha kell, vigyék nekik a gyógyszert. Így nem lenne mindig hatalmas sor a rendelôkben. C. József, Érd BALKÁNY, BALLÓSZÖG, BANA, BÁND, BÁNK, BÁR, BARACS, BARACSKA, BARCS, BÁRSONYOS, BÁTA, BÁTASZÉK, BÁTMONOSTOR, BÁTONYTERENYE, BATTONYA, BÁTYA, BÉKÉS, BÉKÉSCSABA, BÉKÉSSÁMSON, BÉKÉSSZENTANDRÁS, BEKÖLCE, BELED, BÉLMEGYER, BÉNYE, BERCEL, BERENTE, BERETTYÓÚJFALU, BERHIDA, BERZENCE, BEZENYE, BIATORBÁGY, BICSKE, BIHARKERESZTES, BIHARNAGYBAJOM, BIRI, BOBA, BOCSKA, BOCSKAIKERT, BODAJK, 75

40 megszabadítottak a kicsinyhitûségtôl, hogy úgysem lehet dolgainkon változtatni oldották a kísértô szellemi magányosság szomorúságát további tevékenységre ösztönöztek, hogy igenis, érdemes a közjóra áldozni esetek sokaságával gyôztek meg, mennyi méltánytalanság, hazugság, rosszindulat keseríthet folyamatosan egy-egy munkában megfáradt embert figyelmeztettek arra, hogy szimpla karrieristák, ügyeskedôk, köpönyegforgatók, gyengejellemûek ne legyenek döntési helyzetben az önzetlenség megható példáit mutatták /pl. éppen a nyugdíjasok/ aktív részvételükkel, nehezen beosztható jövedelmükbôl mégis kiszakított adományaikkal optimizmust sugároztak. Egy nyugdíjas tanítónô azzal zárta levelét, hogy nem lehet egy országot annyira elrontani, hogy közös jóakarattal rendbe ne lehessen hozni... A kép, a magyar nemzeti lét jelenbeli tablója a Nemzeti Konzultáció ecsetvonásai nyomán nem annyira színes, mint inkább elmaszatolt. "Megfontoltan haladók és "radikális bozótharcosok" világa ez szemben a közönyösséggel, a zsákmányszerzôk kíméletlen csörtetésével, a múltba-tompult, megrögzött illúziókkal, a félrevezetôk és félrevezetettek felelôs de nem egyformán felelôs! - táborával. A véleményt nyilvánító honfitársaim szinte egybehangzóan emelték ki, hogy melyek a becsületes, jövôt hordozó és Istent közelítô, hazát, otthont ôrzô élet legfontosabb feltételei: a biztonság, az "elôreláthatóság" munkában, egészségügyben, oktatásban az élet-hajnal és az élet-alkony, születés-halál megszentelése; a fiataloknak a tervezhetô. perspektíva, a fészekrakás segítése, az öregek tapasztalatit igénylô társadalmi közhangulat, a méltó pihenés a kizökkent erkölcsi rend helyreállítása, szívós meggyôzéssel, a média minden törvényes módon lehetséges kontrolljával; sajtótisztességgel. Szükség van az alábbiakra is: a magyar kultúra, tudomány, mûvészet primátusának /vagy legalább egyenrangúságának/ elismerése a gazdaság szerepének tömjénezése helyett a gyönyörû magyar nyelv óvása mindenütt, ahol magyar a szó szolidaritás, együttmûködés a Trianonban kiszakított magyarokkal a polgárok ügyeinek szeretetteljesebb, figyelmesebb intézése a pénzvilág mohóságának korlátozása a speciális magyar érdekek bátrabb képviselete az Európai Unióban a globalizáció árnyoldalainak elhárítása a régi bûnösöket nem engedni többé a hatalomba a "mindennapi kenyérhez" juttatás evangéliumi parancsának mindenkire kiterjedô teljesítése. Amit 2002 Ádventjén helyzetelemzésül, de reménykedve írtam, ma is érvényes: Öregisten, Nagyisten mit akarjunk, s mit nem: törvényed vezessen hogy e kis nép oda ne vesszen, át ne lyukadjon helyünkön a térkép ki ne radírozzon a világi lét végképp 76 Adókedvezménnyel a Magyar vállalatokat is lehetne támogatni akkor, ha a környezô országokba is terjeszkedni szeretnének. A szlovákok ezt csinálják, és nekik megéri. Mi a határon túli Magyarokat támogathatnánk ezzel. T. József, Eger BODONY, BODORFA, BODROGKISFALUD, BÓDVASZILAS BOGÁD, BOLDOG, BÓLY, BONYHÁD BORDÁNY, BOROTA, BORSFA, BORSODIVÁNKA, BORSODNÁDASD, BORSODSZIRÁK, BÃ, BÃCS, BÖLCSKE, BÖRZÖNCE, BÃSÁRKÁNY, BUCSU, BUDAJENÃ, BUDAKALÁSZ, BUDAKESZI, BUDAÖRS, BUDAPEST, BUGAC, BUGACPUSZTAHÁZA, BUGYI, BUJ, BÜKKARANYOS, BÜKKSZENTKERESZT, CEGLÉD, CEGLÉDBERCEL, CELLDÖMÖLK, CERED, CIBAKHÁZA, CIKÓ, 77

41 serkentsd fel szolgád a Magyarok Istenét kend meg könnyektôl elhomálylott szemét küldd le a magasból újra e véres-veres földre tartsd köztünk szellemét most és mindörökre. (A Születés elôtt túl hosszú volt az Ádvent hiszen az életünk hovatovább ráment mielôtt nem késô, Te mondd ki az Áment.) A cselekvés a miénk. Az áldás rá és a kegyelem hozzá: Istené. Megálmodni a jövôt Prof. Dr. Náray-Szabó Gábor biokémikus, akadémikus A Nemzeti Konzultáció soha nem volt esélyt adott a politikának arra, hogy valódi párbeszédbe elegyedjék az emberekkel. Az akció sikerült, száz és százezrek mozdultak meg, hogy elmondják, mit akarnak. Volt, aki csak ikszeket rajzolt a kérdések mellé írt körökbe, volt, aki egy-két mondatot is odakanyarított a kérdôív végére. Viszonylag kevesebben, de mégis nagyon sokan részletesebben is kifejtették a javaslataikat és a vágyaikat. A konzultáció során talán az okozta a legnagyobb örömet és meglepetést, hogy tapasztalhattuk: milyen sokan törôdnek a nemzet jövôjével. A javaslatok között sok volt olyan, mely közszájon forog, néhány naiv elképzelés is született, de mégis körvonalazódott egy markáns kontúrokkal megrajzolt kép, mely a társadalom számára zsinórmértékül szolgálhat. Bár a gondolatgazdák nem ismerik egymást, ez a kép jelentôs mértékben egybevág azzal, amit a Professzorok Batthyány Köre vázolt fel a Szent István Tervben. A több mint negyven neves szakértô közremûködésével elkészített mûvet olvasásra, vitára, kiegészítésre, átgondolásra szántuk, s jóval nagyobb lett a visszhang, mint vártuk. A professzorok által írt elképzelések és a konzultáció során megfogalmazott gondolatok között igen sok átfedés van. Lássuk tehát, milyen is ez a jövôkép. A Szent István Terv és a Nemzeti Konzultáció is abból az alapvetô felismerésbôl született, hogy ha nincs cél, nincs remény, a célokat viszont csak együtt, közösen, mindenki véleményét figyelembe véve tudjuk meghatározni. A cél aligha lehet más, mint az emberi boldogság, ám az a nagy kérdés, hogy ez mit jelent és hogyan jutunk el hozzá. Meggyôzôdésünk, hogy a boldogság 78 Meg kellene engedni a gazdáknak, hogy a munkagépek üzemanyagát növényolajjal egészítsék ki. Hiszen a dízelmotorok remekül mûködnek akár repceolajjal is. Így jelentôsen lehetne csökkenteni a földmunkák költségeit. B. Sándor gazdálkodó, Mezôberény CSABACSÙD, CSABDI, CSÁKBERÉNY, CSÁKVÁR, CSANÁDAPÁCA, CSANÁDPALOTA, CSARNÓTA, CSÁVOLY, CSEHIMINDSZENT, CSEMÃ, CSENGER, CSENGÃD, CSEPREG, CSERÉPFALU, CSERKESZÃLÃ, CSERSZEGTOMAJ, CSERTÃ, CSESZNEK, CSETÉNY, CSIKÓSTÃTTÃS, CSOBÁNKA, CSÓKAKÃ,CSONGRÁD, CSOPAK, CSÓR, CSORNA, CSORVÁS, CSÖMÖR, CSÃSZ, CSURGÓ, CSURGÓNAGYMARTON, DABAS, DÁG, DÁNY, DÁVOD, DEBRECEN, DECS, DÉG, 79

