MŰSZAKI KATONAI KÖZLÖNY

Átírás

1 XXVIII. évfolyam, szám MŰSZAKI KATONAI KÖZLÖNY XXVIII. évfolyam, 3. szám "Műszaki katonák alatt értjük azt a hadrakelt nagy családot, amely nem csak fegyverrel a kézben küzdött, hanem tudásával, különleges fölszerelésével, kiképzésével és leleményességével a küzdő csapatok leghűségesebb és nélkülözhetetlen segítőtársa volt." (Jacobi Ágost utászezredes, 1938) 2018.

2 Kiadja: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara, valamint a Magyar Hadtudományi Társaság Műszaki Szakosztálya Megjelenik negyedévente Felelős kiadó: Főszerkesztő: Web megjelenés: Szerkesztőbizottság: Szerkesztőség címe: Dr. POHL Árpád ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánja és Dr. habil. KOVÁCS Tibor, PhD, a Műszaki Szakosztály elnöke Dr. habil. KOVÁCS Tibor, PhD KOVÁCSNÉ LEBEDY ÁGNES Dr. Árpád LŐRINCZ, PhD Slovak Association for Blasting and Drilling, Slovakia /Fúrás- és Robbantástechnikai Egyesület, Szlovákia Dr. HORNYACSEK Júlia, PhD National University of Public Service/Nemzeti Közszolgálati Egyetem Dr. habil. HORVÁTH Tibor, PhD National University of Public Service/Nemzeti Közszolgálati Egyetem Dr. KOVÁCS Zoltán, PhD National University of Public Service/Nemzeti Közszolgálati Egyetem DR. KUTI Rajmund, PhD Széchenyi István University/Széchenyi István Egyetem Prof. Dr. PADÁNYI József, DSc National University of Public Service/Nemzeti Közszolgálati Egyetem Dr. Pavel MANAS, PhD University of Defence, Czech Republic/Védelmi Egyetem, Csehország Dr. TÓTH Rudolf, PhD National University of Public Service/Nemzeti Közszolgálati Egyetem KOVÁCSNÉ Lebedy Ágnes National University of Public Service/Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, Katonai Vezetőképző Intézet, Műveleti Támogató Tanszék, Műszaki Szakcsoport, Budapest, Hungária krt A. épület 3. emelet, 330. iroda Levelezési cím: 1581 Budapest, Pf.:15. kovacs.zoltan@uni-nke.hu Web: denes.kalman@uni-nke.hu Telefon: (1) / mellék HM (2) A megjelent publikációk html és pdf formátumban 5 évig érhetők el on-line formában. Ezt követően a cikkek DVD-ROM-on kerülnek archiválásra, és a NKE Egyetemi Könyvtárában férhetők hozzá. Az on-line archívumban továbbra is megtalálhatók az addig megjelent cikkek dátum, szerző, cím és rezümé szerinti rendszerezésben. Az on-line folyóirat archiválása az Országos Széchenyi Könyvtár Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázisában ( is megtörténik. ISSN (Online)

3 XXVIII. évfolyam, szám A XXVIII. évfolyam számban megjelent cikkeket lektorálták: Dr. habil. Berek Tamás (PhD) Dr. Cimer Zsolt (PhD) Dr. habil. Kátai-Urbán Lajos (PhD) Dr. Kovács Ferenc (PhD) Dr. Kovács Zoltán (PhD) Dr. habil. Kuti Rajmund (PhD) Prof. Dr. Lukács László (CSc) Dr. Németh József (PhD) Dr. Pántya Péter (PhD)

4 XXVIII. évfolyam, szám T A R T A L O M DUDÁS ZOLTÁN: Setting up reception sites and camps outside europe in connection with the current migration wave... 3 VARGA FERENC: A mentő tűzvédelem optimális diszlokációjának területi és szervezeti szintű kidolgozása, a meghatározó szempontok elemzése CÍMER ZSOLT, KIRÁLY LAJOS: Ipari gázpalackok szállítása, tárolása, kezelése, robbanásbiztonság- technikai elemzés CSÉPLŐ ZOLTÁN - KÁTAI-URBÁN LAJOS: Industrial accident s prevention in Hungary GYÖRÖK LÁSZLÓ: Possible tasks of preparation for theatre of war in the light of challenges of the 21st century TIBOR TÓTH: The usage possibilities of unmanned aerial vehicles in the activity of the voluntary rescue organizations JERUSKA JÓZSEF - BÉRCZI LÁSZLÓ: Veszélyhelyzet kezelés a szénhidrogén termék távvezeték sérülésével kapcsolatos eseményeknél II LILLA RONYECZ: Critical infrastructure and resilience URBÁN ANETT: A katasztrófavédelmi versenysport hazánkban DOMJÁN ANDRÁS: Építőipari beruházások biztosítása, kiemelten védett objektumok esetén, különös tekintettel a fenyegetettségre GYŐRFI ANDRÁS: Az e-mobiltás biztonsági kérdései PADÁNYI JÓZSEF - NÉGYESI LAJOS: Zrínyi Miklós tevékenysége a Muraköz katonai védelmének megerősítésében SÁFÁR BRIGITTA: Deployment of standardized emergency response units in large scale emergencies JACKOVICS PÉTER: A tűzoltók által végzett kötéltechnikai mentési műveletek tapasztalatai

5 DR. KOVÁCS ISTVÁN: Vezetési funkciók egy helyi rendvédelmi szerv életében. Tervezés, mint az elérendő cél, és az ahhoz elvezető tevékenységek meghatározásának folyamata BAKOS TAMÁS: A mozgásakadályozó tevékenység hatása az illegális migráció útvonalainak változásaira SZABÓ BALÁZS: Különleges műszaki megoldások a nagy védőképességű védett létesítményekben II. rész NOVÁKY MÓNIKA: Disaster Management within the European Union, UN and NATO KUGYELA LÓRÁND: Különböző robbanóanyagból készült kisméretű kumulatív töltetek teljesítményének összehasonlító vizsgálata NÉMEDI NÁNDOR: A vízbiztonság ökológiája

6 XXVIII. évfolyam, szám Dudás Zoltán 1 SETTING UP RECEPTION SITES AND CAMPS OUTSIDE EUROPE IN CONNECTION WITH THE CURRENT MIGRATION WAVE (EURÓPÁN KÍVÜLI FOGADÓ PONTOK ÉS TÁBOROK A JELENKORI MIGRÁCIÓS HULLÁMMAL KAPCSOLATBAN) Current events have shown that we have to increasingly expect a massive population displacement originating especially from the Middle East and Africa. The civilization crisis caused by the refugees and economic migrants becomes unmanageable when their numbers reach a critical mass. The vast majority of the asylum seekers arriving to Europe come from countries which are not considered war zones based on the UN Refugee Convention, so they must leave the European Union after their application has been examined, but there is no sufficient police force and financial resource to control this process.in this paper some European attempts aiming at the solution of the problems arising in the wake of the enormous 2015 wave of refugees are outlined based on a few relevant examples, and by examining possible sites outside the continent, an attempt is made to suggest a solution of the problem of hosting and care of asylum seekers. Keywords: temporary refugee camp, security, distancing, hotspot Napjaink történései alátámasztják, hogy egyre inkább számolni kell erőteljes, főleg Közel-kelet és Afrika felől érkező népességmozgással. A menekültek, illetve a gazdasági bevándorlók okozta civilizációs veszélyhelyzet egy kritikus tömeg elérését követően kezelhetetlenné válik. A cikk néhány példa erejéig felvillantja a 2015 évi nagy menekülthullám kapcsán foganatosított európai megoldás kísérleteket, továbbá igyekszik a kontinensen kívüli helyszínek számbavételével javaslatot is megfogalmazni az Európába igyekvő menedékkérők tábori elszállásolása és ellátása terén. Kulcsszavak: átmeneti menekülttábor, biztonság, távolságtartás, hotspot INTRODUCTION In the year 2015 the number of asylum seekers arriving to the countries of the European Union was twice as high as in the preceding years, namely 1,255,600. The largest number was reported from Germany 441,800, 35% of the total number of asylum seekers. The second largest number was of those arriving to Hungary174,000 (14%), followed by Sweden with 156,000 (12%), Austria with 85,000 (7%) and Italy with 83,000 (7%). Finally, among the countries reporting considerable numbers of asylum seekers, France should be mentioned with 70,600 persons (6%). Comparing the data of influx with figures from the previous year, the highest increase was found for Finland (+822%), followed by Hungary (+323%), Austria (+233%), Belgium (+178%), Spain (+167%) and Germany (+155%).The increase in the number of asylum seekers per one million inhabitant was largest in Hungary with a reported figure of 17,699 persons, followed by Sweden with 16,016 persons, Austria with 9,970 persons, Finland with 5,876 1 PhD student, National University of Public Service, Doctoral School of Military Engineering. zdudas@jak.ppke.hu; ORCID: MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

7 DUDÁS ZOLTÁN: SETTING UP RECEPTION SITES AND CAMPS OUTSIDE EUROPE IN CONNECTION WITH THE CURRENT MIGRATION WAVE persons and Germany with 5,441 persons. In order to provide a comprehensive picture, one should mention also the countries where the number of asylum seekers per one million inhabitant was lowest: Croatia 34 persons, Slovakia 50 persons, Romania 62 persons, Portugal 80 persons and Lithuania 93 persons. The above numbers indicate the extent to which the individual countries are interested in the negotiations conducted in connection with the largest migration of modern history 2. Hungary, Austria and Germany as well as Sweden and Finland of the Scandinavian countries are leading the statistics in almost every respect, they therefore have an eminent interest in the refugee crisis being solved as soon as possible and in an acceptable manner. At the same time the figures relating to the countries less involved indicate the role they should play in the process. 1. THE EUROPEAN UNION AND THE HOTSPOTS As a result of the unprecedented refugee influx, the authorities involved in the management of the problem are considerably overtaxed. Processing the data and examination of the individual requests takes more than a year, during which time the applicants need housing and care. The current wave of migrants is a mixed group including refugees forcibly displaced by war or political persecution as well as economic migrants.the migrants arrive into the European Union on two main routes: by sea from the shores of Libya and Tunisia to Italy, and on land through Turkey, Greece and the countries of former Yugoslavia. Different agencies of the European Union such as Frontex, EASO, Europol, and Eurojust 3 have been established with the aim of providing support, each in its specific field, to the Member States in the protection of the external EU borders, in border controls, and in the registration of refugees. Support is given in the process control and protocols of decision making regarding the applications and in the fight against organized crime, in order to efficiently constrain illegal migration and human trafficking on the continent. In the founding documents of two agencies Frontex and EASO the task of providing high level technical and operative support for the Member States in border control and in managing the migration systems is emphasized. [1] With the aim of solving the migration problem, the European Union has urged the establishing of hotspots (registration centres where the refugees are identified and provided with documents) on the external borders of the Union, especially in Greece and Italy. [2] At the time of writing this paper the official number of asylum seekers in Greece is 16 thousand, but the actual number is estimated to be 60 thousand. Even in the extremely cold winter of 2016/17 about 1,600 persons arrived to Greece from Turkey each month 4. The fact that earlier about the same number 2 Eurostat News release 44/ March 2016, p.2. a54959b99ed6 Downloaded: Frontex, Border Control Agency of the European Union EASO, European Asylum Support Office Europol, European Police Office Eurojust, Downloaded: UNHCR Greece data snapshot 5 February 2017 MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 4

8 of migrants arrived each day even in the winter months proves the efficiency and importance of the agreement of 20 March 2016 between Turkey and the EU. If this agreement were terminated, the pressure on Greece would increase once more, and the number of refugees would increase to hundreds of thousands of people. The building of the hotspots in Greece is a halting process, the centres have not been completed for the time scheduled. Out of the five hotspots the Moria camp on the island of Lesbos is the most important. It has a capacityfor 3,500 persons. The other hotspots are not fully utilized because they are not along the main routes of migration. At the same time, the camp on Lesbos houses twice the number of people it has been built for. In the overcrowded camp there has been unrest leading to fights and the outbreak of fires. During the one year history of the Moria camp refugees twice set the camp on fire, first in September 2015, and then again on 24 th November, when a large part of the camp burned down, two inmates died and another two were seriously injured 5. Following the incident, there were attempts to channel the flow of migrants to other camps. The Greek decision makers have realized that instead of the earlier practice of housing and determining the status of refugees in Athens and Thessaloniki, it was preferable to send them to camps wherefrom their expulsion is easier.they, therefore,tend to keep migrants on the islands of the Aegean Sea closer to Turkey. Distancing refugees from the capital or larger cities has thus become the standard policy of the Greek authorities. Distancing has increasingly been adopted in the practice of dealing with the flow of immigrants. An official said at the opening ceremony of the home for unaccompanied minors at Fót (Hungary) that refugee management is somewhat similar to rescuing people from drowning. If someone has to rescue a drowning victim, it is essential that the rescuer should stay at a safe distance from the victim. First rescue from the shore, or from a boat should be attempted. If the rescuer has to enter the water, the victim may try to pull the rescuer onto him, or grab him in a way that his life, too, is endangered. The rescuer should keep a safe distance from the victim in order to make a successful rescue. Distancing is such an important rule if the victim grabs the rescuer, the latter has to use certain techniques in order to get free. [3] Distancing protects the rescuer and provides professional help for the victim. Choosing a site for hosting the refugees close to the place of the conflict is in harmony with both the international protocols and the recommendations of the United Nations. Accordingly, the asylum request should be lodged in the first safe country closest to the zone of conflict. [4] This concept has not been applied in managing the first great wave of migration of 2015, and as a result, masses of migrants from the Middle-East and Sub-Saharan Africa have arrived in the heart of Europe. Notably, south of the Sahel region there had been no conflicts which would have justified the exodus. Downloaded: Firebreaks out at Moria migrant camp on Greek island of Lesbos, The Guardian, 25 November /nov/25/fire-breaks-out-at-lesvos-migrant-camp-moria Downloaded: MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

9 DUDÁS ZOLTÁN: SETTING UP RECEPTION SITES AND CAMPS OUTSIDE EUROPE IN CONNECTION WITH THE CURRENT MIGRATION WAVE 2. CENTRAL-EUROPEAN EXPERIENCES There prevails considerable confusion and a clear concept is missing for the implementation and management of hotspots in Italy and Greece. EU Member States which have agreed to send experts to these frontline countriesto start theprocess of filtering incoming migrants, have not yet deployed thepromised experts.although Greece has been given by the Council of Europe over then 27.8 million Euros inemergency support, as well as a long-term support of 474 million Euros for the period to cover the costs of processing asylum requests, replacement and expulsion, it gets no operative support in the management of the hotspots and in receiving the migrants. [2] In Europe the migration wave was highest not at the time of the Middle-Eastern Arab-spring, but later, when the fightingin the civil wars became less heavy [5]. While in earlier years the number of migrants arriving to Europe was a manageable few tens ofthousands,it became uncontrollable in In Hungary 1,693 persons arrived in 2011 and 2,157 persons in In 2014 their number rose considerably, to 42,777, while in 2015 to 177,135. [6] The increase in the statistics described in the Introduction had been due to this process. The United Nations Refugee Agency UNHCR had not been prepared for a wave of migration of such an extent and depth. [7] In order to summarize the experiences, it is worth relating to some past examples that received considerable publicity. Earlier UNHCR did not apply a uniform policy in the management of receiving and hosting refugees. The former so-called socialist countries (countries of the Soviet bloc) used to treat the refugee problem internally. A good example is the case of the political refugees to Hungary from Transylvania, or of those fleeing the wars on the Balkans. Beyond accepting help from international relief agencies, Hungary did not turn to other countries and did not enter into bilateral agreements with European or overseas countries. In the countries of Western Europe refugees were distributed based on a mutual agreement concerning the quotas. The requirements and wishes of the refugees had also been taken into consideration. Hungarians emigrating to the West in the 1960s and 70s were among those handled this way. The emigrants were hosted in open camps, where they had to wait for periods of eighteen months to two years. They were free to move in the neighbourhood, but could not leave the camps on their own accord. Distribution of the refugees was based on offers coming from transatlantic states, and the refugees were free to accept or reject the offer of a specific country. The sooner an offer was accepted, the sooner the refugee was able to leave the camp. Many refugees ended up overseas, in the UK, or in Scandinavian countries. It is perhaps because of these different historical approaches and solutions why it is so difficultnow to settle the disputes over the distribution quotas within the European Union. The 2015 migrant wave was of such an unprecedented scale, that earlier strategies and protocols had become useless in handling the situation. Therefore, the different countries adopted two kinds of policies: 1. they either tried to halt the inflow of migrants by implementing border control measures like Spain, France, the UK, Bulgaria, Macedonia, Serbia and Hungary; MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 6

10 2. or allowed the migrants to freely enter their country and arranged for their hosting and care in an ad hoc manner, like Greece, Austria, Germany, Italy, Denmark, Sweden and Norway. The first of these strategies is irrelevant to the implementation of camps, therefore in the following we will concentrate on the situation in Austria, where most of the criteria for creating transitional camps can be identified. In 2015 more than one million asylum seekers arrived to Germany, most of whom entered the country through Austria. Before border controls and inland surveillance had started operating in Hungary, migrants in Austria took the Vienna-Linz-Passau route along the A4-A1-A8 motorways and the railway lines parallel to these, whereas after the flow had been halted by Hungary, they switched to a route through Croatia and Slovenia, and continued along the A10 motorway through Klagenfurt to Salzburg. The camp in Traiskirchen close to Vienna, which had been in existence for some time, was filled up with refugees within a few weeks, so that some migrants had to sleep outside the buildings in open air. Amnesty International started an investigation of the conditions in the camp, although it had been attempted to follow all the earlier protocols 6. The camp was eventually closed down by the health authorities, and the reception of further refugees wasbanned. Unlike in Hungary, unaccompanied minor migrants were not received separately in the Austrian camps; there were 1,700 unaccompanied children in the Traiskirchen camp. As the camps had filled up, Austrian authorities tried to find an alternative solution that is how 300 children and women got to the Centre for Further Education of the Ministry of Interior in Lower Austria. Refugees were also housed in hotels, holiday resorts and mobile homes 7. The situation was similar in the province of Carinthia, in the neighbourhood of Slovenia, with the difference that originally there had not been camps like in the Vienna area. A camp of 6 giant tents for 3,500 persons was set up in Spielfeld right at the border. From here asylum seekers were transported by buses directly to Salzburg. When the camp had filled up, refugees were hosted in other localities in the neighbourhood. The most remarkable case was that of the detention facility of the police station in Klagenfurt, where 50 refugees were sent, and the Red Cross was requested to care for them. Such a possible solution arose in other countries as well: Sweden wanted to house the refugees in empty prison buildings 8. In Austria the migrants did not meet friendly reception from the local population. For instance in the Carinthian Ossiach the mayor ordered to stop the renovation of a home which the authorities had wanted to use as a distribution centre for immigrants. In Sankt Georgen am Langsee in the same province, local authorities protested against the plan of setting up a camp of tents for 400 asylum seekers 9. 6 Austria refugee camp branded 'shameful' by Amnesty International - BBC News Downloaded: No respect for human rights at Traiskirchen camp, The Local, Austria s news in English Downloaded: Prison to be turned into refugee reception centre, Radio Sweden, 1 October Downloaded: Markus Staudinger: Pühringer will EU-Asylquote noch heuer - sonst Aufnahmestopp in Österreich, Oberösterreich Nachtrichten, 04. August Aufnahmestopp-in-OEsterreich;art385, Downloaded: MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

11 DUDÁS ZOLTÁN: SETTING UP RECEPTION SITES AND CAMPS OUTSIDE EUROPE IN CONNECTION WITH THE CURRENT MIGRATION WAVE Eventually Austrian authorities resorted to the practice of transporting refugees to localities close to the German border as soon as possible, wherefrom they could easily get to the country that had been their goal. As a result, several camps sprang up in and around Salzburg. In the most crowded period refugees were hosted in the underground parking garage of a shopping mall in the centre of Salzburg, and later in holiday homes and tourist accommodations in the area 10. After 2004 the federal states of Germany had gradually switched to housing refugees in an integrated way, but in the wake of the spiralling migration of 2015 only half of those arriving could be hosted in that way, while the rest were put up in camps. [8] Currently there is no uniform system valid for the whole country, asylum seekers are housed in an ad hoc manner by the German authorities. In Berlin, for instance, refugees have been hosted in sports arenas and empty apartments. 11 In dealing with the distribution of asylum seekers the European Council intended to apply national quotas. However, the 3 February 2017 meeting of European leaders on Malta has brought a turnaround in this respect 12. For the protection of the lives of those arriving on sea, whose number in 2016 was more than 180 thousand, it was decided to set up new reception and housing facilities in Libya. 3. POSSIBLE TEMPORARY CAMPS IN AFRICA There are two approaches to the problem of hosting refugees, but sometimes they mix up. One of them regards integration as a possible solution. Examples are the standards adopted in Lebanon, Germany and North Italy. According to the other, refugees should be hosted in camps like in Turkey, Greece, Jordan, France or, as it happens, Hungary. However, when the reception facilities for integrated hosting become scarce,those believing in integration are forced to put upasylum seekers in camps. Currently there is an enormous operational pressure on the authorities of the EU Member States whose task is to process asylum requests, because in the mean time they have also to provide for the refugees and organize their constant supervision. It could have been foreseen from the developments that, like in the case of visa applications, the asylum requests should also be examined outside Europe. The European Union has several agencies involved in refugee management. These are able, beyond performing coordination tasks, to participate in the care of refugees. As far as its founding concept and organisation is concerned, EASO is capable of operating reception facilities financed by the European Union. There are several existing examples of such sites managed by the agencies in the Member States, including e.g. the Youth Centres in Budapest and Strasbourg established by the Council of Europe 13, where young people from European and 10 Björn Hengst: Sie sind nun in Deutschland, Online Spiegel TV Downloaded: Soeren Kern: Germany Confiscating Homes to Use for Migrants, Gatestone Institute, 14 May Downloaded: Jacopo Barigazzi, David M. Herszenhorn: EU backs plan to shut Libya route to migrants, Politico 3 February Downloaded: Council of Europe European Youth Centre Budapest MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 8

12 other countries can live, study and meet under suitable conditions. The asylum processing sites set up in Greece, which are functioning with more or less success, but they should have a much larger capacity and a more extensive function. [9] The geographical characteristics of the area concerned should be carefully considered when building camps for hosting large masses of people. Planners should collect data and explore sources of information as regards the climatic conditions and topography of the territory. Geographical characteristics at the given latitude, terrain, prevailing winds, available water reserves, the time-lag necessary for supplying (transporting) food, minimalizing energy consumption and the sustainability of energy supply are all factors that may influence the operation and lasting efficiency of the camps. [10] Human settlements take a long time to develop. It may take several centuries or even millennia until a settlement finds its ideal place in a specific environment. Roads and intersections develop gradually, just like the way water reserves are utilized. The communities of the settlements strive at making the best use of the climatic and topographic conditions for both their habitation and their sustenance. Communities relied on the accumulated knowledge of several generations when deciding which areas are suitable for husbandry, which for habitation, and which are those that cannot be utilized. [11] When putting in place camps suitable for hosting masses of people, no such accumulated knowledge is available, therefore it is important to collect and analyse all available information regarding the climatic and topographical conditions of the area. Utilizing the natural endowments is of primary importance. As shown by existing examples, it is not only inhuman to build a camp in the middle of a desert, it is also uneconomical 14. Geographical evaluation of the area should precede the building of any camp for more than 10,000 people. If conditions in the given area are not favourable, a new site should be looked for. Experts taking part in choosing the site should consider whether a normal settlement would spontaneously develop in the area. If technical equipment for the necessary geological investigations, e.g. soil tests or exploring underground water resources, is not available, information helping in decision making can be obtained from locals or even from historical research. The presence of water is essential not only for sustaining life, but also for temperature control and transportation. A proper environment may influence also the morals and psychological condition of the inmates, another reason why choosing the optimal site should be aimed at. The geographical properties of the region should be taken into consideration when looking for a site for a camp. Existing advantages of the terrain and of the environment should be utilized as much as possible. These will contribute to the safety and sustainability of the camp. The volume and vicinity of basic supplies like food, water and energy are important aspects. If these have to be transported from a distance because they are not locally available, the number of risk factors will increase, leading to higher vulnerability. [10] Downloaded: Simon Rawles, Angela Robson: The Syrians who prefer war-torn home to refugee camp Downloaded: MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

13 DUDÁS ZOLTÁN: SETTING UP RECEPTION SITES AND CAMPS OUTSIDE EUROPE IN CONNECTION WITH THE CURRENT MIGRATION WAVE Attention should also be paid to conflicts which may arise from differences in religious denomination. Sunni and Shiite refugees should not be hosted in the same camp. Christians despised by Shiites and persecuted by Sunnis as well as aboriginal peoples should be housed separately. It is easier and costs less money to provide safety, education and health care for homogenous groups. It is also easier to organize various events for them, because no attention is needed to be paid to cultural differences. Following this logic, it is advisable to set up hosting facilities and camps for groups which are homogenous as regards their religion and ethnicity. Several agenda have been put forward for saving the life of refugees arriving to Europe by sea, suggesting their registration in camps in Africa. There are many migrants in Algeria, but if their asylum request is favourably settled, they must be transported through another country, Morocco, to get into the EU, or if they leave Algeria by sea, the journey is almost three times as long as from Tunisia or Libya 15. Fayez al-sarraj, head of the Government of National Accord of Libya, is an appropriate political figure for managing the wave of refugees coming from Africa, because he is backed by the Western powers, and his forces control the capital city, Tripoli as well as the largest part of the country 16. Early in 2017 he pledged to hold up the masses of refugees setting out to cross the Mediterranean Sea. This is why it has become an urgent task to set up reception facilitiesand transitory camps for the migrants in Libya. 4. SITES IN LIBYA Libya is a country of 1.7 million km 2 in North Africa. Its population of less than six million is concentrated is its northern, Mediterranean part and the Barca Plateau (10% of the total area). Before the civil war which started in 2011 its economy depended mostly upon the oil and gas industry. The largest part of the population is Libyan Arab. Before the civil war Egyptian immigrant labour force constituted 15% of the population, most of whom worked in the energy sector. In the wake of the civil war, the country and its administration fell apart. The western part around Tripoli, the capital, is controlled by the internationally recognized Government of National Accord led by Fayez al-sarraj, while the Benghazi based eastern part is under the control alternately of revolutionaries and the Islamic State, and some oases in the desert area are controlled by the Islamic State and Berber tribes. [12] When setting up a camp in Libya with the purpose of receiving migrants and examining their asylum request, the amount of time they will spend there and the procedures envisaged should be carefully considered. If their stay is limited to a few days, they can be hosted in temporary shelters, whereas for longer stays of several weeks or months they should be put up in permanent housing facilities. Temporary and permanent facilities differ in their structure and purpose. Temporary camps have the task of receiving and protecting migrants for a short period, and are characterized by a considerable fluctuation of the inmates. In permanent camps refugees should receive real and on-going protection until the problem of their habitation and 15 Sasskia Houttuin, Eva Huson: Algeria, the new migrant staging post for Europe Downloaded: Lesley Wroughton.: Western powers voice support Libyan PM in standoff with rivals, Reuters, 31 October Downloaded: MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 10

14 livelihoodis solved, either on their own accord or with outside support. Camps may also play an important role in the process of the registration of refugees, during which, beyond the operational procedures, their temporary hosting and provision should also be taken care of. When there is need for the continuous hosting of more than thousand migrants, building a permanent camp is justified, taking into account sustainability and cost efficiency at the same time. Permanent camps do not considerably differ from temporary ones as regards their function and the materials used for their construction, the differences between the two types are much greater in respect of the time needed to put them in place, their structure, size and facilities. Permanent camps should not host more than ten thousand persons even under optimal conditions. Camps with populations exceeding this number are difficult to run, and accommodation and facilities are less viable and less humane. It is a more complex task to plan the different sectors of permanent camps, where a high number of inmates must be provided for. [13] Administrative headquarters, offices, communal spaces should have a central position because of their intensive use. Another specific trait of camps designed for non-military use especially refugee camps is the location of storing facilities in the proximity of the central sector and not on the periphery. For safe operation the Libyan camp should be in the neighbourhood of Tripoli. The capital has two airports, one of which is suitable for receiving international air traffic. Unfortunately, Libya has no rivers with permanent water flow, the water supply of the country relies on the mm annual precipitation falling in the coastal region and collected in seasonal river beds (wadis). Brega and Benghazi are cities which, apart from the capital, have infrastructures that would be suitable for hosting ten thousand people, but they are no real alternatives due to the lack of proper public administration and safety. Another possible site would be Sabha, which has the advantage of being situated along the main route used by the migrants, has an airport as well as the necessary infrastructure. The camp could accept not only refugees coming from the South, from Niger and Chad, but also those captured by Frontex on the Mediterranean Sea and sent back to their countries of origin. For migrants arriving through the Sahara, Sabha would be an ideal site wherethey couldlodge their asylum requests, whereas for those rescued from the sea and sent back to Africa the logistic problem would be enormous, because the city is in the middle of the desert, at a distance of more than 500 km from the coast even by the shortest route. Currently migrants use the city as a resting place before they continue their journey. It is improbable that those who have reached the seaside would be willing to turn back for having their requests processed 17. Tripoli, the capital or its immediate neighbourhood would be an ideal place for both those coming from Sub-Saharan Africa and those captured on the Mediterranean Sea. The planners of this camp should consider not only the terrain and climatic conditions, but also urbanization and other aspects signified by the local population. Ethnical differences should be considered as well, because the population of Libya is mostly Arab, whereas the migrants coming from 17 Andrew McGregor: The Strategic Topography of Southern Libya, Combating Terrorism Center at West Point, 25 May Downloaded: MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

15 DUDÁS ZOLTÁN: SETTING UP RECEPTION SITES AND CAMPS OUTSIDE EUROPE IN CONNECTION WITH THE CURRENT MIGRATION WAVE south of the Sahel region belong to ethnicities of Black Africa. Other possible camp sites include the territory of Chad, the border areas of Niger, Nigeria, Cameroon and Chad, N Djamena or its neighbourhood, which can safely be reached by African migrants and where they can lodge their asylum requests. Such a solution could ensure that the desert would not take more victims than the Mediterranean Sea 18. The investigation of possible camp sites south of the Sahel region is beyond the scope of the present paper. In view of the current situation and considering what is happening in Turkey, it is justified to think about setting up transitory or permanent camps not only in Africa, but also in larger middle-eastern cities not exposed to attacks by the radical Islam. Such possible cities would be Tartus and Latakia in Syria on the Mediterranean coast or Homs on the bank of the river Orontes. All three are capital cities of Syrian governorates. Sustainability, transport and provision would call for camps to be established on the border of one or both governorate capitals on the coast. [14] Research on refugee camps is getting more extensive internationally, e.g. in Oxford the Refugee Studies Centre, an academic research institution, has launched a project dealing with the establishment of refugee camps. [15] In the Development Plan of the Hungarian National University of Public Service special attention is devoted to migration research: Migration has become a phenomenon transforming the future of our country as well as of Europe. NUPS should become a Hungarian and international knowledge centre in migration research. Departments of the University teach and do research on migration in several dimensions. The research activities should be coordinated as a future strategic field of the University. 19 SUMMARY Europe is faced with a migration wave unprecedented in the post World War II period. The official organizations and central decision makers have failed to recognize the true weight of the problem, and tried to process the asylum requests primarily within the boundaries of the Union. Later the difficulties arising in housing the refugees and in providing for them, as well as the increased security hazards prompted the EU to set up hotspots, establishing facilities where the requests can be examined and wherefrom those granted asylum can be distributed into individual member states based on relocation quotas, while those whose claim is denied can be sent back to their countries of origin.creating hotspots in Greece and Italy started with a considerable delay and among much confusion, and the existing ones have failed to fulfil their planned function. Overcrowding and malfunction of the European facilities have led to the conclusion that refugees should be received, hosted and housed, in accordance with the UN Protocol, in the first safe country they enter, a policy advocated by Hungary since the beginning of the migration wave. The requests of migrants wanting to emigrate to Europe for economic reasons should be 18 Daniel Flynn: African migrants risk all in Sahara to reach Europe, Reuters World News, 28 May Downloaded: Nemzeti Közszolgálati Egyetem: Intézményfejlesztési Terv (Development Plan of the National University of Public Service ) Kutatási prioritások meghatározása (Setting research priorities) XIX.p Downloaded: MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 12

16 examined outside the European Union. For the masses of migrants coming from Africa, geographically the most appropriate site to process their request would be Libya, where a camp for ten thousand people could be set up. The European Union is in possession of the expertise and financial resources necessary for preventing the recurrence of the 2015 crisis, when an unlimited number of migrants of diverse origin flooded Europe. For both security and humanitarian reasons the Union cannot renounce the obligation to set up refugee receptionfacilities and camps outside Europe. By running camps in the vicinity of the migrants countries of origin, the Union guarantees the safety of its own citizens as well as that of the asylum seekers. Naturally, decision makers should continuously monitor the developments and give instant answers when necessary. The possibility of putting up checkpoints and camps both in the Libyan site discussed above and in the potential sites in Chad or Syria, indicates that such facilities can be set up not only at the end points of migration, but based on the principleof subsidiarity, beyond solidarity also in suitable locations closer to the areas where the problems have arisen. The indirect aim of this paper has been to suggest ideas and possible solutions for experts and decision makers engaged in the reception and hosting of displaced people in the Middle-East, Africa or other crisis areas of the world. The ideas put forward are to be freely applied in all situations where large masses of civil population have to be hosted in refugee camps. REFERENCES [1] FRONTEX, Main migratory routes into the EU / land & sea Downloaded: [2] European Commission: Managing the refugee crisis / Greece: State of play report Downloaded: [3] Rescue Skills /sites/25/2011/01/chapter-5- Rescue-Skills.pdf Downloaded: [4] UNHCR, Convention and protocol to relating to the status of refugees Downloaded: [5] Hermann Rainer: End Station Islamischer Staat? Staatsversagen und Religionskrieg in der arabischen Welt dtv, [6] KSH: Magyarországra érkezett menedékkérők és a nemzetközi védelemben részesülők száma (Hungarian Central Statistical Office: Number of asylum seekers and refugees granted international protection arriving to Hungary) Downloaded: [7] UNHCR Global Trends Forced displacement htmlhttp:// Downloaded: MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

17 DUDÁS ZOLTÁN: SETTING UP RECEPTION SITES AND CAMPS OUTSIDE EUROPE IN CONNECTION WITH THE CURRENT MIGRATION WAVE [8] Information verbund Asyl und Migration: Types of Accommodation Germany Downloaded: [9] Frontex, European Board and Coast Guard Agency: Risk Analysis for Downloaded: [10] MOORE B.: Refugee settlements and sustainable planning, Forced Migration Review, June Downloaded: [11] Charles Whyne-Hammond: Elements of human geography, Unwin Hyman Limited, London, 1990 [12] CIA: The World Fact book, Libya Downloaded: [13] Tom Scott-Smith: Emergency Shelter reflections on a new European infrastructure, University of Oxford, Refugee Studies Centre Public Seminar Series, 12 October Downloaded: [14] CIA: The World Fact book, Syria Downloaded: [15] Oxford University, Refugee Studies Centre Downloaded: MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 14

18 XXVI. évfolyam, szám Varga Ferenc 1 A MENTŐ TŰZVÉDELEM OPTIMÁLIS DISZLOKÁCIÓJÁNAK TERÜLETI ÉS SZERVEZETI SZINTŰ KIDOLGOZÁSA, A MEGHATÁROZÓ SZEMPONTOK ELEMZÉSE (TERRITORIAL AND ORGANISATIONAL ELABORATION OF THE OPTIMAL DISLOCATION OF FIREFIGHTING AND TECHNICAL RESCUE UNITS, AN ANALYSIS OF KEY FACTORS) A mentő tűzvédelem, a tűzoltás és műszaki mentés optimális diszlokációja leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a beavatkozást végző tűzoltó egységek az ország területén bárhol, közel azonos idő alatt kiérkezve, a szükséges erőkkel és eszközökkel meg tudják kezdeni a tevékenységüket, az állampolgárok élete, testi épsége és anyagi javaik, továbbá a természeti és az épített környezet védelme érdekében. Az ehhez szükséges feltételrendszer biztosítása műszaki, szervezeti, közigazgatási, társadalmi és nem utolsó sorban gazdasági tényezők egymással összefüggő kérdéseit veti fel. A szerző közleményében arra vállalkozott, hogy az optimális diszlokációt meghatározó szempontok vizsgálatával javaslatot tegyen annak szervezeti és területi szintű megoldására. A mű a KÖFOP VEKOP azonosítószámú, A jó kormányzást megalapozó közszolgálatfejlesztés elnevezésű kiemelt projekt keretében, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem felkérésére a Concha Győzó Doktori Program keretében készült." Kulcsszavak: diszlokáció, tűzoltás, műszaki mentés, tűzoltóság, katasztrófavédelem, kiérkezési idő, együttműködés The optimal dislocation of firefighting and technical rescue units, if simplified, means that fire brigades in charge of interventions throughout the country are capable of commencing their operations with the required manpower and equipment within nearly identical response times in order to protect the lives and physical integrity and property of citizens and both natural and artificial environments. Ensuring the required set of criteria to this end entail interconnected questions of technical, organisational, public administration, societal and last but least economic factors.the author of this publication has undertaken a proposal for the territorial and organisational solution of the foregoing through examining the key factors defining optimal dislocation. The work was created in commission of the National University of Public Service under the priority project KÖFOP VEKOP titled Public Service Development Establishing Good Governance in Győző Concha Doctoral Program Keywords: dislocation, firefighting, technical rescue, fire department, disaster management, response time, cooperation BEVEZETÉS A mentő tűzvédelem jelentése, feladattartalma csak részben vezethető le a tűzvédelem fogalmából. A tűzvédelmi törvény [1] megfogalmazásában a tűz elleni védekezés (a továbbiakban: tűzvédelem): a tűzesetek megelőzése, a tűzoltási feladatok ellátása, a tűzvizsgálat, valamint ezek feltételeinek biztosítása. A tűzoltási feladat: a veszélyeztetett személyek mentése, a tűz terjedésének megakadályozása, az anyagi javak védelme, a tűz 1 Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság, igazgató, ferenc.varga@katved.gov.hu, ORCID: MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

19 VARGA FERENC: A beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesületek szervezeti és működési modelljének kialakítása eloltása és a szükséges biztonsági intézkedések megtétele, továbbá a tűz közvetlen veszélyének elhárítása. Ugyanakkor a tűzoltási feladatok a beavatkozó tűzoltó egységek, szervezetek tevékenységének egyik részét jelentik. A másik jelentős szakfeladat a műszaki mentés, melynek fogalmát a törvény a következők szerint határozza meg: természeti csapás, baleset, káreset, rendellenes technológiai folyamat, műszaki meghibásodás, veszélyes anyag szabadba jutása vagy egyéb cselekmény által előidézett veszélyhelyzet során az emberélet, a testi épség és az anyagi javak védelme érdekében a tűzoltóság részéről - a rendelkezésére álló, illetőleg az általa igénybe vett eszközökkel - végzett elsődleges beavatkozói tevékenység. [1] Mentő tűzvédelemnek tehát azt az elsődleges beavatkozói tevékenységet tekintjük, amely a tűzoltási feladatok ellátására és a műszaki mentés végrehajtására irányul, röviden a tűzoltást és műszaki mentést. A mentő tűzvédelem biztosítása érdekében létrehozott és fenntartott szervezetek a tűzoltóságok, amelyek tűzoltást és műszaki mentést végeznek. Ezek jelenleg hazánkban: a hivatásos tűzoltóság (hivatásos tűzoltóparancsnokság, katasztrófavédelmi őrs), az önkormányzati (önkéntes) tűzoltóság, a létesítményi tűzoltóság és az önkéntes tűzoltó egyesület. [1] A beavatkozás elsődlegessége egyszerre utal az azonnali reagálásra és a tevékenység időkritikusságára egyaránt. A tűzoltás és műszaki mentés mihamarabbi megkezdése a jelzéstől, vagyis a tűzoltóság tudomására jutástól a mentendő személyek, a veszélyeztetett vagyontárgyak, a környezet szempontjából elemi érdek, egyúttal a beavatkozók jogszabályokban rögzített kötelessége is. Magyarország Alaptörvénye a IV. cikk (1) bekezdésében deklarálja az állampolgárok biztonsághoz való jogát: Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz. A személyi biztonságba beleértendő a mentő tűzvédelem feladatkörébe tartozó veszélyeztető hatásokkal szembeni védelem is. Annak érdekében, hogy hazánk valamennyi állampolgára, az épített és a természeti környezet azonos, vagy legalább megközelítően azonos védelemben részesüljön, szükséges a mentő tűzvédelem szervezetének rendszerszintű kialakítása, a beavatkozó egységek számának és elhelyezésének kidolgozása, utánkövetése, szükség esetén a korrekciója. A tűzoltóságok tervszerű létrehozására, területi elosztására a diszlokáció kifejezést használjuk. A szó latin eredetű, egyik, a számunkra releváns jelentése az elhelyezés [dis- (el-) + loco (állít, elhelyez) < locus (hely)]. [2] Az optimális diszlokáció elsődleges szempontja a kiérkezési idő, vagyis, hogy a jelzésétől számítva mikor érkeznek, és kezdik meg a beavatkozást az eseményhez riasztott erők. Ez a tűzoltás hatékonyságát, a műszaki mentések alkalmával az életmentés eredményességét nagyban befolyásolja. E tekintetben az ideális megoldás az lenne, ha minden településen rendelkezésre állnának tűzoltói beavatkozásra alkalmas erők és eszközök. Ez azonban a hazai viszonyok között nemcsak, hogy megvalósíthatatlan, de a gazdaságosság szempontjából célszerűtlen is. A tűz- és káresetek gyakorisága az egyes településeken jelentős különbségeket mutat, nullától több száz esetig terjed éves szinten. Könnyű belátni, hogy a beruházás, fenntartás, képzés, a készenlét költségei fajlagosan másképpen hasznosulnak az ellátott tevékenység mennyiségi mutatói alapján. MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 16

20 VARGA FERENC: A beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesületek szervezeti és működési modelljének kialakítása Az optimális diszlokáció tehát nem azonos a maximális védelemmel, hanem a szakmailag kielégítő védelmi szint és a vállalható kockázat, valamint a finanszírozhatóság közötti egyensúly megteremtése. Az optimális diszlokáció kidolgozásakor a kiérkezési időn és a költséghatékonyságon túlmenően természetesen számos szempontot kell figyelembe venni. Így például, hogy az adott település, terület védelmét milyen tűzoltósági szervezettel célszerű védeni. Továbbá a védett területen van-e olyan veszélyeztető tényező, ami speciális eszközöket igényel. Mindezek mellett az optimális diszlokáció megteremtéséhez elengedhetetlen a kormányzati szándék, a jogalkotói akarat, a közigazgatási rendszer kompatibilitása, nem utolsó sorban a társadalmi támogatottság, az állampolgári közreműködés. Jelen tanulmányomban a fentiekben ismertetett kérdéscsoportok, az optimális diszlokációt meghatározó szempontok vizsgálatával foglalkozom, azzal a céllal, hogy javaslatot tegyek annak szervezeti és területi szintű megoldására. A MENTŐ TŰVÉDELEM SZABÁLYOZÁSÁNAK TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE A kezdetektől fogva az emberi közösségek valamennyi tagjával szemben elvárás volt a fenyegető veszélyek elhárításában, így a tüzek oltásában való közreműködés. Az ókori Római Birodalom városainak fejlett tűzoltóságaitól eltekintve azonban sokáig csak a szervezett tűzoltás csíráit tapasztalhatjuk Európa szerte. A tűzoltásra kötelezett céhek, az egyetemek diáktűzoltóságai, a főként Angliában alakult gyári tűzoltóságok csekély száma és szervezettsége nem biztosított általános védelmet. Magyarországon a mentő tűzvédelem létrehozásának kezdetét, a szervezett tűzoltóságok létrejöttét az 1834-ben - Európában úttörő módon elsőként - Aradon, az Aradi Polgári Önkéntes Tűzoltókar, mint önkéntes tűzoltó testület megalakulásához köthetjük. [3] A szabadságharc, és az azt követő Haynau és Bach korszak politikai bizalmatlansága következtében a fejlődés csak 1866-tól folytatódhatott. Először spontán szervezett egyletek formájában, majd 1888-tól testületi formában működött a tűzoltóság, mint a helyi elöljáróság tűzvédelmi szerve. Az sz. Kormányrendelet a spontán szerveződött egyletek feloszlatását is elrendelte, a spontán alakult szervezetek helyett egységes szabályozás kiadásával kívánták a tűzoltási feladatok végzésére alakult szervezeteket létrehozását, működését szabályozni, kamarai köztestületi jelleggel. [4] Gróf Széchenyi Ödön nevéhez köthető az első hivatásos tűzoltóság létrehozása ben, több éves engedélyezésért folyó küzdelem után, egyidejűleg kezdte meg a működését a Budapesti Hivatásos Tűzoltóság és a Budapesti Önkéntes Tűzoltó Egylet. Az 1888-ban kiadott Tűzrendészeti Kormányrendelet különbséget tesz a díjazott tűzoltóság, az önkéntes tűzoltóság és a községi (köteles) tűzoltóság között. Díjazott tűzoltóságot csak a törvényhatósági jogú városok és a rendezett tanácsú városok állíthattak fel, ugyanis a magas fenntartási költségeket a települések költségvetéséből kellett finanszírozni. [5] Újabb mérföldkő a tűzvédelem hazai szabályozásában a /1925. sz. BM rendelet, amelynek III. fejezetében minden, legalább 300 lakóházból álló község számára 17 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

21 VARGA FERENC: A beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesületek szervezeti és működési modelljének kialakítása kötelezettségként került előírásra, hogy akár önkéntes tűzoltótestület, akár köteles tűzoltóság által, akár más módon gondoskodjanak a készenléti szolgált megszervezéséről. Rendezett tanácsú városokban hivatásos tűzoltóság, községekben elsősorban önkéntes tűzoltóegylet létesítését írták elő. Ez a megkülönböztetés csupán a települések méretéből adódott. Az egyletek működése felett a községi elöljáróság, illetve a városi tanács gyakorolt felügyeleti jogot. Azonban a települések a gazdasági helyzetre való hivatkozással a rendeletnek általában nem tettek eleget ban az 54 magyarországi városból még csak 28-nak volt hivatásos tűzoltósága, és 1300 községben pedig nem létezett semmilyen tűzoltó egység. [6] A Magyar Országos Tűzoltó Szövetség (továbbiakban MOTSZ) kitartó küzdelemének köszönhetően került kiadásra az évi X. törvénycikk [7], valamint a tűzrendészet fejlesztéséről és a végrehajtásáról szóló /1936. BM sz. rendelet. [8] A törvénycikk csak a hivatásos tűzoltóságokról tesz említést, a nagy- és kisközségek tűzoltói szervezetének, a szolgálat ellátásának rendjének szabályozását a végrehajtási rendelet tartalmazza. Hivatásos tűzoltóságot a törvényhatósági jogú városokban és a megyei városokban szükséges felállítani. Az élükön álló tűzoltófőparancsnokot és tűzoltóparancsnokot a főispán, Budapesten a főpolgármester, az országos tűzrendészeti felügyelő meghallgatása után nevezi ki. A rendelet 20. kimondta, hogy városokban és községekben önkéntes tűzoltó testület alakítására kell törekedni, melyre az alapítás és a szervezet tekintetében a MOTSZ szabályzata az irányadó. Egy településen csak egy önkéntes tűzoltó testület működhetett, azonban több őrség felállítására volt lehetőség. A rendelet szabályozta továbbá a tűzoltóságok legkisebb kötelező létszámát. Bár a községek teherbíró képessége nem mindenhol tette lehetővé az előírtak maradéktalan végrehajtását, 1942-ig Magyarországon mintegy 7130 hivatásos és önkéntes tűzoltóság működött. [9] 1945-ben az Ideiglenes Kormány megszüntette az önkéntes tűzoltó testületeket, a háború után megmaradt vagyont a településeknek kellett átadni. Névleg megszűnt a tűzoltóságok típusai közötti különbségtétel is, egységesen a tűzoltóság elnevezést kellett használniuk. A községi és városi tűzoltóságokat önkéntes jelentkezőkből, ha pedig ilyenek nem voltak, éves arra alkalmas férfiakból tűzoltói szolgálatra kötelezéssel kellett megszervezni településeknek. A megyei és törvényhatósági jogú városok tűzoltóságainak kötelező minimum létszámát a belügyminiszter állapította meg. Az 5090/1948. Korm. sz. rendelet állami tűzoltóságok szervezéséről rendelkezett. Azokban a községekben, ahol nem volt kötelező az állami tűzoltóság megszervezése, továbbra is önkéntes jelentkezőkből, vagy hatósági kötelezés alapján kellett létrehozni a tűzoltó szervezetet. Az új tűzoltóságok felállításánál a hangsúlyt a körzeti állami tűzoltóegységekre helyezték, a községi egységek a háttérbe szorításával. A körzeti tűzoltóságokat a főnél nagyobb községek tűzoltóságainak államosításával kezdték meg, azonban hamar világossá vált, hogy az elképzelés, hogy község tűzvédelmét egy állami tűzoltóegység lássa el, nem volt kivitelezhető. Továbbra is szükség volt a községekben működő tűzoltóságokra. MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 18

22 VARGA FERENC: A beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesületek szervezeti és működési modelljének kialakítása A /1952 BM sz. rendelet értelmében a községi tűzoltóságok megszervezése és működtetése a tanácsok feladatává vált, a minimum létszám lakosságszámtól függött. Az önkéntes tűzoltó szervezetek is Községi Tűzoltóparancsnokság néven működtek tovább tól a községi önkéntes tűzoltóságok ismét testületként működhettek. A testületek felügyeletét a tanácsi végrehajtó bizottság igazgatási osztályok és a tűzrendészeti szervek látták el. [5] A tűzoltóságról és a tűzrendészetről szóló évi 13. számú törvényerejű rendelet értelmében a tűzoltói feladatokat az állami tűzoltóságok mellett az üzemi és a községi hivatásos, illetve önkéntes tűzoltóságok látták el. A tvr. és a végrehajtási rendelete szerint a községi önkéntes tűzoltóságok a tanács szervei, amelyek fenntartásáról, működésének biztosításáról a tanácsnak kellett gondoskodnia. Az állami tűzoltóság, mint a községi tűzoltóságok szolgálatának irányítója és ellenőrzője jelent meg. A felügyeleti jogkör a tanácsot illette meg. A tvr. értelmében minden községben meg kellett szervezni az önkéntes tűzoltóságot, amelyet indokolt esetben hivatásos tűzoltósággal lehetett megerősíteni. Újabb jelentős korszakot fémjelez az évi 13. számú törvényerejű rendelet és végrehajtási rendeleteinek megjelenése. A tvr. az állami tűzoltóságot már egyértelműen rendészeti szervként határozta meg, melynek a központi szerve a BM Tűzoltóság Országos Parancsnokság (mint a Belügyminisztérium szerve), területi szervei pedig a tanácsok intézményei voltak. Az önkéntes tűzoltóság a községekben, a nagyközségekben és a városokban létesített egyesület, a tanács tűzvédelmi szerve. [10] A szabályozás tehát ismét az egyesület megnevezést vezeti be. Ez a változás akkor nem, viszont a rendszerváltozás utáni időszakban komoly hátrányt jelentett, aminek a hatásai a mai napig érezhetők. A rendszerváltás következtében a tanácsrendszert felváltotta az önkormányzati rendszer. Az addig állami feladatként meghatározott tűzvédelem átkerült az önkormányzatok feladatkörébe. Ezen az évi XX. törvény, az un. Hatásköri tv. változtatott annyiban, hogy azon önkormányzatok kötelező feladata a tűzvédelemről való gondoskodás, ahol hivatásos tűzoltóságok működnek. Ez időben a tűzoltóság gyűjtőfogalom alatt a hivatásos állami, hivatásos önkormányzati, az önkéntes és a vállalati tűzoltóságot kellett érteni. A módosításokkal ma is hatályban lévő, a tűzvédelemről és a tűzoltóságról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Ttv.) [1] ugyan megteremtette a feltételt, hogy a tűzoltó egyesület és az önkormányzat létrehozza a tűzoltó köztestületét, de a kötelező működési terület előírásával, gyakorlatilag a tűzoltó egyesületek túlnyomó többsége számára vállalhatatlan követelményt támasztott. [11]. Az önkéntes tűzoltó egységesek száma drasztikusan lecsökkent. Az érdekképviseleti szövetségek felhívták a figyelmet, hogy nyilvántartásuk szerint 1990-ben 1566 önkéntes tűzoltó egyesület működött Magyarországon 2876 egységgel. 255 gépjárműfecskendővel, 3056 kismotorfecskendővel és 627 egyéb gépjárművel. Az eltelt 18 év alatt az 1566 önkéntes tűzoltó egyesületből 13 hivatásos önkormányzati tűzoltósággá, 67 önkéntes tűzoltósággá alakult, és mindössze 177 egyesület alkalmas tűzoltás és műszaki mentés végzésére.[5] 2009-ben Magyarország mentő tűzvédelmi szempontból 163 működési területre volt felosztva. E működési területeket 96 hivatásos önkormányzati (58%) és 69 önkéntes tűzoltóság (42%) fedte le. [5] A hivatásos és az önkéntes (köztestületi) tűzoltóságok saját elsődleges működési 19 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

23 VARGA FERENC: A beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesületek szervezeti és működési modelljének kialakítása területtel rendelkeztek, amelyen a mentő tűzvédelmi feladatokat kötelesek voltak ellátni ben megkezdődött az országos egységes katasztrófavédelmi szervezet megalakítása, amely - a tűzoltóság és a polgári védelem központi és területi szintű szerveinek 2000-ben történt összevonása után - a helyi szervek (hivatásos önkormányzati tűzoltóságok és az állami polgári védelmi kirendeltségek) integrálását jelentette. A cél a természeti és civilizációs katasztrófák elleni védekezés hatékonyságának fokozása, az egységes elven szervezett katasztrófavédelmi szervezetrendszer erősítése, a katasztrófavédelmi intézkedések eredményességének növelése volt. A szeptember 19-én az Országgyűlés által elfogadott katasztrófavédelmi törvény [12] jelentős változásokat eredményezett a mentő tűzvédelem rendszerében, különösen azzal, hogy az július 1. óta önkormányzati intézményként működő hivatásos tűzoltóságokat állami irányítás alá vonta. A mentő tűzvédelem szabályozásának történeti áttekintése során az alábbi releváns következtetések vonhatók le: A mentő tűzvédelmi feladatok ellátására a döntően a települések voltak kötelezettek; A települési tűzoltó szervezet és a minimális létszám megállapítása, előírása a települések besorolása alapján (típus, lakosságszám, épületek száma, stb.) történt; A települési tűzoltóságok (kiemelten az önkéntes szervezetek) szorosan kapcsolódtak a település helyhatóságához, annak intézménye, illetve szerve voltak; A hivatásos állami tűzoltóságok időszakában is fontos szerepet kaptak az önkéntes tűzoltó szervezetek (testület, egyesület) a területi lefedettség, a védelmi képesség és színvonal növelése érdekében. A felsorolt szabályozási elvek napjainkra mit sem veszítettek felhasználhatóságukból. A diszlokáció javítása, a területi lefedettség növelése jelenleg aktuális szakmai cél, amit a belügyi ágazat felső vezetése is támogat. A MENTŐ TŰZVÉDELEM SZERVEZETE NAPJAINKBAN A január 1-én hatályba lépett Katasztrófavédelmi törvény által létrehozott mentő tűzvédelmi szervezet alapjaiban nem változott, jellemzően a szervezetek számában következett be kisebb, különböző irányú változás. MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 20

24 VARGA FERENC: A beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesületek szervezeti és működési modelljének kialakítása BM OKF Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Katasztrófavédelmi Kirendeltség (65 db) Hivatásos Tűzoltóparancsnokság (105 db) Katasztrófavédelmi Őrs (42 db) Önkormányzati Tűzoltóság (60 db) Létesítményi Tűzoltóság (66 db) Önkéntes Tűzoltó Egyesület (602db) ebből Beavatkozó ÖTE (48 db) 1. sz. ábra: A mentő tűzvédelem szervezete Magyarországon 2018-ban (Forrás: BM OKF adatbázis) A hivatásos állami tűzoltóság A hivatásos állami tűzoltóság szervezeti formái a hivatásos tűzoltóparancsnokság (HTP) és a katasztrófavédelmi őrs (KŐ). A hivatásos tűzoltó-parancsnokság a tűzoltási és műszaki mentési feladatok ellátására létrehozott tűzoltó egység, amely a meghatározott működési területén 24 órás készenléti jellegű szolgálati rendben végzi feladatait. A szolgálat ideje alatt a készenlétben lévő személyi állomány a kijelölt állomáshelyén, a laktanyában tartózkodik, ahol felkészül a kialakuló káresemények gyors, szakszerű és hatékony felszámolására. A riasztástól számított 120 másodpercen belül a szükséges erő és eszköz állomány kivonul, lehető leggyorsabban megérkezik a kárhelyszínre, ahol haladéktalanul megkezdi az élet- és anyagi javakat veszélyeztető hatások felszámolását. A hivatásos tűzoltóságok technikai eszközökkel, gépjárművekkel való felszerelésében az alapvető szempont, hogy a működési területen jellemző kockázatok kezelésére alkalmas és elegendő legyen. A területi lefedettség javításának egyik elemeként a hivatásos tűzoltóságok meglévő erő és eszköz rendszerének átcsoportosításával megkezdődött a katasztrófavédelmi őrsök kialakítása, amelyből jelenleg 42 működik, és még további 8 megalakítása tervezett. 21 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

25 VARGA FERENC: A beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesületek szervezeti és működési modelljének kialakítása A katasztrófavédelmi őrs a hivatásos tűzoltóság elsődleges tűzoltási és műszaki mentési, tűzmegelőzési feladatok elvégzésére létrehozott szervezeti egysége. A katasztrófavédelmi őrs az adott hivatásos tűzoltó-parancsnokság részeként, annak székhelyétől távolabb működik. Az őrs a mentő tűzvédelmi feladatait jellemzően egy fél raj (4 fő) erővel és egy gépjárműfecskendővel látja el. Az őrs tevékenységi területe a hivatásos tűzoltóság működési területen belül, a fehér foltokon került meghatározásra. Ezzel csökkenthető az elsődleges beavatkozás megkezdéséhez szükséges idő. A hivatásos tűzoltóparancsnokságok szerepének fontossága a mentő tűzvédelem szervezetében elvitathatatlan. Az állandó készenlét, a gyors reagáló képesség, a nagy tapasztalat mellett, a speciális szakismeretet és gépjárműveket igénylő, összetett tűz- és káresetek felszámolására való képesség jelenik meg döntő érvként. A HTP-k nagy többségén, illetve regionálisan speciális tűzoltó gépjárműveket (magasból mentő, műszaki mentő, tűzoltódaru, stb.) tartanak készenlétben. Emellett országos riasztású szerek, illetve szolgálatok működnek, pl.: hajós, búvár és kutyás szolgálat Budapesten. A hivatásos katasztrófavédelmi őrsök, bár 1 db gépjárműfecskendővel állnak készenlétben, az ugyancsak gyors reagáló képesség mellett, a kisebb vonulási távolságból adódó rövidebb kiérkezési idő jelentkezik fő előnyként. A tűzfejlődés korábbi stádiumában megkezdett beavatkozás kisebb erővel is lehetővé teszi az eset felszámolását, egyúttal csökkenti a keletkező kár mértékét. Az önkormányzati tűzoltóság Az önkormányzati tűzoltóság a Ttv. megfogalmazása szerint a tűzoltási és műszaki mentési feladatok elvégzésére létrehozott, elsődleges műveleti körzettel rendelkező önkéntes tűzoltóság. A Ttv. 34. további szabályokat tartalmaz az önkormányzati tűzoltóságra vonatkozóan. Az (1) bekezdés értelmében az önkormányzati tűzoltóság a települési önkormányzat vagy az önkormányzati társulás és az önkéntes tűzoltó egyesület által közösen vagy a települési önkormányzat vagy az önkormányzati társulás által önállóan alapított köztestület, amely.a hivatásos tűzoltósággal kötött együttműködési megállapodás alapján és annak szakmai iránymutatása alapján tűzoltási és műszaki mentési célokra folyamatosan igénybe vehető készenléti szolgálatot lát el. Tehát az önkormányzati tűzoltóság köztestület, amelyet többféleképpen lehet létrehozni. Önkormányzati tűzoltóságot alapíthat: 1. A települési önkormányzat ebben az esetben a feladatát csak a települési önkormányzat közigazgatási területén látja el. 2. A települési önkormányzat és a helyben működő önkéntes tűzoltó egyesület együtt, ebben az esetben a feladatát szintén csak a települési önkormányzat közigazgatási területén látja el. 3. Az önkormányzati társulás - több települési önkormányzat együttes alapítási szándéka esetén, ebben az esetben a feladatát az alapító települési önkormányzatok, azaz az önkormányzati társulás közigazgatási területén látja el. MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 22

26 VARGA FERENC: A beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesületek szervezeti és működési modelljének kialakítása 4. az önkormányzati társulás és az önkéntes tűzoltó egyesület együtt, ebben az esetben a feladatát az alapító települési önkormányzatok, azaz az önkormányzati társulás közigazgatási területén látja el. Az önkormányzati tűzoltóságok a nem hivatásos tűzoltóságok kategóriájába tartozó, a tűzoltási és műszaki mentési feladatok ellátására szervezett egységek. A beavatkozásokban résztvevő tagjaik főfoglalkozású, illetve önkéntes jogviszonyban álló tűzoltók. Az önkormányzati tűzoltóságok az általuk gyorsabban elérhető településeket tartalmazó elsődleges műveleti körzettel rendelkeznek. Tevékenységüket az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságokra, valamint a hivatásos tűzoltóság, önkormányzati tűzoltóság és önkéntes tűzoltó egyesület fenntartásához való hozzájárulásra vonatkozó szabályokról szóló 239/2011. (XI.18.) Korm. rendeletben foglaltak alapján látják el. Az önkormányzati tűzoltóság híradó-ügyeleti szolgálatának feladatellátását a laktanyában egy fő végzi. A káresemények helyszínére az önkormányzati tűzoltóság legkisebb létszámáról, létesítményei és felszerelései minimális mennyiségéről, minőségéről és a szolgálat ellátásáról szóló 48/2011. (XII. 15.) BM rendeletben foglaltak alapján legalább 4 fővel és legalább egy 2000 liter oltóvíz szállítására alkalmas gépjárműfecskendővel és az előírt felszerelésekkel kötelesek vonulni. A vonulást a riasztástól számított 8 percen belül kötelesek megkezdeni. A szolgálati rendjüket önállóan határozzák meg az előírt riasztási idő betartásának szellemében. Az önkormányzati tűzoltóságokból jelenleg 60 működik, akik 533 településen, közel 1,5 millió lakos védelméről gondoskodnak, és az éves események %-nak (forrás: KAP-online statisztikai adatszolgáltató rendszer, BM OKF) felszámolásában vesznek részt. A tűzoltóságok az átvállalt állami feladatért a központi költségvetésből támogatásban részesülnek. Az önkormányzati (köztestületi) tűzoltóságok létrehozása a Ttv. alapján 1996-tól a lefedettség szempontjából fehér foltnak számító területeken kezdődött meg, és gyors ütemben folytatódott az akkori kormányzati szándéknak megfelelően. Az állandó készenlét és a viszonylag gyors, 8 percen belüli kivonulási idő ütőképes beavatkozó képességet eredményez. Emellett a szervezeti forma legfőbb előnye a költséghatékony üzemeltetés, amely a kisebb mértékű személyi juttatás és a szerényebb követelmények szerint kialakított szertárépületek révén érhető el A létesítményi tűzoltóság A létesítményi tűzoltóságokat ott kell létrehozni, ahol a végzett tevékenység, az alkalmazott technológia, a tárolt és felhasznált anyagok jelentősen megnövelik a környezetben lévő élet és anyagi javak veszélyeztetésének kockázatát. A létesítményi tűzoltóság elsődleges műveleti körzete az adott létesítmény területe. Ezen kívül a létesítményi tűzoltóságok az alaptevékenység veszélyeztetése nélkül, együttműködés keretében vállalhatnak műveleti területet a létesítményen kívül. A létesítményi tűzoltóságok a rendeletben meghatározottak alapján főfoglalkozású, vagy alkalomszerűen igénybe vehető tűzoltóságok lehetnek. A szolgálatszervezést úgy kell megvalósítaniuk, hogy a működésük során az alkalomszerűen igénybe vehető létesítményi 23 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

27 VARGA FERENC: A beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesületek szervezeti és működési modelljének kialakítása tűzoltóság a riasztástól számított 5 percen belül, a főfoglalkozású 2 percen belül kezdje meg a vonulást, és állomáshelyéről a riasztástól számított tíz percen belül érkezzen ki a káreset helyszínére. Magyarországon ma 66 létesítményi tűzoltóság működik, amelyekből 11 főfoglalkozású, 55 pedig alkalomszerűen igénybe vehető. A létesítményi tűzoltóságok sajátossága, hogy az erő és eszköz állomány kiválasztásában, felkészítésében, kialakításában a létesítményre vonatkozó a környezet veszélyeztetését okozó specifikus körülmények a meghatározóak. Mivel a tűzesetek megelőzése, illetve gyors felszámolása a fenntartó alapvető gazdasági érdeke, ezért a létesítményi tűzoltóságok felszereltsége magas színvonalú, a személyi állománnyal szemben támasztott szakmai követelményekkel együtt. A létesítményi tűzoltóságok legfőbb előnye, amellett hogy helyben, a létesítmény területén állomásoznak, az, hogy kiemelkedő helyismerettel rendelkeznek, a technológia tekintetében is fontos, speciális ismeretekkel bírnak. Az önkéntes tűzoltó egyesület A Ttv. meghatározása szerint jelenleg: önkéntes tűzoltó egyesület: a tűzmegelőzési, valamint a tűzoltási és műszaki mentési feladatok ellátásában közreműködő vagy részt vevő olyan egyesület, amely alapszabályában ezt tevékenysége céljaként rögzítette [7]. Az önkéntes tűzoltó egyesület (továbbiakban. ÖTE) önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezet, azonban az egyesülési jogról szóló évi II. törvény hatálybalépésekor átalakulásra kötelezett ÖTE-k lényegében mai napig civil szervezetnek minősülnek. [13] A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgató 2/2013. (V. 17.) számú utasítása alapján az ÖTE-k járműveik és szakfelszereléseik alapján I-IV. kategóriában együttműködési megállapodást (továbbiakban: EMÜ) kötnek a működési terület szerinti HTP-vel, melynek alapján az I-III. kategória jogosít a mentő tűzvédelmi tevékenységben való részvételre. Fontos mutató, hogy 2010 óta 283-ról 2017-ben 602-re nőtt az EMÜ-vel rendelkező egyesületek száma. Kiemelkedő jelentőségű, hogy 2013-ban a Ttv. bevezette a beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesület fogalmát: a vállalt tevékenységi területen a hivatásos katasztrófavédelmi szervvel kötött megállapodás alapján tűzoltási, műszaki mentési feladatokat végző egyesület. A vonatkozó BM OKF utasítás [14] értelmében az általa vállalt területen tűzoltási és műszaki mentési feladatok önálló ellátására köthet megállapodást az ÖTE, amennyiben teljesíti a rendszerbeállító gyakorlatot; a működési terület szerinti hivatásos tűzoltósággal I. kategóriájú együttműködési megállapodással rendelkezik és vállalja az éves minimális készenléti óraszámot (4500 óra illetve 3000 óra). Lényeges követelmény továbbá, hogy a beavatkozó ÖTE a vállalt készenléti időszakban a készenlétben tartott tűzoltó gépjármű és legalább 4 fő beavatkozó önkéntes tűzoltó vonultatásáról gondoskodik, akik közül legalább 1 fő rendelkezzen tűzoltás vezetésre jogosító végzettséggel. Ezzel a szabályozás a mentő tűzvédelem új szereplőjét hozta létre, amely ha nem is állandóan van készenlétben, és csak bizonyos, nem időkritikus tűzoltói események önálló felszámolására jogosult, támogatja a hivatásos tűzoltóságok tevékenységét, nem egy esetben tehermentesítve azokat. A koncepció életképességét igazolja, hogy az eltelt négy évben a beavatkozó ÖTE-k száma 48-ra növekedett. MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 24

28 VARGA FERENC: A beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesületek szervezeti és működési modelljének kialakítása Az egyesületek, különösen a beavatkozó egyesületek aktív bevonása a tűzoltás, műszaki mentési feladatokba jelentős lépés a területi lefedettség, és nem utolsó sorban a költséghatékonyság javításában. Az ÖTE-k tevékenységének fontos mutatója az éves vonulások száma is, ami a évi esetszámról 2017-ben re nőtt, ezáltal az ÖTEk tavaly az összes tűzoltói esemény 10%-ánál vettek részt a kárfelszámolásban. [15] A mentő tűzvédelem szervezése a gyakorlatban Annak érdekében, hogy a tűz- illetve káresetekhez a megyei közigazgatási határoktól függetlenül, a legközelebb lévő, és ha szükséges, a legnagyobb létszámú katasztrófavédelmi (tűzoltó) erők és eszközök vonuljanak, a Ttv. felhatalmazása alapján a 23/2014. (04.04.) számú BM OKF Főigazgatói intézkedés műveletirányító tervek készítéséről rendelkezik. Az országos műveletirányító terv (OMT) összeállítása érdekében a hivatásos tűzoltóságoknak a működési területükhöz tartozó településekre, valamint a főfoglalkozású létesítményi tűzoltósággal rendelkező létesítményekre műveletirányító tervet kell készíteni. A Műveletirányító Terv (a továbbiakban: MT) tűzesetek eloltására, műszaki mentést igénylő események felszámolására és a katasztrófák elleni védekezésre irányuló terv. Az MT a BM OKF, annak területi és helyi szervei, az önkormányzati, a létesítményi tűzoltóságok és a beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesületek erői és eszközei igénybevételének rendjét határozza meg. A tervezés alapvető szabályai: A hivatásos tűzoltóság minden raját, csökkentett raját, fél raját, a működési területén tervezni kell. Az MT adatlapon meg kell állapítani a saját működési területen kívüli hivatásos tűzoltó rajok létszámát. A főfoglalkozású létesítményi tűzoltóságokat önkéntes kötelezettségvállalás esetén vonulási területükön kívülre az illetékességi terület szerinti katasztrófavédelmi igazgató által kijelölt területen tervezni kell. Az önkormányzati tűzoltóságokat, melyek vállalják az elsődleges műveleti körzetükön kívüli vonulást, legfeljebb II-es kiemelt riasztási fokozatig az MT adatlapon tervezni kell a Döntéstámogató Térinformatikai Rendszerben (a továbbiakban: DÖMI) lévő távolságmátrix alapján. A beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesület csak a vállalt tevékenységi területén tervezhető. A 112-es Egységes Segélyhívó Rendszer Hívásfogadó Központjaiba érkező segélyhívások átadása, vagy automatikus tűzjelző berendezés közvetlen tűzátjelzése, illetve más kommunikációs csatornán a tudomására jutott tűz- és káreset esetén a szükséges tűzoltó erők és eszközök riasztását a fővárosi/megyei Műveletirányítási Ügyeletek hajtják végre. A PAJZS egységes riasztási és döntéstámogatási rendszerbe az eseményről rendelkezésre álló adatok alapján a káreset helyéhez legközelebbi, a tűzoltói esemény felszámolásához a riasztáskor rendelkezésre álló információk szerint, illetve előzetesen tervezett szükséges erőket és eszközöket jelöli ki, a riasztást a műveletirányító ügyeletes rendeli el. 25 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

29 VARGA FERENC: A beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesületek szervezeti és működési modelljének kialakítása A riasztás az állandó ügyelettel rendelkező hivatásos és önkormányzati tűzoltóságokhoz a PAJZS rendszeren elektronikusan érkezik. Az önkéntes tűzoltó egyesületek az SMS alapú riasztási rendszerben egyesületenként 6 telefonszámra kapnak értesítést. Az önállóan beavatkozó ÖTE esetén nem elegendő az SMS értesítés, annak bizonytalansági tényezői miatt (megérkezés, észlelés, pontos átvitel, stb.) ezt mindig ki kell egészíteni EDR rádiókommunikációval is, pl.: riasztás leadása, nyugtázás. A tűzeset felszámolásához szükséges erőket a riasztási fokozattal kell kifejezni: a) I-es a riasztási fokozat, amelyben a beavatkozáshoz legfeljebb 2 raj (teljes raj: 6 fő), amely fél rajokkal (fél raj: 4 fő) is kiadható, b) II-es a riasztási fokozat, amelyben a beavatkozáshoz 2,5-3 raj, c) III-as a riasztási fokozat, amelyben a beavatkozáshoz 3,5-4 raj, d) IV-es a riasztási fokozat, amelyben a beavatkozáshoz 4,5-6 raj, e) V-ös a riasztási fokozat, amelyben a beavatkozáshoz 6-nál több raj riasztása szükséges. Ha a jelzésből egyértelműen megállapítható, hogy a beavatkozáshoz az I-es riasztási fokozatban tervezett erőkre, eszközökre teljes egészében nincs szükség, akkor legalább egy fél raj önálló vonultatására is lehet intézkedni, a riasztási fokozat ekkor is I-es. A mentő tűzvédelem éves statisztikai adatainak vizsgálatából megállapítható, hogy a káresetek felszámolása során a tűzoltó erők 2012-ben az esetek 98,39 %-ban, [16], 2013-ban 98, 94 %- ban, 2014-ben 99,17 %-ban [17], míg 2017-ben 97,47 %- ban I. riasztási fokozatnak megfelelő erőkkel avatkoztak be. Ezen belül az esetek %-ban (forrás: KAP-online statisztikai adatszolgáltató rendszer, BM OKF) egy gépjármű vett részt kárelhárítási munkában. Tehát megállapíthatjuk, hogy a katasztrófavédelmi őrsök, az önkormányzati tűzoltóságok, illetve a beavatkozó ÖTE-k esetében az 1 db gépjárműfecskendő, 1 teljes vagy fél rajjal is elegendő az esetek túlnyomó többségében, és azzal a beavatkozások hatékonyságának, a biztonság szintjének növelését eredményezik. A riasztás alapján elsőnek a helyszínre érkező tűzoltó egység a szakmai szabályok alapján megkezdi a káreset felszámolását. Önálló beavatkozás esetén a tűzoltásvezető (kárhelyparancsnok) a beavatkozó ÖTE, illetve az önkormányzati tűzoltóság tűzoltás vezetésére jogosult rajparancsnoka. Hivatásos tűzoltó egység kiérkezésekor, a hivatásos tűzoltóság mint a működési terület mentő tűzvédelméért felelős szerv legmagasabb beosztású tagja átveszi a tűzoltás vezetését, amit a számára át kell adni. A tűzoltás vezetésének átvételét félreérthetetlen módon, a tűzoltás vezetőjének a tudomására kell hozni, és azt a működési terület szerinti műveletirányítási ügyeletnek jelenteni kell, továbbá közölni kell a tűzoltás vezetésének szervezetébe bevontakkal is. A napi gyakorlatban immár megszokottá vált, hogy, az önkormányzati tűzoltóságok, illetve a beavatkozó ÖTE-k önállóan végzik a kárfelszámolás feladatait, magasabb riasztási fokozatú eseményeknél pedig közreműködőként támogatják a hivatásos tűzoltóságok tevékenységét. MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 26

30 VARGA FERENC: A beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesületek szervezeti és működési modelljének kialakítása A MENTŐ TŰZVÉDELEM OPTIMÁLIS DISZLOKÁCIÓJÁNAK MEGHATÁROZÓ SZEMPONTOK Kutatásom alapján a mentő tűzvédelem optimális diszlokációját meghatározó szempontjait az alábbiakban határoztam meg: 1. Kiérkezési idő 2. A védett település jellemzői 3. Kiemelt létesítmények, illetve speciális veszélyforrások 4. A területre végrehajtott vonulások átlagos száma 5. A legközelebbi tűzoltóság típusa és távolsága 6. Gazdaságosság (költséghatékonyság, finanszírozhatóság) A továbbiakban a fenti szempontok részletes elemzésével kívánok foglalkozni. Kiérkezési idő A kiérkezési idő alatt tágabb értelemben a tűz észlelésétől a tűzoltó egység helyszínre érkezéséig eltelt időt értjük. Tekintettel arra, hogy az észlelés és a jelzés időtartama, annak módjától és körülményeitől függően változó, kevésbé egzakt módon mérhető, vagy becsülhető, a kiérkezési idő összetevőit szűkebb értelemben használom. Ennek megfelelően a kiérkezési idő összetevői az alábbiak: 1. Riasztási idő: a riasztás elrendelése, illetve a riasztási információk megjelenése és a vonulás megkezdése között eltelt idő. A vonatkozó jogszabályok értelmében, hazánkban a hivatásos tűzoltóságnak 2 percen, az önkormányzati tűzoltóságnak pedig 8 percen belül kell megkezdenie a vonulást. A beavatkozó ÖTE az együttműködési megállapodásban vállalja a riasztási idejét, pl. 10 percet. A vállalt- és teljesített riasztási idők összehasonlításakor megállapítható, hogy a beavatkozó ÖTE-k a vállalt riasztási időnél lényegesen előbb megkezdik a vonulást. Átlagot tekintve a vállalt riasztási idő perc, míg a tényleges riasztási idő 4.55 perc. Ezzel a tervezési értékhez képest átlagosan 7 perccel hamarabb kezdődött meg a beavatkozás az általuk védett területen, ami a prognosztizálthoz képest további hatékonyság növekedést eredményezett. [18] 2. Vonulási idő: a riasztott tűzoltó gépjármű állomáshelye és a káreset helyszíne közötti útvonal megtételéhez szükséges időt jelenti. Ez az időintervallum elsődlegesen a vonulási távolság függvénye, de befolyásolják még a domborzati és meteorológiai viszonyok, a forgalom sűrűsége, úthálózat állapota. A számítás során 60 km/óra vonulási sebességgel kell számolni. [19] A kiérkezési időre általános jogszabályi normatíva jelenleg nincsen, kivéve a létesítményi tűzoltóságok esetében, ahol előírás, hogy állomáshelyéről a riasztástól számított 10 percen belül érkezzen ki a káreset helyszínére. Levezethető a kiérkezési idő az önkormányzati tűzoltóságok esetében is, ahol az elsődleges műveleti körzet meghatározása ennek figyelembe vételével történik. 27 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

31 VARGA FERENC: A beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesületek szervezeti és működési modelljének kialakítása 2. sz. ábra: Magyarország mentő tűzvédelemi lefedettsége 2017-ben [20] A biztosított védelmi szint jelentősen függ a kiérkezési időtől, melynek csökkentése országos viszonylatban kormányzati és szakmai szándék is egyben. Azok a települések, amelyek esetében a segítő erők 25 percnél később érkeznek ki, fehér folton találhatók. Ezekben az esetekben a beavatkozás hatékonysága jelentősen csökkenhet. A mentő tűzvédelem újjászervezésének egyik alapköve, hogy a települések elérhetőségét 25 perc alá csökkenjen. A kiérkezési időt tehát a diszlokáció tervezésénél kiemelten kell figyelembe venni. A védett település jellemzői A települések veszélyeztetettségi besorolására mint a korábbi fejezetekben is kitűnt minden korszakban történtek lépések vagy kísérletek. A besorolások mindegyike kiemelt szempontként kezelte a lakosság számát, akár közvetlenül, akár a település méretét (város, község) tekintve, közvetetten. A lakosság száma mellett már korán, így a /1925. sz. BM rendeletben megjelent az épületek száma, mint veszélyeztetettségi mutató. A Magyar Tűzoltó Szövetség által 1998-ban tárgyalt koncepció [21] besorolási rendszerének alapjául a lakosság és az épületek számát tekinti. Tekintettel arra, hogy az emberi tevékenységből, a napi életvitel során törvényszerűen megjelenő kockázatokból fakadó tűzvédelmi veszélyeztetés prognosztizálható, közleményem következő fejezetében részletes elemzést mutatok be a lakosság száma és a bekövetkezett tűzoltói események számának összefüggéséről. MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 28

32 VARGA FERENC: A beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesületek szervezeti és működési modelljének kialakítása Kiemelt létesítmények, illetve speciális veszélyforrások Külön igazolás nélkül is belátható, hogy a működési területen jelen lévő, kiemelt kockázatot jelentő létesítmények szükségessé teszik a felkészülést az esetlegesen bekövetkező tűzoltói események kezelésére. A gyakorlatban ez a Tűzoltási Műszaki Mentési Tervek (TMMT) készítésével valósul meg.a TMMT-k készítésének részletes szabályait a BM OKF Főigazgatójának 20/2018. (05.10) számú intézkedése tartalmazza. A TMMT-t a működési terület szerinti hivatásos tűzoltóság készíti el, és gondoskodik annak naprakész állapotáról. A TMMT-t az elkészültét követően, elektronikus formában meg kell küldeni az elsődleges működési körzet alapján illetékes önkormányzati tűzoltóságnak és a vállalt tevékenységi terület szerinti beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesületnek. A TMMT készítése az alábbi létesítmények, területek esetében kötelező: a) Mélyépítésű létesítmények, talajszintalatti helyiségek és gépjárműtárolók b) Szállásépületek: a kereskedelmi szálláshely, kollégium, munkásszálló, üdülőszálló, gyógyszálló, szanatórium és gyógyüdülő c) Közösségi épületek közül: könyvtár, múzeum színház, rendezvény és sportcsarnok többszintes bevásárlóközpontok, időskorúak intézményei d) Ipari épületek, területek közül: raktárak erőművek, veszélyes üzemek e) Éghető folyadéktároló tartálytelepek f) Magasépületek A TMMT mellékleteként készített tervkivonatoknak tartalmazniuk kell a tervezett erőket, eszközöket, ez lényegében azt jelenti, hogy előre meg kell határozni a tűzjelzés esetén elrendelt riasztási fokozatot és hozzá kell rendelni az ilyen esetben riasztásra kerülő tűzoltó egységeket. Az ilyen jellegű létesítmények nagyobb erő- és eszköz igényt képviselnek, ezért jelentős befolyással vannak a diszlokáció tervezésére. A területre végrehajtott vonulások átlagos száma A diszlokáció megítélése szempontjából meghatározó tényező a vizsgált területen bekövetkezett tűzoltói események száma, amely közvetlen következtetések levonására ad lehetőséget a védelmet biztosító tűzoltósági szervezet formájára. A vonulások száma, gyakorisága, a napszak szerinti előfordulása olyan fontos kérdésekre ad választ, mint hogy indokolt-e állandó készenlét fenntartása, beavatkozások egyidejűsége esetén a területvédelem biztosítható-e a legközelebbi tűzoltóság által, esetleg indokolt-e a hivatásos tűzoltóság megerősítésére önkéntes tűzoltó erők biztosítása. A fajlagos vonulás szám szorosan összefügg a költséghatékonyság kérdéskörével, így az alacsony káreset számú településeken felmerül, hogy valóban indokolt-e a településen biztosítani, és fenntartani a tűzoltás technikai eszközöket és annak képzett tűzoltó erőit. A diszlokációs számításoknál az előző öt év káreset számának átlagát célszerű figyelembe venni, tekintettel arra, hogy egy adott évben szélsőséges időjárási körülmények (viharok, 29 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

33 VARGA FERENC: A beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesületek szervezeti és működési modelljének kialakítása csapadéktevékenység vagy az aszályos időszak) az átlagot jelentősen meghaladó vonulás számot generálhat. A tervezést azonban nem a rendkívüli időszakokra kell végezni, annak kezelése magasabb szintű koordinációval történik. A legközelebbi tűzoltóság távolsága és szervezeti formája A legközelebbi tűzoltóság távolsága és szervezeti formája három aspektusból is vizsgálatot igényel: a) Állandó készenléttel nem rendelkező, időszakos készenlétet vállaló tűzoltóságnál (beavatkozó ÖTE) készenléti időn kívül mennyi időn belül érkezik ki az első, szomszédos tűzoltó egység? b) Nagyobb erő-eszköz igényű káreseménynél mennyi időn belül várható a további egységek érkezése? c) Káresetek egyidejűsége esetén a területvédelem hogyan, mennyi időn belül biztosítható? A fenti kérdések egyúttal felvetik a helyi (települési) és területi (körzeti) szervezettségű védelmi rendszer problematikáját is, amely szorosan összefügg a költséghatékonyság és finanszírozhatóság szempontjaival is. Gazdaságosság (költséghatékonyság, finanszírozhatóság) A gazdaságosság szempontjából elsődlegesen két kérdéscsoport vizsgálata indokolt: a) Milyen számú, illetve milyen földrajzi közelségben létrehozott tűzoltó egységek képesek a védelmi szint biztosítására? b) Milyen tűzoltósági szervezeti forma alkalmas a szakmailag elégséges, egyúttal költséghatékony védelem ellátására? Belátható, hogy a kizárólag hivatásos tűzoltóságok megfelelő sűrűségű létrehozásával kialakított védelmi rendszer nem finanszírozható. Ugyanakkor a leginkább költséghatékony beavatkozó ÖTE-k önmagukban nem tudnák biztosítani az állandó, elégséges védelmi szintet. A mentő tűzvédelmi rendszer átalakításakor ezért a finanszírozhatóság és a költséghatékonyság kérdése megkerülhetetlen. AZ OPTIMÁLIS DISZLOKÁCIÓT MEGHATÁROZÓ EGYES SZEMPONTOK ELEMZÉSE Hazánkban a hivatásos tűzoltóságok (HTP-k) a címzettjei valamennyi településen a tűzoltás és műszaki mentési feladatoknak. A tűzoltóparancsnok felelős a működési területén a tűzoltás és műszaki mentés irányításáért, akkor is, amikor a HTP működési területén saját működési körzettel rendelkező önkormányzati tűzoltóság (ÖTP) vagy beavatkozó ÖTE. A HTP-k működési területe és vonulási számai között jelentős különbség van, amely ugyanúgy jelentkezik az ÖTP-k és a beavatkozó ÖTE-k adatai között. A jelenlegi diszlokáció kialakítása a vonulási időkre alapul, legfontosabb szempontként kezeli az uniós ajánlást, hogy minden MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 30

34 VARGA FERENC: A beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesületek szervezeti és működési modelljének kialakítása településre 15 percen belül megérkezzen egy gépjárműfecskendő, mint elsődleges tűzoltási és mentési beavatkozó egység. Hipotézisem szerint a jelenlegi kizárólagosan a földrajzi adatokra támaszkodó diszlokációs rendszer nem teljesen fedi le a településeken jelentkező tűzoltási-mentési feladatokat és más szempontokat (lakosság/népsűrűség) is be kell vonni a mentő tűzvédelem fokozatának (beavatkozó ÖTE, ÖTP, KŐ, HTP) kialakításában. A hivatásos tűzoltó-parancsnokságok működési területei lefedik az ország valamennyi települését, így a HTP-hez egyszerre több település (Mátészalka, Szigetvár esetében akár száz fölötti település) tűzoltási mentési feladatának ellátása tartozik. Ebben az esetben is a tűzoltói események számával kerestem szignifikáns összefüggést a védett települések tükrében. Feltételezéseim helyességét a matematikai statisztika módszereivel (Pearson-féle korreláció) (r) számítottam és lineáris regressziós görbének az adatokra való illesztésével történő determináltsági koefficiens (r2) meghatározásával ellenőriztem. A korrelációs koefficiens (r) megmutatja az adatok közötti kapcsolat erősségét, amennyiben az r értéke: 0-0,25 között van akkor a kapcsolat nincs vagy igen gyenge, 0,25-0,50 közötti kapcsolat gyenge 0,50-0,75 R tényező mérsékelten erős vagy erős kapcsolatot tükröz 0,75-1,00 R érték igen erős kapcsolatot jelent. A determináltsági koefficiens (r2), az r2 érték azt fejezi ki, hogy az egyik változó változásai várhatóan milyen mértékben járnak a másik változó változásaival, vagyis mennyire lehet az egyikből a másikat előre jelezni. Ha az r=0,50, az r2=0,25, akkor 25%-ban lehet előre jelezni az egyik, független változóból a másik, függő változót. A kutatásom során a tűzoltóságok vonulási adatai és azok működési területének nagysága, a hozzá tartozó települések száma, lakosság száma/népsűrűsége adatai közötti összefüggéseket elemezve, mutatom be azokat a szempontokat, amelyeket figyelembe véve a tűzoltóságok optimális diszlokációja kialakítható. Az elemzés alapjául a BM OKF adatnyilvántartó számítógépes rendszereiben (KAP Online, DÖMI) rendelkezésre álló információk szolgáltak, amelyek tekintettel az adatszolgáltatás előírt rendszerére, kellő pontosságú adatokat szolgáltatnak. Az elemzés során tematikusan ugyanazokat a szempontokat vettem alapul a mentő tűzvédelem hazai rendszerének valamennyi elemének vonatkozásában, az összehasonlíthatóság érdekében. Az elemzést a megyei adatok feldolgozásával kezdtem. Azokat megvizsgálva, a tűzoltói eseményekhez történő vonulási statisztika és népességi mutatók összefüggése (r=0,9881) nagyon erős korrelációt mutat, a determináltsági koefficiens (r2) alapján 95%-ban lehet következtetni a népességi adatokból a vonulási számokra, amely ok-okozati összefüggést mutat. (3. sz. ábra) 31 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

