BUDAKALÁSZ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 20/2014. (XII.19.) rendelete a helyi környezet és természet védelméről

Átírás

1 BUDAKALÁSZ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 20/2014. (XII.19.) rendelete a helyi környezet és természet védelméről (Egységes szerkezetben a 18/2015.(VI.12.), 1/2016.(I.28.), 6/2016.(IV.1., 10/2016.(IV.29.), a 17/2016 (VI.30), a 12/2017.(II.24.) és a 14/2017.(III.31.) számú önkormányzati rendeletekkel) Budakalász Város Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 46.. (1) bekezdés c.) pontjában, és a természet védelméről szóló évi LIII. törvény 36. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I.FEJEZET VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 1. (1) A település természeti értékei - tulajdonformára való tekintet nélkül - a települési közös természeti kincs részei, ezért fenntartásuk, természetes állapotuk megőrzése közérdek. (2) E fejezet rendelkezéseit a település közigazgatási területén, a helyi védelem alá helyezéssel, valamint annak megszüntetésével kapcsolatos eljárások során, valamint a védett területek kezelése, fenntartása során kell alkalmazni. (3) Nem terjed ki a rendelet hatálya az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekre, az országos jelentőségű védett területekre valamint az ex lege védett területekre, kivéve, ha azok egyben helyi jelentőségű védett természeti területek is. (4) A védetté nyilvánítás indoka a területen található értékes flóra és fauna megőrzése. A területen beazonosított védett növény- és állatfajok listáját a 3. sz. mellékletben található kezelési terv tartalmazza. (5) Helyi jelentőségű természeti terület keletkezésével, keletkezésének kezdeményezésével, az ideiglenes védetté nyilvánítással, illetve helyi természeti védelem feloldásával kapcsolatosan a természet védelméről szóló évi LIII. törvény rendelkezik. (1) Az 1 (1), (4) bekezdésében megfogalmazott célok és indokok érvényesítése érdekében az önkormányzat képviselőtestülete helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánítja a Dunaparti erdőség, a Budakalászi kiserdő, a Nyugati Plató nevű területeket. (2) Duna-parti erdőség helyi jelentőségű védett természeti terület ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számai: 0232/3, 0232/4. (3) Budakalászi Kiserdő helyi jelentőségű védett természeti terület ingatlan-nyilvántartási helyrajzi száma: 017/11. (4) Nyugati Plató helyi jelentőségű védett természeti terület azon ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számai, ahol az ingatlan teljes területe védett: 2.

2 051/ /44 058/64 058/84 058/ / / / / / /8 058/45 058/65 058/85 058/ / / / / / /12 058/46 058/66 058/86 058/ / / / / / /13 058/47 058/67 058/87 058/ / / / / / /14 058/48 058/68 058/88 058/ / / / / / /15 058/49 058/69 058/89 058/ / / / / / /28 058/50 058/70 058/90 058/ / / / / / /31 058/51 058/71 058/91 058/ / / / / / /32 058/52 058/72 058/92 058/ / / / / / /33 058/53 058/73 058/93 058/ / / / / / /34 058/54 058/74 058/94 058/ / / / / / /35 058/55 058/75 058/95 058/ / / / / / /36 058/56 058/76 058/96 058/ / / / / / /37 058/57 058/77 058/97 058/ / / / / / /38 058/58 058/78 058/98 058/ / / / / / /39 058/59 058/79 058/99 058/ / / / / / /40 058/60 058/80 058/ / / / / / / /41 058/61 058/81 058/ / / / / / / /42 058/62 058/82 058/ / / / / / / /43 058/63 058/83 058/ / / / / / / / / / / / / / / / /23 058/ / / / / / / / / /24 058/ / / / / / / / / /25 058/ / / / / / / / /26 058/ / / / / / / / /27 058/ / / / / / / / /28 058/ / / / / / / / /4 0111/29 058/ / / / / / / / / /30 058/ / / / / / / / / /31 058/ / / / / / / / / /32 058/ / / / / / / / / /33 058/ / / / / / / / / /34 058/ / / / / / / / / /38 058/ / / / / / / / / /39 058/ / / / / / / / / /40 058/ / / / / / / / / /41 058/ / / / / / / / / /42 058/ / / / / / / / / /43 058/ / / / / / / / / /44 058/ / / / / / / / / / / / / /9 0131/ / / /8 0112/ / / / / / / /4 0112/ / /2 0131/ / / / /7 0112/ / / / / / /8 0112/ / /3 0131/ / / /43 78

3 0112/ / /4 0131/ / / / / / /5 0131/ / / / /1 0112/ / /6 0131/ / / / / / /7 0131/ / / / / / /8 0131/ / / / Nyugati Plató helyi jelentőségű védett természeti terület azon ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számai, ahol az ingatlan a rendelet 2-es számú térképi mellékletében ábrázolt koordinátapontokkal lehatárolt része védett: 051/ / / / / / /54 051/ / / / / / /55 051/ / / / / / /56 051/ / / / / / / / /7 0139/ / / / / /1 0139/8 0139/ / / / / /2 0139/9 0139/ / / / / /7 0139/ / / / / / / / / / / / / / / / /53 (1) A helyi jelentőségű védett területek térképi ábrázolását a rendelet 1-es számú melléklete tartalmazza. (2) A helyi jelentőségű részben védett területek töréspont-koordinátáit a rendelet 2-es számú melléklete tartalmazza. (3) A helyi jelentőségű védett természeti területek természeti értékeinek felsorolását és természetvédelmi kezelési tervét a rendelet 3-as számú melléklete tartalmazza. 3. (1) A 2. (2)-(4) bekezdés szerinti helyrajzi számú ingatlanok közül az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet alapján Natura 2000 területnek minősülnek a következő helyrajzi számú ingatlanok: 4.

4 058/28 058/50 058/ / / / / /31 058/51 058/ / / / / /32 058/52 058/ / / / / /33 058/53 058/ / / / / /34 058/54 058/ / / / / /35 058/55 058/ / / / / /36 058/56 058/ / / / / /37 058/57 058/ / / / / /38 058/58 058/ / / / /39 058/59 058/ / / / /3 058/40 058/60 058/ / / / /4 058/41 058/61 058/ / / / /42 058/62 058/ / / / /43 058/63 058/ / / / /44 058/64 058/ / / / /45 058/65 058/ / / / /46 058/ / / / / /47 058/ / / / / /48 058/ / / / /395 A helyi jelentőségű védett természeti területekre vonatkozó szabályok (1) A helyi jelentőségű védett természeti területen be kell tartani a jelen rendelet 3. számú mellékletét képező kezelési tervben foglaltakat és a területre vonatkozó helyi építési szabályokat (továbbiakban HÉSZ). (2) Bármilyen építési- és egyéb terület-felhasználási tevékenység csak a kezelési tervben előírtak betartásával történhet. (3) Épület, építmény létesítése csak a természeti értékek védelmével összeegyeztethető módon, a természetvédelmi célokkal összeegyeztethető céllal történhet. (4) Épület, építmény építési szándékának esetén előzetesen ki kell kérni az elsőfokú természetvédelmi hatóság (a település jegyzője), mint szakhatóság állásfoglalását. A jegyző a döntés meghozatalához az arra jogosult szakértő által írt hatásbecslés készíttetését írja elő. A hatásbecslési dokumentációt a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján a természetvédelem szakterület megfelelő részterületén szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő készítheti el. A szakértő személyét a jegyző állapítja meg. A szakértői dokumentáció költségeit a kérelmező viseli. (5) A jegyző az építést megtilthatja, amennyiben maga az épület vagy építmény, illetve annak használata a terület védett természeti értékeit visszafordíthatatlan módon veszélyeztetné. (6) Az (5) bekezdés alól kivételt jelent, ha az építést az emberi egészség és élet védelme, a köz biztonságának fenntartása, a környezet szempontjából kiemelt jelentőségű kedvező hatás elérése támasztja alá, vagy amennyiben a beruházás országos jelentőségű társadalmi-gazdasági fejlődést biztosít. (7) A helyi jelentőségű természetvédelmi terület 30 m-es védőövezetén belül tilos vegyszeres gyomirtást alkalmazni, műtrágyát használni, a védett terület élőhelyeit zavaró zaj- és rezgésterhelést okozó tevékenységet folytatni. (8) A vízfolyások és vízparti területek természetközeli állományú szakaszait meg kell őrizni. 5.

5 (9) A beerdősült vízmosások, patakok védelméről és folyamatos karbantartásáról a terület tulajdonosának kell gondoskodnia. A vízmosások feltöltése tilos, azokba szennyvíz és folyékony hulladék nem vezethető be. (10) A védett természeti területekként jelölt mezőgazdasági területeken csak olyan tevékenység folytatható, ami nem veszélyezteti a természeti értékek fennmaradását. (1) Budakalász közigazgatási területén 84 db egyedi tájérték (továbbiakban ET) került meghatározásra. Az ET-ek közül 6 tájképi, 10 természeti, 2 településsel kapcsolatos, és 66 kultúrtörténeti típusba sorolható. Az ET-ek felsorolását és bemutatását a 4. sz. melléklet tartalmazza. 6. II. FEJEZET A ZÖLDFELÜLET VÉDELMÉNEK SZABÁLYAI Általános előírások 7. (1) A település területén mindennemű tevékenység a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII.30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Fvr.) és e rendelet rendelkezéseinek betartásával végezhető. Fakivágás 8. (1) Közterületen fakivágás csak a jegyző előzetes engedélyével, az Fvr. rendeletben előírtaknak megfelelően, az ott közzétett nyomtatványon történhet. (2) Magánterületen kivágott fa esetében az ingatlan tulajdonosának bejelentési kötelezettsége van, melyet e rendelet 2.-es sz. függelékében található fakivágási bejelentőlapon tehet meg a fa tervezett kivágása előtt minimum 20 nappal. A jegyző, amennyiben azt tájképi vagy természetvédelmi okok alátámasztják, megtilthatja a fa kivágását. A kivágott fa pótlása az ingatlantulajdonos kötelezettsége a 9. rendelkezései alapján. (3) A helyi jelentőségű védelem alatt álló területeken, beleértve a magánterületet is, a fakivágás előzetes engedélyhez kötött. (4) 1 (5) Védett fa, fasor kivágására csak abban az esetben kerülhet sor, ha azt a sorfák egészségi állapota indokolttá teszi. Fakivágási engedély csak kertészeti szakvélemény alapján adható ki. A kivágott fákat azonos vagy hasonló fajtával pótolni kell. 1 Hatályon kívül helyezte Budakalász Város Képviselő-testülete a 12/2017. (II.24.) rendelettel. Hatályos február 25. napjától.

6 Kivágott fa pótlása 9. (1) Amennyiben a fa átültethető korú, fajú és átmérőjű és azt kertészeti szakvélemény igazolja, akkor átültethető. (2) A kivágott fa pótlásáról az engedélyesnek kell gondoskodnia. (3) Lombos fa pótlása csak lombos fával történhet. (4) A pótlás során annyi előnevelt, kertészeti faiskolából származó fát kell ültetni, hogy azok törzskörméretének (kerület) az összege elérje a kivágott fák törzsátmérőjének az összegét. A törzsátmérőt a föld felszínétől 1,0 m magasságban kell mérni. (5) A kivágott fa helyett a pótolandó fának minimum 2x iskolázottnak, és minimum 12/14-es törzskörméretűnek kell lennie. Vegetációs időn kívül csakis konténeres fák ültethetők. (6) A fapótlást lehetőség szerint azon a telken kell elvégezni, ahol a fakivágás történt. A kivágott fák pótlása tekintetében az Fvr. 8. -a az irányadó. Magánterületre vonatkozólag szintén ezeket a szabályokat szükséges betartani. (7) Az Fvr 8. (4) bekezdése szerinti esetekben amennyiben a jegyző által kijelölt más ingatlanon történő telepítésre nincs lehetőség a fapótlás kompenzációs intézkedéssel kerül kiváltásra. (8) A kompenzációs intézkedések: a.)az Engedélyes a jegyző által az engedélyben meghatározott fát saját költségén előre egyeztetett időpontban és helyre leszállítja és átadja. b.) Az Engedélyes kompenzációs díjat fizet, melynek mértéke: A pótlásra kötelezett által elvileg elültetendő, de el nem ültetett fa árának 20%-kal megnövelt összege. A fákat aktuális piaci áron, faiskolai kiskereskedelmi árlista alapján, a kivágott fafajtának megfelelően, bruttó értékben kell számolni. A számítás alapját képező fa minőségét a (5) bekezdés határozza meg. A számítás alapját képező fa mennyiségét az (4) bekezdés határozza meg. A 20%-os felár a szállítási és ültetési költségeket foglalja magában. Növényültetéssel kapcsolatos rendelkezések 10. (1) A zöldfelületek fenntartásáról, ápolásáról a terület tulajdonosának kell gondoskodni. (2) Nem közterületi, beépítésre szánt ingatlanok övezeti előírások szerinti legkisebb zöldfelületének minden megkezdett 120 m²-e után 1 db lombhullató, lehetőség szerint őshonos fával kell rendelkezni. Új építés esetén a fák helyeit, fajtáját az építési engedélyezési terv helyszínrajzán fel kell tüntetni. (3) Növénytelepítés esetén az alábbi ültetési távolságokat kell figyelembe venni: a) 2 m-nél alacsonyabb lombos cserjék és oszlopos növekedésű örökzöld cserjék esetében a minimális ültetési távolság aa) kerítéstől 0,5 m, ab) szomszédos épülettől 1 m. b) 2 m-nél magasabb lombos cserjék esetében a minimális ültetési távolság ba) kerítéstől 1,5 m, bb) szomszédos épülettől 2 m. c) fatermetű fenyőfélék esetében a minimális ültetési távolság ca) kerítéstől 3 m,

7 cb) szomszédos épülettől 5 m. d) 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fák esetében a minimális ültetési távolság da) kerítéstől 1,5 m, db) szomszédos épülettől 2 m. e) 3 m-nél magasabb lombos fák esetében a minimális ültetési távolság ea) kerítéstől 3 m, eb) szomszédos épülettől 3 m. (4) Közút és a HÉV területén a fás szárú növények az űrszelvény megtartásával telepíthetők, az üzemeltető hozzájárulásával. Az űrszelvény megtartása tekintetében a fa kifejlett állapotát kell figyelembe venni. (5) A közterületeket csak indokolt mértékben szabad burkolt felületekkel ellátni. A burkolatlan felületeket ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák fenntartható zöldfelülettel kell kialakítani. (6) Új épület elhelyezése esetén kertészeti tervlapot szükséges az építési engedélyezési tervhez csatolni és az engedélyezési eljárás során benyújtani a következő esetekben és HÉSZ Szabályozási terve szerinti építési övezetekben:: a) a Vt - településközponti vegyes területek övezeteiben, b) a Gksz kereskedelmi, szolgáltató területek övezeteiben, c) a K- különleges területek övezeteiben, d) Lke kertvárosi lakóterület övezeteiben, egy telken két lakásnál több létesítése esetén, e) 15 %-ot meghaladó lejtésű terület építési övezeteiben, f) az 1,5 m-es magasságot meghaladó tereprendezés esetén, g) a Z-Kp övezet területén a parképítés során, valamint h) a közhasználat céljára átadott zöldfelületen a terület felszíni rendezése esetén. Fasorok 11. (1) Újonnan kialakított közterületek mentén az egyes utca vagy útszakaszok mentén - amennyiben azt közterület keresztmetszeti elrendezése lehetővé teszi, azonos vagy fasor-rekonstrukció esetén legalább hasonló fafajú, várostűrő fasorokat kell ültetni az egységes utcaképi megjelenés érdekében. A fasor fapótlásakor figyelembe kell venni a Fvr. 2 (2) bekezdését. A fasorok telepítésére kertépítészeti dokumentációt kell mellékelni az útépítési engedélyezési tervhez. (2) A meglévő fásított közterek, fasorok településkép szempontjából értékes faegyedeit, valamint az utcaképet meghatározó településképi jelentőségű gyepes zöldsávokat és zöldfelületeket érintő rendezés, változtatás csak kertépítészeti dokumentáció alapján lehetséges. (3) Új közlekedési célú közterület kiépítése során a zöldsávot az út kiépítésével egyidejűleg meg kell valósítani és a keresztmetszetben biztosított helyen a fasorokat el kell ültetni. A fasorok - ahol azt a keresztmetszeti méret és a közművek a felszíni vízelvezetés helyigénye valamint a morfológia lehetővé teszi kétoldaliak legyenek. (4) Az utcák és közterületek fásítását - vegyszeres növényvédelmet nem igénylő - elsősorban környezettűrő, lehetőleg őshonos dísz cserje- és fafajok egyedeivel kell megoldani. (5) Fasorok ültetése kertépítészeti dokumentáció alapján, a jegyző hozzájárulása alapján lehetséges. Faültetés követelményei 12. (1) Nem telepíthetők a Fvr. 1. számú mellékletében felsorolt fafajok, továbbá:

8 a) nyárfa (Populus) (semmilyen fajtája), b) közterületre eperfa (Morus). (2) Fásítás során legalább 1,0x1,0 m-es szélességű és legalább 1,0 m-es mélységű ültetőgödröt kell ásni és közterületen a facsemetét karózással kell biztosítani. (3) Az elültetett fa öntözéséről az ültetésre kötelezett gondoskodik. Amennyiben hetente legalább 5 mm csapadék nem esik, úgy minden héten legalább egyszeri alkalommal 30 l vízzel történő megöntözés szükséges. A fák meg nem eredéséből adódó újbóli pótlásról az Fvr. 8. (1) bekezdése rendelkezik, melyet köz- és magánterületen egyaránt alkalmazni kell. (4) Lakóutcák fásítását a településképbe és a termőhelyi viszonyokhoz illeszkedő, minimum 2,2 m magas törzsű sorfákkal kell elvégezni. (5) A közterületre ültetendő lombos fák minimumkövetelményei tekintetében az 9. (5) bekezdése az irányadó. (1) E rendelet alkalmazásában, a 10. (6), 11. (1), (2), (5) bekezdés szerinti esetekben kertépítészeti dokumentáció készíttetése szükséges. A dokumentáció véleményezését Budakalász Polgármesteri Hivatala végzi. (2) A kertépítészeti dokumentációnak tartalmaznia kell legalább a meglévő és új növényzet bemutatását, a választott anyagoknak és a növényzet elhelyezésének leírását, és fakivágás esetén a fakivágás indokát valamint a fapótlás meghatározását alaprajzon ábrázolva. (3) Egyes esetekben (8 (5), 9. (1)) kertészeti szakvélemény szükséges. Kertészeti szakvéleményt okl. kertészmérnök, illetve okl. tájépítészmérnök adhat. 13. III. FEJEZET KÖZTERÜLETEK TISZTÁN TARTÁSA Közterületek rendje 14. (1) A közterület rendjének megtartása mindenkinek kötelessége. A környezetet szennyező, a polgárok nyugalmát zavaró, tevékenységtől, magatartástól tartózkodni kell. (2) Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel rendelkező egyéb szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése, a szennyeződést okozó szerv, illetve személy feladata. (3) Az ingatlan előtti járda tisztántartása, gyomtalanítása, portalanítása és száraz időben locsolása az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége. Intézmények, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek, és más elárusító helyek előtti járdaszakaszt a tényleges használónak kell tisztántartani, gyomtalanítani, portalanítani és száraz időben locsolni függetlenül attól, hogy a hulladék üzleti tevékenységből származik-e. Ez a kötelezettség kiterjed a hó eltakarítással, a síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokra is. (4) A tényleges használó, illetve a tulajdonos kötelessége a járda mellett növő gyom kiirtása, a járdára kinyúló ágak és bokrok szakszerű visszavágása.

9 (5) Amennyiben a (4) bekezdésben foglaltakat az ingatlan tulajdonosa, vagy tényleges használója önként, vagy az felszólítása ellenére nem, vagy nem megfelelő mértékig hajtja végre, az a tulajdonos, vagy a tényleges használó kockázatára és költségére a visszavágást előzetes értesítés nélkül elvégeztetheti. (6) Az ingatlan előtt, a közútig tartó zöldfelület fenntartása, ápolása az ingatlan teljes szélességében az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége. (7) Ahol a gyalogos közlekedés célját szolgáló útterület a járműforgalom céljára használt útterülettől nincs felismerhetően elkülönítve, ott a tisztántartási kötelezettség szempontjából az ingatlan határától számított 1,5 m széles területsávot kell járdának tekinteni. (8) A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása az ingatlan előtti szakaszon az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége. (9) Járműbehajtók átereszeinek jó karban- és tisztántartása az ingatlan használójának, illetve tulajdonosának kötelessége. (10) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás megvalósítási szándéka esetén. A beruházás csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig. Amennyiben a csapadékvíz veszélyeztetés nélkül a végbefogadóig nem vezethető el, akkor helyben létesítendő záportározóval kell a víz-visszatartást megoldani az illetékes szakhatóság előírásai alapján. (1) Az utcai- és mozgóárusok a részükre kijelölt helyet valamint annak közvetlen környékét kötelesek a nyitva tartás ideje alatt állandóan tisztán tartani, az árusítás folytán keletkező hulladékot és szemetet összegyűjteni, annak elszállításáról saját költségükön gondoskodni. (2) A város területén szervezett piacok okozta szennyeződést a piacot működtető felügyelő szervezet köteles eltávolítani. 15. (1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén, az építkezés előtti területen az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot. (2) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról. (3) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés a lehető legkisebb mértékben keletkezzen (4) Közterületen építési, bontási anyagot a közterület-használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni. A tárolás befejezését követően a közterület eredeti állapotát Engedélyesnek vissza kell állítani, a tárolásból, anyagmozgatásból esetlegesen keletkező károsodásokat ki kell javítani. Magánterületen engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot és úgy szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen és a talajt, illetve a felszíni és felszín alatti vizeket nem szennyezi. (5) Közterületen bárminemű burkolat (úttest, járda) felbontása a közút kezelőjének előzetes hozzájárulásával történhet. 16.

10 (6) Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladék-anyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, de legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végzőnek el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, illetőleg meg kell tisztítani. (1) Közterületen szennyező anyagot (szemetet, rongyot, egyéb hulladékot) csak olyan módon szabad szállítani, hogy a rakományból semmi ne hulljon ki, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület mégis szennyeződik, a szennyeződés előidézője, amennyiben a szennyezés előidézője hitelt érdemlően nem megállapítható, a szállítást megrendelő köteles azt eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni. (2) Bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, ha a köz- vagy magánterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének, amennyiben a szennyezés előidézője hitelt érdemlően nem megállapítható, a szállítást megrendelőnek azt a fel- vagy lerakás elvégzése után azonnal meg kell tisztítani. (1) A zöldfelületre járművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani nem lehet. (2) A közterületeket, a sportolás céljára szolgáló területeket, játszótereket, valamint a külterületi kiránduló és táborozó helyeket beszennyezni nem lehet. (3) A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése érdekében szemetet, hulladékot, szennyező vagy egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni vagy eldobni nem lehet. (4) Szemetet, hulladékot csak az arra a célra rendszeresített és felállított szeméttartóba lehet elhelyezni. Olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezheti, közterületen elhelyezni még hulladéktárolóban is tilos. (5) Elhullott állatok elhelyezésére a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló 45/2012. (V. 8.) VM rendelet a az irányadó. (6) Aki közterületet, játszóteret, valamint az itt elhelyezett felszerelési, berendezési tárgyakat beszennyezi, köteles annak megtisztításáról azonnal gondoskodni. (7) Alkalmi jelleggel igénybe vett közterület és az azt körülvevő 10 méteres területsáv tisztántartása az alkalmi használó kötelessége. Az árusításból keletkező hulladék gyűjtésére zárható edényt kell biztosítani és azt saját költségen elszállítani. (8) Köz- vagy magánterületet fekáliával (emberi ürülékkel) szennyezni tilos! Közterületről az állatok ürülékét az állat tulajdonosának haladéktalanul el kell távolítani. (9) A településen lévő zöldterületeket csak rendeltetésüknek megfelelően szabad használni, tilos az ott lévők pihenésének, nyugalmának zavarását keltő magatartás. (10) Zöldterületeken és közterületeken tilos a virágok leszedése, gyűjtése, a fák és egyéb növények, a felszerelési tárgyak rongálása Hóeltakarítás szabályai 19. (1) A hó eltakarítását a 14. szerint a közterület tisztántartásra kötelezettnek szükséges elvégeznie.

11 (2) Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát szükség szerint, de akár naponként többször fel kell hinteni, letakarítani. Felhintésre bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagot (homok, hamu, fűrészpor, kőporliszt) kell használni. E célra tüzelés után visszamaradt darabos, sérülést okozó anyagot használni nem szabad. A szóróanyag beszerzéséről a tisztántartásra kötelezettnek kell gondoskodni. (3) A járda és a közút síkosság-mentesítését a tisztántartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy abból ne származzon baleset. (4) Az épület tulajdonosa gondoskodik arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a járdára ne csorogjon. (5) Havat és jeget a háztetőnek a közterület fölé eső oldaláról csak olyan időszakban szabad letisztítani, amikor a forgalom csökkent. A tisztítás időtartamára a járdát el kell zárni és a járókelőket alkalmas módon figyelmeztetni kell az elhaladás veszélyére. (6) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy sem a gyalogos, sem a gépjármű forgalmat ne akadályozza. (7) Tilos az összerakott hó elhelyezése: a) a gyalogos közlekedési útvonalon, b) az útkereszteződésben, c) az úttesten, d) a kapubejárat elé, annak szélességében, e) a tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyeknél, a jármű megállóhelyén, f) a közüzemi, szolgáltatási, felszerelési tárgyon és annak közérdekű létesítményein. IV. FEJEZET HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Általános rendelkezések 20. (1) Budakalász Város a a települési szilárd hulladék összegyűjtésről, elhelyezésről valamint ártalommentes elhelyezéséről kötelező helyi közszolgáltatás útján gondoskodik. (2) A rendelet hatálya kiterjed Budakalászi Város közigazgatási területén lévő valamennyi ingatlan tulajdonosára, használójára (továbbiakban ingatlantulajdonos), függetlenül attól, hogy természetes személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, továbbá valamennyi gazdálkodó szervezetre akár termék előállítója, vagy forgalmazója melynek tevékenysége során települési hulladék képződik. E fejezet alkalmazásában: (1) Települési szilárd hulladék: a) a háztartási hulladék, b) a közterületi hulladék: közforgalmú területen és zöldterületen keletkező hulladék, c) a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék: gazdasági vállalkozásoknál keletkező veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladék, amely a háztartási hulladékkal együtt kezelhető. 21.

12 (2) Háztartási szilárd hulladék: a) a háztartásokban képződő vegyes, elkülönítetten gyűjtött, valamint lomhulladék, ideértve a lakásokban, lakóingatlanokban, a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben, valamint a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein képződő hulladékot (pl. salak, rongy, söpredék, hamu, korom, edény, eszköz, üveg, papír, konyhai hulladék stb.) b) Kerti, gazdasági tevékenységből származó hulladék, amennyiben annak mennyisége nem haladja meg szállítási alkalmanként az egy darab fedett szabvány 120 literes gyűjtő edény térfogatát és súlya nem több 50 kg-nál (3) Nem minősül háztartási szilárd hulladéknak különösen a) az emberi ürülék, b) az állati hulladék és trágya, c) a jég, hó és sár, d) az épület megrongálódásából, bontásából vagy javításából származó nagyobb - 20 kg-on felüli - mennyiségű anyag, e) folyékony tűz- vagy robbanásveszélyes, mérgező, illetve fertőző anyag, f) mindazon tárgy vagy hulladék, amelynek elhelyezése - terjedelménél fogva - a szemétgyűjtő edényekben nem lehetséges. (4) Egyéb szilárd hulladék: a) lakásokban, lakás, üdülés, pihenés céljára szolgáló egyéb helyiségekben, lakóházak közös használatra szolgáló helyiségeiben nem rendeltetésszerű használat során felhalmozódó szilárd hulladék (pl. nagyobb méretű berendezési tárgy, lom, bútor, bútordarab, háztartási berendezés, készülék, 20 kg-on felüli építési törmelék, föld stb.), b) Kerti, gazdasági, kisipari ill. kiskereskedelmi tevékenységből származó hulladék, amennyiben annak mennyisége meghaladja szállítási alkalmanként az egy darab fedett szabvány 120 literes gyűjtő edény térfogatát és súlya nem több 50 kg-nál. (5) Közszolgáltató: Budakalász Város közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás ellátására a mindenkor hatályos jogszabályok előírásainak megfelelő eljárás lefolytatásával, a rendeletben meghatározott időtartamra kizárólagos jogot szerzett vállalkozás - jelen rendeletben nevesített - jogi személy. (6) A szolgáltatást ellátó vállalkozás: Zöld Bicske Nonprofit Kft. 2 (7) Igénybe vevő: Budakalász szemétszállításba aktívan bekapcsolt helyi közszolgáltatással ellátott övezetében lévő ingatlan tulajdonosa, használója, amely ingatlanról a hulladék keletkezik. (8) Gyűjtőedény: települési szilárd hulladék gyűjtésére kifejlesztett, a közszolgáltató járművéhez rendszeresített, a rendelet 5. számú mellékletében feltüntetett űrtartalmú szabványos gyűjtőtartály. (9) Közszolgáltatási díj: a évi CLXXXV. törvény által meghatározott díj, amely a rendelet hatálya alá tartozó települési szilárd hulladékkal összefüggő hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonos által a Koordináló szervnek fizetendő. 3 (10) Elkülönítetten gyűjtött hulladék lakossági begyűjtése: a jogszabályban meghatározott települési szilárd hulladék egyes összetevőinek az újrafeldolgozás, a visszanyerés vagy az energetikai hasznosítás érdekében végzett elkülönített (szelektív) begyűjtése, amelyet a Közszolgáltató végez. (11) Házhoz menő elkülönített gyűjtés: A Közszolgáltató a kommunális hulladék gyűjtéséhez hasonlóan a hasznosítható hulladékokat (PET palack, papír, valamint a zöld hulladék) közvetlenül az igénybe vevőktől gyűjti be, adott rendszerességgel az ingatlanok elől. 2 Módosította Budakalász Város Képviselő-testületének 18/2015.(VI.12.) rendelete, hatályos július 1. napjától. 3 Módosította Budakalász Város Képviselő-testületének 10/2016.(IV.29.) rendelete, hatályos 2016 április 30. napjától

13 (12) Rugalmas lomtalanítás: A lomtalanítás keretében a háztartásoknál keletkezett nagydarabos hulladékok elszállításáról gondoskodik Közszolgáltató. A lomtalanítás nem egyszerre történik az egész településen, hanem egyénileg kérhető a kommunális hulladékszállítással azonos napra. Igénybe vevő és a Közszolgáltató által előre egyeztetett időpontban kerül sor a lomtalanításra. A lomtalanítást csak hátralékkal nem rendelkező ingatlanhasználó veheti igénybe. (13) Hulladékgyűjtő udvar: az elkülönítetten (szelektíven) begyűjthető települési szilárd, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerint a veszélyes hulladékok átvételére és az elszállításig elkülönített módon történő tárolására szolgáló, felügyelettel ellátott, zárt begyűjtőhely Hulladéktároló hely: Budakalászi közterületekről származó elhagyott, illetve ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett, valamint önkormányzati tulajdonú ingatlanokról származó települési hulladékok - ideértve a településtisztasági feladatok körébe tartozó hulladékok tárolására szolgáló begyűjtőhely. 4 (14) A hulladékkezelési közszolgáltatás: A települési szilárd, elkülönítetten gyűjtött, zöld-, és veszélyes hulladék begyűjtése, elszállítása, ártalmatlanítása, illetőleg lomtalanítás Közszolgáltatás rendje és módja, a közszolgáltató és ingatlantulajdonos jogai, kötelessége 22. (1) A közszolgáltatás ellátásának módja szerint a következő területeket különböztetjük meg: a) belterületi szemétszállításba bekapcsolt övezet: Keskeny utca - Barát patak - Holló utca - Kőbányai út - Klisovác utca - Erdőhát utca - Dombhát utca - Domb utca - Pomázi út - Zrínyi utca - Ország út - Szentendrei út - József Attila utca - Tanító utca - Sport utca Vasút sor és a Budai út által körül határolt településrész. b) Duna parti üdülő övezet: Márna u,- Duna-sétány,- Barát patak,- Gátőr u,- Kedves u,- Gát u által határolt terület. c) egyéb külterületi övezet. (2) A közszolgáltatást szolgáltató heti egy alkalommal látja el. 23. (1) Budakalász szemétszállításba bekapcsolt övezetének igénybe vevői (az ingatlan tulajdonosa, használója) kötelesek az ingatlanukon képződő háztartási szilárd hulladék gyűjtésére, elszállítására és ártalommentes elhelyezésére irányuló közszolgáltatást igénybe venni. (2) Budakalász közigazgatási területén működő gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó a évi CLXXXV. törvény 39. (3) bekezdés szerint köteles gondoskodni hulladékai ártalmatlanításáról. a) A háztartási hulladékhoz hasonló hulladékát a Közszolgáltatónak köteles átadni és ezért a közszolgáltatás díját megfizetni. b) A gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó a háztartási hulladékhoz hasonló hulladék részét képező elkülönítetten gyűjtött hulladék kezeléséről a évi CLXXXV. törvény 31. (1) bekezdésében meghatározottak szerint gondoskodik. Amennyiben ezen hulladékokat nem a kijelölt Közszolgáltatónak adja át, akkor az felé írásban köteles igazolni, hogy a jogszabályok által előírt módon eleget tett hulladékártalmatlanítási kötelezettségének. 4 Módosította Budakalász Város Képviselő-testületének 18/2015.(VI.12.) rendelete, hatályos július 1. napjától

14 (3) A települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételére köteles, illetve a közszolgáltatást igénybe vevő ingatlantulajdonosnak települési hulladékkezelési közszolgáltatási díjat - továbbiakban: közszolgáltatási díjat - kell fizetnie. Az ingatlantulajdonos változása esetén a közszolgáltatás díját a Közszolgáltatónak történt bejelentése hónapjának utolsó napjáig a korábbi, azt követően pedig az új tulajdonos köteles megfizetni. (4) A közszolgáltatás díjában jelenik meg az e rendelet szerint heti rendszerességgel végzett a lakóingatlanoknál szabványos hulladéktároló edényekben elhelyezett és a közterületre kihelyezett települési szilárd hulladékok begyűjtése és a hulladékkezelő létesítménybe elszállítása, valamint az elkülönítetten gyűjtött hulladékok (újrahasznosítható hulladékok, zöld-, és veszélyes-hulladék) begyűjtése, elszállítása, ártalmatlanítása illetőleg lomtalanítás lebonyolítása. A díj magában foglalja még az intézményi 1100 literes, 770 literes, 4,5m 3 -es, 6m 3 -es 7m 3 -es konténeres tárolók bérletének, mosásának, tisztításának, cseréjének költségeit is. 5 (5) A Koordináló szerv szedi be a közszolgáltatási díjat, és a Koordináló szerv a közszolgáltatónak a közszolgáltatási szerződésben rögzített feladataiért a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj megállapításáért felelős miniszter által meghatározott szolgáltatási díjat fizet. A Koordináló szerv kezeli a közszolgáltatás keretében keletkező kintlévőségeket. Az igénybe vevőtől mindenhol a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatási díjat utólag, számla ellenében jogosult a Koordináló szerv beszedni. Az igénybevevők felé a számlázás közvetlenül történik. 6 (6) 7 (7) Budakalász azon közterületein (út, utca, köz stb.), ahol a Közszolgáltató legkisebb hulladékszállító járműve nem fér el, az igénybe vevők kötelesek a Közsszolgáltató egyedi jelölésével jelölt köztisztasági zsákokat vagy a saját gyűjtőedényeket hulladékszállítás napján a legközelebbi olyan utcába kihelyezni ahol a gyűjtőjármű közlekedik. (1) Igénybe vevő köteles: A közszolgáltatás résztvevőinek egyéb jogai és kötelezettségei 24. a) a helyi közszolgáltatást igénybe venni és közszolgáltatás igénybevételéhez szükséges jogszabályban előírt adatokat rendelkezésre bocsátani, 8 b) a hulladékdíjat a Koordináló szerv részére megfizetni 9. c) az általa használt gyűjtőedényeket, és az elkülönítetten gyűjtött hulladékot vagy a Közszolgáltató egyedi jelölésével jelölt köztisztasági zsákokat a szemétszállításra kijelölt napon az ingatlan elé kihelyezni úgy, hogy az a gyalogos és a közúti forgalmat ne akadályozza, ürítés után pedig köteles az edényt az ingatlan területére visszavinni. 10 d) az általa használt gyűjtőedényeket tisztán tartani, szükség szerint kimosni, fertőtleníteni. e) a bomlásra hajlamos hulladékot műanyagba csomagolni a gyűjtőedénybe történő elhelyezés előtt. f) a háztartási szilárd hulladéknak nem minősülő egyéb hulladék összegyűjtéséről, elszállításáról és ártalommentes elhelyezéséről - saját költségén egyéb módon -, gondoskodni, ezen hulladékokat a gyűjtőedénybe elhelyezni tilos. g) biztosítani a szolgáltatásnak megfelelő olyan hulladékgyűjtő edényt amellyel az ingatlanán keletkezett szilárd hulladék tárolása két ürítés között a környezet szennyezése nélkül megoldható. A gyűjtőedény számának meghatározásánál minimum 4 liter/fő/nap keletkező hulladékmennyiséget vélelmezni kell.. Az alkalmazható gyűjtőedény típusait a 5. sz. melléklet tartalmazza. 5 Módosította Budakalász Város Képviselő-testületének 18/2015.(VI.12.) rendelete, hatályos július 1. napjától 6 Módosította Budakalász Város Képviselő-testületének 10/2016.(IV.29.) rendelete, hatályos 2016 április 30. napjától 7 Hatályon kívül helyezte Budakalász Város Képviselő-testületének 10/2016.(IV.29.) rendelete, hatályos 2016 április 30. napjától 8 Módosította Budakalász Város Képviselő-testületének 10/2016.(IV.29.) rendelete, hatályos 2016 április 30. napjától 9 Módosította Budakalász Város Képviselő-testületének 10/2016.(IV.29.) rendelete, hatályos 2016 április 30. napjától 10 Módosította Budakalász Város Képviselő-testületének 10/2016.(IV.29.) rendelete, hatályos 2016 április 30. napjától

15 h) igénybe venni a gyűjtőedény űrtartalmát meghaladó mennyiségű hulladék alkalmi gyűjtésére a Közszolgáltató által rendszeresített műanyagzsákot, mely csak a szerződött mennyiségen felül keletkező hulladék elszállítására vonatkozik i) elvégezni a gyűjtőedények karbantartását, felújítását, szükség szerinti cseréjét. j) a Közszolgáltatónak bejelenteni, ha tulajdonos változás vagy egyéb ok miatt a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik k) a hulladék gyűjtése során megfelelő gondossággal eljárni annak érdekében, hogy a hulladék mások életét testi épségét és egészségét, valamint jó közérzetét ne veszélyeztesse, a Budakalász természetes és épített környezetét ne szennyezze, a növény és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja l) az ingatlanán keletkező hulladék alacsony szinten tartására. Ennek érdekében törekednie kell arra, hogy feleslegesen hulladékot ne bocsásson ki, valamint a települési szilárd hulladék elkülönített szétválogatására m) eleget tenni a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének a évi CLXXXV. törvény a hulladékról (továbbiakban Ht) végrehajtási rendeleteinek szabályai szerint. n) A közszolgáltatást igénybevevő ingatlantulajdonosok tekintetében, akik települési szilárd hulladékukat a Közszolgáltatónak adják át, a magasabb szintű jogszabályokban megkövetelt hulladékok nyilvántartásáról és bejelentéséről a Közszolgáltató gondoskodik. (2) Igénybevevő jogai: 11 a) Az ingatlantulajdonost nem terhelik a 24. (1) bekezdésében foglalt kötelezettségek az olyan beépítetlen ingatlana tekintetében, ahol senki sem tartózkodik, és ahol települési szilárd hulladék nincs vagy nem keletkezik. A közszolgáltató lakóingatlant egyedül és életvitelszerűen használó természetes személy ingatlanhasználó részére legalább egy olyan gyűjtőedény választásának lehetőségét biztosítja, amelynek űrmértéke a 60 litert nem haladja meg. A 60 liter űrmértékű gyűjtőedényt az ingatlanhasználó csak abban az esetben veheti igénybe, ha annak tényét, hogy a lakóingatlant egyedül és életvitelszerűen használja, a települési önkormányzat által kiadott igazolás útján a közszolgáltató részére bizonyítja. b) Szüneteltethető a közszolgáltatás igénybevétele azokon az ingatlanokon, amelyeken folyamatosan 30 napot meghaladó időtartamig senki sem tartózkodik és emiatt hulladék sem keletkezik. A szüneteltetésre vonatkozó igényt az ingatlantulajdonos előre (minimum 5 munkanap) írásos, vagy az ügyfélszolgálaton személyes bejelentés útján jelzi a Vállalkozónak. A szüneteltetés időtartamára az ingatlantulajdonos mentesül a díjfizetési kötelezettség alól. Ha a szünetelés feltételeiben változás következik be, az ingatlantulajdonos ezt írásban, haladéktalanul köteles a Közszolgáltatónak bejelenti. c) Az ingatlantulajdonos az időszakosan használt (pl. üdülő-) ingatlanok esetében a közszolgáltatási díjat a használat időtartamával arányosan fizetheti, ez az időtartam legfeljebb 6 hónap. d) A közszolgáltatási díjat tartalmazó számla adataival és összegével kapcsolatban az ingatlantulajdonos a Koordináló szervnél kifogást emelhet. A kifogásnak a számla kiegyenlítésére vonatkozó kötelezettség teljesítésére halasztó hatálya nincs. 12 e) Az ingatlantulajdonos jogosult, illetve köteles eleget tenni az elkülönítetten gyűjtött hulladék gyűjtésére vonatkozó előírásoknak Módosította Budakalász Város Képviselő-testületének 1/2016.(I.28.) rendelete, hatályos január 29. napjától. 12 Módosította Budakalász Város Képviselő-testületének 10/2016.(IV.29.) rendelete, hatályos 2016 április 30. napjától

