E-tűzvédelem. elektronikus szakmai folyóirat. Tartalom május X. évfolyam 5. szám. A hónap témája. Aktuális. n Tűzmegelőzés a mezőgazdaságban

Átírás

1 2018. május X. évfolyam 5. szám E-tűzvédelem elektronikus szakmai folyóirat Tartalom A hónap témája n Tűzmegelőzés a mezőgazdaságban Aktuális n Robbanóanyagokról általában n Tűzvédelmi szakvizsga-felkészülés

2 Szerzők: Nagy János tűzvédelmi mérnök Kovács Ferenc okleveles tűz- és katasztrófa védelmi mérnök A kézirat lezárása: május 2. Tisztelt Előfizetőnk! Kérdése van? Válassza az Optimum előfizetést és tűzvédelmi kérdéseivel forduljon bizalommal szakértő szerzőinkhez, akik minden beérkezett olvasói kérdésre 10 munka napon belül megadják a személyre szabott, szakszerű választ! Tűzvédelemmel kapcsolatos kérdé seit az alábbi címre várjuk: olvasoikerdesek@forum-media.hu Az online szolgáltatás egyedi jelszóval érhető el a weboldalon! A basic előfizetéshez tartozó webtartalom: a szaklap korábbi számainak archívuma 2012-ig Válassza az optimum előfizetést, és használja korlátlanul a webtartalmat: Szerkeszthető mintadokumentumok és segédletek Felkészülés a hatósági ellenőrzésekre Olvasói kérdések és válaszok gyűjteménye Kiegészítő szakmai anyag az új tűzvédelmi kötelezettségek a gyakorlatban témakörben A jelszavakat ben küldtük el, illetve azok kérhetők az Ügyfélszolgálattól is. Ügyfélszolgálat Tel.: 06 (1) ugyfelszolgalat@forum-media.hu A hónap témája Tűzmegelőzés a mezőgazdaságban A tavasz ezen időszakában a mezőgazdasági munkák már javában tartanak. Tűzvédelem szempontjából nemcsak a betakarításra kell különös figyelemmel lenni, hanem általánosságban a munkagépek állapotára. A nyár folyamán természetesen a betakarítást megelőzően a gépszemléket meg kell tartani, azonban az ott érvényes szabályok nem csak arra a rövid időszakra érvényesek. A következőkben röviden összefoglaljuk milyen területeket kell kiemelten kezelni a mezőgazdasági munkagépek, munkálatok során. Traktor lángba borulása szántás során Traktorok, kombájnok és egyéb munkagépek A mezőgazdasági munkák megkezdésekor előkerülnek a földműveléshez elengedhetetlen traktorok, illetve a hozzájuk tartozó tárcsák, kultivátorok és egyéb szükséges adapterek. A tavasz eltűnése és rögtön a nyári időszak beköszöntésével az erdő-mező, illetve az egyéb növényi kultúrák, vegetációk hamarabb száradnak ki, illetve nedvességtartalmuk a növényi rostoknak alacsonyabb. A munkagépek önmagukban is kifejezetten drágák nem is beszélve a lábon álló haszonnövényről. Tűz esetén külön-külön is nagy kárérték keletkezhet, együttesen pedig egy kisebb vállalkozás csődhelyzetbe is kerülhet. Ebben az esetben a munkagép vezetőjének tisztában kell lennie az Kép forrása előírásokkal, tudnia kell 2