35 VARGA FERENC: A beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesületek szervezeti és működési modelljének kialakítása 3. sz. ábra: Megyék vonulási adatai és népességi mutatóinak összefüggése Készítette: a szerző, forrás: BM OKF adatbázis A megyék tűzoltási-mentési statisztikai adatai és illetékességi területük nagyságának összefüggéseit vizsgálva előzetesen feltételeztem a szoros összefüggést az adatok között, azonban megvizsgálva az adatokat (r=0,00830) nem találtam szignifikáns kapcsolatot, hipotézisem nem igazolódott. (4. sz. ábra) 4. sz. ábra: Megyék vonulási adatai és területük méretének összefüggése Készítette: a szerző, forrás: BM OKF adatbázis A HTP-k (n=105) székhelyének lakosságszáma és vonulásainak száma közötti összefüggést mutatja az alábbi ábra. (R=0,929), amely nagyon szoros korrelációt mutat és 86%-ban lehet következtetni a lakosság számából a vonulási adatokra a regressziós egyenesre vetített rangkorrelácó alapján. (5. sz. ábra) MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 32

36 VARGA FERENC: A beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesületek szervezeti és működési modelljének kialakítása 5. sz. ábra: HTP-k vonulási adatai és a székhely település népességi mutatóinak összefüggése Készítette: a szerző, forrás: BM OKF adatbázis A HTP székhelyének területi nagysága és a vonulási adatok között nincs összefüggés, ezt mutatja az alábbi grafikon. (6. sz. ábra) 6. sz. ábra: HTP-k vonulási adatai és a székhely település területi összefüggése Készítette: a szerző, forrás: BM OKF adatbázis A HTP-k hez tartozó települések száma (átlag 35, szórás 24) és a HTP-k vonulási adatok között szintén nem tapasztalható összefüggés, ezt igazolja a 7. sz. ábra. 33 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

37 VARGA FERENC: A beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesületek szervezeti és működési modelljének kialakítása 7. sz. ábra: HTP-k vonulási adatai és a működési területen lévő település száma közötti összefüggés Készítette: a szerző, forrás: BM OKF adatbázis Az alábbi grafikon (8. sz. ábra) a HTP működési területének lakosságszáma (átlag: fő) és a vonulási adatai közötti nagyon szoros összefüggés mutatja (R= 0,962) az igen magas korreláció, amely alátámasztja a feltételezést, miszerint a lakosság száma az, amely legfőbb meghatározó a tűzoltóság létjogosultságának az adott szektorban. 8. sz. ábra: HTP-k vonulási adatai és működési terület népességi mutatóinak összefüggése Készítette: a szerző, forrás: BM OKF adatbázis A 9. sz. ábrán látható grafikon a HTP működési területének nagysága és a vonulási számok közötti gyenge korrelációt (R=0,52) mutatja. A determináltsági koefficiens (R2= 0,27) alapján 27 %-ban jelezhetők előre a terület nagyságából a tűzoltási-mentési tevékenység számszaki mutatói. MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 34

38 VARGA FERENC: A beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesületek szervezeti és működési modelljének kialakítása 9. sz. ábra: HTP-k vonulási adatai és működési terület nagysága közötti összefüggése Készítette: a szerző, forrás: BM OKF adatbázis A 10. sz. ábra a katasztrófavédelmi őrsök (n=40) területének nagysága és vonulási adatainak összefüggésének hiányát mutatja. 10. sz. ábra: Katasztrófavédelmi őrsök vonulási adatai és működési terület nagysága közötti összefüggése Készítette: a szerző, forrás: BM OKF adatbázis A 11. sz. ábra a Katasztrófavédelmi Őrsök területének lakosságszáma és a vonulási adatainak magas korrelációját (R=0,892) mutatja. A determináltsági koefficiens (R2) alapján 79 %-ban jelezhető előre a népességi adatokból a tűzoltói beavatkozások száma. 35 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

39 VARGA FERENC: A beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesületek szervezeti és működési modelljének kialakítása 11. sz. ábra: Katasztrófavédelmi őrsök vonulási adatai és a működési terület népességi mutatóinak összefüggése Készítette: a szerző, forrás: BM OKF adatbázis A 12. sz. grafikon az ÖTP-k (n=60) műveleti körzetének nagysága (átlag: 95 km 2, szórás: 57,04) és vonulásainak számai közötti összefüggést mutatja. A regressziós egyenesből jól látható, hogy nincs korreláció a két felmért adatsor között, sőt negatív előjelű hatás érzékelhető. 12. sz. ábra: ÖTP-k vonulási adatai és működési terület nagysága közötti összefüggése Készítette: a szerző, forrás: BM OKF adatbázis A 13. sz. grafikonon az ÖTP működési körzetén a lakosság száma és a vonulási adatok nagyon gyenge korrelációja (r=0.336) látható, amelyet az adatokra fektetett regressziós egyenes (R2) értéke is kiválóan tükröz. Itt nem tapasztalható az erős összefüggés, mint a HTP-knél! MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 36

40 VARGA FERENC: A beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesületek szervezeti és működési modelljének kialakítása 13. sz. ábra: ÖTP-k vonulási adatai és a működési terület népességi mutatóinak összefüggése Készítette: a szerző, forrás: BM OKF adatbázis A beavatkozó ÖTE-k (n=42) riasztásainak száma és a vállalt településeik lakosságszámának vizsgálata során feltételeztem, hogy a vonulások száma összefüggést mutat a település lakosságának számával. Az adatokat a Pearson féle rangkorreláció módszerével megvizsgálva (R=0,437) gyenge összefüggést tapasztaltam az adatok között. 14. sz. ábra: Beavatkozó ÖTE-k vonulási adatai és a működési terület népességi mutatóinak összefüggése Készítette: a szerző, forrás: BM OKF adatbázis A 11. ábra a beavatkozó ÖTE-k vonulásainak száma és a és a vállalt településeik területének (átlag: 87,16 km2) adatainak (km 2 ) gyenge korrelációját (R=0,194) szemlélteti. 37 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

41 VARGA FERENC: A beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesületek szervezeti és működési modelljének kialakítása 15. sz. ábra: ÖTP-k vonulási adatai és működési terület nagysága közötti összefüggése Készítette: a szerző, forrás: BM OKF adatbázis KÖVETKEZTETÉSEK, MEGÁLLAPÍTÁSOK Jelen tanulmányomban szem előtt tartottam a Bleszity János és szerzőtársai által tett megállapítást, amely szerint a katasztrófavédelmi műszaki kutatásoknak a társadalom katasztrófákkal szembeni ellenálló képességének növelését, a sérülékenységének csökkentését, valamint a normális működési rendjéhez való mielőbbi visszatérés elősegítését, a rugalmasság növelését kell szolgálnia. [22, p. 225] Közleményemben a hazai mentő tűzvédelem diszlokációjának helyzetét vizsgáltam. Ennek során áttekintettem a jelenlegi helyzethez vezető történeti előzményeket, bemutatva azokat a korokon átívelő elveket, amelyek napjainkban is alkalmazhatók a szervezeti fejlesztés érdekében. Bemutattam a hazai mentő tűzvédelmi rendszert, annak meghatározó elemeit, hangsúlyozva az egyes tűzoltósági szervezeti formák sajátosságait, előnyeit és az alkalmazhatóság korlátait egyaránt. Az optimális diszlokáció területi és szervezeti szintű kidolgozása érdekében, elvégeztem a meghatározó szempontok elemzését, azzal a törekvéssel, hogy a szempontok közötti összefüggést láthatóvá tegyem. Statisztikai szempontú, részletes elemzést végeztem a mentő tűzvédelem valamennyi szereplőjének tevékenységi mutatói és az ellátott terület releváns jellemzői közötti kapcsolat igazolása érdekében. További kutatási célkitűzésem, hogy a közleményemben igazolt, a diszlokációt meghatározó szempontok alapján olyan informatikai alapú alkalmazást készítsek, amely képes az ország bármely települését vizsgálva, a szükséges és elégséges védelmi szint biztosításhoz szükséges tűzoltósági szervezet meghatározására. A szervezeti fejlesztés megoldását egyértelműen az önkéntes tűzoltóságok fejlesztésében látom. Javaslatot kívánok tenni új tűzoltósági kategória, az önkéntes tűzoltóság életre hívására, MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 38

42 VARGA FERENC: A beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesületek szervezeti és működési modelljének kialakítása amelyet a mai önkormányzati tűzoltóságok és a beavatkozó ÖTE-k alkotnának. Szükségesnek tartom az önkéntes tűzoltóság jogi és szervezeti szintű kapcsolatának erősítését a települési önkormányzattal (pl. köztestület alapításával, önkormányzati intézményként, stb.) Az önkéntes tűzoltóságok spontán alakulása helyett, a célzott, a diszlokációt javító létrehozást kell támogatni, központi források bevonásával. Jogi és gazdasági eszközökkel erősíteni kell az önkéntes tűzoltóságok fenntartásához fűződő önkormányzati érdeket, egyúttal az önkéntes tűzoltók motivációját is. A fenti, az optimális diszlokációt célzó fejlesztésekhez elengedhetetlen a vonatkozó jogszabályok és belső normák módosítása is. FELHASZNÁLT IRODALOM [1] évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról. A tűzvédelemi törvény és végrehajtási rendelkezései. PRO-SEC Kft. Budapest, pp pp ISBN X [2] Forrás: (letöltés: ) [3] SZILÁGYI J., SZABÓ K.: A tűzrendészet fejlődése Az őskortól a modern időkig. BM Könyvkiadó, Bp.: pp. 175, 177. ISBN: [4] Az évi /11. belügyminiszteri körrendelet TŰZOLTÓ-KÖZLÖNY augusztus hó. [5] LEIDINGER K.: Az önkéntes tűzoltóságok helye és szerepe a közigazgatásban a mentő tűzvédelem perspektívájából. Diplomamunka. Budapest: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar, 2016 [6] FÜLEP Z.: A települések tűzvédelmi besorolása figyelemmel a mentő tűzvédelem erő és eszköz diszlokációjának meghatározására. Diplomamunka. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Katasztrófavédelmi Intézet, 2015 [7] ÉVI X. TÖRVÉNYCIKK a tűzrendészet fejlesztéséről [8] /1936. B.M. rendelet második rész I. fejezet /Tűzoltói intézmények/ [9] MINÁROVICS J.,SOLTÉSZ T.,CSÖGLEI I.: Fejezetek a magyar tűzoltóság 125 éves történetéből. Könyv és zeneműkiadó. Budapest, pp [10] évi 13. számú törvényerejű rendelet a tűzvédelemről és a tűzoltóságról. A tűzvédelemről szóló jogszabályok. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest, pp ISBN X [11] VARGA F.: Önkéntes tűzoltó egyesületek napjainkig. VÉDELEM - Katasztrófavédelmi Szemle (ISSN: ) 22: (6) pp (2015) [12] A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény. Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye URL: (letöltés: ) [13] VARGA F: Az önkéntesség szerepe és jelentősége a katasztrófavédelemben. Diplomamunka. Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Budapest, pp MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

43 VARGA FERENC: A beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesületek szervezeti és működési modelljének kialakítása [14] A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgató 2/2014. (I. 17.) számú utasítása a beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesület (önkéntes tűzoltóság) tevékenységéről A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság hivatalos honlapja URL: (letöltés: ) [15] TÓTH M.: Az önállóan beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesületek helye, szerepe a mentő tűzvédelemben, különös tekintettel a vas megyei katasztrófavédelmi igazgatóság illetékességi területén. Diplomamunka. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Katasztrófavédelmi Intézet, 2017 [16] FÜLEP Z.: 2012 mentő tűzvédelme a számok tükrében. Katasztrófavédelmi szemle XX. évfolyam 2. szám, [17] VARGA F.-FÜLEP Z.: 2014 mentő tűzvédelme a számok tükrében. Katasztrófavédelmi szemle évfolyam 2. szám [18] BÉRCZI L.: Az önkéntes tűzoltó egyesületek működési körülményei és feladatai VÉDELEM TUDOMÁNY - Katasztrófavédelmi Online Tudományos Folyóirat I:(1) pp (2016) [19] 48/2011. (XII. 15.) BM rendelet az önkormányzati tűzoltóság legkisebb létszámáról, létesítményei és felszerelései minimális mennyiségéről, minőségéről és a szolgálat ellátásáról URL: (letöltés: ) [20] Magyar Tűzoltó Szövetség hivatalos honlapja URL: file:///c:/users/otthoni/appdata/local/temp/312-magyar-tuzolto-szovetseg-javaslata-akatasztrofa-es-tuzvedelmi-beavatkozasok-fejlesztesere-2017-december-3.pdf (letöltés: ) [21] ILLÉS I: 125 éves az MTSZ. TŰZVÉDELEM-A Tűzoltóság folyóirata, CXXI évfolyam. 2. szám február. pp ISSN: [22] Bleszity János, Földi László, Haig Zsolt, Nemeslaki András, Restás Ágoston: Műszaki kutatások és hatékony kormányzás. HADMÉRNÖK 11:(3) pp (2016) MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 40

44 Címer Zsolt 1 - Király Lajos 2 XXVI. évfolyam, szám ROBBANÁSBIZTONSÁGI ELEMZÉS AZ IPARI GÁZPALACKOK SZÁLLÍTÁSA, TÁROLÁSA ÉS KEZELÉSE TERÜLETÉN (EXPLOSION PROTECTION SURVEY OF INDUSTRAIL GAS VESSELS IN THE FIELD OF LOGISTICS, STORING AND MANUPULATION) Az ipari gázpalackok szállításának, tárolásának és kezelésének szabályszerűségét érintő ellenőrzése Magyarországon több szakhatóság tevékenységét érintő feladat. A megfelelőség ellenőrzésére vonatkozólag történhet gyártói, munkavédelmi, katasztrófavédelmi, illetve iparbiztonsági ellenőrzés formájában. A megfelelés törvényi, rendeleti, szabályzati, szabványi előírások szintjén jelenik meg a gyártói, forgalmazói, felhasználói szinteken. Az előírások ismeretében, a mindennapi, gázpalackokat érintő tevékenységek (szállítás, rögzítés, tárolás) során, különböző ellentmondásokkal találkozhatunk a hétköznapi tevékenységeink során. A cikk szerzője ezen ellentmondásokra kíván rávilágítani a biztonság, a balesetmentes munkavégzés, illetve a tűz-és robbanás elleni védelem megvalósulása érdekében. Kulcsszavak: Egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés, gázpalack/gázpalackok, munkavédelem, tűzvédelem, robbanásvédelem, iparbiztonság. The checking requirements of the transportation, handling and storing of industrial gas vessels are not only one Authority responsibility in Hungary. The different kind of checking s can be down by the producer, end user, user or by the National Disaster Management Authority. The criteria of compliance is dedicated by the Acts, laws, standards what have to use by the traders and end users. Because of the different requirements can be observed contradictions to the transportation, fixing and storage which are generate difficulties to keep adequacy. The main scope of the article is to reveal contradictions to ensure requirements by safety (labour and fire), health (industrial hygiene included) and explosion protection. Keywords: health and safe work conditions, industrial vessels/tank, fire, safety, labour safety, explosion protection, industrial safety. BEVEZETŐ A biztonság érvényre juttatásával kapcsolatosan már a XIX. század utolsó időszakában is foglalkoztak. Meg kell említeni az évi Ipartörvény VIII. tc. 8. -át, amely olyan iparág gyakorlása, illetve üzlettelepek felállítása során a szomszéd birtokosokat, lakókat, közösséget a rendeltetésszerű használatban gátolhatják, munkafolyamataikat csak iparhatósági engedély alapján végezhetik. A felsorolásban megemlítik a gázkészítő és gáztartó intézeteket is ben kiadásra került Általános Balesetelhárító Óvórendszabály, amely 1939-től lett hatályos, említést tesz a munkakörnyezet megfelelő szellőztetéséről a biztonságos munkavégzés érdekében. 1 NKE- Víztudományi Kar Oktatási dékánhelyettes, e- mail cím: cimer.zsolt@uni-nke.hu ORCID: Zoltek Zrt., EHS vezető, e- mail cím: lkiraly@zoltek.hu ORCID: X 41 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

45 CÍMER ZSOLT, KIRÁLY LAJOS: Ipari gázpalackok szállítása, tárolása, kezelése, robbanásbiztonság- technikai elemzés A 6/1965 (XII.7.) SZOT az Általános Balesetelhárító és Egészségvédő Óvórendszabály kiadásáról pontjaiban megtaláljuk a nyomás alatti berendezésekre és a tűzrendészeti előírásokra vonatkozó szabályozásokat. Az Európai Unió 89/391 (1989.június 12.)/EGK keretirányelvben találunk ajánlásokat a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről, címmel. Ezen irányelv célja a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetése [1]. Az irányelv az előző megfogalmazás tekintetében munkáltatói és munkavállalói kötelezettségeket egyaránt megfogalmaz. A magyarországi szabályozásban ezen irányelv ajánlásai, Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásának tekintetében jelenik meg, későbbiekben utalva a munkavédelmi törvényre. Az XCIII/1993. évi törvény a Munkavédelemről Magyarországon, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében határozza meg a kötelezettségeket a munkavégzés különböző szintjein. További, részletes előírásokat a következő szabályzatok, rendeletek, szabványok tartalmaznak: a) 89/391 (1989.június 12.) EGK keretirányelv a munkavállalók munkahelyi biztonságáról és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések, b) XCIII/1993. évi törvény a munkavédelemről, c) 143/2004. (XII.22.) GKM rendelet a Hegesztési Biztonsági Szabályzatról, d) 14/1998.(XI.27.) GM rendelet a Gázpalack Biztonsági Szabályzatról, e) 2014/34/EU IRÁNYELVE (2014. február 26.) a robbanásveszélyes légkörben való használatra szánt felszerelésekre és védelmi rendszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról, f) 35/2014. (XI.19.) NGM rendelet az egyes szállítható nyomástartó berendezések üzemeltetésével kapcsolatos műszaki biztonsági követelményekről és a Gázpalack Biztonsági Szabályzatról, g) 3/2003. (III.11.) FMM-ESzCsM együttes rendelet a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben lévő munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeiről, h) 35/2016.(IX.27.) NGM rendelet a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben történő alkalmazásra szánt berendezések és védelmi rendszerek vizsgálatáról és tanúsításáról, i) 178/2017. (VII.5.) Kormányrendelet a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás, j) 45/2011. (XII.7.) BM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, i. 61/2013. (X.17.) NFM rendelet a veszélyes áruk nemzetközi közúti szállításáról szóló Európai Megállapodás, k) MSZ EN és az MSZ EN /A1 szerinti színjelzés, l) MSZ 6292:2009 Gázpalackok szállítása, tárolása, kezelése, m) MSZ EN :2013 Robbanóképes közegek. Gyártmányok. Általános követelmények. MEGFELELÉS A SZABVÁNYOK TÜKRÉBEN Magyar szabályozás szerint a szabványok alkalmazása 1995-től nem kötelező. Mivel a szabványok meghatározásai megfelelő tartalommal rendelkeznek, így az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében javasolt alkalmazásuk. MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 42

46 CÍMER ZSOLT, KIRÁLY LAJOS: Ipari gázpalackok szállítása, tárolása, kezelése, robbanásbiztonság- technikai elemzés Baleset esetén, ha nem alkalmazzuk a szabványok előírásait, munkáltatóként/gyártóként kell igazolnunk, hogy egyenértékű vagy a vonatkozó szabványnál magasabb szintű megfelelőséget alkalmaztunk az adott termékek egészséget nem veszélyeztető és biztonságos alkalmazása során. Ez mindenképpen nehéz feladat lehet [2]. AZ ELŐÍRÁSOK MEGJELENÉSE A SZABÁLYOZÁSOK KÜLÖNBÖZŐ SZINTJEIN Általános szabályok áttekintése A gázpalackok szállítása, kezelése, tárolása az előírásokban, a hierarchikus szinteken tematikusan haladva az általános meghatározásokból kiindulva, a részletes előírások megfogalmazásával válik teljessé. Mivel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés alapja a rendeleti követelmények/meghatározások maradéktalan betartása, illetve a szabványi előírások vagy azzal azonos és/vagy magasabb szintű megfelelés biztosítása szükséges. A munkavédelemről szóló évi XCIII törvény [2] az alábbiak szerint fogalmazza meg a szükséges követelményeket a gázpalackok szállítása, kezelése, tárolása esetében: a) 29. : A tárolóhelyeket a tárolt anyagok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak, egymásra hatásának, továbbá a környezetből eredő hatásoknak, illetőleg az anyag emberi egészségre, környezetre gyakorolt hatásának, a rakodás, szállítás és tárolás módjának figyelembevételével kell kialakítani. b) 41. : Anyagot, terméket mozgatni csak az anyag, termék tulajdonságainak megfelelő, arra alkalmas eszközzel, a kijelölt helyen és módon, a súly- és mérethatárok megtartásával szabad. c) 54. (2.) bekezdés: A munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. d) c pont: A munkavégzés körülményeihez igazodó, illetve az azzal összefüggő veszélyek figyelembevételével megfelelő munkaeszközöket biztosítani a munkavállalók részére. A 143/2004. (XII.22.) GKM rendelet a Hegesztési Biztonsági Szabályzatról [3], az alábbiakban szabályozza a gázpalackokkal kapcsolatos teendőket, amely részletesebb követelményeket támaszt a biztonság és egészség védelme érdekében: a) 3.3 A munkáltatónak gondoskodnia kell, különösen a hegesztőmunkahely biztonságos üzemeltetéséről, b) Ha a napi átvizsgálás során a hegesztő bármilyen eltérést tapasztal, a munkát megkezdeni nem szabad. c) A gázforrást meg kell védeni mindenféle közvetlen és koncentrált hőhatástól. A hegesztéshez használt gázpalackok használatára vonatkozóan a Gázpalack Biztonsági Szabályzat, valamint az MSZ 6292:1997 (Gázpalackok szállítása, tárolása, kezelése) szabvány előírásait kell alkalmazni. 43 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

47 CÍMER ZSOLT, KIRÁLY LAJOS: Ipari gázpalackok szállítása, tárolása, kezelése, robbanásbiztonság- technikai elemzés Az MSZ EN 6292:2009 szabvány a palackok kezelésével, tárolásával [4] kapcsolatosan az alábbi kritériumokat fogalmazza meg: a) Palackot úgy kell tárolni, hogy hőmérséklete ne emelkedjen 50 C (323K) fölé. b) Palackok üzemeltetése az élet-, vagyon-, környezetbiztonságot ne veszélyeztesse. c) A palackokat üzemeltetéskor eldőlés ellen biztosítani kell, kivéve, ha a palackok egymás mellett nagyobb csoportokban kerülnek felállításra (több mint 25db). d) Palacktárolók padozata vízszintes, egyenletes, csúszásmentes, és megfelelő teherbírású legyen. e) Palackok szállításához csak olyan teherfelvevő eszközöket szabad használni, amelyek megbízhatóan kizárják a palackok sérülését vagy leesését. A fentebb felsorolt további előírások a részletezett jogszabályok tartalmára tesznek hivatkozást. KORÁBBI ÉS JELEN SZABÁLYOZÁS ÖSSZEFOGLALÁSA A követelményrendszer történeti áttekintése és keretbe foglalása Végeredményben leszögezhetjük, hogy a szabályozások tekintetében mindig a biztonság jelenik meg a fókuszban. Az ipari és gyári alkalmazottaknak baleset elleni védelméről és az iparfelügyelőkről szóló évi XXVIII. törvénycikkben olvashatjuk, hogy a Munkaadó köteles ipartelepén mindazt létesíteni és fenntartani, ami tekintettel a telep és az üzem minőségére, annak követelményeihez képest az alkalmazottak életének és testi épségének és egészségének lehető biztosítása érdekében szükséges. [5] A munkavédelemről szóló évi XCIII törvény pedig az alábbiak szerint fogalmaz: a munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért [2]. GYAKORLATI ÉSZREVÉTELEK ÉS PROMLÉMA FELVETÉSEK A következő táblázatban kerültek összefoglalásra a palackok szállítási és tárolási követelményeivel kapcsolatos észrevételeink. Az első oszlopban megjelölt műszaki követelményekhez tartozó módon került meghatározásra a palacktárolóban és a szállítás során megvalósuló tárolás esetében észrevételezett megfelelőség. Palackok szállítási és tárolási követelményei Követelmény Tárolás palacktárolóban Tárolás szállításnál Palackot csak elzárt szeleppel és szelepvédővel szabad tárolni és szállítani. Felcsavart záróanyával kell tárolni és szállítani a maró, mérgező, tűzveszélyes töltetű palackokat. MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 44

48 Palackot úgy kell tárolni, hogy hőmérséklete ne emelkedjen 323 K fölé Palackok üzemeltetése az élet-, a vagyon-, környezetbiztonságot ne veszélyeztesse. Palacktároló padozata megfelelő teherbírású legyen Palack kézi erővel való szállításakor be kell tartani a kézi tehermozgatás szabályait. Palackok szállításához csak olyan teherfelvevő eszközöket szabad használni, amelyek megbízhatóan kizárják a palackok sérülését vagy leesését. CÍMER ZSOLT, KIRÁLY LAJOS: Ipari gázpalackok szállítása, tárolása, kezelése, robbanásbiztonság- technikai elemzés Jelmagyarázat: Megfelelő; Nem megfelelő 1. táblázat: Palackok szállítási és tárolási követelményeinek megfelelősége, készítette: Király Lajos Első meghatározásban palackot tárolni, kezelni, elhelyezni, szállítani az alábbi szempontok figyelembevételével lehetséges (mire kell ügyelni): a) védenünk kell a palackot és szerelvényeit a mechanikai sérülésektől, b) meg kell akadályozni a palackban lévő töltet paramétereinek veszélyes irányba történő megváltozását, c) illetve, oly módon kell a palackokat elhelyezni, hogy az esetleges robbanás minimális kárt okozzon. Az általános megfogalmazásoknak való megfelelés sem teljesül minden esetben a biztonság és egészség védelme érdekében [6]. Tevékenységünk mindennapi elvégzése során találkozhatunk különböző nemmegfelelőségekkel, amelyet igazából csak a szabványi, rendeleti előírásokat forgató szakemberek számára szúrnak szemet. A fentebb részletezett előírásokban konkrét megfogalmazásokat kapunk a gázpalackok rögzítésének módjára és a rögzítő elhelyezésére. Továbbá, meghatározásra kerül, hogy a gázpalackok tárolása során a hőmérsékletük ne emelkedjen 50 C fölé. Ezen szempontokat számos gyakorlati tapasztalat megcáfolja. Egyes piaci szereplők által gyártott/forgalmazott (gyártó/importőr) termékek nem teljesen jelenítik meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. Vizsgálva a megfelelőséget más szempont szerint, a munkáltató felelős a munkavégzéshez biztosítani a megfelelő munkaeszközt. Továbbá, a munkavállalónak kötelező ellenőriznie munkaeszközét, illetve ha nemmegfelelőséget tapasztal jelentési kötelezettsége merül fel. Mivel a hegesztés és/vagy a palackkezelés jogosultsághoz/végzettséghez kötött tevékenység, miért nem jelentkezik a probléma jelzése munkáltató/ munkavállalói oldalról egyaránt. A gyártó miért nem alkalmazza a szabványban meghatározott követelményeket, az általa gyártott termék megfelelősége érdekében [7]. Az első ábrán látható palackrögzítés nem valósítja meg az MSZ 6292 szabványban előírt rögzítési követelményt. Felvetődik egy újabb kérdés, hogy a gyártó milyen előírásokat 45 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

49 CÍMER ZSOLT, KIRÁLY LAJOS: Ipari gázpalackok szállítása, tárolása, kezelése, robbanásbiztonság- technikai elemzés alkalmaz/vesz figyelembe egy általa készített termék esetében, a megfelelőség biztosítása érdekében. A munkaeszközt valójában úgy használjuk, hogy a munkavégzésünk ideje alatt fennáll a kvázi baleset bekövetkezésének lehetősége. A teherfelvevő eszközökre vonatkoztatva 100%-ban ki kell zárni a palackok sérülését, illetve leesését. A palackok alsó részénél történő rögzítés nem teljesen biztosítja a leesés, eldőlés vagy a sérülés kockázatának kizárását. Így gondatlanul és/vagy szándékosan veszélyeztetünk munkavállalókat, akik ilyen típusú palackrögzítésű segédeszközt használnak munkavégzésükhöz. A felvázolt probléma megjelenik-e a gyártói és/vagy a munkáltatói kockázatértékelések során. Továbbá, meg kell említeni a segédeszköz teherbírásának szempontját is, miszerint ezen segédeszközökön a gyártó nem tüntet fel súlyhatárt a biztonságos szállítás és anyagmozgatás biztonsága érdekében [7, 8, 9]. 1. Fénykép: Palack nem megfelelő rögzítése [10] Továbbá, kiemelem a piacfelügyelet jelentőségét, miszerint a nem megfelelő termékek visszahívásának is nagy szerepe van a biztonság és egészség védelme érdekében. Következő észrevételként jelentkezik a palackok, szállítójárművel történő szállítása. A nyári időszakokban, egyre inkább jellemző, hogy magas nappali hőmérséklettel jellemezhetők a munkavégzési időszakok. Kiemelem a sugárzó hő jelenlétét a gázpalackok szállítása során, amely a Nap sugárzásából származik. Fontos megjegyezni, hogy a szállítás során elegendő léghűtést biztosít a gázpalackok szállításánál az áramló levegő. Figyelmet kell fordítanunk arra is, hogy a szállító jármű hosszabb idejű megállásra kényszerülhet forgalmi okokból kifolyólag (vasúti jármű közlekedése, fogalmi akadály, stb.) Ezen esetekben a palackok töltetének kedvezőtlen irányú változása be tud következni, amely havária helyzetet idézhet elő. Ebben az esetben javasolt felülvizsgálatra lehet szükség, hogy a gázpalackok szállítása a nyári időszakban megfelelőséget mutat-e [11, 12]. MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 46

50 CÍMER ZSOLT, KIRÁLY LAJOS: Ipari gázpalackok szállítása, tárolása, kezelése, robbanásbiztonság- technikai elemzés 2. Fénykép: Sugárzó hőnek kitett gázpalackok [13] A töltet hőmérsékletének növekedését elsősorban a rövid hullámhosszú tartományba tartozó sugárzások okozzák, de minimális mértékben a háttérsugárzás és a Föld által kibocsátott sugárzást is figyelembe vehetjük. GÁZPALACK TÁROLÓ ROBBANÁSVESZÉLYES ÖVEZETÉNEK MEGHATÁROZÁSI MÓDJA Számítási módok A robbanás- veszélyes övezet megahatározásához egy kiválasztott modellen keresztül kívánom bemutatni a lehetséges övezetek kialakulását. A gáztöltet a modellezés szempontjából propánbután (továbbiakban: PB) töltet lesz. A palack szelepének magassága, talajszinttől 0,6m, a szél sebességét 0,5m/s-ban határozzuk meg [14, 15, 16]. Ipari tapasztalatok alapján a PB gáz nem emelkedik 5m-nél magasabbra. A veszélyeztetett távolság a következő: A fentiek figyelembevételével a zóna kiterjedése egy 1,64m sugarú gömbbel helyettesíthető. A félgömb térfogata a következő összefüggéssel számítható: (1) A zóna a szelep magassági paramétereit is figyelembe véve a talaj és a kibocsátó forrás közötti területre vonatkozóan hengerrel helyettesíthető. A henger sugara következőkkel számítható: (2) (3) 47 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

51 CÍMER ZSOLT, KIRÁLY LAJOS: Ipari gázpalackok szállítása, tárolása, kezelése, robbanásbiztonság- technikai elemzés Fenti összefüggések alapján a zóna méretei: - A kibocsátó forrástól lefelé: 0,6 m, - A kibocsátó forrástól felfelé: 1,64 m, - A kibocsátó forrástól oldalirányban: 2,2 m. 3. Fénykép: Ipari gázpalacktároló elrendezése, Készítette: Király Lajos A gázpalacktárolókkal kapcsolatban a következők megvalósítása szükséges: a) utasítás (írásban) készítése, b) tűzoltó készülékek elhelyezése szükséges c) a palacktároló fémrészeit be kell kötni az EPH-ba, d) villámvédelem kiépítése szükséges, e) a tárolt gáz fajtáit és színjelöléseit el kell helyezni, f) a palackokat eldőlés ellen biztosítani szükséges, g) egy rekeszben/szekcióban csak egy fajta gáz tárolható, h) a tárolást az OTSZ- ben maghatározottak szerint kell jelölni, i) a tárolást úgy célszerű kialakítani, hogy a robbanásvédelem szempontjából legveszélyesebb gáz kerüljön a tároló legszélére és ezt kövessék a semleges, majd az égést tápláló gázok, j) a robbanásveszélyes gázokat tartalmazó rekeszek fölé célszerű szellőző nyílásokat építeni, k) oxigén palackok esetleges tárolásánál célszerű feltűntetni az alapvető munkahigiénés követelményeket, l) a robbanásveszélyes gázok védőövezetében árkok, csatornák vezeték áttörések nem lehetnek, m) az MSZ EN 1127 szerinti kockázatértékelés elvégzése szükséges. Fenti összefüggésekkel számított együttes zóna egy kiválasztott modell tároló esetében a következő: MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 48

52 CÍMER ZSOLT, KIRÁLY LAJOS: Ipari gázpalackok szállítása, tárolása, kezelése, robbanásbiztonság- technikai elemzés 4. ábra: Nem méretarányos felülnézeti ábra (forrás: saját ábra) JOGSZABÁLYOK AKTUALIZÁLÁSA Szükséges megjegyezni, hogy a Hegesztés Biztonsági Szabályzat jelen időpontban hatályos állapota (A jogszabály mai napon ( ) hatályos állapota), nem a hatályos szabványra tesz hivatkozást. Jelen hatályos Gázpalackok szállítása, tárolása és kezelése az MSZ 6292:2009 szabvány. A korábbi és jelen szabályozás szempontjából vannak eltérések bizonyos meghatározásokban, ezért mindenképpen fontos a szabályok, illetve a hivatkozások frissítése [17]. ÖSSZEGZÉS ÉS JAVASLATOK Az előzőekből leírható, hogy a vonatkozó, hivatkozási számmal jelzett szabványi követelmények eltérést mutatnak a kezelés, tárolás, szállítás tekintetében ugyanazon termék kezelésével kapcsolatosan. Mindenképpen szükséges intézkedés a szabvány szabályozási területének egységesítése, szempontok közelítése. Fontos, hogy a hivatkozások aktuálisak legyenek. A feltárt kockázatokat a munkáltatónak, kockázatcsökkentő intézkedések megfogalmazásával és megvalósításával szükséges elfogadható szintre csökkenteni. Az intézkedések megvalósulása kollektív védelemként funkcionál, miszerint a munkavállalókat és a munka közvetlen környezetében tartózkodókat is kellően fogja védeni a szabványos kialakítás. A teherszállító járművek esetén kialakítható egy védőtető, amely a közvetlen sugárzástól óvja a gázpalackokat, illetve mechanikai kockázatok ellen is védelmet biztosít. A palackok szállítására szolgáló palackmozgató kocsin szükséges a védőlánc magasabb ponton való elhelyezése (gázpalack felső 2/3-a), ezáltal a leborulás, billenés, akaratlan elmozdulás szállítás közben, hátsérülések kockázata jelentős mértékben csökkenhet. A szabályzatok tekintetében javasolt a folyamatos felülvizsgálat. Javasolt a piacfelügyelet hatékonyabb működése/működtetése a nem megfelelő termékek piacra kerülésének kiszűrése érdekében. Ezzel jelentős lépést tehetünk a megfelelőséget igazoló termékek használatának előmozdítása érdekében. 49 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

53 CÍMER ZSOLT, KIRÁLY LAJOS: Ipari gázpalackok szállítása, tárolása, kezelése, robbanásbiztonság- technikai elemzés Szükséges lehet, egyes gyártók/importőrök esetében, irányítási rendszer/rendszerek bevezetése/ működtetése, amely biztosítja a vevők és érdekelt felek közötti elvárások/megfelelőségek teljesülését. Továbbá, szükséges a PDCA (Plan/Do/Check/Act) vezetési módszer alkalmazása. Ezen folyamat kontrollálja és fejleszti a gyártási folyamatot, illetve biztosítja a megfelelést. Végezetül, mivel a szabályozások bonyolult rendszerével, illetve esetlegesen ellentmondásos szabályozásával találkozunk, mindenképpen javasolt figyelembe venni az uniós stratégiai célkitűzéseket, miszerint a szabályozások egyszerűsítése, illetve a megalkotott jogszabályok egyszerűsítése, és a tagországok stratégiáinak közelítése egy elérendő célként jelenik meg. IRODALOMJEGYZÉK [1] 89/391 (1989.június 12.) EGK keretirányelv a munkavállalók munkahelyi biztonságáról és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések (forrás: (letöltés ideje: ) [2] 14/1998.(XI.27.) GM rendelet a Gázpalack Biztonsági Szabályzatról (forrás: (letöltés ideje: ) [3] XCIII/1993. évi törvény a munkavédelemről (forrás: (letöltés ideje: ) [4] 143/2004. (XII.22.) GKM rendelet a Hegesztési Biztonsági Szabályzatról (forrás: (forrás: (letöltés ideje: ) [5] MSZ 6292:2009 Gázpalackok szállítása, tárolása, kezelése (forrás: (letöltés ideje: ) [6] évi XXVIII. törvénycikk az ipari és gyári alkalmazottaknak baleset elleni védelméről és az iparfelügyelőkről (forrás: [7] 35/2016.(IX.27.) NGM rendelet a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben történő alkalmazásra szánt berendezések és védelmi rendszerek vizsgálatáról és tanúsításáról (forrás: TXT) (letöltés ideje: ) [8] 178/2017. (VII.5.) Korm. rendelet a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (forrás: (letöltés ideje: ) MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 50

54 CÍMER ZSOLT, KIRÁLY LAJOS: Ipari gázpalackok szállítása, tárolása, kezelése, robbanásbiztonság- technikai elemzés [9] 45/2011. (XII.7.) BM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról (forrás: (letöltés ideje: ) [10] PRIMANET. Palack nem megfelelő rögzítése. (letöltés ideje: ) [11] AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2014/34/EU IRÁNYELVE (2014. február 26.) a robbanásveszélyes légkörben való használatra szánt felszerelésekre és védelmi rendszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról (forrás: (letöltés ideje: ) [12] 3/2003. (III.11.) FMM-ESzCsM együttes rendelet a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben lévő munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeiről (forrás: (letöltés ideje: ) [13] MESSER. Sugárzó hőnek kitett gázpalackok. (letöltés ideje: ) [14] 61/2013. (X.17.) NFM rendelet a veszélyes áruk nemzetközi közúti szállításáról szóló Európai Megállapodás (forrás: (letöltés ideje: ) [15] MSZ EN és az MSZ EN /A1 szerinti színjelzés (forrás: (letöltés ideje: ) [16] MSZ EN :2013 Robbanóképes közegek. Gyártmányok. Általános követelmények (forrás: (letöltés ideje: ) [17] 35/2014. (XI.19.) NGM rendelet az egyes szállítható nyomástartó berendezések üzemeltetésével kapcsolatos műszaki biztonsági követelményekről és a Gázpalack Biztonsági Szabályzatról (letöltés ideje: ) (forrás: (letöltés ideje: ) 51 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

55 Cséplő Zoltán 1 - Kátai-Urbán Lajos 2 XXVI. évfolyam, szám INDUSTRIAL ACCIDENT S PREVENTION IN HUNGARY (IPARI BALESETEK MEGELŐZÉSE MAGYARORSZÁGON) In our days it is especially important and a complex task at the same time to protect the public on high level. Industrial safety embraces amongst others the supervision of dangerous establishments. The authors of this article analyse the international regulation in the field of the prevention of major accidents, their application in Hungarian legal system for industrial safety. Keywords: mayor industrial accidents; dangerous establishments; disaster management, Seveso III. Directive, Hungary Napjainkban a lakosság védelme egyre fontosabb és komplexebb feladattá vált. Az iparbiztonság többek között foglalkozik a veszélyes tevékenységek felügyeletével. Jelen cikk szerzői cikkükben átfogó módon elemzik és értékelik a súlyos balesetekkel foglalkozó nemzetközi szabályozás, valamint annak hazai jogrendben való érvényesülésének eredményeit. Kulcsszavak: súlyos ipari balesetek; veszélyes üzemek; katasztrófavédelem, Seveso III. Irányelv, Magyarország. INTRODUCTION In our days it is especially important and a complex task at the same time to protect the public on high level. Industrial safety embraces amongst others the supervision of dangerous establishments. The community-level integration of the prevention of industrial accidents looks back to a history of more than two decades, the Seveso II. directive undergoes smaller or bigger modifications and getting stricter and stricter every five years. In line with the European integration activity and the international obligations of the country the Hungarian Parliament and government has prepared the regulations about the prevention of major industrial accidents. The effective date of the Hungarian regulation is January 1, 2002 and has been modified significantly two times (2006 and 2012). The most important national rules of the subject are in Act CXXVIII. of 2011 on Disaster management [1] and in 219/2011. (X. 20.) Government Decree on management of major accidents involving dangerous substances [2]. These two public acts are the so called regulation of dangerous establishments (hereinafter: dangerous establishment regulations) that serve national compliance of the 2012/18/EU on control of major accident risks concerning dangerous substances (Seveso III.) directive of the committee [3]. 1 Tűzoltó alezredes, iparbiztonsági főfelügyelő, Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság, cím: zoltan.cseplo@katved.gov.hu ORCID: Tűzoltó ezredes PhD, habilitált tanszékvezető egyetemi docens, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet Iparbiztonsági Tanszék, cím: katai.lajos@uni-nke.hu, ORCID: MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 52

56 CSÉPLŐ ZOLTÁN - KÁTAI-URBÁN LAJOS: INDUSTRIAL ACCIDENT S PREVENTION IN HUNGARY The UN ECE Industrial Accidents Convention introduced simultaneously with the Seveso regulation [4] handles also the transboundary effects and consequences of industrial accidents potentially occurring in upper tier establishment using dangerous substances identified according to the Seveso III. Directive. The authors of this article analyse the international regulation in the field of the prevention of major accidents, their application in Hungarian legal system for industrial safety. INTERNATIONAL AND NATIONAL LEGAL REGULATION OF THE PREVENTION OF MAJOR ACCIDENTS IN HUNGARY One of the triggers of the changes in legal regulations between serving for the improvement and development of the disaster management system was the strengthening and establishment of more efficient protection against major accidents involving dangerous substances. Recent events, like the industrial catastrophe caused by the damburst of the mining waste reservoir in the outskirts of Ajka on October 4, 2010 or major accidents that happened in establishments processing dangerous wastes, in meat processing establishments, in establishments using chlorine and in establishments handling pyrotechnic products have contributed to the changes of the disaster management regulations concerning the legal field of industrial safety. Act 2011 CXXVIII. on disaster management and the regulation 219/2011 (X. 20.) on the protection against major accidents involving dangerous substances (hereinafter: implementation regulation) - in line with the Seveso II. Directive - clearly define the scope of activities covered by the regulations, the tasks of the authorities related to the activities, the tasks of the operators of dangerous establishments, of the government and municipalities related to the prevention of and preparation for major accidents, and to the emergency management of the same and also the obligations related to the information to the public. There are new tasks and competences of industrial safety specified in the disaster management act and in the implementing regulations listed below: - Extension of the rights of the disaster management authorities (licensing, supervision, inspection) over establishments below the lower threshold level, - Introduction of new legal institutions (emergency management fine, administration service fee); - Disaster management tasks of the protection of critical infrastructure; - Making the authority activities and procedures more simple and efficient; - Extension of the controlling and fining authorisations of the disaster management authority with regard to the transportation of dangerous goods by rail, air and inland waterways. [5] These new tasks and competences and their efficient and successful implementation requires the extension of the previously operated structure of industrial safety and the establishment of an organisation for industrial safety and code of procedure. 53 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

57 CSÉPLŐ ZOLTÁN - KÁTAI-URBÁN LAJOS: INDUSTRIAL ACCIDENT S PREVENTION IN HUNGARY The new legal regulations impose requirements in addition to current regulations on those operators as well whose industrial sites are used for the simultaneous storage of dangerous materials which exceed one fourth of the lower tier limits but do not reach the lower tier limits set forth by the applicable legal provisions. Moreover it also concerns the operators of so called high supervision priority establishments. These dangerous establishment operators include those commercial sites where chlorine or ammonia are present in the quantity of at least 1000 KGs, those that deal with the neutralization of dangerous wastes by combustion, furthermore the establishments that involve the transportation of dangerous substances and dangerous waste materials by pipelines located outside of their industrial sites. From amongst the group of operators newly introduced to official supervision by the authority those spa and bath establishments and waterworks sites that utilize chlorine may be highlighted as a result of their increased hazard threat, aside with the food processing industries commercial organizations using large amounts of ammonia gas. In the case of this new group of operators the significant developments achieved in operations safety culture as a result of disaster management official supervision has created a sufficient basis for the protection of residents living in the direct surroundings of the establishments. The Disaster Management Directorates as first degree authorities can pose a requirement on any commercial organization for providing information to ascertain whether the specific establishment falls within the scope of the disaster management law, and the authorities may conduct an on-site supervisory inspection. Disaster Management Directorates have been devoting great attention to the inspection of commercial organizations not showing an acceptable behaviour in implementing the legal provisions as required, for which the Directorates may employ the available and legally instituted instruments of on-site official inspections, intermittent inspections, inspections regarding internal safety plan exercises, supervisory inspections, and official inspections subsequent to dangerous events. The authorities have initiated more than 1400 identification procedures for establishments in accordance with the new regulations mandates in the year Throughout these procedures the disaster management authorities have conducted an on-site inspection in all cases, and if it has been ascertained that the operator did not provide an adequate amount of information to the authorities with regards to the applied dangerous substances and processes, the operator was sent a notification of discrepancy, whereby the operator has been obliged under an additional requirement to supply sufficient information. The next picture shows the number of supervised establishments in Hungary by the industrial safety s authorities. The disaster management authority makes a decision on granting the disaster management license on the basis of the demonstrated facts in the safety documentation and in the so called major incident management plan, or if the situation so requires a decision is made on the limitation or suspension of the dangerous activities. In the course of the licensing procedure the authority conducts inspections on the site of each of the establishments and examines the accuracy of information describer in the safety MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 54

58 CSÉPLŐ ZOLTÁN - KÁTAI-URBÁN LAJOS: INDUSTRIAL ACCIDENT S PREVENTION IN HUNGARY documentations, such as the safety reports, the safety analyses or the major incident management plans. Figure 1: Number of dangerous establishments in Hungary, prepared by: Lajos Kátai-Urbán , source: [6] The safety documentation must include the analyses of the establishments dangerous effects, the prevention and response measures, as well as the deployment and implementation orders and conditions of actions taken towards the mitigation of the adverse effects of major accidents involving dangerous substances. Based on the identification and in-depth analysis of major accident hazards regarding dangerous substances within the documentation the operator determines the possibilities and adverse impacts of the release of dangerous substances into the environment. Along with this the dispersion of the dangerous substances or their physical effects and the damage impact indicators on persons, material assets and the environment are defined as well. Operators are also required to demonstrate the establishments management and safety equipment systems dedicated to the prevention and management of major accidents involving dangerous substances and their effects which will ensure a high level of protection for health and the environment. [7] The group of operators falling under the scope of the Seveso III. Directive henceforward is proved to be cooperating well with the authorities and has prepared their safety documentations with adequate content. In the cases of the below tier dangerous establishments the professionalism standards of major accident management plans are not always satisfactory, nevertheless a continuous development has been achieved in the aspects of cooperating with the authorities and in creating the proper safety culture for the establishments as well. 55 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

59 CSÉPLŐ ZOLTÁN - KÁTAI-URBÁN LAJOS: INDUSTRIAL ACCIDENT S PREVENTION IN HUNGARY Figure 2: System of documentations for major accident prevention and preparedness, prepared by: Lajos Kátai-Urbán, source: [8] The Disaster Management Directorates in pre-determined time intervals (once a year in the case of upper-tier establishments, once every two years for lower tier establishments and once in every three years for below tier establishments) control by on-site inspections whether the operation of dangerous activities falls within the specified framework of the disaster management regulations. With respect to high risk installations the authorities may perform more frequent inspections, and an out-of-schedule immediate priority inspection is performed for operational disruptions or after an incidents. On the basis of experience gathered in the course of the inspections the regional disaster management authority may require that the operator be under obligation to revise the safety documentation, furthermore if the operator is in a more serious breach of safety regulations even a penalty may be instituted or the operator s activities may be put under the threshold quantity level. In the year 2012 regional authorities have detected maintenance systems problems and issues with the organized training for internal emergency plans on several occasions. Increased number of official inspections and authority revisions of the establishment safety management systems have significantly contributed to the minimization of hazard threats in respect of these establishments. Simultaneously with the periodic inspections performed in dangerous establishments usually fire prevention and dangerous goods transport control actions are also performed. Moreover, the Disaster Management Directorates had experienced a new task, namely the onsite evaluation of the internal emergency plan exercise performed in lower and upper tier dangerous establishments. It has happened even during the course of the previous year that the authority had to disrupt the exercise and require that the operator shall be under obligation to organize a new exercise due to inadequate preparedness as well as for example the lack of use of individual protective equipment. The authority has dedicated special attention to the fact that MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 56

60 CSÉPLŐ ZOLTÁN - KÁTAI-URBÁN LAJOS: INDUSTRIAL ACCIDENT S PREVENTION IN HUNGARY the performance and repetition of the internal emergency plan exercise be within the framework of the regulations. In case of an event the personnel detecting and/or responding, or even those responsible for the management of the on-site non-establishment personnel must solely carry out actions that have been specified in the safety documentation and that are suitable for ensuring effective response. The authority makes notice of useful experiences gathered on the occasion of emergency plan exercises and disseminates them amongst the operators of other establishments operating similar activities as well. [5] The disaster management authority has created and operates an Industrial Supervision Database for the purpose of preventing major accidents involving dangerous substances in connection with making the dangerous activities disaster-, fire- and civil protection supervisory operations more efficient. The associate authorities have been granted access to this industrial supervision database. It is a requirement for the operators also that a major accident or emergency incident involving dangerous substances shall be reported by written declaration within 24 hours of the occurrence or its acknowledged appearance to the disaster management authority. The authority may issue a disaster management penalty for the operator in the case of the omission of reporting or for reporting the major accident or emergency incident not in the manner specified by the obligatory regulations. Subsequent to already occurred major accidents and in the case of repeating events the competent disaster management authority may apart from issuing a penalty even limit the operation of dangerous activity or may suspend the dangerous activity as well altogether. CONCLUSIONS An independent and uniform industrial safety authority was established in Hungary in The Hungarian industrial safety authority ensures professional supervision of the dangerous establishments and activities by creation of the most up-to-date risk-based quantitative risk analysis aspect, by employment of highly trained authority specialists, and by systematic performance of the authority and supervision tasks. In summary we can state that the supervision of the dangerous establishments allows high level protection of the life and health, the environment and other assets in Hungary according to the requirements of the EU, the international organizations and the Hungarian Government, and it also promotes public safety in Hungary according to the Fundamental law. The development of the legal, institutional system and tools of disaster management in Hungary in 2012 resulted in the standardization of higher education at the National University of Public Service and the adaptation of disaster management to the new administration system and to the new tasks. In this article, after a short international outlook, the course to be launched at the new department of disaster management and at the specialization of disaster management was presented. [9] 57 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

61 CSÉPLŐ ZOLTÁN - KÁTAI-URBÁN LAJOS: INDUSTRIAL ACCIDENT S PREVENTION IN HUNGARY REFERENCES [1] évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról (Act CXXVIII. of 2011 on Disaster management) [2] 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről (219/2011. (X. 20.) Government Decree on management of major accidents involving dangerous substances) [3] 2012/18/EU (Seveso III.) Irányelv az Európai Parlament és a Tanács a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezeléséről, valamint a 96/82/EK tanácsi irányelv módosításáról és későbbi hatályon kívül helyezéséről (Directive 2012/18/EU of the European Parliament And Of The Council of 4 July 2012 on the control of major-accident hazards involving dangerous substances, amending and subsequently repealing Council Directive 96/82/EC) [4] 128/2001. (VII. 13.) Korm. rendelet az Ipari Balesetek Országhatáron Túli Hatásairól szóló, Helsinkiben, március 17-én kelt Egyesült Nemzetek Szervezetének Európai Bizottsága keretében létrejött Egyezmény kihirdetéséről (128/2001. (VII. 13.) Government Degree on the Implementation of United Nations for Europe, March 17, 1992, the Convention on the Transboundary Effects of Industrial Accidents concluded in Helsinki) [5] SZAKÁL, B.; CIMER, Zs.; KÁTAI-URBÁN, L.; SÁROSI Gy.; VASS Gy.: Industrial Safety I. Dangerous Substances and their Major Accidents in the Industry and Transportation (Iparbiztonság I. veszélyes anyagok és súlyos baleseteik az iparban és a szállításban.) Korytrade Kft. Budapest ISBN [6] Kátai-Urbán Lajos, Vass Gyula: Development of Hungarian System for Protection against Industrial Accidents. In: Ladislav ŠIMÁK Jozef Ristvej (szerk.) 18. medzinárodná vedecká konferencia Riešenie krízových situácií v špecifickom prostredí. Konferencia helye, ideje: Zilina, Szlovákia, Zsolna: University of Zilina, pp (ISBN: ) [7] BOGNÁR B. at. all: Iparbiztonságtan I (Industrial Safety I.), Budapest: Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt., 564 p. [8] Kátai-Urbán Lajos, Érces Gergő, Sibalin Iván, Vass Gyula: Risk assessment in the field of disaster management in Hungary In: Branko Savic (szerk.) 13. МЕЂУНАРОДНО САВЕТОВАЊЕ РИЗИК И БЕЗБЕДНОСНИ ИНЖЕЊЕРИНГ ЗБОРНИК РАДОВА. Konferencia helye, ideje: Kopaonik, Szerbia, Novi Sad: Visoka Technicka Skola (VTS), pp (ISBN: ) [9] Kátai-Urbán Lajos, Vass Gyula, Cséplő Zoltán: Iparbiztonsági képzés a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (Education in the field of Industrial Safety at the National University of Public Service. VÉDELEM ONLINE: TŰZ- ÉS KATASZTRÓFAVÉDELMI SZAKKÖNYVTÁR 22: Paper tan563.pdf. 16 p. (2015) MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 58

62 XXVIII. évfolyam, szám Györök László 1 POSSIBLE TASKS OF PREPARATION FOR THEATRE OF WAR IN THE LIGHT OF CHALLENGES OF THE 21 ST CENTURY (A HADSZÍNTÉR-ELŐKÉSZÍTÉS LEHETSÉGES FELADATAI A 21. SZÁZAD KIHÍVÁSAI TÜKRÉBEN 2 ) Technical evolution and assassination getting more and more frequent changed conception of theatre of war and therefore the task system of preparation for theatre of war. Aim of preparation for theatre of war stayed on to protect soundness, independence, population and possession of the country to support the act of defence forces following regulations. Subject study reviews former results of preparation for theatre of war, and introduces some construction methods for problems forms of new type of warfare taken in the 21 st century. Key words: theatre of war, preparation, effect, process. A technikai fejlődés és a merényletek gyakoribbá válása megváltoztatta a hadszíntér fogalmát, és ezzel a hadszíntér-előkészítés feladatrendszerét is. A hadszíntér-előkészítés célja nem változott, az továbbra is minden körülmények között az ország épségének, függetlenségének, civil lakosságának, valamint anyagi és eszmei javainak védelme a védelmi erők alkalmazásának rendszabályaival összefüggésben. E tanulmány a hadszíntér-előkészítés korábbi eredményeinek áttekintésével, és a 21. században várható hadviselés új formáinak megfelelő néhány, építési megoldás elvi javaslatát szemlélteti. Kulcsszavak: hadszíntér, előkészítés, folyamat, hatás. INTRODUCTION Battles taking place in theatre of war 3 load not only the forces concentrated, but depending on the types of battles they also threaten the civil population, territorial intact, independence and legal certainty, also material and belief values. During military activity, the battle can threaten less values while it extends to less territory and defending forces can do their duty as effectively as possible; this given territory has to be prepared to expected impact within the framework of preparation for theatre of war 4. 1 NUPS DSME doctoral student, gyorok.laszlo@gmail.com, ORCID: Másodkiadás, formátumfrissített. Györök László: A hadszíntér-előkészítés lehetséges feladatai a XXI. század kihívásai tükrében. [online] Műszaki Katonai Közlöny, XXV. évfolyam, 2015/3. szám, p Url: (letöltve: ) alapján. 3 Translation of the original language cited text: theatre of war: three-dimensional geographical area, in which powers at war concentrate and reach and do martial activity according to unified strategic conception and plan. Nowadays development of military technology makes questionable of demarcation of theatres of war, since those can be extended to the whole territory of the countries confronted as well as on cosmic space. Szabó József (szerk.): Hadtudományi lexikon. 1. köt. Magyar Hadtudományi Társaság, Budapest, 1995, p Translation of the original language cited text: preparation of theatre of war: part of the military preparation of the country, kind of strategical support preparation of theatre of war is a whole regulation which extended to the whole territory of the country and can be realised in peace and at war to create conditions to apply armed forces effectively. Szabó József (szerk.): Hadtudományi, p MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

63 GYÖRÖK LÁSZLÓ: Possible tasks of preparation for theatre of war in the light of challenges of the 21st century The subject study deals with overviewing necessity and forms and previous solutions of preparation for theatre of war and also with introducing root cause of expected threats in the 21 st century and new types of warfare, as well as with some theoretical proposals of preparation for theatre of war. The aim of the study to view also some special building related questions of preparation for theatre of war. REASONS, FORMS AND TASKS OF PREPARATION FOR THEATRE OF WAR Struggle has been seen through the whole of history. The final goal of struggle is always to achieve victory, but may times it depends on specific struggle and under the circumstances particular achievements can also be deemed as a success. Armed struggle is one of uncountable possible forms of struggle, which requires the most complex effort from participants, and outcome depends on several factors. Among other things success depends on the capability of the ones participating in struggle and on the efficiency of their precaution and also on those capabilities which possibly measure and ward off potential dangers as well as keep off and put an end to those possible disadvantageous capabilities in struggle. Those armed struggles fenced in traditional way happen in battle zone in theatre of war. On the other hand, nowadays battle zone and theatre of war means those regular territories which are: considered by the participants of struggle, or; able to be used as a battle zone or theatre of war by their activity. Depending on the characteristics of armed struggle a theatre of war can be located to the territory of one given country or can be contacted territories of neighbour countries as well as far away ones and above all can be spread to the whole territory of allied countries that way that battle happens only on the territory of one country. Those countries or members of alliances cannot trust in the status that their territory would be immune from conflicts where armed struggle has not happened for decades. In order for them not to get undefended they have to calculate take into account armed attack against their country. Therefore, as a precaution on the one hand the possible forms of armed struggle always have to be examined, on the other hand they always have to endeavour to cease disadvantageous capability in the light of expected forms of struggle. Defence territory of the country purpose regulation and tasks of preparation for theatre of war are implemented in peace and in menace situations as well as in warfare period superpositioning and framing a comprehensive system. [1; p. 150] In the field of preparation for theatre of war members of NATO alliance have national military and also alliance levelled run and improving capacity tasks in area defending and improving infrastructure and NSIP 5 capacity as well as guaranteeing HNS 6. [2, 3; p ] 5 NATO Security Investment Programme. 6 Host Nation Support. MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 60

64 Tasks formerly done in the frame of theatre of war GYÖRÖK LÁSZLÓ: Possible tasks of preparation for theatre of war in the light of challenges of the 21st century In the ancient age the Chinese Great Wall and border coherent defence lines along the Roman Empire can be considered as main facilities established in the course with preparation for theatre of war threat social systems of that time against influx of alien people. The Chinese Great Wall border line defence and military transport line system was constructed by several hundred thousands of soldiers and tillers and convicts using pieces of soil and brick and stones adjusting track of wall to position of relief. At the border line of Roman Empire special defence-line system from trench and props and fortifications and watch-towers was established for defensive aim against influx of enemy. Watch-tower of both defence-lines secured possibilities for fast communication among distant empires as communication points. In the middle age all over the present territory of Europe defence functioned fortresses were established, whilst later on store bases were formed to serve and support of the then troops. From previous decades before World War I defence-line systems fortified with points and pits from reinforced concrete were established at border lines of several countries all over the present territory of Europe. In hinterland stress of preparation for theatre of war was focused on improving government and military and logistic capacities. In Hungary after the World War II with some years border defence system started to be established at South borderline. [4, 5; p , , 114, 125, ] Due to augments of arms race and similarly to several Middle-European and East-European countries got members of Warsaw Pact main tasks of preparation for theatre of war were to build on the one hand anti-aircraft defence and rocket bases and headquarter shelters protect from effect of NBC 7 weapons established in state and military tasks to state and government organisations, on the other hand to establish air-raid shelters 8 for civilian people, too. Also development of military and national infrastructures have been continuing, new facilities and institutes and organs with double-function were founded. [6; p ] Main tasks of preparation for theatre of war is shown by chart below: 1 st chart: Infrastructure developments mean main tasks of preparation for theatre of war 9 7 Nuclear, biological, chemical. 8 Translation of the original language citation text: technical facility suitable established which guaranties limited protection by means of its bordering structures and set-ups and devices and equipment and works against effects of attacking weapons and disasters. MI Építésügyi Ágazati Műszaki Irányelv. Életvédelmi létesítmények tervezése: óvóhelyek. Általános előírások. A PVOP: III-IV-V. osztályú védőképességű óvóhelyek tervezése és méretezése (1970) című kiadvány helyett. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, s. l., 1993, p Infrastructure developments mean main tasks of preparation for theatre of war. Edited by the author of the study. Based on Szabó Sándor: A hadszíntér-előkészítés műszaki jellegű feladatai: egyetemi jegyzet. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Műszaki hadműveleti-harcászati tanszék, Budapest, 1999, p MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

65 GYÖRÖK LÁSZLÓ: Possible tasks of preparation for theatre of war in the light of challenges of the 21st century After joining to NATO in 1999 aim of preparation for theatre of war had been changed. New aims required completing new tasks taking interest of the country and duties from alliance obligation. Global and local contingency as well as their influence in the 21 st century In spite of the fact that it is impossible to know previously all dangers and effect of dangers that threaten the world and in it the country, it is possible to premise trends from effects of events and phenomena in several areas of the Earth as well as had been started in the past and been continuing in this century to all the processes in the 21 st century. Besides formed or being formed trends it should also be expected, that supervening of new and random and special cases influence events in the 21 st century. Processes followed from human activity and due to environmental changings as well as special events derived from accidental hits of objects from space can also be root causes or effects of conflicts. From the global processes known at the present coherences introduced by the chart below have to be considered: 2 nd chart: Global processes have to be consider in the 21 st century 10 In the 21 st century Hungary s position is also influenced not only by global processes but changings of relationships with through surroundings, and among these changings the following ones have to be taken into consideration: changing of living conditions of ones who live beyond the country borders; change in surrounding counties unstable social confirmation and capability; changings in international connections based on prosperous memberships and partnerships. A critical measured or several ones occurring simultaneously among those global or local process and events mentioned above directly or indirectly threaten run of base of social surroundings known, as well as the result of this threat can be further conflicts or warfare. The fact, that direct negative effect of global processes and events can be felt less in Hungary it is not only consequence of geographical location, but also the result of continuous tasks of preparation for theatre of war done for supporting and improving military capacity of the country. 10 Global processes have to be consider in the 21 st century. Edited by the author of the study. MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 62

66 GYÖRÖK LÁSZLÓ: Possible tasks of preparation for theatre of war in the light of challenges of the 21st century SOME BUILDING PROBLEMS OF THEATRE OF WAR IN THE LIGHT OF CHANGE OF 21 ST CENTURY AND THEORETICAL PROPOSALS TO SOLVE THESE PROBLEMS In order for the negative global and local processes and events of 21 st century not to menace societies and not to escalate local warfare, or the one among several nations, on the one hand it has to be aspired to decrease root causes, on the other hand defence measures have to be taken to guarantee continuously tasks of preparation for theatre of war. As a previous defence there is a need to procure real-time information about aims and activity of people and organisations and countries menace security, and also there is a need to analyse this information. According to mentioned information suitably commensurable and effective defence measures have to be taken against supervening of real threat acts to reduce their effects. Problems that determined theatre of war in the 21 st century In the last one and a half decades several armed conflicts have been developing from effects of local and global processes. Similarly, to other parts of the world assassinations were done also in Europe of which the demonstrative aspect ones perpetrated with blasting on public transport vehicles in 2004 in Madrid and in 2005 in London, whilst with chatterboxes in 2015 in Paris were the most devastating ones. Much of the assassinations were done in the other parts of the world aimed at tourists at tourist facilities, but ones perpetrated done with vehicles or cutters also were typical. These assassinations, in contrast to traditional warfare, always betided unpreparedly defence forces and indirectly the society, too. The majority of these assassinations were perpetrated by such a few in number groups that acted according to partly similar ideology and in certain cases to joint purpose with unified aims. Based on assassination done and also on unfavourable effects of global processes it cannot be declared that ideologies triggered assassinations off ceased as well as the number of potential perpetrators ran out. Therefore, the above mentioned mean that task system of traditional preparation for theatre of war has to be supplemented with those task parts which get necessary on the basis of challenges of the 21 st century in the interest of serving defence forces effectively. Figure 1 st 2 nd : On figure 1 st (left) Critical mass of migrants in Baross square, on figure 2 nd (right) restoring area left by migrants in Hegyeshalom Figure 1 st : Critical mass of migrants in Baross square. Edited by the author of the study. Figure 2 nd : restoring area left by migrants in Hegyeshalom. Edited by the author of the study. 63 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

67 GYÖRÖK LÁSZLÓ: Possible tasks of preparation for theatre of war in the light of challenges of the 21st century Some theoretical proposals to solve building related problems of preparation for theatre of war In the territory of Hungary there is a need to carry into effect such provisions in the frame of preparation for theatre of war of which: modality is preventive; decrease on the one hand threat of people and territory, independence and legal certainty, infrastructure as well as material and goodwill values, on the other hand damaging effects of incidental events can occur. In the task system of preparation for theatre of war such presently actual tasks are included like innovations at HDF Air Base 12, but in case of necessity establishing modern helicopter base or improving capacity of security border barrier also can be necessary. [2] In the task system of preparation for theatre of war several other tasks are illustrated below also have to realise. A kind of a database has to be established then run which, beside continuous specifying (supplying data), contains relevant and factual data about capacities used by companies, but can be necessary for the army in peace and wartime. This database has to contain data about human strength has to be enrolled (with data about having military drillings and civil skills) and special vehicles and machines instruments, warehouses, localities and production capacities as well as those who can run them. [5] Among the tasks of preparation for theatre of war there is a need to perform change in the transport infrastructure subsystem. Knowing targets of assassinations in the last one and a half decades, and to decrease defencelessness of critical or critical-like infrastructure element of transport infrastructure subsystem electrified railway network needs to be expanded with at least one more such a bridge over the Danube, located out of the capital, and which can be exonerated from vehicular and pedestrian traffics in valid cases. Partial justification of this mention is a subject of another study. In several parts of the world assassinations done on public transport vehicles and at mass program and also in public buildings make it well-founded that in case of terror-danger those ones who need to and also who are hereabout, can immediately use shelters, too. To use shelters immediately by civil population: specifications of rules on establishment and technical requirements and double-functioned service of shelters has to be changed; information has to be guaranteed to civil population about situations and the reach of useable shelters deployed hereabout all time accessible; to precaution against operation of NBC weapons in the 21 st century high capacity shelters have to be renovated, whilst new shelters have to established instead of out-of-date ones in order to increase quartering proportion of civil population. Depth-installed closed-space-like sectors and stations and network of the highest capacity shelter of the country, that is subway facility, are less suitable for effective protection from the most 12 Hungarian Defence Forces Air Base, Magyar Honvédség Pápa Bázisrepülőtér. MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 64

68 GYÖRÖK LÁSZLÓ: Possible tasks of preparation for theatre of war in the light of challenges of the 21st century often done assassinations, therefore special measures need to be taken to decrease possibilities of assassinations done in subway networks. [7; p , 124, 133] These measures have to connect to possibilities for preliminary checking of baggage with large sized or doubtful content using x-ray machines in closed zonas at the entrances of stations. Figure 3 rd 4 th : On figure 3 rd (left) part of web of Trans-European railway transport, on figure 4 th (right) investigate stand placed on territory of a subway station 13 In the task of preparation for theatre of war, beside increasing of quartering capacity of local protection, suitable harbour camps also have to be established to accommodate the population to be rescued or evacuated, or in case of mass flow of migrants in case of needed. In new harbour camps all the camp infrastructure elements have to be established with leader s and quartering, lunching, social and education, store and workshop facilities, as well as with bordering fence system, too. [8; p ] Figure 5 th 6 th : On figure 5 th (left) harbour camp, on figure 6 th (right) harbour camp in Turkey Figure 3 rd : Part of web of Trans-European railway transport. Based on Transzeurópai közlekedési hálózat. Url: (downloaded: ). Figure 4 th : Investigate stand placed on territory of a subway station. Based on Beyond Security Theater: Unsecured Theater, and the Shanghai Metro X-Ray Machines. Url: (downloaded: ). 14 Figure 5 th : Harbour camp. Based on Hargitai szerint ősszel épül meg a tábor. Url: (downloaded: ). Figure 6 th : Harbour camp in Turkey. Based on Syrian refugee crisis raises tensions in Turkish border towns. Url: (downloaded: ). 65 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

69 GYÖRÖK LÁSZLÓ: Possible tasks of preparation for theatre of war in the light of challenges of the 21st century It is worth to modify building rules on forming of program centre facilities and public buildings to avoid devastation of blasting with wicked aim. Among other things, changings are needed because in several program centres cloakrooms were formed deep inside the facilities, and these cloakrooms could be accessed with massive baggage and packages. The idea of suggested changing of rules is to prevent getting baggage and packages inside the public facilities thereby on the one hand cloakroom function is formed in vestibule or anteroom or on the other hand a departure building contains cloakroom function has to be established in protected distance depending on establishing and forming of the building. Among others there is a need to modify the rules below: Government decree 253/1997 (XII. 20.) on the national requirements regarding town planning and construction; Act LXXVIII of 1997 on the formation and protection of the built environment. Figure 7 th : Sketch section drawing of possible form cloakrooms formed in lightweight departure facility or in the same public building 15 Since the settings of the majority of dwelling places in Hungary were formed before spreading of assassinations and vehicles supported assassinations were committed in several place of the world, therefore there is high need to decrease the possibility of these kinds of acts. Implementing street furniture and structures with more massive defending capacity then the extant bars, as well as separating vehicle and pedestrian traffic on several roads can be effective solutions for increasing the security of urban traffic. CONCLUSION The subject study introduces a set of expected global and local processes in the 21 st century and thus those effects which cause changes in mode of warfare and also changes in task system of preparation for theatre of war. The current study focused on new tasks of preparation for theatre of war also made theoretical proposals to protect values and some building detail of facilities threatened by assassinations and warfare actions. 15 Figure 7 th : Sketch section drawing of possible form cloakrooms formed in lightweight departure facility or in the same public building. The proportional figure was edited by the author of the study. MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 66

70 GYÖRÖK LÁSZLÓ: Possible tasks of preparation for theatre of war in the light of challenges of the 21st century REFERENCES [1] Szabó Sándor: Műszaki jellegű feladatok az ország területe védelmi célú előkészítésében. In Horváth István szerk.: Hadtudományi tájékoztató, 3. szám. Budapest, 2002, Magyar Honvédség Honvéd Vezérkar Tudományszervező Osztálya, p [2] Dr. Kovács Ferenc: A katonai infrastruktúra elméleti és gyakorlati kérdései. Presentation on lecture Katonai infrastruktúra és fejlesztésének kérdései. Budapest, , DSME. [3] Dr. Király László: Hadszíntér-előkészítés, befogadó nemzeti támogatás, kritikus infrastruktúra védelem védelemgazdasági nézőpontból. [online] Hadtudományi Szemle, VIII. évfolyam, 2015/3. szám, p _hm_kiralyl.pdf (downloaded: ). [4] Dr. Ravasz István (szerk.): Betonba zárt hidegháború: az 1950-es években épített déli védelmi rendszer kutatása és feltárása. HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Budapest, 2010, p [5] Kovács Tibor Nyers József Padányi József: Építünk, védünk, alkotunk A műszaki csapatok története 1945-től napjainkig. Zrínyi Kiadó, Budapest, p [6] Holczer Ferenc: A hadszíntér-előkészítés elvei: jegyzet. Zrínyi Miklós Katonai Akadémia, Budapest, 1994, p. 35. [7] Kasza Anett: A fővárosi metró alkalmazási lehetőségei és korlátai a katasztrófák elleni védekezés területén. PhD értekezés - tervezet. NKE, Pécs, (downloaded: ). [8] Dudás Zoltán: Állandó és fél állandó táborok létesítése katonai tapasztalatok alapján. [online] Műszaki Katonai Közlöny, XXV. évfolyam, 2015/2. szám, p (downloaded: ). [9] Györök László: A hadszíntér-előkészítés lehetséges feladatai a XXI. század kihívásai tükrében. [online] Műszaki Katonai Közlöny, XXV. évfolyam, 2015/3. szám, p (downloaded: ). [10] Szabó József (szerk.): Hadtudományi lexikon köt. Magyar Hadtudományi Társaság, Budapest, 1995, p [11] Szabó Sándor: A hadszíntér-előkészítés műszaki jellegű feladatai: egyetemi jegyzet. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Műszaki hadműveleti-harcászati tanszék, Budapest, 1999, p MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

71 GYÖRÖK LÁSZLÓ: Possible tasks of preparation for theatre of war in the light of challenges of the 21st century [12] MI Építésügyi Ágazati Műszaki Irányelv. Életvédelmi létesítmények tervezése: óvóhelyek. Általános előírások. A PVOP: III-IV-V. osztályú védőképességű óvóhelyek tervezése és méretezése (1970) című kiadvány helyett. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, s. l., 1993, p. 14. [13] Transzeurópai közlekedési hálózat. Infrastrukt%C3%BAra/T09_2-100.JPG (downloaded: ). [14] Beyond Security Theater: Unsecured Theater, and the Shanghai Metro X-Ray Machines. (downloaded: ). [15] Hargitai szerint ősszel épül meg a tábor. (downloaded: ). [16] Syrian refugee crisis raises tensions in Turkish border towns. (downloaded: ). MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 68

72 XXVII. évfolyam, szám Tibor Tóth 1 THE USAGE POSSIBILITIES OF UNMANNED AERIAL VEHICLES IN THE ACTIVITY OF THE VOLUNTARY RESCUE ORGANIZATIONS (A PILÓTA NÉLKÜLI LÉGIJÁRMŰVEK ALKALMAZÁSÁNAK LEHE- TŐSÉGEI AZ ÖNKÉNTES MENTŐSZERVEZETEK TEVÉKENYSÉGÉ- BEN) The voluntary rescue organizations cooperating with the professional disaster management organizations and accepting their leadership have a significant role in the quick and efficient elimination of the natural and manmade disasters. Most of these rescue organizations posses an unmanned aerial vehicle (UAV) 2 that enable the immediate aerial reconnaissance and data collection at large-scale damages and flood protection tasks. The technical parameters of UAVs and the sensors and cameras they carry are constantly evolving. The "bird's-eye view" exploration reduces the intervention costs and gives a quick decision to the intervention managers. Keywords: disaster management, voluntary rescue organization, unmanned aerial vehicle, drone A hivatásos katasztrófavédelmi szervezetekkel együttműködő és ezen szervezetek vezető, irányító tevékenységét elfogadó önkéntes mentőszervezetek jelentős mértékben hozzájárulnak a természeti és civilizációs katasztrófák gyors és hatékony felszámolásához. Ezen mentőszervezetek többsége ma már rendelkezik olyan pilóta nélküli légijárművekkel (UAV), amelyek lehetővé teszik a nagy kiterjedésű káreseteknél, árvízi védekezési feladatoknál, az azonnali légi felderítést, adatgyűjtést. Az UAV-k és az általuk hordozott szenzorok, kamerák technikai paraméterei folyamatosan fejlődnek. A madártávlatból végrehajtott felderítés csökkenti a beavatkozási költségeket, gyors döntési lehetőséget biztosít a beavatkozás irányítóinak. Kulcsszavak: katasztrófa védelem, önkéntes mentőszervezet, pilóta nélküli légijármű, drón INTRODUCTION The purpose of the establishment of voluntary organizations was to provide more effective, multifaceted and cost-effective ways of saving lives, natural and material assets, by involving these rescue organizations in the damage control and rescue. The voluntary rescue organizations have national classification, recognize and accept the leadership of a professional disaster management organization. During the establishment of the rescue organizations, one of the primary considerations was to develop the technical and personnel conditions of the rescue organization, taking into account the territorial dislocation of the site of establishment and the disaster threats. In most cases the rescue organizations posses skills, technical equipment and skilled managers that professional organizations do not posses or only to a limited extent. Such equipment of the volunteers is the unmanned aerial vehicle. 1 National Directorate General for Disaster Management, Ministry of Interior, tibutoth66@gmail.com. ORCID: Unmanned Air Vehicle is the denomination of an aerial vehicle that has no personnel on board, commonly used name: DRONE. 69 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

73 TIBOR TÓTH: The usage possibilities of unmanned aerial vehicles in the activity of the voluntary rescue organizations The events of the recent years and the natural and civilizational disasters of the recent past clearly point out that we can only effectively tackle the devastating effects of disasters if, besides state organizations, voluntary and charitable organizations also play a role in creating a unified level of security. The right to security is a fundamental human right, which is proclaimed by the Fundamental Law of Hungary. The prevention and protection of disasters is a national matter and a duty of citizenship. [1] Voluntary rescue of human life, natural and material resources has centuries-old traditions in Hungary and worldwide. The voluntary rescue organizations closely cooperating with the Hungarian disaster management developed progressively from 2009 onwards. Local, district, and municipal voluntary rescue organizations were established. They have been established in different organizational forms, based on the territorial features and the threat of their area of operation. Within the organizational framework, there are volunteers working in associations, foundations, charitable forms, but numerous volunteers joined to a fire or civil protection association. The organizational form significantly influences the opportunities for achieving technical development opportunities, but by today all voluntary rescue organizations have reached the organizational structure that makes it possible to use the state procurement opportunities to obtain the latest technical tools. [2] "Voluntary rescue organization: a voluntary civil society organization with specially trained personnel with special technical equipment to prevent and eliminate disasters, emergencies and their consequences, execute disaster management tasks and save human lives" [1] The special composition, preparedness, and high flexibility of voluntary rescue organizations makes them able to keep pace with the development of technology, incorporate them into their work and apply it in everyday practice. Voluntary rescue organizations put a special emphasis on staff training and besides that to develop their detection and rescue capabilities, along with the development of their technical equipment. My goal is to explore the aerial reconnaissance capabilities of the voluntary rescue organizations in Hungary. I compare the traditional discovery and decision support results with unmanned aerial vehicles, examining domestic and international exercises and real deployments. By studying the relevant domestic and international literature, I look for new opportunities and further development directions with the opportunity to involve volunteers. I regularly consult on the experiences of applying national and neighboring countries' voluntary rescue organizations and on the results they have achieved in this area. I participate regularly in conferences on aerial photography and remote sensing for civil purposes, sharing my results with the participants. These conferences are a particularly good opportunity to get acquainted with new domestic and international developments to discuss development opportunities. The development of civilian use of unmanned aerial vehicles (UAVs) also opened new opportunities for voluntary rescue organizations. In Hungary the pioneer of the application of MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 70

74 TIBOR TÓTH: The usage possibilities of unmanned aerial vehicles in the activity of the voluntary rescue organizations unmanned aerial vehicles for disaster management purposes was Ágoston Restás, associate professor who first examined the applicability of UAVs in the exploration of forest fires in Hungary and put into operation unmanned aerial vehicles to observe forest fires for the first time in the world. [3] Many voluntary rescue organizations already have the ability of local aerial reconnaissance, as they mainly use UAVs either by procuring or using own-development or custom-built UAV. The experience of aerial vehicles use differs considerably, as the capacity, the development of the vehicles, and the intelligence, data capture, remote sensing and other devices they carry are extremely diverse. There is also uncertainty among disaster management and voluntary rescue organizations due to the lack of ethical, legal and aviation regulation of applicability. In Hungary, according to the relevant regulations, a voluntary rescue organization can participate in the defense against the effects of disasters and emergencies if it has obtained the qualification in the National Qualification System, in compliance with the specified basic qualification and preparedness requirements. The qualification must be renewed every five years. The requirements of the National Qualification System are defined by the Governmental Decree on the Implementation of the Act on Disaster Management [4]. In order to carry out the national qualification exercises, the National Directorate General for Disaster Management, Ministry of Interior defined the organizations' professional requirements in its Organizational and Operational Guidelines, as a recommendation for the following capabilities: - flood and water rescue capability, - diving activities, - rope rescue specialty, - dog search specialty, - urban search and rescue (USAR), technical rescue specialty, - management and logistics capabilities, - basic water damage prevention activities. 3 Using the experience of practical application so far and the guidelines of the UN's International Search and Rescue Advisory Group (INSARAG) 4, I propose to develop training and operational guidelines for the use of unmanned aerial vehicles in the operational area. In this article, the reader receives a brief overview of the development of unmanned aerial vehicles. At the same time the article also seeks to find out that in which areas the drones can play a greater role through the development of equipment of the voluntary rescue organizations. 3 Online: 4 International Search and Rescue Advisory Group (INSARAG) 71 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

75 TIBOR TÓTH: The usage possibilities of unmanned aerial vehicles in the activity of the voluntary rescue organizations THE SHORT HISTORY OF DEVELOPMENT OF THE UNMANNED AERIAL VEHICLE SYSTEMS (UAS) 5 Nowadays the unmanned aerial vehicle systems are increasingly widespread and being used, thanks to the advanced and safer technologies and their declining prices. For the 1960s, this system, like many other modern tools, first appeared in the army. Then the destruction or the promotion of it was its main task and not the user's needs. As a result of the acceleration of technical development, a wide range of devices with various size and purpose were created that are part of our daily life. Among the development of aircrafts, perhaps the most dynamic is the development of the unmanned aerial vehicles. It is almost impossible not to hear media news about the tasks carried out by such devices. [5] The "profession" of aerial reconnaissance, observation and control was born immediately - as the first flying device raised the man to the air - and still exists when one does not have to fly - just to look at us with "big brother's eyes" from the sky. In the 21th century, robots were clearly involved in the armaments' toolbox and it would turn out sooner or later when they will fight each other. Pilotlessness is not only exacerbated by the overwhelming burden of losing a lot of professionally trained personnel, but the hand is also easier to move - with the big finger down - when "just" one button needs to be pressed. [3] The first attempt was in 1849 when the then Austrian troops attacked Venice with flammable explosive substances and balloons with timers, as illustrated in Figure 1. Figure 1: Contemporary drawings about the bombing of Venice 6 5 UAS Unmanned Aircraft System, the environment that ensures the operation of the unmanned aerial vehicle 6 Source: Palik M.: The development of unmanned aviation, Ludovika Open University, presentation MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 72

76 TIBOR TÓTH: The usage possibilities of unmanned aerial vehicles in the activity of the voluntary rescue organizations The so-called aerial torpedoes appeared in the 1910s, which were still inaccurate devices. By the late 30's, the British Army already used radio-controlled aircrafts against warships, which had a range of 150 to 180 kilometers. The first successful remote controlled machine was basically embodied by Reginald Denny 7. The machines used by the army at that time served even less warlike goals. They were used especially as "target" tools for military exercises and training, since they did not just fly well, but were also relatively inexpensive. The Germans and Allies also made significant improvements in this area in the Second World War: the US Navy, for example, produced tools capable of carrying torpedoes that were finally not involved in the war. The unmanned devices were used in battle conditions in the Vietnam War for the first time; over 10 years the American airborne reconnaissance machines were involved in over 3400 missions, which were able to fly up to 14,000 feet high. It was a major step forward that by the end of the war these drones were able to transmit real time information to ground units. Unmanned aircrafts appeared in the Arab-Israeli war and after that in the Gulf Wars. In the latter, the drones were also used for multiple tasks, among others, they assisted the deployment of combat helicopters and the night observation of the bases was carried out with these devices. In their Hungarian aspect, it can be mentioned that during the South Slav war reconnaissance machines were stationed in Taszár, which were controlled from the United States during the deployment. [6] These aerial vehicles have served well (and are still doing) in the anti-terrorism operations, so these machines appearing in ever-smaller sizes were and are still used in Afghanistan and Iraq. However, one must not forget the important fact that the majority of the drone is still operating with human control. For example, in civilian life, almost exclusively such devices can be found. There are very significant differences between each types; from the hand launched 1-2 kg aircraft to the multi-tensile flying structures there are many tools available for civilian and military use. The latter is a good example of the US Global Hawk unmanned reconnaissance aircraft (Figure 2), which task is to observe the battlefield. It can carry out its task efficiently for a long time and at high altitudes. Unmanned aircrafts nowadays perform their duties with greater accuracy and precision than man-made air deployed devices. Tiredness and various psychological effects have a significant influence on the decision-making capabilities of pilots, especially when they are engaged in long stakes. An example of this is the South Slav war, when the US B2 bombers flew up to 30 hours in a single mission. 7 English movie actor ( ). 73 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

77 TIBOR TÓTH: The usage possibilities of unmanned aerial vehicles in the activity of the voluntary rescue organizations Figure 2: MQ-4C Triton drone 8 Soldiers use the drones most often for intelligence, observation, and attack on ground targets. In addition to its public service function, unmanned aerial vehicles can be used for trade (for example, in Figure 3, we can find a solution in farming) and research purposes in civilian life. However, more and more people use them in the private sector thanks to their rapid technical progress. Figure 3: The spraying drone 9 8 Source: OsNqLabX9NTAHaFj&mediaurl=http%3a%2f%2fwww.blogcdn.com%2fwww.engadget.com%2fmedia%2f2012%2f06%2fmq-4cbamstriton.jpg&exph=450&expw=600&q=mq-4c+triton+maritime+drone&simid= &selectedIndex=1&ajaxhist=0 (Time of download: ) 9 Source: qnq6vclyzp1b5ghafj&mediaurl=http%3a%2f%2fstatic3.busi- nessinsider.com%2fimage%2f598b5e4b76084a26008b760c- 2400%2fdrns.jpg&exph=1800&expw=2400&q=business+drone+use&simid= &selectedIndex=0&ajaxhist=0 (Time of download: ) MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 74

78 TIBOR TÓTH: The usage possibilities of unmanned aerial vehicles in the activity of the voluntary rescue organizations For the purpose of voluntary rescue organizations, due to the nature of the special tasks, the relatively small electrically driven multiple rotor drones spread. Currently, the most widely used models are DJI Phantom 3 Professional and DJI Phantom 4, of which value-for-money ratio corresponds to the opportunities and needs of voluntary organizations. The scale of data recording and data transmission devices carried by a flying device moves on a much wider scale. Here one can find a range from the millions of Hungarian forint night vision cameras to a couple of ten thousand forint digital cameras. Figure 4: DJI drone in use of Körös Rescue Team 10 UAV PRACTICAL APPLICATIONS In this article, I do not have the opportunity to provide a complete, comprehensive analysis of the possibilities of UAV applications through the classification of disaster situations in the UAVs for disaster management purposes, as this goes beyond the limits of this article. I intend to focus only on a few areas. We have achieved remarkable results with UAVs in these areas, thanks to our well-prepared and committed voluntary rescue organizations. UAV APPLICATION DURING USAR 11 ACTIVITY During the exploration in the ruined area of damage in densely built urban or industrial environments, a low-altitude aerial reconnaissance is indispensable besides the instrumental reconnaissance and dog searching carried out by rescue personnel. 10 Source: Tibor Rosta Körös Rescue Team 11 Urban Search and Rescue (USAR) 75 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

