Budapest, február. A sorozat szervezői

Átírás

1 Tisztelt Olvasó! Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémiai Intézete által 2007 szeptemberében indított tudományt népszerűsítő Alkímia ma előadássorozata immár a 100. előadásánál tart. Az előadássorozat indításához példaként a Mindentudás Egyeteme és az ELTE Fizikai Intézetének Atomoktól a csillagokig című sorozatai szolgáltak. Ennek megfelelően elsődleges célunk az volt, hogy az ELTE Kémiai Intézet munkatársai, illetve az intézethez szorosan kötődő kémikusok kutatási területét és eredményeit, és ezen keresztül a modern kémia világát közérthetően mutassuk be középiskolásoknak, tanáraiknak, és minden természettudományok iránt nyitott felnőtt vendégünk számára. Az ELTE Kémiai Intézetében folyó kiemelkedő kutató munkát jól tükrözi az, hogy az eddig elhangzott 99 előadást tekintve noha volt olyan előadó, aki többször szerepelt nem volt ismétlés. Az előadókon túl a sorozat sikeréhez nagyban hozzájárultak azok a kollégák is, akik az előadások után látványos kísérleteket mutattak be. Ezek között sok olyan speciális kísérlettel is találkozhatott a hallgatóság, amit a kísérletező kifejezetten erre a bemutatóra dolgozott ki. Szintén színesítették az előadásokat a napi hírekhez vagy az ELTE Kémiai Intézetéhez köthető kiselőadások, illetve az előadásokhoz kapcsolódó laborlátogatások is. Igyekeztünk azok számára is elérhetővé tenni sorozatunkat, akik a távolság vagy időbeli ütközés miatt nem jutottak el rendezvényeinkre. Számukra a kezdetektől fogva Maros Gábor, az ELTE TTK Természettudományi Kommunikáció és UNESCO Multimédiapedagógia Központ munkatársa, lelkes hallgatók, majd a Szent László Gimnázium szakkörösei rögzítették videóra az előadásokat és kísérleteket.

2 Ezeket a felvételeket az előadások és kísérletek diáival együtt honlapunkról ( visszamenőleg is le lehet tölteni óta előadásainkat Tepliczky István és Dinnyés Lajos jóvoltából interneten, élőben is lehet követni. Néhány előadás írott változatának pedig a Középiskolai Kémiai Lapok, az Élet és Tudomány és a Természet Világa is helyt adott. Ezúttal is szeretnénk megköszönni minden lelkes előadó és közreműködő hozzájárulását a sorozat sikeréhez! Reméljük, hogy a sorozat a jövőben is egyre többek hasznos és tartalmas időtöltését fogja szolgálni! Budapest, február A sorozat szervezői

3 A 2007/2008-as tanév programja 1. évad Náray-Szabó Gábor: A molekulák hamóniája Dibó Gábor: A pattogatott kukoricától a vegyület könyvtárakig Sohár Pál: Varázslat, amitől láthatóvá válnak és életre kelnek a molekulák: az NMR spektroszkópia Tarczay György: Kémia a csillagok között Orbán Miklós: Egzotikus kémiai jelenségek Turányi Tamás: Miről beszél a gyertya lángja? Az égés kémiája 150 évvel Faraday után Riedel Miklós: Kémiai kalandozás képtárakban Homonnay Zoltán: Vegyelemzés százmillió kilométer távolságból: a Mössbauer-spektroszkópia csodája Rohonczy János: A chipgyártás vegyész szemmel Fogarasi Géza: Számítógéppel a molekulák nyomában Horváth István Tamás: Zöld kémia Császár Attila: A földi üvegházhatás Sinkó Katalin: Aerogél, a megszilárdult füst

