Nagy Gergely. ASP programozás JScript nyelven

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Nagy Gergely. ASP programozás JScript nyelven"

Átírás

1 Nagy Gergely ASP programozás JScript nyelven Budapest, 2008

2 A HTML kód és a szkript kapcsolata 1 A HTML kód és a szkript kapcsolata Az ASP m ködése Az ASP (Active Server Page) szkript egy szerver-oldalon futó program. A internetes oldal látogatója jóformán semmit sem érzékel a jelenlétéb l; ha megnézi a böngész segítségével az oldal forrását, ott nem talál kódot illetve ha talál, az kliens-oldali szkript. Egy ASP szkript a szerveren fut le és el állítja azt a HTML kódot, amit a böngész megkap. Azért hívják a segítségével készített oldalakat dinamikusnak, mert azok a letöltéskor generálódnak és így lehet ség van arra, hogy egy oldal személyreszabottan jelenjen meg, vagyis letöltésr l letöltésre dinamikusan változzon például megjelenjen rajta a letöltés pontos id pontja, vagy egy felhasználó neve, a felhasználó számára az utolsó megnyitás óta érkezett üzenetek, stb. A felhasználó a szkripttel linkekre klikkeléssel, illetve HTML rlapok (formok) kitöltésével tud kommunikálni. Egy oldalra való bejelentkezés például úgy történhet, hogy a felhasználó a böngész ben megjelen szövegdobozokba beírja a nevét és a jelszavát, majd megnyom egy gombot, amelynek a típusa submit (elküldés). Ennek hatására egy az rlapban megadott szkript fut le, amely át tudja venni az rlap elemeinek az értékét. A szkript egy a szerveren lév fájlban, vagy adatbázisban megkeresi a megadott felhasználónevet és a hozzátartozó jelszót. Egyezés esetén a böngész számára egy olyan oldalt küld el, amelyet csak a bejelentkezett felhasználók láthatnak, ellenkez esetben pedig valmilyen hibaüzenetet ír ki, vagy ismét a bejelentkez oldalt küldi el a böngész nek. Így az adatok kezelése mind a szerveren történik, a felhasználó semmit sem láthat mindebb l. Az ASP szkript egy magas szint programnyelven készül. Alapértelmezés szerint ez a nyelv a VBS (Visual Basic Script), de egy egyszer utasítással megadhatjuk nyelvként a JScriptet, amely egy a Java nyelvb l létrehozott szkriptnyelv. Ennek következményeként egy Java nyelvben jártas programozó azonnal megérti, azonban vannak különbségek bizonyos alapvet nyelvi elemek szintjén is (pl. függvények deníciója) és természetesen mint minden szkript nyelv a JScript is nagyon gyengén típusos (ami sok helyen inkább átok, mint áldás). Jelen dokumentum feltételezi, hogy olvasója ismeri a JScript nyelvet 1 és ezért csak egy-két nyelvi elemre hívja fel a gyelmet, teljes bevezet t nem ad. Az ASP szkriptek elhelyezése a HTML kódban Egy ASP honlap fájljai közt nem kell, hogy legyen egy htm, vagy html kiterjesztés sem. Az ASP szkriptet és HTML kódot vegyesen tartalmazó fájlok kiterjesztés jellemz en asp. Az ilyen fájlokat a szerver úgy értelmezi, hogy a HTML kódokat egy-az-egyben beemeli a böngész számára elküldött oldalba, a szkript részletek pedig értelmezi, és a kimenetüket írja bele a letöltött fájlba. Az ilyen elemek felváltva, tetsz leges sorrendben követhetik egymást, s t, akár egy HTML elemen beül is szerepelhet egy rövid szkript, ami például kiíratja egy változó értékét. Minden internetes oldalnak van egy kezd lapja, amelyet el ször letölt a böngész, ha egy adott linkre látogat. Ennek HTML kód esetén index.html a neve. Az ASP esetén ezt a fájlt default.asp-nek hívják. Természetesen a HTML oldalon belül a szkripteknek el kell különülniük egymástól. Erre az a megoldás, hogy egy olyan HTML elembe kell helyezni, amelyet egy egyszer HTML értelmez gyelmen kívül hagy, egy ASP-re felkészített pedig felismeri és végrehajtja azt. Ez az elem ASP-ben:... ahol a három pont helyére kerülhet a JScript kód. Amint azt már említettük, egy utasításban meg kell adni a szerver számára, hogy ha nem VBS-ben, hanem JScriptben szeretnénk programozni. Valójában ezzel az utasítással kell kezd dnie az = "javascript" Nézzünk meg egy nagyon egyszer teljes = "javascript" <html> <head> var uzenet = "Helló világ"; 1Egy kit n, szórakoztató és a jelen jegyzetnél sokkal részletesebb bevezetést ad a nyelvbe és használatába a következ linken található segédlet:

3 A HTML kód és a szkript kapcsolata 2 </head> <body> <table> <tr> <td> <b>ezt üzenem mindenkinek: = uzenet!</b> </td> </tr> </table> </body> </html> Változók deklarálása Változókat a var kulcsszó segítségével deklaráhatunk. Mivel a nyelvben a típusokat teljesen szabadon kezelhetjük, ha egyszer en leírunk egy azonosítót a var után, akkor már kész is vagyunk. Az inicializálatlan változó értéke: undefined. Természetesen inicializálhatunk is rögtön létrehozáskor, ahogy ezt a fenti példában is láthattuk: var szoveg = "Helló világ!"; Figyeljük meg, hogy a VBS-sel ellentétben, de a Javával és a legtöbb magas szint nyelvvel összhangban az utasításokat pontosvessz (;) zárja. Ha azonban bizosítani szeretnénk, hogy egy változó típusa ténylegesen olyan legyen, mint aminek szánjuk, akkor az osztályok példányosításához hasonló szintaktikát kell alkalmaznunk: var felhasznalo = new String("ismeretlen"); var egyszam = new Number(23); var logikai = new Boolean(true); Az els példakód azt is megmutatta, hogy miként tudjuk kiíratni egy változó értékét a HTML kódban: A bejelentkezett felhasználó: <b> = felhasznalo </b>. HTML kód generálása szkriptb l A szkript beépített Response objektuma segítségével lehet HTML kódot írni. Ehhez a Write() metódust használhatjuk: Response.Write("<h1>Helló világ!</h1>"); Értékek átvétele a felhasználótól Értékek átadása az URL-ben Változók értéke átadható az URL-ben így teszik ezt például a keres oldalak. Az URL általános alakja: URL?val1=ert1&val2=ert2 A változók értéke a beépített Request objektum segítségével kapható meg: var v1 = Request.QueryString("val1"); Ekkor értéket elküldeni a következ képpen tudunk:

4 A HTML kód és a szkript kapcsolata 3 var url = " var val1 = "ert1"; var val2 = 23; var teljes = url + "?val1=" + val1 + "&val2=" + val2; <a href="=teljes">ide klikkelj</a> Értékek átadása az rlapokon keresztül Az rlapok a HTML kód beépített elemeib l épülnek fel. Az form elemben meg kell adni a célszkriptet és el kell helyezni az rlapon egy küld (submit) gombot. Más nem is utal arra, hogy egy szkript fogja feldolgozni az adatokat, ugyanis itt minden automatizáltan történik. A formon átküldött információk nem látszanak kív lr l, s t olyan információ is átküldhet így, amit nem a felhasználó adott meg ezek a rejtett (hidden) adatok. Lássunk el ször egy rlapot a HTML kódban: <form name="loginform" action="checkuser.asp" method="post"> <font class="text">user name:</font> <input type="text" name="txtusername" /> <br><font class="tiny"> </font><br> <font class="text">password:</font> <input type="password" name="txtpassword" /> <br><font class="tiny"> </font><br> <input type="submit" name="btnsubmit" value="ok" /> </form> A fenti rlap két beviteli mez t és egy gombot tartalmaz. Az egyik beviteli mez egy egyszer szövegmez, ahová a felhasználó nevet kell beírni, a második egy jelszó mez (type="password"), amely minden bevitt karakter helyett egy csillagot ír ki. A mez k name paramétere segítségével lehet hivatkozni a bevitt értékekre, amiket szintén a Request objektum segítségével kérhetünk el. A form fejében megadott szkript akkor aktivizálódik, amikor a felhasználó a submit gombra kattint. Az rlap elemeinek elkérése a következ képp történik a checkuser.asp szkriptben: var username = Request.Form("txtUserName"); var password = Request.Form("txtPassword"); Néha el fordulhat, hogy a form adataival együtt szeretne a programozó átadni valamilyen kiegészít információt is, amit nem a felhasználó vitt be. Erre használható a HTML nyelvben elérhet hidden beviteli mez, ami nem jelenik meg az oldalon, de a szkript értéket adhat neki, és a feldolgozó oldal ugyanúgy éri el, mint a látható elemek értékeit. Az alábbi példa azt mutatja be, hogy hogyan lehet megvalósítani azt, hogy ugyanaz az oldal dolgozza fel a formon bevitt értékeket, mint amelyiken maga a form van. Ebben a feladatban az jelenti a problémát, hogy amikor az oldal el ször betölt dik, még nem vittek be semmilyen adatot, így nem is dolgozhatóak fel az adatok. Ilyenkor ha lekérjük az értékeket, akkor azok üresek. Ezt használja ki az alábbi szkript 2 language = "javascript" <html> <head> var user = new String(); var pass = new String(); var loggedin = new Boolean(); var loggingin = new Boolean(); loggingin = Request.Form("logging") == "logging"; loggedin = false; 2A Session-kezelésr l az 5. oldalon található b vebb információ