42 eléréséhez nem az anyagi szempontokat kell elôtérbe helyezni, és hogy a gazdaság van az emberért, nem pedig az ember van a gazdaságért. Ebbôl kiindulva tekintettük át az elmúlt százötven év történelmét, mert a múltat meg kell érteni ahhoz, hogy felépíthessük a jövôt. A konzultáció során a múlt sokféleképpen, sokféle színben sejlett fel a beszélgetésekbôl. Volt, aki a lakóhelye régi barokk templomával dicsekedett, volt, aki elmesélte, hogyan vándoroltak ki Amerikába, az egyik kedves telefonáló Miskolcról pedig elmondta, hogy kétéves kisdedként látott engem utoljára, amikor közvetlenül a háború után ô volt a pesztrám. Szembesülnünk kellett azzal, hogy nyíltan vagy burkoltan, de ott van a fejekben és a szívekben az elmúlt száz év négy súlyos traumája: Trianon, a holokauszt, a Rákosi-rendszer és Kádár ügynökvilága. Volt csapás, ami hirtelen sújtott le, máskor pedig évtizedekig kellett elviselni évezredes értékeink tudatos rombolását, a folyamatos megaláztatásokat és a fizikai erôszakot. Nem csoda tehát, hogy sok szempontból beteg lett az ország, sok a gyökértelen, elidegenedett honfitársunk, aki nem veszi észre, hogy milyen fontos lenne számára a megtartó közösség, a nemzet, egy baráti társaság, a család. A nemzeti lét zavaraira utalt a tavaly decemberi népszavazás is, melybôl kiderült, hogy az emberek fele számára közömbös, mit éreznek, hogyan boldogulnak a határon túli magyarok, és a hivatalos politika a demokrácia alapértékeivel szöges ellentétben arra szólíthatja fel a választópolgárt, hogy maradjon távol az urnáktól. Bár a konzultáció során csak ritkán fogalmazódott meg közvetlenül, a beszélgetések mögött minduntalan felsejlett a nemzeti érzés, ami összefogja az öreget a fiatallal, a szegényt a gazdaggal, a városit a falusival. A súlyos traumákkal terhelt huszadik század nyomot hagyott az emberekben. A meghurcolás állandó veszélye, a sok- szor hiábavaló, megfeszített munka, a családi bajok, az állandó frusztráció oda vezetett, hogy megcsappantak lelki energiáink, emiatt pedig leromlott az egészségi állapotunk is. Beszéltem valakivel a Tiszazugban, aki havi 40 ezer Ftból él, ebbôl veszi négyféle gyógyszerét és költ a megélhetésre. Szegénysége ellenére ad magára, mindig ápolt és takaros, és nem akar lemondani arról, hogy emberek közé menjen, akikkel megoszthatja gondját-baját. Magyarország a világon vezetô helyen áll a daganatos és érrendszeri betegségek gyakoriságában, egymillió alkoholistánk van és bomlanak a családok, alig van gyerek. Ilyen helyzetben nyilvánvaló, hogy az emberek lelki és testi egészségének megôrzése, feljavítása elsôrendû feladat. Nem véletlen, hogy a lelki egészséget vettem elôre, mert ha ez nincs, a test sem mûködhet harmonikusan. Jövôképünk alapja tehát csakis az lehet, hogy hitet adunk az embereknek: van jövô, amiért érdemes áldozatot hozni, és az áldozat belátható idôn belül meghozza gyümölcsét, mert a jövôt mi alakítjuk. Sajnos, a közbizalom szintje nem túl magas hazánkban. Éppen ezért örülni kell a bizalom minden egyes megnyilvánulásának, aminek a Nemzeti Konzultáció során sokszor örülhettünk. A többiek mellett én is alig tudtam illôen megköszönni a folyamatosan érkezô jókívánságokat, viszonozni a szeretetet, mely a párbeszéd révén felénk áradt. Az emberek bíztak a vállalkozás sikerében és bíztattak, hogy tartsunk ki és közvetítsük a bizalmukat azok felé, akik valóban szívükön viselik az ország gondjait, és lehetôségük is van arra, hogy tegyenek valamit ezek enyhítéséért. Mindnyájunkban erôsödött az összetartozás érzése, közelebb kerültünk egymáshoz a testületen belül, megbarátkoztunk a segítô önkéntesekkel, és szavakkal nehezen lefesthetô, szinte bensôséges kapcsolat alakult ki a testület és a minket felkeresô, rendezvényeinken részt vevô ezrek között. 80 Szerintem az a legnagyobb gond ma a nagyvárosokban, hogy nincsenek közösségi terek. Illetve a bevásárló központok számítanak olyan helynek, ahol találkozni, beszélgetni, kávézni, vagy szórakozni lehet. Valószínûleg üzletileg is megérné kulturális, szórakoztató, vendéglátó terek létrehozása, amelyeket idôjárástól független egész évben látogatni lehet. P. Dóra, Budapest DEMECSER, DEMJÉN, DERECSKE, DESZK, DÉVAVÁNYA, DIÓSD, DIÓSJENÃ, DIÓSKÁL, DOBA, DOMBIRATOS, DOMBÓVÁR, DOMONY, DOMOSZLÓ, DORMÁND, DOROG, DOROGHÁZA, DÖBÖRHEGY, DÖBRÖKÖZ, DÖMÖS, DÖMSÖD, DUDAR, DUNAALMÁS, DUNABOGDÁNY, DUNAEGYHÁZA, DUNAFÖLDVÁR, DUNAHARASZTI, DUNAKESZI, DUNAKILITI, DUNAPATAJ, DUNASZEG, DUNASZEKCSÃ, DUNASZENTGYÖRGY, DUNASZIGET, DUNAÚJVÁROS, 81

43 Szinte mindenki azt emelte ki a konzultáció során, hogy a jövô Magyarországának sorsa az oktatástól függ. Százszor és százszor hangzott el Széchenyi mondása a kimûvelt emberfôkrôl. Mindenki elôtt nyilvánvaló, hogy mennyire fontos a legszélesebb értelemben vett tudás megszerzése, az értékek követése, a készségek elsajátítása és a tények rögzítése az egyén életében, a nemzet felemelkedésében. Sokan tisztában vannak vele, hogy sok más, pótolhatatlan funkciója mellett a család meghatározó szerepet játszik e tudás átadásában is. Itt folyik a nevelés az elsô három életévben, itt adják át az egész életre kiható mintákat, és jelentôs mértékben a család támogatja anyagilag a fiatalokat tanulmányaik végzése során. A család megóvása tehát közügy, erôs családok nélkül nincs jövô. Olyan légkört kell teremteni Magyarországon, amely kedvez a gyermekvállalásnak. Ehhez pénz is kell, de mindenek elôtt közakarat: tömegeknek kell ráébredniük arra, hogy ha elfogynak az utódok, elfogy az erô, nem lesz, aki megtermelje az egyre sokasodó idôsebbek ellátásának költségeit, a fiatalkori önzés keserû piruláit idôsebb korban kell majd lenyelni. Amikor a gazdasági verseny felkent papjai ámulva beszélnek a Távol-Kelet országainak irigyelt versenyképességérôl, ritkán említik, hogy ennek egyik záloga az alacsony társadalombiztosítási költségekben rejlik. Erre azért van lehetôség, mert az öregek és a betegek gondozását az ôsi hagyományokat követve a család vállalja magára. A család után az óvoda is igen fontos szerepet játszik. Itt tanulja meg a gyerek, hogyan illeszkedjék be a közösségbe, itt tanulja meg elfogadni a másikat, a társait és az idôsebbeket, az óvoda tehet talán a legtöbbet az esélyegyenlôség megteremtéséért. Felkészít az iskolára, mely az igaz, a jó és a szép átadásának legjobb terepe. Az iskoláknak értékvezérelt nevelôintézményeknek kell lenniük, melyek célja, hogy harmonikus közösségekben eredményesen készítsék fel a gyermekeket a felnôtt korukban rájuk váró versenyre. Minden település elemi érdeke, hogy megmaradjon az iskolája, e nélkül ugyanis elvándorol a helyi értelmiség, és lassan elnéptelenedik a falu. Az állam kötelessége tehát, hogy az iskolák fenntartását hosszú távon is kiszámítható módon, teljes mértékben finanszírozza. Számos jele van annak, errôl gyôzött meg a konzultáció is, hogy Magyarországon tömeges az igény a felsôoktatásra. A fejlett gazdaság az egyetemet, fôiskolát végzettek vállán nyugszik, a felsôfokú tanulmányok nemcsak szakmai tudást adnak, hanem mûveltséget, a megfelelô ismereteken alapuló ítélôképességet, valamint kommunikációs képességet is. Aki a közjót tartja szem elôtt, habozás nélkül elfogadja, hogy a felsôoktatás finanszírozása is döntô mértékben állami feladat. Különösen tömeges igény esetén csak így biztosítható az esélyegyenlôség, máskülönben az anyagi vagy más okból hátrányos helyzetben lévôk elôtt bezárul a felsôfokú végzettség megszerzéséhez vezetô út. A konzultáció során sokan firtatták, hogyan képzeljük el a gazdaság fellendítését, mik lehetnek a kitörési pontok, hogyan hasznosulhatna a legjobban a hagyományosan magasra értékelt magyar szürkeállomány? Sokan jöttek bemutatni találmányaikat, melyeket itthon szeretnének hasznosítani. Nagyon erôs a vágy az emberekben, hogy a nemzet hasznára tegyenek valamit, de a feltalálók ma nehéz helyzetben vannak Magyarországon. Lelkesedésüket sokszor értetlenség fogadja, hiányzik a találmány megvalósításához szükséges tôke és gazdasági szakértelem, ezért sok szellemi értékünk külföldön hasznosul. Szükség lenne tehát a jelenleginél összefogottabb, átgondoltabb, ezért hatékonyabb felsôoktatási, valamint kutatási és fejlesztési 82 Létre kellene hozni egy Nemzeti Kismama Alapot, amelybe mindenki fizetne fôállású jövedelme után bizonyos százalékot. Ez az alap fizetné a kismama járandóságait a terhesség elsô betegszabadságon töltött napjától kezdve a gyermek iskolakezdéséig természetesen csak bizonyos biztosított idô megszerzése után. Jól járnának a fiatal pályakezdôk, a munkáltatók és a társadalom is, mert így a nôk bátrabban vállalnának gyereket és talán több is születne. B. Mária, Miskolc DUNAVARSÁNY, DUNAVECSE, DUSNOK, EBES, ÉCS, ECSÉD, EDELÉNY, EDVE, EGER, EGERBOCS, EGERLÖVÃ, EGERSZALÓK, EGERSZÓLÁT, EGERVÁR, EGYED, EGYEK, EGYHÁZASFALU, EGYHÁZASRÁDÓC, ELEK, ELLEND, EMÃD, ENCS, ENYING, EPLÉNY, EPÖL, ERCSI, ÉRD, ÉRDLIGET, ERDÃBÉNYE, ERDÃKERTES, ERDÃTELEK, ÉRSEKCSANÁD, ÉRSEKVADKERT, ESZTÁR, ESZTEREGNYE, ESZTERGOM, ESZTERGOM-KERTVÁROS, ETYEK, FÁBIÁNSEBESTYÉN, FADD, 83

44 politikára. Van esély a kitörési pontok azonosítására, hiszen a gyógyszerkutatás, az informatika, a biotechnológia mellett itt vannak a csodálatos gyógyfürdôink, melyek fejlesztésével, a gyógyturizmus tudatos és szakszerû elômozdításával sok embernek adhatnánk munkát, még többnek pedig gyógyulást. Nagy élmény volt a Nemzeti Konzultáció. Megmozdult az ország, és mindenki adni akart. Újból megéreztük a közösség erejét és azt, hogy minél nagyobb a baj, annál nagyobb a segíteni vágyás, ahol a szükség, ott van a segítség. Most már a politika feladata az, hogy összegezze az eredményeket, hasznosítsa azt a lelkesedést, mely ismét nagy erôvel tört fel a magyarokból. A Nemzeti Konzultációról Prof. Dr. Pozsgay Imre politológus A romokban heverô, alélt magyar politikai kultúrában galvanizáló hatású kezdeményezés volt a Nemzeti Konzultáció. Ehhez hasonló gondolatok bizonyára más országokban is elôfordultak, de a magyar változat a legeredetibb volt közöttük, mert nem a szavazatmaximalizálásra törekvô kampánycélok vezették, hanem a nemzeti önismeret elmélyítésének, kiterjesztésének szándéka. Éppen ezt a szándékot vitatták leghevesebben azok a politikai szereplôk, akik képtelenek felfogni, hogy egy-egy nyilvános, civil közszereplés mögött nem szükségszerû, hogy kizárólag pártszempontok érvényesüljenek. A Nemzeti Konzultáció pártos bírálóit, kétségtelenül erôsítette az a tény, hogy a kezdeményezô a FIDESZ elnöke, Orbán Viktor volt. De ez igazán csak a politikai elitet, a pártklientúrákat és az általuk közvetlenül befolyásolt aktív politizálókat, párthíveket zavarta. Érdeklôdést és részvételi szándékot a konzultáció azokban keltett, akik ki akartak törni abból a szûkös térbôl, amelybe a magyar közélet beszorította ôket. Azok értették meg és igényelték a nemzeti konzultációt, akik számítottak rá, hogy ezáltal a nyilvánosság, a politikai élet résztvevôivé válhatnak. Ezért legalábbis az én tapasztalataim szerint a konzultáció eseményeihez nem a legelesettebbek, a legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportok, rétegek kapcsolódtak, hanem többnyire azok, akiknek még megvan az öntudatuk, helyzetismeretük, és az igényük arra, hogy változtassanak a dolgok állásán. Ugyanakkor ezek a hozzánk forduló emberek is rendkívüli módon elégedetlenek voltak a éves, 67%-ban leszázalékolt munkaképességû vagyok. Betegségem óta jóval szûkebb lett a mozgásterem, de dolgozni szeretnék, mert így feleslegesnek érzem a mindennapjaimat. Egyetlen lehetôség a távmunka. Javaslom, hogy Szellemi Erôforrás néven hozzunk létre egy olyan központot, ahol a megváltozott munkaképességû munkavállalók számára munkát tudunk közvetíteni. F. Ágnes, tanár-szociológus, Budapest FAJSZ, FARMOS, FEGYVERNEK, FEHÉRGYARMAT, FEHÉRVÁRCSURGÓ, FELCSÚT, FELGYÃ, FELSÃDOBSZA, FELSÃLAJOS, FELSÃÖRS, FELSÃPÁHOK, FELSÃPAKONY, FELSÃRAJK, FELSÃSZENTIVÁN, FELSÃTÁRKÁNY, FELSÃZSOLCA, FERENCSZÁLLÁS, FERTÃHOMOK, FERTÃRÁKOS, FERTÃSZENTMIKLÓS, FOKTÃ, FONYÓD, FORRÁSKÚT, FORRÓ, FÓT, FÖLDEÁK, FÖLDES, FÜLE, FÜLÖPHÁZA, FÜLÖPJAKAB, FÜZESABONY, FÙZFÃGYÁRTELEP, GALGAHÉVÍZ, 85