3 figyelmeztetni a munkálatokban más résztvevőket is. A kombájn rossz műszaki állapota miatt keletkező tűz más tulajdonában is okozhat kárt. Munkagépek tüzei A munkagépek a földeken nagy igénybevételnek vannak kitéve, ezek a munkálatok a lehetőségekhez mérten mindig száraz időben történnek, ezért a környezet, illetve a földeken található növényzet (jellegétől függően) nedvességtartalma alacsonyabb. A földeken való munkálatok során nagymértékű kiporzás történik, legyen szó egyszerű szántásról, aratásról, vetésről. Hibás tömítettség esetén a por, illetve növényi törek bejuthat a forgó-mozgó alkatrészek közé, ahol növeli a súrlódási tényezőt és megnövekszik az üzemi hőmérséklet. Az ördögi kör itt kezdődik meg, a növekvő súrlódás miatt a kenőanyag kicsapódhat, elvegyül a kenőanyaggal, amely kenőképessége drasztikusan lecsökken. A kenés csökkenésekor a csapágyak hőmérséklete megnő, olyan mértékben hogy a tág illesztésű (C3, C4, C5) csapágyak is képesek szorulni és gyulladási hőmérsékletig felforrósodni. Ezért szükséges a gépeket nemcsak a munkálatok megkezdése előtt, hanem közben is rendszeresen takarítani, illetve odafigyelni a csapágyak rendszeres kenésére és a zsírzóhelyek feltöltésére. A lerakódott olajsártól, illetve olajfolyástól a gépeket szintén meg kell tisztítani. A tüzek másik kiváltó oka ami szintén a por és szalmatörek lerakódásához vezethető vissza a jármű elektromos berendezései. Az elektromos kötésekhez bejutó por növeli a helyi ellenállást, illetve lokálisan akár zárlatot okozhat. Betakarítást megelőző gépszemlék Ahogy azt már az előzőekben hangsúlyoztuk a gépszemléket célszerű ha nem is olyan mértékben, mint az aratás során már a mezőgazdasági munkák megkezdése előtt megtartani. A kalászos termény betakarítási, kazalozási, szalma-összehúzási és -bálázási munkáiban csak az a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, legalább egy, a vonatkozó műszaki követelményeknek megfelelő, legalább 21A és 113B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel is ellátott erő- és munkagép, valamint egyéb jármű vehet részt, amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát a betakarítást megelőzően az üzemeltető elvégezte. Ötnél több jármű megfelelőségét érintő szemlét az illetékes tűzvédelmi hatóságnak a tervezett időpontot megelőző legalább 10 nappal előbb be kell jelenteni. A szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek 1 példányát a járművön el kell helyezni. Gyakorlatban, a tűzvédelmi hatóság segítséget nyújt a gépek felülvizsgálatában, a hatóság a helyszínen hatósági ellenőrzés keretében készített jegyzőkönyv másolatát a helyszínen átnyújtja az ügyfél részére, aki minden járművén elhelyezi annak másolatát. A rutinosabb gazdák már jóval az aratás előtt elkészítik a gépszemle-jegyzőkönyveket és azt a tűzoltóság részére beküldik, illetve már a következő évben sokkal felkészültebbek. Számolni kell annak lehetőségével, hogy a tűzoltóság bejelentés nélkül ellenőrzi a járműveket munka közben, ahol a leggyakrabban megállapított hiányosság, hogy egyáltalán nem történt gépszemle. A munkavégzés során biztonságot nyújthatnak a tűzőrként beállított, ekével ellátott traktor, illetve tűzoltás céljából készenlétbe helyezett lajtos kocsi. Ez nem jogszabályi előírás, azonban adott esetben sokkal hatékonyabb segítséget nyújthat, mint bármilyen tűzoltó készülék. Gépszemlékre a következőkre kell különösképpen odafigyelni: a járműveken legyen: lapát; szikracsapó (ez általában egy fanyélre szerelt szállítószalaglap); seprű; tűzoltó készülék (traktoronként legalább 1 db), érvényes felülvizsgálattal, célszerű továbbá egy ötliteres szódásballont elhelyezni a gépeken, mert ezzel a kezdődő tüzek eloltása hatékony lehet; a gépszemle-jegyzőkönyv minden a munkában részt vevő járművön kerüljön kihelyezésre; a járművek legyenek ellátva szikrafogóval, az üzemelő erő- és munkagép kezelője szükség szerint, de legalább naponta egyszer köteles a kipufogó-vezeték és szikratörő műszaki állapotát felülvizsgálni és a rárakódott éghető anyagtól szükség esetén megtisztítani; 3

4 az akkumulátorok saruit szigetelő fedéssel kell ellátni; a jármű megfelelő műszaki állapotban legyen (működő világítás, fék, olajfolyások megszüntetése stb.); a tartalék üzem- és kenőanyagot az erő- és munkagéptől, a kazaltól és a gabonatáblától legalább 20 méter távolságra kell elhelyezni éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen; erő- és munkagépen, gépjárművön olyan karbantartás, javítás, amely nyílt láng használatával jár, vagy üzemanyag elfolyásával járhat, gabonatáblán, szérűn és a rostnövénytároló területén nem végezhető; munkaszünet idejére az arató-, cséplőgépet, az erőgépet és az egyéb munkagépet a lábon álló kalászos terménytől, a tarlótól, továbbá a kazaltól legalább 15 méter távolságra kell elhelyezni, éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen. Ha a tarlótól ez a távolság nem biztosítható, akkor 3 méter széles védőszántáson kívül kell az arató-, cséplő-, erő- és az egyéb munkagépet elhelyezni; az arató- és cséplőgépet hajlékony földelővezetékkel, akkumulátorát pedig legalább nehezen éghető, villamosságot nem vezető anyagú védőburkolattal kell ellátni; az erő- és munkagépet, arató- és cséplőgépet a kezelő üzemeltetés közben nem hagyhatja el, egyéb munkát nem végezhet; a szalmaösszehúzást és a kazalozást végző erőgép az összehúzott szalmát és kazlat csak olyan távolságra közelítheti meg, hogy az erőgép égésterméke, illetőleg annak elvezető csöve gyújtási veszélyt ne jelentsen; a szalmaösszehúzásban és a kazalozásban részt vevő erőgépet a ráhullott szalmától, szénától rendszeresen meg kell tisztítani; Ha már megtörtént a baj munkagéptüzek Első szabályként: ne essen pánikba! A jármű motorját állítsa le! Áramtalanítsa a járművet, erre ha nincs beépítve gyárilag, célszerű lehet egy áramtalanító kapcsoló beszerelése, bár a legbiztosabb, ha az akkumulátorról lehúzzuk legalább az egyik sarut (ez akkor válik bonyolulttá, amikor a járműben több akkumulátor, és azok eltérő helyen vannak)! Próbálja meg eloltani a tüzet, a tűzoltó készülék, illetve a vizes ballon felhasználásával! Ha a tűz a jármű burkolata alatt keletkezett, a burkolatot óvatosan nyissa meg, és mielőtt teljesen felnyitná, juttasson oltóanyagot a burkolat alá. Hirtelen felnyitásnál fennáll az esélye annak, hogy a hirtelen huzattól a tűz belobban, a láng kicsap, így az oltást megkísérlő is megsérülhet. Értesítse a tűzoltóságot a 112-es segélyhívón (sikeres oltás esetén is értesíteni kell a tűzoltóságot). Védje a lábon álló gabonát, ne hagyja a tüzet elharapózni! Aktuális Robbanóanyagokról általában Jelen rövid ismertető célja, hogy egy átfogó képet nyújtson a robbanóanyagokról és azok tulajdonságaikról. Jobban belegondolva az emberiség régóta használja ezen anyagokat békés, illetve katonai célokra egyaránt. A békés célú felhasználása az építőiparban, bányászat során, illetve a filmszakmában is sűrűn előfordul. A robbanóanyagok halmazállapotukat tekintve lehetnek szilárdak vagy folyékonyak. Lényegében egy kémiai reakció révén képesek arra, hogy nagyon rövid időn belül rendkívül nagymennyiségű gázt fejlesszenek, amely a környezetben károsodást, rombolást idéz elő. A robbanóanyagok sajátossága, hogy a kémiai reakciójukhoz nem szükséges környezeti oxigén, mivel az elreagáláshoz szükséges oxigén saját anyagukban, kémiailag kötött formában található meg. A robbanóanyag egyféle osztályozása lehet az alábbi: Ipari robbanóanyagok; Katonai robbanóanyagok; Lövedék hajtóanyagok; Fekete lőporok. (Ez utóbbit pusztán azért célszerű külön kezelni, mert alkalmazása történelmi időkre nyúlik vissza és az 1800-as évek közepéig szinte egyeduralkodó volt.) 4