5 if (loggingin) { user = Request.Form("usr"); pass = Request.Form("pwd"); if (loggingin && user!= "") { loggedin = true; Session("name") = user; Session("rights") = "user"; </head> <body> if (!loggedin) { <form name="loginform" action="default.asp" method="post"> Név: <input type="text" name="usr" size=25 /><br> Jelszó: <input type="password" name="pwd" size=25 /><br> <input type="hidden" name="logging" value="logging" /> <input type="submit" value="bejelentkezés" /> </form> else { </body> </html> var line = new String(); line = "User: " + Session("name") + " is logged in with "; line += Session("rights") + " rights"; Response.Write(line); A HTML kód és a szkript kapcsolata 4 Sütik készítése és használata A sütik (cookies) olyan apró adatcsomagok, amiket a felhasználó gépén helyezhet el egy honlap. Ezek segítségével lehet egy felhasználót azonosítani, illetve személyessé tenni a honlapot az elmentett preferenciái alapján. A böngész kben le lehet tiltani a sütik fogadását ilyen esetben a honlap nem m ködik megfelel en. A sütikben egyszer információkat tárolhatunk például egy felhasználónevet. Minden sütihez tartozik egy dátum, amikor lejár. Ha ezután kérdezi le a honlap, úgy fog t nni, mintha nem létezne. Így lehet például automatikusan kiléptetni egy felhasználót egy adott id után. Egy egy napig érvényes süti létrehozását mutatja be az alábbi kódrészlet: var Tomorrow=new Date(); Tomorrow.setDate(Tomorrow.getDate() + 1); var myexpire = new String((Tomorrow.getMonth() + 1) + "/" + Tomorrow.getDate()); myexpire += "/" + Tomorrow.getFullYear(); Response.Cookies("userCookie") = username; Response.Cookies("userCookie").Expires = myexpire; Látható, hogy a sütit a Response objektum segítségével hozzuk létre. A Cookies() metódus el keresi a megadott nev sütit és a segítségével felülírható annak tartalma. Ha a süti még nem létezett, akkor létrehozza. A Cookies() metódus által visszaadott objektum Expires tulajdonsága segítségével lehet beállítani a lejárat dátumát, amit hh/nn/éé alakban kell megadni. A fenti kódból az is látható, hogy miként kell a dátumokat kezelni JScriptben. Ha példányosítjuk a Date osztályt az alapértelmezett konstruktorával, akkor az objektumot az aktuális dátummal inizializálja. A sütik adatának lekérése hasonlóan történik, mint a felülírásuk, de olvasni a Request objektummal kell:

6 A HTML kód és a szkript kapcsolata 5 var username = Request.Cookies("userCookie"); Ha nem létezik a süti, akkor egy üres stringet kapunk. Így ki lehet zárni, hogy valaki a link ismeretében ránavigáljon egy olyan oldalra, ahová elvben csak bejelentkezéssel lehet bejutni. A sütikben el lehet tárolni összetettebb információt is. Ilyenkor nem közvetlenül az értéküket írjuk, hanem különböz mez neveket adunk meg így tulajdonképpen rekordokként kezeljük ket: Response.Cookies("person")("surname") = "Doe"; Response.Cookies("person")("firstname") = "John"; Response.Cookies("person")("country") = "us"; Response.Cookies("person")("age") = "27"; A fenti kódban a person nev süti surname, rstname, country és age mez it írtuk. A sütiket nem szokták törölni, helyette az értékeket írják át üresre, így a következ ellen rzéskor úgy fog t nni, hogy nem léteznek. A Session objektum használata A Session objektum automatikusan létrejön, amikor egy felhasználó kapcsolódik egy kiszolgálóhoz és mindaddig megmarad, amíg a kapcsolat tart. Így akár több oldalon keresztül is tárolható benne információ. Minden felhasználó csak a saját Session objektumát látja, azok egyediségér l a rendszer gondoskodik. Bár az adatok a szerveren tárolódnak, de az azonosításhoz a rendszer sütiket használ, tehát ilyenkor is szükséges, hogy a böngész ben engedélyezve legyenek a sütik. A Session objektumnak különböz mez ket és azoknak értéket a következ módon tudunk adni: Session("name") = "John Doe"; Session("rights") = "superadmin"; A lekérdezés is ugyanígy történik (var s = Session("name")). A Session objektum mez it a Contents nev gy jteményével érjük el, aminek mérete a length tulajdonsággal kérdezhet le: for (var i = 0; i < Session.Contents.Count; i++) { Response.Write(Session.Contents(i) + "<br>"); A Session objektum f bb tulajdonságait és metódusait az 1. táblázat foglalja össze. 1. táblázat A Session objektum metódusai, tulajdonságai Név Funkciója Abandon() Befejezi a munkamenetet és felszabadítja a Session változókat LCID Ez a tulajdonság a munkamenethez kapcsolódó, az országspecikus, a megjelenítést meghatározó kódot adja meg, állítja be (location ID) Remove([elemindex elemnév]) Adott index, vagy nev elemet kitöröl az objektumból RemoveAll() Kitörli az objektum elemeit SessionID Ez a tulajdonság az adott munkamenethez rendelt azonosítót adja meg TimeOut Ez a tulajdonság azt mondja meg, hogy meddig lehet passzív a felhasnzáló anélkül, hogy a hozzárendelt Session objektum megsz nne A Session objektummal kapcsolatos példa található a 3. oldalon.

7 Fájlkezelés 6 A felhasználó átirányítása Bizonyos esetekben szükséges a felhasználó átirányítása egy másik oldalra. Például egy honlapra való bejelentkezéskor a felhasználónevet és jelszót ellen rz szkript vagy a belépési pontra irányítja a felhasználót, vagy vissza a bejelentkez oldalra, ha nem helyes adatokat adott meg. Erre a célre a Response objektum Redirect metódusát használhatjuk: if (!checklogin(usr, pwd)) Response.Redirect("login.asp"); else Response.Redirect("yourein.asp"); Küls szkript beszerkesztése, futtatása Ha sok segédfüggvényre van szüksége az oldalunknak, pláne, ha azokat több helyen is felhasználjuk, akkor érdemes azokat kiemelni egy külön fájlba, amit egyszer en beszerkeszthetünk = "javascript" <html> <head> <!-- #include file = "funs.asp" --> </head> <body>... </body> </html> Megtehetjük azt is, hogy egy adott utasítás hatására lefuttatunk egy szkriptet, aminek a nevét ráadásul egy változóból is megadhatjuk, így maga a szkript állíthatja el a futtatandó program nevét. Ehhez a Server objektum Execute metódusát használhatjuk: if (menureq!= "logout") { var s = menureq + ".asp"; Server.Execute(s); A fenti kód segítségével megvalósíthatunk egy olyan oldalt, ahol az egyes menüpontok olyan linkek, amelyek visszamutatnak ugyanarra az oldalra, csak az URL-ben átadják a kívánt menüpontot. Az oldalnak azt a részét, amelyik az egyes menükt l függ en változik külön asp fájlokba írjuk és a fenti kód segítségével a megfelel helyre betöltjük: <html> <head> var menureq = Request.QueryString("menu"); if (menureq == "") menu = "intro"; </head> <body> <a href="default.asp?menu=intro">bemutatkozás</a><br> <a href="default.asp?menu=gallery">galéria</a><br> <a href="default.asp?menu=blog">blog</a> var s = menureq + ".asp"; Server.Execute(s); </body> </html>