45 fennálló viszonyokkal és csalódottak a rendszerváltásban. Elégedetlenségüket, csalódásukat azonban nem az indulatok táplálására használták, hanem racionalizálták. Gyûléseimen, fogadóóráimon egyaránt megtapasztaltam ezt az elégedetlenséget, ám panaszkodókkal, panaszosokkal csak elvétve találkoztam. A hozzám fordulók nagy többsége racionális elképzelésekkel, tervekkel, javaslatokkal jött. Ebbôl két dolog is következik: az egyik, hogy az emberek java része a közügyekben kész a részvételre, a felelôsségvállalásra, tehát állampolgárként, nem alattvalóként kíván élni. Ehhez igényli az önrendelkezés lehetôségét. A másik, hogy a Nemzeti Konzultációval szerzett tapasztalatokat, ismereteket nem szabad veszni hagyni, mert ezzel a konzultációtól várt haszon helyett a csalódottak újabb táborát teremtjük meg. Öröm volt megtapasztalni, hogy sokakban a csalódásból termékeny tettvágy keletkezett. Miben csalódtak leginkább az emberek? Elôször is magában a rendszerváltásban, amelytôl jólétet, szabadságot, demokráciát vártak. Úgy vélik, hogy ezekbôl a javakból csak keveseknek jutott, a többség kiszolgáltatottnak látja magát, a jövôt, utódai jövôjét. Ha valamiben változásra van szükség, ebben biztosan. Csalódtak az államban, amely a diktatúrában megfosztotta az embereket önrendelkezési alapjaiktól, tulajdonuktól, s mindezt a polgárai feletti gyámkodással helyettesítette, majd a rendszerváltás után levette a kezét polgárairól, de a vagyonnal továbbra is rendelkezett és kótyavetyén eladta. Akik ezt szóvá teszik, nem a gyámkodó államot sírják vissza, hanem azt kívánják, hogy az állam térjen vissza szolgálati helyére, és álljon polgárai rendelkezésére a nemzetvédelemben, a nemzeti vagyon stratégiai részének biz- tonságában, az iskolarendszer és a nemzeti kultúra mûködtetésében, ápolásában, a nemzeti érdek érvényesítésében, a nemzetközi kapcsolatokban, a külpolitikában, az egyetemes magyarság közösségi erejének fenntartásában. Ehhez a mai, elégtelenül mûködô állammal szemben jobb magyar államra van szükség, amely megfelel az elôbbi követelményeknek, és amelyet polgárai irányítanak a közérdek szülte törvények alapján. Csalódtak az emberek a szabadságban, a demokráciában, és az ország intézményeiben. Nehezen viselik el a kirekesztést. Ebbôl a szempontból különösen sok bírálat érte a magyar választási rendszert és pártrendszert. A kirekesztést erre értették, mondván, hogy a szavazópolgárt egy erôsen redukált, mandátumszerzô szerepre szorították. Erre a szerepre csak választások idején szólítják, többnyire elviselhetetlenül ádáz kampány kereteiben. Úgy érzik, ezen kívül nincs rájuk szükség. Megválasztják képviselôiket, útjukra bocsátják ôket, és többé nincs hatásuk a dolgok menetére. Emiatt sokan a politikai passzivitást, a felelôsség elhárítását választják. Sok kritika hangzott még el a pártklientúrák és a politikai elit alkalmatlanságáról, felelôtlenségérôl. E tekintetben nem nagyon differenciáltak pártok szerint. Jóllehet kívánatos lenne a megkülönböztetés, legtöbben sajátos érdekcsoportként jellemezték a magyar politikai életet, amelynek zártsága és önzése kockázatot jelent az országnak. Egy rövid beszámolóban lehetetlen fél év konzultációs munkájának minden élményét, tapasztalatát, információját felidézni, de arra még utalnom kell, hogy a résztvevôk szinte kivétel nélkül a változás szükségességét hangoztatták, s nem nagyon hagytak kétséget afelôl, hogy a változások hajtóerejét, gazdáját a nemzeti oldalnak, a nemzeti egységnek és 86 Az iskolákban negyedévente egy napon keresztül foglalkozzanak a környezetrendezéssel, hasznos lenne a fiatalságot a gyakorlatban is a rendre és környezetünk megóvására nevelni. B. István, Csákvár GALGAMÁCSA, GARA, GÁRDONY, GÁVAVENCSELLÃ, GÉDERLAK, GELLÉNHÁZA, GELSE, GENCSAPÁTI, GÉRCE, GERENDÁS, GERJEN, GIC, GOMBA, GÖD, GÖDÖLLÃ, GÖNC, GÖNYÙ, GÖRCSÖNY, GULÁCS, GYÁL, GYENESDIÁS, GYERMELY, GYOMAENDRÃD, GYÓRÓ, GYÖMÖRE, GYÖMRÃ, GYÖNGYÖS, GYÖNGYÖSSOLYMOS, GYÃR, GYÃRASSZONYFA, GYÃRLADAMÉR, GYÃRSÁG, GYÃRSZEMERE, GYÃRSZENTIVÁN, GYÃRÚJBARÁT, GYÃRÚJFALU, GYÃRZÁMOLY, GYULA, 87

46 a társadalmi megbékélésnek megfelelô politikai erôktôl, szereplôktôl várják. Feledve a gáncsoskodásokat, alantas támadásokat, el kell még mondanom, hogy nekem is nagy élmény, nagy öröm volt a Nemzeti Konzultációs Testület tagjának lenni. Különösen nagy élmény volt polgártársaim ezreivel, a fogadóórákra tervekkel, javaslatokkal érkezôkkel, a konzultációt segítô aktivisták, munkatársak sokaságával találkozni. Jó volt a Testületet alkotó tiszteletreméltó, kiváló kortársakkal együtt dolgozni. Bárcsak sok politikusnak, közéleti szereplônek lehetne hasonló tapasztalatokban része! A Nemzeti Konzultáció volt az utóbbi évek legnagyobb nemzetpolitikai, nemzetstratégiai ígérete. Ehhez képest elhalványulnak a kampánykényszer hatására született felelôtlen ígéretek. Mi, a Nemzeti Konzultációs Testület tagjai, az ígéretek egy részét ami rajtunk múlt teljesítettük, amit még nem, ahhoz a közvélemény által követelt változásra van szükség. Túl a képviseleti demokrácián Dr. Schöpflin György politológus Strasbourgban tartózkodtam éppen, mert azon a héten plenáris ülések voltak, délután négykor érkeztem a városba. Öt óra körül megcsörrent a mobilom, a vonal másik végén pedig ott volt Orbán Viktor. Röviden elmondta, hogy szervezôdik ez a bizonyos testület - bár akkor talán még nem testületnek hívtuk -, kérdezte, részt vennék-e benne, mondtam, igen, mire úgy folytatta, jó, akkor gyere vissza Magyarországra. Másnap, kedden felkerekedtem, és visszarepültem ide, Budapestre. Szerda délelôtt kilenckor összejöttünk a Festetics-palotában. Engem kifejezetten megragadott a Nemzeti Konzultáció gondolata. Nem csak azért, mert természetesen mindenkinek tetszik, ha hasonló feladatra felkérik - nekem is jólesett -, hanem mert nagyon itt az ideje a cselekvésnek. Szerintem ugyanis a magyar politikai élet befagyott... Leragadt... Patthelyzet alakult ki... Nem is tudom, melyik metafora a találóbb. Mások megfogalmazásában: iszapbirkózás folyik. Nem történik semmi. Tizenöt éve folyamatosan ismétli önmagát a politika. A felszín idônkét mozogni látszik, valójában azonban érdemi elôrelépés hosszú ideje nincs. Ám nem volt eleve elrendelés, hogy beálljon a fagy. Vannak különféle döntési, választási lehetôségek. Az egyik ilyen válasz a Konzultáció mûködése lett. A Testület éppen arra teremtett lehetôséget a közpolgár számára, hogyha bármilyen témában közölnivalója van, akkor azt elmondhassa. Méghozzá annak valós reményében, hogy elképzelései, javaslatai meghallgatásra találnak. A Konzultáció nem passzív fogadóállomása volt a gondolatoknak, hanem generálta azok megfogalmazását a kérdôívek, fogadó- 88 A GYES-en, GYET-en lévôk, illetve a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülôk mindenhol ugyanolyan kedvezményt kapjanak, mint a nyugdíjasok, pl: BKV bérlet, kiállítás vagy strandbelépôk, könyvtári tagdíj. Méltányos lenne, ha a Gyermeknevelési Támogatás valóban fôállást jelentene a 3 vagy több gyermekes édesanyáknak, tehát a minimálbér illetné meg ôket. K. Laura, kismama, Mosonmagyaróvár A, GYÚRÓ, HAJDÚBÖSZÖRMÉNY, HAJDÚDOROG, HAJDÚHADHÁZ, HAJDÚNÁNÁS, HAJDÚSZOBOSZLÓ, HAJDÚSZOVÁT, HAJÓS, HALÁSZI, HALÁSZTELEK, HARKA, HARKAKÖTÖNY, HARKÁNY, HARSÁNY, HARTA, HATVAN, HÉDERVÁR, HEGYESHALOM, HEGYFALU, HEGYKÃ, HEGYMAGAS, HEJÃBÁBA, HEJÃPAPI, HERCEGHALOM, HEREND, HERNÁDSZURDOK, HEVESVEZEKÉNY, HÉVÍZ, HIDAS, HIDEGSÉG, HIMOD, HODÁSZ, HÓDMEZÃVÁSÁRHELY, 89