79 TIBOR TÓTH: The usage possibilities of unmanned aerial vehicles in the activity of the voluntary rescue organizations Advantages of UAV air observation: - almost immediate deployment after the disaster, - relatively large areas can be explored in a short period of time, - immediate, inline information for the decision makers, - immediate analysis of the transmitted data, - completely safe for the operator carrying out the exploration, - by dividing the area to be explores many drones can be used simultaneously, - can be simultaneously used with other search and exploration methods, - can be used in areas of chemical, biological and radiological contamination, - it is possible to deliver "survival package" to inaccessible areas, - cost efficient. In most cases buildings and infrastructure injuries in urban environments make human exploration extremely difficult and slow. Professional and voluntary rescue organizations with traditional rescue techniques can only get a realistic picture of the real dimensions of damage and the extent of destruction with a certain loss of time. As the voluntary rescue organizations are able to access the damage area in a short time due to their territorial dislocation, they are able to provide real-time, relevant information to rescue managers by means of their aerial reconnaissance tools. In the event of the destruction or damage of medium-high and high buildings or hall-type buildings, the use of high-altitude fire-fighting equipment can only be initiated after a safe installation. Installing these tools near the damage sites is extremely time-consuming or unmanageable. Therefore scanning from high-altitude applications would also be delayed or impossible. The costs of the high-altitude rescue vehicles used by the fire services exceed the cost of the drone, and in any case at least two specially trained personnel are required to operate them. Drone purchasing and standby costs are steadily decreasing and are now available for everyday use. Figure 5 shows the UAV image taken after the earthquake of 6.1 magnitude in 2014 in Yunnan, China. In Figure 6, the traces of the destruction of a local storm that is common in Hungary, which was formed in Orosháza in MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 76

80 TIBOR TÓTH: The usage possibilities of unmanned aerial vehicles in the activity of the voluntary rescue organizations Figure 5: Earthquake in Japan 12 Figure 6: Destruction of the storm in Orosháza 13 UAV APPLICATION IN CASE OF INFJURIES OF CRITICAL INFRA- STRUCTURE ELEMENTS After saving human lives and material assets in disaster areas, one of the most important tasks is to detect and repair the damage to vital networks and infrastructure elements. The attribute of the disaster is that in most cases it is also difficult to transport the rescue forces and equipment to the venue, or it can be achieved with a significant loss of time in case of a road and railway network damage. In these cases, the use of UAVs is invaluable in exploring opportunities for access and rescue forces to arrive at a venue before commencing primary detection. The drones of the district and municipal voluntary rescue organizations may provide accurate data on the accessibility of the damages before the arrival of the professional rescue forces. 12 Source: (Time of download: ) 13 Source: Krisztián Melega Körös Rescue Team 77 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

81 TIBOR TÓTH: The usage possibilities of unmanned aerial vehicles in the activity of the voluntary rescue organizations Figure 7 shows a damaged railway infrastructure due to a storm in Orosháza in This local and short-term wind storm generated nearly 300 cases of intervention to the professional rescue forces involved. Due to the high number of cases, there was a need for rescue forces and devices from the neighboring cities. Roadblocks significantly slowed down the rescue forces' arrival at the scene. Therefore it was of great importance to the immediate detection of a voluntary rescue organization in the city by UAV. As a result, the arriving rescue forces knew exactly where and by what distance they were to be contacted. Moreover the operational management could make well-founded decisions about the prioritization of interventions and the forces and assets needed for the elimination of the consequences. Figure 7: Exploration of railway network by UAV 14 The vulnerability of the line systems above the ground - electrical and telecommunications wires - has serious consequences both for the supply of the population and for normal living conditions and for the industrial sector. It is particularly difficult to determine the extent of damage to ground-based networks away from populated areas without a viable road network. In 2013 in Szabolcs-Szatmár-Bereg County, the overload caused by the drizzle and thunderstorm caused the fall of twenty 400 kv high-voltage lines. Determination of the location of fallen columns was hampered by the overgrown and mostly swampy area. Therefore, the involvement of heavy-duty military off-road vehicles and voluntary rescue organizations was already required to identify the damage. In similar cases, drone exploration along the track reduces the boundary location and its costs by order of magnitude. Devices that can be carried by UAVs are limited only by imagination and the mass of devices. 14 Source: Krisztián Melega, Körös Rescue Team MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 78

82 TIBOR TÓTH: The usage possibilities of unmanned aerial vehicles in the activity of the voluntary rescue organizations Figure 8: Fault detection of electric network by UAV 15 carrying thermo camera UAV APPLICATION DURING FLOOD AND INLAND WATER PROTECTION Hungary's flood hazard is the highest in Europe 16. Inland water hazards affect 45% of our country. Volunteers and voluntary rescue organizations cooperating within an organized framework are used in a massive amount of number to protect the devastating effects of floods. From the recent past, a number of national and cross-border examples can be outlined of the role that volunteers have played in the successful flood protection. In case of the floods in Hungary, during the flood of the Danube River in 2013, the Disaster Management has already used drone aerial reconnaissance in many cases and almost all voluntary rescue teams in Hungary took part in the defense. In my view, the most and most effective application of UAVs is flood protection. If only the period of operational protection is examined, it can be clearly stated that current and widely used drones can be successfully applied to a number of flood and inland water protection activities (Time of download: ) 16 (Time of download: ) 79 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

83 TIBOR TÓTH: The usage possibilities of unmanned aerial vehicles in the activity of the voluntary rescue organizations Figure 9: House surrounded by flood 17 Most of the flood protection facilities in Hungary are earth dam and only a small part of them are built buttress. In case of the earth dams, there are a number of problems during the protection, the causes of which are found in the establishment, the lack of development and the aging. The causes are due to different and not always suitable building materials, incorrect technology, and the so-called "aging, when mineral and organic corrosion" of the built earth is progressing, resulting in swelling, shrinkage caused by watering, jerking and dehydration. Harmful changes can also lead to reduced compactness. Serious problems may also be caused by the holes in the animal and animal nests. Earth dams are often covered by a solid covering, but most of them use lawn cover to protect their copper. Damage or deterioration of lawn coverings may also weaken the safety of earth dams. The flood protection experts - and decision-makers responsible for the effective protection - face the most serious professional task of flood control, which is the regular monitoring of the various land areas, the assessment of the flood phenomena, and the necessary interventions to be defined, carefully implemented and monitored. It is very important to observe the phenomena, the timely detection and the rapid action. [7] Professional and voluntary rescue organizations involved in flood protection had a very limited number of times available to involve the UAVs to carry out the above-mentioned observation tasks. Observations were carried out by "guardians", who were often tasked to monitor and guard protection ramparts, often with pedestrian crossings of several kilometers of holes, equipped with a shovel. Before the spread of mobile phones, there was often no radio connection between supervisors and decision-makers, so the information was transmitted with an extremely high loss of time for the managers of the protection. Today, we've got the opportunity to establish an online real-time connection between the drone and the driving point using many UAVs and special data recording and data transfer tools. It's up to the software developers and customers to decide whether computers should make comparisons between the expected and real-world instead of people. 17 Source: (Time of download: ) MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 80

84 TIBOR TÓTH: The usage possibilities of unmanned aerial vehicles in the activity of the voluntary rescue organizations The protection of inland waters is characterized by long-lasting activity, so there is time to plan and carry out the necessary detection and remote sensing tasks. In case of inland waters, the most important task of the disaster management and the cooperating voluntary organizations is to protect housing and facilities surrounded by inland waters, thus providing housing and operating conditions. For this purpose, in cooperation with water management organizations, water drainage should be solved, which can be done by using gravity or through forced pumps. In exploring the possible alternatives, aerial reconnaissance means a great deal since the use of the available maps can be significantly affected by the excavation work from the cultivation branch. The use of unmanned aerial vehicles in the flood protection deserves a separate dissertation, since the airborne examination of flooding phenomena and the possible inundations are rapidly gaining momentum with the development of the devices. UAV APPLICATION DURING PERSONAL SEARCH The assistance of voluntary rescue organizations in the application of UAVs is now being sought by the co-operation authorities in the search for missing persons. Personal search is not clearly the responsibility of the disaster management, but as voluntary rescue organizations perform their indispensable tasks under the supervision of the disaster management, this task is the greatest part among their duties carried out by drones. When looking for missing persons, time factor is the most critical. The success of the task is largely influenced by the time between the disappearance and the start of the search, the age, physical and mental condition of the missing person(s), the size of the area and the time of the day, the weather and terrain as well as the area of the claimed location. Our practical experience shows that drones equipped with thermo cameras will compete with dog search in research. Drone application has many advantages over live and dog search. The drone can be applied to all terrain - that can be explored from height -, whether it is open-flooded areas or swamps. Wild animals living in the area do not interfere with the drone, which can fly the pre-programmed route during the exploration. Of course, disadvantages should also be considered. The climatic conditions affecting the flight conditions and the coverage of the research area - with a high density of vegetation - should be mentioned first of all. 81 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

85 TIBOR TÓTH: The usage possibilities of unmanned aerial vehicles in the activity of the voluntary rescue organizations Figure 10: Picture of a thermo camera 18 In real deployments, drone exploration proves to be excellent in water-surface research. In many cases, the available boat cannot be used on water surface research. This may be due to the low water depth, the strong drift or the dense water vegetation. Promising attempts are being made in the area of water rescue with the delivery of the rescue equipment - e.g. life jackets, rescue hammers, life rafts - to the persons in trouble. These experiments mean a very fast and safe solution for the rescue forces, especially when it comes to people in the frozen and broken water surface. Figure 11: Delivery of life jackets to troubled persons Source: Krisztián Melega, Körös Rescue Team 19 Source: w=1366&bih=659#imgrc=plqzpioqnpw47m (Time of download: ) MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 82

86 TIBOR TÓTH: The usage possibilities of unmanned aerial vehicles in the activity of the voluntary rescue organizations UAV APPLICATION DURING FIRE EXTINGUISHING The professional and voluntary firefighters who are always open to technical innovations, and who also need to be in fire at high-rise buildings, are perhaps concerned about the question most whether drones can be used over the range of platforms in order to prevent the spread of fire, to localize fire and possibly to save people. If the answer is yes then what is the extinguishing performance, how much useful loads can be transported, how the continuous fire extinguisher supply is ensured, how the air exchange on fire and the turbulence of the drone's flight characteristics are affected. Besides that, several questions must be answered, as long as firefighting with drones becomes a day-to-day practice. The exploration of the magnitude and spreading directions of outdoor fires, and the location of natural and artificial fire extinction features was carried out by Ágoston Restás first time in the world, a former firefighter commander of Szendrő, who was mentioned earlier in the introduction. At present, experiments are being carried out to develop drones that can be effectively applied to the fires of high buildings and skyscrapers. The development of the drones is mostly promoted by the developed countries of the Arabic region, as in case of skyscrapers many fires seem to be overwhelmingly paralyzing several floors, fading on the facade and spreading there. If these fires cannot be extinguished by the automatic fire extinguishers installed in the building, it is necessary to develop high-performance and coordinated fire extinguisher drones. Figure 12 shows the concept of how the drone can be applied to the high buildings fire and how to ensure the extinguishing material supply. This experiment has successfully been tested in several countries in experimental conditions. Figure 12: Fire extinguisher drone Source: (Time of download: ) 83 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

87 TIBOR TÓTH: The usage possibilities of unmanned aerial vehicles in the activity of the voluntary rescue organizations CONCLUSIONS Voluntary rescue organizations represent our society and our community. Volunteers contribute greatly to the effective management of problems through their activities and engagement. This can only be achieved if we can involve as many people as co-workers and supporters as possible in the rescue groups. A rescue team is viable if it is able to present committed volunteers to its mission and the pursuit of its goals. The more volunteers we can engage in our work, the more support of the society and the local community we can experience. During the community work, responsibility, civil engagement, trust, respect for others, mutuality and solidarity are strengthened within the participants in most cases. Technological progress is inherent to the fact that the equipment used in industry and services is increasingly complex systems, so their management and supervision is greater. The power of volunteering can be stronger and more effective in addressing the local problems. Participation in active local help provides an opportunity to develop proactive skills. These are also core values of the community development work that require attention and professionalism. According to our experience, the disaster management and voluntary rescue organizations can effectively call and invite into their roles those - mostly young - experts who are committed to their professions or hobbies and who are interested in the specialty of unmanned aerial vehicles. The ability to help our fellow human beings and the experience of success attract these people to become volunteers. The widespread use of UAVs, including disaster management applications, has huge opportunities. Our task is to integrate the research and development results into our system, increase the efficiency of the use of these tools with innovative developments, and further reduce the cost of systemization and system maintenance. Overall, it can be stated that the detection and rescue capabilities of the unmanned aerial vehicles used for disaster management purposes have many opportunities for decision-makers. With conscious research and development work, involving volunteers dedicated to this subject, it is certainly recommended to focus on this area. In Hungary we have to reckon with a number of disaster risk. The disaster at the nuclear vulnerability s establishments is one of the most serious hazards in our country. The possible occurrences of accidents ignore the national borders. At the prevention of disasters, in the defense against them, and in the occurence of remediation after they occur, the technical tools are becoming more involved. Such devices include the air vehicles which can be used in carrying out the tasks disaster widely, within the radiological detection of nuclear accidents. [8] PROPOSALS I am convinced that specific regulation on unmanned aviation should be developed. At the present time, in case of handling, flight exercises and real applications, if there is no special legal MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 84

88 TIBOR TÓTH: The usage possibilities of unmanned aerial vehicles in the activity of the voluntary rescue organizations order in the area, the airspace license required under the civil aviation rules must be obtained. According to our practical experience, a voluntary rescue organization has not yet requested an airspace license for either exercise or real application. Occasional airspace license is already available online [9], but this license is not yet available quickly enough for a real application. Using the experience of practice so far and the UN International Search and Rescue Advisory Group's (INSARAG) guidelines, I propose to develop training and operational guidelines for the use of unmanned aerial vehicles in the operational area. I also propose to develop a Code of Ethics for the use of unmanned aerial vehicles for voluntary rescue organizations. REFERENCES [1] évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról. [2] Voluntary rescue organizations can apply for procurement this year as well. (Downloaded: ) [3] Mátyás Palik, Dr. (editor): Unmanned aviation for professionals and amateurs. National University of Public Service, Budapest, ISBN pp.22. [4] 234/2011. (XI. 10.) Kormány rendelet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról [5] Gábor Major: Is the usage of drones ethical? Honvédségi Szemle 144. HU ISSN p.100. [6] Mátyás Palik, Dr.: The development of unmanned aviation, Ludovika Open University, presentation, (Time of download: ) [7] László Nagy, Lajos Szlávik, Dr. (editor): Flood management in practice Transportation Documentation Ltd ISBN pp.137. [8] Manga László, Kátai-Urbán Lajos, Vass Gyula, Csurgai József: Unmanned Aerial Vehicles In The Radiological Reconnaissance VÉDELEM TUDOMÁNY : KATASZT- RÓFAVÉDELMI ONLINE TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT II. (2): pp (2017) [9] Ágnes Török: Unmanned aerial vehicles: legal background and its application. presentation Szeged, Aerial photo day (Time of download: ) 85 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

89 Jeruska József 1 - Bérczi László 2 XXVII. évfolyam, szám VESZÉLYHELYZET KEZELÉS A SZÉNHIDROGÉN TERMÉK TÁVVEZETÉK SÉRÜLÉSÉVEL KAPCSOLATOS ESEMÉNYEKNÉL II. (EMERGENCY PREPAREDDNESS IN CASE OF PRODUCT PIPELINE ACCIDENTS II.) Magyarországon a veszélyes anyagok szállítása több lehetséges módon történik, amelyek közül a veszélyes áruk csővezetékes szállítása az egyik legveszélyesebbek közé tartozik. A hazai iparbiztonsági szabályozás alapján az üzemeltetők különböző kötelezettségekkel rendelkeznek. Jelen cikkben - a korábbi cikkünk folytatásaként - termék távvezetékeken történő késztermék és alapanyag szállításánál lehetséges havária eseménynél lévő tűzoltási tevékenységet elemezzük. Kulcsszavak: termék távvezeték, üzemzavar, súlyos baleset, veszélyes áru, tűzoltás. The transportation of hazardous substances in Hungary currently is accomplished in several different ways, out of which the transport of dangerous goods through pipelines is considered to be one of the most hazardous ways. According to the domestic industrial safety regulations the operators have to fulfill various responsibilities. In this paper - as the continutiation of the previous article - we are analising the fire extinguishing and related activities in case of a havaria incident during transport of materials on product pipelines. Keywords: product pipelines, malfunction, major accident, dangerous goods, fire extinguishing. BEVEZETŐ A szénhidrogének és származékainak felhasználása a világ minden területén rohamtempóban megnövekedett. A felhasznált anyagok hatalmas ipari területeket lefedő felhasználása kiterjedt, pl.: a cipőgyártástól, a közlekedésen át, egészen a külszíni bányák kitermeléséhez használt nehéz gépjárművek működtetéséig. A kőolajból előállított kész-, félkész-, és a további termeléshez igénybe vett anyagokat, hogy felhasználási területükön minnél hamarabb elérhetővé tegyék, a kőolajipari ágazatban tevékenykedő vállaltok, ezen energiahordozók mozgatására leghatékonyabb, leggazdaságosabb és legkörnyezetkímélőbb módszerét használják. Jelen pillanatban az előbb említett feltételeknek a termék távvezetékes szállítási módozat felel meg. [1] A Magyarországon telepített és üzemeltetett termék távvezetékes hálózat tulajdonosa és üzemeltetője a MOL Nyrt., mely vezetékek az egész ország terültét behálózzák. A csővezetékek méretei, a szállított közeg és a szállítási üzem alatti magas nyomási értékek miatt e tevékenység, veszélyes szállítási és anyagmozgatási folyamat. A MOL-csoport azért választotta ezt a 1 Tűzoltó hadnagy, rajparancsnok, Pest MKI Monor HTP, cím: jeruska830127@gmail.comorcid: Tűzoltó dandártábornok, PhD, országos tűzoltósági főfelügyelő BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, cím: berczi.laszlo@katved.gov.hu, ORCID: orcid.org/ MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 86

90 JERUSKA JÓZSEF - BÉRCZI LÁSZLÓ: Veszélyhelyzet kezelés a szénhidrogén termék távvezeték sérülésével kapcsolatos eseményeknél II. módozatot, mert ez a fajta környezeti terhelés, hibátlan működés mellett kisebb kockázatot jelent a természetes és épített elemekre, mint a vasúti és/vagy közúti szállítás. [2] A MOL Nyrt. törekedett arra, hogyaz általa üzemeltetett termék távvezetékeken érvényesüljenek a közelmúltban megalkotott és bevezetett jogszabályi változások. A megalkotott belső biztonsági szabályok betartása és betartatása a kialakuló és bekövetkező veszélyhelyzeteket minimálisra csökkentését eredményezte. A fokozott jelentőségű szabályok mellett esetlegesen mégis létrejövő üzemzavarokra és veszélyhelyzetek kezelésére, havária eseményre és a vele járó kárelhárítási folyamatokra szintén rendelkezik megfelelő végrehajtási utasítással. [3] A MOL Nyrt. mint Magyarország vezető szénhidrogén kutatója, szállítója, felhasználója és tárolója/raktározója arra törekszik, hogy garantálja a szénhidrogének és származékainak szállítása közben is az érintett személyek, vezetékekkel érintett területek, környezet biztonságát és egy bekövetkező súlyos baleset, havária esemény vagy katasztrófa következményeinek és hatásainak megfelelő kezelését. [4] A jelen cikkünkben a szerzők bemutatják, hogy egy esetlegesen kialakuló üzemzavar következményeként létrejövő havária esemény és kialakuló tűzeset során milyen tevékenységeket kell végrehajtaniuk a beavatkozó egységeknek. A beavatkozást mind a hivatásos katasztrófavédelmi szervnek, mind pedig a MOL Nyrt.-nek megfelelően kell lereagálnia annak érdekében, hogy az üzemzavar vagy havária esemény minél kisebb terhelést jelentsenaz adott környezet számára. [5] A jelen cikkünkben (az első cikk folytatásaként) folytatjuk tovább a már megkezdett vizsgálatot annak kapcsán, hogy a kialakult tűzeset folyamán milyen teendők és feltételek szükségesek ahhoz, hogy a tűz oltása hatékony legyen. Ennek a folymatnak több állomása van, mely állomások vizsgálata nagyon fontos annak érdekében, hogy a hatékonyság mellett a lakosság, a beavatkozók és környezet védelme maradéktalanul teljesülhessen. Az első cikkben az általános bevezető után taglalásra került a vezeték hálózat, a rajtuk szállított anyagok, a lehetséges üzemzavarok és az üzemzavarok kapcsán lehetségesen kialakuló tűzesetek kezelésének első lépései. Ennek keretében a kialakult tűzeset első lépéseit vizsgáltuk meg, mely tartalmazza a jelzés beérkezését és értékelésétaz Üzem Felügyeleti Rendszerhez (továbbiakban: ÜFR), [6] illetve a Fő- és Műveletirányító Ügyelethez [7] (továbbiakban: FMIŰ). Ennek a jelzésnek a feldolgozása után műveletirányítói tervezés következtében megkezdődik riasztott szerek, eszközök és beavatkozók helyszínre riasztása. A riasztás, az érintettek vonulásra való kötelezése/felhívása, amelyet a 39/2011. (XI. 15.) BM rendelet tartalmazza. [8] Ezeken kívül a cikksorozat első részenek második fele magába foglalja a felderítés folyamatát. A felderítés komplex faladatrendszere kihatással van a beavatkozásra, az ott alkalmazott taktikára, és a későbbi teendők elvézésének mechanizmusára. A jelen cikk folytatja tovább a felderítés végrehajtása utáni teendők bemutatását, taglalását. Minden lépés, amellyet be kívánunk mutatni fontos és sorrendjük szigorú szabályokhoz kötött, annak érdekében, hogy a helyszínen kialakult tűz oltása, a veszélyes tulajdonságú anyag környezetbe való további kijutása a legkevesebb és legrövidebb ídőn belül eszkalálható legyen. 87 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

91 JERUSKA JÓZSEF - BÉRCZI LÁSZLÓ: Veszélyhelyzet kezelés a szénhidrogén termék távvezeték sérülésével kapcsolatos eseményeknél II. A SZÁLLÍTOTT KÖZEG VESZÉLYES TULAJDONSÁGAINAK KIMUTATÁSA A veszélyes anyagok kimutatásának elsődleges célja az, hogy biztonsággal tudjuk megállapítani az elégséges védelmi szintet mind egyénre, mind pedig a kollektív egészre. [9] A kollektív védelem, a részt vevők biztonságos beavatkozásához szükséges zónahatárok (veszély-, átmeneti-, biztonság zónája) megalakítása elsődleges, melynek határait, a veszélyes anyag terjedésével és tulajdonságainak figyelembevételével állapítható meg. A monitorozás, mint veszélyes szállított közeg tulajdonságainak mérése többféleképpen is kivitelezhető. [10] A területi monitorozás lényege, hogy az érintett káresemény helyszínén a terület körbehatárolásával érzékelőket helyeznek el, amelyek a határok mentén mérik a veszélyes anyag tulajdonságainak meghatározott értékeit. A veszélyeztetett környezet mentén elhelyezett érzékelők, továbbítják a kapott jelekből definiált és mért értékeket a központi adatfeldolgozóba, ahol a jeleket feldolgozzák, érthető információkká konvertálják, és így a kárhely parancsnokságot ellátó személy azonnal értesülhet a változásokról. Az elhelyezett érzékelők több beépített funkcióval rendelkezhetnek, melyek közül érdemes kiemelni pl.: a meteorológiai jelzések észlelését és az automatikus riasztást koncentráció növekedés esetén. A helyszíni kimutatás kézi eszközökkel az előzőekben említett területi monitoringgal szemben hátrányokba ütköző módszer, mivel a mérést végző egyén nem tudja az egész kárhelyszínen a méréseket végezni. [11] A termék távvezetékek kapcsán az elsődleges mérési módszer a területi monitoring, mivel havária esemény esetén a vezeték szakaszból maximálisan 50 tonna veszélyes tulajdonságú szállított közeg kerülhet a szabadba, és amennyiben több vezeték szakasz sérül, ez hatványozódik, így növekedik a beavatkozás helyszínének nagysága. A területre kifolyt közegből mintavételezés alapján történik meg a teljes vizsgálat az anyag tulajdonságait illetően. A meghatározott gyakorisággal gyűjtött minták kielemzése a mobil laborban történik, mely a helyszínen a biztonsági zónában kerül felállításra. A legbiztosabb a többszöri mintavételezés, azaz a dublírozás/duplikálás. A többszöri mintavételezés és elemzés nélkülözhetetlen, mert ezzel tudjuk biztosítani a káresemény helyszínén és annak közelében meghozott egészségkárosító hatásokkal szembeni intézkedéseket, a biztonságos munkavégzés érdekében. A szállított közegek, ahogy az írásunk első részében említettük, rendkívül mérgezők, egészségre ártalmasak, tűz- és robbanás veszélyes anyagok, ezért mérésük fundamentum a beavatkozás idején annak érdekében, hogy a tett intézkedésekbeni késedelem újabb és újabb károkat ne okozhasson az emberi életben, környezetben és anyagi javakban. A kapott adatokat dokumentálni kell a későbbi mérések összehasonlítása érdekében is. A kapott értékek tárolása szintén fontos lehet a későbbiekben a havária eseményből készített tanulmányok érdekében. [12] MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 88

92 JERUSKA JÓZSEF - BÉRCZI LÁSZLÓ: Veszélyhelyzet kezelés a szénhidrogén termék távvezeték sérülésével kapcsolatos eseményeknél II. AZ ÉLETMENTÉS A termék távvezetékeken történő életmentés két nagy csoportra osztható: egyrészt a helyszínen lévő emberek és a vezeték környezetében lévő lakosság mentése, illetve a beavatkozásban részt vevők esetleges sérülése esetén történő életmentést értem. A helyszínen lévő személyek, akik lehetnek pl. a termék távvezeték palástjának szakadásáért felelősek vagy karbantartási munkákat végző személyek, tekinthetők közvetlen életveszélyben lévőknek. Közvetlen életveszélyben lévőnek tekintjük azt a személyt, aki segítség nélkül saját erejéből nem képes kimenekülni, és ezzel halál, vagy súlyos károsodás érheti. [8] Ezen személyek mentése elsődleges a beavatkozás megkezdésével egyetemben. A későbbiekben a beavatkozói állomány sérülése esetén is közvetlen életveszély léphet fel, ami kialakulhat pl. robbanás következtében. A közvetett életveszélyben lévők azok az egyének, akik a sérült távvezeték vagy távvezeték szakasz környezetében dolgoznak, életvitelszerűen laknak, közlekednek, vagy egyéb tevékenységből tartózkodnak. Közvetett életveszélyben van azaz ember, aki a közvetlen életveszély állapotából képes önállóan kimenekülni, vagy mentés nélkül közvetlen életveszélybe kerül. Az előbb felsorolt tények ismeretében, mérlegelés után és helyzetfelméréssel együtt kell kialakítani a mentési sorrendet. [13] A mentés megkezdése előtt, vagy azzal egy időben ki kell jelölni a mentésre szánt legbiztonságosabb útvonalat, amely nem akadályozza a beavatkozás folyamatát. Nagy figyelmet kell fordítani a vezetékben szállított közeg gőzeinek és gázainak terjedési irányára, a területen lévő közeg terjedési irányára. Ha érintkezett az illető az anyaggal, azonnal meg kell kezdeni az egészségügyi ellátását, a mentesítést a további egészségügyi komplikációk elkerülése végett. A hatékony életmentés érdekében a kárhelyen ki kell jelölni egy mentési parancsnokot és egy mentési csoportot, akik a káresemény egész folyamán bevethetőek és készenlétbe állnak. A mentési csoport vezetője tájékoztatja a kárhely parancsnokot a végrehajtott tevékenységéről. A kárhely átvizsgálása szintén létfontosságú teendő a további személyek felkutatása érdekében. Mivel a vezetékek elhelyezkedése nagy többségében lakott területen kívül találhatók, így az ott előforduló emberek létszámának meghatározása primer tevékenység. Nincs olyan megbízható információ, amely megmutathatná a káresemény előtt vagy havária esemény idején (a veszély zónájában) az ott tartózkodók pontos számát. Így a felderítés kapcsán ezt a tevékenységet is végre kell hajtani. A kimenekített személyeket a mentési pontra kell kimenekíteni, ahol az orvos és mentőegységek megkezdhetik az érintettek ellátását. [14] 89 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

93 JERUSKA JÓZSEF - BÉRCZI LÁSZLÓ: Veszélyhelyzet kezelés a szénhidrogén termék távvezeték sérülésével kapcsolatos eseményeknél II. 1. fénykép: Biztonsági terv gyakorlat, Forrás: MOL Nyrt. A TŰZOLTÁS ELŐKÉSZÍTÉSE A tűzoltás és egyéb beavatkozási feladatok előkészítésénél meghatározóak a kialakult helyzetek, amelyek függvényében kerülnek kialakításra és végrehajtásra a beavatkozás lépései. Az alaphelyzet adott, miszerint szénhidrogén származék, mint veszélyes tulajdonságú anyag került ki ellenőrizetlen körülmények között a távvezetékből. A kialakult havária helyzet kezelésének előkészítése, több esetben is összemosódik a felderítés tevékenységével, mivel előzetesen kialakíthatóak a biztonsági intézkedések, tevékenységek. [15] A helyszínen várhatóan szabadba kerülő szállított szénhidrogén származékok egészségkárosító hatásaira a tűzoltás/mentésvezető már a vonulás megkezdésekor meghatározhatja a szükséges védőfelszereléseket és az elsődleges beavatkozáshoz szükséges szakfelszereléseket (pl.: habbal oltáshoz szükséges szakfelszerelések). A beavatkozók feladat szerinti megoszlása más és más, mivel nem minden tűzoltást végző igényel azonos védelmi szintet. Az közvetlen beavatkozók védelmi szintje a legmagasabb a veszély zónájában, míg a háttér parancsnok mögötti a biztonságos vagy átmeneti zónában lévők szintje alacsonyabb. Minden esetben a tűzoltás/mentésvezető határozza meg az egyéni védelmi szintet, viszont minden esetben köteles a helyi szakember, szakértő véleményére támaszkodni, ha a helyszínen rendelkezésre áll. Ezen kívül a tűzoltásvezető kötelessége meghatározni a kint tapasztalt viszonyok alapján a védelmi zónákat, visszavonuláshoz szükséges útvonalakat, az oltóanyag utánpótlást, stb. az állomány védelme érdekében. [16] A következő lépésben, a személyi állomány védelmének meghatározása után, következik a kirendelt járművek (fecskendők, különleges szerek, stb.) megóvása, épségüknek megőrzése a káresemény felszámolása alatt, így biztosítva bevethetőségüket. Mivel a termék távvezetékek nyomvonala lakott területtől elszigetelt területen húzódik, így megközelítésük és felállítási helyük nehezen meghatározható a kirendelt járműveknek. Figyelembe kell venni a terep viszonyokat: domborzati tényezőket, hidrológia övezeteket, stb. A járművek épségének megóvásával teremti meg a kárhely parancsnok a beavatkozás feltételeinek az egyik alapját. A tűzoltásra/műszaki mentésre alkalmas gépjárművek legtöbb MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 90

94 JERUSKA JÓZSEF - BÉRCZI LÁSZLÓ: Veszélyhelyzet kezelés a szénhidrogén termék távvezeték sérülésével kapcsolatos eseményeknél II. esetben a káresemény közvetlen közelében kapnak felállítási helyet, a biztonságos zónában, illetve szintén itt helyezkednek el különleges felszereléssel rendelkező gépjárművek is. Ezen gépjárművek pótolhatatlan technikai és védőfelszereléseket tartalmaznak. Ha ezeknek a különleges felszerelésekkel málházott járművek védelmének kialakítása nem történik, akkor az állomány életének veszélyeztetésével járhat, illetve akadályozhatja a feladatok végrehajtását. A járművek biztosítása és védelme nem biztosított semmilyen technikai eszköz igénybevételével, ezért a helyszínen lévő terep viszonyokat (domb, völgy, stb.) és meteorológiai viszonyokat kell figyelembe venni. [17] A vezetékekben lévő szénhidrogén származékok levegőben, terepszinten való terjedésével számolni kell. A zónák határait (veszély-, átmeneti-, biztonságos zóna) minden esetben nagy körültekintéssel kell létre hozni. Itt kell megemlítenem, hogy az időjárási körülmények, a szállított közeg kiáramlásának és mozgásának változásával, ahogy az állomány számára, úgy a járműveknek is biztosítani kell a visszavonulás lehetőségét. A biztonságos zónában felállított vezetési pontra szintén az előző feltételek vonatkoznak. A termék távvezetékeken szállított közegek kikerülése kapcsán nem csak a tűzoltási feladatok elvégzése fontos, hanem azok is, amelyeket a káreseménnyel kapcsolatban a társszervek és egyéb szervezetek végeznek el. [18] A társszervek és egyéb szervezetek helyszínre érkezése után az elhelyezésük a biztonságos zónában történik meg, szakembereikkel egyetemben. Ha a káresemény helyszínén több ilyen szervezet vesz részt, akkor biztosítani kell az információk áramlását. Az információ áramlás gördülékenysége szempontjából ki kell alakítani egy olyan az infokommunikációs eszköz igénybevételével csatornát, ahol a kárhely parancsnok a helyszínen lévőkkel kommunikál, és ahol a társszervek és az egyéb résztvevők a számukra kiadott feladataik elvégzéséről visszajelzést tudnak biztosítani. A jelzés és a felderítés során feltárt tények alapján, ha lehetséges, már előzőleg intézkedni kell a szállított közeg közömbösítésére, mentesítésére és elszállítására. Ezen eszközöket, anyagokat a beavatkozás befejezéséig készenlétében kell tartani, hogy bevetésüket haladéktalanul megtehessük. Az elsősegély nyújtására kialakított mentési pont mind az állomány érdekében, mind az egyéb, a havária esemény során megsérült személyek számára nélkülözhetetlen. Az egészségügyi felügyelet fontos, mivel a veszélyes anyag okozta kockázat, valamint a fokozott igénybevétel és a baleset veszély elhárításának azonnali megkezdése fundamentum. Az előbbiekben felsorolt feladatok elvégzése rendkívüli mértékben szerteágazó és nagy felelősséggel járó tevékenység. Az előkészületek során elkövetett hibák emberéleteket, további anyagi és környezeti károkat eredményezhetnek a termék távvezetékeken kialakult havária eseményeknél. A szállított veszélyes tulajdonságú közeg kikerülése az anyagok tulajdonságai miatt nagyfokú előkészületeket igényel más beavatkozásokkal összehasonlítva. A kárhely parancsnok felelősségi köre szerteágazó: a beavatkozói állomány, járművek, egyéb társszervek, szervezetek és végül a civil lakosság védelme. Ezzel kapcsolatban mérlegelnie kell a kockázatokat (ami emberi életeket is követelhet), és várható elérhető eredményeket. Nem hajtható végre olyan feladat, amely az elfogadható személybiztonsági szint alatt van. A TŰZOLTÁS FOLYAMATA 91 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

95 JERUSKA JÓZSEF - BÉRCZI LÁSZLÓ: Veszélyhelyzet kezelés a szénhidrogén termék távvezeték sérülésével kapcsolatos eseményeknél II. A tűzesetek felszámolása komplex feladat, melynek komplexitását az adja, hogy több olyan szervezési, tervezési és intézkedési feladat adódik, amely nagy odafigyelést és tudást igényel. [19] A veszélyes anyagok tüzeinek oltását az előbb említett komplex feladatok (pl.: felderítés, életmentés, stb.) tovább nehezítik a veszélyes anyagok tulajdonságai és azazok által okozott veszélyek. A veszélyforrások az anyag tulajdonságaiból adódnak. Ilyenek lehetnek: Alacsony robbanási határérték levegővel elegyedve; Mérgező tulajdonságok; Anyagok gőzeinek, gázainak gyors párolgása; Robbanásveszély; Emberi szervezetre gyakorolt mérgező hatások; Speciális felszerelések alkalmazása, stb. [20] A komplexitást tovább folytathatjuk azzal, hogy az anyagok tüzeinek oltása közben nagy figyelmet kell fordítani a további anyag-elfolyásokra, így a tűz továbbterjedésének megakadályozására, technikai környezet védelmére, mentesítési folyamatok megkezdésére. Továbbiakban az emberi életre, anyagi javakra, épített és természetes környezetre jelentette (további) káros hatásokat is meg kell akadályozni. A termék távvezetékeken keletkezett havária események és azoknak a tüzeinek oltása sokrétű feladat, melynek végrehajtását befolyásolja: az adott, a szállított közeg nagy mennyiségű jelenléte (vezeték szakaszonként 50 tonna), veszélyes tulajdonságai (mérgező, tűzveszélyes, robbanásveszélyes, egészségkárosító, stb.), lakott területtől való távolsága (biztonsági zónák kialakítása), vezetékek nehéz megközelíthetősége épített utak hiánya, domborzati és hidrológiai viszonyok, oltóanyag utánpótlás nehézsége, riasztott szerek vezetéktől való távolsága, stb. A tűzoltás során figyelembe kell venni az elfolyt mennyiséget, mert az oltóanyag kiválasztás elsődleges a gyors és hatékony beavatkozás megtételében. A hatékony oltóanyag és technika, a termék távvezetékekkel kapcsolatosan a habsugár alkalmazása, tehát oltóhab és víz keveréke, amelyet habfejlesztő állít elő, amely lehet pl.: habsugárcső. A megfelelő habanyag jellemzője, hogy olyan hatások jellemzik tűzoltás közben, mint a takaró, hűtő, elválasztó hatás, illetve nagy kiadósságú (könnyű) hab esetén a kiszorító oltóhatás. Az oltóhabok fő oltóhatásai a hűtő és takaró hatás együttese. A takaró és hűtő hatás abban valósul meg, hogy az égő anyagot elzárja az oxigéntől, mint az égési folyamat jelentős fundamentumától, így az égést megszünteti, másrészt pedig megakadályozza az éghető gőzök, gázok kiáramlását (elválasztó hatás), így elzárja az éghető anyag utánpótlását jelentő gőzöket és gázokat. A takaró hatás végbemenetele közben a habtakaróból kiváló víz hűtő hatása révén az anyagot gyulladási hőmérséklet alá csökkenti. [21] A szénhidrogén termék távvezetékekben kőolajból különböző technikákkal és technológiákkal előállított szénhidrogén kész, félkész és alapanyagokat szállítanak. Az előbbiekben említett habbal oltáshoz olyan oltóhabot kell alkalmazni, amely kifejezetten a szénhidrogének és annak, származékainak tüzét oltja. Ilyen oltóhabok a folyadékfilm képző MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 92

96 JERUSKA JÓZSEF - BÉRCZI LÁSZLÓ: Veszélyhelyzet kezelés a szénhidrogén termék távvezeték sérülésével kapcsolatos eseményeknél II. habkoncentrátum(továbbiakban: AFFF) típusú tűzoltó habok. A folyadékfilm képző habkoncentrátumok szintetikus alapanyagúak. Az ilyen alapanyagú habok oltási mechanizmusa hasonló, mint a protein vagy fluor protein haboké, de velük ellentétben a szintetikus filmképző hab esetében a készített és képződött habtakaróból folyadékfilm réteg képződik, ami a termék távvezetékeken szállított szénhidrogénből előállított termékek felülete és a habtakaró között helyezkedik el. A képződött filmréteg egyedülálló a tűzoltás folyamatában, mert a filmréteg a legtöbb esetben hamarabb oltja el kialakult tüzet, mint maga a képződött habtakaró, amely betakarja a szállított termék felületét. 1. ábra: AFFF tipusú hab oltási mechanizmusa. Forrás: ILIÁSZ oktatási anyag, forrás BM OKF Az AFFF oltóhab előállításához kis befektetett energiával nagy kiterjedésű habot, habtakarót tudunk előállítani. Az AFFF hab oldat vékony filmrétegének egyedülálló tulajdonsága, hogy az alacsony tenziós értéke miatt úszik a filmréteg az éghető folyadék tetején, így a protein vagy fluor protein haboknál hatékonyabb. Felhasználási területe nagy, mivel injekciós technika segítségével jól alkalmazható pl.: tartályok, szénhidrogén tárolók, stb. esetében is. Az AFFF hab alapanyag továbbfejlesztése az alkohol rezisztens-folyadékfilm képző anyag (továbbiakban: AR-AFFF). Ahhoz, hogy AR-AFFF alapanyagot kapjunk, egy nagy molekula tömegű polimert adnak hozzá az AFFF habkoncentártumhoz. Ezt az új AR-AFFF habkoncentrátum kifejlesztését az indokolta, hogy hiába alacsony a tenziós értéke az AFFFnek, alkohol tartalmú anyaggal keveredve a habtakaró összeomolhat. Az újonnan előállított AR-AFFF hab koncentrátum nagy hatékonysággal alkalmazható üzemanyag tüzeknél. Az üzemanyagok tartalmaznak poláris oldószert, amely oldószer abszorbálja a vizet a habtakaróból, de az AR-AFFF habkoncentrátumból kiváló polimer kicsapódásakor egy olyan fizikai védőfal keletkezik az üzemanyag és a hab között, amely megvédi a habtakarót a roncsolódó hatásoktól. Az AR-AFFF habkoncentrátum nagy viszkozítású anyag, állaga géles, mely állapot a polimernek köszönhető. Amikor ezt az AR-AFFF habkészítményt olyan üzemanyag tüzeknél alkalmazzák, melyek poláris oldószert tartalmaznak, az oldószer megpróbálja abszorbálni a vizet a habtakaróból, melyek következtében a polimer kicsapódik és egy fizikai védőfalat (membránt) alkot az üzemanyag és a hab között, mely megvédi a habtakarót a roncsoló, destruktív hatásoktól. 93 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

97 JERUSKA JÓZSEF - BÉRCZI LÁSZLÓ: Veszélyhelyzet kezelés a szénhidrogén termék távvezeték sérülésével kapcsolatos eseményeknél II. Használatánál meg kell említenünk, hogy különböző koncentrátumú felhasználása az alábbi keverékekben a leghatékonyabb: 3%-os koncentrátum, ha szénhidrogénes üzemanyag tűzről beszélünk, 6 %-os koncentrátum, ha poláros oldószer vagy alkohol ég. Ezen habok alapanyagai, valamint a belőlük készített nehézhab és középhab megfelelőek az előbb említett szállított közegek oltására. A nehézhab (habkiadósság tekintetében 5-20-szoros az oldat-víz-oltóhab keverék), majd a későbbiekben a középhab (habkiadósság tekintetében szoros az oldat-víz-oltóhab keverék) kombinált alkalmazása a leghatékonyabb eljárás. A nehézhab alkalmazása első fázisként hatékony a keletkezett szénhidrogén származékok tüzeinek oltására, lángolás leverésére, majd középhabbal való takarás következhet, amely tartósítja a hab takaró állapotát, így gátolva meg a gőzök, gázok kipárolgását, és az oxigénnel való egyesülést. Leszögezhetjük, a legmeghatározóbb szempont az oltóanyag kiválasztása során a szénhidrogén termék távvezetékkel kapcsolatos tűzoltásnál az, hogy az oltóanyag tulajdonságai a szabadba került közeggel hogyan reagálnak. [22] A megfelelő oltóanyag kiválasztás után a támadási taktika meghatározása következhet. A támadó tűzoltási művelet történhet egy, vagy több oldalról is. A több, egy időben alkalmazott habsugár bevetésekor fontos, hogy minden esetben nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy ne következzen be a habtörés folyamata. A megfelelő habtakaró előállításához szükséges megfelelő mennyiségű habalapanyag, víz, technikai és személyi háttér együttes alkalmazása. Az oltóhab tűz helyszínére juttatása történhet habágyúk, habfolyatók és kézi habsugárcsövek használatával. A tűzoltás során egyidejűleg meg kell kezdeni a kárenyhítés folyamatát, az anyag eltávolításával egyetemben, amelyről a következő bekezdésben fogunk részletesebben értekezni. A tűzoltás mellett a tűz továbbterjedésének megelőzése is fontos szempont. Ez megakadályozható a környezetbe került anyag utánpótlásának elzárásával a tűzzel érintett helyszíntől, ami legtöbb esetben a termék távvezetékeknél a védősáncolás (föld felhalmozás) alkalmazásával lehetséges, így megelőzve a dominó hatás kialakulását. A folyékony, forró szénhidrogén származékok további szétterjedését elő vizekbe, még nem érintett földterületbe való felszívódását, csatornarendszerbe történő bekerülését, szennyező hatását és szétfolyását meg kell akadályozni, amit szintén tehetünk védősáncolással, elsáncolással vagy a csatorna szemek eltorlaszolásával. Ez a tevékenység szintén beletartozik a kármentesítés/utómunkálatok folyamatába, de a tűzoltás folyamán már meg kell kezdeni végrehajtásukat. [23] Másodsorban, az oltással egy időben a környezet hűtését is végre kell hajtani vízsugarak telepítésével, amely védő vízsugarak csökkentik a hő transzportálást. A környezet hűtése során tilos alkalmazni kötött sugárképet, mert az az anyag szétfröccsenéséhez vezet, amely a tűz továbbterjedését is elősegítheti. Tehát a megfelelő sugárkép a szórt vagy porlasztott. A hő transzportálás következménye, hogy a környezet hűtése következik be, az áramlási viszonyokkal egyetemben, így a megfelelő sugárkép a szórt vagy a porlasztott. Ezen tevékenység további járulékos károkat okozhat, miszerint környezetbe került szénhidrogén MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 94

98 JERUSKA JÓZSEF - BÉRCZI LÁSZLÓ: Veszélyhelyzet kezelés a szénhidrogén termék távvezeték sérülésével kapcsolatos eseményeknél II. származékok hígulása megy végbe, így elfolyás és továbbterjedés történik. A keletkezett másodlagos vízkár kisebb, mint a tűz továbbterjedés, valamint esetlegesen robbanásveszély alakulhat ki, amelynek következménye a távvezeték további roncsolódása. A következő fontos fundamentum a tűz oltása során az időfaktor. A helyszínre érkezés, ahogy már korábban említett a távvezeték telepített nyomvonalából adódó elszeparáltság miatt valószínűleg hosszabb időt igényel, így a kialakult tűz terjedésére kell számítani. A beavatkozói állomány időkorlátokkal rendelkezik. A nehéz vegyvédelmi- és hővédő ruházatban való munkatevékenység nehézkes és lassú a ruházatok felépítése és külső környezeti hatások miatt. Ebben a helyzetben, a védelmi ruházatban a beavatkozók maximálisan 15 percet tölthetnek el. Ebbe bele kell számolnunk a tűzeset helyszínére való érkezést, a konkrét feladatok elvégzését és az onnan való távozást az átmeneti zónába, ahol a mentesítést végrehajthatjuk. Abban az esetben, ha mentesítést is végre kell hajtani, e tevékenység is az időveszteséget gyarapítja. A beavatkozók mentésére, segítésére és váltására minden esetben két főnek azonos védelmi szinttel rendelkező ruházatban kell készenlétben állni, tehát a tartalék képzésbe minden esetben bele kell számolni a plusz két főt, illetve azokat a személyeket, akik a védőruházat felvételében segítenek. [14] A beavatkozás/tűzoltás folyamán az előbbiekben (felderítés folyamata) említett műszeres méréseket folyamatosan végre kell hajtani a meteorológiai viszonyok változásainak figyelemmel kísérésével egyetemben. A tűzoltás folyamán változásokat kell észlelni a mérésekben, mert az alkalmazott oltóhab megakadályozza a gőzök és gázok elegyének környezetbe való kijutását, így a koncentráció csökkenése jelentheti a tűzoltási feladat előrehaladtát. A mérések szintén támogató jellegűek a döntéshozók számára a védelmi szintek meghatározásához és a további tűzoltás menetének definiálásában. [11] Összegzésként elmondhatjuk, hogy a szénhidrogén termék távvezetékeknél keletkező tüzek oltása, mint kiemelt feladat, csak részfeladata annak az egésznek, amellyel a beavatkozók szembe kerülnek a tűzeset helyszínén. A szabadba került anyag veszélyes tulajdonságaira való felkészülés, a járművek felállítási helyének meghatározása, az egyéni védelmi szint és védőfelszerelések meghatározása, a szénhidrogén származékok továbbterjedésének megakadályozása, a koncentráció mérések, az időjárási viszonyok változásainak figyelembe vétele, a megfelelő oltóanyag kiválasztása és nem utolsó sorban az életmentés, mind hozzá tartozik a tűzoltás menetéhez. E tevékenységek, teendők és intézkedések sorozata összefüggésben áll, és egymás nélkül elképzelhetetlenek a sikeres művelet végrehajtásához. A komplexitás abban rejlik, hogy a szállított közeg veszélyes tulajdonságai több rétűek. A TŰZOLTÁST KÖVETŐ FELADATRENDSZER ELEMZÉSE Az utómunkálat veszélyes anyag jelenlétében rendkívül fontos tevékenység. Az utómunkálatok azon folyamatok összessége, amelyek során a tűzoltási folyamatok után a káresemény helyszínén és a közvetlen érintett területen, a további kárnövekedés megakadályozására, robbanásveszély és tűz újbóli kialakulásának megszüntetésére irányulnak. Az utómunkálatok, a tűzoltási folyamatok szerves része, ezért fontos vizsgálódni ebben a ciklusban is. Az utómunkálatok során a beavatkozás teendői megváltoznak, más feladatok fogják átvenni a tűzoltás tevékenységét, de meg kell említenünk, hogy a tűz újbóli kialakulásának elkerülése 95 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

99 JERUSKA JÓZSEF - BÉRCZI LÁSZLÓ: Veszélyhelyzet kezelés a szénhidrogén termék távvezeték sérülésével kapcsolatos eseményeknél II. végett fontos elkülönítenünk olyan ember mennyiséget, amely képes azazonnali beavatkozásra, tűzoltásra. Ezen kívül az utómunkálatok során a személyi állomány testi védelme továbbra is fontos alaptétel, mivel a veszélyes anyag okozta tűz hősugárzása megszűnt, de az anyagok veszélyes tulajdonságai, pl.: egészségkárosító hatásai, jelen vannak. A légzés- és testvédelem továbbra is fő szempont az állomány védelme érdekében. [22] A termék távvezetékeken szállított közeg tüzének oltása után a forró anyag gőzei, gázai ismét megkezdik a levegővel alkotott veszélyes elegy alkotását. Az ARH, FRH és a begyulladási hajlam újra növekedik. Ennek megakadályozása érdekében az utómunkálatok során, az alábbi munkafolyamatokat kell végre hajtani: A terület zárása mellett, a káresemény helyszínen lévő személyzet létszámát minimalizálni kell annak érdekében, hogy a pihentetés is megvalósuljon; A területen maradt személyzetnek biztosítania kell az újbóli begyulladás és robbanásveszély kialakulásának megelőzését; Az inicializáló anyagokat el kell távolítani a káresemény helyszínéről, az esetlegesen gyújtóforrást jelentő eszközökkel egyetemben; A korábbi koncentráció és időjárási változásokat figyelemmel kell kísérni, méréseket kell végezni és azokat továbbra is folyamatos dokumentálni kell; A tűzoltás alatt hatékonyan kialakított hab takarást tartósítani kell. A sérült vezeték leürítését meg kell kezdeni a szakasz határain lévő szakaszoló állomások szerelvényeinél, így meggátolva a szállított közeg további elfolyását. A leürítési folyamat minden lépéséről tájokoztatást kell kapnia a kárhely parancsnokának. A leürítéssel egyetemben meg kell kezdeni a kárhelyen lévő szénhidrogén származékok szabadba jutott mennyiségének eltávolítását is. [26] A leürítéshez és az eltávolításhoz igénybe kell venni MOL Nyrt. létesítményi tűzoltóságának különleges szereit, amelyek szivattyúval ellátott tartályos gépjárművel rendelkeznek. Ezek a különleges szerek robbanás biztos szerelvényekkel ellátottak. A tartályba való fel- és kiszivattyúzás után a MOL Nyrt. feldolgozó telepeire szállítva tisztítják meg a kifolyt, szennyezett közeget. A szivattyúzás folyamatát szintén felügyelni kell a robbanásveszély és a tűz kialakulásának veszélye miatt. A terület megtisztításával együttesen meg kell kezdeni szakemberek bevonásával a sérült vezeték-szakasz javítását. Amennyiben a felszakadt vezeték helyben javítható, akkor a szakemberek azonnal megkezdik a sérülés helyének hegesztését és helyreállítását. Viszont, ha a vezetékszakasz olyan mértékben károsodik, amelyet javítani helyben nem lehet, akkor a földmunkát végző személyzet, a megfelelő nagyságú munkagödör kiásása után elkezdi a vezeték-szakasz eltávolítását. Az eltávolítás után az új szakasz beépítése következik, majd a nyomáspróbázás. A helyesen végrehajtott és sikeres nyomáspróba után újra megkezdődhet a szállítási folyamat. MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 96

100 JERUSKA JÓZSEF - BÉRCZI LÁSZLÓ: Veszélyhelyzet kezelés a szénhidrogén termék távvezeték sérülésével kapcsolatos eseményeknél II. 2. fénykép: Termék távvezeték külső palást sértés, Ecser. Forrás: FER tűzoltóság A tűzoltósági utómunkálatok előre haladtával meg kell kezdeni a tűzvizsgálati eljárást, az előzetes adat-felvételezést, a károkozás mértékének megállapítását, az elfolyás okozta érintett terület nagyságának megállapítását, a vezeték üzemzavarának és sérülésének okait és további nyomok rögzítését. A tűzvizsgálati cselekményt a helyszínen lévő és érintett társszervekkel, és MOL szakemberivel együttesen kell elvégezni. A tűzvizsgálati helyszíni szemle megkezdését halaszthatatlan esetben még az utómunkálatok megkezdése előtt vagy azzal egyetemben kell megkezdeni. Az utómunkálatok része, hogy a helyszínen lévő szükséges erőket és eszközöket az utómunkálatok előre haladtával fokozatosan, a munkamennyiség és feladatok meghatározásával csökkenteni kell, valamint a helyben maradó egység váltásáról intézkednie kell a tűzoltás vezetőnek. A HELYREÁLLÍTÁSI, MENTÉSI FOLYAMAT Az utómunkálatok fontos és szerves részét képezik a helyreállítási és mentési folyamatok. Az utóbbi évtizedekben több olyan üzemzavar történt, ahol veszélyes anyag szabadult ki ellenőrizetlen körülmények mellett, és ezáltal mind az egyéneket (lakosságot) és anyagi javakat, mind pedig az érintett környezetet olyan mértékű károsodás érte, melynek megszüntetése csak úgy volt lehetséges, ha az adott területet mentesítik, az eredeti állapotára visszaállítják. A veszélyes tulajdonságú anyagok maradósságának függvényében gondoskodni kell az ártalmatlanításról, helyszínről való elszállításról és a terület rekultiválásáról. Fontos a sorrend betartása annak érdekében, hogy a tényleges szennyezett területet biztonságos környezetté, a káresemény előtti állapotokra visszaállítsuk. Ezen tevékenységet nevezzük átfogóan dekontaminálásnak, azaz mentesítésnek. [24] Az utómunkálatok során a megkezdett, dekontaminálási folyamat nagy odafigyelést, szakértelmet, technológiai és technikai berendezéseket tesz szükségessé.. 97 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

101 JERUSKA JÓZSEF - BÉRCZI LÁSZLÓ: Veszélyhelyzet kezelés a szénhidrogén termék távvezeték sérülésével kapcsolatos eseményeknél II. Mivel folyékony szénhidrogén származékokról beszélünk, amelyek eltávolításához több fajta feladat végrehajtása és meghatározása szükséges, a termék távvezetékek esetében ki kell jelölni a mentesítéshez szükséges eszközöket, személyi állományt és a mentesítés módszert, illetve a terület őrzését a további káresemények kialakulásának megakadályozása érdekében (tűz- és robbanásveszély). A szénhidrogén termék távvezetékek esetében fizikai és kémiai módszert együttesen kell alkalmazni. A kémiai módszer alkalmazása során a kifolyt szállított közeget olyan anyaggal keverik, amellyel reakcióba lép, ezáltal leköti és megakadályozza az anyag kipárolgását, tehát a gőzeinek és gázainak légkörbe kerülését. A fizikai módszer alkalmazásával, a szállított közeg (mely a szabadba került) mennyiségének felmérése után, munkagépek felhasználásával összegyűjtik és elszállítják a helyszínről a vezetéken kívülre került mennyiségét. Ezen két módszert, a kémiai, majd a fizikai mentesítést alkalmazzák együttesen a kárhelyszínen. A MENTESÍTÉS FOLYAMATÁNAK VÉGREHAJTÁSA A mentesítési folyamat a kifolyt közeg elfolyt mennyiségének függvényében több napot is igénybe vehet. Ezen időtartamra biztosítani kell a készenléti állomány váltását, és koordinálni kell az ellátásukra vonatkozó feltételeket. A mentesítés folyamatát meghatározzák az alábbiak: Mentesítésben résztvevők létszáma; A mentesíteni kívánt terület nagysága, elfolyt szállított közeg mennyisége; Mentesítési módszerek meghatározása; Mentesítéshez szükséges technikai és technológiai rendszerek, berendezések, járművek; Mentesítéshez felhasználható mentesítő anyagok; Mentesítésben részt vevő társszervezetek. A mentesítés folyamata során, a tűzoltásban részt vevő egységek biztosítják a helyszínt, annak érdekében, hogy további tűz- és robbanásveszély ne alakulhasson ki, ezért része az utómunkálatok teljes folyamatának. [25] TERMÉK TÁVVEZETÉKEKEN KIALAKULÓ TŰZOLTÁSI FELADATOKKAL KAPCSOLATOS FEJLESZTÉSI JAVASALTOK A termék távvezetékek tűzeseteivel kapcsolatban több olyan lehetőséget látunk a tűzoltás fejlesztésére, melyeket a téma beható tanulmányozása eredményezte. A téma kutatása során több oldalról próbáltuk meg megközelíteni a lehetséges beavatkozási eseménysort, a jelen lévő veszélyes anyagok tulajdonságait, a helyszínen tehető intézkedéseket, a mentesítéssel és kárelhárítással kapcsolatos teendőket, a jogszabályi hátteret (hazai és nemzetközi szinten a veszélyes anyagokkal kapcsolatosan), amely rávilágított arra, hogy a tűzoltás veszélyes anyag MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 98

102 JERUSKA JÓZSEF - BÉRCZI LÁSZLÓ: Veszélyhelyzet kezelés a szénhidrogén termék távvezeték sérülésével kapcsolatos eseményeknél II. jelenlétében nagy odafigyelést, szakmai tudást és nem utolsó sorban, hatékony együttműködést igényel a káresemény felszámolásában résztvevők között. Első lépésként, mint fejlesztési javaslattétel, azt taglalnánk, hogy mennyire fontos az oktatás és a továbbképzés lehetőségeinek kiaknázása. A tűzoltást vezetők felkészítése és velük egyetemben a beavatkozói állomány képzése nagyon fontos feladat. A veszélyes üzemi tevékenységek (mint a termék távvezetékes szállítási rendszer) üzemzavarainak vizsgálata során tapasztaltuk, hogy tényleges havária esemény kialakulási lehetősége alacsony, de minden percben számítanunk kell arra, hogy a veszélyes tulajdonságú közeg a szabadba, ellenőrizetlen körülmények között kijuthat. Ennek érdekében, az érintett tűzoltóságok állományának olyan gyakorlati és elméleti oktatást és képzéseket javaslunk, amelyek során a területükön húzódó távvezetékes rendszerekkel ismerkednek meg behatóan. Ezen oktatás folyamán, az elméleti részegységben, a MOL Nyrt. szakemberei évenkénti ismétlődő (megszerzett ismeretek felelevenítése érdekében) oktatás keretében minden érintett tűzoltósággal együtt, mindhárom szolgálati csoportnak ismertetésre kerülnének, a vezetékekkel kapcsolatos ismeretek, az ott szállított anyagok tulajdonságai, a vezeték rendszer műszaki paraméterei, technikai és technológiai berendezései a tűzoltási tevékenységet alapul véve. A gyakorlati oktatás keretében, az érintett tűzoltóságok elméleti képzése után a vezeték szakaszoknak egy kiválasztott részénél, lehetőleg szakaszoló állomáson, végrehajtott elméleti képzés következne, ahol az érintett állományok saját tapasztalati úton megszerzett információkat szerezhetnének az ott lévő szakemberek segítségével. Második lépésként javasolnánk, a gyakorlati képzés keretében, a SKET gyakorlatok és az évenkénti havária gyakorlatok keretében való részvételt, melyet egy kitalált szituációban hajtanának végre a MOL érintett egységei és a hivatásos tűzoltóság beavatkozó állománya. A gyakorlat során fontos lenne az érintettek együttműködésének erősítése, a technikai és technológiai termékek beavatkozás során betöltött szerepének megismerése, használata és nem utolsó sorban a vezeték nyomvonalának megismerése (környezeti-, terep- és lakossági viszonyok). A gyakorlatok célja, a beavatkozó állomány szerelési képességeinek megújítása veszélyes anyag jelenlétében, valamit az oltóhab, mint oltóanyag készség szintű alkalmazása. Ennek érdekében javasljuk a MOL Nyrt. Logisztikai Divíziójával és a létesítményi tűzoltósággal a jövőben szorosabb együttműködés megszervezését. TERMÉK TÁVVEZETEKÉKEKKEL KAPCSOLATOS TŰZESETEK TAPASZTALATAINAK ÖSSZEFOGLALÁSA A szénhidrogén termék távvezetékeken történő üzemzavarok és ezzel kapcsolatban kialakult tűzesetek felszámolása hosszú, összetett és nagy odafigyelést igénylő feladat. Az ilyen jellegű káresemény kezelése vezetői szempontból egy olyan komplex feladatrendszer, amelynek során több olyan paraméter megismerése is szükséges, amelyet elméleti úton nem, vagy csak nehezen elsajátítható. Az elméleti képzés kiegészítése akkor történik meg, mikor a felderítés folyamatát megkezdjük (vonulás). Az alapvető beavatkozási szabályok alkalmazása minden esetben jó alapot képez arra, hogy a káresemény felszámolását meg tudjuk kezdeni, illetve végre tudjuk hajtani. A felderítés és beavatkozás folyamán igénybe vett mérések, helyi szakemberek és társszervek, szervezetek mind fundamentumát képezik a sikeres beavatkozás végrehajtásának. 99 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

103 JERUSKA JÓZSEF - BÉRCZI LÁSZLÓ: Veszélyhelyzet kezelés a szénhidrogén termék távvezeték sérülésével kapcsolatos eseményeknél II. Az együttműködés minden szakaszában tájékoztatnia kell a résztvevőknek a tapasztalt viszonyokról, az észlelt változásokról és a káresemény felszámolásának előre haladásáról a tűzoltás vezetőjét. A szállított közeg veszélyes tulajdonságai miatti személyi védelem nélkülözhetetlen, és ennek biztosításáról minden esetben már a káresemény jelzésénél gondoskodni kell. Mivel a káresemény nagy valószínűséggel a vezeték szakaszokban lévő nagy mennyiségű közeg miatt (50 tonna szakaszonként) eléri minimum a környezet szennyezés és lakosság veszélyeztetését, és későbbiekben a tűz kialakulását, ezért a jelzés és további információk alapján lényeges a kiválasztott fokozat és a fokozathoz rendelt különleges szerek száma is. A nehezen megközelíthető terület további helyes tervezést igényel, mind a megközelítés, mind pedig a helyszínre érkező szerek és állomány felállítása érdekében, gondolva a tűzoltás folyamatára, illetve a visszavonulás lehetőségére. Gondoskodni kell továbbá arról is, hogy a hosszantartó igénybevétel miatt a beavatkozói állománytól olyan rendkívüli helytállást igényel, és olyan munkatevékenység elvégzését jelenti, hogy a hosszan tartó munkavégzés csak helyesen megválasztott taktikával, pihenőidőkkel, pihentetéssel és váltással oldható meg. A terület változásait minden pillanatban figyelemmel kell kísérni mind tapasztalási úton (látás és egyéb érzékelés), mind pedig technológia bevonásával. A kárhelyszínen végzett mérések segítségével tájékozódik a tűzoltás vezetője a változásokról és a kialakult viszonyokról. A helyszínre telepített méréseket végző technológiai berendezések adatait fel kell dolgozni, használható információvá kell alakítani és alkalmazkodni kell a helyes taktika kiválasztásával ezekhez. A kiválasztott taktikának, melybe beletartozik szintén a helyes oltóanyag kiválasztása és annak fogyása esetén utánpótlása valamint az oltási módszerek (pl.: terület hűtése, beavatkozó sugarak száma, stb.) minden helyzetben az akkori tűzoltáshoz szükséges állapotokra kell reagálni. Az utómunkálatok és mentesítési folyamatok kapcsán szintén ezeknek a fontosságát kell megemlítenem. E folyamatok biztosítása, helyes végrehajtása garantálja, hogy az érintett területen a továbbiakban nem alakulhat ki tűzeset és robbanásveszély, illetve a terület környezetében lévő flórában, faunában, emberi életben, anyagi javakban, a termék távvezeték más szakaszaiban további kár nem keletkezik, melynek következtében újra biztonságos körülmények között kezdődhet meg a szállítási tevékenység. Kijelenthetjük, hogy a termék távvezetéken szállított veszélyes tulajdonságú anyag e módozata a legbiztonságosabb, de egy havária eseménykor a kár felszámolása bonyolult és sok tényezős folyamat. A minden esetben meghatározott intézkedések sorozata, valamint a beavatkozó állomány felkészültsége garantálja a gyors és hatékony felszámolás eredményességét. MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 100

104 JERUSKA JÓZSEF - BÉRCZI LÁSZLÓ: Veszélyhelyzet kezelés a szénhidrogén termék távvezeték sérülésével kapcsolatos eseményeknél II. FELHASZNÁLT IRODALOM [1] KÁTAI-URBÁN L., VASS Gy.: Kátai-Urbán Lajos (szerk.). Kézikönyv: Veszélyes üzemek, tevékenységek és technológiák az iparban. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, p. (ISBN ) [2] HORVÁTH H., KÁTAI-URBÁN L.: A vasúti áruszállítás környezetbiztonsági aspektusainak értékelése I. részhadtudomány: A MAGYAR HADTUDOMÁNYI TÁRSASÁG FOLYÓIRATA 26:(E-szám) pp (2016) letöltés ideje: ) [3] HOFFMANN I.: A védelmi tervezés és a kockázatcsökkentés jelentőségének kutatása a súlyos ipari balesetek elleni védekezésben. Doktori disszertáció. ZMNE KMDI ence=1&isallowed=y (A letöltés ideje: ) [4] KÁTAI-URRBÁN L.: Az ipari balesetek országhatáron túli hatásai elleni védekezés alkalmazási feltételeinek értékelése és fejlesztése. Doktori disszertáció, ZMNE ence=1&isallowed=y (A letöltés ideje: ) [5] SZAKÁL B., CIMER Zs., KÁTAI-URBÁN L., SÁROSI Gy., VASS Gy.: Iparbiztonság I.: Veszélyes anyagok és súlyos baleseteik az iparban és a szállításban Budapest: Korytrade, p. (ISBN: ) [6] Mol Nyrt Logisztikai Divízió: Üzem Felügyeleti Rendszer MOL Nyrt [7] HESZ J.: A műveletirányítás tapasztalatai In: Restás Ágoston, Urbán Anett (szerk.) Tűzoltó Szakmai Napok p. Konferencia helye, ideje: Szentendre, Magyarország, Budapest: BM OKF, pp (ISBN: ) (A letöltés ideje: ) [8] 39/2011. (XI. 15.) BM rendelet a tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének általános szabályairól (A letöltés ideje: ) [9] DOBOR J.: Vegyi veszélyek és a kémia jelentőségének bemutatása a vegyipari folyamatokon és káreseményeken keresztül HADMÉRNÖK XII:( KÖFOP szám október) pp (2017) letöltés ideje: ) [10] BÉRCZI L.: Korszerű mérő és jelzőeszközök alkalmazása a biztonságos tűzoltói beavatkozások érdekében In: [sn] (szerk.) Ipari Létesítményi Tűzoltóságok 7. Nemzetközi Konferenciája. Konferencia helye, ideje: Budapest, Magyarország, Százhalombatta: FER Tűzoltóság és Szolgáltató Kft., MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

105 JERUSKA JÓZSEF - BÉRCZI LÁSZLÓ: Veszélyhelyzet kezelés a szénhidrogén termék távvezeték sérülésével kapcsolatos eseményeknél II. Paper Korszerű. 8 p. (ISBN: ) _ &lv_action=LV_View_Records&NR_RECORDS_TO_SHOW=1& GOTO_RECORD=1&RESULT_SET_NAME=set_ _0&DISPLAY_RECO RD_XSLT=html&ELEMENT_SET_NAME=F(A letöltés ideje: ) [11] VASS Gy., SZILÁGYI E.: Veszélyes anyagok felderítése a katasztrófavédelem rendszerében VESZÉLYES ANYAGOK (IX): pp (2016) letöltés ideje: ) [12] 26/2015. számúbm Országos Katasztrófavédelmi Főig. Int.: A Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálat, a Katasztrófavédelmi Mobil Labor, valamint a Katasztrófavédelmi Sugárfelderítő Egységtevékenységének szabályozásáról. [13] NOVÁKY M.: Lakosságvédelmi intézkedések a veszélyes tevékenységek során Hadmérnök XII. Évfolyam KÖFOP szám október: pp (2017) (ISSN ) letöltés ideje: ) [14] 6/2016. (VI. 24.) BM OKF utasítás a Tűzoltás-taktikai Szabályzat és a Műszaki Mentési Szabályzat kiadásáról xtreferer= txt (A letöltés ideje: ) [15] KÁTAI-URBÁN I.: Üzemi és települési veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszély-elhárítási tervezés rendszerének értékelése HADMÉRNÖK XII:(2) pp (2017) letöltés ideje: ) [16] BÉRCZI L.: Az extrém körülmények közötti tűzoltói beavatkozások biztonságát növelő eszközrendszer fejlesztések az integrált katasztrófavédelem rendszerében Doktor disszertáció (A letöltés ideje: ) [17] CIMER Zs.: A veszélyes anyagokat gyártó, felhasználó, tároló küszöbérték alatti üzemek tevékenységéből származó veszélyeztetettség meghatározásának metodikája, a kockázatcsökkentő intézkedések számszerűsítése Doktori (PhD) értekezés, NKE-KMDI %C3%A9s?sequence=1&isAllowed=y (A letöltés ideje: ) [18] 219/2011. (X.20.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezéséről. (A letöltés ideje: ) [19] évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról letöltés ideje: ) MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 102

106 JERUSKA JÓZSEF - BÉRCZI LÁSZLÓ: Veszélyhelyzet kezelés a szénhidrogén termék távvezeték sérülésével kapcsolatos eseményeknél II. [20] évi XXV. törvény a kémiai biztonságról. (A letöltés ideje: ) [21] KUTI R.: Milyen mentesítő anyagokat használjunk, milyen eljárásokat alkalmazzunk veszélyes anyag beavatkozások után? VÉDELEM ONLINE: TŰZ- ÉS KATASZTRÓFAVÉDELMI SZAKKÖNYVTÁR 2008:(tanulmányok 203) pp (2008) (A letöltés ideje: ) [22] Kőolaj- és Kőolajtermék-szállító Vezetékek Üzemzavar és Havária elhárítási utasítása Mol Nyrt. Százhalombatta, ) [23] KUTI R., NAGY Zs.: Veszélyes anyag baleseteket követő vegyi mentesítési eszközeinek optimalizálása MŰSZAKI KATONAI KÖZLÖNY XXVII:(4.) pp (2017) (A letöltés ideje: ) [24] VASS Gy., KÁTAI-URBÁN L.: Küszöbérték alatti üzemek felügyeletének műszaki előírásai (A letöltés ideje: ) 103 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

107 XXVII. évfolyam, szám Lilla Ronyecz 1 CRITICAL INFRASTRUCTURE AND RESILIENCE (A KRITIKUS INFRASTRUKTÚRA ÉS AZ ELLENÁLLÓKÉPESSÉG) Resilience makes it possible to manage global challenges and risks in a more flexible way, which also facilitates continuous development. In this article the author first provides an overview of the key components of resilience and the most exigent questions regarding said components, then discusses international practices based on the experience of the past few years and the opinions of analysts and experts. After that, the focus shifts to the topic of resilience of essential systems and the extent of their vulnerability. Lastly, proposals are presented to increase the protection of critical infrastructure. Keywords: resilience, critical infrastructure, protection Az ellenálló képesség lehetővé teszi a globális kihívások és a kockázatok rugalmasabb kezelését a folyamatos fejlődés érdekében. A cikkben a szerző elsőként áttekinti a resilience legfontosabb elemeit, az egyes komponensek legégetőbb kérdéseit, majd számba veszi az elmúlt évek alapján a nemzetközi gyakorlatokat, valamint elemzők, szakértők véleményeit. Ezt követően a hangsúlyt a létfontosságú rendszerek ellenálló képességének kérdésköre kapja, tanulmányozza annak összetevőit, valamint sérülékenységének mértékét. Végezetül a szerző meghatározza javaslatait a kritikus infrastruktúrák ellenálló képességének növelésére. Kulcsszavak: ellenálló képesség, létfontosságú rendszerek, védelem RESILIENCE Nowadays we face many complex challenges, which include hybrid warfare, mass migration, cyberattacks, the protection of critical infrastructure and maintaining the continuity of government these factors constantly change the way threats should be addressed. In the face of these threats, it is of utmost importance to assess national resilience and to identify flaws. In the present study, I discuss the significance of resilience and examine its role in the operation of essential systems. The concept of resilience (as NATO views it) became widely used after observing the type of hybrid warfare employed by Russia in Crimea and Ukraine. Apart from a military attack, member states might also suffer an economic, political or societal attack, thus it is important to assess national vulnerabilities and increase resilience. This is not a federal duty, but primarily a national and governmental one, which comprise a rather large area, which includes the protection of citizens and essential systems, cyberspace and armed self-defence. [1] The concept of resilience comes from the field of ecology, where it meant the adaptability of an ecosystem and its ability to survive in the face of change. [2] This concept is widely used in other fields of science, but in the present study I examine it from the perspective of security 1 PhD student at Doctoral School of Military Engineering NUPC,Ronyecz.Lilla@uni-nke.hu Orcid: MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 104

108 LILLA RONYECZ: Critical infrastructure and resilience policy. According to NATO s official definition, resilience is the ability of societies and states to maintain their normal operation. As society (the population, but more importantly, economic operator) employs more and more modern technologies, it becomes increasingly vulnerable to external or internal attacks. The aim of these attacks is often the temporary disruption of normal operation instead of destruction. Globalisation and the advancement of science creates new dangers every year, so states must constantly improve their capabilities in order to keep up. [2] These definitions clearly show that resilience involves increasing the defences of society as a whole. As the security situation in Northern Europe deteriorates, members of NATO and their partners increasingly become aware of the fact that Europe must face a number of challenges in terms of security, so preparing society for the hardships of armed conflict is inevitable. Increased efforts should be made to facilitate collaboration, joint action, deterrence and reinforcement, and each country should improve societal preparedness on a national level in order to create a new kind of security environment. As an example, apart from increasing military capabilities, Sweden also takes steps to increase the resilience of society as a response to declining security. In 2017, the government set up a Defence Commission, which aims to look beyond current security issues in order to establish the country s future defence policy. The Commission recently issued a report, which emphasizes that society must be prepared for the worst-case scenario, war. The approach adopted by Sweden is largely similar to the principal of resilience outlined in article 3 of the Treaty on which NATO is founded. Sweden collaborates with the Alliance in multiple areas, including the preparedness of citizens. [1] As part of the security strategy of the Alliance, resilience constitutes the measures taken by the classical military sphere in the following seven areas: 105 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

109 LILLA RONYECZ: Critical infrastructure and resilience assured continuity of government and critical government services resilient energy supplies ability to deal effectively with the uncontrolled movement of people resilient food and water resources resilient communications systems ability to deal with mass casualties resilient transportation systems Figure 1: Groups of requirements that make up resilience [3] Made by the author, Based on these areas, it can be established that resilience is closely related to essential systems. In the case of sectors in Hungary, the continuity of government, energy supply, food and water resources and communication systems each belong to a separate sector, or constitute their own. It is important to bear this dichotomy in mind when analysing resilience and to complement defences accordingly. Security policy experts claim resilience is not only about effective defences, but also the ability to quickly restore original conditions in case of an attack. [4] According to the analysts at RAND 2, for the member states of NATO, resilience should primarily mean neutralizing Russian military, economic and political intimidation and pressure by reinforcing society at every level. [5] Some experts believe that maintaining good transatlantic relations between the US and its European allies is also a key component of resilience. [6] Other experts do not see hybrid warfare and the issue of resilience as newfound phenomena, as these merely represent an old problem that recently have resurfaced in a new form. [7] Some authors do not primarily discuss resilience in relation to the Russian threat, but in relation to extremist groups. Others, however, state that hybrid defence is only effective against adversaries who possess both conventional and unconventional assets. Terrorists do not fall into that category. [8] When it comes to resilience, it can also be observed that cyber security plays a very significant role within NATO. [2] 2 RAND Corporation: Research and Development MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 106

110 LILLA RONYECZ: Critical infrastructure and resilience Looking at expert opinions, it is clear that academic research conducted on the topic of resilience touch on many earlier academic debates. The protection of essential systems, cyber defence and the enhancement of military resilience are all individual areas, and the debate about resilience includes all of those. The question then arises as to how these separate areas can be coordinated in order to reinforce resilience on a societal level. In the United States, increasing resilience is crucial for protecting civilians and essential systems, maintaining continuity of government, cyber defence and providing supplies for military forces. The proposals suggest that these interdependent areas should be treated as a coherent whole. Coordination should be handled by a single, unified organization, otherwise the comprehensive perspective (that serves as the core of this concept) will not be attainable. Resilience requires the interconnection of military and civilian spheres. This requires a governmental approach, which aims to synchronise the four interdependent areas. These four areas are the following: identifying key vulnerabilities and associated risks, coordinating interdepartmental decision-making regarding national and NATO planning processes, ensuring combat readiness of the military and preparedness of the civilian sphere, and expanding the available resources. Now that I have provided an overview of resilience, I move on to give an accurate picture of the resilience of essential systems. CRITICAL INFRASTRUCTURE RESILIENCE It is important to distinguish between the protection of critical infrastructure and the resilience of critical infrastructure, as the two are not one and the same. A strategy study gives the following two definitions: "Critical Infrastructure Protection (CIP) is the term used only to describe actions or measures undertaken to mitigate the specific threat of terrorism. Critical Infrastructure Resilience (CIR) is the term used to describe an all-hazards approach to CI activities across the spectrum of prevention, preparedness, response and recovery." [9] While the protection of essential systems involves action and active measures, resilience of essential systems is about prevention, preparedness as part of a comprehensive approach. Critical national infrastructures include eleven main sectors, which are necessary for everyday life. Threats to these sectors (either natural or human) could potentially make it impossible to maintain Hungary s general and economic security or public health. Technical innovation is necessary to address the security and resilience of essential systems. Essential systems provide those basic services that society s everyday operation hinges on. Proactive and coordinated efforts have to be made to reinforce and maintain the security, operability and resilience of those critical infrastructures (assets, networks and systems) that are essential with respect to public trust and the protection of the country. Infrastructures are diverse and complex. They include distributed systems, different organizational structures and operating processes that are all interdependent functions and system in both the physical and cyber space. 107 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

111 LILLA RONYECZ: Critical infrastructure and resilience Operators are in a unique position, as they have to manage the risks pertaining to individual operations and assets and define effective strategies to make systems more secure and resilient. Apart from being secure, essential systems should also be able to quickly react to threats and resist them. Following an incident, it is crucial that normal operation is restored as soon as possible. The following four elements depict the resilience of infrastructure. Resistance Response and Recovery Resilience Reliability Redundancy Figure 2: Critical infrastructure resilience Made by the author, [1] Resistance means physical protection. The essential system is able to withstand the first shock of an attack and continue operation. Consider the resistance of electricity transponders to storms. Reliability covers the sustainability of an infrastructure under different circumstances (e.g. extreme fluctuations in temperature). Redundancy is the adaptability of an asset or service, for example two physically separate water supplies for a critical facility. Response and recovery covers the reaction to threats and hazards, as well as quick recovery. These four elements represent the ways in which infrastructural resilience can be achieved. [1] Governments have a hard time establishing proper security, as the expectations are unrealistic. Resilience requires that the findings of studies on comprehensive security conducted in the last few decades be put into practice simultaneously, so as to eliminate the vulnerabilities of society against a hybrid attack. This shows that the areas experts deem essential for reinforcing resilience are very diverse. Furthermore, the number of threats is rising and their nature is constantly changing. It can be observed that cyber security is closely related to hybrid defence, so implementing proper cyber defences is crucial in increasing the resilience of society. In certain countries, the main element of effective hybrid warfare is the close cooperation of law enforcement agencies. MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 108

112 LILLA RONYECZ: Critical infrastructure and resilience As an example, Lithuania s special forces can quickly be deployed anywhere in the country in case the police encounter a hostile armed group whose purpose, presumably, is to prepare a hybrid attack. Due to their flexibility and deployability, the importance of special task forces is increasing. The most serious future threats to essential systems and state security are cyberattacks. However, the most vulnerable targets are she so-called soft targets (e.g. the population) that are unable to resist threats or violent attacks. Essential systems support the country s economy, society and national security. Interdependent infrastructures are increasingly global, complex and sensitive to disruptions. The concerned authorities must pay closer attention to mitigating the impact of potential disruption to essential systems, as well as their resilience. The current approaches to risk assessment and control often fail to consider some relevant connections, like the interdependence of certain sectors and the risk factors pertaining to cyber security. As a result, developing an integrated risk assessment plan and governance strategies that allow for proactive resilience remains a considerable challenge. [10] Achieving resilience and flexibility requires accurate information and risk analysis. Mitigating response and recovery activities contribute to the reinforcement of the resilience of critical infrastructure. Risk analysis ensures better security and flexibility. A risk is a potential incident, event or an undesirable outcome of an event that occurs as the result of probability 3 and associated consequences. Some infrastructures have been exposed to physical risks for a long time, but the growing number of natural disasters and the emergence of IT devices affect the operation of infrastructures in its entirety. This risk has had to be taken into account more emphatically throughout the years, as the number of cases of malicious damage in this area is increasing to this day. [11] 3 Probability is based on the correlation between threats and vulnerabilities. 109 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

113 LILLA RONYECZ: Critical infrastructure and resilience Envolving Threats to Critical Infrastructure Extreme weather Pandemics Accident or Technical Failures Cyber Threats Acts of Terrorism 3. Figure 3: Evolving Threats to Critical Infrastructure [11] Made by the author, The above figure shows that the risk environment of essential systems is complex and uncertain. These threats, vulnerabilities and consequences emerged in the last 10 years, so a proper response has become necessary. As the first step I propose conducting a risk analysis that takes into account the new type of challenges. SUMMARY NATO and the European Union are increasingly committed to strengthen national resilience. However, NATO and the EU can only play a secondary role in improving the resilience of individual member states, therefore the different departments must seek each other s aid to facilitate collaboration. All these lead to the conclusion that the comprehensive protection of the essential systems cannot be realized on a sectoral level, so it is crucial that local authorities cooperate in implementing and maintaining such protection. Furthermore, the resilience of critical infrastructure can only be further increased, if the state establishes a closer relationship with private enterprises. Based on available data, the EU and NATO can get a coherent picture of risks and vulnerabilities present in each partner state. The data comes from diplomatic and intelligence networks, operating areas and sectoral and policy experts. Data shows that there are several overlapping risk analysis procedures, but there are also significant shortcomings regarding this area. These analyses often ignore local resilience, when in fact mitigation of vulnerabilities should first be adopted on a local level. MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 110

114 LILLA RONYECZ: Critical infrastructure and resilience I find that it is necessary to develop a type of risk assessment that gives priority to new forms of challenges (like hybrid warfare), and in so doing allows for the implementation of risk management strategies that increase the resilience of essential constituents. REFERENCES [1] Dr. Björn von Sydow: Resilience: Planning for Sweden s Total Defence (date of download: 23/04/2018) [2] NATO. (2016.). Resilience: a core element of collective defence. (date of download: 23/04/2018) [3] Jamie Shea: Resilience: a core element of collective defence: [4] Fassi, E., Lucarelli, S., & Marrone, A. (2015.). What NATO for What Threats - Warsaw and Beyond. Istituto Affari Internazionali: (date of download: 23/04/2018) [5] RAND. (2015.). NATO Needs a Comprehensive Strategy for Russia RAND: (date of download: 23/04/2018) [6] The Atlantic Council és CSIS. (2009.). Alliance Reborn: An Atlantic Compact for the 21st Century. Voltaire Network: (date of download: 23/04/2018) [7] Seely, R. (2015.). Russia s New Warfare Tools and the Link to Soviet Active Measures. Georgian Review: (date of download: 23/04/2018) [8] Aaronson, M., Diessen, S., Kermabon, Y. d., Long, M. B., & Miklaucic, M. (2011.). NATO Countering the Hybrid Threat. CIAO: (date of download: 23/04/2018) [9] Officw of Emergency Management: NSW Critical infrastructure resilience strategy Discussion Paper September (date of download: 23/04/2018) [10] Official website of the Department of Homeland Security: Critical Infrastructure Design and Adaptive Resilient System (date of download: 20/04/2018) [11] NIPP Partnering for Critical infrastructure Security and resilience (date of download: 21/04/2018) 111 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

115 XXVII. évfolyam, szám Urbán Anett 1 A KATASZTRÓFAVÉDELMI VERSENYSPORT HAZÁNKBAN (THE COMPETITIVE SPORT OF CATASTROPHY MANAGEMENT IN HUNGARY) Nincs két ugyanolyan káresemény. A tűzoltóknak a legextrémebb körülményekre is fel kell készülniük a munkavégzésük során, hiszen sosem tudhatják, hogy adott riasztás esetén épp mivel találják magukat szemben a kárhelyszínen. A katasztrófavédelem beavatkozó állománya esetében kiemelten fontos szerepe van a megfelelő erőnlét, állóképesség, és egészég fenntartásának, a professzionális munkavégzés szinten tartása végett. A szerző a tanulmány megírásához a sport és a tűzoltói munkavégzés kapcsolatát vizsgálta, rendszerezte, és a hazánkban rendelkezésre álló lehetőségek bemutatását tűzte ki célul. A szakirodalmi anyagok és témakörhöz szorosan kapcsolódó elemzések, törvényi szabályozásokon túl a szerző a téma pontos megismeréséhez konzultációkat folytatott a katasztrófavédelem vonulós állományába szolgálatot ellátó személyekkel. A szerző célja a sport szerepének bemutatása a katasztrófavédelem beavatkozó állományának esetében és a hazai katasztrófavédelmi versenysport illetve tűzoltósport bemutatása, fontosságának érzékeltetése a katasztrófavédelem szervezetén belül. Kulcsszavak: tűzoltók, tűzoltó sport, beavatkozó állomány The one no two same damages in the life of firefighters. The firefighters has to prepare themselves for the most extreme conditions during them worktime, bacause they can t know what can recive them on site. In the case of the intervention staff of disaster management, good physical fitness, endurance and health have a prominent role in maintaining professional quality of work. For the paper writing the author eximined and systematized the relationship beetwen the sport and the firemand work. In addition to reviewing literature, analyses and statistics closely related to the subject, the author has consulted members of the intervention staff of disaster management. The author aims are presenting the local disaster management compatitive sport and the firefigher sport. Keywords: firefighters, sport, intervention staff, firefighters BEVEZETÉS Megállapítható, hogy a sport pozíciója, megítélése, jelentősége a XX. század 80-as éveitől folyamatosan változott, javult, illetve erősödött az európai kontinensen. Az Európai Unió elismeri azt, hogy a sport az egyik legelterjedtebb emberi tevékenység, a szabadidő-kultúra szerves része és az egészséges életmód megvalósításának alapfeltétele az európai polgárok milliói számára. Jelen van minden társadalomban, s a legnagyobb civil társadalmi szerveződésként tartják számon. A felsoroltak miatt az Európai Közösség hosszú távú, fenntartható fejlődésének egyik eszköze, területe. [1] A sport napjainkra a modern társadalmak életének számottevő részévé vált. Ma már szinte természetesnek tűnik, hogy kiemelt szerepe van az élet számos szegmensében, többek között az egészségmegőrzésében, a közoktatás, a gazdaság, a turizmus, vagy éppen a média területein. Növekvő társadalmi jelentősége, melyet a társadalmi és a politikai diskurzusban való egyre 1 Nemzeti Közszolgálati Egyetem, urban.anett@uni-nke.hu ORCID: MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 112