5 A robbanóanyagok felosztása történhet a robbanási folyamat során végbemenő reakció terjedési sebessége alapján is. Ekkor beszélhetünk nagy, illetve alacsony hatóerejű robbanóanyagokról. A nagy hatóerejű robbanóanyagok (detonációra képes) sebességértéke m/s közötti sebességre tehető, míg az alacsony hatóerejűek 100 m/s alatti reakciósebességet produkálnak. A másik lehetőség a gyújtó láncban betöltött szerep alapján a detonációra képes anyagok lehetnek primer (iniciáló), valamint szekunder (brizáns) robbanóanyagokra. Az iniciáló anyagokat gyutacs formában a szekunder robbanóanyag beindítására alkalmazzák. A gyutacsok indításához elegendő kisebb energiamennyiség például láng vagy elektromos gyújtás formájában is. Fekete lőpor A legősibb robbanóanyagot Kínában fedezték fel, nagyságrendileg időszámításunk szerint 700 körül. Összetételét tekintve salétrom (kálium-nitrát), faszén és kén meghatározott keveréke. A kínaiak már 1000 körül alkalmazták a hadászatban, olyan fegyvereket alkottak, amelyek működtetésére fekete lőport használtak. Európában néhány száz évet várni kellett a fekete lőpor megjelenésére, a XIII. század végén kezdték alkalmazni várak, erődítmények elfoglalására. Innen már nem sokat kellett várni, hogy fegyverekben is elkezdjék használni. A XVI. században ipari célra, pl. folyómeder mélyítéséhez is használtak fekete lőport. A fekete lőpor korlátait a XVIII. században érték el, az Alpokat átszelő vasút alagútjainak építése során. A feketelőpor égése során szén-dioxid és kén-hidrogén keletkezik. Égése jelentős szilárd égéstermék keletkezésével jár (eredeti tömegének 50%-a), amely egy része füstként távozik, másik része pedig a csőben rakódik le hamuként. A lőporok alacsony hatóerejű robbanóanyagok körébe tartoznak. Megkülönböztetünk fekete lőport és füst nélküli lőpor alap robbanóanyagokat (nitrocellulóz, nitroglicerin). Ipari robbanóanyagok A fekete lőpor határainak elérésekor fedezték fel a nitroglicerint (NG), mely egy újfajta folyékony robbanóanyag volt, és sokkal nagyobb hatásfokkal rendel Feketelőpor eltérő szemcsemérettel Kép forrása kezett elődjénél. A svéd tudós Immanuel Nobel fiával, Alfred Nobellel közösen igyekeztek ezt az anyagot meghonosítani és a piacon értékesíteni. Sajnos a NG számos hátrányos tulajdonsággal is rendelkezik, többek között kiszámíthatatlanul reagál a lánggal történő iniciálásra, illetve a folyadék halmazállapot miatt problémás a szállítása, kezelése. A NG biztonságosabbá tétele érdekében Nobel megalkotta a gyutacsot, ami kiküszöbölte a lánggal való iniciálást továbbá a NG-t kovaföldbe nyelette el ( guhr dinamit ), ami biztonságosabbá tette a szállítást. A fejlődés ezzel nem állt meg, ennek következő foka a nitrocellulóz (NC), amely időben a NG-el azonos korban helyezhető el, viszont kémiailag bonyolultabb szerkezetű. Első felhasználását tekintve kőzetek robbantására alkalmazták, ugyanakkor folytak a kísérletek fegyverekben történő alkalmazására is, mivel az égése látható füst nélkül ment végbe. A nitrocellulózzal szintén hasonló gondok voltak, mint az nitroglicerinnel, így több balesetet és romba dőlt gyárat követően a végső megoldást a termék pépesítése és alapos tisztítása jelentette. A száraz, préselt lőgyapot a Nobel által felfedezett gyutaccsal jól iniciálható. Ez pedig szintén új utakat nyitott meg az NC ipari, illetve katonai alkalmazására. Az ipari alkalmazás széles körű elterjedése azonban számos balesetet is hozott magával. A robbanóanyagokat leginkább a bányákban alkalmazták nagy hatékonysággal. Azonban a sújtólég, amely minden bányász felett ott lebegett, számos balesetet okozott. A prob 5