47 órák, országjáró buszok, az internet segítségével. Kialakult egy országos szintû beszélgetés, eszmecsere, amiben nem számított a részvevôk világnézete. Talán az elején magam sem hittem benne, hogy sikerül. Ám az emberek nyitottsága, civil kurázsija bebizonyította számomra, hogy hatalmas kiaknázatlan erôforrások vannak Magyarországon amelyeket a politika még nem vett komolyan. Valóban országos eszmecsere indult el, a társadalom úgy érezhette, van beleszólása abba, merre menjen Magyarország, s benne miként alakuljon az ô személyes élete. Mi erre a lehetôséget teremtettük meg. A Nemzeti Konzultáció tanulságai Magyarország számára Prof. Tulassay Tivadar gyermekorvos A XX. századot Budapesten írták! Ezzel a sokatmondó címmel jelent meg az ezredfordulón az egyik legrangosabb angol nyelvû tudományos folyóirat összegzése a leköszönô századról. S valóban: a múlt század kitûnô és rangos közoktatási rendszerében a természettudományok mûvelôinek késôbbi elitcsapata képzôdött és nevelôdött Pesten. Nekik is köszönhetô, hogy a XX. század a technikai fejlôdés olyan sikereit eredményezte, amelyek révén a világ kitárult az emberiség elôtt, a távolság lerövidült, a tér és az idô viszonya megváltozott, a kommunikáció megsokszorozódott, s a makroszintû összefüggések feltárása mellett az élettelen anyag mikro-struktúrája és elemi mûködése is középiskolás ismeretté vált. S miközben azt látjuk, hogy a technikai fejlôdés eredményeképpen az orvostudomány lehetôségei is javulnak, kevesen veszik észre, hogy a modernkori civilizáció új betegségeket gerjeszt. A zaklatott, hajszolt életmód, a helytelen táplálkozás, a mozgás hiánya hosszan, nagyon gyakran élethosszig tartó betegségeket vált ki. A század végére nyilvánvalóvá lett, hogy a hatalmas technikai fejlôdésnek ára van: hagyományos energiaforrásaink kimerülôben vannak, földi környezetünk drasztikus megváltozása miatt környezeti katasztrófák fenyegetik az emberiséget, a fogyasztói társadalom szemléletében alakult át: nemcsak az értékeket szorítja háttérbe a haszonelvûség, hanem társadalmi szinten jelentkeznek súlyos mentális bajok, s kiderült, beteg a társadalom. Az élet egyre hajszoltabbá vált, a felhalmozott tárgyak használatára nem marad idônk, a szüntelen és eszeveszett verseny- 90 HOSSZÚHETÉNY, HOSSZÚPÁLYI, HÃGYÉSZ, HUNYA, IBRÁNY, IGAL, IKLAD, ILK, INÁRCS, IPOLYSZÖG, IREGSZEMCSE, ISASZEG, ISTENMEZEJE, ISZKASZENTGYÖRGY, ISZTIMÉR, IVÁN, IVÁNCSA, IZSÁK, IZSÓFALVA, JAKABSZÁLLÁS, JÁKÓ, JÁNOSHALMA, JÁNOSHÁZA, JÁNOSHIDA, JÁNOSSOMORJA, JÁSZALSÓSZENTGYÖRGY, JÁSZAPÁTI, JÁSZÁROKSZÁLLÁS, JÁSZBERÉNY, JÁSZDÓZSA, JÁSZJÁKÓHALMA, JÁSZKARAJENÃ, JÁSZKISÉR, JÁSZLADÁNY, JÁSZSZENTANDRÁS, JOBAHÁZA, JUTA, KABA, KACORLAK, KÁCS, KACSÓTA, KADARKÚT, KAJÁRPÉC, KAKASD, KÁL, KALLÓSD, KÁLLÓSEMJÉN, KALOCSA, KÁLOZ, KÁPOLNÁSNYÉK, KAPOLY, KAPOSFÃ, KAPOSFÜRED, KAPOSMÉRÃ, KAPOSÚJLAK, KAPOSVÁR, KAPOSSZEKCSÃ, KAPUVÁR, KARÁD, KARANCSALJA, KARANCSBERÉNY, KARANCSLAPUJTÃ, KARCAG, KARDOSKÚT, KARMACS, KARTAL, KASZAPER, KÁVA, KAZÁR, KAZINCBARCIKA, KECEL, KECSKEMÉT, 91

48 futás örömtelenné tette életünket, s szembe kell nézzünk a civilizáció okozta krónikus betegségek elôfordulásának megnövekedésével. Az euro-atlanti társadalmak egyik legnagyobb problémája azonban az erkölcsi hanyatlás. Ennek megnyilvánulásai a bizalom összeomlása, a növekvô bûnözés és a kimerült társadalmi tôke. Ez utóbbi alatt elsôsorban a családok szétbomlása, az összetartó közösségek széthullása, a társaságok, szövetségek kohéziós hálózatának és erôinek eltûnése, a társadalmi szabályok megsértésének tudomásul vétele, és az azokkal való együttélés értendô. Mindezek vezetnek el az euro-atlanti individualizmushoz, a féktelen egoizmushoz egyik oldalon, illetve a magányhoz és a tökéletes bizalomvesztéshez a másikon. A magyar társadalom ezen túlmenôen is súlyosan beteg. Nem volt képes feldolgozni a XX. század történelmi megrázkódtatásait, a diktatúrák következményeit, a gazdasági válságokat. A politikai fordulatokat a csodálatos 56-os forradalmat leszámítva nem aktívan irányította, hanem szemlélôdve elviselte. A magyarság számára a rettenetes XX. század mégsem gazdasági és politikai téren okozott jóvátehetetlen károkat, hanem a lelkekben és az erkölcsben. Sorsát irányítani alig akaró, beletörôdô, manipulálható, céljaiban csak a fogyasztást szem elôtt tartó, atomizálódott társadalommá váltunk. Az írástudók felelôssége, hogy felrázzák az embereket, hogy összetartó kisközösségeket formáljanak, hogy célt adjanak a nemzetnek. A Nemzeti Konzultációban erre a feladatra hívott meg Orbán Viktor. Nem gondolkoztam sokat, mert én is azt a Pál apostoli tanítást vallom, amelyik egyébként korunkra is tökéletesen illik, s így szól: Hirdesd az igét, állj elô vele, akár alkalmas, akár alkalmatlan. Érvelj, ints, buzdíts nagy türelemmel és hozzáértéssel. Mert jön az idô, amikor az egészséges tanítást nem hallgatják szívesen, hanem saját ízlésük szerint szereznek maguknak tanítókat, hogy fülüket csiklandoztassák. Az igazságot nem hallgatják meg, de a meséket elfogadják. Te azonban maradj mindenben meggondolt, viseld el a bajokat, hirdesd az evangéliumot, töltsd be a szolgálatot. Nemde magunkra, és korunkra, a mai magyar valóságra ismerhetünk a kétezer éves intelmekben? A magyar nemzet nagy része nem hallja meg az igazságot, s elfogadja a meséket. A valóság felismerése helyett látszat világban él, észre sem veszi, mennyire manipulálják, s talmi üveggyöngyökért feláldozza értékeit. Tulajdonképpen ez a Pál apostoli tanítás ad útmutatást napjaink írástudóinak is. A Nemzeti Konzultációban ez is benne volt. Megszólítani a magyar embereket, visszaadni hitüket abban, hogy érdemes beleszólni sorsuk irányításába. Véleményük alapján meg lehetett fogalmazni azt a közös célt, amely mozgósítani képes a lelkekben szunnyadó energiákat. Ha látszik a cél, akkor csodákra leszünk képesek. Hiszen volt rá példa többször is a közelmúltban. Sokakban megfogalmazódott a kétkedés a Konzultációs Testület mûködésével szemben. Vajon képes lesz-e a Testület párbeszédet folyatni a társadalom különféle csoportjaival? Bármenynyire sugallta is a média egy része a Testület politikai irányultságát, bármenynyire próbálta is jelentéktelenné minôsíteni a párbeszédet, tapasztalatom szerint a különbözô értékeket valló, politikailag egymástól távol álló emberek egyaránt örömmel fogadták a megszólítást. Ha egyes kérdésekben volt is egyikmásik emberben ellenállás, vagy véleménykülönbség, ha másként is gondolkodott is valaki a jövôrôl, abban teljes volt az egyetértés, hogy jó volt a párbeszéd. A párbeszéd különféle módszereit jól használva olyan helyzetelemzés állt össze, amely tükröt tarthat a politika, a politikusok elé: tessék, így gondolkodik 92 KEMENESMAGASI, KENDERES, KENGYEL, KERECSEND, KEREKEGYHÁZA, KEREPES, KERTA, KESZÃHIDEGKÚT, KESZTHELY, KESZTÖLC, KESZÜ, KÉTEGYHÁZA, KÉTHELY, KÉTSOPRONY, KÉTÚJFALU, KIRÁLYEGYHÁZA, KIRÁLYHEGYES, KISAPOSTAG, KISBAJCS, KISBÁRKÁNY, KISBÉR, KISBERÉNY, KISBUCSA, KISDOROG, KISECSET, KISFALUD, KISFÜZES, KISGYÃR, KISHARSÁNY, KISKORPÁD, KISKÃRÖS, KISKUNFÉLEGYHÁZA, KISKUNHALAS, KISKUNLACHÁZA, KISKUNMAJSA, KISMAROS, KISOROSZI, KISSIKÁTOR, KISTARCSA, KISTELEK, KISTERENYE, KISÚJSZÁLLÁS, KISVÁRDA, KISZOMBOR, KISSZÃLÃS, KOCS, KOCSORD, KÓKA, KOMÁDI, KOMÁROM, KOMLÓ, KOMPOLT, KONDOROS, KÓNY, KONYÁR, KÓPHÁZA, KORLÁT, KOSD, KÓSPALLAG, KOZÁRMISLENY, KÃKÚT, KÖRMEND, KÖRNYE, KÃRÖSHEGY, KÖRÖSLADÁNY, KÖRÖSTARCSA, KÖRÖSSZEGAPÁTI, KÃSZEG, KÃSZEGDOROSZLÓ, KÃTELEK, KÃVÁGÓÖRS, 93

