Az elmúlt év halottai

Átírás

1 MIKOLÁS KÁLMÁN Az elmúlt év halottai Elment közülünk Mikolás Kálmán. Sok száz, talán ezernél is több kollégája, jóbarátja, ismerőse nevében búcsúzunk tőle. A Főiskola elvégzése után szolgált a Dunántúlon, Alföldön, Kárpátokban. Közvetlenül a felszabadulás után igen nehéz körülmények között szervezi meg a baranyai és lovasberényi vadrezervátumokat. Innen Tiszaroffra kerül a Szolnok megyei Vízügyi Igazgatósághoz és itt bontakozott ki igazi alkotói egyénisége. A Tisza rendezetlen, korhadt botolófűzesekkel teli hullámterének jelentékeny részét gondos, következetes és szakszerű munkával rendbe tette és kialakította a védgátak előtt a szomorúfűzek szemet-lelket gyönyörködtető hosszúhosszú sorát, amely lehetővé teszi árvíz idején az eddig alkalmazott rőzsefonások elhagyását, mert a szomorúfűzek vízbe hajló tömör védvonalán a legerősebb hullámzás is megtörik. A Tisza, a Zagyva és a Körösök térségében levő vízfolyások mentén a nemes nyár erdősávok végtelenbe nyúló sorát telepíti meg és kezemunkája nyomán az ember szeme előtt fokozatosan új arculatot kapott a táj. Erdősítési és fásítási munkáinak eredményeképpen a megye alacsony erdősültségéhez viszonyítva számottevően nőtt az erdővel borított területek aránya. Mint ember mély tisztelettel ismerte el a legkisebb beosztásban levő egyszerű emberekben, munkásokban az igazi emberi értékeket, a becsületességet, ügyszeretetet, pontos, fegyelmezett munkát, de nem hajolt meg a nagyobb rang előtt, ha az a jellemben hibákat, súlyos emberi fogyatékosságokat takart. Mikolás Kálmánt sokan félreismerték. Öt az egyszerű emberek szerették feltétlenül igazságos, becsületes magatartásáért, az emberek mindennapi, apró ügyeivel való gondost törődésért, munkájának a kis részletekbe is menő, alapos előkészítéséért és lelkiismeretes végrehajtásáért. Igazi jóbarát volt. Ha pompás, színes elbeszéléseit, melyekkel oly sok derűs, búfelejtő percet szerzett azoknak, akik szívéhez közel álltak, le is írta volna, ma a rangos írók között emlegetnék. Erő és megértés, a szakma végtelen szeretete sugárzott belőle. Az általa telepített erdők, jellegzetes egyénisége, elbeszélései, történetei töretlenül őrzik meg emlékét az erdésztársadalom szívében. Dr. Madas András

2 Tragikus hirtelenséggel hunyt el Tamásiban í'ebr. 25-én Szaka János (sz. 1912) erdész, a Tamási Erdészet vezetője ugyanitt érte a halál Szabó Albert (sz. 1921) erdésztechnikus erdőrendezőt. Elhunyt Börzsönyi József (sz. 1904) a pécsi volt erdőfelügyelőség egykori üzemi tisztje, majd a Mecseki Erdőgazdaság fagyártmánytermelő üzemének vezetője Mohácsi János (sz. 1902) csemői, középrigóci, majd ladi csemetekertkezelő erdész, akinek újítása a fenyőmagvaknak Agritox-szal való pácolása madárkár ellen Strasszer József (sz. 1907) délsomogyi kerületvezető erdész Rauch Károly (sz. 1903) a Szombathelyi Erdőgazdaság ny. erdőművelési műszaki vezetője, az esztergomi erdőgazdasági szakiskola neveltje Köbli József (sz. 1910) Vas megyei ker. vez. vadász id. Atzberger Jenő (sz. 1904) a Cserháti Erdőgazdaság ny. kerületvezető erdésze Zagyva Bertalan siroki ker. vez. erdész Jurkovics János (sz. 1883) erdőmérnök, az Amadévári Erdőbirtokosság volt társulati elnöke Gábor Ferenc (sz. 1902) erdőmérnök, a volt bex'egszászi erdőfelügyelőség vezetője, majd a Hajdúsági Erdőgazdaság műszaki előadója Gyetvai Béla (sz. 1941) erdőmérnök, a Jánoshalmi Erdészet erdőművelési műszaki vezetője Vér Zoltán (sz. 1908) kiskunsági ker. vez. erdész, emlékét sokszáz hektárnyi erdőtelepítés hirdeti Vezdán Sándor (sz. 1923) kiskunhalasi ker. vez. erdész Kemény Lajos (sz. 1901) ny. erdőmérnök, a Szolnokmegyei Erdőgazdaság volt főmérnöke, a szolnoki egyesületi csoport megalakítója Oláh Imre (sz. 1931) erdőmérnök, a Szolnokmegyei Erdőgazdaság tervcsoportvezetője Köröskényi Béla (sz. 1898) erdőmérnök, a Nyugatbükki Erdőgazdaság ny. erdőművelési csoportvezetője s vadászszerencsétlenség áldozata lett az év utolsó napjaiban Bakos Zoltán (sz. 1932) erdőmérnök, az Erdészeti és Faipari Egyetem erdőműveléstani tanszékének vadgazdasági tanársegéde. A műszaki fejlesztési bizottság az erdészeti gazdaságtani szakosztállyal közösen tartott ülésen vitatta meg az OEF III. ötéves tervidőszakra vonatkozó főbb célkitűzéseit. Az irányelveket Halász Aladár ismertette és részletesen tárgyalta a megoldandó feladatokat. Az előadást követő vitában Marton Tibor, dr. Pankotay Gábor, Palócz József, Andor József, Bakkay László, Nyirádi Lajos, Halász Aladár és dr. Sali Emil szólalt fel. A bizottság évi munkájának folytatásaképpen 1966-ban az Egyesület szakosztályainak bevonásával tárgyalni kívánja az egyes ágazatok fejlesztési irányait. Ennek megfelelően: az erdőrendezési szakosztállyal közösen megvitatja az erdőfeltárás fejlesztését, annak az erdőrendezéssel, a faanyagmozgatási technológiával való összhangba hozása lehetőségét; megtárgyalja az erdőrendezési szakosztály által összeállítandó anyag alapján az erdőrendezés fejlesztésének új irányait; a FATE fűrész- és lemezipari szakosztálya, valamint az Egyesület gépesítési szakosztálya tagjaiból alakult munkabizottsággal közösen megvitatja a farost- és faforgácslemez-üzemek alapanyagának szállítási technológiájára vonatkozóan összeállított anyagot; megtárgyalja az erdőművelési szakosztály által Az erdőművelés fejlesztésének főbb irányelvei'' témájú kidolgozott anyagot; az erdőgazdaságok gépesítése fejlesztésének kérdéseit a gépesítési szakosztállyal közösen tárgyalja meg; s megvitatja a fahasználati szakosztály Ipari jellegű fakitermelés lehetőségei" című referátumát. Az oktatási bizottság ülést tartott és meghatározták az évi munkaprogramot. A felvetett témakörök szakemberek katasztere, mérnök-továbbképzés, vezetőképző tanfolyam, oktatási reform végrehajtása, erdészeti szakközépiskola kérdései feletti vitában részt vett Mersich Endre, Zilahy József, dr. Tuskó László, Szűcs Ferenc és Várszegi Ferenc. A szervezési bizottság ülésén beszámoltak a helyi csoportok patronálói, majd Bakkay László javaslata alapján az évi feladatokat vitatták meg. Az erdészettörténeti szakosztály a Mezőgazdasági Múzeum erdészeti részének tanulmányozására látogatást szervezett. Ez alkalommal Nováky Gyula történész vetítettképes előadást tartott Erdei vasolvasztó a X XII. században címmel.