6 lémát az okozta, hogy az alkalmazott robbanóanyagok használata során, a levegőben lévő szénpor-metán vagy csak a szénport, illetve metánt iniciálta, berobbantotta, mintegy másodlagos robbanást létrehozva. A XX. század elején több kísérletet hajtottak végre, majd kitiltották a bányákból a feketelőpor-, illetve dinamitféleségeket. Ezeket más engedélyezett, másodlagos robbanást nem kiváltó anyagokkal pótolták, leginkább ammónium-nitrát alapúakkal. Az I. világháborút követően, az ott elért technikai újításokat felhasználva, a bányászatban a robbantásos fejtési módszer kezdett visszaszorulni, és előtérbe kerültek a fejtő gépek. A két világháború között a nitroglicerin gyártása továbbra is az élvonalba tartozott, ezt a technológiát fejlesztették, javítgatták. A II. világháborút követően az újjáépítés időszakában a gazdaságosság szempontja markánsan megjelent, mivel az NG előállítása még mindig igen költségesnek bizonyult, ezért a fejlesztések az ammónium-nitrát és a gázolaj megfelelő arányú keveréke felé fordultak. Hazánkban ANDO néven elterjedt anyagot (Ammónium Nitrát Diesel Olaj) széles körben alkalmazták és alkalmazzák. Az ANDO továbbfejlesztett változatai a robbanóanyagok, gélek, melyek alapján szintén az ammónium-nitrát adja, amit sűrítenek, illetve térhálósítanak. Az iniciálásra való érzékenységüket (mivel az ANDO alapjában véve egy igen érzéketlen robbanóanyag) különböző adalékokkal igyekeztek növelni (trinitro-toluol, alumíniumpor). Összegezve az ipari robbanóanyagok változatos képet mutatnak arra vonatkozóan, hogy milyen alap robbanóanyagot, illetve ehhez kevert adalékanyagot használnak. Legfőbb alkalmazása a bányászatban, illetve speciális földmunkák során figyelhető meg. Néhány példa: Paxit, ANDO, Danubit, Lambrex. Fontos kiemelni, hogy az 54/201 BM rendelet előírásai nem terjednek ki a robbanó- és robbantóanyagokkal kapcsolatos tűzvédelmi előírásokra. Az épületekre, létesítményekre vonatkozó speciális előírásokat az Általános Robbantási Biztonsági Szabályzatról szóló 13/2010. (III. ) KHEM rendelet szabályozza. Az ÁRBSZ nagyon sok pontban utal vissza a hatályos tűzvédelmi jogszabályokra. Ennek ellenére vannak olyan részei, melyek nem a hatályos jogszabályi környezetet idézik, ezért az alkalmazása során az illetékes tűzvédelmi hatósággal egyeztetni szükséges. Tűzvédelmi szakvizsga-felkészülés A tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól szóló 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet 11. (1) (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a rendelet 1. mellékletében felsorolt foglalkozási ágakban és munkakörökben dolgozók tűzvédelmi szakvizsgáztatása tárgyában, a VM OKF főigazgatója közzétette az oktatási törzsanyagot, szakirodalmi jegyzéket. Kép forrása ANDO zsákos kiszerelésben Kép forrása 6

7 Tűzvédelmi szakvizsga-tanfolyamot az alábbi óraszámokban szükséges tartani: Foglalkozási ág Alapképzés (felkészítő tan folyam) [óra] Alapképzés, távoktatás [óra] Ismételt továbbképzés [óra] Ismételt távoktatás [óra] Hegesztők és az építőipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzők Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagoknak, bármely időpontban, 300 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű tárolását vagy 100 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű ipari vagy szolgáltatás körébe tartozó feldolgozását, technológiai felhasználását végzők Éghető gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását, továbbá autógáz kiszolgálását végzők Tűzgátló, füstgátló nyílászáró-szerkezetek beépítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők Tűzoltó vízforrások felülvizsgálatát végzők Pirotechnikai szakbolti eladók, raktárkezelők, terméküzemeltetők, anyagés termékgyártás-vezetők Tűzoltó készülékek karbantartását végzők Beépített tűzjelző berendezések kivitelezését, karbantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát végzők Beépített tűzoltó berendezések kivitelezését, karbantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát végzők Beépített tűzjelző berendezéseket tervezők, a kivitelezésért felelős műszaki vezetők, valamint az üzembe helyező mérnökök elmélet gyakorlat elmélet gyakorlat elmélet gyakorlat elmélet gyakorlat