4 A 2008/2009-es tanév programja 2. évad Hudecz Ferenc: Gyógyszerek célba juttatása Keszei Ernő: Molekulák viselkedése reakció közben: a kísérleti megfigyelés korlátai és azok meghaladása Salma Imre: Jótékony és káros aeroszol részecskék a levegőben Rábai József: A fluorkémia hét korszaka Szalay Péter: Szentjánosbogár, trópusi halak, sarki fény: mi a közös a természet fénytüneményeiben? Kele Péter: Ragyogó molekulák: dióhéjban a fluoreszcenciáról és biológiai alkalmazásairól Perényi Katalin: Vadászat egy nyomelemre Süvegh Károly: Kémia az atomerőművekben Perczel András: Molekuláris építkezés: Lego elemek és harmonikus kapcsolataik Magyarfalvi Gábor: Ki rakja rendbe az atomokat? Érdekességek a kristályok kémiájából Láng Győző: Mitől dobol a játéknyuszi? Elektrokémiai áramforrások Szepes László: Félúton a szervetlen és a szerves kémia között Riedel Miklós: Pi víz és társai

5 A 2009/2010-es tanév programja 3. évad Nagy Sándor: Völgylakók (Lowlanders) A β stabilitás völgyének természetrajza Túri László: Hogyan lehet feloldani az elektront? Töltött elemi részecskék szerepe a kémiában Eke Zsuzsanna: Élelmiszerek mikroszennyezőinek nyomában Baranyai András: A víz: egy kis molekula hihetetlen változatossága a természetben Záray Gyula: Gyógyszerek sorsa a természetben Tarczay György: Balkezes aminosavak: a homokiralitás kialakulásának elméletei Majer Zsuzsa: A molekulák szaga Szalay Roland: A Szilíciumvölgytől a szilikonhölgyig Gáspári Zoltán: Élő molekulák az élet molekulái Rohonczy János: Hogyan muzsikálnak az atommagok mágneses térben? Kémiai szerkezetfelderítés NMR s pektroszkópiával Jalsovszky István: Platóni ideális testek szerves kémiája Kucsman Árpád-Jalsovszky István: A kémia nem történelem az ELTÉ-n Ünnepi előadás Eötvös Loránd neve felvételének hatvanadik évfordulóján Kiss Éva: Bioanyagok idegenek az élő szervezetben

6 A 2010/2011-es tanév programja 4. évad Iván Béla: Polimer korszakban élünk: a műanyagoktól a számítógépes chipig, az eldobható napelemekig, a nanotechnológiákig, a génsebészetig, gyógyszerekig és a környezetvédelemig Farkas Ödön: Hegyen völgyön kémia Pasinszki Tibor: Az álhalogenidek nyomában a csillagközi felhőktől a robbanóanyagokig Vértes Attila: Hogyan lesz egy sikertelen kísérletből Nobeldíj? A nyomjelzéstechnika felfedezésétől a modern nukleáris gyógyászatig Mészáros Róbert: Mosószerek a 21. században Turányi Tamás: A légkör kémiája Surján Péter: A gyémánt és a grafit kistestvérei Mihucz Viktor: Arzén a rizsben élelmiszerbiztonsági jótanácsok Mező Gábor: Becsaphatjuk-e a tumoros sejteket? A kemoterápia új lehetőségei a rák gyógyításában Szalai István: Ki festi a zebra csíkját? Önszerveződő kémiai és biológiai mintázatok Novák Zoltán: Ciklusok bűvöletében katalizátorok a szintetikus kémia szolgálatában Németh Zoltán: Miért vonzza a vegyészt a mágnes? Riedel Miklós: Fényforrások a petróleumlámpától az EU szabályozásig

7 A 2011/2012-es tanév programja 5. évad Lagzi István: A nanotudományok vívmányai a mindennapokban Salma Imre: Budapesti banángörbék Varga Szilárd: Molekulák, amelyek megváltoztatták a világot érdekes szerves molekulák a múltban és a jelenben Pulay Péter: Mi tartja össze az atomokat a molekulákban? Az elektronszerkezet megismerésének története 1900-tól Szalay Roland: (V)egy nyelvet beszéljünk! Kóczán György: Nemesfémek Baranyai András: A misztikus entrópia Mika László Tamás: Kémia grammokban és millió tonnákban Inzelt György: Gondolatok a tüzelőanyag-cellákról Magyarfalvi Gábor: Kémia az abszolút nullától több ezer fokig Tóth Gergely: Hűtés, fűtés és a termodinamika más műszaki alkalmazásai Tarczay György: A lusta, a rejtett és az idegen Szabó Dénes: Molekulák és reakciók három dimenzióban