3 A gépesítési szakosztály Palócz József vezetésével plenáris ülésen számoltatta be szakcsoportjait végzett munkájukról és állította össze az évi programját. A vasutas szakosztály ülésén Ipsits Lajos Gépi felterhelés lehetősége az erdei vasutaknál" címmel tartott előadást. Az erdőfeltárási szakosztály foglalkozott a jubileumi közgyűlés tudományos ülésszaka műszaki fejlesztési előadásainak előkészítésével. Majd az évi programot tárgyalta meg. Az erdőhasználati szakosztály, az erdőművelési szakosztály, a szakmai irányítási és fásítási szakosztály, s a mikológiái szakosztály eddig végzett munkájának értékelésével vitaülésen dolgozta ki az évi munkatervét. A mikológiái szakosztály 32 elméleti és 24 gyakorlati órával 1966 januárjában az állami gazdasági, termelőszövetkezeti, egyéni gombatermelők részére alapfokú, míg 1965 decemberétől 32 elméleti és 20 gyakorlati óra keretében gombatermelő szaktanfolyamot, valamint technikumot, főiskolát és egyetemet végzettek részére továbbképző csiperketermelési szaktanfolyamot indít. Ez utóbbi tanfolyamon ismertetik és megvitatják az Amsterdamban megtartott VI. nemzetközi gombatermeléstudományi kongresszus és a Wageningenben rendezett I. gombatudományi szimpózium anyagát is. Dr. J. Egger főerdőtanácsos, az Osztrák Szövetségi Erdészeti Kutatási Központ igazgatója (Bécs) magyarországi tanulmányútja során Egyesületünkben látogatást tett. # A pápai csoportban dr. Káldy József A hosszúfás termelés módszerei" címen tartott vetítettképes előadást. A pilisi csoport vitaülésen tárgyalta meg Árkosi Gyula előadásában az erdőgazdaság III. ötéves terve műszaki fej^ lesztési kérdéseit, majd vezetőségi ülésen azokat a tennivalókat, amelyek az évben a munkából a csoportra hárulnak A vezetőségi ülés keretében előadást tartott dr. Kenderka Ferenc, járásbírósági elnök Az erdővédelem polgári és büntetőbírói kihatásai címmel. A vértesi csoport tapasztalatcsere keretében ismerkedett meg a Pilisi Erdőgazdaság területén a parkerdő-gazdálkodás, az elegyes erdők természetes felújítása s az erdőgazdasági útépítések kérdéseivel. Témavezető: Madas László volt. Nagy sikerrel rendezte meg a vértesi csoport az Egyetemi Napokat. Az első napon Kisbéren a telepített és természetes (természetszerű) erdőgazdálkodás lehetőségeit és a jövő követelményeit tanulmányozták. A második napon dr. Majer Antal A cseres-tölgyesek felújítási problémái, dr. Magyar János A cserestölgyesek állományszerkezete, vágáskora., dr. Káldy József A fatermelés gépei, különös tekintettel a természetes felújításokra, dr. Pankotay Gábor A Vértes feltárása címmel tartott előadást. A kecskeméti csopori tagjai két napon át tanulmányozták az Északsomogyi Erdőgazdaság nagybajomi, marcali, karádi erdészetének munkáját. A csoport a nyárjasi erdészet és a harkakötönyi erdészet területére tapasztalatcserét szervezett. Ezen Szeveré mii István és Szabó Balázs a gyérítésjelölési és a becslési eljárásokat ismertette. A nyíregyházi csoport fásító erdészetében tapasztalatcserét szervezett. Ennek keretében dr. Tóth Béla Nyárasítási lehetőségek a szatmár beregi síkságon" címmel tartott előadást. A miskolci csoport a moesolyástelepi erdészet területén szakmai bemutatót rendezett. Itt Mogyorósi Gyula Az új módszerű, komplex termelés", Beély Miklós Az erdőgazdasági szakosítás" címmel tartott előadást. A tiszakeszi erdészet területén dr. Tóth Béla a nyártermesztés kérdéseit, Zathureczky Lajos pe; dig erdeifenyvesek felnyesési problémáit ismertette. A MTESZ IB rendezésében a Soproni Műszaki Hetek alkalmával dr. Káldy József Vizsgálatok a kérgezés gépi megoldására", dr. Tompa Károly,,A korszerű

