TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK

Átírás

1 TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK Az ember és társadalom műveltségi terület a tanulók társadalmi környezetben való eligazodásához, szocializációjához nyújt segítséget. Ennek középpontjában hagyományosan a történelem, mint múltismeret áll, mely a társadalom közös emlékezeteként az emberi azonosságtudat egyik alapja. Ez az identitástudat sokrétű, a legszűkebb helyi közösségektől, a haza és a nemzet legnagyobb kohéziós erőt jelentő összefogó erején át, az európai kontinens közösségei által az emberiség egészéhez való tartozás érzéséig terjed. Kölcsönös függésünk megértése meghatározó jelentőségű, amely világtörténelmi látásmódot követel, és a különböző főleg európai kultúrák, de leginkább határainkon inneni és túli nemzeti értékeink megbecsülését jelenti. A történelem tanításának és tanulásának a célja olyan, hazánk és az emberiség múltjával kapcsolatos műveltség és képességek elsajátíttatása és elsajátítása, amely közös kommunikációs alapot szolgáltatva biztosítja egymás kölcsönös elfogadását a szűkebb és tágabb közösségek számára. A történelem tanulásának tehát nem pusztán az a célja, hogy megismerjük múltunkat, hanem az is, hogy jobban tudjunk tájékozódni a jelenben. A múlt felidézésének igénye és az ehhez szükséges képességek fejlesztése csak akkor lehet eredményes, ha figyelembe véve a tanulók életkori sajátosságait élményszerű a tanítás. Az általános iskolai történelemtanításnak éppen ezért a múltat szemléletesen megjelenítő történettanításon kell alapulnia. A történetek a múlt színes, sodró valóságának, a valaha volt élet lehető lényegi teljességének képszerű felidézését jelentik. Mivel az 5 6. évfolyamos tanulók gondolkodása konkrét, ezért esetükben a múlt képszerű megjelenítése különös jelentőségű. Ennek érdekében a történetek megjelenítésén alapuló és tevékenység-központú feldolgozás a történelemtanítás alapelve, melynek eszközei között fontos szerepet játszik a jeles történelmi személyiségek bemutatása, valamint az egyes korok embereinek mindennapjait bemutató életmódtörténet. A 7 8. évfolyamos tanulók gondolkodása már inkább elvont-fogalmi szintű, amely képes a múlt valóságát az általánosítás egy magasabb szintjén, sokoldalúbb történelmi összefüggésekbe ágyazva feldolgozni. A történelem képszerű megjelenítését jelentő történettanításra itt is szükség van, mely azonban már komolyabb elemzéssel társul, mivel ezek a tanulók képesek a történelem megismerésének, a jelenségek elemzésének magasabb szintjére is. A tananyag tevékenység-központú feldolgozása a kompetencia elvű képzés folyamatában a fejlesztési feladatok révén valósul meg. A tananyag elsajátítása elsősorban tanulói tevékenységgel lehetséges, a tevékenységek elvégzésére irányuló képességek fejlesztése pedig különböző típusú feladatok révén történik. A történelem megismeréséhez az ember és társadalom műveltségi terület egészére is érvényes fejlesztési területek az ismeretszerzés és tanulás, a kritikai gondolkodás, a kommunikáció, valamint az időben és térben való tájékozódás járulnak hozzá a legsajátosabb módon. Fontos, hogy a tanulók képessé váljanak ismereteket meríteni szűkebb környezetükből, történetekből, könyvekből, képekből, tömegkommunikációs eszközökből, a világhálóról, statisztikai adatokból, grafikonokból, diagramokból, tárgyi és szöveges forrásokból és más ismerethordozókból. Az is lényeges, hogy az ezekből szerzett ismereteket egyre önállóbban és kritikusabban értelmezzék, s tudjanak belőlük következtetéseket levonni. A tantervi táblázatok fejlesztési követelmények oszlopában a fejlesztési feladatokra lehet példákat találni. Az elvárás az, hogy egy kétéves ciklus során a megfelelő évfolyamokhoz kötött fejlesztési feladatok mindegyike legalább egyszer megjelenjen. A 1

2 szaktanár döntheti el, hogy melyik témánál melyik fejlesztési feladatot, vagy feladatokat, milyen konkrét formában dolgozza fel. A táblázatok témák rovatában dőlt betűvel jelöltük a tájékoztató jellegű, csupán javasolt ismétlő és hosszmetszeti témákat, a fejlesztési követelmények példaként szolgáló feladatait, valamint a kapcsolódási pontok ajánlott anyagait. A társadalmi és állampolgári ismeretek témakörei a társadalmi gyakorlatra összpontosító szocializációs célú tartalmi egységek, amelyek komplex módon reagálnak a diákokat közvetlenül érintő társadalmi jelenségekre. Nem mindegy tehát, hogy a tanulók találkoznak-e ezekkel a kérdésekkel iskolai tanulmányaik során, vagy sem. Mint ahogy az sem mellékes, hogy az iskola ösztönzi-e őket az aktív, cselekvő állampolgárként való életre, vagy az őket körülvevő világ társadalmi, közéleti és gazdasági problémáival akkor találkoznak először, amikor azokat már nekik maguknak kell megoldaniuk. A társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek témaköreinek feldolgozása cselekvési minták bemutatásával, szituációs gyakorlatok szervezésével, tapasztalatszerzési lehetőségek megteremtésével és bizonyos gyakorlatias készségek fejlesztésével sokat tehet azért, hogy a fiatalok ne álljanak majd védtelenül e helyzetekben. A történelem, illetve a társadalmi és állampolgári ismeretek témaköreihez tetszés szerint, több helyen is hozzá kapcsolhatók a médiaismeret tartalmai, melyeket úgy érdemes beépíteni a helyi tantervbe, hogy azok egyszerre segítsék az adott tartalom jobb megértését, valamint az általános iskolai médiaoktatás fejlesztési nak megvalósulását évfolyam Az általános iskolai történelemtanítás első két éve bevezet a történelem tanulásába. Olyan alapvető fejlesztési területek, nevelési célok állnak a középpontban, mint a nemzeti öntudat kialakítása, fejlesztése, a hazafias nevelés, az állampolgárságra és demokráciára nevelés megalapozása, valamint a tanulás tanítása. A kulcskompetenciák közül a szociális és állampolgári kompetencia, valamint a hatékony és önálló tanulás kiemelt jelentőségű. Fontos szempont az adott szakaszban a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási értékeinek a megismertetése, továbbá, hogy a tanulók bepillantást nyerjenek a történelmi múltat feldolgozó történész munkájába. Ajánlott a múzeumok, közgyűjtemények látogatása, rendeltetésük, szerepük megismertetése. Ez szolgálja a tantárgy vonzóvá tétele mellett annak hitelességét is. A rendszeres történelemtanítás az 5. és 6. osztályban a történetek feldolgozásán, a jeles történelmi személyiségek és az adott korok mindennapjainak a bemutatásán alapul, kiemelten tárgyalva a magyar történelmi múlt sorsfordulóit. Ennek keretében fontos arra figyelni, hogy a magyarságot a múltról szóló, a közösség többsége által ismert mondák, történetek, valamint a közös nyelv és hagyomány tartják össze. Arra is figyelemmel kell lenni, hogy a múlt megismerésével alakul ki az egyes ember történelmi látásmódja, a nemzedékek közös történetei pedig a nemzeti öntudat fejlesztését eredményezhetik. Ez a év alapozza meg a tanulók időben és térben való tájékozódását. Mindezeknek a megvalósítása csak tevékenység-központú tanítással, változatos fejlesztési feladatok beiktatásával lehetséges. Törekedni kell a történelemtanítás élményszerűségére is, hogy a távoli korokat, az ott élő emberek világát életközelien tudjuk feldolgozni. A feldolgozás során támaszkodni kell a korosztály élénk, alkotó fantáziájára is. Fontos, hogy figyelembe vegyük a tanulók jellemzően konkrét gondolkodását, amely a múlt képszerű megjelenítését igényli. Építenünk kell az alsó tagozatos történelmi tárgyú olvasmányok élményanyagára is. 2

3 5. évfolyam 5. évfolyam 66 óra +6 óra -72 óra A tanév során a tananyag 6 témakörre bontva kerül feldolgozásra. A szabadon felhasználható órakeret (figyelembe véve az intézmény tanulóinak szubkultúrális hátterét és képességeit) az ismeretanyag ismétlését, rendszerezését. Tematikai egység Az emberiség őskora Órakeret 12 óra Alsó tagozatos olvasmányok az őskori emberről. A tematikai egység nevelési-fejlesztési Az emberi munka és a környezethez való alkalmazkodás jelentőségének megismerése. A különböző emberi közösségek (család, törzs stb.) szerepének tudatosulása. Ismeretek szerzése az őskorról, tankönyvi olvasmányokból és képekről. A szóbeli kifejezésmód fejlesztése történetek mesélésével. Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Ismétlés, az alsó tagozatos történelmi olvasmányok felidézése. Rejtőzködő múlt, a régészek munkája. A történelmet segítő tudományok. Képek az őskori ember életéből. Varázslók és varázslatok. Az őskor kulturális emlékei. Az első letelepült közösségek: falvak és városok. Falvak és városok. 1 Ismeretszerzés, tanulás: Tankönyvi szövegek tanulmányozása. (pl. a régészet szerepe). Képek, képsorok megfigyelése. (pl. az emberek őskori tevékenységei leletek és rekonstrukciós rajzok alapján). A hallott és olvasott elbeszélő szövegek tartalmának elemzése. Kritikai gondolkodás: Valós és fiktív elemek megkülönböztetése. Kommunikáció: Ismertető az őskori szerszámokról, eszközökről; a művészet kezdeteiről. (pl. a barlangrajzok és őskori szobrok alapján). Erkölcstan: Alapvető erkölcsi értékek. Természetismeret: Tájékozódás a térképen, égtájak, földrészek, alapvető térképészeti jelölések. Az állatok háziasítása. Vizuális kultúra: Barlangrajzok, őskori szobrok, ősművészet (pl. Stonehenge, altamirai barlangrajz). Értelmező Történelmi idő, változás és folyamatosság, ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték. 1 A Témák oszlopban itt és a továbbiakban a NAT azon feldolgozható ismétlődő és hosszmetszeti témáit jelöltük, melyek illeszkednek az adott ismeretanyaghoz. 3

4 Tartalmi Fogalmak, adatok Életmód, kereskedelem, kultúra, vallás. Fogalmak: őskor, régészet, szerszámkészítés Tematikai egység Egyiptom és az ókori Kelet kultúrája Órakeret 6 óra A tematikai egység nevelési-fejlesztési Alsó tagozatos olvasmányok a Bibliából. A negatív számok használata a mindennapi életben (hőmérséklet, adósság), a számok helye a számegyenesen. Az idő mérése. Az állam különböző társadalomszervező funkcióinak (munka megszervezése, védelem stb.) felismerése. Annak belátása, hogy az emberi civilizációt százezrek munkája teremtette meg, valamint a múlt emlékei, maradványai megóvásra érdemesek. Ismeretek szerzése az ókori Keletről szóló történetekből, tankönyvi olvasmányokból és képekről. Az időszámítás technikájának és jelentőségének megértése. A történelmi térképek sajátosságai, megismerésük a földrajzi térképekhez viszonyítva. A kritikai gondolkodás fejlesztése a valós és a fiktív elemek megkülönböztetése révén a régi korokról szóló történetekben. A szóbeli kifejezésmód fejlesztése történetek mesélésével. Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Ismétlés, az alsós történelmi olvasmányok felidézése. Mezopotámia öröksége. Az időszámítás. Az ókori Egyiptom. Hétköznapok és ünnepek. A piramisok titkai: az egyiptomi vallás, tudomány és művészetek. Az ókori Kína öröksége. Művészetek, írásbeliség. Hasonlóságok és különbségek A Biblia. Történetek az Ószövetségből. Dávid és Salamon. A világvallások alapvető tanításai. Népek és vallások Ismeretszerzés, tanulás: Információk rendezése. (pl. bibliai történetek olvasása alapján). A hallott és olvasott elbeszélő szövegek tartalmának elemzése. (pl. bibliai történetek meghallgatása, olvasása alapján). Kritikai gondolkodás: Valós és fiktív elemek megkülönböztetése. (pl. Bábel tornya). Kommunikáció: A nagy folyamok szerepének érzékeltetése a földművelés kialakulásában. (pl. az öntözéses földművelés és a kereskedelem kialakulásának 4 Magyar nyelv és irodalom: Mondák, mitológiai történetek, bibliai történetek (pl. teremtéstörténet és a vízözön története a Bibliában). Vizuális kultúra: Egyiptomi és mezopotámiai sírtípusok és templomok (pl. Kheopsz fáraó piramisa, zikkurat /toronytemplom/, a karnaki Amon templom), szobrok az ókori Egyiptomból (pl. Írnok szobor, Nofretete

5 egymásra hatása. Ókori keleti örökségünk Mezopotámia, India, Kína területéről. Az írásbeliség kezdetei. Hasonlóságok és különbségek. Értelmező Tartalmi Fogalmak, adatok okai, következményei). Az ókori kulturális örökség számbavétele írásban és szóban. (pl. a piramisok, a kínai nagy fal; az írásfajták). Tájékozódás időben és térben: Az időszámítás kialakulásának oka és jelentősége. (pl. időszalagok készítése). fejszobra), ókori keleti falfestmények vagy domborművek (pl. Fáraó vadászaton thébai falfestmény). Kína építményei, szobrászata (pl. kínai nagy fal, cseréphadsereg). Történelmi idő, változás és folyamatosság, ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték. Életmód, kereskedelem, város, állam, egyeduralom, gazdaság, társadalom, kultúra, vallás, többistenhit, egyistenhit. Fogalmak: ókor, öntözéses földművelés, Krisztus előtt, Krisztus után, évtized, évszázad, emberöltő, fáraó, piramis, hieroglifa, ékírás, betűírás, múmia, Biblia, Ószövetség. Személyek: Ádám, Éva, Noé, Mózes, Dávid, Salamon. Topográfia: ókori Kelet, Egyiptom, Nílus, Jeruzsálem, Mezopotámia, Kína. Évszámok: Kr. e körül (az Egyiptomi Birodalom egyesítése). Tematikai egység A tematikai egység nevelési-fejlesztési Az ókori görög világ Órakeret 12 óra Olvasmányok, filmek ókori görög és mitikus és valós eseményekről, személyekről. Az ókori görögséget a közös nyelv, vallás, történetek-mondák és az olimpiai játékok kapcsolták össze. Az athéniak a perzsák elleni harcokban nemcsak a földjüket, városukat védték, hanem a szabadságukat is. Képi és szöveges információk gyűjtése és összevetése ókori görög témákból. A korabeli régészeti emlékek megfigyeltetése. Lelet és rekonstrukció összevetése. A megismert történelmi fogalmak helyes alkalmazása. Egyszerű írásos források megértése és feldolgozása tanári segítséggel. Történelmi események időrendbe állítása, elhelyezésük az időszalagon. Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok 5

6 Mondák a krétai és trójai mondakörből. A görögök vallása és az ókori olimpiák. Hétköznapok és ünnepek. Hétköznapok Athénban és Spártában. Gyermekek nevelése, oktatása. Történetek a görög-perzsa háborúk korából. Békék, háborúk, hadviselés. Egyezmények, szövetségek. Az athéni demokrácia virágkora. Művészek és művészetek, tudósok és tudomány az ókori görög világban. Történetek Nagy Sándorról. Birodalmak. Értelmező Tartalmi Ismeretszerzés, tanulás: Információk gyűjtése a görög világról (pl. az életmód jellegzetességei). Információk gyűjtése a görög világban lezajlott jelentősebb háborúkról képek és történelmi térképek segítségével (pl. a görögperzsa háborúk). Képszerű ismeretek gyűjtése az antik építészetről (pl. a görög építészet jellegzetességei). Kritikai gondolkodás: Valóság és fikció szétválasztása egy-két görög mondában. (Pl. a trójai faló története) Mondák forráskritikai elemzése (Ariadne fonala) Kommunikáció: A görög világ főbb jellegzetességeinek bemutatása (pl. néhány monda szóbeli felidézése). Szituációs játék (pl. az athéni demokrácia működése). Rendszerező tábla készítése (pl. az ókori Hellászról). Tájékozódás időben és térben: Az görög-félsziget elhelyezkedése, jellegzetességei. Az időszámítás technikájának gyakorlása (pl. a főbb görög események ábrázolása időszalagon). Magyar nyelv és irodalom: Mese, monda, mítosz (pl. ismert görög mondák Prométheuszról, Odüsszeuszról, Daidalosz és Ikaroszról). Idegen nyelvek: Néhány példa a görög szavak átvételére a tanult idegen nyelvben. Matematika: Euklidész, Pitagorasz tanai. Természetismeret: A félsziget fogalma, jellegzetességei a gazdasági életben. A Balkán-félsziget Európa térképén. A vulkánok. Vizuális kultúra: Ókori épületek maradványai (pl. az athéni Akropolisz); a görög emberábrázolás, portrészobrászat. Mozgóképkultúra és médiaismeret: Részletek népszerű játékfilmekből. (pl. Wolfgang Petersen: Trója; Oliver Stone: Nagy Sándor). Történelmi idő, változás és folyamatosság, ok és következmény, jelentőség. Társadalom, társadalmi csoportok, életmód, város, gazdaság, termelés, állam, birodalom, egyeduralom, demokrácia, királyság, köztársaság. 6

