ERDÉLYI TUDOMÁNYOS FÜZETEK ADALÉKOK HÁROMSZÉK ISKOLATÖRTÉNETÉHEZ

Átírás

1 RDÉLYI TUDOÁNYOS FÜZTK 225 ADALÉKOK HÁROSZÉK ISKOLATÖRTÉNTÉHZ CS. BOGATS DNS BJGYZSI BRCZ GYULA: HÁROSZÉK-VÁRGY NÉPOKTATÁSI INTÉZTINK TÖRTÉNT CÍŰ KÖNYVÉB Közzéteszi: COROI ARTÚR AZ RDÉLYI ÚZU-GYSÜLT KIADÁSA KOLOZSVÁR 1998

2 RDÉLYI TUDOÁNYOS FÜZTK 225 ADALÉKOK HÁROSZÉK ISKOLATÖRTÉNTÉHZ CS. BOGÁTS DÉNS BJGYZÉSI BRCZ GYULA: HÁROSZÉK-VÁRGY NÉPOKTATÁSI INTÉZTINK TÖRTÉNT CÍŰ KÖNYVÉB Közzéteszi: COROI ARTÚR AZ RDLYI UZU-GYSÜLT KIADÁSA KOLOZSVÁR 1998

3 egjelent Dr. Kéri Zoltán támogatásával A sorozatot szerkeszti Dávid Gyula ISBN Felelős kiadó Sipos Gábor Készült a Református gyház isztótfalusi Kis iklós Sajtóközpontjának nyomdájában Felelős vezető: Tonk István űszaki szerkesztő: Bálint Lajos Számítógépes tördelés: Venczel Géza

4 Néhány szó Berecz Gyuláról és Cs. Bogáts Dénesről A hazai oktatás nevezetesebb intézményei történetének kutatása és az iskolatörténeti munkák kiadása már a 19. században sem volt egészen új keletű foglalatosság: az ezeréves magyar államiság ünnepére való készülődés idején azonban az iskolatörténet-írás valóságos mozgalommá terebélyesedett. A vallás- és közoktatásügyi miniszter XII. 31-én kibocsátott számú rendelete a megelőző program(ok)ban már közölt (középiskolatörténeti munkák kiegészítésére és pótlására szólítja fel az érintetteket. 1 A Székelyföldön Berecz Gyula és Pallós Albert oktatás- és iskolatörténet-írói munkássága a fehér foltok felszámolására irányuló törekvést a kutatás magasabb szintre való emelésének igényével párosítja. Berecz Gyula április 11-én, a Pest megyei Boldogon született és 1918 szeptemberében, Lúgoson hunyt el. gész életét a magyar tanügynek szentelte. Vácott és Kalocsán végzett tanulmányai után a budapesti pedagogiumon szerzett tanítói diplomát. Dunaszekcsői, fehértemplomi, budapesti tanítóskodása után a fiumei polgári fiúiskola igazgatójaként ( ) oroszlánrészt vállalt ennek a tanintézetnek a megszervezésében és fejlesztésében tól 1893-ig a Háromszék vármegyei, utána a temesvári és Békés megyei királyi tanfelügyelőségen dolgozott, majd Turóc vármegye tanfelügyelője lett ban Lúgoson állapodott meg. Pályafutása alatt jegyzője volt a Pedagógiai Társaságnak, elnöke a fehértemplomi, alelnöke a fiumei tanítóegyletnek. int pedagógiai szakírónak, 1878-tól kezdve másfél tucatnyi fővárosi és vidéki pedagógiai (és néhány közéleti) lapban jelentek meg cikkei, tanulmányai, tudósításai, fordításai. Négy éven át a Fiumei Értesítőt, évekig a Néptanítók Lapjai és a Felvidéki Híradói szerkesztette, 1888-ban megalapította a Délvidéki Tanügy című lapot. A magyar rokkantoktatásról szóló könyve (1915) úttörő jellegű; nyolc további nagyobb lélegzetű, önálló kötetben vagy folyóiratban közzétett munkája is főképp az iskolaüggyel, a pedagógia és a művelődés időszerű vagy történeti kérdéseivel foglalkozik. Gyorsan tájékozódó, mozgékony szellemű emberként Sepsiszentgyörgyre érkezése után hamarosan rájött, hogy a háromszéki oktatás és művelődés évszázados hagyományai, nem csekély áldozatok árán elért eredményei mindaddig nem képezték kor- és szakszerű kutatás tárgyát. A hiányt pótlandó, két könyvet szentelt ezeknek a kérdéseknek. Háromszékvármegye népoktatási intézeteinek története 1893-ban Brassóban (Alexi Könyvnyomdájában), A székely kultúra és a székely főispán ugyanabban az esztendőben Budapesten jelent meg. Szinnyei József életrajza szerint a Háromszék vármegye iskoláinak története már 1890-ben megjelent Sepsiszentgyörgyön. 2 Berecz életrajzának folytatója, Gulyás Pál azonban már az általunk ismert kiadványról beszél."' A Szinnyei által említett kiadásról semmit sem tudunk, ezért úgy véljük, hogy Berecz ugyan 1890-re tervezte munkája megjelentetését, ez a terve azonban valamilyen okból kifolyólag nem vált valóra. rre utal az a tény, hogy Berecz adatai naprakészek, egészen a könyv megjelenésének évéig (1893) terjednek (és a ténylegesen megjelent munka címe is másképp hangzik). A Háromszék-vármegye népoktatási intézeteinek története szerzője a mű előszavában közvetve ugyan, de tájékoztatja olvasóit könyve forrásairól, az adatgyűjtés módjáról, az adatok és források felhasználásának mértékéről, módjáról és a forrásanyagok letétbe helyezéséről is. Forrásaiként egyértelműen a lakosság birtokában lévő családi levelesládákat, a megbízható kultúrhistóriai munkákat és a tanfelügyelőség levéltárának iratait nevezi meg; a háromszéki tanítókat azok megyei közgyűlésein szólította fel adatszolgáltatásra, a megye különböző felekezeteinek lelkészeit körlevélben kérte fel ugyanerre. Nyilván számos értékes 1 agyarországi rendeletek tára Bp / Szinnyei József: agyar írók élete és munkái I. Bp Gulyás Pál: agyar írók élete és munkái II Bp

5 4 COROI ARTÚR irat került a birtokába, amelyek így feltehetően épp az enyészettől menekedtek meg. Bizonyosnak látszik azonban, hogy a Székely Nemzeti úzeum és Háromszék vármegye levéltárát (valamint a többi hozzáférhető gyűjteményt) nem kutatta, bár a megye egyes helységeinek különböző levéltári anyagaiba valószínűleg betekintett. A Székely Oklevéltár 1890-ben megjelent III. kötetének idevágó adatait sem használta fel. Az általa személyesen (feltehetően a helyszínen) gyűjtött és a hozzá beküldött, oktatástörténeti adatokat tartalmazó iratokat a Székely Nemzeti úzeum könyvtárában helyezte el, hogy a,jövő monographusának rendelkezésére" álljanak. Tisztában volt azzal, hogy munkája nem teljes, és mint maga mondja, a birtokába jutott adatoknak is csak kisebb részét dolgozta fel. Úgy véli, a teljességre törekvő monographus" egy egész életre való munkára vállalkozna. Gyanítható, hogy munkájából épp azért hiányzik a pontos forrásmegjelölés és a jegyzetanyag (a tudományos apparátus), mert felhasznált (és fel nem használt) adatainak megőrzési helyét nyilvánosságra hozta. áig is egyedülálló vállalkozását, a háromszéki oktatás történetének megírását, talán a forrásadottságok (és személyes szándékai) következtében is, gyakorlatilag csak a reformáció korával indítja. A bevezető történeti áttekintés alig pár mondatot szentel a korábbi évszázadoknak, de Berecz munkájának a helységenkénti adatai között is csak szórványosan akadnak reformáció előttiek; a 19. század előtti időkre vonatkozóak is meglehetősen gyérek, aminek magyarázata egyaránt rejlik az adatgyűjtés módjában, a levéltári búvárkodás elmaradásában és az adatok felhasználásának mértékében. nnek ellenére könyve tartalmazza az akkori Háromszék vármegye szinte minden, az idők folyamán iskolát fenntartó településének iskola- és oktatástörténeti kismonográfiáját. Adatainak megbízhatóságát nem vonjuk kétségbe, de azok egybevetését az esetlegesen még fellelhető forrásokkal (amelyeknek további sorsáról pillanatnyilag semmit sem tudunk) ma is kívánatosnak tartjuk; ezt a tudományos igényesség is megköveteli. nnek a munkának az elvégzése nélkül gondolni sem lehet Háromszék oktatástörténete korszerű monográfiájának, de a háromszéki települések iskolaés oktatástörténeti monográfiáinak megírására sem. Berecz munkája például szolgált a székelyföldi iskolatörténeti kutatás számára. gyik kiemelkedő követője Pallós Albert. Pallós Albert április 30-án született az Alsó-Fehér megyei Asszonynépén. Nagyenyedi és marosvásárhelyi tanulmányainak elvégzése után 1876-ban Kolozsvárott szerez elemi iskolai tanítói oklevelet, majd az általa szervezett új görgényszentimrei állami iskolában végzett 15 éves tanítóskodása idején polgári iskolákban való tanításra képesítő tanári oklevelet is től 1896-ig a marosvásárhelyi leányiskola igazgatója. Iskoláját polgári iskola szintjére fejleszti és keretében nőipariskolát is létesít tól a kolozsvári polgári leányiskolát igazgatja. Tucatnyi jelentősebb tanulmányt, közöttük négy oktatás- és iskolatörténeti tárgyút közölt a korabeli pedagógiai lapokban, tankönyveket írt és dolgozott át, árki Sándorral közösen történeti összehasonlító munkát írt után a aros-torda megyei általános tanítótestület megbízásából elvállalta a megye tanügyi történetének megírását, és vállalását 1896-ra teljesítette is. 5 Pallós az adatgyűjtés módjában és műve szerkezetének kialakításában egyaránt Berecz példáját követte, de ezen túlmenően a tanítótestület gyűlésén 1895-ben javasolta az iskolák történetére vonatkozó adatokat tartalmazó okiratoknak a pontos lemásolását a megye minden iskolájában rendszeresítendő bekötött könyvbe, hogy ezek az utókor számára is hozzáférhetőek legyenek. 6 Csíkmadarasi Bogáts Dénes április 22-én született Nagyszebenben. Szülővárosában érettségizett 1901-ben, majd Budapesten posta-távírótiszti tanfolyamot végzett. gyévi gyakornokoskodás után leszolgálta önkéntesi évét tól 1936-ig Segesváron, Brassóban 4 Szinnyei József: agyar írók élete és munkái X. Bp Pallós Albert: arostordavármegye és arosvásárhely szabad királyi város népoktatási intézeteinek története. arosvásárhelytt Pallós Albert: /. m. 5-7.

6 ADALÉKOK HÁROSZÉK ISKOLATÖRTÉNTÉHZ 5 és Sepsiszentgyörgyön dolgozott postai-távírdai tisztként és főtisztként, majd nyugalomba vonult. Az első világháborút különböző frontokon harcolta végig, humoros ezredlapot adott ki és egyszer meg is sebesült. Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti úzeumban rákapott a levéltári kutatásokra. A szükséges ismereteket Csutak Vilmos és Herepei János mellett sajátította el ben bekövetkezett haláláig, rövid megszakítással elsősorban Háromszék történetével foglalkozott. Leginkább egyház-, család-, had-, hely- és helynévtörténeti kutatásait tartja számon a szakma. Szótörténeti gyűjteményt állított össze a Székely Nemzeti úzeum háromszéki okleveleinek szóanyagából, kutatta a háromszéki nyelvjárási sajátosságokat is. Négy-öt lapban, folyóiratban közölt cikkeket. Tucatnyi tudományos közleménye a Székely Nemzeti úzeum, az rdélyi úzeum-gyesület kiadványaiban és más kiadványokban, Sepsiszentgyörgyön, Kolozsvárott, Budapesten és Bukarestben látott napvilágot. Kutatásai kapcsán bensőséges szakmai és baráti kapcsolatba került Szabó T. Attilával, aki feltételezte, hogy Cs. Bogáts Dénes kutatásai az általunk ismertnél jóval nagyobb területre terjedt ki, más adatokat is gyűjtött, más adattárakat is összeállított, mint amelyeket közzétett, dolgozataiban felhasznált, vagy kéziratban neki megküldött. 7 Sejtésének helyessége most bizonyosságot nyert. (Szabó T. Attila méltatta Cs. Bogáts Dénes munkásságát, személyiségét, közölte egyes munkáit és fontosabb életrajzi adatait is. 8 Cs. Bogáts Dénes életrajzát 1940-ig Gulyás Pál írta meg. 9 ) 1944 szeptemberében, a front közeledtének hírére, Cs. Bogáts Dénes nyugalmazott postafőtiszt és családja elmenekült Sepsiszentgyörgyről. A kétnapos lövöldözés megszűnte után helyben maradt rokonai zongorányi papírhalmot találtak meggyújtva a lakásához tartozó udvaron. A lakás olyan épületben volt, amely 1940 óta kisebb honvédségi raktárnak is helyet adott és amelyet a harcok idején kifosztottak. A napokig izzó, parázsló iratokból semmit sem lehetett megmenteni. A lakás berendezését ismeretlen tettesek ripityára zúzták: pusztán egy kisebb könyvesszekrény és tartalma maradt a helyén. Az épen maradt szekrényben lévő vagy a lakásban szétszórt könyvek közül kerülhetett később Cs. Bogáts Dénes leányához Berecz Gyula munkája. Ő azt az 1990-es évek elején anyai rokonainak adta át. A kötet eredeti tulajdonosa a századfordulón Fotoson tanítóskodó Balássy Gyula, az ottani iskola és templom építésének lelkes szervezője volt. zt a címlapon található két és a következő lapon található harmadik névaláírás tanúsítja. Nem tudni, miért, hogyan és mikor került a példány Cs. Bogáts Déneshez, aki a Balássy családdal baráti kapcsolatban állt. Tanulmányozva Berecz munkáját, Cs. Bogáts Dénes maga is észlelte annak adatszegénységét, és a tőle megszokott hangyaszorgalommal kezdte gyűjteni a Székely Nemzeti úzeum okmányaiból a háromszéki községek és városok papjainak és tanítóinak nevét, hacsak már előbb nem gyűjtötte és nem cédulázta azokat valamilyen okból vagy céllal. Úgy véljük, nagyszámú iratot, jegyzőkönyvet és lajstromot kellett átnéznie, hogy 75 helység 444 egykori papjának és 346 egykori tanítójának nevét és a nevekhez kapcsolódó 529, illetve 404 évszámot összegyűjthesse. Ha tekintetbe vesszük, hogy feltehetően a további kb. húsz háromszéki helység adatait is cédulázta, bízvást állíthatjuk, hogy akár ezernél több adattal is kiegészítette Berecz adattárát. (A több helységben, más-más időpontban szolgálatot teljesítő papokat és több helyen tanító iskolamestereket külön adatnak vettük.) A Berecz munkájában az általunk jelzett (és egyéb) okok következtében nem szereplő neveket és előfordulásuk évszámát Cs. Bogáts Dénes bejegyezte a kötet megfelelő lapjaira, a megfelelő helység neve köré, a laptükör fölötti vagy alatti üres részre, ritkábban a lap szélére. Úgy véljük, hogy amikor több, eltérő keltezésű okmányban is előfordult ugyanazon személy neve, a rá vonatkozó évszámokat ponttal elválasztva rögzítette, amikor viszont 7 Szabó T. Attila: Nyelv és múlt. Válogatott tanulmányok, cikkek III. Bukarest Uo Lásd még Szabó T. Attila: A szó és az ember. Válogatott tanulmányok, cikkek II. Bukarest \NylRK 1958/ Gulyás Pál: agyar írókéiele és munkái III. Bp