8 Fájlkezelés 7 Fájlkezelés Szkriptek segítségével a szerver található fájlokat írhatjuk, illetve olvashatjuk. Így lehet például fórumokat létrehozni, illetve például felhasználók adatait eltárolni természetesen mindezt adatbázisokban is tárolhatjuk. A fájlkezeléssel kapcsolatban nagyon fontos megemlíteni, hogy a szervereken nagyon komolyan veszik a jogosultságokat, így a szkript a fájlok egy jelent s részéhez nem férhet hozzá, nem módosíthatja a tartalmat. Jellemz, hogy a webszolgáltatók csak egy dedikált alkönyvtárra adnak írási jogot. Az els lépés az állományokkal való munka megkezdésekor, hogy a FileSystemObject (FSO) osztálynak el kell kérni kell egy példányát. Ezt a következ képpen tehetjük meg: var fso = new Server.CreateObject("Scripting.FileSystemObject"); vagy var fso = new ActiveXObject("Scripting.FileSystemObject"); Ennek az osztálynak a metódusai segítségével tudunk létrehozni egy fájlváltozót, ami közvetlen kapcsolatot létesít egy tényleges állománnyal. Például egy szöveges fájl megnyitása olvasásra: var myfile = fso.opentextfile(server.mappath("../../data/myfile.txt"), 1, false); Látható, hogy a Server osztály CreateObject metódusával tudunk elkérni egy FSO objektumot és szintén ez az osztály segít abban, hogy egy stringet a szerveren lév elérési útvonalra képezzünk le (MapPath()). Az OpenTextFile() függvény els paramétere tehát a fájl neve elérési útvonallal együtt. A második paraméter a megnyitás módja, aminek értékei: 1: csak olvasásra (ForReading) 2: csak írásra (ForWriting) 8: hozzáírásra (ForAppending) A harmadik paramétere egy opcionális, logikai érték, ami azt mondja meg, hogy amennyiben nem létezik a megnyitandó fájl, akkor létrehozza-e. Ez alapértelmezés szerint hamis. A visszatérési értéke egy szövegfolyam típusú változó, aminek a segítségével hozzáférünk a zikai fájlhoz. A szövegfolyam WriteLine(str), illetve ReadLine(str) metódusaival tudjuk írni, illetve olvasni a fájlt. A fájl végének elérését az AtEndOfStream tulajdonság segítségével tudjuk leelen rizni. Miután befejeztük a fájllal való munkát, le kell zárni a folyamot a Close() metódussal. Egy fájl írása tehát: var fso = new ActiveXObject("Scripting.FileSystemObject"); var fstr = ""; var d = new Date(); var line = "Az id : [" + d.tolocalestring() + "]\n"; var filename = "main"; var pathfile = "../../DATA/"; var forumfileext = pathfile + filename + ".txt"; var ForAppending = new Number(8); var myfile = fso.opentextfile(server.mappath(forumfileext), ForAppending); myfile.writeline(line); myfile.close(); Az olvasás pedig a következ képpen történhet: var fso = new ActiveXObject("Scripting.FileSystemObject"); var fstr = ""; var pathfile = "../../DATA/"; var filename = "main"; var fileext = pathfile + filename + ".txt"; var myfile = fso.opentextfile(server.mappath(forumfileext), 1, false);

9 while (!myfile.atendofstream) { fstr = myfile.readline(); Response.Write("<font class=\"text\">" + fstr + "</font></br>"); myfile.close(); Speciális adattípusok a JScriptben 8 Egy alkönyvtár fájljainak a kilistázása a files gy jtemény-objektum segítségével történik. A következ példa egyben azt is megmutatja, hogy miként lehet egy gy jteményhez enumerátort kérni és annak segítségével végigmenni rajta: function ShowFolderFileList(folderspec) { var fso, f, f1, fc, s; fso = new ActiveXObject("Scripting.FileSystemObject"); f = fso.getfolder(server.mappath(folderspec)); fc = new Enumerator(f.files); s = ""; for (;!fc.atend(); fc.movenext()) { s += fc.item(); s += "<br>"; return(s); Speciális adattípusok a JScriptben Tömbkezelés A tömbök dinamikusan jönnek létre JScriptben, ami azt jelenti, hogy mindig pont akkora méret ek, amekkorára szükség van és dinamikusan nyújtózkodnak. Létrehozni háromféleképpen lehet egy tömböt: var t1 = new Array(); // üres tömb var t2 = new Array(8); // 8 elem tömb var t3 = new Array("baba", "alma", "kék"); // 3 elem tömb a felsorolt elemekkel Egy tömb mindenkori elemszámát a length tulajdonság adja meg. A push() metódus egy új elemet szúr be a végére, a pop() pedig elvesz egy elemet és vissza is adja visszatérési értékként. Az alábbi kódrészlet egy fájl sorait teszi be egy tömbbe úgy, hogy minden elem a fájl egy sora lesz, majd kiírja ket kisbet ssé konvertálva: var lines = new Array(); while (!file.atendofstream) { lines.push(file.readline()); for (var i = 0; i < lines.length; i++) { var s = new String(); s = lines[i] Response.Write(s.toLowerCase()); Két tömböt a concat() metódussal f zhetünk össze: t1.concat(t2). Egy tömb elemeit egy stringgé f zhetjük össze úgy, hogy megadhatjuk a közéjük kerül elválasztó stringet: var str = t1.join(", "). A reverse() metódus egy fordított sorrend tömbbel tér vissza. Ha az eredeti tömb nem volt folytonos, a visszatérési tömbben az adott helyeken undefined érték elemek lesznek. A slice(start, [end]) metódus résztömbbel tér vissza, az adott kezd indext l az opcionálisan adott befejez ig. A sort() metódus rendezi a tömböt. Ha nem adunk meg paramétert, akkor ASCII szerint rendezi növekv sorba. Megadható paraméterként egy függvény, ami két elemr l megmondja, hogy milyen viszonyban vannak ekkor a függvény alapján rendez. A függvény visszatérési értékének a következ konvenciót kell teljesítenie: negatív, ha az els elem kisebb a másodiknál, nulla, ha a két elem egyenl és pozitív, ha az els elem nagyobb.

10 Speciális adattípusok a JScriptben 9 Stringkezelés A JScript nyelvben a karakterláncokat a String osztály segítségével tárolhatjuk és dolgozhatjuk fel. A stringkonstansokat idéz jelek közt kell megadni: "helló világ!". Az üres stringet a "" jelöli. A karakterláncok kezelését operátorok, tulajdonságok (property) és metódusok segítik. Használható a + operátor stringek egymáshoz f zésére: var s = new String("Jó"); s += "napot"; s = s + "!"; Stringek összehasonlítására használhatóak a ==, <, >, stb. operátorok. A leghasznosabb stringekkel kapcsolatos tulajdonság a length, ami a karakterlánc hosszát adja meg: var s = new String("Hello világ!"); var hossz = s.length; A 2. táblázat összefoglalja a String osztály lényeges metódusait. 2. táblázat A String osztály fontosabb metódusai Metódus neve Funkciója bold() A string tartalmát a HTML <B> </B> utasítások közé helyezi (hasonló metódusok még: anchor(name), big(),...) charat(index) A string index-ik karakterét adja (els index: 0) charcodeat(index) A string index-ik karakterét adja Unicode-ban (els index: 0) concat(str2) A string után f zik str2-t fontcolor(szin) Célstring: <font color="szin">szöveg</font> (hasonló: fontsize(size)) fromcharcode(code1, code2,...) A paraméterként kapott számokat karakterkódként értelmezve stringet hoz létre indexof(alstring, kezdoindex) Alstringet keres a kezdoindex-ik pozíciótól; ha elhagyjuk a második paramétert, akkor a string elejét l keres. Sikertelen keresés esetén -1-et ad vissza. lastindexof(alstring, kezdoindex) Alstringet keres a kezdoindex-ik pozíciótól visszafelé; ha elhagyjuk a második paramétert, akkor a string végét l keres link(link) HTML linket készít, amelyben a hypertext a string tartalma lesz, és a linket paraméterként kell megadni match(regexp) Reguláris kifejezést illeszt a stringre, és a találatokat egy tömbben adja vissza replace(regexp, csereszoveg) A stringben az adott reguláris kifejezés alapján keres és minden sikeresen illesztett részletet kicserés a csereszovegre. search(regexp) A regexpre illeszked mintát keres a stringben és sikeres találta esetén annak kezd pozíciójával tér vissza, különben -1-el slice(start, [vege]) A stringb l az adott pozíciók közti részt vágja ki (vege opcionális) split(str) A stringet feldarabolja, az str paraméter az elválasztó karaktert adja meg, vagy egy reguláris kifejezést substr(start, [hossz]) Ugyanaz, mint a slice, de itt a kivágandó karakterek számát kell megadni második paraméterként tolowercase() Kisbet ssé alakítja a stringet touppercase() Nagybet ssé alakítja a stringet A Dictionary osztály A Dictionary osztály asszociatív tömböt valósít meg. Példányosítása: var dic = Server.CreateObject("Scripting.Dictionary"); vagy var dic = new ActiveXObject("Scripting.Dictionary");