16 (1) A Közszolgáltató kötelezettsége: a) az e rendeletben és a közszolgáltatási szerződésben foglaltak szerint - a környezetvédelmi, valamint az egyéb jogszabályi előírások megtartásával - a közszolgáltatás igénybevételére köteles, vagy azt igénybe vevő ingatlantulajdonosoktól b) a Közszolgáltató szállítóeszközeihez rendszeresített gyűjtőedényben vegyesen gyűjtött háztartási hulladék és elkülönítetten gyűjtött hulladék házhoz menő járattal történő rendszeres begyűjtése és elszállítása, c) a Közszolgáltató által fenntartott és működtetett hulladékgyűjtő udvarról, hulladéktároló helyről továbbá a Közszolgáltató által rendelkezésre bocsátott szállítóeszközeihez rendszeresített gyűjtőedényben, vagy más eszközben elkülönítetten gyűjtött települési szilárd hulladék begyűjtése 13, d) évi egy alkalommal, alkalmanként maximum 6 m 3 mennyiségben a Közszolgáltató által erre a célra biztosított szállítóeszközén az ingatlanon összegyűjtött és a Közszolgáltató rendelkezésére bocsátott nagy darabos, rugalmas lomtalanítás körébe vont települési szilárd hulladék begyűjtésére és elszállítására külön térítésmentesen. 14 e) a közterületi hulladéknak a Közszolgáltató szállítóeszközeihez rendszeresített gyűjtőedényben vagy a Közszolgáltató által rendelkezésre bocsátott más eszközben, egyedi megrendelés alapján történő alkalmi begyűjtése és elszállítása, f) a háztartásokban keletkező veszélyes hulladéknak előzetesen egyeztetett időpontban történő évi egyszeri összegyűjtése és elszállítása lakossági veszélyes hulladékgyűjtési akciót rendezni g) március 31 és november 30 között kéthetente, a közszolgáltatási szerződéssel rendelkező lakosok részére Közszolgáltató által térítésmentesen biztosított 24 db/év120literes zsákkal a zöldhulladék begyűjtése, kezelése (házhozmenő rendszerben). A tavaszi első és második, valamint az őszi utolsó zöldhulladék szállítási napokon zöldhulladék szállítás mennyiségi korlátja feloldásával az ingatlanok elé kihelyezett kötegelt vagy zsákos zöldhulladék korlátlan mennyiségben történő elszállítása, és a kijelölt hulladékkezelőbe szállítása, kezelésre, ártalmatlanításra. 15 h) a karácsonyi ünnepeket követő hónapban előre meghirdetett két alkalommal a kihelyezett karácsonyfák összegyűjtését elvégezni. 16 i) a begyűjtött és elszállított települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló hulladéklerakó üzemeltetése, j) a elkülönítetten begyűjtött és elszállított települési szilárd hulladék hasznosításra történő átadása, k) a hulladék ártalmatlanítását szolgáló létesítmények - magasabb szintű jogszabályokban foglalt - utógondozása és monitorozása körébe tartozó feladatok ellátása. l) 17 m) 18 n) a tulajdonában, birtokában lévő konténeres tárolókat tisztán tartani, szükség szerint kimosni, fertőtleníteni. (1) A Közszolgáltató a gyűjtőedény kiürítését a tőle elvárható gondossággal köteles végezni, gyűjtőedényzet ürítését oly módon végezni, hogy az az ingatlantulajdonosok nyugalmát szükségtelenül ne zavarja Az okozott kárt annak javításával vagy új edényzet biztosításával köteles megtéríteni. Amennyiben a meghibásodás a Közszolgáltatónak nem róható fel, a használhatatlan gyűjtőedény javítása, pótlása az ingatlantulajdonos kötelezettsége. A Közszolgáltató munkavállalói a gyűjtőedényt kiürítés után kötelesek az átvétel helyére visszahelyezni, és az ürítés során kihullott települési szilárd hulladékot összetakarítani Módosította Budakalász Város Képviselő-testületének 18/2015.(VI.12.) rendelete, hatályos július 1. napjától 14 Hatályon kívül helyezte Budakalász Város Képviselő-testületének 18/2015.(VI.12.) rendelete, hatályos július 1. napjától 15 Módosította Budakalász Város Képviselő-testületének 14/2017.(III.31.) rendelete, hatályos június 1. napjától 16 Módosította Budakalász Város Képviselő-testületének 10/2016.(IV.29.) rendelete, hatályos 2016 április 30. napjától 17 Hatályon kívül helyezte Budakalász Város Képviselő-testületének 10/2016.(IV.29.) rendelete, hatályos 2016 április 30. napjától 18 Hatályon kívül helyezte Budakalász Város Képviselő-testületének 10/2016.(IV.29.) rendelete, hatályos 2016 április 30. napjától

17 (2) Közszolgáltató gondoskodik arról, hogy az ingatlantulajdonosok (fogyasztók) közszolgáltatással kapcsolatos ügyintézési feladatokat legalább havonta egy alkalommal a Budakalászon, az önkormányzattal egyeztetve intézhessék. A fentiek mellett a Közszolgáltató köteles az ingatlantulajdonosok tájékoztatására, esetleges panaszaik felvételére munkanapokon telefonos elérhetőséggel és elektronikus postacímmel rendelkező ügyfélszolgálatot biztosítani. Közszolgáltató köteles a fogyasztók bejelentéseinek megfelelő kezeléséről gondoskodni, az ingatlan tulajdonosainak panaszáról írásbeli jegyzőkönyvet felvenni, azt nyilvántartani, és azt a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő határidőn belül kivizsgálni, és megválaszolni. A vizsgálat, és a panasz érdemi elbírálásának eredményéről a panaszost igazolható módon a fogyasztóvédelmi szabályok figyelembevételével tájékoztatni köteles. (3) A közszolgáltatás ellátásával kapcsolatosan valamint az abban bekövetkező változásokról az igénybe vevőket folyamatosan tájékoztatni. A lakossági hulladék és az elkülönítetten gyűjtött hulladék begyűjtéssel és a kapcsolatosan az ürítések helyszínét, napját és az esetleges módosításokat (továbbiakban: járatterv) az önkormányzat lapjában és szórólapon, évenként egyszer közzé kell tenni. A járatterv változása esetén a változás előtt 30 naptári nappal a Közszolgáltató köteles az ot levélben tájékoztatni, valamint a lakosságot az önkormányzat lapjában és szórólapon tájékoztatni. (4) A Közszolgáltató erre vonatkozó igény esetén, külön térítés ellenében köteles a rendszeresített gyűjtőedény megvásárlását vagy bérletét a közszolgáltatás igénybevételére kötelezett részére biztosítani Speciális rendelkezések a hulladékszállítás idejére (1) Ha a Közszolgáltató által megállapított rendszeres szállítási nap ünnep vagy munkaszüneti napra esik, ha az önkormányzat és a szállító másban nem állapodnak meg a hulladékot a következő munkanapon kell elszállítani vagy a lakosság előzetes értesítése mellett a Közszolgáltató által megjelölt időpontban, de ebben az esetben sem telhet el az utolsó hulladékszállítástól 5 naptári napnál több idő. (2) Ha a gyűjtőedényzet ürítése az ingatlantulajdonosok hibájából marad el, akkor az ürítésre csak a következő szállítási napon kerül sor. Ilyen esetben azonban soron kívüli szolgáltatás is rendelhető díj ellenében a Közszolgáltatótól. (3) Ha a hulladékot, a lakossági veszélyes hulladékot, vagy a lomokat Közszolgáltató a szállítási napon, vagy az előzetesen meghirdetett időpontban elszállítani nem tudja, és a szállítás kimaradása nem az ingatlantulajdonosok hibájából történik, akkor a Közszolgáltató köteles többletdíjazás igénye nélkül helyettesítő megoldásról gondoskodni. Az új időpontról a lakosságot tájékoztatni kell. (4) A Közszolgáltató a magasabb szintű jogszabályokban és e rendeletben foglaltak szerint köteles eleget tenni adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségének. (5) A Közszolgáltató köteles a képviselő testület számára közszolgáltatói tevékenységéről évente részletes beszámolót, valamint költségelszámolást készíteni a közszolgáltatási tevékenység éves értékeléséhez. (6) A Közszolgáltató kötelessége az üzemeltetés- külön jogszabályokban meghatározott személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása: 27. a) garantálja az üzemeltetés tartós, rendszeres és a környezetvédelmi szempontok alapján történő ellátását, b) a tevékenységnek megfelelő környezetvédelmi engedélyek beszerzését, c) megfelelő külön jogszabályokban meghatározott mértékű biztosíték, garancia biztosítását.

18 (7) A Közszolgáltató tevékenységét akkor végezheti ha az (6) bekezdésben megfogalmazott feltételek teljesülése esetén a tevékenység végzésére a Budakalász Város ával szerződést kötött. (1) 19. (2) A Közszolgáltató, amennyiben a kötelezően ellátandó közszolgáltatás mellett hulladékkezelési engedélyének megfelelően egyéb hulladékgazdálkodási tevékenységet is folytat, a közszolgáltatás kereteibe nem tartozó más hulladékkezelési szolgáltatás költségeit, elszámolását és díját köteles elkülöníteni és e költségeket a közszolgáltatás díjából nem lehet finanszírozni. (3) A Közszolgáltató a közszolgáltatással összefüggő személyes adat kezelésére a hulladékgazdálkodásról szóló törvény alapján és a jelen önkormányzati rendeletben foglalt mértékben és terjedelemben jogosult. 28. A közszolgáltatással összefüggő személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető. (4) A Közszolgáltató kezeli és térítés ellenében az önkormányzattól igényelheti a közszolgáltatás elvégzéséhez szükséges következő személyes adatokat: a közszolgáltatást igénybe vevő neve, lakcíme, születési helye és ideje, anyja neve, személyazonosító okmányának sorszáma (5) A Közszolgáltató megfelelő technikai és szervezési intézkedésekkel köteles gondoskodni az adatok biztonságáról. (6) 20. Az adatokat védeni köteles különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, nyilvánosságra hozás vagy törlés, illetőleg sérülés vagy megsemmisülés ellen. (7) A Közszolgáltató nem jogosult az általa kezelt közszolgáltatással összefüggő személyes adat nyilvánosságra hozatalára. (1) Lomtalanítás 21 Nem rendszeres közszolgáltatások 29. a.) A nagy darabos hulladék (lom) gyűjtéséről, elszállításáról és ártalmatlanításáról a Közszolgáltató évente egy alkalommal a hulladékkezelési közszolgáltatás keretében - külön díj felszámítása nélkül rugalmas, házhoz menő rendszerben gondoskodik. Lebonyolításáról és megszervezéséről, a hulladék elszállításáról és ártalmatlanításáról a Közszolgáltató gondoskodik. Házhoz menő lomtalanítás esetében a lomtalanításra vonatkozó közszolgáltatást az ingatlanhasználó csak a közszolgáltatóval előre egyeztetett időpontban veheti igénybe, és ilyen esetben a lomhulladék közterületen nem helyezhető el b.) A Közszolgáltató kizárólag a lakosságnál, a háztartásokban képződött, de a rendszeres hulladékszállításra használatos gyűjtőedényekben el nem helyezhető nagy darabos hulladék elszállítására köteles. A Közszolgáltató által a közszolgáltatás keretében szervezett lomtalanítási szolgáltatás semmilyen más hulladékra (így pl. inert hulladék, építési 19 Hatályon kívül helyezte Budakalász Város Képviselő-testületének 10/2016.(IV.29.) rendelete, hatályos 2016 április 30. napjától 20 Hatályon kívül helyezte Budakalász Város Képviselő-testületének 10/2016.(IV.29.) rendelete, hatályos 2016 április 30. napjától 21 Módosította Budakalász Város Képviselő-testületének 1/2016.(I.28.) rendelete, hatályos január 29. napjától.

19 törmelékre, járműroncsra, biohulladékra, rendszeres háztartási szilárd hulladékra) nem terjed ki. c.) Az elszállítandó hulladékot legkorábban a hulladékszállítást megelőző napon úgy lehet a közterületre kihelyezni, hogy az a jármű és a gyalogos forgalmat ne akadályozza, a zöldterületeket és a növényzetet ne károsítsa, illetve ne járjon baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével, a begyűjtő szállítóeszköz által jól megközelíthető legyen. 22 (2) Lakossági veszélyes hulladékok gyűjtése és szállítása a) A háztartásokban keletkezett veszélyes hulladékokat az ingatlantulajdonos köteles a települési szilárd hulladék más összetevőitől elkülönítetten gyűjteni és a veszélyes hulladék átvételére feljogosított hulladékkezelőnek átadni, illetve az egyes veszélyes hulladékoknak a többi hulladéktól való elkülönített gyűjtését biztosító gyűjtőhelyeket igénybe venni. b) A háztartásokban keletkező veszélyes hulladékok évente egyszeri gyűjtéséről és szállításáról a Közszolgáltató a feladat ellátására jogosult Közszolgáltató bevonásával- külön díj felszámítása nélkül lakossági veszélyes hulladékgyűjtési akció keretében gondoskodik. Az ártalmatlanítás költségei a Közszolgáltatót terhelik. c) A veszélyes hulladékgyűjtés időpontjáról a polgármester és a Közszolgáltató évente állapodik meg. A lakosságot a veszélyes hulladék gyűjtésének időpontjáról az önkormányzat értesíti, valamint részt vesz az akció lebonyolításában és megszervezésében. (3) Zöldhulladék hulladékok gyűjtése és szállítása 23 a/ A lakosság egészségének és a környezet tisztaságának védelme érdekében a kerti zöld hulladékot elsősorban komposztálni kell. A komposztálást erre a célra rendszeresített, készen vásárolt vagy szakmai ajánlások alapján házilag szakszerűen kialakított komposztálóban kell végezni. A komposztáló telken belüli elhelyezésére a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (OTÉK) az irányadó. b/ Közszolgáltató március 31. és november 30. között kéthetente a lakosságnál képződött kerti nyesedék, ágakat, falevelek és egyéb komposztálható növényi hulladék elszállítására köteles (házhozmenő rendszerben).a szerződött ingatlan tulajdonosoknak a Közszolgáltató térítésmentesen biztosított 24 db/év mennyiségű 120literes zsákkal a zöldhulladék begyűjtése. A Közszolgáltató által a közszolgáltatás keretében szervezett zöldhulladék hulladékok gyűjtési szolgáltatás semmilyen más hulladékra (így pl. kerti kaparékra) nem terjed ki. c/a szolgáltatást igénybe vevő lakosság értesítést követően 3 hónapon belül veheti át a hulladékgyűjtő udvaron zöldhulladék gyűjtő zsákokat. Amennyiben az átvételi lehetőségével nem él a szolgáltatást igénybe vevő, úgy az a fennmaradó zöldhulladékos zsákokkal szabadon rendelkezik, és szétoszthatja azok között akik a zsákokat határidőben átvették, annak érdekében, hogy a zöldhulladék megfelelő hasznosítása (komposztálása) megtörténhessen. d/ A lakosság értesítése a Közszolgáltató feladata. e/ Az elszállítandó hulladékot legkorábban a hulladékszállítást megelőző napon úgy lehet a közterületre kihelyezni, hogy az a jármű és a gyalogos forgalmat ne akadályozza, a zöldterületeket és a növényzetet ne károsítsa, illetve ne járjon baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével, a begyűjtő szállítóeszköz által jól megközelíthető legyen. 24 (4) Karácsonyfa gyűjtése A Közszolgáltató a karácsonyi ünnepeket követően házhoz menő rendszerben a karácsonyfákat külön díj felszámolása nélkül szállítja el Módosította Budakalász Város Képviselő-testületének 10/2016.(IV.29.) rendelete, hatályos 2016 április 30. napjától 23 Módosította Budakalász Város Képviselő-testületének 18/2015.(VI.12.) rendelete, hatályos július 1. napjától. A továbbiakban ahol a rendelet a hulladékgyűjtő pont megnevezést tartalmazza, ott a megnevezés hulladékgyűjtő udvarra változik. 24 Módosította Budakalász Város Képviselő-testületének 10/2016.(IV.29.) rendelete, hatályos 2016 április 30. napjától 25 Módosította Budakalász Város Képviselő-testületének 10/2016.(IV.29.) rendelete, hatályos április 30. napjától

20 A elkülönített hulladékgyűjtéssel kapcsolatos szabályok 30. (1) A környezet fokozott védelme, a hulladék összetevők újrafeldolgozásának, visszanyerésének elősegítése, az energetikai hasznosítás előmozdítása érdekében a képviselő- testület a helyi feltételekhez igazodva teszi elérhetővé a hulladékok elkülönített, a hasznosítási lehetőségeknek megfelelő (elkülönített) begyűjtésének kombinált rendszerét. (2) A települési szilárd hulladék elkülönített gyűjtésével, illetve begyűjtésével összefüggő tevékenységek teljesítéséhez szükséges feltételeket az önkormányzat a Közszolgáltató közreműködésével biztosítja. Az önkormányzat az elkülönítetten gyűjtött hulladékok begyűjtésének bonyolítása érdekében a tulajdonát képező a hulladékgyűjtő udvart Közszolgáltatónak üzemeltetésre átadja, valamint népszerűsíti a Közszolgáltató által szervezett elkülönítetten gyűjtött hulladékok begyűjtését. (3) A lakosság a települési szilárd hulladék más összetevőitől elkülönítetten gyűjthető, fehér és színes üveget a hulladékgyűjtő udvaron, a műanyag palackot és papírt a Közszolgáltató által működtetett hulladékgyűjtő udvaron, valamint a házhoz menő elkülönített gyűjtés szállítás napján az ingatlana előtt a Közszolgáltató által biztosított hulladékgyűjtő zsákba a megfelelő műanyagot jogosult elhelyezni. (4) A papírhulladék (kartondobozok (lapítva), színes vagy fekete-fehér újság, folyóirat, katalógus, prospektus, füzet, könyv, írógéppapír, papírzacskó kötegelve a zsák mellet elhelyezhető. A hulladékot a kijelölt helyen - a Közszolgáltató előírásaira is tekintettel - úgy kell elhelyezni, hogy az más hulladékfajtával ne keveredjen és a környezetet ne szennyezze. (5) Az 500 m²-t meghaladó eladótérrel rendelkező kereskedelmi rendeltetésű létesítményhez elkülönített hulladék gyűjtésére alkalmas helyet kötelező kialakítani a létesítmény telkén belül. (1) A elkülönített gyűjtésben résztvevő ingatlantulajdonos a házhoz menő elkülönítetten gyűjtött hulladékgyűjtési szolgáltatásért és a hulladékgyűjtő udvar igénybe vételéért külön díjat nem köteles fizetni, azonban ez a körülmény nem mentesíti az egyébként is esedékes rendszeres közszolgáltatási díj megfizetése alól. (2) A hulladékgyűjtő udvar használata esetén a hulladéknak az elhelyezés céljára szolgáló helyre történő szállításáról az ingatlantulajdonos gondoskodik. (3) Az elkülönítetten gyűjtött hulladék elhelyezésére szolgáló zsákok biztosításáról a Közszolgáltató köteles gondoskodni. (4) Az elkülönítetten gyűjtött hulladék elhelyezéséről és a hulladékgyűjtő udvar használatának rendjéről a Közszolgáltató rendszeresen köteles tájékoztatást adni az ingatlantulajdonosoknak. (5) 26. (6) A hulladék tárolásával kapcsolatos szabályok Hatályon kívül helyezte Budakalász Város Képviselő-testületének 10/2016.(IV.29.) rendelete, hatályos 2016 április 30. napjától 27 Hatályon kívül helyezte Budakalász Város Képviselő-testületének 10/2016.(IV.29.) rendelete, hatályos 2016 április 30. napjától

21 (1) A településen keletkező hulladékot úgy kell tárolni, gyűjteni, hogy az ne szennyezze a talajt, levegőt, felszíni és felszín alatti vizeket, illetve ne okozzon fertőzésveszélyt. Ennek és a terület elszennyeződésének megakadályozása érdekében: a) a keletkező hulladékokat veszélyességi fokuknak megfelelően kell kezelni, tárolni, illetve ártalmatlanítani; b) a város területén veszélyes hulladék végleges tárolása tilos; c) kommunális és ipari hulladék a kijelölt regionális telephelyen ártalmatlanítandó, a veszélyes hulladékok elszállítandók, az üzemi telephelyen kívüli hulladéktárolás tilos. (2) Folyékony vagy szilárd hulladék a település közigazgatási területére más területekről nem hozható be sem tárolás, sem ártalmatlanítás, sem pedig újrafelhasználás céljából, kivéve a hulladékok jegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet szerinti EWC kódú beton, az EWC kódú bitumenkeverékek, amelyek különböznek a től (bontott, mart aszfalt), és az EWC kódú föld és kövek, amelyek különböznek a tól (veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek), településen belüli újrahasznosítás céljából. 28, 29, 30 (3) Engedély nélküli hulladéklerakás esetén a lerakott hulladék elszállítására, hasznosítására, ártalmatlanítására, és a lerakás helyén okozott szennyezés felszámolására vonatkozóan a hulladékgazdálkodásról szóló évi CLXXXV. törvény és annak végrehajtási rendeletei irányadók. (4) Bármilyen anyag szabadban történő tárolása magánterületen is csak megfelelő műszaki védelemmel, az anyagra vonatkozó deponálás szabályainak megfelelően történhet. A nem megfelelően, a környezetet potenciálisan veszélyeztető módon tárolt anyagok hulladéknak minősülnek, így rá a (1)-(3) bekezdés szabályai irányadóak. V. FEJEZET KÖRNYEZETVÉDELMI RENDELKEZÉSEK A levegőminőség védelmére vonatkozó szabályok 33. (1) A levegőt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól, amely azt vagy közvetítésével más környezeti elemet sugárzó, folyékony, légnemű vagy szilárd anyaggal, minőségét veszélyeztető módon, illetve egészséget károsító módon terheli. (2) A légszennyezettség imissziós határértékeit a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. (3) Porképző vagy könnyen lesodródó anyagokat csak rögzített ponyvával, vagy nedvesített állapotban szabad szállítani. Építésnél, tatarozásnál, bontásnál és az úttest felbontásánál, és szolgáltatási tevékenység folytatásából keletkezett por, és annak terjedését meg kell akadályozni. Bűzös anyagot csak légmentesen lezárt tartállyal felszerelt járművön szabad szállítani. 28 Módosította Budakalász Város Képviselő-testülete a 6/2016.(IV.1.) számú rendelettel. Hatályos április 2. napjától. 29 Módosította Budakalász Város Képviselő-testülete a 17/2016.(VI.30.) számú rendelettel. Hatályos napjától. 30 Módosította Budakalász Város Képviselő-testülete a 12/2017.(II.24.) számú rendelettel. Hatályos napjától

22 Égetésre vonatkozó szabályok 34. (1) A kerti zöldhulladék (növényi eredetű hulladék) égetése Budakalász Város Közigazgatási területén tilos. 31 (2) 32 (3) 33 (4) 34 (5) 35 (6) 36 (7) Kültéri, szabadtűzön való sütés csak a tűzrendészeti, tűzvédelmi előírások betartásával és csak arra kiépített vagy kijelölt helyen végezhető úgy, hogy az a szomszédos ingatlanok lakóit, használóit ne zavarja. (8) Szabadban (vagy nyílt téren) a tüzet őrizetlenül hagyni nem lehet és veszély esetén vagy ha arra már szükség nincs a tüzet azonnal el kell oltani. (9) A hatóságilag elrendelt általános tűzrakási tilalom alól a rendelet nem ad felmentést. (10) Az égetés szabályaira a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 27 (2), (3) bekezdése az irányadó. 37 (11) Az égetésre vonatkozó helyi rendelkezések betartását a Városrendészet ellenőrzi. 38 A háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabályok (1) A háztartási tüzelőberendezések és azok tartozékainak rendeltetésszerű használatáról, azok időszakosan esedékes ellenőrzési, illetve karbantartási munkáinak elvégzéséről a berendezés tulajdonosa köteles gondoskodni a légszennyező anyagok káros mértékű kibocsátásának csökkentése érdekében. (2) Az egyedi fűtéssel (500 kw névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelő- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezéssel) rendelkező lakóházakban a megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad elégetni. (3) A tüzelőanyag ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festékmaradékot, egyéb veszélyes hulladékot nem tartalmazhat. Háztartási energiatermelő berendezésben vegyileg kezeletlen tűzifa, szén, földgáz, PB-gáz, fűtőolaj égethető csak el. (4) Háztartásban, kis mennyiségben keletkező papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésekben történő égetése engedély nélkül végezhető. 35. (5) Szilárd halmazállapotú tüzelőanyagok száraz állapotban tüzelhetők. 31 Módosította Budakalász Város Képviselő-testületének 14/2017.(III.31.) rendelete, hatályos június 1. napjától. 32 Hatályon kívül helyezte Budakalász Város Képviselő-testületének 14/2017.(III.31.) rendelete, hatályos június 1. napjától. 33 Hatályon kívül helyezte Budakalász Város Képviselő-testületének 14/2017.(III.31.) rendelete, hatályos június 1. napjától. 34 Hatályon kívül helyezte Budakalász Város Képviselő-testületének 14/2017.(III.31.) rendelete, hatályos június 1. napjától. 35 Hatályon kívül helyezte Budakalász Város Képviselő-testületének 14/2017.(III.31.) rendelete, hatályos június 1. napjától. 36 Hatályon kívül helyezte Budakalász Város Képviselő-testületének 14/2017.(III.31.) rendelete, hatályos június 1. napjától. 37 Módosította Budakalász Város Képviselő-testületének 14/2017.(III.31.) rendelete, hatályos június 1. napjától. 38 Módosította Budakalász Város Képviselő-testületének 14/2017.(III.31.) rendelete, hatályos június 1. napjától.

23 A vízminőség-védelem helyi előírásai 36. (1) A vízbázisok védőterületén belüli bármilyen használatot és beavatkozást csak a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet figyelembevételével és a vízbázis kijelölését elrendelő határozatnak megfelelően, továbbá jelen rendelet együttes betartásával szabad folytatni, melynek során különös figyelemmel kell lenni az alábbiakra : a) olyan földmunkával járó beavatkozás, építési tevékenység, vagy területhasználat, mely a vízbázisok védőterületét a talaj szennyeződése szempontjából veszélyeztetné, nem folytatható; b) szennyeződéseket vagy a vízbázist érintő veszélyeztető folyamatot a tulajdonosnak meg kell szüntetnie. (2) A talaj- és talajvíz védelme érdekében a vízminőség biztosítását szolgáló magasabb rendű jogszabályok betartása mellett különösen az alábbi rendelkezések betartása szükséges: a) Vízelvezető árkokba, felszíni kisvízfolyásokba, kutakba, tóba, szennyvizet, vagy egyéb ipari szennyezettségű vizet bevezetni még tisztított formában is tilos. Az ilyen bekötéseket, szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvízbevezetéseket meg kell szűntetni. b) Eldugulás vagy rongálás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűzés robbanásveszélyes anyagot) a csapadékvíz-elvezető árokba szórni, beleönteni, beleseperni, vagy bevezetni nem lehet. c) Csapadékvizet árokba, kisvízfolyásba bevezetni csak hordalékfogó műtárgyon keresztül szabad. d) Csak a szennyezetlen csapadékvizek szikkaszthatók el vagy vezethetők el a befogadóba. A felszínen - pl. parkoló felületen, kültéri raktározó felületeken - összefolyó csapadékvizek szennyezésének (pl. olajszennyezés, egyéb folyékony vagy szilárd környezetkárosító anyag, hordalék) potenciális veszélye esetén az összegyűjtött csapadékvíz közcsatornába juttatása csak előtisztító berendezés (pl. olajfogó) alkalmazása mellett megengedett. e) Közvetlen az élőfolyásba ipari eredetű hűtővíz csak a hatóságok által előírt megfelelő előkezelés után, vízjogi létesítési engedély alapján az abban előírtak szigorú betartásával vezethető be. (3) Az időszakosan vízállásos és a fakadóvizes területek, vízmosások terepszintjének jelentős változtatása tilos. (4) A település közterületein gépjárművet, munkagépet mosni tilos. (5) A település területén levő ingatlanokon kizárólag zárt, szivárgásmentes tárolóban lehet növényvédő szert, illetve műtrágyát tárolni. (6) Telekalakítási és területrendezési munkák során az élő és a felszín alatti vizek minőségét veszélyeztető anyagok felhasználása tilos. (7) A forrás: a) a forrás és közvetlen környezetékben való mindennemű beavatkozás és tevékenység a természet védelméről szóló évi LIII. törvény rendelkezéseinek betartásával végezhető, továbbá b) megfelelő biztonsági védelméről a telek tulajdonosának kell gondoskodnia; c) megközelítését biztosítani kell; d) vizeit a telek tulajdonosa köteles a megfelelő vízelvezető rendszerbe juttatni, annak érdekében, hogy a talajba szivárgó vizek a talaj és a környező épületek állagát ne veszélyeztessék. Amennyiben a vízelvezetés csak több telket érintően oldható meg, úgy a telkek tulajdonosai az átvezetést tűrni kötelesek. e) a források és forrásfoglalások 20 m-es körzetén belül - a forrásfoglalás műtárgyai, kútépítményei kivételével - olyan építményt, mely a forrás táplálását, megközelítését, vagy víztisztasági állapotát veszélyeztetné, nem lehet elhelyezni. (8) Felszíni vizek védőövezetének előírásai:

24 a) patak védősávja a partéltől számítva aa) beépítésre nem szánt területeken 25 m, ab) beépítésre szánt területeken 10 m. b) tavak mentén a partéltől számítva ba) Luppa-tó külső védősávja 100 m, bb) Omszk-tó külső védősávja 40 m, bc) belső védősáv 10 m. c) Duna mentén 100 m. (9) A (8) bekezdésben rögzített védőövezeteken belül: a) Tilos tartósan, vagy ideiglenesen az élő szervezetekre káros, illetve a vízre és a talajra szennyező hatású vegyszert tárolni, állattartó építményt elhelyezni, szerves trágyát, illetve bármilyen típusú hulladékot tárolni. b) A tavak külső védőövezetében épületet létesíteni csak teljes közművesítéssel való ellátás esetében lehet. Szennyvízelvezetéssel kapcsolatos szabályok 37. (1) A szennyvizek és tisztított szennyvizek szikkasztása tilos. (2) A talaj és a talajvíz védelme érdekében, amennyiben a telek előtt közműves szennyvízelvezető csatorna (közcsatorna) van, csak a közcsatornára való rákötéssel szabad szennyvíz megjelenését feltételező építményt elhelyezni. (3) A 26/2013 (XII.20.) Önk. rendelet (Helyi Építési Szabályzat HÉSZ) által meghatározott területeken, a közcsatorna hálózatának kiépítéséig, a szennyvizeket ellenőrzötten vízzáró szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni, a) az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállíttatni, melynek időszakonként szükséges elvégzéséről az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni és azt szükség esetén köteles számlákkal igazolni; (4) A vízzáró szennyvízgyűjtő medencéből a szennyvíz szükség szerinti folyamatos elszállíttatásáról a tulajdonosnak kell gondoskodni, melyet köteles számlákkal igazolni. (5) A közcsatorna hálózat kiépítését követően: a) Az átmenetileg engedélyezett közműpótlót meg kell szüntetni és az érintett ingatlanon a teljes vagy legalább elégséges közművesítés feltételeit biztosítani kell; b) A szennyvízgyűjtő medence megszüntetéséről és ártalmatlanításáról a tulajdonosnak gondoskodni kell; amennyiben az épület létesítésekor fennálló rendelkezések alapján az engedélyezett közműpótló nem a szennyvízelhelyezést átmenetileg biztosító közműpótlóként került megépítésre, annak megszüntetése és a teljes közművesítés biztosítása a közcsatorna kiépülése után nem kötelező, de a környezetvédelmi szempontok érvényesítése érdekében ajánlott. (6) Vállalkozási, gazdasági, ipari tevékenység esetén (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is) a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel - a megengedett szennyezettség mértékéig - elő kell tisztítani. (7) A szabályozási terven jelölt szennyvízgyűjtő hálózatra telepített szennyvízátemelő védőtávolsága a) A szennyvízgyűjtő hálózatra telepített, bűzzáróan kivitelezett szennyvízátemelő műtárgy 20 m- es, b) szagtalanító nélkül 150 m-es. amelytől eltérni egyedi technológiai beavatkozás után lehet.

25 (8) A (7) bekezdés szerinti védőtávolságon belüli területhasznosításra korlátok vonatkoznak. a) a beépítésre szánt területen a védőtávolság által érintett területen a végezhető tevékenység korlátozását az illetékes szakhatóság állapítja meg. b) A beépítésre nem szánt területre eső védőtávolsággal érintett területen belül élelmiszer és gyógyszer alapanyag nem termelhető, élelmiszer, gyógyszer nem állítható elő, nem tárolható, nem csomagolható és nem forgalmazható. (9) Szennyvíztisztító telep (használatbavételi engedélyében rögzítésre kerülő) védőtávolságán belülre a szennyvízátemelő védőtávolságára vonatkozó (7) bekezdés előírásai vonatkoznak. (10) Állattartás esetén a keletkező szennyvizeket, trágyát és trágyalét zártan, fedetten úgy kell gyűjteni és elhelyezni, hogy azok a felszíni és felszín alatti vizeket ne szennyezzék. Zaj- és rezgés elleni védelem helyi előírásai 38. (1) Hangosító berendezést használó rendezvények tartása a település területén engedélyköteles. Ezekre a zajterheléssel járó rendezvényekre engedélyt a polgármester adhat ki. Az erre vonatkozó kérelmet a zajt okozó rendezvény előtt minimum 5 munkanappal be kell nyújtani. (2) Zajterheléssel járó rendezvények estén figyelemmel kell lenni a környezeti zaj- és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Zr.) előírásaira. (3) Nagy zajhatással járó építési, szerelési, kertépítési, és kertfenntartási, illetve háztartási munkák munkanapokon 8.00 és óra között, szombaton 9.00 és óra között végezhetőek. Ilyen tevékenység vasárnap, illetve ünnepnapokon csak a jegyző külön engedélyével végezhető. (4) Zaj- és rezgésvédelem érdekében szükség esetén zajvédő fal, véderdősáv, vagy zajvédő terepalakulat (domb, sánc) létesítendő. A zajvédelmi létesítmény elhelyezése során a HÉSZ ide vonatkozó előírásait be kell tartani. (5) A forgalomból származó zaj- és rezgés ellen a Budai út és a Damjanich utca menti házsorok esetében a passzív akusztikai védelem technológiai eszközeit kell alkalmazni. (6) A kereskedelmi, illetve reklámcélú hangkeltés a település lakó, üdülő, rekreációs és településközponti vegyes területein csak a jegyző engedélyével végezhető. Föld- és talajvédelem előírásai 39. (1) A földmozgatással járó munkavégzések során: a) a felső humuszos szintet (felső 30 cm) külön kell letermelni és deponálni, b) a földmozgatás, majd a végleges elhelyezése során a külön tárolt humuszos szintet a kiporzás ellen védeni kell (takarással, fű telepítéssel, nedvesítéssel) ellátni, c) az építési tevékenység befejezésekor a humuszos feltalajt helyben kell legfelső rétegként elteríteni, d) feleslegben maradó humuszos feltalajt a területről elszállítani csak a talajvédelmi hatóság nyilatkozata alapján szabad. (2) Az építési terület kialakítása, építési munka végzése során a környezetet károsító anyagokat a terület-előkészítés során el kell távolítani, a feltöltés nem tartalmazhat környezetet károsító anyagokat.

26 (3) A talaj védelme érdekében: a) Folyékony- és veszélyes hulladékot, növényvédő szert, műtrágyát, síkosságmentesítési anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt, a tárolt anyaggal nem reakcióképes tárolóban szabad tárolni. b) Veszélyes hulladékok keletkezésével járó tevékenység csak az illetékes szakhatóságok előírásainak megfelelően folytatható. c) Veszélyes hulladék tárolása az elszállításig a keletkezés helyén történő szakszerű átmeneti tárolás kivételével nem megengedett. d) Telken vagy közterületen szennyezett talaj átmenetileg sem tárolható, annak kitermelése után a folyamatos elszállításáról a terület tulajdonosa köteles gondoskodni. e) Új épület elhelyezése, meglévő épület rendeltetésének megváltoztatása csak az esetleges talajszennyezettség megszüntetésének feltételével, az illetékes szakhatóság előírása szerint megengedett. f) Elhullott állat kezelése, ártalmatlanítása, elföldelése a 45/2012 (V.8.) VM rendelet előírásainak megfelelően lehetséges. (4) A lejtős és laza feltalajú mezőgazdasági területek művelése során az eróziós és deflációs károk megelőzésével és kiküszöbölésével kell a talajvédelmet biztosítani. (5) A HÉSZ szabályozási tervén feltüntetett erózióveszélyes területeken, továbbá partfalak, vízmosások területén, illetve suvadásos területen tilos a természetes növénytakaró felszámolása. (6) Partfalak, vízmosások, suvadásos és erózióveszélyes területek biztosítását a) elsődlegesen növényzettel kell megoldani, vagy b) amennyiben a növényzettel való biztosítás nem lehetséges, a mesterséges partfalvédelem kizárólag természetes (elsősorban budakalászi és ürömi) kővel, esetleg beton hátfallal erősített terméskő fallal történhet, c) a vízmosások, suvadásos területek mesterséges megkötésére növényi eredetű építőanyagok (rőzseköteg, -fonat, farönk) használható. VI. FEJEZET AZ ÁLLATTARTÁS RENDJE Általános előírások 40. (1) Állattartás csak mások nyugalma és jogos érdekeinek tiszteletben tartása mellett történhet. (2) Az állattartóknak az állatok tartásával kapcsolatos állategészségügyi és közegészségügyi, valamint egyéb ágazati jogszabályokat be kell tartani. (3) A gazdátlan, kóbor ebek befogásáról és gyepmesteri telepre történő szállításáról a gyepmester az önkormányzattal kötött külön szerződés szerint gondoskodik. (4) Amennyiben az állat a közterületet szennyezi, az állattartó köteles azt haladéktalanul eltávolítani. (5) Kutya közterületen csak pórázzal vezetve tartózkodhat (kivéve a kutyafutattót). Amennyiben a kutya természete megkívánja, úgy a kutya közterületen tartózkodásakor szájkosarat szükséges használni. (6) Az állattartók kötelesek állataikat oly módon zárva tartani, hogy azok a közterületre, valamint más magánterületére ne tudjanak átjutni.

27 (7) A közterületen elpusztult állat tetemének elszállításáról annak tulajdonosa köteles azonnal, de legkésőbb 8 órán belül gondoskodni. Amennyiben az állat tulajdonosa nem deríthető fel, úgy az elszállításáról a gyepmester gondoskodik. (8) Az állat tulajdonosa az elhullott állatot, vetélt magzatot, magzatburkot annak elszállításáig köteles zárt helyen, zárható tárolóeszközben tárolni, vagy ártalmatlanítani, elföldelni a 45/2012 (V.8.) VM rendelet előírásainak megfelelően. (9) Elhullott állatot, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni nem szabad. (10) A kóbor és közterületen felügyelet nélkül hagyott ebek befogása a gyepmester feladata. Haszonállat tartása 41. (1) A haszonállat-tartás céljára szolgáló létesítmény építése, bővítése esetén betartandó védőtávolságok a) Szarvasmarha és rokon fajai, ló és rokon fajai tartására szolgáló létesítmény esetén: lakóépülettől 10 m, ásott, fúrt kúttól 15 m b) sertés és rokon fajai tartására szolgáló létesítmény esetén: lakóépülettől 6 m, ásott, fúrt kúttól 15 m c) baromfi és rokon fajai tartására szolgáló létesítmény esetén: lakóépülettől 6 m, ásott, fúrt kúttól 10 m d) trágyatároló kialakítása: lakóépülettől 10 m, ásott, fúrt kúttól 15 m (2) Az állatok elhelyezésére szolgáló gazdasági udvart a lakóháztól, illetve annak kertjétől kerítéssel kell elválasztani, és azt rendszeresen tisztán kell tartani. (3) Az állattartás céljára lekerített udvar nem csatlakozhat közvetlenül a szomszédos ingatlanhoz, ha nincs tömör kerítés a kettő között. Ilyenkor a kerítéstől számítva legalább 1 méteres sávot szabadon kell hagyni, amit sövénnyel kell beültetni. (4) Az állatok tartására, elhelyezésére szolgáló helyiségeknek könnyen tisztán tarthatónak kell lenniük, azokat szükség szerint, de legalább naponta takarítani kell. Szükség szerint, de legalább állományváltáskor gondoskodni kell a helyiségek, fertőtlenítéséről. Az egészségre ártalmas rovarok és rágcsálók irtását folyamatosan szükséges elvégezni. (5) Trágya, trágyalé a központi szennyvízgyűjtő rendszerbe semmilyen módon nem kerülhet be. (6) A trágyát, a trágyalét az istállóból, ólból folyamatosan ez előre elkészített trágya vagy trágyalétárolóban kell elhelyezni, úgy hogy a trágya vagy a trágyalé a saját és a szomszédos ingatlanok, épületek, és egyéb építmények rendeltetésszerű használatát ne akadályozza, azok állapotát ne veszélyeztesse, illetőleg a környezetre káros hatást ne fejtsen ki (pl.: légszennyezés, szivárgás). (7) Állattartásból eredő mindennemű trágya és trágyalé tárolása csakis zárt, szivárgásmentes tárolóban történhet, haszonállat tartása esetén a trágyakezelésnek zárt rendszerben kell történnie. A trágyatárolót úgy kell méretezni, hogy az minden esetben megfelelő kapacitással rendelkezzen. (8) Az állattartásra szolgáló építmények szellőzőnyílásait a saját udvar felé kell kialakítani. (9) Haszonállatokat közterületeken, játszótereken legeltetni tilos.

28 Ebnyilvántartás 42. (1) Az eb tulajdonosa köteles a jelen rendelet 8. sz. mellékletét képező adatlapon meghatározott adatokat az önkormányzat rendelkezésére bocsátani. A háromévenként megtartott összeírások adatszolgáltatási határideje a tárgyév június 30. napja. (2) Az önkormányzat az adatszolgáltatási határidőt két hónappal megelőzően a helyi újságban a bevallásra szolgáló adatlapot valamennyi háztartásba, a kitöltésre szóló tájékoztatóval együtt eljuttatja, valamint ugyanezeket az honlapján külön is közzéteszi. (3) Az adatszolgáltatás alapján a (1) bekezdésbe foglalt adatszolgáltatási határidőt követő három hónapon belül a jegyző összeállítja a város elektronikus ebrendészeti nyilvántartását, mely lakcímek szerinti bontásban tartalmazza a háztartásban tartott eb(ek) jelen rendelet 8. számú mellékletében meghatározott adatait, illetve azt, ha a háztartásba ebet nem jelentettek be. (4) A közterület-felügyelő, a gyepmester és az állattartással foglalkozó ügyintéző jogosult a közvagy magánterületen tartózkodó állat transzponderét elektronikus módon leolvasni. (5) A jegyző állatvédelmi hatósági jogkörében eljárva jogosult az adatszolgáltatást elmulasztó eb tulajdonosokkal szemben bírságot kiszabni. VII. FEJEZET RENDELKEZÉSEK AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPJÁRÓL A Környezetvédelmi Alap célja, rendeltetése 43. (1) A Környezetvédelmi Alap célja a Budakalász Város Képviselő-testülete a feladatés hatáskörébe tartozó helyi környezet- és természetvédelmi kötelezettségek, feladatok hatékonyabb teljesítése. (2) Az Alap megnevezése: Budakalász Város ának Környezetvédelmi Alapja. (3) Az Alap rendeltetése, hogy fedezetet biztosítson: a) a környezeti ártalmak és károsítások pontos feltárásához, megelőzéséhez, mérsékléséhez és felszámolásához; b) a település környezetminőségének javításához, az emberhez méltó, egészséges és esztétikus környezeti állapot megteremtéséhez; c) környezetkímélő technológiák és tevékenységek támogatáshoz; d) a zöldfelületek védelméhez és fejlesztéséhez; e) a környezet- és természetvédelmi tudatformáláshoz, ismeretterjesztéshez, oktatáshoz és neveléshez. Az Alap bevételi forrásai és annak felhasználása 44. (1) Bevételi források: a) az Alap lekötéséből származó kamatbevételek, b) az állampolgárok, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek által az Alap részére történő önkéntes befizetések.

