EURÓPAI BIZOTTSÁG. (3) A mezőgazdasági ágazatban nyújtott állami kezességvállalások támogatástartalmának kiszámítására szolgáló módszertan.

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, C(2008) 4573 Tárgy : N 125/2008 számú állami támogatás Magyarország Módszertan az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által a mezőgazdasági ágazatban nyújtott állami kezességvállalások támogatástartalmának kiszámításához Tisztelt Miniszterasszony! 1. AZ ELJÁRÁS (1) A magyar hatóságok március 6-án kelt és a Bizottságnál ugyanazon a napon iktatott levelükben az EK-Szerződés 88. cikkének (3) bekezdése értelmében bejelentettek egy módszertant az állami kezességvállalások támogatástartalmának kiszámításához június 12-én és augusztus 4-én kelt leveleikben kiegészítő információkat szolgáltattak. (2) A Bizottság április 2-án jóváhagyta az N 201/B/2007 számú támogatás keretében bejelentett, Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) által használt módszertan a kezességvállalások állami támogatástartalmának kiszámításához elnevezésű számítási módszert, amely az e bejelentés tárgyát képező számítási módszerrel csaknem azonos. A jóváhagyott számítási módszer a mezőgazdasági célúak kivételével valamennyi kezességvállalásra kiterjedt. E bejelentés tárgya a mezőgazdasági ágazatban nyújtott állami kezességvállalások támogatástartalmának kiszámítási módszere. 2. A MÓDSZER LEÍRÁSA 2.1. Célkitűzés (3) A mezőgazdasági ágazatban nyújtott állami kezességvállalások támogatástartalmának kiszámítására szolgáló módszertan. Őexcellenciája Dr GÖNCZ Kinga Asszony Külügyminiszter Bem rakpart 47 H 1027 BUDAPEST Commission européenne, B-1049 Bruxelles / Europese Commissie, B-1049 Brussel - Belgium. Telefon:

2 2.2. Időtartam (4) A Bizottság jóváhagyásától kezdődően december 31-ig A módszer hatálya (5) A magyar hatóságok az állami kezességvállalások támogatástartalmának kiszámítására szolgáló módszertant (a továbbiakban: számítási módszer vagy módszer) jelentettek be a Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló, december 15-i 1857/2006/EK bizottsági rendelet 1 (a továbbiakban: 1857/2006/EK rendelet) (14) preambulumbekezdésében, valamint a Szerződés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális beruházási támogatásokra való alkalmazásáról szóló, október 24-i 1628/2006/EK bizottsági rendelet 2 vagy annak helyébe lépő bármely rendelet (a továbbiakban: 1628/2006/EK rendelet) (5) preambulumbekezdésében és 2. cikkének (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. (6) A számítási módszer Bizottság általi elfogadását követően az állami kezességvállalásokat tartalmazó támogatási rendszereket a fent említett bizottsági rendeletek értelmében átláthatónak lehet tekinteni, amennyiben az állami hitelgaranciák támogatástartalmát az elfogadott számítási módszer alapján határozzák meg. (7) A magyar hatóságok a de minimis támogatásokra vonatkozó szabályok szerint nyújtott kezességvállalásoknál is ezt a számítási módszert kívánják alkalmazni. Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termelőágazatban nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló, december 21-i 1535/2007/EK bizottsági rendelet 3 (a továbbiakban: mezőgazdasági de minimis rendelet), valamint a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet 4 (a továbbiakban: általános de minimis rendelet) lehetővé teszi, hogy a tagállamok olyan módszertant alkalmazhassanak annak megállapítására, hogy a kezességvállalásban foglalt támogatástartalom nem haladja-e meg a de minimis küszöbértéket, amelyet a Bizottság például az 1857/2006/EK rendelet alapján történő bejelentés után elfogadott, amennyiben a jóváhagyott módszertan kifejezetten a de minimis rendelet alkalmazásával összefüggésben foglalkozik a kérdéses kezességvállalások és alapul szolgáló ügyletek típusaival A garanciaintézmény (8) A módszert az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítványnak (a továbbiakban: AVHGA) kell alkalmaznia. Az 1991-ben alapított AVHGA olyan magánalapítvány, amelynek alapítói a Földművelésügyi és HL L 358., , 3. o. HL L 302., , 29. o. HL L 337., , 35. o. HL L 379., , 5. o. 2