11 Speciális adattípusok a JScriptben 10 Metódus neve Add(kulcs, adat) Exists(kulcs) Keys() Items() 3. táblázat A Dictionary osztály metódusai Funkciója Az adott kulcs-adat párt beilleszti a szótárba Logikai visszatérési értéke igaz, ha az adott kulcs már szerepel A kulcsokat tartalmazó dinamikus tömböt ad vissza Az elemeket tartalmazó tömbbel tér vissza A Dictionary osztály metódusait a 3. táblázat tartalmazza. A Keys() és Items() metódusok használata: function KeysDemo() { var a, d, i, s; // Create some variables. d = new ActiveXObject("Scripting.Dictionary"); d.add ("a", "Athens"); // Add some keys and items. d.add ("b", "Belgrade"); d.add ("c", "Cairo"); a = (new VBArray(d.Keys())).toArray(); // Get the keys. s = ""; for (i in a) // Iterate the dictionary. { s += a[i] + " - " + d(a[i]) + "<br>"; return(s); // Return the results. function ItemsDemo() { var a, d, i, s; // Create some variables. d = new ActiveXObject("Scripting.Dictionary"); d.add ("a", "Athens"); // Add some keys and items. d.add ("b", "Belgrade"); d.add ("c", "Cairo"); a = (new VBArray(d.Items())).toArray(); // Get the items. s = ""; for (i in a) // Iterate the dictionary. { s += a[i] + "<br>"; return(s); // Return the results. A Dictionary osztály tulajdonságait a 4. táblázat tartalmazza. 4. táblázat A Dictionary osztály tulajdonságai Metódus neve Funkciója Count Az elemek számát adja meg Item(kulcs) Visszaadja az adott kulcshoz tartozó értéket; így meg is lehet azt változtatni Key(kulcs) Egy adott kulcs megváltoztatására való ezzel csak felülírni lehet, lekérdezni nem

12 Tartalomjegyzék 11 Tartalomjegyzék A HTML kód és a szkript kapcsolata 1 Az ASP m ködése Az ASP szkriptek elhelyezése a HTML kódban Változók deklarálása HTML kód generálása szkriptb l Értékek átvétele a felhasználótól Értékek átadása az URL-ben Értékek átadása az rlapokon keresztül Sütik készítése és használata A Session objektum használata A felhasználó átirányítása Küls szkript beszerkesztése, futtatása Fájlkezelés 7 Speciális adattípusok a JScriptben 8 Tömbkezelés Stringkezelés A Dictionary osztály Tartalomjegyzék 11

PHP. Adatbázisok gyakorlat

PHP. Adatbázisok gyakorlat PHP Adatbázisok gyakorlat Mi a PHP? A PHP (PHP: Hypertext Preprocessor) egy nyílt forráskódú, számítógépes szkriptnyelv, legfőbb felhasználási területe a dinamikus weboldalak készítése. A PHP-kódunk általában

Részletesebben

Bevezetés a programozásba I.

Bevezetés a programozásba I. Bevezetés a programozásba I. 8. gyakorlat Fájlkezelés Surányi Márton PPKE-ITK 2010.11.02. Fájlkezelés C++-ban C++-ban van lehet ségünk fájlok kezelésére. Itt már tényleges fájlokkal dolgozunk, nem pedig

Részletesebben

HTML. Ismerkedés a JavaScripttel. A JavaScript lehet ségei. A JavaScript kód helye. Önálló JavaScript fájlok

HTML. Ismerkedés a JavaScripttel. A JavaScript lehet ségei. A JavaScript kód helye. Önálló JavaScript fájlok HTML Ismerkedés a JavaScripttel webprogramozó A weblapokat HTML nyelven készíthetjük el. A HTML egyszer leírónyelv, nem alkalmas válaszolni a felhasználóknak, nem tud döntéseket hozni, nem tud végrehajtani

Részletesebben

A függvény kód szekvenciáját kapcsos zárójelek közt definiáljuk, a { } -ek közti részt a Bash héj kód blokknak (code block) nevezi.

A függvény kód szekvenciáját kapcsos zárójelek közt definiáljuk, a { } -ek közti részt a Bash héj kód blokknak (code block) nevezi. Függvények 1.Függvények...1 1.1.A függvény deníció szintaxisa... 1..Függvények érték visszatérítése...3 1.3.Környezettel kapcsolatos kérdések...4 1.4.Lokális változók használata...4 1.5.Rekurzív hívások...5.kód

Részletesebben

AWK programozás, minták, vezérlési szerkezetek

AWK programozás, minták, vezérlési szerkezetek 10 AWK programozás, minták, vezérlési szerkezetek AWK adatvezérelt szkriptnyelv text processing, adat kiterjesztés, tagolt adatok automatizált soronkénti feldolgozása a forrásállományt soronként beolvassa

Részletesebben

PHP alapjai, bevezetés. Vincze Dávid Miskolci Egyetem, IIT

PHP alapjai, bevezetés. Vincze Dávid Miskolci Egyetem, IIT alapjai, bevezetés Vincze Dávid Miskolci Egyetem, IIT vincze.david@iit.uni-miskolc.hu PHP Personal Home Page (Tools) Script nyelv -> interpretált Elsősorban weboldal (dinamikus) tartalmak előállítására

Részletesebben

AWK programozás, minták, vezérlési szerkezetek

AWK programozás, minták, vezérlési szerkezetek 10 AWK programozás, minták, vezérlési szerkezetek AWK futtatási módok AWK parancs, közvetlen programkódmegadás: awk 'PROGRAMKÓD' FILE példa: ls -l awk '{print $1, $5}' a programkód helyére minden indentálás

Részletesebben

Szkriptnyelvek. 1. UNIX shell

Szkriptnyelvek. 1. UNIX shell Szkriptnyelvek 1. UNIX shell Szkriptek futtatása Parancsértelmez ő shell script neve paraméterek shell script neve paraméterek Ebben az esetben a szkript tartalmazza a parancsértelmezőt: #!/bin/bash Szkriptek

Részletesebben

WEBFEJLESZTÉS 2. ADATBÁZIS-KEZELÉS, OSZTÁLYOK

WEBFEJLESZTÉS 2. ADATBÁZIS-KEZELÉS, OSZTÁLYOK WEBFEJLESZTÉS 2. ADATBÁZIS-KEZELÉS, OSZTÁLYOK Horváth Győző Egyetemi adjunktus 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C, 2.420 Tel: (1) 372-2500/1816 2 Ismétlés Ismétlés 3 Fájl/Adatbázis 3 4 Szerver 2 CGI

Részletesebben

WEB PROGRAMOZÁS 3.ELŐADÁS. Űrlapok

WEB PROGRAMOZÁS 3.ELŐADÁS. Űrlapok WEB PROGRAMOZÁS 3.ELŐADÁS Űrlapok 2 Globális és környezeti változók Globális és környezeti változók 3 A globális változók azok a változók, amelyeket a program legfelső szintjén, azaz a függvényeken kívül

Részletesebben

AWK programozás Bevezetés

AWK programozás Bevezetés 09 AWK programozás Bevezetés AWK adatvezérelt szkriptnyelv text processing, adat kiterjesztés, tagolt adatok automatizált soronkénti feldolgozása a forrásállományt soronként beolvassa és feldolgozhatóvá

Részletesebben

Java és web programozás

Java és web programozás Budapesti Műszaki Egyetem 2015. 04. 08. 9. Előadás Kivétel kezelés a kivétel (exception) egy esemény, mely futás közben megbontja a program normális futási folyamatát például kivétel dobódik amikor 0-val

Részletesebben

1 Kezd lépések. 1.1 Felhasználók azonosítása. 1.2 Menüpontok. 1.3 Bejelentkezés. icard

1 Kezd lépések. 1.1 Felhasználók azonosítása. 1.2 Menüpontok. 1.3 Bejelentkezés. icard 1 Kezd lépések Az Elektronikus Vendégnyilvántartás a Harkányi Kedvezménykártya Rendszer része! A Harkány-Kártyával kapcsolatos további tájékoztatást a Tourinform ad! 1.1 Felhasználók azonosítása Az egyes

Részletesebben

HORVÁTH ZSÓFIA 1. Beadandó feladat (HOZSAAI.ELTE) ápr 7. 8-as csoport

HORVÁTH ZSÓFIA 1. Beadandó feladat (HOZSAAI.ELTE) ápr 7. 8-as csoport 10-es Keressünk egy egész számokat tartalmazó négyzetes mátrixban olyan oszlopot, ahol a főátló alatti elemek mind nullák! Megolda si terv: Specifika cio : A = (mat: Z n m,ind: N, l: L) Ef =(mat = mat`)

Részletesebben

Operációs rendszerek gyak.