49 2005-ben Magyarország a tennivalókról, a jövôrôl! A helyzetelemzés, a cél kitûzése a Testület feladata volt. Ez megtörtént. Az eredményt láthatta, hallhatta mindenki az elmúlt hetek elemzései kapcsán. A cselekvési programok összeállítása és szervezése azonban már az okos politikáé. Az okos jelzôn van a hangsúly, nem az oldaliságon. A konzultáció során kiderült, hogy az emberek szeretik hazájukat. Kivétel nélkül, mindenki. Csak néha túl szemérmesen, néha kissé szégyenkezve, félve a harsogó média nacionalizmust kiabáló vádjaitól. Példákat soroltak: az Egyesült Államok elnöke kabátja hajtókáján hordja a nemzeti jelképet, minden hivatalon naponta cserélik az amerikai zászlót, sôt a magánházakon is kint leng; a francia nemzeti büszkeség és dicsôség hirdetése is természetes, és sorolták mások példáit. És példákat a magyar történelembôl, így a legnagyobb magyar orvos, Semmelweis Ignác példáját. Ma az emberek Magyarországon ismét egy birodalom, az Európai Unió keretein belül élnek. Ám Magyarország ma nem tartozik a soknemzetiségû országok közé. Mégsincs tolerancia. Nemcsak az a fájdalmas, hogy nem tudjuk más nemzetiségû honfitársaink gondját az ország határain belül megoldani, hanem inkább az, ahogyan a környezô országok magyarjait megkülönböztetô bánásmódban részesítik. Nincs összefogás az egy nyelvet beszélôk között. Széthúzó, széthulló nemzetbôl menekül a tehetség, elég példa akad erre a XX. század magyar történelmébôl. Semmelweis nem menekült el hazájából, hanem visszatért oda. Mi hozta vissza Pestre a birodalom perifériájára, a fénybôl a szürkeségbe? A kitaszítottság? A sikertelenség? A bizonyítás vágya? Egyik sem, hanem a hazaszeretet. Honnan merítette Semmelweis az erôt mindehhez? A család jelentôségérôl a konzultáció során összecsengett az emberek véleménye. A család szétzilálása jóvátehetetlen kárt okozott a magyar társadalomban, Nincsen meg az elemi összetartó erô, a hátország, ahova a bajok esetén menekülni, ahol erôt meríteni lehet. Csak az tud a közéletben is hitelesnek megmutatkozni, csak az válhat példává, akinek rendben van a magánélete, akinek erôs és megtartó a családja. Ismét csak Semmelweis példája álljon elôttünk. Ô az egész életére szóló útmutatást, a példákat a családi otthonban, és az iskolában, a Piaristáknál kapta. Hitet és erôt nyert a nehézségek leküzdésére. A Nemzeti Konzultáció egyik fontos eredménye és üzenete az oktatás és a nevelés minôségének, fontosságának hangsúlyozása. A közoktatás és a felsôoktatás jelenlegi válsága nem fogja biztosítani az eredményes és sikeres jövôt. A kimûvelt emberfôk tudják csak kezükbe venni saját sorsuk irányítását, s megvalósítani a nemzeti és európai fejlôdést. klebelsbergi programra van szükségünk. Ez pedig halaszthatatlan. Hiszen egy sikeres oktatáspolitika eredményessége is csak évtizedek, legjobb esetben 18 év múlva mérhetô le. Elkötelezett és megfizetett pedagógusokra van szükség a közoktatásban, akik teljesíteni tudják nemcsak az oktatás, hanem a nevelés magasztos feladatait is. Ezzel lehet csak biztosítani azt, hogy a felsôoktatásban nemcsak a mennyiség, hanem a minôség is jelen legyen. A felsôoktatás jelentôsége, feladatai is óriásiak. Hiszen az egyetemi polgár jelenti a jövôt! Az egyetemi polgárnak kötelezettségei is vannak. A kötelezettség nemcsak a diplomaszerzést jelenti. Természetesen ez az elsôdleges feladat: a választott szakma alapjainak minél tökéletesebb elsajátítása. Ez azonban nem elégséges. Az egyetemi polgár felelôsséggel tartozik saját magának, családjának, hazájának és a jövônek. A felelôsség szolgálatot jelent, 94 KÖVESKÁL, KULCS, KUNADACS, KUNÁGOTA, KUNBAJA, KUNFEHÉRTÓ, KUNHEGYES, KUNMADARAS, KUNPESZÉR, KUNSZÁLLÁS, KUNSZENTMÁRTON, KUNSZENTMIKLÓS, KUNSZIGET, KURD, KUTAS, KÜNGÖS, LÁBATLAN, LÁBOD, LAD, LADÁNYBENE, LAJOSKOMÁROM, LAJOSMIZSE, LAKITELEK, LEÁNYFALU, LEÁNYVÁR, LÉBÉNY, LEGYESBÉNYE, LENGYEL, LENGYELTÓTI, LEPSÉNY, LETENYE, LETKÉS, LITÉR, LÓCS, LOVASBERÉNY, LÃRINCI, LÖVÃ, LUKÁCSHÁZA, MADARAS, MADOCSA, MAGLÓD, MÁGOCS, MAGOSLIGET, MAGYARALMÁS, MAGYARBÁNHEGYES, MAGYARBÓLY, MAGYARMECSKE, MAGYARNÁDALJA, MAGYARPOLÁNY, MAGYARSZÉK, MAJOSHÁZA, MAKÓ, MÁLYINKA, MÁNDOK, MÁNY, MARCALI, MÁRIAKÁLNOK, MARKOTABÖDÖGE, MÁROKPAPI, MAROSLELE, MÁRTÉLY, MARTFÙ, MARTONVÁSÁR, MÁTÉSZALKA, MÁTRADERECSKE, MÁTRAFÜRED, MÁTRANOVÁK, MÁTRASZÃLÃS, MÁTRATERENYE, 95

50 ahogyan Márai írja: Az életnek értéket csak a szolgálat adhat, amellyel az emberek ügye felé fordulunk. Ezt is meg kell tanulni az egyetemeken. Az egyetem a kiválasztottak és a meghívottak helye. Az egyetemet a professzorok és a diákok, az oktatók és az oktatottak, a mester és a tanítvány együtt teszik egyetemmé. Az egyetemekre épül a nemzet jövôje. Azon múlik Magyarország és Európa sorsa is, hogy milyen egyetemeken, fôiskolákon képzôdik ki a jövô generációja ben, parlamenti felszólalásában az akkori kultuszminiszter a következôket mondta: minden egyetemnek a tanítási és kutatási czélzatain kívül rendszerint nagyobb körzetre kiterjedô mûvelôdési hatása, igen gyakran nemzetpolitikai missziója is van. A Nemzeti Konzultáció során sokan féltették a hazai felsôoktatást. A menynyiség mellett hol fog megjelenni a minôség? A finanszírozási versenyben és hajszában hol fognak kiképzôdni a mai Bay Zoltánok, Neumann Jánosok, Szentgyörgyi Albertek? S hol tudnak kialakulni az iskolateremtô mûhelyek? A XXI. században az Európai Közösségben is felértékelôdik az egyetemek szerepe és helyzete. Európa szellemi tôkéjének mozgósítása címû közleményében a Bizottság így fogalmaz: Európának a tudásháromszög mindhárom csúcsát meg kell erôsíteni: ezek az oktatás, a kutatás, és az innováció. Az egyetemek mindhárom téren alapvetô fontosságúak. Az egyetemek korszerûsítését és minôségének javítását szolgáló befektetések mennyiségi és minôségi fokozásával közvetlenül Európába és az európaiak jövôjébe fektetünk be. A konzultáció arra is megtanított, hogy számot kell vetnünk a közelmúlttal. Ôszintén és mellébeszélés nélkül. Tiszta tekintettel. Higgyük el, mert igaz, amit Jászai Mari írt 1905-ben a világ: tükör. Amilyen arccal belenézel, olyat mutat vissza. Amennyit te adsz, annyit kapsz vissza. Amit a metafora kifejez az egyén és a közösség kapcsolata az évezredek óta nem veszít aktualitásából, s azt minden korban, mindenkinek újra kell gondolnia. Napjainkban különösen aktuális a számvetésnek ez a fajtája. Egyoldalú értékek mellett szervezôdô világunkban látszólag csak az anyagi haszonnak és gyarapodásnak adatik megbecsülés. S úgy tûnik: a szellemi és erkölcsi értékeket csak kevesek tekintik zsinórmértéknek. Akkor tartják sikeresnek az egyént és a közösséget, ha a lehetô legkisebb befektetéssel kap minél többet. A ma közvéleményének tükre azonban torzítva mutatja sikeresnek ezt az egyoldalú kapcsolatot. Az idôtálló értékekhez ôszinte és tiszta tekintet, egyenes beszéd és a tévedés lehetôségének beismerése szükséges. Maradandót csak úgy alkothatunk, ha emeljük a társadalom erkölcsi színvonalát, ha új kapcsolatokat alakítunk ki a kimerült társadalmi tôke új tartalommal történô megtöltése érdekében, ha megôrizzük értékeinket, ha merünk álmodni és van víziónk a jövôrôl, és ha összefogunk. Ez a Nemzeti Konzultáció legfontosabb szellemi üzenete. A Nemzeti Konzultáció bebizonyította, hogy Magyarországon az emberek nagy többsége lelke mélyén jó, szereti a szépet, vágyakozik a család melege, a munka biztonsága után, szereti hazáját és a nemzetet, segítôkész, a bajba jutottakat erején felül támogatja. Miért nem érvényesül mégsem mindez társadalmi szinten? Mert bajban van a társadalom erkölcse. Elgondolkodtató, hogy a három kanti szféra (tudomány, mûvészet, erkölcs) közül kettôben ért el az emberiség látványos fejlôdést: a tudományban és a mûvészetekben. A Kant óta, de megkockáztatom, a homo sapiens társadalmasodása óta eltelt idô alatt viszont alapjaiban alig változott a morál. S ehhez napjainkban az is hozzájárul, 96 MÁTRAVEREBÉLY,MÁZA, MECSEKNÁDASD, MEDGYESEGYHÁZA, MÉLYKÚT, MENDE, MÉRK, MERNYE, MERSEVÁT, MEZÃBERÉNY, MEZÃCSÁT, MEZÃHEGYES, MEZÃHÉK, MEZÃKOVÁCSHÁZA, MEZÃKÖVESD, MEZÃNAGYMIHÁLY, MEZÃNYÁRÁD, MEZÃPETERD, MEZÃSZILAS, MEZÃTÚR, MIHÁLD, MIHÁLYI, MIKEPÉRCS, MIKÓFALVA, MIKÓHÁZA, MINDSZENT, MISKE, MISKOLC, MOCSA, MOGYORÓD, MOGYORÓSBÁNYA, MOHA, MOHÁCS, MOHORA, MOLNÁRI, MONOR, MONORIERDÃ, MÓR, MÓRICGÁT, MÓRICHIDA, MOSDÓS, MOSONMAGYARÓVÁR, MOSONSZENTMIKLÓS, MURAKERESZTÚR, MURASZEMENYE, NADAP, NÁDASDLADÁNY, NÁDUDVAR, NÁGOCS, NAGYACSÁD, NAGYATÁD, NAGYBARACSKA, NAGYCENK, NAGYDOROG, NAGYECSED, NAGYHALÁSZ, NAGYHARSÁNY, NAGYIGMÁND, NAGYIVÁN, NAGYKÁLLÓ, NAGYKANIZSA, NAGYKÁTA, NAGYKERESZTÚR, 97

