1. A R 4. -a kiegészül egy (3) bekezdéssel az alábbiak szerint: (3) A rendelet hatálya a teljes közigazgatási területre terjed ki.

Átírás

1 2. Melléklet a 312- /2018. iktatószámú előterjesztéshez Nádudvar város Önkormányzata Képviselő-testületének../2018 ( ) önkormányzati rendelete a településkép védelméről szóló 24/2017 (XII.21.) önkormányzati rendelet módosításáról Nádudvar város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló évi LXXIV. törvény 12. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 6/A. (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában, (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság és a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Debreceni Járási Hivatala, a Miniszterelnökség, valamint az önkormányzat településfejlesztési és településrendezési döntéseinek társadalmi magalapozása, és a partnerségi egyeztetések szabályairól szóló 11/2017. (III.31.) önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével a partnerségi egyeztetést követően Nádudvar Város a településkép védelméről szóló 24/2017 (XII.21.) önkormányzati rendeletét (a továbbiakban R ) az alábbiak szerint módosítja: 1. A R 4. -a kiegészül egy (3) bekezdéssel az alábbiak szerint: (3) A rendelet hatálya a teljes közigazgatási területre terjed ki. A R 5.. helyére az alábbi rendelkezés lép: Cégtábla: Kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiség-együttes nevét és az ott folyó tevékenységet feltüntető tábla. 2. Cégér: Valamely mesterség jelvényként használt, rendszerint a rendeltetési egység bejárata közelében kifüggesztett tárgy, vagy címerszerű ábra, mely a falsíkra merőlegesen kerül elhelyezésre. Cégérnek minősül az az üzlethelyiségnél nem a falsíkra merőleges tábla is, mely csak ugyanazokat az információkat tartalmazza, amely cégtáblán kerülhet elhelyezésre. Nem minősül cégérnek az olyan hirdető berendezés, amely nem közvetlenül a kereskedelmi, szolgáltató-, illetve vendéglátó létesítmény jellegével, hanem az ott árusított vagy felhasznált termékkel kapcsolatos. 3. Címtábla: Intézmény, vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla. 4. Citylight: Olyan függőleges elhelyezésű berendezés, amelynek mérete hozzávetőlegesen 118 cm x 175 cm és hozzávetőlegesen 2 négyzetméter látható, papíralapú reklámközzétételre alkalmas felülettel vagy képátlójú, 16:9 arányú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezik.

2 5. CityBoard: Olyan 2,5 métertől 3,5 méter magasságú két lábon álló berendezés, amelynek mérete 7-9 négyzetméter, látható, papír- (vagy fólia-) alapú, nem ragasztott, hátulról megvilágított reklámközzétételre alkalmas, hátsó fényforrás által megvilágított felülettel, vagy ilyen méretű digitális kijelzővel rendelkezik; 6. Egyedi címfestett tábla: Olyan rögzített egyedi méretű, állandó tartalmú hirdető berendezés, mely a gazdasági, kereskedelmi szolgáltató tevékenységet végzők tevékenységéről, telephelyéről, megközelíthetőségéről ad információt. 7. Eredeti állapot: Az eredeti építéskori állapot, vagy az a későbbi állapot, amelyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg. 8. Főépület: Az építmények azon csoportja, mely a területfelhasználási rendeltetési szabályozás előírásaiban megnevezett funkciók elhelyezésére szolgál. 9. Funkcionális célokat szolgáló utcabútor: Olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklámközzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál. 10. Használaton kívüli, romos, felhagyott épület: Emberi tartózkodásra, vagy egyéb rendeltetésű használatra már nem alkalmas, műszakilag leromlott állapotú, élet- és balesetveszélyes, hiányos épületszerkezetű, a településképet súlyosan rontó épület. 11. Helyi egyedi építészeti értékvédelemmel védett épületek: E rendelet alapján védetté nyilvánított helyi jelentőséggel bíró épületek, épületegyüttesek. 12. Hirdető berendezés: Részben reklámnak nem minősülő, közérdeket szolgáló információs és más célú berendezés. 13. Illeszkedés elve: A környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében környezetéhez alkalmazkodó tervezői metódus. Illeszkedőnek tekinthető az épület, amennyiben a környezetéhez igazodik, a település építészeti karakterét megőrzi, a meglévő formakultúrát megtartja, léptékhelyes épülettömeget eredményez, és a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz. 14. Információs célú berendezés: Az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight formátumú eszköz és CityBoard formátumú eszköz. 15. Kismélységű telek: A kismélységű telek az az önálló helyrajzi számú ingatlan, mely esetenként szabálytalan alakú, és a telekmélysége kisebb, mint 25 méter. 16. Közérdekű molinó: Olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.