116 URBÁN ANETT: A katasztrófavédelmi versenysport hazánkban erőteljesebb jelenléte is bizonyít, hazánkban is megteremtette az igényt, e sajátos terület jellemzőinek és működésének minél szélesebb körű megismerésére, illetve megismertetésére. A szabadidő- tömeg és versenysport mellett, nem mehetünk el azon tény mellett, hogy bizonyos szakmák és munkaterületek esetén szükség van munkavállaló fizikai felkészültségre és igenis komoly hangsúlyt kell fektetni ezen kompetenciák szinten tartására és fejlesztésére. [2] Ez a megállapítás a tűzoltók körében hatványozottan igaz. Hiszen a káresetek felszámolásának alakalmával óriási fizikai terhelésnek és stressznek vannak kitéve a kollégák, amit könnyebb leküzdeni, ha az ember úgy érkezik a szervezethez, ha van egy kis sporttal kapcsolatos múltja, jelene. A tűzoltói beavatkozások változatosak, nincs két egyforma káresemény, ebből kifolyólag sok hibalehetőséget rejt a hivatásuk ahhoz, hogy ezt magas színvonalon, és mások által is elismert módon tudják művelni komoly felkészültséggel és kompetenciákkal kell rendelkezniük az állomány tagjainak. A fizikai felkészültség és az egészségmegőrzés kiemelten fontos a beavatkozó állomány esetén, hiszen akár a beavatkozás sikeressége is múlhat a tűzoltó felkészültségén, adott teljesítőképességén. Ez különösen fontos a jelen tűzoltói számára, mert jelen helyzetben különösen hosszú szolgálati időt kell letölteniük a nyugdíjba vonulás eléréséig..a szerző célja a sport szerepének bemutatása a katasztrófavédelem beavatkozó állományának esetében és a hazai katasztrófavédelmi versenysport illetve tűzoltósport múltjának és jelenének ismertetése, fontosságának érzékeltetése. SPORT Az elmúlt időszakban a sport, mint kiemelt kormányzati ágazat hazánkban is előtérbe került. Pályázatok Európa- és világbajnokságok rendezésére, a sportlétesítmények infrastrukturális fejlesztések. Napjainkban gyakran találkozunk e kifejezésekkel. Akarjuk vagy sem, a sport valamilyen formában a mindennapjaink részévé válik. De mit profitálhat belőle a most felnövő és már felnőtt generáció? Meggyőződésünk, hogy napjainkban a sportnak, elsősorban a tömeg- és szabadidősportnak, Magyarországon pedagógiai és egészségügyi szempontból egyaránt kiemelt szerepe van. A mai gyerekek és felnőttek tragikusan keveset sportolnak intézményes kereteken belül és kívül egyaránt, rossz fizikális, egészségügyi állapotban vannak, rengeteg az agresszív, káros szenvedélyekkel élő kallódó gyerek, tinédzser, depressziós felnőtt, a statisztikákban nyerő helyeket vívunk ki ezekben a negatív rangsorokban. De mit is értünk pontosan sport alatt? A jogilag legelfogadottabb meghatározás egyrészt a magyar sporttörvényben a évi I. törvény. A sportról, másrészt az 1997-ben kiadott Európai Sport Chartában találjuk. A Sport tv. 1. -ának 2. bekezdése szerint: Sporttevékenységnek minősül a meghatározott szabályok szerint, a szabadidő eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerűen végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység, amely a fizikai erőnlét és a szellemi teljesítőképesség megtartását, fejlesztését szolgálja. 113 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

117 URBÁN ANETT: A katasztrófavédelmi versenysport hazánkban A sport Charta 2. cikke pedig így fogalmaz: Sport minden olyan fizikai tevékenység, amely esetenként vagy szervezett formában a fizikai és szellemi erőnlét fejlesztését szolgálja, társadalmi kapcsolatok teremtése, vagy különböző szintű versenyeken eredmények elérése céljából. [4] A sportolásnak számos pozitív hatása van szervezetre és az életvitelünkre. A sport pozitív tulajdonságai nem csak a testre, hanem a lélekre és a szellemre is hatnak, a rendszeres mozgás számos, szinte azonnal érezhető pozitív változást idéz elő a szervezetben, s ha életünk természetes részévé válik, akkor nyilvánvalóan preventív hatása is van. A sport nemcsak azért fontos, hogy később legyen kinek szurkolni az olimpián, a sport népszerűsítésére szánt forintok, minden túlzás nélkül állíthatóan, többek között az egészségügynek, az oktatásnak, a drogmegelőzésnek, a nyugdíjfolyósításnak, a bűnmegelőzésnek stb. szállítanak hasznos, értékes megtakarított forintokat. A sport ügye társadalmi kérdés. Hiszen az a gyermek, felnőtt, aki rendszeresen sportol, jobb fizikális, egészségügyi állapotba kerül, jobban teljesít az iskolában illetve a munkahelyén, pozitív életközösség tagjává válik, mely távol tartja a káros szenvedélyektől (drogtól, dohányzástól, alkoholtól), hasznosan vezeti le a felgyülemlő feszültséget, agresszivitást, lelkileg és szellemileg is kiegyensúlyozottabbá válik, tudatosabban éli az életét. Nem sok olyan dolog van, ami annyira előremutató, mint a sport. A rendszeres sportegészségre gyakorolt néhány hatása: csökkenti a koszorúér-betegségek kockázatát, csökkenti a 2. típusú cukorbetegség, vastagbélrák kialakulásának kockázatát, javítja a mentális egészséget, depressziót, növeli az izomerőt, a csontok ízületek stabilitását, megfelelő étrenddel párosulva, hatékony az elhízás megelőzésében, a kialakult túlsúly csökkentése. 1. kép Főbb halálokok Magyarországon [5] "A sport megtanít becsületesen győzni, vagy emelt fővel veszíteni. A sport tehát mindenre megtanít." Hemingway [6] MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 114

118 URBÁN ANETT: A katasztrófavédelmi versenysport hazánkban A sport számos olyan dologra felkészít, ami az élet más területén hasznossá válhat. Az egészségmegőrzés szerepe mellett a sport erősíti a jellemet, illetve óriási nevelő és erkölcsi hatása van. A versenyek, edzések a sportoló magatartására jó hatással vannak. Kemény munkára, önfegyelemre, kitartásra nevel. Rengeteg olyan szituációba kerül, mikor a bátorságát, határozottságát elő kell vennie! Erősíti a felelősségérzetet, sokszor döntési helyzetekbe kerülnek, és kockáztatnak! A sportban megtalálható a fegyelem, önuralom, a szabályok, követelmények elfogadása. [7] A sportnak pszichikailag is nagy jelentősége van. Javítja, csökkenti a szorongást és a belső feszültséget. A sporttal a stressz hatásait is tudjuk bizonyos esetekben csökkenteni. Az is köztudott, hogy a sport önmagában nem elég ahhoz, hogy jó emberré váljunk, hogy a munkánkban, az életünkben sikeresek legyünk. Azonban aki a sportpályán megtanulta a küzdést, a szabályok betartásának fontosságát, az ellenfél tiszteletét, a bírói döntések elfogadását, az megtanult veszteni és nyerni. Az igazi sportember képes a vesztés után újra felállni és tovább küzdeni, ezáltal a civil életben is hasznosabb, értékesebb tagja lesz a társadalomnak, mint aki könnyen feladja a küzdést, vagy csak szabálytalan, törvénytelen úton tud eredményt elérni. A sportban megtanulunk társainkkal együtt küzdeni egy célért, megtanulunk alkalmazkodni a változó feltételekhez és a társakhoz. Mindezek a tulajdonságok egy életen keresztül kísérik el azt, aki ezt fiatalon megtanulta, megszokta. Vannak olyan szakmák, hivatások, amiknek alapja a sport és a fizikai felkészültség megléte. Ide sorolhatjuk többek között a tűzoltók munkavégzését is. Külön ki kell emelni a csapatsportokat, a beavatkozó állomány szempontjából. Hiszen, a tűzoltók csapatban dolgoznak. Nagy szükség van a közösségfejlesztő, - építő feladatra, hiszen sikeres csak úgy lesz a csapat,ha együtt, közösen egyfelé húznak. Nem utolsó sorban segíthet a beilleszkedésben is. Ami ezen hivatás szempontjából, szintén fontos jellemző. A SPORT ÉS A TŰZOLTÓSÁG KAPCSOLATA Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a hivatásos munkát végző emberek mindenben különböznek a civilektől, hiszen ők életeket mentenek, olyan feladatot látnak el nap, mint nap, amit más nem merne, küzdenek a természet erőivel szemben, és mi is rájuk számítunk, ha bajba jutunk. Ők a támaszaink, az utolsó reményünk. Ezért mondhatni hősként tekintünk rájuk, akiknek nem lehet bajuk, nincsenek problémáik és a szemünkben ők olyanok, akik mindent meg tudnak oldani. Ahhoz viszont, hogy a katasztrófavédelem beavatkozó állományának tagjai a káresetek helyszínén megfelelően és hatékonyan tudjanak beavatkozni fizikailag felkészültnek, illetve komoly és magas szintű szakmai ismeretek birtokában kell lenniük. Hogy miért szükséges a megfelelő fizikai állóképesség a tűzoltók esetében? A beavatkozások alkalmával a tűzoltó extrém körülmények, nehezített külső környezeti tényezők között végez nehéz fizikai munkát. A magas külső hőmérséklet, a védőfelszerelés, légzőkészülék és a tűzoltó szakfelszerelések súlya olyan mértékben befolyásolja a munkavégzést, amely megfelelő kondicionális állapot, fizikai felkészültség nélkül huzamos ideig nem tartható fent. [8] A tűzoltás, műszaki mentés kapcsán végzett fizikai munka igen sokoldalúan veszi igénybe a tűzoltó szervezetét a rövid ideig tartó maximális intenzitású terheléstől (terhek mozgatása, 115 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

119 URBÁN ANETT: A katasztrófavédelmi versenysport hazánkban egyes szerelési feladatok) a hosszú ideig tartó közepes intenzitású erő- kifejtésig (gaz és avartüzek oltása). [9] A folyamatosan a szervezetre terhelődő újabb felelősségi körök a tűzoltósági területen is éreztetik hatásukat, azonban a hagyományosnak tekinthető tűzoltósági kárfelszámolások során is egyre bonyolultabb helyzetek megoldása válik szükségessé. [10] A tűzoltóknak egy-egy speciális tűzoltói feladat végrehajtása közben megesik, hogy szerveztük olyan energiafelhasználtságot tanúsít, mint amit az elsportolóknál is felfedezhető versenyzés közben. Mégis van egy fontos különbség, az élsportolók esetében elmondhatjuk, hogy ők tisztában vannak a követelményekkel, hogy milyen terheknek teszik ki szervezetüket, mire van szükség céljaik eléréséhez és erre van idejük felkészülni, hiszen sokszor évekig a hét minden napját és az egész életüket (életmód: étkezés, rekreációs tevékenységek) ennek szentelve készülnek a versenyekre. A tűzoltóknak ezzel szemben a kárhelyszínen a legváltozóbb beavatkozások közepette kell maximális vagy ahhoz közeli állóképességi igénybe vételnek megfelelniük. Mivel náluk az elvégzendő feladatok intenzitása és időtartama nem tervezhető így sokkal nehezebb dolguk van a felkészülés szempontjából. A KATASZTRÓFAVÉDELMI VERSENYSPORT Az BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (továbbiakban: BM OKF) minden évben elkészíti a szervezet éves sportmunkatervét, melyben az adott évre tervezett sportversenyek, szakmai versenyek pontos helye, ideje és Országos Pontszerző Bajnokság pontos szabályozása kerül meghatározásra. A BM OKF által szervezett Országos Bajnokság célja, a hivatásos katasztrófavédelmi szervezetek állományának figyelmét felkeltse az aktív sportolási lehetőségek és az egészséges életmód iránti igény kialakítása és fenntartása iránt. A bajnokságban önállóan indulnak a megyei igazgatóságok, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ és a BM OKF. A versenyeken nevezési díj nem terheli az indulókat. A bajnokság felépítése felmenő rendszerű, a megyei igazgatóságok ha van rá igény helyi, területi versenyeken választhatják ki az állomány legjobbjait akik majd képviselik őket az országos megmérettetésen. A 2018-as évben a BM OKF Országos Pontszerző Bajnokságába az alábbi sportágak és időpontok, helyszínek kerültek meghatározásra a versenyekre vonatkozóan: MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 116

120 URBÁN ANETT: A katasztrófavédelmi versenysport hazánkban 2. kép BM OKF Pontszerző Bajnokság versenyszámai [11] Bajnokság folyamán a csapatok az elért eredmények szerint pontokat gyűjtenek, melyek helyezések részére kerülnek kiosztásra csökkenő pontérték szerint 22-től 1- pontig. A pontok fontossága a Bajnokság végén lesz kiemelt, amikor a végső összetett sorrend kerül meghatározásra. A pontverseny első 10 helyezettje anyagi díjazásban részesül az alábbi felosztásba: 1. helyezett: Ft, 2. helyezett: Ft, 3. helyezett: Ft, 4-6. helyezett: Ft, helyezett: Ft. [11] A BM OKF Országos Pontszerző Bajnokságon kívül a hivatásos állomány más sporteseményeken is megmérettetheti magát az év folyamán. Ilyenek többek között: a BM Meghívásos Országos Versenyek, a BM OKF Meghívásos Országos Versenyek, a BM OKF Országos Szakmai Versenyek, illetve bizonyos Nemzetközi Versenyek. [11] Az idei évre tervezett versenyek a következők. A BM Meghívásos Országos Versenyek: VI. Turul Lépcsőfutó Bajnokság Rendészeti Sárkányhajó Bajnokság 117 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

121 URBÁN ANETT: A katasztrófavédelmi versenysport hazánkban Triatlon II. Tükörponty 24 órás horgászverseny III. Alisca Országos Katasztrófavédelmi Íjászverseny a BM OKF Meghívásos Országos Versenyek: évi Tűzoltó Síverseny Teke Verseny IX. Katasztrófavédelmi Országos Ergométeres Bajnokság Futótűz Futóverseny Kunszentmártoni Bölényvágta futóverseny 105 kör Tűzoltó váltómaraton IV. Országos Korongvadász Verseny VI. Stégmester Horgászverseny I. Vas megyei Tűzoltó Teljesítmény Tura Észak-Magyarországi Régiós Horgászverseny XXIII. Tűzkakas Országos Strandfoci Bajnokság V. Krizmanics Ferenc labdarugó emléktorna Nagyerdei Terep Maraton Korongvadász verseny II. Terepkerékpár verseny Pump and Run Országos Bajnokság V. Tűzoltó Tájfutóverseny Darts Országos Bajnokság Országos Asztalitenisz Bajnokság Mikulás Kupa (labdarúgás) [11] A fent felsorolt versenyszámokból is láthatjuk, hogy vannak olyan versenyek, amik már szinte hagyománynak számítanak és az állomány jelentős részét megmozgatják ilyen többek között az idén 23. alkalommal megrendezésre kerülő Országos Strandfoci Bajnokság. De a szervezet nyitott, folyamatosan megújul és követi a sportélet változásait is a versenyszámok összeállításában. Erre egyik példa a Pump and Run országos bajnokság, mely verseny egy fekvenyomó és egy futó szakaszból épül fel, mely között hasonlóság vélhető felfedezni a manapság olyan népszerű és sokak által szeretet crossfit fitneszrendszer bizonyos elemeivel. MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 118

122 URBÁN ANETT: A katasztrófavédelmi versenysport hazánkban BM OKF Szakmai Versenyeket is hirdet minden évben. Ezen versenyek kiemelten fontosak, hiszen a beavatkozó állománynak a versenyek során olyan feladatokat kell végrehajtaniuk, amikkel a mindennapi beavatkozások esetén is találkozhatnak. A meghirdetett versenyszámok az idei évben a következő: Országos Kismotorfecskendő-szerelő verseny, III. Misina Tűzoltó Toronyfutó Verseny, Lépcsőfutó verseny, Országos Tűzoltó Favágó Verseny, II. Vas megyei Tűzoltó lépcsőfutó verseny. A hazai versenyeken, felül az állomány tagjai nemzetközi szinten a többi ország hivatásos állományával szemben is megmérethetik magukat. Ilyen verseny a hazánkban is nagy népszerűségnek örvendő Toughest Firefighter Alive, szabad fordításban "a legerősebb tűzoltók versenye"(továbbiakban: TFA).Mely során, az indulóknak 8 akadály teljesítésével kell a rátermettségüket bizonyítani A verseny egyik célja az, hogy a civil társadalomnak bemutassák a speciális tűzoltói beavatkozások során fellépő fizikai igénybevételt versenyszerű keretek között. Az erőpróba látványosan illeszti be a tűzoltók mindennapi munkáját versenyszerűen mérhető keretek közé. Az akadályok között megtalálható: alapvezeték kihúzása 40 méterre, ütés kalapácscsal fel és le, 15 kilós súlyok cipelése 40 méteren át, 2 méteres palánkmászás, 80 kilós bábúval 60 métert menni vagy futni, háromemeletes állvány mászása, majd az állvány tetejére húzni 2 tömlőt, végül pedig két tömlő összetekerése. [12] A fent felsorolt és említett versenyek BM OKF Humán Szolgálat szakirányításával és az Országos Katasztrófavédelmi Sport Egyesület (továbbiakban: OKSE) közreműködésével a jóváhagyott adott évi sportterv alapján kerülnek lebonyolításra. ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI SPORTEGYESULET Az Országos Katasztrófavédelmi Sportegyesület 2012-ben, az egységes katasztrófavédelmi szervezet megalakulását követően újult meg. A tűzoltókat pedig országos szinten kellett összefogni, és sportversenyeket szervezni nekik. Minden egyesületnek vannak céljai. Itt sincs ez másképp, de egy kicsit professzionális a dolog. Az országos és a megyei hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél a sporttevékenységek, versenyek koordinálása, és most jön a professzionális dolog, minden olyan sportág segítése, amely a szolgálati feladatokkal összefüggésben van. Az Országos Katasztrófavédelmi Sportegyesület és a többi sportegyesület feladatokat tűznek ki maguk elé, hogy működésük alatt, milyen irányvonalat képviseljenek, a tagok illetve a tűzoltók érdekeit szem előtt tartva. Az OKSE is feladatokat tűzött ki maga elé, amik a következők: összefogni, koordinálni azokat a civil szervezeteket, amelyek a személyi állomány sportolását segíti elő, 119 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

123 URBÁN ANETT: A katasztrófavédelmi versenysport hazánkban segítséget nyújt abban, hogy az állomány megfeleljen a fizikai alkalmassági követelményeknek, az elengedhetetlen erőnlét, fizikai képességek feltételeinek segítése, segítséget nyújt olyan sportágak gyakorlásában, amelyek a szolgálat ellátását segítik, ilyenek például a : küzdősportok illetve a tűzoltósportok, segíteni az állomány versenyeken való részvételét (bel- és külföldi verseny), különböző sportrendezvények, táborok szervezése, egészséges életmódra nevelés, kapcsolattartás állami szervezetekkel, amelyek a sportot irányítják, kapcsolattartás nemzetközi sport szervezetekkel, amelyek hasonló céllal működnek (rendészeti), hivatásos katasztrófavédelmi szervezeteknél a szabadidős sportmozgalom segítése, szervezése, felügyelete, sportvezetőségek hazai és külföldi versenyeken való segítése, állásfoglalás a szabadidősport kérdéseiben, állami és egyéb támogatások elosztását, felhasználását érintő kérdések megvitatása [13] Az OKSE arra törekszik, hogy a hivatásos állománynak illetve a tagjainak minél több lehetőséget teremtsen az egészséges életmód gyakorlására. Erre tökéletes bizonyíték, hogy December 20.-án született egy együttműködési megállapodás a es évre az OKSE, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság (FKI), és a Budapesti Sport Iroda Kft. (BSI) között. TŰZOLTÓSPORT A tűzoltósport Magyarországon jelentős múltra tekint vissza évtől BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgató 18/2002 számú Intézkedése szabályozza a Tűzoltó versenysportot. Ha az előbbiekben előjött a professzionális szó a sportban, akkor itt többszörösen értendő. Hiszen ebben a versenyben csak olyan versenyszámok találhatók, amelyekkel a tűzoltók szinte bármely beavatkozásnál találkozhatnak. Ezekre a versenyekre nem lehet úgy elmenni, hogy valaki nem készül fel rá becsülettel. Szükség van a megfelelő állóképességre, fizikumra, a jó technikára és a magabiztosságra, ez mind csak sok-sok gyakorlással érhető el. A versenyszámok: 100m-es sprintből (akadályfutás) 4 x 100m-es váltófutásból kismotorfecskendő-szerelésből, majd fecskendőszerelésből horoglétra-mászásból Következő versenykategóriákban lehet indulni: egyéni (100m-es akadályfutás és horoglétra-mászás) MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 120

124 URBÁN ANETT: A katasztrófavédelmi versenysport hazánkban egyéni összetett (100m-es akadályfutás és horoglétra-mászás együtt) csapat (4 x 100m-es váltófutásból és a kismotorfecskendő-szerelésből) csapat összetett (összes versenyszámban indulás esetén) A versenyek során szerzett képességet lehet kamatoztatni a mindennapok során. Bár Oroszországban és Ukrajnában például máig használatos, Magyarországon már csak a sportban ismert a horoglétra. A versenyen ez a legférfiasabb elem, ahol kell a fizikum, a bátorság, elvégre a falon kell lenni, magasban. Az akadálypályán tömlőt kell szerelni, az mindennapos egy tűzoltó életében. A kismotorfecskendő is inkább már hagyomány, oltásnál már nem szokás használni, inkább szivattyúzásnál, de a szerelés ebben az esetben is előfordul sokszor a hétköznapokban. A szabályzó intézkedés meghatározza többek között tűzoltósport verseny rendezésének általános előírásait, a részvételre vonatkozó általános szabályokat, a szervező biztosság szervezeti felépítését, a versenybizottság tisztségviselőit és feladataikat, a versenyzőkre vonatkozó általános szabályokat, a verseny értékelésére vonatkozó előírásokat, a versenypályák és a versenyhez szükséges eszközök pontos leírását. [14] ÖSSZEGZÉS A mozgás hozzátartozik minden életkorban az egészséges életmódhoz. A sport, mint fizikai tevékenység, különösen fontos az egészségünk megőrzése, a betegségek megelőzése érdekében és egyre több betegség gyógyításában és utókezelésében is értékes eszköz. Nem túlzunk, ha azt a kijelentést tesszük, hogy a mozgás ugyanolyan velünk született létszükséglet, mint a táplálkozás. Vannak, olyan hivatások, melyek esetében elengedhetetlen a megfelelő kondíció, állóképesség megléte a hatékony és magas színvonalú munkavégzés érdekében. Ezen kompetenciák megléte a tűzoltók mindennapi munkavégzését is végigkíséri. Természetesen egy tűzoltó esetében nem elegendő ha csak megfelelő állóképességgel és fizikai felkészültséggel rendelkezik a beavatkozó, hiszen mindezek mellett a beavatkozások végrehajtásához szükséges szakmai felkészültséggel is rendelkeznie kell az állomány tagjainak. Hazánkban nagy múlttal rendelkezik, szinte már mondhatni hagyománynak számit a tűzoltósport, amely versenyen keretében a beavatkozó állomány tagjai a fizikai felkészültségüket a szakmai rátermettségüket a beavatkozások közben is előforduló feladatok végrehajtása során mérhetik össze. A versenyszámok látványosságának köszönhetően évről évre egyre több látogatót vonzanak, amely következtében a nézők betekintést nyerhetnek a tűzoltói hivatás szépségeibe. A katasztrófavédelem vezetősége fontosnak tartja az állomány tagjainak sportra való ösztönzését, a szabadidős sporttevékenységek, sportversenyek szervezését, feltételeinek megteremtését. Melynek ékes példája, hogy évről évre újabb sportágak kerülnek be az éves sporttervbe, melyek lehetőséget teremtenek mindenkinek megtalálni a saját érdeklődési köréhez legközelebb álló versenysport megtalálását. 121 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

125 URBÁN ANETT: A katasztrófavédelmi versenysport hazánkban FELHASZNÁLT IRODALOM [1] Dr. Nádori László, Dr. Gáspár Mihály, Dr. Rétsági Erzsébet, H. dr. Ekler Judit, Szegnerné dr. Dancs Henriette, Dr. Woth Péter, Dr. Gáldi Gábor : Sportelméleti ismeretek Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Eszterházy Károly Főiskola, Dialóg Campus Kiadó-Nordex Kft. (2011) Ekler-Gaspar-Sportelmeleti_ismeretek/ch06s03.html [2] Laczkó Tamás, Rétsági Erzsébet: A sport társadalmi aspektusai Pécsi Tudomány Egyetem, Pécs ISBN [3] évi I. törvény a sportról [4] Európa Tanács: Európai Sport Charta és Sport Etikai Kódexe [5] Oláh Dóra: Mibe halunk bele? - Haláloki statisztika Magyarországon [6] Ernest Hemingway letöltés ideje: [7] Schulek Ágoston: A sport megtanít becsületesen győzni, Szent István Egyetem, Egyetemi Újság V. évfolyam 13. szám [8] Kanyó Ferenc: A fáradtság kialakulásának folyamata a beavatkozáskor VÉDELEM - KA- TASZTRÓFA- TŰZ- ÉS POLGÁRI VÉDELMI SZEMLE 14:(2) pp (2007) [9] Kanyó Ferenc: Tűzoltók kondícionális képességeinek fejlesztési lehetőségei VÉDELEM - KATASZTRÓFA- TŰZ- ÉS POLGÁRI VÉDELMI SZEMLE 12:(6) pp (2005) [10] Pántya Péter: A tűzoltói beavatkozás veszélyes üzem? BOLYAI SZEMLE 23:(3) pp (2014) [11] Éves sportmunkaterv a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság sportrendezvényeire sportmunkaterv [12] 2017.évi TFA Hungary- nemzetközi tűzoltó bajnokság versenykiírása [13] Országos Katasztrófavédelmi Sportegyesület [14] Országos Katasztrófavédelmi Főigazgató 18/2002. számú Intézkedése a Hivatásos Tűzoltóságok Ideglenes Tűzoltósport Versenyszabályzatának kiadásáról MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 122

126 XXVII. évfolyam, szám Domján András 1 ÉPÍTŐIPARI BERUHÁZÁSOK BIZTOSÍTÁSA, KIEMELTEN VÉDETT OBJEKTUMOK ESETÉN, KÜLÖNÖS TEKINTETTTEL A FENYEGE- TETTSÉGRE (THE SECURITY OF BUILDING INDUSTRY INVESTMENTS IN CASE OF HIGHLY IMPORTANT ESTABLISHMENTS CONSIDERING THREATS) Az állam működése szempontjából kiemelkedően fontos létesítmények építőipari beruházásai során, elengedhetetlen a bevett gyakorlat szerinti biztosításon túlmenően, a speciális területek figyelembevétele is. A kormányzati objektumok építését, felújítását, ill. egyéb biztonságtechnikai beruházásait, soron kívüli érdeklődés övezi, és nem kizárólag a média által. Az épület jellege és funkciója miatt, fokozott figyelemmel kell kísérni az építési munkálatokat az alapozástól kezdve, a végső kivitelezésig bezárólag egyaránt. A szerző a cikkben bemutatja az általános objektumvédelmi feladatokat kiegészítő speciális területeket is, az épület funkciója következtében jelentkező fenyegetettség elemzése által. Kulcsszavak: védett objektumok, speciális intézkedések, kockázatelemzés, fenyegetettség mértéke From the point of view of the state s operation it s very important during investment projects that beyond the usual security special areas should be taken into account as well. Building, redecoration or any other kind of security protection investments of buildings owned by the state is followed by extraordinary attention not only from the side of media. Because of its character and function you have to pay special attention to these kind of projects from the beginning until the final touches. The author presents and describes special areas complementing the general object ensuring tasks by analysing the threats coming forward because of the building s function. Kulcsszavak: protected objects, special actions, risk analysis, level of threat BEVEZETÉS A kormányzati épületek beruházásai napjainkban nagy sajtónyilvánosságot kapnak, gyakorlatilag az összes média szereplő aktív közreműködése által. Ezekben az esetekben a kormánypárti és ellenzéki közszereplők, oknyomozó riporterek, sokszor a biztonsági szempontokat is figyelmen kívül hagyva tesznek közzé olyan adatokat, amelyekkel súlyos hátrányt okozhatnak a biztonsági rendszer kiépítésében. A feladat nem egyszerű, mivel az objektumok rendeltetése, valamint funkciója, és nem utolsó sorban a bent dolgozó védett személyek köre, mind-mind megköveteli már a tervezési fázisban is, az alapos megelőző védelmi tevékenységet. A védett személyek körét és a hozzájuk kapcsolódó védelmi intézkedéseket külön jogszabályok szabályozzák, amelyek pontosan megfogalmazzák a Rendőrség és a Terrorelhárítási Központ 1 Óbudai Egyetem Biztonságtudományi Doktori Iskola, andras.domjan@gmail.com, ORCID: MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

127 DOMJÁN ANDRÁS: Építőipari beruházások biztosítása, kiemelten védett objektumok esetén, különös tekintettel a fenyegetettségre számára, a megfelelő biztonság megvalósításához szükséges tevékenységeket. A szabályozás külön kitér az ún. megelőző védelmi intézkedésekre, melyek során meghatározzák a különböző veszélyeztetettségi szinteket, és a továbbiakban ezektől függően kell megvalósítani a komplex védelmi rendszert. [1] Az ilyen létesítmények szerepeük miatt, az állam működése szempontjából kiemelkedő helyet foglalnak el, ezért az általános biztonsági szempontok mellett, a nemzetbiztonsági kérdésköröket is szem előtt kell tartani. Az épület funkciójából adódóan a kockázatanalízist is kiterjesztetten kell kezelni, mivel adott esetben a nemzetközi érdeklődés középpontjába is kerülhet az objektum. A felsorolt szempontok miatt, a polgári és katonai hírszerző szolgálatokra is plusz feladat hárul, a megelőző védelmi tevékenység során. Az építőipari beruházásoknál, a biztonságot érintő kérdésekben elsősorban a Rendőrséghez tartoznak a szükséges védelmi rendszerek tervezésének és kialakításának a feladatkörei. A rendvédelmi szervekre ez általában külön terheket ró, amelynek hatékony kezelésére elengedhetetlen adott esetben, civil biztonsági szolgálatok bevonása is. A több évtizede biztonságtechnikai rendszereket tervező és telepítő cégeknek, vitathatatlan tapasztalatai vannak ezen a területen, mint pl.: építkezések, felújítások védelmi hálózatainak kiépítésében. A fő védelmi koncepció meghatározása azonban, a Rendőrség kezében kell, hogy maradjon, mivel kizárólag ők rendelkeznek a fenyegetettségre vonatkozó összes információval, beleértve a hazai és külföldi titkosszolgálatok által beszerzettekre is. Egy kormányzati építőipari beruházás során, az általánostól eltérően egy speciális helyzet alakul ki a védendő terület tekintetében. Az objektum funkciója miatt, már az építkezési fázisban is védekeznünk kell, a kockázatelemzés során feltárt fenyegetettségek mértékének függvényében. Az állam működése miatt fontos létesítmény esetén, ez elég sokrétű feladatot jelent. Az ideiglenesen kiépített biztonságtechnikai rendszernek képesnek kell lennie arra, hogy a lehető legnagyobb hatásfokkal megakadályozza, az építőipari munkálatok folyamán kivitelezhető bűnös célú, adott esetben terrorista jellegű előkészületeket. Ez azt jelenti, hogy a megelőzés tekintetében, nem lehet gyengébb fokozatú a védelmi rendszer, a majdani telepítésre kerülőtől. ÉPÍTŐIPARI BERUHÁZÁSOK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A kormányzati objektumok építkezéseinél, az építőiparra jellemző vagyonellenes cselekmények jelenléte ugyanúgy érzékelhető, elsősorban a méreteiből, kiemelt költségvetéséből adódóan. A vagyonvédelem fő feladata egy építkezés során, a munkaterület és az ott alkalmazott nagyértékű gépek őrzésén túlmenően, a tervezett épület előírt biztonsági szinten való felépítése. Az építkezés területét magát, egy kvázi stacioner objektumként kezelhetjük, mivel annak a helye állandó, viszont a munkafolyamatok előre haladásával, a védelem célja is részben változik. A technikai felügyelet eszközeit, azok elhelyezkedését is folyamatosan változtatni kell úgy, hogy a lehető legjobban alkalmazkodjanak az ott folyó munkálatokhoz, és a területen történő mozgásokhoz. Az építkezés jellegéből fakadó, folyamatosan változó helyzethez elsősorban az élőerős védelmet tudjuk a legkönnyebben hozzáigazítani, mivel az rendelkezik a legnagyobb alkalmazkodási képességgel. Természetesen a humán erőforrást, minden esetben szükséges a MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 124

128 DOMJÁN ANDRÁS: Építőipari beruházások biztosítása, kiemelten védett objektumok esetén, különös tekintettel a fenyegetettségre lehető legnagyobb mértékben kiegészíteni, a különböző videotechnikai és egyéb jelzőberendezések telepítésével. A videofelügyeleti, diszpécser szolgálatnál elengedhetetlen a civil biztonságtechnikai cég bevonása a folyamatos és zökkenőmentes üzemeltetés fenntartása miatt. Alapvetően egy építőipari beruházás során a védelem kiépítésének a célja, elsődlegesen a területre történő bejutás és beszállítás, valamint a kilépés és az elszállítás kontroll alatt történő megvalósítása. Ez a folyamat meglehetősen komplex biztonságtechnikai rendszer megvalósítását igényli, kezdve a beléptetés rendjétől, az átvizsgáláson át, a folyamatos technikai és humán felügyeletig bezárólag. [2] A vagyonvédelem ismert többszintű, egymásra épülő összetevői itt is megfigyelhetők, mint a megelőző intézkedések, a mechanikai-, az elektronikai-, és az élőerős védelem, a biztosítás, és a maradék kockázat tekintetében. Ezek egymásra hatása, funkcionális jellemzőjük működési módjuk, mind-mind meghatározza a maradék kockázat csökkentésének mértékét, amelyet a komplex rendszer kiépítésekor, fő célként tűzünk ki. [3] A kormányzati építkezések alkalmával az általánostól eltérően, az élőerős védelem egy jelentős részét jellemzően a rendőri állományból oldják meg. Ez egy speciális helyzetet teremt, mivel már a beléptetés alkalmával is hivatalos személyként jelen levő őr (rendőr) végzi a feladatát, lényegesen több jogosultsággal felruházva. Adott esetben a szükséges intézkedések megtétele is könnyebbé válik a hatósági jogkör miatt, pl.: elfogások, priorálások, gépjárművek ellenőrzése során. További előnyként könyvelhető el, hogy az őrzéshez szükséges létszám mindig rendelkezésre áll, és ezért egyszerűbb tervezni a szolgálatokat is. Problémaként az építkezések őrzéséhez szükséges gyakorlat hiánya jelentkezik, ennek kompenzálására a civil biztonsági szolgálatok tapasztalata jelenthet megoldást. SPECIÁLIS INTÉZKEDÉSEK SZEREPE A VÉDELEM KIALAKÍTÁSÁ- BAN Az általános biztonsági intézkedéseken túlmenően, fokozott figyelmet kell fordítani az ún. humán tényezőre, az építkezésre belépők és az ott munkát végzők ellenőrzésére, szűrésére. A munkálatok területén különböző védelmi zónákat kell kijelölni, és meghatározni a területen jogosultsággal rendelkezők, és az ott dolgozók körét. Ennek a feladatnak a megvalósítására külön beléptető és azonosító rendszer kiépítése szükséges. A belépési jogosultággal rendelkező személyek saját adatbázisba kerülése előtt, elengedhetetlen a körözési nyilvántartás alapján történő ellenőrzés és adott esetben, a nemzetbiztonsági szűrés is. Ezen feldatok elvégzésére elsődlegesen a Rendőrség hivatott, kiegészítve a nemzetbiztonsági szolgálatok speciális szolgáltatásaival. A felsorolt tevékenységeket az építkezés teljes időtartama alatt fenn kell tartani, és következetesen alkalmazni is, a zónákba történő beléptetések alkalmával. A komplex biztonságtechnikai rendszer kiépítése előtt, egy mindenre kiterjedő kockázatelemzésnek kell megtörténnie. Ez azt jelenti, hogy az épület funkciója alapján, a jelenlegi és a jövőbeni várható, valamennyi feltételezhető fenyegetettségekre felkészített védelmi koncepciót kell kialakítani. Egy ilyen rendszer megvalósítása lehetetlen küldetésnek számít, viszont törekedni kell egy változtatásokra is alkalmas komplex védelem kialakítására. Szükséges bizonyos 125 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

129 DOMJÁN ANDRÁS: Építőipari beruházások biztosítása, kiemelten védett objektumok esetén, különös tekintettel a fenyegetettségre irányvonalak fő fenyegetések figyelembevételével - kijelölésére, amelyek mentén meghatározzuk a védekezés irányát. Esettanulmányok elemzéséből, továbbá a nemzetközi helyzetünkből adódóan a fő védekezési vonalaknak a robbantásos cselekmények elleni, és az információvédelmi területek tekinthetők. E két terület által képviselt fenyegetettség jelentkezik a legnagyobb arányban már az építkezések kezdeti fázisaiban is, ami végig megmarad a munkálatok befejezését követően is, az objektum használatba vétele után. A két fő kockázati tényező, amely szerint vizsgálni kell a biztonságtechnikai rendszert, a robbantások előkészületei elleni védelem és az információvédelem szemszögéből. Az állam működése szempontjából kiemelkedően fontos épületek esetén, minden egyes munkafolyamatot alapos kockázatelemzésnek kell megelőznie. Ezekre az intézkedésekre elsősorban az objektum funkciója, valamint az ott dolgozók személye és beosztása miatt van szükség. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy a történelem folyamán többször is hajtottak végre, előre falba épített robbantásos merényletet, védett vezető ellen. A teljesség igénye nélkül három eseményt említenék meg érdekességképpen. Az első 1939-ben történt, amely az időzített beszéd - ként híresült el, Hitlert akarták felrobbantani a kedvenc müncheni sörpincéjében, a szónoklata közben. De mivel egy órával korábban kezdte a beszédét, már elhagyta az emelvényt, mire a detonáció bekövetkezett. A robbanószerkezet a színpad melletti fa oszlopba volt beépítve, egy mechanikus óramű biztosította az időzítését, amelyet parafával bélelt dobozba rejtettek, hogy a ketyegést se lehessen hallani. [4] A második esemény: 1984-ben az IRA kísérelt meg merényletet, Margaret Thatcher ellen, a brightoni Grand Hotelban. Ebben az esetben a robbanószerkezetet a lakosztály fürdőszobájának falába építették, hónapokkal a Vaslady látogatása előtt. A elkövetők számára a merénylet nem volt teljesen sikeres, mivel a célpont, Thatcher már pár perccel elhagyta a fürdőszobát, amikor a robbanás bekövetkezett. A detonáció hatására az épület egy része leomlott, melynek következtében öt ember meghalt és 30-an megsérültek. [5] A harmadik esetben Ahman Kadirov csecsen elnök ellen követtek el sikeres robbantást. Az ő esetében egy katonai diszszemlén, a grozniji Dinamó Stadionban hajtottak végre, előre beépített robbanóeszközzel merényletet. A három hónappal korábban történt felújítás alkalmával kerülhetett be a pokolgép a díszpáholy beton alapjába, amely az ünnepség alatt lépett működésbe, megölve az elnököt. A robbantásban meghalt további öt ember, köztük egy gyermek is, és megsebesült 56 személy, a létesítményben tartózkodók közül.[6] A felsorolt esetek alapján, úgy gondolom, hogy szükséges számolni a kockázatelemzések során, az említett tevékenységek lehetőségével is. Az általános építőipari beruházásoktól eltérően kiemelt figyelmet kell fordítani már a tervezési fázisban is, az építési dokumentumokba való, betekintési jogosultsággal rendelkezők körének korlátozására, ellenőrzésére. A tervekben szereplő adatok megismerése, a védett objektum elleni esetleges támadás előkészítésében jelenthet előnyt, a létesítmény védelmének terhére. A tervrajzok megszerzésével, pontos információval rendelkezhetünk az épület teherhordó szerkezetéről, szerkezeti rendszeréről, hogy annak pl.: milyen az iránya, hosszfalas vagy harántfalas, esetleg vegyes kialakítású. A térelhatároló és térelválasztó falak anyaga, vastagsága, mind-mind befolyásolják a detonáció irányát, valamint a repeszhatás következményeit. [7] Ezek az információk egy feltételezett elkövető birtokába kerülésével a támadás iránya, annak romboló hatása előre tervezhető. Ezért fontos egy biztonsági bejárás alkalmával feltárni ezeket a lehetőségeket, és feltérképezni a lehető legrosszabb kimenettel járó változatokat. MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 126

130 DOMJÁN ANDRÁS: Építőipari beruházások biztosítása, kiemelten védett objektumok esetén, különös tekintettel a fenyegetettségre A talajmunkálatok megkezdését megelőzően, a terület tűzszerészeti átvizsgálásra is megfelelő időt és eszközt kell biztosítani, mivel hazánkban a II. világháború során, helyenként meglehetősen heves harcok voltak, és ezek közül a budapesti régió kiemelkedő helyen szerepelt. A tüzérségi csapásoktól kezdve a légibombákig bezárólag, komoly mennyiségű robbanótest került a főváros egyes területeire, és ezek jelentős része robbanóképes állapotban maradt. A mentesítés a háborút követően megtörtént, de ennek ellenére, még mindig viszonylag nagy számban kerülnek elő az építkezések talajmunkálatai során a város különböző részein. A vázolt okok miatt, szükséges a mélyépítési munkák teljes időtartama alatt, tűzszerész járőr helyszíni alkalmazása, a sérülések elkerülése végett és nem utolsó sorban a késések megakadályozásának céljából. A jelenlegi kormánynegyed-tervezet koncepciója a vár területére koncentrálódik. Az I. kerület ezen része, a turizmus számottevő aránya miatt, további kihívások elé állítják a védelem megvalósításának szereplőit. Ez a probléma elsősorban a már működő kormányzati épület esetében jelentkezik közvetlenül, melyet főleg élőerős védelemmel és megfelelően szeparált, valamint kontrolált közterülettel lehet kezelni. Az ún. humán kontrol szerepe megnő az épület szerkezeti kialakítását követően, mikor a teherhordó típusától függően, szükséges a térelhatároló és térelválasztó falak kialakításánál közvetlenül a felügyelet jelenléte, technikai berendezésekkel kiegészítve. A munkák teljes befejezéséig szükséges a kontrol megléte, a nemkívánatos beépítések elkerülése végett. A korábban ismertetett robbantásos cselekményeken túlmenően az információvédelem területét érintő lehallgatás elleni védelem a fő szempont. A technikai fejlődés következtében a piacon elérhetőek mindenki számára, a már-már professzionálisnak számító különböző lehallgató berendezések. Ezek célzott alkalmazása különösen jelentős károkat okozhat a nemzetgazdaság vagy a nemzetbiztonság számára. Az eszközök a kialakításukból adódóan alkalmasak helyi rögzítésre, vagy közvetlen adattovábbításra is. A legnagyobb kockázatot az ún. szárazépítés során alkalmazott technológia jelenti, az ABG falak, álmennyezetek, álpadlók, takaró falak, mind-mind lehetőséget teremtenek a fentebb felsorolt cselekmények megvalósítására. Ennek megakadályozására képzett állományra van szükség, közvetlenül a helyszínen és a megfelelően rögzített videófelvételek elemzése, ellenőrzése alkalmával. A folyamatos felügyelet ellenére, elengedhetetlen bizonyos munkafolyamatok befejeztével, a terület technikai átvizsgálása, szakképzett személyzet bevonásával. Szükséges lehet a könnyűszerkezetes falak, egyéb bontható felületek borításának pecséttel történő lezárására, az utólagos beépítések, szerelések könnyebb detektálása végett. A technikai átvizsgálást, a tűzszerész ellenőrzés kontroljaként is tekinthetjük, melylyel tovább növeljük a biztonság szintjét. Egy másik, szintén körülményesen megvalósítható feladat a beruházás időszakában a CBRN anyagok vagy eszközök elleni védelem megvalósítása. A biztonságpolitikai szakértők a hidegháborús fegyverkezési verseny hozományaként napjainkra új típusú veszélyforrásként jelölték meg ugyanis a CBRN fegyverek gyártásához szükséges anyagok illegális kereskedelméből fakadó fenyegetést. Az ellenőrzés alól kikerült és kisebb felfegyverzett csoportok tárházát bővítő CBRN eszközök szerepet kaphatnak kisebb helyi háborúkban. Ezzel párhuzamosan új veszélyforrásként jelent meg napjainkra a nemzetközi terro- 127 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

131 DOMJÁN ANDRÁS: Építőipari beruházások biztosítása, kiemelten védett objektumok esetén, különös tekintettel a fenyegetettségre rizmus, illetve a jelenséggel összefonódó CBRN terrorizmus, valamint az aszimmetrikus hadviselés. A terrorista szervezetek fegyvertára és szakmai ismerete egyre bővül. Sugárzó, mérgező, fertőző anyagok alkalmazásával szélsőséges nézeteket valló vallási szekták, nacionalista terrorszervezetek, egyéni terroristák fenyegethetnek és szándékozhatnak elérni bűnös céljaikat. Ezek az eszközök tehát már nem csak a reguláris hadseregek fegyverei között találhatók meg, hanem alkalmazhatják háborús helyzeten kívül, akár egy országon belül bűnös szándékkal szélsőséges csoportok februárja és 2009 januárja között az EU CBRN fegyverekkel kapcsolatos védelmi stratégia kialakításának érdekében egy CBRN-munkacsoport uniós szinten foglalkozott azon konkrét lépések meghatározásával, amelyek szükségesek a CBRN-fegyverekkel kapcsolatos védelem növeléséhez Európában. [8] A CBRN anyagok közül a mérgező anyagok felhasználása olcsó viszonylag egyszerűen alkalmazható nem hagyományos eszközként a fenyegetésre áprilisában például a Jordán Ammanban Al-Qaeda által inspirált, vegyi fegyver töltettel kombinált robbanószerkezettel végrehajtani tervezett cselekményt sikerült a szövetséges erőknek megakadályozni. [9] A CBRN anyagok alkalmazási módszerei azonban napjainkban széles skálán mozoghatnak. Azok csendes bevetéssel való alkalmazása (diszperziós eszközök) során a veszély nem érzékelhető, csak a műszerek jelezhetik a veszélyt. Feltételezhetjük a mérgező harcanyagokkal történő folyó- és ivóvíz-szennyezést, diverziós módszerekkel. A biológiai harcanyagok rejtett szétszórása is lehetséges járvány előidézése céljából. [10] Az Európai Parlament állásfoglalására irányuló indítvány éppen ezért megfogalmazza az Európai Unión belüli cselekvési tervet a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) biztonság növelésére. [11] A fenti fenyegetésekre való tekintettel is figyelni kell az anyagok beszállításánál, mivel a detektálási lehetőség korlátozott - túl nagy a késleltetés ezekben az esetekben ami azt jelenti, hogy az utólagos észlelés miatt, már komoly következmények is kialakulhattak. Ez a tevékenység plusz terheket jelent a beléptetések, beszállítások során, és meglehetősen növelik a késedelmi időt is. Ezen kellemetlen hatások ellenére is szükséges, a munkaterület időszakos átvizsgálása, de ajánlatos a beszállításra került alapanyagok ellenőrzése is, a jövőbeli, épületen belüli alap héttérsugárzások meghatározására. ÖSSZEGZÉS Az állam működése szempontjából kiemelkedően fontos létesítmények építőipari beruházásainál, gyakorlatilag az építkezés összes fázisában, az adott építési tevékenységekhez illesztetten kell kialakítani a komplex védelmi rendszert, a mindenkori veszélyeztetettség figyelembe vételével. Ez meglehetősen összetett folyamat, amely megköveteli az állami rendvédelmi, titkosszolgálati és civil biztonsági szolgálatok megfelelő szintű és hatékony együttműködését. Ezen egységek munkájának összehangolása nélkül, nem lehet megvalósítani a szükséges biztonsági szintet. Az építkezés vagy egyéb átalakítás alkalmával, a biztonságtechnikai eszközökön kívül, kiemelt felelősség hárul a komplex védelmi rendszerben részvevő, és a beruházásokon közvetlenül jelen levő személyi állományra. Könnyen belátható, hogy az információvédelem szemszögéből MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 128

132 DOMJÁN ANDRÁS: Építőipari beruházások biztosítása, kiemelten védett objektumok esetén, különös tekintettel a fenyegetettségre kialakított humán kontrol lehetősége és hatásfoka nagyban függ az ott szolgálatot teljesítő személy képzettségétől, szakmai felkészültségétől, és nem utolsó sorban az éberségétől. Ezt a fajta éberséget nem könnyű fenntartani megfelelő motiváltság és technikai kiépítettség nélkül. A technikai eszközök pozícióinak döntő a szerepe, a kifogástalan képalkotás tekintetében, a visszakereshetőség, a rekonstruálás, és az ellenőrzés alkalmával. A komplex védelem komponenseit egyenként vagy akár egyszerre is alkalmazhatják, azonban a magas szintű biztonság a fentiek összehangolt, optimális, arányos alkalmazásával érhető el, ez a komplex őrzés-védelem, vagy az őrzés-védelem komplexitása. [12] Az őrzésben résztvevő állomány esetén, a felelősség közvetetten érinti az őröket felkészítő, kiképző személyeket is, mivel ezen speciális ismeretek nélkül, nem lehet hatékonyan működtetni a védelmi rendszert. A folyamatos kontroll és dokumentálás is elengedhetetlen a maradék kockázat szintjének minimálisra csökkentése érdekében. A fenti gondolatokat összefoglalva megállapítható, hogy az általános építőipari beruházásoknál kiépített biztonságtechnikai rendszerektől eltérően, csak speciális kiegészítéseket tartalmaz a komplex védelmi rendszer. Az alap védelmi koncepció hasonló, eltérések csak az egyes védelmi szintek között, ill. eltolódásuk arányában tapasztalható. Fontos megjegyezni, hogy a speciális tevékenységek tűzszerész és technikai átvizsgálások tekintetében, a szükséges rendszerességgel kell ellenőrizni a munkaterületet, az ilyen jellegű előkészületek megakadályozása céljából. FELHASZNÁLT IRODALOM [1] A Rendőrségről szóló évi XXXIV. törvény 100. (1); 160/1996. (XI. 5.) Korm. rendelet A védett személyek és a kijelölt létesítmények védelméről; 232/2010. (VIII. 19.) Korm. rendelete a Terrorelhárítási Központról [2] Bodrácska Gyula Berek Tamás: Megelőző intézkedések szerepe a komplex vagyonvédelem területén, építőipari beruházások biztosítása során, Hadmérnök V. Évfolyam 1. Szám Március [3] Utassy Sándor: Vagyonvédelmi rendszerek tervezése, telepítése Detektor Plusz XIV. Évfolyam 8-9. szám, augusztus-szeptember, old. [4] Merényletek Hitler ellen 42 sikertelen gyilkosság a Führer megölésére Paranormal.huról letöltve: Írta: Simon Gergely [5] Az IRA 30 éve kísérelt meg merényletet Margaret Thatcher brit miniszterelnök ellen Galamus hírportálról letöltve: forrás: MTI merenyletet_margaret [6] Megölték a csecsen elnököt Origo hírportálról letöltve: Forrás: MTI MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

133 DOMJÁN ANDRÁS: Építőipari beruházások biztosítása, kiemelten védett objektumok esetén, különös tekintettel a fenyegetettségre [7] Macher Gábor: Had- és biztonságtechnikai mérnöki képzés Szerkezettan I. épületek szerkezetei 1. jegyzet, (Óbudai Egyetem, Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar, Gépszerkezettani és Biztonságtechnikai Intézet) [8] Berek T. Pellérdi R. : ABV (CBRN) kihívásokra adott válaszlépések az EU-ban Bolyai Szemle XX. évf. 2. szám, ISSN: [9] R.Pellérdi T.Berek: Redifining the CBRN risk assessment, AARMS Vol 8. Issue12, pp , [10] Grósz Z. - Berek T.: ABV veszély elkerülésének rendszabályai, Bolyai Szemle, XVI. évf. 4. szám, ISSN: [11] Európai Parlament plenáris ülés jegyzőkönyv, letöltés ideje: [12] Berek Lajos-Vass Attila: Gázturbinás erőműi objektum védelme, Hadmérnök IX. évfolyam 2. szám június, 12. oldal, ISSN MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 130

134 XXVII. évfolyam, szám Győrfi András 1 AZ E-MOBILTÁS BIZTONSÁGI KÉRDÉSEI (SAFETY AND ACCIDENT PREVENTION ISSUES OF E-MOBILITY) Az elektromos járművek terjedését mondhatni az akkumulátorok gátolják. Napjainkban az akkumulátorgyártási technológiákkal nem lehet megközelíteni a benzin vagy a gázolaj energia-sűrűségét, mivel nagy a helyigényük és a tömegük. További hátrány a magas áruk és a lassú töltési idejük. Az elektromos járművek töltői nem azok a töltőpontok amiket falhoz vagy betonhoz rögzítve találunk, a töltőberendezés az elektromos autóban van, hívják fedélzeti töltőnek, vagy töltésvezérlőnek. A fedélzeti töltő egy meglehetősen bonyolult és drága elektronikus rendszer, amely fogadja és az akkumulátor töltéséhez megfelelően átalakítja azt az elektromos áramot, amit a töltőpontok biztosítanak. Sem az Európai Unióban, sem Magyarországon nem létezik egységes központi szabályozás az elektromos gépjárművek szerelését tekintve. Mivel e járművek magasfeszültségű elektromos rendszert, illetve akkumulátorokat tartalmaznak, ezért fontos ezen alkatrészek tulajdonságainak és műszaki adatainak ismerete, valamint működési elvük megértése. Egy baleset helyszínén az első és legfontosabb dolgunk, hogy felismerjük az elektromos járművet annak jellegzetességei alapján, hiszen erre a balesetet szenvedett jármű utasai nem minden esetben tudják felhívni a figyelmet. Kulcsszavak: e-mobilitás, elektromotor, fejlődés, innováció, infrastruktúra, ipari, baleset, havária, elektromos töltés, tűz, magasfeszültség, kockázatelemzés, érintésvédelem The propagation of electric vehicles is hampered by the batteries. Nowadays, battery manufacturing technologies can not approach the energy density of gasoline or gas oil because of their large space requirements and mass. Another disadvantage is high commodity and slow filling time. Electric car chargers are not the charging points that are fixed to walls or concrete, the charging device is in the electric car, called an on-board charger or charging controller. The on-board charger is a rather sophisticated and expensive electronic system that accepts and converts the electrical current that the charging points provide for charging the battery. Neither in the European Union nor in Hungary there is a uniform central regulation regarding the installation of electric vehicles. Because these vehicles contain a high voltage electrical system or a battery, it is important to understand the features and technical details of these components and their understanding of their operating principles. At the scene of an accident, the first and most important thing is to recognize the electric vehicle according to its characteristics, as this may not be the case for the passengers of the accident vehicle. Keywords: e-mobility, electromotor, development, innovation, infrastructure, industrial, accident, havaria, electric charge, fire, high voltage, risk analysis, touch protection BEVEZETÉS Az e-mobilitás terjeszkedésével számos új technológia épült be azon infrastruktúrába, amit napi szinte használunk vagy használni fogunk, amikor személyesen találkozunk ezekkel az eszközökkel. A részletes ismeretanyag mellett nem árt, ha tisztában vagyunk a veszélyekkel és ezeket kellő fenntartásokkal kezeljük. A korábban a Műszaki Katonai Közlönyben megjelent Az e- 1 PhD hallgató, Széchenyi István Egyetem, Környezetmérnöki Tanszék, cím: gyorfia@sze.hu ORCID azonosító: MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

135 GYŐRFI ANDRÁS: Az e-mobilitás biztonsági kérdései mobiltás alternatív alkalmazási lehetőségei -című munkámat folytattam és egészítettem ki jelen kutatásomban. A kutatás célja, hogy feltárja az e-mobilitás vélt és valós veszélyeit, mint a mindennapi használat, mint pedig az jármű életciklusa végén. A veszélyek olyan alapvető esetben is megjelennek, mint az autó hálózatra való csatlakoztatása, vagy esetleges javítás közbeni óvintézkedések figyelmen kívül hagyása. A magyarországi közúti forgalomban egyre több elektromos autó fog megjelenni a Jedlik Ányos programnak köszönhetően, amiket várhatóan 5-10 éves ciklus után, amortizációs, vagy egyéb ok miatt cserére vagy bontásra ítélnek. Ennek szabályozása és pontos alapok lefektetése legalább akkora kérdés, mint az, hogy a jelenlegi infrastruktúra bírja-e majd ezt a terhelést. AZ ELEKTROMOS HAJTÁSOK ELEMZÉSE Az elektromos hajtásláncok bemutatása Az elektromos autókat a hajtásláncuk elrendezése szerint nem soroljuk külön csoportokba, mint a hibridek esetében. Ezekben a járművekben a gyártók a villanymotorok számával és elhelyezésével törekednek az optimális menetteljesítményre, maximális hatótávra és a hajtáslánc és a hozzá tartozó elemek minimális helyigényére. Típustól és igénytől függően 1-2 vagy akár 4 darab elektromos üzemű motort is elhelyeznek a személygépjárművekben, amik vagy közvetlenül biztosítják a hajtást a kereknek, vagy fordulatszám csökkentő hajtóművön keresztül biztosítják a jármű mozgását. A nagyfeszültségű rendszer főbb elemei A DC/ AC inverter a nagyfeszültségű áram transzformálására szolgál. Az egyenáram-váltóáram átalakítása azért szükséges, mivel a jármű akkumulátorában nagyfeszültség egyenáram található és a motorok működtetéséhez váltóáramra van szükség. Ezen egység két irányba is biztosítja az áram konvertálását. Míg a motor hajtása közben az akkumulátorból kinyert energiát a voltos egyenfeszültségről voltos váltóárammá kell alakítania, addig regeneratív fékezés közben a nagyfeszültségű akkumulátorok töltését biztosítva kell az energia transzformálását szolgáltatnia. Az inverter ugyanis egyenáramot alakít váltakozó árammá, miközben a fedélzeti töltő pont az ellenkezőjét végzi. Van az autóban inverter is, ami az akkumulátorban tárolt egyenáramot alakítja a motorban felhasználható váltakozó árammá, de annak a Renault Zoe villámtölthető változatait leszámítva nincs köze a töltési folyamathoz. Az EVSE egységnek (Electric Vehicle Supply Equipment) két nagyon fontos feladata van: egyrészt az autó kérésének megfelelően kapcsolja és megszakítja az áramkört, hogy az autóba menő csatlakozó érintkezőin csak akkor legyen feszültség, amikor az tényleg csatlakoztatva is van az autóhoz, és az autó kész az elektromos áram fogadására, illetve közli az autóval, hogy ebből az energiaforrásból (pl, konnektor) maximum milyen áramerősséggel lehet áramot nyerni. Ha az autó 32 ampert (A) próbálna felvenni egy háztartási konnektorból, akkor jó esetben gyorsan lecsapná a kismegszakítót, rossz esetben pedig leolvasztaná a konnektort és akár tüzet is okozhatna. [1] MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 132

136 GYŐRFI ANDRÁS: Az e-mobilitás biztonsági kérdései Az 12 voltos rendszer áramellátásához és az alacsony feszültségű akkumulátor töltéséhez az áramot a nagyfeszültségű rendszerből nyerik. Erre általában egy DC/DC konvertert alkalmaznak, amely a nagyfeszültségű egyenáramot voltra alakítja. A nagyfeszültségű akkumulátorok monitorozását és vezérlését a BMS battery managment system végzi. Ennek feladata az akkumulátor paramétereinek vizsgálata és a töltés vezérlése, biztosítva az egység üzembiztos, hosszú élettartamú és biztonságos működését. 1.ábra: Tesla fedélzeti töltő 2 Az elektromos járművekben alkalmazott energiatárolók Az elektromos járművek fejlődésének korlátjai az elsősorban az akkumulátorok. A jelenlegi akkumulátorgyártási technológiákkal nem veszik fel a versenyt a benzin vagy a gázolaj energiasűrűségével a nagy a helyigényük és a tömegük miatt. További hátrány a magas áruk és a lassú töltési idejük. Leggyakrabban a gyártók a lítium-ion és a nikkel-metal-hibrid akkumulátorokat alkalmazzák, ritkábban pedig a nikkel-kadmium, illetve a savas ólom akkumulátorokat, utóbbit leggyakrabban indító akkumulátornak használják. [2] Ezen nagyfeszültségű akkumulátorcsomagokat úgy alakítják ki, hogy a kisebb 4-10 voltos cellákat sorba kötik, ezáltal érik el a voltos feszültséget. Az akkumulátorok védelme érdekében a cellákat általában egy fémházba helyezik, ami véd az esetleges külső behatások ellen, illetve szigetelve vannak a magasfeszültséggel szemben. A zárt csomag szellőzését szellőzőcsatornákon keresztül oldják meg, melyek biztosítják túltöltés esetén a káros gázok távozását. A savas ólom és a nikkel-klorid akkumulátorokat nem alkalmazzák a közúti gépjárművekben az elektromos és hibrid hajtáslánc energiaellátásához. Az előbbi legnagyobb hátrányai az alacsony energiasűrűség és a nagy tömeg-térfogat arány, az utóbbi pedig magas ára, illetve mérgező hatása miatt nem terjedt el. Korábban a Toyota a Prius energiaellátását nikkel-metál-hibrid akkumulátorokkal oldotta meg. Ezek előnye, hogy nem tartalmaznak nehézfémeket. Felépítését tekintve a pozitív elektróda a nikkel, míg a negatív elektróda a nikkel-oxid-hidroxid. Használata során fontos odafigyelni a MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

137 GYŐRFI ANDRÁS: Az e-mobilitás biztonsági kérdései megfelelő szellőzés biztosítására. Előnye, hogy energia-sűrűsége nagy, illetve jó hatásfokú, de teljesítménye nagymértékben függ a hőmérséklettől, illetve érzékeny a túltöltésre. Napjainkra azonban elterjedt a lítium-ion akkumulátor alkalmazása, mivel annak energiasűrűsége nagyobb a nikkel-metál-hibrid társaihoz képest, így ugyanakkora súly mellett nagyobb teljesítmény érhető el. Az előbb említett akkumulátorokban a töltés tárolását a lítium-ionok látják el. A negatív elektróda szén alapú, a pozitív pedig fémoxid. A katód és az anód között szerves elektrolit található, mely biztosítja a lítium-ionok áramlását töltés és kisütés folyamán. Főbb előnyei a többi akkumulátorhoz képest a magas energiasűrűség, a hosszú élettartam, gondozásmentesség. Hátránya a drága gyártási költség és az alacsony biztonság, mivel túltöltés vagy magasabb töltőfeszültség esetén az akkumulátor felrobbanhat. [3] ELEKTROMOS AUTÓK TÖLTÉSI MÓDOZATAI - CSATLAKOZÁS AZ ELEKTROMOS HÁLÓZATHOZ Az elektromos autókban fedélzeti töltők kerültek beszerelésre, a paneleket amiket falhoz vagy betonhoz rögzítve találunk, azt töltőberendezésnek hívjuk. A fedélzeti töltő egy meglehetősen bonyolult és drága elektronikus rendszer, amely fogadja és az akkumulátor töltéséhez megfelelően átalakítja azt az elektromos áramot, amit a töltőpontok biztosítanak. Az autó fedélzeti töltőjét általában nem lehet utólag nagyobb teljesítményűre cserélni. Ezért is fontos, hogy már a jármű megvásárlásakor tisztában legyünk azzal, hogy ez a szerkezet milyen nagymértékben befolyásolja a töltés gyorsaságát és ezáltal a jármű használati értékét. A töltéshez használt töltőpontok (amelyeket a töltőkábellel csatlakoztatunk a gépkocsihoz) tulajdonképpen egyfajta intelligens kábel"-nek nevezhetők. Angol elnevezésük EVSE - Electric Vehicle Supply Equipment - azaz Elektromos Járműveket Kiszolgáló Berendezés. Elsődleges feladatuk, hogy garantálják a töltés biztonságát. Mivel töltéskor életveszélyesen nagy áramok folynak a hálózatból az autó akkumulátoraiba, ez a legfontosabb szempont. A töltőpontok vezérlői (amelyek maguk is kis mikroszámítógépek) egy meghatározott protokoll szerint, egy külön vezetéken, az ú.n. Control Pilot" jel segítségével kommunikálnak a jármű fedélzeti töltőjével. Ellenőrzi kell, hogy a töltőkábel mekkora áramot tud biztonságosan vezetni, hogy a védőföldelés csatlakoztatva van-e a járműhöz és még több további, a biztonság szempontjából fontos paramétert. Csak akkor kapcsolják a jármű töltőjére a hálózati feszültséget (és az autó töltője is csak akkor fogadja azt), ha mindent rendben találnak. Az elektromos járművek töltésére vonatkozó szabvány az intelligens töltőket három csoportba sorolja: ú.n. Mode 2, Mode 3 és Mode 4 töltőknek nevezi. A Mode 1 töltők nem kommunikálnak a járművel, ezeket elektromos autóknál ma már nagyon ritkán használják. [9] A jármű töltése 230V-os hálózati konnektorról A Mode 2 töltőkkel konnektorokból lehet tölteni az elektromos autót. Elvileg bármilyen 230Vos háztartási konnektoron keresztül kapcsolódhatnak az elektromos hálózathoz. A hálózati konnektorok a terhelés hatására deformálódhatnak (következő kép). MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 134

138 GYŐRFI ANDRÁS: Az e-mobilitás biztonsági kérdései 2.ábra: Túlterhelt, megégett fali csatlakozó aljzatok 3 A háztartási konnektorokat ugyanis nem olyan folyamatos, nagy terhelésre tervezték, amit egy autó Mode 2 töltője jelent. Ezért ezekhez a töltőkhöz is célszerű kiépíteni olyan, érintésvédelmi kapcsolóval (FI relé) ellátott, ipari kivitelű konnektort a garázsban, amely elviseli a folyamatos, nagyteljesítményű igénybevételt. A töltő kábelre van építve egy kis doboz is, ami a vezérlő elektronikát rejti. Ezen LED-ek, vagy egy kis kijelző mutatja a töltési folyamat pillanatnyi állapotát. A kábel másik végén egy nagyméretű, speciális csatlakozó van, amivel a töltőt a jármű töltőbemenetére lehet kapcsolni. 3.ábra: Peugeot Ion gyári töltő 4 Az autók gyári tartozék töltője maximum 10A töltőáramot biztosít a járműnek. A gyártók általában biztonsági okokból limitálják 10 Amperben a töltőáramot, hogy az gyengébb teljesítményű konnektorokkal is használható legyen. Azaz a töltési teljesítmény max. 2,3kW (a gyakorlatban ennél kevesebb, mert bizonyos veszteségekkel is számolni kell). Fali gyorstöltők, töltőpontok Az ún. Mode 3 töltőpontok képesek 22kW, de akár még ennél nagyobb teljesítménnyel is tölteni az elektromos járműveket. Lehetnek 1 fázisú (230V), vagy 3 fázisú (3x230V) berendezések. Ezek a töltők mindig fixen bekötve csatlakoznak az elektromos hálózathoz, ezért csak szakképzett villanyszerelő szerelheti fel őket. Tilos azokat akár ipari - konnektorokon keresztül használni. A Mode 3 töltőket hívják a köznyelvben fali töltőknek, gyors töltőknek is, ahhoz, saját kép, szerkesztette: Győrfi András 135 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

139 GYŐRFI ANDRÁS: Az e-mobilitás biztonsági kérdései hogy mekkora teljesítményű legyen a töltő, annak a szabvány előírásain kívül csak a jármű fedélzeti töltője és az ingatlan villamos hálózata szab határt. Fontos ugyanis figyelembe venni, hogy egy ingatlan elektromos hálózata összetett rendszer. A rosszul méretezett vezetékek melegedhetnek, extrém esetben ki is gyulladhatnak súlyos anyagi kárt és életveszélyt okozva. Az tehát, hogy autójához milyen teljesítményű töltőt tud használni, alapvetően két tényezőtől függ: Autója milyen maximális teljesítménnyel (maximális töltőárammal) tölthető, amit a jármű fedélzeti töltőjének teljesítménye határoz meg; Az elektromos hálózat milyen maximális árammal terhelhető a töltés során és ennek megfelelően milyen maximális teljesítményű töltőpontot telepíthet. A fali töltők általában kétféle módon csatlakoztathatók az autóhoz. A fix kábeles változatok esetében a töltőkábel egyik vége fixen (nem oldható módon) be van kötve a töltőpontba, a másik végére pedig az autó töltőbemenetéhez illeszkedő csatlakozó van szerelve. Ezt kell az autóba bedugni. Használata nagyon egyszerű, pillanatok alatt lehet a járműhöz (vagy a járműről) (le)csatlakoztatni. A másik - ú.n. csatlakozós - megoldás esetén a töltőponton egy csatlakozó aljzat van, amihez külön töltőkábelt kell használni. Ennek egyik végén olyan csatlakozó van, ami illeszkedik a töltőponton lévő aljzatba, a másik végén pedig olyan, ami az autó töltőbemenetéhez passzol. Ennek a megoldásnak a nagy előnye, hogy ezt a töltőkábelt a töltőpontról le lehet csatlakoztatni, az autóban lehet tartani és bárhol, bármikor használni. A töltőpontok aljzatai ugyanis egész Európában szabványosak, így ugyanazzal a kábellel bármely nyilvános töltőhöz lehet csatlakozni. A töltőpontok esetében előírás, hogy azokat olyan áramkörbe szabad csak bekötni, amely szabványos védőföldeléssel, túláram- és áramütés elleni védelemmel (áramvédőkapcsoló, vagy FI relé) rendelkezik, ezt el lehet helyezni az ingatlan elektromos elosztószekrényében, vagy magában a készülékben is. [10] 4.ábra: A fali töltők csatlakozó aljzattal rendelkező verziója 5 5 saját kép, szerkesztette: Győrfi András MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 136

140 GYŐRFI ANDRÁS: Az e-mobilitás biztonsági kérdései Villámgyors töltés egyenárammal A Mode 4 megoldás, amikor az akkumulátort ún. villámtöltőkkel töltik. Ezek a töltéshez nagyfeszültségű ( V) egyenáramot használnak, akár Amper áramerősséggel. Ez a töltés nem a jármű fentebb említett fedélzeti töltőjén keresztül történik, hanem egy attól funkcionálisan különböző töltésszabályozón keresztül. Az egyenáramú, ú.n. Mode 4 villám" töltőkkel az elektromos autók teljesen lemerült akkumulátorát perc alatt akár 80%-ra is fel lehet tölteni. A Mode 4 töltők a szabvány előírása szerint csak fix kábelesek lehetnek, aljzat nincs rajtuk, saját töltőkábellel azokhoz nem lehet csatlakozni. (Ha van is rajta töltő-aljzat, akkor az nem egyenáramú villámtöltést, hanem váltakozó áramú töltést biztosít.) Maga a töltőkábel is vastag, robosztus, hiszen nagyon nagy áram folyik rajta. 5.ábra: A Tesla gyorstöltői a győri pihenőnél az M1 autópálya mentén 6 Az egyenáramú DC töltéshez a járművek is külön csatlakozóval rendelkeznek, vagy olyan kombinált csatlakozóval, amelyekben az egyenáramú töltéshez külön nagyáramú érintkezők vannak kialakítva. Csatlakozók, kábelek és azok paraméterei A töltőkábelben három (1 fázisú töltő esetében), vagy öt (háromfázisú töltőkben) vastag vezeték van, amelyeken a nagy áramerősségű töltőfeszültséget vezetik a járműhöz (fázis - vagy három fázis - nulla és védőföld). Ezen kívül egy vékonyabb vezetéken vezetik a Control Pilot (CP) jelet, ami a töltőpont vezérlője és a jármű közötti adatkommunikációt biztosítja. A töltőkábelek speciális csatlakozókkal kapcsolódnak a járművek töltőbemeneteire. A Mode 2 és Mode 3 (váltakozó áramú - AC) töltőkhöz az elektromos autókba jelenleg kétféle csatlakozót építenek be, az ú.n. Type 1, vagy Type 2 csatlakozót. Mindig az elektromos jármű gyártójának döntése, hogy melyik szabvány szerinti AC töltőcsatlakozót használja. [11] A következő képen Type 1 töltőcsatlakozó látható. 6 saját kép, szerkesztette: Győrfi András 137 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

141 GYŐRFI ANDRÁS: Az e-mobilitás biztonsági kérdései 6.ábra: A Type 1 (vagy SAE J1772) töltőcsatlakozó 7 Az ún. SAE J1772 (amerikai) szabvány szerinti csatlakozónak összesen 5 kontaktusa van - három vastag a nagy áramú töltéshez (fázis - L, nulla - N és védőföld - PE) valamint két vékonyabb kontaktus a Control Pilot - CP és a Proximity Pilot - PP számára. Ezt a csatlakozót Type 1 csatlakozónak nevezik. Lentebb a Type 2 csatlakozó és a biztosítékok láthatók. 7.ábra: A Type 2 (vagy IEC szabvány szerinti) csatlakozó 8 7 saját kép, szerkesztette: Győrfi András 8 saját kép, szerkesztette: Győrfi András MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 138

142 GYŐRFI ANDRÁS: Az e-mobilitás biztonsági kérdései 8.ábra: Biztosítékok a töltőállmásokon, vészhelyzet esetére 9 A csatlakozó felső részén egy billenő horgos akasztó is van, ami rögzíti az aljzatban a csatlakozót és megakadályozza annak kicsúszását. Ez a zár egyben egy, a csatlakozóba beépített kapcsolót is működtet. Így, ha valaki töltés közben mégis kihúzná az aljzatból a csatlakozót (ehhez le kell nyomnia a billenő zárszerkezetet), akkor a beépített kapcsoló bontja az áramkört és a vezérlő azonnal lekapcsolja a kábelről a töltőáramot. A Type 2 (vagy IEC szabvány szerinti) csatlakozó öt nagyáramú kontaktussal rendelkezik a két (CP és PP) segédkontaktus mellett. Ezért ez a csatlakozó nagyobb teljesítményű, 3 fázisú AC töltésre is használható - de csak abban az esetben, ha töltőkábel és a jármű fedélzeti töltője is 3 fázisú. Ennél a csatlakozótípusnál a rögzítést egy, az aljzatba épített, mágneses, vagy motoros működtetésű zár-stift biztosítja, ami lehetetlenné teszi a csatlakozó kihúzását az aljzatból töltés közben. A Mode 4 egyenáramú villám töltők - mint fentebb már szó volt róla - a Mode 3 töltőkhöz képest nagyobb feszültséggel és jóval nagyobb áramerősséggel töltik az elektromos járműveket. Ilyen nagy áramerősségnél még vastagabb vezetékeket és a csatlakozókban nagyobb átmérőjű kontaktusokat kell használni. Ezért az egyenáramú Mode 4 töltőkhöz a Type l és Type 2 csatlakozók nem alkalmasak. Az egyenáramú töltéshez ezért a járművekbe speciális csatlakozókat építenek be a gyártók. Sok esetben ez egy külön csatlakozó aljzat az autóban. Ez lehet a japán szabványból átvett CHAdeMO -nak nevezett, vagy a kínai szabványnak megfelelő GB" típusú csatlakozó - bár ez utóbbi Európában nem nagyon fordul elő. [9] [11] 9 saját kép, szerkesztette: Győrfi András 139 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

143 GYŐRFI ANDRÁS: Az e-mobilitás biztonsági kérdései 9.ábra: Töltőkábel típusok összefoglaló táblázata 10 Ha kültéri töltőpontot kell elhelyezni, akkor ellenőrizni kell, hogy az erre a célra alkalmas-e. Ezt az ún. IP védettség mutatja. Kültéri elhelyezéshez az eszköznek javasolt legalább IP54 védettségűnek lennie. Azaz por behatolása ellen legalább korlátozottan és bármely irányból fröcskölő víz ellen védett legyen a készülék. Az IP védettséget az elektromos készülék adattábláján fel kell tüntetni. AZ ELEKTROMOS GÉPJÁRMŰVEK TÖLTÉSÉVEL, ELLENŐRZÉSÉ- VEL KAPCSOLATOS BIZTONSÁGI SZABÁLYOK A gépjárművek szerelését, bontását tekintve nem létezik egységes központi integrált szabályozás az Európai Unióban, sem Magyarországon. Mivel e járművek magasfeszültségű elektromos rendszert, illetve akkumulátort tartalmaznak, ezért fontos ezen alkatrészek tulajdonságainak és műszaki adatainak ismerete és működési elvük megértése. Az egységes központi előírások hiányában minden gyártó maga állít elő hiteles és minőségi szabály-rendszereket, melyek ugyan kis mértékben eltérhetnek egymástól, azonban egységüket az képezi, hogy ezek betartása elhanyagolhatatlan a biztonságos szerelés érdekében. A gyártók a munka elvégzését csakis az arra képesített személyzetnek engedélyezik. A folyamat közben be kell tartani a gyár által kiadott utasításokat, a törvényi előírásokat és az ide vonatkozó egyéb rendelkezéseket is, ilyen például a baleset megelőzés, valamint a veszélyes hulladékok kezelése. A bontási folyamat megkezdése előtt minden járműnél, mely nagyfeszültségű elektromos rendszert tartalmaz, el kell távolítani az akkumulátor csomagot, hogy a gépjármű ártalmatlanítása és bontása az előírásoknak megfelelően elvégezhető legyen. A munka megkezdése előtt tájékozódni kell a gyártó által kiadott tájékoztatóban az alkatrészek elhelyezkedésekről, mivel a nagyfeszültségű rendszerek részegységeinek elosztása típusonként különbözhet. [4] [5] [6] 10 MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 140

144 GYŐRFI ANDRÁS: Az e-mobilitás biztonsági kérdései A nagyfeszültségű rendszer megbontása előtt szükséges a rendszer áramtalanítása, ennek menete a következő lépésekből áll: - Meg kell győződni, hogy a jármű nincs üzemkész állapotban. Erre megoldás, az üzemállapot visszajelző ellenőrzése a műszerfalon, de a legbiztosabb, ha eltávolításra kerül a slusszkulcs a gyújtáskapcsolóból, ezzel is meggátolva az esetleges áram alá helyezést. - Abban az esetben, ha a gépjárműben kiegészítő 12 voltos akkumulátor található, akkor el kell távolítani a csatlakozót a negatív pólusról. - Ahhoz, hogy a nagyfeszültségű rendszert hatástalanítani tudjuk szükséges egy szigetelő kesztyű, melynek használata előtt meg kell győződni az épségéről. - Ezután el kell távolítani a szervizcsatlakozót, ami a HV akkumulátoron található, ezzel teljesen megszakad a HV áramkör, majd kétoldalú ragasztóval leragasztani a szabadon hagyott csatlakozókat. - A csatlakozó eltávolítása után meg kell várni az inverterben lévő kondenzátor kisülését. Ez eltarthat 5 10 percig is. - Ezen lépések után szükséges még egy biztonsági folyamatot elvégezni, ennek folyamán a gépjárművet az adott pontokon feszültségmérővel végig mérik, ezzel is megbizonyosodva arról, hogy a HV akkumulátor megfelelően le lett választva, illetve a kondenzátor kisült-e. - Utolsó lépésként a gépjárművön el kell helyezni táblát vagy táblákat, melyek figyelmeztetik a munkatársakat, hogy az adott jármű szerelés alatt van és emiatt tilos visszahelyezni a szervizcsatlakozót, ezzel is megelőzve a baleseteket. 10.ábra: Toyota Prius magasfeszültségű rendszere bekapcsolt állapotban 11 A szereléshez elhanyagolhatatlan védőöltözet elemei és szükséges egyéb felszerelések: - védőszemüveg - elektromosan szigetelt kesztyű - szigetelt cipő MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

145 GYŐRFI ANDRÁS: Az e-mobilitás biztonsági kérdései - saválló öltözék - ragasztószalag - szigetelt szerszámok - szigetelőszőnyeg - figyelmeztető táblák Ezen munkafolyamat csak egy általános szerelési útmutató az elektromos járművek alkatrészeinek helyes lecsatlakoztatására és áramtalanítására. A szereléssel kapcsolatos pontos, bővebb információkat a gyártók típus-specifikusan biztosítanak a szerelésre és bontásra szakosodott szervezeteknek. [7] [8] Az elektromos gépjárművek szárazra fektetésének folyamata - Első lépésként áramtalanítani kell a járművet, amit a 12 voltos és a nagyfeszültségű rendszer korábban leírt lépései alapján kell elvégezni, hogy a munkafolyamat biztonságos legyen. - Ezután következik az akkumulátorok eltávolítása, melyet az adott típushoz kiadott bontási útmutató alapján kell elvégezni. - A fék- és a szervóolaj, majd az ablakmosó folyadék eltávolítása következik. - Ha klímaberendezés is van az autóban, akkor a klímagáz leeresztése. A nagyfeszültségű akkumulátor tárolása A gyártók által kiadott kezelési útmutatók és veszélyes hulladékok tárolására vonatkozó törvények alapján szükséges ezen egységek tárolása, mivel a környezetre és az egészségre káros anyagokat tartalmaznak. A nagyfeszültségű akkumulátorok tárolására az alábbi előírások vonatkoznak: - a tárolás helyét úgy kell megválasztani, hogy az megfeleljen a tűzbiztonsági előírásoknak - a tárolás alatt az egységeket óvni kell az erős napfénytől, a nedvességtől, a magas hőmérséklettől és a mechanikai behatásoktól - a különféle típusú akkumulátorokat (például: Lítium-ion, NiMH) a törvényeknek megfelelően, szükség esetén külön kell raktározni - az áramforrásokat szigetelő gumiszőnyegen kell elhelyezni, a beépítés helyzetével azonosan - a káros gázok képződése miatt a helységet jól szellőzővé kell alakítani - a tárolási területet törvények alapján figyelmeztető jelzésekkel kell ellátni Sérült akkumulátorok esetén, ha szivárgás, külsérelmi nyom vagy deformálódás figyelhető meg, azok tárolását elkülönítve, szabadtéren, folyadéktól és napfénytől védve kell megoldani és szükséges a gyártói képviselet értesítése a további teendőkkel kapcsolatban. Az elektromos járművek speciális veszélyforrásai Egy baleset helyszínén az első és legfontosabb dolgunk, hogy felismerjük az elektromos járművet annak jellegzetességei alapján, hiszen erre a balesetet szenvedett jármű utasai nem min- MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 142

146 GYŐRFI ANDRÁS: Az e-mobilitás biztonsági kérdései den esetben tudják felhívni a figyelmet. A műszaki mentés, különösen veszélyes anyagok jelenlétében, komplex beavatkozás. [12] Éppen ezért kiemelt fontossággal bír a mentésvezető felderítése. Valóban járja körbe a járművet, vizsgálja meg a helyszínt és az autót. Az oltás folyamata megegyezik a hagyományos hajtású járművekével. Az azonosításnak legegyszerűbb módja a gépjármű hajtására utaló embléma keresése ben az ország valamennyi hivatásos és önkéntes tűzoltóságán irányítói beosztást ellátó állomány részére, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság központi továbbképzés keretein belül tartott oktatást a hibrid technológiáról. A képzési anyagokat, valamint az autógyártók által rendelkezésünkre bocsátott veszélyhelyzeti útmutatókat ismertek, így a speciális elméleti ismeretek beépültek a továbbképzési rendszerbe. [13] Az elektromos járművek műszaki mentése során főleg, ha az akkumulátorok is megsérültek fel kell készülni veszélyes anyagok szabadba jutására, vagy tűz keletkezésére is, ezért a megfelelő tűzoltó/mentesítő anyagokat is készenlétbe kell helyezni.[14] Az Európia Unió és a nemzetközi szabványok ellenére találhatunk ellentmondásokat és hiányosságokat a rendszerekben. Az egyik legfontosabb kérdés a kültéri töltők IP védettsége. A legtöbb töltőt, kábelt és töltőfejeket IP54-s szabvánnyal tüntetnek fel, holott ezek csak korlátozottak vízbehatolás szempontjából. A Tesla töltője ennél is alacsonyabb IP44-s védettséget kapott. Az idealizált más elektromos készülékekben is jelen lévő állapot az IP65 védettség, ami természetesen költségesebb, de jóval biztonságosabb megoldás is lenne. A következő táblázat az elektromos berendezések IP védettségek szintjeit tartalmazza. Első Számjegy: Az elektromos berendezések IP védelme idegen test és vízbehatolás szempontjából. Második számjegy: Idegen anyagok elleni védelem és érintésvédelem mértéke. A készülék nem rendelkezik különleges védelemmel. Védett az 50mm-nél nagyobb átmérőjű szilárd testek behatolása ellen. Védett az 12,5mm-nél nagyobb átmérőjű szilárd testek behatolása ellen. Védett az 2,5mm-nél nagyobb átmérőjű szilárd testek behatolása ellen. Védett az 1mm-nél nagyobb átmérőjű szilárd testek behatolása ellen. Por behatolása ellen korlátozott védelemmel van ellátva. Por behatolása ellen teljes védelemmel van ellátva. Sok esetben a készüléken az IP jelölés után, csupán egy számmal utal a gyártó, a védelmi módra. Az ilyen esetekben a hiányzó számot X-el kell helyettesíteni. Például IP X2 vagy IP 3X. 0 Víz behatolása elleni védelem mértéke. A készülék nem rendelkezik különleges védelemmel. 1 Függőlegesen csöpögő víz ellen védett Függőlegesen csöpögő víz ellen védett, és 15º-ban dönthető a működési pozíciójához képest a készülék. A készülék védett permetező víz ellen, a függőlegestől számított 60º-ig. A készülék védett minden irányból fröcskölő víz ellen. 5 Védett minden irányból vízsugár ellen Védett minden irányból erős vízsugár ellen. A készülék védett víz behatolása ellen, meghatározott idejű és mélységű vízbemerítés esetén. A készülék védett víz behatolása ellen tartós vízbemerítés esetén, a gyártó által megadott paraméterek szerint 11.ábra: Az elektromos berendezések IP védelme MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

147 GYŐRFI ANDRÁS: Az e-mobilitás biztonsági kérdései Az elektromos töltők védelme több szempontból is megvalósult, mint pl. a kétoldalról biztosított reteszek töltés közben és további mechanikus védekezési formák a rongálás és a balesetveszély megelőzésére. Az elektromos járművek és a töltők számának további növekedésével elkerülhetetlenek lesznek a balesetek, annak tekintetében, hogy szélesebb körben elterjedhetnek a nem szakszerű beépítések és a silány minőségű alkatrészek. [15] ÖSSZEGZÉS A kutatásom során igyekeztem egy rövid, tartalmas, lényegre törő körültekintést adni az e-mobilitás adta infrastrukturális lehetőségekről és azokban rejlő esetleges hibákról, veszélyekről. Az elektromos járművek elterjedése és sokszínűsége többszörösére fog nőni a következő évben és ezzel tartani az ütemet nehéz feladat lesz. Személyes tapasztalatom ezt megerősíti, hiszen 3 különböző elektromos hajtású járművet néztem át és vizsgáltam meg. Minháromban a biztosítékok, a 12 voltos akkumulátor és az erősáramú kábelek is különböző helyeken és kialakításban kerültek elhelyezésre. A legkorábbi Peugeot Ion-ban pedig még az egységesített szabványok (narancssárga vezetékezés és biztosíték) még nem jelentek meg. Ezen gépjárművek elterjedése főleg a használtautó piacon lesz észlelhető fenntarthatósága és a többi jármű relatív magas árával szemben. A végső probléma pedig az elektromos járművek életciklusa végén megjelenő hulladékok kezelése és azok esetleges hasznosítása lesz. Mivel a korábban említett bontásra vonatkozó eljárások sincsenek még alapjaiban sem lefektetve, ezt a gondolatot tovább emelve a hulladék még nagyobb kihívásokat és problémákat fognak generálni. A további kutatásom célja ezen jövőbeli problémák feltárása és esetleges javaslattétel azok megoldására. FELHASZNÁLT IRODALOM [1] Varga Z., Szauter F.: Jövőbeli és alternatív járműhajtások 2014 digitális könyv- ISBN [2] Lakatos István - Hibrid hajtású gépjárművek hatósági és diagnosztikai vizsgálati lehetőségei és a nagyfeszültségű rendszerek vizsgálatához szükséges előírások és munkavédelmi eszközök egyetemi jegyzet [3] Lakatos István Energiatárolás elektromos hajtású autókban - egyetemi jegyzet [4] Alternative Fuels Data Center - Batteries for Hybrid and Plug-In Electric Vehicles [5] Art s Automotive - Predictive Battery Failure Analysis For The Prius Hybrid (letöltve: ) [6] The car connection Nissan Leaf Review ) [7] Toyota Global ) [8] Toyota Prius - HV AKKUMULÁTOR BONTÁSI ÚTMUTATÓ MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 144

148 GYŐRFI ANDRÁS: Az e-mobilitás biztonsági kérdései ) [9] Villanyszerelők lapja - Elektromos autók töltési módozatai - csatlakozás az elektromos hálózathoz 2017 április [10] Antalóczy Tibor - Villanyautósok Elektromos autó töltő típusok (letöltve: ) [11] Ecars.hu - Amit az elektromos autók töltőiről tudni kell (letöltve: ) [12] Horváth Galina, Kuti Rajmund: Задачи руководителя аварийно-спасательных работ по ликвидации аварий при перевозке опасных веществ автотранспортом, POZHARY I CHREZVYCHAJNYE SITUACII: PREDOTVRASHENIE LIKVIDACIA 2017: (1) pp [13] Karsa Róbert- Hibrid járművek speciális veszélyforrásai, a tűzoltói beavatkozás sajátosságai, Védelem Online Tűs-és katasztrófavédelmi Szakkönyvtár, p. (Letöltve: ) [14] Kuti Rajmund: Advantages of Water Fog Use as a Fire Extinguisher, ACADEMIC AND APPLIED RESEARCH IN PUBLIC MANAGEMENT SCIENCE 14: (2) pp [15] Győrfi András - Az e-mobiltás alternatív alkalmazási lehetőségei Műszaki Katonai Közlöny - XXVIII. évfolyam, szám p. (letöltve: ) 145 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

