R A D I O A K T Í V H U L LA D É K O K AT K E Z E L Ő K Ö Z H A S Z N Ú N O N P R O F I T HÍRLEVÉL. Tisztelt Olvasó!

Átírás

1 2016. október R A D I O A K T Í V H U L LA D É K O K AT K E Z E L Ő K Ö Z H A S Z N Ú N O N P R O F I T K F T. HÍRLEVÉL F E L E L Ő S S É G G E L B I Z T O N S Á G G A L G A R A N C I Á K KA L Tisztelt Olvasó! Utoljára júniusban találkoztunk e lap ha- sábjain, de a három pihenésre való nyári hónap sem múlt el számunkra tétlenül. Hiszen például több létesítményünkben zajlottak a beruházások esedékes munkálatai, melyek közül az intézményi kis és közepes aktivitású hulladékok kezelésére, tárolására szolgáló püspökszilágyi létesítményünk korszerűsítéséről tudósítunk az újságban. mely alkalmas lehet a tároló megépítésére. A részletekről ugyancsak talál érdekes információkat az Olvasó. Fontos esemény volt számunkra a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség tizenkét napos vizsgálata, melynek során Társaságunk is jól vizsgázott nukleáris veszélyhelyzet-kezelési felkészültségből. Lakossági tájékoztató tevékenységünk egyik fontos eleme szeptemberhez köthető, hiszen a hónap utolsó hétvégéjén zajlott le a nyugatmecseki kutatások által érintett települések önkormányzati társulásának, az NYMTIT-nek az éves nagy rendezvénye. A Tájoló Nap kiváló alkalom volt számunkra, hogy a nyugat-mecseki kutatások aktualitásairól beszámoljunk a helyieknek, illetve a sajtó képviselőinek. Erről is meglehetős részletességgel írunk a hírlevél hasábjain. A nyári hónapokra befejeződött a nyugatmecseki kutatások legutóbbi szakaszának elemző vizsgálata. Ennek során újabb nagy lépéssel jutottunk közelebb ahhoz, hogy a nagy aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezéséhez ki lehessen jelölni a területet, Tartalmas, dupla terjedelmű kiadványunkból még egy cikkünkre szeretném felhívni a figyelmet: év elején indított portré-rovatunkban most Némethné Szeghő Judit, az RHK Kft. koordinációs és gazdasági igazgatója mutatkozik be. Dr. Kereki Ferenc ügyvezető igazgató Újabb korszerusítés az RHFT-ben E gy technikai létesítmény akkor képes teljesítményének maximumát nyújtani, ha berendezése, felszereltsége a kor műszaki követelményeinek megfelel. A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. megalakulásától törekszik telephelyei modernizálására. Ez a Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló (RHFT) esetében sincs másként, hiszen itt is a biztonságos működés a legfontosabb. Az RHFT-ben hamarosan befejeződik az elektromos rendszer felújítása, mint arról a júniusi Hétközlap hasájain a helybelieknek is beszámoltunk. Most egy újabb beruházásról lesz szó, ugyanis a telephelyen folyik a légtechnikai rendszer teljes rekonstrukciója, amit legfőképp a tavasszal induló biztonságnövelő program (az úgynevezett történelmi hulladék átcsomagolása) tett szükségessé. Az RHK Kft. tevékenységének minden mozzanata így a felújítás is komoly hatósági felü- gyelet alatt zajlik, emiatt az előkészületek szinte több időt vesznek igénybe, mint maguk a munkálatok. A kivitelezéshez a hazai és nemzetközi szabványok alapján összeállított tervek készültek, majd az Országos Atomenergia Hivatal jóváhagyása és a közbeszerzési pályázat következett. Így Püspökszilágyon a nyár elején kezdődhetett a légtechnikai felújítás helyszíni kivitelezése, ami a teljes üzemépületet érinti. A vállalkozó elbontotta a teljes gázvezetési hálózatot, a kazánház kazánjait, most pedig a meglévő légkezelő berendezés és a régi légtechnikai hálózat kerül sorra. A munkálatok az előre meghatározott ütemterv szerint folynak. A most kiépülő légcsatorna-rendszerhez új, úgynevezett kidobó kéményt is ki kell alakítani, ezzel egy időben a meglévő megszűnik. Az üzemcsarnok szellőztetését nagytisztaságú HEPA szűrővel felszerelt, saválló lemezből készült el- szívó-légcserélő hálózat biztosítja majd. Az új légtechnikai rendszer teljesítménye háromszorosa lesz az előzőnek. Annak érdekében, hogy a belső levegő megfelelő minőségű és hőmérsékletű legyen az üzemcsarnokban, a légtechnikai rendszerbe egy hűtő-fűtő, hővisszanyerő szekcióval felszerelt klímaberendezést is beépítenek. A felújítás várhatóan év végéig befejeződik, az új hálózat beüzemelése a hatósági ellenőrzéseket követően, jövő tavasszal várható. A kivitelezési munkálatok alatt az üzemeltetési tevékenység közel megszokott módon, kisebb megszakításokkal folyhat, azaz a telephely továbbra is fogad minden olyan intézményi eredetű radioaktív hulladékot, ami kezelést nem, csak tárolást igényel.