Operációs rendszerek gyak. Operációs rendszerek gyak. Linux alapok III., Bash Cirok Dávid Hirling Dominik Szegedi Tudományegyetem Cirok.David@stud.u-szeged.hu Hirling.Dominik@stud.u-szeged.hu Linux alapok III., Bash 1 Linkelés 2

Részletesebben

WEBFEJLESZTÉS 2. MUNKAMENET-KEZELÉS, HITELESÍTÉS

WEBFEJLESZTÉS 2. MUNKAMENET-KEZELÉS, HITELESÍTÉS WEBFEJLESZTÉS 2. MUNKAMENET-KEZELÉS, HITELESÍTÉS Horváth Győző Egyetemi adjunktus 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C, 2.420 Tel: (1) 372-2500/1816 PHP beadandó 2 Honlapról elérhető Labirintus-játék

Részletesebben

Szabadkai Műszaki Szakfőiskola. Web programozás. dr Zlatko Čović chole@vts.su.ac.rs

Szabadkai Műszaki Szakfőiskola. Web programozás. dr Zlatko Čović chole@vts.su.ac.rs Szabadkai Műszaki Szakfőiskola Web programozás dr Zlatko Čović chole@vts.su.ac.rs 1 DOM események (events) JavaScriptben interaktív programok készítésére az események által vezérelt programozási modellt

Részletesebben

A JavaScript főbb tulajdonságai

A JavaScript főbb tulajdonságai JavaScript alapok A JavaScript főbb tulajdonságai Script nyelv azaz futás közben értelmezett, interpretált nyelv Legfőbb alkalmazási területe: a HTML dokumentumok dinamikussá, interaktívvá tétele Gyengén

Részletesebben

1. Alapok. #!/bin/bash

1. Alapok. #!/bin/bash 1. oldal 1.1. A programfájlok szerkezete 1. Alapok A bash programok tulajnképpen egyszerű szöveges fájlok, amelyeket bármely szövegszerkesztő programmal megírhatunk. Alapvetően ugyanazokat a at használhatjuk

Részletesebben

Bevezetés a programozásba I.

Bevezetés a programozásba I. Bevezetés a programozásba I. 6. gyakorlat C++ alapok, szövegkezelés Surányi Márton PPKE-ITK 2010.10.12. Forrásfájlok: *.cpp fájlok Fordítás: a folyamat, amikor a forrásfájlból futtatható állományt állítunk

Részletesebben

A WEB programozása - JavaScript 6 dr.gál Tibor őszi előadás. A Windows Scripting Host (WSH)

A WEB programozása - JavaScript 6 dr.gál Tibor őszi előadás. A Windows Scripting Host (WSH) A Windows Scripting Host (WSH) Az egyik leghatékonyabb JavaScript végrehajtási környezet Használható Önállóan Böngészőben Kiszolgáló oldalon Hatékonyságát a nagyszámú hozzáférhető objektumnak köszönheti:

Részletesebben

Az alábbi kód egy JSON objektumot definiál, amiből az adtokat JavaScript segítségével a weboldal tartalmába ágyazzuk.

Az alábbi kód egy JSON objektumot definiál, amiből az adtokat JavaScript segítségével a weboldal tartalmába ágyazzuk. JSON tutorial Készítette: Cyber Zero Web: www.cyberzero.tk E-mail: cyberzero@freemail.hu Msn: cyberzero@mailpont.hu Skype: cyberzero_cz Fb: https://www.facebook.com/cyberzero.cz BEVEZETÉS: A JSON (JavaScript

Részletesebben

3. Osztályok II. Programozás II

3. Osztályok II. Programozás II 3. Osztályok II. Programozás II Bevezető feladat Írj egy Nevsor osztályt, amely legfeljebb adott mennyiségű nevet képes eltárolni. A maximálisan tárolható nevek számát a konstruktorban adjuk meg. Az osztályt

Részletesebben

Regionális forduló november 18.

Regionális forduló november 18. Regionális forduló 2017. november 18. 9-10. osztályosok feladata Feladat Egy e-mail kliens szoftver elkészítése lesz a feladatotok. Az elkészítendő alkalmazásnak az alábbiakban leírt specifikációnak kell

Részletesebben

ELTE SAP Excellence Center Oktatóanyag 1

ELTE SAP Excellence Center Oktatóanyag 1 Oktatóanyag 1 A dataset egy az alkalmazás-szerveren megtalálható illetve ott létrejövő szekvenciális fájl. Szerveroldali fájlkezelésre használják az SAP-ban. Megjegyzés: Amennyiben kliens oldalon található

Részletesebben

A JavaServer Pages (JSP)

A JavaServer Pages (JSP) A JavaServer Pages (JSP) Fabók Zsolt Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Utolsó módosítás: 2008. 03. 27. JSP Harmadik generáci ciós s WEB szerver A dinamikus lap a tipikus Dinamikus

Részletesebben

Szövegek C++ -ban, a string osztály

Szövegek C++ -ban, a string osztály Szövegek C++ -ban, a string osztály A string osztály a Szabványos C++ könyvtár (Standard Template Library) része és bár az objektum-orientált programozásról, az osztályokról, csak később esik szó, a string

Részletesebben

7. fejezet: Mutatók és tömbök

7. fejezet: Mutatók és tömbök 7. fejezet: Mutatók és tömbök Minden komolyabb programozási nyelvben vannak tömbök, amelyek gondos kezekben komoly fegyvert jelenthetnek. Először is tanuljunk meg tömböt deklarálni! //Tömbök használata

Részletesebben

II. Mérés SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR TÁVKÖZLÉSI TANSZÉK

II. Mérés SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR TÁVKÖZLÉSI TANSZÉK Mérési Utasítás Linux/Unix jogosultságok és fájlok kezelése Linux fájlrendszerek és jogosultságok Linux alatt, az egyes fájlokhoz való hozzáférések szabályozása érdekében a fájlokhoz tulajdonost, csoportot

Részletesebben

A WEB programozása - JSP1 dr.gál Tibor. 2010. őszi félév

A WEB programozása - JSP1 dr.gál Tibor. 2010. őszi félév Általános jellemzők JavaServer Pages (JSP) Java utasításokat helyezetünk el a HTML lapon Ezket a Java utasításokat a kiszolgáló végrehajtja Az ügyfél felé generált tartalom: statikus HTML kód + Java utasítások

Részletesebben

Flex tutorial. Dévai Gergely

Flex tutorial. Dévai Gergely Flex tutorial Dévai Gergely A Flex (Fast Lexical Analyser) egy lexikáliselemz -generátor: reguláris kifejezések sorozatából egy C/C++ programot generál, ami szövegfájlokat képes lexikai elemek sorozatára

Részletesebben

PHP gyorstalpaló, avagy a Hello World-től az űrlapellenőrzésig

PHP gyorstalpaló, avagy a Hello World-től az űrlapellenőrzésig PHP gyorstalpaló, avagy a Hello World-től az űrlapellenőrzésig

Részletesebben

1. Egyszerű (primitív) típusok. 2. Referencia típusok

1. Egyszerű (primitív) típusok. 2. Referencia típusok II. A Java nyelv eszközei 1. Milyen eszközöket nyújt a Java a programozóknak Korábban már említettük, hogy a Java a C nyelvből alakult ki, ezért a C, C++ nyelvben járatos programozóknak nem fog nehézséget

Részletesebben

Az SQL*Plus használata

Az SQL*Plus használata Az SQL*Plus használata Célkitűzés Bejelentkezés az SQL*Plus-ba SQL utasítások szerkesztése Az eredmény formázása SQL*Plus utasításokkal Szkriptfájlok használata Az SQL és az SQL*Plus kapcsolata SQL*Plus

Részletesebben

Adatbázisok. 8. gyakorlat. SQL: CREATE TABLE, aktualizálás (INSERT, UPDATE, DELETE), SELECT október október 26. Adatbázisok 1 / 17

Adatbázisok. 8. gyakorlat. SQL: CREATE TABLE, aktualizálás (INSERT, UPDATE, DELETE), SELECT október október 26. Adatbázisok 1 / 17 Adatbázisok 8. gyakorlat SQL: CREATE TABLE, aktualizálás (INSERT, UPDATE, DELETE), SELECT 2015. október 26. 2015. október 26. Adatbázisok 1 / 17 SQL nyelv Structured Query Language Struktúrált lekérdez