7 6 COROI ARTÚR valamilyen oknál fogva bizonyosnak tartotta, hogy a szóban forgó személy folyamatosan töltötte be ugyanazon állást egy bizonyos helységben, a rá vonatkozó évszámokat kötőjellel választotta el (amit ritkán tett). (ivelhogy csak a Berecz munkájában elő nem forduló neveket jegyezte le, és mert nem tudjuk, milyen adatokat tartalmazott Berecznek a Székely Nemzeti úzeum könyvtárában elhelyezett gyűjteménye, azt sem tudhatjuk, felhasználta-e Cs. Bogáts Dénes ennek a gyűjteménynek az adatait. A Székely Nemzeti úzeum könyvtárában Cs. Bogáts Dénes által készített okmánymásolatok és egyéb feljegyzések maradtak fenn. zek rendezése és tanulmányozása is időszerű volna.) inden jel arra vall, hogy munkája során Cs. Bogáts Dénes többek közt ugyanazokat az okmányokat kivonatolta, amelyekből az 1929-ben, a Székely Nemzeti úzeum 50 éves jubileumára megjelentetett mlékkönyv ben szereplő közleménye anyagát is gyűjtötte. 10 A helynevek mellett előforduló évszámok igen gyakran a bejegyzések ponttal elválasztott, illetve kötőjellel összekötött évszámai közé esnek, 88 esetben pedig azonosak azokkal, ami nem lehet véletlen. Az egyes helységekben előforduló papok és tanítók nevének száma jó néhány esetben meglehetősen arányos a megfelelő helység helyneveinek mennyiségével. A helynévgyűjtemény, a papi, tanítói név- és dátumgyűjtemény elkészítésénél használt munkamódszer azonossága még szembetűnőbb. A bejegyzésekben sem találunk utalást az eredeti okmányok természetére, tartalmára nézve, mint ahogy a helynevek lelőhelyéül, forrásául is csupán a múzeumi iratok" vannak megjelölve. (Talán ebben is Berecz munkáját tekintette mintának, mint abban, hogy maga is szinte kizárólag olyan adatokat gyűjtött, illetve jegyzett le, amelyek nem régebbiek a reformáció koránál, aminek magyarázata valószínűen nála is részben a forrásadottságokban, részben, mint látni fogjuk, Nagy Géza ösztönzésében rejlik. Feltevéseinket megerősíteni látszik az a tény is, hogy adatai sehol nem mennek túl az 1870-es éveken. Talán azért, mert akkortól kezdve a különböző felekezetek kiadványai - Schematismusok, Catalogusok, Névkönyvek stb. - már igen részletes és pontos adatokat tartalmaznak a papokról és tanítókról is.) indkét esetben csak az évszámok kerültek lejegyzésre, a megfelelő hónapok és napok figyelmen kívül hagyásával. A neveket és a helyneveket Cs. Bogáts Dénes nem az eredetr írásmódnak, hanem a saját korabeli helyesírás követelményeinek megfelelően rögzítette, a latinosan írottakat pedig magyarította. Épp ezért néha pontatlanul írta át a számára kevésbé ismert neveket. Azonos munkamódszerről árulkodik az is, hogy a lejegyzés folyamán néha eltekintett a kronológiai sorrendtől; nemcsak akkor, amikor utólag szúrt be egy nevet vagy évszámot valahova. egkockáztathatjuk tehát a feltevést, hogy a helyneveket, a Berecz Gyula munkájába bejegyzett neveket és a hozzájuk tartozó évszámokat egyidejűleg gyűjthette, többnyire azonos iratokból. Az utolsó bejegyzések Sepsiszentgyörgy város papjait és iskolamestereit sorolják fel. A fennmaradó közel húsz helység iskolatörténetét tartalmazó lapok szélén ceruzajelek árulkodnak arról, hogy Cs. Bogáts Dénes további adatok bejegyzésére készülhetett. Cédulái és a Berecz munkájában található bejegyzései a második világháború, sőt 1937 előtt készülhettek. Feltevésünket egyebek közt alátámasztja az a tény, hogy az egyháztörténész Nagy Géza már közölt 22 nevet és ugyanannyi évszámot Cs. Bogáts Dénes gyűjteményéből, az 1575 és 1624 közötti időszakból." Juhász István, Nagy Géza utódja az illető katedrán, ezek egy részét átveszi. 12 Nagy Géza a Székely Oklevéltár köteteinek, az rdélyi úzeum iratainak (Kelemen Lajos gyűjteménye) és más munkáknak a reformáció háromszéki elterjedése körüli és utáni időszak (a 16. század vége és a 17. század eleje) háromszéki papjaira és 10 Cs. Bogáts Dénes: Háromszéki helynevek. = mlékkönyv a Székely Nemzeti úzeum 50 éves jubileumára. Szerk. Csutak Vilmos. Sepsiszentgyörgy " Nagy Géza: Akik kősziklára építettek. A háromszéki néplélek az egyháztörténelem tükrében. Kvár Juhász István: A székelyföldi református egyházmegyék. Kvár (rdélyi Tudományos Füzetek 201.)

8 ADALÉKOK HÁROSZÉK ISKOLATÖRTÉNTÉHZ 7 iskolamestereire vonatkozó adatait is ebben a dolgozatában közli. Jogos tehát a feltevés, hogy Cs. Bogáts Dénes gyűjteménye már 1937-ben készen állt, különösen ha azt is tekintetbe vesszük, hogy az általa Nagy Géza rendelkezésére bocsátott adatok egy része hiányzik a Berecz munkájában található bejegyzésekből, illetve utólag van odaiktatva; ez egyébként biztos jele annak, hogy az adatok előbb cédulákra voltak lejegyezve. Nagy Géza Cs. Bogáts Dénes gyűjteményéből említi átyás deák teleki iskolamestert is, 1607-ből. 13 (Juhász István, Szabó T. Attila nyomán, 1584-ből említi attijas deák nagybölöni iskolamestert. 14 ) z az adat közvetve igazolja, hogy a gyűjtemény ábécé-sorrendben a Sepsiszentgyörgy után következő helységekre vonatkozó adatokat is tartalmazott, amelyeket gyűjtőjük valamilyen okból kifolyólag már nem jegyzett be Berecz munkájába, de azt is, hogy a gyűjtemény, bár az adatgyűjtést Cs. Bogáts Dénes még folytathatta, 1937-ben akár teljes is lehetett, hacsak már 1929-ben nem volt az. Az mlékkönyvben megjelent közleménye sikerén felbuzdulva Cs. Bogáts Dénes akár el is tervezhette az általa gyűjtött adatok közzétételét, vagy megfelelő szakemberrel társulva Háromszék vármegye népoktatási intézeteinek története újbóli megírását. Kelemen Lajossal együtt részt ve(hete)tt Nagy Géza valamilyen nagyobb, velük közösnek tervezett dolgozatának előmunkálataiban, amelyhez összehangoltan gyűjtötték az adatokat, mert tudniuk kellett egymás munkájáról; erről viszont Juhász Istvánnak nem volt tudomása. Ha így volt, tervüknek megvalósítását (talán a bejegyzések folytatását is) az 1937-től 1949-ig terjedő időszak eseményei, körülményei hiúsították meg. A Cs. Bogáts Dénes által gyöngybetűkkel (Szabó T. Attilától tudjuk, hogy a II. világháború után Cs. Bogáts Dénes írása reszketőssé, bizonytalanná vált) lejegyzett adatok megbízhatósága, mint azt látni fogjuk, kétségtelen, annak ellenére, hogy azok mellől hiányzik bármiféle, az eredeti forrásokra vonatkozó utalás. Az adatok értéke ugyanakkor felbecsülhetetlen, mert úgy véljük, némelyikük olyan okmányból származhat, amely örökre elveszett, amikor a Székely Nemzeti úzeum 1944-ben, a háború miatt elmenekített értékei megsemmisültek a zalaegerszegi állomáson. Közzétételük ezért is halaszthatatlan feladat. A bejegyzések közreadásával adósságot törlesztünk, mert úgy tudjuk, hogy a Cs. Bogáts Dénes által gyűjtött összes egyház- és oktatástörténeti adatot még senki sem közölte, a cédulák feltehetően megsemmisültek, Berecz munkájának szóban forgó példányáról pedig a szakirodalom mindeddig nem szerezhetett tudomást. Közlésre indít az a remény is, hogy talán akad majd kutató, aki valóban újból megírja Háromszék egyház- és oktatástörténetét. Számára is nélkülözhetetlenek lesznek a Cs. Bogáts Dénes által összegyűjtött nevek és dátumok. Adatközlésünkkel szerény segítséget kívánunk nyújtani a helytörténeti munkák egyházés oktatástörténeti fejezetének megírásához is. Végül a bejegyzések közzétételével hozzá szeretnénk járulni a Cs. Bogáts Dénes életét és munkásságát kutató, a kitartó, szorgalmas autodidakta nyelvész, egyháztörténet-kutató és -író, levéltárbúvárló tudós székely múzeumőr pályarajzát majdan megíró céhtársunk tájékoztatásához, adatgyűjtéséhez is. Cs. Bogáts Dénes maga is jelezte, ha azonos személyt sejtett egyes nevek mögött, illetve ha bizonyos személyről tudta, hogy több helyen is tanított, illetve teljesített papi szolgálatot. zt az azonosítási eljárást mi továbbvittük, és a jegyzetekben feltüntettük, ha úgy véltük, más szolgálati helyen újból találkoztunk ugyanazon személlyel. Az azonosítási eljárás rávilágított arra, hogy a papi fokozat megszerzését végső céljuknak tekintő tanulni vágyó iljak tanulmányaik befejezése előtt (valószínűleg kényszerűségből) átmenetileg tanítóskodtak. A paphiány azonban így is általános volt. Gyanítható, hogy több olyan pap (és tanító), akinek a neve más-más időpontban más-más helységben bukkan fel, tulajdonképpen egyidejűleg több község papi (tanítói) teendőit is ellátta. A szakirodalom mindkét jelenséget ismeri. A más forrásokból ismert papok és tanítók nevét helyenként feltüntettük. Tény, hogy tanulmá- " Nagy Géza: uo. 14 Juhász István: uo.

9 8 COROI ARTÚR nyaik során általában az eldugott falvak papjai is megfordultak (még) külországi egyeteme(ke)n (is). A Berecz munkájában és Cs. Bogáts Dénes bejegyzéseiben szereplő papok és tanítók további azonosítását folytatni lehet a különböző, régebben és újabban kiadott diáknévsorok (Jakó Zsigmond - Juhász István; Tonk Sándor; Szabó iklós - Tonk Sándor; Albert Dávid és mások munkái) segítségével. Az rdélyi úzeum-gyesület kiadványai, az egyháztörténeti munkák, Schematismusok, Névkönyvek, a lustrakönyvek, adóügyi összeírások, homagiális lajstromok, iskolai és múzeumi értesítők, az általunk használt irodalom szerzői, egyházi és világi (főképpen pedagógiai) lapok, folyóiratok, ntz Géza és Szávai János munkái, oktatástörténeti munkák stb. szintén tartalmaznak idevágó adatokat: ezek segítségével tehát újabb nevekhez és dátumokhoz is eljuthatunk. rre a munkára adatközlésünkben nem vállalkoztunk, mert elsődleges célunk Cs. Bogáts Dénes adatainak hitelesítése, minél előbbi közzététele; a további munka pedig annyira időigényes, az azonosításhoz annyi kiadványt kellene aprólékosan átnézni, kijegyzetelni, hogy Berecz szavaival élve az egy életre elegendő munkát adna a feladatra vállalkozó kutatónak. Ugyanakkor leginkább a helytörténeti kutatásokat kívánjuk ösztönözni. Úgy véljük, nem csak a nagyobb levéltárak rejthetnek idevágó adatokban gazdag, mindmáig közöletlen (és kutatatlan) iratokat, hanem a különböző felekezetek helyi (községi, városi, esperességi, megyei) lelkészi hivatalainak irattáraiban és a lakosságnál (azokban a bizonyos családi levelesládákban) is létezhetnek, lappanghatnak olyan értékes iratok, amelyeknek adatai a Berecz munkájában és a Cs. Bogáts Dénes bejegyzéseiben előfordulókat megerősít(het)ik, kiegészít(het)ik, vagy újabb nevekkel és dátumokkal örvendeztet(het)ik meg a kutatót. Az utóbbiak felkutatása, összegyűjtése és közlése (például helytörténeti munkákban) igen fontos volna, mert a levéltárak gyűjteményei és a már közzétett adatok (elméletileg) bármikor a kutatók rendelkezésére állnak. Különös figyelmet igényelnek és érdemelnek azok a helységek, amelyeknek (a Székely Nemzeti úzeum irataiból feltehetően általa szintén kijegyzett, cédulázott) adatait Cs. Bogáts Dénes nem írta át Berecz munkájába, mert ezek száma jóval nagyobb, mint azoké, amelyekre nézve (5-6 helység) maga Berecz is csak a tanfelügyelőség (akkoriban feltehetően még igen szerény) levéltárában talált adatokat. (Itt kell megjegyeznünk, hogy a háromszéki egyházi anyakönyveket és az iskolák 1948 előtti iratait - utóbbiakat az 1980-as években - a megyei levéltár bekérte és azok mindmáiglan csak ott lelhetők fel. Némileg kivételt képeznek azok a lelkészi hivatalok, amelyek az anyakönyvek neveit, dátumait kivonatolták és ezeket a kivonatos anyakönyveket" jelenleg is hozzáférhetővé teszik az érdeklődők számára.) Cs. Bogáts Dénes bejegyzéseit betű- és írásjelhűen adjuk közre. Az egyértelmű rövidítéseket feloldottuk. A bejegyzéseket tartalmazó lapszám mindig az élen látható. A megfelelő község nevét annyiszor tüntettük fel, csupa nagybetűvel, ahány különböző helyen az illető községre vonatkozó adatok előfordulnak. A község neve mellé odaírtuk, hogy a laptükör mely részén találhatóak a lemásolt bejegyzések. Úgy véljük, a Berecz munkájában található bejegyzések minden módosítása Cs. Bogáts Dénes kezétől származik, ezért ezt - ok nélkül - külön sehol sem jegyeztük meg. A bejegyzésekre vonatkozó megjegyzéseinket és a bejegyzéseket hitelesítő, kiegészítő adatokat, az azokkal kapcsolatos feltevéseket, észrevételeket lapalji jegyzetek formájában közöljük. A bejegyzéseket tartalmazó lapok fénymásolatát megőrzésre átadtuk az rdélyi úzeum-gyesületnek. Köszönjük a könyv mostani tulajdonosának, Nagy Ákosnak, hogy felhívta figyelmünket a bejegyzésekre, tájékoztatást nyújtott a könyv sorsáról és engedélyezte a bejegyzések másolását, felhasználását. Coroi Artúr