2 Egy lépéssel közelebb a nagy aktivitású hulladék majdani tárolójához lajdonságai miatt választották ki ezt a térséget és a Bodai Agyagkő Formációt, mint lehetséges helyszínt, egy nagy aktivitású hulladékok befogadására alkalmas tároló létesítésére. Akkor kezdődtek a földtani kutatások annak felmérésére, hogy a terület alkalmas lehet-e az elhasznált fűtőelemek, illetve a nagy aktivitású radioaktív hulladék végleges, biztonságos elhelyezésére. Az ilyen kutatások világszerte igen körültekintően, több évtizedig folynak, hiszen minden kétséget kizáróan bizonyítani kell, hogy a kiválasztott terület alkalmas akár több ezer évig is a sugárzó hulladék biztonságos tárolására. Magyarországon is még több évtizedig kell különböző vizsgálatokat végezni. A majdani tároló megnyitásáig az elhasznált üzemanyagot az erőmű szomszédságában lévő Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójában tárolják, amely szükség szerint további modulokkal folyamatosan bővül majd. Kedvező eredménnyel zárultak az idei kutatómunkák a Nyugat-Mecsekben, újabb kérdésre kaptak választ az RHK Kft. szakemberei az agyagkő tulajdonságaival kapcsolatban. A vizsgálatok eredményeit megismerhették a tizenharmadik Tájoló Nap vendégei is, szeptember utolsó hétvégéjén, a Baranya megyei Bodán. Helesfa győztes csapata tén az utóbbi százezer évben nem zajlottak le komolyabb felszín alatti mozgások. Mindkét szempont igen fontos egy mélységi nagy aktivitású hulladéktároló potenciális helyszínének kiválasztásánál. A szakemberek a kilencvenes években már akkor ismert, és most is igazolt ritka vízzáró tu- Az érintett lakosság rendszeres tájékoztatása már a kezdetektől feladata a Társaságnak, és a kommunikációs tevékenységet a környék kilenc települését tömörítő Nyugat-Mecseki Társadalmi Információs Ellenőrzési és Településfejlesztési Önkormányzati Társulás is nagyban segíti. Minderről az ügyvezető igazgató az ismeretterjesztő tanácskozás résztvevőinek is szólt nyitó előadásában. Június közepén fejeződött be annak a nagyjából 700 méter hosszú, 2 és 6 méter közt váltakozó mélységű kutatóároknak a kialakítása, amely pontosabb információkat adott a nyugat-mecseki térségnek erről a részéről. Arra voltunk kíváncsiak, hogy az elmúlt évezredekben milyen változások, mozgások zajlottak le a felszín alatt, mennyire stabil a kőzet számolt be a munkálatokról az újságíróknak Dr. Kereki Ferenc ügyvezető igazgató, a bodai ismeretterjesztő programhoz hagyományosan kapcsolódó sajtótájékoztatón. A 2015 őszén indított árok-kialakítási munkák szakaszosan zajlottak, a kiásott részeket a megfelelő vizsgálatok és dokumentálás után visszatemettük, így haladtunk lépésről lépésre. Ezt megelőzően, 2014-ben két kutatófúrást mélyítettünk, és azokból a mintákból megállapíthattuk, hogy az itteni kőzet igen jó vízzáró tulajdonságokkal bír. A kutatóárok pedig azt bizonyította, hogy ez a térség igen stabil, és a vizsgált szerkezet mensokan voltak kíváncsiak az előadásokra 2

3 Mindenki ajándékkal tért haza Az NYMTIT idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. erről Kovács Győző, Boda polgármestere, az önkormányzati társulás elnöke beszélt, majd hozzátette: a helybéliek rendszeres tájékoztatását és az itt élők érdekeinek képviseletét kezdetektől komolyan veszik a polgármesterek. A közös munka eredményét a kétévente elvégzett közvélemény-kutatások is visszaigazolják, mert az NYMTIT településein élők többsége ismeri és támogatja az itt zajló kutatásokat. A RHK Kft. tevékenységéhez így a nyugatmecseki kutatási programhoz is a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap biztosítja a fedezetet. Mint a sajtótájékoztatón is elhangzott, az idei munkálatok teljes költsége mintegy 400 millió forint. A földtani kutatás a Pécsi Bányakapitányság által jóváhagyott kutatási terv alapján folyik, és minden tevékenység az illetékes szakhatóságok előírásainak betartásával, a szükséges engedélyek alapján zajlik. A Tájoló Nap délelőtti programját hagyományosan az ismeretterjesztő előadások adták, melyek révén a nukleáris energetika több területére is betekintést kaphattak a nagy számban megjelent érdeklődők. Lázár István, az