Részletesebben

SQL*Plus. Felhasználók: SYS: rendszergazda SCOTT: demonstrációs adatbázis, táblái: EMP (dolgozó), DEPT (osztály) "közönséges" felhasználók

SQL*Plus. Felhasználók: SYS: rendszergazda SCOTT: demonstrációs adatbázis, táblái: EMP (dolgozó), DEPT (osztály) közönséges felhasználók SQL*Plus Felhasználók: SYS: rendszergazda SCOTT: demonstrációs adatbázis, táblái: EMP dolgozó), DEPT osztály) "közönséges" felhasználók Adatszótár: metaadatokat tartalmazó, csak olvasható táblák táblanév-prefixek:

Részletesebben

Adóhátralék kezelés egyszerűen. Használati útmutató

Adóhátralék kezelés egyszerűen. Használati útmutató Használati útmutató Program indítása: A telepítés utáni első indításkor a program a szükséges alapbeállításokat elvégzi, és automatikusan újra indul. A főképernyőn a bejelentkezéshez mindig meg kell adni

Részletesebben

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Java2 / 1 Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2009. 02. 09. Java II.: Alapelemek JAVA2 / 1 A Java formalizmusa A C, illetve

Részletesebben

1. Alapok. Programozás II

1. Alapok. Programozás II 1. Alapok Programozás II Elérhetőség Név: Smidla József Elérhetőség: smidla dcs.uni-pannon.hu Szoba: I916 2 Irodalom Bjarne Stroustrup: A C++ programozási nyelv 3 Irodalom Erich Gamma, Richard Helm, Ralph

Részletesebben

BarAck.Net. Internetes csomagkezel. Felhasználói kézikönyv V 1.0. (2011. július 20.)

BarAck.Net. Internetes csomagkezel. Felhasználói kézikönyv V 1.0. (2011. július 20.) BarAck.Net Internetes csomagkezel Felhasználói kézikönyv V 1.0 (2011. július 20.) Tartalomjegyzék 1 Áttekintés...2 1.1 Célkitzés...2 1.2 A program felépítése...2 2 Futtatási környezet, telepítési információk...3

Részletesebben

Az autorizáció részletes leírása

Az autorizáció részletes leírása Az autorizáció részletes leírása 1. REGISZTRÁCIÓ ÉS FELTÉTELEI 1.1 Regisztráció Az Autorizációs kérés előtt a szervezetnek vagy a magánszemélynek regisztráltatnia kell magát. A regisztrációs lapon megadott

Részletesebben

Java Server Pages - JSP. Web Technológiák. Java Server Pages - JSP. JSP lapok életciklusa

Java Server Pages - JSP. Web Technológiák. Java Server Pages - JSP. JSP lapok életciklusa Web Technológiák Java Server Pages - JSP Répási Tibor egyetemi tanársegéd Miskolc Egyetem Infomatikai és Villamosmérnöki Tanszékcsoport (IVM) Általános Informatikai Tanszék Iroda: Inf.Int. 108. Tel: 2101

Részletesebben

NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE (PL.3346) Java-script nyelv. programozás alapjai. Haramia László

NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE (PL.3346) Java-script nyelv. programozás alapjai. Haramia László NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE (PL.3346) Java-script nyelv programozás alapjai Haramia László JavaScript szerepe Netscape fejlesztette ki LiveScript Interaktív weboldalak dinamikus kezelhetősége

Részletesebben

Programozás II. 2. gyakorlat Áttérés C-ről C++-ra

Programozás II. 2. gyakorlat Áttérés C-ről C++-ra Programozás II. 2. gyakorlat Áttérés C-ről C++-ra Tartalom Új kommentelési lehetőség Változók deklarációjának helye Alapértelmezett függvényparaméterek Névterek I/O műveletek egyszerűsödése Logikai adattípus,

Részletesebben

PC Connect. Unique ewsletter. program leírás

PC Connect. Unique ewsletter. program leírás PC Connect Unique ewsletter program leírás Tartalomjegyzék Bevezető...- 1 - Előkészületek...- 2 - Alap adatok, alap fájlok...- 2 - A program használata...- 3 - E-mail files...- 3 - Swich text...- 4 - Settings...-

Részletesebben

KFKI Unified Messaging Server (UMS) Felhasználói Útmutató

KFKI Unified Messaging Server (UMS) Felhasználói Útmutató KFKI Unified Messaging Server (UMS) Felhasználói Útmutató Bemutató Az UMS Egységes Üzenetkezelő Rendszer hang- és faxüzenetek fogadására és faxüzenetek küldésére alkalmas. Felhasználói weboldal Elérhetőség

Részletesebben

Programozás alapjai. (GKxB_INTM023) Dr. Hatwágner F. Miklós szeptember 27. Széchenyi István Egyetem, Gy r

Programozás alapjai. (GKxB_INTM023) Dr. Hatwágner F. Miklós szeptember 27. Széchenyi István Egyetem, Gy r Programozás alapjai (GKxB_INTM023) Széchenyi István Egyetem, Gy r 2018. szeptember 27. Háromszög szerkeszthet ségének ellen rzése ANSI C (C89) megvalósítás #i n c l u d e i n t main ( v

Részletesebben

Szülői modul. Belépés a TANINFORM rendszerbe. Főoldal

Szülői modul. Belépés a TANINFORM rendszerbe. Főoldal Szülői modul Belépés a TANINFORM rendszerbe Belépni vagy a bogim.hu oldalon elhelyezett linkre való kattintással vagy a https://start.taninform.hu/application/start?intezmenyindex=032552 cím böngészőbe

Részletesebben

PHP-MySQL. Adatbázisok gyakorlat

PHP-MySQL. Adatbázisok gyakorlat PHP-MySQL Adatbázisok gyakorlat Weboldalak és adatbázisok Az eddigiek során megismertük, hogyan lehet a PHP segítségével dinamikus weblapokat készíteni. A dinamikus weboldalak az esetek többségében valamilyen

Részletesebben

Dr. Pál László, Sapientia EMTE, Csíkszereda WEB PROGRAMOZÁS 6.ELŐADÁS. Fájlkezelés PHP-ben

Dr. Pál László, Sapientia EMTE, Csíkszereda WEB PROGRAMOZÁS 6.ELŐADÁS. Fájlkezelés PHP-ben Dr. Pál László, Sapientia EMTE, Csíkszereda WEB PROGRAMOZÁS 6.ELŐADÁS 2015-2016 Fájlkezelés PHP-ben Fájlok és könyvtárak kezelése 2 A PHP a Javascript-hez hasonlóan, nem képes a felhasználó merevlemezén

Részletesebben

BASH SCRIPT SHELL JEGYZETEK

BASH SCRIPT SHELL JEGYZETEK BASH SCRIPT SHELL JEGYZETEK 1 TARTALOM Paraméterek... 4 Változók... 4 Környezeti változók... 4 Szűrők... 4 grep... 4 sed... 5 cut... 5 head, tail... 5 Reguláris kifejezések... 6 *... 6 +... 6?... 6 {m,n}...

Részletesebben

Python tanfolyam Python bevezető I. rész

Python tanfolyam Python bevezető I. rész Python tanfolyam Python bevezető I. rész Mai tematika Amiről szó lesz (most): Interpretált vs. fordított nyelvek, GC Szintakszis Alaptípusok Control flow: szekvencia, szelekció, iteráció... Függvények

Részletesebben

Smalltalk 2. Készítette: Szabó Éva

Smalltalk 2. Készítette: Szabó Éva Smalltalk 2. Készítette: Szabó Éva Blokkok Paraméter nélküli blokk [műveletek] [ x := 5. 'Hello' print. 2+3] Kiértékelés: [művelet] value az értéke az utolsó művelet értéke lesz, de mindet kiírja. x :=

Részletesebben

A JavaServer Pages (JSP)

A JavaServer Pages (JSP) A JavaServer Pages (JSP) Fabók Zsolt Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Utolsó módosítás: 2008. 03. 27. JSP Harmadik generáci ciós s WEB szerver A dinamikus lap a tipikus Dinamikus

Részletesebben

Programozás I gyakorlat

Programozás I gyakorlat Programozás I. - 9. gyakorlat Sztringkezelés, mutatók Tar Péter 1 Pannon Egyetem M szaki Informatikai Kar Rendszer- és Számítástudományi Tanszék Utolsó frissítés: November 2, 2009 1 tar@dcs.vein.hu Tar

Részletesebben

HTML alapok. A HTML az Internetes oldalak nyelve.