10 Cs. Bogáts Dénes bejegyzései 44. lap. ALBIS a laptükör fölötti Papok: Hodor Kelemen 1624; 15 iklós pap 1658; eleg ihály 1669; Alsócsern[átoni] Vajda Balázs 1667; 16 F[eI]csern[átoni] ihács Ferencz 1735; Székely Sándor refjormátus] pap 1750; 17 Bartos Kelemen lap. ALBIS a laptükör fölötti Iskolamesterek: János deák,' ; 19 Rácz ihály 1662; 20 Kézdivásárhelyi Ambrus János deák ; Hatházi György 1717; 21 Kovásznai Vajna László 1752;~Dancs István 1782; árkosfalvi Cs. György 1720" lap. ALSÓ-CSRNÁTON a laptükör fölött és folytatólag a jobb lapszélen] Papok: Demeter plébános 1546; Patakfalvi György 1610; 24 Dálnoki Bartalyis ihály I616r 5 Pétsi Péter 1634; Torjai Székely István 1640; 26 Vásárhelyi Jancsó Péter 1665;' 7 Baróti István 1720; Csernátoni K. János 1733; Bara Péter 1750; Léczfalvi Sipos Péter 1759?; 28 Krizbai Gábor 1782; 29 Putnoki Ádám adjutor 1782; Lisznyói Intze ihály lap. ALSÓ-CSRNÁTON a laptükör fölött] Iskolamesterek: Benedek deák ; 3 ' ndes István 1622; Léczfalvi Koppáni András ; Szathmári Gábor 1733; 32 Nánási János ; Szabó ihály 1750; Gazda árton ; Zágoni Ferenczi János ban Kézdivásárhelyen, 1601-ben árkosfalván, ben Dalnokon, ben Kézdivásárhelyen, 1622-ben Páván, ben Albisban, 1632-ben Felsőcsernátonban tanított, illetve teljesített papi szolgálatot, talán kezdi esperes is volt. (Juhász István: i. m. 46, 57; Nagy Géza: i. m. 82; Cs. Bogáts Dénes további bejegyzései és SzOkl. V. 139, 172.) "'Azonos lehet az 1669-ben Ikafalván szolgálatot teljesítő Alsócsernátoni Vajda Balázzsal. "Talán azonos Dálnoki Székely Sándor erdővidéki esperessel. ( között. Juhász István: i. m. 53.) 18 Nem tudjuk azonosítani a számos János deák egyikével se. 19 Az évszám János deák neve fölé van írva. 20 Azonos lehet az és 1642-ben Ozsdolán tanító Rácz ihállyal. 21 Azonos lehet az 1708-ban Barátoson tanító Hatházi Györggyel. "" Azonos lehet az 1782-ben árkosfalván tanító Vajna Lászlóval. 2Í Azonos lehet az 1722-ben Rétyen tanító árkosfalvi Györggyel. 24 A lap sarkán, a bejegyzést megelőzően, valószínűleg a kötet korábbi tulajdonosa összeadást végzett. ~ s Azonos lehet az 1642-ben Feltorján szolgálatot teljesítő Dálnoki B. ihállyal. "''Azonossága az 1633-ban Étfalva-Zoltánban tanító Torjai Istvánnal nem zárható ki. 27 Talán azonos Jancsó Péter orbai esperessel. (1680. Juhász István: i. m. 54.) 28 Cs. Bogáts Dénes kérdőjele. Azonossága az 1776-ban agyaroson szolgálatot teljesítő Sipos Péterrel nem zárható ki. 29 Azonos lehet az 1761-ben Felsőcsernátonban szolgálatot teljesítő Krizbai Deső Gáborral. 50 Azonossága az és 1751-ben Gidófalván szolgálatot teljesítő Incze ihállyal kétes. Pokoly József 1733-ból Krizbai Sámuel, Kóbori és Bodor ózes alsócsernátoni papokat említi. Kóbori talán azonos Csernátoni K. Jánossal. (Az erdélyi református egyház története 111. Bp ) Valamikor 1726 és 1744 között Krizbai János alsócsernátoni pap volt a kézdi esperes. (Juhász István: /. m. 57.) 31 Azonos lehet az 1610-ben Ikafalván tanító Csernátoni Benedek rectorral, illetve az 1616-ban említett olnár Benedek alsócsernátoni iskolamesterrel. (Nagy Géza: i. m. 82.) 12 Azonos lehet az 1750-ben Ikafalván tanító Szathmári Gábor református kántorral. 11 Az eredetileg odaírt 1738-as vagy 1733-as évszámra íratott rá az 1818-as évszám. Talán azonos (Zágoni) Ferenczi János dálnoki pappal, kézdi esperessel. ( Juhász István: i. m. 57.) Káinokról ismeretes egy azonos nevű református esperes. (Orbán Balázs: A Székelyföld... III. Pest )

11 10 COROI ARTÚR 52. lap. ALDOBOLY a laptükör fölött] Papok: Lisznyói Intze Sámuel ; 34 Petki Nagy Ferencz ; 35 ihály 1790 előtt; Aldobolyi Batzoni István Csutak 53. lap. ALDOBOLY [a laptükör fölött] Iskolamesterek: Kis András kántor 1750; Lisznyói Barabás Ferencz ref[ormátus] iskfola] mfester] lap. ALTORJA a laptükör fölött] Papok: ihály plébános 1600; 36 P[ater] Ülkeij Gergely plébános 1708; 37 P[ater] Cseh ihály plébános ; 38 Tamási György plébános 1750; 39 Jakabos József pleb[ános] 1834; ihálcz József plébános Azonos lehet Lisznyai Ineze Sámuel illyefalvi pappal, sepsi esperessel (1775. Juhász István: /. m. 48.) és az 1784-ben Komollón szolgálatot teljesítő Incze Sámuellel. 35 Azonossága az 1756-ban és 1765-ben Imecsfalván szolgálatot teljesítő Nagy Ferenccel kétes. 36 Azonossága az 1630-ban Gelencén szolgálatot teljesítő ihály pappal nem zárható ki. Az 1659-ben Kézdiszentléleken és/vagy Altorján szolgáló Tusa ihály, későbbi jezsuita 1666-ban altorjai papként Háromszék esperese volt. (Szeredai Antal: Notitia veteris et novi capituli ecdesiae Albensis Transilvaniae, ex antiquis ac recentioribus literarum monumentis eruta. Albae Carolinae DCCXC1. 244; Veszély Károly: rdélyi egyháztörténelmi adatok. Kolozsvárt , 374.) 1668-ban, 1681-ben és 1693-ban Szászfalvi István altorjai plébános volt Háromszék esperese. Ő 1676-ban (is) Altorján (Apor Péter verses müvei és levelei I Bp ), 1690-ben Kézdiszentléleken (is) szolgált, utóbbi helyen is esperes. (Veszely Károly: i. m. 279, 374; Szeredai Antal: i. m. 244.) 37 Az 1690 vagy 1694 óta Altorján székelő Szebelébi Bertalan vikárius, altorjai plébános szept. 30-án kelt végrendeletében többször megemlékezik erről az altorjai adjutoráról. (Veszely Károly: i. m ) Az altorjai plébánia iratai szerint Ülkey 1710-ben még Altorján szolgált, 1711 márciusában azonban már Cseh ihály van a helyén. lő- és utóéletéről nem találtunk más adatokat. 38 A Cseh család Szentkatolnáról elsősorban Alsócsernátonba rajzott ki. A plébános azonos az ben Nyújtódon szolgáló Szentkatolnai Cseh ihállyal. Az 1713-as homagiális lajstromban az alsócsernátoni nemesek közt találjuk a későbbi háromszéki esperest (1711 és 1743 között többször) és ( tól címzetes, 1743-tól tényleges) gyulafehérvári őrkanonokot. Apor Péter is Szentkatolnai előnevü nemesnek mondja. Szerinte 1747-ben Altorján ünnepelte pappá szentelésének 50. évfordulóját. Apor Péterrel azonos évben, 1752-ben, 82 évesen, Gyulafehérváron halt meg. (Veszely Károly: /. m , 374. Szebelébi nem jelzi, hol szolgál Páter Cseh, midőn végrendeletében mindössze egyszer említi; Szeredai Antal: i. m. 201, 205, 207; Altorjai báró Apor Péter munkái. Pest , 244, 265; Verses müvei és levelei. Bp I és II között többször, 618.) /1758 között altorjai plébános, /1758 között többször háromszéki, illetve kézdi-orbai esperes. 1757/ között (1782-ben halt meg, 73 évesen) gyulafehérvári olvasókanonok. (Apor Péter unkái. 265; Verses müvei és levelei I és II. 356, 401; Veszely Károly: i. m. 374; Szeredai Antal: i. m. 209, 215,220.) 40 Altorjai (kis)nemes, 1836-ban is altorjai plébános. (Schematismus... pro anno DCCCXXXV1. Claudiopoli. 87.) 41 Altorjai (kis)nemes, 1848-tól 1898 utánig altorjai plébános. (Schematismus... pro anno DCCCXLV. Claudiopoli. 81; Schematismus... pro anno Albae Carolinae stb.) 18. század előtti altorjai plébánosok: Valentinus ( onumenta Vaticana Hungáriáé. Series I. Tomus 1. Bp , ), Ferencz kézdiszéki vicearchidiaconus (1475. SzOkl. III ), Petrus (1500 körűitől 1544 utánig. OL. Dl ; SzOkl. III ; Csíki Székely úzeum. Régi könyvek osztálya. Bejegyzés Péter altorjai plébános 1544-ben vásárolt könyvébe. Leltári száma: 1987.), ihály pap (1635. OL. Lista Diplomatica F II., talán nős plébános volt. Lásd a 36. jegyzetet is), Demeter Tamás (1648. Berecz Gyula), Köszvényesi iklós (1690-ben gyergyószéki vicearchidiaconus. Veszely Károly: /'. m. 280.), Solnai iklós, Berzeviczi Lajos pálos remete (utóbbi három /1694 között. Apor Séter unkái, 264 ). Szebelébi Bertalan (1690-től vagy 1694-töl 1707 decemberében bekövetkezett haláláig. Temesváry János: rdély választott püspökei II. Szamosújvár ; Veszely Károly: /. m ; Schematismus pro anno... DCCCXXXVUI; stb.)

12 ADALÉKOK HÁROSZÉK ISKOLATÖRTÉNTÉHZ lap. ALTORJA a laptükör fölött] Altorjai Isk[ola]mesterek. Kelemen Gergely deák 1603; 42 Szántai János deák 1659; Jobbágytelki Péter deák 1677; 43 Altorjai árton iklós deák ; 44 Bartha ihály 1727; 45 K[ézdi]sz[en]tléleki Voloncs Ferencz lap. ANGYALOS a laptükör fölött] Angyalosi papok: Léczfalvi János 1635; Gidófalvi András ihály 1633; 47 Torjai Péter 1646; Uzoni Zayzon János 1667; 49 Csernátoni iklós 1671 ; 50 Pávai Kupán Péter 1720; 51 árkosfalvi K. ihály 1724; 52 Gyújtó János 1750 Isk[ola]mesterek Andor Péter deák 1642; Radóczi István deák 1667; Gidófalvi Csiszér László 1693; Csomos István kántor lap. ÁRAPATAK [a laptükör alatt] Arapataki János pap 1628 Fejér György isk[ola]m[ester] lap. ÁRKOS a laptükör fölött] Göncz András pap 1689; 53 Homoródszentmártoni Bencze György 1689; Kónya (Kontsa?) 54 István református] pap 1751; Nagyajtai Csiki István unit[árius] pap 1742; 55 Szentlászlói Pap Sámuel unitfárius] predfikátor] 1770; 56 Bencze Sándor pap 1772; Kökösi György unitfárius] pap 1786; Sebestyén ihály református] pap Azonossága az 1652-ben Nyújtódon tanító hasonnevű deákkal nem zárható ki. Korábbról, 1536-ból Pelrus scholasticus de Althorya nevét ismerjük, aki bizonyára tanított is, de feltehetőleg azonos Péter plébánossal. (SzOkl. III ; Benkö Samu: Sorsformáló értelem. Bukarest ; rdély története I. Bp Lásd a 41. jegyzetet is.) 4 'Azonossága az 1685-ben Imecsfalván tanító hasonnevű deákkal nem zárható ki, az 1707-ben Altorján tanító Péter deákkal kétes. (Veszely Károly: i. m ) körül született Altorján között Szentkatolnán, 1678-tól február 14-én bekövetkezett haláláig Altorján tanított; Apor Péter műveit másolta, az altorjai egyház jegyzője volt. Szebelébi végrendeletében is többször előfordul. Tanitótársainak egyike: Altorjai Lőrinez[ffi] György. (Veszely Károly: i. m ; Apor Péter unkái. 265; Verses művei és levelei I. 232, 306. és II. 128, 133, 166.) 45 Azonossága az ben Nyújtódon szolgálatot teljesítő Barto [Barta?] ihállyal nem zárható ki. 4<> 1707-ben Altorján tanítottak: Barabás deák és Kósa István deák. (Veszely Károly: i. m ) ban és 1691-ben Deák István is előfordul. (OL. R. 293/2; Genealógiai Füzetek ) 47 Azonossága az 1612-ben Besenyőn szolgálatot teljesítő András ihállyal vagy az 1640-ben Ikafalván szolgálatot teljesítő Gidófalvi ihállyal nem zárható ki. (Az aláhúzások mindenütt Cs. Bogáts Dénes aláhúzásai.) 48 Talán azonos Torjai Székely Péterrel, aki óta háromszéki, 1614 óta sepsi református esperes ban egyedül képviselte a háromszéki protestáns (református és unitárius) egyházakat az udvarhelyi zsinaton. (Juhász István:;'. m. 48; Pokoly József: i. m. V ) 1614-ben Leérde János az orbai esperes. (Juhász István: /. m. 48, 54.) 4 "' Azonossága az 1658-ban Étfalva-Zoltánban tanító Zajzon Jánossal nem zárható ki. 50 Azonossága az 1680-ban Bitán szolgálatot teljesítő hasonnevű prédikátorral nem zárható ki. 51 Azonos lehet az 1717-, I723-, és 1750-ben Páván és/vagy az 1722-ben artonfalván szolgálatot teljesítő hasonnevű pappal. Azonossága az 1719-ben Besenyőn és/vagy Lisznyón szolgálatot teljesítő árkosfalvi ihállyal nem zárható ki. 53 Azonos lehet az 1664-ben Köröspatakon szolgálatot teljesítő Árkosi Göncz András prédikátorral. 54 Cs. Bogáts Dénes keze írása és zárójele. 55 Az eredetileg odaírt 1752-es évszámra íratott rá az 1742-es évszám. Azonossága az 1691-ben Nagyajtán tanító Csiki István iskolamesterrel nem zárható ki. ] 6 Azonos lehet az 1750-ben Bodoson szolgálatot teljesítő Pap Sámuellel. Azonos lehet az 1750-ben Nagyajtán szolgálatot teljesítő hasonnevű pappal és/vagy az 1782-ben ugyanitt, Árkoson tanító Kökösi Györggyel.