29 c) területileg illetékes környezetvédelmi hatóság által az önkormányzat közigazgatási területén jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság összegének meghatározott része, d) a környezetterhelési díjak és igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része, e) az önkormányzat bevételeinek környezetvédelmi célokra elkülönített összege, f) a jogerősen kiszabott környezetvédelmi, és természetvédelmi birság teljes összege, g) talajterhelési díj (2003 LXXXIX. tv 21/B (2) bekezdés) h) benyújtott pályázatokon elnyert összegek i) 1995 LIII. tv 58 (6) bekezdés alapján az önkormányzatot arányosan megillető bevétel j) fakivágás kompenzációs része (2) Az Alap bevételeit a város környezetvédelemi problémáinak megoldására és természetvédelmi céljainak megvalósítására, különösen a következő célokra lehet felhasználni: a) a város polgárai életminőségét javító környezetvédelmi intézkedések, programok elősegítése; b) a környezet- és természetvédelmi tárgyú oktatások, szakmai programok, előadások költségeinek fedezésére; c) a környezeti állapot elemzésére, adatgyűjtésre, mérésre, környezetvédelmi információs rendszer működtetésére; d) az önkormányzat környezetvédelmi tárgyú pályázataihoz szükséges saját pénzügyi forrás biztosítására; e) az azonnali beavatkozást igénylő környezeti károk, illetve a környezeti veszélyeztetés elhárításának költségeire. (3) Az Alap bevételei más célra még átmenetileg sem vonhatók el. (4) A (2) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben legfeljebb az Alap 10%-a használható fel. (5) Az Alapból a környezet közvetlen veszélyeztetésének elhárítására szolgáló beavatkozások költségeire 10% tartalékot kell képezni. Ha a környezeti kár okozója vagy veszélyeztetője ismert, vagy ismertté válik, a (2) bekezdés e) pontjában foglalt kár vagy veszélyhelyzet elhárításának megelőlegezett költségeit kártérítési igényként érvényesíteni kell. Az Alap kezelése 45. (1) A Képviselő-testület a költségvetésről szóló rendeletben évente határozza meg külön címen az Alap bevételi és kiadási tervszámait. (2) A Képviselő- testület évente a zárszámadásról szóló rendeletben dönt az Alap felhasználásának elfogadásáról. (3) A Képviselő-testület irányelvei és meghatározott éves céljai alapján a dönt az Alap felhasználásáról. (4) Az Alap bevételeit és az Alap terhére történő kifizetéseket elkülönített számlán kell vezetni és nyilvántartani. Az Alap bevételeiből kell fedezni a kezelésével járó költségeket.

30 Záró rendelkezések (1) A Rendelet január 1. napján lép hatályba. 46. (2) Hatályát veszti Budakalász Város Képviselő-testületének - a közterületek rendjéről szóló 12/2004.(IV.30.) önkormányzati rendelete, - az állattartás szabályozásáról szóló 30/2012.(X.26.) rendelete, - a helyi hulladékkezelési közszolgáltatás rendjéről, a települési szilárd hulladék összegyűjtésére, elszállítására és ártalommentes elhelyezésére vonatkozó helyi közszolgáltatás kötelező igénybevételéről és a közszolgáltatás díjának megállapításáról szóló 41/2012.(XII.28.) számú rendelete. Rogán László polgármester dr. Molnár Éva jegyző Záradék: A rendeletet a Képviselő-testület a december 18-ai ülésén fogadta el, kihirdetése december 19-én megtörtént. dr. Molnár Éva jegyző

31 3. melléklet 20/.2014.(XII.19.) rendelethez TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ BUDAKALÁSZ VÁROS HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEIRE Tervkészítés időpontja: A terv időtartama: készítette az L-TEAM Bt. szakértő: dr. Hahn István okleveles biológus, PhD Élővilágvédelmi szakértői engedély száma: Sz-0029/2012 Solymár, április Cím: 2083 Solymár, Rókus u. 5. Tel/Fax.: 26/ istvan@hahn.hu, honlap:

32 TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK A tervezési terület azonosító adatai A tervezési terület természetvédelmi rendeltetése Ingatlan-nyilvántartási adatok A tervezési területre vonatkozó egyéb hatályos előírások A tervezési terület állapotának leírása Környezeti elemek Klíma Hidrológia Felszínalaktan Földtan, vízföldtan Talajtan Élettelen természeti értékek Biológiai jellemzők A tervezési terület biogeográfiai jellemzése, ökológiai folyamatai A tervezési terület tájtörténete Vegetáció Flóra Fauna Táj- és kultúrtörténeti adottságok Oktatás, kutatás Gazdálkodási jellemzők Mezőgazdaság Erdőgazdálkodás Vadgazdálkodás Halászat, horgászat Ökoturizmus, üdülés és idegenforgalom, természetvédelmi oktatás és bemutatás Ipar, bányászat Természetvédelmi kezelési célkitűzések meghatározása Részletes természetvédelmi kezelési terv Természetvédelmi stratégiák Részletes kezelési előírások TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSI TERV TERMÉSZETVÉDELMI CÉLKITŰZÉSEK TERMÉSZETVÉDELMI STRATÉGIÁK TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSI MÓDOK, KORLÁTOZÁSOK ÉS TILALMAK Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak.. 46 Élőhelyek kezelése, fenntartása Művelési ághoz, illetve földhasználati módhoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak Bibliográfia és mellékletek A Majdán-patak vízi élővilága

33 1. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK 1.1. A tervezési terület azonosító adatai a) Közigazgatási elhelyezkedése, kiterjedése/nagysága A tervezési terület Budakalász (Pest megye) területén helyezkedik el összesített kiterjedésük: 131,1725 ha azon ingatlanok szárazföldi kiterjedésének összterülete, melyet a védelem érint. 129,5468 ha az a terület, melyre a védettség ténylegesen kiterjed. Azonosításra alkalmas név: Budakalász, Duna-parti erdőség helyi jelentőségű természetvédelmi terület Védett Természeti Területek Törzskönyve törzskönyvi száma: l2/l4l/tt/98) b) Országos jelentőségű védett természeti terület esetében a védettségi kategóriája, a Védett Természeti Területek Törzskönyve szerinti törzskönyvi száma és a jogszabályban kijelölt természetvédelmi kezelésért felelős szerv megnevezése: - c) Működési területe szerint érintett nemzeti park igazgatóság: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága d) Tervezési területen illetékes természetvédelmi hatóság: Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség e) Tervezési területtel átfedő, európai közösségi jelentőségű, vagy nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó terület megnevezése és sorszáma. HUDI20034-es kódú, Duna és ártere nevű, jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület, HUDI2003-es kódú, Pilis és Visegrádi-hegység nevű, jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület A tervezési terület természetvédelmi rendeltetése a) A természetvédelmi oltalom alatt álló terület természetvédelmi, tájvédelmi stb. rendeltetése: A védelem célja, hogy az arra érdemes területeken fenntartsa a jelenlegi fajgazdag természetestermészetközeli állapotot, amihez az kell, hogy az érintett területeken gazdasági és egyéb tevékenység csak a természetvédelem céljával összeegyeztethető módon folyhasson. A kezelési terv egyik funkciója hogy a természetvédelmi kezelő részéről kiszámítható kimenetelű döntések legyenek várhatóak. Három egymástól eltérő élőhely van, melyek részben vagy egészükben helyi védelemre mindenképpen érdemesek. 1. A Duna-parton húzódó fehérfüzes galériaerdő sávja, mely tájképileg is jelentős érték. 2. A település belterületétől nyugatra fekvő löszterület, melyen hegylábi szántók és gyümölcsösök helyén kialakult részben természetközeli gyepek és cserjések vannak. Ehhez a típushoz tartozik egy, a Berdó utca déli végénél levő körbezárt erdőfolt, melyben védett fajokban gazdag löszgyep is található. 3

34 3. A Majdán- és Barát patak levő vízparti élőhelyek védelme, különös tekintettel arra, hogy az elmúlt évtizedek során a patakok vízhozama jelentősen csökken illetve időszkossá vált, mederszakaszok veszítenek patak-jellegükből és árokszerűvé váltak. b) A védetté nyilvánítási eljárás alatt álló területek esetében a tervezési terület természetvédelmi, tájvédelmi rendeltetése: - c) Európai közösségi és egyéb nemzetközi kijelölésből származó rendeltetés: 1. A Szentendrei-Duna-ágat szegélyező, megmaradt puhafa ligetek fenntartása. 2. A Pilis nyugati hegylábi régiójára jellemző, mozaikos tájhasználatú területeinek megtartása Ingatlan-nyilvántartási adatok A Táblázatban szereplő összes ingatlan Budakalász területére esik, ezért külön oszlopban a településnevet nem szerepeltetjük. hrsz./alrészlet terület (ha) művelési ág tulajdonos ,9397 vízfolyás önkormányzat ,7688 vízfolyás magántulajdonos 0111/4 0,0205 legelő magántulajdonos 0111/10 0,0405 legelő magántulajdonos 0111/11 0,0411 legelő magántulajdonos 0111/12 0,0173 legelő magántulajdonos 0111/13 0,0173 legelő magántulajdonos 0111/14 0,0265 legelő magántulajdonos 0111/15 0,0825 legelő magántulajdonos 0111/16 0,0791 legelő magántulajdonos 0111/17 0,0286 legelő magántulajdonos 0111/18 0,0328 legelő magántulajdonos 0111/19 0,0058 legelő magántulajdonos 0111/20 0,0077 legelő magántulajdonos 0111/21 0,0019 legelő magántulajdonos 0111/22 0,0115 legelő magántulajdonos 0111/23 0,0116 legelő magántulajdonos 0111/24 0,0019 legelő magántulajdonos 0111/25 0,0289 legelő magántulajdonos 0111/26 0,0266 legelő magántulajdonos 0111/27 0,0096 legelő magántulajdonos 0111/28 0,0019 legelő magántulajdonos 0111/29 0,0211 legelő magántulajdonos 0111/30 0,0019 legelő magántulajdonos 0111/31 0,0020 legelő magántulajdonos 0111/32 0,0019 legelő magántulajdonos 0111/33 0,0096 legelő magántulajdonos 0111/34 0,0076 legelő magántulajdonos 0112/38 0,0789 legelő magántulajdonos 0112/39 0,1327 legelő magántulajdonos 0112/40 0,1417 legelő magántulajdonos 0112/41 0,0263 legelő magántulajdonos 0112/42 0,0051 legelő magántulajdonos 0112/43 0,0264 legelő magántulajdonos 0112/44 0,0527 legelő magántulajdonos 4

35 hrsz./alrészlet terület (ha) művelési ág tulajdonos 0112/45 0,0526 legelő magántulajdonos 0112/46 0,0314 legelő magántulajdonos 0112/47 0,0053 legelő magántulajdonos 0112/48 0,0738 legelő magántulajdonos 0112/49 0,0157 legelő magántulajdonos 0112/50 0,0735 legelő magántulajdonos 0112/51 0,0870 legelő magántulajdonos 0112/52 0,0682 legelő magántulajdonos 0112/53 0,0315 legelő magántulajdonos 0112/54 0,0379 legelő magántulajdonos 0112/55 0,0797 legelő magántulajdonos 0112/56 0,0525 legelő magántulajdonos 0112/57 0,0521 legelő magántulajdonos 0112/58 0,0735 legelő magántulajdonos 0112/59 0,0520 legelő magántulajdonos 0112/60 0,1050 legelő magántulajdonos 0112/61 0,0905 legelő magántulajdonos 0112/62 0,1496 legelő magántulajdonos 0112/63 0,0060 legelő magántulajdonos 0112/64 0,0058 legelő magántulajdonos 0112/65 0,0059 legelő magántulajdonos 0112/66 0,0118 legelő magántulajdonos 0112/67 0,1305 közút önkormányzat 0120/2 0,0762 szántó magántulajdonos 0120/25 c 0,2033 szántó magántulajdonos ,6447 vízfolyás magántulajdonos 0131/3 0,0238 rét magántulajdonos 0131/4 0,0209 rét magántulajdonos 0131/5 0,2052 rét magántulajdonos 0131/6 0,1432 rét magántulajdonos 0131/7 0,2054 rét magántulajdonos 0131/8 0,2020 rét magántulajdonos 0131/9 0,2055 rét magántulajdonos 0131/10 0,1219 rét magántulajdonos 0131/11 0,1738 rét magántulajdonos 0131/12 0,3011 rét magántulajdonos 0131/13 0,1032 rét magántulajdonos 0131/14 0,0076 rét magántulajdonos 0131/15 0,0094 rét magántulajdonos 0131/16 0,0024 rét magántulajdonos 0131/17 0,0024 rét magántulajdonos 0131/18 0,0023 rét magántulajdonos 0131/19 0,0023 rét magántulajdonos 0131/20 0,0024 rét magántulajdonos 0131/21 0,0388 rét magántulajdonos 0131/22 0,0332 rét magántulajdonos 0131/23 0,1747 rét magántulajdonos 0131/24 0,5989 rét magántulajdonos 0131/25 0,0036 rét magántulajdonos 0131/26 0,3431 rét magántulajdonos 0131/27 0,0357 rét magántulajdonos 0131/28 0,2415 rét magántulajdonos 0131/29 0,2056 rét magántulajdonos 5

36 hrsz./alrészlet terület (ha) művelési ág tulajdonos 0131/30 0,0819 rét magántulajdonos 0131/31 0,0482 rét magántulajdonos 0131/32 0,0650 rét magántulajdonos 0131/33 0,0535 rét magántulajdonos 0131/34 0,0256 rét magántulajdonos 0131/35 0,9938 rét magántulajdonos 0131/36 0,1170 rét magántulajdonos 0131/37 0,9371 rét magántulajdonos 0131/38 0,2652 rét magántulajdonos 0131/39 0,0032 rét magántulajdonos 0131/40 0,0042 rét magántulajdonos 0131/41 0,5222 rét magántulajdonos 0131/42 0,4447 rét magántulajdonos 0131/43 0,0496 rét magántulajdonos 0131/44 0,0297 rét magántulajdonos 0131/45 0,0184 rét magántulajdonos 0131/46 0,0032 rét magántulajdonos 0131/47 0,1145 rét magántulajdonos 0133/1 0,5539 rét magántulajdonos 0133/2 1,2011 rét magántulajdonos 0134/2 1,7037 vízfolyás önkormányzat 0137/7 0,5447 szántó magántulajdonos 0137/8 0,2252 szántó magántulajdonos 0137/14 0,5995 szántó magántulajdonos 0137/15 0,4070 szántó magántulajdonos 0137/16 0,8455 szántó önkormányzat 0137/17 0,0719 szántó magántulajdonos 0137/19 0,2799 szántó magántulajdonos 0137/20 0,3449 szántó magántulajdonos 0139/7 0,0960 szántó magántulajdonos 0139/8 0,0239 szántó magántulajdonos 0139/9 0,0930 szántó magántulajdonos 0139/10 0,1240 szántó magántulajdonos 0139/11 0,0916 szántó magántulajdonos 0139/12 0,0239 szántó magántulajdonos 0139/13 0,1099 szántó magántulajdonos 0139/14 0,0029 szántó magántulajdonos 0139/15 0,1959 szántó magántulajdonos 0139/16 0,3765 szántó magántulajdonos 0139/17 0,0043 szántó magántulajdonos 0139/18 0,0804 szántó magántulajdonos 0139/19 0,1097 szántó magántulajdonos 0139/20 0,0591 szántó magántulajdonos 0139/21 0,0480 szántó magántulajdonos 0139/22 0,0240 szántó magántulajdonos 0139/23 0,0239 szántó magántulajdonos 0139/24 0,3357 szántó magántulajdonos 0139/25 0,2014 szántó magántulajdonos 0139/26 0,1205 szántó magántulajdonos 0139/27 0,1210 szántó magántulajdonos 0139/28 0,0048 szántó magántulajdonos 0139/29 0,1096 szántó magántulajdonos 0139/30 0,0660 szántó magántulajdonos 6

37 hrsz./alrészlet terület (ha) művelési ág tulajdonos 0139/31 0,0024 szántó magántulajdonos 0139/32 0,0443 szántó magántulajdonos 0139/33 0,0616 szántó magántulajdonos 0139/34 0,1244 szántó magántulajdonos 0139/35 0,0301 szántó magántulajdonos 0139/36 0,0681 szántó magántulajdonos 0139/37 0,1095 szántó magántulajdonos 0139/38 0,0773 szántó magántulajdonos 0139/40 0,2527 szántó magántulajdonos 0139/41 0,0436 szántó magántulajdonos 0139/42 0,1344 szántó magántulajdonos 0139/43 0,0275 szántó magántulajdonos 0139/44 0,0228 szántó magántulajdonos 0139/45 0,0275 szántó magántulajdonos 0139/46 0,0825 szántó magántulajdonos 0139/47 0,2151 szántó magántulajdonos 0139/48 0,0141 szántó magántulajdonos 0139/49 0,1557 szántó magántulajdonos 0139/50 0,3847 szántó magántulajdonos 0139/51 0,1097 szántó magántulajdonos 0139/52 0,1100 szántó magántulajdonos 0139/53 0,1100 szántó magántulajdonos 0139/54 0,1375 szántó magántulajdonos 0139/55 0,0136 szántó magántulajdonos 0139/56 0,0138 szántó magántulajdonos 0139/57 0,1099 szántó magántulajdonos 0139/58 0,0961 szántó magántulajdonos 0139/59 0,5407 szántó magántulajdonos 0139/60 0,7050 szántó magántulajdonos 017/11 9,4273 erdő magántulajdonos Majdán patak 0206/4 0,7201 vízfolyás önkormányzat 0206/7 0,0713 út Magyar állam Majdán patak 0206/8 0,9749 vízfolyás önkormányzat 0232/3 d 16,6944 erdő Magyar állam 0232/3 f 0,1163 legelő Magyar állam 0232/3 g 0,0816 út Magyar állam 0232/3 h 0,1157 út Magyar állam 0232/4 0,4286 erdő Magyar állam 0234 a 2,5226 erdő Magyar állam 051/100 0,3908 szántó magántulajdonos 051/107 0,3144 szántó magántulajdonos 051/108 0,3395 szántó magántulajdonos 051/109 0,3388 szántó magántulajdonos 051/110 3,6030 szántó magántulajdonos 058/8 0,5304 út önkormányzat 058/12 2,3900 szántó magántulajdonos 058/13 0,1883 út önkormányzat 058/14 5,7029 szántó magántulajdonos 058/15 1,1658 vízfolyás magántulajdonos 058/28 0,3044 út önkormányzat 058/31 0,0022 szántó magántulajdonos 058/32 0,0131 szántó magántulajdonos 058/33 0,0688 szántó magántulajdonos 7

38 hrsz./alrészlet terület (ha) művelési ág tulajdonos 058/34 0,0212 szántó magántulajdonos 058/35 0,0335 szántó magántulajdonos 058/36 0,0169 szántó magántulajdonos 058/37 0,0238 szántó magántulajdonos 058/38 0,0383 szántó magántulajdonos 058/39 0,0359 szántó magántulajdonos 058/40 0,1338 szántó magántulajdonos 058/41 0,1881 szántó magántulajdonos 058/42 0,0854 szántó önkormányzat 058/43 0,1530 szántó magántulajdonos 058/44 0,0029 szántó magántulajdonos 058/45 0,0156 szántó magántulajdonos 058/46 0,0036 szántó magántulajdonos 058/47 0,0176 szántó magántulajdonos 058/48 0,1412 szántó magántulajdonos 058/49 0,0024 szántó magántulajdonos 058/50 0,0419 szántó magántulajdonos 058/51 0,1085 út magántulajdonos 058/52 0,0371 út önkormányzat 058/53 0,1042 szántó magántulajdonos 058/54 0,0674 szántó magántulajdonos 058/55 0,1307 rét magántulajdonos 058/56 0,0663 szántó magántulajdonos 058/57 0,0133 szántó magántulajdonos 058/58 0,0446 szántó magántulajdonos 058/59 0,0020 szántó magántulajdonos 058/60 0,0109 szántó magántulajdonos 058/61 0,0042 szántó magántulajdonos 058/62 0,0079 szántó magántulajdonos 058/63 0,0016 szántó magántulajdonos 058/64 0,0588 szántó magántulajdonos 058/65 0,1387 szántó magántulajdonos 058/66 0,1297 szántó magántulajdonos 058/67 0,0168 szántó magántulajdonos 058/68 0,0157 szántó magántulajdonos 058/69 0,0051 szántó magántulajdonos 058/70 0,0191 szántó magántulajdonos 058/71 0,0095 szántó magántulajdonos 058/72 0,0240 szántó magántulajdonos 058/73 0,0329 szántó magántulajdonos 058/74 0,0095 szántó magántulajdonos 058/75 0,0040 szántó magántulajdonos 058/76 0,0062 szántó magántulajdonos 058/77 0,0106 szántó magántulajdonos 058/78 0,0597 szántó magántulajdonos 058/79 0,0112 szántó magántulajdonos 058/80 0,0062 szántó magántulajdonos 058/81 0,0079 szántó magántulajdonos 058/82 0,0378 szántó magántulajdonos 058/83 0,2700 szántó magántulajdonos 058/84 0,0140 szántó magántulajdonos 058/85 0,0086 szántó magántulajdonos 058/86 0,0175 szántó magántulajdonos 8

39 hrsz./alrészlet terület (ha) művelési ág tulajdonos 058/87 0,0173 szántó magántulajdonos 058/88 0,0098 szántó magántulajdonos 058/89 0,0086 szántó magántulajdonos 058/90 0,0719 szántó magántulajdonos 058/91 0,0007 szántó magántulajdonos 058/92 0,0176 szántó magántulajdonos 058/93 0,0054 szántó magántulajdonos 058/94 0,0043 szántó magántulajdonos 058/95 0,0788 szántó magántulajdonos 058/96 0,0177 szántó magántulajdonos 058/97 0,0054 szántó magántulajdonos 058/98 0,0439 szántó magántulajdonos 058/99 0,0198 szántó magántulajdonos 058/100 0,0019 szántó magántulajdonos 058/101 0,0684 szántó magántulajdonos 058/102 0,0630 szántó magántulajdonos 058/103 0,0170 szántó magántulajdonos 058/104 0,0562 szántó magántulajdonos 058/105 0,0340 szántó magántulajdonos 058/106 0,1226 szántó magántulajdonos 058/107 0,0119 szántó magántulajdonos 058/108 0,0290 szántó magántulajdonos 058/109 0,1175 szántó magántulajdonos 058/110 0,0408 szántó magántulajdonos 058/111 0,1533 szántó magántulajdonos 058/112 0,0647 szántó magántulajdonos 058/113 0,0682 szántó magántulajdonos 058/114 0,2962 szántó magántulajdonos 058/115 0,0257 szántó magántulajdonos 058/116 0,0680 szántó magántulajdonos 058/117 0,1107 szántó magántulajdonos 058/118 0,0272 szántó magántulajdonos 058/119 0,0170 szántó magántulajdonos 058/120 0,0210 szántó magántulajdonos 058/121 0,2307 út magántulajdonos 058/122 0,2218 szántó magántulajdonos 058/123 0,0429 szántó magántulajdonos 058/124 0,7217 szántó magántulajdonos 058/125 0,5130 szántó magántulajdonos 058/126 0,3610 szántó magántulajdonos 058/127 0,2530 szántó magántulajdonos 058/128 0,8564 szántó magántulajdonos 058/129 0,7300 szántó magántulajdonos 058/130 0,7349 szántó magántulajdonos 058/131 0,7522 szántó magántulajdonos 058/132 1,1560 szántó magántulajdonos 058/133 0,9130 szántó magántulajdonos 058/134 0,3455 szántó magántulajdonos 058/135 0,1377 szántó magántulajdonos 058/136 0,2481 szántó magántulajdonos 058/137 0,2162 út magántulajdonos 058/138 0,0121 szántó magántulajdonos 058/139 0,0568 szántó magántulajdonos 9

40 hrsz./alrészlet terület (ha) művelési ág tulajdonos 058/140 0,0997 szántó magántulajdonos 058/141 0,0431 szántó magántulajdonos 058/142 0,0465 szántó magántulajdonos 058/143 0,0138 szántó magántulajdonos 058/144 0,1033 szántó magántulajdonos 058/145 0,0017 szántó magántulajdonos 058/146 0,1549 szántó magántulajdonos 058/147 0,0364 szántó magántulajdonos 058/148 0,1031 szántó magántulajdonos 058/149 0,1034 szántó magántulajdonos 058/150 1,8451 szántó magántulajdonos 058/151 0,5433 szántó magántulajdonos 058/152 0,3042 szántó magántulajdonos 058/153 0,1836 szántó magántulajdonos 058/154 0,2792 szántó magántulajdonos 058/155 0,2373 út magántulajdonos 058/156 0,0905 szántó magántulajdonos 058/157 0,1490 szántó magántulajdonos 058/158 0,2030 szántó magántulajdonos 058/159 0,1393 szántó magántulajdonos 058/160 0,1989 szántó magántulajdonos 058/161 0,1015 szántó magántulajdonos 058/162 0,0497 szántó magántulajdonos 058/163 0,0697 szántó magántulajdonos 058/164 0,0199 szántó magántulajdonos 058/165 0,0041 szántó magántulajdonos 058/166 0,0754 szántó magántulajdonos 058/167 0,0139 szántó magántulajdonos 058/168 0,0257 szántó magántulajdonos 058/169 0,1178 szántó magántulajdonos 058/170 0,0003 szántó magántulajdonos 058/171 0,0665 szántó magántulajdonos 058/172 0,1093 szántó magántulajdonos 058/173 0,0067 szántó magántulajdonos 058/174 0,0110 szántó magántulajdonos 058/175 0,0224 szántó magántulajdonos 058/176 0,1336 szántó magántulajdonos 058/177 0,0090 szántó magántulajdonos 058/178 0,1003 szántó magántulajdonos 058/179 0,0023 szántó magántulajdonos 058/180 0,0669 szántó magántulajdonos 058/181 0,0578 szántó magántulajdonos 058/182 0,0668 szántó magántulajdonos 058/183 0,0334 szántó magántulajdonos 058/184 0,0668 szántó magántulajdonos 058/185 0,0669 szántó magántulajdonos 058/186 0,0023 szántó magántulajdonos 058/187 0,0043 szántó magántulajdonos 058/188 0,0157 szántó magántulajdonos 058/189 0,0625 szántó magántulajdonos 058/190 0,1160 szántó magántulajdonos 058/191 0,0177 szántó magántulajdonos 058/192 0,1905 szántó magántulajdonos 10

41 hrsz./alrészlet terület (ha) művelési ág tulajdonos 058/193 0,2311 út önkormányzat 058/194 0,0144 szántó magántulajdonos 058/195 0,0133 szántó magántulajdonos 058/196 0,0794 szántó magántulajdonos 058/197 0,0727 szántó magántulajdonos 058/198 0,0859 szántó magántulajdonos 058/199 0,0838 szántó magántulajdonos 058/200 0,2204 szántó magántulajdonos 058/201 0,1720 szántó magántulajdonos 058/202 0,0662 szántó magántulajdonos 058/203 0,1544 szántó magántulajdonos 058/204 0,0265 szántó magántulajdonos 058/205 0,0221 szántó magántulajdonos 058/206 0,0374 szántó magántulajdonos 058/207 0,0330 szántó magántulajdonos 058/208 0,0242 szántó magántulajdonos 058/209 0,0992 szántó magántulajdonos 058/210 0,0883 szántó magántulajdonos 058/211 0,0175 szántó magántulajdonos 058/212 0,1105 szántó magántulajdonos 058/213 0,0264 szántó magántulajdonos 058/214 0,0160 szántó magántulajdonos 058/215 0,0425 út magántulajdonos 058/216 0,3184 szántó magántulajdonos 058/217 0,3418 szántó magántulajdonos 058/218 0,3477 szántó magántulajdonos 058/219 0,2973 szántó magántulajdonos 058/220 0,2396 szántó magántulajdonos 058/221 0,5587 szántó magántulajdonos 058/222 0,0390 szántó magántulajdonos 058/223 0,0323 szántó magántulajdonos 058/224 0,0229 szántó magántulajdonos 058/225 0,0439 szántó magántulajdonos 058/226 0,0103 szántó magántulajdonos 058/227 0,0050 szántó magántulajdonos 058/228 0,0063 szántó magántulajdonos 058/229 0,0472 szántó magántulajdonos 058/230 0,0322 szántó magántulajdonos 058/231 0,0449 szántó magántulajdonos 058/232 0,0109 szántó magántulajdonos 058/233 0,0116 szántó magántulajdonos 058/234 0,0149 szántó magántulajdonos 058/235 0,0435 szántó magántulajdonos 058/236 0,0172 szántó magántulajdonos 058/237 0,0043 szántó magántulajdonos 058/238 0,0097 szántó magántulajdonos 058/239 0,0106 szántó magántulajdonos 058/240 0,0226 szántó magántulajdonos 058/241 0,0293 szántó magántulajdonos 058/242 0,0219 szántó magántulajdonos 058/243 0,0435 szántó magántulajdonos 058/244 0,0026 szántó magántulajdonos 058/245 0,0610 szántó magántulajdonos 11

42 hrsz./alrészlet terület (ha) művelési ág tulajdonos 058/246 0,0033 szántó magántulajdonos 058/247 0,0093 szántó magántulajdonos 058/248 0,1316 szántó magántulajdonos 058/249 0,1650 út magántulajdonos 058/250 0,1340 szántó magántulajdonos 058/251 0,0055 szántó magántulajdonos 058/252 0,0214 szántó magántulajdonos 058/253 0,0423 szántó magántulajdonos 058/254 0,0422 szántó magántulajdonos 058/255 0,0182 szántó magántulajdonos 058/256 0,0132 szántó magántulajdonos 058/257 0,0032 szántó magántulajdonos 058/258 0,0423 szántó magántulajdonos 058/259 0,0423 szántó magántulajdonos 058/260 0,0174 szántó magántulajdonos 058/261 0,0397 szántó magántulajdonos 058/262 0,0844 szántó magántulajdonos 058/263 0,0167 rét magántulajdonos 058/264 0,0271 szántó magántulajdonos 058/265 0,0943 szántó magántulajdonos 058/266 0,0387 szántó magántulajdonos 058/267 0,0471 szántó magántulajdonos 058/268 0,0032 szántó magántulajdonos 058/269 0,0316 szántó magántulajdonos 058/270 0,0471 szántó magántulajdonos 058/271 0,0472 szántó magántulajdonos 058/272 0,0129 szántó magántulajdonos 058/273 0,0227 szántó magántulajdonos 058/274 0,0470 szántó magántulajdonos 058/275 0,0471 szántó magántulajdonos 058/276 0,0587 szántó magántulajdonos 058/277 0,0255 szántó magántulajdonos 058/278 0,0344 szántó magántulajdonos 058/279 0,0116 legelő magántulajdonos 058/280 0,2247 legelő magántulajdonos 058/281 0,1369 legelő magántulajdonos 058/282 0,2451 legelő magántulajdonos 058/283 0,1842 legelő magántulajdonos 058/284 0,3078 legelő magántulajdonos 058/285 0,0059 legelő magántulajdonos 058/286 0,0572 legelő magántulajdonos 058/287 0,0740 legelő magántulajdonos 058/288 0,1117 legelő magántulajdonos 058/289 0,0520 legelő magántulajdonos 058/290 0,1593 legelő magántulajdonos 058/291 0,1015 legelő magántulajdonos 058/292 0,0768 út magántulajdonos 058/293 0,1436 út magántulajdonos 058/294 0,5387 legelő magántulajdonos 058/295 0,0443 legelő magántulajdonos 058/296 0,0056 legelő magántulajdonos 058/297 0,0055 legelő magántulajdonos 058/298 0,0222 legelő magántulajdonos 12

43 hrsz./alrészlet terület (ha) művelési ág tulajdonos 058/299 0,0332 legelő magántulajdonos 058/300 0,0389 legelő magántulajdonos 058/301 0,0938 legelő magántulajdonos 058/302 0,0496 legelő magántulajdonos 058/303 0,0716 legelő magántulajdonos 058/304 0,0715 legelő magántulajdonos 058/305 0,2055 legelő magántulajdonos 058/306 0,1855 legelő magántulajdonos 058/307 0,0394 legelő magántulajdonos 058/308 0,0057 legelő magántulajdonos 058/309 0,0900 legelő magántulajdonos 058/310 0,0449 legelő magántulajdonos 058/311 0,0450 legelő magántulajdonos 058/312 0,0446 legelő magántulajdonos 058/313 1,0878 legelő magántulajdonos 058/314 0,4291 legelő magántulajdonos 058/315 0,3120 legelő magántulajdonos 058/316 0,1117 legelő magántulajdonos 058/317 0,0354 legelő magántulajdonos 058/318 0,1875 legelő magántulajdonos 058/319 1,1710 legelő magántulajdonos 058/320 0,0059 legelő magántulajdonos 058/321 0,2504 legelő magántulajdonos 058/322 0,0721 szántó magántulajdonos 058/323 0,0014 szántó magántulajdonos 058/324 0,1007 szántó magántulajdonos 058/325 0,0691 szántó magántulajdonos 058/326 0,0999 szántó magántulajdonos 058/327 0,1439 szántó magántulajdonos 058/328 0,3892 szántó magántulajdonos 058/329 0,3978 szántó magántulajdonos 058/330 0,0029 szántó magántulajdonos 058/331 0,0021 szántó magántulajdonos 058/332 0,0022 szántó magántulajdonos 058/333 0,0014 szántó magántulajdonos 058/334 0,0086 szántó magántulajdonos 058/335 0,1129 szántó magántulajdonos 058/336 0,0223 szántó magántulajdonos 058/337 0,0161 szántó magántulajdonos 058/338 0,0178 szántó magántulajdonos 058/339 0,0072 szántó magántulajdonos 058/340 0,0007 szántó magántulajdonos 058/341 0,0090 szántó magántulajdonos 058/342 0,1709 szántó magántulajdonos 058/343 0,1798 szántó magántulajdonos 058/344 0,0449 szántó magántulajdonos 058/345 0,0450 szántó magántulajdonos 058/346 0,0672 szántó magántulajdonos 058/347 0,0143 szántó magántulajdonos 058/348 0,0449 szántó magántulajdonos 058/349 0,0595 szántó magántulajdonos 058/350 0,0104 szántó magántulajdonos 058/351 0,0022 szántó magántulajdonos 13

44 hrsz./alrészlet terület (ha) művelési ág tulajdonos 058/352 0,0011 szántó magántulajdonos 058/353 0,0007 szántó magántulajdonos 058/354 0,0011 szántó magántulajdonos 058/355 0,0104 szántó magántulajdonos 058/356 0,0020 szántó magántulajdonos 058/357 0,0104 szántó magántulajdonos 058/358 0,0453 szántó magántulajdonos 058/359 0,0317 szántó magántulajdonos 058/360 0,2687 szántó magántulajdonos 058/362 0,6519 szántó magántulajdonos 058/363 0,1637 szántó magántulajdonos 058/364 1,2220 szántó magántulajdonos 058/365 0,3037 szántó magántulajdonos 058/366 0,4274 szántó magántulajdonos 058/367 0,2339 szántó magántulajdonos 058/368 0,3144 szántó magántulajdonos 058/385 0,3603 szántó magántulajdonos 058/386 0,4612 szántó magántulajdonos 058/387 0,3506 szántó magántulajdonos 058/388 0,2157 út magántulajdonos 058/389 0,1500 szántó magántulajdonos 058/390 0,2151 szántó magántulajdonos 058/391 0,2288 szántó magántulajdonos 058/392 0,2367 szántó magántulajdonos 058/393 0,3205 szántó magántulajdonos 058/395 0,4082 szántó magántulajdonos 058/397 0,1468 szántó magántulajdonos 058/398 0,1698 szántó magántulajdonos 058/399 0,3378 szántó magántulajdonos 058/400 0,1805 szántó magántulajdonos 058/401 0,1346 szántó magántulajdonos 058/413 0,3838 szántó magántulajdonos 058/414 0,3838 szántó magántulajdonos 058/415 0,3331 szántó magántulajdonos 058/416 7,6651 szántó magántulajdonos 060 0,3618 vízfolyás önkormányzat Majdán-patak 0134/2 1,7037 vízfolyás önkormányzat Majdán-patak 593 0,3608 vízfolyás önkormányzat Barát patak ,1164 vízfolyás önkormányzat Barát patak 78 1,8683 vízfolyás önkormányzat Barát patak ,2997 vízfolyás önkormányzat Barát patak ,2683 vízfolyás önkormányzat Barát-patak 1759/ vízfolyás önkormányzat Megjegyzések: - a felsorolt ingatlanok többsége esetében nem egyezik meg a tulajdoni lapon szereplő művelési ág a jelenlegi tényleges területhasználattal. Ennek oka a közelmúlt tájtörténetében keresendő, vö ) - vannak olyan ingatlanok melyek szélessége csak centiméterben mérhet, ezek esetében önálló gazdálkodás bizonyosan nem folyik, hanem a szomszédos területekkel együtt hjasználják őket. 14

45 1.4. A tervezési területre vonatkozó egyéb hatályos előírások Budakalász Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Terve, jóváhagyva a 26/2013 (XII.20.) sz. ÖK. rendelettel 62/2011. (II.24.) Kt. Budakalász Város Képviselő-testületi határozata Budakalász Város Fenntarthatósági Programjáról Nemzetközi kijelöléseinek sorszáma: 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet (Natura 2000-es hálózatba sorolás) 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről (A helyi jelentőségű védett tereület és a Natura 2000-es terület részlegesen fed át.) A tervezési területen található néhány üzemtervezett erdőtag. Ezek a Pilis-Visegrádi Erdészet kezelésében vannak, aktuális üzemtervezésük jelenleg folyik. 2. A tervezési terület állapotának leírása 2.1. Környezeti elemek Klíma Budakalász hazánk mérsékelten meleg, száraz klímakörzetében fekszik. A legtöbb csapadék a vegetációs periódus elején, május-júniusban van. Az éghajlat sokéves adatai: napfénytartam óra/év uralkodó szélirány É-i, ÉNy-i évi középhőmérséklet 10 C a tenyészidőszak középhőmérséklete 16,8-17,2 C a csapadék éves átlaga mm a tenyészidőszak átlagos csapadékmennyisége mm hótakarós napok száma Az közötti húsz évben a Budapest pestlőrinci állomáson mért éves csapadékösszegek és az évi középhőmérsékletek az alábbiak voltak: éves csapadékösszeg (mm) évi középhőmérséklet ( C) , , , , , , , , , ,9 15

46 éves csapadékösszeg (mm) évi középhőmérséklet ( C) , , , , , , , , , ,6 A minimális értéket 1997-ben mérték, akkor mindössze 306 mm csapadék hullott. Legtöbbet, 753 mm-t 2005-ben regisztrálták. A húsz év átlaga 527 mm volt, 130 mm-es szórással. Ezen utóbbi magas érték is mutatja, hogy az egyes évek csapadékösszegei között óriási különbségek vannak Hidrológia A tervezési terület felszíni vízrajzának jellemzése A Dunának Váctól a Csepel-szigetig terjedő ártéri területe (50 km hosszban) a két oldalról befolyó patakok torkolati szakaszával. Ezek balról: Gombás-patak (17 km, 107 km 2 ), Sződ-Rákos-patak (24 km, 132 km 2 ), Szilas-patak (27 km, 169 km 2 ), Rákos-patak (44 km, 185 km 2 ); jobbról: Szent-Jánospatak (16 km, 40 km 2 ), Bükkös-patak (16 km, 39 km 2 ), Dera-patak (21 km, 68 km 2 ), Aranyhegyipatak (24 km, 120 km 2 ), Ordög-árok (21 km, 75 km 2 ). A jobb oldali Szentendrei-Dunaág 31,5 km hosszú, 233 km 2 z-es vízgyűjtővel. A mérsékelten száraz, balról kifejezetten száraz vízgyűjtőről nem vezetnek le számottevő vízhozamokat. Általános a vízhiány, amit azonban a táj centrumában folyó Duna víztömege kiegyenlít. A Duna áradása ellen a Majdán-patak alsó és a település belterületén levő szakasza mentén árvédelmi töltés található. A Majdán-patak árvízét 18 m 3 /s-ra becsülik. A fenti adatok azt mutatják, hogy a mellékpatakok együttes árvízi hozama sem éri el a Duna kisvízi hozamának 1/3-át, vagyis ehhez képest elenyésző jelentőségűek. Még hangsúlyozottabbá teszik ezt az év nagy részében csekély vízhozamok. Árvizet tavaszi hóolvadás és nyári záporok idején vezetnek. A Dunán a nyár eleji árvíz a megszokott az őszi-téli kisvizekkel szemben. A mellékpatakok már szennyezetten érik el a táj határát is, ahol az különösen a kisvizek idején tovább fokozódik. A kistájkataszterek a Budakalászon keresztülfolyó Majdán-patakot csak az árvízi vízhozamoknál említik, ennek oka valószínűleg az, hogy a felsorolt vízfolyásokhoz képest kicsi, hossza mintegy 7 km, vízgyűjtő területe km 2 között lehet. Ráadásul csapadékban szegény időszakokban szinte teljesen kiszárad, csak a település belterületén levő részein maradnak kisebb állóvizes szakaszok. A patak elnevezése nem egyértelmű, egyes térképeken Majdán-patakként, másokon Barát-patakként jelölik. A megkérdezett helybeliek sem egységesen nevezték a patakot, mindkét nevet említették. Elbeszélésük szerint egy emberöltővel ezelőtt a patak vízhozama sokkal magasabb volt a jelenleginél. A Dunába torkolló alsó szakasz neve egyes térképeken Kis-Sing-patak. A Majdánpataknak egyetlen rövid mellékága van, a jelenleg jobbára száraz medrű, egyes térképeken Kalászipataknak, más térképeken Barát-pataknak nevezett déli ág. A túristatérképen is jelölt Holló-forrás jelenlegi vízhozama olyan kicsi, hogy 2011-ben vízhozama elszikkadt, mielőtt elérhette volna a Majdán-patakot, és ez általános lehet az elmúlt években, mert csak rövid szakaszon látható vízfolyás közelségét jelző növényzet. 16