3 Vidékfejlesztési Minisztérium és számos kereskedelmi hitelintézmény. Az EU PHARE-programja 10 millió ECU-vel járult hozzá a megalapításhoz, és 1995-ben további 10 millió ECU-t juttatott az alapítványnak. A pénzeszközök elköltésére vonatkozó szabályok a Bizottság és a Magyar Kormány által 1991 áprilisában és 1995 októberében kötött megállapodásokban találhatók. (9) Az AVHGA készfizető kezességet nyújt olyan kkv-k számára, amelyek a vidéki térségekben tevékenyek (azaz az ország egész területén, Budapest és a megyei jogú városok kivételével). Az Alapítvány kezességet vállal a mezőgazdasági ágazatban, valamint egyéb ágazatokban is. Az AVHGA által nyújtott kezességek 70%-ához az állam viszontkezességet vállal végén az AVHGA portfóliója 50,7 milliárd HUF (202,8 millió EUR) volt, és érvényes szerződést tartalmazott Az alapul szolgáló ügylet (10) A módszert kölcsönökhöz, valamint termelőeszközök beszerzésére igénybe vett pénzügyi lízinghez nyújtott kezességvállalásoknál alkalmazzák majd Kedvezményezettek (11) A módszer alkalmazásánál a kezességvállalás kedvezményezettje kizárólag olyan vállalkozás lehet, amely a Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló, a legutóbb az 1976/2006/EK rendelettel 5 módosított 70/2001/EK rendelet 6 I. mellékletében meghatározottak értelmében kis- vagy középvállalkozásnak minősül. (12) A módszert nem lehet olyan nehéz helyzetben lévő vállalkozásokra alkalmazni, amelyek meghatározása megfelel a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás 7 (9) és (10) bekezdésének. (13) A vizsgált bejelentés a módszer mezőgazdasági célú termelésre, feldolgozásra és forgalmazásra vonatkozó alkalmazására terjed ki Az alapul szolgáló ügylet lefedettségi százaléka (14) Az AVHGA által nyújtott kezességvállalás nem haladhatja meg az alapul szolgáló kölcsön összegének vagy a lízingdíjnak a 80%-át. A kölcsön- vagy lízingszerződés összegétől függően a kezességvállalással való lefedettség 20% és 80% között változhat (minél magasabb az összeg, annál alacsonyabb az engedélyezhető lefedettség maximális aránya) HL L 368., , 85. o. HL L 10., , 33. o. HL C 244., , 2. o. 3

4 2.8. A kezességvállalás legmagasabb összege (15) Egyéni kedvezményezettnél adott időpontban a kezességvállalással biztosított maximális kintlévő összeg nem vezethet a mezőgazdasági ágazatra alkalmazandó uniós állami támogatási szabályokban különösen az 1857/2006/EK rendeletben, a mezőgazdasági de minimis rendeletben, és a közötti időszakra vonatkozó, agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatásokban 8 meghatározott támogatási összegek túllépéséhez, valamint semmilyen körülmények között nem lehet több, mint EUR, legyen az hitel vagy lízingszerződés Futamidő (16) A kezességvállalások futamidejét a magyar költségvetési törvény szabályozza. A bejelentett módszer a legfeljebb 25 év futamidejű kezességvállalásokra terjed ki A kezességvállalás beváltása (17) A kezességvállalás beváltása szerződés szerint a következő feltételek valamelyikéhez kapcsolódik: a szerződésben előírt teljesítési határidő eredménytelenül telt el, és a fizetési felszólításban megjelölt teljesítés végső határideje lejárt; vagy a pénzügyi intézmény a szerződést felmondta, és a felmondólevélben