149 Padányi József 1 - Négyesi Lajos 2 XXVII. évfolyam, szám ZRÍNYI MIKLÓS TEVÉKENYSÉGE A MURAKÖZ KATONAI VÉDELMÉNEK MEGERŐSÍTÉSÉBEN (MIKLÓS ZRÍNYI S ACTIVITIES IN STRENGTHENING THE DEFENCES OF THE MURAKÖZ REGION) A terep ismerete, felhasználása a harc sikeres megvívásának alapvető feltétele. Így az erre való felkészülést nem lehet elég korán elkezdeni. Ma, amikor a területvédelem újra kiemelt figyelmet kap hazánkban, érdemes felmutatni azokat a történelmi példákat, amelyek bizonyítják ennek a tételnek az igazát. A következőkben a magyar és európai hadtörténelem kiemelkedő alakja, a költő és hadvezér Zrínyi Miklós tettein keresztül mutatjuk be a hivatkozott tétel igazságát. 3 Kulcsszavak: Zrínyi (VII) Miklós, zárcsomópont, Zrínyi-Újvár, Muraköz katonai védelme Knowing and using the terrain to one s advantage is a fundamental prerequisite of any successful fighting. Thus, preparation for this cannot be started too early. Nowadays, when area defense receives special attention in Hungary, it is worth examining those historical examples that prove this thesis right. In the following, the validity of this thesis is demonstrated by the deeds of the poet and general Miklós Zrínyi, an outstanding figure of both Hungarian and European military history. Keywords: Miklós (VII) Zrínyi, New Zrin Castle, military defence of Međimurje BEVEZETÉS Nem célunk erőltetett párhuzamokat találni, de a területvédelem előtérbe kerülésével újra felértékelődik a terep ismerete, előnyeinek, a harctevékenység szempontjából kedvező adottságainak kihasználása. Könnyen belátható, hogy mit jelent a helyismeret, amibe egyaránt beletartozik a helyi közigazgatás, az emberek és közösségek, valamint a terep ismerete. Elsősorban a katonai műveletek gyorsasága és pontossága, valamint a végrehajtás hitelessége az a terület, ahol ez az előny érvényesül. Nincs ebben a felismerésben semmi új, hiszen már a korai hadtudományi írások is kiemelt figyelmet fordítottak erre a kérdésre. 1 Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója. padanyi.jozsef@uni-nke.hu ORCID: HM miniszteri biztosi titkárság vezetője. lajos.negyesi@uni-nke.hu ORCID: A publikáció a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által támogatott A hadirégészet, csata- és hadszíntérkutatás új eredményei, korszerű módszerei kutatócsoport kutatásain alapszik. MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 146

150 PADÁNYI JÓZSEF - NÉGYESI LAJOS: Zrínyi Miklós tevékenysége a Muraköz katonai védelmének megerősítésében A TEREP FONTOSSÁGÁNAK MEGJELENÉSE A KORAI HADTUDOMÁNYI MUNKÁKBAN Érdemes a kínai írásokkal kezdeni a rövid kitekintést, hiszen itt már 2500 évvel ezelőtt igyekeztek rendszerbe foglalni a hadakozás fontosabb törvényszerűségeit. 4 Sunzi (Szun Ce) A hadviselés törvényei című munkájában 45 esetben említi a terepet, ami arra utal, hogy kiemelt figyelemmel volt erre a tényezőre. Külön fejezetben foglalkozik a terepformákkal, ahogy írja: A terepforma lehet átjárható, fogva tartó, megoszló, összeszorító, meredek és kiterjedt. Nos, a terepformák a hadsereg segítségét jelentik. Az ellenség fölmérése, a győzelem biztosítása, valamint a szakadékok és szorosok, a távoli és a közeli (helyek) feltérképezése adják a fővezér Taóját. Aki ismeri mindezt és így vezeti a harcot, feltétlen győzelemre számíthat. Aki viszont nem ismeri ezeket, mégis részt vesz a harcban, biztos vereségnek teszi ki magát. 1 A tábornagy metódusa a következőket mondja: Kihasználni a terep kínálta előnyöket annyit tesz, hogy őriztesd a veszélyes hágókat és szorosokat (ti. a stratégiailag fontos helyeket). 2 Jellemző ezekre a munkákra az is, hogy a terepviszonyokat és az időjárást együtt kezelik. Ez arra mutat, hogy a szerzők gyakorlott katonai szakemberek voltak, akik a saját bőrükön érezték e két tényező fontosságát. Láthatjuk tehát, hogy a kínai hadtudományi irodalom kiemelt területként kezelte a terep ismeretét, előnyeinek felhasználását és felhívta a figyelmet a veszélyekre is. Ugyanez igaz olyan szerzőkre is, mint Vegetius, akit Zrínyi Miklós is nagyra becsült és felhasználta gondolatait saját hadelméleti munkáiban, és persze a gyakorlatban. Vegetius több helyen is foglalkozott a terep fontosságával. Az első dolog, hogy a legteljesebb útjegyzékek álljanak rendelkezésére minden vidékről, amelyen hadműveletek folynak. Az útjegyzék a helytávolságoknál ne csak a léptékszámot közölje, hanem az utak minőségét is; adjon pontos leírást a legrövidebb utakról, a mellékutakról, a hegyekről és folyókról. [3] A szerző külön fejezetet szentel a folyón való átkelésnek, ami Zrínyi szempontjából tekintettel Muraköz helyzetére igen sok hasznos tanáccsal szolgálhatott. Nem kívánjuk valamennyit felsorolni, de az egyik legfontosabb gondolat kiemelést igényel: Az ellenfél a folyóátkeléseknél szokott mohón csapdát állítani vagy rajtaütést végrehajtani. Ezek veszélye miatt mindkét parton fegyveres őrséget kell elhelyezni, nehogy az ellenség úgy támadja meg őket, hogy a folyómeder közbejöttével meg legyenek osztva. Biztonságosabb azonban mindkét oldalon karókat leverni és így, ha támadás történne valamerről, veszteség nélkül tartani az állást. Ha a hídra nemcsak átkelés, hanem visszatérés és jövő-menő közlekedés céljából is szükség van, akkor mindkét hídfő körül széles árkokat kell ásni, sáncot emelni és őrséget felállítani, hogy ez mindaddig helytálljon, míg a helyi körülmények folytán ez szükséges. 3 Zrínyi Miklós hadtudományi ismeretei két forrásból származnak. Egyrészt egy tudatos felkészülés eredménye, amely a korban ismert és elérhető, hadtudományi jellegű irodalom beszerzését, feldolgozását jelenti. Másrészt a hadi tapasztalatok gyermekkorban megkezdett és egész 4 A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2018-ban indítja útjára a Pro Militum Artibus könyvsorozatot, amely a hadtudomány régi és új eredményeinek bemutatkozására vállalkozik. Ennek első kötete A kínai hadtudomány klasszikusai címet viseli. Ebből válogattuk a bemutatott példákat. 147 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

151 PADÁNYI JÓZSEF - NÉGYESI LAJOS: Zrínyi Miklós tevékenysége a Muraköz katonai védelmének megerősítésében életében végzett, folyamatos megszerzése, gyarapítása, a sokszor vérrel írt gyakorlat értékelése jelenti. Ami az elméletet illeti, tudjuk, hogy könyvtára kimagaslott a kor hasonló gyűjteményei közül. Tematikusan rendszerezett hadtudományi anyagában (Militares), 1662-ben 34 tétel (benne egy kézirat) és 64 mű volt, de más szakokban is vannak katonai művek. 4 A TEREP ADTA LEHETŐSÉGEK KIHASZNÁLÁSA A KAKONYAI ÁTKELŐ ÉS A MURAKÖZI BIRTOK VÉDELMÉBEN Zrínyi (IV) Miklós 1546-ban Csáktornyára helyezte át székhelyét, így ettől kezdve a Muraköz védelme kiemelt szerepet kapott a család életében. Egyrészt itt volt a család állandó szállása, másrészt a Muraköz jelentős részt vállalt a család kiadásainak fedezésében. Gazdag és jól jövedelmező mezőgazdasági terület volt ez, amely a Zrínyiek védelme alatt szépen gyarapodott. Nem véletlen tehát, hogy a terjeszkedő törökök rendszeresen megpróbálták elfoglalni, de legalább megsarcolni, míg a Zrínyiek mindent megtettek annak védelmére. A Muraköz közel másfél évszázadon át volt a színtere a család küzdelmeinek. Ezen időszak alatt a család nyolc sarja volt a terület ura. A következőkben a költő és hadvezér Zrínyi (VII) Miklós ( ) erőfeszítéseit kívánjuk bemutatni, mellyel megpróbálta szeretett Szigetét megóvni a török támadásoktól. A teljesség igénye nélkül a kakonyai átkelő és kereskedelmi útvonal megóvása-ellenőrzése érdekében végzett munkákat mutatjuk be, amelyek előrevetítették egy komplex korának megfelelő akadályrendszer képét. Meggyőződésünk, hogy mindezek együtt, egymást kiegészítve óvták hatékonyan éveken át ezt a gazdag és a törököknek is nagyon kívánatos vidéket. A terület fontosságát az adta, hogy Kanizsa elfoglalása után a törökök azonnal kiterjesztették befolyásukat és közvetlenül fenyegették a Mura mentén Muraközt. Légrád és Kotori között volt a legveszélyeztetettebb szakasz, hiszen itt volt a legrövidebb visszavonulási út egy-egy sikeres portya után, Nagykanizsa irányába. Azt már akkor is tudták, hogy nem elég váratlanul végigrabolni egy területet, a zsákmánnyal haza is kell érni. Zrínyi is tisztában volt ezzel, nem véletlen, hogy ezt a partszakaszt különös figyelemmel vigyázta. Légrád és Kotor között hét őrállást tartott fenn, 5 megépítette Zrínyi-Újvárat és a Mura jobb partján annak ellenerődjét, és létrehozta a Zrínyi-árkot, újabb akadályt emelve a törökök elé. A mesterséges és természetes akadályokat ötvözve egy (légvonalban) 7 km-es szakaszt zárt le megbízhatóan, Légrád és Kotor között. Természetesen a Mura szeszélyes vonalvezetése miatt az őrzendő szakasz hossza ennek akár a duplája is lehetett az adott időszakban. A következőkben tekintsük át a rendszer egyes elemeinek kialakítását és kapcsolatát egymással és a tereppel. ZRÍNYI-ÚJVÁR ÉPÍTÉSE Amely kapitány az földnek a csínját nem tudja, keveset viszen végben a maga szándékában Mennyivel inkább kell hát tudni a hegyeket, mint feküsznek, a mezőket, melyre szélednek, az erdőknek járását, a vizeknek folyását. 5 A Zrínyi Miklóstól származó idézet arra utal, hogy 5 Az őrállások jellövő mozsarakkal adtak hírt egymásnak az ellenség megjelenéséről. Korabeli jellövő mozsárral végzett kísérleteink bizonyították, hogy a lövés hangja 3,5 km-re elhallatszott, azaz a Kakonya körül ólálkodó ellenségről Csáktornyán fél órán belül tudtak. MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 148

152 PADÁNYI JÓZSEF - NÉGYESI LAJOS: Zrínyi Miklós tevékenysége a Muraköz katonai védelmének megerősítésében a harc sikeres megvívásához elengedhetetlen a terep ismerete. Zrínyi hadvezetői tevékenysége bővelkedik azokban a példákban, amelyek bizonyítják, hogy nem csak leírta, de ismerte és ki is használta a terep adottságait. Az egyik legismertebb példa erre Zrínyi-Újvár építése, ahol már a hely kiválasztása is példázza ezt a tehetségét. Sokan és többféle megközelítésből vizsgálták Zrínyi-Újvár helyének kiválasztását, a hely előnyeit és hátrányait. Számunkra ebben az esetben azok a vélemények érdekesek, amelyek a szempontok között a vár és környezetének védelmi hatékonyságát komplex módon vizsgálják. Ahogy Esterházy Pál írja: Azon a részen ugyanis, ahol szorosan mellette van a hegy, attól mély árok választja el, északi irányba pedig roppant munkával készített tó fekszik, délen és nyugaton, azaz a sziget irányában a Mura folyó veszi körül. 6 Ennek eredménye volt az, hogy hiába az ostromló törökök nagy száma, nem férnek hozzá a várhoz. Az ostrom beszűkül egy 250 m széles sávra, ami lehetővé teszi, hogy a védők összpontosíthassák erőiket és a lehető legnagyobb pusztítást végezzék. Ezt bizonyítja a terepen végzett kutatásunk is, amely ebben a sávban jelentős mértékű ostromleletet hozott a felszínre. A vár építéséről az első híradások 1661 júliusából maradtak fenn. 7 Elbeszélő források szerint Zrínyi még májusban megszemlélte és birtokba vette a Mura és a Kanizsa-patak összefolyása közelében fekvő, a török hódoltsághoz tartozó magaslatot. Itt állt egykor a Kecski vár, Zrínyi dédapja egyik belső emberének épülete, így erre való hivatkozással, hogy az szinte saját birtokán található, magánföldesúrként várépítésbe kezdett. Az új erősséggel állhat összefüggésben, hogy még májusban 10 ágyút öntetett Bécsben július 5-én már 3 bástyája kész volt, s belső embere, Vitnyédi István szerint csak néhány hét volt hátra befejezéséig. (1. kép) 1. kép Zrínyi-Újvár makett ábrázolása (A szerzők felvétele) Az eredetileg fős őrséggel ellátott, földből és fából készült, szabálytalan alakú palánkvárat később tovább bővítették, 1664-re elővéddel és szárazárokkal is ellátták. (Nem tudjuk pontosan mikor, de a Mura túlsó, jobb partján egy közel 50 fő befogadására alkalmas hídfőt, redutot is kialakítottak, amelyet híd kötött össze az innenső parttal.) (2. kép) 149 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

153 PADÁNYI JÓZSEF - NÉGYESI LAJOS: Zrínyi Miklós tevékenysége a Muraköz katonai védelmének megerősítésében 2. kép A redut maradványainak ábrázolása egy 1810-ben készült felmérésen (Forrás: Kriegsarchiv k7k 209) Az erősség építésével Zrínyi a Muraköz védelmét és a kakonyai átkelőt akarta erősíteni, valamint kiépíteni egy támaszpontot, amelyből kiindulva megkezdhetik Kanizsa visszafoglalását, s ahonnan további hadjáratokat indíthatnak a törökök uralta területre. Azt sem felejthetjük el, hogy a vár a törököknek Kanizsával való összeköttetését is gátolta és a hosszabb távú török portyázásokat is megakadályozta. A vár uralta a környéket és ellenőrizte a Légrád-Kanizsa kereskedelmi útvonalat. A várat végül 1664-ben a törökök bevették és földig rombolták. Az egy hónapos ostrom bizonyította, hogy az erősség elfoglalása sok vérbe és időbe került, tehát anynyira gyenge nem lehetett. A vár körül kialakított halastó mint műszaki akadály komolyan megnehezítette az ostromlók dolgát. A LIDAR felmérések alapján készült számítások azt mutatják, hogy a tó térfogata meghaladta az m 3 -t. Ez akkor is jelentős szám, ha tudjuk, hogy a terep jellege miatt nem kívánt ekkora földmunkát a kialakítása, ugyanakkor feltartóztató hatása jelentős volt. (3. kép) 3. kép A halastó elhelyezkedése (Forrás: A LIDAR felvételre alapozva készítették a szerzők) MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 150

154 PADÁNYI JÓZSEF - NÉGYESI LAJOS: Zrínyi Miklós tevékenysége a Muraköz katonai védelmének megerősítésében A ZRÍNYI-ÁROK Zrínyi-Újvár helyszíni kutatásáról több publikáció is megjelent az elmúlt években. A szerzők bemutatták a vár történetét az építéstől az 1664-es ostromig, a levéltári és terepi kutatások eredményeit és az erősség szerepét a Muraköz védelmében. A publikációk foglalkoztak a vár képi ábrázolásával is, különösen a Holst, Montecuccoli és az Esterházy Pál nevével jelzett rajzok elemzésével. Ezért is meglepő az, hogy legjobb tudomásunk szerint eddig senki sem foglalkozott mélyebben a Holst-féle ábrázoláson található árok (továbbiakban: Zrínyi-árok) közelebbi vizsgálatával, szerepének értelmezésével, terepi azonosításával. (4. kép) A következőkben arra teszünk kísérletet, hogy bizonyítsuk a Zrínyi-árok meglétét, a terepen való azonosításának lehetőségét. 4. kép A Zrínyi-árok és a többi akadály elhelyezkedése Holst vázlatán (Forrás: A Holst-vázlatra lapozva készítették a szerzők) A vízfolyások és mocsarak kínálta földrajzi adottságok védelmi célú kihasználása élő gyakorlat volt a hódoltság határán. Nem volt ez másképp a Mura folyó és a Kanizsa-patak esetében sem. Az átjárót vigyázó és a folyó mentén telepített őrhelyek, illetve a terep olyan egységet alkotott, amely megnehezítette és lassította, sok esetben lehetetlenné tette az észrevétlen portyákat. A végvárak és őrhelyek erejét kiépítettségük mellett, a terepen elfoglalt helyük is meghatározta. A Zrínyi-árok létrehozásának lényege az, hogy a Mura képes olyan mennyiségű víz szállítására, amely lehetővé teszi a Kanizsa-patak állandó vízellátását, azaz felduzzasztását. Ez segíti az elmocsarasítást, folyamatosan vizet biztosít a mederben, megnehezíti a járhatóságot, lassítja az átkelést, ez pedig lehetőséget ad arra, hogy a védő időt nyerjen és átcsoportosíthassa erőit a megfelelő helyre. Ha ezt időben teszi, akkor átkelés közben üthet rajta az ellenségen, ami felbecsülhetetlen harcászati előnyt jelent. Pontosan tudták ezt, hiszen a folyópartokat állandóan figyelték, illetve szükség esetén megszállták. Zrínyi egyik ismert katonai sikere is ilyen eseményhez fűződik, amikor november 27-én, egész napos harcban szétvert egy, a Murán átkelést megkísérlő török csapatot. A siker egyik összetevője ebben az esetben is az volt, hogy időben felfedték az átkelés helyét, így a támadók jelentős részét a vízben meglepték Egyszer csak az egyik őrhelyről egy kisebb mozsár lövésével jelezték az ellenség megjelenését olyan félelem szállta meg őket, hogy futni kezdtek a Mura felé, és szembetalálkozva a folyóban a szemközt jövő tatárokkal, a legnagyobb zavarban úgy összetorlódtak mindnyájan, hogy sem úszni, sem kimenekülni, sem védekezni nem tudtak MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

155 PADÁNYI JÓZSEF - NÉGYESI LAJOS: Zrínyi Miklós tevékenysége a Muraköz katonai védelmének megerősítésében Ezen a vidéken a Mura vízállása, a víz sebessége minden esetben meghatározó volt, amikor a katonai műveleteket tervezték, függetlenül attól, hogy támadó vagy védelmi műveletről volt szó. Több példát is ismerünk, amikor Zrínyi terveit befolyásolta a folyó vízállása, vagy a folyó befagyása. A törökök is ismerték a Mura veszélyeit, és igyekeztek egy-egy átkelés végrehajtását gondosan előkészíteni, hordozható hídanyaggal vagy bőrhajókkkal felszerelve. Ahhoz, hogy ilyen úszó alkalmatosságokat készítsenek, felkészülésre, azaz időre volt szükség. A bőrhajóhoz szükséges marhákat meg kellett nyúzni, bőrüket összevarrni. Négy ilyen tömlőt faszerkezettel összekötöttek, ami kompként használva akár ember átszállítására is alkalmas volt. 8 Aki ismeri a Mura és a Kanizsa-patak (jelenleg Principális csatorna) közötti területet Murakeresztúr közigazgatási területén belátja, hogy a két vízfolyás összekötése komoly szakértelmet kíván. A terep lejtése nem egyértelmű, így annak kiszámítása a században, hogy mennyi földmunkára van szükség a Mura vizének átvezetésére, egyáltalán átvezethető-e elegendő víz, csak tapasztalati úton volt lehetséges. Nyilvánvaló tehát, csak a helyet jól ismerő, a folyók vízjárását értő környékbelinek juthatott eszébe az említett terv. Nem meglepő, hogy nagyapja 1578-as szemrevételezése után sok évvel, 1662-ben Zrínyi Miklósra várt a feladat a régen dédelgetett terv valóra váltására. 6 A terepen végzett méréseink amelyek egybeesnek a szakirodalom adataival azt mutatják, hogy a folyó középvízi sebessége elérheti, helyenként meghaladhatja a 2 m/s-ot, ami 7 km/h feletti sebességet jelent. Ilyen sebességnél az átkelés akár lovon, akár úszva, akár emberi erővel hajtott úszóművön komoly nehézséget jelent. 2,7 m/s fölött az átkelés lovon, gyalog, csónakon kiszámíthatatlan, gyakorlatilag elsodorja az embert a víz. Az igen gyors folyású folyókon télen sem egyszerű az átkelés. Egyrészt nehezen fagynak be, másrészt a jégnek el kell érnie egy bizonyos vastagságot ahhoz, hogy biztonságosan tudjuk használni. Jégátkelésnél a szekereknek 16 cm, a lovasságnak legalább 15 cm, a gyalogságnak legalább 9 cm egyenletes vastagságú jégre van szüksége. 10 A fentiekből következően a Murán való átkelés komoly kihívást jelent. Megnő a vízben töltött idő, és nehezen kiszámítható a partváltás szakasza. Az úszó ember ilyen vízsebesség mellett 10 m-t tesz meg percenként, míg ugyanez csónakkal 3 50 m. Tovább nehezíti a helyzetet a folyó szeszélyes sodra, a partváltásra alkalmas szakaszok korlátozott száma. Könnyen belátható, hogy ezek a körülmények a parton lévő védőnek kedveznek, amit Zrínyi és a török is tudott és kihasznált. A Kanizsa-patakról kevés adattal rendelkezünk ebből az időből. A korabeli ábrázolásokon azt látjuk, hogy a patak völgye nem is annyira a víz mennyisége, mint inkább mocsaras jellege miatt komoly feltartóztató erővel rendelkezett. A patak bal partja Kollátszeg és Zrínyi-Újvár között magaspart, ami helyenként m szintkülönbséget jelent. A jobb part gyakorlatilag 6 Az, hogy a völgy természeti adottságai kedvezőek a védelem számára nem volt újdonság. Bajcsavár kapitánya, Malakóczy György hívta fel a hadvezetés figyelmét arra, hogy már korábban is voltak elképzelések arról, hogy egy régi zsilipen, vagy árkon keresztül a Murából vizet vezessenek a Kanizsa-patakba, ami persze költséges vállalkozás, de nem kivitelezhetetlen. Az is szerepel a jelentésben, hogy a terv hatékonyságának kimondásához szükséges egy vizek járásához értő szakember véleménye. A kanizsai végvidék akkori főkapitánya leveléből azt is megtudjuk, hogy 1578 őszén Zrínyi (IV.) György társaságában maga is megszemlélte a helyet, de a nád és a víz miatt sokra nem jutottak. 9 MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 152

156 PADÁNYI JÓZSEF - NÉGYESI LAJOS: Zrínyi Miklós tevékenysége a Muraköz katonai védelmének megerősítésében alig emelkedik ki a Muráig terjedő a Mura öntésterületét jelentő terepszintből. A Mura gyakori kiöntései ennek megfelelően rendszeresen elérték ezen a szakaszon a Kanizsa-patakot is. A Mura holtágai, lefűződései a mai napig látszanak a Kanizsa-patak közvetlen közelében is. A Kanizsa-patak medrének mélysége elérheti a 2 4 m-t, szélessége a m-t. A Zrínyi-árok szerepe és helyének meghatározása A modern hadviselés ma is használja a műszakizár-rendszer fogalmát, melynek egyik összetevője a műszakizár-csomópont. Utóbbi olyan kombinált zár, melyet a tereppel, a természetes akadályokkal összhangban hozunk létre, fontos útirányok zárására, és minden esetben tűz alatt tartjuk. Esetünkben Zrínyi-Újvár és a hozzá kapcsolható mesterséges és természetes akadályok akár műszakizár-csomópontnak is tekinthetők, amelyek létrehozásának célja a kereskedelmi és katonai szempontból egyaránt fontos kakonyai átkelő védelme volt. Az akadályok közé sorolhatjuk magát az erősséget, a Mura túlpartján épített redutot, a mesterséges úton létrehozott halastavat, a Mura mentén kiépített figyelőket, és a Murát és a Kanizsa patakot összekötő árkot is. Utóbbiról a Holst-féle vázlatról a kép bal felső harmadában, a Mura és a Kanizsa-patakot összekötő árok és Vitnyédy István leveléből tudunk: Én igen későn érkezem ma ide, sok újságokat hallok történtenek elmenetelemtűl fogva, adja isten mindazoknak jó végét. Az mi urunk jó egészségben vagyon és minden gondolkodása egyedül az, miképen árthasson az töröknek, az mint ez napokban az Újvárnál nagy árkot ásatott,melynek alkalmatosságával az Murát az Kanisa vizében veszik és azon nagy erdő, kit elástak, az Újvár hasznára leszen, volt több két ezer embernél az munkán, mind Muraközből. 11 Érdemes e sorokat szemügyre venni és elgondolkodni rajta, különös tekintettel két állításra. Az első az időpont. Tudjuk, hogy a levél keltezése április 8, azaz a munkát március végén, április elején végezték el. Erre az időre az esetlegesen fagyott föld kiolvad és megkezdődnek a mezőgazdasági munkák. A tavaszi vetéseket akkor kezdték el ugyanis, amikor a föld fagya egészben vagy részben megszűnt és nem számíthattak tartós fagyra. Általában József-napkor (március 19.) kezdték és György napjáig (április 24.) végeztek vele, amikor a kukorica vetése elkezdődött. A másik állítás a kétezer munkásra vonatkozik, ami elsőre is igen jelentősnek tűnik, hát még akkor, ha tudjuk, hogy ebben az időszakban a Muraköz népessége fő körül mozgott. Azaz elsősorban a fizikailag jobban terhelhető férfiakra gondolva és 5 fős családokra vetítve minden harmadik férfi az árok építésén dolgozott. Abban az időszakban, amikor a mezőn lett volna a helyük, hogy a következő évi termést megalapozzák! Joggal merül fel a kérdés, hogy mi késztethette Zrínyit erre a súlyos döntésre, amikor ezzel párhuzamosan Zrínyi-Újvárnál is naponta ember dolgozott. Nem volt bővében a munkásnak, mert az is tudjuk, hogy a horvát Szábor február 27-ei döntése értelmében már Varasd és Körös megye is besegít az erősség építésébe. Házanként (füst) két, baltával és más szerszámmal felszerelt munkást rendel az építkezésre. 12 Az, hogy egyszerre épült Zrínyi-Újvár és a Zrínyi-árok azt bizonyítja számunkra, hogy a kettő rendeltetése jelesül a kakonyai átkelő komplex védelme nem választható el egymástól. Ezt bizonyítja a jelentős számú munkaerő egyidejű kirendelése. 153 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

157 PADÁNYI JÓZSEF - NÉGYESI LAJOS: Zrínyi Miklós tevékenysége a Muraköz katonai védelmének megerősítésében Mi volt hát olyan sürgető Zrínyi számára? Megítélésünk szerint a válasz a Mura vízjárásában keresendő. A folyó vízjárása két maximumot mutat: az elsődleges május-júniusban van, a másodlagos pedig novemberben. Azaz a cél az lehetett, hogy a tavaszi árvíz idejére kész árkot az emelkedő vízállás könnyedén feltölthesse. Az ellentmondás tehát a fagyott föld, az áradás és a mezőgazdasági munkák végzése között feszült, amit Zrínyi ilyen módon oldott fel. Vitnyédy idézett leírása egyértelműen utal arra, hogy az árok a Mura vizét vezette a Kanizsa patakba. Felmerül a kérdés, hogy a terep lejtése hogyan befolyásolta az árok kialakítását, mélységét? Ha ránézünk a térképre nehezen állapítható meg a terep oldal irányú Mura és Kanizsa patak közötti lejtése. A térképi adatok alapján a Mura és a Kanizsa patak szintje között kevesebb, mint 3 km-re az összefolyásuktól nincs értékelhető különbség. Ezt támasztja alá az is, hogy a Kollátszeg falu nagy részét a 131,25 m magasságú szintvonal hálózza be, tehát a terepnek nincs meghatározó lejtési iránya. Ugyanakkor egy 1970-es térképszelvényen az árokban a víz folyásirányát egyértelműen a Kanizsa patak felé jelzik. (5. kép) 5. kép A Zrínyi-árok folyásirányát mutató térkép (Készítették a szerzők) Felmerül a kérdés, hogy ilyen lejtési viszonyok mellett mekkora munkát jelentett a Zrínyi-árok kiásása? Tudjuk a leírásból, hogy Zrínyi több mint 2000 embert vezényelt munkára a Muraközből. A katonai szabályzatok számvetése alapján, a föld kitermelésének normája kézi erővel 0,3 m 3 /h, azaz feltételezve, hogy mindenki egyszerre dolgozik óránként 600 m 3 földet tud megmozgatni ennyi munkás. Ebből kiszámolható, hogy az egy folyóméterre eső, kitermelendő föld mennyisége 2,86 m 3. Az árok térképen mérhető hossza 1410 m, így a teljes kitermelendő földmennyiség 4032 m 3. Azaz az 1970-ben ábrázolt árkot a 2000 ember közel 7 óra alatt elkészítette volna. Látva a terepen ezt az árkot világossá válik, hogy a feltartóztató erőt nem önmagában az árok, hanem az árokkal együtt járó mocsarasítás, és a sűrű, áthatolhatatlan növényzet jelentette. Az is értelemszerű, hogy legalább akkora áteresztő képességű árokra volt szükség a Kanizsa-patak vízzel való állandó ellátásához, mint maga a Kanizsa-patak (amely 12 m széles és 4 m mély. Ezzel számolva már jóval nagyobb számot kapunk: 32 m 3 folyóméterenként, azaz a teljes hoszszon m 3. A rendelkezésre álló munkaerőnek a fenti körülmények között és feltételekkel, azaz 2000 ember egyszerre dolgozik, napi 10 órán át ez 75 óra, azaz több mint egy heti, MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 154

158 PADÁNYI JÓZSEF - NÉGYESI LAJOS: Zrínyi Miklós tevékenysége a Muraköz katonai védelmének megerősítésében megfeszített munkát jelent. Nyilván ma már nem tudjuk megmondani az árok pontos méreteit, de később támaszkodva a műszeres mérések eredményére erre a kérdésre még visszatérünk. A következő kérdés annak eldöntése, hogy honnan indult és merre tartott az árok. A rendelkezésünkre álló térképek alapján nem határozható meg pontosan a Mura medrének vonalvezetése a XVII. században. Azt látjuk a térképeken, hogy a folyó állandóan változtatja medrét, újabb és újabb íveket és lefűződéseket alakít ki, később pedig már az emberi beavatkozás is számottevő, hiszen kiépül Kollátszeg település, majd a XIX. században megépítik a vasutat. Utóbbi beavatkozások korlátok közé szorították a Mura addigi zabolátlan vándorlását. Ahhoz, hogy közelebb jussunk a Zrínyi-korabeli Mura meder helyének meghatározásához érdemes a legkorábbi ábrázolások vizsgálatával kezdeni az elemzést. Az első ilyen megjelenítés 1794-ből származik, amely a Mura Kollátszeg és Kakonya közötti szakaszát mutatja. (6. kép) A képen jól azonosíthatók a Holst vázlat kanyarulatai, de semmi sem utal a keresett árokra. 6. kép Kollátszeg környéke 1794-ben (Forrás: Letöltve: november 25.) Az első katonai felmérés is mutatja a Mura vizsgált szakaszát, és nagyon markánsan jeleníti meg a lefűződő medret és az abból induló árkot (7. kép). Az árok másik vége pedig egyértelműen a Kanizsa-patakba van bekötve. Érdemes itt rögzíteni, hogy Murakeresztúr és Kakonya között egyetlen más árkot sem találunk, amely a két folyót kötné össze. Van még egy, számunkra fontos azonosítási pont a Murakeresztúr felől jövő úton, mégpedig a híd az árok fölött, Kollátszeg határában. 155 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

159 PADÁNYI JÓZSEF - NÉGYESI LAJOS: Zrínyi Miklós tevékenysége a Muraköz katonai védelmének megerősítésében 7. kép Az első katonai felmérés eredménye (Forrás: %2C %2C Letöltve: november 20.) A következő figyelemre méltó rajz 1816-ból való, amelyen a folyó medre pontosan követi a vizsgált szakaszon az 1794-es ábrázolást (8. kép). Ezen már megjelennek azok a beavatkozások, amelyek a tervezett átvágásokra, kanyar levágásokra utalnak. Számunkra az igazán érdekes azonban az, hogy a Kollátszeg felirat mellett ábrázolja az ekkorra már teljesen lefűződött medret, és annak ívén a keresett árkot. 8. kép Kollátszeg 1816-ban (Forrás: %2C5596%2C-315 Letöltve: december 1.) 1855-ből származik az a kataszteri térkép, amelyen látszik a lefűződött holtág vízzel teli medre és az abból a Kanizsa-patakba kivezetett árok (9. kép). Itt is azonosítható a híd, és a ma is megtalálható árok vonalvezetésének több töréspontja. MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 156

160 PADÁNYI JÓZSEF - NÉGYESI LAJOS: Zrínyi Miklós tevékenysége a Muraköz katonai védelmének megerősítésében 9. kép A vizsgált terület 1855-ben (Forrás: %2C9270%2C-194 Letöltve: december 1.) A harmadik katonai felmérés ( ) nagyon markánsan ábrázolja az árkot és annak méreteit, valamint azt, hogy a mai Kollátszeg település is egy lefűződött mederív belső felén alakult ki (10. kép). 10. kép A harmadik katonai felmérés eredménye (Forrás: %2C %2C Letöltve: december 2.) 1960-ban készült az a légi felvétel, amelyen mind a lefűződések, mind Kollátszeg település szerkezete jól látszik (11. kép). A légi felvételen jól elkülöníthető a Mura korábbi medre, az egymáshoz nagyon közeli két természetes meder, és a mesterségesen kialakított árkok, csatornák. 157 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

161 PADÁNYI JÓZSEF - NÉGYESI LAJOS: Zrínyi Miklós tevékenysége a Muraköz katonai védelmének megerősítésében A Zrínyi-árok kutatása a terepen 11. kép Légifelvétel 1960-ból (Forrás: Hadtörténeti Intézet és Múzeum) Murakeresztúr és ezen belül Kollátszeg településszerkezetét tekintve felismerhetjük, hogy a házak döntően a magasabban fekvő utak mellett állnak, ami jellemző az olyan településekre, melyek árvizes helyeken épültek. A Principális csatorna bal partján húzódó tereplépcsőben a Mura egykori magaspartját ismerhetjük fel, míg az ettől nyugatra húzódó sík területet a folyó hordaléka töltötte fel. A viszonylag nagy folyási sebesség, a változó vízhozam és nagy menynyiségű hordalék hatására a folyó gyakran vált medret, azonban éppen a falu elhelyezkedése mutatja, hogy vannak olyan magasabban fekvő részek is a potenciális ártérben, melyeket a folyó elkerült és csak a nagyobb áradásoknál öntött el. Murakeresztúr északi része egy kelet-nyugati irányú út mellé települt, melynek nyugati végéből egy közel egy kilométer hosszú, észak-dél irányú szakasz vezet Kollátszegig. Ez az út egy magasabban fekvő terület szélén fut, ami nyugati irányba, a Muráig húzódik. Itt a viszonylag egyenletes felszínen nem láthatjuk a korábbi folyómedrek nyomait, ellenben Kollátszegnél egy közel kelet-nyugati irányú tengelyen három lefűződés sorakozik egymás mögött. Mivel az északra húzódó magasabb fekvésű terület stabilabb talaját nem tudta megbontani a folyó, Kollátszegnél az alacsonyabban fekvő részen keleti irányba vetett egy hurkot, amit idővel feltöltött, visszahúzódott nyugatabbra, ahol ismét egy hurkot vetett, majd nagyobb áradások során ez is feltöltődött és ismét nyugatabbra húzódott a folyó. A hurkok északi kiterjedését a magasabban fekvő terület pereme határolta le. A terep adottságait tekintve, megállapíthatjuk, hogy Zrínyi-Újvártól számítva, Kollátszegnél van a legtávolabbi pont, mely kedvező adottságokkal rendelkezik a Mura és a Kanizsa-patak összekötésére. A Zrínyi-árok helyének meghatározásánál ugyanis, csak az egyik tényező, hogy a Mura vizének átvezetésével emelje a patak vízszintjét, de legalább ennyire fontos volt a két vízfolyás közötti erdőrész birtokba vétele és az oda északról való bejutás akadályozása az árokkal. A jelenlegi árok, mely a Murát és a Principális csatornát köti össze, az északra húzódó magasabban fekvő terület pereme alatt fut végig, ami azt mutatja, hogy az építő igyekezett minél északabbra tolni a csatornát. Az árok nyugati szakaszán követi az egykori holtág medrét és délre fordulva torkollik a Murába. MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 158

162 PADÁNYI JÓZSEF - NÉGYESI LAJOS: Zrínyi Miklós tevékenysége a Muraköz katonai védelmének megerősítésében A Holst hadmérnök által ábrázolt Zrínyi-árok szerkezetét tekintve azonosítható a kollátszegi árokkal, de az kérdéses, hogy több mint 350 év távlatából kimondhatjuk-e, hogy egy 1662-ben ásott csatorna, ami csak két éven keresztül töltötte be eredeti funkcióját, hagyhat-e olyan nyomot, ami máig megőrződik. Amikor Zrínyi-Újvár elpusztult, az árok is feltöltésre, feltöltődésre volt ítélve. Ezzel szemben, a megmaradás mellett is vannak érvek. A Zrínyi-Újvár keleti oldalán húzódó halastó medre és gátja ma is felismerhető, a Mura egykori medrében pedig a Principális csatorna (Kanizsa-patak) fut. Összességében kimondhatjuk, hogy nem esélytelen a terepkutatás, ha tudjuk, hogy mit és hol keressünk. Holst hadmérnök vázlatáról a korábbi kutatásunk során bebizonyosodott, hogy az ábrázolt objektumokat nem csak jelzésszerűen tünteti fel, hanem azokat a rajzban igyekszik minél pontosabban megjeleníteni. Lényegében azért néz ki úgy az adott objektum a rajzon, mert a valóságban is olyan volt. Joggal feltételezhetjük, hogy nem csak egy árkot fantáziált valahova a Mura és a Kanizsa-patak közé, hanem pontosan lerajzolta, hogy ez hogyan nézett ki. Az árok helyének meghatározásával azon túl, hogy egy újabb, Zrínyi tevékenységéhez köthető építményt azonosítunk, egyben a Holst vázlat hitelességét is vizsgáljuk. A Zrínyi-árok ábrázolásának pontossága forráskritikai szempontból azért lényeges kérdés, mivel a vártól messze fekszik és az ostrom menetében sem játszott szerepet, így akár még az is elfogadható lenne, ha az ábrázolása bizonyos pontatlanságokkal történne. A vázlaton azt látjuk, hogy a Mura és a Kanizsa-patak közötti, két szabálytalan elliptikus foltot három egyenes vonal köt össze a Murával és a Kanizsa-patakkal. Az egyenesek az ásott árkok, azonban a foltok szabálytalansága éppen arra utalhat, hogy nem épített objektumok. A kollátszegi árok, mely két lefűződött holtágat köt össze, éppen ezt a szerkezetet mutatja. A keleti és a nyugati holtágat a középső csatorna köti össze. A keleti holtágat a keleti csatorna a Principális csatornával, a nyugati holtágat pedig a nyugati csatorna a Murával köti össze. A három csatorna közül a nyugati a leghosszabb. Logikusan ott kell összekötni a két vízfolyást, ahol azok a legközelebb vannak egymáshoz és ennek során a meglévő holtágakat is fel kell használni. Kollátszegnél kettő is van egymás mellett, aminek felhasználása jelentős mennyiségű munkát, munkaerőt és időt takarít meg. Az kimondható, hogy nagy valószínűséggel a hadmérnöki vázlat a kollátszegi árkot ábrázolja, azonban a nyugati holtágat a Murával összekötő csatorna jelenlegi helyzete eltér az ábrázoláson szereplőtől. Azt látjuk ugyanis, hogy a kollátszegi árok ezen szakasza a nyugati holtágtól meredeken délre fordul, míg a Holst által ábrázolt nyugati árok megközelítőleg a kelet-nyugati irányt megtartva torkollik a folyóba. A terepkutatás egyik legfontosabb kérdése, annak vizsgálata, hogy a nyugati holtágtól nyugatra fekvő területen vezetett-e a nyugati árok annak megfelelően, ahogyan Holst ábrázolta vagy az ábrázolás pontatlan? A Holst-féle ábrázolás mellett szólhat, hogy józan paraszti ésszel (hangsúlyozva, hogy nem hidrológiai szempontok alapján) az ároknak a folyókanyarban feljebb kell becsatlakozni, hogy a sodrás benyomja a vizet a csatornába. Ennek megfelelően a nyugati csatornát a nyugati holtágtól északnyugatra kell keresnünk, ahol jelenleg egy viszonylag lapos szántóföld húzódik, azonban itt is jól felismerhető az északi oldalon húzódó magasabban fekvő terület pereme. 159 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

163 PADÁNYI JÓZSEF - NÉGYESI LAJOS: Zrínyi Miklós tevékenysége a Muraköz katonai védelmének megerősítésében Az első terepbejárás során a nyugati holtág északnyugati partfalában felfigyeltünk egy bemélyedésre, amit alaposabb vizsgálat után a csoport tagjainak egy része az egykori nyugati csatorna bekötéseként, mások pedig egy feljáró út bevágásaként azonosítottak. Valóban látszottak keréknyomok, de ezzel együtt azt sem zárhattuk ki, hogy a kijáróként való használata csak másodlagos és későbbi, eredetileg lehetett a nyugati csatorna bekötése. A területről készült 1:10000-es térkép, és a légifelvételek a bevágás és a Mura között egy árok nyomát jelzik. A terepen, kedvező körülmények között a szántásban valóban látszik a hosszanti bemélyedés a magasabban fekvő terület pereme alatt. Azt, hogy ez valóban árok-e, egy vagy több kutatóárokkal történő átvágással bizonyíthatnánk, remélve, hogy a szelvényfalon megjelenik a beásás nyoma. Mivel a lehetőségeink ezt nem támogatták, egy 50 méteres egyenes mentén mélyítettünk furatokat és a felhozott földminta alapján igyekeztünk következtetni a talaj szerkezetére. (12. kép) 12. kép A furatok helye (Készítették a szerzők) A nagyjából észak-déli irányba mélyített furatokat az északi oldal jól kirajzolódó magaspartjáról indítottuk és dél felé haladva mintát vettünk a feltételezett árok jelenleg is mélyebben fekvő szelvényéből, valamint a feltételezett déli partoldalából. A talaj felső rétegét egységesen homokos humusz alkotja, az északi oldalon a magaspart tetején kb. 50 cm mélységig, majd az árokban ez 100 cm-re nő. Ez alatt erősen kötött, agyagos vízzáró réteg fekszik. Az árok területén egy ponton ezt átfúrtuk és alatta kék színű agyagot találtunk. A vízzáró réteg mélysége mutatja, hogy a felszínen is érzékelhető árokszerű bemélyedés valóban egy közel egy méterrel mélyebb árkot jelez. A déli oldal peremét nem sikerült egyértelműen meghatározni, mert itt érzékelhető a Mura eróziós hatása. Ugyanakkor az árok aljába mélyített két, egymástól 5 méterre fekvő furatban a 100 cm-es humuszréteg alatt, 5 10 cm vastagságban, laza, sárgás színű folyami homok réteget tártunk fel a vízzáró réteg felett. Ez arra utal, hogy egy szűk sávban a területen folyamatosan mozgott a víz magyarul, a csatornában folyt a víz azonban ez egy idő után ez megszűnt és az árok feltöltődött. Az árok történetét tekintve, két éven keresztül töltötte be az eredeti funkcióját, amikor nagy valószínűséggel folyamatosan karbantartották. A helyzetéből következően az eróziós hatás elsősorban az árok déli oldalán jelentkezett és miután 1664 után megszűnt a karbantartása, a víz MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 160

164 PADÁNYI JÓZSEF - NÉGYESI LAJOS: Zrínyi Miklós tevékenysége a Muraköz katonai védelmének megerősítésében folyamatosan elbontotta a déli oldalát a nyugati holtág irányába egy lapályos, időszakos átfolyást hozva létre. Mint azt a terepkutatások leírása mutatja, az árok nyomvonalának azonosításában nagy szerepet kap a mikrodomborzat értékelése. Már a kutatás kezdetén elhatároztuk, hogy amennyiben megfelelő anyagi források állnak rendelkezésünkre, elvégeztetjük a terület LIDAR (lézer alapú távérzékelés) felmérését. A módszer alkalmazása ugyanis Zrínyi-Újvár kutatása során jelentősen segítette a munkánkat. A kiértékelt felvételen jól látszanak azok a beavatkozások, amelyeket a terepen végeztek. 7 Erre alapozva további megerősítést kaptunk, melyet a 13. képen mutatunk be. 13. kép A Zrínyi-árok keresett szakaszának LIDAR felmérése (Forrás: Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság) MAGNETOMÉTERES KUTATÁS A terepszemlével és talajfúrásokkal vizsgált területen magnetométeres felmérés is készült 2018 májusában. Ez a módszer különösen a későbbi bolygatásokkal nem, vagy kevésbé érintett területeken kiválóan alkalmazható az itt keresett árkokhoz hasonló mesterséges objektumok kutatásához. A vizsgálathoz Sensys MXPDA típusú, Fluxgate szondákkal mérő műszert használtunk. A felmérés során a szondák egymástól 50 cm távolságra helyezkedtek el, a mérési pontok távolsága 10 cm volt, az adatok 1 3 cm-es térbeli pontossággal kerültek felvételre. 8 Az eredményül kapott képen markánsan kivehető egy északnyugat-délkeleti irányú, ~175 m hosszú, délkeleti ~85 m hosszú részén két, egymással párhuzamosan futó ágra oszló, árokra utaló sávos jellegű anomália, mely a mérési kép középső részén húzódik. (14. ábra) Keresztmetszetének szélessége átlagosan 5 9 m között változik, mélysége a kép alapján nem határozható meg. A jelenség a mérési területen túl is mindkét irányban biztosan folytatódik: északnyugati vége egykor a Mura itt folyó szakaszához csatlakozott, ám ezt a part menti növényzet miatt nem tudtuk vizsgálni; délkeleti irányban pedig a vasútvonal felé és azon túl futhatott tovább 7 A felvételeket a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság munkatársaitól kaptuk, akik korábban felmérték ezzel a módszerrel a területet és rendelkezésünkre bocsátották az adathalmazt. 8 A méréseket a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatócsoportjának megrendelésére a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. Régészeti Igazgatóság munkatársai végezték. 161 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

165 PADÁNYI JÓZSEF - NÉGYESI LAJOS: Zrínyi Miklós tevékenysége a Muraköz katonai védelmének megerősítésében (ennél ugyanakkor kérdés, hogy a későbbi földmunkák pl. a vasútvonal közelében mennyire bolygatták). 14. ábra A Zrínyi-árok feltételezett nyomvonala a terepen (Forrás: A LIDAR felvételre alapozva készítették a szerzők) A fentebb részletezett történeti adatok, a terület topográfiája, illetve a helyszíni vizsgálatok (ld. talajfúrás) eredményei alapján ez az anomália nagy valószínűséggel azonosítható az egykori Zrínyi-árokkal, annak is a Murához közelebb eső, északnyugati szakaszával. Az ugyanakkor jelen pillanatban nem dönthető el egyértelműen, hogy a felmért árokszakasz délkeleti részén megfigyelhető kettős kialakítás az 1662-es eredeti építési munkálatok, vagy pedig utólagos kialakítás eredményének tekinthető. Előbbi sem elképzelhetetlen, de inkább utóbbira utal az a tény, hogy a fentebb említett Holst-féle ábrázoláson csak egyetlen árok látszik, és nem lehetetlen, hogy a már meglevő árokhoz csak később (feltehetően vízelvezetési céllal) került kiásásra egy újabb. Ennek meghatározásához, illetve az ár(k)ok adatainak pontosításához természetesen feltárás lenne szükséges: egy-, esetleg több, azok vonalára merőlegesen elhelyezett keresztszelvény további fontos adatokkal szolgálhatna. ÖSSZEGZÉS Zrínyi Miklós korának kiemelkedő katonája volt, amit mind a harctéren, mind az elmélet területén bizonyított. A Muraköz védelmében kifejtett erőfeszítéseit jól mutatja az a védelmi rendszer, amelyet a kakonyai átkelő, illetve a Légrád és Kotor közötti határszakasz megóvására épített. Zrínyi-Újvár helyének kiválasztása, a hely megerősítése, a Zrínyi-árok elkészítése azt bizonyítja, hogy komplex rendszerben gondolkodott, használta és kihasználta a terep adottságait. Legújabb kutatásainkban ennek a rendszernek egy fontos elemét, a Zrínyi-árkot azonosítottuk. Történeti források őrizték meg annak emlékét, hogy Zrínyi Miklós 1662-ben árokkal kötötte össze a Murát a Kanizsa-patakkal. Holst hadmérnök vázlatán ábrázolja is az árkokat, azonban az is felismerhető, hogy két természetes vízgyűjtőt is bekapcsoltak a rendszerbe. A területről rendelkezésre álló térinformatikai anyag elemzése alapján a Kollátszegnél ma is létező árkokban ismerhetjük fel a Zrínyi-árok maradványát, mely napjainkban is a folyót és a patakot köti MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 162

166 PADÁNYI JÓZSEF - NÉGYESI LAJOS: Zrínyi Miklós tevékenysége a Muraköz katonai védelmének megerősítésében össze és áthalad két egymás mellett fekvő holtágon, melyből a keleti oldalon fekvő, inkább csak a település utcarendszere alapján ismerhető fel. Az árok jelenlegi vonalvezetése a nyugati oldalon nem egyezik meg a Holst hadmérnök által ábrázolttal, ezért helyszíni kutatások benne a LIDAR felmérés, a talajfúrás és a magnetométeres mérés során bizonyítottuk, hogy a Zrínyi-ároknak ez a szakasza mára már feltöltődött, de még felismerhető nyomai vannak a terepen és a terület mikrodomborzatában. A kutatás jelentőségét az adja, hogy az árok a második olyan építmény Zrínyi-Újvár után hazánk területén, amely közvetlenül Zrínyi Miklóshoz köthető. Ez a műtárgy is azt bizonyítja, hogy Zrínyi messze megelőzte korát ezen a területen is, felismerve és magas szinten felhasználva a terep adta lehetőségeket, így növelve a védelem hatékonyságát szeretett hazája megóvásában FELHASZNÁLT IRODALOM Sunzi: A hadviselés törvényei. 39. oldal. In: A kínai hadtudomány klasszikusai. Pro Militum Artibus sorozat. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Budapest A tábornagy metódusa 14. oldal. In: A kínai hadtudomány klasszikusai. Pro Militum Artibus sorozat. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Budapest Flavius Vegetius Renatus: A hadtudomány foglalata. In: Hahn István (szerk.): A hadművészet ókori klasszikusai. Zrínyi katonai Kiadó, Budapest és 809. oldalak. Hausner Gábor: Zrínyi Miklós és a hadtudományi irodalom Magyarországon a 17. században. Doktori (PhD) értekezés, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Budapest oldal. Zrínyi Miklós: Vitéz hadnagy II. rész. 76. aforizma In: Zrínyi Miklós összes művei. Kortárs Könyvkiadó Budapest, oldal. Esterházy Pál: Mars Hungaricus. Szerk: Hausner Gábor, Ford. Iványi Emma, Zrínyi Könyvtár III. Budapest, oldal. Zrínyi Miklós levele az udvari haditanácsnak. Légrád, július 5. In: Zrínyi Miklós összes művei. Kortárs Könyvkiadó Budapest, és 761. oldalak. Ludovica Akadémia Közlönye II oldal. Kelenik József: Az elárult erőd. Gondolatok Zrínyiről és Zrínyi-Újvár katonai szerepéről. In: Zrínyi-Újvár emlékezete (szerk: Hausner Gábor-Padányi József) Budapest Argumentum 20. oldal. 10 Módszertani segédlet a fegyvernemek műszaki kiképzéséhez. Honvédelmi Minisztérium Budapest, oldal. 11 Rabbynak. Zrínyi Zerinvárnál nagy árkot ásatott a török ellen; Locsmánd, april In: Vitnyédy István levelei Első kötet, Pest sz. levél, 195.o. +Istv%C3%A1n&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwiRs8bbg7LcAhUCbFAKHYjbAl4Q6A EIJzAA#v=onepage&q&f=false 12 Vladimir Kalsan: Muraköz történelme. Szerzői kiadás Csáktornya oldal. 163 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

167 XXVII. évfolyam, szám Sáfár Brigitta 1 DEPLOYMENT OF STANDARDIZED EMERGENCY RESPONSE UNITS IN LARGE SCALE EMERGENCIES STANDARDIZÁLT VESZÉLYHELYZETI REAGÁLÓ EGYSÉGEK BEVETÉSE NAGY KITEREJEDÉSŰ VESZÉLYHELYZETEK SORÁN The number of natural disasters and armed conflicts 164n the world is constantly increasing. Sudden disasters and wars affect millions of people every year. On several occasions, many decades of development work perishes due to these crises. Different challenges, norms and standards, and the resulting demands are diverse by geographical area. In order to respond to the large scale emergencies as quickly and efficiently as possible, standardized, sector-specific, rapid-response units are needed, that can be deployed anywhere in the world within a short period of time. The author analyses the unique capacitiy and technical background of the modular emergency response units of the international system of Red Cross. Keywords: emergency, response, standardized, technical, module, Red Cross A világban a természeti csapások és a fegyveres konfliktusok száma folyamatosan emelkedik. A hirtelen bekövetkező katasztrófák és a háborúk minden évben emberek millióit érintik. Egy-egy alkalommal évtizedes fejlesztési munkák válnak semmivé ezen csapások következtében. A különböző kihívások, az eltérő normák és szabványok és az ebből fakadó igények földrajzi területenként eltérőek. Annak érdekében, hogy a nagy tömegeket érintő veszélyhelyzetekre a lehető leggyorsabban és a leghatékonyabban lehessen reagálni, olyan standardizált, szektor-specifikus, gyorsreagálású egységekre van szükség, amelyek rövid időn belül, a világon bárhol bevethetőek. A szerző a Vöröskereszt nemzetközi hálózatának modulrendszerű veszélyhelyzeti reagáló egységeinek egyedülálló képességeit, műszaki-technikai hátterét elemzi. Kulcsszavak: veszélyhelyzet, válaszadás, egységes, műszaki, modul, Vöröskereszt, INTRODUCTION Natural disasters and infectious disease outbreaks have severe repercussions on affected population s health [1]. Not only injuries and sickness, but the failure of infrastructure, the depletion of health services and the lack of resources all together increase the likelihood of sickness and death [2]. Emergency Response Units (ERU) - similar to the modules of the EU Civil Protection Mechanism [3] - are standardised modules of equipment and trained personnel. ERUs are operating within the emergency response system of the International Federation of Red Cross and Red Crescent National Societies (IFRC) and ready to be deployed at short notice. They are designed to provide an essential, basic and standardised service platform for use in any part of the world. The units are self-sufficient for up to 6 weeks and can be deployed for up to 4 months. Whenever there is a situation that requires immediate response to which the 1 Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Katonai Műszaki Doktori Iskola, doktorandusz hallgató National University of Public Services, Doctoral School of Military Engineering, PhD student. brigitta.safar@voroskereszt.hu ORCID: MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 164

168 SÁFÁR BRIGITTA: Deployment of standardized emergency response units in large scale emergencies affected Red Cross/Red Crescent National Society cannot respond alone, ERUs are providing a specific direct service function when local support system and facilities are either destroyed, overwhelmed by needs, or do not exist. TYPES OF STANDARDIZED MODULES Within the network of Red Cross emergency response system there are various types of ERUs maintained and operated by different Red Cross/Red Crescent National Societies. All of them are ready to be deployed at short notice [4; p.16.] within 24 to 48 hours, from different points of the world as it seems on the chart (Figure 1.) below. Country It/ Telecom WASH Module 15 WASH Module 40 WASH Module 20 Austria x x x x Denmark x Field Hospital Basic Health Clinic Logistic Finland x x France x x Germany x x x x x Japan x Norway x x Spain x x x x x x Sweden x x Switzerland x Turkey x UK x USA x x All together Figure 1. ERUs and it s country of station (created by the author) Forrás: IFRC - DMIS Relief The Base Camp s objective is to provide Red Cross Red Crescent staff with appropriate living and working conditions. Accordingly the Base Camp offers accommodation in tents conditioned for both hot and cold climates, toilets and showers, recreational facilities, kitchen, offices, as well as IT/communication and coordination facilities in locations where these are not available for Red Cross Red Crescent teams. Base Camp comes with it own staff and deploys like other ERUs [4; p.13.]. Logistics is a key professional element in successful disaster management. It is a support service to both disaster relief operations and ongoing programmes. The basic task of the logistics function is to deliver the appropriate supplies and services, in good condition, in the quantities required and at the places and time they are needed. Humanitarian logistics refers to the management of emergency relief supplies from source to the beneficiaries, both efficiently and effectively. The importance of coordinated supply chain management for an efficient response, as well as the optimized use of scarce resources acquires a crucial significance in a humanitarian context, based on preliminary assessment with appropriate methodology [5;p. 13.]: it means 165 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

169 SÁFÁR BRIGITTA: Deployment of standardized emergency response units in large scale emergencies saving lives and diminishing the impact of communicable diseases due to inhuman living conditions. Similary the Relief ERU is normally deployed to support the disaster response operations when the operation have a significant relief/logistics component, like large-scale relief distributions, and where the local actors are overwhelmed with disaster and does not have the capacity to manage and suitably report on relief activities. The primary purpose of the relief ERU is to ensure that essential relief goods are delivered rapidly, effectively and in a well coordinated and dignified manner to the appropriate beneficiaries in support of Red Cross and Red Crescent Movement partners [6]. The goods received and distributed by the Relief ERU are those goods mobilized under the IFRC in support of a National Society disaster response operation. The main tasks of the Information technology and telecommunications unit are to provide support to Red Cross/Red Crescent National Societies in the telecom and information technologies. One important activity is the emergency and disaster support, given through the Telecom ERU and the field assessment and coordination teams. In a world with disasters of growing complexity telecommunication and information technology are the backbone of any operation, they are providing services to the operations on the ground. The consumption of water and the generation of human waste are such commonplace aspects of human life that planning for the appropriate use or removal of them is often overlooked. The evidence is abundant that failure to ensure an adequate supply of safe water or to arrange for safe disposal of excreta is a major contributing factor to disease transmission, ill health, misery and death. The failure to promote a safe water supply and healthy hygiene practices often lead to the transmission of infectious diseases. People affected by disasters are more likely to become ill and to die from diseases related to poor access to safe water and appropriate sanitation facilities than from any other single cause. People become more vulnerable to diseases like cholera when water is contaminated, toilets are not available and safe hygiene habits are not put into practice (e.g handwashing before eating or after visiting the toilet). Better access to safe water, sanitation facilities, hygiene promotion activities and hygiene commodities (like soap) not only leads to improvements in health, but also saves time and energy and enhances livelihood opportunities. There are three water and sanitation modules available according to water volume required, hygiene requirements, and beneficiary numbers and locations. The work of the modules conforms to Sphere [7] and WHO standards. On average, four to eight water engineers, technicians or hygiene promoters are deployed with each module. The three modules can be deployed separately or jointly depending on needs. Module M15 This module provides treatment and distribution of up to 225,000 litres of water a day for a population of up to 15,000 people, with a storage capacity of a maximum of 200,000 litres a day and also can also provide limited sanitation. The availability of local water sources is required for this module which is designed for response to scattered populations, with a flexible approach due to a number of smaller treatment units (minimum three), which can be split and MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 166

170 SÁFÁR BRIGITTA: Deployment of standardized emergency response units in large scale emergencies set up as stand-alone units in different locations. Module 15 has integrated distribution and trucking capacity, for transport of treated water to dispersed populations with a capacity of up to 75,000 litres a day, with the capacity to set up nine different storage and distribution points [4; p.12.] (preconditions are availability of flatbed trucks, fuel, road access). The approximate weight of the module is 22 t, and the volume is 160 m3, (including technical and team equipment, vehicles). Module M20 This module provides basic sanitation facilities (latrines, vector control and waste management) for up to 20,000 beneficiaries as well as initiating hygiene promotion programmes [4; p.12]. The revised mass sanitation module has hygiene promotion activity to maximise the health benefits from appropiate excreta disposal and handwashing in particular. The approximate weight of the module is 14 t, and the volume is 90 m3, (including technical and team equipment, vehicles). Module M40 Availability of local water sources is required for this module to provide treatment and distribution of water for larger populations, and can treat up to 600,000 litres a day for up to 40,000 people and to provide limited sanitation as well. M40 has integrated distribution and trucking capacity, for transport of treated water to dispersed populations with a capacity of up to 75,000 litres a day and the capacity to set up nine different storage and distribution points [4; p.12.] (preconditions are availability of flatbed trucks, fuel, road access). The approximate weight of the module is 25 t, the volume is 110 m3, (including technical and team equipment, vehicles). HEALTH CARE MODULES Health care modules has many variations considering their function, the number of patient to be cared, and there are significant differences on their logistic requirements, due to their weight, volume, or the and electricity needed to operate the unit (Figure 2.). Module Basic Health Care Referral Hospital General Field Hospital Weight 18 t t 70 t Volume 80 m m m3 Area 50 x 50 m 150 x 200 m m2 Generator 2-3 x 5 kw 20 kw 3-4 x 20 kw Figure 2. Basic technical datas of healthcare modules (created by the author) Forrás: IFRC - DMIS Basic Healthcare (BHC) ERU After a disaster healthcare is not only about the treatment of injuries. As longer term consequences, diseases burden from unsafe water, sanitation and hygiene (WSH) is estimated at the global level taking into account various disease outcomes [8; p.1321.]. Basic Healthcare module provides immediate preventive, curative and community health care. It can deliver 167 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

171 SÁFÁR BRIGITTA: Deployment of standardized emergency response units in large scale emergencies outpatient clinic service and mother and child health including uncomplicated Moreover, community outreach, health promotion, epidemic control, surveillance, immunisation and therapeutic feeding can be conducted through optimized modules. Recent additions are the newly developed psycho-social module as well as the community health module. The unit enables the care for a population of 30 thousand people, can care for 20 temporary inpatients, and provides referral services to other secondary and tertiary health facilities. Depending on the needs of the affected population and the specifics of the crisis, the BHC ERU can function in three ways: as the traditional fixed clinic, as a hub with smaller satellite clinics so as to increase the geographical area of operation, or as a full mobile clinic with light teams spreading out to communities affected and without geographical limitations. The BHC ERU supports affected or overwhelmed local health infrastructure, works with local health authorities and health professionals and fills the gaps created by an emergency. The module includes a safe sufficient water supply, i.e. minimum 50 liters per outpatient per day plus extra for cleaning etc. In the event of therapeutic feeding or functioning as a cholera treatment centre, the water usage rate would be significantly higher. It organises referral systems for more serious cases in need of hospitalisation - i.e. a hospital within reasonable distance, plus transportation (ambulance) facilities. This ERU also requires availability of local health staff and interpreters to support services and should have the agreement of the local health authorities for the ERU and expatriate health professionals to provide health care. Personnel are: 5-8 nurses, doctor, midwife, technician. The approximate weight of the module is 18 t, the volume is 80 m3. Referral Hospital ERU After complex or large scale disasters, this unit functions as a first level referral hospital, providing essential services for a population of up to 250,000 people. The inpatient capacityof this module ranges from 120 to 150 beds, providing surgical and medical care, intensive observation, anesthesia and operating theatre, as well as x-ray, laboratory, maternal-child health, pharmacy, sterilization and outpatients clinics. Accordint to IFRC standard operating procedures, this type of ERU always works on the basis of an agreement with the health ministry of the country affected, and welcomes national health staff to work alongside the expatriates. This ERU can be deployed as small rapid deployment version first, and can be broaben with additional parts of the full module when it is needed [4; p.13.]. The unit requires a sufficient water supply (40-60 litres per patient per day, plus extra for washing, laundry, cleaning, etc.) It also needs local health and support service staff and interpreters, plus a sufficiently large surface area with good road access. For larger population, it is possible to combine two existing referral hospital ERUs to increase the operating capacity, similar as Foreign Medical Teams belonging to category Type 1, 2 or 3 [9; p.12.]. In addition, a modular Rapid Deployment Hospital has been established, consisting of two 4x4 Land Cruisers and trailers. This module, containing all the necessary medical and logistics supplies to cover the crucial first ten days after a disaster can call on other hospital ERUs to expand the operation as necessary. The unit can also be converted for community outreach. Personnel for the unit are MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 168

172 SÁFÁR BRIGITTA: Deployment of standardized emergency response units in large scale emergencies nurses, surgeon, doctor, anaesthetist, administrator, technician. The approximate weight of this ERU is t, and it s volume is m3. Main tasks of the Referral Hospital module: Surgery & limited Trauma: Emergency care; Internal medicine: Infectious diseases, including basic preparedness to care for large numbers of patients in case of epidemics. Therapeutic feeding of patients suffering from either disease or malnutrition; Obstetrics, Gynaecology - Deliveries & Paediatrics: Emergency care; Out Patient Department: Out Patient Department (OPD), triage, registration, dentistry. Rapid Deployment Hospital This module can deploy within 48 hours of alert and offers triage, first aid, and limited medical/surgical care for the very first time response activities, including an out patient department, in addition a 10 beds capacity is also available, as it is a much lighter version of the Referral Hospital ERU. It has a capacity work up to 10 days pending assessment and arrival of (parts of) the Referral Hospital and/or Basic Health Care ERU and based on the decision of IFRC, local Ministry of Health or Health Cluster. The unit is flexible and mobile (two Land cruisers and two attached trailers) and requiring no loading equipment, the team works with limited material and resources. It can be used as mobile clinic if required at later phase of operation upon request. Options that can be added to the unit are the newly developed psychosocial module as well as the community health module in the scope of efficiency, based on the decision within the health cluster in the field [10; p.30.]. General Field Hospital This ERU is deployed after complex or large scale disasters, when there are no longer adequate hospital-level health services to the affected population and acts as a referral hospital for mobile or fixed basic health centres operating in the area, based on international standardization. Nowdays uniquely Finnish Red Cross has the capacity to deploy the hospital as such or in combination with one or more of its ERU basic health centres [11]. This type of healhcare ERU has the capacity to serve a population of 200,000 to 300,000 and has the ability to treat 150 to 250 patients per day, standard ward capacity of the hospital is 160 beds. The unit offers outpatient services and also specific, long term services like vaccination programmes or programmes to deal with malnourishment and diseases related to insufficient hygiene conditions. The module dispose units for surgery and trauma patients, internal medicine, paediatric patients and also medical teams specialized in infectious diseases and tropical medicine as well. Since it s long term capacity, the module offers gynaecology services, anteand postnatal guidance and a maternity ward. Based on the services provided by the module and defined by international standards the staffing of general field hospital are the following. Team Leader, medical coordinator, surgeon, anaesthesiologist, gynaecologist, paediatrician, general practitioner, nurses (specialities: outpatient treatment, anaesthesia, paediatrics, midwife, ward nurses), pharmacist, laboratory 169 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

173 SÁFÁR BRIGITTA: Deployment of standardized emergency response units in large scale emergencies technician, X-ray technician, administration delegate, information delegate, technical delegates (specialities: water and sanitation, IT, electricity plus generalists) [12; p.20.]. In addition up to 200 staff. Setting up a general field hospital requires a minimum of to square metres of suitable land. For the transportation two regular freight planes are needed to dispatch the hospital to its location by air freight. Since it weighs approximately 70,000 t, requires the transport capacity of 5 semi-trailer trucks. Figure 3. General field hospital (created by Finnish Red Cross) Deployment layout for general field hospital as it seems on Figure 3: 1. Gate, 2. Water point, 3. Latrine, 4. Ward unit, 5. Laundry, 6. Showers, 7. Kitchen, 8. Morgue, 9. X-ray, 10. Medical warehouse, 11. Laboratory, 12. Intensive care unit, 13. Operation theatre, 14. Sterilization, 15. Dispensary, 16. Administration, incl. communication and data traffic, 17. Workshop, general stockroom and technical depot, 18. Communication antenna, 19. Dressing unit, 20. Outpatient unit, 21. Water storage, 22. Water purification, 23. Generators, 24. Waiting area and patient registry, 25. 4x4 pickup, 26. 4x4 all terrain vehicle, 27. Personnel accommodation area, 28. Sauna, 29. Dining area, relaxation area [11]. A laboratory tent has the capability to perform 20 to 30 different laboratory examinations based on samples of blood; urine, faeces, and other excrete and puncture samples, with the staff as one laboratory technician delegate and two local laboratory technicians. MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 170

174 SÁFÁR BRIGITTA: Deployment of standardized emergency response units in large scale emergencies Figure 4. Field hospital laboratory tent (created by Finnish Red Cross) Deployment layout for laboratory tenta s it seems on Figure 4: 1. Patient area. Staff only on the other side of the curtain, 2. Heating poultice, 3. Cell counter and blood glucose meter, 4. Microscope, 5. Laboratory fridge, 6. Laboratory accessories, 7. Sampling tubes, 8. Water container, 9. Centrifuge, 10. Examination of urine, faeces and other excrete samples is performed in this part of the laboratory, 11. Examination of blood samples is performed in this part of the laboratory, 12. Blood sampling [11]. The site selection criteria for all types of health care ERUs is very accurate. First of all has to be accepted by authorities or landowners. An outside camp is preferrable, within walking distance, but no low land or swamp, with access to main roads, appropriate for security expectations Access to high quality water (up to 150 litres per inpatient per day) is crucial, same with a waste disposal. Good soil conditions, drainage and latrines are fundamental for the installation of the hospital. In order to the uninterrupted operation of the module, availability of construction materials and fuel are necessary. Infrastructural background needed as: storing possibilities, logistics capacities, telecommunications, possible connections to electricity, water, sewage, waste. The main goal of the modules is to improve health in emergencies on the community level. While giving due attention to providing curative health services in emergencies through standardized emergency response units and other response tools, the focus remains on informing, empowering and mobilizing communities to participate in improving their health [13]. 171 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

175 SÁFÁR BRIGITTA: Deployment of standardized emergency response units in large scale emergencies SUMMARY Emergency Response Unit s standardized system is perfectly suited to cover the full range of the population s needs after disasters. The base camp, logistics, IT and telecommunications modules grants that all the other modules - which are deployed to support the affected country are self-sufficient, so they can operate independently anywehere in the world, without encubering the local response system. Analyzing the standardized emergency response system of the International Federation of Red Cross and Red Crescent Societies, it is visible, that all the sector-specific, technical modules can be deployed within 48 hours with all required equipment and capacities. Due to their standardization, all of the modules are able to be connected between each other, all the staff are trained by the same methodology, and all the standard operating procedures are congruent. In summary ERUs provide specific services where local infrastructure is damaged or insufficient to cope with the basic needs of the affected population after complex or large scale disasters or during armed conflicts. If the need for assistance continues after the ERU s four month operational period comes to an end, the service provision and equipment is taken over by the IFRC s ongoing operation, the host Red Cross/Red Crescent National Society or very often the local government [4; p.16.]. The modules are able to fulfill all the international standards, regulations, and qualification requirements, so they are active participants of the international humanitarian assistance system. REFERENCES [1] Hornyacsek Nyitrai: Területi járványügyi veszélyhelyzet egészségügyi és logisztikai támogatása, Hadmérnök, XIII. Évfolyam, 1. szám március o., Url: [2] American Health Organization: Hospitales seguros ante inundaciones. PAHO, Washington, [3] Muhoray Teknős: A HUNOR hivatásos nehéz kutató - mentő mentőszervezet alkalmazásának logisztikai feladatai. Hadtudomány: A Magyar Hadtudományi Társaság folyóirata. 25:(E-szám) o. (2015). Url: [4] International Federation of Red Cross. Emergency Response Unit. Geneva: IFRC, [5] International Committee of the Red Cross and International Federation of Red Cross. Guideline for assessment in emergencies. Geneva: ICRC, IFRC, [6] International Federation of Red Cross. Introduction to disaster preparedness. Geneva: IFRC, [7] Sphere Handbook: Minimum standards in water supply, sanitation and hygiene promotion MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 172

176 SÁFÁR BRIGITTA: Deployment of standardized emergency response units in large scale emergencies [8] Prüss-Üstün Kay Fewtrell Bartram: Unsafe Water, Sanitation and Hygiene in Comparative quantification of health risks: global and regional burden of disease due to selected major risk factors. World Health Organization, 2004, o. [9] WHO Health Cluster: Classification and minimum standards for emergency medical teams in sudden onset disasters, WHO Press, World Health Organization, Geneva, [10] WHO: Health Cluster Guide A practical guide for country-level implementation of the Health Cluster, WHO Press, World Health Organization, Geneva, [11] [12] AECID Guía operativa para la respuesta directa de salud en desastres- requisitos mínimos para equipos médicos de la cooperación española durante la fase de emergencia. Edita: Agencia Española de Cooperacion Internacional para el Desarrollo, AECID, [13] International Federation of Red Cross. Red Cross Red Crescent successes in global health. Geneva: IFRC, MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

177 XXVII. évfolyam, szám Jackovics Péter 1 A TŰZOLTÓK ÁLTAL VÉGZETT KÖTÉLTECHNIKAI MENTÉSI MŰVELETEK TAPASZTALATAI (EXPERIENCE IN ROPE RESCUE OPERATIONS CARRIED OUT BY FIREFIGHTERS) A Katasztrófavédelem tűzoltó egységeinek speciális beavatkozási területe a kötéltechnikai felszereléssel végzett élet- és anyagi javak mentése. Öt év, 351 esemény több mint adatának statisztai elemzésével előremutató szakmai javaslatok fogalmazhatóak meg a szabályozás, a felkészítés és a felszereltség tekintetében, ezáltal erősítve a beavatkozók biztonságát. A tanulmány a statisztikai elemzésen túl, áttekinti és értékeli a kötéltechnikai mentések jelenlegi szabályozását, kiképzési hátterét és speciális eszközökkel való felszereltségének helyzetét. A szerző a mentési adatok ismeretében, a kötéltechnikai mentés baleseti kockázatát csökkentő fejlesztési javaslatokat fogalmaz meg. Kulcsszavak: Kötéltechnikai mentés, Alpintechnikai felszerelések, Biztonság, Leíró statisztika The special intervention area of the firefighting units of the Disaster Management is to save life and material goods with rope backup. By analysing more than 19,000 data from 351 events over five years, a number of professional proposals can be formulated for regulation, preparation and equipment, thereby reinforcing the safety of the interveners. In addition to the statistical analysis, the study reviews and evaluates the current regulation of technical backups, the status of training and equipment. In the knowledge of Rope Rescue data, the author formulates suggestions that reduce the risk of an accident by the firefighter and the victim to be rescued. Kulcsszavak: Rope Rescue, Equipment of Alpine Technique, Safety, Descriptive Statistics BEVEZETÉS A hegymászásnál alkalmazott és onnan átvett un. alpintechnikai felszelésekkel végrehajtott mentések napjainkban a Katasztrófavédelem tűzoltó egységeinél egyre gyakoribb, használatukat a leesés elleni védelem érdekében, a különleges, sokszor extrém körülmények között végrehajtott műszaki mentések indokolják. Az alpintechnikai felszerelésekkel végrehajtott élet- és anyagi javak mentése az alábbi helyzetek előfordulása miatt válik indokolttá: Két kötéllel vagy kötélrendszerrel - Magasban történt balesetek, események (magas épületekről, sziklafalról, daruból, veszélyes fa eltávolítása, épületromosodás). Épületromosodás során, kötéltechnikával biztosított beavatkozást az 1. ábra szemléltet; Két kötéllel vagy kötélrendszerrel - Mélyben történt baleset, esemény (kútba, gödörbe esett állatok, szakadékba esett áldozatok); Egy vagy két kötéllel Sajátságos, extrém mentési helyzetek (jégről mentés, sérült hordágyon történő szállítás, húzás; búvár biztosítás); 1 BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, veszélyhelyzet-kezelési főosztályvezető, tűzoltó ezredes, E- mail: peter.jackovics@katved.gov.hu, ORCID: X MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 174

178 JACKOVICS PÉTER: A tűzoltók által végzett kötéltechnikai mentési műveletek tapasztalatai Egy kötéllel, kötél biztosítással - Tűzoltás, műszaki mentés (mentés/tűzoltás zárt, szűk, bonyolult térben; magasban vagy tetőn végzett munka). 1. ábra A Katasztrófavédelem központi mentőszervezete a HUNOR, városi kutatás és mentési feladat előtti eligazításon a Budapest, Tímár utcai házrobbanásnál én. A beavatkozók, a leesés elleni védelem érdekében teljes testhevederzetet és sisakot viselnek. A HUNOR tagjai hivatásos tűzoltók. Az eligazítást a szerző végzi. 2 Több nemzetközi tanulmányt és a hazai szabályozást elemezve arra a következtetésre jutottam, hogy a tanulmányban következetesen a kötéltechnikai mentés (rope rescue) kifejezést alkalmazom, kerülve az ipari alpintechnikai tevékenység (magasban, tetőn, állványzaton, tartószerkezeten történő szerelési, javítási, építési munkavégzés), a lezuhanás elleni védelem munkavédelmi fogalmak használatát, utalva a téma és a terület egyediségére. Megemlítem, hogy nem érintem a hegyi mentés (a tényleges alpin mentés lavina esetén; mountain rescue) és a barlangi mentés (cave rescue) vagy a sziklamászás (climber) igen speciális területét. A KUTATÁS MÓDSZERE A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) Országos Tűzoltósági Főfelügyelőség által a évtől a évig összegyűjtőt 5 év adata szolgáltatja az alapot arra, hogy a statisztikai adatok elemzésével előremutató következtetéseket és a biztonságos mentésre vonatkozó szakmai javaslatokat lehessen megfogalmazni. Az öt év 351 db strukturált (térség, helyszín jellege, káreset típusa, nehezítő körülmények, áldozatok) vonulási rekordja alapján, db számadat, kvantitatív (mennyiségi vizsgálat) összehasonlítását az alábbi statisztikai adatelemzésekkel végeztem el: Kimutatás (Pivot tábla); Kereszttábla-elemzések (Crosstabs); Leíró statisztika (Descriptive statistics) és grafikus megjelenítés (Statistical graphics) alkalmazása az adatok értékelésére [1]. A kimutatás (Pivot tábla) egy olyan speciális táblázat, amelynek segítségével gyorsan összesíthetünk, rendezhetünk nagy mennyiségű adatot és grafikusan ábrázolhatjuk [2]. A kereszttáblákat, két adatsor (változó) összefüggésének vizsgálatánál alkalmazható. A módszert sikerrel alkalmazzák felmérési kutatások, üzleti intelligencia, mérnöki és tudományos kutatások során [3]. 2 A fotót készítette: BM OKF, Jóri András 175 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

179 JACKOVICS PÉTER: A tűzoltók által végzett kötéltechnikai mentési műveletek tapasztalatai Témakör Esetek Érvényes Hiányzó Összesen Omlásveszély Létszám Százalék Létszám Százalék Létszám Százalék Megmentett személy Igen ,0% 0 0,0% ,0% Nem ,0% 0 0,0% ,0% 1. táblázat A 351 db TMMJ alapján lekérdezett exploratív SPSS kiumatás (pivot) elemzés egyik eredménye: a omlásveszély nehezítő körülmények között megmentett személyek adatainak összehasonlítása 3 Katasztrófavédelmi Igazgatóság TMMJ adata Megmentett személyek, fő Összesen megyem_tmmj Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Budapest Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen táblázat A TMMJ-k kereszttábla-elemzéssel (crosstabs) adatlekérdezés eredménye a megmentett személyek területi megoszlásáról. 324 esetben nem, 25 esetben 1 főt, 1 esetben 2 főt, 1 esetben 3 főt, azaz összesen 30 főt mentettek meg 4 3 Adatok forrása: Tűzoltási és Műszaki Mentési Jelentések (TMMJ). Szoftver: IBM SPSS Statistic 23-as verziója, az adatelemzést és a lekérdezést végezte: Jackovics Péter 4 Adatok forrása: Tűzoltási és Műszaki Mentési Jelentések (TMMJ). Szoftver: IBM SPSS Statistic 23-as verziója, az adatelemzést és a lekérdezést végezte: Jackovics Péter MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 176

180 JACKOVICS PÉTER: A tűzoltók által végzett kötéltechnikai mentési műveletek tapasztalatai A statisztikai adatokat Excelben és az IBM SPSS statistic 23 verziójú szoftver segítségével elemeztem és dolgoztam fel. Az elemzés végső célja, a jövőbe mutató vezetői döntési javaslatok megfogalmazása, amely a biztonságos tűzoltói beavatkozást és eredményes kötéltechnikai mentést szolgálja. A kimutatás elemzés és a kereszttáblás adatok lekérdezését a Tűzoltási és Műszaki Mentési Jelentések (TMMJ) alapján végeztem. Az esetelmézést mutatja, az SPSS szoftver által generált 1. táblázat, ahol a db adatból lekérdezett két adatsor, az omlásveszélyes környezetben (1) megmentett személyek (2) számadatát elemezhetjük. A kereszttáblás-elemzésre szintén jó példát szolgáltat a 2. táblázat, ahol ismét a megmentett személyek adat elemzem. A táblázat területi és létszám megoszlásban tartalmazza a megmentett személyek számát. A táblázatok nehezen értelmezhetősége és a terjedelmi korlátok miatt, a tanulmányban azokat nem publikálom. A kereszttáblás-elemzés eredményeiről a szemléletesebb grafikonos ábrákkal számolok be. JOGSZABÁLYI HÁTTEREK A lezuhanás elleni védelmet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet, 2. d) pontja szabályozza, amely alapján: magasban levő munkahelyen ideiglenesen végzett munka: az 1 méternél nagyobb szintkülönbségen [ ], ezért egyedi kockázatmegelőző intézkedések megtétele szükséges [4]. Az ipari alpintechnikai tevékenység biztonsági szabályzatáról szóló 11/2003. (IX. 12.) FMM rendelet az un. kétköteles technika (ön- és társbiztosítás kivételével) a munkaterület megközelítésére, ott tartózkodásra, a munkaterület elhagyására és mentési feladatok ellátását szabályozza. Az FMM rendelet 2. értelmező rendelkezés 8) pontja definiálja az ipari alpintechnikai tevékenységet. Alpintechnika: a munkafeladat elvégzésének érdekében, [ ] a 2 méter szintkülönbséget meghaladó [ ] az ott-tartózkodás, a munkafeladat végrehajtása és a munkahely elhagyása egyéni védőeszközök és meghatározott felszerelések összehangolt és egyidejű igénybevételével (alpintechnikai módszerrel) történik [5]. Tűzoltók speciális munkavégzésének szabályozása A tűzoltó egységek tagjainak tevékenységét a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek munkavédelmi feladatai, valamint foglalkozás-egészségügyi tevékenysége ellátásának szabályairól szóló 70/2011. (XII. 30.) BM rendelet szabályozza: 17. (1) Az érintett szervek tevékenységük alapján [ ] a következő munkavédelmi szempontú veszélyességi osztályba tartoznak: I. veszélyességi osztály: hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervei, önkormányzati tűzoltóság, főfoglalkozású létesítményi tűzoltóságok [ ] 20. Rendkívüli munkavégzési körülmények között a beosztott munkavállaló a feladat végrehajtása érdekében életének, egészségének és testi épségének veszélyeztetése esetén is köteles a 177 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

181 JACKOVICS PÉTER: A tűzoltók által végzett kötéltechnikai mentési műveletek tapasztalatai szolgálati elöljáró utasításait végrehajtani és a feladatot ellátni, ha azzal bűncselekményt nem valósít meg [6]. Kötéltechnikai mentési tevékenység végzésének szabályozása A kötéltechnikai felszerelések használatát a tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének általános szabályairól szóló 39/2011. (XI. 15.) BM rendelet 42. (7) bekezdése írja elő a tűzoltó egységek tagjai számára, amely alapján, az életmentés során olyan mentési módot kell választani, ami a mentendő és az életmentést végző személyekre nézve a legkisebb kockázattal jár [ ] [7]. A Tűzoltás-taktikai Szabályzat és a Műszaki Mentési Szabályzat kiadásáról szóló 6/2016. (VI. 24.) BM OKF utasítás (a továbbiakban: utasítás) 1. melléklete a Tűzoltás-taktikai Szabályzat, a tűzoltást végző személy mentőkötéllel történő biztosítását szabályozza: [ ] Amenynyiben a sugártól életmentés céljából el kell távolodni, akkor azt csak a mentőkötél sugárhoz történő rögzítését követően szabad végrehajtani, Behatoláskor a TV (tűzoltásvezető) vagy az általa kijelölt személy győződjön meg: [ ], c) a mentőkötél fix ponthoz történő rögzítéséről [8]. Az utasítás szabályozza, hogy zárt térben történő tűzoltás során alkalmazott kötélbiztosítás rendjét: Közműalagút esetén a behatolást csak légzésvédelmi felszereléssel és egyéb szükséges felszerelésekkel, eszközökkel ellátva legalább 2 fő végezheti, [ ], kötélbiztosítással. A csarnok jellegű épületek tüzeinek oltásánál előírás: 4.1. [ ] a) tűz vagy füst esetén a behatolás csak sugárvédelem mellett, kötélbiztosítással történjen. A leesés elleni védelmet csarnok jellegű épületek tüzeinek oltásánál így szabályozza: 5.6. [ ] a tetőn dolgozó beavatkozó állományt kötéllel kell biztosítani [8]. Az utasítás 2. melléklete a Műszaki Mentési Szabályzat, a beavatkozás építményekben bekövetkezett károk elhárításánál szóló I. fejezet a lezuhanás elleni védelmet szabályozza: 5.3. Bezuhanás, lezuhanás veszélye esetén mászóöv, alpintechnikai eszközök, mentőkötelek igénybevétele indokolt. Felderítésnél, kutatásnál felső szintekről lefele haladva a felső szinten célszerű a biztosító kötelet rögzíteni [8]. A KIKÉPZÉSEK HÁTTERE OKJ 5 -s ipari alpinista képesítés államilag 6 elismert iskolarendszeren kívüli, 150 órás képzés. Jogosultságot ad kötéltechnika ipari környezetben, szabadidősport és mentési tevékenység végzésére 7. Az EU területére, a BKIK IASZO 8 kiállít egy Tanúsítványt, amely szerint a sikeres OKJ-s vizsgával rendelkező személy alkalmas IRATA III. szintű tevékenységek elvégzésére. Az IRATA 9 által kategorizált tanfolyamok jellemzői [9]: I. szint: Biztonságosan alkalmazni tudja önbiztosítás mellett az alapvető alpintechnikai tevékenységeket, továbbá képes egy bajbajutott személy mentésére. Tevékenységet a munkavezető irányításával és felügyeletével végezhet; 5 Országos képzési jegyzék. 6 A szakképesítés szintje: alsó középfokú OKJ-s szakképesítés, száma Ipari alpinista (Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere, FEOR 7912). 8 BKIK IASZO: Budapesti Kereskedelmi és Ipar Kamara Ipari Alpinista Szakmai Osztály. 9 IRATA: Industrial Rope Access Trade Association [Ipari Alpin-tevékenységek Kereskedelmi Szövetsége] ban az Egyesült Királyságban, ipari környezetben, magasban végzett kötéltechnikai tevékenység fejlesztésekre megalakított szervezet, ma 400 tagszervezettel kiképzett szakemberrel rendelkezik a világon. MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 178