13 12 COROI ARTÚR 61. lap. ÁRKOS [a laptükör fölött] Isk[ola]mesterek: Hévizi ihály unitfárius] 1743; 58 Tegző Ferencz kántor 1751; Nagysolymosi Koncz Gábor unit[árius] 1776; Kökösi György unitfárius] kántor 1782 ' lap. BARÁTOS a laptükör fölötti Papok: Selester pap predik[átor] 1590; Kovásznai György 1717; Pákei Albert József 1735; Balogh Sándor ; árkosfalvi Gál János 1758; Pákei Vida Sámuel ; 61 Kelemen József lap. BARÁTOS a laptükör fölött] Iskolamesterek: Léczfalvi Gergely 1654; 63 Dobolyi Tamás deák 1696; Hatházi György 1708; Pávai Kovács Ferencz ; 64 Pávai Csekme Ferencz 1735; Pákei Csorna Péter ; Léczfalvi Orbán Antal kántor 1791; Sorbány Antal 1791; Páll József lap. BARÓTH a laptükör fölött] Demény plébános 1332; Plébánosok: beczky Pál ; Nagy ózes 1683; 66 átyás ihály 1684; gri György 1691; ártonfi István ; Kónya 67 Balázs ; Fenya András 1698; Bóné Péter ; Bóné György 1700; Adorjáni árton ; Benkö ózes 1704; Atyhai István ; Raselovicei 68 Bálint helyettes 1709; Fischer András ; Jegenyei Gergely István ; Fodor Bálint ; László Péter ; 69 Szabó János lap. BARÓTH [folytatás a laptükör alatt] Csíkszentmártoni ártonffi Gergely 1736^1; Kovács ihály ; Hilibi Gál Ferenc ; László István ; Lemhényi Szilágyi Antal ; Bernád Sándor Azonos lehet az és 1767-ben Káinokon szolgálatot teljesítő hasonnevű pappal. 59 Az eredetileg odaírt 1776-os évszámra íratott rá az 1782-es évszám. 60 Azonos lehet az és 1734-ben Pákén szolgálatot teljesítő Pákei Albert Józseffel között, pákei papként, orbai esperes. (Juhász István: /. m. 54.) között egy azonos nevű barátosi pap az orbai esperes. (Juhász István: ;'. m. 54.) 63 Azonos lehet az 1667-ben Kovásznán tanító Léczfalvi Gergellyel. "Azonossága az 1703-ban árkosfalván, illetve az 1708-ban artonfalván tanító Pávai K. Ferenccel és Pávai Kovács Ferenccel és/vagy az 1750-ben Pákén tanító Kovács Ferenc iskolamesterrel nem zárható ki. 65 Azonos lehet az 1846-ban Pákén tanító Pákei Pál Józseffel. 66 sztelneki és kantai iskolaalapító minorita: előbb sztelnek, Lemhény, Nyújtód és Bereck, 1683-tól Szentkatolna, Hatolyka, Imecsfalva, Petőfalva, Zabola, Zágon, Kőröspatak és Illyefalva plébánosa egyidejűleg. z az adat eddig ismeretlen volt. Talán a Hitterjesztés Szent Kongregációjának megbízottjaként csak felügyelt a felsorolt plébániák egy részére. 67 Kánya? (Olvasata bizonytalan.) 68 A Raselovicei név olvasata bizonytalan. (Raschovicei?) 69 Azonos lehet az 1727-ben Szárazpatakon és Peselneken szolgálatot teljesítő Páter László Péterrel.

14 ADALÉKOK HÁROSZÉK ISKOLATÖRTÉNTÉHZ lap. BARÓTH a laptükör fölötti Szentléleki Hodor Imre ; Korondi József ; Oláhfalvi Vitos János ; Szabó Ignácz ; - Csató József ; Pap Antal ; Veszely Károly lap. BARÓTH fo!ytatás a laptükör alatt] Bándi ózes ref[ormátus] predik[átor] lap. BARÓTH a laptükör fölött] Iskolamesterek: Jakab deák 1587; Cserei Pál kántor 1752; Cserei Dániel kath[olikus] kántor lap. BARÓTH a laptükör fölött] Iskolamesterek: Jakab deák 1587; Cserei Dániel kathfolikus] kántor 1750; Cserei Pál kántor lap. BRCZK a laptükör fölött] Páter Pakó plébános lap. BSNYŐ 73 a laptükör fölött] Papok: Albert plébános, sepsi espferes] 1565; 74 András pap 1571 ; 75 András ihály 1612; Alsócsernfátoni] agos Péter 1611; Árkosi Tegző István 1619; 76 Bodoki Ferencz árton I673; 77 Vásárhelyi K. Péter 1677; 78 Türkösi István 1685; Kovásznai K. János 1688; 79 Bodoki Henter Ferencz 1711; 80 árkosfalvi ihály 1719; Szentkirályi Dániel vacans pap 1750; 8 ' Kovásznai Kovács László 1765; Keresztes Sándor 1775; 82 Kanyó ózes Az rdélyi gyháztörténelmi Adatok 1 II. Kolozsvárt 1860 és más munkák jeles szerzője. 71 Az eredetileg odaírt 1852-es évszámra íratott rá az 1752-es évszám. A baróti iskolamesterek névsora ismétlésének okát nem kutattuk. egtörténhet, hogy csak a pontosabb kronológia miatt történt. 72 Pakó Ferencz 1752-ben is itt szolgált. (Apor Péter verses művei és levelei II. 402.) 73 Sepsibesenyő. 74 Azonos lehet az 1523-ban Nyújtódon szolgálatot teljesítő hasonnevű plébánossal után a sepsi római katolikus districtus önállósult, leszakadt a fehérvári föesperességről. Sepsi református esperesről eddig némileg bizonytalan adatok az közötti időszakból voltak ismertek. Nem tudjuk, vajon itt az első önálló sepsi katolikus esperesről vagy az első sepsi református esperesről bukkan fel egy - óvatosan kezelendő - adat. Ha ez valósnak bizonyulna, Háromszék reformáció előtti és reformáció kori története egy hiányzó láncszemét jelentené. 75 Azonos Besenyei András pappal. (1569. Nagy Géza: i. m. 82; Juhász István: /. m. 46; SzOkl. V. 90.) 76 lőbb talán 1659 volt odaírva. 77 Azonos lehet az 1677-ben resztevényben szolgálatot teljesítő Bodoki F. ártonnal. 78 Azonossága az 1695-, és 1721-ben Sepsiszentgyörgyön szolgálatot teljesítő Vásárhelyi Péterrel nem zárható ki. 79 Azonos lehet az 1686-ban Komollón szolgálatot teljesítő Kovásznai Kovács Jánossal. 80 Azonos lehet az 1755-ben Bodokon szolgálatot teljesítő hasonnevű pappal. "'Azonos lehet az és 1747-ben Nagyborosnyón szolgálatot teljesítő hasonnevű pappal. 82 Azonos lehet az 1780-ban Lisznyón szolgálatot teljesítő hasonnevű pappal. 83 Azonos lehet az 1769-ben Kilyénben, 1778-ban és 1782-ben Kézdivásárhelyen szolgálatot teljesítő Kanyó ózessel, illetve Léczfalvi Kanyó ózessel.

15 14 COROI ARTÚR 72. lap. BSNYŐ [a laptükör alatt] Isk[ola]m[esterek] Angyalosi lekes iklós 1611; 84 Kézdivásárhjelyi] Jancsó Gábor 1644; Orbán árton 1673; 85 Gidof[alvi] ifjfabb] Kövér István 1693; 86 Sárközi István 1697; Besenyei Böjté János 1670 előtt; Léczfalvi Kanyó 87 András lap. BSNYŐ [a lap jobb szélén] Léczfalvi Kanyó István ; 88 Csernátoni Benkő Sámuel 1712; 89 Imreh ihály 1750 vacans; Komollai árton László 1785; 90 Porzsolt Benjámin 1842; Bölöni Szabó Péter lap. BÉLAFALVA [a laptükör fölött] Isk[ola]m[esterek]: Gál Péter kath[olikus] kántor 1750; Baritz Simon kántor lap. BIKFALVA a laptükör alatt] Papok: Pál plébános 1546; Dálnoki Péter ref[ormátus] predik[átor] 1686; Sidó János református] 1750; Angyalosi János református] 1765; Bakcsi József református] lap. BIKFALVA [a laptükör fölött] Litterati ihály isk[ola]m[ester] 1685; Petri János ref[ormátus] isk[ola]m[ester] lap. BITA a laptükör alatt] Prédikátorok: Árkosi Tamás 1628; Dálnokf Gáspár 1666; Csernátoni iklós 1680; Dobolyi Ferencz lap. BITA a laptükör alatt] Benedek István református] kántor Bitai András református] isk[ola]m[ester] TaIán azonosítható az 1605-ben Étfalván és/vagy az 1610-ben Besenyőn tanító iklós deákkal. (Nagy Géza: i. m. 82.) Azonossága az 1631-ben Rétyen szolgálatot teljesítő Angyalosi iklós prédikátorral és/vagy iklós pappal sem zárható ki. 85 Azonossága az 1676-ban aksán szolgálatot teljesítő hasonnevű pappal nem zárható ki. 86 Az 1624-ben Papolcon szolgálatot teljesítő hasonnevű pap fia lehet. 87 Cs. Bogáts Dénes egymásra írta az Andrást és az Istvánt, majd újra leírta az Andrást. 88 Azonossága az 1783-ban Kézdivásárhelyen szolgálatot teljesítő id. Kanyó Istvánnal vagy annak fiával nem zárható ki. 89 Azonossága az 1722-ben Feltorján tanító Csernátoni B. Sámuellel valószínű, az 1750-ben Köpecen szolgálatot teljesítő Benkő Sámuellel nem zárható ki. 90 Azonos lehet az 1794-ben Komollón tanító hasonnevű iskolamesterrel ből Pál Pál bikfalvi prédikátor neve ismeretes (Nagy Géza: i. m. 82.) és itt teljesített szolgálatot között Bong István pap, sepsi esperes is. (Juhász István: i. m. 48.)

16 ADALÉKOK HÁROSZÉK ISKOLATÖRTÉNTÉHZ lap. BODOK [a község neve körül Papok: Zajzon Péter 1611; 92 Torjai János 1615; 93 Szárazajtai Incze Benjámin 1747; 94 Vitályos ihály református] pap 1750; Oláh Pál unit[árius] pap 1750; Bodoki Henter Ferencz 1755; rősdi Bálint református] pap 1801; Solymosi Lajos lap. BODOK a laptükör fölött] Isk[ola]mesterek: Bodosi István deák 1687; Andrási Gerson 1711; Orbán György református] kántor 1751 ; 95 Bakcsi Gábor lap. BODOS (a község neve körül] Papok: Pap Sámuel 1750; Jákó György 1852 Isk[ola]m[ester]: Budai György lap. BÖLÖN [a laptükör alatt] Papok: Bölöni Benkő György ; 98 Darkó Pál unitfárius] pap 1735;" Filipovics László unitfárius] pap 1750; Borosnyai Boldizsár 1750; Tana Ferencz unitfárius] pap 1798; Sebestyén Károly refformátus] pap lap. BÖLÖN a laptükör alatt] Isk[oIa]mest[erek] Köpeczi György deák 1628; Ferencz Tamás ; 100 János református] isk[ola]m[ester] 1750 Uzoni 88. lap. CZÓFALVA ]a község neve körül] Pap: Deme Pál 1791 lsk[o!a]m[ester] Cseh Tamás lap. DÁLNOK a laptükör fölött] Papok: Nagy Lőrinc predik[átor] ; 101 Hodor Kelemen pred[ikátor] ; István pap plébános 1556; 2 Tamás pap predic[átor] 1630; 103 Torjai Gergely 92 A nevet utólag írta a sor fölé Cs. Bogáts Dénes. "Torjai Székely János már 1606-ban is itt teljesített szolgálatot. (Nagy Géza: m. 82.) Bodoki pap volt az 1702-, és 1728-ban sepsi esperes Vásárhelyi János is. (Juhász István: i. m. 48.) 94 Azonos lehet az és 1766-ban álnáson szolgálatot teljesítő hasonnevű pappal. "Azonos lehet az 1746-ban Kőröspatakon tanító hasonnevű iskolamesterrel. 96 Azonos lehet az 1776-ban Feldobolyon tanító hasonnevű iskolamesterrel. '"Talán a pomológus Baló István is bodosi református lelkész volt, 1787 előtt hunyt el. (Középajtai Benkő József levelezése. A agyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete. Bp ) J * Azonossága az 1625-ben árkosfalván szolgálatot teljesítő hasonnevű pappal nem zárható ki ban Nicolaus sacerdos plebanus de Bolon neve bukkan fel. (SzOkl. III. 259.) 1646-ban Sikó János bölöni, között pedig Hermányi Dienes Péter olaszteleki, középajtai és bölöni pap volt az erdővidéki esperes. (Juhász István: i. m. 53.) 99 Azonos lehet az 1718-ban Nagyajtán szolgálatot teljesítő hasonnevű pappal. 100 Ferencz Tamásra vonatkozó, Cs. Bogáts Dénes által a név alá írt évszámok. 101 Azonos lehet az 1602-ben aksán szolgálatot teljesítő Lőrincz pap prédikátorral. (Nagy Géza: /'. m : Juhász István: m. 46. és SzOkl. V. 144.) 102 Cs. Bogáts Dénes által utólag odaírt név. Azonossága az 1606-ban Nyújtódon szolgálatot teljesítő hasonnevű pappal nem zárható ki ban kézdi (Kijzdij) vicearchidiaconus volt. (SzOkl. III. 314.) 1634-ben Dálnoki Vazul dálnoki pap volt a kézdi esperes. (Pokoly József:m. V. 235.)