47 A tervezési terület felszín alatti vízrajzának jellemzése A talajvíz mennyiségét a Duna jelentős mértékben befolyásolja: dunai árvízkor tetemesen emelkedik, kisvízkor csökken. A felszín közeli rétegvizek mennyisége nem jelentős, a mélyebb rétegekből azonban nagy vízhozamok termelhetők ki. A talajvízszint hóolvadás után, februármárciusban a legmagasabb, a vízszint június közepéig lassan, majd később gyorsan csökken, és majd csak október-novemberben, az őszi esőzések idején kezd ismét emelkedni. Az ország sok más részéhez hasonlóan a talajvízszint az utóbbi időben csökkenésnek indult. Budakalász esetében a csapadékhiány mellett ebben szerepet játszik a Duna vízszintjének a medermélyülés miatti csökkenése, továbbá a kavicsbánya-tavak nyílt vízfelületének intenzív párolgása is. Az elmúlt években a településen tartott állatok száma erősen csökkent, ezért egyre kevesebbszer fordul elő olyan talajszennyezés, amely a nem megfelelő állattartás következménye. A kiépített szennyvízcsatornára való rákötések aránya növekszik Felszínalaktan A kistáj túlnyomóan 98 m tengerszint feletti magasságú ártéri síkság, legmagasabb pontja 122 m-en van, keleten a magasabb (max. 235 m) Duna-teraszokkal jellemezhető Pesti-síksággal határos, nyugaton pedig az alacsony-és magasártér, továbbá a Duna idősebb teraszszigetei is ide tartoznak, a határt a hegylábfelszín-peremek jelzik. Az átlagos relatív relief a bal parton és a Szentendrei-szigeten 3 m/km 2, a jobb parton nagy szórással 15 m/km 2. Az alacsony- és a magasártér átlagosan 3, ill. 6 m-rel magasabb a Duna 0 pontjánál. Orográfiai domborzattípusát tekintve enyhén hullámos síkság. Felszíni formáinak döntő többsége a folyóvizek eróziós és akkumulációs tevékenységéhez kapcsolódik. A Duna jobb partján árkos törésvonalakhoz kapcsolódó völgyek sűrű hálózata rajzolódik ki. Budakalász helyi védett területeinek nyugati, a Kevélyek felé eső része nem síksági, hanem hegylábi jellegű, az ottani 200 méteres tengerszint feletti magasságról lejt keletre a Duna felé. A lejtés egy méter magasságú fennsíkon enyhe, majd egy 1000 méter alatt csökken a magasság körülbelül 40 métert. A Budapest-Pomáz főúttól a Dunáig már csak mintegy 10 méteres szintcsökkenés történik. A település déli, Ezüst-hegy felé eső részén a magasság szintén eléri a 200 métert. (A település legmagasabb pontja az országosan védett területen levő Nagy-Kevély 534 méteres magasságával.) Földtan, vízföldtan Az alaphegységet túlnyomórészt triász karbonátos képződmények alkotják. Az erre települő oligocén-miocén képződményeken a pleisztocén elején, esetleg a pliocén legvégén indult meg a nagy kiterjedésű dunai hordalékkúp kialakulása. Jelenleg a felszínt néhány m vastag holocén öntésiszap borítja, de az ezek alatt települt folyami kavicsos rétegsor is a folyó medrének negyedidőszaki eltolódása, kanvargása során halmozódott fel. Ezekhez a képződményekhez jelentősebb kavicskészlet kapcsolódik (Budakalász, Kisoroszi, Szentendre, Vác). Budakalász a a tulajdonában levő bányatavakon a bányászati tevékenység megszüntetését tervezi. A pleisztocén végétől magasártéri helyzetben levő Szentendrei-szigeten futóhomokképződés ment végbe. Az épített területeken az ártéri szinteket 1-5 m vastagságban mesterségesen feltöltötték. A Budapest-Pomáz főúttól a Duna felé és a Majdán-patak völgyében folyóvízi üledék található. Az út és az országosan védett hegyek közötti terület geológiailag mozaikos, kiscelli agyag formáció, édesvízi mészkő, lösz és deluviális aleurit (felhalmozódott, az agyag és a homok közötti átmenetet alkotó laza, üledékes kőzet, kőzetliszt) egyaránt előfordul. A nyugati oldalon a hegyekben dachsteini mészkő és hárshegyi homokkő is van. 17

48 Talajtan A talajtani rész ismertetésénél a Tájkataszterekből származó információk mellett felhasználtuk a Budakalász Város ának Környezeti Fenntarthatósági Programjában erre vonatkozó információkat is. A kistáj területének több mint felét települések és a Duna vízfelülete foglalja el. A tájban előforduló hét talajtípus közül öt a Duna üledékanyagain alakult ki. A futó- és a humuszos homoktalajok talajvízhatás mentesek, és igen gyenge természetes termékenységük. A vízhatás alatt álló talajképződmények közül a vályog mechanikai összetételű réti és réti öntéstalajok kiterjedése 3% és 14%. Mindkettő közepes termékenységű, és zömmel (>90%) szántóként hasznosítható. A nyers öntéstalajok (7%) homokos-vályog mechanikai összetételű változatainak termékenységi besorolása 50-65, a homokoké pedig a 25-40). E talajféleség mintegy 75%-ban szántóként, 25%-an pedig erdőként hasznosítható. A Visegrádi-hegységhez tartozó, de a tájba benyúló barnaföldek (5%) a magasabb térszínek harmadidőszaki üledékein képződtek, vályog mechanikai összetételűek és jelentős részük (30%) üdülőterületként hasznosított. A Duna kavicsterasza különböző kifejlődésű és vízadó képességű homokos, kavicsos rétegekből tevődik össze, amelyek sűrűn váltogatják egymást, mind területi, mind mélységi kiterjedésükben. Az általános tendencia azonban az, hogy a Dunától távolodva a kavicsos összlet elvékonyodik, és finomabbá válik. A kavicsos öszletet uralkodóan löszös-homokos-iszapos kifejlődésű fedőréteg borítja, mely leginkább a Duna mellett vízzáró. A terület jelentős részén a változatos kifejlődésű és magassági helyzetű felső és középső oligocénhomokos-agyagos képződmények helyezkednek el. Budakalász területén három fő talajtípus mutatható ki: váztalajok, barna erdőtalajok, és a folyóvizek és tavak üledékeinek és hordalékának talajai. A váztalajok képződésére jellemző, hogy a biológiai folyamatok feltételei csak kismértékben vagy rövid ideig adottak, ezért a biológiai folyamat hatása korlátozott. Ez a korlátozás lehet a talajképző kőzet tulajdonságainak következménye, vagy származhat a felszín állandó, gyors változásából. Mindezek következtében a talajképződés folyamatának lezajlásához nem áll elegendő idő rendelkezésre. A felszín változásának oka lehet a folyamatos és erőteljes vízerózió, valamint a defláció. A váztalajok tulajdonságait igen nagymértékben a talajképző kőzet sajátosságai szabják meg. A váztalajok főtípusába tartozó talajtípusok közül a vizsgált területen a humuszos homoktalaj és a futóhomok fordul elő. A humuszos homoktalaj típusánál a humuszos szint morfológiailag megfigyelhető, de egyéb jele a talajképző folyamatoknak nem mutatkozik. A humusztartalom általában 1%-nál nem kevesebb, a humuszréteg vastagsága pedig 40 cm-nél nem nagyobb. A humuszos homoktalajok termékenysége a futóhomokénál jobb. Nagyobb a víztartó, ugyanakkor jó a vízáteresztő képességük. Nehezebben száradnak ki, és így kevésbé vannak kitéve a szél pusztító hatásának. Tápanyag-szolgáltató képességük, elsősorban nitrogénkészletük a futóhomokénál nagyobb, de még mindig nem elegendő az átlagos termések eléréséhez. A tápanyagok közül elsősorban a nitrogén pótlásáról kell gondoskodni. A szintén glaciális és alluviális üledéken kialakult homok fizikai féleségű, felszíntől karbonátos humuszos homoktalajok nagy víznyelésűek és vízvezető képességűek, közepes vízraktározó képességűek, gyengén víztartók. Szervesanyag-készletük t/ha közötti, termőréteg vastagságuk 100 cm feletti. Talajértékszámuk közötti. A barna erdőtalajok főtípusában egyesített talajok az erdők és a fás növényállomány által teremtett mikroklíma és talajklíma, a fák által termelt és évenként földre jutó szerves anyag, valamint az ezt elbontó, főként gombás mikroflóra hatására jönnek létre. A mikrobilológiai folyamatok által 18

49 megindított biológiai, kémiai és fizikai hatások a talajok kilúgzását, elsavanyodását és szintekre tagolódását váltják ki. A Ramann-féle barna erdőtalajok (Barnaföldek) típusába azok a talajok sorolhatók, amelyekben a humuszosodás, valamint a kilúgzás folyamatához csak az erőteljes agyagosodás és a gyenge savanyodás járul. Ennek következményeként a kilúgzási és a felhalmozódási szint agyagtartalma közötti különbség, a két szint agyagtartalmának hányadosában kifejezve, nem haladja meg az 1,2-et, és ugyanakkor mindkét szint több agyagot tartalmaz, mint a talajképző kőzet. A barnaföldek vízgazdálkodása kedvező. Vízáteresztő képessége közepes, víztartóképessége jó. Hasznos vizet az egész talajszelvény egyenletesen szolgáltat. Ugyancsak kedvező a tápanyag-ellátottsága is, és a nem erodált szelvényekben mind a nitrogén-, mind a foszfortartalom közepes, a káliumellátottság pedig jó. A talajosztályozási rendszer szerkezetéből következően a folyóvizek és tavak üledékeinek és hordalékainak talajai esetében azokról a talajtípusokról van szó, amelyekben a talajképződési folyamat kialakulását valamely külső tényező akadályozza. Ebben az esetben a biológiai tevékenység egyazon felszínre gyakorolt hatását az időszakonként megismétlődő áradások, és az utánuk visszamaradó üledék gátolja. A növénytakaró és az állatvilág ezért mindig újabb és újabb felszínre hat, hatásuknak tehát nem marad tartós és jellegzetes nyoma. Nincs a szelvényekben szintekre tagolódás, az egyes rétegek közötti különbségek csak az üledék tulajdonságaitól és nem a talajképző folyamatok hatásától függenek. Mint vízben lerakódott anyagban, mely a folyók árterén továbbra is víz hatása alatt állott, a hidromorf bélyegek jól felismerhetők, de ezek nem oly erősek és jellegzetesek, mint a réti talajokban. Ugyanebbe a főtípusba soroljuk a lejtőhordalék-talajokat, melyeket szintén a víz szállítóenergiája mozdított el képződésük helyéről. A főtípushoz tartozó talajokban lejátszódó folyamatok: a humuszosodás, hordalékborítás és redukció. A főtípushoz tartozó talajokat három talajtípusba soroljuk: a nyers öntéstalajok, a humuszos öntéstalajok és a lejtőhordalékos talajok típusába. A vizsgált településen megjelenő humuszos öntéstalajok közé tartozó réti öntéstalajok szelvényében a talajképződés első nyomai elsősorban a humuszosodás maradandó jellegűek. Ez a talajtípus rendszerint ott képződik, ahol az ártér hosszabb ideje mentesült az elöntéstől és az ennek következményeként visszamaradó iszapborítástól, ezáltal pedig a növényzetnek a növényi maradványok bomlásán keresztül lehetősége nyílik a szerves anyag felhalmozására. A talajképződés jele tehát kizárólag a gyenge humuszosodásban mutatható ki. Tápanyag-ellátottságuk közepes, nitrogénellátottságuk gyenge, kálium- és foszforellátásuk az üledék származási helyétől függően közepes vagy gyenge, káliumtartalmuk általában nem kielégítő. A réti talajok felé átmenetet képező, glaciális és alluviális üledéken kialakult, vályog fizikai féleségű, felszíntől karbonátos réti öntéstalajok jó víznyelésűek és vízvezető képességűek, jó vízraktározó képességűek, jó víztartók. Szervesanyag-készletük t/ha közötti, termőréteg vastagságuk 100 cm feletti Élettelen természeti értékek A tervezési területen a természetvédelmi kezelést befolyásoló földtani, felszínalaktani értékek, barlangok nem fordulnak elő. 19

50 2.3. Biológiai jellemzők A tervezési terület biogeográfiai jellemzése, ökológiai folyamatai A Vác-Pesti-Dunai-völgy növényföldrajzilag Pannóniai flóratartomány (Pannonicum) Alföld flóravidékének (Eupannonicum) Duna-Tisza közi flórajárásába (Prematricum) tartozik (Marosi 1967). Megjegyzendő, hogy Budakalász ennek a flórajárásnak annyira nyugati szélén helyezkedik el, hogy a terület nyugati részén erőteljesebb a Dunántúli-középhegység flóravidék (Bakonyicum) Pilis-Gerecse flórajárásának (Pilisense) hatása. A tervezési területen két egymástól teljesen eltérő élőhelycsoport található. A Pilis keleti lejtőin hegylábi gyümölcsösök helyén kialakult löszgyepek vannak, melyek biológiai állapotát alapvetően a tájhasználat határozza meg. Az eredeti erdős vegetációnak csak nyomai vannak. A sík részeket szántóként és legelőként, a lejtőseket gyümölcsösként, szőlőként hasznosították. A művelés évtizedekkel ezelőtti felhagyása illetve megváltozása után spontán szukcesszió indult meg a területen. Ezt a folyamatot megállítja a rendszeres kaszálás és legeltetés. Ahol nem gondoskodnak a felverődő fás növényzet eltávolításáról, a gyepek helyén áthatolhatatlan töviskes alakul k - ez Magyarország löszterületein általános jelenség (Jassó 2011). A Duna partján kialakult puhafaliget sáv élőhelyeit a Duna vízjárása határozza meg. A medermélyülés miatt az ártér elöntési gyakorisága és intenzitása kismértékben csökkent. A folyó termésszállítása miatt az özönnövények az alacsony ártérről kiirthatatlanok A tervezési terület tájtörténete Az első katonai felmérés idején a települések kiterjedése a jelenleginél sokkal kisebb volt. Akkoriban a hegyeket erdők borították, a lankásabb részeken azonban már gyepek és szántók helyezkedtek el. A Duna mentén csak áréri gazdálkodást lehetett folytatni. A Majdán-patak mentén a térkép méter széles árteret jelöl, és a patak Dunába torkollása sem a jelenlegi helyen volt, hanem sokkal délebbre, a mai Békásmegyer területén. 1. ábra Budakalász (Kaláz) és környéke az első katonai felmérés ( ) idején. 20

51 A második katonai felmérés idején már látszanak a településtől nyugatra elhelyezkedő gyümölcsösök. A pataknak a településtől a Duna felé vezető alsó szakaszán a mesterséges medret már erre az időszakra kialakították. 2. ábra Budakalász (Kaláz) és környéke a második katonai felmérés ( ) idején. A 19. század végére kialakultak az alapvetően ma is jellemző tájhasználat területhatárai. (A II. világháború idején készült térképen Barát-patak néven a jelenlegi térképeken Kalászi-pataknak nevezett déli ágat jelölték.) 3. ábra Budakalász és környéke a második világháború idején (1941) aktualizált térképen. 21

52 4. ábra Budakalász és környéke az 1990-es években készült térképen. A múltbeli területhasználat nyomai helyenként megtalálhatók régi gazdasági épületek maradványaiként. A régen felhagyott szőlők, gyümölcsösök helyén hagyásfák, kihajtott és túlélt szőlőtőkék vannak. A természetvédelmi kezelési terv koncepcióját jelentős mértékben érintő változás törtánt 1990-es évek végén. Ez volt a kárpótlás időszaka, és a megszerezhető földterületekért legális, féllegális és illegális versengés egyaránt megindult. Nem volt ritka jelenség, hogy élve a jogszabályok adta lehetőséggel, a településhez nem kötődő befektetők felvásárolt kárpótlási jegyekkel, zsebszerződésekkel tulajdont szereztek, vagy jelentősen felverték az árakat. Ennek megakadályozására/megnehezítésére Budakalász a 1998-ban az összes, kárpótlási földalapot képező ingatlant is helyi védetté tette, mert ez az önkormányzatnak elővásárlási jogot biztosított (így lehetett megakadályozni, hogy zsebszerődéssel lefedett földterületek legálisan is külső tulajdonosok birtokába jussanak). A privatizált földterületek nagy részén (az ország más területeihez hasonlóan) különböző okok miatt felhagytak az eredeti műveléssel. Később újra jelentkezett a tulajdonosok részérő művelési igény, jelenleg a belterülettől nyugatra elhelyezkedő sík részeken rét- és legelőgazdálkodás folyik Vegetáció Budakalász területén a természetes növényzetet jelentősen módosította a tájhasználat. A Kevélyek területére eső országos jelentőségű természetvédelmi területen levő erdők megmaradtak, de a tőlük keletre eső hegylábi részeken gyümölcstermesztés folyt. Van egy molyhos tölgyből és virágos kőrisből álló kisebb facsoport Pojána-dűlő északi részén, de kis mérete miatt nem tekinthető erdőnek mutatja viszont a hely potenciális növényzetét. A Duna mentén található egy keskeny, természetközeli fehér füzes galériaerdő. A helyi jelentőségű természetvédelmi területeken található élőhelyek leírását az ÁNÉR 2011 beosztása alapján adjuk meg. 22

53 A terület növényzeti típusai Fehér füzes Dunaparti galériaerdő és patakparti erdő ÁNÉR 2011 kód: J4 - Fűz-nyár ártéri erdők Az élőhely egyben Kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípus is: 91E0 Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae). Az állományalkotó fafaj a fehér fűz (Salix alba). Mellette az inváziós fajok közül sok a zöld juhar (Acer negundo), és meglepően sok fordul elő ezüstjuharból (Acer saccharinum). Szintén sok a közönséges dió (Juglans regia) példány. A cserjeszintben csigolyafűz (Salix purpurea), közönséges mogyoró (Corylus avellana), mezei juhar (Acer campestre), fehér eper (Morus alba), kökény (Prunus spinosa), galagonya (Crataegus monogyna), varjútövis (Rhamnus catharticus), vénic szil (Ulmus laevis), hamvas szeder (Rubus caesius agg.), kányabangita (Viburnum opulus) található. Az aljnövényzet sűrű, a nagy csalán (Urtica dioica), az inváziós magas aranyvessző (Solidago gigantea), kisvirágú nenyúljhozzám (Impatiens parviflora) és lándzsáslevelű őszirózsa (Aster lanceolatus), továbbá angyalgyökér (Angelica sylvestris), borostyán (Hedera helix), fekete nadálytő (Symphytum officinale), farkasalma (Aristolochia clematitis), fekete nadálytő (Symphytum officinale), felfutó komló (Humulus lupulus), erdei gyömbérgyökér (Geum urbanum), erdei tisztesfű (Stachys sylvatica), kerek repkény (Glechoma hederacea), közönséges bojtorján (Arctium lappa), közönséges lizinka (Lysimachia vulgaris), kúszó boglárka (Ranunculus repens), lapulevelű keserűfű (Persicaria lapathifolia), mocsári sás (Carex acutiformis), nagy útifű (Plantago major), nehézszagú gólyaorr (Geranium robertianum), ragadós galaj (Galium aparine), salátaboglárka (Ranunculus ficaria), sövényszulák (Calystegia sepium), réti boglárka (Ranunculus acris), ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), vízmelléki csukóka (Scutellaria galericulata), zöldpántlikafű (Phalaroides arundinacea). Az élőhely természetességét növeli a nagy tömegű holtfa. Ezek egy része uszadékfa, de sok lábon álló elpusztult böhönc is van. A partközeli térszín nem egyenletes, az erdőn átvezető kerékpárúton belül mélyebb területek vannak melyekben árvizek után egy ideig megmarad a víz, növelve az élőhely változatosságát. A védett növényfajok közül figyelemreméltó a nyári tőzike (Leucojum aestivalis) állománya. A 2011-es terepbejárás során az állomány nagyságát legalább tőre becsültük, Nagy Kinga 2013-ban végzett térképezése körüli állományra utal. A terepmunka kezdete előtt nyíló ligeti csillagvirág (Scilla vindobonensis) itteni előfordulását Janata Károly és Nagy Kinga szóbeli közlése alapján említjük. Az élőhely természetességét rontja a fajszámban és tömegességben is sok inváziós növény. A már említett fajokon kívül előfordul vadszőlő (Parthenocissus quinquefolia), ártéri japánkeserűfű (Fallopia japonica), alkörmös (Phytolacca americana). Mivel ezek magvait a Duna vize és a madarak terjesztik, vélhetően hosszú ideig fennálló problémát okoznak. Fehér füzes sávok a patakok mentén ÁNÉR 2011 kód: J5 - Égerligetek Az élőhely egyben Kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípus is: 91E0 Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae). Faji összetételében a fentihez hasonló a Majdán-patak és a Barát-patak medrét szegélyező füzes sáv. Ennek jelenlegi besorolása az égerligetek füzes konszociációja, jelenleg az éger teljesen hiányzik belőle, de főleg a forrásvidékeken az élőhely olyan, ahol az enyves éger múltbeli előfordulása könnyen elképzelhető. A jellemző fafaj itt is a fehér fűz (Salix alba), a cserjeszintben kökény (Prunus spinosa), hamvas szeder (Rubus caesius agg.), földi szeder (Rubus fruticosus agg.), fekete 23

54 bodza (Sambucus nigra), varjútövis (Rhamnus catharticus), kerti ribiszke (Ribes rubrum), veresgyűrű som (Cornus sanguinea), csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus), egybibés galagonya (Crataegus monogyna) található. A jellemző lágyszárúak a következők: borostyán (Hedera helix), csomós ebír (Dactylis glomerata), erdei angyalgyökér (Angelica sylvestris),erdei gyömbérgyökér (Geum urbanum), erdei szálkaperje (Brachypodium sylvaticum), erdei turbolya (Anthriscus sylvestris), falgyom (Parietaria officinalis), fekete nadálytő (Symphytum officinale), kányazsombor (Alliaria petiolata), kúszó boglárka (Ranunculus repens), lómenta (Mentha longifolia), mezei zsurló (Equisetum arvense), mocsári sás (Carex acutiformis), nagy csalán (Urtica dioica), nagy útifű (Plantago major), pénzlevelű lizinka (Lysimachia nummularia), sövényszulák (Calystegia sepium), széleslevelű békakorsó (Sium latifolium) vérehulló fecskefű (Chelidonium majus). Kevés magas aranyvessző (Solidago gigantea) is található. Mellettük a védett fajok közül mocsári csorbóka (Sonchus palustris) is előfordul, bár nem ez a jellegzetes élőhelye, de a környező nádas és magassásos foltokból az állomány egy része behatol a füzesbe is. Magaskórós állományok ÁNÉR 2011 kód: D6 - Ártéri és mocsári magaskórósok Két helyen fordulnak elő Budakalászon. Nagyobb kiterjedésben, részben a patakokat kísérő füzessel, részben nádas állománnyal mozaikolva található. Egy kisebb folt van a Holló forrás lefolyástalan, vizes környékén. Fajai: bodnározó gyékény (Typha latifolia), borzas füzike (Epilobium hirsutum), borzas sás (Carex hirta), csomós ebír (Dactylis glomerata), erdei angyalgyökér (Angelica sylvestris), farkasalma (Aristolochia clematitis), fekete nadálytő (Symphytum officinale), felfutó komló (Humulus lupulus), héjakút mácsonya (Dipsacus laciniatus), kökény (Prunus spinosa), közönséges dió (Juglans regia), kúszó boglárka (Ranunculus repens), ligeti zsálya (Salvia nemoralis), lómenta (Mentha longifolia), martilapu (Tussilago farfara), meddő rozsnok (Bromus sterilis), mezei zsurló (Equisetum arvense), mocsári gólyahír (Caltha palustris), mocsári zsurló (Equisetum palustre), nád (Phragmites australis), nagy csalán (Urtica dioica), paszternák (Pastinaca sativa), réti füzény (Lythrum salicaria), réti lóhere (Trifolium pratense), réti perje (Festuca pratensis), sövényszulák (Calystegia sepium), subás farkasfog (Bidens tripartitus), szelíd keserűfű (Polygonum mite), szürke aszat (Cirsium canum), vízicsillaghúr (Myosoton aquaticum). Több száz töves állomány van a védett mocsári csorbókából (Sonchus palustris), de inváziós magas aranyvessző (Solidago gigantea) is sok van. A patak lehetséges ártere helyenként méter széles. Ezeknek a nem kifejezetten aszályos időszakoktól eltekintve nedves talajú területeknek jelenleg csak egy jóval keskenyebb sávjában található füzes vagy magaskórós, a többit legelőként vagy kaszálóként hasznosítják. Jó vízellátottságú kaszálók és legelők ÁNÉR 2011 kód: D34 -Mocsárrétek A vízfolyások időszakos árterületein alakultak ki rendszeres legeltetés vagy kaszálás hatására. Ez a területhasználat akadályozza a tömeges cserjésedés és a magaskórós állomány kialakulását. A fajok többsége megegyezik a szomszédos magaskóróséval, a tömegességek azonban jelentősen különböznek. A kaszálók esetében feltételezhető a gyepek felülvetése is. Fajai: borzas füzike (Epilobium hirsutum), borzas sás (Carex hirta), csomós ebír (Dactylis glomerata), erdei angyalgyökér (Angelica sylvestris), fekete nadálytő (Symphytum officinale), héjakút mácsonya (Dipsacus laciniatus), keszegsaláta (Lactuca serriola), kökény (Prunus spinosa), kúszó boglárka (Ranunculus repens), lándzsás útifű (Plantago lanceolata), ligeti zsálya (Salvia nemoralis), martilapu (Tussilago farfara), mezei katáng (Cichorium intybus), mezei zsúrló (Equisetum arvense), mocsári zsurló (Equisetum palustre), nagy útifű (Plantago major), nád 24

55 (Phragmites australis), nagy csalán (Urtica dioica), paszternák (Pastinaca sativa), pongyola pitypang (Taraxacum officinale), réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis), réti füzény (Lythrum salicaria), réti lóhere (Trifolium pratense), réti perje (Festuca pratensis), sövényszulák (Calystegia sepium), tejoltó galaj (Galium verum), ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), vadmurok (Daucus carota). Kiszáradó nádasok ÁNÉR 2011 kód: OA Jellegtelen fátlan vizes élőhelyek Az ÁNÉR 2007 rendszerben ebbe a kategóriába tartoznak a jellegtelen, leromlott vizes vagy kiszáradó vizes élőhelyek, amelyek a természetközeli élőhelyi kategóriákba nem sorolhatók be, és fásszárú növényzetet nem vagy alig tartalmaznak. Ide sorolják többek között a kiszáradt, elgyomosodott vagy másodlagos, regenerálódó magassásosok, a jellegtelen nádasok, a változó vízszintű vagy időnként kiszáradó holt medrekben, folyómedrekben és kubikgödrökben található jellegtelen mocsári közösségek, az ártéri és mocsári gyomnövényzet nedvesebb típusainak és a belvizes szántók másodlagos mocsarainak, nádasainak állományait is. Budakalászon a Majdán-patak nyugati részén és a Holló utca - Galamb utca saroktól mintegy 250 méterre nyugatra található két jellegtelen, többnyire száraz nádas állomány. Fásszárú fajai: fehér fűz (Salix alba), zöld juhar (Acer negundo), egybibés galagonya (Crataegus monogyna), hamvas szeder (Rubus caesius agg.), közönséges dió (Juglans regia) zöld juhar (Acer negundo). Lágyszárúak: borzas füzike (Epilobium hirsutum), borzas sás (Carex hirta), csomós ebír (Dactylis glomerata), erdei angyalgyökér (Angelica sylvestris), farkasalma (Aristolochia clematitis), fekete nadálytő (Symphytum officinale), felfutó komló (Humulus lupulus), kúszó boglárka (Ranunculus repens), lómenta (Mentha longifolia), martilapu (Tussilago farfara), meddő rozsnok (Bromus sterilis), mezei zsurló (Equisetum arvense), mocsári gólyahír (Caltha palustris), mocsári zsurló (Equisetum palustre), nád (Phragmites australis) nagy csalán (Urtica dioica), paszternák (Pastinaca sativa), réti füzény (Lythrum salicaria), siskanád (Calamagrostis epigeios), sövényszulák (Calystegia sepium), szürke aszat (Cirsium canum). Főként a szegélyeken sok inváziós magas aranyvessző (Solidago gigantea) található. A védett mocsári csorbókának (Sonchus palustris), mintegy száz töves állománya van a patakhoz közeli nádasban, a másikban szórványos előfordulású, tő virágzott. Akácos erdőfolt ÁNÉR 2011 kód: S1 - Ültetett akácosok Fásszárú fajai az uralkodó fehér akác (Robinia pseudo-acacia) mellett a vadcseresznye (Prunus avium), egybibés galagonya (Crataegus monogyna), kökény (Prunus spinosa), veresgyűrű som (Cornus sanguinea), erdei iszalag (Clematis vitalba). Az erdőfoltnak nincs éles határa, a spontán terjedő akác és a cserjeszint fajai benyomulnak a környező lejtősztyeppekbe. Az átmeneti zónában megtalálhatók a löszgyepek fajai is: budai imola (Centaurea sadleriana), csabaíre vérfű (Sanguisorba minor), csomós ebír (Dactylis glomerata), karcsú perje (Poa angustifolia), közönséges bábakalács (Carlina biebersteinii), közönséges párlófű (Agrimonia eupatorium), ligeti zsálya (Salvia nemoralis), mezei iringó (Eryngium campestre), tejoltó galaj (Galium verum), tövises iglice (Ononis spinosa). Tölgyes akácos ÁNÉR 2011 kód: RD -Tájidegen fafajokkal elegyes jellegtelen erdők és ültetvények Az erdőfolt a Pilisi-Visegrádi körzet Budakalász 23/A erdőrészlete. Északon a Kalászi-patak völgye, a többi irányból lakó-és üdülőterületek határolják. (Tőle keletre van a Berdó utca). A déli oldala nagyjából sík, az északi a patakvölgy felé egyre lejtősebb. Lombkoronaszintje vegyes, fajai: 25

56 fehér akác (Robinia pseudo-acacia), kocsánytalan tölgy (Quercus petraea), csertölgy (Quercus cerris), vadcseresznye (Prunus avium), magas kőris (Fraxinus excelsior), erdeifenyő (Pinus sylvestris), közönséges dió (Juglans regia), nyugati ostorfa (Celtis occidentalis), mezei juhar (Acer campestre), korai juhar (Acer platanoides). A cserjeszint sűrű, fajai: egybibés galagonya (Crataegus monogyna), fekete bodza (Sambucus nigra), közönséges mogyoró (Corylus avellana), + eddigi fajok hamvas szeder (Rubus caesius agg.), varjútövis (Rhamnus catharticus), fagyal (Ligustrum vulgare), tatárjuhar (Acer tataricum), bibircses kecskerágó (Euonymus verrucosus), csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus), sóskaborbolya (Berberis vulgaris), erdei iszalag (Clematis vitalba). A közeli lakott területekről vadulhatott ki a májusi orgona (Syringa vulgaris), a kerti ribiszke (Ribes rubrum) és a mahónia (Mahonia aquifolium) esetleg a múltban a jelenlegi erdő területén is voltak kertek. Az aljnövényzet szegényes, fajai: borostyán (Hedera helix), borzas ibolya (Viola hirta), egérárpa (Hordeum murinum), erdei gyömbérgyökér (Geum urbanum), erdei gyöngyköles (Buglossoides purpureo-coeruleum), erdei turbolya (Anthriscus sylvestris), kisvirágú hunyor (Helleborus dumetorum), kákicsvirág (Mycelis muralis), meddő rozsnok (Bromus sterilis), nagy csalán (Urtica dioica), vérehulló fecskefű (Chelidonium majus), zsidócseresznye (Physalis alkekengi),), Az erdő nyugati részén tő fehér madársisak (Cephalanthera damasonium) található. Felhagyott gyümölcsös ÁNÉR 2007 kód: P7 - Hagyományos fajtájú, gyepes vagy erdősödő, extenzíven művelt gyümölcsösök Felhagyott, még művelt és újra művelni kezdett gyümölcsösökből álló mozaik. Többnyire erősen becserjésedett, de megvannak a gyümölcsfák is: szilva, cseresznye, szőlő, körte, naspolya. Ahol a cserjéket kivágták, a pusztafüves lejtősztyepp fajai megjelentek a gyepben. Fásszárú (nem termesztett gyümölcs) fajok: közönséges dió (Juglans regia), veresgyűrű som (Cornus sanguinea), húsos som (Cornus mas), gyepűrózsa (Rosa canina agg.), kökény (Prunus spinosa), mahónia (Mahonia aquifolium). Lágyszárúak: bajuszos kásafű (Piptatherum virescens), baracklevelű harangvirág (Campanula persicifolia), bíboros kosbor (Orchis purpurea), budai imola (Centaurea sadleriana), erdei gyömbérgyökér (Geum urbanum), fehér libatop (Chenopodium album), felfutó komló (Humulus lupulus), közönséges párlófű (Agrimonia eupatorium), mezei iringó (Eryngium campestre), napraforgó kutyatej (Euphorbia helioscopia), paszternák (Pastinaca sativa), pázsitos csillaghúr (Stellaria graminea), pillás hölgymál (Hieracium pilosella), pongyola pitypang (Taraxacum officinale), puha rozsnok (Bromus hordaceus), ragadós galaj (Galium aparine), réti margitvirág, (Leucanthemum vulgare), ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), sarlófű (Falcaria falcata), sár kutyatej (Euphorbia esula). Száraz gyep ÁNÉR 2011 kód: OC Jellegtelen száraz- vagy félszáraz gyepek és magaskórósok A löszplató egyik legnagyobb kiterjedésű élőhely-típusa, melynek rendszeresen kaszált részei cserjementesek, a főleg lóval legeltetett részein erősen cserjésedik és fokozatosan átmegy töviskes állományba: P2b - Galagonyás-kökényes-borókás cserjések. Az átmenet tér- és időbeli folyamatossága miatt e két élőhely közötti határvonal valójában egy szélesebb átmeneti zónát jelöl. Az ÁNÉR 2007 leírása szerint az ide tartozó élőhelyek jellegtelen száraz- vagy félszáraz gyepek és magaskórósok, amelyek a természetközeli élőhelyi kategóriákba nem sorolhatók be. Ilyenek a regenerálódó, régen felhagyott szántók, szőlők és gyümölcsösök gyepjei, a korábbi kezelésektől, műtrágyázástól, túllegeltetéstől, helytelen kaszálástól stb. eljellegtelenedett vagy elgyomosodott szárazabb kaszálók és legelők is. Az élőhely ritkásan cserjésedhet, a cserjék borítása nem éri el a 5 %-ot. Adventív fajokkal való borítása kisebb, mint 50 %. Az élőhely foltokban erősen gyomos is lehet. 26

57 A fás növényzetet az elszórtan található ültetett gyümölcsfáktól eltekintve rózsaféle cserjék alkotják: kökény (Prunus spinosa), veresgyűrű som (Cornus sanguinea), egybibés galagonya (Crataegus monogyna), hamvas szeder (Rubus caesius agg.), közönséges dió (Juglans regia), gyepűrózsa (Rosa canina agg.). A lágyszárúak fajai: angolperje (Lolium perenne), csattogó szamóca (Fragaria viridis), csomós ebír (Dactylis glomerata), fehér szamárkenyér (Echinops sphaerocephalum), jakabnapi aggófű (Senecio jacobea), ligeti zsálya (Salvia nemoralis), mezei iringó (Eryngium campestre), mezei varfű (Knautia arvensis), réti perje (Festuca pratensis), közönséges cickafark (Achillea millefolium), közönséges párlófű (Agrimonia eupatorium), héjakút mácsonya (Dipsacus laciniatus), mezei katáng (Cichorium intybus), nagy útifű (Plantago major), orvosi somkóró (Melilotus officinalis), pompás ökörfarkkóró (Verbascum speciosum), réti perje (Festuca pratensis), tarka koronafürt (Securigera varia), tejoltó galaj (Galium verum), terjőke kígyószisz (Echium vulgare). Töviskes ÁNÉR 2011 kód: P2b - Galagonyás-kökényes-borókás cserjések Az előző, száraz gyep nevű élőhely erősen cserjésedett formája. A fajkészlet gyakorlatilag megegyezik, de a tömegességi viszonyok jelentősen eltérnek. A növényzet fő tömegét az egybibés galagonya (Crataegus monogyna) adja, helyenként áthatolhatatlan sűrűségűre nőve. Mellette kökény (Prunus spinosa), közönséges dió (Juglans regia), gyepűrózsa (Rosa canina agg.), és kevesebb veresgyűrű som (Cornus sanguinea) található. A nyugati, legsűrűbb állományok szokatlan képet mutatnak. Kétszintű lombkorona alakult ki, a felsőt a dió, az alsót a galagonya alkotja, úgy hogy utóbbi faj cserjetermetűnek ismert példányai itt cm átmérőjű, 2-3 méter magas törzset fejlesztettek és csak afölött vannak elágazások. Tölgyes ÁNÉR 2011 kód: RC Keményfás jellegtelen vagy telepített egyéb erdők Erősen elegyes lombkoronájú erdő az országos jelentőségű védett területtel határosan, a Budakalász 33/A, B és CE erdőrészletek. A lombkoronában virágos kőris (Fraxinus ornus), mezei juhar (Acer campestre), kocsánytalan tölgy (Quercus petraea), feketefenyő (Pinus nigra), korai juhar (Acer platanoides), vadcseresznye (Prunus avium), fehér akác (Robinia pseudo-acacia) nyugati ostorfa (Celtis occidentalis), csertölgy (Quercus cerris), érdeslevelű szil (Ulmus procera), kislevelű hárs (Tilia cordata), gyertyán (Carpinus betulus) és közönséges dió (Juglans regia) egyaránt megtalálható. A cserjeszintben fekete bodza (Sambucus nigra), fagyal (Ligustrum vulgare), veresgyűrű som (Cornus sanguinea), egybibés galagonya (Crataegus monogyna), kökény (Prunus spinosa), erdei iszalag (Clematis vitalba) található. Az aljnövényzet a helyenként erősen meredek talajon ritkás, fajai: erdei szálkaperje (Brachypodium sylvaticum), falgyom (Parietaria officinalis), közönséges bojtorján (Arctium lappa), nagy csalán (Urtica dioica), borzas ibolya (Viola hirta). Lejtősztyepp M6 Sztyepcserjések Kis területű, teljes becserjésedéssel fenyegetett foltok. A fásszárú fajok: fehér akác (Robinia pseudo-acacia), csertölgy (Quercus cerris), mezei juhar (Acer campestre), kökény (Prunus spinosa), csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus), varjútövis (Rhamnus catharticus), gyepűrózsa (Rosa canina agg.), feketefenyő (Pinus nigra). A nyílt területen fajgazdag gyepek találhatók, fajaik: apácavirág (Nonea pulla), aranyfürt (Aster linosyris), ágas homokliliom (Anthericum ramosum) árvégű len (Linum tenuifolium), bíboros kosbor (Orchis purpurea), borzas ikravirág (Arabis hirsuta), budai imola (Centaurea sadleriana), bunkós hagyma (Allium sphaerocephalon), csabaíre (Sanguisorba minor), csomós ebír (Dactylis glomerata), egérárpa (Hordeum murinum), erdélyi 27

58 gyöngyperje (Melica transsilvanica), farkaskutyatej (Euphorbia cyparissias), fehér szamárkenyér (Echinops sphaerocephalum), fenyérfű (Botriochloa ischaemum), hatsoros varjúháj (Sedum sexangulare), jakabnapi aggófű (Senecio Jacobea), keserűgyökér (Picris hieracioides), koloncos legyezőfű (Filipendula vulgaris), közönséges borkóró (Thalictrum minus), közönséges párlófű (Agrimonia eupatorium), lándzsás útifű (Plantago lanceolata), ligeti zsálya (Salvia nemoralis), macskahere (Phlomis tuberosa), magas aranyvessző (Solidago gigantea), magyar szegfű (Dianthus pontederae), meddő rozsnok (Bromus sterilis), mezei iringó (Eryngium campestre), mezei katáng (Cichorium intybus), mezei varfű (Knautia arvensis), mezei zsálya (Salvia pratensis), nyúlszapuka (Anthyllis macrocephala), olasz harangvirág (Campanula bononiensis) orvosi somkóró (Melilotus officinalis), peszterce (Ballota nigra), pusztai árvalányhaj (Stipa pennata), réti boglárka (Ranunculus acris), réti perje (Festuca pratensis), sárga hagyma (Allium flavum), tarka koronafürt (Securigera varia), tavaszi hérics (Adonis vernalis), tejoltó galaj (Galium verum), terjőke kígyószisz (Echium vulgare), tollas szálkaperje (Brachypodium rupestre), tövises iglice (Ononis spinosa), ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), vadmurok (Daucus carota), vajszínű ördögszem (Scabiosa ochroleuca), vérontófű (Potentilla erecta), zászlós csüdfű (Astragalus onobrichis). A helyi jelentőségő védett területeket is érintő élőhelytérképek a 6.3a-b. mellékletben találhatók Flóra A 2011 nyarán és őszén végzett terepbejárások során több védett növényfaj állománya is előkerült. A következő táblázatban a területen élő kiemelt fajok védettségi adatai szerepelnek. Az egyes fajokhoz tartozó eszemei értékek a oldalról származnak. Magyar név Latin név Védettség Eszmei érték (Ft) Állománynagyság (tő) árlevelű len Linum tenuifolium védett bíboros kosbor Orchis purpurea védett budai imola Centaurea scabiosa ssp. sadleriana (syn: Centaurea védett sadleriana) bunkós hagyma Allium sphaerocephalon védett fehér madársisak Cephalanthera damasonium védett macskahere Phlomis tuberosa védett mocsári csorbóka Sonchus palustris védett nyári tőzike Leucojum aestivum védett pusztai árvalányhaj Stipa pennata védett tavaszi hérics Adonis vernalis védett További három védett faj jelenlétéről a szóbeli információt kaptunk. Ezek a galériaerdőben a ligeti csillagvirág (Scilla vindobonensis), a cserjésedő löszgyepben pedig a leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) és a piros kígyószisz (Echium maculatum). Védett fajok: árlevelű len (Linum tenuifolium) Élőhelye: Mészkedvelő, mészkő- és dolomitsziklagyepek, pusztafüves lejtők, löszgyepek, karsztbokorerdők, cserjések faja. Budakalászon a löszgyepekben elszórtan, szálanként fordul elő. bíboros kosbor (Orchis purpurea) Élőhelye: Inkább mészkedvelő, karsztbokorerdőkben, gyertyános-, cseres-, melegkedvelő és száraz tölgyesekben, gesztenyésekben, erdőszéleken, ligeterdőkben, ritkán irtásréteken, pusztafüves 28