8 Foglalkozási ág Alapképzés (felkészítő tan folyam) [óra] Alapképzés, távoktatás [óra] Ismételt továbbképzés [óra] Ismételt távoktatás [óra] Beépített tűzoltó berende zéseket tervezők, a kivitelezésért felelős műszaki vezetők, valamint az üzembe helyező mérnökök Tűzállóságot növelő bevonati rendszerek alkalmazását, karbantartását végzők Beépített hő- és füstelvezető rendszerek telepítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők Erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálatát végzők Tűzgátló tömítések beépítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők Tűzállóságot növelő burkolatok beépítését, karbantartását végzők elmélet gyakorlat elmélet gyakorlat elmélet gyakorlat elmélet gyakorlat Általánosságban érvényes, hogy valamennyi foglalkozási ág és munkakör esetében 45 perces egy oktatási óra. Minden foglalkozási ág, munkakör esetében oktatni kell a tűz jelzésére vonatkozó lényeges információkat, azaz azokat az adatokat, amelyeket a tűz jelzésekor közölni kell a jelzésfogadó ügyelettel (a 112-es hívásfogadó központtal, vagy a katasztrófavédelmi igazgatóság műveletirányítási ügyeletével, esetleg a tűzoltósági ügyelettel): a tűzeset, káreset helyét, a tűzre, veszélyeztetésre vonatkozó adatokat (mi ég, mit veszélyeztet), az esemény méretét, kiterjedését, a bejelentő személy nevét, telefonszámát. Az alábbiak szerinti kimutatásokat a tűzvédelmi szakvizsga-oktatásra, illetve vizsgára történő felkészülést támogatják, ahol az érintett szakirodalom felsorolása található meg, konkrét hivatkozások kivételével: Jogszabály Kötelező szakirodalom évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról Foglalkozási ágak 1., 2., 3.,, 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 13., 1, 15., , 2., 3.,, 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 13., 1, 15., 16. 8

9 Jogszabály Kötelező szakirodalom 54/201 (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról I. fejezet. Általános rendelkezések II. fejezet. Értelmező rendelkezések III. fejezet. Védelmi célok és tervezési alapelvek IV. fejezet. Tűzveszélyességi és kockázati osztályba sorolás V. fejezet. Általános szerkezeti követelmények VI. fejezet. Tűzterjedés elleni védelem VII. fejezet. Rendeltetéstől függő létesítési követelmények VIII. fejezet. Kiürítés IX. fejezet. Tűzoltóegységek beavatkozását biztosító követelmények X. fejezet. Hő és füst elleni védelem XII. fejezet. Speciális építmények tűzvédelme XIII. fejezet. Villamos és villámvédelmi berendezések XIV. fejezet. Beépített tűzjelző és tűzoltó berendezések közös szabályai XV. fejezet. A beépített tűzjelző berendezésekre vonatkozó szabályok XVI. fejezet. A beépített tűzoltó berendezésekre vonatkozó szabályok XVII. fejezet. Éghető folyadékok és gázok tárolására, kimérésére vonatkozó létesítési követelmények XVIII. fejezet. Használati szabályok XIX. fejezet. Éghető folyadékok és gázok használati szabályai XX. fejezet. Ellenőrzés, karbantartás, felülvizsgálat 1/1990. (IX. 29.) KHVM rendelet a gépjármű-fenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről Foglalkozási ágak 1., 2., 3.,, 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 13., 1, 15., , 2., 3.,, 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 13., 1, 15., 16., 12., 13., 15., , 2., 3.,, 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 13., 1, 15., 16., 12., 15., 16., 12., 1, 15., 16., 13., 15., ,, 1, 13., 13., , 7., 8., 9., 10., 11., 1 8., 9., 10., , , 3. 1., 2., 3.,, 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 13., 1, , 3., 7. 1., 2., 3.,, 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 13., 1, 15., /1991. (X. 9.) Korm. rendelet a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról 5., évi XLV. törvény a mérésügyről 5., évi XXVIII. törvény a nemzeti szabványosításról 10., 11. 3/2003. (III. 11.) FMM-ESzCsM együttes rendelet a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben levő munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeiről /200 (XII. 22.) GKM rendelettel kiadott Hegesztési Biztonsági Szabályzat 1. A Bizottság december 18-i 1497/2007/EK rendelete az Európai Parlament és a Tanács 842/2006/EK rendelete alapján az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó helyhez kötött tűzvédelmi rendszerek általános szivárgás-ellenőrzési követelményeinek megállapításáról 9

10 Kötelező szakirodalom Jogszabály A Bizottság április 2-i 304/2008/EK rendelete az Európai Parlament és a Tanács 842/2006/EK rendelete alapján az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó, beépített tűzvédelmi rendszerek és tűzoltó készülékek tekintetében a vállalatok és a szakemberek képesítésére vonatkozó minimumkövetelmények és kölcsönös elismerési feltételek meghatározásáról évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól 186/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet a bejelentésköteles szolgáltatási tevékenységek tekintetében a bejelentés elmulasztása esetén fizetendő bírságról, továbbá a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságok általános kijelöléséről Az Európai Parlament és a Tanács szeptember 16-i 1005/2009/EK rendelete az ózonréteget lebontó anyagokról 13/2010. (III. ) KHEM rendelet az Általános Robbantási Biztonsági Szabályzatról 6. 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól 50/2011. (XII. 20.) BM rendelet a bejelentésköteles tűzvédelmi szolgáltatási tevékenységek megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól 173/2011. (VIII. 2) Korm. rendelet a polgári célú pirotechnikai tevékenységekről /2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről 375/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatásának szabályairól 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól 9/2015. (III. 25.) BM rendelet a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságoknál, az önkéntes tűzoltó egyesületeknél, valamint az ez irányú szakágazatokban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről 14/2015. (II. 10.) Korm. rendelet a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal és az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 2/2016. (I. 5.) NGM rendelet a nyomástartó berendezések, a töltő berendezések, a kisteljesítményű sűrített gáztöltő berendezések műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről ésaz autógáz tartályok időszakos ellenőrzéséről 491/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet a beépített tűzjelző, illetve tűzoltó berendezések létesítésének, használatbavételének és megszüntetésének engedélyezésére irányuló hatósági eljárás részletes szabályairól Foglalkozási ágak 1., 2., 3.,, 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 13., 1, 15., , 2., 3., 6., 7., 5., 8., 9., 10., 11., 12., 13., 1, 15., , 11., 5., 8., 9., 10., 11., 12., 13., 1, 15., , 7., 8., 9., 10., 11. Tűzterjedés elleni védelem TvMI., 12., 15., 16. Építményszerkezetek tűzvédelmi jellemzői TvMI., 12., 15., 16. Felülvizsgálat és karbantartás TvMI. Tűzoltó Egységek Beavatkozását Biztosító követelmények TvMI 5. Beépített tűzjelző berendezés tervezése, telepítése TvMI 8., 10. Beépített tűzoltó berendezések tervezése, telepítése TvMI Hő és füst elleni védelem TvMI 13., 5., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 13., 1, 15.,