Országos Atomenergia Hivatal munkatársa Sugárzó környezetünk című előadásában azt mutatta be, hogy mindaz a sugárzás, ami naponta éri szervezetünket, több ezerszerese annak, ami egy, a szigorú határérték-korlátok szerint működő nukleáris létesítmény környezetében kimutatható. Ezt egy régóta ismert példával is érzékeltette: mivel az emberi test maga is kibocsát radioaktív bomlástermékeket, férj és feleség egymás közelében nagyobb sugárterhelést kap, mintha az atomerőmű kerítése mellett állnának. Prof. Dr. Aszódi Attila kormánybiztos Kapcsolódási pontok Paks II. és a nagy aktivitású radioaktív hulladék kutatása és elhelyezése között címmel már a tavalyi Tájoló Napon is tartott előadást. Most az eltelt időszak történéseiről számolt be. Mint elmondta, az építés megkezdéséig beszerzendő hatezer engedély közül jelenleg a környezetvédelmi és a telephelyengedély van soron. A nagy aktivitású kutatásokhoz kapcsolódóan kiemelte: Paks II táján kezd el termelni, és ott, egy másfajta technológiának köszönhetően, kevesebb kiégett fűtőelem keletkezik majd, mint a már működőnél. Ezek átmeneti tárolását nem a KKÁT fogja végezni, hanem az üzem területén kialakítandó egység, további sorsukat illetően pedig az sem kizárható, hogy Oroszországba kerülnek feldolgozásra, esetleg ideiglenes elhelyezésre is. lásai versenyzés közben új ismeretekhez is jutnak. A program, szokás szerint, a szombati tanácskozást és az azt követő szüreti mulatságot megelőzően, pénteken zajlott. Az RHK Kft. kommunikációs munkatársai ezúttal is igyekeztek izgalmas, játékos keretek között ismereteket átadni a radioaktívhulladék-kezeléssel kapcsolatosan. A nagy aktivitású kutatásokról szóló filmhez kapcsolódó kérdések válaszaival például egy lakat számkombinációját fejthették meg a diákok, de a pad alatti üzenetek és a lufik rejtvényeinek megoldása is közelebb vitte őket ahhoz, hogy megtudhassák: hány kiégett kazetta van jelenleg a paksi KKÁT-ban. Puzzle is szerepelt a vetélkedőn. A csapatoknak a felvillantott kép nyomán a tervezett finn nagy aktivitású tároló modelljét kellett kirakniuk. Idén a helesfaiak győzedelmeskedtek, míg a cserdi négyes második, a kővágószőlősi pedig harmadik lett. Az előző évekhez hasonlóan külföldi vendég előadója is volt a Tájoló Napnak. Lucie Steinerová, a cseh radioaktív hulladékokkal foglalkozó cég, a Súrao kommunikációs szakértője saját hazájának tapasztalatairól beszélt, kiemelve a magyar és a cseh gyakorlat hasonló elemeit, eltéréseit. Például a kiégett fűtőelemek végleges tárolójának helyét a cseh szakemberek gránitkőzetben keresik, jelenleg hét területen. A működés kezdetét ők is 2065 körülre tervezik. Előadása végén követendő példaként méltatta a bátaapáti kis és közepes aktivitású hulladékok végleges tárolóját, az NRHT-t. A Tájoló Nap ugyancsak fontos eseménye a gyerekvetélkedő, ahol a tagtelepülések iskoaz idei vendég előadó Lucie Steinerová 3

4 Magyarország biztonságban van Jól vizsgázott a hazai nukleáris veszélyhelyzet-kezelési rendszer A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) tizenkét napos felülvizsgálatot tartott Magyarországon. A NAÜ kanadai, francia, litván, holland, portugál szakértőket, valamint a szervezet főigazgató-helyettesét delegálta június elején Magyarországra, a kormány meghívására, hogy értékeljék az itteni nukleáris veszélyhelyzet-kezelési rendszert. Az úgynevezett EPREV-misszió teljesen önkéntesen kérhető, az uniós tagállamok nukleáris biztonságának erősítését célzó lehetőség, amely arra szolgál, hogy támogassa a külföldi és hazai szakértők közötti tapasztalatcserét, elősegítse a követendő gyakorlatok megosztását. A magyarországi felülvizsgálatot, melynek alapját a NAÜ nukleáris és radiológiai veszélyhelyzet-kezeléssel kapcsolatos biztonsági előírásai képezik, Chris Dijkens, a holland infrastrukturális és környezetvédelmi minisztérium nemzetközi együttműködésért felelős igazgatója vezette. Annak érdekében, hogy az RHK Kft. telephelyein folyó tevékenységet kellően megismerhesse, a szakértői csoportnak előzetesen eljuttattuk a veszélyhelyzet-kezeléshez kidolgozott dokumentumaink angol nyelvű verzióját. A misszió alatt a