17 16 COROI ARTÚR pred[ikátor] 1649; Dálnoki czken János 1677;' 04 Csernátoni Vajda Sámuel 1711; 105 akai József 1719; 106 Pécsi János 1724; 107 Vass Gábor 1750; 108 Csutak Ferencz lap. DÁLNOK a laptükör fölött] Iskolamesterek: Dálnoki Ferencz deák 1598; 109 Illyefalvi Dániel vagy Dávid deák ; Baczoni Ferencz 1603; Király Jakab 1619; 110 Szabó Gáspár 1624; 1 " Kerestély Lázár 1831; Dálnoki Benkő János deák ; 112 Szárazajtai Ajtai iklós 1693; Besenyei Szabó János lap. DÁLNOK folytatás a laptükör fölött] Sepsimartonosi P. András deák ; Léczfalvi Vajda ózes 1739; Barátosi Beder János (harangozó is) 1724; Léczfalvi Vajda Ádám kántor 1739;" J Papolczi Kiss Pál ; Kovásznai Deme Dániel 1767;'"' 5 Csernátoni Vajda Vajda" 6 Ferencz 1758; Szabó Imre ; Sepsisz[en]tiványi Benke Ferencz lap. DÁLNOK a lap jobb szélén Dálnoki Karolin [az óvónő neve mellett, a lap szélén] lap. GRPATAK [a község neve körül] Papok: Bitai árton predik[átor] 1652; Nagyborosnyói Bede András lap. GRPATAK a laptükör fölött] Isk[ola]m[esterek]: Kónya László kántor 175Q; Vitkai József 1775; Kónya János kántor Azonossága az 1665-ben Lécfalva-Várhegyen tanító Dálnoki János iskolamesterrel nem zárható ki. A Székely Nemzeti úzeum kőtárában található, rongált állapotban levő feliratos kövön ez olvasható: RGNANT ILLUS[trissimo] PRINC1/P TRAN[silva]NlA D[omi]NO D[omí]NO / GORGIO RAKOCI HAC TVR / RIS XTRUCTA CVRA T INDUSTRIA / GNR[osi] D[omini] STPHAfní] BOD PR INCO / LAS ALBISIN[ses] ANNO D[omini] 1657 / SCR[ipt]A ioha[nnes] CZKN. (Hasonló szövegű az altorjai torony keresztlevele" 1654-böl.) 1726 után, kézdivásárhelyi papként kézdi esperes, Csernátoni Vajda Péter ( ) püspök apja. (Juhász István: i. m. 57; Pokoly József: /. m. III és V. 171.) Nem azonos az egyházi íróval. (1791. Pokoly József: i. m. V. 187.) 106 Azonos lehet az 1760-ban Étfalva-Zoltánban szolgálatot teljesítő hasonnevű pappal. 107 Azonossága az 1683-ban Imecsfalván tanító Futásfalvi Pécsi Jánossal kétes. Inkább a hasonnevű, ban előforduló kézdivásárhelyi papról és kézdi esperesről lehet szó. (Juhász István: i. m. 57.) 108 Albísi Wass Gábor néven Kézdimárkosfalván és Kézdivásárhelyen is szolgált; 1744-ben és 1765-ben kézdi esperes volt. (Juhász István: /. m. 57.) 109 Azonossága az és 1608-ban Papolcon szolgálatot teljesítő Dálnoki Teleki Ferenc pappal nem zárható ki. 110 Azonossága az 1623-ban Étfalva-Zoltánban szolgálatot teljesítő Jakab prédikátorral nem zárható ki. 111 Azonossága az 1600-ban Nagyborosnyón tanító Gáspár deákkal nem zárható ki. 112 Azonossága az 1665-ben Lécfalva-Várhegyen tanító Dálnoki János deákkal és/vagy az 1666-ban Ikafalván szolgálatot teljesítő Dálnoki Benkő János pappal nem zárható ki. Azonos lehet az 1749-ben aksán szolgálatot teljesítő hasonnevű pappal. (lőtte a zárójeles megjegyzés Cs. Bogáts Dénesé.) 114 Cs. Bogáts Dénes utólag szúrta be a dátumot az alatta lévő sorbéli Papolczi Kiss Pál neve fölé. 115 Azonos lehet az 1761-ben Kovásznán tanító Deme Dániellel. 116 Nem tudni, miért kettőzte meg Cs. Bogáts Dénes a nevet. 117 Azonossága az 1774-ben Kisborosnyón szolgálatot teljesítő Bede András pappal nem zárható ki.

18 ADALÉKOK HÁROSZÉK ISKOLATÖRTÉNTÉHZ lap. RSZTVÉNY a laptükör fölött] Papok: Bodoki F. árton 1677; Kovács József 1750;" 8 aksai Gergely 1778 Kanyó Antal református] kántor lap. SZTLNK [a laptükör fölött] Páter Bors Ambrus pap 1719; rőss ihály pap Sipos József kath[olikus] kántor 1750; Kádár István kántor lap. ÉTFALVA-ZOLTÁN a laptükör fölött] Papok: Jakab pap. predik[átor] 1623; Pávai Kuppán István 1663; Pávai Gáspár 1679; Csiszér Zsigmond (János) 1750; 120 akai József lap. ÉTFALVA-ZOLTÁN a laptükör fölött] Tanítók: Torjai István deák 1633; Zajzon János 1658; Árkosi Tegző Dániel 1667; Feldobolyi Szigeti Pál 1688; Orbán iklós 1693; Dálnoki Kovács József 1713; Demeter András kántor lap. FLCSRNÁTON a laptükör fölött] Papok: Hodor Kelemen 1632; Vajda Bazil 1640; tfalvi Sámuel 1712; 122 Kovács Ferencz 1719; Szaniszló ihály 1728; Kézdivásárhelyi Szabó Lőrincz 1729; Keresztes Péter 1750; 123 Krizbai Deső Gábor lap. FLCSRNÁTON a laptükör alatt] Isk[ola]mesterek: Dálnoki 124 ihály deák ; 125 Illyefalvi Benkő Illyés ; Bodoki G. Sámuel (ihály?) ; Besenyei Babos^ ózes 1737; 127 Aldobolyi Baczoni Imre 1729; Feltorjai Kovács István ; 128 Szabó Ferencz 1770;' 29 Kováts Gábor ; Balog Gábor 1782; Gidófalvi Imre János Azonossága az 1713-ban Étfalva-Zoltánban tanító Dálnoki Kovács József iskolamesterrel vagy az ben Rétyen szolgálatot teljesítő hasonnevű pappal nem zárható ki ben is itt szolgált. (Apor Péter verses művei és levelei II. 402.) 120 Azonos lehet az 1755-, és 1792-ben Oltszemen szolgálatot teljesítő hasonnevű pappal ból Bodoki János étfalvi rectort, 1618-ból Bakonyai ihály étfalvi prédikátort említik. (Nagy Géza: i. m. 82.) Cs. Bogáts Dénes zárójele. 121 Azonossága az 1733-ban és 1779-ben Kilyénben tanító Szemerjai Demeter Andrással nem zárható ki ből Szemerjai György deák étfalvi iskolamestert is említik. (Nagy Géza: i. m. 82.) 122 Azonossága az ban Oltszemen szolgálatot teljesítő tfalvi Csiszér Sámuellel nem zárható ki. I2! Azonossága az 171 l-ben és 1717-ben Lécfalva-Várhegyen tanító hasonnevű iskolamesterrel nem zárható ki. 124 A Dálnoki név egy vízszintes tollvonással át van húzva. l:b Azonossága az 1631-ben artonfalván és az 1639-ben árkosfalván szolgálatot teljesítő Felsőcsernátoni Rákosi ihály, illetve Felsőcsernátoni ihály pappal nem zárható ki. 126 Nem tudni, miért írta ide ezt a zárójelbe helyezett, kérdőjellel kísért nevet Cs. Bogáts Dénes. 127 Azonos lehet az 1741-ben artonfalván tanító hasonnevű iskolamesterrel. 128 Azonossága az 1765-ben artonfalván tanító Kováts István iskolamesterrel nem zárható ki. 129 Azonossága az 1718-ban Nyújtódon tanító hasonnevű deákkal kétes. 130 A második 1 -es kissé elmosódott. Azonos lehel az 1777-fcen Gidófalván tanító Imre János iskolamesterrel.

19 18 COROI ARTÚR 104. lap. FLDOBOLY a laptükör fölött] Papok: árton pap 1614; 131 Dobolyi János 1687; Veres György ref[ormátus] Isk[ola]mesterek: Szotyori Sámuel kántor 1751; 133 Csomós Gábor 1766; Bartus Péter 1768; Szabó Boldizsár református] kántor 1769; 134 Bakcsi Gábor lap. FLTORJA a laptükör alatt] Papok: Dálnoki B. ihály 1642; Nagy-Győri árton református] 1682; Kézdivásárhelyi Kovács iklós 1733; Zajzon István 1777; Henter György református] lap. FLTORJA a laptükör fölött] Isk[ola]mesterek: Kézdivásárhelyi P. István 1642; Csernátoni B. Sámuel 1722; Dállyai János 1774; Pető József lap. FUTÁSFALVA a község neve körül] Papok: Balogh Ferencz 1718; 136 Pfater] Balási Ferencz plébános 1750; Kászonujfalvi Csobot árton Plébános 1772; Balogh ihály lap. FUTÁSFALVA ]a laptükör fölött] Pál Deák mester 1692; árton Péter deák rector 1718; Dimén Pál kathfolikus] kántor 1750; Szabó János rector Azonossága az 1634-ben Komollón szolgálatot teljesítő Józsa ártonnal nem zárható ki. m Azonos lehet az 175 l-ben Pákén szolgálatot teljesítő hasonnevű pappal. Azonos lehet az 1750-ben Hilíbben tanító hasonnevű református kántorral. 1,4 Azonossága az 1772-ben és 1776-ban árkosfalván tanító Bölöni Szabó Boldizsárral nem zárható ki ben Paulus (onumenta Vaticana Hungáriáé. Series I. Tomus. I Bp , , 126.), 1525-ben Blasius plébános (Dankanits Ádám: XVI. századi olvasmányok. Bukarest ; Csíki Székely úzeum. Régi könyvek osztálya. Bejegyzés Balázs feltorjai plébános 1525-ben vásárolt könyvébe. Leltári száma: 403.), 1533-ban Stephanus (presbiter de Wzon. plebanus de Felthorya. OL. Filmtár Béldi Ivt.) szolgált Feltorján ben tanító, 1635 előtt pap volt ugyanott Gergely András, szintén 1635 előtt Pál, akinek fia, Jeremiás is az celesiához tartia magát", 1635-ben pedig Ferencz Gergely. (1614. Bethlen lustra és OL. Series diplomatica F II.) A feltorjai (és a karatnai) gyülekezet reformátussá válásáról mindmáig csupán legendás történeteket ismerünk, amelyeket Apor Péter (unkái , 34.), Orbán Balázs (A Székelyföld... I és III. 92.), Nagy Géza (/. m ), Benkő József (Filius postumus), Altorjai Csoboth János (Szent árton Torja egyházközségének rövid története. Kézdivásárhely 1939) és nyomukban mások jegyeztek le. A források hiánya miatt a tudomány egyelőre nem tudja feltárni a legendák valós alapjait. 1,6 Utólag van a sor fölé írva ez a név és a dátum. '"lőbb talán az 1862-es évszám volt odaírva. A Hitterjesztés Szent Kongregációja számára írt jelentésében, 1638-ban Leone da odica, 1677-ben odesto a Roma említi Papp (Gyergyai) János futásfalvi plébánost, között a székelyföldi nős plébánosok vezetőjét, Háromszék esperesét. (Relationes issionarium de Hungaria et Transilvania Fontes 1. didit István György Tóth. Budapest-Róma , 400; Veszely Károly: i. m , , 374; Szeredai Antal: /. m ) Balási Ferencz 1752-ben is futásfalvi plébános. (Apor Péter verses művei és levelei II. 402.) 1,8 Futásfalván 1614-ben Deák Péter, 1635-ben Ferencz deák. Deák András és János (katolikus pap fiai), 1676-ban Deák András, Deák Jakabné és Deák János, 1691-ben István deák fordul elő.

20 ADALÉKOK HÁROSZÉK ISKOLATÖRTÉNTÉHZ lap. GLNCZ [a község neve körül] ihály pap 1630; Hatolykai Pál Demeter plébános 1659; lj9 Bárdos István plébános 1751; Péterfi árton megyés mester 1771; Volykul József plébános lap. GLNCZ a laptükör alatt] Gergelyfi János kath[olikus] kántor lap. GIDÓFALVA a község neve körül] Bodor István predicfátor] 1624; Szentkirályi András ihály' ; 142 Vásárhelyi Jakab ; Szilágyi Péter ; adocsai Pál 1712;' 44 Incze ihály ; 145 Tatrangi Szász József 1765; 146 Jancsó Gábor 1775; Szotyori Nagy Lázár lap. GIDÓFALVA [a laptükör alatt] Iskolamesterek: Szászvárosi Nagy Bertalan 1586;' 47 Szabó Jakab 1635; 148 Baczoni Tókos Pál 1664; Csermeky (Csermely?) 149 János 1669; Csernátoni olnár Péter 1712; 150 Szilágyi ihály 1701; ífj[abb] Jancsó Sámuel ; Imre János 1777; Szemerjai Demeter Dávid lap. HATOLYKA [a laptükör alatt] Páter Demeter árton egyúttal imecsfalvi plébános is lap. HATOLYKA a laptükör fölött] Tanítók: Lengyel János deák 1670; Cserei János deák 1680; Polyáni Kozma István 1682; Rapcson Ferencz deák 1692; Kászoni Tamás ihály 1712; Literáti máskép Szabó György kántor 1750; Vitányi Ferencz 1755 Cserei János, Pécsi István, Felvinczi Ferencz és Patzai György társa 1659-ben. (Veszely Károly: i. m ) ban Háromszék katolikus esperese ban Felföldi Ferencz ben Kozma Péter, között Kászoni Székely iklós (nős katolikus pap, Tóth István György: i. m. 354.), 1632-ben és 1646-ban Vásárhelyi István, 1673-ban Zsolnai iklós (Apor Péter Solnaimk írja, unkái 264.), 1678-ban Révi Ferencz, ben Berzeviczi Lajos (pálos remete) és 1860-ban lekes István is gelencei plébános és háromszéki esperes volt. (Veszely Károly:m. 311,374.) 141 Azonos lehet az 1675-ben és 1680-ban Lécfalva-Várhegyen szolgálatot teljesítő Szentkirályi ihállyal. 142 Az évszámot utólag írta a sor fölé Cs. Bogáts Dénes. 14 ' 1664-ben és 1691-ben sepsi esperes. (Juhász István: i. m. 48.) 144 Azonos lehet az 1730-ban Lisznyón szolgálatot teljesítő hasonnevű pappal ben, artonosi előnévvel sepsi esperes. (Juhász István: i. m. 48.) 146 Azonos lehet az 1751-ben Kőrösön és/vagy az 1791-ben Kovásznán szolgálatot teljesítő Szász Józseffel. 147 Juhász István (;'. m. 45.) és Nagy Géza (/. m. 82.) is közölte ezt az adatot. 148 Azonos lehet az 1626-ban Papolcon tanító Gidófalvi Szabó Jakabbal. l4 ''Cs. Bogáts Dénes zárójeles megjegyzése. ""Olvasata bizonytalan, mert az eredetileg beírt évszám 3. számjegyére ráíratott egy másik számjegy is. 151 Nagybossányi között kézdiszentléleki plébános, Háromszék római katolikus esperese, ben vicarius. (Apor Péter unkái, 263; Veszely Károly: i. m. 374.) között gyulafehérvári kanonok. (Szeredai Antal: i. m , 204.)