7 Fogalmak, adatok Fogalmak: mítosz, városállam, olimpia, népgyűlés, Akropolisz. Személyek: Zeusz, Periklész. Topográfia: Balkán-félsziget, Olümposz, Athén, Spárta, Perzsa Birodalom, Marathón. Évszámok: Kr. e. 776 (az első feljegyzett olimpia játékok), Kr. e. 490 (a marathóni csata), Kr. e. V. század közepe (Athén fénykora). Tematikai egység A tematikai egység nevelési-fejlesztési Az ókori római világ Olvasmányok, filmek ókori római mitikus és valós eseményekről, személyekről. Iskolában szerzett újszövetségi ismeretek. 7 Órakeret 10 óra Az ókori rómaiak nagykiterjedésű birodalmat hoztak létre, mely hazánk területére is kiterjedt, így fontos a pannóniai római örökség kulturális emlékeinek védelme, megbecsülése. Az ókor hőseinek közösségükért tett bátor, önfeláldozó magatartásának értékelése. A történelem szereplőit, a hőseit a közösség érdekében tett cselekedeteik alapján értékelhetjük. Képi és szöveges információk gyűjtése és összevetése ókori római témákból. A korabeli régészeti emlékek megfigyeltetése. Lelet és rekonstrukció összevetése. A megismert történelmi fogalmak helyes alkalmazása. Egyszerű írásos források megértése és feldolgozása tanári segítséggel. Történelmi események időrendbe állítása, elhelyezésük az időszalagon. Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Róma alapítása és terjeszkedésének kezdetei. A pun háborúk és hadvezérei. Birodalmak. A földrajzi környezet. Közlekedés, úthálózat, hírközlés. Köztársaságból egyeduralom. Híres és hírhedt császárok. Uralkodók és államférfiak. A régi Róma művészeti emlékei, tudósok és művészek a birodalomban. Élet a Római Birodalomban. Család, lakóhely. Ismeretszerzés, tanulás: Információk gyűjtése a római világról (pl. az életmód jellegzetességei). Információk gyűjtése a római világban lezajlott jelentősebb háborúkról képek és történelmi térképek segítségével (pl. a pun háborúk). Történetek és képek gyűjtése az ókori római világból (pl. Romulus és Remus mondája; olvasmányok feldolgozása Róma fénykoráról). Képszerű ismeretek gyűjtése az antik építészetről (pl. a római építészet Idegen nyelvek: néhány példa a latin szavak átvételére a tanult idegen nyelvben. Matematika: A római számok. Erkölcstan: A vallási közösség és vallási intézmény. A nagy világvallások világképe és erkölcsi tanításai. Természetismeret:

8 Pannónia provincia. A kereszténység zsidó gyökerei, kialakulása és elterjedése. Az Újszövetség. Jézus története. A világvallások alapvető tanításai, vallásalapítók, vallásújítók. A Római Birodalom meggyengülése, a Nyugatrómai Birodalom bukása. hasonlóságainak és különbségeinek összevetése). Kritikai gondolkodás: Mondák forráskritikai elemzése (pl. a valós és a fiktív elemek megkülönböztetése a szabin nők elrablásáról szóló történetben). A hódító Róma történelmi szerepe (pl. a római hódítások pozitív és negatív következményei). Lelet és rekonstrukció összevetése (pl. Colosseum, diadalívek stb.). Kommunikáció: A római világ főbb jellegzetességeinek bemutatása (pl. néhány monda szóbeli felidézése). Rendszerező tábla készítése (pl. az ókori Hellászról és a Római Birodalomról). A Balkán-félsziget és az Itáliai félsziget Európa térképén. A vulkánok. Vizuális kultúra: Ókori épületek maradványai (pl. a római Colosseum); a római emberábrázolás, portrészobrászat; korai keresztény és bizánci templomok. Mozgóképkultúra és médiaismeret: Részletek népszerű játékfilmekből (pl. William Wyler: Ben Hur; Ridely Scott: Gladiátor; Franco Zeffirelli: Jézus élete). Értelmező Tartalmi Fogalmak, adatok Tájékozódás időben és térben: Az itáliai-félsziget elhelyezkedése, jellegzetességei. A Római Birodalom terjeszkedése (pl. a második pun háború nyomon követése történelmi térképen; a Római Birodalom helye Európa mai térképén). Az időszámítás technikájának gyakorlása (pl. a főbb római események ábrázolása időszalagon). Történelmi idő, változás és folyamatosság, ok és következmény, jelentőség. Társadalom, társadalmi csoportok, életmód, város, gazdaság, termelés, állam, birodalom, egyeduralom, demokrácia, királyság, köztársaság, császárság, vallás, vallásüldözés. Fogalmak: légió, rabszolga, provincia, népvándorlás, Újszövetség. Személyek: Romulus, Hannibál, Julius Caesar, Augustus, Jézus, József, 8

9 Mária, Attila. Topográfia: Itáliai-félsziget, Róma, Karthágó, Szicília, Római Birodalom, Pannónia, Aquincum, Júdea, Betlehem. Évszámok: Kr. e. 44. (Julius Caesar meggyilkolása), Kr. u (a Nyugatrómai Birodalom bukása). Tematikai egység A tematikai egység nevelési-fejlesztési A középkori Európa világa Olvasmányok mesék és valós történetek, filmek a középkor világából/világáról: királyok, lovagok, polgárok, parasztok. 9 Órakeret 15 óra A különböző népek vallása, kulturális, társadalmi és gazdasági tevékenysége kölcsönösen hat egymásra. A közösségeket a munka tartja fenn, a gazdasági fejlődés szempontjából pedig fontos az egyéni érdekeltség. A társadalmi életet a szellemi és anyagi viszonyok együttesen határozzák meg. A korszak meghatározó vallási és szellemi irányzatainak (lovagi kultúra, humanizmus stb.) máig mutató hatásuk van. A középkori keresztény államok megjelenése jelentőségének a felismerése. A középkori Európa, mint a mai Európa elődjének bemutatása. A középkori Európára jellemző főbb vallások megkülönböztetése főbb jellegzetességeik alapján. A középkori ember életének többoldalú és kritikus szemléletű megismerése. Történetek elmondásával a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A Frank Birodalom és keresztény királyságok. A Bizánci Birodalom. Az iszlám vallás megjelenése és alapvető tanításai. Az iszlám kulturális hagyatéka Népek és vallások egymásra hatása, együttélése. A keresztény egyház felépítése, jellemzői. A fontosabb európai államok az első ezredfordulón. Ismeretszerzés, tanulás: A középkori élet színtereinek, főbb jellemzőinek megismerése. (pl. a földesúri vár felépítésének, az egyes részek funkciójának számba vétele képek alapján). Ismeretek gyűjtése az érett középkorról. (pl. a reneszánsz stílus jegyeinek megfigyelése festmények, szobrok és épületek képeinek segítségével- vallási fanatizmus megnyilvánulása.) Magyar nyelv és irodalom: Középkori témájú mesék, mondák a királyokról, lovagokról, földesurakról. Idegen nyelvek: A híresebb középkori városok nevének helyes kiejtése a tanult nyelven.

10 Az uradalmak. Földesurak és jobbágyok. Család, lakóhely. A keresztény egyház. Világi papok és szerzetesek. Lovagi életmód, lovagi erények. A keresztes hadjáratok. A középkori városok. A katedrálisok és a gótika. A polgárok. Falvak és városok. A céhek feladatai és működésük. A távolsági kereskedelem vízen és szárazföldön. Felfedezők, feltalálók. Járványok a középkorban. Betegségek, járványok. A középkori Európa öröksége. A humanizmus és a reneszánsz. A könyvnyomtatás. Értelmező Kritikai gondolkodás: Társadalmi csoportok jellegzetességeinek felismerése, összevetése. (pl. a bencés rend legfontosabb jellegzetességeinek ismerete; társadalmi csoportok [szerzetesek, lovagok] közös jellemzői). A középkori városok jellegzetességeinek számbavétele, magyarázata, az életmód jellemzői. (pl. képek és térképek segítségével megértetni, miért az adott helyen alakultak ki a középkori városok). Kérdések megfogalmazása egyszerű írásos források alapján. (pl. a könyvnyomtatás elterjedésének jelentősége a kultúrában). Kommunikáció: A középkori életmód ismertetése szóban vagy játékos formákban. (pl. apródból lovag a lovaggá válás folyamatának megbeszélése dramatizált formában). Események, történések dramatikus megjelenítése. (pl. hűbéri eskü, lovaggá avatás). Tájékozódás időben és térben: A középkori birodalmak térképen való elhelyezése. (pl. a Frank Birodalom, a Bizánci Császárság). Az időszalag használatának, valamint a tanult évszámokkal való számítás gyakorlása. (pl. a tanult események elhelyezése az időszalagon). 10 Matematika: Az arab számok eredete. Vizuális kultúra: A középkori építészet, a román és a gótikus stílus jellemzői; középkori freskók, táblaképek, üvegablakok és oltárszobrok. Reneszánsz paloták. A reneszánsz nagy mesterei. Ének-zene: Gregorián énekek, a reneszánsz zene. Testnevelés és sport: Érdekességek a testedzés történetéből a parasztok sportjai, lovagi játékok. Mozgóképkultúra és médiaismeret: Részletek népszerű játékfilmekből (pl. Mel Gibson: A rettenthetetlen; Luc Besson: Jeanne d Arc). Dráma és tánc: Shakespeare 1-2 műve (pl. Rómeó és Júlia, Szentivánéji álom). Történelmi idő, változás és folyamatosság, ok és következmény, történelmi forrás.

11 Tartalmi Fogalmak, adatok Társadalom, társadalmi csoportok, életmód, város, falu, gazdaság, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, politika, állam, államforma, politika, állam, államforma, királyság, császárság, egyeduralom, birodalom, vallás, vallásüldözés, kultúra. Fogalmak: középkor, uradalom, hűbérúr, hűbéres, vár, jobbágy, robot, majorság, iszlám, pápa, szerzetes, eretnek, kolostor, kódex, lovag, középkori város, céh, járvány, távolsági kereskedelem, könyvnyomtatás. Személyek: Nagy Károly, Mohamed, Szent Benedek, Gutenberg. Topográfia: Bizánci Császárság, Frank Birodalom, Mekka, Arab Birodalom, Német-Római Császárság. Évszámok: 622 (Mohamed futása ), 800 (Nagy Károly császár), 15. század közepe (könyvnyomtatás). Tematikai egység A tematikai egység nevelési-fejlesztési A magyarság történetének kezdetei és az Árpádok kora 11 Órakeret 17 óra Magyar népmesék, hazai nemzetiségek és más népek meséi, mesefajták; mondák, regék, legendák. Alsó tagozatos olvasmányok a hun-magyar mondakörből, a vérszerződésről, a honfoglalásról, Szent Istvánról. Az országalapítók és -építők (uralkodók és a közemberek) munkájának és emlékének megbecsülése, a közösségi összefogás, áldozatkészség és helytállás erejének felismerése a haza építésében és védelmében. Hazánk európai keresztény államközösségbe való sikeres beilleszkedésének az értékelése, a keresztény értékrend máig ható elemeinek és azok jelentőségének elfogadása. Az utókor a korszak szereplőit a közösség érdekében tett cselekedeteik alapján értékeli. A magyarság múltjának megismerése, feldolgozása, a tények és a vitatott kérdések (eredet, rokonság stb.) együttes feltárásával is. Mondák és valóság közötti kapcsolatok és ellentmondások felismertetése. A kritikai gondolkodás fejlesztése különböző források feldolgozása és ütköztetése révén. Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Mondák, krónikák és történetek a magyarság eredetéről és vándorlásáról. Az ősi magyar harcmodor. Honfoglalás és letelepedés a Kárpát-medencében. A magyar hadjáratok. A keresztény magyar állam Ismeretszerzés, tanulás: A magyar őstörténetre vonatkozó ismeretek szerzése különböző típusú forrásokból. (pl. a rovásírásos ábécé megismerése). Történetek megismerése és feldolgozása. (pl. Szent István és Szent László legendáiból). Magyar nyelv és irodalom: A hun-magyar mondakör. Részletek magyar szentek legendáiból. Természetismeret: A Kárpát-medence

12 megalapítása, Géza fejedelem és Szent István intézkedései. A keresztény magyar állam megerősítése Szent László és Könyves Kálmán uralkodása idején. Az Aranybulla hazánk első, Európa második alaptörvénye. A tatárjárás. Az ország újjáépítése a tatárjárás után. IV. Béla, a második honalapító. Kisebbség, többség, nemzetiségek. Árpád-kori kulturális örökségünk. Értelmező Tartalmi Fogalmak, adatok Kritikai gondolkodás: Forrásütköztetés a honfoglaló magyarok életmódjára vonatkozó ismeretek megbeszélése során (pl. az ősi magyar hitvilág és az új vallás összehasonlítása). Történelmi személyiség jellemzése (pl. Szent István király Intelmeinek rövid részletei alapján). Kommunikáció: Beszámolók, kiselőadások tartása. (pl. Csaba királyfi, a vérszerződés, a fehér ló mondája). Rekonstrukciós rajzok elemzése. (pl. az ősi magyar öltözködés, lakhely, szerszámok és fegyverek). Tájékozódás időben és térben: Történelmi mozgások megragadása. (pl. a honfoglalás útvonalai). Kronológiai adatok rendezése. (pl. a jelentősebb Árpád-házi uralkodók elhelyezése az időszalagon). tájegységei, gazdaságföldrajzi jellegzetességeik. Ének-zene: A magyar népzene régi és új stílusú népdalai, a népi tánc és zene. Vizuális kultúra: Festmények, szobrok és filmek a magyar mondavilágról, a vérszerződésről, a honfoglalásról és az államalapításról. Népvándorlás kori tárgyak. A román stílus hazai emlékei. Mozgóképkultúra és médiaismeret: Részletek népszerű játékfilmekből. (pl. Koltay Gábor: Honfoglalás; Koltay Gábor: István, a király). Változás és folyamatosság, történelmi forrás, tény és bizonyíték, értelmezés, történelmi nézőpont. Társadalom, társadalmi csoport, felemelkedés, lesüllyedés, életmód, gazdaság, termelés, politika, állam, királyság, államszervezet, törvény, adó, vallás, vallásüldözés, kultúra. Fogalmak: hun, finnugor, félnomád életmód, törzs, nemzetség, nagycsalád, fejedelem, táltos, honfoglalás, vármegye, tized, ispán, tatár, kun. Személyek: Attila, Álmos, Árpád, Géza fejedelem, Szent István, Gellért püspök, Szent László, IV. Béla, Szent Margit. Topográfia: Urál, Etelköz, Vereckei-hágó, Kárpát-medence, Erdély, Esztergom, Székesfehérvár, Buda, Muhi. Évszámok: 9. század (Etelköz), (a honfoglalás), 997 (1000) 1038 (Szent István uralkodása), 1077 (Szent László trónra lépése), 1222 (az Aranybulla kibocsátása), (a tatárjárás), 1301 (az Árpád-ház kihalása). 12

13 A fejlesztés várt eredményei az 5. évfolyam végén A középkori egyetemes és magyar kultúrkincs élményszerű megismerésével az egyetemes emberi értékek elfogadása, a családhoz, a lakóhelyhez, a nemzethez való tartozás élményének személyes megélése. A múltat és a történelmet formáló, alapvető folyamatok, összefüggések felismerése (pl. a munka értékteremtő ereje) és egyszerű, átélhető erkölcsi tanulságok azonosítása. A korábbi korokban élt emberek, közösségek élet-, gondolkodás- és szokásmódjainak azonosítása. A tanuló ismerje fel, hogy a múltban való tájékozódást segítik a kulcsfogalmak és fogalmak, amelyek segítik a történelmi tájékozódás és gondolkodás kialakulását. Ismerje fel, hogy az utókor a nagy történelmi személyiségek, nemzeti hősök cselekedeteit a közösségek érdekében végzett tevékenységek szempontjából értékeli. Tudja, hogy az egyes népeket vallásuk és kultúrájuk, életmódjuk alapján tudjuk megkülönböztetni. Ismerje fel, hogy a vallási előírások, valamint az államok által megfogalmazott szabályok döntő mértékben befolyásolhatják a társadalmi viszonyokat és a mindennapokat. Tudja, hogy a történelmi jelenségeket, folyamatokat társadalmi, gazdasági tényezők együttesen befolyásolják. Tudja, hogy az emberi munka nyomán elinduló termelés biztosítja az emberi közösségek létfenntartását. Ismerje fel a társadalmi munkamegosztás jelentőségét, amely az árutermelés és pénzgazdálkodás, illetve a városiasodás kialakulásához vezet. Tudja, hogy a társadalmakban eltérő jogokkal rendelkező és eltérő vagyoni helyzetű emberek alkotnak rétegeket, csoportokat. Tudja, hogy az eredettörténetek, a közös szokások és mondák erősítik a közösség összetartozását, egyben a nemzeti öntudat kialakulásának alapjául szolgálnak. Tudja, hogy a társadalmi, gazdasági, politikai és vallási küzdelmek számos esetben összekapcsolódnak. Ismerje fel ezeket egy-egy történelmi probléma vagy korszak feldolgozása során. Legyen képes különbséget tenni a történelem különböző típusú forrásai között,és legyen képes a korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni. Legyen képes a történetek a feldolgozásánál a tér- és időbeliség azonosítására, a szereplők csoportosítására fő- és mellékszereplőkre, illetve a valós és fiktív elemek megkülönböztetésére. Ismerje a híres történelmi személyiségek jellemzéséhez szükséges kulcsszavakat, cselekedeteket. Legyen képes a tanuló történelmi ismeretet meríteni hallott és olvasott szövegekből, különböző médiumok anyagából. Legyen képes emberi magatartásformák értelmezésre, információk rendezésére és értelmezésére, vizuális vázlatok készítésére. Legyen képes információt gyűjteni adott témához könyvtárban és múzeumban; olvasmányairól készítsen lényeget kiemelő jegyzetet. Képes legyen szóbeli beszámolót készíteni önálló gyűjtőmunkával szerzett ismereteiről, és kiselőadást tartani. 13

