A Magyar Díszfaiskolások Egyesülete ALAPSZABÁLYA. ( a február 16-i módosításokkal egységes szerkezetben )

Átírás

1 A Magyar Díszfaiskolások Egyesülete ALAPSZABÁLYA ( a február 16-i módosításokkal egységes szerkezetben ) I. Az egyesületre vonatkozó általános szabályok, az egyesület neve, székhelye, elérhetősége Az egyesület neve: Magyar Díszfaiskolások Egyesülete Az egyesület angol nyelvű elnevezése: Hungarian Nurserymen Association Az egyesület német nyelvű elnevezése: Verband ungarischer Baumschulen Az egyesület orosz nyelvű elnevezése: Ассоциация Венгерских питомников Az egyesület jogi személy, működési területe: Magyarország. Az egyesület székhelye és levelezési címe: 9700 Szombathely, Béke tér 1. Az egyesület telefonszáma: Az egyesület címe: info@fakertesz.hu, honlapja: Az egyesület március 2-án alakult határozatlan időtartamra. Az egyesület tagja a Magyar Díszkertészek Szövetségének, amely által az egyesület tagjai a terméktanácsi tagságot is megszerezték. II. Az egyesület célja és tevékenysége Az egyesület célja a kertészeti szakma e szűkebb szakterületének, a díszfaiskolai termesztés és értékesítés engedélyes termelőinek, az évelő-termesztőknek a szakmai összefogása, érdekeinek képviselete. Ennek keretében: 1. Szakmai gondok megoldásának segítése, 2. Szakmai és gazdasági továbbképzés, 3. Szakmai közös programok szervezése, 4. Érdekképviselet az országos hatáskörű szerveken keresztül, 5. A díszfaiskolák termelésének összehangolása, 6. Tájékoztatja tagjait az új jogszabályokról, szabványokról, 7. Kapcsolatfelvétel és együttműködés a hasonló tevékenységet folytató bel- és külföldi szakmai szervezetekkel, 8. Szakmai ismeretterjesztés, oktatás és a természetvédelem elősegítése. III. A tagsági jogviszony keletkezése Az egyesület tagja lehet minden magyar, illetve külföldi állampolgár, természetes, illetve jogi személy, aki az egyesületnek tagja kíván lenni és aki - Magyarország területén díszfaiskolai növények szaporításával és nevelésével foglalkozik, vagy - aki árutermelés céljából évelő dísznövények termesztésével foglalkozik, vagy - karácsonyfa vágótelepe 1 ha feletti, vagy

2 2 - aki díszfaiskolai termesztéssel kíván foglalkozni, vagy - aki famagvak kereskedelmével foglalkozik, - az alapszabályban rögzítetteket magára nézve kötelezően elismeri, a tagdíjat megfizeti és nem áll fenn vele szemben kizáró ok, és akit az egyesület tagnyilvántartásába bejegyeznek. Jogi személyek esetében a faiskola-vezető képviseli a jogi személyt az egyesületben, amennyiben a jogi személy első számú vezetője másként nem rendelkezik. A belépési kérelmet a jelentkezőnek az elnökséghez kell írásban benyújtani és egyúttal nyilatkoznia kell, hogy az egyesület alapszabályát és belső szabályait megismerte, elfogadja és vállalja a tagdíj fizetését. A tagfelvételről a pártoló, illetve a tiszteletbeli tagot is ide értve az elnökség jogosult dönteni. A tagság iránti kérelmet írásban az elnökségnél lehet előterjeszteni, amely egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással dönt a tagfelvétel tárgyában, és döntéséről a kérelmezőt írásban értesíti. Az elnökség döntésével szemben a közgyűléshez lehet fordulni a döntés kézbesítésétől számított 15 napon belül. Az elnök intézkedik a felvett tag tagnyilvántartásba való bejegyzés iránt, a tagnyilvántartást az egyesület titkára vezeti. Tagfelvételkor a tagdíj 50 %-ának megfelelő regisztrációs díjat kell fizetni. A határozat meghozatalában nem vehet részt a felvételét kérő természetes személy hozzátartozója, illetve a felvételét kérő jogi személy tagja, avagy vezetőjének, képviselőjének hozzátartozója. A szavazásra nem jogosultakat a határozatképesség szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. 1.Tiszteletbeli tag IV. Az egyesület tiszteletbeli tagja, és pártoló tagja Az egyesület érdekében már a korábbi években is kiemelkedő tevékenységet kifejtő személyeket az elnökség tiszteletbeli taggá választhatja. A tiszteletbeli tag a. tagdíjat, regisztrációs díjat nem fizet, b. az egyesület tevékenységében nem köteles részt venni, nem választhat, tisztségre nem választható c. a közgyűlésen hozzászólási joggal vehet részt. 2. A pártoló tag Pártoló tag az lehet, aki faiskolai termesztéssel nem foglalkozik, de faiskolával rokon területen dolgozik, írásban kéri tagfelvételét és az elnökség felveszi a pártoló tagok közé. A pártoló tag a. részt vehet az egyesület minden a tagok számára is nyitott rendezvényén, b. nem választhat és egyesületi tisztségre nem választható,