182 JACKOVICS PÉTER: A tűzoltók által végzett kötéltechnikai mentési műveletek tapasztalatai II. szint: Minimum 1000 igazolt gyakorlati munkaórával rendelkezik, ismeri az kötéllel végzett tehermozgatás alapvető módszereit, a kötélrögzítési pontokat. Elsajátította a bajbajutott személy mentését, a kötélpályák és zuhanásgátló rendszerek kialakításának alapjait. Tevékenységet munkavezető irányításával és felügyeletével alkalmazhat; III. szint: Érvényes elsősegély ismertek igazolásán túl, minimum 2000 igazolt gyakorlati munkaóra tapasztalata alapján képes alkalmazni I. és II. szinten elsajátított ismeretet. Képes összetett kötéltechnikai tevékenység eszközeinek és módszereinek alkalmazására. IRATA tanfolyamok lebonyolításra olyan vállalkozások jogosultak melyek tagjai az IRATA szervezetének és megfeleltek az IRATA auditálási folyamatán. Tűzoltók szakkiképzése A tűzoltók képzését végző Katasztrófavédelmi Oktatási Központ (KOK) 5 hónapos, 21 tantárgyas, 270 órás Tűzoltó II. szakképesítésében, a Rendvédelmi szervek általános feladatai és szabályzói c. szakmai követelménymodulban két helyen szerepel a kötéltechnikai mentési alapismeretek témakör oktatása [10]: 1. alkalom: A Szakági általános alapok c. tananyagelemének része az Alapszerelési ismeretek tantárgy. A 12 órás (ebből 10 óra gyakorlat) tantárgyi képzés egyik tantárgyi eleme a mentőkötél felvétele, a használat utáni készenlétbe helyezése témakör, amelyet a program 3. képzési hónapjában tartják, a 3. foglalkozáson oktatják a mentőkötél felvételét, a használat utáni készenlétbe helyezését és a mászóöv napi vizsgálatát. 2. alkalom: A Tűzoltási, mentési és katasztrófavédelmi feladatok c. tananyagelem része a Szerelési és mentési ismeretek c. tantárgy. A 102 órás (ebből 90 óra gyakorlat) tantárgynak szintén része a mentőkötél felvétele, a használat utáni készenlétbe helyezése témakör. A tantárgyat az öthónapos képzés 4. és az 5. hónapjaiban tartják meg. A Szerelési Szabályzat alapján, a képzés 2. és 4. foglalkozásán 8 órában oktatják [11]: kötelek készenlétbe helyezését; mentőkötél felvétele, használat utáni készenlétbe helyezését; mentőkötések gyakorlását; Mentőkötél kikötését; Önmentés végrehajtását Életmentés hármas hurokkal; Életmentés végtelenített kötéllel. A Tűzoltó I. szakképesítés Alkalmazott tűzoltási, műszaki mentési és katasztrófa-elhárítási ismeretek c. tananyagegység Személy, tárgy és önmentési ismeretek c tananyagelem része az alaposabb kötéltechnikai mentési képzés. A 15 tantárgyas 2 hónapos 270 órás szakképesítés első hónapjában tartott 16 órás (ebből 10 óra gyakorlat) tantárgy része [12]: A nagy szintkülönbségű mentési helyszínek kockázatai, biztosítása; A kötéltechnika eszközrendszere, kompatibilis mentőeszközök; Kötéltechnikai mentési eljárások áttekintése; A lezuhanás elleni védőfelszerelések használat előtti ellenőrzése, használata, karbantartása, tárolása; 179 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

183 JACKOVICS PÉTER: A tűzoltók által végzett kötéltechnikai mentési műveletek tapasztalatai A kötélbiztosítás és ereszkedés alapjai, biztonságtechnikája; Közreműködés magasból és mélyből való mentéseknél. RENDSZERESÍTETT FELSZERELÉSEK A műszaki mentési technika alkalmazhatóságának részletes szabályait a tűzoltási, műszaki mentési tevékenységhez kapcsolódó tűzvédelmi technika alkalmazhatóságáról szóló 15/2010. (V. 12.) ÖM rendelet és a rendszeresítésre kötelezett termékek rendszeresítési eljárásáról szóló 85/2011. BM OKF Főigazgatójának Intézkedése határozza meg [13], [14]. A BM OKF Műszaki Főosztályának nyilvántartása szerint a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság és az országban öt Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság rendelkezik rendszeresített alpintechnikai felszereléssel hat féle gyártó termékeivel. A rendszeresítési indoklása, hogy a termékek rendelkeznek az ipari alpintechnikai alkalmazáshoz szükséges minősítésekkel és engedélyekkel, megfelelnek a biztonsági előírásoknak [15]. A nyilvántartás szerint az alábbi termékcsoportok lettek rendszeresítve [15]: teljes testhevederzet; dinamikus és statikus kötelek; csiga; karabiner; védősisak; mentőháromszög; ereszkedőgép; mentőhordágy; mászógép; zuhanásgátló kötél. Két gyártó által forgalmazott tűzoltó mászóöv lett általánosan rendszeresítve, mint egyéni védőeszköz. Két rendszeresített felszerelés illusztrált ábráját 2. ábra tartalmazza [16], [17]. 2. ábra A tűzoltó egységeknél rendszeresített felszerelések: leesés elleni, önbiztosításra alkalmas tűzoltó mászóöv 10 és 5 pontos ipari teljes testhevederzet A kép forrása: A kép forrása: MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 180

184 JACKOVICS PÉTER: A tűzoltók által végzett kötéltechnikai mentési műveletek tapasztalatai VONULÁSI STATISZTIKA A BM OKF adatai alapján az elmúlt öt évben, a tűzoltó egységek országosan egy évben, átlagosan esetben vonultak tűzhöz és műszaki mentéshez. Az összes beavatkozáshoz képest a tűzoltó egységeknek országos átlagban esetben kellett műszaki mentéssel élet- és anyagi javakat menteni, amely az összes átlagos beavatkozások számának 46 %-át tette ki. Az összes beavatkozások és műszaki mentések tényleges évenkénti megoszlását az 3. ábra tartalmazza. Beavatkozások összáma Ebből műszaki mentések száma ábra Katasztrófavédelem tűzoltó egységeinek beavatkozási és azokon belüli műszaki mentések országosan összesített esetszámai éves bontásban 12 Az elmúlt öt évet figyelembe véve a tűzoltó egységek a műszaki mentések során átlagosan egy évben személyt mentettek meg és 720 esetben kellett halálos sérülést szenvedett áldozatot kiemelniük. A műszaki mentéssel megmentett sérültek és kiemelt elhunyt áldozatok számának tényleges éves megoszlását a 4. ábra tartalmazza ábra Műszaki mentéseknél megmentett személy és kiemelt halálos sérült szenvedett kiemelt áldozatok számának éves megoszlása 13 Az országos adatok elemzéséhez szükséges, hogy megemlítsük a tűzoltás során megmentett és az esemény során elhunyt személyek számadatait. Az elmúlt öt évben éves áltagban a tűzoltó egységek 830 személyt mentettek meg és 115 elhunyt személyt hoztak ki. A műszaki mentésnél megmentett sérültek száma nyolcszor (8:1), az elhunytak esetében ugyan ez az arány hatszor (6:1) nagyobb, mint tűzoltás során. Öt éves országos átlagos számadatokat nézve a sérültek 89 %-nak mentését és az elhunytak 86 %-nak kiemelését műszaki mentéssel végzik. A kötéltechnikai mentések adatai Műszaki Mentésnél mentett sérültek száma Műszaki Mentésnél kiemelt halottak száma A műszaki mentések során vizsgálni kívánt kötél technikai mentések száma ötéves átlagban csupán 0,24 teszi ki, viszont a kötéltechnikai mentések átlagos éves esetszámaihoz képest a 12 Az adatok forrása: BM OKF Országos Tűzoltósági Főfelügyelőség, az ábrát készítette: Jackovics Péter 13 Az adatok forrása: BM OKF Országos Tűzoltósági Főfelügyelőség, az ábrát készítette: Jackovics Péter 181 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

185 JACKOVICS PÉTER: A tűzoltók által végzett kötéltechnikai mentési műveletek tapasztalatai megmentett személyek számaránya 18 %. A kötéltechnikai mentéssel megmentett, azaz mentésre szoruló személyek számának százalékos aránya relatíve magasnak tekinthető úgy, ha figyelembe vesszük azt, hogy a műszaki mentések esetében ugyan ez az arány 24 %. Megállapítható, a műszaki mentések közül a kötéltechnikai mentéssel megmentett személyek százalékos számaránya nem elhanyagolható. A kötéltechnikai mentések számát és kötéltechnikai felszerelések alkalmazásával megmentett személyek éves adatait az 5. ábra tartalmazza. Kötéltechnikai Mentések Kötéltechnikai Mentéseknél mentett személy Kötéltehnikai Mentéssel kiemelt halottak száma ábra Műszaki mentések során alkalmazott kötéltechnikai mentések éves megoszlása, a megmentett személyek számadataival 14 A kötéltechnikai mentési adatokat öt évre visszamenőleg vizsgáltam. Az adatok feldolgozásához öt évnyi esemény 351 jelentését dolgoztam fel statisztikailag, keresve azt, hogy a szervezeti tanulást szem előtt tartva szakmai tapasztalatokat tudjak levonni. A kutatói vizsgálatban nem volt releváns az esemény bekövetkezésének évszáma ábra Kötéltechnikai mentések előfordulásának helyszínei és közötti években 351 esemény feldolgozásával 15 A kötéltechnikai mentéssel végzett tűzoltói beavatkozásokat a helyszínek jellege szerint a TMMJ 10 csoportba sorolja, lehetővé téve továbbá az egyéb, máshova nem sorolható helyszínek rögzítését is. Az egyéb kategóriában helyet foglaló események jellegére a lekérdezett adatbázis alapján, csak következtetni tudunk. A kötéltechnikai mentések helyszínének listáját az otthon jellegű és a közterület kategóriák vezetik, a teljes helyszíni megoszlást a 6. ábra tartalmazza. Az adatok könnyebb értelmezhetősége érdekében a helyszín jellege alapján két főkategóriát állítottam fel. Az adatok értelmezését a későbbiekben az otthon jellegű és a nem otthon jellegű helyszínek szerint két kategóriába csoportosítottam. Az eddig otthon jellegű 14 Az adatok forrása: BM OKF Országos Tűzoltósági Főfelügyelőség, az ábrát készítette: Jackovics Péter 15 Az adatok forrása: BM OKF Országos Tűzoltósági Főfelügyelőség, az ábrát készítette: Jackovics Péter MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 182

186 JACKOVICS PÉTER: A tűzoltók által végzett kötéltechnikai mentési műveletek tapasztalatai 164 adat mellé felvettem a nem otthon jellegű kategóriát, a maradék kategóriák 187 adatának összevonásával. Egyéb 23% Épületomlás 5% Elemi csapás, viharkár 24% Sérül, elhunyt kiemelése 9% Fakidőlés 27% Állatmentés 9% Magasból mentés 2% Mélyből mentés 1% 7. ábra Kötéltechnikai mentések káreset típusa szerinti megoszlása és közötti években 351 esemény feldolgozásával 16 A 351 esemény adatainak feldolgozása során jól kitűnik, hogy a kötéltechnikai mentéseknél a fakidőlés 27 %-kal, az elemi csapás, viharkár 24 %-kal vezeti. A TMMJ-ben egyéb kategóriában lévő 23 %-ban szereplő káreset típusokra csak következtetni tudok. Meglepő, hogy a kötéltechnika bevonásával végzett beavatkozásban a magasból mentés vagy a mélyből mentés rendkívül alacsony, 1-2 %-os arányban szerepel. A kötéltechnikai mentések káreset típusa szerinti megoszlását az 7. ábra tartalmazza. Az adatok értelmezését az otthon jellegű és a nem otthon jellegű kategóriák alapján a későbbiekben végzem el. Adatok elemzése A statisztikai adatok könnyebb szakmai értelmezhetősége érdekében az otthon jellegű helyszín kategória (164 adat) mellé a többi kategóriát, így egyéb kategóriában szereplő adatot a nem otthon jellegű helyszín kategóriába (187 adat) vontam össze. Az otthon jellegű helyszín és a nem otthon jellegű helyszín kategória szerinti adatok éves megoszlását a 8. ábra tartalmazza Nem otthon jellegű helyszín Otthon jellegű helyszín 8. ábra Kötéltechnikai mentések éves változása a 351 esemény (5 év) otthon jellegű és nem otthon jellegű csoportosítása alapján Az adatok forrása: BM OKF Országos Tűzoltósági Főfelügyelőség, az ábrát készítette: Jackovics Péter 17 Az adatok forrása: BM OKF Országos Tűzoltósági Főfelügyelőség, az ábrát készítette: Jackovics Péter 183 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

187 JACKOVICS PÉTER: A tűzoltók által végzett kötéltechnikai mentési műveletek tapasztalatai Az otthon jellegű helyszín és a nem otthon jellegű helyszín kategória adatainak értelmezésénél szembetűnő a növekmény, az eseményszámok mindkét kategóriában az öt év alatt megduplázódtak. Az otthon jellegű események 2013-ban 22 esetszámról 2017-ben 49 esetszámra nőtt, a nem otthon jellegű események is 2013-ban 31 esetszámról 2017-ben 58 esetszámra nőtt. Nem otthon jellegű helyszín Otthon jellegű helyszín ábra Kötéltechnikai mentések típusainak megoszlása a 351 esemény (5 év) otthon jellegű és nem otthon jellegű csoportosítása alapján, az eset számokkal (Az adatok forrása: BM OKF Országos Tűzoltósági Főfelügyelőség, az ábrát készítette: Jackovics Péter) Az új kategóriák szerint végzett adatelemzés azt mutatja, hogy otthon és a nem otthon jellegű helyszínek esetében egyaránt a fakidőlések és az elemi csapás, viharkárok következményeinek felszámolása vezet a mentési típusok közül. A kötéltechnikai mentések típusainak megoszlását a 9. ábra tartalmazza. Otthon jellegű Nem otthon jellegű 0% 20% 40% 60% 80% 100% Főváros Vidék 10. ábra Kötéltechnikai mentések megoszlása fővárosi és vidéki előfordulás, valamint az otthon jellegű és a nem otthon jellegű kategóriák szerint 5 év adata alapján 18 A 351 kötéltechnikai mentési esetszám eredményesebben értékelhetjük, ha megvizsgáljuk az 5 éves adatainkat fővárosi helyszín és vidéki helyszín előfordulással. A fővárosban előforduló 159 esetet a vidéken előforduló 189 esettel hasonlítottam össze, folytatva az otthon jellegű helyszínen előforduló 163 adat párhuzamos összehasonlítását a nem otthon jellegű helyszínen előforduló 185 eset adattal. A négy adat, azaz a fővárosi és vidéki, valamint az otthon és a nem otthon jellegű helyszín százalékos összehasonlítását a 10. ábra tartalmazza. Az adatok elemzése alapján jól látszik, hogy az otthon jellegű helyszíneken előforduló kötéltechnikai mentések zömmel a fővárosban (60 %-ban), a nem otthon jellegű helyszíneken lévő események vidéki helyszíneken (69 %-ban) fordulnak elő. 18 Az adatok forrása: BM OKF Országos Tűzoltósági Főfelügyelőség, az ábrát készítette: Jackovics Péter MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 184

188 JACKOVICS PÉTER: A tűzoltók által végzett kötéltechnikai mentési műveletek tapasztalatai Otthon jellegű helyszín Nem otthon jellegű helyszín Vidéki helyszín Fővárosi helyszín % 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Épületomlás Elemi csapás, viharkár Magasból mentés Mélyből mentés Állatmentés Fakidőlés Áldozat, elhunyt mentése Egyéb 11. ábra Kötéltechnikai mentések típusainak előfordulása a fővárosi és a vidéki, valamint az otthon jellegű és a nem otthon jellegű helyszínek szerint 5 év adatai alapján 19 Az otthon és a nem otthon jellegű, valamint a fővárosi és vidéki helyszínek együttes összehasonlítása azt eredményezte, hogy a kötéltechnikai mentések jellegéről bővebb információkat szűrhetünk le. A 351 jelentés adatát tartalmazó adatbázisunkat, olyan formátumúvá sikerült alakítani, hogy eredményes legyen az adatok gyors áttekintéséhez, előremutató szakmai tapasztalatok levonásához. A 11. ábra alapján, az elmúlt öt év adatait feldolgozva, az alábbi összegzett megállapításokat tudjuk tenni: Otthon jellegű helyszín: az egyéb kategóriába tartozó kötéltechnikai mentések vezetnek. A behatolással végzett események miatt vezetnek azon események, ahol lakóépületből kell az áldozatot kihozni; Nem otthon jellegű helyszín: a fakidőlések és az elemi csapás vihar okozta események vezetnek, vélhetően a bekövetkezésük együtt jár; Vidéki helyszín: vezetnek a fakidőlések, az országos 194 eset 44 %-a itt következik be; Fővárosi helyszín: vezetnek az egyedi, extrém, máshova nem sorolható események, az országos 166 eset 34 %-a; Vidéki és fővárosi helyszín: egyaránt magas esetszámban fordul elő elemi csapás, viharkár következményeinek a felszámolása. Adatok értékelése, következtetések Az adatok elemzéséből, jól látszik, hogy az újszerű, eddig nem tervezett mentési típus alatti TMMJ kategóriákkal a jövőbeni foglalkozni kell, hiszen a biztonságos munkavégzéshez szükséges az erre való felkészülés: mentés erdős, fás területen, vastag, vizes avartakaróval borított területen; mentés meredek terepszakaszon; mentés sötét, rossz látási viszonyok között; mentés sziklás, nehezen megközelíthető területről; mentés ismeretlen terepszakaszon, rossz tájékozódási (navigálási) körülmények mellett; mentés csak gyalogosan megközelíthető, távoli területről; mentés löszfal omlásos, hó-lavinás területen. 19 Az adatok forrása: BM OKF Országos Tűzoltósági Főfelügyelőség, az ábrát készítette: Jackovics Péter 185 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

189 JACKOVICS PÉTER: A tűzoltók által végzett kötéltechnikai mentési műveletek tapasztalatai Az adatokból jól látszik, hogy az időjárás, mint veszélyeztető körülménnyel számolni kell a kötéltechnikai mentésnél, extrém körülmény lehet: vizes, csúszós terepszakasz, esős időjárással; lejtős, meredek terület, építmény; szeles, széllökéses időjárás; télies, fagyott munkakörülmények, jeges, csúszós felületekkel. Az összegzett megállapításokat támasztja alá a 12. ábra, ahol szemléletes az, hogy Magyarország mely térségében sűrűsödnek a kötéltechnikai mentések beavatkozásai. 12. ábra Kötéltechnikai mentések előfordulása és évek közötti 351 esemény megoszlásával 20 A statisztikai adatokból levont következtetéseket támasztja alá a 12. ábra térképen megjelenített események EOV 21 koordináták alapján pozícionált helyszínei. A térképi adatok alapján az alábbi következtetéseket tudjuk levonni: Vidéki helyszín: hegyvidéki területek (Északi-középhegység, Budai hegyvidék, Mecsek, Bakony) és Balaton környékén gyakoriak a bevetések; Fővárosi helyszín: Budapest teljes területén, Duna mentén és a főváros környékén (Budai-hegység, Visegrád) gyakoriak a bevetések; Otthon jellegű helyszínek: a nagyobb városok térségében sűrűsödnek a bevetések számai (Budapest, Gyöngyös, Kaposvár, Balassagyarmat, Karcag, Mohács), ott ahol a rendszeresített kötéltechnikai felszerelések a tűzoltó egységeknél megtalálhatók; Nem otthon jellegű helyszínek: a turisztikailag népszerű erdős, hegyvidékes, túrázásra, sportolásra alkalmas területek (Kékestető, Galyatető, Börzsöny, Mecsek, Gödöllőidombság és Budai hegyvidék). Megfigyelhető, hogy a tűzoltó egységeknél, a rendszeresített kötéltechnikai felszerelések itt találhatóak meg. A területek a nemzeti parkok felügyelete alá: Bükki, Aggteleki 22 és Duna-Ipoly, illetve állami erdészetek kezelésébe tartoznak: Egererdő, Ipolyerdő, Pilisi Parkerdő, Vértesi Erdő, Mecseki Erdészet 23, stb. 20 Az adatok forrása: BM OKF Országos Tűzoltósági Főfelügyelőség Tűzvédelmi és Kéményseprő-ipari Szabályozási Főosztály, az ábrát készítette: Vénosz Miklós tű. százados. 21 Egységes országos vetület (EOV) a magyarországi földmérési térképek vetületi rendszere 22 Barlangban végzett mentéseket a kimutatás nem tartalmazza, amelyet az erre szakosodott barlangi mentést végző szervezetek végzik, pl.: Magyar Barlangi Mentőszolgálat. 23 Az állami erdészetek gazdálkodó társaságként üzemelnek, formájuk Zártkörű részvénytársaság, pl.: Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt. Az erdészetek elnevezését a tanulmány rövidítve használja. MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 186

190 JACKOVICS PÉTER: A tűzoltók által végzett kötéltechnikai mentési műveletek tapasztalatai A BM OKF Országos Tűzoltósági Főfelügyelőség vezetője felismerve azt, hogy egyre gyakoribbak az erdős, sziklás, hegyvidéki területen bekövetkezett balesetek ezért, a tűzoltásra műszaki mentési tervre kötelezett létesítmények, területek köréről, valamint a Tűzoltási és Műszaki Mentési Terv (TMMT) tartalmi és formai követelményeiről szóló 115/2011. BM OKF Intézkedés alapján elrendelte a kritikus helyszínekre a TMMT-k készítését. A tervkészítés célja, hogy megfelelő erő-eszköz álljon készen egy esetleges mentésre, a vonulási idő csökkentése érdekében, a tűzoltó egységek ismerjék a megközelítési útvonalat, a taktikailag fontos, a mentést akadályozó körülményeket. FEJLESZTÉSI TERÜLETEK ÉS JAVASLATOK A természeti és civilizációs környezetben bekövetkezett kötéltechnikai mentést igénylő események változatossága és gyakorisága állandó kihívást jelent a hivatásos katasztrófavédelmi szervek tűzoltó egységeinek [18]. A folyamatosan változó mentési környezet, az eddig nem ismert mentést nehezítő körülmények és a bekövetkezett balesetek extrémitása, a tűzoltó erőktől, a kötéltechnikai mentés módszerének, mentési felszereléseinek és az arra való kiképzés fejlesztését kívánja meg. Az új kötéltechnikai felszerelések használatára való felkészülés nem állhat meg a tűzoltók alapképzésénél. A folyamatos gyakorlás, az új eszközök alkalmazása és különböző kihívásoknak megfelelő taktika begyakorlása csak rendszeres kiképzés mellett történhet. 13. ábra Éles helyzetre való felkészülés szimulált összedölt épület romjain a hajdúszoboszlói katasztrófavédelmi kiképző pályán 2012-ben. A 36 órás folyamatos gyakorlat levezetési terve szerint a beavatkozóknak ferde kötélpályán kellett a sérültet hordágyban kötélpályán leereszteni. 24 Kiképzés A szakkiképzés terén megszerzett alapozó ismereteket rendszeres gyakorlással fejleszteni kell. Szükséges a tűzoltó egységeknél szolgálati csoportban lévő 6-8 személyt kiválasztani és a napi 24 A fotót készítette: BM OKF, Jóri András 187 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

191 JACKOVICS PÉTER: A tűzoltók által végzett kötéltechnikai mentési műveletek tapasztalatai felkészülés mellett a kötéltechnikai képzés fogásait többször begyakorolni. A képzés során törekedni kell az egyéni védőeszközök tudatos használatára, a csapatmunka erősítésére, a két köteles mentési eljárások, kötélpályák építésének valamint az azt követő magasból vagy mélyből történő mentés begyakorlására. A tűzoltók egyéni rendben történő tudást frissítő képzése a laktanyában történhet: Ügyességet (eszközhasználat) erősítő kiképzés, ahol a kötéltechnikai felszerelések használatát un. elmélet igényes gyakorlat keretében egy mentor segítségével többször begyakorolja, Taktikai (szerelési) késséget erősítő képzés: a kötéltechnikai felszerelések együtt használatát egy konkrét mentési feladat végrehajtásával csoportosan begyakorolják [19]. Gyakorlatok Éles mentési helyzetre való felkészülést csak rendszeres felkészüléssel és valós körülmények között végrehajtott gyakorlatokkal lehet erősíteni, lásd a 13. ábra szemléltetését. A kötéltechnikai mentésben már jártas tűzoltó naprakész tudását természeti és civilizációs mentési környezetben gyakoroltathatjuk, ahol az éles helyzetre jellemző körülmények adott, azaz a leesés vagy a hibázás veszélye fennáll. Taktikai szerelés és mentés gyakorlása lehet: magasból lefelé vagy felfelé (3 emeletes lakóház, víztorony, gyárkémény, csarnoktető, daru). A gyakorlatokról jól példát mutat a 14. ábra, [20]. mélyből vagy mélybe (szakadék, sziklás terepszakasz, híd); extrém időjárási viszonyok között: esős-havas idő, hideg, fagyos munkakörnyezet; rossz környezeti viszonyok mellett: omladékos, meredek terület, kedvezőtlen (éjszaka) látási viszonyok; fás, vastag avarral borított területen; romos épületnél. A gyakorlat befejeztével szükséges a tapasztalatok átbeszélése és a résztvevők értékelése. 14. ábra Együttműködési gyakorlaton a balassagyarmati hivatásos tűzoltó-parancsnokság tűzoltói és az Ipoly-völgyi Különleges Mentők a balassagyarmati víztornyon, július 5-én A kép forrása: MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 188

192 JACKOVICS PÉTER: A tűzoltók által végzett kötéltechnikai mentési műveletek tapasztalatai A természeti és városi környezetben végrehajtott gyakorlatok a változatosságot nyújtják, a tűzoltó laktanyai környezetben begyakorolt taktikai fogásokat erősíti. Nemzetközi szakirodalomban szerint, a városi környezetben végrehajtott un. városi kötéltechnikai mentés (Urban Rope Rescue) taktikáját kell a tűzoltók számára erősíteni, tekintettel arra, hogy ebben a környezetben végrehajtott mentéseknél több tűzoltói baleset történt [19]. Hazánkban ezen a területen ritkán fordulnak elő balesetek, amelyek statisztikáit tájékoztatásul a 15. ábra tartalmazza. Éves, összes baleset ebből leesés, zuhanás okozta baleset ábra Katasztrófavédelemnél bekövetkezett munkabalesetek és a leesés, zuhanás okozta balesetek alakulása 26 Mentési alapelvek és módszerek Az egyes tűzoltó egységek nagyon jártassak a kötéltechnikai felszerelések használatában. A kötéltechnikai mentést végző tűzoltó egységek tagjai a rutinszerűen begyakorolt műveleteket alkalmazzák és a hagyományos felszereléseket használják. Az új eszközök megismerésétől azért félnek, mert szembesülnek azzal, hogy a modern fejlesztésű felszerelések nem a megszokott taktikai módszerek alkalmazására épültének [21]. A mentési alapelvek és így a Szerelési Szabályzat vagy Műszaki Mentési Szabályzat megújítását az új környezeti kihívások, az egyre gyakoribb extrém balesetek és korszerűbb, biztonságosabb feladat-végrehajtást segítő felszerelések piacra kerülése indokolná. A Szerelési Szabályzat önmentésre és társmentésre vonatkozó részeit az áldozatok mentése kötéltechnikai felszerelésekkel résszel kellene kibővíteni. A Műszaki Mentési Szabályzat Életmentés szabályairól szóló VIII. fejezetét célszerű kiegészíteni a kötéltechnikai mentések szabályai c. résszel. Az erdős, hegyvidéki területeken a TMMT-ben tervezni kell a helyismerettel rendelkezők erdészetek és természetvédelmi parkok erőit is. Az elhúzódó mentések esetén hivatásos, civil és önkormányzati erők tartalékképzése szükséges [22]. Eszközök, felszerelések A magas beszerzési és fenntartási költségek miatt új fejlesztésű, ezért korszerűbb felszerelések beszerzésére valószínű, nem minden esetben kerül sor, ezért is a TMMT-ben tervezni szükséges azon önkéntes mentőszervezeteket, amely rendelkeznek változatos kötéltechnikai felszereltséggel és tagjai professzionális szinten felkészültek. 26 Adatok forrása: BM OKF Humán Szolgálata Országos Egészségügyi, Pszichológiai és Munkabiztonsági Központ, az ábrát szerkesztette: Jackovics Péter 189 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

193 JACKOVICS PÉTER: A tűzoltók által végzett kötéltechnikai mentési műveletek tapasztalatai Az éjszakai mentéseknél, sötétben, sziklafalon végrehajtott beavatkozások esetén a gépjárműfecskendő fényárboca vagy a telepített állványos reflektor áramfejlesztővel nehézkesen alkalmazható. A barlangi mentésnél jól bevált szórt fényt adó fejlámpák beszerzése indokolt, amely a használója számára a térbeli távolságok érzékelését is stabilabbá teszi [23]. Biztonságot támogató kutatások, statisztikai adatok elemzése A biztonságos kötéltechnikai mentés fejlesztése érdekében vizsgálni szükséges: a gyártók által bevezetett új termékek hazai alkalmazhatóságát és azok mentési eljárási rendbe történő beépítését [24]; a leesésből adódó eszközhasználaton, meghibásodáson, tévedésen alapuló - tűzoltói munkabaleseteket; a már 5-10 éves távlatban úgy, hogy a kötéltechnikai mentések statisztikái kibővülnek az otthon és a nem otthon jellegű, valamint a természeti és városi környezetre vonatkozó adatokkal; a nemzetközi szakirodalmat, a környező országok hasonló statisztikáit; az IRATA ajánlásait, a Magyar Barlangi Mentőszolgálat javaslatait [25]; a jelentősebb nemzetközi balesetek felszámolásának publikációit (thaiföldi barlangi mentés, genovai hídomlás). Városi kötéltechnikai mentésre mutat külföldi példát a 16. ábra [25]. 16. ábra Genovai hídomlás során a tűzoltó egységek kötéltechnikai mentéssel végzik a bajbajutott áldozatok magasban történő kiemelését augusztus 17-én. 27 ÖSSZEGZÉS A kötéltechnikai mentések öt éves adatainak elemzése segítette megérteni a speciális mentési szakterület sajátságait. Bemutattam a kötéltechnikai mentés szabályozási és kiképzési hátterét, a rendszeresített felszereléseket és mentések szakmai kihívásait. A tanulmányban rövid és középtávú fejlesztési javaslatokat fogalmaztam meg. A kutatás célja olyan következtetések levonása, amellyel a kötéltechnikai mentés kockázatait csökkentsük, a biztonságos beavatkozást és sikeres élet- és anyagi javak mentését erősítsük, az alábbi területeken: Kiképzés, gyakorlatok; 27 A kép forrása: MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 190

194 JACKOVICS PÉTER: A tűzoltók által végzett kötéltechnikai mentési műveletek tapasztalatai Új fejlesztésű felszerelések; új módszerek; Eljárásrend, kidolgozott mentési taktika; Mentési kockázatot csökkentő és a biztonságot erősítő kutatások; Tapasztalt munkatársak megkérdezése, nemzetközi szervezetek ajánlásainak követése. Megállapítható, hogy korszerű, karbantartott, bevizsgált eszközök, kiképzett állomány és jogszabályi keretek, stabil eljárásrend nélkül nincs eredményes beavatkozás. A tanulmány szerzője a kötéltechnikai felszerelések használhatósága témában az International Journal of Occupational Safety and Ergonomics 28 c. tudományos folyóiratban publikál. KÖSZÖNETNYÍLVÁNÍTÁS A szerző köszönettel tartozik Dr. Bérczi László tű. dandártábornok, címzetes egyetemi tanárnak, a BM OKF országos tűzoltósági főfelügyelőjének a tanulmány készítéséhez nyújtott szakmai tanácsokért, Czabán Csaba doktorandusznak, BME Pszichológia Doktori Iskola (Kognitív Tudomány) hallgatójának, a statisztikai adatok elemzésében és Szederkényi Nándor tű. főtörzszászlósnak, a KOK szakoktatójának, a kiképzési adatokról nyújtott segítségért. FELHASZNÁLT IRODALOM [1] Tóthné Parázsó Lenke: A kutatásmódszertan matematikai alapjai, Eszterházy Károly Főiskola, Url: [2] Tatai István Excel-kisokos - Pivot táblák, PCWorld Url: [3] Csallner András Erik: Bevezetés az SPSS statisztikai programcsomag. Kereszttáblaelemzés, Alapfogalmak használatába Url: [4] 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet: a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről [5] 11/2003. (IX. 12.) FMM rendelet ipari alpintechnikai tevékenység biztonsági szabályzatáról [6] 70/2011. (XII. 30.) BM rendelet a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek munkavédelmi feladatai, valamint foglalkozás-egészségügyi tevékenysége ellátásának szabályairól [7] 39/2011. (XI. 15.) BM rendelet a tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének általános szabályairól [8] 6/2016. (VI. 24.) BM OKF utasítás a Tűzoltás-taktikai Szabályzat és a Műszaki Mentési Szabályzat kiadásáról 28 Nemzetközi Munkavédelmi és Ergonómiai Folyóirat 191 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

195 JACKOVICS PÉTER: A tűzoltók által végzett kötéltechnikai mentési műveletek tapasztalatai [9] Szabó Levente: IRATA tájékoztató (Alpindustry WRS Kft.) Összeállította: Singer János, BKIK IASZO, Url: [10] KOK: Képzési Program Tűzoltó II. és Tűzoltó I. szakképesítés (2012) [11] 3/2015. (VI. 8.) BM OKF utasítás a tűzoltóságok Szerelési Szabályzatáról [12] Katasztrófavédelmi Oktatási Központ: Tűzoltó I. szakképesítés szakmai követelménymodul tanmenete (2012) [13] 15/2010. (V. 12.) ÖM rendelet a tűzoltási, műszaki mentési tevékenységhez kapcsolódó tűzvédelmi technika alkalmazhatóságáról [14] 85/2011. BM OKF Intézkedés a rendszeresítésre kötelezett termékek rendszeresítési eljárásáról [15] BM OKF Műszaki Főosztály: Rendszeresített tűz- és katasztrófavédelmi eszközök ( i állapot), Url: [16] HESZTIA Tűzvédelmi és Biztonságtechnikai Kft.: Hesztia tűzoltó mászóöv, Url: [17] SINGING ROCK s.r.o.: Harnesses, Url: [18] Bob Duemmel: Technical Rescue: Old School & New School Url: [19] Fred LaFemina: Urban Rope Rescue Fire Rescue Magazine 09/30/2008 Url: [20] Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság: Szerelők a víztorony fogságában?! Url: [21] Christopher Feder: Rope Rescue/Rappelling Training Deaths: Five Lessons Fire Engineering 04/01/2016 Url: 169/issue-4/features/rope-rescue-rappelling-training-deaths-five-lessons.html, [22] Jackovics Péter: Standard of operation for cave rescue in Hungary; International Fire Fighter, 2016 (9) [nyomtatásban] o. [23] Department of the Interior National Park Service: Emergency Services Technical Rescue Handbook Eleventh Edition. Url: [24] Charles L. Dean: Rope Rescue Techniques Form Basis of Fire Department Training Program 03/01/1984 Url: MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 192

196 JACKOVICS PÉTER: A tűzoltók által végzett kötéltechnikai mentési műveletek tapasztalatai 3/features/rope-rescue-techniques-form-basis-of-fire-department-training-program.html, [25] Jackovics Péter: New Professional Guidelines in Hungary; Fire Rescue Magazine (11) [nyomtatásban] o. [26] Dipartimento dei Vigili del Fuoco, del Soccorso Pubblico e della Difesa Civile: Genova, continua incessante il lavoro dei vigili del fuoco; Url: MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

197 XXVII. évfolyam, szám Dr. Kovács István 1 VEZETÉSI FUNKCIÓK EGY HELYI RENDVÉDELMI SZERV ÉLETÉBEN. TERVEZÉS, MINT AZ ELÉRENDŐ CÉL, ÉS AZ AHHOZ ELVEZETŐ TEVÉKENYSÉGEK MEGHATÁROZÁSÁNAK FOLYAMATA (MANAGEMENT S FUNCTIONS IN THE LIFE OF A LOCAL POLICE STATION. PLANNING, AS THE PROCESS OF DEFINING THE OBJECTIVES TO BE ACHIEVED AND THE ACTIVITIES THAT LEAD TO IT) Mint, ahogy minden tudományos diszciplínának, úgy a vezetés-, és szervezéselméletnek is vannak fejlődési korszakai. Bármilyen meglepő, a globális világban megjelenő új elméleteknek, rendszereknek, és iskoláknak az alapját is egytől-egyig a klasszikus iskola tanai fektették le. A tanulmány egészen a gyökerekig visszanyúlva Fayol vezetési funkcióinak elemzésén keresztül egy lokális (helyi) rendvédelmi szerv életébe enged betekintést. A tanulmányban a tervezés funkcióival ismerkedhetünk meg, amelyet olyan megoldási alternatívák, és javaslatok követnek, amelyek a hatékonyság megtartása mellett a szerv működőképességét megkönnyít(het)ik, eredményességét pedig megnövel(het)ik. Kulcsszavak: vezetés-, és szervezéselmélet, vezetési funkciók, klasszikus iskola, rendvédelem, tervezés As all of the academic disciplines, the theory of the management has evolutionary ages too. It isn t a surprise, that the basic has been given by the classic school s lores to the newly born theories, systems, schools in the global world from one to one. The study let insight to the life of a local police station from the basics across to the analysis of the Fayol s management s functions. In the study we can meet with the planning function, which are followed such an solution s alternatives, and proposals, which could make the agency s operability easier, which could grow the success next to the holding of the efficiency. Keywords: theory of the management, management s functions, classic school, police, planning BEVEZETÉS Egyszer Napóleonnak azt mondták, hogy nincs olyan csata, amely terv szerint halad. Ő mégis minden csatát kellő alapossággal, részleteiben megtervezett, és azt válaszolta: egy hadvezér tervezés nélkül a körülmények áldozatává válhat, én nem jutok erre a sorsra.. [1] 1789 áprilisában huszonéves tábornokként két hét leforgása alatt hat győzelmet aratott, nem sokkal később pedig olyan országok hódoltak be neki, mint Itália, Hollandia, vagy éppen Törökország. [2] Tervezett, szervezett, döntött, majd annak eredményeként sikert sikerre halmozott, a világ hódítójává vált. Sikerszériája egészen 1812-ig tartott, amikor az orosz hadvezetés Napóleon fölött - egy nagyszabású stratégiai terv keretében - nemcsak, hogy győzelmet aratott, de 1 PhD., rendőr százados, vizsgálati osztályvezető-helyettes, Budapesti Rendőr-főkapitányság IX. kerületi Rendőrkapitányság, sankazuka@gmail.com, ORCID: MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 194

198 DR. KOVÁCS ISTVÁN: Vezetési funkciók egy helyi rendvédelmi szerv életében. Tervezés, mint az elérendő cél, és az ahhoz elvezető tevékenységek meghatározásának folyamata közrejátszott a császár megbuktatásában is, biztosítva többek között azt, hogy Oroszországot többé ne támadhassa meg, és hódító hadjáratainak véget vessen. Az orosz vezérkar szerint a vereséget Napóleon tervezési hibái okozták. [3] A fejébe szállt dicsőség elvakította volna a császárt, és elfelejtette volna a stratégiai tervezés fontosságát, vagy a tél tábornokaként becézett Kutuzov generális valóban erősebbnek bizonyult? Nem tudhatjuk, de láthatjuk, hogy akár a francia-, akár az orosz vezetés folyamatában, a tervezés a nyereség kulcsát jelentette. Nincs ez másképpen a dinamikus világban sem, ahol, ha nem is (mindig) fegyverekkel, de rákényszerülünk arra, hogy a rohanó világgal lépést tartva tervezzünk, szervezzünk, saját csatáinkat megvívjuk, rendőrtisztként pedig a bűnözéssel szemben a harcot felvéve, a polgárok biztonságát garantáljuk. A polgárok szubjektív biztonságérzetét csak a materiális eredmény befolyásolja, ők nem látnak, és nem is láthatnak mögé, hogy a nap 24 órájában a rendőrség milyen intézkedéseket tesz azért, hogy életük, testi épségük, és vagyonbiztonságuk az ártalmas elemekkel szemben megóvásra kerüljön, és az élet adta örömöket felhőtlenül élvezni tudják. Nem tudják, és nem is tudhatják, hogy ezek az intézkedések milyen hosszas, részleteiben megtervezett stratégiák folyományaként születnek, és azokat esetenként milyen döntési mechanizmusok sora vezérli. A rendőrségnek ugyanis nemcsak a polgárok - globalizáció okozta veszélyekkel, és fenyegetésekkel szembeni - védelmét kell megteremtenie, hanem egyetértésben más társadalmi erőkkel, és szereplőkkel olykor az egymásnak ellentmondó, és ellentétes irányba haladó jogi helyzetek kíméletes kiegyenlítésével az igazságszolgáltatással együtt, a különböző nációk békés együttéléseinek feltételeit is garantálnia szükséges, vagy szolgáltató jellegéből adódóan speciális prevenciós törekvéseket is ki kell elégítenie. [4]-[5] (Lásd például a migrációt, amely amellett, hogy veszélyforrást is hordoz magában például terrorizmus -, ugyanakkor a kultúrákat is egyaránt színesítheti. Nem lehetünk xenofóbok. Nem csukhatunk be minden migránst, csak azért, mert migráns, és azt gondoljuk róla, hogy köze lehet a terrorizmushoz, ugyanakkor generális szabály, hogy bármilyen kultúrából is származunk, a letelepedésre kiválasztott ország etikai szabályait, és jogi normáit abszolválnunk szükséges, hogy mindannyian egymás értékeit tiszteletbe tartva békében élhessünk egymás mellett.) E példából is jól láthatjuk, hogy az országban uralkodó rend fenntartása komplex, többrétű folyamat, és feladat, amely a rendőrség teljes személyi állományát, és eszközparkját igénybe veszi, hogy a polgárok szubjektív biztonságérzetét növelni, ebből adódóan pedig az állam a biztonsághoz fűződő alkotmányos-, és emberi jog gyakorlását garantálni tudja. A sikeres végrehajtáshoz -, ahogy korábban Napóleonnak is (világuralmi terveinek megvalósításához), és, ahogy Kutuzov tábornoknak is (a hódítás megakadályozásához) tervezésre volt szüksége, amely a vezetési folyamat első lépcsőjének tekintendő. A vezetési folyamat funkciói segítenek ugyanis abban, hogy e feladatoknak, és egyáltalán társadalmi rendeltetésének a rendőrség eredményorientáltan, jog-, és szakszerűen megfelelni tudjon, elméletben tervezhető, és a gyakorlatban - az alapján - a célok érvényesítését garantáló stratégiákat alkothasson. Korábbi tanulmányomban az olvasót a vezetési funkciók közül az ellenőrzés, és szankcionálás rendeltetésével ismertettem meg, jelen tanulmány pedig a tervezés fogalmával, a terv definiálásával, és a hozzá kapcsolódó körülmények elemzésével foglalkozik. [6] Mindezt a rendőrség hierarchikus felépítésében legalacsonyabb szinten elhelyezkedő, helyi rendeltetésű rendvédelmi szerv vonatkozásában teszi. 195 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

199 DR. KOVÁCS ISTVÁN: Vezetési funkciók egy helyi rendvédelmi szerv életében. Tervezés, mint az elérendő cél, és az ahhoz elvezető tevékenységek meghatározásának folyamata TERVEZÉS Ha nem tervezel, akkor az bizony meghiúsul. tartja a mondás. A világ változik, egyre gyorsabb annak metamorfózisa. Ha a versenyszféra, valamint, ha az államigazgatás a külső környezeti hatásokhoz kellő időben, és kellő módon nem alkalmazkodik, akkor a változás elhatalmasodik rajta, és bekebelezi. Sem a versenyszférában jól teljesítő multivállalat, vagy egyéni vállalkozás, sem pedig az államigazgatásban nemzeti eredményeket elérő közigazgatási szervezet ( és/vagy fegyveres szerv) sem lehet sikeres anélkül, hogy a munkafolyamatait meg ne tervezze, és e vezetési funkciót ne használja. Nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy (stratégiai) tervezés az egyetlen lehetséges módja annak, hogy a környezet teremtette kihívásokra reagálni tudjunk, valamint a kínálkozó lehetőségeket megfelelő módon kihasználhassuk. [7] A tervezés a vezetési folyamat funkcióinak egyike, a szervezet vezetőjének, és/vagy vezetőinek alapvető feladata. Azért alapfeladat, mert az összes többi vezetési funkciót a tervezés fázisán, és a megalkotott terven belül annak megindításával lehetséges végrehajtani. (A vezetéselméleti szakemberek ezt a tervezés elsőbbrendűségének nevezték el.) [8] A tervezés során a szervezet irányának, tevékenysége kereteinek kijelölése, a célok meghatározása, és a célokhoz szükséges eszközök hozzárendelése történik. [9] Azaz tervezés során a vezető meghatározza a szervezet jövőbeli működésére vonatkozó célokat, valamint dönt az elérésükhöz szükséges tevékenységekkel, és erőforrásokkal kapcsolatban arról, hogy kinek, mit, mikorra, és milyen sorrendben kell megtennie. [10] E tudatos emberi tevékenység során a szervezet jövőbeni állapotának előre láttatása, cselekvési változatainak kidolgozása, illetve a cselekvési program részletes kimunkálása, formába öntése realizálódik. [11] A körülmények (jövő) értékelése, és az alapján a cselekvési irányok kidolgozása mindig úgy kell, hogy történjen, hogy azok a cél elérésének biztosítására képesek legyenek. [12] A cselekvési irányok kidolgozását ugyanis a körülmények - a jövő - értékelése sokszor jelentősen befolyásolja -, amely a környezet vizsgálatát, a változások előrejelzését, az állami szerepvállalást, és politikát is magában foglalja -, ezért szem előtt tartásuk a cél elérése érdekében nélkülözhetetlen. [13] Mint látható, a tervezést tehát ne egy egymozzanatos cselekményként próbáljuk meg aposztrofálni, amelynek egy kezdeti, és egy végpontja van, hanem próbáljunk törekedni annak megértésére, hogy azt a folyamat folyamatának részeként szükséges értelmeznünk. Tekintettel arra, hogy a tanulmány a helyi rendvédelmi szervek munkatevékenységét a klasszikus iskola vezetési elemein keresztül kívánja bemutatni, nélkülözhetetlen, hogy a helyi szerv működését, így a parancsnoki munka elemeit is szemügyre vegyük. A tervezés mindkét tevékenységi kör meghatározó eleme, ugyanis egyrészt része a klasszikus Fayol-i vezetési- (célmeghatározás információgyűjtés -, tervezés, döntéshozatal szervezés, közvetlen irányítás, ellenőrzés), és ugyan úgy része a parancsnoki munka elemeinek is. [14]-[15] A megértés könnyítése érdekében vegyük alapul a Kovács által írt, és a hivatkozott dokumentum 1. számú mellékletét képező vezetési folyamat, és a parancsnoki munka elemeinek illusztrációs adatbázisát. MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 196

200 DR. KOVÁCS ISTVÁN: Vezetési funkciók egy helyi rendvédelmi szerv életében. Tervezés, mint az elérendő cél, és az ahhoz elvezető tevékenységek meghatározásának folyamata 1. ábra: A tervezés helye a vezetési folyamatban, és a parancsnoki munka elemei között. Forrás: 2 Ahogy az ábra is mutatja a tervezés a vezetés funkcióinak-, és a parancsnoki munka elemeinek is közös része, azaz folyamat a folyamatban. Az alfejezet elején a klasszikus iskola, és a tervezés általános definíciója került ismertetésre, most pedig szót kell ejtenünk a parancsnoki munka elemeiről, azon belül is a tervezés funkciójáról. A tervezés a parancsnoki munkában az a vezetési funkció, melynek gyakorlása során az adott szintű rendészeti vezető, (parancsnok) a megoldandó feladatokat a rendelkezésre álló erők-eszközök, és a közbiztonsági-, közrendvédelmi-, bűnügyi-, határrendészeti operatív helyzet tükrében időrendi, fontossági sorrendben személyhez (szervezethez) kötötten csoportosítja, a feladatok kellő időben történő szervezett végrehajtása érdekében. A feladat vétel, és feladat tisztázás evidens, az a rendőrség társadalmi rendeltetéséből adódóan, a bűnüldözés, bűnfelderítés, bűnmegelőzés komplexitásából fakadó feladatok végrehajtását fogja össze. Ebből adódóan konkrét feladatok végrehajtása válhat szükségessé. Ha az tisztázásra került, a parancsnoki tervezés folyamata megkezdődhet. A tervezés alá soroljuk az időszámvetést, a helyzetértékelést, és a terep szemrevételezését, amennyiben az szükséges. Időszámvetés, amely a rendelkezésre álló idő legcélszerűbb felosztása a parancsnok (vezető szerv) és a végrehajtók között a kapott feladatok eredményes végrehajtása érdekében. Helyzetértékelés olyan gondolati és manuális tevékenységek összessége, amely során a parancsnok (vezető) elemzi, értékeli, összegzi az adott szervezetet ért külső és belső hatások összességét a megalapozott elhatározás meghozatalának érdekében. Terep szemrevételezése főleg határrendészeti feladatok végrehajtása során jelentkezhet, amely a helyzetértékelés eleme lehet. Ez olyan tevékenység, amely során a parancsnok a terepen folytatja a helyzetnek a térképen megkezdett tanulmányozását, pontosítja elgondolását - esetleg elhatározását - és az együttműködést. [16] A parancsnoki munka tervezési fázisát követően kerülhet sor az elhatározás megalkotására, majd a parancs (utasítás) kiadására, az együttműködés megszervezésére (, ha szükséges), majd 2 Dr. habil. Kovács Gábor r. ezredes, egyetemi docens, RTF Vez. Tansz., MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

201 DR. KOVÁCS ISTVÁN: Vezetési funkciók egy helyi rendvédelmi szerv életében. Tervezés, mint az elérendő cél, és az ahhoz elvezető tevékenységek meghatározásának folyamata az ellenőrzésre és az értékelésre. Ha a parancsnok kellő megalapozottságú, jog-, és szakszerű döntést szeretne hozni, akkor a tervezés fázisát nem hagyhatja figyelmen kívül. A feladat vétele, annak tisztázása, az elhatározás, a parancs kiadása, - ugyan úgy, ahogy önmagában a vezetés funkciói alapos tervezés nélkül nem működőképes tevékenységek. A tervezés a vezetési folyamat alapeleme. A tervezés minden a vezetési funkciók minden elemében és a parancsnoki munka minden mozzanatában jelen van. A fentieken túlmenően a tervezés önmagában - is egy folyamatként írható le, amelynek négy fázisát különböztetjük meg: helyzetértékelés, problémaelemzés, célmeghatározás, és a tevékenységsor megtervezése. 1. Helyzetértékelés: információgyűjtő tevékenységet jelent, amelynek során a szervezet működéséről, aktuális helyzetéről reális képet kaphatunk, a kapott információkat pedig elemezhetjük, értékelhetjük. A helyzetértékelésnek sok fajtája ismert, legáltalánosabb alternatívaként az úgy nevezett SWOT/GYELV analízist szokták alkalmazni, de nem ritka a makro-, és mikrokörnyezet tanulmányozására a PEST/SMGP elemzés sem. Az előbbinél a szervezet: a) erősségeinek (olyan belső tényezők, amelyek eredményessé teszik a működést, ráhatással még eredményesebben működhetnek), b) gyengeségeinek (olyan belső tényezők, amelyek eredménytelenné teszik a működést, ráhatással viszont eredményeseb működhetnek), c) lehetőségeinek (olyan külső tényezők, amelyeket befolyásolni nem tudunk, de a szervezet működésére kedvező, azokra építkezni tudunk), d) veszélyeinek (olyan negatív tényezők, amelyet befolyásolni nem tudunk, a siker esélyei csökkenhetnek, és önmagukban kockázatot hordoznak) feltérképezése történik. Az utóbbinál pedig a szervezetre ható szociológiai, technológiai, gazdasági, és politikai környezet elemzése valósul meg. Az analízisek segítségével a szervezetről megfelelő minőségű és mennyiségű információt gyűjthetünk. 2. Problémaelemzés: az a tevékenység, amelynek során a vélt- (bekövetkezésére reális esély van), és valós (bekövetkezésük garantált, és/vagy már jelenlevő) problémákat kiváltó okaikkal egyetemben - feltárjuk, majd azokat csoportosítjuk. A csoportosítás különböző módon történhet, típusai szervezetenként eltérők lehetnek. Mennyiségbeli-, minőségbeli-, kiterjedés szerinti-, stb. csoportosítás. 3. Célmeghatározás: a problémaelemzés során feltárt vélt-, és valós problémák megoldása, azok célokká alakítása. Ez a feladatkör, és tevékenység nem ugyan az, mint a szervezet céljának meghatározása, ez a tervezés fázisán belül a feltárt problémákra adott válaszreakcióként értelmezhető. 4. Tevékenységsor megtervezése: az a tevékenység, amelynek során a célok eléréshez a szükséges, és rendelkezésre álló erőforrásokat hozzárendeljük erő-, és eszköz egyaránt -, a feladatköröket, a feladatokat meghatározzuk, a hozzá kapcsolódó felelősség mértékét, és azok időbeli ütemezését hozzárendeljük. A folyamatsor egyik lépése se hagyható figyelmen kívül, hiszen mindegyik mindegyikkel összefügg, kihagyásuk az egész tervezés folyamatát, a döntés-előkészítés fázisait, majd a vezetés többi funkcióját is negatív irányban befolyásolnák. MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 198

202 DR. KOVÁCS ISTVÁN: Vezetési funkciók egy helyi rendvédelmi szerv életében. Tervezés, mint az elérendő cél, és az ahhoz elvezető tevékenységek meghatározásának folyamata A TERV A tervezés folyamatának kihagyhatatlan része, hogy az eltervezett teendőket terv formájában rögzítsük. A logikai tervezés folyamatában elsőként azt szükséges tisztáznunk, hogy a szervezet mit is kíván elérni, ha azt sikeresen abszolváltuk, akkor annak rögzítéséről gondoskodnunk szükséges. A célok ismeretében törekednünk kell arra, hogy megpróbáljuk a jelenkori helyzetet minél alaposabban tanulmányozni, elemezni, értékelni, majd annak függvényében a megállapításokat leírni, amelyekből aztán a tényleges, és a nem kívánatos helyzet közötti különbség megadható. A különbözőségek elemzése ugyanis szintén szükséges ahhoz, hogy a célok elérését segítő, és hátráltató tényezők, várható problémák feltérképezése, és a rájuk adott válaszreakció számba vétele sikeres legyen, a tevékenységsort részleteiben megtervezhessük. A logikai folyamat e szakaszát úgy nevezett tervek keretében valósíthatjuk meg, amelynek különböző formai, és tartalmi kellékei ismeretesek. A tervek között operatív-, taktikai-, és stratégia tervet különböztetünk meg. Az operatív terv olyan terv, amelyet a szervezet napi szintű működésére vonatkozóan dolgoznak ki ide sorolhatjuk például a váratlan események bekövetkezését jósló előrejelzéseket is, de a rendszer adekvát eleme a napi rutintevékenység megtervezése is -. Azt nem több, mint egy éves intervallumban szokták alkalmazni. A tervek elkészítésére többnyire az alsóbb szintű vezetőket bízzák meg, az ő feladatuk az operatív terv elkészítése. Az operatív terveket más néven működési terveknek is szoktuk nevezni. A taktikai terv olyan terv, amelyet középtávon alkalmaznak, az alkalmazás időkerete az egy évet igen, viszont a három évet nem haladhatja meg. A tervek elkészítésére általában középvezetőket jelölnek ki, a terv keretén belül a részcélok meghatározása történik, majd a szükséges erők, és eszközök felosztása valósul meg. A stratégiai terv olyan terv, amely a szervezet céljait, és célkitűzéseit leginkább illusztrálja. Ezek azok a döntések, amelyeket a felső szintű vezetők, főigazgatók, vagy igazgatók alkotnak, amelyek a szervezet tevékenységét hosszú távon lefedik. A hosszú távú tervezés intervalluma minimum három évet, de optimálisabb esetben akár öt évet is felölelhet. A terv tartalmazza a szervezet lehetőségeinek felmérését, és az ezek megvalósításához szükséges cselekvési program kidolgozását is. Ha a fentieket a rendőrséggel kapcsolatban modellezni szeretnénk azt mondhatnánk, hogy a szervezet stratégiai tervében foglaltak a bűnüldözési, bűnmegelőzési, és bűnfelderítési célokat, a taktikai tervben foglaltak a célok megvalósításához szükséges erők, és eszközök felhasználásának megtervezését, az operatív tervben foglaltak pedig azt aprópénzre váltva a napi munkatevékenységbe szervezve tartalmazzák. 199 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

203 DR. KOVÁCS ISTVÁN: Vezetési funkciók egy helyi rendvédelmi szerv életében. Tervezés, mint az elérendő cél, és az ahhoz elvezető tevékenységek meghatározásának folyamata 2. ábra: A terv fajtái a rendőrség vonatkozásában. Forrás: 3 Bármilyen tervről is legyen szó akár elektronikus, akár papír alapú, akár más formátumú -, a tervnek a formai-, és tartalmi keretekhez alkalmazkodnia kell. Minden tervnek kötelező érvénnyel az alábbiakat tartalmaznia szükséges: Célmeghatározás: nem tudjuk kellően hangsúlyozni, hogy a tervezés alapja a megfelelő célmeghatározás. Hiszen, ha nincs célunk, terveznünk sem szükséges. Különösen igaz ez a fegyveres testületekre, hisz a célok meghatározása része a társadalmi szerepvállalásnak, része a társadalmi szervek működésébe vetett közbizalomnak. Ha az csorbát szenved, akkor ezek a társadalmi értékek is sérülnek. A célmeghatározás során úgy szükséges eljárnunk, hogy a szervezetben dolgozó összes munkavállaló így ne csak a vezérkar, hanem az alárendelt, és végrehajtói állomány is azzal azonosulni tudjon, és azt legjobb tudása, meggyőződése szerint jogszerűen, és szakszerűen végrehajtani tudja. Kondíciók: a terveknek pontosan tartalmaznia kell azokat a feltételeket, amelyek a szervezet céljainak elérését biztosítva rendelkezésre állnak, hisz ez biztosíthatja kizárólag azt, hogy a szervezet zavartalanul, folyamatában, és kiegyensúlyozottan működhessen. Tevékenységsor, és határidő: a terv szükséges része, hogy a feladatok elvégzésének módját, miértjét, és idejét meghatározzuk. A fentiek azért szükségesek, hogy mindenki számára világos, és közérthető legyen, hogy mikor, mit, és hogyan kell végrehajtania ahhoz, hogy a kitűzött célok megvalósulhassanak. A határidő biztosítja azt, hogy az adott részfolyamatot, részfeladatot mettől meddig, mikorra kell teljesíteni, vagy kivitelezni. A határidők megtartása nélkülözhetetlen a kitűzött célok megvalósításában, az attól való eltérés a tevékenységet kedvezőtlenül befolyásolhatja. Felelősök köre: ha az adott feladatokat kiosztjuk, társítanunk kell mellé azokat a személyeket, akik azok végrehajtásáért felelősséggel tartoznak, és azokat, akik annak ellenőrzésére hivatottak. Nagyon fontos, hogy az egyéni, és a kollektív felelősség mindenkor megállapíthatóvá váljék. 3 Dr. Kovács István Ph.D. r. százados tanulmányhoz készített vizuális illusztrációja. MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 200

204 DR. KOVÁCS ISTVÁN: Vezetési funkciók egy helyi rendvédelmi szerv életében. Tervezés, mint az elérendő cél, és az ahhoz elvezető tevékenységek meghatározásának folyamata Erő-, és eszközforrás: ahogy a timemanagelés, úgy a szervezetben rendelkezésre álló erőés eszközigény is nélkülözhetetlen része a tervezés folyamatának. Ez többek között mind a humánerőforrást, az információforrást, a költségforrást is magában foglalja. Túl idillikus kép tárulna viszont elénk, ha a tervezés folyamatát, vagy a tervek elkészítését a külső körülmények ne árnyékolnák be, vagy azt befolyásolni ne tudnák. Ezeket a tervezés korlátjának is szoktuk nevezni. A következő fejezetben egy gyakorlati példa értékelésén keresztül azok ismertetése, és elemzése történik. KORLÁTOK Az alfejezetben azokkal a korlátokkal ismerkedhetünk meg, amelyek a sikeres tervezés menetét, irányát, és a terv szakszerű, jogszerű, eredményes végrehajtását leginkább befolyásolhatják. A tervezés korlátai az alábbiakból tevődnek össze: 3. ábra: A terv, és tervezés korlátjai. Forrás: 4 Bármennyire is fontos a tervezés, a ló túloldalára nem szabad átesnünk, mert a túlzásba vitt tervezés merevséghez vezet(het). A merevség korlátozza a cél megvalósulást, és a végrehajtás eredményességét a vezető a külső környezeti változásokra nem képes reagálni. A jól alkalmazott tervezési folyamat, és önmagában a jól megalkotott terv mindig rendelkezik specifikumokkal, amelyek a váratlan helyzetek kezelésére, és megoldására hivatottak. A rugalmasságot, a dinamizmust a tervezés folyamatába, funkciójába, és a terv megalkotásába be kell illesztenünk ahhoz, hogy az adott vezető a megváltozott körülményekre megfelelően reflektálni tudjon. Ha ragaszkodunk a specifikumok nélküli tervezéshez, és a megalkotott tervtől nem térhetünk el, akkor a váratlan helyzetek, és körülmények kezelése nélkül a meghatározott cél elérésére a szervezet nem lesz képes. 4 Dr. Kovács István Ph.D. r. százados tanulmányhoz készített vizuális illusztrációja. 201 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

205 DR. KOVÁCS ISTVÁN: Vezetési funkciók egy helyi rendvédelmi szerv életében. Tervezés, mint az elérendő cél, és az ahhoz elvezető tevékenységek meghatározásának folyamata A költséghatékonyság kulcsfontosságú a jó tervezői munkában. A tervezés során további olyan járulékos költségek merülhetnek fel, ami a központi tartalékot felőrölheti. A részletes tervek például tartalmazhatnak olyan kérdésköröket, amelyeknek a megválaszolása különleges szakértelmet igényel, így szakértő kirendelésére lehet szükség, amely plusz költségként jelentkezik. De ugyan ez igaz a tervezés, és a terv életképességének megállapítását célzó előzetes vizsgálatokra is. Az úgy nevezett timemanagelés, azaz az időbeosztás, az idő hatékony felhasználása kiemelt jelentőségű a tervezés folyamatában, a tervek elkészítésekor. A tervezés önmagában egy időigényes folyamat, így, ha az időnket kellő hatékonysággal nem használjuk ki, akkor a részfázisok végrehajtásában is hiba keletkezhet. Van olyan eset, mikor a tervezés folyamata, és a terv felépítése önmagában annyi időt vesz igénybe, hogy annak megvalósítására már elegendő idő nem jut. A szervezet csak akkor lehet sikeres a cél elérésében, és töltheti be társadalmi rendeltetését, ha a tervezés megfelelő, és a tervekben meghatározottakat annak megfelelően hajtják végre. Minden tervben meghatározott feladatot le kell fordítani a végrehajtás szintjére, a cselekvéseket átláthatóan kell megtervezni. Vannak vezetők, akik hajlamosak arra, hogy a korábban próbált, és alkalmazott tervekre támaszkodjanak, azonban azok a dinamikus környezeti változásokat nem biztos, hogy megfelelően kezelni tudják, így azok automatikus felhasználásától tartózkodni kell. Minden helyzet más, ezért az adott helyzet kezelésére mindig más terv felhasználása indokolt. A tanulmányban említést tettünk a SWOT/GYELV elemzés mellett a PEST/SMGP analízisről is. Mivel a külvilág dinamikus, ezért a tervezés nem működhet statikus környezetben. A világ állandó változásban van, amihez számos dimenzió asszimilálódik: politikai, gazdasági, fizikai, jogi, társadalmi, stb. A szervezeteknek ezekhez a változásokhoz folyamatosan alkalmazkodniuk kell, mert a szervezeti célok alkalmazkodás nélkül nem érhetők el. Nagyon nehéz feladatnak minősül a szervezeti célok meghatározása, és felmérése, ha a környezetben a politikai helyzet instabil, vagy a politikai hatalom nem demokratikus, az nem jogszabályokon nyugszik, az emberi-, és alkotmányos jogok gyakorlását megtagadják, vagy például az ország természeti adottságait megfelelően nem aknázzák ki, vagy bizonyos csoportok a társadalmi periféria szélére sodródnak, esetlegesen a gazdasági versenyek korrupción nyugszanak. [17] Amennyiben a PEST/SMGP analízis elvégzésre kerül, úgy a fentiekhez kapcsolódóan információ gyűjthető, az a tervezés fázisába beépíthető. A tervezés csökkent(het)i a kreativitást. Ha elfogadjuk alapul, hogy a klasszikus tervezői tevékenységet a felsővezetés látja el, és attól, valamint a tervben foglaltaktól a szervezet többi tagja -, sem a közép-, sem az alsóvezetés, sem az állomány nem térhet el, úgy helytállónak bizonyul(hat), hogy a végrehajtásban szereplők szerepköre, kezdeményezőkészsége, és a felbukkanó helyzetekre való válaszadása, egyben kreativitása csökken(het). (Az utóbbival kapcsolatosan a nemzetközi színtéren különböző, és ellentétes álláspontok bontakozódtak ki. A döntések meghozatalában a végrehajtói állomány részvétele újabb ötleteket eredményezhet, ezek az ötletek pedig a terv minőségére pozitív hatással lehetnek. Mivel a végrehajtói állomány is különböző tapasztalatokkal, és készségekkel rendelkezik, - ők azok, akik az eljárásjogilag érintett személyekkel MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 202

206 DR. KOVÁCS ISTVÁN: Vezetési funkciók egy helyi rendvédelmi szerv életében. Tervezés, mint az elérendő cél, és az ahhoz elvezető tevékenységek meghatározásának folyamata közvetlenül találkoz(hat)nak, ennek eredményeként - elsőkézből ismer(het)ik azokat a kulcsfontosságú információkat, amelyek a tervezés folyamatában mérvadók lehetnek. [18] Ad absurdum, amellett, hogy a tervezés során értékes információkhoz jutunk, a végrehajtói állomány felé még azt is sugall(hat)juk, hogy bízunk a képességeikben, szaktudásukban, így az információáramlás egyedülálló perspektívát kínál, amelynek kiaknázása olykorolykor nélkülözhetetlen. [19] Ennek a kivitelezése inkább a vezetéselmélet humán irányzatához köthető, mintsem, hogy a klasszikushoz. A végrehajtói állomány bevonása implicit bizalmat keletkeztet, álláspontom szerint az szimbolikus jelentőségű. Bár egyes tanulmányok szerint a vezetői bizalom a munkavállaló munkafeladatainak elvégzésének fokozódásával korrelál, mégis (véleményem szerint) a vezető dönt ténylegesen arról, hogy a kapott információkat a tervezés különböző fázisaiba beépíti-e, ha igen, akkor azt milyen mértékben. [20] A belső rend megteremtése komplex feladat, és annak elérése a rendőrség általános feladata -, amiben a kerületi rendőrkapitányság, a központi-, és területi szerv is ugyan úgy, egyaránt részt vesz -, a hatásköri, és illetékességi szabályok figyelembevételével a nyomozások eloszlásának alapját a 25/2013. (VI.24.) BM rendelet határozza meg. Vegyük példának a központi szervek, és a kerületi rendőrkapitányságok hatáskörébe utalt bűncselekmények megoszlását, és az azzal járó feladatok elvégzését. Míg a kerületi rendőrkapitányságok a Büntető Törvénykönyvbe utalt bűncselekmények háromnegyedének vizsgálatára-, addig a központi szervek alig a maradék egynegyed vonatkozásában jogosultak, és kötelesek eljárni. Az alábbi statisztikai adatokat a rendőrség hivatalos online is elérhető statisztikai adatbázisából származnak. (Közhiteles nyilvántartás, amihez kétség nem férhet, az abban foglaltak a valóságnak megfelelnek.) [22]-[23] A kimutatást illusztrálásképpen egy-egy helyi- és központi rendeltetésű szerv hatáskörébe utalt bűncselekmény vizsgálata kapcsán szemléltetem Budapest illetékességi területén. A 25/2013. (VI.24.) BM rendelet a rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről, és illetékességéről mellékletei határozzák meg azokat a bűncselekményeket, amelyeknek a vizsgálatára a rendőrség helyi, és/vagy központi szervei kerülnek kijelölésre. [24] Ez alapján az alábbi adatok voltak kimutathatók. Bűncselekmény megnevezése Darabszám Eljárás lefolytatására kötelezett szerv Garázdaság (Btk ) Rendőrség helyi szerve (rendőrkapitányság) Emberölés (Btk ) 35 Rendőrség központi szerve (központi szerv) Emberkereskedelem (Btk ) Egyedi azonosító jellel visszaélés (Btk ) 6 Rendőrség központi szerve (központi szerv) Rendőrség helyi szerve (rendőrkapitányság) 1. táblázat: Hatáskör, és illetékesség a rendőrség vonatkozásában. Forrás: 5 5 Dr. Kovács István Ph.D. r. százados tanulmányhoz készített vizuális illusztrációja. 203 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

207 DR. KOVÁCS ISTVÁN: Vezetési funkciók egy helyi rendvédelmi szerv életében. Tervezés, mint az elérendő cél, és az ahhoz elvezető tevékenységek meghatározásának folyamata A táblázat egy-egy bűncselekmény vonatkozásában készített kimutatást, látható, hogy a központi-, és a helyi rendeltetésű szervek a tervezés folyamatában milyen erő-, és eszközfelosztást igényelnek, hogy az erőket, és eszközöket hatékonyan csoportosíthassák. A helyi szerveknek a mennyiségbeli különbségekből adódóan sokkal inkább nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a tervezés folyamatába, és a terv elkészítésébe, hisz a jogszabály alapján a nyomozások mennyisége, az alapeseti tényállásoknak köszönhetően jóval magasabb arányszámot képviselnek. Illusztrálásképpen a Büntető Törvénykönyv négy darab bűncselekményének elemzését vonultattam fel, a Btk. tartalmaz még megannyi alapeseti tényállást, amelynek nyomozása, és az ebből adódó feladatok a helyi szervek erő-, és eszközfelosztásának tervezési munkafolyamatait növelik. Ha a kérdést rendészeti aspektusból vizsgáljuk, akkor elgondolkodtatásra késztet, hogy, ha a baleseti helyszínelést a jogszabály a központi szervek hatáskörébe utalja, miért vannak olyan kerületi hatáskörrel bíró szervezeti egységek, akik e feladatot szintén ellátják. Álláspontom szerint -, ahogy a statisztikai mutatók is rendelkeznek erről - vitathatatlan tény, hogy a helyi rendvédelmi szerv a jogszabályi előírásokból adódóan mennyiségileg több feladatot lát el, mint egy-egy központi, vagy területi szerv. Bár a számok mennyiségileg eltérő értékeket képviselnek, azonban nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a mennyiség tükrében a minőség kérdésköre is szerephez jut. Gondoljunk abba bele, hogy akár egy emberölés bűncselekmény eljárásának a lefolytatása milyen többlet terheketróhat a központi szerv állományára, annak ellenére, hogy az elrendelések száma töredéke a helyi szerv nyomozás elrendelésének számához viszonyítva. (Bár helyesen -gondolhatjuk, hogy mindez a szervezés -, azaz az erő-, és eszközelosztás kérdéskörében jut kiemelt szerephez -, amely egy következő tanulmány témája, viszont ennek megismerése nélkülözhetetlen volt ahhoz, hogy a tervezés ezen szakaszát elemezhessem.) A következőkben egy esetelemzésen keresztül próbálok meg rávilágítani arra, hogy a kerületi rendőrkapitányság a mennyiségileg magasabb arányszámú bűnügyi elrendelésnek, valamint a többletfeladatok végrehajtásának köszönhetően milyen anomáliákkal küzdött, amelynek következtében sem a többletfeladatok, sem pedig az alapfeladatok végrehajtása nem volt maximális érvényű. Az esetelemzés egy évben lezajlott, és a kerületi rendőrkapitányság számára többletfeladatot jelentő labdarúgómérkőzés biztosításából eredt, amely példán keresztül a tervezés korlátai hipotetikus módon körvonalazódtak. (Hipotetikus, hiszen a problémák generális oksági összefüggései feltételezéseken alapulnak. Ahhoz, hogy ezeket teljes mértékben kizárni és/vagy megerősíteni lehessen, újabb vizsgálatokra lenne szükség, amely a terjedelmi korlátok, és az elérhető dokumentációk függvényében nem kivitelezhetők.) LABDARÚGÓ MÉRKŐZÉS RENDŐRI BIZTOSÍTÁSA, A TERVEZÉS KORLÁTAI A rendőrség időszakos feladatai közé tartozik többek közt a nagy tömegeket vonzó, és közbiztonsági kockázatot jelentő rendezvények személyi-, és létesítményvédelmi biztosításából adódó feladatainak végrehajtása. Ilyennek tekintjük például a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényeket, a bejelentett, és/vagy ad hoc jellegű csoportosulásokat, de a labdarúgó mérkőzések rendőri biztosítása is e feladat szerves részét képezi. A rendőri egységeket ilyenkor MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 204

208 DR. KOVÁCS ISTVÁN: Vezetési funkciók egy helyi rendvédelmi szerv életében. Tervezés, mint az elérendő cél, és az ahhoz elvezető tevékenységek meghatározásának folyamata saját szolgálati formába, úgy nevezett csapaterőbe szervezzük, majd részükre a biztosításból adódó, és ahhoz kapcsolódó speciális rendőri feladatokat határozunk meg. A csapaterőbe szervezett rendőrök csapattevékenység során (azoknak a sajátos eljárási módoknak az összessége, amelyek alkalmazásával a csapaterő a csapatszolgálati feladatokat végrehajtja) csapatszolgálati feladatot látnak el (azoknak a rendőrség hatáskörébe tartozó bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatoknak vagy egyes eljárási cselekményeknek az összefoglaló megnevezése, amelyek a személyi állomány összevonását, kötelékbe szervezését, egyszemélyi parancsnoki vezetés alá helyezését és sajátos eljárások alkalmazását teszik szükségessé). [25] Azaz mindamellett, hogy a rendőrség általánosságban a törvényes rend fenntartására intézkedik, labdarúgómérkőzés biztosítása esetén plusz feladatként csapaterőben csapatszolgálati feladat keretén belül az adott objektum-, és az ott tartózkodó személyek védelmével kapcsolatos feladatokat is ellátja. Labdarúgómérkőzés biztosításából adódó csapattevékenység során nem speciális személyvédelmi intézkedésekre kell gondolnunk, hanem az alatt az adott rendezvényen résztvevő személyek testi épségének, és egészségének a káros magatartásokkal, és elemekkel szembeni védelmét, és az adott objektum lét-, és vagyonbiztonságát megteremtő intézkedések összességét értjük. Az ilyen típusú rendezvények biztosítására az országos rendőrfőkapitány dönthet úgy, hogy Országos Törzset hoz létre, amely a biztosításból adódó feladatokat ellátja. [26] Az Országos Törzs vezetési rendszere biztosíthatja azt, hogy a rendőri feladatok szakszerűen, jogszerűen, eredményorientáltan, és hiba nélkül kerüljenek végrehajtásra. [27] Sajnálatos módon azonban a közelmúltban lezajlott labdarúgómérkőzés rendőri biztosítása a vártakkal ellentétben a média kereszttüzébe került, a szurkolók már a meccs kezdete előtt, majd alatt, és azt követen is dulakodni kezdtek, összeverekedtek, több milliós nagyságrendű kárt okoztak, többen pedig nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedtek. A tanulmány tudományos szemszögből a fent részleteiben is elemzett a tervezés korlátainak hipotetikus feltételrendszerén keresztül kívánja vizsgálni, hogy vajon mi járulhatott hozzá ahhoz, hogy ez a tragikus végkifejlet megtörténhessen. Mint az fentebb bemutatásra került a magyar rendőrség szervezeti egységei között vannak olyan különleges helyi rendeltetési szervek, amelyeknek illetékességi területükön található labdarúgó stadion miatt - többletfeladatai közé tartozik a meccsbiztosítás végrehajtása, szemben azokkal a kapitányságokkal, amelyek munkakörében ez sem alap-, sem többletfeladatként nem jelentkezik. (A labdarúgó mérkőzés biztosítására irányuló rendőri csapaterős feladatok kivitelezését szigorú tervezés, és tervkészítés folyamata előzi meg. A tervek minősített adatokat tartalmaznak, így az anonimitás megtartása mellett, szigorúan csak az objektív tényekre, valamint az abból levonható konklúzióra koncentrálhatunk, más információismertetésre nem kerül sor. A fentiek biztosítják azt, hogy a konkrét esetből következtetésképpen absztraktálható, a speciálistól az általános felé mutató tényeket ismerhetünk meg.) Talán ez is egy indok lehetett arra, hogy túl sok olyan feladat végrehajtása vált szükségessé, ami a tervezés folyamatát megnehezítette, a részletes terv kidolgozását pedig elnagyolta. Az Országos Törzs elrendelése során Készenléti Rendőrségi Törzs felállítására kötelező érvénnyel mindig intézkednünk szükséges. Annak miértje még a laikus számára is evidensnek tűnhet, hisz egy kerületi, azaz helyi rendeltetésű szerv személyi állománya létszámhelyzetének köszönhetően nem alkalmas arra, hogy egy ilyen típusú kiemelt 205 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

209 DR. KOVÁCS ISTVÁN: Vezetési funkciók egy helyi rendvédelmi szerv életében. Tervezés, mint az elérendő cél, és az ahhoz elvezető tevékenységek meghatározásának folyamata kockázatot jelentő rendezvény biztosítási feladatait ellátni tudja. (Gondoljunk bele abba, hogy egy akár több ezer fős rendezvény biztosítására elegendő-e egy kiemelt kapitányság létszámából elvont akár száz-százötven fős állomány. Nyilván nem. Ezért újabb erőkre van szükség.) A Készenléti Rendőrség viszont rendelkezik olyan erő-, és eszközforrással, amely a biztosításból adódó feladatokat maximálisan végrehajtani tudja, így a kerületi rendőrkapitányság erőforrásai csak támogató erőként kerülnek bevonásra. A támogató erőfelhasználás viszont nemcsak a rendészeti-, hanem a bűnügyi szakterületről is igényelt humánerőforrás elvonást így a szolgálati ágak aznapi feladatellátása eltérő tervezési munkafolyamatokat igényelt. A bűnügyi szolgálati ág humánerőforrásának elvonására jogalapot az 54/2004. (III. 31.) kormányrendelet - a sportrendezvények biztonságáról adott. A tervezés, és a tervkészítés a mérkőzés jogszabályban meghatározott kiemelt jellegére tekintettel merev formát öltött, így az felvethette a tervezés kreativitása biztosításának korlátját. [28] Ebből adódóan felmerülhetett egy olyan rutinon alapuló, automatikusan a korábbi gyakorlatra visszavezethető tervezés foganatosításának variációja, amely a kiemelt kockázatú mérkőzések rendőri biztosítására korábban már bevált, és használatos volt. A fentiek magyarázatot adhatnak arra, hogy a tervezés miért vált merevvé, miért csökkent a kreativitás, miért született precedens értékű meccsbiztosítási terv. A fentieknek köszönhetően a meccsbiztosításra olyan mennyiségű kerületi közrendvédelmi, és bűnügyi erő került elvonásra a rutintervezésnek, és annak merevségének köszönhetően -, amely a napi tevékenység végrehajtására irányuló operatív tervezés folyamatát, és önmagát az operatív terv végrehajtását negatív irányba befolyásolhatta. Előfordulhatott, hogy a kerületi vezetés figyelmét elkerülhette, hogy a többletfeladat mellett a napi feladatok is végrehajtásra várnak, a napi szolgálati feladatok végrehajtása, és a labdarúgómérkőzés biztosításának tervezési folyamata egymással összhangban nem állt, nem korrelált. Ha megvizsgáljuk az integrált ügyviteli-, és ügykezelő rendszer, valamint a rendőrség hivatalosan online is elérhető aznapi statisztikáit, akkor minderre fény derülhet Kedd Szerda Szombat Vasárnap 3 1. grafikon: Nyomozások elrendelése a meccsbiztosítás időszakában. Forrás: 6 6 Dr. Kovács István Ph.D. r. százados tanulmányhoz készített vizuális illusztrációja. MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 206

210 DR. KOVÁCS ISTVÁN: Vezetési funkciók egy helyi rendvédelmi szerv életében. Tervezés, mint az elérendő cél, és az ahhoz elvezető tevékenységek meghatározásának folyamata A napok összevetése szúrópróbaszerűen kiválasztott napok tekintetében került elemzésre. Két hétköznapi, és két hétvégi napot választottam, amelyből a meccsbiztosítás a hétvégi napra esett. A nyomozás elrendelésének számadataiból látható, hogy a legtöbb elrendelés hétköznapi, a második legtöbb nyomozás elrendelésére hétvégi napon került sor. Szerdán, és vasárnap mindkét naphoz viszonyítva jóval kevesebb bűnügy jutott a hatóság tudomására. Bár a nyomozások elrendelésének számát különböző szubjektív, és objektív körülmények is befolyásolják, de érzékelhető, hogy az aznapi túlmunkából eredendő feladatok a nyomozások elrendelésének számára milyen befolyással bírtak, milyen hatással voltak. (Példának okáért a meccsbiztosítás időpontjában egy jelentős értékű gépjármű eltulajdonításáról is érkezett bejelentés, amely összefüggésben állhat azzal, hogy az egyébként a területen jellemzően zárt gépjármű feltörésekkel, és lopásokkal fertőzött, és veszélyeztetett bűncselekmények megelőzését a többletfeladatnak köszönhetően nem elegendő erőforrás biztosította. A szúrópróbaszerűen kiválasztott többi nap tekintetében ehhez hasonló jellegű bűncselekményről bejelentés nem érkezett.) Jól látható, hogy a többletfaladat végrehajtására irányuló sablontervezés az erőforrások háromnegyedét elvonhatta, amely így nem volt képes arra, hogy a káros következményeket megakadályozza, valamint a napi operatív tervezés folyamatát negatívan ne befolyásolja. A többletfeladat a kerületi rendőrkapitányság feladatainak végrehajtásában, és az azzal járó tervezés folyamatában önmagában is plusz terhet jelentethetett, amely a napi feladatok megtervezésének, kivitelezésének sérülékenységében, valamint a külvilágban realizálódó bűncselekmények megnövekedésében érte el tetőpontját. A sablontervezés, és az abból adódó merevség ok-okozati összefüggésben állhat azzal, hogy a labdarúgó mérkőzés során az illetékességi terület veszélyeztetettségi-, és fertőzöttségi gócpontjain bűncselekmények valósultak meg, és a napi tevékenység megtervezése, majd végrehajtása az általános-, és a kitűzött szolgálati feladatokat, és célokat kevésbé és/vagy nem valósította meg. Elképzelhető továbbá, hogy a tervezési folyamatban szerepet játszó elemző-, értékelő tevékenységre a parancsnokok nem fektettek kellő hangsúlyt, amely szintén egy bizonyos fokú korlátot jelentethetett. Az esettanulmány elemzésének hipotetikus eredményei alapján elmondható, hogy a közrendvédelmi-, és a bűnügyi helyzetkép teljes mértékben feltárásra nem került, ezáltal olyan információk kerülhették el a biztosításban résztvevő rendőri egységek figyelmét, amelyek ahhoz vezethettek, hogy a szurkolói-, és a szurkolói ellentábor egymásnak feszülhetett. Érdemes lett volna elgondolkodni azon, hogy akár a GYELV, és/vagy a PEST elemzés is segítségül lehetett volna abban, hogy a szurkolói-, és/vagy az ellenszurkolói táborról megfelelő információt kapjunk, amely információkat a tervezés így különösképpen a helyzetmegítélés folyamatába beépítésre kerülhetett volna. A dinamikus külső környezeti változások, amelyek nemcsak a környezetet, hanem az abban munkálkodó személyek magatartását is tartalmazzák, megfelelő kontroll alatt tartva ekkora fenyegetést, illetőleg veszélyt nem képezhetnének. Ha figyelembe vesszük azt az ajánlást, hogy a fentiek beépítése miért szükséges a megfelelő tervezési operatív munkába, akkor az tartalmazhatott volna olyan jellegű információt, amely a vezérszurkolók tekintetében az úgy nevezett központi kemény mag nyomon követését, és a tömegből való kiemelését a további rendzavarást, és jogellenes magatartásokat megakadályozhatta volna. A jogszabály lehetőséget teremt arra, hogy az országos törzsben felállított bűnügyi csoport nemcsak nyílt-, hanem például operatív tisztekkel 207 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

211 DR. KOVÁCS ISTVÁN: Vezetési funkciók egy helyi rendvédelmi szerv életében. Tervezés, mint az elérendő cél, és az ahhoz elvezető tevékenységek meghatározásának folyamata is kiegészítsük, akik az információkat a biztosítás parancsnokának megfelelő időben, megfelelő helyen, és megfelelő módon juttathatják el még lehetőleg a meccs kezdete előtt úgy a kétes, és veszélyes elemek kiemelése, és/vagy nagyobb kontroll alatt tartása megvalósulhatott volna. E javaslattételnél ne arra gondoljunk, hogy az operatív egységek a feladatukat ne végezték volna, hanem arra, hogy a kétes elemek megfigyelése nem csak egy adott intervallum vonatkozásában, hanem folyamatában, huzamos időn keresztül szükséges, hogy megvalósuljon, hogy a nyomozó hatóság számára minél több információ álljon rendelkezésre. A rendzavarás nem feltétlenül spontán alakul ki, az gyakorta hosszas előkészületeken alapuló tervezés folyamatának eredményeként valósul meg. Különös tekintettel arra, hogy a vizsgált mérkőzés tekintetében elmondható, hogy az egyik csapat e labdarúgó mérkőzéssel tért vissza az adott osztályú csoportba, így érthető, hogy a szurkolótábor még fokozottabb hangulatban volt. Amennyiben az operatív munka eredményre, és/vagy kellő eredményre nem jut, érdemes mérlegelnünk, és érdemes elgondolkodnunk azon, hogy a végrehajtói állomány véleményét, esetleges jelentéseit -, mint helyzetformáló körülményt milyen mértékben, és hogyan vesszük figyelembe. Minden információ alapjául szolgálhat egy eseménynek. (Elgondolkodtató, hisz ismert előttünk, hogy a kerületben dolgozó nyílt egységek hely-, és személyismerettel rendelkeznek, amely elősegítheti az információáramlást, és azok eredményorientált felhasználását.) Nincs olyan információ, amelynek ellenőrzése, és körül járása indokolt ne volna. Sosem tudhatjuk előre, hogy az adott információ milyen előnyökkel, milyen lehetőségekkel kecsegtet, esetleg a hátrányok kiküszöbölésére, és a veszélyhelyzetek megelőzésére milyen hatással lehet. Az elemző, értékelő munka, és az abban a folyamatban szerepet játszó analízisek kiemelt jelentőségűek a tervezés folyamatában, használatuk elengedhetetlen elem. Ha a terv merevségének tényét az esetelemzés indoklásául - elfogadjuk, akkor hipotetikus alapon elképzelhetőnek tartom továbbá, hogy a biztosítás megtervezésére nem kellő energia, és idő került ráfordításra. Ez kétfelé bontható: egyrészt olyan általános biztosítási terv készülhetett, amely egy korábbi biztosítás során a helyzet megoldására alkalmasnak bizonyult, azonban a specifikumok, a környezetben lejátszódó dinamikus változások a szóban forgó meccsbiztosítás levezénylését nem kellő mértékben biztosították. Ebből adódóan a tervezés folyamatát olyan merevség szőtte át, amely nem engedte azt, hogy a tervben foglaltaktól az intézkedők eltérjenek, a váratlan eseményekre felkészülni ezáltal nem tudtak. Ez a kommunikáció áramlására negatív hatást gyakorolhatott, vélhetőleg a terv a végrehajtói állomány nyelvére lefordításra nem kerülhetett, amely újabb korlátot létesített. Elgondolkodtató, hogy milyen végkifejlettel zárult volna a biztosítási feladat, ha a rendzavarást a rendelkezésre álló erők-, és eszközök koordinált felhasználásával, egy olyan mozgó-, és kiemelő tevékenységet végrehajtó állománnyal már kezdetében elfojtják, akiknek a feladatuk megfelelő időben, megfelelő helyen, és megfelelő módon a környezet kontrollálása. Hatékony időbeosztás, gyors (rapid) reagálás. Ahhoz, hogy egy újabb korlátot felismerhessünk gondolnunk kell arra, és vizsgálnunk kell azt, hogy elsősorban a környezet kontrollja mennyiben valósult meg. Tisztázni szükséges, hogy a dulakodás már az illetékességi területen található vendéglátó egységnél elkezdődött-e, és ott folytatódott, vagy az a stadionban, és/vagy annak közvetlen területe előtt történt-e, annak szerepe a meccsbiztosítás során kellő mértékig feltárásra került-e. További kérdések merülnek fel: vajon kellő mértékben kiterjesztésre került- MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 208