3 17. Közérdekű reklámfelület: Olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre. 18. Látványterv: A jelenlegi és a tervezett tájképet több nézőpontból rögzítő és a beillesztett építményt tartalmazó látványrajz a tervezett építmény által megváltoztatott tájkép kiterjedését szemléltető módon. 19. Major szerűen csoportosított épületelhelyezés: Egymáshoz közel elhelyezett olyan néhány épületből álló épületcsoport, melyet beépítetlen területek vesznek körül 20. Más célú berendezés: A pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát és a közterületi illemhely. 21. Melléképület: Az építmények azon csoportja, melyek a területfelhasználási, rendeltetési szabályozás előírásaiban megnevezett épületek, építmények használatát kiegészítik, különálló funkcionális egységet, vagy rendeltetési egységet képeznek és nem minősülnek melléképítménynek. 22. Megállító tábla: Különösen az üzletek, szolgáltató egységek elé a közterületre kihelyezett mobil hirdetőtábla, amely egy- vagy kétoldalú. 23. Önkormányzati hirdetőtábla: Az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, építmény mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat. 24. Önkormányzati információs tábla: Olyan rögzített, egyedi méretű hirdető-berendezés, mely a település lakói számára nyújt, rendszeresen változó tartalommal, közérdekű információkat. 25. Pasztelles földszínek: A vörös narancs sárga barna színtartomány természetközeli meleg színeinek kis telítettségű vagy kevéssé telített árnyalatainak gyűjtőneve, melyeknek a szín mellett csak fehér tartalma van, fekete nincs. 26. Tájba illesztés: A tájba illesztés célja a tájban bekövetkező antropogén eredetű változásoknak a természeti adottságokhoz való igazítása, közelítése, a meglévő természeti, táji értékekkel való összhang megteremtése, valamint az értékek károsodásainak mérséklése, kiküszöbölése. Épületek esetében, valamint telekalakításkor a természeti és művi elemek összhangjának megteremtése érdekében leginkább az adott tájban történelmileg kialakult hagyományokat célszerű figyelembe venni. Jellemző lehet a telek alakja, az építmények elhelyezkedése a telken belül, az anyag- és színhasználat, az építmény és részeinek szerkezete, magassága, szélessége, stílusa. Az anyaghasználatban általában előnyösnek mondható a tájegységben előforduló természetes alapanyagok alkalmazása. A méretek meghatározásánál a domborzati viszonyok függvényében legtöbb esetben a minél kisebb területfoglalásra és magasságra érdemes törekedni. A színválasztásnál domináns a létesítmény közvetlen környezetének színvilága, amelybe harmonikusan kell illeszkednie az új tájelemnek.