14 Ismerje az időszámítás alapelemeit (korszak, évszázad, évezred) tudjon ez alapján kronológiai számításokat végezni. Ismerje néhány kiemelkedő esemény időpontját. Legyen képes egyszerű térképeket másolni, alaprajzot készíteni. Legyen képes helyeket megkeresni, megmutatni térképen, néhány kiemelt jelenség topográfiai helyét megjelölni vaktérképen, valamint távolságot becsülni és számítani történelmi térképen. Legyen képes saját vélemény megfogalmazása mellett mások véleményének figyelembe vételére. A fejlesztés várt eredményei a tanulásban akadályozott tanulók számára az 5. évfolyam végén Ismerjen egy ősemberlelőhelyet hazánk területén. Legyen képes elmondani vázlat alapján az ősember életmódjának jellemző jegyeit. Soroljon fel néhány alapvető különbséget az ősember és a mai ember életmódja között. Nevezzen meg legalább egy könyvet, amely az ősember életével foglalkozik. Ismerjen egy ősemberlelőhelyet hazánk területén kívül. Tudja megmutatni a történelmi atlaszban a mezopotámiai kultúra határait. Mondjon néhány kulcsszót az egyiptomi civilizációval kapcsolatban. Legyen képes felsorolni az egyiptomi civilizációt meghatározó tényezőket (világkép, vallás, a Nílus környezeti, gazdasági hatása). Nevezzen meg egy városállamot. Értse a városállam fogalmát. Legyen képes Athén és Spárta különbségét megnevezni. Ismerje a spártai nevelés lényegét. Ismerje fel képről az Akropoliszt. Tudja, hogy az olimpia őshazája Görögország. Mutassa meg a térképen a római birodalom kiterjedését. Értse a kereszténység fogalmát. Lássa a kapcsolatot a római birodalom történelmével. Tudja, hogy Jézus születésével kezdődik a mai történelmi időszámítás. Jegyezze meg az uradalmi rendszer és az egyházszervezet fogalmát. Mutassa be a térképen a vándorlás fő állomásait. Tudja az őshaza helyét. Sorolja fel a hét vezér nevét. Mutassa be a térképen a honfoglalás fő állomásait, szakaszait. Ismerje a jobbágy kötelezettségeit. Nevezze meg a lovagi élet néhány jellemzőjét. Jegyezze meg a keresztes hadjárat fogalmát. Jellemezze saját szavaival Szent István történelmi szerepét. Tudja, hogy az államalapítás az évhez kapcsolódik. Nevezze meg Szent László történelmi szerepét. Tudja az Árpád-ház kihalásának évszámát (1301). Tudja a tatárjárás évszámát ( ). Értse, hogy a tatárjárás nemzeti tragédia volt. Jellemezze IV. Béla történelmi szerepét. 14

15 6. évfolyam 6. évfolyam 65 óra +7 óra-72 óra A tanév során a tanulók 5 témakörre bontva ismerték meg Európa és Magyarország történetét 1301-től 1848-ig. A szabad órakeret felhasználása : minden témakör óraszáma nő egy ismétlő-rendszerező órával, az év végi ismétlésre fordítható óraszám kettővel emelkedik. Tematikai egység A tematikai egység nevelési-fejlesztési A Magyar Királyság virágkora Órakeret 14 óra Mesék, mondák és valós történetek a Hunyadiakról. A nándorfehérvári hősök. A királyokat vagy uralkodókat a történetekben megismert személyes tulajdonságok és a kor kihívásaira adott (a társadalom életére hatást gyakorolt) válaszaik eredményessége, illetve önfeláldozó magatartásuk alapján őrzi meg a történelmi emlékezet. A törökellenes harcok máig ható példája. Az összefogás jelentősége, hiányának katasztrófája. A történelmi személyiség szerepének, jelentőségének felismerése, személyek, csoportok tetteinek megindokolása. Történetek mesei és valóságos elemeinek megkülönbözetése. Képi és írásos források szövegének megértése, értelmezése. Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A királyi hatalom megerősítése I. Károly idején. Nagy Lajos, a lovagkirály. Főbb törvényei. Egy középkori város: Buda. Hunyadi János törökellenes harcai. A nándorfehérvári diadal. Hunyadi Mátyás uralkodása és reneszánsz udvara. Uralkodók és államférfiak. A mohácsi vereség, két király Magyarországon. Buda eleste. Ismeretszerzés, tanulás: Információk szerzése, rendszerezése és értelmezése szöveges és képi forrásokból. (pl. I. Károly politikai és gazdasági intézkedése írásos és képi források felhasználásával). Történeti események feldolgozása mai szövegek és rövid korabeli források alapján. (pl. a nándorfehérvári győzelem). Kritikai gondolkodás: Lelet és rekonstrukció összevetése. (pl. egy vár makettje és romjai). Kommunikáció: Tanulói kiselőadások tartása. (pl. élet a középkori Budán). 15 Magyar nyelv és irodalom: Népmesék és mondák Mátyás királyról. Arany János: Toldi. Ének-zene: Reneszánsz zene Mátyás király udvarából. Vizuális kultúra: A gótikus és a reneszánsz stílus építészeti emlékei Magyarországon. A középkori Buda műemlékei. Mátyás visegrádi palotája. A Corvinák.

16 Uralkodók és politikájuk jellemzése. (pl. a lovagkirály külső és belső tulajdonságai). Értelmező Tartalmi Fogalmak, adatok Tájékozódás időben és térben: Szinkronisztikus vázlat készítése (pl. a századi egyetemes és magyar történelmi eseményeiről). Változás és folyamatosság, történelmi forrás, tény és bizonyíték, értelmezés, történelmi nézőpont. Társadalom, társadalmi csoport, felemelkedés, lesüllyedés, életmód, város, gazdaság, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, adó, politika, állam, törvény, királyság, vallás, kultúra. Fogalmak: aranyforint, nádor, nemes, ősiség és kilenced törvénye, kormányzó, végvár. Személyek: I. Károly, I. (Nagy) Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, I. Szulejmán. Topográfia: Nándorfehérvár, Visegrád, Mohács. Évszámok: 1308 (I. Károly), 1456 (Nándorfehérvár), (Hunyadi Mátyás uralkodása), 1526 (a mohácsi vereség). Tematikai egység A tematikai egység nevelési-fejlesztési A világ és Európa a kora újkorban 16 Órakeret 15 óra Olvasmányok a földrajzi felfedezésekről, elsősorban Kolumbuszról, valamint a felfedezések előtti Amerikáról. Iskolai ismeretek a protestáns vallásokról. Olvasmány vagy filmélmények a Napkirályról és az orosz cárokról. Az emberi alkotótevékenység, kezdeményezőképesség (tudományos felfedezések és technikai találmányok stb.) a gazdasági fejlődés meghatározó elemei. A felfedezők, újítók töretlen hite, szilárd akarata és kitartása záloga a sikerességnek. A fejlettebb népek, államok erőfölényük birtokában leigázhatják, gyarmatosítják a fejletlenebbeket. Az államok közötti és társadalmon belüli konfliktusok nem egyszer forradalomhoz vagy háborúhoz vezetnek, melyek jelentős emberáldozatokkal járnak. A földrajzi felfedezések jelentőségének és hatásának felismerése az európai és amerikai életmódra. A századi vallási megújulás okainak és jelentőségének megértése. Élményszerű ismeretek szerzése a kora újkori fényes udvarokról. Információkat gyűjtése, képi és szöveges források együttes kezelése, a történelmi és földrajzi atlasz együttes használata. Párhuzamok keresése megismert történelmi élethelyzetek, események és mai életünk között. Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

17 A földrajzi felfedezések okai és. Hódítók és meghódítottak. Felfedezők, feltalálók. A felfedezések hatása az európai (és amerikai) életre. A reformáció és a katolikus megújulás. Történelemformáló eszmék. Az alkotmányos királyság létrejötte Angliában. A Napkirály udvara. A cári rendszer Oroszországban. A felvilágosodás kora. Történelemformáló eszmék. Az észak-amerikai gyarmatok függetlenségi harca. Az Egyesült Államok létrejötte. Egyezmények, szövetségek. Ismeretszerzés, tanulás: Információk szerzése és rendszerezése tanári elbeszélés, tankönyvi szövegek és képek alapján. (pl. a Kolumbusz előtti Európán kívüli világról). Következtetések levonása a feldolgozott információkból. (pl. a reformáció fő tanításai egy Luther-szövegrészlet alapján). Írásos vagy rajzos vázlat elemzése. (pl. a királyi önkényuralom és az alkotmányos királyság jellemzői). Kritikai gondolkodás: Különbségek azonosítása egyegy történelmi jelenség kapcsán (pl. a felfedezések okainak és ) Kommunikáció: Beszámolók készítése. (Pl. egy felfedező útja.) Saját vélemény megfogalmazása (pl. a felvilágosodás fontosságáról). Összehasonlító táblázatok készítése (pl. a katolikus és protestáns vallások különbségeiről). Vizuális kultúra: A protestáns templomok külsőbelső arculata. A barokk stílus jellegzetességei. A versailles-i palota és Szentpétervár. A barokk legnagyobb mesterei. Ének-zene: A barokk és a klasszikus zene néhány mestere. Mozgóképkultúra és médiaismeret: Részletek népszerű játékfilmekből (pl. Ridley Scott: A Paradicsom meghódítása; Eric Till: Luther; Mel Gibson: A hazafi). Dráma és tánc: Molière 1-2 műve (pl. Tudós nők, Kényeskedők). Értelmező Tartalmi Tájékozódás időben és térben: A korszak néhány kiemelt eseményének elhelyezése az időszalagon. Néhány kiemelt esemény megjelölése kontúrtérképen. (pl. a felfedező utak és az első gyarmatok). Történelmi idő, változás és folyamatosság, ok és következmény, történelmi forrás, értelmezés, jelentőség. Társadalom, társadalmi csoport, felemelkedés, lesüllyedés, életmód, város, gazdaság, termelés, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gyarmatosítás, politika, állam, államszervezet, alkotmányos királyság, köztársaság, 17

18 parlamentarizmus, birodalom, vallás, vallásüldözés. Fogalmak, adatok Fogalmak: újkor, felfedező, gyarmat, manufaktúra, reformáció, protestáns, jezsuita, katolikus megújulás, felvilágosodás, alkotmány. Személyek: Kolumbusz, Luther, Kálvin, Cromwell, XIV. Lajos, Rousseau, Washington. Topográfia: Amerika, Wittenberg, Genf, Versailles, London, Szentpétervár. Évszámok: 1492 (Kolumbusz), 1517 (Luther fellépése), 1776 (az amerikai Függetlenségi nyilatkozat). Tematikai egység A tematikai egység nevelési-fejlesztési Magyarország a kora újkorban 18 Órakeret 19 óra Magyarország felemelkedése és jelentős európai hatalommá válása. A törökellenes küzdelmek kezdetei. A Hunyadiak kora. Hazánk a 15. század végén, a 16. század elején. A török előretörés. A mohácsi vereség. A hazafiság erősítése a hódítókkal szembeni védekezés, a hősi önfeláldozás példáin keresztül. A közösségek széthúzása gyengíti a társadalom védekező képességét a hódítással szemben, az összefogás és az egységes fellépés azonban még egy vereség esetén is a behódolás helyett kiegyezést eredményezhet. A török terjeszkedés megállítása jelentőségének belátása hazánk és Európa szempontjából. Annak érzékelése, hogy két nagyhatalom közötti helyzetünk fokozott terhet rótt a társadalom minden rétegére. A vallási és politikai megosztottság következményeinek megértése. Annak észrevétele, hogy az egyeduralmi törekvések saját céljával ellentétes hatást válthatnak ki. Az igény felkeltése múzeumok, várak felkeresésére határokon innen és túl. Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A három részre szakadt ország élete. Végvári harcok végvári hősök. A nagy várháborúk éve (1552). Békék, háborúk, hadviselés. Reformáció és katolikus megújulás Magyarországon. Az Erdélyi Fejedelemség aranykora Bethlen Gábor idején. Élet a török hódoltságban. Öltözködés, divat. Ismeretszerzés, tanulás: Információgyűjtés, rendszerezés a tankönyvből és olvasókönyvekből (pl. a végvári katonák életéről). Életmódtörténeti ismeretek gyűjtése. (pl. a kor jellegzetes magyar, német és török ruházkodása). Kritikai gondolkodás: A három országrész jellegzetességeinek összevetése. A személyiség szerepe a Magyar nyelv és irodalom: Gárdonyi Géza: Egri csillagok. Arany János: Szondi két apródja. Ének-zene: Népdalok a török korból, kuruc dalok. A barokk zene. A tárogató. Vizuális kultúra:

19 Habsburg-ellenes harcok és vallási mozgalmak a 17. században, a török kiűzése. A Rákóczi-szabadságharc. Az ország újjáépítése, a hódoltsági területek benépesítése. Kisebbség, többség, nemzetiségek. Értelmező Tartalmi Fogalmak, adatok történelemben: (pl. II. Rákóczi Ferenc élete, pályaképe). Kommunikáció: Kiselőadás tartása a reformációról és ellenreformációról. (pl. kulturális hatásuk elemzése). Tájékozódás időben és térben: Történelmi térkép elemzése. (pl. információk gyűjtése a három részre szakadt ország térképének segítségével). Jelentősebb barokk műemlékek Magyarországon. Az erdélyi építészet jellegzetességei. A török hódoltság műemlékei: mecsetek és fürdők,minaretek Mozgóképkultúra és médiaismeret: Részletek népszerű játékfilmekből. (pl. Várkonyi Zoltán: Egri csillagok). Történelmi idő, változás és folyamatosság, ok és következmény, tény és bizonyíték, értelmezés, történelmi nézőpont. Társadalom, társadalmi csoport, felemelkedés, lesüllyedés, nemzetiség, népességfogyás, életmód, város, gazdaság, termelés, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, adó, politika, állam, államszervezet, rendelet, birodalom, vallás, vallásüldözés. Fogalmak: végvár, hódoltság, szultán, szpáhi, janicsár, kuruc, labanc, hajdú, úrbér, jobbágyrendelet, zsellér, betelepítés, türelmi rendelet. Személyek: Dobó István, Bocskai István, Bethlen Gábor, Zrínyi Miklós, II. Rákóczi Ferenc, Mária Terézia, II. József. Topográfia: Pozsony, Bécs, Erdélyi Fejedelemség, Eger, Gyulafehérvár, Debrecen. Évszámok: 1541 (Buda török kézen), 1552 (a nagy várháborúk éve ), 1686 (Buda visszavívása), (a Rákóczi-szabadságharc), (Mária Terézia). Tematikai egység A tematikai egység nevelési-fejlesztési A forradalmak és a polgárosodás kora Európában Órakeret 7 óra Ismeretek olvasmányok és filmek alapján a francia forradalomról és Napóleonról. A gőz szerepe az első ipari forradalomban. A tanuló felismeri, hogy a polgárosodással párhuzamosan az egyenlőség, szabadság, testvériség eszméinek együttese nagy társadalmi mozgósító erővel hat. A jelentős társadalmi és gazdasági átalakulásoknak egyaránt vannak győztesei és vesztesei, e folyamat vizsgálata feltárhatja a személyes és közösségi sors közötti összefüggéseket. Az utókor nézőpontjából az válik történelmi személyiséggé, hőssé vagy mártírrá, aki a személyes érdekei elé a közösség hosszú távú érdekeit helyezi. A középkori államok és a polgári nemzetállamok közti különbség 19