212 DR. KOVÁCS ISTVÁN: Vezetési funkciók egy helyi rendvédelmi szerv életében. Tervezés, mint az elérendő cél, és az ahhoz elvezető tevékenységek meghatározásának folyamata e a biztosítás területének azon szakaszra is, ahol a kétes elemek toborzási, és más tevékenységet ellátták? Ha igen, akkor az ott állomásozó rendőri egység kiemelési feladatot elláttak-e, vagy az operatív egység a beszerzett információt a meccsbiztosítás bűnügyes parancsnokához, a kiemelés végrehajtása céljából eljuttatta-e? Számos szabálysértési, és büntetőeljárás helyszínének alapjául szolgáló területről esett szó, annak a kontrollja nélkülözhetetlen, hogy az illegális tevékenységek megelőzése, megakadályozása és felderítése kapcsán megvalósuljon. A fentieket a google maps szolgáltatásával is jól illusztrálhatjuk. 1. kép. Stadionbiztosítás. Forrás: 7 A térképen nagy kör jelzi a tervezés során figyelembe vehető hipotetikus biztosítási sugarat. A kis körök jelképezik azt a területet, amelynek kiterjesztése, és még több rendőri erővel, és eszközzel történő ellátása indokolttá vált volna. A tervezés folyamatába a környezeti kontroll kiszélesítését beépíteni szükséges. A szervezet jelen esetben a rendőrség társadalmi rendeltetése csak úgy válhat hatékonnyá, ha a célok, a teljesítmény-elvárások ismertek, és az emberek tudják, hogy mi a teendőjük, tőlük a feletteseik mit várnak el. A tervezés keretet, és alapot ad a szervezet későbbi teljesítményének számbavételéhez, értékeléséhez. [29] Érdemes elgondolkodnunk azon, hogy az illusztrált példa alapján, hogy a parancsnokok vajon a rendőri feladat tényleges célját logikai sorrendben tisztázták-e, a célok ismeretében pedig felismerésre került-e a feladatvégrehajtás minél részletesebb, alaposabb leírása, amelyből a tényleges, és a nem kívánatos helyzet közötti különbség megadhatóvá vált volna. Továbbá megfelelő intézkedés született-e az eltérések elemzésére, a rendőri feladat célját megalapozó, elérést segítő, és/vagy hátráltató tényezők, várható problémák számba vételezésére, a tevékenységsor megtervezésén keresztül pedig a kitűzött cél megvalósítására. Az utólagos hatásvizsgálat mindig előnyösebb helyzetben van a helyszínen, és azt megelőzően a döntések meghozatalával, és a tervezés folyamatával szemben, ugyanakkor ezek az ajánlások a jövőben lezajló biztosítási feladatok minőségén esetlegesen javíthatnak. Okulhatunk azokból 7 Dr. Kovács István Ph.D. r. százados tanulmányhoz készített vizuális illusztrációja. 209 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

213 DR. KOVÁCS ISTVÁN: Vezetési funkciók egy helyi rendvédelmi szerv életében. Tervezés, mint az elérendő cél, és az ahhoz elvezető tevékenységek meghatározásának folyamata a döntési, és felkészülési alternatívákból, amelyek az eredmények létrejöttét befolyásolták. A gyengeségeket erővé, a veszélyeket pedig megoldásuk esetén előnnyé kovácsolhatjuk. ÖSSZEGZÉSEK, JAVASLATOK Amikor egy fegyveres testület vonatkozásában a tevékenységeket megtervezzük, sosem szubjektív céljainkra, hanem a társadalmi rendeltetésből eredő objektív célokra koncentrálunk. A legtöbb fegyveres szerv céljait tekintve általános szemléletű. Hisz az ország rendjének megteremtése belső rend, és biztonság - a rendőrség-, - a szuverenitás, és a külső támadás elleni védelem a honvédség általános feladata. Eszerint tehát a tervek olyan általános kivételes esetben konkrét - célokat tartalmaznak, amelyek minden külső körülmény ellenére elérhetők. Ennek kulcsa, ha a célok eléréshez szükséges humán-erőforrási aktivitást szerven belül motorizáljuk. Ha megértetjük a szervezetben dolgozókkal, hogy a célok csak akkor érhetők el, és teljesíthetők igazán, ha mindenki beleértve a vezetői-, és a végrehajtói állományt azzal azonosulni tud, és abban mindenki aktívan részt vesz, akkor a siker garantálttá válik. Ha valaki arra adja a fejét, hogy hivatásos szolgálatra jelentkezik, nem munkahelyet, hanem hivatást választ. A korábban Alkotmányra, és Alaptörvényre felesküdt személyek kötelezettek arra, hogy a fegyveres szervek jogszabályban meghatározott céljaival azonosuljanak, és legjobb tudásuk, ismeretük alapján szolgálati feladataikat teljesítsék. Ha ezek a szolgálati feladatok végrehajtására irányuló intézkedések megfelelő minőségű tervezés során a mindennapi tevékenység, és a hierarchikus terv operatív, taktikai, majd stratégiai - részévé válnak, akkor a szervezeti célok a legalacsonyabbtól a legmagasabb szinttel bezárólag elérhetők. A tervezés kapocsként szolgál a többi vezetési funkció gyakorlásában, és érvényesíthetőségében. Ez egy folytonos folyamat, a tervezés folyamatában napról napra, hónapról hónapra, és évről évre újabb, és újabb tervek születnek. Ez azt jelenti, hogy, ha a tervben foglaltak végrehajtásra kerültek, a folyamat, és a feladatszabás nem ér véget, az újabb, és újabb tervezési folyamat eredményeként létrejövő új tervekben, döntésekben, és azok végrehajtásában prognosztizálódik. Nem felejthetjük el, hogy a tervezés futurisztikus jellegű, azaz nem a múltban történt eseményre, hanem a jövőre való felkészülést szolgálja. Ahogy a konkrét esettanulmányban is láttuk, a megtörtént, és a külvilágban (negatív) eredménnyel zárult esemény kapcsán, a múltban esetlegesen jól bevált, és használatos terv, a jövőben eltervezett esemény lefolyására nem lehet (kedvező) hatással. El kell fogadnunk, hogy minden esemény, jelenség egyedi természetű, amelynek kontrollja kizárólag a megfelelő minőségű tervezésen, és az abból készült terv végrehajtásával valósítható meg. A tervezés nem népi hagyományok útján keletkezett jóslat, hanem szigorú formai-, és alaki követelményekkel szemben támasztott követelményeknek megfelelő előrejelzés, amely a szervezeti célok megvalósulását elősegíti. A várható jövőbeli események, és körülmények kontrollja, felügyelete a tervezés funkciójával behatárolhatók, annak kezelésére irányuló eredményorientált, és alkalmas intézkedések meghozhatók, kiadhatók. Nem csak akkor tervezhetünk, ha a döntéshozatal során több alternatíva közül választhatunk, hanem akkor is, ha csak egy opció áll rendelkezésre. Hiszen egy adott cselekvési lehetőséget is meg tudunk tervezni, a gyakorlatban pedig a tervezés előfeltétele az alternatívák, és/vagy MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 210

214 DR. KOVÁCS ISTVÁN: Vezetési funkciók egy helyi rendvédelmi szerv életében. Tervezés, mint az elérendő cél, és az ahhoz elvezető tevékenységek meghatározásának folyamata alternatíva létezésének, és kezelésének is. Ad absurdum a tervezés tehát magában foglalja az alternatíva, és/vagy alternatívák megfontolását, értékelését, illetőleg a legmegfelelőbb megválasztását. Optimálisabb esetben több alternatíva áll rendelkezésre, így a tervezés folyamata több lehetőségre koncentrálhat, de akkor sem szabad megijednünk, ha egy cselekvési alternatíva áll rendelkezésre, hiszen a tervezés folyamata pont segítségünkre lehet abban, hogy a megfelelő tevékenységsor elemén keresztül az abban rejlő lehetőségeket, és erősségeket kihasználjuk, a veszélyeket, és gyengeségeket pedig kiaknázzuk. A megoldás kulcsa mindig a megfelelő elemző-értékelő-, és tervezési funkción múlik. Zárásként pedig emlékezzünk meg arról, hogy a tervezést akár elméleti, és mentális gyakorlatként is felfoghatjuk. A tervezés mind az előrelátás, mind pedig az intelligens képzelőerő segítségével a meglevő tudásbázisunk alkalmazását igényli. Alapjaiban a cselekvés külvilágban történő realizálódását a gondolkodás aktivitása határozza meg. A tervezés pedig ezt a szellemi aktivitást követeli meg, hisz logikus, és szisztematikus rendszerén keresztül, az adott cél elérésére szolgáló cselekvés aktivizálódik, és jelenik meg a külvilágban, hogy a fegyveres szervek esetén társadalmi rendeltetését betölteni, a civil vállalkozások esetén pedig a legnagyobb haszon elérését biztosítani legyen képes. FELHASZNÁLT IRODALOM [1] DRUCKER P.: Innovation and Entrepreneurship. Harper Business, [2] FEKETE S.: Így élt Napóleon. Petőfi Irodalmi Múzeum, [3] LIEVEN D.: Russia Against Napoleon: The True Story of the Campaigns of War and Peace. Penguin Books, [4] HAVASI Z.: A komplex biztonság időszerű kérdései. Pécsi Határőr Tudományos Közlemények. Magyar Hadtudományi Társaság Határőr Szakosztály Pécsi Szakcsoport, 2013, [5] KOVÁCS I.: A prostitúció jelensége és társadalmi kontrolljának vizsgálata empirikus módszerekkel. PhD értekezés, NKE, [6] KOVÁCS I.: Vezetési funkciók egy helyi rendvédelmi szerv életében. Ellenőrzés, mint a kiadott szabályok, és utasítások betartásának (kontroll)feladata. Államtudományi Műhelytanulmányok, 2/21. (2017), [7] OPARANMA A. et al.: Strategies for managing hospitality in a turbulent environment: nigerian experience. International Journal of Management and Innovation, 1/1. (2009.), [8] LAHIRI P.: Importance of planning as a management function. Concept Research Fundation, [9] MAROSÁN GY.: Stratégiai menedzsment. Műszaki Könyvkiadó, [10] FEJES M.: Menedzsment alapok. Kézirat, [11] KOVÁCS G., CZUPRÁK O.: A szervezetvezetés elmélete. A közszolgálati szervezetek vezetésének alapjai. Dialóg Campus Kiadó, [12] LOUIS E.B., DAVID L.K.: Management. University of South Alabama, [13] BARIDAM M.B.: Management. Paragraphics. Port Harcourt, MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

215 DR. KOVÁCS ISTVÁN: Vezetési funkciók egy helyi rendvédelmi szerv életében. Tervezés, mint az elérendő cél, és az ahhoz elvezető tevékenységek meghatározásának folyamata [14] FAYOL H.: Administration Industrielle et Génerale. Bulletin de la Société de l'industrie minérale, [15] KOVÁCS G.: A hatékony vezetői munka alapjai a rendőrség helyi szerveinek irányításában és vezetésében. Rendőrtiszti Főiskola, Vezetéselméleti Tanszék, [16] KOVÁCS G.: A hatékony vezetői munka alapjai a rendőrség helyi szerveinek irányításában és vezetésében. Rendőrtiszti Főiskola, Vezetéselméleti Tanszék, [17] KOVÁCS I.: A nagy magyar prostitúciós survey. (megjelenés alatt) [18] LEUNG J., KLEINER B.: Effective management in the food industry. Management Research News, 27/4-5. (2004), [19] SELF D. et al: The Functions of Management as Mechanisms for Fostering Interpersonal Trust. Advances in Business Research, 5. (2014), [20] TZAFRIR S.: The relationship between trust, HRM practices and firm performance. International Journal of Human Resource Management, 16/9. (2005), [22] KOVÁCS I.: Magyarország határain átnyúló szervezett bűnözés és prostitúciós bűncselekmények a schengeni térségben, különös tekintettel a SOCTA és EUROSTAT értékelésére. Határrendészeti Tanulmányok, 14/4. (2017), [23] KOVÁCS I.: Kiberbiztonság? Gyermekek szexuális kizsákmányolása az interneten, azaz gyermekpornográfia Magyarországon, különös tekintettel a nemzetközi iocta, és INHOPE értékeléseire. Rendvédelem, 7/1. (2018), [24] 25/2013. (VI:24.) BM rendelet a rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről, és illetékességéről. Forrás: (A letöltés dátuma: február 12.) [25] 11/1998. (IV. 23.) ORFK utasítás a Magyar Köztársaság Rendőrségének Csapatszolgálati Szabályzata kiadásáról. Forrás: (A letöltés dátuma: február 08.) [26] 43/2013. (XI. 8.) ORFK utasítás az Országos és a megyei (fővárosi) Törzs felállításáról, szervezeti felépítéséről, jelentő rendszerének működtetéséről. Forrás: (A letöltés dátuma: február 06.) [27] VARGA J.: A rendőri szervezetek törzsmunkája. In: KOVÁCS G. (szerk.): Közszolgálati Műveletirányítási Rendszerek. Dialog Campus, [28] 54/2004. (III. 31.) kormányrendelet - a sportrendezvények biztonságáról. Forrás: (A letöltés dátuma: február 06.) [29] ROÓZ J., HEIDRICH B.: Vállalati gazdaságtan, és menedzsment alapjai. Budapesti Gazdasági Főiskola, MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 212

216 XXVII. évfolyam, szám Bakos Tamás1 A MOZGÁSAKADÁLYOZÓ TEVÉKENYSÉG HATÁSA AZ ILLEGÁLIS MIGRÁCIÓ ÚTVONALAINAK VÁLTOZÁSAIRA (THE IMPACT OF COUNTERMOBILITY ON THE CHANGE OF ILLEGAL MIGRATION ROUTES) Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) adatai alapján 2013-ban világszerte radikálisan megnőtt a menedékkérők száma. Míg között a menedékkérők száma fő alatt maradt, 2014-re elérte a rekordnak számító főt. Hamar világossá vált, hogy a nagy létszámban, tervezetten egy irányban mozgó tömegek kezelésére az eddig használatos migrációkezelési eszközök, határellenőrzési, regisztrációs eljárások nem alkalmasak. A migrációs válság okainak, a hosszútávú megoldások lehetőségeinek vizsgálata bár megkezdődött, de emellett szükség volt a már úton lévő, nagyszámú embertömegek gyors, hatékony kezelésére is. Ennek a feladatnak egy igen fontos eleme a nem ellenőrzött mozgások akadályozása, az ellenőrzött mozgási útvonalak kialakítása, kikényszerítése. Kulcsszavak: mozgásakadályozás, migráció, migrációs válság Based on the UNHCR's data, the number of asylum seekers has radically increased worldwide in In 2012, the number of asylum seekers was 900,000, reaching 1,635,288 by the end of It soon became clear that the handling of masses moving in one direction is not suitable with current migration management tools. The causes of the migration crisis and the investigation of the solutions had begun. In addition, it was necessary to effectively handle people on the road. An important element of this task is obstructing uncontrolled movements and the development of controlled motion paths. Keywords: counter-mobility, migration management, migration crisis BEVEZETÉS Az otthonukból menekülni kényszerülők, akik más országokban próbálnak menedéket kérni, utoljára az 1990-es évek elején, a délszláv válság idején jelentek meg ilyen magas számban. A délszláv háború elől menekülő csoportok kezelése előre kialakított jogi, szociális, egészségügyi eljárásokkal zajlott. [1] A hazánkba érkező menekültek személyazonosságuk igazolása mellett minden szükséges támogatást megkaptak ahhoz, hogy megvárhassák a háború végét és dönthessenek a letelepedésről, a hazautazásról, vagy a továbbutazásról. A 2010-től kiélesedő közel-keleti fegyveres konfliktusok miatt több millióan kényszerültek és kényszerülnek napjainkban is elhagyni otthonukat. A nagyszámú közel-keleti menekültek európai célországot választva indultak el és hozzájuk csatlakozott nagyszámú afrikai országból indult menekült csoport, valamint rengeteg olyan ember, akik nem háború elől menekülve, hanem a jobb megélhetés reményében, gazdasági okokból indultak útnak. [2] 1 Tanársegéd, NKE HHK Műveleti Támogató tanszék, bakos.tamas@uni-nke.hu ORCID: MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

217 BAKOS TAMÁS: A mozgásakadályozó tevékenység hatása az illegális migráció útvonalainak változásaira Az óriási létszám kezelését szinte lehetetlenné teszi a személyi azonosító okmányok hiánya, illetve, nagyon nehéz azonosíthatósága, valamint az a tény, hogy az Európába érkező emberek és az itt élők többek között a nagy kulturális eltérések miatt nem bíznak egymásban. A nagyszámú, ellenőrizetlen mozgások mind egészségügyi, bűnügyi, mind országvédelmi szempontból veszélyesek, így a legelső feladatok között szerepelt a migrációs útvonalak ellenőrzött kialakítása, melynek alapvető eszköze a mozgásakadályozás. Az országhatárok fizikai lezárása, a regisztrációs, egészségügyi, szociális ellátási pontok létrehozása elméletben mind az európai országok, mind az úton lévők érdekeit kellene, hogy szolgálja. MENEKÜLT, BEVÁNDORLÓ VAGY MIGRÁNS? A médiában folyamatosan, de néha a szakmai anyagokban is keverednek a migrációs válsággal kapcsolatos kifejezések, fogalmak. A bevándorló, menekült, migráns kifejezések háttértartalma híradásonként, megjelenítő csatornánként írott, hang vagy képi média változik vagy a fogalmak eleve szinonimaként jelennek meg, és csak a szövegkörnyezetből derülhet ki, hogy milyen eseményhez, személyekhez köthető. Ezen fogalmak mellé gyakran teszik az illegális vagy gazdasági, megélhetési jelzőket, mellyel végképp el lehet mosni a fogalmak jelentését. [3] Talán a legérthetőbb kifejezés közülük a menekült vagy menedékkérő kifejezés, hiszen jelentésében is benne van, hogy olyan emberekről van szó, akik nem önszántukból, hanem háború, katasztrófa, vagy politikai, vallási okokból kényszerülnek elhagyni otthonukat. Ők a körülmények miatt és nem a jobb élet reményében hagyják el hazájukat. A bevándorló fogalma már egy kicsit nehezebben megfogható, legalábbis napjainkban. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete által szerkesztett Magyar Nyelv Értelmező Szótára szerint egyszerű a meghatározás: olyan külföldi személy, aki valamely országba beköltözik, hogy ott letelepedjék. Így a gazdasági bevándorló fogalma is egyértelműbbé tehető, vagyis olyan személyről lehet szó, aki a jobb élet, előnyösebb gazdasági helyzet reményében költözik el más országba. Viszont az illegális bevándorló kifejezés már nem értelmezhető, hiszen egy személy csak abban az esetben lehet bevándorló, ha letelepedett, vagyis minden feltételt teljesített a szabályos és jogos, hosszú távú tartózkodáshoz egy országban. Így nem lehet illegális. Az illegális bevándorló kifejezés pontatlan, pejoratív, éppen ezért kerülendő. [3] A migráció eredeti latin jelentése költözés, az Idegen Szavak és Kifejezések Szótára szerinti megfogalmazás [4]: a lakosság lakóhely változtatása egy országon belül v. áttelepülése egyik országból a másikba 2 A Magyar Tudományos Akadémia Migrációs Munkacsoportjának meghatározása szerint: Migráns: Olyan személyekre vonatkozó gyűjtőfogalom, akik hosszabb (általában három hónapot meghaladó) tartózkodás céljával érkeznek külföldről egy adott országba. A 2 Bakos Ferenc: Idegen Szavak és Kifejezések Szótára, Akadémiai Kiadó, Budapest, MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 214

218 BAKOS TAMÁS: A mozgásakadályozó tevékenység hatása az illegális migráció útvonalainak változásaira statisztikai rendszerek vagy állampolgárság szerint (külföldiek) vagy születési hely szerint (külföldön születettek) tartják nyilván a migránsokat. Az angol nyelvű szótárak a migrant szóra a következő definíciót adják: a person who moves from one place to another in order to find work or better living conditions Oxford a person that travels to a different country or place, often in order to find work Cambridge A migráns meghatározásában a magyar terminológia tágabb értelmezést ad, hiszen a menedékkérőket és menekülteket a migránsok egy speciális alcsoportjaként tekinti. Az angol nyelvű meghatározások már külön kiemelik, hogy gazdasági céllal érkezők, tehát önszántukból, saját akaratukból utazó és letelepedést kérő emberekről van szó. A migráció alaptéziseit kutató szakirodalom még tágabban értelmezi a migráció fogalmát és azt is vizsgálja, hogy mely emberi mozgás vonható be a fogalmi körbe. Hiszen a nagy volumenű népességmozgások államokat hozott létre vagy törölt el. Jelen cikkemben az egyértelműség kedvéért a migráns kifejezést azon emberekre értem, akik önszántukból döntöttek a más országba való elvándorlás mellett, a menekült vagy menedékkérő kifejezést pedig a háborús körülmények miatt vándorlásra kényszerült emberekre használom. Fontos kiemelni, hogy az illegális határátlépő fogalma nem a vándorlás, költözés oka, eredete, hanem az ország területén tartózkodó személy jogi státuszára vonatkozik, vagyis ha valaki megfelelő tartózkodási engedély hiányában lép az ország területére. [2] A 2015-ÖS MIGRÁCIÓS VÁLSÁG OKAI A statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy a föld teljes népességére vonatkoztatott migráció az elmúlt 30 évben folyamatosan nőtt. Az ENSZ jelenleg ~250 millió embert tart számon, akik hazájukat tartósan hagyták el. A migrációt kiváltó okok az életkörülmények, jövedelmek és emberi jogok közötti különbségek alapvetően nem változtak. A növekedés oka a globális információáramlás felgyorsulása, a kommunikációs és közlekedési lehetőségek világméretű fejlődése, bővülése és ezzel együtt az a lehetőség, hogy az előbbiekben említett kiváltó okokat az emberek könnyebben megismerhetik. Fontos megjegyezni viszont, hogy az elmúlt években megemelkedett a hazájukat elhagyó emberek között a menekültek aránya. [1] A bipoláris világrend megszűnésével megnőtt a kisebb, helyi konfliktusok, válságok száma, melyek alap okot adnak a menekültek nagyobb számú megjelenésének. Ezek a helyi fegyveres konfliktusok, a nagyobb hatalmak kisebb befolyása miatt időben is elhúzódik, egy-egy régión belül szinte állandósulni látszik, mely még több embert kényszerít menekülésre. Kiemelt példát mutat erre a szír, illetve a líbiai háború, ahol a hatalmi viszonyok rendezetlensége, a harcok nagy területi kiterjedése és időben történő elhúzódása miatt a népesség több mint 50 %-a vált menekültté. Ez csak a szíriai 21 milliós népességből közel 12.5 millió embert jelent. [1] 2011 előtt Líbia komoly feltartóztató erővel bírt az afrikai országokból érkező migránsok és menekültek előtt, de a Kadhafi-rendszer bukásával, tartósan stabil kormány hiányában ezt már 215 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

219 BAKOS TAMÁS: A mozgásakadályozó tevékenység hatása az illegális migráció útvonalainak változásaira nem képes ellátni. Így Líbia irányából nem csak a líbiai háború elől menekülőkkel, hanem Afrika felől érkezőkkel is számolni kell. A belső menekülteken kívül, akik hazájukat nem hagyják el, így is eléri a több millió főt azok száma, akik a háború, vagy extrém gazdasági válság következményei miatt a környező országokban keresnek menedéket. Ezek az országok, ahol létüket már nem fenyegeti közvetlen veszély, Törökország, Libanon, Jordánia. Fontos viszont, hogy ezen országoknak milyen menekültügyi rendszerük működik, milyen a menekültek, migránsok ellátásának lehetősége, színvonala vagyis milyen az adott ország megtartóképessége. Törökországban 2016-ban több mint 3 millió regisztrált menedékkérő volt, akiknek mindössze 9%-át tudták elhelyezni a kialakított 25 ideiglenes menedékközpontban. A túlzsúfolt menedékközpontok sem tudtak megfelelő életkörülményeket teremteni, így sokan a menedékközpontokat elhagyva az egyébként is férőhely nélkül maradt csoportokhoz csatlakoztak, akik túlnyomó része a határ menti tartományokban és a nagyvárosokban koncentrálódtak. [5] Hasonlóan nehéz a helyzet Libanonban, ahol a világon a legmagasabb az egy főre jutó menedékkérők száma, az ország népességének több mint 30 %-a. A libanoni kormányzatnak a menekültek minimális ellátásán kívül nincs másra forrása, így ideiglenes sátortáborokban vagy elhagyott épületekben tudják az elhelyezést biztosítani. Libanon már 2014 óta nem képes több menekültet befogadni és a befogadott menekültek ellátása is nehézségekbe ütközik. Így 2014 végén a határokat lezárta a menekültek előtt és az addig érkezettek maradását is komoly korlátozások közé szorította 3. Jordániában a menekültek közel 80 %-a menekülttáborokon kívül van elhelyezve, munkát nem vállalhatnak, az oktatásuk nem megoldott, így nagyrészt segélyekből kell a saját ellátásukat fedezniük. Irakban a menekültek 40 % él menekülttáborokban, míg a fennmaradó 60 % nagyvárosokban lett elhelyezve. Az itt élők életkörülményei jobban ugyan, mint az előzőekben leírt országokban, de megélhetésüket az iraki gazdasági válság nehezíti. A háború sújtotta övezeteket környező befogadó országoknak a menekültek ellátásához szükséges forrásoknak áltagban 30 %-a áll rendelkezésükre. [5] Előzőekből jól látható, hogy a nehéz anyagi helyzet, a menedékkérők nagy száma és az elhúzódó konfliktusok mind a befogadó országok megtartóképességét rontják. A szakirodalom és a 2015-ös migrációs válságot vizsgáló szakértők szerint a válság egyik fő kiváltó oka az egyébként sem magas és folyamatosan csökkenő megtartóképesség. Az európai országokba való bejutás hivatalos módja nehézkes, vagy szinte lehetetlen, ezért egyre többen keresik az embercsempészek segítségét. Az Europol 4 adatai szerint a 2015-ben nagyszámban megindult csoportok mintegy 90 %-a fizetett 3-6 ezer dollárt embercsempész csoportoknak, mely bűnözői szervezetekben résztvevők száma mára meghaladhatja a több 10 ezer főt is. Ettől függetlenül az embercsempész hálózatok néhány média kijelentéssel ellentétben nem okai a migrációs válságnak, inkább kihasználói az eseményeknek. 3 UNHCR menekült státusz regisztráció; szállásadói nyilatkozat; 200 dollár éves díj befizetése; nyilatkozat arról, hogy nem vállal munkát Libanonban. 4 European Union Agency for Law Enforcement Cooperation Európai Unió bűnüldöző ügynöksége MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 216

220 BAKOS TAMÁS: A mozgásakadályozó tevékenység hatása az illegális migráció útvonalainak változásaira Szót kell ejteni a háborús övezetekből az európai országok felé vezető útvonalakba eső azon országokról is, melyek egyike sem végcélja a menekült és migráns csoportoknak és nem felkészültek sem saját határaik ilyen jellegű védelmére, sem ekkora embertömeg megfelelő ellátására, kezelésére. Ezek az úgynevezett tranzitországok nem rendelkeznek hatékony menekültügyi rendszerrel, de nem is állt szándékukban ilyen rendszert kiépíteni vagy üzemeltetni. Mivel a migráns és menekült csoportok legnagyobb részt átmeneti, az útvonalukba eső országoknak tekintik őket, ezért ezen országok törekvése eleve az volt, hogy minél hamarabb átkeljenek a területükön. Ennek érdekében a tranzitországok a migrációs válság kialakulásának elején óriási számban, külön buszokkal, vonatokkal utaztatták a határukhoz érkező embereket. Az Európai Unió nyomására és támogatásával 2015 második felétől felhagytak ezzel a gyakorlattal és ígéretet tettek határaik hatékonyabb védelmére, az embercsempészettel szembeni fokozottabb fellépésre, a menekültek rendezettebb ellátására. [6] MIGRÁCIÓS ÚTVONALAK 2015-ben a menekültek és migránsok több útvonalon érkeztek Európa területére, melyek közül 3 főbb útvonal volt igazán leterhelve. Az első nagyobb nyomás a közép-mediterrán útvonalat érintette (1. ábra), melyen kisebb nagyobb hajókkal, csónakokkal közel 154 ezer menekült érkezett az olasz ás máltai partokhoz, melyek nagyon nagy része afrikai országokból indult. A nagyszámú menekült legtöbbje Líbiából, Tunéziából, Egyiptomból az embercsempészek segítségével jutott el a határig. Líbia instabil helyzete miatt csökkent ezen az útvonalon érkezők száma, de a mai napig nem szűnt meg. Afrika egyes térségeiből még érkeznek menekültek ezen az útvonalon is. [7] 2015 második felére a kelet-mediterrán útvonalra (2. ábra) helyeződött át a nyomás, pár hónap alatt majdnem 900 ezer ember kelt át Törökországból Görögországba. Ezeknek az embereknek több mint fele (54%) a szír háború elől menekült, de nagyobb részt tettek ki az afgán (24%) és pakisztáni (11%) menekültek is ben ezen az akkor még kevésbé akadályozott útvonalon indulók nem vették igénybe az embercsempész hálózatokat. [8] 217 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

221 BAKOS TAMÁS: A mozgásakadályozó tevékenység hatása az illegális migráció útvonalainak változásaira 1. ábra Közép-mediterrán útvonal 5 2. ábra Kelet-mediterrán útvonal 6 3. ábra Nyugat-balkáni útvonal 7 4. ábra Nyugat-balkáni útvonal szeptemberéig szeptemberétől 5 (letöltés ideje: ) 6 (letöltés ideje: ) 7 (letöltés ideje: ) 8 (letöltés ideje: ) MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 218

222 BAKOS TAMÁS: A mozgásakadályozó tevékenység hatása az illegális migráció útvonalainak változásaira A es vízumliberalizáció folytán Macedónia, Montenegró, Szerbia, Albánia és Bosznia-Hercegovina állampolgárai vízum igénylése nélkül léphetnek be az Európai Unió és a társult schengeni országok területére. Ennek eredménye képen már 2014-ig elérte a 100 ezret az említett öt országból érkezők által benyújtott menedékkérelmek száma. Ezt követően 2015 első felében nagy számban indultak koszovóiak a nyugat-balkáni útvonalon (3. ábra) nyugat- Európa felé, de számuk az év felére és a következő hónapokban erősen csökkent [9]. Viszont egyre több szír és más állampolgárságú 9 menekült választotta ezt az útvonalat Görögország felől ben ezen az útvonalon közel 2,1 millió 10 ember lépett be Európába, ezen belül 765 ezer ember Magyarországon keresztül. Miután Magyarország szigorította bevándorlási törvényeit, megerősítette a határ védelmét és kiépítette 2015 szeptemberére kiépítette az Ideiglenes Biztonsági Határzárat a magyar-szerb határszakaszon, a menekültek és migránsok útvonala Szerbiából Horvátországon és Szlovénián keresztül vezetett (4. ábra). A három nagyobb leterheltségű útvonalon kívül kialakultak még egyéb útvonalak Európa irányába, a Kanári-szigetek felé (nyugat-afrikai útvonal), Spanyolország felé (nyugatmediterrán útvonal), illetve Románia, Ukrajna, Szlovákia, Lengyelország (keleti útvonalak) felé, de az innen érkezők száma összességében sem haladta meg a 10 ezer főt. AZ ORSZÁGHATÁR ELLENŐRZÉSE ÉS VÉDELME Magyarország határai ellenőrzésének és védelmének speciális helyzetét az adja, hogy az ország határainak egyes elemei között szerepel Európai Uniós belső országhatár, schengeni térség belső országhatár, illetve a schengeni térség külső határa is. Ezen határszakaszok kezelésére eltérő szabályok vonatkoznak, így a védelmi lehetőségek is eltérőek. Az államhatárok őrzésének alapfogalma a megnövekedett migrációs nyomás hatására sem változott, vagyis határőrizet: a határok őrizete a határátkelőhelyek között, valamint a határátkelőhelyeknek a hivatalos nyitvatartási időn túli őrizete, a határforgalom-ellenőrzés megkerülésének megakadályozása érdekében 11, viszont a végrehajtás módján, az őrzésvédelemben felhasznált eszközökben jelentős változtatásokat, fejlesztéseket kellett alkalmazni, a meghatározásban szereplő cél elérése érdekében. A határ őrzés-védelme egy folyamatos, több tényezős tevékenység kell, hogy legyen, melynek célja a jogellenes határátlépések megakadályozása. Ezt el lehet érni a tiltott határátlépést elkövető személyek elfogásával, de a határátlépések megakadályozásával vagy megelőzésével is. Ebből következik, hogy az országhatár ellenőrzésének és védelmének eredményessége nem mérhető egyszerű számszaki adatok alapján, sőt a magyarországi határőrizetre, mint az integrált határigazgatás európai uniós rendszerének egy elemére kell tekinteni. [10] Az Európai Unió Tanácsa ki is emeli, hogy az átfogó európai határigazgatási modell fontos eszköz a tagállamok belső biztonságának biztosításában, különösen az illegális bevándorlás, és az ehhez kapcsolódó 9 Ezen az útvonalon érkezők 73%-ának nem lehetett megállapítani az állampolgárságát 10 Biztonságpolitika és migráció - Különös tekintettel a nyugat-balkáni migrációs útvonalra 11 Az Európai Parlament és a Tanács 562/2006/EK rendelete (2006. március 15.) a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról. 219 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

223 BAKOS TAMÁS: A mozgásakadályozó tevékenység hatása az illegális migráció útvonalainak változásaira bűncselekmények, valamint az egyéb, határon átnyúló bűncselekmények megelőzésében és felderítésében. 12 Annak érdekében, hogy lássuk a magyar határszakaszok védelmének helyét, tekintsük át az Integrált Határigazgatás öt dimenzióját [11]: 1. Határellenőrzés. Határforgalom ellenőrzés és határőrizet, mely magába foglalja a vonatkozó kockázatelemzést és a bűnügyi hírszerzést is. 2. A határokon átnyúló bűncselekmények felderítése és kivizsgálása, együttműködésben az illetékes bűnüldöző hatóságokkal. 3. Négylépcsős beléptetési-ellenőrzési modell, melynek lépcsői: a. harmadik országban hozott intézkedések és az országok közötti szoros kapcsolattartás; b. szoros együttműködés a szomszédos országokkal; c. határellenőrzés, melynek lényege az uniós külső határt a határátkelőhelyeken átlépő valamennyi személy ellenőrzése és a határátkelőhelyek közötti terepszakaszok hatékony őrzése; d. szabad mozgás térségében végrehajtott ellenőrzési intézkedések. 4. A határigazgatásban résztvevő hatóságok közötti együttműködés. 5. A tagállamok és az intézmények, valamint a Schengeni Közösség és az Európai Unió szervei által végzett tevékenységek koordinációja és összehangoltsága. Előbbiekből látható, hogy Magyarország déli határainak őrzés-védelme nem csak egy kis része az Európai Unió határrendészeti és védelmi feladatainak, hanem kiemelten fontos eleme. Az Európai Unió a kijelölt határátkelőhelyeken történő határforgalom ellenőrzés végrehajtását részletesen szabályozza, viszont a határok őrzés-védelmének végrehajtásában a tagállamok szabad kezet kapnak. Alapkövetelmény az Európai Unió biztonságának szavatolása, de az alkalmazott létszám, módszerek vagy technikai eszközök kockázatelemzésen alapuló meghatározása az adott tagország saját feladata. Magyarországon ez a feladat a rendőrségen belül a határrendészeti szolgálati ág hatáskörébe tartozik. Helyi szinten a határrendészeti kirendeltségek, illetve a határszakasszal és határterülettel rendelkező megyei rendőrkapitányságok feladata a határőrizet megszervezése és végrehajtása. A megnövekedett illegális határátlépések megakadályozása és a tiltott határátlépést elkövetők elfogása érdekében Magyarországon egy többlépcsős és több vonalas határőrizeti rendszer kiépítése vált szükségessé. Az első lépcső egy kétvonalas határőrizet kiépítése, melyben az első vonal az államhatártól számított pár kilométeres zöldhatár sávja, a második vonal pedig az első vonaltól számított 20 kilométeres sáv területe. Ezen két sávra osztott területen a folyamatos felderítés adatai 12 A külső határellenőrzésre, kiutasításra és visszafogadásra vonatkozó európai uniós schengeni katalógus frissített változata. Az EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, március /09. MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 220

224 BAKOS TAMÁS: A mozgásakadályozó tevékenység hatása az illegális migráció útvonalainak változásaira alapján módosított, pontosított járőrözés módszerével, a legkülönfélébb technikai eszközök alkalmazásával kell a határ őrzés-védelmét megvalósítani. A második lépcsőben a külső schengeni határszakasszal rendelkező megyei rendőrségi szervek feladata a területük mélységében történő felderítés, ellenőrzés és esetleges elfogások végrehajtása. Harmadik lépcső a Magyarországon áthaladó migrációs útvonalak ellenőrzése, melyhez országos hatáskörrel rendelkező rendőrségi szervezetre van szükség. Illetve azok a megyei jogkörrel rendelkező rendőri szervek is ennek a lépcsőnek a végrehajtásában vesznek részt, amelyek nem rendelkeznek schengeni határszakasszal. Mindhárom lépcsőben végrehajtott feladat hatékonyságának alapja a résztvevők folyamatos együttműködése, a felderítési és végrehajtási adatok állandó megosztása. A rendszer hatékonyságát és a követelményeknek megfelelő működését mutathatja, ha a schengeni határtól mért távolsággal egyenes arányban csökken az elfogott illegális határátlépők száma. A mélységben történő elfogások vizsgálatával, a vizsgálatok eredményeinek felhasználásával az első lépcső védelmi szintje javítható, melynek célja, hogy minél kevesebb legyen a mélységben történő elfogások száma. A MAGYAR HONVÉDSÉG FELADATAI Az előzőekben bemutatott első lépcső államhatár melletti vonalának hatékonysága egyértelműen és nagymértékben javítható mozgásakadályozó eszközök kiépítésével. Ennek érdekében június 17-én a kormány a zöldhatár lezárásáról döntött. A migrációs útvonalak felderítése és a szomszédos országokkal történt egyeztetések alapján kiadták a 1401/2015. (VI.17.) Korm. határozatot, mely szerint körülbelül 175 km hosszúságban 4 méter magas határőrizeti célú ideiglenes kerítés kiépítését kell előkészíteni.[12] A tényleges előkészítési és kivitelezési feladatok végrehajtása érdekében szükséges volt megteremteni annak jogi feltételeit, közérdekű használati jogot adni a schengeni külső határra, a magyar állam részére. Ehhez az Országgyűlés július 6-án módosította az államhatárról szóló törvényt, mely szerint: Magyarország területének a Közösségi Kódex 2. cikk 2. pontjának megfelelő külső határ szerinti határvonaltól, illetve a határjeltől számított 10 méteres sávja az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítmények építése, telepítése és üzemeltetése, valamint a honvédelmi, nemzetbiztonsági, katasztrófavédelmi, határőrizeti, menekültügyi és idegenrendészeti feladatok ellátása céljából e törvény szerint igénybe vehető. 13 Az államhatár védelmének szigorítása, a rövid határidős, nagy személyi és technikai kapacitást igénylő kivitelezési és őrzésvédelmi feladatok végrehajtása szükségessé tette a Magyar Honvédség bevonását. A Magyar Honvédség tömeges bevándorlás okozta válsághelyzettel összefüggő feladatait jogi és munkaszervezés tekintetében is két részre kellett osztani. Az 1401/2015. Korm. határozatban szereplő kerítés, vagy a évi CXXVII. törvényben már Ideiglenes Biztonsági Határzárként évi CXXVII. törvény az ideiglenes biztonsági határzár létesítésével, valamint a migrációval összefüggő törvények módosításáról. 221 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

225 BAKOS TAMÁS: A mozgásakadályozó tevékenység hatása az illegális migráció útvonalainak változásaira megnevezett létesítmény 14 tervezésével, előkészítésével és kivitelezésével kapcsolatos feladatok végrehajtásának jogi akadálya már nem volt, hiszen a honvédelmi törvény (2) bekezdés b) pontja szerint a Magyar Honvédség fegyverhasználati jog nélkül elláthat katonai szakértelmet és speciális eszközöket igénylő feladatokat. A zöldhatár élőerős őrzés-védelmében való részvétel viszont már nem volt ilyen egyszerű. Az országgyűlés felhatalmazására és a honvédelmi törvény módosítására volt szükség ahhoz, hogy a fegyverhasználati joggal ellátott feladatok közé bekerülhessen ez az új feladat. A évi CXLII. törvény 16 vezette be a honvédelmi törvénybe több kapcsolódó módosítással együtt a következő pontot: h) a menedékjogról szóló törvény szerinti tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején közreműködés az államhatár őrzésében, az államhatár rendjét közvetlenül veszélyeztető konfliktushelyzet és a tömeges méretű migráció kezeléséhez szükséges intézkedések végrehajtásában, valamint az államhatár rendje ellen irányuló erőszakos cselekmények elhárításában. Fontos megjegyeznünk, hogy ezzel a törvénymódosítással a honvédelmi erők belbiztonsági feladatra is igénybe vehetőek lettek, de alkalmazásukhoz még több törvényt és rendeletet kellett módosítani, illetve a feladatokhoz kapcsolódóan kidolgozni és kiadni. Ezekkel együtt a Magyar Honvédség a mai napig szigorúan közreműködőként vesz részt a migrációs válság kezelésében, annak elismerésével, hogy a feladat belügyi, elsősorban rendőrségi alapfeladat. A feladatban résztvevő honvédek és rendőrök együttműködését részletesen szabályozza a Magyar Honvédségnek a rendőrségi feladatok ellátásában történő közreműködés rendjéről szóló 25/2015. (IX.14.) BM-HM együttes utasítás. Ezen feladatok nem csak a járőrözésben merülnek ki, sok közös feladat van a tranzitzónák őrzés-védelmében, kölcsönös logisztikai, egészségügyi támogatásban, lakossági tájékoztatásban, menekültek regisztrálásában és egyéb szaktanácsadásban is. AZ IDEIGLENES BIZTONSÁGI HATÁRZÁR - IBH A katonai szakterületen a mozgásakadályozásnak a legfőbb műszaki eszközei az akadályok, zárak, műszaki zárak. A katonai műszaki szakterület mozgásakadályozással kapcsolatos feladatairól szóló szabályzatai az elmúlt év alatt több ízben adtak meghatározást az akadályok, zárak, műszaki zárak fogalmára. Valamely pontjában szinte mindegyik eltérően fogalmaz, de az elveiket figyelembe véve jól meg lehet határozni a különböző fogalmakat. [13] A szakirodalom szerint az akadály lehet természetes vagy mesterséges tárgy, alakzat, képződmény, építmény, melyeket nem katonai célból hoztak létre, de a katonai feladatok tervezésekor, végrehajtásakor mindenképpen számolni kell vele. 14 Ideiglenes Biztonsági Határzár IBH. A rövidítés gyakran használatos szakmai anyagokban évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről évi CXLII. törvény egyes törvények Magyarország államhatárának hatékonyabb védelmével és a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő módosításáról MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 222

226 BAKOS TAMÁS: A mozgásakadályozó tevékenység hatása az illegális migráció útvonalainak változásaira Az akadály fogalmára építve könnyen meg lehet határozni a zárak fogalmát. Az akadály és a zár közti alapvető különbség az, hogy a zárakat kifejezetten katonai célzattal telepítik, hozzák létre, azzal a céllal, hogy a katonai feladatok végrehajtása során hatással legyenek a résztvevő csapatokra és tevékenységükre, azaz gátolják a nem szövetséges vagy baráti tevékenységet és támogassák a saját erőket. A műszaki zárak fogalmi meghatározása már egyenesen következik a zárak fogalmából, mintegy kiegészítve, konkrétabb megfogalmazással pontosítva a létrehozás célját, illetve kiemelve, hogy kifejezetten katonai, harci alkalmazásra hozzák őket létre: műszaki zár alatt értjük azokat a műszaki harcanyagokat, eszközöket és építményeket, amelyeket katonai céllal hozunk létre, illetve helyezünk el a terepen, hogy azok hatását kihasználva az ellenséget pusztítsuk, tevékenységét időlegesen megállítsuk, eltereljük vagy lassítsuk, ezáltal saját csapataink számára megkönnyítsük az ellenség erőinek, eszközeinek megsemmisítését vagy időt biztosítsunk más feladatok végrehajtásához. A műszaki zárakat két nagy csoportra lehet osztani, az egyik az un. robbanó műszaki zárak csoportja, melyek részét képező aknák, robbanó eszközök a mozgás akadályozásán túl sérülést is okoznak. Másik nagy csoport a nem robbanó zárak csoportja. A nem robbanó zárak is több kategóriába sorolhatóak, úgy, mint a földzárak, vízzárak, elektromos zárak, torlaszok vagy a drótzárak [13]. A drótzárak kategóriáján belül ugyancsak több típust különböztethetünk meg, mint például a vízszintesen elhelyezett buktató drótháló, illetve az egy vagy több soros függőlegesen állított drótkerítés. A drótkerítés kiépítése után nem telepíthető vissza, csak bontással lehet eltávolítani, ezért ezt helyhez kötött drótzárnak nevezzük. A katonai használatban létezik hordozható, gyorsan telepíthető drótakadály is az un. GYODA 17 (5. ábra). Egyéb megnevezései a NATO-drót vagy pengésdrót, ebben az írásban a továbbiakban gyoda -ként fogom említeni. A gyoda egy henger alakú, harmonika szerűen kihúzható és összetolható drótakadály. Anyaga általában közepes szakítószilárdságú acéldrót, melyre különböző típusú vágó éleket rögzítenek [14]. 17 GYODA Gyorstelepítésű Drótakadály 223 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

227 BAKOS TAMÁS: A mozgásakadályozó tevékenység hatása az illegális migráció útvonalainak változásaira 5. ábra Gyorstelepítésű drótakadály 18 Röviden bemutatva is látható, hogy a mozgások akadályozására igen sok technikai, műszaki eszköz áll rendelkezésre. Természetesen a különböző technikai eszközök használata még nem elegendő a különböző mozgások akadályozásához. A kiépített műszaki záraknak teljesíteniük kell bizonyos követelményeket a hatékony működés érdekében [15]. Ezen követelmények eltérőek lehetnek attól függően, hogy milyen környezetben illetve milyen céllal épülnek a zárak. Az IBH tervezésénél és kivitelezésénél sok olyan szempont volt, melyeket figyelembe kellett venni és meghatározta az IBH-val szemben támasztott követelményeket [12]: 1. Igazodnia kell a határsáv földrajzi környezetének sajátosságaihoz. Magyarország déli határszakaszain többféle, egymástól eltérő talajszerkezettel találkozhatunk, mely nem tette lehetővé a teljes hosszban azonos drótzár kiépítését. Más-más technológiát kellett alkalmazni attól függően is, hogy lápos vagy száraz, füves vagy erdős környezetről van e szó. 2. Legyen nehezen leküzdhető. A magas, erős anyagokból álló, több részből álló drótzárnak már a látványa is arra készteti a mozgó tömegeket, hogy irányt változtatva, a drótzár megközelítése nélkül haladjanak tovább a legközelebbi kiépített határátkelő és regisztrációs pontig. Ha valaki úgy dönt, hogy mégis a kerítés és a mellette lévő elemek megbontásával akar bejutni az ország területére, akkor az IBH-n való átjutás annyi időt kell, hogy igénybe vegyen, amely elegendő a művelet felfedéséhez, felderítéséhez és ezzel az illegális határátlépés megakadályozásához. Minél több a feltartóztató idő, annál hatékonyabb a kiépített drótzár. 3. Ne akadályozza a saját erők tevékenységét. Míg a kiépített IBH az országhatár külső oldalán nehezen megközelíthető, addig a belső oldalon jól kiépített manőver utak 18 Szincsok György képe (letöltés ideje: ) MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 224

228 BAKOS TAMÁS: A mozgásakadályozó tevékenység hatása az illegális migráció útvonalainak változásaira szolgálják a járőrök és karbantartó alegységek gyors mozgását. A drótzár hatékonyságát nagyban befolyásolja és növeli az állandó őrzés-védelem és a folyamatos karbantartás. 4. Legyen ellenálló a környezeti hatásokkal szemben. Mint a neve is jelzi, az IBH ideiglenes jelleggel készült, de már a kiépítéskor is sejthető volt, hogy akár több évig is be kell töltenie funkcióját. Ez csak úgy lehetséges, ha az évekig tartó igénybevétel alatt anyagai nem korrodálódnak, mechanikai és elektronikai berendezései működőképesek maradnak. A katonai műveletekben használt műszaki zárak egyik alapkövetelménye a jó álcázás, mely az IBH esetében nem volt követelmény. Éppen ellenkezőleg, az építményt nehéz megközelíthetősége mellett már messziről jól láthatóvá kellett tenni, információs táblákkal jelezni, hogy milyen célt szolgál. Az IBH mellett nappal és éjszaka is jól látható és hallható járőr mozgások is a védelem részét képezik, azt mutatják, hogy a zárat nem érdemes megközelíteni, megrongálni, mivel az mindenképpen felfedésre kerül. [16] Az IBH kiépítését a Magyar Honvédség alakulatai kezdték meg, melynek első lépése egy 175 méter hosszú próbakerítés építése volt. A próba célja a különböző építési technológiák összehasonlítása volt, mely alapján a következő típusok lettek kiépítve: 1. 4 méteres akácfa oszlopok beton alapban, erre feszített drótháló (6. ábra); 2. 4 méteres acél oszlopok, előzőhöz hasonlóan beton alapba téve, ezen rögzített drótháló; 3. a 4 méteres acél oszlopok nem betonozással, hanem precíziós gépi cölöpözéssel kerülnek a talajba és erre kerül a drótháló. 4. egy változatban elkészítettek egy gyoda gúlát is, mely alternatív megoldást jelent azokon a területeken, ahol nem lehet a gépi cölöpöző technológiát alkalmazni. 6. ábra 4 méteres akácfa oszlopok beton alapban, dróthálóval 19 Az pontokban leírt kerítéseket kiegészítették 1-1 sor gyoda hengerrel az alsó és felső részein, a nehezebb megközelíthetőség és leküzdhetőség érdekében Kelemen Zoltán Gergely képe (Letöltés ideje: ) 225 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

229 BAKOS TAMÁS: A mozgásakadályozó tevékenység hatása az illegális migráció útvonalainak változásaira Végül két fő részből álló drótakadály mellett döntött a vezetés, melynek külső oldalán egy függőlegesen három sorban egymásra helyezett gyoda hengerből álló akadály, belső oldalán a 3. pontban leírt kerítés található (7. ábra). Az IBH kiépítése az aljnövényzet illetve a felső talajréteg eltávolításával kezdődött, melyhez szorosan kapcsolódott az IBH és a járőr útvonalak pontos geodéziai kitűzése. A talajelőkészítés, a felvonulási utak és a zárrendszer kiépítése szinte párhuzamosan zajlott több ezer ember, óriási mennyiségű technikai eszköz és anyag felvonultatásával. 7. ábra: IBH felépítése 20 A gyoda akadály 2 méter magas, melyben egymástól 2 méter távolságban földbe sajtolt betonacél cövekek tartják egymáson a pengés dróthengereket. A gyors telepíthetőségnek és a többváltásos munkarendben, folyamatosan dolgozó telepítő munkacsoportoknak köszönhetően a magyar-szerb határ zárása a kijelölt egyébként is igen szűkös határidő előtt elkészült. A határsáv belső oldalán készült kerítés a precíziós cölöpözővel földbe sajtolt C140-es acél oszlopokból, illetve az ezekre rögzített dróthálóból és gyoda hengerekből áll. A 3,3 méter magas kerítés stabilitását ferde és vízszintes merevítőkkel oldották meg. 20 Szerző saját képe (Készítés ideje: ) MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 226

230 BAKOS TAMÁS: A mozgásakadályozó tevékenység hatása az illegális migráció útvonalainak változásaira A saját erők mozgásának biztosítására az IBH teljes hosszában, közvetlenül mellette gépjárművel bejárható járőr útvonalak lettek kiépítve, illetve megadott távolságokban lezárt személyi és jármű kapukat építettek be. A magyar-szerb határ környezeti sajátosságai nem tették lehetővé a fent említett IBH kiépítését a teljes hosszban. A határon átívelő vízfolyások, gátak, használatban lévő közutak, vasutak és természetesen a hivatalos határállomások lezárására egyéb, speciális anyagok, eszközök, berendezések kerültek beépítésre illetve alkalmazásra. Már az építkezés alatt nyilvánvalóvá vált amivel a védelemben jártas szakemberek már korábban is számoltak hogy az IBH önmagában nem jelent komoly feltartóztató erőt az illegális határátlépések megakadályozásában. Az embercsempészek az építkezéssel párhuzamosan kezdtek el újabb módszereket, eszközöket alkalmazni. Az eddigi nagyobb csoport helyett, szétosztva több kisebb csoportban közelítették meg a kerítést, melyet az alsó részén megbontva, átvágva, megemelve le tudtak küzdeni. Az IBH építő munkacsoportok mellet létre kellett hozni a folyamatosan mozgó IBH javító csoportokat, illetve az építkezési feladatok csökkenésével az erőket járőr feladatba kellett bevonni. A magyar-szerb határszakasz ilyen módon történő megerősítésének egyik folyománya volt, hogy nagyobb migrációs csoport indult útnak Szerbiából Horvátország irányába, és onnan a magyar-horvát határ felé. A beérkező információk alapján, az erők, eszközök és anyagok gyors átcsoportosításával hamar megkezdődhettek az IBH kiépítés feladatai. A magyar-horvát határszakasz sokkal nehezebben megközelíthető, mint a magyar-szerb határszakasz, illetve a Dráva folyó is komoly feltartóztató erővel bír. Így a migrációs nyomás a magyar-horvát határszakaszon kiépített IBH-nak is köszönhetően nem érintette olyan komoly mértékben ezeket a területeket. A magyar-szerb és a magyar-horvát határszakaszon végrehajtott folyamatos javítások és a nagymértékben megnövelt felderítő és járőrtevékenység végül meghozta eredményét év utolsó harmadában a nyugat-balkáni migrációs útvonal magyarországi szakasza a horvátszlovén útvonalra tért át, melyen idővel az érkezők létszáma is mérséklődött. AZ IBH MEGERŐSÍTÉSE A határra nehezedő migrációs nyomás ettől függetlenül napjainkig sem szűnt meg. Bár alacsony számra csökkent az illegális határátlépések száma, mely a kiépített IBH-nak és a megtett határrendészeti intézkedéseknek köszönhető, de a határzár átlépési kísérletek száma még ben is igen magas. Ennek az aránynak a fenntartása az IBH folyamatos karbantartását és a határszakaszon való állandó jelenlétet követeli meg. Az országhatár ellenőrzés és védelem hatékonyságának növelése és a nagy létszámú járőr, felderítő és karbantartó állomány létszámának csökkentése csak újabb technikai és műszaki fejlesztések révén érhető el. [16] Magyarország kormánya 2016-ban elrendelte a kiépített IBH további technikai fejlesztését, mely manőverutak, bázisok, magasfigyelők kiépítésével, mozgásérzékelők, nappali és hőkamerák telepítésével járt. Ezek a fejlesztések nagyban javították a felderítés és járőrözés hatékonyságát, de az átjutást megkísérlők, illetve az IBH-n átjutott, de visszakísért személyek száma nem csökkent. 227 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

231 BAKOS TAMÁS: A mozgásakadályozó tevékenység hatása az illegális migráció útvonalainak változásaira Számottevő csökkenést a évi XX. törvény kiadása hozott, mely több ponton módosította és erősen szigorította a határőrizeti területen lefolytatott eljárásokkal kapcsolatos törvényeket. [17] A mozgásakadályozó rendszer további fejlesztését a második sor kerítés kiépítése képviselte. Hasonlóan az első kerítéshez, talajba préselt acél oszlopokra rögzített dróthálóból készült, de a dróthálóra 8 mm-es acél síkhálót rögzítettek, amit már nagyon nehéz a hagyományos kézi drótvágókkal átvágni. Egyes helyeken például a figyelő tornyoknál gyoda hengerrel is megerősítették (8. ábra). 8. ábra: Megerősített IBH felépítése 21 Az így kiépített első sor függőleges gyoda rendszer, mellette az első gyodával megerősített kerítés, a közbülső járőrút, a második kerítés, a belső járőr és manőverút, valamint a különböző jelző és felderítő eszközök (9. ábra) együttesen már komoly feltartóztató erővel bírnak (Letöltés ideje: ) MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 228

232 BAKOS TAMÁS: A mozgásakadályozó tevékenység hatása az illegális migráció útvonalainak változásaira 9. ábra: Elektronikus érzékelőkkel ellátott kerítés 22 A törvénymódosítások, illetve a technikai és elektronikai fejlesztések révén a migrációs útvonalakban már nem alternatíva a magyar területeken való áthaladás a nyugat-európai országok felé. ÖSSZEFOGLALÁS Az első fejezet alapján egyértelműen látható, hogy a migrációs válság még hosszú évekig is elhúzódhat. A kiváltó okok globális méretűek, melyek megszűntetése, a problémák kezelése rengeteg, eltérő érdekekkel rendelkező szereplő együttműködésétől függ. A nagy embertömegek különböző hullámokban jelentkező, afrikai, közel keleti, kelet európai országokból a nyugat európai országokba történő mozgására még hosszú ideig számítani lehet [18]. A második fejezetben ismertetett útvonalak az elmúlt három évben kisebb-nagyobb mértékben, de folyamatosan változtak. Ez az állandó változás bizonyosan a jövőben is megfigyelhető lesz, hiszen az útba indult embercsoportok mindig a lehető legkisebb ellenállás irányába mozognak (Letöltés ideje: ) 229 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

233 BAKOS TAMÁS: A mozgásakadályozó tevékenység hatása az illegális migráció útvonalainak változásaira A legkisebb ellenállás vonalát pedig az évszaktól, időjárástól kezdve a kiinduló, tranzit és fogadó országok éppen aktuális helyzetéig szinte minden tényező befolyásolja. A FRONTEX 23 évente megjelenő elemzéséből jól látható, hogy míg 2015 évben több mint 1,8 millió fő volt az Európa határait illegálisan átlépők száma (10. ábra), 2016-ra ez a létszám 511 ezerre (11. ábra), 2017-re pedig 205 ezerre csökkent (12. ábra). Bár a 205 ezer fő még mindig óriási létszámnak minősül ebben a vonatkozásban, az elmúlt három év elemzéseit egymás mellé helyezve látható a migrációs útvonalakon érkezők közötti arányok változása. Míg 2015-ben a Magyarországot is érintő nyugat-balkáni útvonalon több mint 764 ezer ember érkezett, ez a szám 2017-re 12 ezerre csökkent. 10. ábra évi FRONTEX elemzés ábra évi FRONTEX elemzés FRONTEX European Border and Coast Guard Agency 24 FRONTEX European Border and Coast Guard Agency: Rysk Analysis for FRONTEX European Border and Coast Guard Agency: Rysk Analysis for 2017 MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 230

234 BAKOS TAMÁS: A mozgásakadályozó tevékenység hatása az illegális migráció útvonalainak változásaira 12. ábra évi FRONTEX elemzés 26 A magyarországi határsávban végrehajtott műszaki munkálatok és a határigazgatás területén megtett intézkedések a migrációs útvonalakat terhelő létszámok változásaira nem voltak és valószínűleg nem is lesznek nagy hatással. Lényegesebb viszont, hogy az úton lévő, nagy létszámú csoportok mozgására igen komoly befolyással bírnak. A magyar és a szomszédos országok területein, schengeni határként húzódó terület a legfontosabb európai mozgásakadályozó és mozgást befolyásoló ellenőrző vonal, mely hatékony működését a folyamatosan végrehajtott határőrizeti tevékenységgel és az európai országok közötti szoros együttműködéssel lehetséges elérni. FELHASZNÁLT IRODALOM 1. Magyar Tudományos Akadémia Migrációs Munkacsoport: Az Európába irányuló és 2015-től felgyorsult migráció tényezői, irányai és kilátásai, MTA kiadványa, Hautzinger Zoltán, Hegedűs Judit, Klenner Zoltán: A migráció elmélete, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest, ISBN Gyulai Gábor: Külföldiek Magyarországon Segédlet újságíróknak a migráció és a menekültügy témájának bemutatásához, Európai Integrációs Alap, Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára, Akadémiai Kiadó, Budapest, Szuhai Ilona, Tálas Péter: A 2015-ös európai migrációs és menekültválság okairól és hátteréről. Magyarország és a 2015-ös európai migrációs válság Tanulmányok, Dialóg Campus Kiadó, Budapest, Balla József: Határőrizeti intézkedések a migrációs válság kezelésére és megszűntetésére. Magyarország és a 2015-ös európai migrációs válság Tanulmányok, Dialóg Campus Kiadó, Budapest, FRONTEX European Border and Coast Guard Agency: Rysk Analysis for MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

235 BAKOS TAMÁS: A mozgásakadályozó tevékenység hatása az illegális migráció útvonalainak változásaira 7. Európai Bizottság sajtóközlemény: A migráció kezelése a közép-mediterrán útvonalon: A Bizottság hozzájárulása a máltai találkozóhoz, Internet: europa.eu/rapid/pressrelease_ip _hu.pdf ( ) 8. Internet: ( ) 9. 5.Internet: ( ) 10. Balla József, Kui László: A határőrizeti célú ideiglenes biztonsági határzár és határőrizetre gyakorolt hatásai. Hadtudományi Szemle, X. évfolyam 1. szám, Varga János: Az integrált határigazgatás európai uniós rendszere, Hadtudományi Szemle, VIII. évfolyam 3. szám, Farkas Ádám, Horváth Tibor, Padányi József, Petruska Ferenc: A Magyar Honvédség feladatai, szerepének és helyzetének jogi aspektusai a tömeges migráció kapcsán. Magyarország és a 2015-ös európai migrációs válság Tanulmányok, Dialóg Campus Kiadó, Budapest, Kovács Zoltán: Gondolatok a műszaki támogatás és a műszaki zárás alapjairól, Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények, 6. évfolyam 1. szám, Szabó Sándor, Kovács Tibor, Kovács Zoltán: Korszerű műszaki technikai eszközök I., Bolyai Szemle, XVI. évfolyam 1. szám, Padányi József: Műszaki zár a határon. Műszaki Katonai Közlöny Online, XXV. évfolyam 3. szám, /2016. (VI. 13.) Korm. rendelet a Magyarország Szerbiával határos határszakaszán kiépítésre került ideiglenes biztonsági határzár technikai megerősítését szolgáló infrastrukturális fejlesztések megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról 17. Kui László: A határőrizeti célú ideiglenes biztonsági határzár továbbfejlődése, avagy a második kerítés mindent megold?, Hadmérnök, XII. évfolyam 4. szám, Internet: onalak_megvaltozasara ( ) MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 232

236 XXVIII. évfolyam, szám Szabó Balázs 1 KÜLÖNLEGES MŰSZAKI MEGOLDÁSOK A NAGY VÉDŐKÉPESSÉGŰ VÉDETT LÉTESÍTMÉNYEKBEN II. RÉSZ (SPECIAL TECHNICAL SOLUTIONS IN HIGH-SECURITY SHELTERS PART II.) A nagy védőképességű védett létesítményekben döntő többségében az életvédelmi létesítményekben (óvóhelyeken) megszokott műszaki megoldásokat alkalmazzák. Mivel ezek a létesítmények fokozott védőképességűek az óvóhelyek között, így ezekben gyakoriak az eltérő műszaki megoldások is. Ezek a mindennapos, rutinszerű munkákhoz szokott mérnökök számára nem egyszer ismeretlen és bonyolult megoldások. Alkalmazásukkal a létesítmények és a bennük tartózkodók sérülési kockázatát minimalizálni lehet. Ezeket a megoldásokat már a tervezési követelményekben meg kell fogalmazni és a tervezőmérnököknek alkalmazniuk kell a munkájuk során. Kulcsszavak: védett létesítmény, speciális erődítési létesítmény, különleges műszaki megoldások, tervezési követelmények, fal- és födémszerkezetek, zsilipek, menekülő utak, léglökés elleni védelem, pillanatzárak, túlnyomás kibocsájtás, túlnyomásos belső tér, gázzáróság, mikro manométer, hermetikus szelepek, légüstök és motorikus tolózárak In the high-security facilities are used mainly the technical solutions of the shelters. As these high-security facilities have specially protecting capabilities among shelters, in these facilities are often applied different and special technical solutions. These technical solutions are sometimes unusual or complicated compared to the everyday engineering design. Applying these technical solutions can minimalize the risk of injuries or damages within the facilities. These solutions should be set up early, in the design requirements to help to the designers to apply them during the design stage. Keywords: specially reinforced facility, high-security shelter, special technical solutions, design requirements, wall and ceiling structures, locks, escape routes, anti-air-thrust protection, instantaneous locks, over-pressure release, over-pressure internal space, gas tightness, micro manometer, hermetic valves, air chambers and motorized gate valves ELŐZMÉNYEK A Műszaki Katonai Közlöny előző számában közöltem e tanulmánysorozat első részét, melyben a nagy védőképességű védett létesítményekben alkalmazott nyílászáró szerkezeteket ismertettem. A tanulmány első részében közölt, ott felsorolt és táblázatba rendezett különleges műszaki megoldások részletes ismertetését folytatom. 1 Okl. építőmérnök, okl. mérnöktanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Műszaki Doktori Iskolájának doktorandusz hallgatója. szabobalazs1980@gmail.com ORCID: MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

237 SZABÓ BALÁZS: Különleges műszaki megoldások a nagy védőképességű védett létesítményekben II. rész LÉGLÖKÉS, SZILÁNK, REPESZ, SZENNYEZŐ ANYAGOK ELLEN VÉDŐ SZERKEZETEK Fix határoló szerkezetek Fal- és födémrendszerek Az elzárkózással kapcsolatos lezáró és határoló szerkezetek körül a nyílászáró szerkezetek után a legfontosabbak a fal- és födémszerkezetek. Legalapvetőbb követelmény, hogy az óvóhelyek a határoló- és védőszerkezeteinek az azokat érő mértékadó hatásokra meg kell felelniük. A helyhez kötött (nem mozgó) határoló szerkezeteket úgy kell a tartószerkezeti tervezőnek méreteznie, hogy azok a rájuk ható hatásoknak a megkívánt mértékben ellen tudjanak állni. Legfőképpen a léglökésből és/vagy talajban terjedő lökőhullám által keltett gyorsulásból és elmozdulásból generálódó igénybevételeknek kell ellen állniuk. Nem minden esetben szükséges károsodás nélkül elviselniük a rájuk ható terheket, hiszen elegendő, ha a bent tartózkodókat megvédik. A fal, födém és padlószerkezetek általában vasbetonból készülnek, mivel ezek teherbírásuknál fogva a leggazdaságosabbak és leginkább tartósak a földalatti körülmények között. Ezek a térelhatároló szerkezetek általában igen erősen vasalt szerkezetek. Az irányelvekben minimális falvastagságok is meg vannak adva. Statikailag a legelőnyösebb szerkezeti megoldások az íves geometriai kialakítások, hiszen helyes görbület megválasztása esetén azokban csak nyomó igénybevételek keletkeznek. Így gyakori, hogy íves alagútszelvényeket használnak. Természetesen ezek hátránya, hogy használhatóságuk, térkihasználásuk elmarad a szögletes, függőleges, vízszintes tartószerkezeti elemekből kialakított helyiségekétől. Statikailag a határozatlan szerkezetek az előnyösek, mivel ezekben ébredő esetleges hajlító nyomatékok kisebbek és eloszlásuk is kedvezőbb mint a határozott szerkezetekben. Igen fontos, hogy ezek a fix térelhatároló szerkezetek egymáshoz mereven, nyomatékbíróan csatlakozzanak. Azok a keresztfalak, melyekbe szerelvények kerülnek nagyon fontos, hogy képesek legyenek azokat megtámasztani. Ezeket a diafragmafalakat annyira be kell ágyazni a környezetbe, hogy a szerelvényeket (pl. ajtót és tokját) meg tudja támasztani. Azonban fontos, hogy a falak (esetlegesen leváló) szerkezeti elemei ne veszélyeztessék a bent tartózkodókat és a tárgyi eszközöket. Ezért ún. lepattogzás, leválás ellen méretezni szükséges azokat, vagy belső felületvédelemmel (pl. acéllemez burkolattal) kell azokat ellátni. Jelen tanulmánysorozatban bemutatott azokat az óvóhelyi szerelvényeket, melyeket határoló szerkezetekbe kell helyezni az építés közben. Ezeket általában a falak kibetonozása előtt már a zsaluzatba kell helyezni. Vasbeton szerkezet esetén csak ez után vasalható a szerkezet, majd betonozható. A falszerkezetek is lehetnek különleges igénybevételeknek kitéve. Például a dízelmotorok kipufogó gázainak kivezetését biztosító (földalatti) kémények, alagutak belső felületét például gyakran hő- és saválló téglával szokták burkolni. MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 234

238 SZABÓ BALÁZS: Különleges műszaki megoldások a nagy védőképességű védett létesítményekben II. rész 1. ábra: Óvóhelyi szerelvények elhelyezése a vasbeton védőfalban betonozás előtt 2 Fontos, hogy a fix határoló szerkezetek tervezésénél is törekedni kell az egyen teherbírás elvére. Tehát minden szerkezeti elemet úgy javasolt tervezni, hogy azok teherbírása közel azonos legyen. Ez nem csak a gazdaságosság miatt fontos, hanem például azért, hogy a nagy védőképességű óvóhelyek egyes elemei, például a padlószerkezetei (alaplemezei) ugyanakkora igénybevételeknek tudjanak ellen állni, mint a födémek. Ma már léteznek olyan fegyverek, melyek a létesítmények alá hatolva robbannak és fejtik ki hatásukat. A korai védett létesítmények padlószerkezeteinél ez a probléma nem volt megoldott. A legtöbbször a föld alatt elhelyezkedő létesítmények esetén gyakori károsodási ok, hogy a légbeszívás környezetében a természetes sziklafalazat vagy az épített fal- és födémszerkezetek a kőzetből, talajból szivárgó nedvesség és a téli időszakban beszívott hideg levegőben lévő páratartalom kicsapódása révén lefagynak, mállani kezdenek. Hazánkban ezek ellen általában fagyálló felületképzéssel, fokozott szárazságot biztosító vízszigeteléssel, vagy acéllemez felületekkel védekeznek. Újabb megoldási lehetőséget a fejlesztési irányok című fejezetben ismertetek. Zsiliprendszerek Az óvóhelyek ki és bejáratainál alkalmazott zsilipeknek két oka van. Először is, hogy a védett létesítményekben a II. és III. üzemállapotban 3 az összes nyílászárót zárt állapotban kell tartani. II. üzemállapotban a ki és belépés csak zsilipeléssel lehetséges, III. 2 KALLIOSUUNNITTELU OY ROCKPLAN LTD ISTAKON OY: VÄESTÖNSUOJIEN TEKNINEN OPAS, OSA 1 KALLIOSUOJIEN SUUNNITTELU-JA RAKENTAMISOPAS Nagy védőképességű óvóhelyeken öt különböző objektum szintű üzemállapotot különböztetünk meg: I. (béke vagy normál) üzem: Elzárkózás nélküli, szűrés nélküli, közvetlenül a kültérből beszívott levegő jellemzi. Ebben az üzemállapotban külső betáplálású energia ellátás van. II. (szűrt vagy korlátozott) üzem: Személy és árubejáratoknál lévő nyílászárók lezárt állapotban vannak. Közlekedés csak zsilipeléssel. Légbeszívás kültérből por és harcigáz szűrőkön keresztül történik. Amíg lehetséges külső betáplálású energia ellátás történik, ha nem lehetséges, akkor dízel üzemmód. 235 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

239 SZABÓ BALÁZS: Különleges műszaki megoldások a nagy védőképességű védett létesítményekben II. rész üzemállapotban pedig már tilos. Tehát egy zsiliprendszer esetén legalább egy védőajtónak és egy gázzáró ajtónak mindig zárt állapotban kell lennie. Másodszor pedig azért szükségesek a zsilipek, mivel minden óvóhelynek van egy ún. robbanás biztos és egy ún. gázzáró védelmi vonala. Egyes szakirodalmak ezt külső- és belső védelmi vonalnak is nevezik. Ezeket egymástól fizikailag el kell különíteni, tehát különböző funkciójú nyílászáró szerkezetekre és ezek között kialakuló terekre, zsilipekre van szükség. Ebből következik, hogy szükségesek nyomásálló (robbanás biztos) és gázzáró (gázbiztos) nyílászárók is egy külső hatás elleni biztonságos lezáráshoz. Mindkét ajtótípus légmentesen záró ajtó. Nagy védőképességű létesítményeknél, ahol minden időpontban (még a zsilipben történő mozgás során is) kiemelten fontos a teljes és maximális szintű elzárkózás belátható, hogy mindkét fenti feltétel kielégítése legalább két robbanás biztos és két gázzáró ajtó megfelelő sorrendben történő egymás után sorolásából alakítható ki. Sok létesítményben ez nincs kielégítően megoldva. Gyakori, hogy egy nyomásálló és egy gázbiztos ajtó van csak beépítve (például tóthvázsonyi volt szovjet hadianyag raktárban.) 2. ábra: Két védőajtó közötti zsilip a Kis-Gellért hegyi Szikla egyik bejáratánál 4 III/a. (teljes elzárkózás, regenerálás nélkül) üzem: A létesítmény hermetikusan le van zárva. Ki- és beközlekedés tilos! Légbeszívás nincs. Belső levegő keringtetés van. Levegő regenerálás nem történik. Dízel üzemmód. III/b. (teljes elzárkózás, regenerálással) üzem: A létesítmény hermetikusan le van zárva. Ki- és beközlekedés tilos! Légbeszívás nincs. Belső levegő keringtetés van. Oxigén utánpótlás és széndioxid elnyelés történik. 0. (nullás) üzem: a teljes létesítmény minden rendszere áramtalanítva van, semmilyen rendszer nem működik. Újraindítás kézzel lehetséges. Néhány országban a II. üzemállapoton belül még egy külön változatot is megkülönböztetnek. Az ún. kikerülő csöves (by-pass) mód, amikor szűrés nem történik, de robbanás elleni léglökésvédelem biztosítva van. 4 Szerző felvétele án. MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 236

240 SZABÓ BALÁZS: Különleges műszaki megoldások a nagy védőképességű védett létesítményekben II. rész 3. ábra: Légzsilip a LOSK 0101/1 (ma Sziklakórház) egészségügyi átereszénél 5 Így ma már ez a bevett műszaki megoldás nagy védőképességű védett létesítményeknél. Az ajtók között elhelyezkedő tereket gázzsilipnek vagy légzsilipnek nevezzük. A zsilipeket akkorára érdemes tervezni amekkora a legnagyobb beszállítandó tárgy mérete lesz. A zsilipek nagymértékben korlátozzák a gyors betelepülést, így a betelepülési időt ezeknek az áteresztőképessége határozza meg. Ha nagyobb áteresztési kapacitásra van szükség, akkor egymás mellett több bejáratot, vagy (több nyílászáró felhasználásával) egymás után több zsiliprekeszt, esetleg elágazó zsiliprendszert, vagy nagyobb zsilipet szükséges építeni. Ezek a zsiliprendszerek egyben porfogók és nem utolsó sorban a léglökés hatására megremegő külső ajtó belső oldalon hallható és érezhető hangját és lökését csökkentő szerkezeti megoldások. Mivel zsilipelés esetén a zsilipből a túlnyomásos levegő egy része távozik így a légtechnikai méretezésénél ezt figyelembe kell venni. 4. ábra: Légzsilip általános elrendezését bemutató polgári tabló 6 Régóta és több létesítménynél probléma az, hogy miként lehet megakadályozni a zsilip két végén lévő ajtók egyidejű nyitott állapotát például betelepülés esetén. Ezt távműködtetésű ajtózárással és reteszeléssel könnyedén meg lehet oldani programozással. Viszont mechanikus rendszernél bonyolultabb a kérdés. Esetleg olyan zárszerkezettel, mely csak az egyik ajtó nyitását engedi egy időpontban, vagy a legegyszerűbb módszer a két ajtó között azonos távolságban egy 5 FŐMTERV TÜK irattárból (1950-es évekből származó tervrajz részlete). 6 Korabeli Polgári Védelmi oktatótabló. 237 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

241 SZABÓ BALÁZS: Különleges műszaki megoldások a nagy védőképességű védett létesítményekben II. rész kötélre, láncra rögzített kulcs felakasztása és az ajtókon lévő ugyanolyan zárak, melyekből a kulcs csak zárt állapotban vehető ki. Alárendelt, vagy csak az üzemeltető állomány által használható egyéb külső kapcsolatok esetén külön mérlegelni kell, hogy szükséges-e ezekre a járatokra zsiliprendszert (tehát többszörös ajtórendszert) építeni. Újabb megoldási lehetőséget a fejlesztési irányok című fejezetben ismertetek. Az egész létesítmény szakszerű és biztonságos üzemeltetéséhez a diszpécsernek minden fontos műszaki paramétert egy diszpécserpultnál valós időben ismernie kell. Így elengedhetetlen, hogy a zsilipek környezetében lévő nyílászárók nyitott, illetve zárt állapotáról is információja legyen. Az erről tájékoztató jelet ún. nyitásérzékelők biztosítják. Ezeket az érzékelőket jellemzően az ajtótokok belső, felső részén helyezik el. Ezektől elektromos vezetékek futnak a diszpécserpulthoz jelezve az ajtók nyitott, vagy zárt állapotát. Menekülő utak 5. ábra: Légzsilipben lévő ajtóknál felszerelt nyitásérzékelő 7 Természetesen a védett létesítményekben tartózkodók biztonságos kijutása, még az építmény esetleges sérülése esetén is elsődleges. Így minden ilyen létesítményhez több ki- és bejárat tartozik, illetve mindig terveznek vészkijáratot/vészkijáratokat. A legtöbb esetben ezek gazdaságossági okok miatt többfunkciós alagutak, folyosók, járatok. Sok esetben közművezetékek, például a légbeszívó, vagy légkidobó járatokat használják fel ilyen célokra. Előfordul, hogy a kutakhoz vezető járat tölti be ezt a feladatot. Mivel ezek csak vészhelyzet esetén használatosak, így általában nem cél a kényelmes járhatóság biztosítása. Általában ezek létrán, hágcsón mászható járatrendszerek. Magyarországgal ellentétben ahol szinte mindig szilárd és merev szerkezetekből épültek, néhány országban (például Nagy-Britanniában, Szovjetunióban) ezek vékonyfalú hullámlemezből is készültek. 7 Szerző felvétele a Pysäköintihalli földalatti garázsban Helsinkiben án. MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 238

242 SZABÓ BALÁZS: Különleges műszaki megoldások a nagy védőképességű védett létesítményekben II. rész 6. ábra: Vészkijárati, hágcsóval ellátott függőleges akna a Kis-Gellért hegyi Sziklában 8 7. ábra: Kelvedon Hatch kormányzati óvóhely (Anglia) egyik függőleges vészkijárata 9 8. ábra: Tótvázsonyi volt szovjet fegyverraktár egyik vízszintes vészkijárata 10 8 Szerző felvétele án. 9 (letöltve: én) 10 Kiss Zoltán felvétele án. 239 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

243 SZABÓ BALÁZS: Különleges műszaki megoldások a nagy védőképességű védett létesítményekben II. rész 9. ábra: Egy hazai létesítmény szellőzőjének, kéményének és vészkijáratának terve 11 Mivel a felszíni megjelenésük általában csekély helyet igényel így álcázásuk könnyen megoldható. Különböző megbízók, tervező intézetek és országok számtalan frappáns megoldást találtak ki ezek álcázására. A legtöbb esetben valamilyen egyéb épített műtárggyal vezették félre a nemkívánatos érdeklődőket. Városias környezetben az álcázás könnyen megoldható. Például a hidegháború időszakában a budai Várban lévő Uri utca 72. épület alatti óvóhely légbeszívóját (mely egyben vészkijárat is volt) egy kisméretű transzformátorállomásnak álcázták. Növényzettel sűrűn borított helyeken az álcázás nehezen megoldható, mivel minden esetben feltűnő egy épített műtárgy ilyen környezetben. Voltak olyan megoldások is, melyeknek a felszínen egyáltalán nem volt látható nyoma. Például a Szovjetunióban használatos száraz homokkal töltött akna, amelynek a közepén egy csapóajtó kinyitása után a homok az alatta lévő aknába hullott és az így szabaddá vált felső aknán ki lehetett mászni. Bár elsődleges, hogy az álcázó épület/építmény romosodása sem akadályozhatja a kijutást mégis születtek olyan tervek, melyek ezt nem vették figyelembe (lásd 10. ábra). 11 Pontos helyszín és tervtár nem megjelölhető. MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 240

244 SZABÓ BALÁZS: Különleges műszaki megoldások a nagy védőképességű védett létesítményekben II. rész 10. ábra: Álcázott barlangpince vészkijáró típustervek ábra: Különböző vészkijárati elrendezési sémák ábra: Modern menekülő alagút építése egy külföldi vezetési pontnál FŐMTERV volt TÜK tervtárból. 13 Földalatti terek kiépítése óvóhellyé, Tanulmány 103. (FŐMTERV volt TÜK tervtár) 14 Köszöntet a képért Kovács Ferencnek. 241 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

245 SZABÓ BALÁZS: Különleges műszaki megoldások a nagy védőképességű védett létesítményekben II. rész 13. ábra: Közmű- és menekülő alagút egy külföldi vezetési pontban 15 Lezáródó léglökés elleni légbeszívók (pillanatzárak) és túlnyomás kibocsájtó rendszerek Kezdetben a védett, automatikus záródású légbeszívást és túlnyomásos levegő kidobást nem tudták hatékonyan megoldani. Nyílván az első megoldási kísérlet az lehetett, hogy a légbeszívó nyílásokat a várható külső behatás esetén kézi erővel lezárták volna. Viszont nem lehetett előre tudni, hogy mikor történik külső behatás. Mivel ezek hirtelen bekövetkezhetnek (pl. robbanás) nincs idő azokat bezárni, tehát a zárásnak automatikusan meg kell történnie, vagy igen hatékony nyomáscsökkentőket kell használni. Hazánkban az 50-es évek elején még német mintára a nagy védőképességű létesítményekben a mechanikusan (nem ritkán sűrített levegővel) mozgatott acél elzáró szerkezeteket részesítették előnyben. Többek között ilyen épült a budai Vár alatti P50 létesítménybe is (mai neve KAGRA). Itt is központi sűrített levegővel és kompresszorral működő vezetékek segítségével vezérelt óriási méretű acélszerkezetek épültek. Az egyik levegő beszívó akna felső részében például egy több centiméter vastag, íves sínen, oldalról bemozgó vaslemezt alkalmaztak. A létesítmény egyéb helyein is hasonló nyílászárók voltak, melyet nem sokkal a beépítésük után leszereltek vagy üzemen kívül helyeztek. Ennek a rendszereknek nagyon nagy hátránya volt a megbízhatatlan működés. Továbbá lassú és nem automatikus volt a záródásuk. A sűrített levegős csőrendszer sérülékeny volt és gazdaságtalan volt a fenntartása, így mindenhol megszűntetésre kerültek. Szerencsére van olyan hely ahol nem bontották el teljes mértékben és részletei még láthatóak. 15 Köszöntet a képért Kovács Ferencnek. MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 242

246 SZABÓ BALÁZS: Különleges műszaki megoldások a nagy védőképességű védett létesítményekben II. rész 14. ábra: Régi légbeszívó rendszer lezárás a KAGRA (volt P50) létesítményben 16 Az Egyesült Államokban az 1950-es évek végén már számtalan vázlatrajzi szinten kidolgozott megoldás látott napvilágot a légbeszívó rendszerek és személyi bejáratok léglökés esetén történő lezárására. Ezek még kezdetleges és nem kipróbált rendszerek voltak. Nem egy esetben bonyolultak voltak és működőképességük is megkérdőjelezhető lett volna. Az általában 180 fokban megtört folyosókat azért tervezték oly hosszúra, hogy a nyomóhullámnak nagyobb utat kelljen megtennie és ezzel időt nyerjenek addig, amíg az elzáró szerkezet teljes elzárása megtörténik. 15. ábra: Komplikált megoldás légbeszívó léglökés védelmére az Egyesült Államokban az 1950-es évek végén Szerző felvétele én. 17 Protective Construction in the nucklear age (Proceedings of the Second Protective Construction Symposium (konferencia kiadvány) 243 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

247 SZABÓ BALÁZS: Különleges műszaki megoldások a nagy védőképességű védett létesítményekben II. rész 16. ábra: Ötletes megoldások légbeszívó léglökés védelmére az Egyesül Államokban az 1950-es évek végén 18 A fejlődés következő korszaka az olyan nyílászáró szerkezetek fejlesztése lett, melyek az mozgó részeiket a külső nyomás hatására önműködően bezárják. Ez lehetett egyszerű védőcsappantyús megoldás is. Ez már egy elavult szerkezet, mivel nem lehet vele szabályozni a belső túlnyomást, nem zár szívóhatás esetén és kicsi az áteresztő kapacitása. 18 Protective Construction in the nucklear age (Proceedings of the Second Protective Construction Symposium (konferencia kiadvány) MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 244

248 SZABÓ BALÁZS: Különleges műszaki megoldások a nagy védőképességű védett létesítményekben II. rész 17. ábra: Védőcsappantyú a KAGRA (volt P50) létesítményben 19 Az Egyesült Államokban már az 1950-es évek második felében voltak olyan rendszerek, melyek detektálták az alagútba belépő hullámot, majd elektronikus jelet küldtek a beljebb lévő szelepeknek. Viszont az idők folyamán ott is az elektronika nélküli, egyszerű lökőhatásra mechanikusan záródó eszközök terjedtek el. Ezek közül az egyszerűbbek már sok hasonlóságot mutattak a ma használt társaikkal, de a legtöbb még meglehetősen bonyolult kivitelű volt. Így valószínűleg a meghibásodási kockázatuk és a fenntartásuk is kedvezőtlen lehetett. 18. ábra: Lökőhullám elleni védőszelep az Egyesült Államokban az 1950-es évek végén ábra: Lökőhullám elleni védőszelep az Egyesült Államokban az 1950-es évek végén UNITEF Zrt. felvétele án. 20 Protective Construction in the nucklear age (Proceedings of the Second Protective Construction Symposium (konferencia kiadvány) 21 Protective Construction in the nucklear age (Proceedings of the Second Protective Construction Symposium (konferencia kiadvány) 245 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

249 SZABÓ BALÁZS: Különleges műszaki megoldások a nagy védőképességű védett létesítményekben II. rész 20. ábra: Lökőhullám és szívóhatás elleni zsalus védőszerkezet az Egyesült Államokban az 1950-es évek végén 22 A 20. ábra jól szemlélteti, hogy már ekkor voltak olyan szelepek forgalomban, melyek záródásuk után fixálódtak és azokat csak kézzel lehetett újra kinyitni. Ezek a rendszerek a szívóhatás esetén is zárva maradtak. A sok kicsi mozgó alkatrészük miatt megbízható működésük mégis kétséges lehetett. Később már hazánkban is léteztek egyedi tervezésű és szabványosított lezáró szerkezetek is. Ez utóbbiak voltak például a KOP, KID és ZS szelepek. Nagy védőképességű óvóhelyeken mind a hármat használták. A két előbbi típus a túlnyomásszabályozó szelepek, míg utóbbi a külső légbeszívó ágban elhelyezett léglökésvédő szelep. A KOP szelepek a vízszintes, míg a KID szelepek a függőleges beépíthetőségük miatt terjedtek el. Ezek a szelepek korlátozott mennyiségű levegő kidobásra szolgáltak. 21. ábra: KID-150 szelepek a tóthvázsonyi volt szovjet hadianyag raktárban Protective Construction in the nucklear age (Proceedings of the Second Protective Construction Symposium (konferencia kiadvány) 23 Szerző felvétele én. MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 246

250 SZABÓ BALÁZS: Különleges műszaki megoldások a nagy védőképességű védett létesítményekben II. rész 22. ábra: Léglökés ellen védő túlnyomás kibocsájtó ún. KID (ellensúlyos) szelep vázlatos műszaki rajza 24 A ZS szelep akár igen nagy mennyiségű levegő beszívásra alkalmazható szerkezet. 45 fok közeli szögtartományban kellett beépíteni, mivel így a vastag acéllemezből készült lamellái függőlegesen lógnak, de külső nyomás hatására a kerethez csapódnak és a nyitott részt lezárják. Nagy hátránya, hogy szívóhatásra nem működik, így a szelep mögötti védett térben vákuum alakulhat ki, melyből adódóan más pontokon a nemkívánatos gáz léphet be a létesítménybe. További hátránya, hogy különleges geometriájú (és általában ebből adódóan nagy helyigényű) fogadó falszerkezet kell hozzá építeni. További hátránya, hogy a zsalu (zárólap) felnyílása nem minden esetben van korlátozva és így szívóhatás esetén felcsapódhat és a következő külső nyomóhullámnál nem zár be. Ezt később nyíláskorlátozó rúddal oldották, meg, mely az alábbi műszaki rajzon már látható. 23. ábra: ZS szelep a KAGRA létesítményben Életvédelmi létesítmények tervezése: óvóhely Épületgépészeti előírások (műszaki irányelv) MI szeptember Szerző felvétele án. 247 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