11 Kötelező szakirodalom Foglalkozási Kiadvány ágak A tűzoltó készülékek használatának ismertetése 1., 2., 3., 6. Magyarországon érvényes teljesítménynyilatkozattal rendelkező, gyártó(k) által kiadott beépítési útmutatók, a javításra, felülvizsgálatra, karbantartásra vonatkozó utasítások az alábbi termékek esetében: gyárilag csukószerkezettel szerelt tűzgátló vagy füstgátló ajtók, vagy kapuk, csukószerkezet nélküli tűzgátló vagy füstgátló ajtók, vagy nyitható ablakok, szerelt falszerkezetbe építhető tűzgátló vagy füstgátló ajtók, vagy nyitható ablakok, falazott falszerkezetbe építhető tűzgátló ablakok, vagy kapuk. Magyarországon forgalmazott érvényes teljesítménynyilatkozattal rendelkező, legalább két-két különböző szerkezet (például: acél, fa) tűzvédelmi tulajdonságának javítására használható tűzgátló bevonati rendszer 12. alkalmazására kiadott gyártói útmutató (külön kitérve a felület megfelelő előkészítésére, a használható alapozókra és fedőbevonatokra), a bevonat tisztítására, felújítására vonatkozó utasítások. Magyarországon érvényes teljesítménynyilatkozattal forgalmazott legalább két-két különböző természetes és gépi hő- és füstelvezető termék telepítésére, javítására, karbantartására kiadott gyártói útmutatón, utasításon 13. keresztül a hő- és füstelvezető rendszerek bemutatása Magyarországon jogszerűen forgalmazott, legalább egy-egy különböző (szabványos és kábelspecifikus) tűzálló kábelrendszer alkalmazására kiadott gyártói útmutató 1 Magyarországon érvényes teljesítménynyilatkozattal rendelkező, gyártó(k) által kiadott beépítési útmutatók, a javításra, felülvizsgálatra, karbantartásra vonatkozó utasítások az alábbi termékek esetében ötféle tűzgátló 15. tömítés (lágy lezárás, zsák, csőmandzsetta, kemény lezárás, hézagtömítés) Magyarországon érvényes teljesítménynyilatkozattal rendelkező, gyártó(k) által kiadott beépítési útmutatók (a burkolat felületképzésére vonatkozó javaslatok, előírások) és a karbantartásra vonatkozó utasítások az alábbi termékek esetében: 16. falszerkezet tűzgátló burkolati rendszer, tartószerkezet, oszlop és födém tűzgátló burkolati rendszer, épületgépészeti elem tűzgátló burkolati rendszer Kötelező szakirodalom Foglalkozási Szabvány ágak MSZ EN 2 A tüzek osztályozása 7., 8., 9., 10., 11. MSZ EN 3 Hordozható tűzoltó készülékek 7. MSZ Vízzel oltó önműködő tűzoltó berendezések. Műszaki követelmények. Ellenőrzés MSZ EN 54 Tűzjelző berendezések 8., 10. MSZ EN 615 Tűzvédelem. Oltóanyag. Az oltóporok előírásai (kivéve a D osztályú porokat) MSZ EN 671 Beépített tűzoltó berendezések. Tömlőberendezések 5., 11. MSZ EN 694 Tűzoltó tömlők. Alaktartó tömlők beépített rendszerekhez 5., 11. MSZ 1014 Pótállványcső felszín alatti tűzcsaphoz 5. MSZ 1025 Műanyag tűzoltó kupakkapcsok 5. MSZ 1042 Jelzőtáblák vízvezetékekhez és tűzoltó vízforrásokhoz 5. MSZ 1092 Tűzoltó kapcsok 5. MSZ 1094 Kapocskulcsok tűzoltó kapcsokhoz 5. MSZ EN Hordozható gázpalackok. Palackazonosítás 2., 3. MSZ EN 1125 Zárak és épületvasalatok. Pánikajtózárak vízszintes működtető rúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek MSZ EN Robbanóképes közegek. Robbanásmegelőzés és robbanásvédelem. 1. rész: Alapelvek és módszertan 1 MSZ EN 1154 Zárak és épületvasalatok. Szabályozottan működő ajtócsukó eszközök. Követelmények és vizsgálati módszerek 11