20 megértetése. A polgári nemzetállammá válás békés és erőszakos útjainak értékelése. Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A francia forradalom és vívmányai. A jakobinus terror. Napóleon tündöklése és bukása. Uralkodók és államférfiak. Az ipari forradalom első feltalálói és találmányai. Közlekedés, úthálózat, hírközlés. Ismeretszerzés, tanulás: Ismeretszerzés tanári elbeszélés és vázlatrajz alapján. Következtetések levonása rövid közjogi forrásrészletekből (pl. az Emberi és polgári jogok nyilatkozatából). Kritikai gondolkodás: Érvekkel alátámasztott vélemény megfogalmazása (pl. Robespierre zsarnok vagy forradalmár?). Kommunikáció: Tanulói kiselőadás jelentős történelmi személyiség életéről. Természetismeret: Az iparfejlődés környezeti hatásai. Ének-zene: Marseillaise, a nagy romantika mesterei. Vizuális kultúra: A kort bemutató történeti festmények. Mozgóképkultúra és médiaismeret: Részletek népszerű játékfilmekből (pl. Andrzej Wajda: Danton). Értelmező Tartalmi Fogalmak, adatok Tájékozódás időben és térben: Jelentős események egymásra hatásának vizsgálata. Történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, értelmezés, jelentőség, történelmi nézőpont. Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, forradalom, felemelkedés, lesüllyedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, gazdaság, termelés, erőforrás, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, királyság, köztársaság, államszervezet, hatalmi ág, parlamentarizmus, közigazgatás, nemzet, vallás, vallásüldözés. Fogalmak: népfelség elve, jakobinus, polgári nemzet, ipari forradalom, tőkés, bérmunkás, kapitalizmus. Személyek: XVI. Lajos, Robespierre, Napóleon, James Watt. Topográfia: Waterloo,Párizs Évszámok: 1789 (a francia forradalom kezdete), 1815 (a waterlooi csata), Tematikai egység A forradalom és a polgárosodás kora Magyarországon 20 Órakeret 15 óra

21 A tematikai egység nevelési-fejlesztési Olvasmányok Petőfiről, Széchenyiről, a Lánchídról és Kossuthról. Alsó tagozatos olvasmányok az es forradalomról és szabadságharcról. Hazafiságra nevelés a reformkor, a forradalom és a szabadságharc tanításának során. Megismeri és értékeli a korszak nagy történelmi személyiségei példamutató életét és munkásságát. Megismeri a reformkor legjelentősebb eredményeit, és értékeli ezek jelentőségét a korábbi magyarországi és a korabeli európai viszonyok tükrében. Képes a történeti forrásokon túl más tantárgyak ismereteinek, információinak felhasználására, következtetések levonására történelmi térképek segítségével. Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Széchenyi István elméleti és gyakorlati munkássága. A reformkori rendi országgyűlések fő kérdései. Kossuth Lajos programja és szerepe a reformkorban. Az 1848-as forradalom. Az áprilisi törvények. A szabadságharc fontosabb csatái és jeles szereplői. Értelmező Tartalmi Fogalmak, adatok Ismeretszerzés, tanulás: Ismeretszerzés tanári elbeszélés és vázlatrajz alapján. (pl. Széchenyi és Kossuth reformkori tevékenysége). Kritikai gondolkodás: Változások és hatásaik nyomon követése. (pl. a szabadságharc bukásának következményei). Kommunikáció: Tanulói kiselőadás jelentős történelmi személyiség életéről. (pl. Wesselényi Miklósról). Tájékozódás időben és térben: Jelentős események egymásra hatásának vizsgálata. (pl. a forradalom és a pozsonyi rendi országgyűlés történései). 21 Magyar nyelv és irodalom: Csokonai, Kölcsey, Vörösmarty és Petőfi versei. Jókai Mór: A kőszívű ember fiai. Ének-zene: Erkel: Himnusz, Egressy Béni: Szózat, 1848-as dalok. Vizuális kultúra: A kort bemutató történeti festmények. Mozgóképkultúra és médiaismeret: Részletek népszerű játékfilmekből (pl. Bereményi Géza: A Hídember). Történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, értelmezés, jelentőség, történelmi nézőpont. Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, forradalom, felemelkedés, lesüllyedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, gazdaság, termelés, erőforrás, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, királyság, köztársaság, államszervezet, hatalmi ág, parlamentarizmus, közigazgatás, nemzet, vallás, vallásüldözés. Fogalmak: rendi országgyűlés, alsótábla, felsőtábla, reformkor, közteherviselés, cenzúra, sajtószabadság, választójog, felelős kormány,

22 jobbágyfelszabadítás, honvédség, trónfosztás. nemzetiségi törvény Személyek: Széchenyi István, Kölcsey Ferenc, Wesselényi Miklós, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Petőfi Sándor, Batthyány Lajos, Jellasics, Görgey Artúr, Bem József. Topográfia: Debrecen, Isaszeg, Világos, Arad. Évszámok: 1830 (a Hitel megjelenése, a reformkor kezdete), (reformországgyűlés), március 15. (forradalom Pest-Budán), április 14. (a Függetlenségi nyilatkozat), október 6. (az aradi vértanúk Batthyány Lajos kivégzése) évfolyam kimeneti követelményei A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén A középkori és a koraújkori egyetemes és magyar kultúrkincs élményszerű megismerésével az egyetemes emberi értékek elfogadása, a családhoz, a lakóhelyhez, a nemzethez való tartozás élményének személyes megélése. A múltat és a történelmet formáló, alapvető folyamatok, összefüggések felismerése (pl. a munka értékteremtő ereje) és egyszerű, átélhető erkölcsi tanulságok azonosítása. A korábbi korokban élt emberek, közösségek élet-, gondolkodás- és szokásmódjainak azonosítása. A tanuló ismerje fel, hogy a múltban való tájékozódást segítik a kulcsfogalmak és fogalmak, amelyek segítik a történelmi tájékozódás és gondolkodás kialakulását. Ismerje fel, hogy az utókor a nagy történelmi személyiségek, nemzeti hősök cselekedeteit a közösségek érdekében végzett tevékenységek szempontjából értékeli. Tudja, hogy az egyes népeket vallásuk és kultúrájuk, életmódjuk alapján tudjuk megkülönböztetni. Ismerje fel, hogy a vallási előírások, valamint az államok által megfogalmazott szabályok döntő mértékben befolyásolhatják a társadalmi viszonyokat és a mindennapokat. Tudja, hogy a történelmi jelenségeket, folyamatokat társadalmi, gazdasági tényezők együttesen befolyásolják. Tudja, hogy az emberi munka nyomán elinduló termelés biztosítja az emberi közösségek létfenntartását. Ismerje fel a társadalmi munkamegosztás jelentőségét, amely az árutermelés és pénzgazdálkodás, illetve a városiasodás kialakulásához vezet. Tudja, hogy a társadalmakban eltérő jogokkal rendelkező és eltérő vagyoni helyzetű emberek alkotnak rétegeket, csoportokat. Tudja, hogy az eredettörténetek, a közös szokások és mondák erősítik a közösség összetartozását, egyben a nemzeti öntudat kialakulásának alapjául szolgálnak. Tudja, hogy a társadalmi, gazdasági, politikai és vallási küzdelmek számos esetben összekapcsolódnak. Ismerje fel ezeket egy-egy történelmi probléma vagy korszak feldolgozása során. Legyen képes különbséget tenni a történelem különböző típusú forrásai között,és legyen képes a korszakra jellemző képeket, tárgyakat, 22

23 A fejlesztés várt eredményei a tanulásban akadályozott tanulók számára az 6. évfolyam végén épületeket felismerni. Legyen képes a történetek a feldolgozásánál a tér- és időbeliség azonosítására, a szereplők csoportosítására fő- és mellékszereplőkre, illetve a valós és fiktív elemek megkülönböztetésére. Ismerje a híres történelmi személyiségek jellemzéséhez szükséges kulcsszavakat, cselekedeteket. Legyen képes a tanuló történelmi ismeretet meríteni hallott és olvasott szövegekből, különböző médiumok anyagából. Legyen képes emberi magatartásformák értelmezésre, információk rendezésére és értelmezésére, vizuális vázlatok készítésére. Legyen képes információt gyűjteni adott témához könyvtárban és múzeumban; olvasmányairól készítsen lényeget kiemelő jegyzetet. Képes legyen szóbeli beszámolót készíteni önálló gyűjtőmunkával szerzett ismereteiről, és kiselőadást tartani. Ismerje az időszámítás alapelemeit (korszak, évszázad, évezred) tudjon ez alapján kronológiai számításokat végezni. Ismerje néhány kiemelkedő esemény időpontját. Legyen képes egyszerű térképeket másolni, alaprajzot készíteni. Legyen képes helyeket megkeresni, megmutatni térképen, néhány kiemelt jelenség topográfiai helyét megjelölni vaktérképen, valamint távolságot becsülni és számítani történelmi térképen. Legyen képes saját vélemény megfogalmazása mellett mások véleményének figyelembe vételére. Mutassa be a térképen Európa nagy régióit. Nevezze meg Károly Róbert egy reformintézkedését. Jellemezze Nagy Lajos történelmi szerepét. Tudja, hogy a keresztes világban a déli harangszó a nándorfehérvári győzelem emlékére szól. Legyen képes alapvető információkat adni Hunyadi Jánosról és Mátyás királyról. Nevezzen meg néhány Mátyás királyhoz kapcsolódó fogalmat. Dózsa Györgyről tudja, ki volt. Tudja a mohácsi csatavesztés évszámát (1526). Tudja, hogy Amerikát 1492-ben fedezték fel Mutassa meg a három részre szakadt ország területét. Nevezzen meg néhány fogalmat a török világgal kapcsolatban. Legyenek alapvető ismeretei II. Rákóczi Ferencről. Ismerje a Habsburg Birodalom fogalmát. Széchenyi és Kossuth életének ismertetése Értse az események kapcsolatát az európai szabadság mozgalmakkal. Legyen képes röviden összefüggően beszélni az 1848-as forradalomról. Sorolja fel a szabadságharc főbb eseményeit. Rajzolja meg egy pozitív résztvevő személyiségét. Értse a szabadságharc bukásának összefüggését az elnyomó hatalmak nemzetközi összefogásával. A tanuló meg tudja különböztetni a történelem forrásait, példákat is tud kapcsolni hozzá. Ismeri a történelmi időszámítás egységeit. Alapvető szinten tájékozódik a történelmi térképen. Az időszalagon felismeri a tárgyalt történelmi időszakokat, évszámokat, kapcsol hozzá tanult 23

24 ismeretet. Időrendbe helyezi a tanult eseményeket időszalagon, időtornyon. Az adott tematikai egység tárgyalt témaköreiben képességeinek megfelelően írásban és/vagy szóban számot ad a tanult elemi történelmi ismereteiről. Különbséget tesz a különböző történelmi korok, valamint a magyar és a világtörténelem eseményei között. Ismeri a világtörténelem tanult fordulópontjait; a magyar történelmi tudáskánon legfontosabb sarokpontjait évszámok, események, uralkodók tükrében. A magyar koronázási ékszereket megnevezi. A megismert mondák, legendák, rövid történetek tartalmát segítséggel elmondja. Megkülönbözteti a történetek mesés és valóságos eseményeit. A történelmi hősökkel érzelmileg képes azonosulni. Ok-okozati összefüggéseket tanári irányítás mellett fölismer évfolyam Az alapfokú oktatást záró két évfolyam történelemtanításában már lehetőség van a múltat a korábbinál összetettebben, teljesebben, az általánosítás magasabb szintjét megragadva, sokoldalúbb összefüggésekbe ágyazva bemutatni. Az ebben a képzési szakaszban belépő társadalmi és állampolgári ismeretek a történelemmel együtt a korábbiaknál nagyobb lehetőséget kínál az állampolgárságra, demokráciára nevelésre. A nemzeti azonosságtudatra és a hazafiságra nevelés követelménye pedig Trianon utáni történelmünkben a határon túli magyarság sorsát nemzetünk múltjának és jelenének részeként kívánja tárgyalni. Fontos az európai integráció és a globalizáció folyamatának összeegyeztetése az egészséges nemzeti azonosságtudat kialakításával és ápolásával. A kulcskompetenciák közül a szociális és állampolgári kompetencia készíti elő tanulóinkat a közügyekben való részvételre. Ez elsősorban a társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek keretében valósul meg. Tárgyunkon keresztül is elérendő fontos cél a hatékony, önálló tanulás és a történelmi ismeretek önálló elsajátítása képességének mind magasabb szintre emelése is. A 7 8. évfolyamon a tanulók már magasabb szintű elvont fogalmi gondolkodásra is képessé válnak. Az alsóbb évfolyamokra jellemző, a múltat megjelenítő történettanításnál ez már jobban közelít az elemzőbb jellegű irányába. Mindez nem jelenti azonban azt, hogy a képszerűség elvét és igényét teljességgel sutba dobjuk, de mindenképpen törekednünk kell arra, hogy a tanulókkal a történelem elemzésének alapvető módszereit elsajátíttassuk. A két évfolyam anyaga az elmúlt másfél évszázad történelmét dolgozza fel. A társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretekkel együtt egyrészt felkészíti tanítványainkat arra, hogy megértsék saját korukat, másrészt, hogy a jelenben felmerülő kérdésekre főként a közelmúlt történelmében keressenek és kapjanak válaszokat. Legalább ennyire fontos azonban az is, hogy a demokrácia értékeinek bemutatásával felkészítsük őket a felelős állampolgári létre és a demokratikus közéletben való tudatos részvételre. A társadalmi és állampolgári ismeretek mint szocializációs hatású témaköröket átfogó tartalmi terület természetes módon kapcsolódik a Nat-ban megfogalmazott valamennyi általános fejlesztési feladathoz. Ez a lehetősége abból fakad, hogy a jelenben való eligazodásra igyekszik felkészíteni a tanulókat. Olyan tartalmakat visz be az oktatásba, amelyek a hétköznapokban közvetlenül hasznosítható tudást eredményeznek. Olyan készségek fejlesztését célozza, amelyek miként az összes kulcskompetencia széles körben hasznosíthatók az iskolán kívüli életben is. A témakörök feldolgozása hozzájárul a szociális és állampolgári, valamint a kezdeményezőkészség és vállalkozási kompetencia fejlesztéséhez. 24

25 általános nevelési célok közül jelentős mértékben segíti az állampolgárságra és demokráciára való nevelést, a másokért való felelősségvállalás és az önkéntesség gondolatának elmélyülését a tanulókban, a gazdasági és a pénzügyi nevelést, valamint kisebb mértékben a pályaorientációt is. Az általános iskola utolsó évfolyamán megjelenő társadalmi és állampolgári ismeretek témakörei a társadalomtudományi oktatás lezárását jelentik az iskolatípuson belül. A témakörök a történelmi tudásra építve foglalják össze, és a diákok saját életére vonatkoztatják a korábban megismert társadalmi, gazdasági és politikai fogalmakat, illetve viszonyrendszereket. E témák feldolgozása ugyanakkor előkészítés is a továbblépésre, hiszen ez az év fordulópontot jelent a tanulók többségének életében. 14 éves kortól felgyorsul a szocializáció. Egyre fontosabbá válik az állampolgári jogok és kötelességek ismerete, valamint tudatos gyakorlása, a gazdaság működésének átlátása, a vállalkozói szemlélet kialakulása, valamint a bonyolult társadalmi viszonyok reális értelmezése. A fiatalok egyre aktívabb önálló fogyasztókká válnak, ezért fontos, hogy e téren is a tudatosság jellemezze döntéseiket. A tantervben szereplő jelenismereti témakörök elő kívánják segíteni a fiatalok társadalmi beilleszkedését, egyéni érvényesülésülését és közösségi felelősségvállalását. Elsősorban azon képességek megerősödését kívánják támogatni, amelyek birtokában a tanulók el tudnak igazodni számukra ismeretlen helyzetekben, megoldásokat tudnak keresni azokra a problémákra, amelyekkel szembesülnek, képesek a lehetőségeik mérlegelésére, dönteni tudnak, valamint az általános emberi és polgári normáknak megfelelő módon viselkednek. Ebben az életszakaszban lesznek a tanulók között olyanok, akik közvetlenül vagy tanulási irányuk megválasztásával elindulnak a munka világa felé. Számukra külön is fontos lehet mindaz, amivel e témakörök feldolgozása hozzá tud járulni a pályaválasztásról, valamint a gazdasági és a pénzügyi kérdésekről való reális gondolkodás megalapozásához. Mind a XX. századi történelem, mind a társadalmi és állampolgári ismeretek témakörei is számos izgalmas lehetőséget kínálnak a médiamodul egységeinek beépítésére. Ezek az egységek a tanulási folyamat bármely pontján tetszés szerint elhelyezhetők, ahol támogatják az adott korszak jobb megértését hozzájárulva egyúttal a médiaismeret sajátos fejlesztési nak a megvalósulásához is. nak a megvalósulásához is. 7. évfolyam 65 óra +7 óra- 72 óra 7. évfolyam Szabad órakeret felhasználása: a problémás témakörök ismétlő-rendszerező órái, év végi ismétlés Tematikai egység A tematikai egység nevelési- A nemzetállamok kora és a gazdasági élet új jelenségei Órakeret 8 óra Jelentős események és történelmi személyiségek felidézése a középkori és az újkori Európa történetéből. Amerika felfedezése, Kolumbusz és tengerésztársainak élete. Találmányok, ipari fejlődés. Az es magyar forradalom és szabadságharc eseményei. A nemzeti öntudat és a hazafiság megjelenésének jellemzői. A nemzetépítés mint a közösségteremtés új formájának felismerése. A 25