8 A 2012/2013-es tanév programja 6. évad Kotschy András: Intelligens molekulákkal a rák ellen Barkács Katalin: Az ivóvíztől a szennyvízig Mátyus Edit: Molekulaszerkezet: kép és képzelet összjátéka Nemes László: Égi szerveskémiai laboratórium: a Szaturnusz Titán holdja Kovács Krisztina: Radioaktív elemek környezetünkben természetes és mesterséges háttérsugárzás Császár Attila: Kémiai hálózatok Eke Zsuzsanna: Válogatás nélkül nem megy! Rohonczy János: A hőmérsékleti skála rejtelmei Szepes László: Szárnyaló molekulák felületi rétegek Bodor Andrea: Fehérjék mágnesekben Riedel Miklós: Görgey, a vegyésztábornok Zsély István: Amitől az autók gurulnak: a belsőégésű motorok kémiája Mihucz Viktor: A borivás előnyei és hátrányai egy kromatográfus szemével

9 A 2013/2014-es tanév programja 7. évad Mezey Pál: Alak és hasonlóság a molekulák világában Varga Margit: Élettelen az élőben bioásványok Bődi András: Szinkrotron: 300 méteres mikroszkóppal a molekulák energiájának nyomában Soós Tibor: A terpének csodálatos világa Schlosser Gitta: Molekulavadászat Varga Imre: Lágy nanorészecskék: Mire jó ami kicsi, puha, de intelligens? Szalay Péter: Fotonok kereszttüzében a DNS Mihucz Viktor: Lesben álló molekulák: komfortérzet és beltéri levegőminőség Bánóczi Zoltán: Peptidekkel a sejtekbe peptidek mint transzport molekulák Szabados Ágnes: Lokalizáció, delokalizáció, avagy hol van az elektron a molekulában? Novák Zoltán: Radikális átalakítások a modern szerves kémiában Jedlovszky Pál: Számítógépek és modellezés a kémiai kutatásokban Láng Győző: Tévutak és csapdák a tudományban

10 A 2014/2015-es tanév programja 8. évad Keserű György: Hogyan lesznek új gyógyszereink? Bevezetés a gyógyszerkutatásba Kamarás Katalin: A sokarcú szén Salma Imre: Aeroszol mérések a Dunánál: BpART Harmat Veronika: A konyhasótól az önszerveződő fehérjékig: a kristályszerkezet felderítése röntgendiffrakcióval Túri László: Új energiatermelési irányok: problémák, dilemmák, megoldások Horváth István Tamás: Fenntartható vagy megfelelő kémia: ez itt a kérdés! Csámpai Antal: Vas a szendvicsben Szalay Roland: Bűnjelek és vegyjelek Kémia a bűnüldözés szolgálatában Perczel András: A fehérjék janus-arca: végzetes változások Pápai Imre: Frusztrált molekulák kémiája Vankó György: Első lépések a molekuláris mozi felé Rosta Edina: Miért választotta a természet a foszfátokat? Perényi Katalin: Véletlenek a tudományban, szerencse a kémiában