3 3 c. teljesíti a VI. részben felsorolt kötelezettségeket az elnökség által kért adatok szolgáltatásának kivételével, d. tagdíjat fizet, amelynek összege az egyesületi tagdíj összege. A tagsági jogviszony megszűnik: V. A tagsági jogviszony megszűnése - a tag halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével, - a tag kilépésével, - törléssel, - a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával, - a tag kizárásával, 1. Elhalálozás, jogutód nélküli megszűnés Az elhalálozás, illetve a jogutód nélküli megszűnés tényéről az elnök feljegyzést készít. 2. Kilépés A kilépési szándékot írásban kell bejelenteni az elnökségnek, indokolni nem kell. 3. Törlés Amennyiben a tag az elnökség írásbeli felszólítására annak átvételétől számított 30 napon belül nem tesz eleget tagdíjfizetési kötelezettségének vagy írásban vállalt egyéb pénzbeli vagy természetben szolgáltatandó, különösen az adatszolgáltatási kötelezettségének, a tagot a közgyűlés a tagnyilvántartásból törli és ily módon a tag tagsági jogviszonya megszűnik. Amennyiben a tag / a továbbiakban érintett tag / a fenti határidőben az ott írt kötelezettségeit nem teljesíti, az elnökség indítványozhatja a közgyűlésnek az érintett tagsági viszonyának törléssel történő megszüntetését. Amennyiben az érintett tag az elnök, avagy elnökségi tag, az ő esetében a tagok legalább 1/10-e írásban jogosult az indítvány megtételére, és a közgyűlés összehívására. A törlés tárgyában döntésre jogosult, illetve az ilyen napirendi pontot is tartalmazó közgyűlésre az érintett tagot azzal az írásbeli figyelmeztetéssel kell meghívni, hogy jogi képviselőt vehet igénybe, a közgyűlésen érdekei védelmében nyilatkozhat, bizonyítási eszközeit bemutathatja, illetve megjelölheti, szóban és írásban egyaránt tehet indítványokat és észrevételeket. Az itt felsorolt jogok az érintett tag képviseletében eljáró jogi képviselőt is megilletik. Az érintett tagot, valamint jogi képviselőjét tájékoztatni kell arról, hogy jogaikat jóhiszeműen kötelesek gyakorolni, az érintett tagot emellett arra is ki kell oktatni, hogy a nyilatkozattételt megtagadhatja, és ebben az esetben a közgyűlés a rendelkezésre álló adatok alapján határoz. Amennyiben az érintett tag jogi képviselővel jár el, a meghatalmazás bemutatásától kezdődően valamennyi, az érintett tagnak megküldendő iratot a jogi képviselőnek is kézbesíteni kell.