26 fejlesztési nemzetállamiság társadalmi összetartó elemeinek tudatosítása. A középkor és az újkor egy-egy részterületének összehasonlítása, a 19. századi Európa és Észak-Amerika történelme közös vonásainak megállapítása. Annak bemutatása, hogy a középkori és az újkori vezető államok közül néhány a 19. században és ma is vezető szerepet tölt be a politikai és gazdasági életben. A tudományos és technikai fejlődés bemutatása, pozitív és negatív oldalának megismerése. A változások lényegének megértése és értelmezése, saját vélemény kifejtése, alátámasztása önálló kutatómunkával. Az egyes események nyomon követése és értelmezése térképen, bizonyos tények, adatok felkutatása. Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Az egységes Németország létrejötte. Polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban. Az ipari forradalom második szakaszának feltalálói és találmányai. Felfedezők, feltalálók. Szövetségi rendszerek és katonai tömbök kialakulása. Békeidők Értelmező Tartalmi Fogalmak, Ismeretszerzés, tanulás: Információk gyűjtése lexikonokból, az internetről vagy könyvtári kutatással. (pl. a közlekedés fejlődése a lovas kocsitól az autóig). Kritikai gondolkodás: Magyarázat az egységes államok kialakulásának történelmi okaira. (pl. az Egyesült Államok megszületése). Kommunikáció: Beszámoló készítése valamilyen témáról. (pl. a korszak magyar tudósai, feltalálói). Tájékozódás időben és térben: A tanult földrajzi helyeknek térképen történő megkeresése. Vaktérkép (pl. a központi hatalmak és az antant országok berajzolásához). 26 Vizuális kultúra: A század fordulójának stílusirányzatai. Ének-zene: Liszt zenéje. A kort idéző híres operarészletek. Fizika: Korabeli felfedezések, újítások, találmányok (pl. autó, izzó, telefon). Ezek működésének elvei. Változás és folyamatosság, ok és következmény, tény és bizonyíték, interpretáció. Társadalom, társadalmi csoport, identitás, nemzet, nemzetiség, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, életmód, gazdaság, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ágak, egyeduralom, önkényuralom, királyság, császárság, köztársaság, parlamentarizmus, demokrácia, közigazgatás, birodalom. Fogalmak: polgárháború, nemzetállam, szabad verseny, monopólium,

27 adatok tömegkultúra. Személyek: I. Vilmos császár, Garibaldi, Bismarck, Lincoln, Edison, Marx. Topográfia: Olaszország, Németország, Egyesült Államok. Évszámok: 1859 (csata Solferinónál), (polgárháború az Egyesült Államokban), 1870 (az olasz egység létrejötte), 1871 (a Német Császárság létrejötte). Tematikai egység A tematikai egység nevelésifejlesztési Önkényuralom és kiegyezés. A dualizmus kora Magyarországon 27 Órakeret 12 óra A forradalom és a szabadságharc történetének ismerete. A magyar polgári átalakulás elhelyezése időben és térben, a 19. századi Európa viszonyai közepette. Egységes nemzetállamok létrejötte. A vonatkozó térképek ismerete. Iskolai megemlékezések: az aradi vértanúk emléknapja. Az uralkodói önkény, a zsarnoki intézkedések felismerése, hátrányainak tudatosítása. A nemzetek közötti szembenállás feloldásaként, a kölcsönös engedményeken alapuló megegyezés (kiegyezés) jelentőségének felismertetése, elfogadása. A békés építő munka eredményeink megismertetése, értékeinek megbecsülése. A 19. század második fele magyar történelmének csomópontjainak, lényegi gazdasági és társadalmi folyamatainak, néhány főbb történésének megismertetése. Annak megértése, hogy az adott lehetőségek minél teljesebb körű kihasználása európai összehasonlításban is jelentős előrelépést hozott. A kor szemlélése a korábbi magyarországi fejlődés ütemével, illetve a korabeli európai viszonyokkal szinkronba állítva. A kor egy-egy jeles politikusa, személyisége munkásságának értékelése. Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Magyarország az önkényuralom éveiben. A kiegyezés; Deák Ferenc szerepe létrejöttében. Az új dualista állam. Államférfiak. Egyezmények, szövetségek. Magyarország gazdasági, társadalmi és kulturális Ismeretszerzés, tanulás: Az adatok oszlop- és kördiagramokban történő feldolgozása.(pl. a korszak gazdasági fejlődésének jellemző). Ismeretszerzés írásos és képi forrásokból. (pl. tájékozódás Budapest 19. századi történelmi emlékeiről). Kritikai gondolkodás: Érvek és ellenérvek gyűjtése a kiegyezésről. (pl. vita arról, hogy Magyar nyelv és irodalom: Arany János: A walesi bárdok. Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk. Vizuális kultúra: A magyar történeti festészet példái. A századforduló magyar építészeti emlékei és legismertebb festői.

28 fejlődése. Népek egymásra hatása, együttélése. Budapest világváros. Urbanizáció. ez a lépés az ország megmentésének vagy elárulásának tekinthető-e). Beszámoló a millenniumi eseményekről a kor fény- és árnyoldalait is bemutatva. Technika, életvitel és gyakorlat: A családok eltérő helyzete, életszínvonala a 19. század végén. Az Osztrák-Magyar Monarchia együtt élő népei. A nemzetiségek helyzete. Kisebbség, többség, nemzetiségek. Millenniumi megemlékezések Értelmező Tartalmi Fogalmak, adatok Kommunikáció: A dualista rendszer államszerkezeti ábrájának elkészítése, és magyarázata. A kiegyezésben főszerepet játszó személyiség portréjának bemutatása (pl. Deák Ferenc, Eötvös József, Ferenc József). Tájékozódás térben és időben: Földrajzi, néprajzi (pl. honismereti) és történelmi térképek összevetése. Budapest fejlődésének nyomon követése (pl. korabeli és mai térkép alapján). Változás és folyamatosság, ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, jelentőség. Társadalom, társadalmi csoport, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrások, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, önkényuralom, hatalmi ág, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom, vallás. Fogalmak: passzív ellenállás, kiegyezés, közös ügyek, dualizmus, millennium, agrárország, emigráció, amnesztia. Személyek: Deák Ferenc, I. Ferenc József, gróf Andrássy Gyula, báró Eötvös József, Tisza Kálmán, Kandó Kálmán, Bánki Donát. Topográfia: Osztrák-Magyar Monarchia, Budapest. Évszámok: 1867 (a kiegyezés), 1896 (a millenniumi ünnepségek). Tematikai egység A tematikai egység nevelésifejlesztési A nagyhatalmak versengése és az első világháború Órakeret 8 óra A 19. századról szóló olvasmányok, filmek, képek. A nemzetállamok kialakulása Európában, mely folyamat konfliktushoz vezet. A jogos és jogtalan háború, a honvédelem és hódítás közötti különbségtétel tudatosítása. Az emberi élet értékének felismerése, a háború pusztításainak elutasítása, a hősi halottak emlékének ápolása, a 28

29 békés életviszonyok jelentőségének megértetése, elfogadása. Az első világháborúhoz vezető történelmi folyamatok és szövetségek megismerése. Önálló gyűjtő- és kutatómunkával a témával kapcsolatban ismeretek szerzése. Önálló tájékozódás, a katonai események nyomon követése a térképen. Annak tudatosítása, hogy Európa történelmének addigi legvéresebb időszaka az első világháború volt. Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A gyarmatbirodalmak kialakulása. Élet a gyarmatokon. Az első világháború kirobbanása. Tömegek és gépek háborúja. Békék, háborúk, hadviselés. Magyarok az első világháborúban. A háború következményei Oroszországban, Lenin és a bolsevikok hatalomra kerülése. Az Egyesült Államok belépése és az antant győzelme a világháborúban. Történelemformáló eszmék. Értelmező Tartalmi Fogalmak, adatok Ismeretszerzés, tanulás: Jegyzetek készítése Európa nagyhatalmainak vezetőiről. (pl. II. Vilmos, Ferenc József, II. Miklós). Ismeretszerzés a 19. század végi nagyhatalmakról az internetről. Kritikai gondolkodás: Érvek gyűjtése (pl. A háború törvényszerű kitörése, illetve annak elkerülhetősége mellett). Kommunikáció: Grafikonok, táblázatok elemzése, készítése az első világháború legfontosabb adatairól. Vita. (pl. A politikusok szerepe és felelőssége az első világháború kirobbantásában). Tájékozódás térben és időben: A történelmi tér időbeli változásai (pl. A határok újrarajzolása a háború után). Vaktérképek készítése (pl. frontvonalak berajzolása). Az események ábrázolása időszalagon. 29 Földrajz: Európa, és benne a Balkán helye a mai földrajzi térképeken. Kémia: Vegyi fegyverek. Ének-zene: Katonanóták archív felvételekről. Vizuális kultúra: Filmek, korabeli fotók, albumok a Magyar évszázadok című tévésorozatból. Informatika: Adatok gyűjtése történelmi eseményekről és személyekről az interneten. Történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, interpretáció, jelentőség, történelmi nézőpont. Társadalom, társadalmi csoport, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági teljesítmény, politika, állam, államforma, államszervezet, birodalom, szuverenitás, háború, hadsereg. Fogalmak: villámháború, állásháború/állóháború, bolsevik, szovjet, hátország, kétfrontos háború.

30 Személyek: II. Vilmos, Lenin, Wilson, II. Miklós. Topográfia: Szerbia, Szarajevó, Pétervár, Oroszország. Évszámok: július 28. (a világháború kirobbanása), (az első világháború), 1917 (az oroszországi forradalom és a bolsevik hatalomátvétel). Tematikai egység A tematikai egység nevelésifejlesztési Európa és a világ a két háború között 30 Órakeret 11 óra A 19. század nagyhatalmainak ellentétei, a gyarmatosítás alakulása az előző évfolyam tanulmányai alapján. Az első világháború nagy csatái, új fegyverei, és a világégés következményei. A tanuló felismeri, hogy a háborút lezáró béke nem a résztvevők bűnei és érdemei alapján köttetik meg, hanem a győztesek érdekeinek megfelelően. A háború és a válságok következményeként a szélsőséges politikai erők befolyásának növekedése és hatalomra jutásuk lehetőségének felismertetése, a modern diktatórikus rendszerek jellemzőinek azonosítása, elítélése. A háború utáni rendezés és következményei megismerése. A területi változások térképen történő nyomon követése. A történelmi összefüggések megértése, egyszerűbb források elemzése. Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A Párizs környéki békék. Európa új arca. A kommunista diktatúra a Szovjetunióban Sztálin, a diktátor. A GULAG rendszere. Birodalmak. A gazdasági világválság az Egyesült Államokban és Európában. A nemzetiszocializmus Németországban, Hitler a diktátor. Ismeretszerzés, tanulás: Ismeretek szerzése a békekötés dokumentumaiból (pl. új országhatárok). Statisztikák összevetése (pl. az európai nagyhatalmak és gyarmataik területük, népességük, ásványkincseik alapján). Kritikai gondolkodás: Feltevések megfogalmazása a számunkra igazságtalan békéről. Az első világháború utáni békék történelmi következményei, és az abból Földrajz: Kelet- és Közép-Európa térképe. Vizuális kultúra: Dokumentum- és játékfilmek, fotók, albumok. Játékfilmek (pl. Chaplin: Modern idők, A diktátor), rajzfilmek (pl. Miki egér), Walt Disney stúdiója. Építészek (pl. W. Gropius, F. L. Wright, Le Corbusier), szobrászok (pl. H. Moore) és festők (pl. H. Matisse, P. Picasso, M.

31 A náci terjeszkedés kezdetei Európában. eredő újabb konfliktusok felismerése. Többféleképpen értelmezhető szövegek és képi dokumentumok elemzése. Kommunikáció: A gazdasági világválság magyarázata, összehasonlítása napjaink gazdasági folyamataival. Diagramok készítése (pl. termelési és munkanélküliség adatokból). Duchamp, M. Chagall, S. Dali). Ének-zene: Neoklasszicizmus (pl. Stravinsky: Purcinella). Értelmező Tartalmi Fogalmak, adatok Tájékozódás térben és időben: Az események és az évszámok elhelyezése a térképen. Változás és folyamatosság, ok és következmény, interpretáció, történelmi nézőpont. Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, gazdasági válság, politika, állam, államforma, államszervezet, egyeduralom, demokrácia, parlamentarizmus, diktatúra, közigazgatás, birodalom, szuverenitás. Fogalmak: békediktátum, kommunizmus, GULAG, személyi kultusz, fasizmus, nemzetiszocializmus, kisantant, proletárdiktatúra, gazdasági válság. Személyek: Clemenceau, Sztálin, Roosevelt, Mussolini, Hitler. Topográfia: Szovjetunió, New York. Évszámok: november 11. (az első világháború vége), 1922 (Marcia su Roma, a Szovjetunió megalakulása), (a nagy gazdasági világválság), 1933 (Hitler hatalomra kerülése). Tematikai egység A tematikai egység nevelésifejlesztési Magyarország a két világháború között Órakeret 14 óra A dualizmus korának Magyarországa. Korábbi olvasmányok a trianoni békediktátumról és a trianoni Magyarországról. Iskolai megemlékezések: a nemzeti összetartozás napja. A tanuló azonosítja a nemzeti önvédelem és az önfeladás közötti különbséget, valamint felismeri a politikai kalandorság jellemzőit és következményeit. A trianoni békediktátum és országvesztés igazságtalan kegyetlenségének tudatosítása, nemzeti sorstragédiaként való empatikus megélése. Annak tudatosítása, hogy egy-egy nemzet érdekérvényesítése 31

32 legtöbbször egy másik nemzet kárára történik, így a vesztes fél ezt nem egyszer végzetes katasztrófaként éli meg. Az ismeretek, információk, érvek, ellenérvek egymással szembe- és egymás mellé állításával önálló vélemény alkotása az adott korszakról. Ezek alapján a korszak és szereplői kétarcúságának kiegyensúlyozott értékelése, ismerve azok eredményeit, de nem elhallgatva bűneit sem. Annak felismerése, hogy a két háború közötti magyar politikát a trianoni döntésre választ adó revízió jellemezte. A Trianont követő területi változások, majd a revíziók időleges eredményeinek bemutatása. Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság okai, következményei. A trianoni országvesztés és a Horthy-korszak kezdete. A Horthy korszak jellegzetességei, meghatározó politikusai. A kultúra, a művelődés a Horthy-korszakban. Gyermekek nevelése, oktatása. A határon túli magyarság sorsa a két világháború között. A revíziós politika első sikerei. Ismeretszerzés, tanulás: Információk gyűjtése, grafikonokból, táblázatokból, szöveges forrásokból (pl. a Magyarországra nehezedő háború utáni terhekről). Korabeli képi információforrások feldolgozása (pl. plakátok, képeslapok, újságillusztrációk). A kor helyi és lakóhely környéki építészeti emlékeinek felkeresése. Kritikai gondolkodás: Az közötti folyamatok értelmezése. Kommunikáció: Saját vélemények megfogalmazása történelmi helyzetekről (pl. a király nélküli Magyar Királyságról). Fogalmazás készítése (pl. a népiskolai törvényről). Információk gyűjtése, elemzése, érvek, ellenérvek felsorakoztatása (pl. a trianoni békediktátummal kapcsolatban). Földrajz: Történelmi térképen az ország határainak változása, a Vix-jegyzék által kijelölt terület. Biológia-egészségtan: A C-vitamin, Szent- Györgyi Albert felfedezése. Ének-zene: A Kodály-módszer, Bartók Béla zeneszerzői jelentősége. Vizuális kultúra: Aba-Novák Vilmos: Hősök kapujának freskói Szegeden, Derkovits Gyula: Dózsa-sorozata. Értelmező Tartalmi Tájékozódás térben és időben: A revízió határmódosításainak nyomon követése, térképek és táblázatok segítségével. Ok és következmény, tény és bizonyíték, interpretáció, történelmi nézőpont. Társadalom, társadalmi csoport, identitás, felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, középréteg, alsó réteg, életmód, város, nemzet, nemzetiség. 32

33 Fogalmak, adatok Fogalmak: őszirózsás forradalom, tanácsköztársaság, vörösterror, fehérterror, kormányzó, numerus clausus, konszolidáció, revízió, népiskolai törvény, zsidótörvény. Személyek: Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, Bethlen István, Teleki Pál. Topográfia: Csehszlovákia, Jugoszlávia, Románia. Évszámok: október (az őszirózsás forradalom), november 16. (a népköztársaság kikiáltása), március 21. (a Tanácsköztársaság kikiáltása), június 4. (Trianon), 1938 (az első bécsi döntés). Tematikai egység A tematikai egység nevelésifejlesztési A második világháború 33 Órakeret 12 óra Az újabb háborúhoz vezető út. Események, társadalmi és kulturális törekvések, gazdasági törések a 20. század első felében. Iskolai megemlékezések: a holokauszt emléknapja. A tanuló felismeri társadalmi kirekesztés különböző formáit, elutasítja az ún. fajelméletet és szörnyű következményeit. A hátországot sem kímélő háborús pusztítások tudatosítása. A frontkatonák és a civil lakosság személyes sorsán keresztül a háború kegyetlenségének és a hősi helytállás kettősségének felismertetése. Az emberiség legnagyobb háborúja fontosabb eseményeinek megismerése, és önálló vélemény alkotása azokról. A korszak tanulmányozása során a társadalmi igazságosság iránti igény, az emberi jogok és a demokratikus intézményrendszerek tiszteletének fejlesztése, valamint a béke megőrzése fontosságának belátása. Azoknak az az okoknak a tudatosítása, amelyek a pusztító háborúhoz vezettek, és melynek része a népirtás és a holokauszt. Az iskolán kívül szerzett ismeretek (pl. filmek) is felhasználásával önálló tudásbővítés, ehhez önálló kutatómunkát is végezve. A háború fontosabb történései időrendjének ismerete, térképen az egyidejűleg több fronton (földrészen) is zajló események nyomon követése. Tájékozottság szerzése a háború fontosabb szereplőiről, megfelelően értékelve, adott esetben elítélve a tevékenységüket. Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A második világháború kezdete és első évei. A Szovjetunió német megtámadása. Koalíciók létrejötte. A totális háború. Békék, háborúk, Ismeretszerzés, tanulás: Írásos források, eredeti fotók és dokumentumfilmek feldolgozása (pl. a háború kirobbanásával kapcsolatban). Önálló ismeretszerzés, majd beszámoló filmek alapján (pl. Csatorna, A halál ötven órája, A bunker). Földrajz: Németország és a Szovjetunió területváltozásai történelmi térképen. Európa közötti történelmi térképe. Magyar nyelv és irodalom: Radnóti Miklós: Nem tudhatom.