megjelölt végső fizetési határidő lejárt; vagy a bíróság felszámolást elrendelő végzése a Cégközlönyben közzétételre került A módszer gondolatmenete (18) A módszer olyan elméleti piaci díj számításán alapul, amelyet egy magánbefektető szabna meg. A támogatástartalom az az aggregált összeg, amely az e piaci díj és a ténylegesen fizetett díj közötti éves különbségekből adódik, amelyeket a garancia megadásának napjára diszkontálnak. A módszertannal egyenként határozzák meg az elméleti piaci díjat az egyes kialakított szegmensek tekintetében. (19) A számítás lényege az, hogy az intézmény saját múltbéli adatai alapján meghatározzák, hogy a kezességvállalásért fizetett díjakból származó átlagos éves bevételnek mennyinek kellett volna lennie az elmúlt tíz évben 9 annak érdekében, hogy ez a bevétel az intézménynek az adott szegmens relatív nagyságával arányos saját tőkéje százalékában kifejezve egy meghatározott adózás utáni nyereséget biztosítson, figyelembe véve 8 HL C 319., De legalább három év, amennyiben az adott szegmens tekintetében tíz évre visszamenő múltbéli adatok nem állnak rendelkezésre. 4

5 az adott szegmensben beváltott kezességek tíz (de legalább három) éves idősor alapján számított átlagos éves összegét; az adott szegmensben tíz (de legalább három) éves idősor alapján számított átlagos éves visszafizetést (megtérülést); a garanciaintézmény tíz éves idősor alapján számított átlagos éves működési költségeinek a szegmensre eső (azaz a szegmens nagyságával arányos) részét; és a garanciaintézmény pénzeszközeinek befektetéséből realizált hozambevételek tíz éves idősor alapján számított átlagos éves mértékének a szegmensre eső részét. (20) Az elméleti piaci díjból származó bevételek (D) és a pénzeszközök befektetéséből realizált hozambevételek (H) jelentik a működési bevételt. E bevétel az elvárt eredménynek (P) megfelelő mértékben kell, hogy meghaladja a kezességvállalásból adódó nettó veszteség (V) (azaz a beváltott kezességek és a visszafizetések különbsége) és a működési költségek (K) összegét. A szegmens feltételezett piaci díjából származó bevételt tehát a következőképpen kell kiszámolni 10 : D = P + V + K H (ami biztosítja, hogy D + H = P + V + K). (21) A D változó (a szegmens díjakból származó bevétele) és a V változó (a szegmens nettó vesztesége) szegmens-specifikus adatok, míg a többi változó a szegmens nagyságának megfelelő, arányos értékeket tükröz. A számított átlagos éves díjbevételt (D) a szegmens átlagos éves nagyságával 11 kell osztani, hogy százalékban kifejezve megkapjuk a szegmensre alkalmazandó piaci díjat Fogalommeghatározások (22) Az elvárt adózás utáni eredménynek (P) a jegybanki alapkamattal egyező megtérülést kell biztosítania. Ennélfogva a P szegmensre jutó saját tőke és a jegybank előző gazdasági év utolsó napján érvényes alapkamatának szorzata, osztva (1- adókulcs 12 ). A saját tőkére vonatkozó számadat az utolsó gazdasági évről szóló éves jelentésből származik. Magyarország szerint a jegybanki alapkamat elvárt hozamrátaként történő alkalmazása transzparens és a hozamelvárásokat hosszabb távon jól tükröző érték. (23) A működési költségeket (K) az eredmény-kimutatás következő sorainak összegeként kell meghatározni: közvetlen működési költségek, pénzügyi ráfordítás és elszámolt amortizáció. Ennek tízéves átlagát számtani átlagként kell kiszámítani E határozat mellékletében a módszer formálisabb, a magyar hatóságok által benyújtott leírása is megtalálható. A szegmens nagysága az adott szegmensben nyújtott kezességvállalások év végi összegének átlaga. Átlagolni tíz éves időszakra kell, de legalább három évre, ha a szegmensben történt legrégibb egyedi ügyletre kevesebb mint tíz évvel ezelőtt került sor. Az adókulcs az utolsó gazdasági évre érvényes társasági nyereségadó kulcsa. 5