HTML alapok. A HTML az Internetes oldalak nyelve. A HTML az Internetes oldalak nyelve. HTML alapok Karakteres szövegszerkesztővel (pl. Jegyzettömb) szerkeszthető. FONTOS, hogy az elkészült oldal kiterjesztése ne txt, hanem html legyen! Felépítése: Két

Részletesebben

Tömbök kezelése. Példa: Vonalkód ellenőrzőjegyének kiszámítása

Tömbök kezelése. Példa: Vonalkód ellenőrzőjegyének kiszámítása Tömbök kezelése Példa: Vonalkód ellenőrzőjegyének kiszámítása A számokkal jellemzett adatok, pl. személyi szám, adószám, taj-szám, vonalkód, bankszámlaszám esetében az elírásból származó hibát ún. ellenőrző

Részletesebben

Használati utasítás.

Használati utasítás. Lotus Notes Naptár Windows telefonra Használati utasítás. Írta: Varga Róbert 1 http://www.robertwpapps.uw.hu Bevezetés: Ezt az alkalmazást a fejlesztő saját használatra írta a teljesség igénye nélkül.

Részletesebben

file./script.sh > Bourne-Again shell script text executable << tartalmat néz >>

file./script.sh > Bourne-Again shell script text executable << tartalmat néz >> I. Alapok Interaktív shell-ben vagy shell-scriptben megadott karaktersorozat feldolgozásakor az első lépés a szavakra tördelés. A szavakra tördelés a következő metakarakterek mentén zajlik: & ; ( ) < >

Részletesebben

MicroSigner Közvetítő Szerver fejlesztői dokumentáció

MicroSigner Közvetítő Szerver fejlesztői dokumentáció MICROSEC ZRT. MicroSigner Közvetítő Szerver fejlesztői dokumentáció verzió: 1.0 Ivicsics Sándor, Máté Norbert, Vanczák Gergely 2016.06.09. Tartalom Általános információk... 2 ESign munkamenet létrehozása...

Részletesebben

Programozás II. 2. Dr. Iványi Péter

Programozás II. 2. Dr. Iványi Péter Programozás II. 2. Dr. Iványi Péter 1 C++ Bjarne Stroustrup, Bell Laboratórium Első implementáció, 1983 Kezdetben csak precompiler volt C++ konstrukciót C-re fordította A kiterjesztés alapján ismerte fel:.cpp.cc.c

Részletesebben

Pelda öröklődésre: import java.io.*; import java.text.*; import java.util.*; import extra.*;

Pelda öröklődésre: import java.io.*; import java.text.*; import java.util.*; import extra.*; Java osztály készítése, adattagok, és metódusok, láthatóság, konstruktor, destruktor. Objektum létrehozása, használata, öröklés. ( Előfeltétel 12. Tétel ) Az osztály egy olyan típus leíró struktúra, amely

Részletesebben

Információs technológiák 2. Gy: CSS, JS alapok

Információs technológiák 2. Gy: CSS, JS alapok Információs technológiák 2. Gy: CSS, JS alapok 1/69 B ITv: MAN 2017.10.01 Ismétlés Van egy Web nevű mappánk, ebben vannak az eddig elkészített weboldalak (htm, html) képek (jpg, png). Logikai felépítés

Részletesebben

FTP Az FTP jelentése: File Transfer Protocol. Ennek a segítségével lehet távoli szerverek és a saját gépünk között nagyobb állományokat mozgatni. Ugyanez a módszer alkalmas arra, hogy a kari web-szerveren

Részletesebben

Dr. Pál László, Sapientia EMTE, Csíkszereda WEB PROGRAMOZÁS 4.ELŐADÁS. Adatbázis alapú alkalmazások készítése PHP-ben

Dr. Pál László, Sapientia EMTE, Csíkszereda WEB PROGRAMOZÁS 4.ELŐADÁS. Adatbázis alapú alkalmazások készítése PHP-ben Dr. Pál László, Sapientia EMTE, Csíkszereda WEB PROGRAMOZÁS 4.ELŐADÁS 2015-2016 Adatbázis alapú alkalmazások készítése PHP-ben Adatbázis alapú alkalmazás 2 A leggyakrabban használt dinamikus alkalmazások

Részletesebben

Egyetemi könyvtári nyilvántartó rendszer

Egyetemi könyvtári nyilvántartó rendszer RENDSZERTERV Egyetemi könyvtári nyilvántartó rendszer A rendszer célja A projekt célja egy egyetemi könyvtár nyilvántartó rendszerének megtervezése. A legfőbb követelmény, amit a rendszerrel szemben támasztok,

Részletesebben

II. év. Adatbázisok és számítógépek programozása

II. év. Adatbázisok és számítógépek programozása II. év Adatbázisok és számítógépek programozása A programozási ismeretek alapfogalmai a) algoritmus b) kódolás c) program a) algoritmus: elemi lépések sorozata, amely a következı tulajdonságokkal rendelkezik:

Részletesebben

Powershell 2. gyakorlat

Powershell 2. gyakorlat Szkriptek készítése, folytatás Könyvtárban levő bejegyzések száma, mérete (Új: measure-object) /batch/ megszamol2.ps1 $hossz=(get-childitem measure-object -property length).count write-host ("konyvtarban

Részletesebben

chmod umask chown, chgrp

chmod umask chown, chgrp 5. Gyakorlat chmod umask chown, chgrp csak a tulajdonos tudja átállítani ezeket a jogokat r=4, w=2, x=1 pl:r+x=5 s-setuid bit /root jogosultságot igénylőprogramokhoz (u=rwxs) chmod 751 proba.txt chmod

Részletesebben

Algoritmus terv 3. Fejezet: Folyamatok meghatározása

Algoritmus terv 3. Fejezet: Folyamatok meghatározása This image cannot currently be displayed. Algoritmus terv 3. Fejezet: Folyamatok meghatározása 1. Algoritmus általános áttekintése 2. Inputok és outputok definiálása 3. Folyamatok meghatározása 4. ozási

Részletesebben

Programozás. (GKxB_INTM021) Dr. Hatwágner F. Miklós április 4. Széchenyi István Egyetem, Gy r

Programozás. (GKxB_INTM021) Dr. Hatwágner F. Miklós április 4. Széchenyi István Egyetem, Gy r Programozás (GKxB_INTM021) Széchenyi István Egyetem, Gy r 2018. április 4. Számok rendezése Feladat: Fejlesszük tovább úgy a buborék rendez algoritmust bemutató példát, hogy a felhasználó adhassa meg a

Részletesebben

Programozási technikák Pál László. Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2009/2010

Programozási technikák Pál László. Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2009/2010 Programozási technikák Pál László Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2009/2010 12. ELŐADÁS Adatbázis-kezelés Delphiben 2 Adatmegjelenítés lekérdezés segítségével A táblákhoz hasonlóan a lekérdezések is az adatbázis

Részletesebben

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2008. 02. 19. Java II.: Alapelemek JAVA2 / 1 A Java formalizmusa A C, illetve az annak

Részletesebben

MicroSigner Közvetítő Szerver fejlesztői dokumentáció

MicroSigner Közvetítő Szerver fejlesztői dokumentáció MICROSEC ZRT. MicroSigner Közvetítő Szerver fejlesztői dokumentáció verzió: 1.0 Ivicsics Sándor, Máté Norbert, Vanczák Gergely 2016.06.09. Tartalom Általános információk... 2 ESign munkamenet létrehozása...

Részletesebben

Pál László. Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2014/2015

Pál László. Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2014/2015 Objektumorientált programozás Pál László Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2014/2015 2. ELİADÁS Visual Basic bevezetı Visual Basic.NET nyelvi elemek 2 Visual Basic.NET programozási nyelv Nyelvi elemek: Általában

Részletesebben

Java és web programozás

Java és web programozás Budapesti M szaki Egyetem 2013. szeptember 25. 3. El adás User public class User { private String realname_; private String nickname_; private String password_; public User(String realname, String nickname)

Részletesebben

SZERVER OLDALI JAVASCRIPT. 3. hét Javascript nyelvi elemek

SZERVER OLDALI JAVASCRIPT. 3. hét Javascript nyelvi elemek SZERVER OLDALI JAVASCRIPT 3. hét Javascript nyelvi elemek NYELVI ALAPOK: Ez sajnos igen száraz anyag, Viszont a megértékhez és a nyelv elsajátításához kell. Próbáljuk meg random gifekkel feldobni. MIRŐL

Részletesebben

Java Programozás 11. Ea: MVC modell

Java Programozás 11. Ea: MVC modell Java Programozás 11. Ea: MVC modell 20/1 B ITv: MAN 2018.03.02 MVC Model-View-Controller A modell-nézet-vezérlő a szoftvertervezésben használatos szerkezeti minta. Az MVC célja elválasztani az üzleti logikát