21 20 COROI ARTÚR 111. lap. HIDVÉG a község neve körül Papok: Szemerjai János 1723; Nagyajtai Rád János unit(árius) predik(átor) 1738; Gyalai István református] \1A1-, X>2 Szotyori János református] lap. HIDVÉG fa laptükör alatt) Isk[ola]m[esterek] Alsócsernátoni P. István 1714; Gidófalvi Jancsó István lap. HILIB a község neve melletti Ferencz István református] pap lap. HILIB a laptükör alatt] Ferenczi István deák kath[olikus] isk[ola]m[ester] ; Szotyori Sámuel református] kántor lap. IKAFALVA [a laptükör alatti Papok: Uylakinus 15j Ádám 1610; Nagy András 1610; Gidófalvi ihály 1640; Lisznyói Vajda Gvörgy 1661; Dálnoki Benkő János 1666; Alsócsernátoni Vajda Balázs 1669; Andrássi 54 István 1750; Jantsó Sámuel 1782; Uzoni Zajzon Ferencz lap. IKAFALVA ]a laptükör fölött] Isk[ola]mesterek: Csernátoni Benedek rector 1610; Albisi Bod Benedek 1739; Szathmári Gábor református] kántor 1750; Szabó lek lap. ILLYFALVA ]a laptükör fölött] Papok: Nagy ózes plébános 1683; Páter Rácz István pleb[ános] 1711; Futásfalvi Kovács András plébános 1702; rdélyi ihály fia Péter pap 1635; 155 Szárazajtai (Ajtai) árton református] predicfátor] 1695; Fosztó iklós 1741; 156 Fosztó áté református] pap; (gy-e a kettő három / nem tudni) 157 Fosztó ihály református] pap 1743; Petri Ádám református] pap 1807; 158 Páter Burián Lőrincz plébános lap. ILLYFALVA a laptükör fölött] Isk[ola]mesterek: Borosnyai János 1719; 159 Serester György református] kántor ; Kovács áté unifárius] kántor 1750; Imre ihály református] kántor ; Ötves Sámuel református] kántor ban sepsi esperes. (Juhász István: /. m. 48.) lőbb Uylatinus volt odaírva. I A név utolsó betűinek olvasata bizonytalan: előbb vagy gy, vagy ssi volt odaírva. 155 Azonossága az 1632-ben artonfalván szolgálatot teljesítő Péter pappal nem zárható ki ben Bölöni Sikó István illyefalvi pap volt a sepsi esperes (Pokoly József: /. m. V. 235.), aki 1654-ben is sepsi esperes volt. (Juhász István: i. m. 48.) 156 Azonossága az 1735-ben Kézdivásárhelyen szolgálatot teljesítő Fülei Fosztó iklóssal nem zárható ki. l:,7 Cs. Bogáts Dénes zárójeles megjegyzése. A kettő vízszintes tollvonással át van húzva, a három utólag íratott a sor fölé. Nyilván Fosztó iklósról, átéról és ihályról van szó ben sepsi esperes. (Juhász István: i. m. 48.) Azonossága az 1717-ben Kőrösön tanító János deákkal nem zárható ki.

22 ADALÉKOK HÁROSZÉK ISKOLATÖRTÉNTÉHZ lap. ICSFALVA a község neve körül] Papok: Páter Demeter árton plebfános] 1697; Beke Ferencz pleb[ános] 1751; 160 Nagy Ferencz plebfános] ; Ferenczi József plebfános] 1805; Bálás Ferencz plebfános] lap. ICSFALVA a lap jobb szélén] Katholfikus] Isk[ola]m[esterek] Futásfalvi Pécsi János 1683; Jobbágytelki Péter deák 1685; Hatolykai György átyás 1722; Gelenczei Göther Ferencz 1715; 16 " Osdolai Ferenczi Istvfán] 1736; Literati Tamás lap. KÁLNOK ]a laptükör fölött] Hévizi i- Imreh György refformátus] pap ; (egyúttal köröspataki pap is; 16j hály unitfárius] pap ; Benkő Sámuel refformátus] pap lap. KÁLNOK ]a laptükör fölött] István deák isk[ola]m[ester] 1635; 164 ihály János isk[ola]m[ester] 1646; Török ihály ref ormátus] kántor 1751; Tóth ihály unit[árius] kántor lap. KARATNA a község neve körül] Benkő József ref]ormátus] pap 1782; 166 Csiszér Sándor ref(ormátus) pap lap. KARATNA a laptükör alatt] Butsi ózes refjormátus] isk[ola]m[ester] lap. KÉZDI-ARTONOS ]a laptükör fölött] artonosi Porkoláb András isk[ola]m[ester] ir.o ]752-bcn Beke István az imecsfalvi plébános. (Apor Péter verses művei és levelei II. 402.) Valaki tévedett. 161 Azonossága az 1848-ban Ozsdolán szolgálatot teljesítő hasonnevű pappal nem zárható ki. 162 Azonossága az 1710-ben Nyújtódon tanító G. Gothár Ferenccel nem zárható ki. 16:1 Cs. Bogáts Dénes nem zárja be a zárójelet. 164 Az eredetileg odaírt 1735-ös évszámra íratott rá az 1635-ös évszám. Azonossága az 1597-ben Rétyen vagy az 1615-ben árkosfalván tanító hasonnevű iskolamesterrel nem zárható ki. 165 Azonossága az 1750-ben Kőröspatakon tanító hasonnevű iskolamesterrel nem zárható ki. 166 Karatnáról, a Kolozsvári Református Főkonzisztóriumi Levéltár adatai szerint, mint külföldi tanulmányairól hazatérő, frissen megválasztott pap, hazakérezkedett; talán el se foglalta az állást, vagy csak addig maradt, míg el nem bocsátották. Nem azonos a bejegyzések szerint 1769-ben Köpecen szolgálatot teljesítő tudóssal, Középajtai Benkő Józseffel, aki mint középajtai pap 1785 és 1787 között erdővidéki esperes volt. (Juhász István: i. m. 53.) l67 Azonossága az ban Dálnokon tanító Sepsimartonosi P. András deákkal nem zárható ki, bár ebben az esetben fel kell tételeznünk, hogy Cs. Bogáts Dénes tévedésből írt Sepsimartonost Kézdimartonos helyett.

23 22 COROI ARTÚR 124. lap. KÉZDIVÁSÁRHLY a laptükör fölött] Hodor Kelemen református] pap 1586; János pap 1608; 168 Rozgoni prédikátor 1646; áthé István 1680; Keresztes áté református] pap 1778; 169 Szendrei József református] kisegítő pap ; Ferenczi Ferencz református] pap 1854' lap. KÉZDIVÁSÁRHLY a laptükör fölött] Kanta: 171 P[ater] Győrffi Orbán pap 1734; P[ater] Bende László gvárdián 1799; Czikó 172 Bertalan gimnfáziumi] igazg[ató] 1782; Páter ihályfi Tóbiás senior rector 1800; Fal Zsigmond professor 1800; P[ater] Ambrozius iklós professor lap. KÉZDIVÁSÁRHLY [a laptükör fölött] 173 Árkosi János pap 1688; Kovács György pred[ikátor] 1734; 174 Árkosi Tegző András unifárius] predikfátor] ; 17 ' Gidófalvi András református] pap 1694;' 76 Léczfalvi Kanyó ózes református] pap ; Tegző András unifárius] pap 1779; Sófalvi Fülep Dániel pap 1735; Fülei Fosztó iklós református] pap 1733; Páljános Simon pap 1695; Id[ősebb] Kanyó Istv[án] 1783; Intze István unifárius] pap 1751; 177 Fülep György unifárius] pap lap. KILYÉN a község neve körül] Szemerjai Bara György unifárius] pap 1707; ílj[abb] Végh ihály unifárius] pap 1768; Kanyó ózes református] pap 1769,f ' 8 Azonossága az 1617-ben árkosfalván szolgálatot teljesítő hasonnevű pappal nem zárható ki. Lehet, hogy az 1615-ben aksán, 1621-ben átisfalván Goza János néven szereplő pappal azonos. (Nagy Géza: i. m. 82.) és 1793 között kézdí esperes, 1795-ben püspök. ( ). (Juhász István: i. m. 57; Pokoly József: i. m. III , 161; Nagy Géza: gyháztörténelmi adattár. Kvár ) körül egy azonos nevű kézdivásárhelyi pap a kézdi esperes (201. jegyzetünk) között nyedi Fazekas János, 1665-ig Tolnai F. István, között Dézsi árton, 1672-ben Váradi átyás ban Pécsi János, között széki T. István, 1697-ben usnaí ihály, 1704-ben Décsei János, 1710-ben Csabai László, között Jenei Sámuel is kézdivásárhelyi pap és kézdi esperes volt. (Juhász István: i. m. 57.) között Fábián Dániel kézdivásárhelyi lelkészről tudunk. (Pokoly József: i. m ) 171 Apor István 1690-ben telket adományozott a Felső-Fehér megyei Kantafalván a minoritáknak, amelyen Nagy ózes esztelneki barát felépítette a kolostort, a (Szentháromságnak szentelt) templomot és a későbbi katolikus fögimnázium ősét. (Apor Péter unkái 127, 442; Verses művei és levelei I ; rdélyi Katolikus Nagyok. Kvár Nagy ózes élete.) Az 1876-os közigazgatási átszervezéssel Kantát Kézdivásárhelyhez csatolták. Az itt következő Győrffí Orbán plébánosról Apor Péter is hírt ad. (Verses müvei és levelei II. 381.) 172 A Czikó név első betűje egy P-re van ráírva, ami valószínűleg, a Páter rövidítése, tehát Czikó is paptanár lehetett. (Az öt magyar forintot érő császár vagy czikken aranyat is czikónak nevezték.) 1588-ból Szentkirályi István, 1603-ból István és János kézdivásárhelyi iskolamesterről tudunk. Az 1603-ból említett István azonos lehet Szentkirályival. (Nagy Géza: /. m. 82.) I7 ' Annak ellenére, hogy ez a névsor még a Kézdivásárhelyröl szóló rész fölé van írva, nem lehetünk biztosak abban, hogy valóban további kézdivásárhelyi papok névsora. 174 Azonossága az 1750-ben Pákén szolgálatot teljesítő hasonnevű pappal nem zárható ki. 17:1 Azonossága az 1779-ben ugyancsak Kézdivásárhelyen szolgálatot teljesítő Tegző Andrással nem zárható ki. 176 Azonossága az 1674-ben Lisznyón szolgálatot teljesítő Gidófalvi Csiszér Andrással vagy az 1639-ben Lécfalva-Várhegyen szolgálatot teljesítő hasonnevű pappal nem zárható ki. 177 Azonossága az 1735-ben Kőröspatakon szolgálatot teljesítő Árkosi l?cze Istvánnal nem zárható ki

24 ADALÉKOK HÁROSZÉK ISKOLATÖRTÉNTÉHZ lap. KILYÉN a laptükör fölött] Isk[ola]m[esterek] Káinoki Bedőházi István unitfárius] ; Bodoki Szacsvai György reformfátus] 1724; 178 Árkosi Bihari József deák unit[árius] ; Szemerjai Demeter András református] ; Bölöni Bányai János unit[árius] 1735; Árkosi Lukács József unitfárius] ; Fülöp Dániel református] kántor 1750; Szász Ferencz unitfárius] kántor 1750; 180 Kilyéni Killyéni Ferencz unitfárius] lap. KIS-BOROSNYÓ a laptükör fölött] Papok: Balázs pap 1722; Középajtai Vágó István református] predfikátor] ; Besenyei József predfikátor] 1756; Bede András 1774; Kónya Ferencz ; Albu református] lap. KIS-BOROSNYÓ a laptükör alatt] Isk[ola]m[esterek]: Uzoni Kovács Sámuel 1717; Pakó Gáspár 1736; Papolczi Csórja Ferencz 1748; Kónya József 1799; László László kántor 1819; Veres István ; Böjthe ózes 1826; Györké András lap. KOOLLÓ a laptükör alatt] Papok Józsa árton 1634; Ikafalvi Bartók árton 1689; Sikó János 1638; 183 Kovásznai Kovács János 1686; Albisi János 1725; Kovásznai István 1736;' 84 Besenyei József 1750; Fazakas Gábor ; 185 Uzoni Kovács Benedek 1775; Incze Sámuel lap. KOOLLÓ a laptükör fölött] Isk[ola]m[esterek] János deák 1608; 186 Bikfalvi Koré András deák 1686; Pákei Bogyó Ferencz deák 1701; Türkösi Gerzson deák 1714: Bodor Imre 1736; árton Benedek ; árton László lap. KOVÁSZNA [a laptükör fölött] Papok: Barátosi Balogh Ferencz református] ; Kovásznai K. István 1720; 188 átyus ihály 1738; Imreh Sámuel református] 1750; 189 Incze József református] 178 Azonossága az 1782-ben aksán tanító hasonnevű iskolamesterrel nem zárható ki. 179 Az évszámot utólag szúrta be a sor fölé Cs. Bogáts Dénes. 180 Azonossága az 1798-ban Nagyb«rosnyón tanító hasonnevű iskolamesterrel nem zárható ki. 181 Azonos lehet az 1750-ben K*m«llón szolgálatot teljesítő hasonnevű pappal. 182 Nem tudni, mi a keresztneve, ezért pontozta ki Cs. Bogáts Dénes. 18:1 Talán azonos az 1646-ból erdővidéki esperesként ismert hasonnevű bölöni pappal. (Juhász István: i. m. 53.) 184 Azonossága az 1720-ban Kovásznán és az 1739-ben Rétyen szolgálatot teljesítő Kovásznai K[ovács?] Istvánnal nem zárható ki, míg az utóbbi kettő azonossága szinte bizonyos. Valamikor 1701 és 1727 között zágoni pap és orbai esperes. (Juhász István: /. m. 54.) 185 Azonos lehet az 1772-ben Rétyen szolgálatot teljesítő Kovásznai Fazekas Gáborral. 186 Azonos lehet az 1608-ban és 1624-ben Nagyborosnyón tanító hasonnevű deákkal. 187 zt a szót a sor fölé utólag szúrta be Cs. Bogáts Dénes. Barátosi Balogh Ferencre vonatkozik. 188 Azonos lehet az 1739-ben Rétyen szolgálatot teljesítő Kovásznai Kovács Istvánnal között egy azonos nevű kovásznai pap az orbai esperes. (Juhász István: i. m. 54.)