szakértői csoport egy-egy tagja ellátogatott létesítményeinkbe, ahol rövid előadásban kaptak tájékoztatást a tároló működéséről, és bemutattuk az általunk folytatott veszélyhelyzet-kezelési gyakorlatot. A létesítmények bejárása során a szakértők kérdéseket tehettek fel a telephelyvezetőknek, illetve a misszióban való részvételünket szervező Barnabás István üzemeltetési főmérnöknek. A kilencfős testület munkája befejeztével a tapasztalatairól sajtótájékoztatón számolt be, melyet az Országos Atomenergia Hivatal szervezett. Chris Dijkens elmondta: közel harminc magyarországi létesítményben köztük az RHK Kft. telephelyein és természetesen a paksi atomerőműben, valamint a Liszt Ferenc repülőtéren is jártak, hogy lássák: milyen az ország felkészültsége egy nukleáris baleset bekövetkezése esetén. Jól kidolgozott nukleárisbaleset-elhárítási rendszert találtak nálunk, és örömmel nyugtázták, hogy a felülvizsgálatra való felkészülés alapját képező önértékelés objektív volt. A vizsgált szervezetek mindegyike biztosította a nemzetközi szakértőknek a nyitottságot és az átláthatóságot. A szakértők az erősségek között kiemelték, hogy a magyar hatóságok körültekintően hangolják össze veszélyhelyzet-kezelési programjukat a NAÜ újonnan megfogalmazott biztonsági követelményeivel. Más országok számára követendő gyakorlatként tartják számon, hogy az intézkedések folyamatos aktualizálására felső szintű munkacsoport alakult. A jó gyakorlatok között szerepel az RHK Kft. létesítményei körüli háttérdózisszintek megjelenítése a cég honlapján, amely erősíti a lakossági bizalmat. A NAÜ főigazgató-helyettese, Juan Carlos Lentijo azt külön kihangsúlyozta a sajtótájékoztatón, hogy a nukleáris és radiológiai területen dolgozó magyar szakemberek felelősségteljesen végzik munkájukat, az ország jól felkészült a veszélyhelyzetek elhárítására. Ugyanakkor a felülvizsgálat alapján a misszió néhány javaslatot is megfogalmazott. Például, hogy a magyar hatóságok folytassák tovább a meglévő veszélyhelyzet-kezelési programok hozzáigazítását a NAÜ legújabb biztonsági követelményeihez, illetve, hogy fejleszteni kell a szakmai továbbképzési programokat, a szakemberutánpótlás tervezését. Kifogásolták, hogy sok intézkedési terv, illetve lakossági tájékoztató anyag csak magyar nyelven érhető el. Góra Zoltán tűzoltó vezérőrnagy, az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség főigazgató-helyettese többek között arról számolt be az újságíróknak, hogy a misszió tagjai követendő jó gyakorlatnak tartják a veszélyhelyzetekre kidolgozott kitelepítési terveket és a katasztrófavédelemnek a lakosság tájékoztatására vonatkozó terveit, továbbá a katasztrófavédelem mobil mérőegységeit, amelyek a radioaktív sugárzást is érzékelik. Egyúttal bejelentette, hogy jövőre Magyarországon tartják meg Komplex 2017 néven a nemzetközi nukleárisbaleset-elhárítási gyakorlatot. Fichtinger Gyula, az OAH főigazgatója elmondta: az előzetes önértékelés során a nukleáris veszélyhelyzet-kezelésben érintett hazai szervezetek akciótervet készítettek, hogy a szerintük szükséges fejlesztéseket milyen ütemezésben valósítják majd meg. Ezt a felülvizsgálat megállapításai alapján aktualizálni fogják. A magyar nukleáris hatóság vezetője úgy véli, hogy 2-3 év múlva fog a szakértők egy része visszatérni Magyarországra, hogy megvizsgálják, az EPREV-misszió megállapításai nyomán miként teljesültek az elhatározott intézkedések. Leckék a radioaktívhulladék-kezelésrol Kazahsztán a nukleáris energetika terén ma abban a helyzetben van, mint Magyarország a hetvenes években. Ugyanis a világ kilencedik legnagyobb országa, mely északon Oroszországgal, keleten Kínával határos, most tervezi első atomerőművének építését. Ám ma egy ilyen induló projekt könnyebb helyzetben van, mint mi voltunk annak idején, hiszen azóta sok tapasztalat gyűlt össze világszerte, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség pedig különös gondot fordít arra, hogy megfelelő információkkal segítse azokat az országokat, amelyek atomerőmű építésébe fognak. Július végén, a kazah minisztériumi és kutatóintézeti vezetőknek Bécsben, a NAÜ székházában tartottak munkaértekezletet, ahol a radioaktívhulladék-kezelés kérdésköréről Nős Bálint, az RHK Kft. stratégiai és műszaki igazgatója tartott előadást. Komoly elismerés ez társaságunknak, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft.-nek, és Nős Bálint - stratégiai és műszaki igazgató 4