59 lejtőkön fordul elő. Foltszerű előfordulásai vannak. A Holló-forrás feletti domboldalon 2011-ben példány virágzott. budai imola (Centaurea scabiosa ssp. sadleriana) Élőhelye: Inkább mészkedvelő, endemikus faj. Sziklagyepek, szikla- és pusztafüves lejtők, erdősztyepprétek, löszpusztarétek, homokpuszták, homoki rétek és legelők, karsztbokorerdők, cserjések, erdőszélek növénye. A száraz gyepekben általánosan elterjedt. bunkós hagyma (Allium sphaerocephalon) Élőhelye: Mészkedvelő, sziklagyepekben, pusztafüves lejtőkön, erdős pusztákon és homoki réteken, löszpusztai társulásokon, löszfoltokon és ezek másodlagos termőhelyein él. A Berdó utcai erdő tisztásán található nagyobb állománya. fehér madársisak (Cephalanthera damasonium) Nyirkos erdők, ligeterdők jellemző orchideája de nem ritkán telepített erdőkben is megjelenik. Középhegységeinkben és a Dunántúlon gyakori, az Alföldön szórványos. Néhány példánya a Berdó utcai erdő nyugati részén található. ligeti csillagvirág (Scilla vindobonensis) Kis termetű tavaszi virág, melynek kis állománya él a Duna-menti ligeterdő északi részében. macskahere (Phlomis tuberosa) Élőhelye: Inkább mészkedvelő, sótűrő erdősztyepp faj. Lösztölgyesek, löszpusztarétek, löszlegelők, karsztbokorerdők, mészkedvelő tölgyesek, cserjések, sziki tölgyesek, szikespuszták, mészkősziklagyepek növénye. A Berdó utcai erdő tisztásán található nagyobb állománya. mocsári csorbóka (Sonchus palustris) Nagytermetű fészkes virágú növény. Mocsarak szélén, nádasokban, magaskórósokban fordul elő. A Majdán patak menti ártéren van nagyobb, de nem összefüggő állománya. Kisebb állománya az íjászpálya melletti nádas szegélyében is található. nyári tőzike (Leucojum aestivum) cm magasra növő, láp- és ligeterdei faj. A Duna mentén több helyen előfordul a parti füzesekben, de a Budakalászi 100 ezresre becsült állománya jelentősnek számít. pusztai árvalányhaj (Stipa pennata) Szilikát és meszes sziklagyepekben, pusztafüves lejtőkön egyaránt előfordul. Nagytermetű, vékony levelű faj. Terméseit a szél terjeszti, és mivel hatékonyan tudja a termés magát a földbe fúrni, ha van a környéken magforrás, könnyen megtelepszik. Budakalászon kis, elszigetelt állományai vannak. tavaszi hérics: (Adonis vernalis) Élőhelye: Mészkedvelő sztyeppnövény, száraz, napsütötte füves lejtőkön, zárt sziklagyepekben, lösz- és homoki gyepekben, karsztbokorerdőkben, ligetes tölgyesekben, irtásréteken és legelőkön néhol ma még gyakori. Budakalászon nagyobb állománya a Berdó utcai erdő tisztásán található. Inváziós fajok: A Duna partján két inváziós fafaj fordul elő nagy példányszámban: a zöld juhar (Acer negundo) és az ezüstjuhar (Acer saccharinum). Bár az inváziós juharok komoly természetvédelmi problémát okoznak, a vízparton visszaszorításukra nagy esély nincs, mert a víz folyamatosan teríti az ártérre a terméseket. 29

60 Számottevő mennyiségben fordul elő a patakvölgyekben és a Duna-parton a látványos őszi lombszíneződésű (bizonytalan rendszertani helyzetű) vadszőlő faj (Parthenocissus sp. - P. quinquefolia, vagy P. inserta), mely a talajon is terjed, és a fákra is felfut. A lágyszárúak közöl a vízhez közeli élőhelyeken az ártéri japánkeserűfű (Fallopia japonica), alkörmös (Phytolacca americana), magas aranyvessző (Solidago gigantea) kisvirágú nenyúljhozzám (Impatiens parviflora) és lándzsáslevelű őszirózsa (Aster lanceolatus) fordul elő nagy tömegben. A löszgyepekben a fehér akác (Robinia pseudo-acacia) terjedése veszélyezteti a gyep fajait Fauna A védett állatfajok listája a növényekénél sokkal hosszabb. A kezelési terv készítése kapcsán lepke, bogár, puhatestű és bogárfelmérés is történt. Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a területről előkerült védett állatfajokat. Mivel mozgékony szervezetekről van szó, ezek megfigyelhetők mind a helyi védett területeken, mind azokon kívül, nem lehet pontszerű előfordulással megadni az élőhelyüket. Védett állatfajok táblázatos felsorolása Magyar név Latin név Eszmei érték (Ft) Puhatestűek folyamcsiga Fagotia acicularis tompa folyamikagyló Unio crassus rajzos bödöncsiga Theodoxus danubialis sima orsócsiga Cochlodina cerata éti csiga Helix pomatia kerti csiga Cepaea hortensis Rákok, pókok kövi rák Austropotamobius torrentium bikapók Eresus kollari Lepkék atalanta lepke Vanessa atalanta csíkos medvelepke Euplagia quadripunctata kardoslepke Iphiclides podalirius keleti gyöngyházlepke Argyronome laodice kis színjátszólepke Apatura ilia kis tűzlepke Lycaena thersamon nagy tűzlepke Lycaena dispar hungarica nappali pávaszem Inachis io zöldes gyöngyházlepke Argynnis pandora Egyenesszárnyúak és fogólábúak sisakos sáska Acrida ungarica imádkozó sáska Mantis religiosa bogarak selymes futrinka Carabus convexus mezei futrinka Carabus granulatus ligeti futrinka Carabus nemoralis változó futrinka Carabus scheidleri rezes futrinka Carabus ulrichii kékfutrinka Carabus violaceus

61 Magyar név Latin név Eszmei érték (Ft) kis szarvasbogár Dorcus parallelipipedus nagy szarvasbogár Lucanus cervus pézsmacincér Aromia moschata bőrfutrinka Carabus coriarius Madarak barátcinege Parus palustris barátposzáta Sylvia atricapilla barátréce Aythya ferina barázdabillegető Motacilla alba búbos vöcsök Podiceps cristatus búbosbanka Upupa epops búbos pacsirta Galerida cristata cserregő nádiposzáta Acrocephalus scirpaceus cigánycsuk Saxicola torquata citromsármány Emberiza citrinella csicsörke Serinus serinus csilpcsalpfüzike Phylloscopus collybita csuszka Sitta europaea dankasirály Larus ridibundus egerészölyv Buteo buteo énekes nádiposzáta Acrocephalus palustris énekes rigó Turdus philomelos erdei pinty Fringilla coelebs erdei pityer Anthus trivialis fekete harkály Dryocopus martius fekete rigó Turdus merula fülemüle Luscinia megarhynchos fürj Coturnix coturnix füsti fecske Hirundo rustica házi rozsdafarkú Phoenicurus ochruros holló Corvus corax kabasólyom Falco subbuteo kakukk Cuculus canorus karvaly Accipiter nisus karvalyposzáta Sylvia nisoria kék cinege Parus caeruleus kis bukó Mergus albellus kis poszáta Sylvia curruca kis vöcsök Tachybaptus ruficollis kontyos réce Aythya fuligula meggyvágó Coccothraustes coccothraustes mezei pacsirta Alauda arvensis mezei poszáta Sylvia communis mezei veréb Passer montanus molnárfecske Delichon urbica nagy bukó Mergus merganser nagy fakopáncs Dendrocopos major ökörszem Troglodytes troglodytes

62 őszapó Aegithalos caudatus parlagi pityer Anthus campestris sárgarigó Oriolus oriolus sarlósfecske Apus apus sordély Miliaria calandra széncinege Parus major szürke gém Ardea cinerea tengelic Carduelis carduelis tövisszúró gébics Lanius collurio vadgerle Streptopelia turtur vetési varjú Corvus frugilegus viharsirály Larus canus vörös vércse Falco tinnunculus vörösbegy Erithacus rubecula zöldike Carduelis chloris Kétéltűek erdei béka Rana dalmatina vöröshasú unka Bombina bombina zöld varangy Bufo viridis barna varangy Bufo bufo levelibéka Hyla arborea kecskebéka fajcsoport Rana esculenta fajcsoport Hüllők mocsári teknős Emys orbicularis fürge gyík Lacerta agilis zöld gyík Lacerta viridis kockás sikló Natrix tessellata Emlősök vakondok Talpa europaea keleti sün Erinaceus concolor A következőkben néhány kevésbé ismert védett állatfajokról adunk meg rövid leírást. A teljes fajlistákat a mellékletben helyeztük el. Lepkék Magyarország területéről 171 nappali lepkefajt mutattak ki. Budakalászról a vizsgálat során ben előkerült 40 faj, a hazai fajok 23,4%-a. Védett fajok: Kardoslepke (Iphiclides podalirius) Nálunk gyakori, tőlünk északabbra és nyugatabbra ritka. Napsütötte domboldalakon, bozótosok, felhagyott gyümölcsösök, kertek környékén találkozhatunk vele. A Kárpát-medencében két nemzedéke van, az első tavasz közepétől nyár elejéig repül, a második nyáron, akár még szeptemberben is. Hernyójának tápnövényei különböző csonthéjasok, elsősorban kökény, galagonya, kertekben mandulán, szilván és őszibarackon is előfordul. Nagy tűzlepke (Lycaena dispar rutilla) Euroszibériai faj, a zonális erdős sztyeppet kísérő nedves réteken, mocsár- és lápréteken korábban Európában számos helyen gyakori volt. A mezőgazdasági művelés és a nedves területek rohamos zsugorodása miatt Európa nyugati felében ebben az évszázadban mindenütt igen erősen megritkult 32

63 vagy ki is pusztult (nevezéktani törzsalakja a L. dispar dispar utolsó példányait Angliában az es években figyelték meg). Magyarországon még számos lelőhelye ismeretes, de ezek többsége folyamatosan degradálódik, vagy csökken a területük. Két nemzedéke fejlődik évente (májusjúnius, illetve július-augusztus), bizonyos években egy harmadik nemzedéke (szeptember) is megjelenik. A második és harmadik nemzedék erősen hajlamos a kóborlásra, mind a hím, mind a nőstény sebesen repül. Hernyójának tápnövényei a különböző lóromfajok, elsősorban a tavi lórom (Rumex hydrolaphatum), ritkábban a vízi lórom (R. aquaticus). Kis tűzlepke (Lycaena thersamon ) Elterjedése Közép-Ázsia és Kelet-Európa szteppvidékeire szorítkozik, de areája erősen szabdalt, nagy területeken hiányzik. A Kárpát-medencétől nyugatra már csak szórványosan és alkalmilag telepszik meg, Alsó-Ausztriában éri el elterjedésének határát. Rendszerint három, ritkán négy nemzedéke is kialakulhat egy év során. Az első példányok április közepétől tűnnek fel, a nemzedékek többé-kevésbé egymásba folyva októberig repülhetnek. A faj meglehetősen széles ökológiai toleranciát mutat, mivel vízfolyások mentén, árokpartokon és tocsogós kaszálókon éppúgy megtalálható, mint karsztbokorerdők tisztásain, homokpusztákon vagy szikes legelőkön. Mind a hím, mind a nőstény sebesen repül, de ez utóbbi kevesebbet mozog. Táplálkozni alacsony, a föld színén ülő virágokra ülnek. A hernyó tápnövénye elsősorban a mezei sóska (Rumex acetosa). Kis színjátszólepke (Apatura ilia) A palearktikumban elterjedt faj Magyarországon elsősorban hegy- és dombvidéken él, azonban az alföldi folyók menti fűz-nyár ligeterdőkben, bokorfüzesekben is előfordul. Két alakja van: a törzsalak (forma ilia) feketésbarna alapszínű, fehér rajzolatú, erősen irizáló, a forma clytie sárgásbarna rajzolatú, alapszíne meleg barna, gyengén irizáló. Leggyakrabban akkor figyelhetjük meg, amint a nedves vízparti homokon, vagy a földutak pocsolyái szélén szívogat. Egyetlen nemzedéke június-júliusban repül. Polifág faj, hernyójának tápnövénye különböző fűz (Salix-) és nyár (Populus- ) fajok, különösen a rezgő nyár (Populus tremula), fekete nyár (Populus nigra) és a kecskefűz (Salix caprea). Zöldes gyöngyházlepke (Argynnis pandora) A Mediterráneumban elterjedt melegkedvelő faj, Magyarországon a hatvanas évekig gyakori volt, majd eltűnt. Csak az utóbbi években került elő ismét. Vándorlepke, amely egyes években délkeleti irányból bevándorol Magyarország területére. Ilyenkor nagyobb példányszámban is mutatkozhat. Élőhelyeitől nagyobb távolságokra is elkóborolhat. A virágzó bokrok (bodza, fagyal) erősen vonzzák, de szívesen látogatja a bogáncsféléket is. Egyetlen hosszú nemzedéke van, imágóival májustól sokszor egészen októberig találkozhatunk. Hernyója ibolya és árvácska féléken él. Nappali pávaszem (Inachis io) Magyarországon, ahol tápnövénye, a csalán él, általánosan elterjedt. A lepkék erdei utak mentén, erdők szélein, virágos réteken élnek leginkább, ahol talajon, fák törzsén, bokrok levelein üldögélnek, vagy virágok nektárját szívogatják. Igen jó repülők, szívesen kóborolnak. Nálunk két nemzedéke fejlődik (az I. júniustól júliusig, a II. augusztustól májusig), a második nemzedék tagjai imágó állapotban telelnek át, a hideg időszakot barlangokban, faodvakban, pincékben, házak folyosóin és padlásain dermedt állapotban töltik. Korai felmelegedéskor már februárban kirepülhet. Hernyói a csalánon csaknem bábozódásig társasan élnek. Atalanta lepke (Vanessa atalanta) Magyarországon szinte mindenütt megtalálható. Kedvenc területei a ligetes erdők, az erdőszegélyek, tisztások, de kultúrterületeken, gyümölcsösökben, városi parkokban is gyakori. A lepkék erdei utakon, bokrok és fák ágain pihennek, szárnyukat ritmikusan szét-széttárják. Igen jó repülők, sokat kóborolnak, szívesen látogatnak virágokat. Gyümölcséréskor gyakran látni, amint lehullott, erjedő gyümölcsök nedvét szívogatja. Első példányai májusban, magasabb területeken vagy hűvösebb években júniusban dél felöl vándorolnak be, majd az időjárástól függően egy vagy 33

64 két nemzedéke fejlődik ki. Az utolsó őszi napok beköszöntével ismét dél felé vándorol, nálunk csak ritkán telel át. A hernyók magányosan élnek, a csalán Csíkos medvelepke (Euplagia quadripunctaria) Nyugat-palearktikus faj, Magyarországon a Dunántúlon és a hegyvidékeken elterjedt és gyakori, az Alföldön már ritkább. Egyetlen nemzedéke július végétől szeptember elejéig repül. A lepke nappal is könnyen felzavarható, különféle virágokon nappal is táplálkozik. Hernyója ősszel, majd áttelelés után tavasszal apró növényeken él, egyes adatok szerint különböző cserjéken is. Egyenesszárnyúak Sisakos sáska (Acrida hungarica) Pontomediterrán-turkesztáni elterjedésű faunaelem. Magyarországon csak az erősen felmelegedő száraz gyepekben fordul elő, főként homoki kopár legelőkön, szikeseken, de előfordulhat finom szemcséjű, meszes kőzettörmeléken is. Az élőhelyeinek beszűkűlése miatt (pl. homokfásítás: erdei fenyő, akác telepítése) veszélyeztetett faj. Fogólábúak Imádkozó sáska (Mantis religiosa) Fő elterjedési területe a Földközi-tenger környéke, Közép-Európában szórványos. Nálunk a számára alkalmas helyeken gyakori. Európa déli részein elterjedt, Közép-Európában szórványos. Magyarország melegebb vidékein, napos száraz réteken, déli lejtőkön a növényzet között él. Zöld vagy barna színű, alakjának és testtartásának köszönhetően jól beleolvad környezetébe. Júniustól szeptemberig figyelhető meg jó kilátású pontokon, kórók csúcsán, amint elülső, módosult fogólábaival zsákmányra les. Ragadozó, főként apróbb rovarokkal táplálkozik. Nyár végén, ősszel párosodik, a nőstény petéit habos szerkezetű, szilárd, jellegzetes alakú tokban ragasztja kövekhez, növényekhez. Bogarak: Selymes futrinka (Carabus convexus ) Elterjedési területe a Pireneusoktól a Nyugat-Szibériai-alföldig húzódik, déli határát Olaszország, Görögország, Kis-Ázsia, Örményország képezi. Magyarországon a síkság, illetve domb- és hegyvidék erdeiben él. Bőrfutrinka (Carabus coriarius) A Pireneusi-félszigetet és Nagy-Britanniát kivéve egész Európában előfordul. Az Égei-tenger szigetein és Kis-Ázsia nyugati részén is honos. Hazánk legnagyobb futóbogárfaja. Igen széles tűrésű faj, mégis főképp erdőkben fordul elő, a száraz meleg karsztbokorerdőkben éppúgy, mint a zárt bükkösökben és az ártéri ligeterdőkben. Nálunk elsősorban a hegy- és dombvidéken él, de az Alföldön is megtalálható. Hártyás szárnyai visszafejlődtek, így nem képes repülni. Ragadozó, táplálékát csigák, hernyók, bogarak, földigiliszták képezik. Mezei futrinka (Carabus granulatus) Palearktikus elterjedésű, de Észak-Amerikába is behurcolták. Nedvességkedvelő faj, rendszerint síkvidéken, olykor domb és hegyvidéken is, víz közelében él. Hazánk folyó és patak menti ligeterdeiben, mocsár- és láperdeiben mindenütt előfordul, helyenként nagy tömegben. Megtalálható nedves réteken is. A Duna árterén a puhafaligetek jellemző Carabus-faja. A telet főleg laza fakéreg alatt tölti, nyáron általában az avarban található. Rokonaival ellentétben gyakran teljes szárnyú, röpképes példányai is akadnak. A szárnyas példányok aránya magasabb azokban a populációkban, amelyek az újonnan kialakuló ligeterdőket népesítik be. 34

65 Ligeti futrinka (Carabus nemoralis) Élőhelyeit a domb és hegyvidék erdei képezik, az alföldről hiányzik. Tipikus élőhelye a ligetes, melegkedvelő tölgyes, helyenként igen gyakori. Változó futrinka (Carabus scheidleri) Nevét változatos színezetéről kapta, amely általában sötétkék vagy sötét rézvörös, de lehet lila, kékeszöld vagy zöld is. Oldalszegélyei általában még élénkebb színűek. Nálunk a Dunántúlon, az Északi-középhegységben és a Duna-Tisza közén fordul elő, 8 hazai alfaját különítik el. Sík- és dombvidéken erdőkben, erdőszéleken, tisztásokon, nedves réteken egyaránt megtalálható, 800 méternél magasabbra nem hatol föl. Rezes futrinka (Carabus ulrichii) A sík, illetve hegy- és dombvidék lomberdeiben él. A hozzá hasonló ragyás futrinkától (Carabus cancellatus) abban különbözik, hogy szárnyfedőjének oldalszéle a csúcs előtt ép (nem kimetszett), a szárnyfedő első bordája a csúcsig fut, a lábak és a csáptövek mindig feketék. Keleti kékfutrinka (Carabus violaceus) Magyarországon a Dunától keletre fordul elő, a Dunántúlon a tőle külső bélyegekben alig különböző dunántúli kékfutrinka (Carabus germari) helyettesíti. Kis szarvasbogár (Dorcus parallelipipedus) Euroszibériai faj, Magyarországon gyakori. Elhalt lombos fák korhadó tuskójában, földön fekvő törzsében fejlődik. A kifejlett bogarak elsősorban zárt erdőkben élnek, de gyakran erdőszéleken, vágásokon, sőt gyümölcsösökben, kertekben is megtalálhatók. Nappal többnyire korhadó fákban, rönkök alatt rejtőznek, alkonyatkor aktívak. Szarvasbogár (Lucanus cervus) Európai faj, tőlünk északra és nyugatra nagyon ritka, illetve sok helyütt kipusztult. Magyarország tölgyeseiben elterjedt, de nagyobb számban csak az idősebb állományokban fordul elő. Pajorja elsősorban tölgyek elhalt, korhadó gyökerében, tuskójában, illetve a törzsek földközeli részében, 3-5 évig fejlődik. Az imágók május-júliusban jelennek meg, nappal tápnövényük törzsén és ágain tartózkodnak, a nedvező sérülésekből táplálkoznak, s itt nagyobb számban is összegyűlhetnek. Alkonyatkor rajzanak, hangosan zúgó repüléssel keresik párjukat. A hímek július végére elpusztulnak, a nőstények néha megérik az augusztus végét. Az elpusztult bogarak a fák tövénél találhatók. Egyes hazai tölgyeseinkben még erős állománya van, fennmaradásának alapja, hogy megfelelő idős tölgyesek legyenek, azokban elegendő korhadó, elhalt rönkkel és tuskóval, amelyekben a lárvák évekig tartó fejlődése zavartalanul végbemehet. Pézsmacincér (Aromia moschata) Palearktikus elterjedésű faj. Hazánkban főként az ártéri füzesekben él, de hegyvidéki kecskefüzesekben is találkozhatunk vele. Városokban is találkozhatunk vele, ott ahol öreg fűzfák nőnek. Általában a sérült részeket, vastagabb ágakat támadja meg. Fejlődése három éves. Eleinte az élő kéreg alatt rág, majd a fatestbe megy, ott is bábozódik. Rajzása június-júliusra esik. Az imágók általában tápnövényük törzsén, ágain mászkálnak, leginkább délután, alkonyatkor. Szívesen nyalogatják a kifolyó fanedvet, ritkábban virágokat is látogatnak. Nevét jellegzetes illatáról kapta, melyet a fenil-szalicilát (szalol) nevű vegyület okoz, ezt a bogár az utótorán nyíló mirigyekből választja ki. A szalolt a fűzfa leveléből, a táplálkozás során felvett anyagokból szintetizálja. Pókszabásúak Bikapók (Eresus kollari) 35

66 Nyílt, melegkedvelő társulásokban, elsősorban a középhegységeink déli kitettségű sziklagyepeiben, lejtősztyeppekben, valamint homokpusztákon fordul elő. A két ivar méretben és színezetben is jelentősen különbözik, a hímek fejtora koromfekete, potrohuk cinóbervörös négy fekete folttal, a kétszer akkora nőstények egyszínű feketék. A talajfelszín alatt kialakított, viszonylag sekély tárnákban él, melyet erőteljes szövedékkel bélel ki, bejáratát talajszemcsékkel, apró növényi részekkel álcázza. A sátorszerű, talajfelszínre ráterülő szövedék szolgál fogóhálóként amelybe az ott mozgó ízeltlábúak beleakadnak. Leginkább az őszi és tavaszi időszakban találkozhatunk vele, ilyenkor a feltűnő színezetű hímek nappal is kóborolnak a nőstények tárnáit keresve Táj- és kultúrtörténeti adottságok A tervezési területen a természetvédelmi kezelést befolyásoló kultúrtörténeti emlékek fordulnak elő Oktatás, kutatás A tervezési területen eddig jelentős szervezett kutatómunka nem folyt. Jelen dokumentáció készítését 2011-ben megelőzte egy nem teljes körű, de az addig rendelkezésre álló biotikai adatokat jelentősen kiegészítő felmérés Gazdálkodási jellemzők Mezőgazdaság A földkönyvi adatok alapján a helyi jelentőségű védett területeken az alábbi kiterjedésű, a helyi jenetőségű védelem által érintett mezőgazdasági rendeltetésű területek vannak: Művelési ág Terület (ha) szántó 64,1770 legelő 9,1770 rét 9,0891 A valós területhasználat ettől azonban jelentősen eltér. A gyümölcsösök jelentős része felhagyott, és bár termőkorú fák többfelé előfordulnak, láthatóan gondozott gyümölcsös csak kevés van, azok is a fennsík autóval jól megközelíthető részén. Művelt szántó jelenleg egyáltalán nincs, ahol gyepgazdálkodás folyik, az takarmányozási célú kaszáló vagy legelő. A jelenlegi és a tulajdoni lapokon szereplő művelési ágak közötti különbség a tulajdonviszonyok megváltozásával és a mezőgazdasági tevékenység jövedelmezőségének megváltozásában keresendő. Ehhez hozzájárult a helyi jelentőségű védett területté nyilvánítás, és egyes részeknek a Natura 2000-es hálózatba történő besorolás. Az egykori szántóterületek az Óbuda MGTSz kezelésében voltak, de már a múlt század nyolcvanas éveiben sem szántóként hanem legelőként használták. A növényzet átalakulása a természetes folyamatok során a cserjésedés irányába indult el, jelenleg egyértelműen gyep, helyenként ha nem is hivatalosan bejegyezve de záródása és kiterjedése alapján erdő. Mivel a kárpótlás során a területek egy része olyan tulajdonosokhoz került, akik a tulajdoni lapon szereplő eredeti művelési ágnak megfelelően, vagy szántó helyett kaszálóként, legelőként szándékonak a tulajdonukat használni, ez a konfliktusforrás mindaddig fennáll, amíg a bejegyzett művelés nem kerül összhangba a védett területen megengedettel, vagy a védettség olyan ingatlanokra is kiterjed, melyek újbóli művelésbe vonása nem eredményezné jelentős természeti értékek károsodását. Olyan ingatanok esetében, melyek részei a HUDI2003-es kódú, Pilis és Visegrádi-hegység nevű, jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési 36

67 területnek, a tulajdonosokat támogatás illeti meg, ha a védelmi céllal összhangban gazdálkodnak ez jelentős konfliktuscsökkentő tényező lehet Erdőgazdálkodás A helyi védett területeken az alábbi erdőrészletek találhatók: Erdőrészlet Elhelyezkedés Az élőhely neve a fejezetben 23/A, 23/CE, 23/TI Berdó utcától nyugatra (Kiserdő) Tölgyes akácos 33/A, 33/B, 33 CE Kevélyek felé eső sáv Tölgyes 15/A, 30/A Duna-part, füzes Fehér füzes galériaerdő Az erdőrészletek a Pest Megyei Kormányhivatal Igazgatóság Pilisi-Visegrádi erdőtervezési körzetéhez tartoznak, az aktuális erdőtervezés ideje Az erdőrészletek jelenleg magán-, állami- és vegyes tulajdonban vannak (forrás: Az erdőrészletek faji összetételét e helyen nem ismételjük meg, a táblázatban utaltunk a fejezetbeli előfordulásukra. Az erdőrészletek elhelyezkedése a 6.6 mellékletben látható Vadgazdálkodás A területen található vadak: őz, vaddisznó, mezei nyúl, fácán. A helyi védett területeken vadgazdálkodási létesítmény nincs. A szervezett vadászat valószínűleg a szomszédos Pomáz területére koncentrálódik, a két település határához közel, de a pomázi oldalon van magasles Halászat, horgászat A helyi jelentőségű védett területeken állandó víztestek nincsenek. A Szentendrei-Duna partja rendszeres horgászhely Ökoturizmus, üdülés és idegenforgalom, természetvédelmi oktatás és bemutatás A Duna partja mentén halad a Budapest és Szentendre között vezető kerékpárút. Ezen jelentős forgalom zajlik, melynek nagyobb részét kerékpárosok, kisebb részét gyalogos kirándulók adják. Budakalászon több lovarda található, melyek tereplovaglás kiinduló bázisai is. Mind a Duna mentén, mind a város főútjától nyugatra jelentős kiterjedésben hétvégi házas terület található. Ennek ellenére országos összehasonlításban a védett területekre behordott szemét mennyisége kicsinek mondható. A védett területeken tanösvény vagy hasonló célú bemutatóhely nincsen Ipar, bányászat A helyi jelentőségű védett területeken sem ipari, sem bányászati tevékenység nem folyik. 37

68 3. Természetvédelmi kezelési célkitűzések meghatározása 3.1. Természeti értékek, területek, tájak A budakalászi helyi jelentőségű védett területek hegylábi löszterületek és a folyóparti galériaerdők maradványai. Védelmük célja: - Az eredeti élőhelytípusok maradványainak megőrzése, különös tekintettel a Duna-menti galériaerdőkre és a természetközeli löszgyepekre. - A területen talált védett fajok állományainak fenntartása. Ezek közül legfontosabbak a jelentős állományú nyári tőzikés élőhelyek és a szigetszerűen előforduló kosborok. Meg kell akadályozni inváziós fajok további térnyerését, melyek a természetközeli élőhelyek élővilágát veszélyeztetik. - A természetvédelmi kezelés eszközeként használva a löszgyepekben lehetőséget kell biztosítani hagyományos külterjes állattartás folytatására Tervezési területhez kapcsolódó tevékenységek Jelenlegi tudásunk és a kor lehetőségei mellett a gyepek fenntartására a legeltetés és a kaszálás alkalmazható. Budakalászon több lovarda is működik, a legeltetés többnyire villanypásztoros karámban történik. Karámokban lovak mellett szarvasmarhát is tartanak, a bokros területen egy kisebb kecskenyáj is megfigyelhető. A legeltetés előnye, hogy a legelés hatása (növényanyag fogyasztás és taposás) nem egyenletes, így fennmarad az élőhely mikromozaikossága, továbbá a gyepben élő állatvilág is kevésbé károsodik, mint gépi kaszálás esetén. Reálisan a környéken rendelkezésre álló faj- és fajtaválaszték határozza meg a legelő állatok körét. A legeltetéssel összehasonlítva, a kaszálás - különösen ha géppel történik és egyszerre nagy összefüggő területeket érint - az élőhelyet homogenizálja, mert mindent leveleket, érőfélben levő magokat, különböző fejlettségű állatokat egyszerre távolít el a területről. A kaszálás (beleértve a szárzúzást is) mellett szól, hogy a legelő állatok válogatnak, ezért meghagyják az elfásodó, szúrós, rossz ízű vagy kifejezetten mérgező fajokat, melyek tömeges felszaporodása kedvezőtlen lenne ilyen folyamat például az erdők határának fokozatos kitolódása a gyepre, valamint fás állományok spontán felverődése a madarak és a szél által szállított magvak, termések által. Az erdőültetvényeken gyakorlati beavatkozásként évtizedekig csak a felszaporodó özönfajok eltávolítására vagy visszaszorítására lesz szükség. Az elérendő célokat veszélyeztető tényezőket az alábbi táblázatban foglaltuk össze: A korlátozó, veszélyeztető tényezők leírása Túllegeltetés vagy egységesen végzett gépi kaszálás Erdők spontán terjedése. Inváziós fajok térnyerése. Védett területek magánkézben vannak. Illegális területhasználat és szabadidős tevékenység A veszélyeztetett értékekre gyakorolt hatása A gyepek homogenizálódása, fajkészletének csökkenése. Értékes löszgyepek területének csökkenése. A védett fajok élőhelyeinek csökkenése. Gazdasági célok előtérbe helyezése. A felszín bolygatása, védendő értékek károsítása. A korlátozó, veszélyeztető tényezők mérséklésének, ill. elhárításának módja Térben és időben mozaikos legeltetés és kaszálás alkalmazása. Az erdőszegélyek kaszálása, szárzúzása. Az inváziós fajok megjelenése után irtásuk vagy gyérítésük. Támogatási források felkutatása. Bejutás akadályozása, jogi lépések megtétele, felvilágosító munka. 38

69 4. Részletes természetvédelmi kezelési terv Természetvédelmi stratégiák - Budakalász természetközeli élőhelyfoltjainak megőrzése, - a területen élő (már ismert és még fel nem tárt) védett és fokozottan védett fajok állományainak megőrzése, - a vízparti füzesek és a löszgyepi élőhelyek természetes és természetközeli állományaiban a gazdálkodás mellett a biológiai sokféleség hatékony fenntartása. Ennek érdekében az alábbi, 4.2.-ben részletezett kötelezettséget, korlátozásokat és tilalmakat kell alkalmazni: - gyepfenntartás - özönfajok visszaszorítása - tisztítás - beavatkozás mellőzése A védett területek hasznosítása a természetvédelmi kezelési előírásoknak megfelelően a védelem szempontjait szem előtt tartva valósulhat meg. A természetesség fenntartását vagy javítását úgy lehet elérni, hogy tekintetbe vesszük a természetes és az emberi hatásokat egyaránt. Mivel a tervezési terület mai képét alapvetően az emberi tevékenység alakította ki, a beavatkozások teljes mellőzése (azaz a terület magára hagyása) hosszú távon megváltoztatná a terület természeti képét (beerdősödne, a felverődő állományokban nagy arányban szerepelnének olyan tájidegen fafajok mint a fehér akác és a dió) Részletes kezelési előírások A következőkben ismertetjük élőhely típusonként a hozzájuk köthető kezelési elveket, és utána helyrajzi számokhoz rendeljük az egyes kezelési előírásokat. Két előzetes megjegyzést teszünk. Vannak közöttük olyanok, melyek jelen állapotban értelmetlennek tűnhetnek mint pl. annak előírása hogy egy jelenlegi gyepből ki kell vágni bizonyos fa- vagy cserjefajokat de a kezelési terv nem a jelenre hanem minimum 10 évre szól, és ki kell terjednie olyan feltételes esetekre is, amelyek ezen időtartam alatt előállhatnak. Ha egy előírás időponthoz kötődik - pl. kaszálások esetében azt bizonyos mértékig rugalmasan kell értelmezni, hiszen az egyes évek időjárása jelen terv készülésekor előre nem látható módon változik. A természetben élő fajok termésérése a haszonnövények éréséhez hasonlóan nem mindig ugyanakkor következik be. Dunamenti füzes Az inváziós fajoktól eltekintve az erdő természetességi állapota jó (sok a lábon álló és a talajon levő holt faanyag, a domborzat a terület kis méretéhez képest változatos, ezért sok az állatok számára életfeltételeket nyújtó mikroélőhely). Az erdőn átmenő túristaforgalom, a vízpart horgászok és pihenni vágyók általi használata a jelenlegi szinten nem károsítja az élővilágot. Az erdőből el kell távolítani a a víz által szállított, nem lebomló nagyobb szemétdarabokat. Az inváziós fajok közül jelenleg az alkörmös és az ártéri japánkeserűfű terjedésének megállítására látunk lehetőséget. A lábon álló elhalt fűz böhöncök közül csak azokat kell eltávolítani, melyek balesetet okozhatnak. A zöld- és ezüstjuhar jelentős mennyiségben van, de kiszorításukra kicsi az esély, mert a Duna 39

70 folyamatosa nagy mennyiségben teríti az ártérre terméseket. Az erdészeti műveleteknél a kezelőnek figyelemmel kell lenni az erdő füzes jellegének megtartására ami Natura 2000-es jelölő élőhely is. Az évelő, föld alatti sarjakkal terjedő japánkeserűfű fajok visszaszorítására két módszer alkalmas. Az egyik a kimerítő kaszálás, melynek során legalább kéthetente megtörténik a kifejlődő leveles szárak levágása. A kaszálást a sarjtelep teljes eltűnéséig folytatni kell ez lehet hogy több évig tartó folyamatot jelent. Nagy-Britanniában sikeresen alkalmaztak glifozát hatóanyagú gyomirtószert is a japánkeserűfű fajok ellen. Tekintettel arra, hogy a kiirtandó állományok élővíz közvetlen közelében vannak, a vegyszerezésre csak a kenéses technika alkalmazható. Vegyszer alkalmazása esetén a vegyszerezésre vonatkozó előírásokat be kell tartani. Az alkörmös elleni küzdelem egyszerűbb, a fiatal hajtások a földből kihúzhatók. Mivel érzékeny bőrűeknél allergiás reakciót válthat ki, kesztyűt kell használni. A beszakadt gyökérdarabokból a növény kihajthat, ezért a kihúzást évente 1-2 alkalommal meg kell ismételni. Patakparti füzesek Növényzetét jelenleg elsősorban természetes folyamatok alakítják. A vízhez kötött növények és állatok léte a patak vízhozamától függ, jelenlegi ismereteink szintjén ezeket nem tudjuk befolyásolni. A meder közvetlen körzetében a holt faanyagot meg kell tartani, mert fontos mikroélőhelyek. Az időlegesen kiszáradt szakaszokon ellenőrizni kell a mederbe történő illegális szemétlerakást (ebbe beleértve a házaknál keletkező szerves hulladékot is), és érvényt kell szerezni az ezt tiltó rendelkezésnek a tevékenység ugyanis nem csak természetvédelmi szempontból káros. Erdők A cél a faállományban az őshonos, a területre jellemző fajok arányának növelése. A feketefenyő és az erdeifenyő tájidegen, magoncaik megjelennek a környező gyepekben, és termőhelyi adottságok sem indokolják jelenlétüket. Hasonló a helyzet az akáccal is, melynek állománya egy molyhos tölgyes-lejtősztyepp mozaik helyét foglalja el. A cél ezen fafajoknak az állományokbók történő fokozatos kiszorítása. A Holló-forrás feletti dombon van akácos állomány, ez természetvédelmi jellegű problémát nem magában az erdőtagban okoz, hanem a körülötte levő gyepterületeken, ahova az akác bejutott magjaiból fokozatosan egyre zártabb faállomány verődik fel. A 15/A, 30/A erdőrészletekben az öreg puhafa böhöncöket a területen meg kell hagyni, eltávolításukra csak balesetveszély esetében kerülhet sor. A lehullott és a víz által lerakott holtfát helyben kell hagyni elkorhadni. A 23/A, 23/B, 23/C, 32/A, 33/A, 33/B erdőrészletekben távlatilag törekedni kell a tájidegen fafajok fokozatos lecserélésére. A 23/CE és 23/TI erdőrészletek gyepterülete cserjésedik, a környező állományokból terjed a fás növényzet. Ezt a folyamatot a gyepben élő fajok védelme érdekében meg kell állítani, a felverődő fásszárú újulatot el kell távolítani. Kaszálók, legelők A terület meglévő természeti értékeit csak aktív kezeléssel lehet fenntartani. Jelenlegi tudásunk és a lehetőségek mellett a gyepek fenntartására a legeltetés és a kaszálás alkalmazható. A nyílt gyepterületeken természetvédelmi szempontból legelő állatként a ló és a szarvasmarha jöhet számításba, a cserjésedő területeken a fás növényeket fogyasztó kecske tartása előnyös. A legeltetés előnye, hogy a legelés hatása (növényanyag fogyasztás és taposás) nem egyenletes, így fennmarad az élőhely mikromozaikossága, továbbá a gyepben élő állatvilág is kevésbé károsodik, mint gépi kaszálás esetén. Szarvasmarha fajták közül legalkalmasabbak az extenzíven tartható húsmarhák. Reálisan a környéken rendelkezésre álló faj- és fajtaválaszték határozza meg a legelő állatok körét. A legeltetéssel összehasonlítva, a kaszálás - különösen ha géppel történik és egyszerre nagy összefüggő területeket érint - az élőhelyet homogenizálja, mert mindent leveleket, érőfélben levő magokat, különböző fejlettségű állatokat egyszerre távolít el a területről. A hagyományos kézi kaszálás időben elhúzódott, az is előfordult, hogy egyes részek egy évben kaszálatlanul maradtak. A 40

71 kaszálás (beleértve a szárzúzást is) mellett szól, hogy a legelő állatok válogatnak, ezért meghagyják az elfásodó, szúrós, rossz ízű vagy kifejezetten mérgező fajokat, melyek tömeges felszaporodása kedvezőtlen lenne ilyen folyamat például az erdők határának fokozatos kitolódása a gyepre elsősorban az akác, galagonya, kökény felnövekedése által. Relatív előnye a kaszálásnak, hogy ha van a környéken alkalmas gépparkkal rendelkező gazdálkodó, a kaszálás könnyebben szervezhető, mint a legeltetés, utóbbinál nehezen oldható meg, hogy egy-egy időszak, vagy akár teljes év is kimaradjon, egy-egy őszi tisztító kaszálás elhagyása érdemi szervezést nem igényel. Fátlan élőhelyeken a filcesedő avar és a felverődő fásszárú növényzet eltávolításának egyik lehetséges módja a terület tavaszi égetése. Vannak arra utaló megfigyelések, hogy a kora tavasszal, megfelelő elővigyázatossággal végzett égetés a célját eléri, és ennek során sem a növény- sem az állatvilág nem károsodik jelentősen. Ennek ellenére a természetvédelmi szakma értékelése az égetéssel kapcsolatban nem egyértelmű. Ezért, amíg nem bizonyosodik be, hogy az égetésnek, mint természetvédelmi célú fenntartó kezelésnek nincs egyértelműen káros hatása, mindenképpen kerülendő, ha kaszálással vagy legeltetéssel ugyanaz a cél elérhető. A nyugati plató egyes területei az elmúlt év területhasználata következtében erőteljesen becserjésedtek (vö ), de a közelmúltbeli területhasználat miatt ebbe a típusba tartoznak (a múlt század közepe után szántóföldi gazdálkodás nem volt jellemző erre területre). Az erősen cserjésedett területeinek természetvédelmi szempontból történő megítélése kettős. A gyepben élő fajokra a cserjésedés negatív hatással jár, a megtelepedő fajok viszont táplálékforrásul, búvó-és fészkelőhelyül szolgálnak sok madárfajnak. Optimális egyensúlyi állapotot találni nem lehet mert ehhez olyan döntést kéne hozni, amihez nem áll rendelkezésünkre elegendő tudás. Például: nem eldönthető, hogy a védett fajok közül az ellentétes élőhelyi igényű tavaszi hérics vagy a mezei poszáta populációi részesüljenek előnyben. Ezért a faji sokféleség fenntartásának útja az, ha a természetes cserjésedés megállításával egy mozaikos élőhelyegyüttes jön létre. Ezen változatosság elérésének egyik eszköze a nyíltabb részek legeltetése és kaszálása, de beletartozik a becserjésedett gyümölcsösök és óparlagok cserjeborításának kivágással történő csökkentése. Nagyjából ez a mozaikosság áll fenn jelenleg is azáltal, hogy a tulajdonosok nem egységesen kezelik területeiket. Legeltetés: A nedvesebb gyepeken lovat, szarvasmarhát, a szárazakon juhot is lehet legeltetni. A legeltetést a túllegeltetés és a taposási károk elkerülésére 2-3 ha/számosállat sűrűséggel, száraz talajon lehet végezni, alkalmas hozam esetén sarjú is legeltethető. Szintén a túllegeltetés elkerülése érdekében a legeltetett területeket megfelelő gyakorisággal váltogatni kell. Kaszálás: Gépi kaszálás csak napközben, száraz, a gépek súlyát elbíró talajon történhet, a kaszálás a földfelszínt nem károsíthatja. A kaszálás során vadriasztó lánc használata kötelező. A kaszálást végző gép nem követhet olyan útvonalat, mely a kaszálandó területen spirálisan befelé tart. Az útvonalnak a menekülő állatokat kiszorítva, a tábla egyik oldalától a másik felé haladva, vagy belülről kifelé haladva kell végezni. A kaszálást lassan, 4-5 km/órás haladási sebességgel kell folytatni. A kaszálás során legalább 5 centiméteres tarlómagasságot kell hagyni. A kaszálást mozaikosan kell végezni, egy-egy időszakban a területen mindig kell maradni mintegy 5% kaszálatlan gyepterületnek. Ezek helyét évente változtatni célszerű. A kaszálás időpontja az időjárás és a védendő fajok kímélése érdekében június szeptember végéig változhat. Törekedni kell arra, hogy a tervezési terület egyes gyepterületeken a kaszálás időben minél inkább elhúzódva, szakaszosan történjen. A levágott és megszáradt növényi anyagot a kaszálást követő két héten, de legfeljebb egy hónapon belül a területről le kell hordani. 41