6 (24) A pénzeszközök befektetéséből realizált hozambevétel (H) az eredménykimutatás következő sorainak összege: deviza kamatbevétel, diszkont kincstárjegyek hozama, egyéb értékpapírok hozama, betéti és egyéb kamatbevételek. Ennek tízéves átlagát számtani átlagként kell kiszámítani. (25) A szegmens részarányát a portfólióban (amely a működési költségek, a hozambevételek és az elvárt eredmény adott szegmensre eső részének kiszámításához szükséges) úgy kell meghatározni, hogy az adott szegmens garanciaállományának átlagos nagyságát (millió forintban kifejezve) elosztjuk a szegmensek garanciaállományai átlagos nagyságainak összegével Szegmensek képzése (26) Összesen hét szegmenset határoztak meg. Az AVHGA által alkalmazott szegmentálás csupán két ismérven alapul: a kezességvállalással biztosított kölcsön/lízing összegén és a kezességvállalás futamidején. 1. táblázat: Az AVHGA szegmensei Futamidő Kezességvállalással biztosított kölcsön/lízing összege (HUF) 1 évig terjedő 1 7 évig terjedő 7 év feletti [legfeljebb kb EUR-ig] 1. szegmens [kb EUR] 2. szegmens 3. szegmens 4. szegmens [kb EUR felett] 5. szegmens 6. szegmens 7. szegmens (27) A kezességvállalási szerződések évenkénti száma, amelyeket az egyes szegmenseknél a piaci díj számításánál figyelembe vesznek, jelenleg a következő: 2. táblázat: Az egyes szegmenseknél figyelembe veendő kezességvállalási szerződések évenkénti száma 1. szegmens 2. szegmens 3. szegmens 4. szegmens 5. szegmens 6. szegmens 7. szegmens

7 2.14. De minimis alkalmazás (28) A magyar hatóságok ezt a módszert kívánják alkalmazni a de minimis rendeletek alapján nyújtott támogatások bruttó támogatástartalmának számításánál is. A de minimis rendeletek alapján, az 1857/2006/EK és az 1628/2006/EK bizottsági rendelettel ellentétben, forgótőke-finanszírozáshoz kapcsolódó kezességvállalás formájában nyújtott támogatás is megengedett. (29) Ugyanakkor a nem induló beruházáshoz kapcsolódó kezességvállalások jellemzői eltérhetnek a beruházási hitelek vagy lízingek biztosítására nyújtott kezességvállalásokétól, például a megfelelő biztosítékok valószínűbb hiánya miatti alacsonyabb visszafizetési arány tekintetében. (30) Ennélfogva a magyar hatóságok az érintett (1., 3. és 6.) szegmens bukásra (azaz beváltott kezességvállalásra) és visszafizetésre vonatkozó múltbéli adatait a kezességvállalás típusa alapján osztották fel (beruházási hitel/lízing vagy forgótőke-finanszírozáshoz nyújtott hitel). Ez lehetővé teszi, hogy a piaci díjat külön számítsák ki a beruházási hitelekhez/lízingekhez, illetőleg a forgótőke-finanszírozáshoz nyújtott hitelek biztosítására szolgáló kezességvállalások vonatkozásában. (31) Nem volt szükség adatmegosztásra a 2., 4., 5. és 7. szegmensnél. A 2. és 5. szegmens (amelynél a futamidő egy évnél rövidebb) túlnyomóan (több mint 90%-ban) forgótőke-finanszírozáshoz nyújtott hiteleket biztosító kezességvállalásokat tartalmaz. Hasonlóképpen a 4. és 7. szegmens is (ahol a futamidő meghaladja a hét évet) több mint 90%-ban beruházási hitelek/lízingek biztosítására szolgáló kezességvállalásokat tartalmaz A számított piaci díjak (32) A módszer alkalmazása (az 1997 és 2006 közötti időszak adatai alapján) szegmensenként a következő piaci díjakat eredményezte: 3. táblázat: Szegmensenkénti piaci díjak 1/a. szegmens (forgótőke-finanszírozáshoz kapcsolódó kezességvállalások) 2,71% 1/b. szegmens (induló beruházáshoz kapcsolódó kezességvállalások) 2,60% 2. szegmens 5,25% 3/a. szegmens (forgótőke-finanszírozáshoz kapcsolódó kezességvállalások) 3,71% 3/b. szegmens (induló beruházáshoz kapcsolódó kezességvállalások) 4,15% 4. szegmens 3,41% 5. szegmens 4,39% 6/a. szegmens (forgótőke-finanszírozáshoz kapcsolódó kezességvállalások) 3,07% 6/b. szegmens (induló beruházáshoz kapcsolódó kezességvállalások) 5,15% 7. szegmens 2,57% 7