5 Magyarországnak is kezdte lapunknak adott beszámolóját Nős Bálint, mert ez a felkérés is mutatja, hogy a NAÜ követendő példaként tekint a közel harminc év alatt kialakult magyarországi hulladékkezelési gyakorlatra. A kétnapos munkaértekezleten a kazah döntéshozást, illetve szakmai irányítást hatan képviselték, rajtuk kívül a NAÜ négy munkatársa volt még jelen. Előadásomban igyekeztem rövid áttekintést adni a nálunk folyó tevékenységről, arról, honnan indultunk, és hova jutottunk napjainkig. A rendelkezésemre álló két óra alatt beszéltem arról, milyen jogszabályi háttér kellett mindehhez, hogyan alakultak ki a szervezeti keretek, és természetesen a lehető legrészletesebben igyekeztem bemutatni a radioaktívhulladékkezelés napi gyakorlatát, illetve a tárolók épí- tésének, bővítésének legfontosabb mozzanatait. Kívülállónak furcsa lehet, hogy egy atomerőművel nem rendelkező ország számára miért fontos mindez. Nos, azt tudni kell, hogy Kazahsztánban az intézményi eredetű (orvosi, mezőgazdasági, ipari, kutatási célú felhasználásból származó) radioaktív hulladékoknak jelenleg csak átmeneti tárolója van, és ezen a helyzeten is szeretnének változtatni, amellett, hogy a majdani atomerőműben keletkező sugárzó anyagok tárolását és végleges elhelyezését is meg kell majd oldani. Úgy tudom, a kétnapos munkaértekezlet azért legnagyobbrészt az atomerőmű-építés előkészítésével foglalkozott. Mi volt a hozadéka a rendezvénynek az előadó, illetve az RHK Kft. számára? Az erkölcsi elismerésen túl, amit már említettem, számunkra az is fontos és tanulságos volt, hogy a NAÜ munkatársainak előadása egy naprakész, összeszedett információcsomagot jelentett. Vagyis egy hasznos összefoglalását kaptam a kazah vendégekkel együtt olyan több tucat oldalnyi dokumentumnak, amik a szervezet legfontosabb iránymutatásait tartalmazzák, többek között a hatósági szerkezet kialakításáról, a hulladékkezelésért felelős szervezet feladatairól, a tevékenységek finanszírozásáról, az engedélyezési eljárások alapját képező biztonsági értékelésekről és a hulladékkezelés társadalmi aspektusairól. Jó volt hallani, hogy mindaz, amit ott elmondtak, nálunk napi gyakorlat. Aktualitások a nyugat-mecseki kutatás munkáiból A nyugat-mecseki Bodai Agyagkő Formáció kőzeteiről már évtizedek óta úgy beszélünk, mint a legígéretesebb földtani képződményről, amelyben megvalósítható lehet a hazai nagy aktivitású hulladékok végleges tárolója. A telephely alkalmasságának igazolásához azonban még egy sor alapvető szakmai kérdést kell tisztázni a földtani kutatás során. Például, hogy várható-e törések kialakulása, felújulása, vagy hogy milyen gyors a terület kiemelkedése. Az elmúlt 4-5 millió évben nem mozgott Ha a Nyugat-Mecsek földtani térképére nézünk, a különböző korú képződményeket jelző, eltérő színezésű foltok nem szabályosan, egymást keretezve láthatók, hanem számos helyen szabálytalanul, éles határokkal érintkeznek. Ez egyértelműen jelzi, hogy a földtörténeti múltban valamikor ezeken a helyeken jelentős kőzetmozgások voltak, amelyek a kialakuló törésvonalak mentén hosszú idő alatt akár több száz méteres elmozdulásokat eredményeztek. E mozgások túlnyomó többsége ugyanakkor már nagyon-nagyon régen, akár több 10 millió évvel ezelőtt lezárult. De hogyan, miként lehetne mindezt igazolni? Ha be tudnánk bizonyítani, hogy az adott törésvonal mentén az elmúlt pár millió évben már nem volt elmozdulás, akkor bátrabban mernénk előretekinteni, és joggal feltételezhetjük, hogy az elkövetkező néhány százezer évben sem változik ez a helyzet. A Nyugat-Mecsek egy fontos törésvonala az úgynevezett Boda Büdöskút-i szerkezeti zóna, amely jól látszik a földtani térképen, mert több száz méterrel elmozdítja a Bodai Agyagkő Formáció kőzeteit is. Cserdi határában az agyagkőre egy 4-5 millió éves homokréteg, az úgynevezett pannon homok rakódott le. Ha a szerkezeti