72 A cserjeirtást a vegetációs időszakon kívül kell végezni, a nyesedéket a területről el kell távolítani. További előírások: A gyepek égetése tilos. A területen ipari-, kommunális- és építési törmelék lerakása tilos, az esetlegesen odahordottat el kell szállíttatni. A gyepek műtrágyázása tilos. A védett területeken szántóföldek kialakítása csak kis parcellában, mezsgyék kialakításával történhet. Istállótrágya használata esetén a kiszórt trágyát tavasszal, a talaj száraz állapotában kell szétteríteni. A fennsíkon csak mezőgazdasági célokat szolgáló épületek létesíthetők, építési telkek nem alakíthatók ki. A helyi jeletőségű természetvédelmi területen lakóingatlan csak az önkormányzat jegyzője által, a kérelmező költségén elvégzett hatásvizsgálat alapján lehet. A Duna mentén a galériaerdőben építmény létesítése engedélyezhető. A védett területekre vezető forgalmas utakon a terület határán a védettséget jelző táblák helyezendők ki. A becserjésedett vagy erdősödő legelőkön a cserjeirtást kell végezni (téli időszakban), és az ismételt cserjésedést rendszeres kaszálással meg kell akadályozni. Fokozottan vonatkozik ez az özönfajokra (akác, bálványfa, zöld juhar). A részletes kezelési előírások az alábbi táblázatban találhatók: Azokat a ingatlanokat, melyek egymás közelében helyezkednek el, és ugyanaz a kezelési előírás vonatkozik rájuk, a könnyebb áttekinthetőség érdekében kötegelve szerepeltetjük. Továbbá, mivel az összes ingatlan Budakalász területén helyezkedik el, a hrsz megadásánál a településnevet nem ismételjük. hrsz./alrészlet Művelési ághoz kötött természet- védelmi kezelési előírás kódja Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési előírás kódja 0105 nyugati tölgyes N Ö, SZ 0110 holló N 0111/4, patkó GY Ö 0112/38-67 patkó GY Ö 0120/2 plató N Ö 0120/25 c maradvány N 0121 maradvány N 0131/3-47 N P, Ö 0133/1-2 N P 0134/2 P P 0137/7-8, GY P 0139/7-60 GY P 017/11 N Ö, SZ 0206/4, 7-8 N P 0232/3 d,f, g, h Ö, SZ 0232/4 Ö, SZ 0234 a Ö, SZ 051/100, N 058/8, 12-15, 28, GY 060 N SZ, Ö Barát-patak N P Majdán-patak N P Majdán-patak N P 42

73 A fenti táblázatban szereplő metűkódok magyarázata (A rövid kifejtések a több helyen utalnak a táblázat feletti, részletes ismertetőre.) GY gyepfenntartás Történhet kaszálással, legeltetéssel, a fenntebb említett előírások betartásával. A tevékenység részét képezi a felverődő cserjeállomány ritkítása. Táji léptékben kívánatos, ha a hektárosnál nagyobb gyepterületek között kezeletlen mezsgyék, cserjés sávok, bokorcsoportok megmaradnak. A táji változatosság megőrzése érdekében összefüggő egyéves szántóföldi monokultúrák nem alakíthatók ki. P patakmeder fenntartása A patakok medrébe még annak tartósan száraz állapotában sem szabad kerti hulladékot, építési törmeléket, kommunális és egyéb hulladékot elhelyezni. Hasonlóképpen tilos a mederbe szennyvizet vezetni. A meder és a gátak rézsűjén csak a vízlevezetés biztosítása céljából szabad kaszálni, fákat kivágni. Azokon a területeken, melyek patakmederrel közvetlenül szomszédosak, a patakmenti fák alatt nem lehet rendszeresen kaszálni, a patakmenti növényzeti sávot érintetlenül kell hagyni. N nincs beavatkozás Ez a beavatkozás típus azt jelenti, hogy az érintett területen lehet hagyni érvényesülni a természetes folyamatokat, a kezelési terv 10 év múlva esedékes felülvizsgálatáig nincs szükség beavatkozásra. Nádas állományok feltörése, égetése tilos. Ö özönfajok visszaszorítása A lágyszárú fajok megtelepedésekor még viszonylag egyszerűen megakadályozható tömeges elterjedésük évenkénti többszöri kaszálással, esetenként a megjelenő tövek kihúzásával. Kiterjedtebb, időse állományok kiirtása csak évenkénti többszöri kaszálással is néhány évet vehet igénybe, amíg a növény földalatti tartalék tápanyagai kimerülnek. Ily módom viszont még az aranyvessző fajok is visszaszoríthatóak. A fásszárú özönfajok (fehér akác, zöld juhar, bálványfa, kihúzással csak 1-2 éves koráig irtható, az idősebb példányok eltávolításához ágvágó illetve fűrész szükséges. Legnehezebben a bálványfa irtható, ami erőteljes sarjképzésének tulajdonítható. Ha a fát kivágják, gyökérzetéből igen sok sarj tör elő, ezért megfelelő utókezelés nélkül kiirtása nem lehetséges. Az utókezelés lehet mechanikus és vegyszeres. A mechanikus utókezelés során az előtörő, még nem elfásodott sarjakat le kell vágni vagy lábbal letaposni, nagyobb felületű sarjtelep esetén ha van rá lehetőség, ráhajtott állatokkal le kell tapostatni. Ezt addig kell ismételni, ameddig a sarjképződés megszűnik. Természetvédelmi szempontból a vegyszeres irtás kerülendő, de előfordulhat hogy a mechanikus irtás nem vezet eredményre. Ezt csak megfelelő engedéllyel rendelkező szakember végezheti. A vegyszerrel történő irtásának legelfogadottabb időpontja az őszi lombhullást megelőző, de még fagymentes időszak, amikor a növényen belül intenzívebb a lombozat felől a gyökerek irányába tartó anyagáramlás. A bálványfa esetében ez különösen fontos, mert ha a szer nem jut el a legtávolabbi gyökérágakhoz, akkor a növény intenzív sarjadással válaszol a beavatkozásra. A bálványfa esetén alkalmazott szerek közül nem annyira a szabadforgalmú és széles spektrumú gyomirtószerek használatát javasolják (pl. Medallon), hanem a sokkal specifikusabb hatásmechanizmusú és vásárlásához engedélyköteles Banvel-t (vagy evvel ekvivalens hatóanyagú szereket). A kijuttatás módja függ a növény méretétől. Nagyobb faegyedek esetében (3-5 cm átmérőtől kezdve) leghatásosabb kezelés az injektálás, aminek során a törzsbe néhány darab mm-nél nem vastagabb és mindössze 1-2 cm mély lyukat fúrnak és a szert abba injektálják. Az így keletkezett nyílást alkalmas anyaggal (kitt vagy kinyomópisztollyal kijuttatható szilikon) le kell zárni, hogy minél kevesebb szer párologhasson el és minél tovább hathasson a szer. 43

74 Alacsonyabb egyedek esetében a szer kijuttatható kenéssel a felső levelekre /vagy hajtáscsúcs környékére. Ez természetesen az első kezelések során a fiatalabb egyedekre, későbben pedig az utókezelések során a feltörekvő sarjakra használható módszer. Ebben az esetben tapadásfokozó és felszívódást elősegítő adalékanyagok használatára is szükség van. A kijuttatást nem szabad foknál magasabb hőmérsékleten (a szer elgázosodásának veszélye) vagy szélben (elsodródás veszélye) végezni. A kezelések során a munka elvégzésének hatékonyabb ellenőrzése miatt szükséges a sarjkenéssel vagy pontpermetezéssel kijuttatott szerhez lassan lebomló és feltűnő színű festéket adagolni. Ugyancsak lehetséges a szilikonnal lezárt injektálásokat is feltűnő színnel lezárni. Mindenféle kezelés után igen fontos az utókezelések kivitelezése. Az első kezelések elvileg jó hatásfokkal elvégezhetők, azonban pár hét múlva megindulhat egyes egyedek regenerálódása, vagy a kezelt egyed túlélése vagy gyökérsarjak megjelenése formájában. Javasolt ezért az első kezelés után pár hónappal az utókezelések elvégzése, mégpedig legalább kétszeri alkalommal. SZ szemét eltávolítása A felhalmozódott hulladékot el kell szállítani, újabbak lerakása tilos. 44

75 TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSI TERV BUDAKALÁSZ VÁROS HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEIRE Tervkészítés időpontja: A terv időtartama: Készítette az L-TEAM Bt. 45

76 1. TERMÉSZETVÉDELMI CÉLKITŰZÉSEK - Meg kell őrizni az értékes galériaerdei, patakparti és löszgyepi élőhelyek természetes és természetközeli növénytársulásait és a terület biológiai sokféleségét. - Fenn kell tartani élőhelyükön a védett kosborok és tőzikék tömegességét. - Biztosítani kell a természetközeli gazdálkodási formák, elsősorban a legeltetés és a kaszálás lehetőségét a természetes és a féltermészetes gyepek fenntartására. 2. TERMÉSZETVÉDELMI STRATÉGIÁK - A gyepterületek megőrzéséhez meg kell gátolni a spontán cserjésedést és erdősülést. - A terület- és földhasználatot a természetvédelem érdekeinek megfelelően kell szabályozni. - Az invázív fajok térnyerését meg kell akadályozni. - Biztosítani kell a védett növényfajok magképzési lehetőségét a kaszált gyepekben. 3. TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSI MÓDOK, KORLÁTOZÁSOK ÉS TILALMAK A természetvédelmi kezelési tervben nem részletezett, vagy nem szabályozott kezelési előírásokat a területen az illetékes természetvédelmi hatóság (a továbbiakban: hatóság) egyedi államigazgatási eljárásban határozza meg Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak Élőhelyek kezelése, fenntartása - A területen hagyományos extenzív gazdálkodást kell folytatni a gyepek fenntartása érdekében. - A gyepekben meglévő és megjelenő invázív fásszárúakat maghozó állapotuk előtt ki kell vágni, a lágyszárúakat kaszálással kell visszaszorítani. - Az alkörmössel borított foltokat évente legalább kétszer, virágzás előtt a foltok eltűnéséig kaszálni vagy szárzúzózni kell. - Az ártéri japánkeserűfű sarjtelepeit a vegetációs periódusban kéthetente kaszálni kell. Fajok védelme - A gyepek kezelésekor figyelembe kell venni az ott élő fajok eltérő természetes életciklusait (költés, termésérlelés). - Öreg, odvas fák kivágása csak költési időszakon kívül, célszerűen télen történhet. Terület- és földhasználat - A területen szántóföldi növénytermesztés csak kis parcellákban engedélyezhető. - A területen etetők, szórók, sózók elhelyezése, vadföld létesítése és művelése tilos. - Hulladék elhelyezése a területen tilos. 46

77 3.2. Művelési ághoz, illetve földhasználati módhoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak Gyep (rét és legelő) művelési ágú területek kezelése - A nem legeltetett gyepeket évente egyszer le kell kaszálni. Gépi kaszálás esetén vadriasztó lánc használata kötelező. Az egyszeri kaszálás időpontja az időjárásnak megfelelően változhat, időpontja július elejétől szeptember végéig terjedhet. A levágott növényi anyagot a kaszálást követő egy hónapon belül a területről le kell hordani. - A kaszálásokat az állatfajok és az ősszel virágzó növények védelme érdekében évente változó helyeken, 5-10%-nyi területeket meghagyva sávosan vagy mozaikosan kell elvégezni. - Megakadályozandó a réteken további fás állományok felnövekedése. - A gyepek égetése, műtrágyázása és felülvetése tilos. Erdők kezelése - Erdőgazdálkodás csak a fokozott természetvédelmi oltalomnak megfelelően, az elsődleges rendeltetés figyelembevételével, természetkímélő módon folytatható a területen. - A következő üzemterv elkészítésekor a természetvédelem szempontjait érvényesíteni kell. 47

78 6. Bibliográfia és mellékletek Bibliográfia Budakalász Város ának Környezeti Fenntarthatósági Programja 2011: Borhidi A., Sánta A. (szerk.) 1999: Vörös Könyv Magyarország növénytársulásairól A KÖM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 6., Budapest Borhidi A. 2003: Magyarország növénytársulásai. Akadémiai Kiadó, Budapest Bölöni J, Molnár Zs., Kun A. (szerk) 2012: Magyarország élőhelyei ÁNÉR MTA ÖBKI, Vácrátót Fekete G., Varga Z. (szerk.) 2006: Magyarország tájainak növényzete és állatvilága. MTA Társadalomkutaó Központ, Budapest Fülöp Gy., Szilvácsku Zs. (szerk.) 2000: Természetkímélő módszerek a mezőgazdaságban. MMTE, Eger Haraszthy L. 2013: Értékőrző gazdálkodás Natura 2000 területeken. Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány, Csákvár Haraszthy L.(szerk.) 2014: Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon. Pro Vértes Közalapítvány, Csákvár Horváth, G. 1995: Visszatekintés a tavalyi Dunaszinkronra. Füzike 15. (1995. december) pp.: 9-11 Horváth, G. 1998: A Duna vízimadarai a '98-as hajózások tükrében (IV.-X.) Füzike 33. (1998. november) pp.: 3-9 Horváth, G. 1999: Összefoglaló a '99-es hajózások eredményeiről. Füzike 37. (1999. november) pp.: 5-14 Jassó J. 2011: A zsámbéki Nyakas-tető Szarmata vonulat déli nyúlványának botanikai értékei. Egyetemi szakdolgozat Kelelmen J. (szerk.) 1997: Irányelvek a füves területek természetvédelmi szempontú kezeléséhez. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest Keszthelyi I,. Csapody I., Halupa L. 1995: Irányelvek a természetvédelem alatt álló erdők kezelésére. KTM TVH, Budapest Mihály B., Botta-Dukát Z. (szerk.) 2004: Özönnövények. TermészetBúvár Alapítvány Kiadó, Budapest Marosi, S., Somogyi, S. 1990: Magyarország kistájainak katasztere I.-II. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest. Merisch I., Práger T., Ambrózy P., Hunker M., Dunkel Z. 2003: Magyarország éghajlati atlasza. Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest Selmeczi, K. Á. 1996: Összefoglaló a PKMK 1995/1996. vízimadár-szinkronjáról. Füzike 20. (1996. május) pp.: 3-5 Selmeczi, K. Á. 1997: A dunai vízimadár-szinkronokról (1996/'97). Füzike 28. (1997. augusztus) pp.: 6-13 Selmeczi, K. Á. 1998: A PKMK dunai vízimadár szinkronja (1997/98.) Füzike 31. (1998. május) pp.: 3-13 Selmeczi, K. Á. 1999: A PKMK dunai vízimadár szinkronjai (1998/99.) Füzike 35. (1999. május) pp.: 3-11Standovár T., R. Primack 2001: A természetvédelmi biológia alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Stefanovits P. 1956: Magyarország talajai. Akadémiai K. Stefanovits P., Szűcs L. 1969: Magyarország genetikai talajtérképe. Kartográfia 48

79 Viszló L., Karsa D. 2005: A kaszálás hatása a természeti értékekre. Pro Vértes Közalapítvány, Csákvár Viszló L. 2007: A természetkímélő kaszálás gyakorlata. Pro Vértes Közalapítvány, Csákvár Térképek 6.1. A tervezési terület lehatárolását megjelenítő térkép 6.2. A tervezési terület művelési ágait megjelenítő térkép 6.3. A tervezési terület élőhelytípusait megjelenítő térkép 6.4. A tervezési területen kiemelt védelmet, természetvédelmi kezelést igénylő növényfajok elterjedését megjelenítő térkép 6.5. Országos és nemzetközi vonatkozású védett területekek bemutató térkép 6.6. A tervezési terület erdőtervezési körzeteit megjelenítő térkép 7. Fajlisták, élőhely leírások 49

80 6.1. melléklet A tervezési terület lehatárolását megjelenítő térkép. A képen kék foltok jelölik a helyi jelentőségű természetvédelmi területeket, a vörös vonal jelzi Budakalász közigazgatási határát.

81 6.2. melléklet Művelési ágak a tulajdoni lapok szerint. Kék szántó, sárga rét, világoszöld legelő, sötétzöld erdő, okker- kivett. 51

82 6.3a. melléklet A tervezési terület és környékének élőhelytípusait megjelenítő térkép 52

83 6.3b. melléklet A plató élőhelytípusait megjelenítő térkép 53

84 6.4. melléklet A tervezési területen kiemelt védelmet, természetvédelmi kezelést igénylő növényfajok elterjedését megjelenítő térkép 54

85 6.5 melléklet. Az országos jelentőségű védett területhez tartozó ingatlanok (fehér határvonallal és helyrajzi számmal) 55

86 melléklet A nyugati terület Natura 2000-es ingatlanjai (narancs határvonallal és helyrajzi számmal) 56

87 melléklet A nyugati terület bányától északra eső területének Natura 2000-es ingatlanjai 57

88 melléklet A nyugati terület bányától nyugatra eső területének Natura 2000-es ingatlanjai 58

89 melléklet A nyugati terület Pomázzal határos területének Natura 2000-es ingatlanjainak déli része 59

90 melléklet A nyugati terület Pomázzal határos területének Natura 2000-es ingatlanjainak északi része 60

91 melléklet Duna-parton levő Natura 2000-es ingatlanok 61

92 6.7. melléklet A tervezési terület erdőtervezési körzeteit megjelenítő térképek A Kiserdő erdőrészletei A Duna-parti ligeterdő erdőrészletei 62

93 6.6. melléklet A tervezési terület erdőtervezési körzeteit megjelenítő térképek (folytatás) A plató nyugati részén levő tölgyes erdőrészletei 63

94 A táblázatban szereplő gyűjtő/megfigyelési helyek jelentése: 7a. melléklet A Budakalászról előkerült lepkefajok listája E F/a F/b G H I Füzes Kiserdő Kiserdő gyepje Patakvölgy Felhagyott gyümölcsös Plató Nappali lepkék E F/a F/b G H I Busalepkék Hesperiidae Cigánylepke Erynnis tages + + Erdei busalepke Ochlodes sylvanus Kis busalepke Pyrgus malvae + Vesszős busalepke Hesperia comma Fehérlepkék Pieridae Citromlepke Goneptheryx rhamni + Fakó / Déli kéneslepke Colias hyale / alfacariensis Káposztalepke Pieris brassicae Mustárlepke Leptidea sinapis + Répalepke Pieris rapae + Repcelepke Pieris napi + + Rezedalepke Pontia daplidice Pillangók Papilionidae Kardoslepke Iphiclides podalirius + Boglárkalepkék Lycaenidae Barna tűzlepke Lycaena tityrus Ékes boglárka Cupido argiades + Ezüstkék boglárka Polyommatus coridon Ezüstös boglárka Plebeius argus Kis tűzlepke Lycaena thersamon Közönséges boglárka Polyommatus icarus + Közönséges tűzlepke Lycaena phleas Nagy tűzlepke Lycaena dispar + Szerecsenboglárka Aricia agestis Tarkalepkék Nymphalidae Atalanta lepke Vanessa atalanta Bogáncslepke Vanessa cardui + Kis gyöngyházlepke Boloria dia + Kis színjátszólepke Apatura ilia + Közönséges gyöngyházlepke Issoria lathonia Málna-gyöngyházlepke Brenthis daphne + Nagy gyöngyházlepke Argynnis paphia + sok Nagy tarkalepke Melitea phoebe + + Nappali pávaszem Nymphalis io Pókhálós lepke Arashnia levana Zöldes gyöngyházlepke Argynnis pandora + Szemeslepkék Satyrinae Erdei szemeslepke Pararge aegeria + + Fehéröves szemeslepke Brientesia circe + + Fekete szemeslepke Minois dryas Kis szénalepke Coenonympha pamphilus Közönséges ökörszemlepke Apanthophus hyperanthus + Közönséges szénalepke Coenonympha glycerion

95 7a. melléklet A Budakalászról előkerült lepkefajok listája (folytatás) Nappali lepkék E F/a F/b G H I Nagy ökörszemlepke Maniola jurtina Sakktáblalepke Melanargia galathea Éjszakai lepkék E F/a F/b G H I Szövőlepkék Lasiocampidae Galagonyaszövő Trichiura crataegi + Málnaszövő Macrothylacia rubi + Szenderek Sphinghidae Kacsafarkú szender Macroglossum stellatarum + + Pihésszövők Thyatiridae Fehérsávos pihésszövő Habrosyne pyritoides + Őszi pihésszövő Cymatophorima diluta + Rózsafoltos pihésszövő Thyatira batis + Araszolólepkék Geometridae Avararaszoló Ectropis crepuscularia Barna iszalagaraszoló Horisme corticata? + Barna levélaraszoló Ligdia adustata Barna rétiaraszoló Ematurga atomaria + + Barnasávos araszoló Idaea degeneraria + Bőrszínű araszoló Heliomata glarearia + Fakó iszalagaraszoló Horisme tersata? + Galaj-tarkaaraszoló Epirrhoe alternata Gyakori apróaraszoló Idaea dimidiata + Gyöngyös apróaraszoló Idaea moniliata + Gyűrűs pettyesaraszoló Cyclophora annularia Hamuszínű csíkosaraszoló Aplocera efformata + Holdas faaraszoló Ascotis selenaria + Kétpontos fehéraraszoló Lomographa bimaculata + Kétvonalas sávosaraszoló Camptogramma bilineata + + Közönséges szürkearaszoló Macaria alternata? + + Közönséges tarkaaraszoló Xanthorhoe fluctuata + Mocsári pirosaraszoló Idaea muricata + Mocsári sávosaraszoló Idaea bisellata + Nagy sávosaraszoló Idaea aversata + + Négyfoltos holdasaraszoló Selenia tetralunaria + Pettyes égeraraszoló Cabera exanthemata + Piroscsíkos csipkésaraszoló Timandra comae + + Rácsos rétiaraszoló Chiasmia clathrata + Réti sávosaraszoló Scopula immorata + Salátazöld araszoló Chloroclysta siterata + Sárga kökényaraszoló Angerona prunaria + Sárga sávosaraszoló Crocallis elinguaria + Szegélyes nyárfaaraszoló Lomaspilis marginata + + Szemcsés araszoló Plagodis pulveraria + + Tarka apróaraszoló Idaea rusticata + Tarka fűzfaaraszoló Mesoleuca albiciliata + Tollascsápú araszoló Colotis pennaria + Törpearaszoló-fajok Eupithecia spp. + + Üdezöld / Sárgászöld araszoló Chlorissa viridata / clorata + Púposszövők Notodontidae Csőrös púposszövő Pterosoma palpina + Kormos púposszövő Gluphisia crenata + 65

96 7a. melléklet A Budakalászról előkerült lepkefajok listája (folytatás) Bagolylepkék Noctuidae E F/a F/b G H I Ametisztbagoly Eucarta amethystiana + Bakszakállbagoly Amphipyra tragopoginis + + Barna vacakbagoly Hoplodrina octogenaria + C-betűs fűbagoly Xestia c-nigrum Csúcsos nyárfabagoly Ipimorpha subtusa + Déli porcelánbagoly Dysgonia algira + Éjszínű mázasbagoly Protodeltote pygarga + + Ezüstsávos mázasbagoly Deltote bankiana + Fagyalbagoly Craniophora ligustri + Fahéjszínű bagoly Amphypyra pyramidea Fakó bagoly Thalpophila maturna + Fakó sárgabagoly Cirrhia ocellaris + Fehér pamacsosszövő Meganola albula + + Fehérpettyes rétibagoly Mythimna albipuncta + + Fehérszegélyű fűbagoly Ochropleura plecta + + Fekete csüdfűbagoly Lygephila procax + Feketés földibagoly Euxoa nigricans + Fűzfa-zöldbagoly Earias clorana + Galagonyabagoly Allophyes oxycanthae + + Galagonya-övesbagoly Catocala fulminea + Gammabagoly Autographa gamma + + Hamvas kertibagoly Hada plebeja + Hármasjegyű liliombagoly Episema tersa + Háromszöges fűbagoly Xestia triangulum + Holdacskás télibagoly Eupsilia transversa + + Káposztabagoly Mamestra brassicae + + Karcsú sárgafűbagoly Epilecta linogrisea + Kénes sárgabagoly Tillacea sulphurago + Kétfoltos szilbagoly Meganephria bimaculosa + Kis sárgafűbagoly Noctua comes + + Kis sárgaövesbagoly Catocala nymphagoga + Kis tölgyfa-övesbagoly Catocala promissa + Kökény-övesbagoly Catocala hymenaea + Közönséges csüdfűbagoly Lygephila pastinum + Közönséges fabagoly Lithopane ornitopus + Közönséges fésűsbagoly Tholera decimalis + Közönséges lombbagoly Cosmia trapezina + + Közönséges nappalibagoly Euclidia glyphica + + Köztes sárgafűbagoly Noctua interposita + Kukorica-veteménybagoly, gyapottokbagoly Helicoverpa armigera + Lappangó sárgafűbagoly Noctua janthe + + Ligeti karcsúbagoly Herminia grisealis + + Madársóskabagoly Mesogona acetosellae + Mogyoróbagoly Colocasia coryli + Nagy dudvabagoly Apamea monoglypha + Nagy földibagoly Agrotis ipsilon + Nagy sárgafűbagoly Noctua pronuba Nyári zöldbagoly Trachea atriplicis + + Okkersárga őszibagoly Agrochloa circellaris Ormányos karcsúbagoly Hypena proboscidalis + Őszi földibagoly Agrotis vestigialis + Őszi fűbagoly Metagnorisma depuncta + Őszi kékesbagoly Diloba caeruleocephala + 66

97 7a. melléklet A Budakalászról előkerült lepkefajok listája (folytatás) E F/a F/b G H I Őszi porfírbagoly Blepharita satura + Palakék csüdfűbagoly Lygephila craccae + Pelyheslábú karcsúbagoly Zanclognatha lunalis? + Piros övesbagoly Catocala nupta + Rezesszárnyú bagoly Amphipyra berbera + Rózsaszínű mázasbagoly Elaphria venustula + + Rozsdaszínű rétibagoly Mythimna ferrago + Rozsdaszínű vacakbagoly Rusina ferruginea + Sárgacsíkos karcsúbagoly Tristales emortualis + Sárgás karcsúbagoly Paracolax tristalis + + Sárgászöld zuzmóbagoly Cryphia algae + Selyemfényű bagoly Polyphaenis sericata + Selymes lórombagoly Rivula sericealis + + Selymes vacakbagoly Parastichtis aspersa + Sóska-szigonyosbagoly Acronicta rumicis + Sötét fésűsbagoly Tholera cespitis + Sötét vacakbagoly Hoplodrina blanda + Sötétaljú karcsúbagoly Polypogon tentacularia + + Szélessávú sárgafűbagoly Noctua fimbriata Szilfa-lombbagoly Cosmia diffinis + Szurokbarna nyáribagoly Dypterigia scabriuscula + Szürke lombbagoly Cosmia affinis + Szürke őszibagoly Ammoconia caecimacula + Tarka fűbagoly Xestia xanthographa + Tölgyfa-lombbagoly Cosmia pyralina + Utánzó dudvabagoly Mesapamea secalella? + Változékony fűbagoly Xestia baja + Vetési földibagoly Agrotis segetum + + Vörös őszibagoly Conistra rubiginea + Zebrabagoly Acontia trabealis + Zöld sztyepbagoly Calamia tridens + Zsírfényű bagoly Amphipyra livida + Zuzmóbagoly Laspeyria flexula + Gyapjaslepkék Lymantridae Gyapjaslepke Lymantria dispar + Medvelepkék Arctiidae + Csíkos medvelepke Euplagia quadripunctaria + Fehérpettyes álcsüngőlepke Amata phegea + + Füstös medvelepke Phragmatobia fuliginosa + Hamvas zuzmószövő Pelosia muscerda + Narancsszínű zuzmószövő Eilema lutarella + Négypettyes zuzmószövő Lithosia quadra + + Sárga zuzmószövő Wittia sororcula + Gyökérrágó-őslepkék Hepialidae Kis gyökérrágólepke Triodina sylvina + + Ablakosmolyok Thyrididae Gyakori ablakosmoly Thyris fenestrella + 67

98 A táblázatban szereplő gyűjtő/megfigyelési helyek jelentése: 7b. melléklet A Budakalászról előkerült bogárfajok listája C E F/a F/b G H I Omszk-tó Füzes Kiserdő Kiserdő gyepje Patakvölgy Felhagyott gyümölcsös Plató cserjése C E F/a F/b G H I CARABOIDEA Futóbogárfélék Carabidae Félbordás szélesfutó Abax parallelepipedus Busafutó Broscus cephalotes + Sokpontos tarfutó Calathus fuscipes + Selymes furtinka Carabus convexus + Bőrfutrinka Carabus coriarius + + Mezei futrinka Carabus granulatus + Ligeti futrinka Carabus nemoralis + Változó futrinka Carabus scheidleri Rezes futrinka Carabus ulrichii Keleti kékfutrinka Carabus violaceus + - Chlaenius nitidulus + Parlagi homokfutrinka Cylindera germanica + Szőrösszárnyú fémfutó Harpalus affinis + Feketecombú fémfutó Harpalus distinguendus + - Oxypselaphus obscurus + - Pseudoophonus griseus + - Pseudoophonus rufipes Pterostichus melanarius + Komor gyászfutó Pterosticus niger + Csíkbogárfélék Dytiscidae Szegélyes orsócsíkbogár Ilybius fuliginosus + HYDROILOIDEA Csiborfélék Hydrophilidae Változékony csibor Hydrobius fuscipes + + STAYLINOIDEA Dögbogárfélék Silphidae Közönséges temetőbogár Nicrophorus vespillo + Bordás csigarabló Phosphuga atrata + + Karimás dögbogár Silpha carinata + Holyvafélék Staphylinidae Ékes holyva Abemus chloropterus + Egérszínű holyva Ocypus mus Bűzös holyva Ocypus olens Trágyatúró holyva Platydrasus stercorarius + + Aranysújtásos holyva Staphylinus ceasareus + SCARABAEOIDEA Szarvasbogárfélék Lucanidae Kis szarvasbogár Dorcus parallellepipedus + Szarvasbogár Lucanus cervus + 68

99 7b. melléklet A Budakalászról előkerült bogárfajok listája (folytatás) C E F/a F/b G H I Ganéjtúrófélék Scarabaeidae Bordás sárgacserebogár Amphimallon solstitiale + Aranyos virágbogár Cetonia aurata + Sokpettyes virágbogár Oxythyrea funesta Rezes virágbogár Potosia cuprea Homoki kiscserebogár Serica brunnea + + Lőcslábú galacsinhajtó Sisyphus schaefferi + Tavaszi álganéjtúró Trypocopris vernalis + BUPRESTOIDEA Buprestidae Közönséges virágdíszbogár Anthaxia fulgurans + BYRRHOIDEA Iszapbogárfélék Heteroceridae Iszapbogár-faj Hetrocerus sp. + ELATEROIDEA Tövisnyakúbogár-félék Eucnemidae Vörösbarna tövisnyakúbogár Rhacopus sahlbergi + Pattanóbogár-félék Elateridae Egérszínű pattanó Agrypnus murinus + Rombusznyakú pattanó Stenagostus rhombeus + Talpas pattanó Synaptus filiformis + Szentjánosbogár-félék Lampyridae Nagy szentjánosbogár Lampyris noctiluca + CLEROIDEA Szúfarkasfélék Cleridae Szalagos méhészbogár Trichodes apiarius + Bibircsesbogárfélék Malachiidae Barnafüggős bibircsesbogár Axinotarsus pulicarius + CUCUJOIDEA Álporvafélék Biphyllidae Közönséges álporva Diplocoelus fagi + Katicabogár-félék Cocinellidae Harlekinkatica Harmonia axyridis Hétpettyes katica Cocinella septempunctata TENEBRIONOIDEA Gyászbogárfélék Tenebrionidae Rőtlábú alkonybogár Hymenalia rufipes + + Réti gyapjasbogár Lagria hirta + Gyökérrágó gyászbogár Pedinus femoralis + + Szerecsenbogár Podonta nigrita Komor alkonybogár Prionychus melanarius + + Álormányosfélék Salpingidae Négyfoltos álormányos Lissodema denticolle + Álcincérfélék Oedemeridae Karnióliai álcincér Nacerdes carniolica + CHRYSOMELOIDEA Cincérfélék Cerambycidae Fehérgyűrűs bogáncscincér Agapanthia villisoviridescens + Szedercincér Anaesthesis testacea Pézsmacincér Aromia moschata + Rajzos virágcincér Pachytodes erraticus 69

100 7b. melléklet A Budakalászról előkerült bogárfajok listája (folytatás) C E F/a F/b G H I Levélbogárfélék Chrysomelidae + Fűzfa-zsákhordóbogár Clytra laeviuscula + + Feketelábú hullóbogár Coptocephala rubicunda + Cryptocephalus biguttatus + Kis fészkesbogár Cryptocephalus hypochoeridis + Nagy fészkesbogár Cryptocephalus sericeus + Közönséges lucernabogár Gonioctena fornicata Kék gyaloglevelész Timarcha goettingensis + + Zöld mentalevelész Chrysolina herbacea + CURCULIONOIDEA Ormányosbogár-félék Curculionidae Molyhos gyalogormányos Otiorrynchus raucus Szálkás éjiormányos Trachyphloeus aristatus + 70

101 A táblázatban szereplő gyűjtő/megfigyelési helyek jelentése: 7c. melléklet A Budakalászon megfigyelt madárfajok listája A B C D E F G H I Lakott terület Agrárterület Omszk-tó Duna-part Füzes Kiserdő és gyepje Patakvölgy Felhagyott gyümölcsös Plató cserjése A B C D E F G H I Balkáni gerle Streptopelia decaocto + + Barátcinege Parus palustris + Barátposzáta Sylvia atricapilla + Barátréce Aythya ferina + Barázdabillegető Motacilla alba + + Búbosbanka Upupa epops + Búbospacsirta Galerida cristata + Cigánycsuk Saxicola torquata + Citromsármány Emberiza citrinella + Cserregő nádiposzáta Acrocephalus scirpaceus + + Csicsörke Serinus serinus + + Csilpcsalpfüzike Phylloscopus collybita + Csörgő réce Anas crecca + Csuszka Sitta europaea + Dankasirály Larus ridibundus + + Dolmányos varjú Corvus corone cornix + + Egerészölyv Buteo buteo + Énekes nádiposzáta Acrocephalus palustris + + Énekes rigó Turdus philomelos + Erdei pinty Fringilla fringilla + Erdei pityer Anthus trivialis Fácán Phasianus colchicus + + Fekete harkály Dryocopus martius + Feketerigó Turdus merula + + Fülemüle Luscinia megarhynchos + Fürj Coturnix coturnix + Füstifecske Hirundo rustica + Házi rozsdafarkú Phoenicurus ochruros + Házi veréb Passer domesticus + Holló Corvus corax + Kabasólyom Falco subbuteo + Kakukk Cuculus canorus + Kárókatona Phalacrocorax carbo + Karvaly Accipiter nisus + karvalyposzáta Sylvia nisoria + + Kék cinege Parus caeruleus + 71

102 A B C D E F G H I Kis poszáta Sylvia curruca Meggyvágó Coccothraustes coccothraustes Mezei pacsirta Alauda arvensis + Mezei poszáta Sylvia communis Mezei veréb Passer montanus Molnárfecske Delichon urbica + Nagy fakopáncs Dendocopos major + Ökörszem Troglodytes troglodytes + Örvös galamb Columba palumbus + Őszapó Aegithalos caudatus + Parlagi galamb Columba livia f. domestica + Parlagi pityer Anthus campestris + Sárgarigó Oriolus oriolus + + Sarlósfecske Apus apus + Seregély Sturnus vulgaris + + Sordély Miliaria calandra + Szajkó Garrulus glandarius + + Szárcsa Fulica atra + Szarka Pica pica + + Széncinege Parus major + + Szürke gém Ardea cinerea + Tengelic Carduelis carduelis + Tőkés réce Anas platyrhynchos + + Tövisszúró gébics Lanius collurio + Vadgerle Streptopelia turtur + Vetési varjú Corvus frugilegus + Vörös vércse Falco tinnunculus + Vörösbegy Erithacus rubecula + Zöldike Carduelis chloris + + Irodalmi adatok alapján (Horváth 1995, 1998, 1999, Selmeczi ) a budakalászi Dunaszakaszon megfigyelték az alábbi fajokat: Bütykös hattyú Búbos vöcsök Kerceréce Kis bukó Kis vöcsök Kontyos réce Nagy bukó Réti sas Sárgalábú sirály Vetési lúd Viharsirály Cygnus olor Podiceps cristatus Bucephala clangula Mergus albellus Podiceps ruficollis Aythya fuligula Mergus merganser Haliaeetus albicilla Larus cachinanns Anser fabalis Larus canus 72

103 7d. melléklet A Budakalászról előkerült puhatestű fajok listája Kagylók: Kagylók a Duna medréből kerültek elő. A kavicsos mederparton mindenhol nagy mennyiségben találhatók üres héjak, uralkodó közöttük a távol-keleti ázsiai aranykagyló. Alacsony vízálláskor a meder belsőbb részein viszonylag ép felszínű kagyló- és csigahéjakat is lehet találni, ami arra utal, hogy ezek a fajok jelenleg is élnek ezen a szakaszon, nem csak felvízi irányból hozza a héjakat a víz. ázsiai aranykagyló festőkagyló folyamkagyló tompa folyamkagyló vándorkagyló Corbicula fluminea Unio pictorum Unio tumidus Unio crassus Dreissena polimorpha Csigák: A táblázatban szereplő gyűjtő/megfigyelési helyek jelentése: D E F/a F/b G H I J Duna-part Füzes Kiserdő Kiserdő gyepje Patakvölgy Felhagyott gyümölcsös Plató Majdán-patak D E F/a F/b H I J átlátszó csiga Oxychilus glaber + + berki csiga Bradybaena fruticum + + bokorcsiga Euomphalia strigella bordás csiga Vallonia costata + sima csiga Vallonia pulchella + csavarcsiga Ena obscura + csillogó csiga Oxychilus draparnaudi + + dombi csiga Aegopinella minor éles csiga Planorbis planorbis + erdei orsócsiga Laciniaria biplicata + + éti csiga Helix pomatia folyamcsiga Esperiana/Fagotia acicularis + folyami bödöncsiga Theodoxus fluviatilis + fülcsiga Lymnaea auricularia + gombcsiga Segmentina nitida + hegyes fiallócsiga Viviparus acerosus + jövevény hólyagcsiga Physella acuta + karcsú borostyánkőcsiga Oxyloma elegans + + karcsú mocsári csiga Lymnaea palustris + kascsiga Eocunulus fulvus + kavicscsiga Lithoglyphus naticoides + kerekszájú csiga Valvata piscinalis + kerti csiga Cepaea hortensis + + kis csiga Bythinia leachi + kórócsiga Helicella obvia + + közönséges fiallócsiga Viviparus contectus + közönséges vízicsiga Bithynia tentaculata

104 D E F/a F/b H I J kúpos csiga Zonitoides nitidus + márványos csiga Helicigona arbustorum + nagy balogcsiga Aplexa hypnorum + pannon csiga Cepaea vindobonensis pelyhes csiga Trichia hispida + + pocsolyacsiga Lymnaea peregra + ragyogó csiga Cochlicopa lubrica + + ragyogó tűcsiga Cecilioides acicula + rajzos csiga Theodoxus danubialis + redős csiga Laciniaria plicata + + sima orsócsiga Cochlodina cerata + + sokfogú csiga Granaria frumentum + + spanyol meztelencsiga Arion lusitanicus + szőrös csiga Perforatella rubiginosa tányércsiga Planorbarius corneus + tejfehér csiga Monacha carthusiana tonnacsiga Chondrula tridens + + pelyhes csiga Trichia hispida + + vízicsiga Anisus spirorbis + vésett orsócsiga Clausilia dubia + vörösínyű csiga Perforatella incarnata + zebracsiga Zebrina detrita