4 4 Az érintett tag, illetve jogi képviselője távolmaradása a közgyűlés döntésének meghozatalát nem akadályozza. A közgyűlésen való részvétel elmulasztása miatt a közgyűlés megtartását követő 8 napon belül írásban igazolásnak van helye, az igazolás átvételétől számított 8 napon belül az elnök az elnök, illetve az elnökségi tag esetén a tagok 1/10-e, a közgyűlést összehívó személyi kör köteles a közgyűlést egy újabb időpontra összehívni, amelyre az érintett tagot, valamint jogi képviselőjét egyaránt írásban kell meghívni. A megismételt közgyűlés összehívására az általános szabályok irányadók azzal, hogy a jogokra történő figyelmeztetést újfent közölni nem kell, továbbá a megismételt közgyűlés elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs. Ez utóbbi rendelkezésre a meghívóban utalni kell. Ha a közgyűlés a később, határidőben igazolással élő érintett tag, illetve jogi képviselő távollétében határozatot hozott, igazolás esetében azt a megismételt közgyűlés hatályon kívül helyezi. A törlésről dönteni hivatott közgyűlésen a törléssel kapcsolatos napirendi pont tárgyalása során először a törlést kezdeményező az elnök, illetve az elnökségi tag esetén a tagok 1/10-e által kijelölt tag adhatja elő álláspontját, és mutathatja be bizonyítékait. Ezt követően az érintett tag és jogi képviselője meghallgatására kerül sor, akik nyilatkozatot tehetnek, és bemutathatják bizonyítékaikat. Az eljárást kezdeményezőhöz az elnök, illetve az elnökségi tag esetén a törlést kezdeményező bármely taghoz -, valamint az érintett taghoz kérdések intézhetők, akik jogosultak a válaszadás lehetősége mellett észrevételeik megtételére is. A közgyűlésen a törlés kérdéséhez bármely tag hozzászólhat, e körben véleményt nyilváníthat. A törlésről dönteni hivatott közgyűlés határozatához egyszerű szótöbbség szükséges, a döntés meghozatalában nem vehet részt az érintett tag, illetve hozzátartozója, ha az érintett tag jogi személy, nem szavazhat annak tagja, avagy vezetőjének, képviselőjének hozzátartozója. A szavazásra nem jogosultakat a határozatképesség szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. A jogi képviselőt szavazati jog nem illeti meg. A közgyűlésről az általános szabályok szerint jegyzőkönyvet kell felvenni, azzal, hogy az érintett tag, annak jogi képviselője, illetve a közgyűlés kezdeményezője az elnök, illetve az elnökségi tag esetén a kezdeményező tagok bármelyike, a jegyzőkönyv vezetője és hitelesítője nem lehet. A közgyűlés a törlés körében az alábbi határozatokat hozhatja: 1. az érintett tag tagsági jogviszonyát törléssel megszünteti, avagy 2. a tagsági jogviszony törléssel való megszüntetésére irányuló indítványt elutasítja. A közgyűlésen szavazó tagok részére a fenti két, sorszámmal is ellátott alternatívát tartalmazó szavazólapot kell kiadni. A tag olyképpen szavaz, hogy az egyik döntési lehetőséget akár a sorszám, akár a szöveg világos megjelölésével egyértelműen kiválasztja. Amennyiben a megjelölésből nem lehet egyértelműen kideríteni a szavazó szándékát, avagy a szavazó egyik verziót sem jelöli meg megfelelő módon, továbbá egyáltalán nem tesz jelölést, a szavazatot érvénytelennek kell nyilvánítani. A döntés körében elrendelt szavazás a megjelent tagok számára kötelező, ugyanakkor titkos. A határozatnak tartalmaznia kell az érintett tagra vonatkozó döntést, a jogorvoslati lehetőségre történő figyelmeztetést ( rendelkező rész ), a döntés alapjául szolgáló tényállást, az annak alapjául szolgáló jogszabályok, alapszabály, szabályzatok, határozatok, egyéb normák megjelölését, a tényállás megállapításakor figyelembe vett és figyelmen kívül

5 5 hagyott bizonyítékokat, a bizonyítékok mérlegelésének okait, illetve az egyes döntési alternatívákra szavazók számát melyből az egyszerű többség megléte megállapítható ( indokolás ). A szavazólapokat a határozathoz zárt borítékban csatolni kell, és azokat a határozat egy eredeti példányával együtt meg kell őrizni. Amennyiben az érintett tag, illetve jogi képviselője akár az első, akár a megismételt közgyűlésen nem jelenik meg, és azok bármelyikén érdemi határozatot hoznak, azt részükre a döntéstől számított 8 napon belül kézbesíteni kell. A törlés tárgyában hozott határozatot az érintett taggal ha jogi képviselőt vett igénybe, jogi képviselőjével is postai kézbesítés útján kell közölni. Az érintett tag keresetlevelében a sérelmes határozat megsemmisítését attól az időponttól számított 30 napon belül kérheti az illetékes bíróságtól, amikor a határozatról tudomást szerzett, vagy tudomást szerezhetett volna. 4. A felmondás az egyesület részéről Ha az alapszabály a tagságot feltételekhez köti és a tag a törlésre okot adó körülményeken kívül nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az egyesület a tagsági jogviszonyt 30 napos határidővel írásban felmondhatja. A felmondás körében a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel meghozott határozata szükséges, azzal, hogy a döntés meghozatalában nem vehet részt az érintett tag, annak hozzátartozója, jogi személy esetén annak tagja, avagy vezetőjének, képviselőjének hozzátartozója. A szavazásra nem jogosultakat a határozatképesség szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. A közgyűlés a felmondás körében az alábbi határozatokat hozhatja: 1. a tag tagsági jogviszonyát felmondással megszünteti, avagy 2. a tagsági jogviszony felmondással való megszüntetésére irányuló indítványt elutasítja. A felmondással kapcsolatos eljárásra egyebekben a törlési eljárásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azon eltéréssel, hogy a felmondást bármely tag írásban indítványozhatja az elnökségnél, a felmondás tárgyában dönteni hivatott közgyűlést a beadvány átvételétől, a tagok 1/10-ének indítványa esetén az indítvány keltétől számított 15 napon belül kell összehívni. Az érintett tag keresetlevelében a sérelmes határozat megsemmisítését attól az időponttól számított 30 napon belül kérheti az illetékes bíróságtól, amikor a határozatról tudomást szerzett, vagy tudomást szerezhetett volna. 5. Kizárás A tag az egyesületből kizárható, ha akár tevőlegesen, akár mulasztással a jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten megsérti, az egyesület érdekeit, működését sérti, veszélyezteti, célkitűzéseinek megvalósítását akadályozza, az egyesülettel, annak működésével, illetve tevékenységével kapcsolatos jogszabályok, az egyesület alapszabálya, szabályzatai, valamint határozatai rendelkezéseit nem tartja be, az