vonal a homok lerakódása óta elmozdult, akkor az elmozdulásnak a rátelepült homokrétegben is nyoma kellett, hogy maradjon. Ha viszont a zóna fölötti homokrétegben nincs nyoma semmiféle elmozdulásnak, akkor kijelenthetjük, hogy a törésvonal legalább az utóbbi 4-5 millió évben nem újult fel, nem mozgott. olyan egyszerű, hiszen a pannon homok helyenként a felszín alatt 6 méterre, azaz több mint két emelet mélyen húzódik! Alapos előkészítés geofizikai mérések alapján kerestük meg azt a helyet, ahol a törészóna felett elérhettük a homokrétegeket. Ráadásul a kutatóárkot úgy kellett kialakítani, hogy a munkavégzés biztonsága mellett az árok falában a homokrétegeket is jól lehessen látni. Az engedélyeztetés és a kivitelezés nehézségei ellenére az árkot sikerült megvalósítani. A feltárt és részletesen dokumentált pannon homokrétegben pedig sehol sem mutatkozott szerkezeti mozgás nyoma. Jelentős lépést tettünk előre a telephely alkalmasságának igazolásához, hiszen bizonyítottuk, hogy a Boda Büdöskút-i szerkezeti zóna mentén az utóbbi 4-5 millió évben nem történt elmozdulás. Meg kell tehát vizsgálni a törésvonalra települt pannon homokot. Egy hosszú árkot kell ásni, hogy föltáruljanak a homokrétegek. Ez azonban nem Kutatóárok 5

6 Munkatársaimmal közösen veszünk minden akadályt Bemutatjuk Némethné Szeghő Juditot, az RHK Kft. koordinációs és gazdasági igazgatóját Hogy kerültél jelenlegi munkahelyedre, az RHK Kft.-hez? Mi volt a Társaságnál számodra a legnagyobb kihívás? Tulajdonképpen nem a saját ötletem volt, egy itt dolgozó volt kolléganőm ajánlotta, még 2006-ban, hogy mérettessem meg magam a cégnél. Úgy éreztem, jót tenne a változás, új kihívásokat hozhatna az életembe, ezért elfogadtam a lehetőséget. Osztályvezetőként, igazgatóként és emberileg is a legnagyobb nehézséget az jelentette, hogy megtanuljak vezetőként dolgozni. Meg kellett szoknom, hogy ne akarjak mindig mindent egyedül megoldani. Mekkora változást jelentett ez az atomerőmű után? M iskolci kötődése ellenére huszonegynéhány éve szívvel-lélekkel paksi polgár, aki, mint annyian a Társaság volt és jelenlegi munkatársai közül, az atomerőműben kezdte karrierjét. Néhány hónapja kapta meg végleges kinevezését az RHK Kft. Koordinációs és Gazdasági Igazgatóságának élére. A kezdetekről és mostani pozíciója kihívásairól is kérdeztük. Borsodból származom, egy Miskolc közeli kis településről, ahol az általános iskolát végeztem. Középiskolába már Miskolcra jártam. Nagyon tetszett a város, és a mai napig nagyon szeretem. Vonzott az egyetem is, különlegesnek találtam, mert a többi ilyen intézménnyel ellentétben az épületek nem a településen, szétszórtan helyezkednek el, hanem egy összefüggő városrészt alkotnak, amit hatalmas park vesz körül. Mindenképpen ide szerettem volna járni, és szerencsére fel is vettek a gazdaságtudományi karra. Miskolctól elég távol esik mostani lakhelyed. Hogy kerültél Paksra? Az egyetemi évek alatt ismerkedtem meg a férjemmel, aki Tolna megyei. Mikor összeházasodtunk, ideköltöztem én is a városba. Itt kaptam meg első munkámat is, az atomerőműben. Tizenegy évig dolgoztam ott, a kontrolling főosztályon. Üzleti tervezéssel, beszámolók, jelentések készítésével és költségelemzéssel foglalkoztam. 6 Teljesen más jellegű lett a munkám. Az RHK Kft. létszámát tekintve egy sokkal kisebb szervezet, ezért egy-egy emberre sokkal több féle feladat hárul, amiket ráadásul a kezdetétől a befejezésig végig kell vinni. Az erőműben csak részfeladatokat kaptunk. Számomra tehát az itteni munka változatosabb, élvezetesebb lett, ráadásul könnyebben tudtam tervezni is így, hogy minden munkafolyamatot az elejétől a végéig láttam ban kerültél a céghez, és idén, év elején kineveztek igazgatóvá. Gazdasági előadóként kezdtem el dolgozni a Társaságnál, majd amikor 2011-ben megalakult a Gazdasági és Munkaügyi Osztály, engem kértek fel a vezetésére, amit szívesen elvállaltam. Négy évvel később, Faragó László nyugdíjba vonulását követően lettem megbízott koordinációs és gazdasági igazgató, majd rá fél évre kaptam meg véglegesen a pozíciót. Mondhatni végigjártam a szamárlétrát. A szintén az igazgatóság alá tartozó