8 (33) Amint látható, néhány szegmensben az induló beruházáshoz kapcsolódó kezességvállalásoknál számított piaci díj magasabb lett, mint a forgótőkefinanszírozáshoz kapcsolódó kezességvállalásoknál. A magyar hatóságok szerint ennek az a magyarázata, hogy a forgótőke-finanszírozáshoz kapcsolódó kezességvállalásoknál a fedezeti követelmények nagyon magasak, ideértve az anyagi biztosítékokat is, pl. jelzálogjog bejegyzését. (34) A piaci díjat minden év július 1-jén a legutóbbi adatok figyelembevételével újraszámítják. Ez a piaci díj folyamatos kiigazítását is biztosítja olyankor, amikor olyan szegmens esetében válik több adat hozzáférhetővé, amelyek múltbéli adatai csupán az utóbbi négy vagy hat évre vonatkoznak (5., 6. és 7. szegmens). (35) A kezességvállalások évenkénti bruttó támogatástartalma a szegmenshez tartozó elméleti piaci díj és a ténylegesen felszámított díj különbségeként határozandó meg. Az egy évnél hosszabb futamidejű kezességvállalások esetén a díjak diszkontált értékeinek különbsége tekintendő bruttó támogatástartalomnak Jelentéstétel (36) A magyar hatóságok kötelezettséget vállaltak arra, hogy az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló bizottság közlemény (a továbbiakban: kezességvállalásról szóló közlemény) pontjában előírt jelentéseket benyújtják a Bizottságnak. 3. ÉRTÉKELÉS (37) A bejelentés az AVHGA által a kezességvállalások támogatástartalmának meghatározására alkalmazandó módszerre vonatkozik. Ezért e módszer értékelése nem köti a Bizottságot az állam és az AVHGA közötti kapcsolatok összességének megítélése terén. (38) Az 1857/2006/EK bizottsági rendelet (14) preambulumbekezdésének, valamint az 1628/2006/EK rendelet (5) preambulumbekezdésének megfelelően a számítási módszert a Bizottságnak az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló közleményével 15 összhangban kellene értékelnie. Tekintettel arra azonban, hogy ez utóbbi közlemény helyébe egy új kezességvállalásról szóló közlemény lépett június 20-án, az értékelés a jelenleg érvényes kezességvállalásról szóló közleményen fog alapulni. (39) A kezességvállalásról szóló közlemény 4.1. pontja a következőket mondja ki: A diszkontálás módszeréről formális leírás található a határozat mellékletében. HL C 155., , 10. o. 15 HL C 71., , 14.o. 8

9 a) Főszabályként állami támogatástartalomnak az egyedileg vagy támogatási programon keresztül nyújtott kezességvállalás megfelelő piaci ára és az intézkedésért ténylegesen fizetett ár közötti különbség tekintendő. b) A teljes támogatástartalom eléréséhez a fentiek alapján kiszámított, készpénzben kifejezett éves támogatástartalmakat a referencia-kamatláb alkalmazásával jelenértékükre kell diszkontálni, majd össze kell adni. c) Egy kezesség támogatástartalmának kiszámítása során a Bizottság különös figyelmet fog szentelni a következő elemeknek: kezességvállalási programok esetében a programban való részvétel feltételei rendelkeznek-e a nehéz helyzetben lévő vállalkozások kizárásáról; szabályszerűen mérhető-e az egyes kezességvállalások terjedelme a kezesség vállalásának időpontjában; a kezességvállalás legfeljebb a kintlévő kölcsön vagy egyéb pénzügyi kötelezettség 80%-át fedezi-e, figyelembe vették-e a kezesség és a kölcsön (vagy egyéb pénzügyi kötelezettség) sajátos jellemzőit a kezességvállalás piaci árának meghatározása során, amelyből a támogatástartalom a ténylegesen fizetett díjjal való összevetés útján számítandó. (40) A kezességvállalásról