51 hogy olyan alapvetô erkölcsi tételeket rúgunk fel, tartunk divatját múltnak, amelyek évezredeken át zsinórmértéket jelentettek. Van köztük egy parancs, a nyolcadik, amely így szól: Ne tégy hamis tanúbizonyságot!, azaz ne hazudj. Itt valójában arról van szó, hogy már az igazság eltitkolása is a parancs ellen való. A Nemzeti Konzultáció legtöbbet felvetett témája, a média felelôssége is kapcsolódik ehhez. A magyar írott és elektronikus sajtó állandóan vét a Ne tégy hamis tanúbizonyságot! alapvetô erkölcsi tétele ellen. Ritka kivételektôl eltekintve a mai hírközlésben másról sincs szó, mint manipulációról és bizonyos elvárt trendeknek való megfelelésrôl, az igazság értelmezésérôl és annak elferdítésérôl, vagyis az igazság megtagadásáról. Talán a fentiek is hozzájárulnak ahhoz, hogy az európai fejlett országok családmodellje már évek óta nem biztosítja a szükséges reprodukciót. Ez azt a képet is elôrevetíti, hogy nem lesz elegendô munkaképes ember, aki az elöregedô európai társadalmak számára a szükséges nemzeti jövedelmet elôállítja. Az ENSZ adatai szerint 2050-re Európa népessége 125 millióval fog csökkenni. Hasonló helyzetben van Magyarország is. Több évtizeddel ezelôtt lényegesen rosszabb egészségügyi körülmények között (pl.: magasabb csecsemôhalálozás) a termékenység biztosította a nemzet növekvô létszámát is. Ma a megváltozott szemlélet (önzés) következtében modern kannibalizmust folytatunk: az anyagi javak és a fogyasztás oltárán, kényelmi okok miatt feláldozzuk megszületni készülô, vagy meg sem fogant gyermekeinket. Évente 41 ezer fôvel csökkent hazánk népessége. Felkészült-e Magyarország ezeknek a súlyos problémáknak a kezelésére? Egyáltalán, tudatosulnak-e a holnapután gondjai? Gondolkozunk-e azon, hogy mi lesz a nemzettel vagy 50 év múlva? Vagy csak a mai betevô falat megszerzése érdekel? A Nemzeti Konzultáció igazolta, hogy az emberek felelôsen gondolkoznak a jövôrôl. Az egyén azonban nem tudja megoldani ezeket a szorító gondokat. Felelôs, hosszú távú nemzetstratégiára van szükség, amely mindezekre a kérdésekre megfelelô feleletet ad. Magyarország várja a válaszokat! A gondok megoldásához azonban mindenkinek tennie kell valamit. Az egészségügy jobbá tételekor például el kell fogadni, hogy a betegségek megfelelô karbantartása az egyénnek megváltozott életminôséget, a társadalomnak fokozott anyagai terheket jelent. Az orvosbiológia hallatlan eredményeit csak akkor fogjuk tudni széles körben élvezni, ha alapvetô szemléletváltás következik be életmódunk, életvitelünk gyakorlásában. Ha elfogadjuk a technika és a tudomány eredményeit, de nem csak tôlük várjuk az egészségügyi problémák megoldását. Ha aktívan teszünk egészségünk érdekében. Ha nem az elsôk leszünk a televízió elôtt eltöltött idôt számítva. Ha csökken a terhesség-megszakítások száma, és megszûnnek a koraszüléshez vezetô nem orvosi tényezôk, ha teszünk a környezeti ártalmak ellen. S ha minderre a felkészítés már az óvodában elkezdôdik és kiemelt programok alapján folytatódik a megfelelô szintû közoktatásban. És ha az oktatás színvonala hozzásegít az általános mûveltség emeléséhez, hogy az egészség megtartására való nevelés fontosságát ne csak elhiggyük, hanem tevôlegesen éljünk is vele. Ha mindezekkel együtt megerôsödik a család, s a társadalomban felerôsödik a kis közösségek kohéziós ereje. S ha a haszonelvûség mellett figyelmet tudunk fordítani értékeinkre is. Akkor van remény. Ellenkezô esetben ne reménykedjünk abban, hogy egy következô periódus, a XXI. század értékelésénél Magyarország neve meg lesz említve. 98 NAGYKÓNYI, NAGYKOVÁCSI, NAGYKÃRÖS, NAGYKÖRÙ, NAGYLÓZS, NAGYMÁGOCS, NAGYMÁNYOK, NAGYMAROS, NAGYNYÁRÁD, NAGYOROSZI, NAGYRÁBÉ, NAGYRADA, NAGYRÁKOS, NAGYRÉCSE, NAGYRÉV, NAGYSÁP, NAGYSZÉNÁS, NAGYSZENTJÁNOS, NAGYTÁLYA, NAGYTARCSA, NAGYTÓTFALU, NAGYVÁZSONY, NAGYVELEG, NAGYVENYIM, NAK, NAPKOR, NÁRAI, NÉGYES, NEMESCSÓ, NEMESGÖRZSÖNY, NEMESNÁDUDVAR, NEMESVÁMOS, NEMESVID, NEMESVITA, NEMESSZALÓK, NEMTI, NESZMÉLY, NÓGRÁD, NÓGRÁDSIPEK, NOSZVAJ, NOVAJIDRÁNY, NÃTINCS, NYÁRLÃRINC, NYÉKLÁDHÁZA, NYERGESÚJFALU, NYÍRADONY, NYÍRBÁTOR, NYÍRBÉLTEK, NYÍRBOGÁT, NYÍREGYHÁZA, NYÍRI, NYÍRKÁTA, NYÍRKÉRCS, NYÍRMADA, NYÍRMÁRTONFALVA, NYÍRMEGGYES, NYÍRTELEK, NYÚL, ÓCSA, ÓFEHÉRTÓ, OKÁNY, OKORÁG, OLASZ, OLASZFALU, OLD, ONGA, ORFÙ, ORGOVÁNY, 99

52 Már az országos körút ideje alatt hatalmas munka folyt a Madách téri irodában. A zsákszámra érkezô leveleket és kérdôíveket önkéntes válogatta napi tíz órában. Hegyekben álltak a dobozok, a zsákok és a borítékok. A postáról naponta kisteherautó hozta el a 8-10 zsáknyi levelet. Az összegzés "15-év alatt soha ennyi ember ilyen részletességgel nem mondta el véleményét az ország, és saját sorsának alakulásáról" - jelentette ki Kudlik Júlia, a Nemzeti Konzultáció szóvivôje az október 16.-i Összegzés Napját megelôzô sajtótájékoztatón. Kudlik Júlia a több hónapos munkát összegzô vasárnap délután tartott nagyrendezvény elôtt elmondta: a magyar emberek pártállásra, világnézeti különbségekre való tekintet nélkül komolyan vették az alapító és a Nemzeti Konzultációs Testület szándékát és ôszintén válaszoltak az ôket érintô kérdésekre. 1,6 millió ember mondta el a véleményét Több mint 1, 6 millió ember véleményét hallgatták meg eddig telefonon, levélben, vagy személyes beszélgetések során, a nemzeti konzultációs kérdôívet hatszázezren töltötték ki és küldték vissza - foglalta össze a szóvivô az eddigi munka konzultációs részét. Elmondta: az országjárás során több mint 700 településre látogattak el, az autóbuszok több mint kilométert tettek meg. "Megbecsülhetetlen számú ötlettel gazdagodtunk ezalatt a néhány hónap alatt" fûzte hozzá. Az eredményekrôl szólva hozzátette: az október 2-i Országos Faluparlament ülésén a szervezôbizottság tagjai vaskos kötetben nyújtották át a Nemzeti Konzultációs Testület tagjainak a jegyzôkönyvekben összegyûjtött javaslatokat, a Budapest Fórumokat szervezô Új Budapest Központ eddig 120 helyszínen folytatott eddig beszélgetéseket az emberekkel, amelyeket tovább folytatnak, végül a jegyzôkönyveket az Új Budapest Tervben foglalják össze. Köszönet minden segítségért Kudlik Júlia köszönetet mondott továbbá a konzultációban segítô több mint 100 önkéntesnek, akik fogadták a vendégeket a Konzultációs Központban, és a kérdôívek szétválogatásában is részt vettek. A Nemzeti Konzultáció Magyarországon egyedülálló módon önfenntartó módon mûködött. Minden ötödik ember fontosnak tartotta, hogy valamilyen összeggel támogassa a konzultáció ügyét. A legkisebb feladott összeg 200, a legnagyobb 300 ezer forint volt hangozott el. "Köszönettel tartozunk mindenkinek, aki részt vett ebben a munkában. Köszönet minden ötletért, levélért, telefonért, személyes megkeresésért" mondta végül. Vasárnap a Nemzeti Konzultáció eredményének elsô gyors-összefoglalóját fogjuk adni mindazoknak, akik eljönnek a Felvonulási térre - mondta el Kudlik Júlia. A központi, 3500 férôhelyes sátorban 15 órakor fog kezdôdni az összefoglaló, melynek során elôbb a Nemzeti Konzultációs Testület tagjai, végül pedig Orbán Viktor fogja összegezni a konzultáció tapasztalatait. Kudlik Júlia kiemelte, hogy nemre, korra, politikai szimpátiára való tekintet nélkül minden magyar embert szeretettel várnak 13 órától a Felvonulási téren, ahol több helyszínen változatos, minden korosztály részére érdekes program fogja szórakoztatni az érdeklôdôket. Lesz konzultációs sátor, ahol a Nemzeti Konzultációs Testület tagjaival lehet majd találkozni, lesznek dedikáló sátrak, ahol különbözô szerzôkkel és könyvkiadókkal találkozhatnak az érdeklôdôk. A szabad téri színpadon Rákay Philip viszi majd a szót és fellép a Négy Évszak vonósnégyes, Marót Viki és a Nova Kultúr zenekar valamint az Edda Mûvek. Ugyanitt fog sor kerülni a Nemzeti Konzultációban 100 ORMOSBÁNYA, OROSHÁZA, OROSZLÁNY, OSTFFYASSZONYFA, OSTOROS, ÓZD, ÃCSÉNY, ÃRBOTTYÁN, ÃRISZENTPÉTER, ÖRKÉNY, ÖRMÉNYKÚT, ÃRTILOS, ÖRVÉNYES, ÖTTEVÉNY, PACSA, PÁKA, PÁKOZD, PAKS, PÁLFA, PÁLMONOSTORA, PALOTABOZSOK, PANNONHALMA, PÁPA, PAPKESZI, PÁSZTÓ, PATAK, PÁTKA, PÁTY, PÉCEL, PÉCS, PÉR, PERBÁL, PERESZNYE, PERKÁTA, PERÃCSÉNY, PÉTERI, PÉTERVÁSÁRA, PÉTFÜRDÃ, PETÃFISZÁLLÁS, PETÃHÁZA, PETÃHÁZA, PILIS, PILISBOROSJENÃ, PILISCSABA, PILISCSÉV, PILISMARÓT, PILISVÖRÖSVÁR, PILISSZENTIVÁN, PILISSZENTKERESZT, PINCEHELY, PINNYE, PITVAROS, POCSAJ, PÓCSMEGYER, PÓCSPETRI, POLGÁR, POMÁZ, PÖTRÉTE, PULA, PUSZTAMÉRGES, PUSZTASZABOLCS, PUSZTASZEMES, PUSZTASZENTGYÖRGY, PUSZTASZER, PUSZTAZÁMOR, PUTNOK, PÜSPÖKHATVAN, PÜSPÖKLADÁNY, PÜSPÖKMOLNÁRI, PÜSPÖKSZILÁGY, 101