11 Segítők, további közreműködők: Ábrahám Attila, Antos László, Babinszki Bence, Bacsó András, Bajtai Judit, Bazsó Gábor, Beke Zsófia, Berkes Balázs, Berta Dénes, Berta Máté, Biró Evelyn, Blum Adél, Bódi Ferenc, Bolváriné Orosz Henrietta, Borbély László, Borsodiné Komáromi Anna, Botos Ákos, Bozsér Betti, Cséfalvay Edit, Cseh Borbála, Csermely Péter, Csonka István, Czirók Ede, Daru János, Dénes Márk, Dénes Nóra, Dobrádi Anita, Dormán György, Dósa Zsolt, Dózsa Laura, Dudás Ádám, Érsek Gábor, Fandel Richard, Faragó István, Farkas Szabolcs, Farkas Viktor, Fazekas Zsolt, Frgyverneki Dániel, Felföldi Lilla, Földes Tamás, Földváry Enikő, Góbi Sándor, Gonda Zsombor, Hazai Eszter, Hegedűs Kristóf, Herner András, Hornung Balázs, Horváth Simon, Jeszenszki Péter, Herculys Bernardo Jorge, Kabdebó Mátyás, Kalina Kende, Kapás Fanni, Karancsiné Menyhárd Dóra, Károlyi Benedek, Katona Dávid, Király Andrea, Kiss Dóra Judit, Klagyivik Péter, Koczor Bálint, Koltai András, Koncz Benedek, Kovács Ádám, Kovács Attila, Kovács Bertalan, Kovács Imre, Králl Péter, Kuli Zoltán, Lajgut Győző, Lendvayné Győrik Gabriella, Lőw Miklós, Magyari Sarolt, Májusi Gábor, Medzihradszky Kálmán, Mezey Barna, Michaletzky György, Mihalik András, Nagy Dániel, Nagy Katalin, Najbauer Eszter, Nehéz Dóra, Nemes Ákos, Németh Norbert, Ódor Tamás, Ónodi Ferenc László, Pacsai Bálint, Palya Dóra, Thaiara Magro Pereira, Péter László, Pethő Bálint, Petrovics Regina, Plesa Dániel, Pohl Gábor, Pongor Csaba, Pós Eszter, Rausch Péter, Reichert Eszter, Rikker Tamás, Róka András, Rovó Petra, Sályi Gergő, Sarka János, Schelb Tamás, Sebő Anna, Seregélyes János, Sipos Evelin, Sohár Pálné, Stumphauser Tímea, Szabó Bálint Sámuel, Szabó Csenge Lilla, Szabó Dániel, Szakács Zoltán, Szalay Luca, Szalay Zsófia, Szanics Rita, Székely Eszter, Szél Győző, Szunyogh Gábor, Tarsoly Gergely, Tepliczky István, Tolnai Gergely, Tóth Ádám, Tóth Gergely, Vajda Dániel, Vámi Tamás Álmos, Varga Szilárd, Vass Gábor, Vass Krisztián, Vass Márton, Velicsányi Péter, Verő Zsuzsa, Vizi E. Szilveszter, Vörös Tamás, Weidinger Tamás, Weiszburg Tamás, Zalka Dóra, Zsabka Péter, Zwillinger Márton

12 Az ELTE TTK Kémiai Intézete további népszerűsítő és középiskolásoknak szóló programjai (részletek a oldalon) ÉSZBONT(OGAT)Ó - foglalkozás-sorozat általános- és középiskolások számára az anyag sok(k)oldalúságáról, az anyagi világ és az azt megismerő gondolkodás fejlődéstörténetéről, az emberiség gyermekkorától napjainkig. Előadó: Róka András főiskolai docens. NYÍLT LABORATÓRIUMI GYAKORLAT - A nyílt gyakorlatokon lehetőséget biztosítunk arra, hogy a kémia iránt érdeklődő középiskolás diákok a kémia szakos hallgatók részére kiírt laboratóriumi (alap)gyakorlatok keretében kísérleti munkát végezhessenek. KÉMIA ÉRETTSÉGI ELŐKÉSZÍTŐ - az ELTE TTK Kémiai Intézete laboratóriumában lehetőséget adunk arra, hogy a kémia szakmódszertan tanárainak irányítása mellett gyakorlatot szerezhess a kísérletezésben! Minden, az emeltszintű szóbeli kémia érettségin elvégzendő kísérletet itt saját kezűleg kipróbálhatsz, és az esetleges kérdéseidre is választ kapsz. INTÉZETLÁTOGATÁS - Előzetes időpont egyeztetés mellett szívesen fogadunk diák csoportokat az Intézetben. A kísérleti bemutató tematikája előzetesen egyeztethető. Érdeklődés esetén vállaljuk kísérletező óra megtartását az Intézet épületében, előre megbeszélt témakörhöz kapcsolódóan. NYÍLT NAP Minden év elején hagyományosan bemutatkozik az érdeklődőknek az ELTE, a TTK és a Kémiai Intézet. IMPRESSZUM Megjelent az Alkímia ma előadássorozat 100. előadására, februárjában, 400 példányban. Felelős szerkesztő: Tarczay György. Az Alkímia ma logót Nagy Sándor tervezte. A fotók nagy részét Seregélyes János készítette.