szóló közlemény 4.4. pontja alapján a készpénzben kifejezett támogatástartalom a program részét képező valamennyi kezességvállalás esetében a ténylegesen felszámított díj (ha volt ilyen) és az egyenértékű, támogatásnak nem minősülő program keretében felszámítandó díj közötti különbség. Az előbbiekben említett elméleti díjaknak, amelyekre vonatkozóan a támogatástartalmat kiszámítják, fedezniük kell tehát a kezességgel együtt járó rendes kockázatokat, valamint az igazgatási és tőkeköltségeket 16. A támogatástartalom ezen számítási módjának célja annak biztosítása, hogy a program keretében nyújtott összes támogatás közép- és hosszú távon is egyenlő legyen az állami hatóságok által a program hiányának fedezése érdekében a programba fektetett pénzösszeggel. Mivel az állami kezességvállalási programok esetében előfordulhat, hogy az egyedi esetek sajátosságai a program értékelésének időpontjában nem ismertek, a támogatástartalmat a program rendelkezéseire hivatkozással kell értékelni. (41) A kezességvállalásról szóló közlemény 4.5. pontja a kkv-k számára nyújtott kezességvállalási programokhoz kapcsolódó, következő két egyszerűsített eszközről rendelkezik, amelyeket a támogatások kiszámítására lehet felhasználni: mentesülési díjak és egységes díjak alkalmazása. 16 Ez a számítás mindegyik kockázati osztály tekintetében úgy foglalható össze, mint a) a kockázati osztály kockázati tényezőjével (ahol a kockázat a mulasztás valószínűsége az igazgatási és a tőkeköltségek beszámítása után) megszorzott összeg, amely a piaci díjat jelenti, és b) bármely kifizetett díj közötti különbség, azaz (garantált összeg x kockázat) kifizetett díj. 9

10 (42) A kezességvállalásról szóló közlemény 4.1. pontjában felsorolt megfelelő feltételek teljesülnek, különösen mivel az éves támogatási egyenértékek jelenlegi értékét a referenciaráták alkalmazásával történő diszkontálással határozták meg (vö. a fenti (35) bekezdéssel), kizárják a nehéz helyzetben lévő vállalkozásokat (vö. a fenti (12) bekezdéssel), a kezességvállalás legmagasabb összegét gondosan ellenőrzik (vö. a fenti (15) bekezdéssel), a kezességvállalások az alapul szolgáló ügylet legfeljebb 80%-át fedik le (vö. a fenti (14). bekezdéssel), és a kezességvállalás piaci árának meghatározása során figyelembe vették a kezességvállalás, kölcsön vagy pénzügyi lízing sajátos jellemzőit (vö. a fenti (26) (33) bekezdéssel). A magyar hatóságok továbbá biztosították a Bizottságot arról, hogy bemutatják a kezességvállalásról szóló közlemény 6. pontjában előírt jelentéseket (vö. a fenti (36) bekezdéssel). (43) A magyar módszer összeegyeztethetőnek tűnik a kezességvállalásról szóló közlemény 4.4. pontjával, mivel egy támogatásnak nem minősülő program keretében felszámítandó elméleti díjon alapul. Figyelembe vesz bukásra vonatkozó adatokat (bukás miatt beváltott kezességek összegére vonatkozó múltbéli adatok), a tőke díjazását, a működési költségeket, valamint megfelelő mértéket biztosít az elvárt eredménynek. A módszer a piaci díj kiszámítása során továbbá figyelembe veszi a kezességvállalások összegének átlagát és az adott szegmensben visszafizetett összegek átlagát. Az így számított piaci díjak mértéke a kkv-k számára a kezességvállalásról szóló közleményben előírt mentesülési díjakkal is összehasonlítva megfelelően magas. (44) Ezek a tényezők jó alapot nyújtanak az elméleti piaci díj kiszámításához. A módszer gondolatmenete biztosítja, hogy amennyiben az így meghatározott piaci díjat számították volna fel, az egész rendszer (valamint külön az egyes szegmensek) önfinanszírozó, sőt nyereséges lenne. (45) Pozitívan kell továbbá azt is értékelni, hogy a módszer átlátható és jól