34 hadviselés. Fordulat a világháború menetében. Magyarország hadba lépésétől a német megszállásig. A hátország szenvedései. Népirtás a második világháborúban, a holokauszt. A második front megnyitásától a világháború végéig. A jaltai és a potsdami konferencia. Magyarország német megszállása. A holokauszt Magyarországon. Szálasi és a nyilasok rémuralma. Szovjet felszabadítás és megszállás. Diagramok készítése, értelmezése (pl. a háborús erőviszonyok ábrázolása). Haditechnikai eszközök megismerése. Kritikai gondolkodás: Magyarázat arra, hogy hazánkat földrajzi helyzete és revíziós politikája hogyan sodorta bele a háborúba. Vita, elemzések, kiselőadások tartása a Horthy-korszak revíziós politikájával kapcsolatban. Háborús háttérintézmények (pl. hátország, hírszerzés, koncentrációs tábor, GULAG) összehasonlítása. Kommunikáció: Fegyverek, katonai eszközök és felszerelések bemutatása (pl. repülők, harckocsik, gépfegyverek, öltözetek). Kiselőadások tartása, olvasmányok, filmek, elbeszélések alapján. Érvek, ellenérvek egy-egy vitára okot adó eseményről. (pl. Pearl Harbor megtámadása; a partraszállás). Vizuális kultúra: Eredeti fotók, háborús albumok. Mozgóképkultúra és médiaismeret: dokumentumfilmek (pl. a második világháború nagy csatái), játékfilmek (pl. Andrzej Wajda: Katyń; Michael Bay: Pearl Harbor Égi háború; Joseph Vilsmaier: Sztálingrád; Andrzej Wajda: Csatorna; Ken Annikin: A leghosszabb nap; A halál ötven órája; Rob Green: A bunker). Értelmező Tartalmi Tájékozódás térben és időben: A főbb háborús események időrendbe állítása térségenként, frontonként. Térképek elemzése, a folyamatok összefüggéseinek megértése, távolságok, területek becslése. Egyszerű stratégiai térképek és csatatérképek készítése. Változás és folyamatosság, ok és következmény, történelmi forrás, interpretáció, történelmi nézőpont. Társadalom, társadalmi csoport, népességfogyás, migráció, életmód, gazdaság, termelés, erőforrás, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, 34

35 Fogalmak, adatok kereskedelem, politika, állam, államforma, államszervezet, diktatúra, birodalom, emberi jog, polgárjog, vallásüldözés. Fogalmak: tengelyhatalmak, furcsa háború, hadigazdaság, totális háború, zsidóüldözés, holokauszt, gettó, deportálás, partizán. Személyek: Churchill, Kállay Miklós, Szálasi Ferenc. Topográfia: Lengyelország, Sztálingrád, Don-kanyar, Normandia, Auschwitz, Potsdam, Berlin, Jalta, Hirosima. Évszámok: szeptember 1. (a második világháború kirobbanása), június 22. (Németország megtámadja a Szovjetuniót), június 27. (Magyarország hadba lépése), december 7. (Pearl Harbor, az Egyesült Államok hadba lépése), (1943. január (a doni katasztrófa), február eleje (a sztálingrádi csata vége), március 19. (Magyarország német megszállása), június 6. (a normandiai partraszállás,), október (Horthy kiugrási kísérlete, Szálasi hatalomátvétele), április (a háború vége Magyarországon), május 9. (Európában befejeződik a háború), szeptember 2. (Japán kapitulációja). 35

36 A fejlesztés várt eredményei a 7. évfolyam végén Az újkori és modernkori egyetemes és magyar történelmi jelenségek, események feldolgozásával a jelenben zajló folyamatok előzményeinek felismerése, a nemzeti azonosságtudat kialakulása. A múltat és a történelmet formáló, alapvető folyamatok, összefüggések felismerése (pl. technikai fejlődésének hatásai a társadalomra és a gazdaságra) és egyszerű, átélhető erkölcsi tanulságok (pl. társadalmi kirekesztés) azonosítása, megítélése. Az új- és modernkorban élt emberek, közösségek élet-, gondolkodás- és szokásmódjainak azonosítása, a hasonlóságok és különbségek felismerése. A tanuló ismerje fel, hogy a múltban való tájékozódást segítik a kulcsfogalmak és fogalmak, amelyek segítik a történelmi tájékozódás és gondolkodás kialakulását, fejlődését. Ismerje fel, hogy az utókor a nagy történelmi személyiségek, nemzeti hősök cselekedeteit a közösségek érdekében végzett tevékenységek szempontjából értékeli, tudjon példát mondani ellentétes értékelésre. Ismerje a század nagy korszakainak megnevezését, illetve egy-egy korszak főbb jelenségeit, jellemzőit, szereplőit, összefüggéseit. Ismerje a magyar történelem főbb csomópontjait az államalapítástól kezdve, II. világháború korszakáig. Legyen képes e hosszú történelmi folyamat meghatározó szereplőinek azonosítására és egy-egy korszak főbb kérdéseinek felismerésére. Ismerje a korszak meghatározó egyetemes és magyar történelmének eseményeit, évszámait, történelmi helyszíneit. Legyen képes összefüggéseket találni a térben és időben eltérő fontosabb történelmi események között, különös tekintettel azokra, melyek a magyarságot közvetlenül vagy közvetetten érintik. Tudja, hogy az egyes népek és államok a korszakban eltérő társadalmi, gazdasági és vallási körülmények között éltek, de a modernkor beköszöntével a köztük lévő kapcsolatok széleskörű rendszere épült ki. Tudja, hogy Európához köthetők a modern demokratikus viszonyokat megalapozó szellemi mozgalmak és dokumentumok. Tudja, hogy Magyarország a trianoni békediktátum következtében elvesztette területének és lakosságának kétharmadát, és közel ötmillió magyar került kisebbségi sorba. Jelenleg közel hárommillió magyar nemzetiségű él a szomszédos államokban, akik szintén a magyar nemzet tagjainak tekintendők. Tudja, hogy a társadalmakban eltérő jogokkal rendelkező és vagyoni helyzetű emberek alkotnak rétegeket, csoportokat. Tudjon különbséget tenni a demokrácia és a diktatúra között, s tudjon azokra példát mondani a feldolgozott történelmi korszakokból és napjainkból. Ismerje fel a tanuló a hazánkat és a világot fenyegető globális veszélyeket, betegségeket, terrorizmust, munkanélküliséget. Legyen képes különbséget tenni a történelem különböző típusú forrásai között, és legyen képes egy-egy korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni. Tudja, hogy hol kell a fontos események forrásait kutatni, és legyen képes 36

37 a megismert jelenségeket, eseményeket összehasonlítani. Ismerje a híres történelmi személyiségek jellemzéséhez szükséges adatokat, eseményeket és kulcsszavakat. Legyen képes a tanuló történelmi ismeretet meríteni és egyszerű következtetéseket megfogalmazni hallott és olvasott szövegekből, különböző médiumok anyagából. Legyen képes információt gyűjteni adott témához könyvtárban és múzeumban; olvasmányairól készítsen lényeget kiemelő jegyzetet. Legyen képes könyvtári munkával és az internet kritikus használatával forrásokat gyűjteni, kiselőadást tartani, illetve érvelni. Legyen képes szóbeli beszámolót készíteni önálló gyűjtőmunkával szerzett ismereteiről, és kiselőadást tartani. Legyen képes saját vélemény megfogalmazása mellett mások véleményének figyelembe vételére, és tudjon ezekre reflektálni. A fejlesztés várt eredményei a tanulásban akadályozott tanulók számára az 7. évfolyam végén Tudja, hogy a kiegyezés új kapcsolatot jelentett Ausztriával. Tudjon megfogalmazni 3-4 összefüggő mondatot a polgárosodás lényegéről. Ismerjen néhány fogalmat: passzív ellenállás, kiegyezés, közös ügyek, dualizmus, millennium, agrárország, emigráció, amnesztia, személyt: Deák Ferenc, I. Ferenc, évszámot: 1867 (a kiegyezés), 1896 (a millenniumi ünnepségek). Tudja az egységes Németország létrejöttét (1871). Legyen képes pár mondatban beszélni a következő történelmi eseményekről: Polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban A gyarmatbirodalmak kialakulása. Élet a gyarmatokon. Ismerje az első világháború kirobbanásának okát, célját, a szemben állókat, néhány eseményét és jellemzőit. Magyarok az első világháborúban. Tudjon néhány fogalmat: villámháború, állásháború/állóháború, személyt: Lenin, Wilson, II. Miklós. évszámot: július 28. (a világháború kirobbanása), (az első világháború), a Párizs környéki békék. Európa új arca. Legyen elképzelése a kommunista diktatúráról, a diktátor fogalmáról, a GULAG-ról, ismerje fel a képeken Sztálint. Tudjon 3-4 összefüggő mondatot a gazdasági világválságról az Egyesült Államokban és Európában. ( ) A nemzetiszocializmus Németországban, Hitler a diktátor, a náci terjeszkedés, 1933 Hitler hatalomra kerülése. - értse a folyamatot, mely a második világháborúhoz vezetett. Legyen alapvető elképzelése: Az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság, és 37

38 A trianoni országvesztés és a Horthy-korszak időszakáról. Tudjon néhány fogalmat: őszirózsás forradalom, tanácsköztársaság, kormányzó, zsidótörvény, személyt: Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós. évszámot: október (az őszirózsás forradalom), március 21. (a Tanácsköztársaság kikiáltása). Tudjon a második világháború kezdetéről, a koalíciók létrejöttéről, a jelentősebb eseményekről, a háború lezárásáról. Legyen képes néhány fontosabb eseményről beszélni: Magyarország hadba lépésétől a német megszállásig, Szálasi és a nyilasok rémuralma, szovjet felszabadítás és megszállás. Találkozzon képekkel, amin megismerkedik a hátország szenvedéseivel és a holokauszttal. Ismerjen néhány fogalmat: zsidóüldözés, holokauszt, gettó, deportálás, partizán, személyt: Churchill, Szálasi Ferenc, helyet: Sztálingrád, Don-kanyar, Normandia, Auschwitz, Potsdam, Hirosima. évszámot: szeptember 1. (a második világháború kirobbanása), június 27. (Magyarország hadba lépése), december 7. (Pearl Harbor, az Egyesült Államok hadba lépése), március 19. (Magyarország német megszállása), április (a háború vége Magyarországon), május 9. (Európában befejeződik a háború). Tudja, hogy Magyarország a trianoni békediktátum következtében elvesztette területének és lakosságának kétharmadát, és közel ötmillió magyar került kisebbségi sorba. Jelenleg közel hárommillió magyar nemzetiségű él a szomszédos államokban, akik szintén a magyar nemzet tagjainak tekintendők. Tudjon különbséget tenni a demokrácia és a diktatúra között, s tudjon azokra példát mondani a feldolgozott történelmi korszakokból és napjainkból. Legyen képes könyvtári munkával és az internet kritikus használatával forrásokat gyűjteni. 8. évfolyam 65 óra +7 óra-72 óra 8. osztály 38

39 Szabadon felhasználható órakeret: nehezebben elsajátítható tananyag részekhez kötődő ismétlő órák,a négy év során elsajátított történelmi és állampolgári ismeretek ismétlése és rendszerezése. Tematikai egység A tematikai egység nevelésifejlesztési Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése 39 Órakeret 6 óra A világháborúk története. A hírek egyre gyorsabb terjedésének történetisége, a napi aktuális események figyelése, az egyre szaporodó információk befogadása. Élmények, információk merítése a 20. századdal kapcsolatban más tantárgyakból, műveltségterületekből. A nukleáris háború lehetőségének elítélése. Az európai kontinens természetellenes megosztottságának felismerése, ennek személyes sorsokon keresztül való átélése. A demokratikus és diktatórikus társadalmi rendszerek közötti különbségek tudatosítása az emberi szabadságjogok biztosítása terén. A demokrácia mint a közös döntés intézményrendszerének az emberi jogokat leginkább biztosító formájának bemutatása. Annak felismerése, hogy a közelmúlt eseményei nagyban meghatározzák napjaink történéseit. Önálló tájékozódás és véleményalkotás az adott kor fordulópontjairól. Különböző történelmi korok összevetése, összefüggések megállapítása céljából. Érvelés egyes történelmi folyamatok (pl. globalizáció) kérdésében. Akár egymásnak ellentmondó források értékelése, értelmezése a történelmi hitelesség szempontjából. Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A kétpólusú világ kialakulása. Az 1947-es párizsi békeszerződések. A két világrend. A kettéosztott Európa. A NATO és a Varsói Szerződés születése. Egyezmények, szövetségek. Válsággócok és fegyveres konfliktusok a hidegháború korában (arab-izraeli és vietnami háborúk). Ismeretszerzés, tanulás: Információk rendszerezése és értelmezése (pl. az Egyesült Államok és a Szovjetunió vetélkedéséről). Információk szerzése a családok, gyermekek, nők helyzetéről a kettéosztott világban (pl. Európa nyugati és keletei felében és Észak-Amerikában). Kritikai gondolkodás: Kérdések megfogalmazása különféle eseményekhez kapcsolódóan. Egymásnak ellentmondó a források gyűjtése, elemzése és ütköztetése. Érvek gyűjtése azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy a globalizáció Földrajz: Kisebb államok és nagyhatalmak gazdasági, területi méreteinek összevetése. Vizuális kultúra: A korszakra jellemző képzőművészeti alkotások. Köztéri szobrok. Modern építészet. Mozgóképkultúra és médiaismeret: Játékfilmek (pl. Dror Zahavi: Légihíd Csak az ég volt szabad). Ének-zene: Penderecki: Hirosima

40 összehozza vagy eltávolítja-e az egyes embereket egymástól. emlékezete; Britten, Ligeti György. Kommunikáció: Önálló gyűjtőmunkán alapuló beszámoló (pl. a távírótól a mobiltelefonig címmel). Értelmező Tartalmi Fogalmak, adatok Tájékozódás térben és időben: A NATO országok és a Varsói Szerződés tagállamainak azonosítása a térképen. Történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, interpretáció, történelmi nézőpont. Társadalom, társadalmi csoport, társadalmi mobilitás, migráció, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, adó, politika, állam, államforma, köztársaság, államszervezet, parlamentarizmus, közigazgatás, szuverenitás, demokrácia, diktatúra, emberi jog, polgári jog. Fogalmak: hidegháború, vasfüggöny, jóléti állam, piacgazdaság, szuperhatalom. Személyek: Truman, Marshall, Hruscsov. Topográfia: Szovjetunió, NSZK, NDK, Kína, Észak- és Dél-Korea, Északés Dél-Vietnam, Kuba, Közel-Kelet. Évszámok: 1946 (a fultoni beszéd), 1947 (a párizsi békék), 1949 (a NATO, az NDK és az NSZK megalakulása), 1953 (Sztálin halála), 1955 (a Varsói Szerződés), 1961 (Jurij Gagarin űrrepülése, a berlini fal felhúzása). Tematikai egység A tematikai egység nevelésifejlesztési Magyarország a második világháború végétől az 1956-os forradalom és szabadságharc leveréséig Órakeret 8 óra A bolsevikok hatalomra kerülése Oroszországban. Tanácsköztársaság Magyarországon. A kommunista és szocialista eszmék. A második világháború következményei hazánkban. A tanuló megismeri Magyarország szovjet mintára történő erőszakos átalakítását, megérti a kommunista diktatúra jellegét és lényegét. Az ban az idegen elnyomás és zsarnokság ellen föllázadt emberek, közösségek bátorságának, feladatvállalásának, adott esetekben hősiességének értékelése, a hazafiságra nevelés és a nemzeti öntudat megerősítése érdekében. A szabadságharc hősei és áldozatai sorsának átélése, a szolidaritás érzésének felkeltése. Felismeri, hogy a 20. században a két totalitárius diktatúra miképpen és milyen áldozatok árán alakította a világ és benne Magyarország sorsát. A 40