105 8. melléklet A Majdán-patak vízi élővilága A patak a Csobánkától keletre fekvő, a térképeken Majdánnak nevezett területen ered. Elnevezése nem egyértelmű, egyes térképeken Majdán-patakként, másokon Barát-patakként jelölik, előfordul a Barát (Majdán)-patak elnevezés is. (A Dunába torkolló alsó szakasz neve egyes térképeken Kis- Sing-patak. A megkérdezett helybeliek sem egységesen nevezték a patakot, mindkét nevet említették. Elbeszélésük szerint egy emberöltővel ezelőtt a patak vízhozama sokkal magasabb volt a jelenleginél. A 2010-es év az utóbbi év átlagához képest szokatlanul csapadékos volt. Az OMSZ honlapján látható értékelés szerint az éves csapadékösszeg minden eddigi összeget magasan túlszárnyalt. Országos átlagban 2010-ben 959 mm csapadék hullott, mely több mint 130 mm-rel haladja meg az addigi rekordot, az 1940-es 824 mm-es éves hozamot. Ilyen csapadékos év jó közelítéssel 3 tízezred valószínűséggel fordul elő. Nem csoda, hogy az idősebb helybéliek örömmel látták a huzamosan vízzel telt medret már nem volt ennyire csapadékos, nyár közepére a patak felső szakasza kiszáradt, majd követte az alsó szakasz is, csak a település belterületén levő mederben voltak hosszabb-rövidebb, inkább állóvíz jellegű szakaszok. A rendszeres kiszáradások következtében a patak élővilága szegényebb, mint a többé-kevésbé állandó vízhozammal rendelkezőké, hiszen a vízi fajok jelentős része nem tudja elviselni a tartós kiszáradást. Szerencsésnek nevezhető, hogy a patak felső szakaszán, Csobánka közigazgatási területén található egy mesterségesen kialakított téglalap alakú tó, melyben még a száraz időszakokban is van víz. Ebből a menedékből csapadékos időszakban a patak felső szakasz gyorsabban újra tud népesedni, mintha csak az alsó szakasz felől érkeznének az állatok. A patak lakóinak egy része olyan rovarok lárvája, mely vízben fejlődik. Ezek egy része tavasszal, más részük ősszel található a vízben, nyáron minden patak lárvaállománya szegényebb, mert a tavasziak már kifejlődtek és kirepültek, az őszi generáció pedig még nem került a vízbe. A vízben élő alacsonyabbrendű állatfajok vizsgálata a mederben levő fadarabok és kövek átvizsgálásával, továbbá kaparó- és merítőhálós mintavétellel történt, a gerincesek befogására rekesztőhálót alkalmaztunk. A patakból gyűjtés a képen látható helyeken történt. 75

106 2011-ben a patak medréből az alábbi élőlények kerültek elő: Algák A meder 11-es úttól a Duna felé eső részén tavasszal nagy mennyiségben éltek csillárkamoszatok (Chara sp.). Nyárra ezek eltűntek, helyüket a szabad szemmel szintén látható, népiesen békanyálnak nevezett algák (Spyrogyra, Cladophora) foglalták el. Egy őszi, hídnál vett vízminta mikroszkópos vizsgálatakor a jelenleg a kékbaktériumok közé sorolt Oscillatoria faj mellett a Navicula, Cymbella, Synedra, Gyrosigma nemzetségekbe tartozó kovamoszatokat lehetett azonosítani. Hajtásos növények A patak vízzel borított medrében a következő fajok fordultak elő (itt nem szerepeltetjük azokat a növényeket, melyek szárazföldi fajok és csak a kiszáradt részeken telepedtek meg): vízi menta (Mentha aquatica), lómenta (Mentha longifolia), és a kettő hibridje a berki menta (Mentha x dumetorum), ágas békabuzogány (Sparganium erectum), virágkáka (Butomus umbellatus), vízi hídőr (Alisma plantago-aquatica), bodnározó gyékény (Typha latifolia), nád (Phragmites australis). Gerinctelen állatok A gerinctelen állatok egyes csoportjai, különösen a vízirovarok lárvái egyedfejlődési állapotukba nehezen határozhatóak, egyes csoportoknak hazai szakértője nincs is. A fajra meg nem határozott esetekben a legközelebbi rendszertani egység szintjéig történt az azonosítás. Férgek Laposférgek törzse gyászplanária (Planaria lugubris) Planariidae családja A HÉV-nél éltek nagy példányszámban. Húrférgek törzse húrféreg faj (Gordius sp.) Gordioidea rend A felső szakaszon és a HÉV-nél kerültek elő. Gyűrűsférgek törzse garatos pióca faj (Trocheta sp.) - Garatos piócák rendje A felső szakaszon és a HÉV-nél fordult elő. ormányos pióca faj -(ormányos piócák rendje nyolcszemű nadály (Erpobdella octoculata) -Garatos piócák rendje Mindkét csoport a temetőnél és a HÉV-nél került elő októberi mintából. Csigák nagy balogcsiga (Aplexa hypnorum): A temető alatti szakaszon mindenhol előfordult, de sehol sem gyakori. jövevény hólyagcsiga (Physella acuta): A felső szakaszon 1-2 példánya fordult elő, a torkolatnál tömeges, amikor van víz a mederben az iszapos szakaszon négyzet-deciméterenként 5-10 példány is található. vizicsiga (Anisus spirorbis): A temetőnél és az alatta levő szakaszokon fordult elő. 76

107 karcsú mocsári csiga (Lymnaea palustris): Üres héjakat a felső szakaszon is lehet találni, élő példányok a temető alatti szakaszon kerültek elő. fülcsiga (Lymnaea auricularia): A HÉV-nél és a hídnál fordult elő. Rákok közönséges víziászka (Asellus aquaticus) - édesvízi ászkák családja A patak minden szakaszán kötönséges, de sehol sem tömeges. kagylósrák faj - kagylósrákok osztálya A HÉV-nél fordult elő. kövi rák (Austropotamobius torrentium) A HÉV-nél és a hídnál fordul elő. A faj védett, eszmei értéke Ft. Rovarok kétszárnyúak lószúnyog faj lószúnyogok családja A felső szakaszon és a vízáteresztőnél fordult elő. maláriaszúnyog faj (Anopheles sp.) - igazi vagy csípőszúnyogok családja A HÉV-nél fordult elő egy példánya. (A maláriaszúnyogok nemzetségében eddig 430 faj ismert, közülük csak faj terjeszti a malária kórokozóját.) Rovarok tegzesek A kifejlett tegzesek molylepkéhez hasonlító rovarok, lárváik vízben fejlődik, legtöbbjük az aljzaton található anyagokból zsákszerű búvóhelyet készít, amit magán visel mozgása közben. tegzes faj (Plectrocnemia conspersa) - pálcás tegzesek családja tegzes faj (Hydropsyche pellucidula) szövőtegzesek családja A fenti két faj kis egyedszámmal a felső szakaszon fordult elő. tegzes faj - Goeridae család A HÉV-nél került elő. Rovarok kérészek A kifejlett kérészek rövid életű, áttetsző szárnyú rovarok, lárváik vízben élnek. (Legismertebb képviselőjük a tiszavirág.) kérész faj (Cloeon sp.) - teleszkópszemű kérészek családja kérész faj - teleszkópszemű kérészek családja A HÉV-nél levő víztestben nagy példányszámmal élnek. kérész faj (Baetis sp.) - teleszkópszemű kérészek családja A felső részektől vízáteresztőig előfordulnak. Rovarok vízifátyolkák Közönséges vízifátyolka (Sialis lutaria) - vízifátyolka-félék családja Néhány vízben élő lárva került elő a temetőnél és a vízáteresztőnél. Rovarok szitakötők szitakötő faj - levéllábú szitakötők családja A vízáteresztőnél fordultak elő karcsú acsa faj karcsú acsák családja A vízáteresztőnél fordultak elő laposhasú acsa faj - laposhasú acsák családja 77

108 légivadász faj légivadászok családja A fenti két csoport képviselőinek lárvái nagy számban fordultak elő a HÉV-nél és a vízáteresztőnél. Rovarok poloskák A poloskák közé tartozó fajok egy része esetében a kifejlett állatok is a vízhez kötődnek, benne, vagy a felszínen élnek. molnárka faj molnárkák családja A HÉV-nél fordult elő. búvárpoloska faj búvárpoloskák családja hanyattúszó poloska faj - hanyattúszó poloskák családja búvárpoloska faj (Sigara sp.) búvárpoloskák családja A fenti három csoport képviselői a vízáteresztőnél éltek. Rovarok bogarak Recéshátú csíkbogár (Colymbates fuscus) csíkbogarak családja A felső részeken és vízáteresztőnél egyaránt előkerültek példányai. víztaposó bogár faj - víztaposó bogarak családja A HÉV-nél került elő. Gerinces állatok Halak A Duna magas vízállásakor a patak torkolati szakasza néhány száz méteres szakaszon visszaduzzad. Ekkor a Dunában élő halak is felúszhatnak egy darabon, de nem képezik a patak szokásos halállományát. Azt a két fajt mutatjuk be, melyeket a patak középső szakaszán is sikerült kimutatni. tüskés pikó (Gasterosteus aculeatus): Nem őshonos halfaj, első példányát 1956-ben figyelték meg Magyarországon. Azóta a Duna vízrendszerében elszaporodott, a beömlő patakokban is megtalálható. A temetőtől a Dunáig terjedő szakaszon rajokban úsznak. ezüstkárász (Carassius gibelio): Az egész országban elterjedt, nagy tűrőképességű halfaj, ami jól tűri a víz alacsony oxigéntartalmát is. A temetőtől a Dunáig terjedő szakaszon csapatosan él. Kétéltűek zöld békák: Jelenleg a kecskebéka fajcsoport rendszertana bizonytalan. Régebben külön fajnak tartották a kecskebékát (Rana esculenta) a tavi békát (Rana ridibunda) és a kis tavibékát (Rana lessonae). (Egyes rendszerek ezeket a békákat a Pelophylax nemzetségbe sorolják). DNS vizsgálatok alapján jelenleg úgy tartják hogy a kecskebéka a két utóbbi faj természetes hibridje. Úgy lehet tekinteni, hogy egy olyan fajcsoportról van szó melynek szélső elemei a tavi- és a kis tavibéka, közöttük folyamatos a génáramlás, és a közöttük levő átmeneti alakokat hívják kecskebékának. Pontos rendszertani azonosítás nélkül is mindegyikük védett, bármelyikük eszmei értéke Ft. A patak alsó, mesterséges mederben levő szakaszán mindenhol nagy példányszámmal előfordulnak, a kifejlett példányok is a vízhez kötődnek. erdei béka (Rana dalmatina): A felső szakaszon fordul elő. Csak az ebihalak élnek vízben, a kifejlett békák a környékbeli erdőkben tartózkodnak. 78

109 Hüllők kockás sikló (Natrix tessellata): A zöld békákhoz hasonlóan melyek egyik táplálékbázisát képezik a patak alsó szakszán fordul elő, egy százméteres szakaszon akár több példány is. Részben a parton pihen, de gyakori hogy órákra a víz alá merülve les áldozatára. Mérge nincs, az emberre veszélytelen. Védett, eszmei értéke Ft mocsári teknős (Emys orbicularis): Egyetlen példányát sikerült megfigyelni, a 11-es úttól felvízi irányban mintegy 100 méterre. Védett, eszmei értéke Ft. 79

110 rekesztőhálós gyűjtés a HÉV-nél merítőhálós gyűjtés a torkolatnál kifogott kockás sikló kifogott tüskés pikó csapat a hídnál fogott kövi rák Közönséges víziászka a HÉV nevű gyűjtési hely a felső szakaszon levő mesterséges tározó 80

111 BUDAKALÁSZ EGYEDI TÁJÉRTÉKEK KATASZTERE szeptember

112 BUDAKALÁSZ EGYEDI TÁJÉRTÉKEK KATASZTERE A felmérést és a katasztert készítette: Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kar Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék Dr. Csemez Attila egyetemi tanár, Dr. Sallay Ágnes egyetemi docens Nagy Gyöngyi okl. tájépítészmérnök Megbízó: Budakalász Város a Polgármesteri Hivatal Budapest, szeptember 2

113 TELEPÜLÉSI ÖSSZESÍTİ AZ ADATLAPOK SORRENDJÉBEN Bk-01 Majdán-patak menti galéria erdısáv Bk-33 Bk-02 Budai úti feszület Bk-34 Bk-03 Milleniumi emlékmő Bk-35 Bk-04 Vasút sori fasor Bk-36 Bk-05 Kıbányai út fasor Bk-37 Bk-06 Harangláb Bk-38 Bk-07 Idıs hárs Bk-39 Bk-08 Határárok Bk-09 Homoktövis telepítés* Bk-40 Bk-10 Kálvária Bk-41 Bk-11 Magyar ucai kereskes, ásott kút Bk-42 Bk-12 Iskola utcai kerekes, ásott kút* Bk-43 Bk-13 Nyomókutas ásott kút* Bk-44 Bk-14 Damjanich utcai kerekes, ásott kút Bk-45 Bk-15 Milleniumi emlékmő (a korábbi kataszterben tévesen 48-as emlékmő néven szerepel) Bk-46 Bk-47 Bk-16 Petıfi téri kıhíd Bk-48 Bk-17 Iskola utcai kıhíd Bk-49 Bk-18 Iskola utcai kıhíd 2. Bk-50 Bk-19 Szent István telepi kıkereszt Bk-51 Bk-20 Ady utcai kıkereszt Bk-52 Bk-21 Budai út kıkereszt Bk-22 Borostyánnal futatott terméskı kerítés Bk-53 Bk-23 Kukorica góré Bk-54 Bk-24 Kulin villa Bk-55 Bk-25 Polgári villa 1. Bk-56 Bk-26 Polgári villa 2. Bk-57 Bk-27 Polgári nyaraló Bk-58 Bk-28 Kıbányai út kúria Bk-59 Bk-29 Szerb parókia Bk-60 Bk-30 Szaváry ház* Bk-61 Bk-31 Ruzicska kastély Bk-62 Bk-32 Nagypolgári villa Bk-63 A as felmérés óta megszőnt tájérték Öntöttvas nyomókút* Kıbányai úti pincesor Kálvária utcai pincesor Katolikus temetı Szent István szobor Szerb temetı Jellegzetes utcakép Táncsics Mihály utca Templomkert Német kitelepítettek emlékköve Damjanich utcai szerb kereszt Idıs vadgesztenyefa Szerb kereszt Polgármesteri Hivatal épülete I. és II. világháború áldozatainak emlékmőve Körmeneti kápolna Madonna szoborral Holokauszt emléktábla Klebelsberg Kunó szobra Trianoni emlékmő Kahl am Main emlékkı Közös 1848-as, I. és II. világháborús emlékmő és 1956-os kopjafa Szent István telepi HÉV megálló épülete Szerb templom Kalász suli Sváb tájház Református templom Faluház Szent István templom Útmenti kereszt Kitelepítési emlékmő, Mária szobor Damjanich J. emléktábla Kerekes kút Bk-64 Bk-65 Bk-66 Bk-67 Bk-68 Bk-69 Bk-70 Bk-71 Bk-72 Bk-73 Bk-74 Bk-75 Bk-76 Bk-77 Bk-78 Bk-79 Bk-80 Bk-81 Bk-82 Bk-83 Bk-84 Bk-85 Bk-86 Bk-87 Bk-88 Temetı Kıkút Kút Ezüst-hegyi egykori római kıfejtı Kilátóhely az Ezüst-hegyrıl Pojana-dülı Budakalászi Mészkıbánya nyugati pereme Kilátóhely a Mészkıbánya melletti szántóról Kilátóhely a Calogány utca végén Sarkantyú (parti eróziót akadályozó keresztirányú kırakat) Kerékpárút/sétány ártéri erdın átvezetı szakasza Lupa-Csárda Kavicsbánya tó déli rész Megyeri-híd hídfıje Lupa-sziget Duna-parti galériaerdı Panoráma út (Gerinc út) Platán allé a Lupa-szigeten Vadgesztenye kettıs fasor a Lupaszigeten Víztorony a Lupa-szigeten Kozma Lajos tervezte nyaraló a Lupaszigeten Ivóvíz kútsor a Duna-parton Felhagyott kıbánya az Ezüst-Kevélyen Nagy-Kevély az egykori kilátó alapjaival Kevély-Nyereg, az egykori turistaház (Stromfeld Aurél turistaház) helye 3

114 TELEPÜLÉSI ÖSSZESÍTİ TÍPUSONKÉNT CSOPORTOSÍTVA TELEPÜLÉSSEL KAPCSOLATOS Bk-44 Szerb kereszt Bk-45 Polgármesteri Hivatal épülete TÁJKÉPI Bk-68 Kilátóhely az Ezüst-hegyrıl Bk-71 Kilátóhely a Mészkıbánya melletti szántóról Bk-72 Kilátóhely a Csalogány utca végén Bk-77 Megyeri-híd hídfıje Bk-80 Panoráma út (Gerinc út) Bk-87 Nagy-Kevély az egykori kilátó alapjaival TERMÉSZETI Bk-01 Majdán-patak menti galéria erdısáv Bk-04 Vasút sori fasor Bk-05 Kıbányai út fasor Bk-08 Határárok Bk-67 Ezüst-hegyi egykori római kıfejtı Bk-70 Budakalászi Mészkıbánya nyugati pereme Bk-74 Kerékpárút/sétány ártéri erdın átvezetı szakasza Bk-78 Lupa-sziget Bk-79 Duna-parti galériaerdı Bk-86 Felhagyott kıbánya az Ezüst-Kevélyen Településsel kapcsolatos o Bk-02 Budai úti feszület o Bk-06 Harangláb o Bk-07 Idıs hárs o Bk-10 Kálvária o Bk-19 Szent István telepi kıkereszt o Bk-20 Ady utcai kıkereszt o Bk-21 Budai út kıkereszt o Bk-22 Borostyánnal futatott terméskı kerítés o Bk-24 Kulin villa o Bk-25 Polgári villa 1. o Bk-26 Polgári villa 2. o Bk-27 Polgári nyaraló o Bk-28 Kıbányai út kúria o Bk-29 Szerb parókia o Bk-31 Ruzicska kastély o Bk-32 Nagypolgári villa o Bk-36 Katolikus temetı o Bk-38 Szerb temetı o Bk-39 Jellegzetes utcakép Táncsics Mihály utca o Bk-40 Templomkert o Bk-43 Idıs vadgesztenyefa o Bk-47 Körmeneti kápolna Madonna szoborral o Bk-54 Szerb templom o Bk-55 Kalász suli o Bk-56 Sváb tájház o Bk-57 Református templom o Bk-58 Faluház o Bk-59 Szent István templom o Bk-60 Útmenti kereszt o Bk-64 Temetı o Bk-81 Platán allé a Lupa-szigeten o Bk-82 Vadgesztenye kettısfasor a Lupa-szigeten o Bk-84 Kozma Lajos tervezte nyaraló a Lupa-szigeten KULTÚRTÖRTÉNETI Egyéb emberi tevékenységhez, eseményhez kapcsolódó o Bk-03 Milleniumi emlékmő o Bk-15 Milleniumi emlékmő (a korábbi kataszterben tévesen 48-as emlékmő néven szerepel) o Bk-37 Szent István szobor o Bk-41 Német kitelepítettek emlékköve o Bk-46 I. és II. világháború áldozatainak emlékmőve o Bk-48 Holokauszt emléktábla o Bk-49 Klebelsberg Kunó szobra o Bk-50 Trianoni emlékmő o Bk-51 Kahl am Main emlékkı o Bk-52 Közös 1848-as, I. és II. világháborús emlékmő és 1956-os kopjafa o Bk-61 Kitelepítési emlékmő, Mária szobor o Bk-62 Damjanich J. emléktábla o Bk-75 Lupa-csárda o Bk-88 Kevély-Nyereg, az egykori turistaház (Stromfeld Aurél turistaház) helye Termeléssel kapcsolatos o Bk-11 Magyar ucai kerekes, ásott kút o Bk-14 Damjanich utcai kerekes, ásott kút o Bk-23 Kukorica góré o Bk-34 Kıbányai úti pincesor o Bk-35 Kálvária utcai pincesor o Bk-63 Kerekes kút o Bk-65 Kıkút o Bk-66 Kút o Bk-69 Pojana-dőlı o Bk-73 Sarkantyú (parti eróziót akadályozó keresztirányú kırakat) o Bk-76 Kavicsbánya tó déli rész o Bk-83 Víztorony a Lupa-szigeten o Bk-85 Ivóvíz kútsor a Duna-parton Közlekedéssel, szállítással kapcsolatos o Bk-16 Petıfi téri kıhíd o Bk-17 Iskola utcai kıhíd o Bk-18 Iskola utcai kıhíd 2. o Bk-53 Szent István telepi HÉV megálló épülete 4

115 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-01 Elızmény as felmérés Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) DINPI Majdán-patak menti galéria erdısáv Természeti Biológiai Növényegyed, növénycsoport Facsoport, fasor Pontos helyszín Klisovác út mentén X: Helyrajzi szám EOV-koordináták Y: A tájképet meghatározó természetes, patakmenti vegetáció, mely ökológiai Fıbb jellemzık folyosóként szolgál a településen. Kor/Keletkezés idıpontja Kb 60 év Állapot Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés jó Patakrendezési munkák Karbantartás, gyomfajok írtása Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi augusztus as egyedi tájérték kataszter igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 5

116 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-02 Elızmény as felmérés Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) DINPI Budai úti feszület Kultúrtörténeti Településsel kapcsolatos Kultikus, szakrális építmény, alkotás, helyszín Kereszt, feszület Pontos helyszín Budai út 45 elıtt X: Helyrajzi szám 2283 EOV-koordináták Y: Kı alapzaton álló kıoszlop rajta kovácsoltvas feszület. A feszületet alacsony kovácsoltvas kerítés veszi körül, két kb 50 cm magas spirálisan Fıbb jellemzık faragott kıoszlop kerékvetı. A feszületen és a talapzatán felirat nem olvasható. Kor/Keletkezés XIX. sz. vége idıpontja Állapot Jó állapotú Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés nincs Karbantartás, Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi augusztus as egyedi tájérték kataszter igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 6

117 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-3 Elızmény as felmérés Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése Fı típus DINPI Milleniumi emlékmő Kultúrtörténeti Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) Egyéb emberi tevékenységhez, eseményhez kapcsolódó Történelmi vagy kulturális eseménnyel, illetve jelentıs személlyel kapcsolatos egyedi tájérték Emlékmő, emlékszobor, emlékoszlop, emléktábla Kıbányai utca (Lövéte tér), A Barát-patak bal partján, a katolikus temetı Pontos helyszín bejáratával szemben áll X: Helyrajzi szám 594 EOV-koordináták Fıbb jellemzık Kor/Keletkezés idıpontja Állapot Y: Hármas tagozódású, tégla és terméskı vegyes építéső emlékmő, közepén kereszttel. Rajta felirat: 'Hiszem a testnek föltámadását és az örök életet. Ámen. İseidnek szent hitéhez, nemzetséged gyökeréhez, ember hőtlen ne légy soha.' (Külön, talajszínten elhelyezett vésett emléktábla.) 2000 Jó, újszerő Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés nincs Állagmegóvás, környezet rendben tartása Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi augusztus as egyedi tájérték kataszter, szoborlap.hu igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 7

118 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-04 Elızmény as felmérés Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) Pontos helyszín Helyrajzi szám Fıbb jellemzık Kor/Keletkezés idıpontja Állapot DINPI Vasút sori fasor Természeti Biológiai Növényegyed, növénycsoport Facsoport, fasor Vasút sor, töltés mellett 1757/2 út (1236/9 vasúti páyatest) HÉV vonal mellé telepített hársafasor 1940-es évek Idısödı, de jó állapotú fasor EOV-koordináták X: Y: Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés Szakaszerő koronaalakítás, felújítás, légvezeték melletti balesetveszély elhárítása Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi augusztus as egyedi tájérték kataszter igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 8

119 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-05 Elızmény as felmérés Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) DINPI Kıbányai út fasor Természeti Biológiai Növényegyed, növénycsoport Facsoport, fasor Pontos helyszín Kıbányai út X: Helyrajzi szám 594 EOV-koordináták Y: db idıs szomorúfőz egyed a patak partján. A tájképét erısen Fıbb jellemzık befolyásolják az adott partszakaszon Kor/Keletkezés idıpontja 1930-as évek Állapot Idısödı, de jó állapotú egyedek. Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés Szakszerő koronaalakítás, idıs egyedek különleges védelme Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi augusztus as egyedi tájérték kataszter igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 9

120 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-06 Elızmény as felmérés Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) DINPI Harangláb Kultúrtörténeti Településsel kapcsolatos Kultikus, szakrális építmény, alkotás, helyszín Harangláb Pontos helyszín Martinovics u. Széchenyi u. sarok, templomkertben Helyrajzi szám 873 EOV-koordináták X: Y: Fıbb jellemzık Beton talapzaton álló fém tartószerkezet, a harang hiányzik. (a korábbi felmérés idején még a helyén volt a harang) Kor/Keletkezés idıpontja 1931 Állapot Veszélyeztetettség Erısen korrodált Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés Helyreállítás, harang visszahelyezése Rk egyházközség Rk egyházközség Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi augusztus as egyedi tájérték kataszter igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 10

121 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-07 Elızmény as felmérés Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) DINPI Idıs hárs Kultúrtörténeti Településsel kapcsolatos Zöldfelületi létesítmény, objektum Faegyed, jelesfa Pontos helyszín Jungle diszkó udvarában Helyrajzi szám 604/1 EOV-koordináták X: Y: Fıbb jellemzık Kiemelkedıen nagy koronamérettel rendelkezı idıs hársfa Kor/Keletkezés idıpontja Állapot Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés 1930-as évek jó Nem veszélyeztetett Védelem, fokozatos szakszerő megújítás Promanta Kft Promanta Kft Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi augusztus as egyedi tájérték kataszter igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 11

122 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-08 Elızmény as felmérés Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) DINPI határárok Kultúrtörténeti Településsel kapcsolatos Birtokjel, határjel Határdomb, határhalom Pontos helyszín Szentistvántelep határában X: Helyrajzi szám EOV-koordináták Y: A tájképet meghatározó természetes, patakmenti vegetáció, mely ökológiai Fıbb jellemzık folyosóként szolgál a településen. Kor/Keletkezés idıpontja Kb 60 év Állapot Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés jó Patakrendezési munkák Karbantartás, gyomfajok írtása Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi augusztus as egyedi tájérték kataszter igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 12

123 A TÁJÉRTÉK MEGSZŐNT A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-09 Elızmény as felmérés Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése DINPI Homoktövis telepítés Fı típus NINCS MEGJELENÍTHETİ FOTÓ Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) Pontos helyszín Helyrajzi szám EOV-koordináták Fıbb jellemzık X: Y: Kor/Keletkezés idıpontja Állapot Veszélyeztetettség A TÁJÉRTÉK MEGSZŐNT NINCS MEGJELENÍTHETİ TÉRKÉP Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi augusztus as egyedi tájérték kataszter igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 13

124 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-10 Elızmény as felmérés Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) DINPI Kálvária Kultúrtörténeti Településsel kapcsolatos Kultikus, szakrális építmény, alkotás, helyszín Kálvária, kálváriadomb Pontos helyszín Kálvária domb X: Helyrajzi szám 2431 EOV-koordináták Y: A település felett, terméskı talapzaton álló, terméskıbıl faragott 3 db e m- es, meszelt kıkereszt. A középsı kereszten Krisztus szoborral. Környezete Fıbb jellemzık gyeppel borított, idıszakosan kaszált. Alatta a domboldalban kolostor alapfalai valószínősíthetık. Kor/Keletkezés 1865 idıpontja Állapot jó Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés nincs Karbantartás, a könnyebb odajutás érdekében az utat kitáblázni javasolt. Esetlegesen pihenıhely kialakítása. Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi augusztus as egyedi tájérték kataszter, szoborlap.hu igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 14

125 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-11 Elızmény as felmérés Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) DINPI Magyar utcai kerekes, ásott kút Kultúrtörténeti Termeléssel kapcsolatos Vízhasználattal, vízgazdálkodással kapcsolatos egyedi tájérték Kút Pontos helyszín Magyar utca X: Helyrajzi szám 126 EOV-koordináták Y: Eredetileg terméskı falazatú kerekeskút, melyet az 1960-as években Fıbb jellemzık átépítettek beton kútgyőrővel. A kút felett farácsozatú kútház látható. A korábban ott álló beton vízfogadó medence eltőnt. Kor/Keletkezés 1800-as évek, kútház 1960-as évek idıpontja Állapot Használaton kívüli. Néhány éve felújították Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés nincs Karbantartás Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi augusztus as egyedi tájérték kataszter igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 15

126 A TÁJÉRTÉK MEGSZŐNT A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-12 Elızmény as felmérés Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése DINPI Iskola utcai kerekes, ásott kút Fı típus NINCS MEGJELENÍTHETİ FOTÓ Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) Pontos helyszín Iskola utca 8. Helyrajzi szám EOV-koordináták Fıbb jellemzık Kor/Keletkezés idıpontja Állapot A TÁJÉRTÉK MEGSZŐNT X: Y: NINCS MEGJELENÍTHETİ TÉRKÉP Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi augusztus as egyedi tájérték kataszter igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 16

127 A TÁJÉRTÉK MEGSZŐNT A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-13 Elızmény as felmérés Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése DINPI Nyomókutas ásott kút Fı típus NINCS MEGJELNÍTHETİ FOTÓ Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) Pontos helyszín Petıfi tér 10. Helyrajzi szám EOV-koordináták Fıbb jellemzık Kor/Keletkezés idıpontja Állapot A TÁJÉRTÉK MEGSZŐNT X: Y: NINCS MEGJELNÍTHETİ TÉRKÉP Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi augusztus as egyedi tájérték kataszter igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 17

128 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-14 Elızmény as felmérés Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) DINPI Damjanich utcai kerekes, ásott kút Kultúrtörténeti Termeléssel kapcsolatos Vízhasználattal, vízgazdálkodással kapcsolatos egyedi tájérték Kút Pontos helyszín Damjanich u. 28. mellett (János u. sarok) X: Helyrajzi szám 457 EOV-koordináták Y: Terméskı falazatú kerekes kút. Az 1960-as években átépítették, beton Fıbb jellemzık kútházat alakítottak ki.. A kerék hiányzik, fa szerkezető pergolával van körülépítve. Kor/Keletkezés idıpontja 1900-as évek eleje Állapot Használaton kívüli Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés Fejújítás, környezetrendezése Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi augusztus as egyedi tájérték kataszter igazgató jegyzı 18

129 nemzeti park igazgatóság polgármesteri hivatal A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-15 Elızmény as felmérés Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) DINPI Milleniumi emlékmő ( a korábbi kataszterben tévesen 48-as emlékmő néven szerepel) Kultúrtörténeti Egyéb emberi tevékenységhez, eseményhez kapcsolódó Történelmi vagy kulturális eseménnyel, illetve jelentıs személlyel kapcsolatos egyedi tájérték Emlékmő, emlékszobor, emlékoszlop, emléktábla Pontos helyszín Kıbányai utca Budai út sarok Helyrajzi szám 584 EOV-koordináták X: Y: Fıbb jellemzık Jó állapotú, terméskı alapzaton elhelyezett (idıkereket mintázó) bronz szobor. Gesterkorn Béla alkotása Kor/Keletkezés idıpontja 2000 Állapot jó Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés nincs Fenntartás, környezet rendezése Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi augusztus as egyedi tájérték kataszter, szoborlap.hu igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 19

130 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-16 Elızmény as felmérés Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) DINPI Petıfi téri kıhíd Kultúrtörténeti Közlekedéssel, szállítással kapcsolatos Útvonalakat összekötı létesítmény Híd Pontos helyszín Petıfi tér Helyrajzi szám 78 EOV-koordináták X: Y: Fıbb jellemzık Boltíves kialakítású terméskı híd a Barát-patak mellékága felett Kor/Keletkezés idıpontja Állapot Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés 1880 jó nincs Állapot megırzése Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi augusztus as egyedi tájérték kataszter igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 20

131 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-17 Elızmény as felmérés Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) DINPI Iskola utcai kıhíd Kultúrtörténeti Közlekedéssel, szállítással kapcsolatos Útvonalakat összekötı létesítmény Híd Pontos helyszín Iskola utca Helyrajzi szám 78 EOV-koordináták X: Y: Fıbb jellemzık Boltíves kialakítású terméskıhíd a Barát-patak mellékága felett Kor/Keletkezés idıpontja Állapot Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés 1880 jó Nem veszélyeztetett Állapot megırzése Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi augusztus as egyedi tájérték kataszter igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 21

132 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-18 Elızmény as felmérés Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) DINPI Iskola utcai kıhíd 2 Kultúrtörténeti Közlekedéssel, szállítással kapcsolatos Útvonalakat összekötı létesítmény Híd Pontos helyszín Iskola utca Helyrajzi szám 78 EOV-koordináták X: Y: Fıbb jellemzık Boltíves kialakítású terméskıhíd a Barát-patak mellékága felett Kor/Keletkezés idıpontja Állapot Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés 1930-as évek jó Nem veszélyeztetett Állapot megırzése Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi augusztus as egyedi tájérték kataszter igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 22

133 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-19 Elızmény as felmérés Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) DINPI Szent István telepi kıkereszt Kultúrtörténeti Településsel kapcsolatos Kultikus, szakrális építmény, alkotás, helyszín Kereszt, feszület Pontos helyszín Martinovics u. Széchenyi u. sarok, rk templom kertje X: Helyrajzi szám 873 EOV-koordináták Y: Fıbb jellemzık Beton talapzaton álló kıoszlop, rajta kıkereszt és krisztus szobor Kor/Keletkezés idıpontja Állapot Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés 1925 jó Nem veszélyeztetett Állapot megırzése Rk egyházközség Rk egyházközség Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi augusztus as egyedi tájérték kataszter igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 23

134 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-20 Elızmény as felmérés Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) DINPI Ady utcai kıkereszt Kultúrtörténeti Településsel kapcsolatos Kultikus, szakrális építmény, alkotás, helyszín Kereszt, feszület Pontos helyszín Ady E. u. Budai út keresztezıdés X: Helyrajzi szám 2283 EOV-koordináták Y: Sváb kıfaragók által készített beton talapzaton álló kıoszlop, rajta kıkereszt Krisztus szoborral. Olvashatatlan a felirata. A kereszt körül Fıbb jellemzık egynyári kiültetés látható (a korábbi felmérésben említett kerítést elbontották) Kor/Keletkezés 1893 idıpontja Állapot Elfogadható állapotú Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés Állapota miatt veszélyeztetett helyreállítás Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi augusztus as egyedi tájérték kataszter igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 24

135 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-21 Elızmény as felmérés Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése DINPI Budai út kıkereszt Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) Településsel kapcsolatos Kultikus, szakrális építmény, alkotás, helyszín Kereszt, feszület Pontos helyszín Budai út 179. X: Helyrajzi szám 2284 út EOV-koordináták Y: Terméskı alapon álló, falszerő kerítésbe illesztett kıkereszt, kovácsoltvassal és terméskıvel díszített környezetben. A kereszten fém Fıbb jellemzık Krisztus alak látható. Rajta német felirat: "KALAZ ZUM HEILIGEN KREUZ 1863 Kor/Keletkezés idıpontja 1863 Állapot Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés jó Nem veszélyeztetett állapotmegırzés Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi augusztus as egyedi tájérték kataszter igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 25

136 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-22 Elızmény as felmérés Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) DINPI Borostyánnal futtatott terméskı kerítés Kultúrtörténeti Településsel kapcsolatos Mindennapi élettel kapcsolatos építmény, állandó (mővészeti) alkotás Lakóépület, épületrész, udvar Pontos helyszín Magyar u. 8. X: Helyrajzi szám 138/2 EOV-koordináták Y: Szabályosra formált terméskıbıl épült malterba rakott kerítésfal, idıs Fıbb jellemzık borostyánnal futtatva Kor/Keletkezés idıpontja 1970-es évek Állapot Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés jó Nem veszélyeztetett állapotmegırzése magán magán Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi augusztus as egyedi tájérték kataszter igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 26

137 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-23 Elızmény as felmérés Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) DINPI Kukorica góré Kultúrtörténeti Termeléssel kapcsolatos Agrártörténeti egyedi tájérték Terménytároló, magtár, csőr Pontos helyszín Damjanich u. (Magyar u. sarok) X: Helyrajzi szám 88 EOV-koordináták Y: Fıbb jellemzık Faszerkezető, oldalról lécezett, cseréptetıs terménytároló Kor/Keletkezés idıpontja Állapot Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés 1940-es évek jó Nem veszélyeztetett állapotmegırzés magán magán Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi augusztus as egyedi tájérték kataszter igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 27

138 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-24 Elızmény as felmérés Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) DINPI Kulin villa Kultúrtörténeti Településsel kapcsolatos Mindennapi élettel kapcsolatos építmény, állandó (mővészeti) alkotás Kastély, kúria Pontos helyszín Munkácsy M. u. 9/a. Helyrajzi szám 1106/1 (telek: 1106/2) EOV-koordináták X: Y: Fıbb jellemzık Változatos homlokzatú, tetıtér beépítéső, tornyos nagypolgári nyaraló-villa Kor/Keletkezés idıpontja Állapot Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés 1920-as évek jó Nem veszélyeztetett Állapotmegırzés, a jobb láthatóság kedvéért a telekhatár növényzetét ritkítani kellene magán magán Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi augusztus as egyedi tájérték kataszter igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 28

139 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-25 Elızmény as felmérés Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) DINPI Polgári villa 1. Kultúrtörténeti Településsel kapcsolatos Mindennapi élettel kapcsolatos építmény, állandó (mővészeti) alkotás Kastély, kúria Pontos helyszín Bethlen Gábor. u. 16. Helyrajzi szám 891 EOV-koordináták Fıbb jellemzık Kor/Keletkezés idıpontja Állapot Klasszicizáló stílusú polgári nyaraló.-villa 1930-as évek Felújított X: Y: Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés Nem veszélyeztetett Korhő állapotmegırzés magán magán Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi augusztus as egyedi tájérték kataszter igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 29

140 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-26 Elızmény as felmérés Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) DINPI Polgári villa 2 Kultúrtörténeti Településsel kapcsolatos Mindennapi élettel kapcsolatos építmény, állandó (mővészeti) alkotás Kastély, kúria Pontos helyszín Bethlen Gábor u. Szent László u. sarok X: Helyrajzi szám 1158 EOV-koordináták Y: Változatos homlokzatú, tetıtér beépítéső, teraszos, tornyos nagypolgári Fıbb jellemzık nyaraló-villa Kor/Keletkezés idıpontja 1920-as évek Állapot Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés Jó, felújított Nem veszélyeztett állapotmegırzése magán magán Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi augusztus as egyedi tájérték kataszter igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 30

141 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-27 Elızmény as felmérés Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) DINPI Polgári nyaraló Kultúrtörténeti Településsel kapcsolatos Mindennapi élettel kapcsolatos építmény, állandó (mővészeti) alkotás Kastély, kúria Pontos helyszín Széchenyi István u. - Arany János u. sarok Helyrajzi szám 1207 EOV-koordináták Fıbb jellemzık Díszes homlokzatú, polgári nyaraló-villa X: Y: Kor/Keletkezés idıpontja Állapot Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés 1925 Felújításra szorul. A növényzet szinte teljesen takarja az épületet az utca felöl Nem veszélyeztetet felújítás magán maágn Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi augusztus as egyedi tájérték kataszter igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 31

142 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-28 Elızmény as felmérés Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) DINPI Kıbányai út kúria Kultúrtörténeti Településsel kapcsolatos Mindennapi élettel kapcsolatos építmény, állandó (mővészeti) alkotás Kastély, kúria Pontos helyszín Kıbányai út 8. X: Helyrajzi szám 592 EOV-koordináták Y: Oszlopos, tornácos, klasszicizáló jegyeket viselı, nagy kertes lakó épület, Fıbb jellemzık kúria Kor/Keletkezés idıpontja Állapot Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés jó Nem veszélyeztetett Épület jellegének, környezetének megırzése magán magán Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi augusztus as egyedi tájérték kataszter igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 32

143 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-29 Elızmény as felmérés Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) DINPI Szerb parókia Kultúrtörténeti Településsel kapcsolatos Kultikus, szakrális építmény, alkotás, helyszín parókia Pontos helyszín Kálvária u. 4. Helyrajzi szám 28 EOV-koordináták Fıbb jellemzık L alakú oszlopos, tornácos parasztház X: Y: Kor/Keletkezés idıpontja Állapot Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés jó Nem veszélyeztetett Állapot megırzése Görögkeleti szerb egyház Görögkeleti szerb egyház Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi augusztus as egyedi tájérték kataszter igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 33

144 A TÁJÉRTÉK MEGSEMISÜLT A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-30 Elızmény as felmérés Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése DINPI Szaváry ház Fı típus NINCS MEGJELENÍTHETİ KÉP Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) Pontos helyszín Petıfi tér 7. Helyrajzi szám EOV-koordináták Fıbb jellemzık X: Y: Kor/Keletkezés idıpontja Állapot A TÁJÉRTÉK MEGSEMISÜLT NINCS MEGJELENÍTHETİ TÉRKÉP Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi augusztus as egyedi tájérték kataszter igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 34

145 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-31 Elızmény as felmérés Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) DINPI Ruzicska kastély Kultúrtörténeti Településsel kapcsolatos Mindennapi élettel kapcsolatos építmény, állandó (mővészeti) alkotás Kastély, kúria Pontos helyszín Damjanich u. 28. Helyrajzi szám 458 EOV-koordináták X: Y: Fıbb jellemzık Változatos homlokzat, tetıtér beépítéső, tornyos, nagypolgári nyaraló-villa. Kor/Keletkezés idıpontja Állapot Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés 1920-as évek jó Nem veszélyeztetett Állapotfenntartás, az épület homlokzatának, tömegének megırzése A növényzat rikításával az épület jobban láthatóvá tehetı magán magán Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi augusztus as egyedi tájérték kataszter igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 35

146 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-32 Elızmény as felmérés Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) DINPI Nagypolgári villa Kultúrtörténeti Településsel kapcsolatos Mindennapi élettel kapcsolatos építmény, állandó (mővészeti) alkotás Kastély, kúria Pontos helyszín Kereszt u. 2. X: Helyrajzi szám 477/9, 477/10 EOV-koordináták Y: Szimmetrikus elrendezéső, tornácos homlokzatú, romantikus nagypolgári Fıbb jellemzık villa Kor/Keletkezés idıpontja 1930-as évek Állapot Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés jó Nem veszélyeztetett Épület homlokzatának, tömegének megırzése magán magán Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi augusztus as egyedi tájérték kataszter igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 36

147 A TÁJÉRTÉK MEGSEMMISÜLT A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-33 Elızmény as felmérés Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése DINPI Öntött vas nyomókút Fı típus NINCS MEGJELENÍTHTİ KÉP Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) Pontos helyszín Magyar u. 1. Helyrajzi szám EOV-koordináták Fıbb jellemzık X: Y: Kor/Keletkezés idıpontja Állapot A TÁJÉRTÉK MEGSEMMISÜLT NINCS MEGJELENÍTHETİ TÉRKÉP Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi augusztus as egyedi tájérték kataszter igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 37

148 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-34 Elızmény as felmérés Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) DINPI Kıbányai úti pincesor Kultúrtörténeti Termeléssel kapcsolatos Agrártörténeti egyedi tájérték Pince Pontos helyszín Kıbányai utca Helyrajzi szám EOV-koordináták X: Y: Fıbb jellemzık Tégla és terméskı falazatú boltozatos pincékre épült pincesor Kor/Keletkezés idıpontja Állapot Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés 1800-as évek második fele rendezetlen átépítés Megırzés, egységes utcakép kialakítása magán magán Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi augusztus as egyedi tájérték kataszter igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 38