ellenőrizhető, mivel könnyen hozzáférhető külső adatokra, valamint az intézmény belső múltbéli adataira támaszkodik, továbbá viszonylag hosszú (tíz éves) időszakra vonatkozó adatokon alapul. (46) Mindazonáltal, amennyiben az adott szegmensben nincsenek tíz évre visszamenően adatok (mivel még a legelső ügylet is később történt), azt a rövidebb időszakot veszik figyelembe, amelyre vonatkozóan már rendelkezésre állnak adatok (pl. hat évet az 5. és 6. szegmensnél vagy négy évet a 7. szegmensnél). Amennyiben az adatkészlet korlátozott méretű, a számított piaci díj jelentős éves ingadozásokat mutathat, pl. ha az adott szegmensben nagy összegű kezességet váltanak be, vagy jelentős visszafizetésre kerül sor. Mindazonáltal az idő múlásával, ahogy a szegmensre vonatkozó egyre több adat hozzáférhetővé válik, az éves felülvizsgálatok egyre stabilabb piaci díj kialakítását eredményezik. (47) Meg kell továbbá jegyezni, hogy a módszer nem tartalmaz egyértelműen kockázatalapú szegmentálást, ami azt jelenti, hogy noha a számítási módszer robusztus, és a piaci díj mértéke az adott szegmens vonatkozásában átlagosan megfelelő, mégis jelentős eltéréseket hordozhat az egyes egyedi kezességvállalások tekintetében, mivel alulértékeli a piaci díjat a szegmens 10

11 legkockázatosabb vállalkozásai és felülértékeli a legkevésbé kockázatos vállalkozásai vonatkozásában. (48) Mindazonáltal igazoltnak tűnik a nem kockázatalapú szegmentálás is, ha a módszer sajátos jellemzőit tekintjük. A kkv-knak nyújtott csekély összegű kezességvállalások esetében valószínűleg nem költséghatékony az egyes kedvezményezettek egyéni kockázatértékelése. (49) Amennyiben a kezességvállalással biztosított összeg az adott programban nem lépi túl vállalatonként a 2,5 millió eurós küszöböt, a kezességvállalásról szóló közlemény 4.5. pontja lehetővé teszi továbbá a kkv-knak nyújtott kezességvállalási programok esetében egységes díjak alkalmazását, eltérve annak igényétől, hogy e becslést a rendszeren belül el kelljen végezni minden egyes egyéni kezességvállalás vagy kockázati osztály vonatkozásában. A bejelentett módszertan túlmegy az egységes díj alkalmazásán, mivel minden egyes azonosított szegmens vonatkozásában külön számítja ki az elméleti piaci díjat, miközben a maximális 2 millió eurós kezességvállalással biztosított összeg a vállalatonkénti 2,5 millió eurós küszöb alatt marad. (50) Ez a módszer a kezességvállalásról szóló közlemény 4.4. pontjában bemutatott kezességvállalási program támogatástartalmának kiszámítási elvét követi, a mentesülési díjakon alapuló egyszerűsített értékelési rendszer igénybevétele nélkül. (51) A módszertan figyelembe veszi továbbá a de minimis kezességvállalások azon jellegzetességeit is, hogy azok nagy valószínűséggel forgótőkefinanszírozáshoz kapcsolódnak, hiszen külön adatkészletet használ és külön számítja ki a piaci díjat a beruházási kölcsönhöz/lízinghez, illetőleg a forgótőke-finanszírozási hitelhez kapcsolódó kezességvállalások vonatkozásában. Következtetés (52) A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a számítási módszerrel megfelelően kalkulálható az állam által támogatott ügyletek kockázata, valamint a nyújtott kezességvállalások támogatástartalma. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a számítási módszer megfelel a kezességvállalásról szóló közleményben foglaltaknak. 4. HATÁROZAT (53) A Bizottság ennélfogva elfogadja, hogy a magyar hatóságok e módszert alkalmazzák olyan kezességvállalások támogatástartalmának meghatározására, amelyeket az AVHGA kölcsön- vagy lízingügylethez nyújt legkésőbb december 31-ig. Az ilyen kezességvállalási programokat tehát átláthatónak lehet tekinteni. A Bizottság továbbá elfogadja, hogy a magyar hatóságok a módszert olyan kezességvállalások támogatástartalmának meghatározására is alkalmazzák, amelyeket az AVHGA kölcsön- vagy lízingügylethez nyújt a de minimis rendeletek értelmében, legkésőbb december 31-ig. 11