41 kommunista diktatúrák embertelenségének, az ebből fakadó elnyomás, az alacsony életszínvonal jellegzetességeinek, a vasfüggöny mögötti bezártság megismerése. Ismeretek merítése az akkor élt emberek visszaemlékezéseiből, valamint múzeumi anyagokból is. Véleményét megfogalmazása, annak képviselete vitában. Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Magyarország között. Kommunista diktatúra: Rákosi, a diktátor. A személyes szabadság korlátozása, a mindennapi élet az ötvenes években. Hétköznapok és ünnepek. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc. Értelmező Tartalmi Fogalmak, Ismeretszerzés, tanulás: Információk, adatok, tények gyűjtése, értelmezése. (pl. a korszak tanúinak meghallgatása, jegyzetek készítése). Az 1956-os események nyomon követése több szálon. Adatgyűjtés, fotók, filmek, a Terror Háza Múzeum meglátogatása. Vitafórum a visszaemlékezésekről. Kritikai gondolkodás: Történelmi személyiségek (pl. Rákosi és társai) jellemzése. A felszámolt polgári életforma és az új életkörülményeinek összehasonlítása. Kommunikáció: Saját vélemény megfogalmazása a Rákosidiktatúráról. Tájékozódás térben és időben: A magyar internálótáborok helyének megkeresése Magyarország térképén (pl. Recsk, Hortobágy). Az október 23. és november 4. közötti események kronológiai sorrendbe állítása. Magyarország vaktérképén az 1956-ban hazánkra törő szovjet csapatok útvonalának bejelölése. 41 Magyar nyelv és irodalom: Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról, Tamás Lajos: Piros a vér a pesti utcán, Márai Sándor: Mennyből az angyal. Vizuális kultúra: Az ötvenes évek építészete. Az első lakótelepek. A korszak jellemző képzőművészeti alkotásai. Mozgóképkultúra és médiaismeret: Játékfilmek (pl. Bacsó Péter: A tanú; Goda Krisztina: Szabadság, szerelem). Ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, interpretáció, történelmi nézőpont. Társadalom, társadalmi csoport, felemelkedés, lesüllyedés, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség; gazdaság, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, politika, állam, államforma, köztársaság, államszervezet, közigazgatás, szuverenitás, demokrácia, diktatúra, emberi jog, állampolgári jog, vallásüldözés, vallásszabadság. Fogalmak: népbíróságok, internálás, pártállam, padlássöprés, kitelepítések,

42 adatok kollektivizálás, szövetkezet.ávh,tömegpropaganda Személyek: Tildy Zoltán, Rákosi Mátyás, Nagy Ferenc, Kovács Béla, Rajk László, Mindszenty József, Nagy Imre. Topográfia: Debrecen, Recsk, Hortobágy. Évszámok: november (választások Magyarországon), 1946 (A második köztársaság és az új forint), 1947 (a kékcédulás választások, a párizsi béke), október 23. (forradalom kitörése), november 4. (a forradalom leverésének kezdete). Tematikai egység A tematikai egység nevelésifejlesztési A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása 42 Órakeret 6 óra A háború után kialakuló két világrendszer, a hidegháború időszakának kezdete. Integrációs törekvések a politikai és gazdasági életben, új katonai szövetségek létrehozása. A háború után a nemzetek közötti összefogásnak egyre nagyobb a szerepe. A kommunista államberendezkedés fejlődésképtelenségének felismertetése, a bukás körülményeinek és következményeinek tudatosítása. A két világrendszer vetélkedése lényegének és főbb történéseinek megismerése. A szovjet típusú országokban végbemenő rendszerváltozás lényegi elemeinek felismerése. Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A gazdaság két útja: piacgazdaság és tervgazdaság. Az életmód változása, a populáris kultúra kialakulása és terjedése a világban. Öltözködés, divat. Tudományos és technikai forradalom. Fegyverkezési verseny és űrprogram. Felfedezők, feltalálók. A nyugati integráció. Az Ismeretszerzés, tanulás: Adatok, képek gyűjtése a fegyverkezési és űrprogramról. Információk gyűjtése a nagyhatalmak politikai és gazdasági helyzetéről. Hasonlóságok és különbségek felismerése, megfogalmazása. Kritikai gondolkodás: Problémák felismerése, a szocialista gazdaság egyre jobban megmutatkozó gyengeségeinek elemzése (pl. a tervutasításos rendszer). Érvek, ellenérvek gyűjtése a két rendszer (kapitalizmus és szocializmus) működésének értékeléséhez. Vitafórum rendezése. A lényeg kiemelése, a kulcselemek megértetése grafikonok és képek alapján. Földrajz: Közép- és Kelet-Európa országhatárainak változása. Mozgóképkultúra és médiaismeret: A 20. század második felének filmművészete. (pl. Florian Henckel von Donnersmarck: A mások élete). Informatika: Adatok gyűjtése interneten jeles történelmi személyekről (pl. Gorbacsov, Szaharov, II. János Pál, Reagan), eseményekről (pl. a berlini fal lebontása). Ének-zene: John Cage. Emerson Lake Palmer: Egy kiállítás

43 enyhülés kezdetei. államférfiak. Az európai szovjet típusú rendszer összeomlása. Birodalmak. A rendszerváltó Közép-Kelet- Európa. Németország egyesülése. A Szovjetunió és Jugoszlávia felbomlása. Értelmező Tartalmi Fogalmak, adatok Kommunikáció: A szocialista és a kapitalista rendszer bemutatása szóban, kiselőadás tartása a szocializmusról források, olvasmányok alapján. Tájékozódás térben és időben: Történelmi térkép és mai földrajzi térkép együttes használata. (pl. Közép- és kelet-európai országok földrajzi helyzetének meghatározása). képei. John Williams: Filmzenék (pl. Csillagok háborúja, Harry Potter). Történelmi idő, változás és folyamatosság, tény és bizonyíték, történelmi nézőpont. Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, politika, állam, államforma, köztársaság, államszervezet, parlamentarizmus, közigazgatás, szuverenitás, népképviselet, demokrácia, diktatúra, emberi jog, polgári jog, vallás, vallásüldözés. Fogalmak: tervgazdaság, piacgazdaság, beat-korszak, olajárrobbanás, atomkatasztrófa, mamutcégek, nemzetközi pénzvilág, csúcstechnológia Személyek: Brezsnyev, Kennedy, Reagan, Gorbacsov, id. Bush, II. János Pál. Topográfia: Ukrajna, Észtország, Lettország, Litvánia, Csehország, Szlovákia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Németország, Prága, Csernobil. Évszámok: 1962 (a kubai rakétaválság), 1968 (a prágai tavasz, nyugati diáklázadások), 1989 (a berlini fal lebontása), 1991 (a Varsói Szerződés és a KGST felszámolása, a Szovjetunió felbomlása), (a délszláv háború), (Jugoszlávia felbomlása), 1993 (Csehszlovákia szétválása, Csehország és Szlovákia létrejötte), 1999 (Jugoszlávia NATO bombázása). Tematikai egység A tematikai egység nevelésifejlesztési A Kádár-korszak jellemzői Órakeret 8 óra A kétpólusú világ megszűnése, az európai szovjet típusú rendszerek összeomlása. A Szovjetunió, a szovjet típusú rendszer története /1991 között. A tanuló megismeri az 1956-ot követő kegyetlen megtorlást, tudatosul benne a társadalom és a hatalom közötti kényszerű kompromisszum eredménye és kártékony volta. Képes önálló vélemény alkotására a XX. század közép-kelet-európai népeinek történetéről. Megismeri hazánk útját a forradalom utáni 43

44 megtorlástól a kádári időszak, a legvidámabb barakk főbb eseményein keresztül a rendszerváltozásig. A megélt és megírt történelem különbségeinek megfigyelése családtörténeti elemek felhasználásával. Mind plasztikusabb kép kialakítása erről az ellentmondásos korról. Vélemény képviselete vitában. Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Az 1956 utáni kádári diktatúra, a megtorlás időszaka. A kádári konszolidáció. Élet a legvidámabb barakkban. A pártállam csődje. A rendszer megváltoztatása kezdetei. Ismeretszerzés, tanulás: Önálló információgyűjtés a kádári diktatúra éveiről. (pl. az 1956-os forradalom hőseinek elítélése; a szövetkezetek létrehozása.) Kritikai gondolkodás: Történelmi folyamat elemzése (pl. Magyarország útja a kommunizmustól szocializmus bukásáig). Érvek gyűjtése ugyanazon korszak egyik, illetve másik történelmi szereplője mellett, illetve ellen. Kommunikáció: Beszélgetés a Kádár-rendszer élő tanúival. Vizuális kultúra: Dokumentum- és játékfilmek, a Mementó Szoborpark. Makovecz Imre építészete, Erdélyi Miklós művészete. Értelmező Tartalmi Fogalmak, adatok Tájékozódás térben és időben: Gazdasági, társadalmi, kulturális különbségek a magyar és a korabeli nyugat-európai társadalmak között. Változás és folyamatosság, tény és bizonyíték, interpretáció, történelmi nézőpont. Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, középréteg, alsó réteg, migráció, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, politika, állam, államforma, köztársaság, államszervezet, parlamentarizmus, közigazgatás, szuverenitás, népképviselet, demokrácia, diktatúra, emberi jog, polgári jog, vallás. Fogalmak: konszolidáció, népfelkelés, puha diktatúra, amnesztia, háztáji, pártállam,munkásőrség,szamizdat,demokratikus ellenzék Személyek: Kádár János. 44

45 Topográfia: Salgótarján, Százhalombatta, Bős-Nagymaros, Monor, Lakitelek. Évszámok: 1957 (a munkásőrség és a KISZ megalakulása), 1958 (Nagy Imre és vádlott társai kivégzése), 1968 (az új gazdasági mechanizmus), 1985 (monori találkozó), 1987 (a lakiteleki találkozó), 1989 (Nagy Imre és mártírtársainak újratemetése, a harmadik köztársaság kikiáltása). Tematikai egység A tematikai egység nevelésifejlesztési Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése Órakeret 6 óra A 20. század utolsó harmadának legfontosabb technikai újításai. A nyugat-európai integráció kezdetei. A szovjet tömb felbomlása. Politikai fordulat a rendszerváltó kelet-európai államokban. A tanuló mérlegeli a globalizációs folyamatok előnyeit és hátrányait, képes megítélni a történelmi-társadalmi kérdéseket, folyamatokat a demokratikus értékek jegyében. Belátja a globalizáció és a rendszerváltozás közötti összefüggéseket. Kialakul benne a kisebbségek iránti megértés, a demokratikus és a környezettudatos gondolkodás. Azonosul az egységes Európa gondolatával, felkészül a közéletben való tudatos részvételre. Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Az Európai Unió létrejötte és működése. Egyezmények, szövetségek. A közelmúlt és napjaink háborúi, válsággócai (Közel-Kelet, Afganisztán, Irak, Irán). A globális világ sajátosságai, globalizáció előnyei és hátrányai. Történelemformáló eszmék. Értelmező Ismeretszerzés, tanulás: A személyes tapasztalatokra alapozott információk gyűjtése (pl. a televízió, a mobiltelefon, az internet) előnyeiről és hátrányairól. Kritikai gondolkodás: Környezeti- és atomkatasztrófák értékelése egy mai tizenéves. Kommunikáció: Önálló vélemény megfogalmazása a szűkebb és tágabb környezetünket befolyásoló tényezőkről. Tájékozódás térben és időben: A rendszerváltás (rendszerváltozás) ütemének összehasonlítása a volt szocialista országokban. 45 Földrajz: Az Európai Unió kibővülése és jelenlegi működése. Biológia-egészségtan: Az ökológiai változások figyelemmel kísérése a 21. század elején. Mozgóképkultúra és médiaismeret: A 21. század első évtizedének filmművészete. Erkölcstan: Az ember szerepe, helye a gyorsan változó világban. Történelmi idő, változás és folyamatosság, tény és bizonyíték, történelmi

46 nézőpont. Tartalmi Fogalmak, adatok Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, politika, állam, államforma, köztársaság, államszervezet, parlamentarizmus, közigazgatás, szuverenitás, népképviselet, demokrácia, diktatúra, emberi jog, polgári jog, vallás, vallásüldözés. Fogalmak: multikulturalizmus, terrorizmus, migráció,, integráció, euró, internet, tömegkommunikáció. Topográfia: az EU tagállamai. Évszámok: 1992 (a maastrichti szerződés aláírása), 1995 (a schengeni egyezmény életbe lépése), 2002 (az euró bevezetése), szeptember 11. (terrortámadások az Egyesült Államokban), 2004 (tíz új tagállam csatlakozik az EU-hoz, köztük Magyarország is), szeptember 11. (terrortámadások az Egyesült Államokban). Tematikai egység A tematikai egység nevelésifejlesztési Demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon Órakeret 5 óra A Kádár-korszak legfontosabb általános jellemzői. Az egypártrendszer működésének alapelvei. A pártállam csődjének okai és jelei a Kádárkorszak utolsó éveiben. A tanuló felismeri a demokratikus átalakulás jelentőségét, az ezt tagadó álláspontokat kritikával illeti, a következményeket differenciáltan értékeli. Megismeri a demokratikus intézményrendszer működése fontosságát, erősödik benne a haza iránt érzett elkötelezettség érzése. Bepillant a rendszerváltozást követő évek történéseibe is. Sokoldalúan felkészül a jövendő közéleti szerepekre. (Pl. A demokrácia játékszabályainak dramatikus módszerrel történő tanulása. A vitakultúra fejlesztése.) A demokratikus jogállam megteremtése. Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Magyarország csatlakozása a NATOhoz és az Európai Unióhoz. A gazdasági élet és a jogi intézményrendszer a mai Magyarországon. Ismeretszerzés, tanulás: Ismerkedés a jogállamiság intézményrendszerével. Következtetések levonása, majd azok rendszerezése. A napi közéletből vett példák felsorakoztatása. Tapasztalatok gyűjtése a család, a szűkebb és tágabb környezet, az iskola mindennapi életéből. Kritikai gondolkodás: A határon túl élő magyarok sorsának megismerése, a valós és fiktív elemek megkülönböztetése. 46 Földrajz: A Kárpát-medence magyarok által lakott területeinek meghatározása, vaktérképre rajzolása. Technika, életvitel és gyakorlat: A családok életszínvonalának változása a rendszerváltást követően.