4 27. Településképi jelentőségű útvonalak melletti területek: A településképi jelentőségű útvonalak melletti területek utcakép-védelmi meghatározó területe az épített környezet olyan összefüggő részére, a település azon útvonalai melletti területeire terjed ki, ahol az egyes épületek, építmények településképi megjelenéséhez a települési arculat szempontjából kiemelt települési érdek fűződik. 28. Településközpont területe: Olyan a településközpont területén lévő meghatározó jelentőségű terület, amely az épített környezet egyes összefüggő részeire, valamint az ahhoz kapcsolódó térre, utcára, utcaszakaszra terjed ki, és a megjelenésével a településrész és a környezete arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak. 29. Transzparens: Építményre kifeszített, vagy építmények között átfeszített reklámhordozó, mely általában textil jellegű anyagból készül, részben reklámnak nem minősülő, közérdekű információkat hordozó felirattal. 30. Totemoszlop: Intézmény, vállalkozás nevét, logóját, vagy arculatára jellemző egyéb adatait, információkat feltüntető műtárgy. 31. Útbaigazító hirdetmény: Közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás. 32. Utcaképi terv: A tervezéssel érintett épület és a szomszédos ingatlanok összességét ábrázoló terv a homlokzat beillesztésével. 33. Üzletfelirat: Jellemzően közterületen álló, kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó, egy vagy több egységet magába foglaló építményen, a benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés, melynek hossza legfeljebb 1,2 2,0 m közötti, magassága legfeljebb 90 cm, vastagsága 10 cm lehet. 34. Védett építmények, művészeti alkotások: Azok az épületek, épületrészek, műtárgyak, berendezési tárgyak, közterületi létesítmények, közterületi műalkotások, amelyek történelmi, régészeti, művészeti, tudományos, társadalmi vagy műszaki-ipari, mérnöki szempontból a hagyományos településkép megőrzése szempontjából jelentős alkotások, ideértve a hozzájuk tartozó kiegészítő külső és belső díszítő elemeket, amelyeket a rendelet védetté nyilvánított. 35. Védett érték károsodása: Minden olyan beavatkozás, ami a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, építészeti karakterének részleges vagy teljes előnytelen megváltoztatását, általános értékcsökkenését eredményezi. 36. Zászlótartók: Egyes cégek arculati elemeit, márkanevét és az ahhoz tartozó arculati elemeket, cégjelzését tartalmazó részben reklámnak nem minősülő műtárgy. 37. Zöldterület: Minden olyan földterület (telek vagy telekrész), amelyet döntő mértékben növényzet fed, függetlenül attól, hogy a település melyik terület felhasználási egységén belül helyezkedik el, és milyen tulajdonban van. 3. A R IV fejezet címe az alábbi címre változik:

5 Az épített és természeti környezet településképvédelmi szempontból meghatározó területei A R 18 (3) bekezdés hatályát veszti. A R 15 szakasz címe az alábbi címre változik: 15. Területi építészeti követelmények A R 18 (3) bekezdés hatályát veszti. A R 21 hatályát veszti (1) A R 23. (1) és (2) helyére az alábbi rendelkezés lép: 1) Reklámvilágítással, magán és közterületi térvilágítással fényszennyezést, kápráztatást, vakítást, ártó fényhatást okozni, és ezáltal a közlekedés biztonságát, az emberi egészséget veszélyeztetni, az ingatlan biztonságos használatát korlátozni nem szabad. Az épületek homlokzat felületein és tetőszerkezetén csak áttört és vonalszerű fényfelirat helyezhető el. 2) Kültéri világító berendezések úgy alakítandók ki, hogy azok a fényt a talaj felé sugározzák. Egyéb ferde megvilágítású berendezés csak élet és vagyonbiztonsági okoból alakítható ki. 3) Talajszintbe épített fényt kibocsájtó berendezés csak akkor építhető, ha annak fénye a megvilágított építményen teljes mértékben elnyelődik. (2) A R 23. (3) és (4) bekezdés sorszáma (4) és (5) sorszámra változik A R 32. (4) bekezdés helyére az alábbi rendelkezés lép: 9. (4) Épületgépészeti berendezés kültéri egysége az építészeti értéket zavaró módon (takarás nélkül, utcai homlokzaton és közterületről láthatóan) nem helyezhető el. A R 33 helyére az alábbi rendelkezés lép: 10. A területen lévő épületek átépítése, rekonstrukciója és egyéb beruházások során a) magas építészeti minőséget kell képviselni, b) modern anyagok és színek használhatók. A R 44 hatályát veszti. A R 45 hatályát veszti