Koordinációs Osztályon folyó ügyekkel korábban nem foglalkoztam, így ezen a területen sokkal kevesebb gyakorlatom van, ami még több odafigyelést igényel. Szerencsére az előző igazgató remek csapatot hozott össze, és a munkafolyamatok is kialakultak már. Mivel foglalkozik az igazgatóság? Mint már említettem, az igazgatóságon két osztály működik. A Koordinációs Osztály feladata főként a közbeszerzési eljárások lefolytatása, szerződések kötése, de a szerződéses ár meghatározásához szükséges számítások, költségbecslések elvégzése is. A Gazdasági és Munkaügyi Osztály dolga többek között a számvitel és az alkalmazottak ügyeinek intézése. Hogy érzed, sikeresen vetted az akadályt? Úgy gondolom, munkatársaimmal közösen vettük sikeresen ezt az akadályt, hiszen számtalanszor megtapasztalhattam, hogy tudásukra, emberségükre, segíteni akarásukra mindig támaszkodhatok. Az elmúlt két-három évben rengeteg változás történt a cégnél, egyből mélyvízbe kerültünk: a tulajdonos- és finanszírozó-váltás sok többletfeladatot eredményezett. Egyéb változások, mint például a mecseki uránbányászati rekultiváció szervezetének beolvadása, majd kiválása miatt ugyancsak megnövekedtek a teendők. Nehéz időszakot tudhatunk magunk mögött, de sikeresen jutottunk túl rajta. Ezt támasztják alá az ellenőrzések is, amiken átestünk, és ahol remekül teljesítettünk. Ez egyértelműen a kollégáim sikere, odaadó munkájuk eredménye! Milyen elképzeléseid vannak igazgatóként a jövőre nézve? Természetesen vannak terveim, például a jelenlegi kontrolling rendszeren szeretnénk egy kis ráncfelvarrást elvégezni, amit még tíz évvel ezelőtt vezettek be a Társaságnál. Az elmúlt időszak többletmunkái miatt erre eddig nem volt lehetőség. Most legelőször ennek szeretnénk nekilátni a munkatársaimmal. Hogy telnek a napjaid a munka után? Már közel 25 éve élek Pakson a férjemmel, ő gépészmérnök, egy budapesti cégnél dolgozik. Lányunk 23 éves, egyetemre jár. Ők töltik ki az időm nagy részét igyekszünk minél többet együtt lenni. Ugyanakkor imádok színházba járni már több mint 10 éve rendszeresen vásárolok bérletet a paksi előadásokra ezek mindig tökéletesen kikapcsolnak. Aztán a könyvtárban is gyakori vendégnek számítok, az olvasás is remekül ellazít. Ha pedig teljesen ki akarok szakadni a hétköznapokból, kimegyek kicsit kocogni az Ürgemezőre.

7 Mozgásban a terepasztal! Digitalizált világunkban az ember minden- nek örül, ami visszaidézi a régebbi korokat. Ha közben azért még információkhoz is jut, az külön haszon. Ilyen meggondolások is közrejátszottak abban, hogy a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. felújíttatta paksi látogatóközpontjának terepasztalát. Az atomtörvényben előírt tájékoztató kötelezettségét a Társaság mindig is egyik legfontosabb feladatának tartotta. A sajtótájékoztatók, hírlevelek, szakmai kiadványok, ismeretterjesztő előadások ugyanazt a célt szolgálják, hogy Magyarország közvéleménye a lehető legtöbbet tudjon meg a radioaktívhulladék-kezelés korántsem hétköznapi ügyeiből. Ám Honti Gabriella, az RHK Kft. kommunikációs vezetője úgy tapasztalja, semmi nem pótolja egy személyes látogatás élményét, információgazdagságát. Nem véletlen, hogy több mint százezer vendége volt már a telephelyein lévő bemutatótermeknek a Társaság megalakulása óta. A tavaly nyáron megnyitott bátaapáti NRHT Látogatóközpont sikereiről már korábban beszámoltunk, az RHK Kft. paksi bemutatótermében pedig 2015-ben kétezer-ötszázan fordultak meg. A látogatóközpont egyébként 2002-ben készült el, amikor a Társaság új irodaépületbe költözött. Azóta többször frissültek a falakon látható tablók, de a terepasztal mindezidáig nem került sorra. Már a felújítás előtt is a terepasztal volt a vendégek kedvence A Paksra érkező csoportokat a kommunikációs osztály munkatársai kísérik körbe a látogatótérben, és a tablók segítségével mutatják be a radioaktív hulladék kezelésének alapismereteit, illetve a Pakson, Püspökszilágyon, Bátaapátiban és a NyugatMecsekben folyó munkálatokat. A tablók 2002 óta folyamatosan cserélődtek, hogy mindig naprakész információkkal szolgáljanak az ide látogatóknak. A bemutató ékessége, a vendégek