149 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-35 Elızmény as felmérés Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) DINPI Kálvária utcai pincesor Kultúrtörténeti Termeléssel kapcsolatos Agrártörténeti egyedi tájérték Pince Pontos helyszín Kálvária u X: Helyrajzi szám EOV-koordináták Y: Tégla vagy terméskı falazatú, domboldalba vájt boltozatos, belül többnyire Fıbb jellemzık falazat nélküli pincesor Kor/Keletkezés idıpontja 1800-as évek második fele Állapot Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés Változó állapotú. többnyire használaton kívüli fenntart hiánya miatt veszélyeztetett Felújítás, újrahasznosítás Magán + Magán + Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi augusztus as egyedi tájérték kataszter igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 39

150 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-36 Elızmény as felmérés Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) DINPI Katolikus temetı Kultúrtörténeti Településsel kapcsolatos Temetkezéssel kapcsolatos építmény, mővészeti alkotás Temetı Pontos helyszín Kıbányai utca Helyrajzi szám 602 EOV-koordináták X: Y: Fıbb jellemzık XIX. századtól használt temetı értékes síremlékekkel Kor/Keletkezés idıpontja Állapot Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés 1800-as évek Általában jó állapotú temetıkert, néhány síremlék a fenntartás hiánya miatt veszélyeztetett Egyes síremlékek a fenntartás hánya maitt Karbantartás, fenntartás, felújítás Rk egyház Rk egyház Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi augusztus as egyedi tájérték kataszter igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 40

151 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-37 Elızmény as felmérés Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) DINPI Szent István szobor Kultúrtörténeti Egyéb emberi tevékenységhez, eseményhez kapcsolódó Történelmi vagy kulturális eseménnyel, illetve jelentıs személlyel kapcsolatos egyedi tájérték Emlékmő, emlékszobor, emlékoszlop, emléktábla Pontos helyszín Széchenyi u. 51 mellett (templom kertben) X: Helyrajzi szám 873 EOV-koordináták Y: Faragott kı talapzaton álló broz szobor, talpazatán emléktábla. Az arany betős, márvány emléktáblán: 'SZENT ISTVÁN EMLÉKÉRE halálának 950. Fıbb jellemzık évfordulóján. Szentistvántelep lakossága és a Budakalászi Baráti Kör Aug. 20.' tartalmú felírat olvasható. A szobrot Somogyi József készítette. Kor/Keletkezés 1988 idıpontja Állapot jó Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés Nem veszélyeztetett állagmegırzés Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi augusztus as egyedi tájérték kataszter, szoborlap.hu igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 41

152 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-38 Elızmény as felmérés Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) DINPI Szerb temetı Kultúrtörténeti Településsel kapcsolatos Temetkezéssel kapcsolatos építmény, mővészeti alkotás Temetı Pontos helyszín Pomázi út Helyrajzi szám 601 EOV-koordináták X: Y: Fıbb jellemzık Néprajzi, képzımővészeti és történelmi szempontból értékes síremlékek Kor/Keletkezés idıpontja Állapot Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés 1750-tıl Egyes része elhanyagolt állapotban vannak Fenntartás hiánya miatt veszélyeztetett Fenntartás, felújítás Görögkeleti szerb egyház Görögkeleti szerb egyház Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi augusztus as egyedi tájérték kataszter igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 42

153 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-39 Elızmény as felmérés Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) Pontos helyszín Helyrajzi szám Fıbb jellemzık Kor/Keletkezés idıpontja Állapot Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı DINPI Jellegzetes utcakép Táncsics Mihály utca Kultúrtörténeti Településsel kapcsolatos Mindennapi élettel kapcsolatos építmény, állandó (mővészeti) alkotás Utcakép Táncsics Mihály utca 1716, 1717, 1718/1, 1719, 1720/1, 1721, 1722/2, , 1730, , 1741, 1742/3, 1746, , 1753, 1755 EOV-koordináták Egységes, hagyományos beépítéső lakóházak, rendezett utcakép 1800-as évek második fele jó Nem veszélyeztetett Egységes utcakép megırzése magán magán X: Y: Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi augusztus igazgató nemzeti park igazgatóság as egyedi tájérték kataszter jegyzı polgármesteri hivatal 43

154 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-40 Elızmény as felmérés Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) DINPI Templomkert Kultúrtörténeti Településsel kapcsolatos Zöldfelületi létesítmény, objektum Kert Pontos helyszín Katolikus templom kertje X: Helyrajzi szám 2270 EOV-koordináták Y: A0,4 ha területő kert a Budai út és a Vasút sor között terül el. A kertben Fıbb jellemzık több értékes elem, szobor található: feszület, I. világháborús emlékmő és értékes faegyedek. Kor/Keletkezés idıpontja 1800-as évek elsı fele Állapot jó Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés Fenntartás, idıs faegyedek szakszerő ápolása Rk egyház Rk egyház Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi augusztus as egyedi tájérték kataszter igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 44

155 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-41 Elızmény as felmérés Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) DINPI Német kitelepítettek emlékköve Kultúrtörténeti Egyéb emberi tevékenységhez, eseményhez kapcsolódó Történelmi vagy kulturális eseménnyel, illetve jelentıs személlyel kapcsolatos egyedi tájérték Emlékmő, emlékszobor, emlékoszlop, emléktábla Pontos helyszín HÉV állomás (Budakalász alsó) X: Helyrajzi szám 1236/9 EOV-koordináták Y: Földbeállított, kettétört mészkı lapok: a szülıföldjüktıl megfosztott német Fıbb jellemzık nemzetiségő budakalásziak emlékére ' magyar - német felirattal, elıtte emlékfa, növény kiültetés. A szobor alkotója Gestenkorn Béla Kor/Keletkezés 1994 idıpontja Állapot jó Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés Nem veszélyeztetett Karbantartás Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi augusztus as egyedi tájérték kataszter, szoborlap.hu igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 45

156 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-42 Elızmény as felmérés Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) DINPI Damjanich utcai szerb kereszt Kultúrtörténeti Településsel kapcsolatos Kultikus, szakrális építmény, alkotás, helyszín Kereszt, feszület Pontos helyszín Damjanich u. 23/a. X: Helyrajzi szám 299/28 EOV-koordináták Y: Beton és terméskı támfallal kiépített félköríves terecske közepén álló Fıbb jellemzık terméskı talapzatú kıkereszt. Márvány tábláján arany vésető latin nyelvő felirat Kor/Keletkezés idıpontja 1914 Állapot Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés jó Nem veszélyeztetett állapotmegırzés Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi augusztus as egyedi tájérték kataszter igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 46

157 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-43 Elızmény as felmérés Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) DINPI Idıs vadgesztenyefa Kultúrtörténeti Településsel kapcsolatos Zöldfelületi létesítmény, objektum Faegyed, jelesfa Pontos helyszín Damjanich u. 16 elıtt Helyrajzi szám 303 EOV-koordináták X: Y: Fıbb jellemzık Idıs vadgesztenyefa, melyet a járdába telepítettek, egészséges koronával Kor/Keletkezés idıpontja Állapot Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés 1960-as évek jó A forgalom veszélyezteti Szakszerő kezelés, védelem Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi augusztus as egyedi tájérték kataszter igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 47

158 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-44 Elızmény Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) DINPI Szerb kereszt Településsel kapcsolatos Kultikus, szakrális építmény, alkotás, helyszín Kereszt, feszület Településsel kapcsolatos Pontos helyszín Petıfi tér X: Helyrajzi szám EOV-koordináták Y: Kı alapzaton álló kıoszlop, rajta fém kereszt, kovácsoltvas kerítés, Fıbb jellemzık szöveg nincs. Eredetileg a Tabánban állt, mint pestiskereszt. Kor/Keletkezés idıpontja 1841 Állapot Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés Jó állapotú nincs karbantartás Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi augusztus igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 48

159 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-45 Elızmény Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) DINPI Polgármesteri Hivatal épülete Kultúrtörténeti Településsel kapcsolatos Mindennapi élettel kapcsolatos építmény, állandó (mővészeti) alkotás Közintézmény épülete Pontos helyszín Petıfi tér 1. Helyrajzi szám EOV-koordináták Fıbb jellemzık Eklektikus stílusú épület az 1900-as éve elejérıl X: Y: Kor/Keletkezés idıpontja Állapot Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés 1900 körül jó Nem veszélyeztetett Állapot megırzése Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi augusztus igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 49

160 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-46 Elızmény Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) DINPI I. és II. világháború áldozatainak emlékmőve Kultúrtörténeti Egyéb emberi tevékenységhez, eseményhez kapcsolódó Történelmi vagy kulturális eseménnyel, illetve jelentıs személlyel kapcsolatos egyedi tájérték Emlékmő, emlékszobor, emlékoszlop, emléktábla Pontos helyszín Vasút sor X: Helyrajzi szám EOV-koordináták Y: A jó állapotban lévı emlékmő Budakalász (1907-ben felszentelt) római-katolikus Fıbb jellemzık templomának hátsó kertjében, mészkı talapzaton áll. Az emlékmő talapzatán a háború budakalászi hıseinek és áldozatainak nevei olvashatók. Kor/Keletkezés 1926 idıpontja Állapot jó Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés Nem veszélyeztetett állagmegırzés Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi augusztus szoborlap.hu igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 50

161 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-47 Elızmény Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) DINPI Körmeneti kápolna Madonna szoborral Kultúrtörténeti Településsel kapcsolatos Kultikus, szakrális építmény, alkotás, helyszín Kápolna Pontos helyszín Budai út 56. X: Helyrajzi szám EOV-koordináták Y: A Gernstenkorn testvérek által fából készített mőalkotás (Madonna szobor) a XIX. században épült körmeneti kápolna szoborfülkéjében van elhelyezve. A kápolnát a Budakalászi Baráti Kör újította fel: 1998-ban. Kor/Keletkezés idıpontja XIX. sz. eleje Állapot Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés jó Nem veszélyeztetett Állapot megırzése Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi augusztus szoborlap.hu igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 51

162 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-48 Elızmény Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) DINPI Holokauszt emléktábla Kultúrtörténeti Egyéb emberi tevékenységhez, eseményhez kapcsolódó Történelmi vagy kulturális eseménnyel, illetve jelentıs személlyel kapcsolatos egyedi tájérték Emlékmő, emlékszobor, emlékoszlop, emléktábla Pontos helyszín HÉV megálló Helyrajzi szám EOV-koordináták X: Y: Fıbb jellemzık A HÉV megálló épületének homlokzatfalán elhelyezett eloxált fém emléktábla. Alkotója: Sebestyén Sándor Kor/Keletkezés idıpontja 2004 Állapot Rossz, a feliratok már gyakorlatilag olvashatatlanok Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés veszélyeztetett felújítás Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi augusztus szoborlap.hu igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 52

163 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-49 Elızmény Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) DINPI Klebelsberg Kunó szobra Kultúrtörténeti Egyéb emberi tevékenységhez, eseményhez kapcsolódó Történelmi vagy kulturális eseménnyel, illetve jelentıs személlyel kapcsolatos egyedi tájérték Emlékmő, emlékszobor, emlékoszlop, emléktábla Pontos helyszín Budai út 47. sz. ház elıtt X: Helyrajzi szám EOV-koordináták Y: A szobor másfél méter magas, négyszög keresztmetszető talapzaton áll. Búza Barna szobrászmővész készítette. A mellszobor terméskı talapzatára fémtábla van erısítve, melyen a magyar oktatást alapjaiban Fıbb jellemzık megreformáló, korszerő alapokra helyezı kultuszminiszter neve, születési és halálozási évszáma ( ) olvasható. A szobrot alacsony kovácsoltvas kerítés veszi körül. Kor/Keletkezés 2010 idıpontja Állapot jó Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés Nem veszélyeztetett Állapot megırzése Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi augusztus 11. Helyszíni bejárás, szoborlap.hu igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 53

164 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-50 Elızmény Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése Fı típus DINPI Trianoni emlékmő Kultúrtörténeti Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) Egyéb emberi tevékenységhez, eseményhez kapcsolódó Történelmi vagy kulturális eseménnyel, illetve jelentıs személlyel kapcsolatos egyedi tájérték Emlékmő, emlékszobor, emlékoszlop, emléktábla Szentendrei-Pomázi út sarok Pontos helyszín (A Szentendrei és a Pomázi út sarkán lévı parkban található.) X: Helyrajzi szám EOV-koordináták Y: Fıbb jellemzık Kor/Keletkezés idıpontja Állapot A fából faragott szobrot, mely felett fatetı áll Budakalász város önkormányzata állíttatta a polgárok adakozásával, a békedekrétum 90. évfordulója alkalmából, 2010 Június 4-én. A szobor jelképe a Magyar Népfelkelınek aki ezer éven át védte Magyarországot. - Az emlékkı a budakalászi kıbánya ajándéka jó Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés Nem veszélyeztett állapotmegırzés Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi augusztus Helyszíni bejárás, szoborlap.hu igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 54

165 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-51 Elızmény Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése Fı típus DINPI Kahl am Main emlékkı Kultúrtörténeti Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) Egyéb emberi tevékenységhez, eseményhez kapcsolódó Történelmi vagy kulturális eseménnyel, illetve jelentıs személlyel kapcsolatos egyedi tájérték Emlékmő, emlékszobor, emlékoszlop, emléktábla Sport u.- Ady E. út sarok. Pontos helyszín (Az Omszki tó és a Budakalászi futballpálya közötti parkban található.) X: ,: Helyrajzi szám EOV-koordináták Y: Fıbb jellemzık Kor/Keletkezés idıpontja Állapot Az emlékkı természet formájú mészkövön elhelyezett márvány tábla. Az emlékkövet a Budakalászi Testvérkapcsolatok Egyesülete állítatta 2008-ban. Kahl üdülıtavairól és a 10 éve bezárt, elsı német (kísérleti) atomerımőrıl ismert 7000 lélekszámú település. A Bajor Szabad Állam legnyugatibb községe, 30 km-re Frankrurttól és 960 kmre Budakalásztól jó Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés Nem veszélyeztett Állapot megırzés Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi augusztus Helyszíni bejárás, szoborlap.hu igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 55

166 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-52 Elızmény Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) DINPI Közös 1848-as, I. és II. világháborús emlékmő és 1956-os kopjafa Kultúrtörténeti Egyéb emberi tevékenységhez, eseményhez kapcsolódó Történelmi vagy kulturális eseménnyel, illetve jelentıs személlyel kapcsolatos egyedi tájérték Emlékmő, emlékszobor, emlékoszlop, emléktábla Pontos helyszín Omszki-park (A Sportcsarnok mellett látható.) X: , Helyrajzi szám EOV-koordináták Y: A magyar történelem nevezetes eseményeinek kegyeleti emlékhelyévé tett, díszesen faragott faoszlop, halomba hordott kıtöredékekkel, emlékfallal Fıbb jellemzık körülvéve. (A kıhalmazon lévı bronzlapon a következı felirat olvasható:orosz földön pusztult honfitársaink emlékére Budakalászi Polgári Egylet és a Budakalászi MDF ) Alkotója Gestenkorn Béla. Kor/Keletkezés 1992 idıpontja Állapot jó Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés Nem veszélyeztetett Állapot megırzése Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi augusztus Helyszíni bejárás, szoborlap.hu igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 56

167 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-53 Elızmény Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) DINPI Szent István telepi HÉV megálló épülete Kultúrtörténeti Közlekedéssel, szállítással kapcsolatos Közlekedéssel, szállítással kapcsolatos építmény, épület, létesítmény Vasútállomás Pontos helyszín Máli Péter utca, Szent István telepi HÉV megálló X: Helyrajzi szám EOV-koordináták Y: A XX. század elején épült megálló épületében jelenleg közbiztonsági Fıbb jellemzık központ mőködik. Az épület falán két, a Szent István telep történetét bemutató tabló láható. Kor/Keletkezés 1920 idıpontja Állapot jó Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés Nem veszélyeztetett állapotmegırzés Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi augusztus igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 57

168 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-54 Elızmény Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) DINPI Szerb templom Kultúrtörténeti Településsel kapcsolatos Kultikus, szakrális építmény, alkotás, helyszín Templom, imaház Pontos helyszín Petıfi tér 7. X: Helyrajzi szám EOV-koordináták Y: Kis magaslaton körülkerített, szabadon álló, kelet-nyugati tengelyő templom. A homlokzat közepén csigás-zárköves kapu, fölötte négyszögletes kórusablak. Fıpárkánya sarkain homorú-ívesen levágva, fölötte szintén hajlított, ívesen Fıbb jellemzık levágott oromfalak között pillérekkel közrefogott félkörös mély fülke, felületén kereszttel. A templom 1752-ben épült kárlócai barokk stílusban. Ikonosztázát Toma Visakov festette a XVIII. században. A templom kerítésében szentek képeit helyezték el. Kor/Keletkezés 1752 idıpontja Állapot jó Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés Patakrendezési munkák Karbantartás, gyomfajok írtása Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi augusztus Helyszíni bejárás, muemlekem.hu igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 58

169 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-55 Elızmény Nemzeti park igazgatóság DINPI Egyedi tájérték megnevezése Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) Kalász suli Kultúrtörténeti Településsel kapcsolatos Mindennapi élettel kapcsolatos építmény, állandó (mővészeti) alkotás Közintézmény épülete Pontos helyszín Budai út 54. Helyrajzi szám EOV-koordináták Fıbb jellemzık A XX. század elején épül klasszicista épület. X: Y: Kor/Keletkezés idıpontja Állapot Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés 1903 jó Nem veszélyeztetett Állapot megırzése Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi augusztus Helyszíni bejárás, igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 59

170 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-56 Elızmény Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) DINPI Sváb tájház Kultúrtörténeti Településsel kapcsolatos Mindennapi élettel kapcsolatos építmény, állandó (mővészeti) alkotás Tájház Pontos helyszín Budai út 30. X: Helyrajzi szám EOV-koordináták Y: XX. század elején épült tornácos parasztház. jelenleg sváb helytörténeti Fıbb jellemzık győjtemény található benne. Kor/Keletkezés idıpontja 1900-as évek eleje Állapot Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés jó Nem veszélyeztetett Állapot megırzése Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi augusztus Helyszíni bejárás, igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 60

171 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-57 Elızmény Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) DINPI Református templom Kultúrtörténeti Településsel kapcsolatos Altípus: Kultikus, szakrális építmény, alkotás, helyszín Templom, imaház Pontos helyszín Kereszt u. 7. X: Helyrajzi szám EOV-koordináták Y: A református templomot a XX. sz. végén építtette a gyülekezet. Tornya a Fıbb jellemzık településrész meghatározó tájképi eleme. Kor/Keletkezés idıpontja 1999 Állapot Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés jó Nem veszélyeztetett állagmegırzés Ref. egyház Ref. egyház Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi augusztus Helyszíni bejárás igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 61

172 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-58 Elızmény Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) DINPI Faluház Kultúrtörténeti Településsel kapcsolatos Mindennapi élettel kapcsolatos építmény, állandó (mővészeti) alkotás Közintézmény épülete Pontos helyszín Szentendrei út 9. X: Helyrajzi szám EOV-koordináták Y: Az eredeti épületet Klinger Henrik építtette 1940-ben ban építették Fıbb jellemzık át. Az épület jellegzetes látképe mára hozzátartozik a település arculatához. Kor/Keletkezés idıpontja 1940 Állapot Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés jó Nem veszélyeztetett állagmegırzés Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi augusztus Helyszíni bejárás, igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 62

173 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-59 Elızmény Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) DINPI Szent István templom Kultúrtörténeti Településsel kapcsolatos Kultikus, szakrális építmény, alkotás, helyszín Templom, imaház Pontos helyszín Széchenyi u. 51. X: Helyrajzi szám EOV-koordináták Y: A Szent István telepi templom tornyával kiemelkedik környezetébıl és Fıbb jellemzık meghatározó látvány eleme a telepnek. Kertjében Szent István szobor és harangláb áll. Kor/Keletkezés idıpontja 1960 Állapot Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés jó Nem veszélyeztetett állagmegırzés Rk egyház Rk egyház Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi augusztus Helyszíni bejárás igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 63

174 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-60 Elızmény Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) DINPI Útmenti kereszt Kultúrtörténeti Településsel kapcsolatos Kultikus, szakrális építmény, alkotás, helyszín Kereszt, feszület Pontos helyszín Klisovác út mentén X: Helyrajzi szám EOV-koordináták Y: Útmenti fa kereszt. A feszületet 1933-ban állították, a korpusz 1992-ben Fıbb jellemzık került rá. Körülötte egynyári kiültetés. Kor/Keletkezés idıpontja 1933 Állapot Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés jó Nincs veszélyeztetve állagmegırzés Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi augusztus Helyszíni bejárás, igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 64

175 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-61 Elızmény as felmérés Nemzeti park igazgatóság DINPI Egyedi tájérték megnevezése Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) Kitelepítési emlékmő, Mária szobor Kultúrtörténeti: Egyéb emberi tevékenységhez, eseményhez kapcsolódó Történelmi vagy kulturális eseménnyel, illetve jelentıs személlyel kapcsolatos egyedi tájérték Emlékmő, emlékszobor, emlékoszlop, emléktábla Pontos helyszín Klislovác út mentén, nem messze az idısek otthonától X: Helyrajzi szám EOV-koordináták Y: A hagyományos búcsújáró helyekre emlékeztetı kialakítású emlékmő Fıbb jellemzık téglából készült, a falfülkében Mária szobor áll. Rajta réztábla, mely a kitelepítés 65. évfordulójának állít emléket. Kor/Keletkezés 2011 idıpontja Állapot jó Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés Nincs veszélyeztetve állagmegırzés Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi augusztus Helyszíni bejárás igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 65

176 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-62 Elızmény Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) DINPI Damjanich J. emléktábla Kultúrtörténeti Egyéb emberi tevékenységhez, eseményhez kapcsolódó Történelmi vagy kulturális eseménnyel, illetve jelentıs személlyel kapcsolatos egyedi tájérték Emlékmő, emlékszobor, emlékoszlop, emléktábla Pontos helyszín Iskola utca, szerb templom háta mögött Helyrajzi szám EOV-koordináták Fıbb jellemzık Kor/Keletkezés idıpontja Állapot Kıfalba mélyesztett Damjanich portré után jó X: Y: Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés Nem veszélyeztetett állagmegırzés Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi augusztus 11. Helyszíni bejárás igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 66

177 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-63 Elızmény Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) DINPI Kerekes kút Kultúrtörténeti Termeléssel kapcsolatos Vízhasználattal, vízgazdálkodással kapcsolatos egyedi tájérték Kút Pontos helyszín Kereszt u. 8 elıtt X: Helyrajzi szám EOV-koordináták Y: Kıbıl épített, vakolt utcai kerekes kút, mely betonlappal le van fedve, Fıbb jellemzık oldalán kis ráccsal borított ajtó, melyen keresztül vizet lehet venni belıle. Kor/Keletkezés idıpontja XX. sz. eleje Állapot Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés jó Nincs veszélyeztetve állagmegırzés Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi augusztus Helyszíni bejárás igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 67

178 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-64 Elızmény Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) DINPI Temetı Kultúrtörténeti Településsel kapcsolatos Temetkezéssel kapcsolatos építmény, mővészeti alkotás temetı Pontos helyszín Csalogány utca Helyrajzi szám EOV-koordináták X: Y: Fıbb jellemzık Kitőnı tájképi adottságokkal rendelkezı kb 100 éve használt temetı. Kor/Keletkezés idıpontja Állapot Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés 1900-as évek eleje jó nincs karbantartás Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi augusztus igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 68

179 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-65 Elızmény Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) DINPI Kıkút Kultúrtörténeti Termeléssel kapcsolatos Vízhasználattal, vízgazdálkodással kapcsolatos egyedi tájérték Kút Pontos helyszín Budai út 153 elıtt Helyrajzi szám EOV-koordináták X: Y: Fıbb jellemzık Kıfalba épített ásott kút kıkarimával. Ráccsal lefedett, használton kívüli. Kor/Keletkezés idıpontja Állapot Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés XIX. sz. második fele. jó Nem veszélyeztetett állagmegóvás Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi augusztus Helyszíni bejárás igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 69

180 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-66 Elızmény Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) DINPI Kút Kultúrtörténeti Termeléssel kapcsolatos Vízhasználattal, vízgazdálkodással kapcsolatos egyedi tájérték Kút Pontos helyszín Kıbányai u. 9. elıtt Helyrajzi szám EOV-koordináták Fıbb jellemzık Kerekes, utcai kút, bororstyánnal benıva X: Y: Kor/Keletkezés idıpontja Állapot Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés Kb 60 év jó Patakrendezési munkák Karbantartás Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi augusztus igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 70

181 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-67 Elızmény Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése DINPI Ezüst-hegyi egykori római kıfejtı Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) Természeti Földtudományi Geológiai egyedi tájérték Üledékes kızet feltárása, elıfordulása Pontos helyszín Ezüst-hegy Budakalász déli közigazgatási határán X: Helyrajzi szám EOV-koordináták Y: A 40-es években felhagyott kıbánya részleges rekultivációját követıen szemétlerakó hellyé vált, a 90-es évek közepén Csemez Attila tájrendezési terve alapján került sor a rekultivációra. Az egyetlen megmaradt homlokfal Fıbb jellemzık szabadon maradt. A veszélyes hulladékot elszállították. Az üreget feltöltötték. Termıréteget terítettek a deponált anyagra. Erdıtelepítésre került sor. Az egykori bányát bekerítették. Kor/Keletkezés idıpontja Állapot Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés Vizsgálatok szerint a kıfejtıt már a rómaiak mővelték és Aquincum épületeihez használták. A rekultivációt követıen a telepített erdı egyenletesen borítja a felszínt. A bánya megmaradt homlokfala látható. nincs A túlburjánzott cserjét a homlokfal közelébıl célszerő eltávolítani és a megmaradt gödröt geológiai bemutatóhelyként kiépíteni. Csemez Attila október igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 71

182 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-68 Elızmény Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése DINPI Kilátóhely az Ezüst-hegyrıl Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) Tájképi Kilátópont egyedi vagy jellegzetes látványképpel Kilátópont egyedi vagy jellegzetes látványképpel Kilátópont, "látókı" Pontos helyszín Ezüst-hegy északi pereme X: Helyrajzi szám EOV-koordináták Y: Az Ezüst-hegy platójának peremérıl jó kilátás nyílik a Nagy-Kevélyektıl a Fıbb jellemzık kavicsbánya-tavakig (180 o ) Kor/Keletkezés idıpontja Az Ezüst-hegy platójának északi természetesen kialakult pereme. Állapot Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés A kilátást a magas szintkülönbség miatt pillanatnyilag a beépítés nem veszélyezteti. A kitaposott kilátópont(ok) jelzését burkolattal, padkihelyezéssel és információs táblával célszerő ellátni. Csemez Attila október igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 72

183 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-69 Elızmény Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése DINPI Pojana-dőlı Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) Kultúrtörténeti Termeléssel kapcsolatos Agrártörténeti egyedi tájérték Mővelési ág szerkezet Pontos helyszín Damjanich út (ürömi közút) külterületi része X: Helyrajzi szám EOV-koordináták Y: A Pojana-dőlı az ürömi út mentén az egyetlen be nem épített szántó. Fıbb jellemzık (Háttérben a kıbánya bozótosodott meddıi láthatók.) Kor/Keletkezés idıpontja Állapot Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Mővelt szántó Parcellázás esetén a Budakalász nyugati határon lévı szántó is megszőnne. A települések közötti beépítés-mentes minimálisan 200 méteres sáv (Budapesti Agglomerációs Terv) megtartása az összeépülés megakadályozására. Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés Csemez Attila október igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 73

184 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-70 Elızmény Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése DINPI Budakalászi Mészkıbánya nyugati pereme Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) Természeti Földtudományi Geológiai egyedi tájérték Üledékes kızet feltárása, elıfordulása Pontos helyszín X: Helyrajzi szám EOV-koordináták Y: A mőködı bánya nyugati oldala földúton megközelíthetı. A több száz Fıbb jellemzık méteres bányaperemrıl érdekes látvány tárul a tátongó és részben beerdısült gödörre éppen úgy, mint a mőködı bányára. Kor/Keletkezés idıpontja Állapot Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos A mőködı bánya területére belépni tilos. A földút és a bányahomlokfal között tiltótábla és/vagy drót és/vagy földkupac jelenti az elválasztást. A térség egyetlen mőködı bányájára érdemes a látogatók figyelmét felhívni. A bányaperem földúton gyalogosan és kerékpárosan megközelíthetı. Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés Csemez Attila október igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 74

185 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-71 Elızmény Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése DINPI Kilátóhely a Mészkıbánya melletti szántóról Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) Tájképi Kilátópont egyedi vagy jellegzetes látványképpel Kilátópont egyedi vagy jellegzetes látványképpel Kilátópont, "látókı" Pontos helyszín A mőködı Mészkıbánya keleti oldala X: Helyrajzi szám EOV-koordináták Y: A szántóföld szélérıl Budakalászra és Pomáz felé igen jó látványkapcsolat Fıbb jellemzık alakult ki. Kor/Keletkezés idıpontja Állapot Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos A szántót célszerő beépítés mentesen tartani. Parcellázás esetén a Budakalász nyugati határon lévı szántó is megszőnne. Célszerő a településen olyan földúthálózatot kijelölni, amely a tájképi hatások feltárását szolgálja. Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés Csemez Attila október igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 75

186 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-72 Elızmény Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése DINPI Kilátóhely a Csalogány utca végén Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) Tájképi Kilátópont egyedi vagy jellegzetes látványképpel Kilátópont egyedi vagy jellegzetes látványképpel Kilátópont, "látókı" Pontos helyszín Csalogány utca X: Helyrajzi szám EOV-koordináták Y: A széles, hársfákkal szegélyezett Csalogány utcán lehet a temetıhöz Fıbb jellemzık kijutni. Az utcavégi egykori hulladéklerakó-helyrıl a magasság-különbség miatt jó kilátás tárul fel Budakalász északi részére. Kor/Keletkezés idıpontja Állapot Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Az egykori hulladéklerakó rendezetlen egyenetlen felszínő. A felnövekvı fák a kilátást elıbb-utóbb elveszik. Kilátóhely kialakítása, esetleg kilátó építése. Vonzóbbá tehetné a változatos dombvidéki tájat. Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés Csemez Attila október igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 76

187 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-73 Elızmény Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése DINPI Sarkantyú (parti eróziót akadályozó keresztirányú kırakat) Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Kultúrtörténeti Termeléssel kapcsolatos Vízhasználattal, vízgazdálkodással kapcsolatos egyedi tájérték Fajta (fajták) Gát Szentendrei Duna-ág jobb partja az 5-ös fkm alatt. A kerékpárútról Pontos helyszín néhány méteres letéréssel jól megközelíthetı. X: Helyrajzi szám EOV-koordináták Y: Közepesnél alacsonyabb dunai vízszint esetén kiváló kikötı- és Fıbb jellemzık napozóhely a sarkantyútól északra fekvı föveny. Kor/Keletkezés idıpontja Állapot Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos A Duna vízjárása szerint a kavicsos szakasz pihenésre, napozásra serkent. Pillanatnyilag hordaléklerakás nem veszélyezteti. A Duna dinamikájára, a partvédelemre a figyelmet célszerő lenne információs táblára felhívni. Magyar Állam Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság Csemez Attila október igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 77

188 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-74 Elızmény Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése DINPI Kerékpárút/sétány ártéri erdın átvezetı szakasza Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Természeti Biológiai Élıhely Fajta (fajták) Láp- és ligeterdık A Szentendre felé vezetı kerékpárút a 4-es fkm fölött ártéri erdın vezet Pontos helyszín keresztül. X: Helyrajzi szám EOV-koordináták Y: A kerékpár út Duna felöli oldalán a korábban kimosott főzgyökerek Fıbb jellemzık láthatók. Kor/Keletkezés idıpontja Állapot Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés A kerékpárút jó állapotban van. A nagy kerékpáros forgalom miatt a gyalogosok részére pihenı helyeket lenne célszerő kialakítani. Csemez Attila október igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 78

189 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-75 Elızmény Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése DINPI Lupa-csárda Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) Kultúrtörténeti Egyéb emberi tevékenységhez, eseményhez kapcsolódó Vendéglátáshoz kapcsolódó egyedi tájérték Csárda Pontos helyszín Duna sétány 34. X: Helyrajzi szám EOV-koordináták Y: A nagy múltú csárda csak a nyári hónapokban üzemel, udvarán hatalmas Fıbb jellemzık vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) és platánlevelő juhar (Acer platanoides) áll. Kor/Keletkezés idıpontja Csaknem 100 éve Állapot Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Jó állapotban van. Nincs Nincs Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés Csemez Attila október igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 79

190 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-76 Elızmény Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése DINPI Kavicsbánya tó déli rész Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Kultúrtörténeti Termeléssel kapcsolatos Bányászattal kapcsolatos egyedi tájérték Fajta (fajták) A bányászat természeti emlékei A kavicsbánya tó földbordával elválasztott déli része van Budakalász Pontos helyszín közigazgatási határán belül. X: Helyrajzi szám EOV-koordináták Y: Fıbb jellemzık Kor/Keletkezés idıpontja Az elhabolt homokos partokon illegális nudista strand mőködik. Állapot Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés Hulladékok (pillepalack) illegális lerakata. A tiltás ellenére behajtás személygépkocsival. Hulladékgyőjtés és behajtás szabályozása. Magán Magán Csemez Attila október igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 80

191 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-77 Elızmény Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése DINPI Megyeri-híd hídfıje Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) Tájképi Kilátópont egyedi vagy jellegzetes látványképpel Kilátópont egyedi vagy jellegzetes látványképpel Kilátópont, "látókı" Pontos helyszín X: Helyrajzi szám EOV-koordináták Y: A hídfırıl (ahova lépcsın fel lehet menni) szép kilátás nyílik a Kevélyek Fıbb jellemzık vonulatára. Kor/Keletkezés idıpontja szeptember 30. Állapot Korszerően kiépített Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Magyar Állam Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés Csemez Attila október igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 81

192 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-78 Elızmény Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése DINPI Lupa-sziget Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) Természeti Földtudományi Geomorfológiai egyedi tájérték Folyóvízhez kapcsolódó képzıdmény Pontos helyszín Lupa-sziget Helyrajzi szám EOV-koordináták X: déli v északi v. Y: déli v északi v. A Duna fı ágában keletkezett kis kiterjedéső sziget, melyet az 1930-as évektıl kezdıdıen üdülı házakkal építettek be. Partjain jellegzetes ártéri vegetáció található. Vízitúrázók kedvelt kikötıhelye. A Duna áradása esetén gyakran elöntésre kerül. A Fıbb jellemzık 690 cm feletti árvizek a szigetet elöntik. Az utóbbi 30 évben az elöntések száma jelentısen megnövekedett (27-szer került 1980-tól napjainkig a sziget víz alá.) A Lupa-szigeti nyaralóélet az utóbbi évtizedekben megszőnt, egyre kevesebben töltenek idıt a szigeten, ezért a közért is bezárt. Kor/Keletkezés idıpontja Állapot Rendezett. A sziget déli irányból legszebben a Megyeri-híd gyalogos sávjából tárul fel. Veszélyeztetettség Duna vízszintemelkedése Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés Fenntartás Csemez Attila október igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 82

193 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-79 Elızmény Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése DINPI Duna-parti galériaerdı Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Természeti Biológiai Növényegyed, növénycsoport Fajta (fajták) Erdısáv vagy erdısáv maradványa A Barát-pataktól Budakalász közigazgatási határáig terjedı galéria erdıt a Pontos helyszín Megyeri-híd megszakítja. A galéria erdı szélessége eltérı. A Lupa-szigeti rév kikötıtıl felfelé jelentısen kiszélesedik. Helyrajzi szám EOV-koordináták X: déli v északi v. Y: déli v északi v. Fıbb jellemzık Kor/Keletkezés idıpontja Állapot Veszélyeztetettség A Duna árterületén kialakult jellegzetes ártéri vegetáció. Jellegzetesen puha fafajok fordulnak elı. A fehér főz (Salix Alba) és a hazai nyárak (Populus) mellett gyakori a zöldjuhar, a galagonya és vadszılı is. Özönnövények elterjedése Szükséges intézkedés Gyomfajok kiirtása Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés Csemez Attila október igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 83

194 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-80 Elızmény Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése DINPI Panoráma út (Gerinc út) Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Tájképi Vonalas jellegő kilátóhely egyedi vagy jellegzetes látványképpel Vonalas jellegő kilátóhely egyedi vagy jellegzetes látványképpel Fajta (fajták) Panorámaút Pontos helyszín A Gerinc útról (és részében a Sugár útról) kilátás a beépítetlen telkeken keresztül Helyrajzi szám EOV-koordináták X: Y: Fıbb jellemzık Budakalász területérıl a Gerinc és Sugár útról szép kilátás nyílik a Dunára és a túlpartra. Kor/Keletkezés idıpontja Állapot Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés A kilátás pillanatnyilag a beépítetlen telkek miatt szabad. Beépítés A beépítés magasságának korlátozása Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés Csemez Attila október igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 84

195 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-81 Elızmény Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése DINPI Platán allé a Lupa-szigeten Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) Kultúrtörténeti Településsel kapcsolatos Zöldfelületi létesítmény, objektum Fasor Pontos helyszín Lupa-sziget Helyrajzi szám EOV-koordináták X: felsı vége déli vége Y: felsı vége déli vége A Lupa-szigeten Lupa gróf ültette a platán allét. A fasor egységes idıs egyedekbıl áll. Platán fák száma a Rév utcától a szigetcsúcsig 48 db, Rév Fıbb jellemzık utca és Víztorony utca között 36 db, Víztorony utca és Vadgesztenye utca között 39 db, Vadgesztenye utca és a sziget déli csúcsa között 61 db. Összesen: 184 db Kor/Keletkezés idıpontja Állapot Jó Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés Elöregedés A fasor egyedeit rendszeresen ápolni kell. Csemez Attila október igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 85

196 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-82 Elızmény Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése DINPI Vadgesztenye kettısfasor a Lupa-szigeten Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) Kultúrtörténeti Településsel kapcsolatos Zöldfelületi létesítmény, objektum Fasor Pontos helyszín Lupa-sziget Helyrajzi szám EOV-koordináták X: Y: Fıbb jellemzık A sziget középsı részén idıs vadgesztenye dupla fasor (9 db) található, melynek egyedei egészségesek. A fasor hozzájárul a sziget arculatához. Kor/Keletkezés idıpontja Állapot Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés Jó Elöregedés Karbantartás Csemez Attila október igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 86

197 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-83 Elızmény Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése DINPI Víztorony a Lupa-szigeten Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) Kultúrtörténeti Termeléssel kapcsolatos Vízhasználattal, vízgazdálkodással kapcsolatos egyedi tájérték Víztorony Pontos helyszín Lupa-sziget X: Helyrajzi szám EOV-koordináták Y: A szigeten a fák takarásában áll a betonból készült régi víztorony, mely Fıbb jellemzık biztosítja a sziget ingatlanainak ivóvízellátását. Kor/Keletkezés idıpontja Állapot Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Veszélyes Hámlik a szerkezetrıl a beton Felújítás Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés Csemez Attila október igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 87

198 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-84 Elızmény Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése DINPI Kozma Lajos tervezete nyaraló a Lupa-szigeten Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) Kultúrtörténeti Településsel kapcsolatos Mindennapi élettel kapcsolatos építmény, állandó (mővészeti) alkotás Lakóépület, épületrész, udvar Pontos helyszín Lupa-sziget, Platánsor 17. Helyrajzi szám EOV-koordináták Fıbb jellemzık X: Y: Kor/Keletkezés idıpontja Állapot Jó Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés Csemez Attila október igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 88

199 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-85 Elızmény Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése DINPI Ivóvíz kútsor a Duna-parton Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) Kultúrtörténeti Termeléssel kapcsolatos Vízhasználattal, vízgazdálkodással kapcsolatos egyedi tájérték Kút Pontos helyszín Lupa-sziget Helyrajzi szám EOV-koordináták Fıbb jellemzık Kor/Keletkezés idıpontja Állapot X: Y: A Duna partján 8 kútból álló vízkivételi hely található. A kutakat rácsozattal fedték le, melyre korábban növényeket futtattak. A növényfuttatással a kutak levegıbıl való megfigyelését kívánták a szocializmus idején megakadályozni. Jó Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés Nincs Fenntartás Vízmővek Vízmővek Csemez Attila október igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 89

200 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-86 Elızmény Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése DINPI Felhagyott kıbánya az Ezüst-Kevélyen Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) Természeti Földtudományi Geológiai egyedi tájérték Üledékes kızet feltárása, elıfordulása Pontos helyszín Ezüst-Kevély X: Helyrajzi szám EOV-koordináták Y: Az Ezüst-Kevély tetején felhagyott kıbánya található. A kıbányában Fıbb jellemzık spontán betelepült növényzet van. Kor/Keletkezés idıpontja Állapot Jó Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés Csemez Attila október igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 90

201 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-87 Elızmény Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése DINPI Nagy-Kevély az egykori kilátó alapjaival Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) Tájképi Kilátópont egyedi vagy jellegzetes látványképpel Kilátópont egyedi vagy jellegzetes látványképpel Kilátópont, "látókı" október Pontos helyszín Nagy-Kevély X: Helyrajzi szám EOV-koordináták Y: A Nagy-Kevély tetején a XX. században kilátót építettek, melyet késıbb Fıbb jellemzık lebontottak. Mostanra csak az alapjai találhatók ott. Kor/Keletkezés idıpontja május (forrás: Állapot Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés Romos A kilátó visszaépítése Csemez Attila október igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 91

202 A D A T L A P Település neve Budakalász Megye Pest Jelzet Bk-88 Elızmény Nemzeti park igazgatóság Egyedi tájérték megnevezése DINPI Kevély-Nyereg, az egykori turistaház (Stromfeld Aurél turistaház) helye Fı típus Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) Kultúrtörténeti Egyéb emberi tevékenységhez, eseményhez kapcsolódó Turizmushoz, természetjáráshoz kapcsolódó egyedi tájérték Turistaház, kulcsosház Pontos helyszín Kevély-Nyereg X: Helyrajzi szám EOV-koordináták Y: A XX. század elején a turista mozgalom virágkorában a kevély-nyergen is Fıbb jellemzık turistaházat építetek. Az épület szeptember 29-én leégett, üszkös maradványait 2000-ben eldózerolták. Kor/Keletkezés idıpontja 1920-as évek Állapot Romos Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Az egykori turista ház helyét emléktáblával jelölni. Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı Adatfelvétel idıpontja és körülményei Adatforrás(ok) állásfoglalása Megjegyzés Csemez Attila október igazgató nemzeti park igazgatóság jegyzı polgármesteri hivatal 92

203 93

204 1.

205 Részben védett területek törésvonalainak koordinátapontjai 2. melléklet/1

206 Részben védett területek törésvonalainak koordinátapontjai 2. melléklet/2

207 Részben védett területek törésvonalainak koordinátapontjai 2. melléklet/3

208