12 MSZ EN 1155 Zárak és épületvasalatok. Villamos működtetésű rögzítőberendezések nyílóajtókhoz. Követelmények és vizsgálati módszerek MSZ EN Épületgépészeti berendezések tűzállósági vizsgálata. 3. rész: Átvezetések tömítései 15. MSZ EN Épületgépészeti berendezések tűzállósági vizsgálata. rész: Hézagtömítések 15. MSZ EN 1568 Tűzoltó anyagok. Habképző anyagok MSZ 1585 Villamos berendezések üzemeltetése (EN :2013 és nemzeti kiegészítései) 1 MSZ EN 1873 Előre gyártott tetőtartozékok 13. MSZ EN 1866 Szállítható tűzoltó készülékek 7. MSZ 2364 Épületek villamos berendezéseinek létesítése 1 MSZ 6292 Gázpalackok szállítása, tárolása és kezelése 1., 2., 3. MSZ 9771 Tűzcsapok és tartozékaik 5. MSZ 9772 Állványcső felszín alatti tűzcsapokhoz 5. MSZ 9774 Osztó tűzoltótömlőkhöz 5. MSZ 9775 Gyűjtő tűzoltótömlőkhöz 5. MSZ 9784 Nyitott szórófejes, vízzel oltó berendezés MSZ 9789 Nehéz- és középhabbal oltó kézi habsugárcsövek kialakítása, teljesítménykövetelményei és vizsgálati módszerei 5. MSZ 9790 Éghető folyadékok és olvadékok tűzveszélyességi csoportosítása 2. MSZ Kisfeszültségű villamos berendezések időszakos (tűzvédelmi) ellenőrzése 1 MSZ EN Beépített tűzoltó berendezések. Gázzal oltó berendezések részegységei MSZ EN Füst- és hőszabályozó rendszerek 11., 13. MSZ EN Beépített tűzoltó berendezések. Sprinkler és vízpermetező oltóberendezések részegységei MSZ EN Beépített tűzoltó berendezések. Porral oltók MSZ EN Beépített tűzoltó berendezések. Automatikus sprinklerrendszerek. Tervezés, kivitelezés és karbantartás MSZ EN/ENV Szerkezetek tűzállóságához való hozzájárulás meghatározásának vizsgálati módszerei 12., 16. MSZ EN Beépített tűzoltó berendezések. Habbal oltó rendszerek MSZ EN Föld alatti tűzcsapok, tűzcsapszekrények és fedelek 5. MSZ EN Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők MSZ EN Föld feletti tűzcsapok 5. MSZ EN Tűzoltó tömlők. Szivárgásmentes lapos tömlők beépített tűzoltó berendezésekhez 5. MSZ EN ISO Tűzoltótömlő. Gumi és műanyag szívótömlők és tömlőszerelvények 5. MSZ EN Zárak és épületvasalatok. Villamos szabályozású rögzítőrendszerek tűz-/füstgátló ajtórendszerekhez MSZ EN Beépített tűzoltó berendezések. Gázzal oltó berendezések MSZ EN Kézi tűzoltó sugárcsövek 5. MSZ EN Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és/vagy füstzárási vizsgálati eredményeinek kiterjesztett alkalmazása MSZ A tűzoltó vízforrások és tartozékaik felülvizsgálata, illetve karbantartása 5. MSZ Tűzvédelmi jelzőtáblák 5. MSZ Éghető folyadékok és olvadékok tároló- és kiszolgálólétesítményeinek, -berendezéseinek tűzvédelmi előírásai 2. MSZ A villamosenergia-fejlesztő, -átalakító és -elosztó berendezések tűzvédelme 1 MSZ EN Bejárati ajtók, ipari, kereskedelmi, garázsajtók és nyitható ablakok. Termékszabvány, teljesítményjellemzők. Tűzállósági és/vagy füstgátlási jellemzők MSZ Hordozható tűzoltó készülék fémtüzek oltására. Előírások, követelmények, tűzoltási vizsgálatok 7. MSZE Villamos kábelrendszerek tűzállósági követelményei és vizsgálatai 1 MSZ EN Tűzvédelem. Oltóanyag. Szén-dioxid. (ISO 5923:1989) MSZ EN Tűzvédelem. Oltóanyagok. Halogénezett szénhidrogének 12