kedvence egyértelműen a terepasztal volt mindig, amelyen a szállítási és tárolási folyamatokat a kisvasutak mintájára készült modellen követhették nyomon. Ám a 14 év alatt megkoptak az épületek, a növények, és a mozgó alkarészek, az elektromos berendezések működése sem volt zökkenőmentes. A látogatók sokszor csalódottak voltak, amikor a szállítójárművek nem indultak el az asztalon az elektromos hibák miatt. Most, hogy sikerült megfelelő vállalkozót találni, a terepasztal júniustól újra, az elmúlt évek változásaival aktualizálva, modernebb kivitelben várja a kíváncsi érdeklődőket. A csoportok fogadása előzetes bejelentkezés alapján, az alábbi elérhetőségek bármelyikén lehetséges: Tel.: 06-75/ latogatas@rhk.hu A terepasztal felújítás után 7

8 ATOM 150+ E gy 2/3 vagy félmaratont lefutni már önmagában is szép teljesítmény. Ha valaki ezt fél év alatt hatszor megteszi, akár extrém körülmények között is, az már egészen kiemelkedő. Az ATOM 150+ versenysorozat teljesítői pontosan ezt mondhatják el magukról. Februártól augusztusig, hat különböző helyszínen, összesen 152 kilométert kellett lefutnia annak, aki szerette volna, hogy a nyakába akasszák az ezért a teljesítményért járó emlékérmet. A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. fegyveres őrségének két tagja, Kocsner Gábor és Grósz Ferenc, Kaposvár, Baja, Szekszárd, Deseda-tó, Szelidi-tó és Paks környékének aszfaltjait koptatva teljesítette a távot, ők meséltek nekünk futással kapcsolatos élményeikről. Elmondásuk szerint mindenért a 6 évvel ezelőtti atomtörvény-módosítás a felelős: a nukleáris létesítmények fegyveres őrségére vonatkozó jogszabályi környezet az őrség számára előírta egy bizonyos fizikai szint teljesítését. Ha a fizikai felmérést nem sikerül teljesíteni, az munkavesztéssel járhat. A törvény két kilométer futás teljesítését is előírja meghatározott idő alatt, ami nem egy teljesíthetetlen táv, de abban az időben egyikőjük sem járt futni, így nagyon megszenvedtek érte a kezdeti időszakban. Az idő elteltével egyre jobb kondícióba kerültek, egymást motiválva teljesítettek egyre nagyobb távokat, míg a kötelező edzések szokássá, rutinná váltak. Az első igazi megmérettetés a 3 évvel ezelőtti Ultra Maraton volt Pakson, ahol RHK FBŐ csapatként 6 óra futást teljesítettek váltóban, egy 5 fős csapattal, akik a Társaság őrségéből verbuválódtak. Innentől nem volt megállás, azóta egyénileg vagy csapatban, ahogy idejük engedi, folyamatos látogatói a futóversenyeknek. A felkészülés egész évben tart: szabadnapokon, illetve munkaidőben a futópadon is formában tudják tartani magukat, az elfoglaltságtól függően havi kilométert is lefutnak. A versenyszituáció viszont más, extra löketet ad, dolgozik az adrenalin, jobb teljesítményre készteti a futót. Az edzéstechnikája mindenkinek különböző, van, aki csoportban szeret futni, van, aki egyedül, zenét hallgatva, mindenki másképp győzi le a korlátait. Egyvalamiben egyetértenek: a futás ott kezdődik, ha nem a futásra figyelsz futás közben. Az idei év egyik legnehezebb versenye a paksi brutálatom, ahol egy akadálypályán, sárban, homokban, vízben, szögesdrótok, meredek emelkedők és megannyi akadály között csúszva-mászva kell teljesíteni 7 kilométer távot. Ez a záró rendezvénye a futóversenysorozatnak. Aki mind a hat helyszín távját teljesítette, az megkapja a 150+ emlékérmet és ajándékban is részesül. Helyezés csak az egyes helyszíneken van, összesítésben nincs. Gábor és Ferenc elárulta, hogy jövőre is szeretnék teljesíteni az összes versenyt, ha ismét megrendezésre kerülnek, valamint nagy vágyuk, hogy egy RHK Kft. csapattal részt vegyenek az Ultrabalaton futáson, ahol Magyarország legnagyobb tavát kell körbefutni váltóban. Az RHK Kft. gratulál remek teljesítményükhöz és hasonló sikereket kíván a jövőben is! Grósz Ferenc és Kocsner Gábor RHK Kft. HÍRLEVÉL Kiadja az RHK Kft. Felelôs kiadó: Dr. Kereki Ferenc ügyvezetô igazgató Szerkeszti: Honti Gabriella kommunikációs vezetô Postai cím: 7031 Paks, Pf.: 12 Honlap: honti.gabriella@rhk.hu A szerkesztésben közremûködik: a Noguchi Porter Novelli Nyomdai elôkészítés: Ferling Kft. Nyomda: V-TESA Bt. brutálatom 8