6 (1) A R 46. (2) bekezdés helyére az alábbi rendelkezés lép: (2) A kijelölt beépítésre nem szánt gyűrűn belül a zöldfelület összefüggéseit épített elemmel megbontani nem lehet. (2) A R 46. (3) bekezdés helyére az alábbi rendelkezés lép: (3) A kijelölt gyűrűn belüli épületek, építmények megtarthatók, felújíthatók. 14. A R 52. (1) bekezdés helyére az alábbi rendelkezés lép: (1) Az utcák, terek kialakításához minden esetben közterület alakítási tervet kell készíteni. 15. A R 52. (1) bekezdés helyére az alábbi rendelkezés lép: 16. (1) A R 56. (1) bekezdés d) pontja hatályát veszti. (2) A R 56. (1) bekezdés e) pontja hatályát veszti. 17. (3) A R 59. (1) bekezdés helyére az alábbi rendelkezés lép: (1) A világörökségi helyszínen építés a világörökségi kezelési terv figyelembe vételével lehetséges. (4) A R 59. (2) bekezdés hatályát veszti. (5) A R 59. (3) bekezdés hatályát veszti. (6) A R 59. (4) bekezdés e) pontja hatályát veszti. (7) A R 59. (5) bekezdés kiegészül egy e) ponttal az alábbiak szerint: e) Az állattartó telepek kültéri megvilágításához csak teljesen ernyőzött, a horizont fölé nem világító megoldás alkalmazható. Egyéb, ferde megvilágítás csak élet és vagyonbiztonsági okokból, és csak mozgásérzékelővel ellátottrendszerrel telepíthető. 18. (1) A R 61. (2) bekezdés hatályát veszti. (2) A R 61. (3) bekezdés helyére az alábbi rendelkezés lép: (3) Kizárólag olyan reklámhordozó helyezhető el, amely a) nem korrodálódik, b) a reklám megjelenését nem befolyásolja, c) másik reklámhordozót nem takar el. (3) A R 61. (5) bekezdés hatályát veszti. (4) A R 61. (6) bekezdés hatályát veszti. (5) A R 61. (7) bekezdéshelyére az alábbi rendelkezés lép: (7) Közterület azonos oldalán 100 méteren belül CityLight formátumú eszköz, 300 méteren belül CityBoard formátumú eszköz nem helyezhető el.

7 A tilalom nem vonatkozik a reklámközzétételre nem használt információs célú berendezésekre, funkcionális célú utcabútorokra, közérdekű reklámfelületre, továbbá az építési reklámhálóra. 19. A R 63. (1) bekezdéshelyére az alábbi rendelkezés lép: (1) Az épületek homlokzatain elhelyezhető épület tartozékot, cégtáblákat, cégfeliratokat úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival. 20. A R 85. (4) bekezdés b) pontja hatályát veszti. A R XVIII. fejezet címe az alábbi címre változik: 21. A településképi kötelezés, a településképi kötelezési eljárás, a településképi bírság kiszabása A R 86. helyére az alábbi rendelkezés lép: 22. (1) A településképi követelmények teljesítése érdekében a polgármester - hivatalból, vagy kérelemre - településképi eljárást folytat le. (2) A településképi követelményekkel szembeni mulasztásokat, amennyiben tudomására jut kivizsgálja, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016.évi CL törvény alapján 23. A R 87. (2) bekezdés helyére az alábbi rendelkezés lép: (2) A település közigazgatási területén a használaton kívüli, romos, felhagyott épület felújítását, bontását az Önkormányzat kötelezési eljárás keretében elrendelheti a településkép védelmében. A R 88. helyére az alábbi rendelkezés lép: (1) A településképi követelmények be nem tartása esetén a polgármester településiképvédelmi bírságot szabhat ki az építtetőre, mely többször is kivethető, amíg a jogszerűtlen állapot fennmarad. (2) A településképi bírság összege: a) településképi szempontból meghatározó területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén, amennyiben az egyedi védett építményt érint forint, b) településképi szempontból meghatározó területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén, amennyiben az egyedi védett építményt nem érint forint,

8 c) egyéb településképi műszaki berendezésekre vonatkozó követelmény be nem tartása esetén d) Minden más esetben (3) A polgármester a településikép- védelmi bírság kiszabása esetén a közigazgatási szabálysértések szankciójának átmeneti szabályiról, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefügésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló törvény alapján dönt a bírság (2) bekezdés szerinti összegéről. (4) A településikép- védelmi bírság befizetésének módja: a) a bírságot a bírság összegét megállapító határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül az önkormányzatnak a magyar Államkincstárnál vezetett- és a határozatban megjelölt - előirányzat felhasználási számlájára kell átutalni, vagy készpénz átutalási megbízással postai úton befizetni. b) az a) pontban szereplő megfizetés elmaradása esetén az államháztartásról szóló évi CXCV törvény értelmében a meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül, és adók módjára történik a behajtása. A R 89. hatályát veszti A R XIX Fejezetének címe az alábbi címre módosul: A R 96. helyére az alábbi rendelkezés lép: A helyrehozatali kötelezettség rendje 27. Amennyiben a támogatást nem a pályázatban megjelölt feladatokra használják fel, úgy a támogatásban részesülő a támogatás összegét köteles egy összegben visszafizetni a támogatás nyújtó részére.