53 Másfél hónap alatt minden kérdôívet kibontottak, és feldolgoztak az arra illetékesek. Ezeket késôbb abc sorrendben bedobozolták, és az adatvédelmi szabályoknak megfelelôen elzárták. Ezt követôen kezdôdhetett a válaszok kiértékelése, és a következtetések összeírása. résztvevôk számára felajánlott díjak átadására is. Gondoltak a gyerekekre is, az egyik konzultációs buszban gyerekfilmeket fognak vetíteni, bár Kudlik Júlia kifejezte reményét, hogy jó idô lesz vasárnap, így inkább a számos szabad téri gyerekprogram valamelyikét fogják választani a gyerekek. Az idôsek egy másik konzultációs buszt látogathatnak meg, amely egészségügyi szolgáltató buszként fog mûködni. Itt vérnyomás- és vércukorszint-mérést, látásvizsgálatot vehetnek igénybe a látogatók, s lesz egy harmadik busz is, amely a véradókat várja. Az Összegzés Napja október 16. Délután egy órától kezdtek gyülekezni az emberek a budapesti Felvonulási téren, ahol a Nemzeti Konzultációs Testület több tucat sátorral, információs busszal, kirakodóvásárral és számos szolgáltatással várta az Összegzés Napjára egybegyûlteket. A mintegy harmincezres közönség kivetítôkön is nyomon követhette a zenés mûsort, amelyet Rákay Philip konferált fel. Ébrednek a falvak A változatos zenei programot követôen Kudlik Júlia, a Nemzeti Konzultáció háziasszonya felidézte az országjárás során szerzett személyes élményeit. Úgy fogalmazott, hogy rengetegen felélték lelki tartalékait, ezért az emberek energiáinak feltöltésére van szükség, ami csak párbeszéddel lehetséges. Emlékeztette a hallgatóságot arra, hogy a konzultáció során beérkezett óriási levélmennyiség mind arról tanúskodik, hogy az emberek örültek, hogy végre a véleményükre, javaslataikra kíváncsiak. Dr. Iván László, a Testület tagja tapasztalatait összegezve meghatározónak és meglepônek nevezte a vidék jelentôs részvételét a konzultációban. "Nem gondoltuk volna, hogy az alvófalvakban mennyire fontosnak érzik a konzultációt" húzta alá. Külön kiemelte a nôk, különösen az idôsebb hölgyek aktivitását a nemzeti konzultációsorozatban. "Megszólaltak, szeretnének résztvenni közös sorsunk alakításában" tette hozzá. A délután folyamán átadták a kisorsolt nyereményeket is. Kincsesbánya tárult fel Iván László elmondta: a nemzeti konzultációs kérdôívnek arra a kérdésére, hogy "mit tett értünk az ország?" közel negyven százalék a családtámogatást és a 102 RÁBACSÉCSÉNY, RÁBAHIDVÉG, RÁBAPATONA, RÁBAPORDÁNY, RÁBCAKAPI, RÁCALMÁS, RÁCKERESZTÚR, RÁCKEVE, RÁD, RAKAMAZ, RÁKÓCZIFALVA, RÁKÓCZIÚJFALU, RAPOSKA, RECSK, RÉM, REMETESZÃLÃS, RÉPCELAK, RÉTSÁG, RÉVFÜLÖP, REZI, ROMHÁNY, RÓZSASZENTMÁRTON, RUZSA, SÁGVÁR, SAJÓBÁBONY, SAJÓPÜSPÖKI, SAJÓSZENTPÉTER, SAJÓSZÖGED, SAJTOSKÁL, SALGÓTARJÁN, SÁLY, SÁMSONHÁZA, SAND, SÁNDORFALVA, SÁP, SÁRÁND, SÁRBOGÁRD, SARKAD, SÁRKERESZTÚR, SÁROSPATAK, SÁRPILIS, SÁRRÉTUDVARI, SÁRSZENTMIHÁLY, SARUD, SÁRVÁR, SÁSD, SÁTORALJAÚJHELY, SÉ, SEGESD, SELLYE, SELYP, SEREGÉLYES, SÉRSEKSZÃLÃS, SIKLÓS, SIMASÁG, SIMONTORNYA, SIÓAGÁRD, SIÓFOK, SIÓJUT, SITKE, SOLT, SOLTVADKERT, SOLYMÁR, SOM, SOMLÓSZÃLÃS, SOMOGYSÁMSON, SOMOGYSZIL, SOMOGYSZOB, SOMOGYVÁR, SOPONYA, SOPRON, SOPRONHORPÁCS, 103

54 Az Összegzés Napja elôtt hatalmas munkálatok folytak. Teljesen átalakították a Felvonulási teret, és egy hatalmas sátrat ácsoltak a közepére. Külön csapat dolgozott azon, hogy létrejöjjenek a programok. Legyen véradás, a gyerekeknek mesefilm vetítés, fotókiállítás, a színpadokon mûsor. családi adókedvezményeket emelte ki. A nyugdíjasok pedig a tizenharmadik havi nyugdíj bevezetését hangsúlyozták, emellett nagy támogatottságot élvez a tanulás támogatása is, és az otthonteremtés támogatását is sokat jelölték meg. "Az emberek megszólítása történelmileg, itt és most a legfontosabb feladat és lelkileg a leginkább meghatározó" szögezte le. "Tapasztalataink kincsesbányát jelentenek, de eddig oly' keveset bányásztunk belôle. Most megvan a lehetôség, hogy végre ezt komolyan vegyük. Ezek a tapasztalatok tükröt mutatnak a politikusainknak, kihasználatlan és óriási erôtartartalékot jelentenek. Tanultam a Nemzeti Konzultáció révén én magam is és ez megerôsítette a nemzettudatomat" zárta szavait a tekintélyes orvos-szakember. Az állam elhagyta ôrhelyét Pozsgay Imre professzor, aki a Testület tagjaként maga is tevékenyen részt vett az országjárásban elmondta, hogy "mi Orbán Viktorral távolról indultunk el egymás felé, politikai ellenfelek voltunk, de találtunk néhány olyan ügyet, amelyben egyetértettünk és kezet foghattunk egymással" A sikeres nemzetek történelmükben mindig megtalálták azt a két-három nagy ügyet, amelyet a pártok fölé tudtak emelni idézte Széchenyi István szavait Pozsgay Imre, majd hozzáfûzte: "én ebben a konzultációban ezt a lehetôséget látom." Az állam szerepét értékelve úgy fogalmazott, hogy "az állam elhagyta szolgálati helyét, azt üzente az embereknek, hogy szabadok vagytok, de magánál tartotta azokat az eszközöket, amelyeket negyven esztendôn keresztül elvett az emberektôl. Magánál tartotta önrendelkezésünk alapjait, majd azt egy fatálisan rossz döntéssel közprédára bocsátotta, de nem a köznek." Kiemelte: az emberek nem a magántulajdontól félnek, hanem a kiszolgáltatottságtól. "Ne higgyék el, hogy az állam rossz gazda, mert csak a gazdátlan állam a rossz gazda, amely felett nincs felügyelet" tette hozzá. Rámutatott: ha az államot a helyére parancsoljuk, és igazi gazdává tesszük, akkor ebben a társadalomban lesz védelmezôje a szuverenitásnak, a nemzeti függetlenségnek és az egész Kárpátmedencei magyarság egyetlen közös vállalkozássá válhat. Az országjárás során szerzett élményeit összegezve Pozsgay Imre úgy zárta szavait, hogy "magyarnak lenni nem istencsapása, hanem óriási lehetôség". Félnek az emberek Dr. Hoffmann Rózsa pedagógus, a Testület tagja az oktatás sorsdöntô szerepét emelte ki jövônk formálásában. Felidézte a konzultációs kérdôív azon kérdését, amellyel azt tudakolták az emberektôl, hogy félnek-e, és ha igen, mitôl félnek leginkább ma Magyarországon. A válasz az, hogy sajnos igen, félnek, mert sokan érzik kiszolgáltatottnak magukat ma Magyarországon. A válaszadók mindössze egy százaléka jelölte be a "nem" választ. Megdöbbentôen erôs a félelem a munkanélküliségtôl, félnek a pénz hatalmától, a pénz hiányától, a nyugdíjaskor nehézségeitôl és attól, hogy megszûnik, vagy tovább zsugorodik az ingyenes egészségügyi ellátás, félnek a közösségek széthullásától, Budapest tönkretételétôl, környezetünk további pusztulásától. Leszögezte: az emberek ma félnek megszólalni. Finta József építész, a Testület tagja a 840 ezer panellakásban élô ember súlyos gondjaira hívta fel a figyelmet, valamint Budapest romlására, és arra, hogy hazánk egy pusztuló ország képét mutatja. Elmondta: az önkormányzatok gyakorlatilag csôdben vannak. Jókai Anna, a népszerû író - aki szintén tagja a Konzultációs Testületnek videóüzenetben köszöntötte az egybegyûlteket. Kiemelte: országjárása során úgy 104 SOPRONKÖVESD, SOPRONNÉMETI, SÓSHARTYÁN, SÓSKÚT, SÓSTÓFÜRDÃ, SÓSTÓHEGY, SÖPTE, SUMONY, SÜKÖSD, SÜLYSÁP, SÜMEG, SÜTTÃ, SZABADBATTYÁN, SZABADHIDVÉG, SZABADSZÁLLÁS, SZADA, SZAJK, SZAJOL, SZAKÁLY, SZÁKSZEND, SZALASZEND, SZALKSZENTMÁRTON, SZALONNA, SZANDA., SZANK, SZÁNTÓD, SZANY, SZÁPÁR, SZÁRFÖLD, SZARVAS, SZARVASKEND, SZATYMAZ, SZÁZHALOMBATTA, SZÉCSÉNY, SZEDERKÉNY, SZEDRES, SZEGED, SZEGHALOM, SZEGVÁR, SZÉKESFEHÉRVÁR, SZÉKKUTAS, SZEKSZÁRD, SZENDEHELY, SZENDRÃLÁD, SZENTANTALFA, SZENTBÉKKÁLLA, SZENTENDRE, SZENTES, SZENTGOTTHÁRD, SZENTGYÖRGYVÁR, SZENTGYÖRGYVÖLGY, SZENTISTVÁN, SZENTKIRÁLY, SZENTLÁSZLÓ, SZENTLÃRINC, SZENTLÃRINCKÁTA, SZENTMÁRTONKÁTA, SZENTPÉTERSZEG, SZEPETNEK, SZERECSENY, SZEREMLE, SZERENCS, SZIGETBECSE, 105