251 SZABÓ BALÁZS: Különleges műszaki megoldások a nagy védőképességű védett létesítményekben II. rész 24. ábra: Léglökés ellen védő ún. ZS szelep vázlatos műszaki rajza 26 Mindegyik Magyarországon gyártott szelep működése egyszerű és megbízható. A legtöbb a mai napig is működőképes annak ellenére, hogy a fenntartásukat már évtizedek óta nem végezték el. Napjainkban különböző gyártók új és modernebb kialakítású szelepeket hoznak folyamatosan forgalomba. Például a TEMET cég PV-KK típusjelű, nagy légátbocsájtási képességű léglökés ellen védő rendszerében egy vízszintesen fekvő acélcső mozog a légnyomás függvényében előre és hátra, így zárva a szelepet. Ezek függőlegesen és vízszintesen is beépíthetőek és szívóhatás esetén is zárnak. Igen egyszerű, és megbízható kialakítás. A belső cső minden esetben acélból készül, de a tokszerkezetet a kisebb túlnyomásra készülőknél alumíniumból gyártják. Karbantartás mindössze annyiban merül ki, hogy néha tisztítani kell az alkatrészeit. Természetesen a gyártók valóság közeli teszteknek vetik alá e termékeiket is, melyeket a gyártók sűrített levegővel végzik. Egyes gyártók a 100 bár lökésszerű nyomást is képesek megfelelően kialakított tesztcsöveikben előállítani sűrített levegő segítségével. 26 Életvédelmi létesítmények tervezése: óvóhely Épületgépészeti előírások (műszaki irányelv) MI szeptember 20. MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 248

252 SZABÓ BALÁZS: Különleges műszaki megoldások a nagy védőképességű védett létesítményekben II. rész Normál szellőzési pozíció Nyomóhatás kívülről, szelep zárva Szívóhatás kívülről, szelep zárva 25. ábra: Léglökés és szívóhatás ellen védő szelep a finn TEMET gyár palettájárból ábra: TEMET PV-KK blokk nyomásálló csőbe építve tesztelési céllal 28 A már az 1950-es években létező 7b-E4 amerikai szelephez igen hasonló kialakítású szelepet ma is gyártanak. A működési elv megegyezik. Ezek a szelepek masszív kialakításuknál fogva ma már akár 100 bár túlnyomásnak is képesek ellenállni. 29 Mivel a belsejükben lévő acéltányér 27 (letöltve: ) és szerző felvétele a gyár bemutatótermében án (letöltve: ) 29 A finn Temet cég képviselőjének szóbeli közlése 2017 szeptemberében. 249 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

253 SZABÓ BALÁZS: Különleges műszaki megoldások a nagy védőképességű védett létesítményekben II. rész mindkét irányban képes mozogni, így nyomó- és szívóhatásra is képesek működni (lásd 28. ábra). 27. ábra: Léglökés és szívóhatás ellen védő szelep maximum 60 bár túlnyomásra a finn TEMET gyár palettájárból 30 Normál szellőzési pozíció Nyomóhatás kívülről, szelep zárva Szívóhatás kívülről, szelep zárva 28. ábra: Léglökés és szívóhatás ellen védő szelep maximum 60 bár egyenértékű statikus túlnyomásra a finn TEMET gyár palettájárból 31 Nagyon fontos a méretezésnél figyelembe venni, hogy bármilyen jól zárjon is egy szelep a torlónyomás egy része átjut azon. Ez azért történik, mivel a mozgó alkatrészek az ütés folyamán nagy sebességgel nekiütköznek a peremekhez és részben vissza is pattannak. Ez az oda vissza gyors pattogás még néhányszor megismétlődik a zárásig (lásd 29. ábra alsó sárga diagramját). Például a TEMET PV-KK szelep esetén a nyomás kb. tized része képes így áthatolni. 30 Szerző felvétele a gyár bemutatótermében án (letöltve: ) MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 250

254 SZABÓ BALÁZS: Különleges műszaki megoldások a nagy védőképességű védett létesítményekben II. rész 29. ábra: A TEMET PV-KK szelep nyomás-idő diagrammja 32 Újabb megoldási lehetőséget a fejlesztési irányok című fejezetben ismertetek. Kémények, kipufogók (dízel berendezések) védelme Természetesen minden külső térrel érintkező járat és közmű léglökésvédelmét meg kell oldani óvóhelyeknél. Így nem maradhat ki a kémények, kipufogók (például a dízel berendezések) védelme sem. A hidegháború elején hazánkban a nagy védőképességű védett létesítményeket minden esetben kazánházzal is ellátták, mivel azt hitték, hogy azokat folyamatosan fűteni kell majd. Később kiderült, hogy az üzemelésből származó hulladékhőből a környező talaj-, illetve kőzetkörnyezetben az ún. hőköpeny hatására kialakuló felmelegedés ezt feleslegessé teszi, sőt ezeket a létesítményeket intenzíven hűteni szükséges. A kazánok számára nagyméretű kémények, a dízel berendezések számára kisebb kémények épületek. A fentiek miatt ma már csak a dízel berendezések kipufogó csöveinek fix tartószerkezeti elemeken (például falakon) történő átvezetését és léglökés védelmét kell megoldani, melyre a nagyobb gyártóknak vannak eszközeik. A falakon történő átvezetésnél ügyelni kell arra, hogy ezek a csövek sok száz C-ra is felmelegedhetnek, míg a falak nem. Tehát a hőtágulásból adódó feszültségeket kezelni szükséges. Az átvezető idomokat és a léglökés elleni szelepeket a gyártók 520 C elviselésére tervezik. A szelepek hasonló elven működnek mint a fent bemutatott légbeszívó és légkidobó szelepek. Ezek a legtöbb esetben csak nyomásra zárnak, hiszen szívó hatás esetén legfeljebb a füstgázokat szívja ki a vákuum a csövekből és a motorból. Túlnyomásos belső tér, gázzáróság Mivel a védett létesítményekbe a külső térből levegő és bármiféle anyag kontrolálatlan módon nem juthat be, így a teljes külső oldali szerkezetnek gázzárónak kell lennie. Ebbe beleértjük a külső határoló falszerkezeteket és a nyílászárókat, átvezetéseket is. Mivel igazából teljes gázzárást biztosító anyag nem létezik (még az acéllemezen vagy az üvegen is lassan képesek átdiffundálni a gázok, nem is beszélve a betonról), így az óvóhelyeken belső túlnyomást kell kialakítani és tartani. Így biztosítható, hogy levegő csak kifele áramoljon. Az óvóhelyeknek a szel- 32 TEMET gyári oktatóvideóból származó ábra (TEMET airport&shelter 1.0 VIMEO). 251 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

255 SZABÓ BALÁZS: Különleges műszaki megoldások a nagy védőképességű védett létesítményekben II. rész lőzőrendszer leállítása után egy meghatározott, előírt ideig tartaniuk kell az előírt nyomást (gáztömörséget, gázzáróságot), és ezt ún. infiltrációs méréssel ellenőrzik. Ezt két évente szükséges ellenőrizni. Már a kezdeti idők óta az ajtók peremébe épített gumitömítésekkel oldották meg a nyílászárók gázzáróságát. Ez ma is így van, mivel továbbra is jó műszaki megoldás. A nyílászárókban a gázzáróságot biztosító tömítések ma már szilikonból készülnek. Ezeket napfény nem érheti, mert akkor hamar öregednek (rideggé és törékennyé válnak). Az ajtók reteszelése úgy van megoldva, hogy ráfordítás esetén az ajtószárny rászorul a keretre, rápréselve a szilikon szalagot a keretre. Nagy védőképességű ajtóknál, melyek robbanás biztos és gázbiztos ajtók is egyben sajtókat használnak az ajtószárny tokra (és gumitömítésre) történő rápréselésére. Ilyen rendszerek vannak a budapesti metróvonalaknál. 30. ábra: Régebbi gumitömítés a KAGRA létesítmény egyik védőajtaján 33 A vasbeton szerkezeteket és nyílászárókat úgy kell kialakítani és kivitelezni, hogy azok minél inkább tömörek legyenek. A vasbeton falak gázzáróságát nehéz biztosítani. Szabványok, előírások erre nincsenek. Vízzárósági követelményekre viszont vannak. A mérnök társadalom párhuzamot szokott vonni a gázzáróság és a vízzáróság között, hiszen hasonló folyamatok, így hasonló intézkedéseket kell hozni azokkal kapcsolatban. A betonszerkezeteket azért nehéz vízzáróvá (gázzáróvá) tenni, mivel porózus szerkezetűek, illetve a belőlük elpárolgó, illetve a kötéshez felhasználódó víz helyét légbuborékok fogják átvenni amelyek nagy része kapcsolatban áll a szomszédos légbuborékkel. A legfontosabb, hogy a szerkezet kvázi repedésmentes legyen. Sajnos mivel a betonszerkezetek (levegőben) első két-három hetében jelentősen zsugorodnak, így a repedésmentesség általában nem garantálható. A vízzáróságot (és így a fokozott gázzáróságot) nemcsak a betonreceptúra helyes megválasztása befolyásolja hanem a bedolgozás és utókezelés milyensége is. Hazánkban vízzáró (így részben gázzáró) betonszerkezeteket legalább 30 cm vastag falakkal lehet elérni. (Fejlettebb országokban 33 Szerző felvétele án. (A nyomást az ajtóra csavarozott fakeret veszi fel, a gumiszalag tömít.) MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 252

256 SZABÓ BALÁZS: Különleges műszaki megoldások a nagy védőképességű védett létesítményekben II. rész a szigorúbb technológiai fegyelem miatt 5-10 cm-rel vékonyabb szerkezetből is megvalósítható.) Nagyon lényeges, hogy az acélbetétek betontakarása megfelelő legyen, hiszen a betonszerkezetekben a repedések ezek tengelyvonalában szoktak kialakulni. A betontakarást az ilyen szerkezeteknél legalább 10 mm-rel meg kell emelni. Az adalékanyagnak tömör szemszerkezetűnek kell lennie, illetve a cement elegendő lisztfinomságú legyen. Kedvező eredményekkel használhatóak a tömítő adalékszerek, a képlékenyítő és folyósító adalékszerek. A víz-cement tényező lehetőleg 0,4 értéknél ne legyen nagyobb, de egyéb előírások betartásával egészen 0,6-ig el lehet menni. A készbeton légbuborék tartalma legfeljebb 1 térfogat% legyen. A betonozást lehetőleg nem szabad megszakítani munkahézaggal. Ha szükséges akkor ott vízzáró szalagot kell elhelyezni. Az utókezelését (több hétig a beton nedvesen tartását) kötelezően be kell tartani. A falak gázzáróságát utólag már csak injektálással vagy felületi bevonatokkal lehet fokozni, mely költséges és időigényes feladat. A nyílászárókat pontos gyártással, szilikon tömítésekkel és szakszerű üzemeltetéssel, karbantartással kell gázzáróvá tenni. Nem csak a gázzáró ajtókat, hanem a védőajtókat is lehet (és szokták is) gázzáró gyűrűvel tömíteni, de ezek az ajtók esetleges léglökés teherre történő alakváltozásuk során nem fognak pontosan zárni, így a védett térben elhelyezett (már jóval kisebb teherbírású) gázzáró ajtók feladata lesz ez. Ügyelni kell arra, hogy ha drénrendszer, csatornarendszer üzemel a létesítményben akkor azt is úgy kell kialakítani, hogy gázzáró legyen. Ezt a legtöbb esetben közbeiktatott (vízzel tele lévő zsompokkal) vízzárakkal szokták megoldani. Fontos, hogy ezek csak a belső túlnyomás tartása miatt készülnek, a külső léglökésből adódó túlnyomás felvételére, vagy csökkentésére alkalmatlanok. 31. ábra: Drénrendszer gázzáróságát biztosító zsomp az egyik gázzáró ajtó előtt KAGRA létesítményben 34 A külső (általában) vasbeton falszerkezeteket érdemes lehet a belső oldalon acéllemez felületvédelemmel ellátni. Ez a gázzáróságot nagymértékben fokozza, illetve a vízszigetelést is megoldja, továbbá a térelhatároló szerkezetek belső oldalán esetlegesen jelentkező repeszleválás problémáját is megoldja. Ez a nagyon korszerű, de költséges megoldás készült egyes helyeken a budapesti metróban 35 illetve, egyes nagy védőképességű magyarországi objektumokban. 34 Szerző felvétele án. 35 Például a budapesti M3 metróban. 253 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

257 SZABÓ BALÁZS: Különleges műszaki megoldások a nagy védőképességű védett létesítményekben II. rész 32. ábra: Acéllemez falborítás a moszkvai Taganskiy védett vezetési pontban 36 A gázzáróság ellenőrzését egy részletesen szabályozott folyamat során lehet mérni és igazolni. Lényegében a belső teret le kell zárni, a szellőztető rendszert teljes kapacitáson járatni kell, majd ferdecsöves vagy U csöves mikro manométerrel (túlnyomás mérővel) mérni kell a külső és belső nyomás különbségét egy a külső határoló falon átvezetett cső és csap segítségével. (Általában 100, 200, vagy 400 Pa túlnyomást szoktak előállítani a méréshez.) Majd a légbeszívást le kell állítani és figyelni kell a nyomáskülönbség felezési idejét, melyből diagram rajzolható. A felezési időtartamokra a létesítmény paramétereitől függő meghatározott érték van előírva, mely felett a létesítmény gázzárónak minősíthető. A ferdecsöves mikro manométer egy olyan egyszerű üvegcsöves mérőműszer, mely színezett parafinolajjal (vagy régebben alkohollal) van/volt feltöltve. A hozzá csatlakoztatott mérőműszer csövét a külső oldali légnyomást mérő csaphoz kell rögzíteni. Ez lesz az ún. nulla vezeték. A ferde cső másik végére a belső tér nyomása hat. A ferde csövön ezután leolvasható a nyomáskülönbség. A hazai óvóhelyekre régebben ilyen műszert Németországi drezdai Georg Rosenmüller cégtől vásároltunk, de ma már több gyártó is gyártja. Bár az újabb ilyen műszerük pontossága jóval elmarad a régebben gyártottétól az alsó nyomás tartományban. Ma már egyre kompaktabb kivitelben, egyre könnyebben használható típusok jelennek meg a piacon. Természetesen működési elvük nem változott, melynek lényege, hogy a külső térből érkező csövön jelentkező nyomást egy olyan tartályba vezetjük, melyben a megfelelően kis sűrűségű (esetünkben általában 0,786-0,8 kg/l) folyadék helyezkedik el. E tartály egy csövön egy ferde üvegcsőhöz csatlakozik, melyben a közlekedő edények elve alapján meg fog jelenni. A ferde cső másik végét a belső tér nyomása éri. A tartály, melyben a folyadék nagy felülettel rendelkezik azért szükséges, hogy a nyomásváltozás hatására a folyadékfelszín csak nagyon kicsit mozduljon el, nem meghamisítva így a mérési eredményt. Az üvegcső ferdesége a folyadék sűrűségétől függ, melyet a gyártó beállít. A műszert a mérés előtt vízmértékkel vízszintesbe kell állítani. régebben egy óvóhelyhez csak egyet rendszeresítettek és azt kellett oda vinni ahol a mérést el akarták végezni. Ma már a korszerű óvóhelyeken minden ajtó mellett fel van szerelve a falra egy akár 30g gyorsulásra méretezett és tesztelt manométer (letöltve án). MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 254

258 SZABÓ BALÁZS: Különleges műszaki megoldások a nagy védőképességű védett létesítményekben II. rész 33. ábra: Georg Rosenmüller (Dresda, Németország) gyártmányú ferdecsöves manométer a Csepeli Tejút utcai iskola alatti óvóhelyen ábra: YM-1 jelű túlnyomás mérő (ferdecsöves manométer) a TEMET-től (régebbi gyártmány) Szerző felvétele én. (A KAGRA létesítményben is ilyen volt rendszeresítve.) 38 (letöltve: ) 255 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

259 SZABÓ BALÁZS: Különleges műszaki megoldások a nagy védőképességű védett létesítményekben II. rész 35. ábra: YM-1 jelű túlnyomás mérő (ferdecsöves manométer) a TEMET-től (mai gyártmány) ábra: U csöves manométer a Karancsberényi volt megyei vezetési pontban 40 Felvetődik a kérdés, hogy a külső határoló falaktól a manométerekhez vezető kis átmérőjű (általában réz, vagy alumínium) csövekben a külső túlnyomás képes e behatolni, illetve nem tesze az kárt a manométerekben? Amennyiben a cső hosszú, úgy a kis átmérője, tehát a térfogatához mért belső felülete igen nagy. A nagy felület és így nagy súrlódási veszteség miatt a nyomás gyorsan leépül és a cső végén lévő mérőműszert nem károsítja. Az óvóhelyek gázzáróságához szorosan kapcsolódik, hogy a külső levegő paramétereit a bent tartózkodóknak úgy kell tudni mérniük, hogy az a belső térbe ne tudjon bejutni. Erre a külső határoló falakba épített ún. laborcsapok szolgálnak. Ezekre a csapokra csatlakoztatott mérőműszerekkel (megnyitva a csapot) lehetséges mérni a külső levegő paramétereit a belső levegő elszennyezése nélkül. Anyaguk ma már rozsdamentes acél (letöltve: ) és szerző felvétele a Pysäköintihalli földalatti garázsban Helsinkiben án. 40 Szerző felvétele án. MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 256

260 SZABÓ BALÁZS: Különleges műszaki megoldások a nagy védőképességű védett létesítményekben II. rész 37. ábra: Korrodált gáz mintavételezési csap a volt I. kerületi PV vezetési pontban (budai Vár) 41 Hermetikus szelepek Az óvóhelyek teljes elzárkózásának és belső túlnyomásának biztosításához, illetve a megfelelő légáramlási viszonyok fenntartásához feltétlenül szükséges, hogy a gépészeti vezetékek és csövek hermetikus elzárása megtörténjen. Ezt a csövekbe épített ún. hermetikus szelepekkel lehet biztosítani. Már hosszú évtizedek óta ugyanaz a kialakításuk és működési elvük. Egy a csőátmérővel megegyező átmérőjű, gumitömítéssel ellátott fémgyűrűben egy tengely körül elforduló tárcsáról és ahhoz tartozó elektromos, illetve kézi elzáró karról van szó. Nagy védőképességű védett létesítményekben táv vezérelhetők, sőt a szeleptárcsák dőlésszöge is megadható, mellyel korlátozható a beszívott (vagy kidobott) légmennyiség. Csak pillanatzárakkal együtt alkalmazhatóak, hiszen ezek hirtelen és önműködően nem képesek záródni. Fontos, hogy a pillanatzárakon bejutó (csökkentett mértékű) túlnyomást képesek legyenek károsodás nélkül elviselni. Légüstök 38. ábra: Nagyméretű motoros hermetikus szelep animációja Szerző felvétele 2016 nyarán. 42 TEMET gyári oktatóvideóból származó ábra (TEMET airport&shelter 1.0 VIMEO). 257 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

261 SZABÓ BALÁZS: Különleges műszaki megoldások a nagy védőképességű védett létesítményekben II. rész Bár nagy védőképességű védett létesítményeket a legtöbb esetben veszély esetén lekötik a külső közműkapcsolatokról, mégis ha erre nincs idő vagy lehetőség akkor a légüstök azért készülnek, hogy az óvóhelyen a légüst mögött található közművezetékeket óvják a külső térből bejutó túlnyomástól. Kialakítása például egy gépalapon álló hengeres tartály, amelynek van egy belépő és egy kilépő közművezetéke. A tartály felső harmadába/negyedébe sűrített levegőt vezetnek be (légpárnát képeznek), melyre egy nyomásmérőt is tesznek, valamint egy biztonsági szelepet (túlnyomás esetén ez lefúj). A sűrített levegő a tartály felső részébe kompresszor segítségével kerül, amelyet az óvóhely belső teréből nyernek (vagy a beszívott levegőből, vagy a már sűrített levegő ellátásából). Külső túlnyomás hatására a légpárna összenyomódik, és a közeg nem nyomja szét a légüst mögötti vezetékszakaszt, hanem elnyeli a túlnyomást. Folyadékszállító közművek esetén a nyomáshullámból származó nyomás külső terek felé vezető csöveken keresztül a külső léglökést a létesítmény védett tere felé vezetné, de a légüstben a gyakorlatilag összenyomhatatlan folyadék a gázt komprimálja (összenyomja) és így a nyomási energia nagy része hőenergiává alakul át megvédve a belső közműszakaszt. Hasonló a működési elve mint a tanulmány további részében bemutatandó expanziós kamráké. A folyadékszállító közművekben súlyzáras szelepeket is szoktak használni, de ezek a fokozott korróziós környezet és szennyeződések lerakódása miatt általában gyorsan tönkre szoktak menni. Motorikus tolózárak A motorikus tolózárakat az óvóhelyek folyadékszállító csőrendszereiben használják az ok lezárására, szabályozására. Hasonló kialakításúak, mint a civil szférában használatos társaik. FEJLESZTÉSI IRÁNYOK A fal- és födémszerkezetek lefagyása, kifagyása ellen érdemes belső oldali hőszigeteléssel védekezni. Újabban Finnországban a természetes, kifejtett, de ebből adódóan vizesedő falakat például felületre permetezett cementbázisú ragasztóval kevert ásványgyapottal vonják be mm vastagságban. Ez egy puha fehér anyag a felületeken, melyet könnyű javítani amenynyiben megsérül. Hátránya, hogy hazai körülmények között (nagy portartalmú levegő beszívásakor) hamar elkoszolódna. Lehetséges, hogy puha és vastag mivolta miatt akár még a védett vonal előtt lévő, behatoló nyomáshullám energiájának csökkentésére is alkalmas lehet, mivel nagy alakváltozásra és így valószínűleg energiaelnyelésre lelet képes. Ezzel esetleg még a nyomóhullám nyomási ciklusának hatásidejét is meg lehetne nyújtani, így kisebbé téve a romboló hatást. MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 258

262 SZABÓ BALÁZS: Különleges műszaki megoldások a nagy védőképességű védett létesítményekben II. rész 39. ábra: Ásványgyapot hőszigeteléssel ellátott légbeszívó folyosó Helsinkiben a Pysäköintihalli földalatti garázsban. 43 A zsiliprendszerek fejlesztési irányainak meghatározásához javasolt elemzés alá venni a gázbiztosan zárható laborhelyiségeket. A zsilipajtók közül a mindig egy zárt állapotát ellenőrző rendszer valószínűleg duplikált elektronikus felügyeleti (nyitásérzékelő) és letiltó (reteszelő) rendszer lesz a jövőben. Esetleg lehetséges, hogy a zsilipeken áthaladó személyek paramétereit (azonosításukhoz szükséges adatokat, egészségügyi állapotukat, hőmérsékletüket és egyéb adataikat) egy detektáló rendszer fogja megállapítani, mely segítségére lehet a létesítmény parancsnoka számára a döntések meghozatalában. A vészkijáratoknál a várható fejlesztés a további, modern technikai eszközök általi felderítés megnehezítését fogja célozni. Várhatóan az álcázás magasabb szintre fejlesztése lesz a cél. Valószínűleg a továbbiakban is többfunkciós vonalas létesítmények lesznek. A nagy védőképességű védett létesítményekben a lökésvédelemmel ellátott légbeszívók és túlnyomás elvezetők fejlesztési irányai nehezen megjósolhatóak. Az biztosra vehető, hogy a mozgó szerkezeti elemeik továbbra is kisméretűek lesznek, mivel gyorsan kell záródniuk és ha kicsi a méretük akkor nem keletkeznek bennük nagy igénybevételek a teher hatására. Várhatóan továbbra is acélból fognak készülni. Szinte biztos, hogy egy merev mozgó acélbetét fogja a zárást továbbra is biztosítani egy ugyancsak acélból készült házban. Azok a rendszerek fognak előnyt élvezni melyek szívóhatás esetén is zárnak, illetve szinte semmilyen karbantartást nem fognak igényelni. Egyre inkább terjedni, fognak a kezelést, ápolást nélkülözni tudó megoldások (például rozsdamentes acélból készülő szelepek). Várhatóan tovább fog a kialakításuk és beépítésük is egyszerűsödni és egyre nagyobb túlnyomás elviselésére lesznek alkalmasak. Továbbra is várható, hogy a gépészmérnök által előírt légszállítási értéket több (modul) elemből, vagy blokkból fogják összeállítani. Valószínűleg nemsokára már csak a nyomó és szívóhatásnak egyaránt ellenállni képes termékek lesznek a piacon. Bizonyára célja lesz a tervezőknek, hogy a szelepeken átjutó túlnyomást (és levegőmennyiséget) csökkentsék, bár ez teljes mértékben nehezen vagy egyáltalán nem megoldható probléma. A gázzáróság fokozásához és az elzáró szerkezetek fejlesztéséhez a jövőben javasolt a fokozott hermetizációval ellátott civil laborokban használt megoldásokat megfigyelni, átvenni. Javasolt az óvóhelyek belső falfelületeit olyan bevonati rendszerekkel ellátni, melyek a gázzáróságot fokozzák. Sajnos ezek nagy hátránya, hogy a nedvesség kipárolgását is akadályozzák (földalatti 43 Szerző felvétele án. 259 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

263 SZABÓ BALÁZS: Különleges műszaki megoldások a nagy védőképességű védett létesítményekben II. rész létesítmények esetén), mely így a falakban gyűlik fel és hosszútávon károsítja azokat. Javasolt a belső fémlemez borítás, mely gázzárósági és a higiénés okokból is jó választás. Utóbbi a falak felületének mállását (porzását) és a porlerakódást is radikálisan csökkenti. Nagy védőképességű óvóhelyeken bár az igen megbízható, egyszerűen, mechanikus elven működő mikro manométert használják túlnyomás mérésre, mégis valószínű, hogy ezt elektronikus mérőműszerek fogják felváltani. Nagy valószínűséggel minden létesítményben legalább egy mechanikai úton működő ilyen mérőműszert tartalékképpen leltárban fognak tartani. A hermetikus szelepek és motorikus tolózárak kialakítása és működési rendszere nem várható, hogy radikálisan változni fog. Valószínűleg csak apróbb módosításokat fognak azokon a közel jövőben eszközölni a fejlesztőmérnökök. Távolról történő pontos szabályozásuk elsődleges lesz. A légüstök kialakítása valószínűleg változni fog, hiszen egyik óvóhelyi szerelvényeket gyártó cég sem gyárt megvásárolható késztermékként ilyet. Ezek minden esetben egyedileg tervezettek. Ebből következésképp kialakításuk a beruházói és helyi igényekhez igazodnak. ÖSSZEFOGLALÁS Jelen cikkben igyekeztem a nagy védőképességű védett létesítményekben használt fal- és födémszerkezetek, zsilipek, menekülő utak, léglökés elleni védelem, pillanatzárak, túlnyomás kibocsájtás, túlnyomásos belső tér, gázzáróság, mikro manométer, hermetikus szelepek, légüstök és motorikus tolózárak az építéstörténetét a kezdetektől napjainkig bemutatni. Egyes esetekben a tervezett, de meg nem valósult elképzeléseket is bemutattam. Látható, hogy a fejlesztések során a tervezők a kor legkorszerűbb vívmányait használták fel ezekhez a magas műszaki színvonalat képviselő és különleges igénybevételeknek kitett szerkezetekhez. A léglökés ellen védő szelepek fejlődését végigkísérve egyértelműen látható, hogy a bonyolult, nagyméretű, sok alkatrészből álló szerkezetektől a kis helyigényű, egyszerű, kevés alkatrészből álló és ezzel megbízhatóan, kevés karbantartási igénnyel üzemeltethető szelepek felé tevődött a fejlesztők és gyártók súlypontja. A nem egyszer részmegoldást kínáló (például: kavics nyomáscsökkentők) után a teljes, nyomó és szívóhatásra szinte azonnal, automatikusan, teljesen lezáródó eszközök jelentek meg éc váltak be. Az is látható, hogy a megvalósult és sorozatgyártásba került szelepek mozgó alkatrészei (zsalui, szeleptányérjai, lezáró rúdjai, stb.) minden esetben kisméretűek voltak a jelentős igénybevételek miatt. Továbbá látható, hogy ma már a könnyű beépíthetőség is igen fontos követelmény. Például a csak ferdén, igen széles és nehezen zsaluzható falba beépíthető magyar ZS szelepek helyett ma már biztos, hogy minden tervező és kivitelező a függőlegesen könnyen a vasbeton fal zsaluzatába behelyezhető TEMET PV-KK szeleprendszerét választaná. Ezt természetesen erősíti az, hogy ezeket sokszor szűk földalatti terekben kell elkészíteni nem ritkán bányászati körülmények között. MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 260

264 SZABÓ BALÁZS: Különleges műszaki megoldások a nagy védőképességű védett létesítményekben II. rész Olyan műszaki megoldások is vannak, melyek szinte semmit sem változtak az idők folyamán mert arra nem volt szükség. Ilyenek az ajtók tömítései és a zsiliprendszerek. A tanulmánysorozat első részében közölt táblázatban szereplő további különleges műszaki megoldás részletes bemutatását a Műszaki Katonai Közlöny következő számaiban szeretném közölni. FELHASZNÁLT IRODALOM [1] Protective Construction in the nucklear age (Proceedings of the Second Protective Construction Symposium (konferencia kiadvány) [2] Tóth Rudolf: A METRÓ kettős rendeltetését biztosító műszaki megoldások és speciális berendezések, előadásjegyzet (ppt). [3] TEMET OY cég kiadványai, honlapja: [4] [5] [6] Poul Holt Pedersen és Karten Pedersen: Danmarks dybeste hemmelighhed Regan Vest, [7] Horváth Tibor: Űrfigyelő rendszer a Cheyenne-hegy mélyén. Műszaki Katonai Közlöny (2006) [8] Földalatti terek kiépítése óvóhellyé, Tanulmány 103. (FŐMTERV volt TÜK tervtár) [9] FŐMTERV volt TÜK tervtár [10] Életvédelmi létesítmények tervezése: óvóhely Épületgépészeti előírások (műszaki irányelv) MI szeptember [11] Pekka Rajajärvi: Väestönsuojien rakentamisen historia ja käsikirja [12] KALLIOSUUNNITTELU OY ROCKPLAN LTD ISTAKON OY: VÄESTÖNSUOJIEN TEKNINEN OPAS, OSA 1 KALLIOSUOJIEN SUUNNITTELU-JA RAKENTAMISOPAS [13] 2/2002. (I. 23.) BM rendelet [14] Kovács Ferenc: Állandó rendeltetésű védett létesítmények tervezésének folyamata és alapelvei a hagyományos fegyverek hatásaival szemben a NATO ajánlása alapján c. tanulmány 2. (2002) 261 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

265 XXVIII. évfolyam, szám Nováky Mónika 1 DISASTER MANAGEMENT WITHIN THE EUROPEAN UNION, UN AND NATO 2 (KATASZRÓFÁK ELLENI VÉDEKEZÉS AZ EURÓPAI UNIÓ, ENSZ ÉS A NATO KERETEI KÖZÖTT) Servamus vitam atque servimus - megvédeni és szolgálni az életet. A Semmelweis Egyetem mottója nemcsak az orvoslás terén fontos szempont, hanem az emberi életet veszélyeztető bármely esemény, katasztrófa bekövetkeztekor védelme mindenek felett áll. A természet, vagy ember által okozott katasztrófa bárhol és bármikor előfordulhat, ezzel gazdasági és környezeti károkat okozva, és veszélyeztetve az emberi életet is. Világszerte évente közel 200 millió embert sújtanak katasztrófák a környezet pusztulása, a szélsőséges időjárási viszonyok hatásai, és a technológiai fejlődéssel együtt járó civilizációs katasztrófák következtében. Az emberi élethez és biztonsághoz való alapvető, egyetemes emberi jog védelme érdekében minden országnak alapvető feladata polgárai védelme.[1] Kulcsszavak: védelem, katasztrófa, szolgálat, veszély, emberi élet, biztonság Servamus vitam atque servimus - protect and save life. The motto of Semmelweis University is an important idea, not only in the field of medicine, but it is a leading idea in case of any event or disaster endangering human life. Natural or man-made disasters may occur anywhere, any time, causing economic and environmental damages, endangering human life. Globally about 200 million people are affected by disasters every year due to the deterioration of the environment, the effects of extreme weather conditions and the civilization disasters following technological development. In order to protect the universal right of the right to life and security each country shall protect their citizens. [1] Keywords: protection, disaster, service, danger, human life, security THE RIGHT TO PROTECTION The right to protection is a fundamental human right, universal value. [2] Security is a state without threat, in addition to which it means the system of all goals and tools with which threat may be reduced and danger may be eliminated. The lack of security may not only endanger life, but it also hampers the sustainable development of society. The components of security: social (legal, social), political (diplomatic), military, IT, economic, environmental (ecological), financial, health and internal security. [3] The protection of individuals and groups shall be the basic element of the national security of all developed states. In lack of the protection of the whole system the individual elements will not be safe, and without the protection of the elements the system is unable to operate properly. [3] 1 National University of Public Service; Institute for Disaster Management, novaky.monika@uni-nke.hu ORCID: The work was created in commission of the National University of Public Service under the priority project KÖFOP VEKOP titled Public Service Development Establishing Good Governance Győző Concha Doctoral Program MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 262

266 NOVÁKY MÓNIKA: Disaster Management within the European Union, UN and NATO In lack of properly trained and technically well-equipped civil protection service the normal operation of a state and the security of its people cannot be ensured. Experiences show that the quick and effective management of wide-scale, long lasting disasters may cause difficulties even to the most developed countries. [4] Sources endangering our security are different in each country, region and continent. Many types of disasters are unknown in Hungary and Europe (e.g. tsunami, tropical storm), but in the past years we have had to face the effects of several phenomena which had been unknown before. Extreme temperatures, heavy rains and storms hit the region. We have to live with them and prepare for them. In order to prevent and eliminate disasters it is essential that states shall unite their efforts globally in order to prevent tragedies. Nationally, regionally and internationally harmonised answer is needed for the protection of our close environment, our home, our country and our continent, in order to send and get help in time. With its HUNOR 3 and HUSZÁR 4 central rescue teams Hungary is able to participate in the disaster relief globally. For this the rescue teams possess qualification which meet the IN- SARAG guidelines 5. Primarily the relevant professional organisation is responsible for the management of disasters, but without social cooperation long-term results cannot be reached. Therefore, in addition to the official professional disaster management organisation, the National Directorate General for Disaster Management, Ministry of the Interior (herein after referred to as: BM OKF) great tasks are given also to volunteer citizens, civil organisations, mayors, leaders of protection committees, law enforcement agencies, the Hungarian armed forces and the members of sectoral protection organisations. It is the state s obligation to protect its citizens and ensure their rights, which may be limited only in special circumstances. [5] The protection of the environment is such task. The right to the environment means the state s obligation to protect and environment and preserve the natural basis of life. The protection of natural values is important because it also means the protection of the conditions of staying alive. This is why the protection of the environment and disaster management are closely related. According to the Fundamental Law of Hungary protection, and the protection of the state is the task of the Hungarian Armed Forces. Within this all adult Hungarian citizens shall perform civil 3 HUNOR: Hungarian National Organisation For Rescue Services. A special, heavily equipped research-rescue organisation used in special situations, established under the aegis of the BM-OKF. 4 HUSZÁR: medium research-rescue group, which is composed of voluntary special research-rescue units. Its alert, and in case of international mission its management is performed by the BM OKF. 5 INSARAG guidelines: provides methodology for those countries which are hit by devastating, large-scale, sudden disasters and for the international USAR (Urban search and rescue) teams responding at the request of the concerned country. nslation.pdf 263 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

267 NOVÁKY MÓNIKA: Disaster Management within the European Union, UN and NATO protection obligations for the protection of the state and for the prevention of disasters. In addition to this natural and legal persons residing in Hungary shall have material and property obligations as well, regardless of their nationality. [5] This is how the protection obligation of the state is supplemented by the role taking of citizens and businesses, which may be performed also voluntarily, in addition to the legal obligations. Among the protection tasks regulated in the Fundamental Law and in related cardinal acts an essential one is the prevention of disasters. 6 PREVENTION AND PREPARATION The inviolable and inalienable fundamental rights of MAN shall be respected. It shall be the primary obligation of the State to protect these rights. 7 [5] The main part of disaster management is prevention. With well-organised and effectively realised prevention activities the negative effects of any disasters may be reduced, or the disaster does not occur at all. One of the main tasks of the official professional disaster management organisation established as of 1 January 2000 is the performance of prevention tasks. The motto of the professional disaster management organisation: In Hungary s service for its security. Its main task is to guarantee security, with which it is part of the security system of Hungary. [6] This includes the protection of Hungary against natural and industrial disasters, in which the protection of critical infrastructures has an important part 8 [7], protection against nuclear accidents, for this the conclusion and enforcement of and compliance with bi- and multilateral agreements, and the preparation of citizens and organisations. [8] The goal of prevention is to reduce the possibility of any disasters, delay their occurrence, and to establish the conditions of successful intervention, emergency management, damage management and reorganisation. [9] Prevention includes, among others, official and expert activities, preventive planning, organisation activities, the operation of the national disaster management information system, the notification and inclusion of the population, national and international cooperation, and the financial management of the costs of the activities. The main criteria of effective prevention is to identify the sources of danger and to find the proper tool and task system. 6 Act CXIII of 2011 on the protection of the home land and the Hungarian Armed Forces, and on measures applicable in special legal situations Act CXXVIII on disaster management and the modification of related acts 7 [5] Article 1 paragraph (1) 8 [7] Government decision 2080/2008. (VI.30.) 3.2. MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 264

268 NOVÁKY MÓNIKA: Disaster Management within the European Union, UN and NATO During the preparations risk assessment 9, the identification of the level of danger, forecasting, while in the planning period official and expert activities are important. The disaster management organisation performs prevention tasks within integrated official activities. [10] The goal of civil protection is a set of planning, organizing and decision preparation activities, which is performed for the protection of the civil society and the material values. [11] Part of these planning, organizing activities are the preparation of disaster prevention plans, of information booklets for the population, the establishment and preparation of voluntary and obligatory civil protection organisations at local and regional level. It is important to stress that disasters do not stop at borders, therefore national protection systems shall be able to cooperate with foreign states and international organisations. [12] INTERNATIONAL LEVEL EUROPEAN UNION Hungary is member of the North-Atlantic Treaty Organisation (herein after referred to as: NATO 10 ) [13], the United Nations (herein after referred to as: UN 11 ) [14], and several expert organisations of the UN. During its disaster prevention activities the BM OKF closely cooperates with the members states and organisations of the European Union (herein after referred to as: EU) within the civil protection mechanism. Togetherness, brotherhood, selflessness, mutual obligations and assistance = solidarity. [15] After the approval of the Lisbon Treaty the solidarity clause was included into the Treaty of the European Union. [16]. The solidarity clause means that (1) The Union and its Member States shall act jointly in a spirit of solidarity if a Member State is the object of a terrorist attack or the victim of a natural or man-made disaster. The Union shall mobilise all the instruments at its disposal, including the military resources made available by the Member States, to: b) assist a Member State in its territory, at the request of its political authorities, in the event of a natural or man-made disaster. (2) Should a Member State be the object of a terrorist attack or the victim of a natural or manmade disaster, the other Member States shall assist it at the request of its political authorities. To that end, the Member States shall coordinate between themselves in the Council. [16] Solidarity strengthens the closeness of citizens, the central power organises mutual assistance. This assistance does not only cover solidarity within the EU, among member states, but also the external activities of the EU. [18] 9 Risk assessment: a process which includes the identification and evaluation of possible risks identified for the given area [10] 10 NATO: North Atlantic Treaty Organization 11 UN: United Nations 265 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

269 NOVÁKY MÓNIKA: Disaster Management within the European Union, UN and NATO The notions of disaster, response, etc. are defined by the Council regulation issued for the execution of the solidarity clause. [19] Disaster means any situation which has or may have a severe impact on people, the environment or property, including cultural heritage. Response means any action taken in the event of a disaster or a terrorist attack to address its immediate adverse consequences. [19] In the event of a disaster or terrorist attack, the affected Member State may invoke the solidarity clause if, after having exploited the possibilities offered by existing means and tools at national and Union level, it considers that the crisis clearly overwhelms the response capabilities available to it. As it may be oserved, prevention is important here too. For the EU it is important to establish the resistance ability of EU and non-eu member states, which means that they maximize the added value of the most necessary EU funds provided for the most vulnerable groups. This is important because the basic goal of humanitarian response has always been the peoper management of long-terms restoration and development needs. The strategy of the Commission harmonises the establishment of resistance and the programs aiming at disaster-risk reduction and the DIPECHO 12, programs to increase general effectiveness and realise the action plan aiming at establishing resistance. The program aims at establishing resistance within humanitarian actions and establishing national and local capacities. In order to mitigate the devastating effects of disasters and to improve the possibilities of sustainable development the close cooperation of the humanitarian and development fields is crucial. The EU has established a disaster ris management framework using holistic approach of risk of natural and man-made disasters, which may be used in all sectors. This framework includes risk assessment and planning, perfectionised data and information collection, and the sharing of best practices (e.g. through INFORM 13 and expert evaluations), the development of the minimum standards of disaster prevention, and the establishment of the resistance to disasters by introducing disaster risk management into other professional fields, like adaption to climate change, development, impact studies in the field of envronmental protection, internal security startegy, research, health care, nuclear security and protection initiatives. According to the report of United Nations International Strategy for Disaster Reduction (UNISDR 14 ) published in 2009 in the period between 1975 and ,283,767 people died all over the world in 8,866 events (except for epidemics), based on the figures of the Emergency Disasters Database (EM-DAT). [20] [21] In this period 23 mega-disasters happened, such as 2003 European heat wave: 56,809 victims 2004 South-Indian Ocean tsunami: 226,408 victims 2008 China, Sichuan earthquake: 84,476 victims 2008 Myanmar, Nargis cyclone: 133,655 victims 12 Disaster Preparedness ECHO (DIPECHO) is a unique programme designed for preparation for disasters. The programme targets the extremely endangered communities living in those regions of the world which are most threatened by disasters. 13 Risk management figure 14 UNISDR: United Nations International Strategy for Disaster Reduction MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 266

270 NOVÁKY MÓNIKA: Disaster Management within the European Union, UN and NATO The economic damage caused by disasters in the mentioned period was approximately 1,526.7 bn USD. [20] In comparison, according to the report of UNISDR in 2015 world economy suffers approximately bn USD loss annually due to natural disasters, cyclones and floods. According to forecasts in 2017 the loss increases to 314 bn USD. [21] In addition to the enormous economic disadvantage the disasters endanger human life. Between 2000 and million people became victims of natural disasters or industrial disasters all over the world, and 47% of all the population of Earth were affected by disasters in some ways. [22] In addition to the loss of human life and direct economic damages disasters cause long-term, permanent problems in economy, production, the psychological condition, everyday life of the population, in services, infrastructure, and as result of these in the quality of human life. Resistance to disasters is one of the crucial elements of sustainable development. Therefore this aspect shall be considered in the future funds and projects of the EU. In the past decade the intensity and frequency of disasters has significantly increased, tens of thousands of people become victims of natural disasters every year globally, and the emerging damages burden the member states with tens of billions EUR direct costs. The death toll is usually higher in the developing countries, while the level of economic damages is higher in the developed economies. With the support of national, regional and local risk management strategies, within this with the definition of targets, figures and schedules, and with the review of existing strategies and plans we may improve our resistance abilities. For border regions it is especially important to harmonise their strategies effectives and establish joint, cross-border strategies. It is obvious that during disaster management it is not enough to respond to emerging disasters, but preparation and prevention are equally important. By setting sustainable development goals the EU promotes the strengthening of resistance and disaster risk management at international forums. [23] The disaster risk reduction measures of the European Civil Protection And Humanitarian Aid Operations of the European Commission (herein after referred to as: ECHO 15 ), financed by the EU allowed local communities and institutions to prepare for natural disasters, to mitigate their effects and respons quickly and effectively, by this strengthening their resistance and reducing their vulnerability. The ECHO closely cooperates with the member states civil protection authorities in the prevention of disasters, and in improving preparation and response. Due to the frequency and complexity of disasters occurring in the EU and all over the world ECHO also aims at improving the coordination and planning of EU civil protection measures, by this maximally exploiting the available expertise and resources. It also ensures that the EU civil protection and the humanitarian assistance supplement each other perfectly. It establishes effective prevention and preparedness policies with the member states, while it tries to balance between the national responsibilties and the European solidarity. 15 ECHO: European Civil Protection And Humanitarian Aid Operations 267 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

271 NOVÁKY MÓNIKA: Disaster Management within the European Union, UN and NATO As part of the international humanitarian system the EU also plays important role in encouraigng other countries and regions to increase their contribution to the humanitarian preparedness and response. This includes cooperation with developing economies in order to have mor effective resources in the field of humanitarian actions and disaster response. Picture 1 EU Humanitarian aid in [24] As the above chart shows, within humanitarian aid the EU spent 2.2 bn EUR in Most of this amount, 2,136 bn EUR was used in non-eu countries and regions, mainly for the management of the situation related to the Syrian crisis in Turkey, Lebanon, Syria, Jordan, Egypt and the Sub-Sahara region. The EU provided humanitarian aid for 120 million people in 80 countries, it provided food, shelter, education and health care services, by this proving that it shows solidarity with people globally. Montecuccoli [25] said three things are needed for war: money, money and money. Well, these are the three most important things for disaster management, too. Therefore the European Commission has recommended the establishment of the resceu system and the significant increase of the budgetary framework of the EU civil protection mechanism, in order to strengthen the new EU civil protection response. This means that for the period of it will provide 1.4 bn EUR for these purposes, contrary to the 577 million EUR of [26] 16 EU Civil Protecion Humanitarian Aid /?type=3&theater (downloaded on: 12 July 2018) MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 268

272 NOVÁKY MÓNIKA: Disaster Management within the European Union, UN and NATO What is resceu? Emergency situation response ability. It consists of two related forms of action: disaster response and prevention/management. During disaster management (resceu) the new civil protection capacities of the EU like fire fighter airplanes, high pressure water pumps, urban research-rescue capacities, field hospitals make reserves. In case of extra needs this reserve supplements national capacities. This is EU capacity, which is 100% financed from EU funds. With the expansion of national capacities European civil protection tools the revision, fixing, transportation and operative costs of the existing resources of the member states are also financed by the EU. This means that the mentioned tools will be part of the total emergency response resources of the European civil protection equipment, and will always be available in case of disaster. In this case the EU funding in 75%. This is solidarity. Disaster prevention and management are the responsibilities of each member states. These are realised with the support of national disaster prevention and management, within which member states share their national disaster prevention strategies with the Commission and provide guidelines. The establishment of a European civil protection knowledge network is essential for the education of national civil protection authorities and for the sharing of information. The relationship of this field with other EU policies is also important, and strengthening harmony is an important goal. In order to reduce time necessary for starting lifesaving actions it is important to simplify administrative procedures and to reduce bureaucracy. The EU s external and security policy focuses on international peace and security, on development cooperation, on the promotion of human rights and the rule of law, and on reaction on humanitarian and weather-related emergency situations. THE HUMANITARIAN INVOLVMENT OF NATO Based on the European protection cooperation against the German aggression after World War II Great Britain and France signed the Dunkirk Treaty on 4 March In the meantime negotiations started on the American continent, as result of which the Rio Treaty was signed on 2 September 1947 with the participation of the United States of America (herein after referred to as: USA) and twenty Latin-American countries. A common idea of the two treaties is that they adopted the goals of the UN and declared their close cooperation with the UN. On 17 March 1948 Great Britain, France and the Benelux states signed the Brussels Treaty (Western-European Union) which in addition to joint protection it promoted close economic cooperation. The Brussels Treaty was an indication for the USA showing that the five countries are ready to make material sacrifice for joint protection. Due to the political situation in the Soviet Union and the cold war the US Congress enacted a law regulating cooperation with European states on April 1948, by this allowing the USA to start negotiations with the signatories of the Brussels Treaty: Great Britain, France, Benelux states, and Italy, Portugal, Iceland, Norway and Denmark. [27] The founding document of NATO was signed in Washington on 4 April 1949, and it defined the main goal of the NATO: the protection of member states against 269 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

273 NOVÁKY MÓNIKA: Disaster Management within the European Union, UN and NATO any external attack. This means that if the area of any member state is attacked, the others respond as if their territory was attacked. Member states and their partners provide opportunity for consultation about security issues, building trust and preventing conflicts. The NATO and its partners face the new security challenges with practical cooperation and multilateral initiatives. Its basic tasks are the following: collective protection crisis management establishing cooperative security through partnerships. It possesses those military abilities which are necessary for the realisation of effective protection and crisis management actions, either alone, or in cooperation with partner countries and international organisations (EU, UN). [28] The NATO primarily performs military tasks, but it also takes part in disaster management in case of humanitarian and natural disasters by establishing response. Within this the Euro-Atlantic Disaster Response Coordination Centre (herein after referred to as: EADRCC 17 ) performs the coordination of response management within partner countries and member states allaround-the-clock. In the past period the Centre made efforts for managing the consequences in more than 45 emergency situations (usually after floods, earthquakes and fires). One of such actions was the sending of research-rescue teams after the earthquake hitting Turkey in 1999, providing health care, warm clothes, blankets and psychologists. In 2000 they sent sand bags, water cleaning equipment to parts of Romania and Hungary hit by flood. The requests were made by the concerned states, and NATO provided assistance in cooperation with the United Nations Office for the Coordination of Humanitarian Affairs (herein after referred to as: UNO- CHA 18 ). At the time of the Kosovo crisis in , upon the request of the United Nations High Commissioner for Refugees (herein after referred to as: UNHCR 19 ) it delivered aid to Kosovo by plane. [29] 17 EADRCC: Euro-Atlantic Disaster Response Coordination Centre 18 UNOCHA: United Nations Office for the Coordination of Humanitarian Affairs source: 19 UNHCR: United Nations High Commissioner for Refugees source: MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 270

274 NOVÁKY MÓNIKA: Disaster Management within the European Union, UN and NATO Picture 2 - NATO helicopter rescues the victims of the Pakistan flood in August [30] Picture 3 NATO soldiers guard the aid packages which arrived for the victims of Matthew hurricane hitting Haiti 21 [31] The humanitarian actions of NATO may be initiated in case of natural, technological or manmade disasters for the protections of civilian population and mitigate human suffering in those cases when states are unable or unwilling to guarantee the life and property protection of civilians. In case of both natural and civilization disasters, intervention may happen upon request, which may be sent to by the representative of the concerned state to the UN or a NATO member state. The NATO decides about the response in consideration of the abilities and capacities of 20 Atlantic Council. : (downloaded: 12 July 2018.) 21 abc news of 10 Oct (downloaded on:12 July 2018) 271 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

275 NOVÁKY MÓNIKA: Disaster Management within the European Union, UN and NATO its member states, just like in case of peace support actions. NATO s forces may be used in humanitarian actions in earthquake, flood, starvation, radioactive or chemical pollution, and in war-related situations which do not require armed response, like the management of refugees or the protection of ethnic groups in refugee camps. These humanitarian actions and conflict prevention measures are part of the peacekeeping missions or are separate actions. The three types of humanitarian actions are the following: Disaster relief: During the disaster relief actions it is very important to keep constant contact and coordination with the main expert organisations of the UN (UNOCHA), because it is able to provide the best abilities offered by the member states based on the summary reports of certain organisations (UNHCR) and the information provided by the UN-NATO contact person. Support of refugees and those temporarily leaving their home: This may include logistic tasks (organisation of traffic, transportation of food, etc.) and security measures (the protection of refugee camps). Humanitarian aid: Cooperation with international governmental and non-governmental organisations in the distribution of aid, organisation of programs and their operation. Within NATO the largest non-military program is the Civil Emergency Planning (herein after referred to as: CEP 22 ), which aims at harmonising the activities and includes member states, as well as cooperating partner states. The Civil Emergency Planning Committee (herein after referred to as: CEPC 23 ), which operates in permanent and plenary sessions (two times a year, with the participation of national disaster management leaders) ensures planning and administrative activities, as well as proper cooperation with the military and civil organisations of NATO. CEPC helps national CEP organisations with its recommendations in adapting the CEP Ministerial Guidelines containing the relevant NATO tasks and directions, and supervises the activities of EADRCC. Hungary has successfully participated in the CEP since 1995 as Peace partner. After becoming NATO partner in 1999, the professional cooperation has become closer. After the establishment of the professional disaster management organisation as of 1 January 2000, the BM OKF continues international cooperation. According to NATO principles CEP is national responsibility. Its role is to help states in planning, preparations and to enhance effective international response, if the concerned state is unable to handle the disaster or crisis and their consequences. In addition to traditional civil protection tasks the NATO CEP has to face new challenges. Battling the new security challenges defining the future tasks of NATO (e.g. cybercrimes, energy security, terrorism, and climate change) is an important responsibility of CEP. [32] 22 CEP: Civil Emergency Planning 23 CEPC: Civil Emergency Planning Committee MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 272

276 NOVÁKY MÓNIKA: Disaster Management within the European Union, UN and NATO Effective preparation for these new types of challenges require the closer cooperation of the military and civil participants of NATO. The BM OKF has appointed the National Point of Contact, the task of which is the effective coordination and realization of cooperation. The CEPC is responsible for the management of the following expert groups: Industrial Resources and Communication Services Group Public Health and Food / Water Issues Group Transportation Group Civil Protection Group. In Hungary in the Civil Protection Group the BM OKF performs direct professional representation and also participates in the activities of other working groups, in which it has cooperation and executive tasks: Critical Infrastructure Ad hoc Working Group Non-obligator Guidelines and Minimum Standards Ad hoc Working Group Protection against Chemical, Biological, Radiological and Nuclear Terrorist Attack. THE PROTECTION OF PEOPLE WITHIN THE UN Earlier the intervention of third states and countries in case of disasters hitting another country was spontaneous, because it is the sovereign right of each state is to decide how to protect itself and its citizens. There have always been countries which did not want their secrets to be revealed in case of intervention of another country. The establishment of international disaster management happened around the end of the 18 th century, when in 1799 the transportation of gunpowder by carriage was regulated. In 1890 Switzerland and Germany regulated the railway transportation of hazardous materials between the two countries. In the Solferino battle of 1859 Swiss businessman Henry Dunant decided to establish the International Red Cross after he witnessed the suffering of wounded soldiers in the battlefield. [33] The establishment of The First Geneva Convention for the Amelioration of the Condition of the Wounded in Armies in the Field, in which a minimum level of humanity is ensured for soldiers wounded in the battlefield, is also related to this battle. Henry Dunant called upon the world to ban cruel treatment of wounded soldiers, by this establishing humanitarian law. Humanitarian law ius in bello protects persons and objects in international and non-international armed conflicts and imposes restrictions regarding the methods and tools of warfare. The Geneva Conventions of 1949 regulate the treatment of wounded soldiers and prisoners of war, as well as the protection of civilians in times of warfare. The obligation to protect civilians not only in warfare but in all kinds of armed conflicts was regulated in the Additional Protocols of the Geneva Conventions of 1949, approved in In Hungary it was declared for the first time in law decree 20 of 1989 that the protection of civilians shall be guaranteed not only in armed conflict, but also in time of disasters: 273 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

277 NOVÁKY MÓNIKA: Disaster Management within the European Union, UN and NATO a) civil protection is the performance of all or some of the following humanitarian tasks, which aim at protecting the civil population in conflicts or disaster situations, and at eliminating the direct consequences of these, as well as providing the conditions of staying alive. [34] In disaster management the former bilateral agreements proved to be insufficient by the 1970s, because the emerging natural and industrial disasters endangered larger areas, more countries and more people. After World War II, in 1945 the UN was established by 51 countries for promoting international peace and security, improving friendly relationships between nations, and enhancing social development, higher life standards and human rights. The framework of international aid management in case of larger disasters requiring international assistance was provided by the UN. Act CXXVIII of 2011 on disaster management and the modification of certain related acts allows foreign states and the Hungarian government to directly turn to the UN, the NATO or the EU in case of international disaster assistance and request for help. [12] In case of natural, industrial disaster or humanitarian disaster the UN provides first aid, assistance and support on the spot all over the world. The UN is present and active in cases of refuges escaping war or armed conflict, in case of natural disasters or any events endangering life, health, education or nutrition. Among the programs of the UN the World Food Program (WFP 24 ) and the Food and Agricultural Organisation (FAO 25 ) provide food for those in need and provides assistance to the same to make their own food. The UNHCR and the International Organisation for Migration (IOM 26 ) establish and maintain camps and other facilities for those who have to leave their homes. The World Health Organisation (WHO 27 ) supports the health care of those who have to leave their homes due to natural or man-made disasters by providing medical care, medicine and vaccination. The United Nations Children s Fund (UNICEF 28 ), in cooperation with the International Children s Safety Services and other organisations performing similar activities provides education for children living in areas hit by disasters. In the period following the disasters the United Nations Development Program (UNDP 29 ) ensures proper restoration. The delivery of aid to areas hit by war or disaster is ensured and supervised by the peacekeepers of the UN. The humanitarian and disaster relief activities of the UN are coordinated by UNO- CHA, which assesses the needs, ensures the availability of funds for unexpected costs, and provides the necessary humanitarian programs. In addition to this it provides information about 24 WFP: World Food Programme source: 25 FAO: Food and Agriculture Organization of the United Nations source: 26 IOM: International Organization for Migration source: 27 WHO: World Health Organization source: 28 UNICEF: United Nations Children s Fund 29 UNDP: United Nations Development Programme source: MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 274

278 NOVÁKY MÓNIKA: Disaster Management within the European Union, UN and NATO emergency situations globally and organises international actions for the mobilization of aids in order to promptly assist those in need. Picture 4 Aid arrives to Haiti to help the victims of Jeanne tropical storm 30 [35] The Central Emergency Response Fund (a herein after referred to as: CERF 31 ) is a fund established by the UN General Assembly in 2006 for humanitarian goals, which supports the victims of natural disasters and armed conflicts. Material contributions are supplied annually by governments, private persons and foundations. According to the figures of CERF between 2006 and 2017 Great Britain contributed to the fund with 1,027,726,824 USD, Sweden with 763,488,914 USD, The Netherlands with 684,793,300 USD, Norway with 671,371,338 USD, and Canada with 333,594,930 USD. [36] With its programs and expert organisations the UN does all it can to prevent disasters, and to provide quick, targeted and effective response once they occurred. [37] SUMMARY This year, more than 100 million women, men and children need life-saving humanitarian assistance. The amount of people affected by conflict has reached levels not seen since the Second World War, while the number of those affected by natural and human-induced disasters remains profound, said UN Secretary-General Ban Ki-moon on World Humanitarian Day on 19 August [33] Despite all effort the responsibilities of the EU, NATO, UN and other international organisations, as well as states have been increasing for the mitigation of the suffering of people resulting from graver and graver natural disasters military conflicts emerging all over the world. These tasks may be managed properly only in close international cooperation, providing material and human resources, with focus on human life and dignity, and with special focus on prevention. 30 Unis Vienna. United Nations International Service. affairs.html (downloaded on: 14 July 2018) 31 CERF: Central Emergency Response Fund source: MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

279 NOVÁKY MÓNIKA: Disaster Management within the European Union, UN and NATO REFERENCES [1] Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata (The Universal Declaration of Human Rights). (downloaded on: 18 April 2018) [2] Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezmény egységes szerkezetbe foglalt szövegének közzétételéről szóló 58/1009. (X.2.) OGY határozat (Parliament Decision 58/1009. (X.2.) OGY on the publication of the consolidated version of the European Convention on Human Rights). (downloaded on: 26 April 2018) [3] Ambrusz J.: Rendvédelmi ismeretek. NKE KVI (downloaded on: 26 April 2018) [4] Endrődi I.: Polgári védelmi szakismeret I. NKE (downloaded on: 26 April 2018) [5] Magyarország Alaptörvénye (The Fundamental Law of Hungary). (downloaded on: 9 July 2018) [6] Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiájáról szóló 1035/2012. (II.21.) Kormányhatározat (Government decision 1035/2012. (II.21.) on the National Security Strategy of Hungary). (downloaded on: 9 July 2018) [7] Zöld Könyv a kritikus infrastruktúrák védelmére vonatkozó nemzeti programról. A Kritikus Infrastruktúra Védelem Nemzeti Programjáról szóló 2080/2008. (VI. 30.) kormányhatározat. (Green Paper on the national programme for the protection of critical infrastructure. Government decision 2080/2008. (VI. 30.) on the National program of the critical infrastructure protection). (downloaded on: 9 July 2018) [8] 1035/2012. (II.21.) Kormányhatározat Magyarország Nemzetbiztonsági Stratégiájáról. (Government decision 1035/2012. (II.21.) on the National Security Strategy of Hungary). (downloaded on: 10 July 2018) [9] Muhoray Á.: Katasztrófamegelőzés I. NKE ( downloaded on: 10 July 2018) MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 276

280 NOVÁKY MÓNIKA: Disaster Management within the European Union, UN and NATO [10] 234/2011.(XI.10.) Kormányrendelet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXVIII. törvény végrehajtásáról (Government Decree 234/2011. (XI.10.) on the execution of act CXXVIII of 2011 on disaster management and the modification of related acts). (downloaded on: 10 July 2018) [11] Endrődi I.: A katasztrófavédelem feladat- és szervezetrendszere. NKE Vezető- és Továbbképzési Intézet (downloaded on: 10 July 2018) [12] évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról (Act CXXVIII of 2011 on disaster management and the modification of related acts). (downloaded on: 10 July 2018) [13] Official website of NATO. (downloaded on: 10 July 2018) [14] Official website of UN. (downloaded on: 10 July 2018) [15] Bakos F. (ed.): Idegen szavak és kifejezések szótára. Akadémia Kiadó, Budapest ISBN X [16] Lisszaboni szerződés Az európai unióról szóló szerződés és az európai közösséget létrehozó szerződés módosításáról (Treaty of Lisbon). (downloaded on: 10 July 2018) [17] A TANÁCS HATÁROZATA (2014. június 24.) a szolidaritási klauzula Unió által történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályokról (2014/415/EU) (COUNCIL DECISION of 24 June 2014 on the arrangements for the implementation by the Union of the solidarity clause). (downloaded on: ) [18] Pünkösty A.: Szolidaritás koncepcionális jelentősége az Európai Unió jogában. (downloaded on: 11 July 2018) [19] A TANÁCS június 24-i 2014/415/EU határozata a szolidaritási klauzula Unió által történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályokról (COUNCIL DECISION of 24 June 2014 on the arrangements for the implementation by the Union of the solidarity clause). (downloaded on: 11 July 2018) [20] Global Assessment Report on Disaster Risk Reduction (downloaded on: 11 July 2018) 277 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

281 NOVÁKY MÓNIKA: Disaster Management within the European Union, UN and NATO [21] UNISDR Global Assessment Report on Disaster Risk Reduction (downloaded on: 11 July 2018) [22] The International Disaster Database EM-DAT. (downloaded on: 11 July 2018) [23] The official website of the European Commission. (downloaded on: 11 July 2018) [24] EU Civil Protecion Humanitarian Aid. facebook profile / /?type=3&theater (downloaded on: 12 July 2018) [25] Kislexikon. [26] A jövő Uniós költségvetése. RescEU: Erősebb összeurópai katasztrófareagálás. [27] Matus J. - Szenes Z.: A NATO és az európai biztonság. Iskolakultúra. 1998/4. pp (downloaded on: 12 July 2018) [28] Mi a NATO? (downloaded on: 12 July 2018) [29] NATO s Role in Disaster Assistance. NATO (downloaded on: 12 July 2018) [30] Atlantic Council. : (downloaded: 12 July 2018.) [31] abc news of 10 Oct (downloaded on:12 July 2018) [32] NATO Tükör. NATO Lisszaboni csúcs különszám. (downloaded on: 12 July 2018) [33] Schweickhardt G.: Nemzetközi katasztrófa-elhárítási jog. (downloaded on: 13 July 2018) [34] évi 20. törvényerejű rendelet a háború áldozatainak védelmére vonatkozóan Genfben augusztus 12-én kötött Egyezmények I. és II. kiegészítő Jegyzőkönyvének kihirdetéséről (Law decree 20 of 1989 on the proclamation of Additional Protocols I and II of the Geneva conventions of 12 August 1949 on the protection of the victims of war). (downloaded on: 13 July 2018) [35] Unis Vienna. United Nations International Service. affairs.html (downloaded on: 14 July 2018) MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 278

282 NOVÁKY MÓNIKA: Disaster Management within the European Union, UN and NATO [36] United Nations CERF official website. (downloaded on: 14 July 2018) [37] United Nations Information Centre official website. (downloaded on: 14 July 2018) 279 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

283 XXVIII. évfolyam, szám Kugyela Lóránd 1 KÜLÖNBÖZŐ ROBBANÓANYAGBÓL KÉSZÜLT KISMÉRETŰ KUMULATÍV TÖLTETEK TELJESÍTMÉNYÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA (PERFORMANCE COMPARISON OF SMALL SIZED POINT FOCAL SHAPED CHARGES FROM VARIOUS EXPLOSIVES) Cikkem előzményeként 2 kisméretű öntött robbanóanyag töltetek gyártásáról írtam. Ebben összefoglaltam az öntött robbanóanyagok gyártási nehézségeit és sajátosságait. Jelen írásomban a vizsgálathoz felhasznált préselt és plasztikus robbanóanyagból készült "etalon"robbanótesteket ismertetem, valamint e kísérleti kumulatív töltetek, és a céltárgy felépítését. A kísérletek eredményeként a fém céltárgyakon mért eredményeket összesítem, összegzem. Kulcsszavak: kumulatív töltetek, öntött robbanóanyag, kompozit-b, RDX, Semtex, As a preliminary to my article I wrote about the history of hollow explosive charges, jet formation, and scaling of charges. My present paper deals with practical experiences, which shows how complex, manufacturing technology discipline is in the casting process. I examine the operation of the generated explosive bodies on metal targets, thereby testing their performance. The different charges performance from the melt cast explosives will be compared with pressed and plastic explosives in the following article Keywords: point focal shaped charge, melt casting, composite-b, RDX, Semtex ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATOKHOZ HASZNÁLT ROBBANÓTESTEK, VALAMINT AZOK FELÉPÍTÉSE A kumulatív testek méretezésének bonyolultsága és összetettsége miatt nem könnyű feladat azok teljesítmény, illetve leendő felhasználásuk szerinti modellezése. A bemutatásra kerülő kísérleteim során a helyzetet nehezítette, hogy kis méretek esetén a robbanóanyagból vagy a szerkezetből eredeztető hibák, nagyobb hatást gyakorolnak a robbanás folyamatára. A jet képződése és a kapcsolódó jelenségek kutatása mind a mai napig állandó kérdése a robbanásfizikának. Annak ellenére, hogy sok robbanásfizikai folyamat már szimulálható, un. hidrokódokkal 3 [1], a praktikus modellezési módszer továbbra is a valós körülmények közötti, un: in vivo vizsgálat marad. A legtöbb esetben valamilyen már gyártott vagy forgalomban lévő etalon termékhez viszonyítunk a leendő új modellhez, mivel így egy egyszerű algoritmus 1 TÜV Rheinland Intercert Kft, Vezető vizsgáló mérnök - robbanóanyagok, lorand.kugyela@hu.tuv.com ORCID: Hidrokód: Speciális programok nagy dinamikájú folyamatok szimulálására. MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 280

284 KUGYELA LÓRÁND: Különböző robbanóanyagból készült kisméretű kumulatív töltetek teljesítményének összehasonlító vizsgálata alapján lehet a fejlesztés vagy a vizsgálat eredményeit értékelni 4. Hasonló gondolatmenet alapján vizsgálja a STANAG 4526 szabvány a lőszerek reakcióit, kumulatív lövedék közvetlen találata esetén [2]. Az általam elvégzett vizsgálatokhoz kétféle kumulatív összpontosított töltetet választottam etalon-ként. Mind a kettő esetben a választás oka a bennük található robbanóanyag uniformitása, valamint az a fontos tulajdonságuk volt, hogy kis átmérőben is stabil, nagy sebességű detonációra képesek. Az egyik egy 25g plasztikus robbanóanyagot (Semtex 1A) tartalmazó robbanótest volt (lásd 1. ábra). 1. ábra: Semtex 1A robbanóanyagot tartalmazó etalon préstest [2] 5 A másik esetben egy 40mm-es páncélátütő lövedékben használt préstestet használtam, amely 14 g hexogént (RDX) tartalmazott. (lásd 2. ábra). Mind az öntött, mind pedig a jelen cikkben felhasznált robbanótestek esetén azonos eltartási távolságot biztosító távtartót használtam. A távtartó felső peremébe pontosan illeszkedett a vörösréz béléstest. (lásd a 3. ábrát). A robbanóanyagot és a távtartót minden esetben egy alumínium csőbe helyeztem el. Így csak a robbanóanyag fajtájában és annak súlyában adódtak különbségek a robbantások során. 2. ábra: Hexogén etalon préstest 4 Erre vonatkozó példa található pl., az Irodalomjegyzék [6] anyagának 4.3. alfejezetében 5 Továbbiakban ahol nincs külön hivatkozás feltüntetve, az mind a szerző saját fotója 281 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

285 KUGYELA LÓRÁND: Különböző robbanóanyagból készült kisméretű kumulatív töltetek teljesítményének összehasonlító vizsgálata 3. ábra: A távtartó méretezése [4] A plasztikus robbanóanyaghoz használt béléstest értelemszerűen ugyanaz, mint amelyet a páncélátütő lövedékhez használnak, hiszen így lehet eliminálni a kúpból adódó különbségeket. A felhasznált rézkúp Ø 27mm átmérőjű (D); 1,5mm vastagságú és 22,3mm magasságú, a központi iniciálás biztosítása érdekében textilbakelitből készült központosító gyűrűk kerültek felhasználásra. Az eltartási távolságot 1D-nek vettem, illetve 3mm ráhagyás volt a kúp átmérőjéhez képest. A távtartók anyagukat tekintve POM 6 -ból készültek, azok szerkezetét lásd a 3. ábrán. A robbanó test burkolata egy 30mm belső átmérőjű, 2mm-es falvastagságú alumíniumcső volt. A céltárgyakként melegen hengerelt mm vastagságú rúdacél korongokat alkalmaztam. A befogásukhoz egy speciális cél-szerkezetet készítettem, amely egymáshoz szorítja a korongokat, így azok nem repülnek szét a robbanás során, és biztosítják az azonos átütési körülményeket. A céltárgyakat összefogó szerkezetnek 3 fő részből állt (lásd a 4-5 ábrákat): Egy felsőrész ahol a robbanó testeknek kialakított átmenő furat található. Itt érintkezik közvetlenül a test a céltárggyal. A belső felületén egy 5mm-es fészek van süllyesztve, a rúdacél korong stabil rögzítésére. Az alsórész szintén egy 5mm-es fészekkel került kialakításra a korongok rögzítésére, és egy kisméretű átmenő furattal a jet kilépésének helyén. A két rész összezárását és a korongok rögzítését rugós alátéttel és anyával rögzített M10 csavarszár biztosítja. 6 poli(oxi-metilén) vagy más néven poliacetál, nagy szilárdságú, jól esztergálható műanyag MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 282

286 KUGYELA LÓRÁND: Különböző robbanóanyagból készült kisméretű kumulatív töltetek teljesítményének összehasonlító vizsgálata 4. ábra: A céltárgyak a szétszedett befogó szerkezettel. 5. ábra: Összeszerelt céltárgy egy kumulatív töltettel. PLASZTIKUS ROBBANÓANYAGBÓL KÉSZÍTETT TÖLTETEK A vizsgálathoz felhasznált plasztikus robbanóanyag a SEMTEX 1A volt, mely 76% nitropentát és ~4% hexogént tartalmaz. A megmunkálása, formázása szobahőmérsékleten könnyű, ezért a brizanciája mellett ideális választás üreges töltetek készítésére. Annak ellenére, hogy a másik etalon robbanótest robbanóanyag mennyisége 14 g, szükséges volt megemelni a felhasználandó plasztikus robbanóanyag mennyiségét, mert az azonos tömegű nem takarná teljesen a kúpot, és bizonytalan kumulációt okozna. Tekintve, hogy a Semtex sűrűsége 1,4g/cm 3, a hexogéné pedig 1,8g/cm 3, így mint az eredményekből kiderült nem tekinthető jelentősnek a 9 g különbség. A Semtex-el készült préstest akkor haladta meg egyedül a préselt teljesítményét, ha abba árnyékoló betétet helyeztem el. Többek között ez is indokolta a 25 g tömeget. A kúp és a távtartó egységek alumínium csőbe történő elhelyezése után, a Semtex-et 283 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

287 KUGYELA LÓRÁND: Különböző robbanóanyagból készült kisméretű kumulatív töltetek teljesítményének összehasonlító vizsgálata 2-3 grammos adagokra osztva kezdtem a kúp köré préselni, ügyelve az egyenletes és légmentes tömörítésre. Hibás töltésnek az lehet a működésben tapasztalt eredménye, hogy aszimmetrikus lesz a jet, illetve azon a részen az eltérő gáznyomások miatt megbomlik a kúp egyébként körkörös szimmetriájú sugárrá alakulása. 6. ábra: Plasztikus robbanóanyagot tartalmazó kumulatív töltetek. A ROBBANTÁSOK EREDMÉNYEI Az első kísérletet árnyékoló betét nélküli, 25 g plasztikus robbanóanyagot tartalmazó robbanótesttel hajtottam végre. 7. ábra: A jet becsapódásának helye. A céltárgyak sorrendben mm korongok voltak. Ezek közül az első, 50mm-es korongból nem lépett ki a jet. A lyukhossz három mérés átlagát tekintve 46mm volt, átmérője MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 284

288 KUGYELA LÓRÁND: Különböző robbanóanyagból készült kisméretű kumulatív töltetek teljesítményének összehasonlító vizsgálata pedig 9mm. A belépő lyuk szabályos alakú, jól láthatóan központos volt, átmérője a D 7 egyharmada (lásd a 7. ábrát). A második kumulatív test robbantása esetén arra akartam bizonyítékot szerezni, hogy az árnyékoló betétnek van átütőképesség növelő hatása. A felhasznált árnyékoló betét egy 10mm vastagságú és 15mm átmérőjű textilbakelit henger volt. A vizsgálat alapján egyértelműen nőtt az átütés hatásfoka, mivel az ugyanolyan sorrendben elrendezett céltárgyak közül, az 50mm és a 20mm vastag összeragadt. A céltárgyak közötti légrés, mint határfelület, energiaveszteséget jelentett a már lassuló jetnek, mivel jelentős gáznyomás esés valósult meg, és a hirtelen expandálódó gázok oldalra kitörtek. A bemeneti nyílás ebben az esetben csökkent: három mérés átlagát tekintve 7mm volt, azaz az átmérője 0,26D. A lyukhossz ebben az esetben 50mm lett, és 1,6mm benyomódás volt mérhető a második korongon (lásd a 8. ábrán). 8. ábra: Bal: Bemeneti nyílás; Jobb: második korong, a jet behatolásának helyén Kontrollként elvégeztem a robbantást más típusú plasztikus robbanóanyaggal, amely a Semtex PLHX-30 volt. Összetevőit tekintve ez a termék: 35% PETN 8 ; 50% RDX 9 ; 8% Al, és 7% plasztifikáló anyagból áll. Amit fontos tudni a robbanóanyagról, hogy a gyárilag hozzáadott alumínium bár a detonációsebességet kis mértékben csökkenti a keletkezett gázok mennyiségét és a robbanás hőmérsékletét emeli. Árnyékoló betétet ennél a kísérletnél nem használtam, csak a 25g robbanóanyagot. A céltárgy elrendezése továbbra is az mm-es sorozat volt, ahol a jet az első korongon áthaladt, azonban a soron következőnél már csak egy benyomódás keletkezett (9. ábra). A lyukhossz három mérés átlagát tekintve 51,5 mm volt a lyuk átmérő átlaga 9,1 mm. 7 a réz béléstesthez használt rézkúp alapjának átmérője 8 Nitropenta 9 Hexogén 285 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

289 KUGYELA LÓRÁND: Különböző robbanóanyagból készült kisméretű kumulatív töltetek teljesítményének összehasonlító vizsgálata 9. ábra: A céltárgyon keletkezett átütések A mért értékek összehasonlításából az derült ki, hogy amellett, hogy a lyukátmérő nem változott, az átütőképesség legalább 5mm-el, azaz 10%-al megnőtt a Semtex PLHX-30 robbanóanyag esetén. Ez annak tudható, be hogy az alumínium szemcsék elégése miatti növekszik az égésidő, és így a jet hosszabb expozíciós idővel tudja a céltárgyat megmunkálni. PRÉSELT TÖLTETEKKEL VÉGZETT KÍSÉRLETEK A vizsgálathoz felhasznált préstestek a korábbiakban ismertetett 14g nettó robbanóanyag tömegű, hexogénből készült termékek. Ugyanazzal a rézkúppal készültek, mint amit a plasztikus robbanóanyagnál is használtam, azonban a présszerszám egy kicsit módosította a kúp palástját (enyhén íveltre). A gyártói adatok szerint 50mm körül volt várható az átütési vastagság. A robbantások ugyanolyan rendszerrel történtek, mint a Semtex töltetek esetén. A robbantások eredményei Az első esetben a jet belépési helyén található volt egy réz darab (nyíllal jelölt), ami a feltehetően a jet farok részéből származhatott (10. ábra). Az a lyukszájnál felakadt és plasztikusan elcsúszott a céltárgyak tartószerkezetéhez. Mivel a céltárgyon keletkezett lyuk sem volt teljesen központos, ezért feltehetően a jet nem merőlegesen, hanem valamely szögeltéréssel hatolt át a fémen, és ezért akadhatott fel aszimmetrikusan a lyukszájon. 10. ábra: A lyukszáj a fennmaradt rézkúp darabbal MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 286

290 KUGYELA LÓRÁND: Különböző robbanóanyagból készült kisméretű kumulatív töltetek teljesítményének összehasonlító vizsgálata A bemeneti nyílás 7,3mm átlag átmérőjű, a kimeneti nyílás határozott 3-4mm közötti volt. A második 20mm korongon ez a jet sem hatolt át (11. ábra). 11. ábra: Az 50mm korong belépő nyílása (jobb) és a 20mm korongon a jet nyoma (bal) A második robbantás ugyanezzel a beállítással történt, azonban ott meglepő eredmény történt. 12. ábra: A második robbantás 50mm korongjának bemeneti oldala A kumulatív töltet egyértelműen hibás volt, mivel nem történt átütés, és a béléskúp nagy része a felületen plasztikusan deformálódott (12. ábra). Két lyuk figyelhető meg, amelyek közül a nagyobban a jet farok része található (13. ábra). 287 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

291 KUGYELA LÓRÁND: Különböző robbanóanyagból készült kisméretű kumulatív töltetek teljesítményének összehasonlító vizsgálata 13. ábra: Hibás kumulatív préstest működés Konkrét, bizonyítható okot nem találtam a történtekre, de a következő feltételezések helytállónak bizonyulhatnak: Hibás préstest volt, amiben szemmel nem látható aszimmetria volt. A két lyuk adódhatott a nem merőlegesen behatoló jet miatt. Egyik az orrésznek, a másik a farok résznek tulajdonítható. A préstestek gyártásánál a présszerszámok, azok összenyomása után rövid ideig a végállásban maradnak, aminek a jelentősége a levegő kipréselésében és a préselt forma tartósságának elérésében van. Azonban ha a gép túl gyorsan ereszti vissza a présszerszámot összenyomó munkahengert, akkor a hirtelen fellépő nyomásesés a préstestben repedéseket hozhat létre. Ezek a repedések aszimmetriát eredményeznek a detonációs hullámfront haladásában, ami miatt a béléstest nem szimmetrikusan nyomódik össze, és az eredményezi, hogy a jet nem merőlegesen, hanem valamilyen szög alatt és éri a céltárgyat. 14. ábra: Robbantás utáni kifújás A fenti képen (14. ábra) jól látható, hogy a céltárgyak közötti légrésen, mint határfelületen jelentős gáz kondenzáció történt. A felületen 10-15mm szélességben húzódó fekete öv a MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 288

292 KUGYELA LÓRÁND: Különböző robbanóanyagból készült kisméretű kumulatív töltetek teljesítményének összehasonlító vizsgálata felületre kiváló szén, a negatív oxigénegyenlegű robbanóanyagból (a robbanóanyag nem tartalmaz annyi oxigént, amennyi a benne lévő összes éghető anyag teljes oxidációjához szükséges). 15. ábra: A bementi nyílás (bal) és a kimeneti nyílás (jobb) a harmadik préstest robbantása után A bementi nyílás szinte ugyanolyan volt, mint az első préstestnél, átlagában Ø 7mm átmérőjű. Az 50mmvastag korog kilépési oldalán 4,1mm átlagú lyuk keletkezett (15. ábra). Átütés ebben az esetben sem történt, még a 10mm korongon sem, csupán egy 1mm körüli mélyedés. ÖNTÖTT TÖLTETEKKEL VÉGZETT KÍSÉRLETEK Gyártás tekintetében a három robbanótest közül kétségtelenül az öntött elkészítése volt a legnagyobb kihívás. Egyrészről egy nagy produktivitású gyártási rendszert kellett leképezni néhány grammos töltet mennyiségekre, másrészről pedig a feladat megvalósításának komplexitása sok tervezést igényelt. Bebizonyosodott az is, hogy az íróasztal mögött született elképzelések, a legnagyobb odafigyelés és részletesség ellenére is képesek keresztülhúzni a számításainkat, másrészről pedig a legtöbb fejlesztés ilyen jellegű kísérletek és technikai alkalmazások tökéletesítésével valósult meg, így nem szabad egyik termékre sem a kísérletek során nem megfelelőséget kimondani, hiszem minden egyes darab gyártása során lehet tanulni. Tekintve, hogy tized vagy akár csak grammra is azonos öntött kumulatív testet gyártani szinte lehetetlen, így inkább arra törekedtem, hogy különböző öntött töltet tömegekkel milyen összefüggés alakul ki a céltárgyon keletkezett lyuk tekintetében. A robbantások eredményei Összesen 6 db öntött töltetet készítettem, 19,6-46,1g robbanóanyag tömegig (16. ábra). Mindegyik 60:40 arányú RDX/TNT keverék volt, 1,64g/cm 3 átlagsűrűséggel. A robbantások sorrendjei: #3 - #2 - #6 - #1 - #4 - # MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

293 KUGYELA LÓRÁND: Különböző robbanóanyagból készült kisméretű kumulatív töltetek teljesítményének összehasonlító vizsgálata 1.- #3 töltet 16. ábra: Az öntött töltetek Az első préstest 25,1g robbanóanyagot tartalmazott. Tekintve, hogy az öntött robbanóanyag sűrűsége 0,24 g/cm 3 el nagyobb volt, mint a plasztikusé, így az azonos tömeg ellenére is alig takarta el a kúpot (17. ábra). 17. ábra: #3 számú öntött üreges töltet, és a céltárgy A céltárgyon keletkezett lyuk átmérője 3 mért átlagból: 9,4mm, a lyukhossz pedig 32,3mm volt. MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 290

294 2.- #2 töltet KUGYELA LÓRÁND: Különböző robbanóanyagból készült kisméretű kumulatív töltetek teljesítményének összehasonlító vizsgálata A második robbantás a 30,8g robbanóanyag tömegű öntött töltettel történt (18. ábra). 18. ábra: #2 számú öntött üreges töltet, és a céltárgyak A céltárgyon keletkezett lyuk átmérője 3 mért átlagból: 10,0mm, a lyukhossz pedig 61,5mm volt. 3.- #6 töltet Az összes öntött töltet közül a #6 számúnak volt a legnagyobb robbanóanyag tömege: 46,1grammal. Ezért várható volt, hogy jelentősen növekszik majd az átütési teljesítménye is. Fontos észrevétel, hogy valójában ez volt a korábbi cikkemben említett méretezési alapelvek szerint, az optimális töltet magasságú. Általánosságban 1,7D az ökölszabály, a töltet magasság meghatározásakor. Ez a béléstest alapjától az iniciálási pontig terjed, azaz ebben az esetben 1,7*27=45,9mm lenne. A valóságban kereken 50mm volt a töltet magasság, ami egyenlő 1,85D-vel (19. ábra). A méretezésről bővebben lásd az felhasznált irodalom [5] [6] [7] [10] anyagait. 19. ábra: #6 számú öntött test 291 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

295 KUGYELA LÓRÁND: Különböző robbanóanyagból készült kisméretű kumulatív töltetek teljesítményének összehasonlító vizsgálata 20. ábra: #6 számú öntött üreges töltethez tartozó céltárgyak Fontos megjegyezni, hogy ebben az esetben 3 részben történt az öntés, megvárva az előző szakasz visszahúzódásának kezdetét, mivel így mindig a felette lévő, még olvadt részből pótlódik az anyag. A töltet tetején a gyors hűlés miatt nem volt megoldható ugyanez. Ilyen esetben például meleg fémes simítást lehetne alkalmazni, a megfelelő forma kialakításához (hasonlóan, ahogy ez történt a Magyar Honvédség által is használt, a Mechanikai Művek által előállított KKT 10 töltetek gyártásánál) [7]. A céltárgyon keletkezett lyuk átmérője 3 mért átlagból: 11,2mm, a lyukhossz pedig 72mm volt (20. ábra). 4.- #1töltet Ebben az esetben az öntési hibát próbáltam korrigálni 3g plasztikus robbanóanyaggal, amely a közel kilátszó kúpot és a zsugorodást volt hivatott kitölteni, azonban a robbanóanyag hibája miatt a kúpot nem takarta tökéletesen a robbanóanyag, így nem volt kimagasló teljesítmény várható (21. ábra). 10 Kisméretű Kumulatív Töltet. MH Haditechnikai Intézet fejlesztése MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 292

296 KUGYELA LÓRÁND: Különböző robbanóanyagból készült kisméretű kumulatív töltetek teljesítményének összehasonlító vizsgálata 21. ábra: #1 számú öntött üreges töltet, és a céltárgy Teljesítményben ez a töltet valóban elmaradt a többihez képest, de ez egyértelműen betudható az alacsony robbanóanyag tömegnek, ami 19,6g öntött és 3g plasztikus volt. Annak ellenére, hogy szemmel látható volt a kristályosodás asszimetriája, a céltárgyon keletkezett lyuk bemeneti nyílása közel szabályos kör alakú volt. Azonban mivel hiányzott az a robbanóanyag mennyiség, ami a jet-et kellő sebességre gyorsította volna, így csak sekélynek tekinthető átütés keletkezett. A céltárgyon keletkezett lyuk átmérője 3 mért átlagból: 8,5mm, a lyukhossz pedig 24mm. 5.- #4 töltet 22. ábra: #4 számú öntött üreges töltet, és a céltárgy A #4-es töltet öntési súly tekintetében 22,6g volt. A céltárgyon keletkezett lyuk átmérője 3 mért átlagból: 9,2mm, a lyukhossz pedig 31mm (22. ábra). 293 MKK Online (XXVIII) 3 (2018)

297 KUGYELA LÓRÁND: Különböző robbanóanyagból készült kisméretű kumulatív töltetek teljesítményének összehasonlító vizsgálata 6. -#5 töltet 23. ábra: #5 számú öntött üreges töltet, és a céltárgy befogó szerkezet Az öntés során észrevettem, hogy fontos a robbanóanyag olvadék folyamatos keverése. Mivel a hexogénnek csak 4%-a oldódik a trotilban [6] ezért a nem oldódó többi részt leül a kisebb sűrűségű TNT olvadék aljára. Emellett a hexogén kristályainak bevonására használt paraffin is leolvad, és az olvadék tetején könnyen kiválik. A két probléma együttes kombinációja adhatta azt, hogy a töltet nem robbant fel, csupán deflagrált. Semmilyen átütés, illetve kumuláció nem jött létre a céltárgyon. Valószínűsíthető, hogy az olvadék tetejéről a paraffinban dús trotilt sikerült kiöntenem, így annak az iniciálással szembeni érzéketlensége olyan magas lett, hogy a 8-as erősségű gyutacs már nem tudta iniciálni. A MÉRÉSI EREDMÉNYEK ÖSSZESÍTÉSE Ahhoz hogy objektív módon tudjam teljesítményük szerint sorrendbe rakni a termékeket, a mért eredményekből készítettem szorzatot, és azt osztottam a robbanóanyag tömegével. Ezt tömegegység teljesítménynek neveztem el. Ha ezek szerint rakom csökkenő sorrendbe őket, akkor látszik, hogy a préstest a legjobb teljesítményű, hiszen 14,3g robbanóanyag 51mm átütéssel rendelkezik. Oszlopdiagramon megjelenítve jól áttekinthetőek a mért eredmények. (A diagramból a deflagrált #5 számú töltetet kihagytam.) MKK Online (XXVIII) 3 (2018) 294