47 A magyarországi nemzetiségek és etnikai kisebbségek. A cigány (roma) népesség helyzete. A határon túli magyarság sorsa a rendszerváltozást követően. Kisebbség, nemzetiség. Történetek, élő tanúk visszaemlékezései, azok meghallgatása. (pl. a rendszerváltás korának aktív szereplői és tanúi). Kommunikáció: Saját vélemény kialakítása a rendszerváltás éveinek dilemmáiról és eseményeiről. A médiumok hírei és a környezetben tapasztalt valóság összehasonlítása. Tájékozódás térben és időben: Az erdélyi, kárpátaljai, felvidéki és délvidéki magyarok életviszonyainak összehasonlítása egymással és a hazai viszonyokkal. Jelentősebb határon túli magyarlakta települések bejelölése vaktérképre. Értelmező Tartalmi Fogalmak, adatok Változás és folyamatosság, tény és bizonyíték, interpretáció, történelmi nézőpont. Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, középréteg, alsó réteg, migráció, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, politika, állam, államforma, köztársaság, államszervezet, parlamentarizmus, közigazgatás, szuverenitás, népképviselet, demokrácia, diktatúra, emberi jog, polgári jog, vallás. Fogalmak: privatizáció, rendszerváltás/rendszerváltozás, pluralizmus, demokratikus intézményrendszer, jogállam. Személyek: Antall József, Göncz Árpád, Horn Gyula, Orbán Viktor, Mádl Ferenc. Topográfia: Erdély, Kárpátalja, Felvidék, Délvidék, Várvidék (Burgenland). Évszámok: 1990 (szabad, többpárti választások Magyarországon), 1991 (a szovjet csapatok távozása hazánkból), 1999 (csatlakozás a NATO-hoz), 2004 (Magyarország EU-tag lett). 47

48 Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek Tematikai egység Társadalmi szabályok Órakeret 3 óra A tematikai egység nevelésifejlesztési Az emberi együttélésre vonatkozó hétköznapi és iskolai szabályok ismerete. A legfontosabb együttélési szabályok jellemzőinek tudatosítása. Különféle típusú társadalmi szabályok értelmezése, a közös és az eltérő vonások felismertetése. Annak beláttatása, hogy minden közösséget a résztvevők által elfogadott írott és íratlan szabályok hoznak létre és tartanak fenn. A saját életre vonatkozó szabályok azonosítása. Témák Fejlesztési feladatok Kapcsolódási pontok Szokás, hagyomány, illem, erkölcs. A jogi szabályozás sajátosságai. Jogok és kötelességek. Az alapvető emberi jogok. A gyermekek jogai, diákjogok. Egyenlőség és egyenlőtlenségek a társadalomban. Tapasztalatszerzés: valamilyen hivatalos ügy elintézésében. Ismeretszerzés, tanulás: A médiából vett példák azonosítása az alapvető emberi jogok érvényesülése, illetve megsértése témakörében. Társadalmi egyenlőtlenségek és egyenlőségek azonosítása történelmi példák alapján. Kritikai gondolkodás: Személyes tapasztalatok és korábban tanult ismeretek kapcsolása a szokás, a hagyomány, az illem, az erkölcs és a jog fogalmához. Különböző társadalmi szabályok összehasonlítása és tipizálása. Jogok és kötelezettségek egymáshoz kapcsolása a közösségi életben. Hon- és népismeret: Magyar népszokások. Biológia-egészségtan: Az élővilággal szembeni kötelességeink, és az állatok jogai. Erkölcstan: Szabadság és korlátozottság. Színesedő társadalmak. A társadalmi együttélés közös normái. Kulcsfogalmak Fogalmak Kommunikáció: Érvelés valamilyen diákjog érvényesítésének szükségessége mellett. Társadalom, norma, szabály, jog, kötelesség. Szokás, hagyomány, illem, erkölcs, alapvető emberi jog, gyermeki jog, hivatal, egyenlőség, társadalmi különbség, társadalmi egyenlőtlenség. 48

49 Tematikai egység Állampolgári alapismeretek Órakeret 5 óra A tematikai egység nevelésifejlesztési A politikai ideológiák és struktúrák történelmileg kialakult alaptípusainak ismerete. Az állampolgári felelősség kialakítása. A köz- és egyéni érdek összeegyeztethetőségének problémái. Napjaink legjellemzőbb politikai rendszereinek megismertetése, és az ezzel kapcsolatban korábban tanultak fogalmi rendszerezése. A modern politikai rendszer működési mechanizmusának nagy vonalakban való áttekintése. Az önálló véleményalkotás gyakoroltatása egy-egy konkrét politikai jelenséggel kapcsolatban. Témák Fejlesztési feladatok Kapcsolódási pontok Államformák (királyság, köztársaság). Politikai rendszerek (demokrácia, diktatúra). A demokratikus állam működésének alapelvei (hatalommegosztás, hatalomgyakorlás és társadalmi kontroll). Állampolgári jogok és kötelességek. Magyarország politikai intézményei (államszervezet és társadalmi érdekképviseletek). A média, mint hatalmi ág. A nyilvánosság szerepe a közéletben. Tapasztalatszerzés: részvétel a diákönkormányzat munkájában. Kulcsfogalmak Ismeretszerzés, tanulás: Az államformákra és politikai rendszerekre vonatkozó történelmi ismeretek bemutatása szóban vagy írásban. A magyarországi törvényalkotás folyamatának megértése. A nyilvánosság politikai szerepének igazolása a médiából vett példák segítségével. Kritikai gondolkodás: Vita az állampolgári jogok és kötelességek viszonyáról, ezek magyarországi érvényesüléséről. A média és a politikai hatalom viszonyának elemzése konkrét példák alapján. Erkölcstan: Tágabb otthonunk - Európa. A média és a valóság. Történelem: Államformák, pártok, demokrácia Állam, politikai rendszer, államforma, királyság, köztársaság, hatalom, intézmény, szervezet, kormányzás, demokrácia, diktatúra, államszervezet, hatalommegosztás. 49

50 Fogalmak Hatalmi ág, érdekképviselet, állampolgári jogok, állampolgári kötelességek, közjó, politikai intézmény, média, közélet, nyilvánosság. Tematikai egység A tematikai egység nevelési-fejlesztési Pénzügyi és gazdasági kultúra Órakeret 5 óra A munka világával kapcsolatos ismeretek és személyes tapasztalatok. Kamatszámítás. A tudatos tervezés és a személyes felelősségvállalás hangsúlyozása. Néhány gazdasági-pénzügyi alapfogalom megismertetése. A gazdaságról való gondolkodás megalapozása és formálása a gazdasági szereplők azonosításán és a saját gazdasági szerepe tudatosításán keresztül. A gazdaságra vonatkozó korábbi ismeretek rendszerezése. Témák Fejlesztési feladatok Kapcsolódási pontok A gazdaság legfontosabb szereplői, és kapcsolatuk a piacgazdaságban (háztartások, vállalatok, állam, külföld, piac, pénzügyi közvetítők). A pénz funkciói és formái (érme, bankjegy, pénzhelyettesítők, bankkártyák). Az infláció. Pénzintézetek és tevékenységük (betétgyűjtés, hitelezés, kamat, tőke, árfolyam). Egy diák lehetséges gazdasági szerepei (munka, fogyasztás, gazdálkodás a zsebpénzzel). Tapasztalatszerzés: internetes tájékozódás árfolyamokról és befektetési lehetőségekről. Ismeretszerzés, tanulás: A piacgazdaság modelljének megalkotása, a szereplők és a piacok közötti kapcsolatrendszer megértése. Kiselőadások tartása a pénztörténet főbb korszakairól. Egy külföldi osztálykirándulás költségvetésének elkészítése a valuták közötti váltás gyakorlásával együtt. Kritikai gondolkodás: Gazdasági-pénzügyi döntések szimulálása néhány feltételezett gazdasági változás tükrében. Nyert, illetve feláldozott haszon mérlegelése néhány gazdasági döntésben. Kulcsfogalmak Munka, gazdaság, piac, pénz, termelés, fogyasztás. Földrajz: A gazdaság ágazatai. A magyar gazdaság főbb működési területei. A piac működésének alapelvei. A pénz szerepe a gazdaságban. Nemzeti és közös valuták. Árfolyam, valutaváltás. Matematika: Kamatszámítás. Technika, életvitel és gyakorlat: Korszerű pénzkezelés. Fogalmak Piacgazdaság, háztartás, vállalat, belföld, külföld, pénzintézet, pénzügyi közvetítő, bankjegy, pénzhelyettesítő, költségvetés, bevétel, kiadás, egyenleg, megtakarítás, betét, hitelfelvétel, kamat, árfolyam, infláció. 50

51 Tematikai egység A tematikai egység nevelési-fejlesztési Háztartás és családi gazdálkodás Személyes tapasztalatok a családi háztartási gazdálkodással kapcsolatban. Kamatszámítás. 51 Órakeret 5 óra Egyéni felelősség, kezdeményezőképesség és az alkotó munka szerepének tudatos felismertetése. A pénzkezelés alapvető fogalmainak megértetése a családi gazdálkodás legfontosabb kérdéseihez kapcsolódóan. Témák Fejlesztési feladatok Kapcsolódási pontok Családi bevételek: munkával szerzett jövedelmek, nem munkával szerzett jövedelmek (társadalmi juttatások, tulajdonból származó jövedelmek, örökség, nyeremény, vagyon). Családi kiadások: létszükségleti kiadások (élelem, ruházkodás, lakás, közüzemi szolgáltatások), egyéb kiadások (oktatásikulturális, szabadidős és rekreációs kiadások). Takarékosság a háztartások fogyasztásában és vásárlásában (energiahasználat, beruházás, tudatos vásárlás, hulladékkezelés és újrahasznosítás). Családi pénzkezelési technikák (megtakarítás és befektetés, hiány és hitel, bankszámlák, bankkártyák és banki műveletek). Tapasztalatszerzés: látogatás egy pénzintézetben, a lakossági folyószámlákhoz kapcsolódó banki tevékenységek Ismeretszerzés, tanulás: A családi és a személyes szükségletek, illetve vágyak számbavétele. Ezek rangsorolása és szimulációs gyakorlat keretében való összevetése a reális lehetőségekkel. Különféle élethelyzetekhez kapcsolódó családi költségvetések tervezése. Számításokkal alátámasztott választás minimum két banki megtakarítási lehetőség közül. A háztartási megtakarítási lehetőségek azonosításának gyakorlása szituációs játék keretében. Lakossági folyószámla adatainak értelmezése. A családi bevételek és kiadások szerkezetének grafikus ábrázolása. Földrajz: Egy termék árát befolyásoló tényezők. Kiadás és bevétel. Különböző fizetési módok. A fogyasztási szokások változásai. Matematika: Diagramok, táblázatok, grafikonok adatleolvasás, készítés, értelmezés. Kamatos kamat, befektetés és hitel. Technika, életvitel és gyakorlat: A háztartás és a közszolgáltatások. Hulladékgazdálkodás.

52 megismerése. Kulcsfogalmak Család, szükséglet, munka, tulajdon, jövedelem. Fogalmak Háztartás, költségvetés, bevétel, kiadás, társadalmi juttatás, tulajdonból származó jövedelem, örökség, nyeremény, vagyon, létszükségleti kiadás, nem létszükségleti kiadás, beruházás, egyenleg, megtakarítás, befektetés, hitel, kamat, bank, bankszámla, bankkártya, banki művelet, lakossági folyószámla. Tematikai egység A tematikai egység nevelésifejlesztési Médiakörnyezet, a média funkciói, a nyilvánosság Órakeret 3 óra Személyes és közvetett kommunikáció megkülönböztetése. Minden médiumra kiterjedő, személyes médiahasználati tapasztalatok. A média, kitüntetetten az audiovizuális média és az internet társadalmi szerepének, működési módjának tisztázása, az önálló és kritikus attitűd kialakítása, a kritikai médiatudatosság fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Az internet, a televízió, a videojáték (mozi, rádió, újság) szerepének meghatározása. A média használata a mindennapokban. A különféle médiatartalmak értelmezése, a média funkcióinak (megörökítés, tájékoztatás, vélemények befolyásolása, jövedelemszerzés, szórakoztatás, gyönyörködtetés, önkifejezés) azonosítása. A nyilvánosság jelentésének és jelentőségének meghatározása, szerepének tisztázása az egyes korokban és társadalmakban. Kulcsfogalmak/ fogalmak Kapcsolódási pontok Informatika: Tájékozódás néhány online szolgáltatás céljáról, lehetőségéről. Az internet kommunikációs szolgáltatásai (MSN, Skype, VoIP, chat, blog). Média, tömegkommunikáció, médiahasználat, funkció, médiaszöveg. nyilvánosság. Tematikai egység A tematikai egység nevelési-fejlesztési A médiamodellek és intézmények. A médiakörnyezet szereplőinek azonosítása: a fogyasztók/felhasználók és a médiatartalom-előállítók. Információk saját környezet médiahasználati szokásairól. Órakeret 3 óra Annak megértetése, hogy miért jelenik meg a média közönsége kettős szerepben: mint vásárló és mint áru. A résztvevő és aktív állampolgári szerep elsajátítása, kritikai képességek fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok 52

53 A médiapiacon az olvasóért, nézőért, felhasználóért folyó verseny szereplői, jellemzői és eszközei. A fontosabb médiamodellek (közszolgálati, kereskedelmi, közösségi média) és jellemzői, valamint azok megkülönböztetése. A médiaintézmények célközönségei (életkor, nem, végzettség, kulturális és egzisztenciális héttér, érdeklődés). A közösségi hálózatok funkciói, jellemzői. Kulcsfogalmak/ fogalmak Magyar nyelv és irodalom: Közszolgálati média, kereskedelmi média, közösségi média. A beszélő és az elbeszélő szerep, a mindentudó és a tárgyilagos elbeszélői szerep különbözősége, a közvetett és a közvetlen elbeszélésmód eltérései. Tematikai egység A tematikai egység nevelésifejlesztési A média társadalmi szerepe, használata Reklám és hír a hagyományos és az új médiában Órakeret 2 óra A kereskedelmi kommunikáció (reklám) megjelenési helyeinek, alapformáinak ismerete. A hírgyártáshoz kapcsolódó meghatározó tevékenységek (pl. újságíró, fotóriporter) ismerete. A naiv fogyasztói szemlélet átértékelése, az önálló és kritikus attitűd kialakítása, a kritikai médiatudatosság fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények A reklámok a hirdetés és a médiaipar jellemzői. A hírgyártás folyamatának, szereplőinek azonosítása. A hír, a kommentár és a hírérték fogalmának meghatározása. A pártatlanság és korlátai. Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: Reklámhordozó felületek gyűjtése, csoportosítása, olvasása, értelmezése a reklámkészítő szándéka és kifejezésmódja közötti összefüggés alapján. Hír, kommentár, hírérték, hírverseny, pártatlanság, hírportál, közösségi oldal. Kulcsfogalmak/ fogalmak A 7-8. évfolyam kimeneti követelményei A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus Az újkori és modernkori egyetemes és magyar történelmi jelenségek, események feldolgozásával a jelenben zajló folyamatok előzményeinek felismerése, a nemzeti azonosságtudat kialakulása. 53

54 végén A múltat és a történelmet formáló, alapvető folyamatok, összefüggések felismerése (pl. technikai fejlődésének hatásai a társadalomra és a gazdaságra) és egyszerű, átélhető erkölcsi tanulságok (pl. társadalmi kirekesztés) azonosítása, megítélése. Az új- és modernkorban élt emberek, közösségek élet-, gondolkodás- és szokásmódjainak azonosítása, a hasonlóságok és különbségek felismerése. A tanuló ismerje fel, hogy a múltban való tájékozódást segítik a kulcsfogalmak és fogalmak, amelyek segítik a történelmi tájékozódás és gondolkodás kialakulását, fejlődését. Ismerje fel, hogy az utókor a nagy történelmi személyiségek, nemzeti hősök cselekedeteit a közösségek érdekében végzett tevékenységek szempontjából értékeli, tudjon példát mondani ellentétes értékelésre. Ismerje a század nagy korszakainak megnevezését, illetve egy-egy korszak főbb jelenségeit, jellemzőit, szereplőit, összefüggéseit. Ismerje a magyar történelem főbb csomópontjait az államalapítástól kezdve, napjainkig. Legyen képes e hosszú történelmi folyamat meghatározó szereplőinek azonosítására és egy-egy korszak főbb kérdéseinek felismerésére. Ismerje a korszak meghatározó egyetemes és magyar történelmének eseményeit, évszámait, történelmi helyszíneit. Legyen képes összefüggéseket találni a térben és időben eltérő fontosabb történelmi események között, különös tekintettel azokra, melyek a magyarságot közvetlenül vagy közvetetten érintik. Tudja, hogy az egyes népek és államok a korszakban eltérő társadalmi, gazdasági és vallási körülmények között éltek, de a modernkor beköszöntével a köztük lévő kapcsolatok széleskörű rendszere épült ki. Tudja, hogy Európához köthetők a modern demokratikus viszonyokat megalapozó szellemi mozgalmak és dokumentumok. Tudja, hogy Magyarország a trianoni békediktátum következtében elvesztette területének és lakosságának kétharmadát, és közel ötmillió magyar került kisebbségi sorba. Jelenleg közel hárommillió magyar nemzetiségű él a szomszédos államokban, akik szintén a magyar nemzet tagjainak tekintendők. Tudja, hogy a társadalmakban eltérő jogokkal rendelkező és vagyoni helyzetű emberek alkotnak rétegeket, csoportokat. Tudjon különbséget tenni a demokrácia és a diktatúra között, s tudjon azokra példát mondani a feldolgozott történelmi korszakokból és napjainkból. Ismerje fel a tanuló a hazánkat és a világot fenyegető globális veszélyeket, betegségeket, terrorizmust, munkanélküliséget. Legyen képes különbséget tenni a történelem különböző típusú forrásai között, és legyen képes egy-egy korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni. Tudja, hogy hol kell a fontos események forrásait kutatni, és legyen képes a megismert jelenségeket, eseményeket összehasonlítani. Ismerje a híres történelmi személyiségek jellemzéséhez szükséges adatokat, eseményeket és kulcsszavakat. Legyen képes a tanuló történelmi ismeretet meríteni és egyszerű 54

55 következtetéseket megfogalmazni hallott és olvasott szövegekből, különböző médiumok anyagából. Legyen képes információt gyűjteni adott témához könyvtárban és múzeumban; olvasmányairól készítsen lényeget kiemelő jegyzetet. Legyen képes könyvtári munkával és az internet kritikus használatával forrásokat gyűjteni, kiselőadást tartani, illetve érvelni. Ismerje fel a sajtó és média szerepét a nyilvánosságban, tudja azonosítani a reklám és médiapiac jellegzetességeit. Legyen képes szóbeli beszámolót készíteni önálló gyűjtőmunkával szerzett ismereteiről, és kiselőadást tartani. Legyen képes saját vélemény megfogalmazása mellett mások véleményének figyelembe vételére, és tudjon ezekre reflektálni. Legyen képes példák segítségével értelmezni az alapvető emberi, gyermek- és diákjogokat, valamint a társadalmi szolidaritás különböző formáit. Legyen képes példák segítségével bemutatni a legfontosabb állampolgári jogokat és kötelességeket, tudja értelmezni ezek egymáshoz való viszonyát. Legyen képes a gazdasági és pénzügyi terület fontosabb szereplőit azonosítani, illetve egyszerű családi költségvetést készíteni, és mérlegelni a háztartáson belüli megtakarítási lehetőségeket. 55