12 (54) Amennyiben e levél olyan bizalmas jellegű információt tartalmaz, amelyet harmadik személyek nem ismerhetnek meg, kérjük, értesítse erről a Bizottságot a levél kézhezvételétől számított tizenöt munkanapon belül. Ha az előírt határidőn belül nem érkezik a Bizottsághoz indokolással ellátott kérelem, a Bizottság úgy tekinti, hogy Önök egyetértenek a levél teljes terjedelmű hiteles nyelvi változatának harmadik felekkel való közlésével és a következő internetes címen történő közzétételével: A kérelmet ajánlott levélben vagy faxon kell elküldeni a következő címre: European Commission, Directorate General for Agriculture and Rural Development Directorate M: Agricultural legislation M.2 Competition Office: Loi 130 5/100 B-1049 Brussels Fax. (+322) Tisztelettel: a Bizottság részéről Androulla VASSILIOU a Bizottság tagja 12

13 MELLÉKLET A piaci díj számításának formális bemutatása: I. Az összes szegmens elvárt adózás előtti eredménye = saját tőke jegybanki alapkamat / (1 - adókulcs) II. Az adott szegmens elvárt adózás előtti eredménye = a szegmensek elvárt adózás előtti eredménye a szegmens részaránya a teljes portfólióban 17 III. Az adott szegmens közvetlen nettó ráfordításai Az adott szegmensben beváltott kezességek összegének éves átlaga az adott szegmens visszafizetéseinek éves átlaga IV. Az adott szegmens további költségei = a működési költségek átlagos mértéke a szegmens részaránya a teljes portfólióban V. Hozambevételekből az adott szegmensre jutó rész = a pénzeszközök befektetéséből realizált hozambevételek átlagos mértéke a szegmens részaránya a teljes portfólióban VI. Az adott szegmensre kalkulált kezességvállalási díjakból származó elvárt bevétel = II. + III. + IV. - V. VII. Az adott szegmensre kalkulált piaci kezességvállalási díj = az adott szegmensre kalkulált kezességvállalási díjakból származó elvárt bevétel / az adott szegmenshez tartozó kezességvállalási állomány átlagos nagysága A támogatástartalom kiszámítása: A piaci díjak jelenértéke: Q MP Q MP Q n * MP PV ( piaci díj) = Q DF MP 2 * 3 * 1 * * DL (1 + i) 1 (1 + i) 2 (1 + i) n 1 17 A szegmens részaránya a teljes portfólióban = az adott szegmens kezességvállalási állományának átlagos nagysága / a szegmensek kezességvállalási állományai átlagos nagyságainak összege. 13

14 Évenkénti díjfizetés esetén a tényleges díjak jelenértéke: Q GPY PV ( tényleges díj) = Q DF GPY 2 * 1 * * + (1 + i) 1 Q GPY + 3 * (1 + i) 2 Q n * GPY DL (1 + i) n 1 Egyösszegű díjfizetés esetén a tényleges díjak jelenértéke: PV ( tényleges díj) = Q1* GPL A támogatástartalom pedig: SC = PV (piaci díj) PV (tényleges díj) Ahol: MP: a fent meghatározott piaci díjmérték (%) GPY: a kezességvállalási szerződés szerinti tényleges kezességvállalási díj (%) évenkénti díjfizetés esetén GPL: a kezességvállalási szerződés szerinti tényleges kezességvállalási díj (%) egyösszegű díjfizetés esetén Q 1 : a kezességvállalással biztosított összeg az 1. évben Q 2 : a kezességvállalással biztosított összeg a 2. év elején Q n : a kezességvállalással biztosított összeg az n. év elején i: az elfogadó határozat időpontjában érvényes referencia-kamatláb DF: a kezességvállalási időszak napjainak száma az 1. évben/365 DL: a kezességvállalási időszak napjainak száma az utolsó évben/365 PV(piaci díj): a piaci díjak jelenértéke PV(tényleges díj): a ténylegesen fizetett díjak jelenértéke SC: állami támogatástartalom, az állami támogatástartalom jelenértéke 14