4 út- és vasútfásítás"; a Békés megyei Műszaki Hetek alkalmával (Gyula) Bozó János A műszaki erdészet egy évi munkájának eredményei és hiányosságai" címen tartott előadást. A debreceni helyi csoportban a bagaméri erdészet területén a szovjet gyártmányú K 1 A, valamint a Marton Czédli-féle TK 1 tuskózógép technolókiáját ismertette öri András és az elért eredményeket Kállai László értékelte. A pécsi helyi csoport rendezésében dr. Horváth A. Olivér vetítettképes előadást tartott egy évi tanulmányút beszámolója kapcsán, különös tekintettel az erdőtipológiai vonatkozásokra. A nyíregyházi helyi csoport a baktalórántházi, nyírperesznyei, nagydobosi és a ricsikai erdészkerületben Pataki Pál előadásában és vezetésével tisztítási eljárásokat ismertetett és mutatott be. A pápai helyi csoport a Nyugatmagyarországi Fűrészek szombathelyi üzemét tekintette meg tanulmányútja során. Az üzemben Kovács István mutatta be a fűrészüzem és a faforgácsüzem munkáját. A szakmai továbbképzőelőadások keretében: Gödöllőn dr. Szepesi László: Motorfűrészkezelők problémái különös tekintettel a vibrációra; Balassagyarmaton Fekete Gyula: Az erdőtörvény és a szakmai irányítás időszerű feladatai; Székesfehérváron Véssey Tibor: Tervezés és fahasználat kapcsolata, Bogár István: Az erdőfeltárás hatása az erdőgazdálkodásra; Szombathelyen Fekete Gyula: A szakmai irányítási és fásítási szervezet megerősítése, valamint a szakirányítási munkák végrehajtása, Sőth Ervin: Szakmai irányítási és fásítási feladatok Vas megyében, Horváth István: Korszerű erdőrendezés, Bogár István: Erdőfeltárás és a korszerű erdőgazdálkodás kapcsolata, Balogh Ferenc: A rakodási munkák gépesítése; Kaposvárott Fekete Gyula: Az erdőgazdálkodás szakmai irányítása a termelőszövetkezetekben ; Kecskeméten Fekete Gyula: Közérdekű erdőtelepítési és fásítási feladatok megvalósítása címmel tartott előadást. Légifénykép interpretálási munkabizottság alakult december 1-én a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület, valamint a Földrajzi Társaság közös szervezésében. A bizottságnak több mint 80 tagja van, közülük tízen az erdészetet képviselik. Részt vesznek még tevékenységében a bányászok, fotogrammeterek, geológusok, geográfusok, hidrológusok, mezőgazdászok, régészek és talajtanosok. A bizottság munkájának az a célja, hogy megteremtse a légifényképek tudományos felhasználását a különböző szakterületeken, meghonosítsa a külföldön alkalmazott módszereket és új kutatási lehetőségeket alakítson ki. A munkabizottság február 7 9-ig három napos légifénykép interpretálási tanfolyamot szervez az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen (Bp., XI., Műegyetem rkp. 3.) A tanfolyam programja a következő: Első nap: képek és fényképmásolatok különböző típusa. Előadó Domokos Györgyné adjunktus, ÉKME 1. Fotogrammetria általános ismertetése, sztereo- és síkfotogrammetria. A légifény- 2. Légifénykép készítése, a repülés tervezése és végrehajtása (méretarány fogalma). Tájékoztatás a légifényképek beszerzéséről és kezeléséről. Előadó: Gersi István ÁFTH főelőadó 3. Illesztőpont meghatározás. Fényképek torzulásai. Sztereoszkópia fogalma, parallaxis, mérőjel. Kiértékelés és légiháromszögelés. Előadó: Dr. Hankó Géza m. kandidátus-docens, ÉKME

5 4. Interpretálásra alkalmas III. rendű műszerek ismertetése, a magasabbrendű műszerek rövid összefoglalása. Előadó: Ladányi Jenőné adjunktus, ÉKME 5. Filmminőségek és fajták ismertetése, felhasználási lehetőségei^. Árnyékhatás és pontsűrűség, szürke tónus mérése és eszközei. Előadó: Gerencsér Miklós adjunktus, Sopron Második nap. 1. Általános fényképolvasás. Geomorfológiai interpretálás lehetőségei. Domborzati, hidrológiai, növényzeti adottságok komplex vizsgálata. Előadó: Dr. Mike Zsuzsa, Áll. Erdőrend. Fotogr. Csop. 2. Geológiai interpretálás és nyersanyag feltárás lehetőségei légifényképpel. Előadó: Dr. Kaszap András adjunktus, ELTE 3. Az erdészeti fotogrammetria lehetőségei. Előadó: Bezzegh László tanszékvez. egyetemi tanár, Sopron 4. Termőhelyfeltárás légifényképpel. Előadó: Dr. Babos Imre tudományos oszt vez., ERTI 5. Talajtani és tájhasznosítási interpretálás. Előadó: Dr. Járó Zoltán tud. oszt. vez. h., ERTI 6. Régészeti kutatás légifényképpel. Előadó: Dr. Patay Pál kutató, Nemzeti Múzeum régészeti osztály Harmadik nap. Egésznapos gyakorlat. A tanfolyamon szívesen látunk érdeklődőket a szakemberek köréből és munkatársakat a bizottságba. Jelentkezés: Geodéziai és Kartográfiai Egyesület, Bp., V., Szabadság tér 17. I. em vagy a Magyar Földrajzi Társaság Bp., VI., Népköztársaság útja 62. Dr. Mike Zsuzsa a légifénykép interpretálási bizottság vezetője Az Országos Erdészeti Egyesület kiadványa Kapják az Országos Erdészeti Egyesület tagjai. Előfizethető még a Posta Központi Hírlap Iroda (Budapest V., József nádor tér 1.) és a lapterjesztéssel foglalkozó egyes postahivatalok útján. Kiadja: a Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: SALA SÁNDOR. Szerkesztő: KERESZTESI BÉLA, a mezőgazdasági tudományok (erdészet) doktora Főmunkatárs: JÉROME RENÉ Szerkesztő bizottság: AKOS LASZLÖ. BABOS IMRE, a mezőgazdasági tudományok (erdészet; doktora, BAKKAY LÁSZLÓ, DR. BALASSA GYULA, FÖLDES LÁSZLÖ, KARACSI LAJOS, a mezőgazdasági tudományok (erdészet) kandidátusa, HERPAY IMRE, a mezőgazdasági tudományok (erdészet) kandidátusa, KÁLDY JÖZSEF, a mezőgazdasági tudományok (erdészet) kandidátusa, KOCSÁRDI KAROLY, KOLLÁR GYULA, MADAS ANDRÁS, a mezőgazdasági tudományok (erdészet) kandidátusa, PARIS JÁNOS, a mezőgazdasági tudományok (erdészet) kandidátusa, RADÖ GÁBOR, a mezőgazdasági tudományok (erdészet) kandidátusa, SALI EMIL, a mezőgazdasági tudományok (erdészet) kandidátusa, SZEPESI LÁSZLÓ, a mezőgazdasági tudományok (erdészet) kandidátusa, SZÖNYI LÁSZLÓ, a mezőgazdasági tudományok (erdészet) kandidátusa, TÓTH SÁNDOR 66-I Révai Nyomda. Budapest,. Példányszám: 5050 Index:

6