25 24 COROl ARTÚR 1747; 190 Szász József református] 1791; Incze József református] 1842; 191 Incze György lap. KOVÁSZNA [a laptükör fölött] Iskfolajmfesterek] András deák ; 192 János deák 1625; Getző János 1633 (talán egy az előzővel); 193 Csernátoni ihály 1643; artinus Coronensis (Brassói) ; Léczfalvi Gergely deák 1667; Félegyházi Péter deák ; Deme Dániel 1761; Alsócsernátoni Vajda ihály ; Barátosi irtse Jakab lap. KÖKÖS (a község neve körül] Papok: Rákosi János 1663; Bölöni Domokos György unitfárius] 1666; Homoródszentmártoni János unitfárius] 1733; Bedőházi József unitfárius] ; Hévizi János unitfárius] 1739; Gyárfás Zsigmond református] ; Aldobolyi László iklós 1729; (ref)[ormátus]; 195 Sófalvi György református] ; Vásárhelyi Jakab református] 1770; Serestély Sámuel unitfárius] lap. KÖKÖS fa laptükör fölött] lllyefalvi István deák ; Szentiványi Pál deák unitfárius] 1733; Türkösi árton református] kántor 1750; Váradi István unitfárius] kántor 1750; Nagyajtai Csíki Zsigmond unitfárius] 1765; Bernád László református] 1769; Sárosi János unitfárius] 1778; Benefi György unitfárius] lap. KÖPCZ a laptükör fölötti Papok: Sebestyén József pap 1635; Benkő Sámuel pap 1750; Kisbaczoni áté Sámuel 1770; Benkő József 1798 Pap ihály kántor lap. KÖRÖS 197 a laptükör alatt] Pap: aksai Balázs református] 1635; Bogdán ihály 1717; Szász József lap. KÖRÖS a laptükör fölött] Isk[ola]m[esterek] Zágoni Kósa Bálint 1614; 198 János deák 1717; Kilyéni ihály 1732; Teleki ihály református] Az 1805-ben artonfalván szolgálatot teljesítő hasonnevű pap vagy ővele, vagy a Kovásznán, 1842-ben szolgálatot teljesítő hasonnevű pappal lehet azonos és 1852 között orbai esperes. (Juhász István:». m. 54.) 192 Azonossága az ben Lécfalva-Várhegyen tanító Kovács alias Faber Andrással kétes. 193 Cs. Bogáts Dénes megjegyzése. 194 Cs. Bogáts Dénes megjegyzése. 195 Cs. Bogáts Dénes a re/rövidítést zárójelbe tette. 196 Azonos lehet az 1750-ben Nagyajtán tanító hasonnevű kántorral. l97 Csomakőrös ben itt teljesített szolgálatot Szinérvárallyai ihály prédikátor is. (Nagy Géza: i. m. 82.) ( 198 Nagy Géza is közli az adatot 1619-es évszámmal. (/. m. 82.) 199 Azonos lehet az 1729-ben Pákén tanító hasonnevű iskolamesterrel.

26 ADALÉKOK HÁROSZÉK ISKOLATÖRTÉNTÉHZ lap. KŐRÖSPATAK a laptükör fölötti Árkosi Göncz András predik[átor] 1664; Árkosi Veres Benedek unit[árius] predik[átor] 1689; Árkosi Incze István unit[árius] predikfátor] 1735; Költő Bálint pred[ikátor] 1752; Bencze Simon unit[árius] predikfátor] 1750; Imreh György református] pap (Káinokon is) ; Fülöp árton plébános lap. KŐRÖSPATAK [a laptükör fölött] Polos János ecclesiasticus 1656; Tegző árton deák ecclesiasticus 1699 Iskolamesterek: Polos István volt isk[ola]m[ester] 1635; Illyefalvi Voncs Ferencz deák 1639; Árkosi Serester István deák 1687; Orbán György ref[ormátus] 1746; Sánta István unit[árius] kántor 1750; Zaláni Török Péter református] ; Adorján Albert kathfolikus] kántor 1750; Tóth ihály kántor 1750; aksai Teleki ózes lap. KÖZÉP-AJTA [a laptükör fölötti Solvmosi máskép Ágoston István református] pap 1689; Nagybölöni Sikó István pap 1622; Középajtai Benkő József 1769; Farczádi Józsa János 1807" lap. KÖZÉP-AJTA [a laptükör fölötti Szentgyörgyi István isk[ola]m[ester] lap. KURTAPATAK [a község neve körüli Bonczhidai Pál pap 1620 Szenttamási György deák isk[ola]m[ester] lap. LÉCZFALVA - VÁRHGY [a laptükör alatt] Papok: aroskoppáni István ; 203 Gidófalvi András 1639; Lisznyói Vajda György 1656 (volt Ikafalván is); 204 Szentkirályi ihály ; 205 Szentkirályi András Péter ; 206 Vajda Péter 1698; Csernátoni Gerzson 1717; Léczfalvi Török Ferencz Cs. Bogáts Dénes megjegyzése ben és 1654-ben illyefalvi pap és sepsi esperes ben és 1680-ban Ajtai János, 1756-ban és 1769-ben Benkő ihály, 1787-ben és 1803-ban Ferenczi Ferencz is középajtai pap és erdővidéki esperes volt. (Juhász István: /. m. 53.) Benkő ihály, Benkő József apja ban agyarhermányban, ben Bardócon, ban Középajtán teljesített szolgálatot ban Bitai Péter is erdővidéki esperes volt. (Benkő József levelezése. 367, 463.) ban erdővidéki esperes. (Juhász István: /. m. 53.) ben kézdi esperes. (Juhász István: i. m. 48, 57.) Nagy Géza 1604-es évszámmal közli az adatot. (/. m. 82.) 2(14 Cs. Bogáts Dénes megjegyzése. 205 Azonossága az között kézdi esperesként említett hasonnevű feltorjai pappal nem zárható ki. (Juhász István: i. m. 57.) 206 Azonos lehet az 1662-ben Nagyborosnyón szolgálatot teljesítő hasonnevű pappal. 207 A név harmadik eleme és a hozzátartozó évszám egy vízszintes tollvonással át van húzva.

27 26 COROI ARTÚR 161. lap. LÉCZFALVA - VÁRHGY a laptiikör fölött] Forrai árton 1746; 208 Gaál Péter 1750; Szabó Zsigmond 1782; Sámuel iklós lap. LÉCZFALVA - VÁRHGY a laptükör alatt] Isk[ola]mesterek: Léczfalvi Kovács Tamás 1604; 209 Kovács alias Faber András deák 1621; Dálnoki János deák 1665; Bodoki Pál Péter ; András deák 1688; Keresztes Péter ; Pap János kántor 1750; Szathmári János lap. LHÉNY a laptükör alatt] Papok: Lenkes Pakó Pál 1697; 211 P[ater] Lázár Péter 1691; Pfater] Lukács András 1714; PJater] Biró János 1736; 213 Csorba István 1750; 214 Jósa György lap. LHÉNY [a laptükör fölött] Isk[ola]m[esterek] Kovács Gergely ; Boér István kántor 1751; Szilágyi József megyés mester lap. LISZNYÓ a laptükör alatt] Papok: Gidófalvi Csiszér András 1674; Szentkirályi András József ; 215 árkosfalvi ihály 1719; adocsai Pál 1730; Petri ihály 1750; lekes József 1774; Keresztes Sándor lap LISZNYÓ [a laptükör fölött] Isk[ola]m[ester] Kész Ferencz Azonos lehet az 1750-ben árkosfalván szolgálatot teljesítő hasonnevű pappal között Jancsó Áron lécfalvi pap volt a kézdi esperes. (Juhász István: i. m. 57.) 1556-ban György a lécfalvi plébános. (SzOkl. III. 314.) 209 Az adatot Nagy Géza is közli, de ő Kovács iklósnak nevezi az évi lécfalvi iskolamestert. (/. m. 82.) 210 A 8-as számjegy kissé elmosódott. Nagy Géza 1620-ból András deák lécfalvi iskolamestert is említi. (/. m. 82.) június 17-én ő képviseli a háromszéki katolikus papokat, talán mint esperes. (agyar Protestáns gyháztörténeti Adattár IX. Szerk. Pokoly József. Bp ) 1707-ben is előfordul. (Veszely Károly: i. m ) Szeredai Antal említi az 1638-ban Kézdiszentléleken ben talán Lemhényben szolgáló Lekes vagy Benkes plébánost a háromszéki nős plébánosok ügye kapcsán. (/. m. 244: Tóth István György: i. m. 253, 257; Veszely Károly: i. m. 313.) Szentsimoni Benkes János 1646-ban csak úgy maradhat plébános Kézdiszentléleken, ha elfogadja a háromszéki nős katolikus papok feltételeit. (OL. R gyházi iratok 15. tétel. 103/1646/380.) Később Benkes is megnősült. (Tóth István György: i. m. 257.) 1580-ban Gelenczei Nagy Antal lemhényi plébános-archidiaconus fordul elő. (SzOkl. V. 173.) 1607-ben Torjai Kis árton, 1846-ban Kelemen György ban Kádár Antal is lemhényi plébános és háromszéki esperes volt. (Veszely Károly: i. m ) ban háromszéki esperes, 1725 után gyulafehérvári kanonok. (Veszely Károly: i. m , 374; Szeredai Antal: /. m. 203; Apor Péter unkái 263; Verses művei és levelei II többször.) ban gyulafehérvári kanonok. Azelőtt talán esperes is lehetett. (Szeredai Antal: i. m. 208.) ban Háromszék római katolikus egyházi jegyzője. (Apor Péter unkái 229; Verses művei és levelei ) " ben is itt szolgál. A háromszéki egyházi bíróság esküdt jegyzője. (Apor Péter verses müvei és levelei Ugyanitt, a 402. lapon, az utána következő Jósa György 1752-ben gelencei plébános.) 21 5 Azonossága az 1708-ban és 1718-ban Oltszemen szolgálatot teljesítő hasonnevű pappal nem zárható ki.

28 ADALÉKOK HÁROSZÉK ISKOLATÖRTÉNTÉHZ lap. AGYAROS 216 [a laptükör alatt] Papok: Bodoki Gábor 1725; Dálnoki Pál 1739; 217 Kelemen János 1750; 218 Dienes György ; Zajzon ihály 1775; Sipos Péter lap. AGYAROS a laptükör fölött] Isk[ola]m[esterek] Vásárhelyi K. Sámuel 1719; 219 kántor ; Kovács Antal (András?) Kovács András isk[ola]m[ester] és 166. lap. AKSA [a lap bal szélén] Papok: Balázs pap plébános ; Lőrincz pap predik[átor] 1602; 221 Ferencz Gáspár 1633; 222 Orbán árton 1676; Csabai Sámuel ; Sárközi János 1693; Albisi czken iklós 1717; Léczfalvi Vajda Ádám 1749; aksai Gábor ; lekes Zsigmond 1782; Jancsó áté lap. AKSA a laptükör fölött] Isk[ola]m[esterek]: ihály Gábor 1602; Veres Albert deák 1606; 223 Komoilai Orbán Pál 1622; Sámuel deák alias Ambrus 1714; 224 Vásárhelyi K. Sámuel ; Vajda Ádám kántor 1750; Szatsvai György lap. ÁLNÁS a laptükör alatt] Papok: Kötze János református] 1750; Szárazajtai Incze Benjámin ; Bitai Ferencz ; Keresztes József lap. ÁLNÁS [a laptükör fölött] Szentgyörgyi Király András málnási és oltszemi isk[oia]m[ester] 1664; Gödfi iklós református] kántor ; Gazdag János református] kántor lap. ÁRKOSFALVA a laptükör fölött] Papok: Hodor Kelemen 1601; Gidófalvi Gergely 1608; 226 Fábián Péter 1616; János pap 1617; Felsőcsernátoni ihály 1639; Kovásznai O. István 1724; 227 Forrai árton 1750; Kovács Sámuel 1782; Dálnoki Balázs maior ecclesiarum Sepsimagyarós. 217 Azonos lehet az 1738-ban és 1740-ben Oltszemen szolgálatot teljesítő hasonnevű pappal. 218 Azonos lehet az 1722-ben Rétyen szolgálatot teljesítő aksai Kelemen Jánossal. 219 Azonos lehet az ben aksán tanító hasonnevű iskolamesterrel. 220 Cs. Bogáts Dénes záró- és kérdőjele. 221 Nagy Géza is közli az adatot és ő említi 1615-ből Goza János maksai papot, aki a Berecz könyvéből valamilyen okból kimaradt átisfalván is szolgált 1621-ben. (/. m. 82.) Balázs maksai plébános máshol is előfordul. (SzOkl ) Azonossága az 1600-ban Nagyborosnyón tanító Gáspár deákkal nem zárható ki. 225 Azonos lehet az 1610-ben artonfalván tanító hasonnevű deákkal. Nagy Géza Vejesnek írja, 1610-ben és 1615-ben is maksai iskolamesternek mondja. Az 1617-es adata egy hasonnevű maksai papról is erre a személyre vonatkozhat. (I. m. 82.) 224 Azonossága az 1677-ben Nagyajtán tanító Sámuel deákkal kétes. 225 Az utolsó két szót Gödfi iklós neve alá utólag írta oda Cs. Bogáts Dénes. 226 Azonos lehet az 1624-ben artonfalván szolgálatot teljesítő hasonnevű pappal. 227 Azonos lehet az 1721-ben Páván szolgálatot teljesítő hasonnevű pappal ben és 1654-ben, kézdivásárhelyi papként, kézdi esperes. (Juhász István: i. m. 57.)

29 28 COROI ARTÚR 171. lap. ÁRKOSFALVA [a laptükör fölött] Isk[ola]m[esterek] István deák 1615;" 9 Benkő György 1625; Gál László 1632; Kónya Benedek 1670; Dálnoki Kovács Ferencz 1695; 230 Kászoni Bálint 1699; aksai Szabó István deák 1724; 2jI Serestély Antal kántor 1750; Vajna László 1782; Bölöni Szabó Boldizsár ; Pávai K. Ferencz lap. ARTONFALVA a község neve körül] Papok: Gidófalvi Gergely 1624; Péter pap 1632; Felsőcsernátoni Rákosi ihály 1631; Papolczi Csórja István 1649; 232 Jancsó András ; Pávai Kupán Péter 1722; Dálnoki Szabó Tamás ; Andrád lek 1764; Szathmári Sándor 1782; Kovács árton 1787; Incze József lap. IWARTONFALVA a laptükör fölött] Iskfolajmfesterek] Veres Albert deák 1610; Papolczi Bálint 1642; Ambrus András 1703; Pávai Kovács Ferencz 1708; Szabó István ; aksai István 1711; Csernátoni K. Péter 1730; Besenyei Babos ózes 1741; Albisi Bod András 1753; Kováts István 1765; Teleki Áron lap. IKLÓSVÁR [a laptükör fölött] Alszegi András 1692; Páter Bodó András Gergely 1751 Kristóf János kathfolikus] kántor lap. NAGY-AJTA a laptükör fölött] Nagyajtai Huszár Sámuel unitfárius] pap 1675; Komjátszegi Pál unitfárius] pap 1718; Darkó Pál 1718; Kökösi György unitfárius] pap 1750; Sükösd György unitfárius] pap 1752; áthé István refformátus] pap 1750; Benedek János református] pap 1755; Péter József predfikátor] lap. NAGY-AJTA a laptükör fölött] Kis Bálint deák isk[ola]m[ester] 1677; Sámuel deák isk[oia]m[ester] 1677; Ferencz ihály unitfárius] rector 1718; Pap ihály református] kántor 1750; Csiki István isk[ola]m[ester] lap. NAGY-BACZON a laptükör fölött] Baló átyás ecclesfiastica] persona 1698; Nagy József református] kántor Az adatot Nagy Géza is közli. (/. m. 82.) 2.0 Azonossága az 1750-ben Pákában tanító Kovács Ferenccel kétes. 2.1 Azonossága az 1711-ben és 1716-, majd 1718-ban artonfalván tanító aksai Istvánnal, illetve Szabó Istvánnal nem zárható ki. 2.2 Azonos lehet az 1634-ben Papolcon tanító Csórja Istvánnal. 2 " 1699-ben Udvarhelyi András, ban Szokolyai András István, ban Osváth László ben Incze Simon, ban Lukácsfi Lajos is nagybaconi pap és erdővidéki esperes volt. (Juhász István: i. m. 53.)