Részletesebben

Internet programozása. 1. előadás

Internet programozása. 1. előadás Internet programozása 1. előadás Áttekintés 1. Mi a PHP? 2. A PHP fejlődése 3. A PHP 4 újdonságai 4. Miért pont PHP? 5. A programfejlesztés eszközei 1. Mi a PHP? Egy makrókészlet volt, amely személyes

Részletesebben

Ügyviteli rendszerek hatékony fejlesztése Magic Xpa-val mobilos funkciókkal kiegészítve. Oktatók: Fülöp József, Smohai Ferenc, Nagy Csaba

Ügyviteli rendszerek hatékony fejlesztése Magic Xpa-val mobilos funkciókkal kiegészítve. Oktatók: Fülöp József, Smohai Ferenc, Nagy Csaba Ügyviteli rendszerek hatékony fejlesztése Magic Xpa-val mobilos funkciókkal kiegészítve Oktatók: Fülöp József, Smohai Ferenc, Nagy Csaba Programozás alapjai Ha egy adott adattáblára Ctrl + G t nyomunk,

Részletesebben

Munka állományokkal. mv: áthelyezés (átnevezés) rm: törlés. rmdir: üres könyvtár törlése. -r, -R: rekurzív (könyvtár) -r, -R: rekurzív (könyvtár)

Munka állományokkal. mv: áthelyezés (átnevezés) rm: törlés. rmdir: üres könyvtár törlése. -r, -R: rekurzív (könyvtár) -r, -R: rekurzív (könyvtár) man!!! Man Munka állományokkal cd :az aktuális könyvtár (.) beállítása (alapesetben a ~ könyvtárra) pwd: aktuális könyvtár kiiratása mkdir: új könyvtár létreh cp: másolás -r, -R: rekurzív (könyvtár) mv:

Részletesebben

Model View Controller alapú alkalmazásfejlesztés

Model View Controller alapú alkalmazásfejlesztés 10. Laboratóriumi gyakorlat Model View Controller alapú alkalmazásfejlesztés A gyakorlat célja: Az MVC elv megértése és ismerkedés egy egyszerű MVC keretrendszerrel. Felkészüléshez szükséges anyagok: 1.

Részletesebben

Programozási nyelvek II. JAVA

Programozási nyelvek II. JAVA Programozási nyelvek II. JAVA 8. gyakorlat 2017. november 6-10. Általános tudnivalók A feladatmegoldás során fontos betartani az elnevezésekre és típusokra vonatkozó megszorításokat, illetve a szövegek

Részletesebben

Ügyviteli rendszerek hatékony fejlesztése Magic Xpa-val mobilos funkciókkal kiegészítve. Oktatók: Fülöp József, Smohai Ferenc, Nagy Csaba

Ügyviteli rendszerek hatékony fejlesztése Magic Xpa-val mobilos funkciókkal kiegészítve. Oktatók: Fülöp József, Smohai Ferenc, Nagy Csaba Ügyviteli rendszerek hatékony fejlesztése Magic Xpa-val mobilos funkciókkal kiegészítve Oktatók: Fülöp József, Smohai Ferenc, Nagy Csaba Inheritance beállítás Ez egy olyan beállítás, amely a modell alapján

Részletesebben

Java és web programozás

Java és web programozás Budapesti M szaki Egyetem 2013. november 20. 10. El adás SQLite SQLite: Adatbázis kezel rendszer SQL standardokat nagyrészt követi Nagyon elterjedt, pl böngész kben is használt Nehéz olyan programnyelvet

Részletesebben

Erasmus+ Elektronikus pályázati űrlap. Technikai útmutató pályázók részére

Erasmus+ Elektronikus pályázati űrlap. Technikai útmutató pályázók részére Útmutató az e-űrlap kitöltéséhez és benyújtásához Erasmus+ Elektronikus pályázati űrlap Technikai útmutató pályázók részére Frissítve: 2014. február 25. Tartalom I. Bevezető 2 II. Az elektronikus pályázati

Részletesebben

C++ programozási nyelv Konstruktorok-destruktorok

C++ programozási nyelv Konstruktorok-destruktorok C++ programozási nyelv Konstruktorok-destruktorok Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2004. szeptember A C++ programozási nyelv Soós Sándor 1/20 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Operációs rendszerek. 9. gyakorlat. BASH recap, reguláris kifejezések UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED

Operációs rendszerek. 9. gyakorlat. BASH recap, reguláris kifejezések UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED BASH recap, reguláris kifejezések Operációs rendszerek 9. gyakorlat Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Csuvik Viktor

Részletesebben

ETR Pénzügyi közönségszolgálat

ETR Pénzügyi közönségszolgálat ETR Pénzügyi közönségszolgálat modul Azonosító: ETR-PKSZOLG Készítette: DEXTER Kft. Kiadva: 2001. május 1. DEXTER Copyright jegyzék Copyright jegyzék A Microsoft, a Windows, a Windows NT, a Windows NT

Részletesebben

Listák, szótárak, fájlok Listák, szótárak, fájlok

Listák, szótárak, fájlok Listák, szótárak, fájlok lista fogalma, használata listák másolása (alap szintű, teljes körű) szótárak fogalma, használata adatbázis alkalmazás fejlesztése műveletek fájlokkal (megnyítás, írás, olvasás, lezárás) rejtjelező alkalmazás

Részletesebben

Java és web programozás

Java és web programozás Budapesti M szaki Egyetem 2013. október 9. 5. El adás Interface-ek Korábban már említettem az interface-eket. Akkor úgy fogalmaztam, hogy valamilyen tulajdonságot adnak az osztályoknak. A lényegüket talán

Részletesebben

és az instanceof operátor

és az instanceof operátor Java VIII. Az interfacei és az instanceof operátor Krizsán Zoltán Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2005. 10. 24. Java VIII.: Interface JAVA8 / 1 Az interfészről általában

Részletesebben

Programozás II. 3. gyakorlat Objektum Orientáltság C++-ban

Programozás II. 3. gyakorlat Objektum Orientáltság C++-ban Programozás II. 3. gyakorlat Objektum Orientáltság C++-ban Tartalom OOP ismétlés Osztályok létrehozása Adattagok láthatóságai, elnevezési ajánlások Konstruktor, destruktor this pointer Statikus és dinamikus

Részletesebben

Javacript alapismeretek

Javacript alapismeretek Javacript alapismeretek Mi az a JavaScript, mire alkalmazzuk? A JavaScript egy olyan programozási nyelv, melyet eleinte direkt a HTML hiányosságainak pótlására fejlesztettek ki. Segítségével létrehozhatunk

Részletesebben

Operációs rendszerek. 9. gyakorlat. Reguláris kifejezések - alapok, BASH UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED

Operációs rendszerek. 9. gyakorlat. Reguláris kifejezések - alapok, BASH UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Reguláris kifejezések - alapok, BASH Operációs rendszerek 9. gyakorlat Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Csuvik Viktor

Részletesebben

C# osztálydeníció. Krizsán Zoltán 1. .net C# technológiák tananyag objektum orientált programozás tananyag

C# osztálydeníció. Krizsán Zoltán 1. .net C# technológiák tananyag objektum orientált programozás tananyag C# osztálydeníció Krizsán Zoltán 1 Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem.net C# technológiák tananyag objektum orientált programozás tananyag Tartalom 1 Bevezetés 2 Osztály létrehozása, deníció

Részletesebben

JavaServer Pages (JSP) (folytatás)

JavaServer Pages (JSP) (folytatás) JavaServer Pages (JSP) (folytatás) MVC architektúra a Java kiszolgálón Ügyfél (Böngésző) 5 View elküldi az oldal az ügyfélez View (JSP) Ügyfél üzenet küldése a vezérlőnek 1 3 4 Kérelem továbbítása a megjelenítőnek

Részletesebben

Java VIII. Az interfacei. és az instanceof operátor. Az interfészről általában. Interfészek JAVA-ban. Krizsán Zoltán

Java VIII. Az interfacei. és az instanceof operátor. Az interfészről általában. Interfészek JAVA-ban. Krizsán Zoltán Java VIII. Az interfacei és az instanceof operátor Krizsán Zoltán Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2005. 10. 24. Java VIII.: Interface JAVA8 / 1 Az interfészről általában

Részletesebben

Web-technológia PHP-vel

Web-technológia PHP-vel Web-technológia PHP-vel A PHP programnyelv 2, futtatókörnyezet beálĺıtások Erős Bence February 26, 2013 Erős Bence () Web-technológia PHP-vel February 26, 2013 1 / 19 Szuperglobális változók $ GET : request

Részletesebben