13 MSZ EN kv-nál nagyobb váltakozó feszültségű energetikai létesítmények földelése 1 MSZ EN Robbanóképes közegek 1 MSZ HD Kisfeszültségű villamos berendezések 1 MSZ EN Gyúlékony por jelenlétében alkalmazható villamos gyártmányok 1 MSZ EN kv-nál nagyobb váltakozó feszültségű energetikai létesítmények. 1. rész: Általános szabályok (IEC :2010, módosítva) 1 Javasolt szakirodalom Foglalkozási ágak Jogszabály 23/2006. (II. 3.) Korm. rendelet a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések hatósági felügyeletéről 3. 44/2016. (XI. 28.) NGM rendelet a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról 7., 40/2017. (XII. ) NGM rendelet az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről 1 Kiadvány 1., 2., 3.,, Dr. Beda László PhD, Égés- és Oltáselmélet, SZIE Ybl Miklós Műszaki Főiskolai Kar. 5., 6., 8., 9., 10., 11., 12., 13., 15., 16. Heizler György, Vágvölgyi László: Tűzoltó készülék kézikönyv. A tűzoltó készülékekkel kapcsolatos jogszabályok, rendelkezések és egyéb tudnivalók kézikönyve, HBU Kft., Nagykozár, Csepregi Csaba: Tűzjelző rendszerek, Florian Press Kiadó, Budapest, , 10. Arató Csaba, Erősáramú berendezések felülvizsgálóinak kézikönyve, Magyar Elektrotechnikai Egyesület, Kruppa Attila, Villamos vezetékrendszerek tűzvédelme, Obo Bettermann Kft., Érvényes teljesítménynyilatkozattal, tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal, vagy OKF forgalmazási engedéllyel rendelkező tűzjelző berendezések tervezési segédletei, javítási és karbantartási utasításai 8., 10. Érvényes teljesítménynyilatkozattal, tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal, vagy OKF forgalmazási engedéllyel rendelkező beépített oltóberendezések tervezési segédletei, javítási, karbantartási utasításai. Szabvány MSZ EN 1365 Teherhordó elemek tűzállósági vizsgálata 12. MSZ EN 1366 Épületgépészeti berendezések tűzállósági vizsgálata 13. MSZ EN Épületgépészeti berendezések tűzállósági vizsgálata. 1. rész: Szellőzővezetékek 16. MSZ EN Épületgépészeti berendezések tűzállósági vizsgálata. 5. rész: Szerelőcsatornák és -aknák 16. MSZ 1600 Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések számára 1 MSZ EN Épületszerkezetek és építési termékek tűzvédelmi osztályozása. rész: Osztályba sorolás a tűzveszélyességi vizsgálatok eredményeinek felhasználásával MSZ EN Épületszerkezetek és építési termékek tűzvédelmi osztályozása. 2. rész: Osztályba sorolás a szellőzési rendszerek kivételével a tűzállósági vizsgálatok eredményeinek felhasználásával MSZ EN Épületszerkezetek és építési termékek tűzvédelmi osztályozása. rész: Osztályba sorolás a füstgátló rendszerek elemei tűzállósági vizsgálati eredményeinek felhasználásával MSZ EN Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok. Követelmények és osztályba sorolás (hatályon kívül), 12., 15., 16., 12., 15., 16. CEN/TS Beépített tűzoltó berendezések. Vízpermetező rendszerek CEN/TS Beépített tűzoltó berendezések. Vízköddel oltó rendszerek CEN/TR Beépített tűzoltó berendezések. Kondenzált aeroszolt használó tűzoltó rendszerek

14 Cégre szabott munkavédelmi képzések A Munkavédelmi törvény utóbbi fél évben történt változásai, valamint a Munkavédelem Nemzeti Politikájának múlt évi elfogadása is mutatja, hogy az eddigieknél még hangsúlyosabb figyelem irányul a biztonságos és az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés megvalósítására. Éppen ezért szigorodtak a munkavédelmi képviselő-választásra, vala mint a munkabalesetek kivizsgálására vonatkozó szabályok. Cégekre szabott helyszíni képzéseinkkel a munkavédelmi kötelezettségek elvégzésében szeretnénk segítséget nyújtani. A közelmúlt legsikeresebb MUNKAVÉDELMI képzései Kötelező munkavédelmi képviselő-választás A minimum 20 főt foglalkoztató munkáltatóknak már kötelező munkavédelmi képviselő-választást tar tani. Amennyiben Ön még nem tette lehetővé a képviselő-választást, úgy segítünk annak lebonyolításában és a procedúrához kapcsolódó adminisztrációs feladatok elvégzésében. Munkavédelmi képviselők alapképzése A megválasztott munkavédelmi képviselők a Munkavédelmi törvény 75. (1) bekezdés c) pontjában előírt 16 órás alapképzést végezhetik el, amely megfelelő szakmai alapot ad a képviselői tevékenység magas szintű elvégzéséhez. A munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltésének gyakorlati lépései Az utóbbi években többször módosultak a munkabalesetekre vonatkozó előírások. Legutóbb március 4-től léptek hatályba új részletszabályok a munkabaleseti bejelentőlap kitöltésére vonatkozóan. A képzés során gyakorlati példákon keresztül mutatjuk be a munkabalesetek bejelentésére vonatkozó tudnivalókat. A mentési terv összeállítása Rendkívüli események, váratlan helyzetek fordulnak elő az Ön cégében? Ezek veszélyeztethetik a munkavállalók nagyobb csoportját vagy súlyos következményekkel járhatnak (balesetek, egészségkárosodás)? Ha igen, Ön minden bizonnyal a Munkavédelmi törvényben előírt mentési terv elkészítésére kötelezett. A képzés segítségével elkészítheti saját mentési tervét az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos foglalkoztatás megvalósítása érdekében. Helyszíni MUNKAVÉDELMI képzések A kihelyezett képzésekről bővebb felvilágosítást ad Szabó-Auguszt Emőke, szeminárium- és konferenciamenedzser a telefonszámon vagy az emoke.auguszt@forum-media.hu címen. Az E-Tűzvédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink tűzvédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnk egyéni szakmai véleményét tükrözik, melyet a rendelkezésére álló információk alapján alakított ki. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. E-Tűzvédelem X. évfolyam, negyedik szám, május Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft Budapest, Váci út 91. Tel.: Fax: Felelős kiadó: Rok Podgornik, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Rácz Eperke HU ISSN Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: Fax: forum-media@forum-media.hu Internet: Tördelés: B TEX 2000 Bt.