30 ADALÉKOK HÁROSZÉK ISKOLATÖRTÉNTÉHZ lap. NAGY-BOROSNYÓ [a laptükör alatt] Papok: Dálnoki Pál pap 1622; Balykó árton 1660; 234 Szentkirályi András Péter ; Szentkirályi Dániel ; Botos András 1750; Bitai Bajkó árton 1769; 235 Benedek Áron lap. NAGY-BOROSNYÓ [a laptükör fölött] Iskolamesterek: Gáspár deák 1600; Pál deák 1604; 236 János deák ; 237 Teleki Tamás 1623; 2j8 árkosfalvi György 1632; Balykó árton rektor 1650; Fodor árton deák 1652; Feldobolyi ihály deák isk[ola]m[ester] 1698; 239 Bartha István 1711; Bartha Pál kántor 1751; Szász Ferencz 1798; Nagy Sándor lap. NYÚJTÓD ]a laptükör fölött] Kelemen Gergely deák isk[ola]m[ester] 1652; Gelenczei Gothár Ferencz isk[ola]m[ester] 1710; Szabó Ferencz deák isk[ola]m[ester] 1718; Tuson Péter kath[olikus] kántor lap. NYÚJTÓD a laptükör fölött: hovatartozásuk a 184. lapon lévő nyíllal és a Nyujtódiak szóval, a 185. lapon összefoglaló félzárójellel van jelezve] Lukács plébános 1600; István plébános 1606; 240 Albert plébános 1523; Szentkatolnai Cseh ihály (lek?) 241 plébános ; Páter Jakab János egyúttal sárfalvi plébános 1736; Barto 242 ihály plébános lap. OLTSZ a község neve körül] Papok: Szentkirályi András József ; tfalvi Csiszér Sámuel refformátus] pap ; Dálnoki Pál református] pap ; Lisznyói Pál református] pap 1732; Vitkai László 1751; Csiszér Zsigmond lap. OLTSZ [a laptükör alatt] lsk[ola]mest[erek] Sepsiszentgyörgyi Király András deák oltszemi s' málnási 1664; Lisznyói Gábor 1719; Barabás György 1773; Újvári (Ujvárosi 24j János református] kántor "' 4 Azonos lehet az 1650-ben ugyanitt rektoroskodó hasonnevű iskolamesterrel. 2,5 Azonos lehet az 1750-ben Sárfalván tanító Bajkó ártonnal ben Nagyborosnyón működött Albert pap. (Juhász István: /. m. 46.) 2 6 Kétségtelenül azonos az 1607-ből adatolt Pál deákkal. (Nagy Géza: i. m. 82.) Azonossága az 1606-ban Papolcon szolgálatot teljesítő Teleki Pál pappal és az 1607-ből adatolt Pál bikfalvi prédikátorral kétes. (Nagy Géza: /. m. 82.) Azonossága az 1569-ben Besenyőn említett Deák Pállal kétes. (SzOkl. V. 90.) 2.7 Vagy Az adatot Nagy Géza is közli. (/. m. 82.) 239 Azonossága az 1691-ben Rétyen tanító Dobolyi ihály iskolamesterrel nem zárható ki, az 1750-ben Petőfalván tanító Literati ihállyal kétes. 240 A két név és évszám Albert plébános neve és az 1523-as dátum fölé van írva, a beékelés jelével. 241 A zárójelben lévő név Cs. Bogáts Dénestől származik, a kérdőjelet mi írtuk oda az utolsó betű olvasatának bizonytalansága miatt. Vagy Barta? (Apor Péter verses művei és levelei II ichael Barto.) 24:1 Cs. Bogáts Dénes nem zárja be a zárójelet.

31 30 COROI ARTÚR 186. lap. OSDOLA [a laptükör fölött] Páter Lukács János plébános 1736; 244 Tóth Ferencz plébános 1750; 245 Balázs Ferencz plebfános] 1848 Isk[ola]m[esterek] Rácz ihály ; Bede András 1675; Szöcs János deák ; Szentléleki észáros Ferencz lap. PÁKÉ a község neve körül] Papok: Kézdivásárhelyi Péter predfikátor] 1640; Pákei Albert József ; Kovács György 1750; átyás ihály református] káplán 1750; Veres György 1751; rdős Pál lap. PÁKÉ (a laptükör fölött] Isk[oIa]m[esterek] Léczfalvi Teleki Pál 1722; Teleki ihály 1729; Kovács Ferencz 1750; Baló Sámuel 1791; Pákei Pál József lap. PAPOLCZ [a laptükör fölött] Papok: Dálnoki Teleki Ferencz ; 248 Teleki Pál 1606: Szamosközi Péter 1624; Gidófalvi Kövér István 1624; 249 Csernátoni Péter 1647; Szalay árton 1706; 250 Pécsi Simon 1716; Kiss Gáspár 1751; Kováts Kristóf lap. PAPOLCZ [a laptükör alatt] Isk[ola]m[esterek] Gidófalvi Szabó Jakab 1626; Csórja István 1634; Felsőtorjai Torjai Sámuel ; Csia Tamás 1717; Léczfalvi S. Sámuel 1740; Deme Tamás Kántor lap. PÁVA a laptükör fölött és az lap jobb szélén Pávai Kupán Péter pap ; Kovásznai O. István pap 1721; Hodor Kelemen 1722 Isk[ola]m[esterek] Félegyházi György 1640; Szöcs Boldizsár 1710; Pávai Csán Boldizsár ; Gál iklós 1732; Deme Tamás 1757; Benkő ózes lap. PSLNK 253 a község neve körül] Páter László Péter szárazpataki s' peselneki plébános között gyulafehérvári kanonok. Azelőtt talán esperes lehetett. (Szeredai Antal: i. m , 219, ) 24: ben is ozsdolai plébános. (Apor Péter verses művei és levelei II. 402.) 246 Nem tudjuk, azonos-e az 1743-ban Tordán működő Szentléleki Ferenc pappal között Görög György pákéi pap volt az orbai esperes. (Juhász István: i. m. 54.) 248 Nagy Gézánál az 1595-ös és az 1608-as évszám szerepel. (/. m. 82.) Juhász István a korábbit veszi át és így 1595-ből mint illyefalvi iskolamestert jegyzi, bár a két személy csak feltehetően azonos. (/. m. 46.) ben Vásárhelyi István (Pokoly József: Az erdélyi református egyház története V. 235.) Vásárhelyi J. Istvánként is előfordul. (Juhász István:». m. 54.) között Kovács József papolci pap volt az orbai dékán/esperes. (Juhász István: i. m. 54.) 2: ' ben pávai papként orbai esperes. (Juhász István: i. m. 54.) 251, 7 2 1? 252 Azonos lehet az 1757-ben Páván tanító hasonnevű iskolamesterrel. ~ " 1911 óta Kézdikövár.

32 ADALÉKOK HÁROSZÉK ISKOLATÖRTÉNTÉHZ lap. PSLNK [a laptükör alatt] CsikSsz[en]tgyörgyi 254 Szabó Pál deák isk[ola]m[ester] ; Czipa 255 Ferencz kántor 1741; Lázár Ferencz kántor lap. PTŐFALVA a laptükör fölött] Literati ihály kántor lap. PÓLYÁN 256 ]a község neve körül] Plébánosok: Szentiványi Henter Gáspár 1711; 257 Dimén Lőrincz esp[eres]; 258 Simon András 1750; 259 Kun ihály esp[eres] 1782; 260 Orbán István 1799 Isk[ola]m[esterek] Gáspár ihály magist[er] ecclesiae 1662; Róka István deák 1711; Csikszentsimoni Literati Albert 1732; Lukács Albert 1750 kántor; Lukács Kelemen kántor lap. RÉTY a laptükör fölött] Prédikátorok: Sepsisz[en]tgyörgyi Beke áté 1619; Angyalosi iklós 1631; iklós pap (talán az előző) ; Benkő ihály ; Óvári Ferencz 1721; aksai Kelemen János 1722; Kovásznai Kovács István 1739; Kovács József 1750; rdő Sámuel (vacans) ; Vásárhelyi Jakab körül 1770 (Kökösben); 263 Kovásznai Fazakas Gábor lap. RÉTY ]a lap bal szélén és a laptükör alatt] István Deák 1597; 265 Isk[ola]m[esterek] Uzoni Fosztó árton 1619; Dobolyi ihály deák 1691; árkosfalvi György 1722; András Ferencz A Csík utólag íratott oda, feltehetően előbb Sepsiszentgyörgyre gondolt a bejegyzés készítője. 255 Vagy Czipo óta (másodszor is újrakeresztelve"): Kézdiszentkereszt. 257 Szeredai Antal 1716 és 1720 között mint lemhényi papot (/. m ), Veszely Károly 1717-ből mint gyulafehérvári kanonokot említi (;'. m.). A háromszéki papok közül általában az esperesek váltak kanonokká. Korábban Henter Gáspár is viselhette ezt a tisztséget. (Apor Péter unkái 263; Verses müvei és levelei I 196, 286. és II. 57, 59.) Talán közéjük tartozott Altorjai Benkő ihály kanonok is. ( Szeredai Antal: i. m ) Henter Gáspárt és Demeter ártont 1716-ban Szeredai Antal egy másik munkájában is megtaláljuk. (Prelati Series. Albae Carolinae, Typis piscopalibus ) 258 Dátum nincs. Dimén (Demjén) Lőrincz 1706-ban, gelencei plébánosként Háromszék és iklósvárszék katolikus esperese volt. (Veszely Károly: i. m , 374; Szeredai Antal: i. m.) Apor Péter 1727-ben már mint boldogult kézdiszentléleki papról ír róla. Ő Antal Albert polyáni plébánost és háromszéki esperest is említi. (Apor Péter unkái 229; Verses művei és levelei I. 332.) ban Háromszék római katolikus esperese volt ben a Háromszékkel északról szomszédos (Felső) Fehér megyei katolikus falvak archidiaconusa, kantai székhellyel. zek a falvak Tamási György kanonok közbenjárására valamikor 1758 után megint a háromszéki esperesség alá rendeltettek. (Veszely Károly: i. m ) 260 ár 1771-ben is Háromszék római katolikus esperese volt. (Veszely Károly: i. m. uo.) 261 Cs. Bogáts Dénes zárójeles megjegyzése. 262 Cs. Bogáts Dénes zárójeles megjegyzése. 263 Cs. Bogáts Dénes zárójeles megjegyzése ből Bálint (Nagy Géza: i. m. 82; Juhász István: i. m. 46.), 1602-ből Bodoki Ferenc rétyi papot is említik (Nagy Géza: uo.; SzOkl. V. 174.). 265 Talán utólag van beszúrva. Az adatot Nagy Géza (i. m. 82.) és Juhász István is közli (/. m. 46.). Talán azonos az 1603-ban Kézdivásárhelyen, 1615-ben árkosfalván tanító hasonnevű deákkal.

33 32 COROl ARTÚR 195. lap. SÁRFALVA a község neve körül Dévai János predikjator] 1616; Páter Jakab János plebfanos] 1737; Kovács ihály plebfános] lap. SÁRFALVA [a laptükör alatt) Bajkó árton kath[olikus] tanító 1750; Hodor János orgonista lap. SPSI-ARTONOS [a laptükör fölött] Fotosmartonosi papok: Somlyai árton református] 1750; Szentkirályi Gábor református] lap. SPSISZNTGYÖRGY a laptükör fölött] Sáfár János református] pap 1635; Sepsisz[en]tgyörgyi Király ihály pred[ikátor] 1677; Vásárhelyi Péter lap. SPSISZNTGYÖRGY ]a laptükör fölött] Isk[ola]mesterek: GidófalvLFerencz Istvjan] 1668; Vásárhelyi István ban Lisznyai Incze István, 1767-ben Vásárhelyi János (mindkettő uzoni és sepsiszentgyörgyi), 1758-ban árkosfalvi Deák Péter, 1853 és 1870 között Gödri Ferenc - a hasonnevű neves polgármester apja, a hasonnevű rajztanár nagyapja (Nagy Ákos szíves szóbeli közlése) - is sepsiszentgyörgyi református pap és sepsi esperes volt. (Juhász István: i. m. 48.)

34 AZ RDÉLYI ÚZU-GYSÜLT KIADÁSÁBAN GJLNT: rdélyi úzeum Az rdélyi úzeum-gyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi, valamint Jog-, Közgazdaság- és Társadalomtudományi Szakosztályainak közlönye: 55. kötet és 3-4. füzet; 56. kötet és 3-4. füzet; 57. kötet és 3-4. füzet; 58. kötet füzet, 58. kötet füzet, 59. kötet füzet és 3^1. füzet. úzeumi Füzetek Az rdélyi úzeum-gyesület Természettudományi és atematikai Szakosztályának Közleményei: ; ; ; ; Orvostudományi Értesítő Az rdélyi úzeum-gyesület Orvostudományi Szakosztályának közleményei: 64. kötet ; 65. kötet ; 66. kötet ; 67. kötet ; 68. kötet 1995.; 69. kötet ; 70. kötet űszaki Tudományos FUzetek 1. Jodál ndre: Számítástechnika az ezredforduló küszöbén. 2. Pálfalvi Attila: Porkohászat. rdélyi Tudományos Füzetek 213. mlékezés Széchenyi Istvánra rdélyben 1991-ben. Csetri lek, Fábián rnő, Benkő Samu, Nagy György írásai Bura László: A Szatmári Református Kollégjdm és diákjai ( ) Az rdélyi agyar Nyelvmívelő Társaság 200 éve ( ). A marosvásárhelyi tudományos ülésszakon elhangzott előadások mlékezés Kossuth Lajosra rdélyben 1994-ben. Az április 16-án tartott emlékülésén elhangzott előadások Szentkatolnai Bálint Gábor. Borcsa János, Bodor András, Péntek János, Berta Árpád, Bakk Pál és Senga Toru tanulmányai Jakó Zsigmond: zerszáz esztendő Benkő lek-demeter István-Székely Attila: Középkori mezőváros a Székelyföldön gyed mese: Levevék fejemről úzsák sisakomat. Barcsay Ábrahám költészete. rdélyi Történelmi Adatok VI. 1. Wolf Rudolf: Torda város tanácsi jegyzőkönyve Romániai agyar liibliográfíák 1. Romániai magyar könyvkiadás Romániai magyar könyvkiadás Benedek István: Repülőmodellezés Kolozsváron. Deé Nagy Anikó: A könyvtáralapító Teleki Sámuel. ntz Géza: rdély építészete a században. ntz Géza: rdély építészete a században. mlékkönyv Jakó Zsigmond születésének nyolcvanadik évfordulójára. Gábos Zoltán: Termodinamika. Fenomenológiai rész. Kékedy László: űszeres analitikai kémia. Sepsi Árpád-Kohl István: A kárpáti barnamedve. egrendelhetők utánvéttel az rdélyi úzeum-gyesület címén: 3400 Cluj 1. C.P Románia.