55 A Testület tagjai mindeközben felosztották maguk között a kérdéseket, és az ezekhez tartozó beérkezett válaszokat. Ezekbôl születtek meg a beszédek. érzékelte, nagyon sokan panaszkodnak az oktatás általánosan súlyos helyzete, valamint a média erôs elfogultsága, kiegyensúlyozatlansága miatt is. Mint mondta, ma mindenbôl politikát csinálnak, holott "élni szeretne ez az ország." Új államot, új gazdaságot, új politikát! A rendszerváltozás nem teremtette meg a vágyott jólétet A Szövetség elnöke a konzultációsorozatról szólva a nézôpontok sokféleségét emelte ki. Mint mondta, a média a politika beskatulyázza az embereket, és a megjelenô vélemények nem tükrözik azt a sokféleséget, ahogyan az emberek közös múltunkat, jelenünket és jövônket látják. Azonban több ponton találkozott is a kérdôíveket kitöltôk, a konzultációs fogadóórákon megjelenôk és a fórumokon részt vevôk álláspontja. Az egyik ilyen a rendszerváltozás megítélése volt, amelynek kezdôpontját Orbán Viktor Németh Miklósnak az államadósság valódi mértékét, a kommunista gazdaságpolitika bukását bevalló beszédében jelölte meg. "Ez volt a jel, amely mindenkit meggyôzött: eljött Magyarországon a változás ideje" mondta. Azóta a rendszerváltozásról kiderült: akkori vágyainkkal szemben a rendszerváltozás nem teremti meg a jólétet. A szabadság és a demokrácia nem teremti meg a lehetôségeket, a nyugateurópait megközelítô anyagi biztonságot, a tisztességes versenyt. A rendszerváltozás, a szabadság nem lett gyógyír a bajainkra, mégsem lett könnyebb az életünk, csak sokan és sokáig ezt nem mertük kimondani tette hozzá. Tizenöt év alatt megfakult az életöröm A Nemzeti Konzultáció során összegyûjtött véleményekbôl egy szenvedô ország képe bontakozik ki, amelyben mindenki szenved valamitôl, és nem értjük meg egymást. Szenvedünk a bürokráciától, a gazdaság szétszakítottságától. Sokan úgy érzik, mások érdemtelenül és az ô kárukra gazdagodtak meg. A fiatalok szenvednek a jövôjük bizonytalanságától, a jobboldal a rendszerváltozás félbemaradottságától, és a diktatúra örökségétôl, a baloldal pedig attól, hogy az ország másik fele bûnösnek bélyegzi sorolta. A levelekbôl és a kérdôívekbôl kiderült: a jelenlegi kormánykoalícióra szavazók úgy érzik, cserbenhagyták ôket, a kormány nem tartja be az ígéreteit, a koalíció pedig attól szenved, hogy "mindent meg akar változtatni, mindenbe belekap, és így tulajdonképpen semmit sem tud megváltoztatni". Még a miniszterelnök is szenved fûzte hozzá -, "szenved attól, hogy nem lehet valaki egyszerre Magyarországon a rendszerváltoztatás sikeres üzletembere és egyúttal a baloldal vezetôje". A rendszerváltozástól nem csak sokat vártunk, de akkor hatalmas életöröm is felszabadult az emberekben, bíztak a jövôben, és egymás felé fordultak az emberek. Ez az életöröm fakult meg az elmúlt tizenöt évben mondta. "1998 és 2002 között talán volt egy olyan idôszak, amikor újra örülni tudtunk" tette hozzá. Ki kell törnünk a múltból! Látjuk, hogy nem kaptuk meg a rendszerváltoztatástól, amit akartunk, de mintha még nagyon sokan nem akarnák elfogadni, hogy amit vártunk, az nem teljesült. Még mindig mást okolunk a saját szenvedésünkért, ez azonban "bezár bennünket a tegnap szûk lehetôségei közé ahelyett, hogy lehetôségeket próbálnánk teremteni a magunk számára"- jelentette ki. "Magyarország egy olyan ország, mintha mindannyian még mindig a tegnapban élnénk", a tegnap "vacak vitáit" folytatva és törvénybe foglalva. Ki kell lépnünk, ki kell törnünk ebbôl a múltból, amely nem teljesítette a 106 SZIGETCSÉP, SZIGETHALOM, SZIGETMONOSTOR, SZIGETSZENTMÁRTON, SZIGETSZENTMIKLÓS, SZIGETÚJFALU, SZIGETVÁR, SZIGLIGET, SZIL, SZILVÁS, SZIRMABESENYÃ, SZOB, SZÓLÁD, SZOLNOK, SZOMBATHELY, SZOMÓD, SZOMOR, SZÃDLIGET, SZÃKE, SZÃKÉD, SZUHAKÁLLÓ, SZUHOGY, SZURDOKPÜSPÖKI, TAB, TABAJD, TABDI, TÁC, TAHITÓTFALU, TAKÁCSI, TAKSONY, TAKTAHARKÁNY, TAMÁSI, TÁPIÓGYÖRGYE, TÁPIÓSÁG, TÁPIÓSZECSÃ, TÁPIÓSZELE, TÁPIÓSZENTMÁRTON, TÁPIÓSZÃLÃS, TÁPLÁNSZENTKERESZT, TAPOLCA, TAR, TARCAL, TARJÁN, TARNALELESZ, TÁRNOK, TASS, TASZÁR, TÁT, TATA, TATABÁNYA, TÁZLÁR, TÉGLÁS, TELEKGERENDÁS, TELEKI, TELKI, TENGELIC, TÉNYÃ, TERESKE, TÉT, TIHANY, TINNYE, TISZAADONY, TISZAALPÁR, TISZABERCEL, TISZACSÉCSE, TISZAFÖLDVÁR, TISZAFÜRED, TISZAIGAR, TISZAJENÃ, TISZAKÉCSKE, TISZALADÁNY, TISZALÖK, TISZALÚC, 107

56 reményeinket szögezte le. "A Nemzeti Konzultáció fô üzenete az, hogy zárjuk le a tegnap vitáit, mert a tegnap vitáit nem lehet megnyerni. A rendszerváltoztatatás korszakának vége, betöltötte a hivatását" a szabadság és a piacgazdaság megteremtésével mondta a Szövetség elnöke. Újra mutatkoznak a változás jelei A múlt vitái helyett a holnap kérdései felé kell fordulnunk javasolta Orbán Viktor. A változás jele ismét itt van, hiszen bebizonyosodott: az ifjúkommunista gazdaságpolitika is megbukott, ha így megy tovább, az Euró-övezethez sohanapján fogunk csatlakozni, miközben a miniszterelnök bevallotta: sokkal több pénz hiányzik, mint amennyit eddig beismertek. Bevallotta, hogy az adósságunk sokkal gyorsabban nô, mint a kommunista gazdaságpolitika idején. "Hiába, az ifjak gyorsabbak"- jegyezte meg, hozzátéve, hogy ez azt mutatja, hogy "demokráciában sokkal gyorsabban tönkre lehet tenni egy országot, mint diktatúrában". Minden ismét arra figyelmeztet minket, hogy változás kell, meg kell újulnunk - szögezte le a Fidesz elnöke. Józan, megfontolt, de mélyreható változásra van szükség "Itt az ideje, hogy kitörjünk a tegnapból, és betörjünk a holnapba" mondta hozzátéve, hogy "nincs mitôl félni, mi, magyarok már sokszor bizonyítottunk: Magyarország már sokszor bizonyította, hogy legény a talpán, ha változtatni kell, és most kell" húzta alá. Azonnali, gyökeres változásokat sürgetett a Fidesz elnöke az adók, a bürokrácia és a politikusok számának csökkentése érdekében. Azonban figyelmeztetett: nem szabad változtatni a 13. havi nyugdíjak, a családi adókedvezmények, és a hivatásos haderôre való átállás terén sem. "Józan, megfontolt, de mélyreható változásra van szükség, amely helyükre teszi a dolgokat. A holnap kérdéseit, a változás kérdéseit kell megvitatnunk" összegezte a tennivalókat. "Új gazdaság, új állam, és új politika" - ez a holnap: életöröm és tetterô. A szenvedés és a gyengeség a tegnapé. A rendszerváltás megteremtett egy új országot, de nem volt ereje új életet teremteni. Nekünk most az a feladatunk, hogy megteremtsük a holnapi életet. "A tegnap harcolni fog, és újabb lakatokat szerel majd a holnap ajtajára. Sebaj. Ha nem nyílik, törjük rá!" zárta nagy tapssal fogadott beszédét Orbán Viktor. 108 TISZANAGYFALU, TISZANÁNA, TISZASÜLY, TISZASZALKA, TISZASZIGET, TISZASZÃLÃS, TISZAUG, TISZAÚJVÁROS, TISZAVÁRKONY, TISZAVASVÁRI, TÓALMÁS, TOKAJ, TOKOD, TOKODALTÁRÓ, TOLCSVA, TOLMÁCS, TOLNA, TOLNANÉMEDI, TORMÁSLIGET, TORNYISZENTMIKLÓS, TORNYOSPÁLCA, TÓSZEG, TÓTKOMLÓS, TÖK, TÖKÖL, TÖMÖRD, TÖRÖKBÁLINT, TÖRÖKSZENTMIKLÓS, TURA, TÚRKEVE, UDVAR, UGOD, ÚJBAROK, ÚJFEHÉRTÓ, ÚJHARTYÁN, ÚJKÍGYÓS, ÚJLENGYEL, ÚJLÃRINCFALVA, ÚJPETRE, ÚJSZÁSZ, ÚJSZILVÁS, ÚJTIKOS, ÚJUDVAR, UPPONY, URA, ÚRHIDA, ÚRI, ÚRKÚT, USZÓD, ÜLLÉS, ÜLLÃ, ÜRÖM, VÁC, VÁCEGRES, VÁCRÁTÓT, VÁCSZENTLÁSZLÓ, VAJSZLÓ, VÁL, VALKÓ, VÁLLAJ, VÁMOSCSALÁD, VÁMOSGYÖRK, VÁMOSMIKOLA, VÁMOSSZABADI, VÁNCSOD, VANYARC, VANYOLA, VÁRALJA, VARBÓC, VÁRDOMB, VÁROSFÖLD, VÁRPALOTA, VÁSÁROSDOMBÓ, VÁSÁROSNAMÉNY, 109

57 Az Összegzés Napjára sok olyan ember jött el, akikkel már találkoztunk a konzultáció során, és voltak olyanok is, akik megkésve bár, de elhozták a kitöltött kérdôívet. Jó volt látni, hogy mindenkit érdekel, és foglalkoztat az, hogy mi is lett a Nemzeti Konzultáció végeredménye. Néhány gondolat a Konzultáció önkénteseitôl: Katalin: A Nemzeti Konzultáció összességében olyan volt, mint egy élô történelemkönyv. Most ismertem meg igazán Magyarországot. Óriási mértékben tágult a látóköröm... Jolán: A Nemzeti Konzultációtól azt a hitet kaptam, hogy ha egyre többen lesznek olyan önkéntesek, mint a munkatársaim, akkor tudunk változtatni az ország sorsán. Bori: Nagyon sokat tanultam a Nemzeti Konzultáció önkéntes munkatársait felkészítô tréning során. Olyan módszereket gyakoroltunk, amelyeket korábban nem alkalmaztam tudatosan. Lenke: A Nemzeti Konzultáció önkénteseként dolgozni önbizalmat adott és hitet a jövôre nézve. A siker reményét Zoltán: Profi problémamegoldó tréningen volt szerencsém részt venni az önkéntesek felkészítése során, nagy élmény volt jó társaságban együtt dolgozni. A megismert módszereket az életben is hasznosítani tudom Julianna: Nem szabad abbahagyni, folytatni kell, mert az embereknek szükségük van arra, hogy meghallgassák ôket Eszter: Hálás vagyok a sorsnak, hogy részt vehettem ebben a fantasztikus vállalkozásban, egy életre szóló élményt kaptam Anna: Már nagyon kellett. A 24. órában történt. Nekem sokkal többet adott, mint amit én adni tudtam András: Megtapasztalhattuk, hogy sok ember hajlandó azért dolgozni, azért tenni, akár a szabadidejét feláldozva, hogy javítson a környezetünkön, javítson életünkön, javítson hazánkon Zsuzsanna: Nem kellene abbahagyni, állandóan szükség lehet rá. 110 VASBOLDOGASSZONY, VASKÚT, VASSURÁNY, VASVÁR, VASSZÉCSENY, VECSÉS, VELEM, VELENCE, VÉMÉND, VÉP, VERESEGYHÁZ, VERÃCE, VERPELÉT, VÉRTESACSA, VÉRTESBOGLÁR, VÉRTESKETHELY, VÉRTESSZÃLÃS, VESZKÉNY, VESZPRÉM, VESZPRÉMFAJSZ, VÉSZTÃ, VILLÁNY, VINÁR, VISEGRÁD, VITNYÉD, VOKÁNY, VONYARCVASHEGY, ZÁDOR, ZAGYVARÉKAS, ZAGYVASZÁNTÓ, ZALAAPÁTI, ZALAEGERSZEG, ZALAKAROS, ZALASZABAR, ZALASZENTGRÓT, ZALASZENTGYÖRGY, ZALASZENTIVÁN, ZALASZENTMIHÁLY, ZAMÁRDI, ZÁMOLY, ZÁNKA, ZEBEGÉNY, ZENGÃVÁRKONY, ZICHYÚJFALU, ZIRC, ZOMBA, ZSÁMBÉK, ZSÉDENY, ZSELICKISLAK, ZSELICSZENTPÁL 111