6 6 ezekben előírt kötelezettségeit a törlés és a felmondás alapjául szolgáló kötelezettségszegés kivételével megszegi, avagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely az egyesület tagjához méltatlan, és amely a tagsági jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Nincs helye kizárási eljárásnak, ha a kizárás alapjául szolgáló magatartásnak az elnökség tudomására jutásától számított 30 nap eltelt és semminemű írásbeli intézkedés megtételére nem került sor, avagy a magatartás tanúsítása óta 6 hónap eltelt. A kizárás körében a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel meghozott határozata szükséges, azzal, hogy a döntés meghozatalában nem vehet részt az érintett tag, annak hozzátartozója, jogi személy esetén annak tagja, avagy vezetőjének, képviselőjének hozzátartozója. A szavazásra nem jogosultakat a határozatképesség szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. A közgyűlés a kizárás körében az alábbi határozatokat hozhatja: 1. a tag tagsági jogviszonyát kizárással megszünteti, avagy 2. a tagsági jogviszony kizárással való megszüntetésére irányuló indítványt elutasítja. A kizárással kapcsolatos eljárásra egyebekben a törlési eljárásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azon eltéréssel, hogy a kizárást bármely tag írásban indítványozhatja az elnökségnél, a kizárás tárgyában dönteni hivatott közgyűlést a beadvány átvételétől, a tagok 1/10-ének indítványa esetén az indítvány keltétől számított 15 napon belül kell összehívni. A tagsági jogviszony létesítése, és megszűnése vonatkozásában az egyesületi tagra, a tiszteletbeli, illetve a pártoló tagra azonos eljárási szabályok érvényesek. A tagsági jogviszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos határozat kézbesítése tértivevényes ajánlott levélben történik. Az elnökség tudomására jutásán érteni kell minden olyan esetet, amikor az információ bármely elnökségi tag tudomására jut. Amennyiben a tag tagsági jogviszonya törlés, avagy kizárás folytán szűnik meg, az ezt kimondó határozat keltétől számított 3 ( három ) évig az egyesület tagjai sorába nem vehető fel. A tagok jogai: VI. A tagok jogai és kötelezettségei - részt vehet az egyesület tevékenységében, közgyűlésen és rendezvényein, kivéve az elnökség és a felügyelőbizottság üléseit, - minden tag választhat és a nagykorú tag választható az egyesület szerveibe, - véleményt mondhat a közgyűlésen az egyesület tevékenységéről, javaslatokat tehet a programokkal kapcsolatban, szavazhat a közgyűlésen, - az egyesület jogszabálysértő, avagy alapszabályba ütköző határozatát attól az időponttól számított 30 napon belül az illetékes bíróság előtt megtámadhatja, amikor a határozatról tudomást szerzett, vagy tudomást szerezhetett volna.

7 7 Kiskorú tag jogainak gyakorlása nem korlátozható, azonban szavazatának érvényességéhez törvényes képviselője hozzájárulása szükséges. A jogi személy tag nevében a döntéshozatal és a szavazás során képviselője jár el. A tagokat egyenlő jogok illetik, és egyenlő kötelezettségek terhelik. A tagok kötelezettségei: - köteles eleget tenni a jogszabályokban, az alapszabályban, illetve a közgyűlési határozatban foglaltaknak, - segítse elő az egyesületi célok megvalósítását, a döntések végrehajtását, a céloknak megfelelő magatartást tanúsítson, - a közgyűlés által meghatározott tagdíjat a tárgyév március 31-ig az egyesület pénztárába vagy bankszámlájára be kell fizetnie, - olyan magatartást kell tanúsítania, amely méltó az egyesületi tagsághoz, - köteles a személyét érintő, és az egyesületi tagnyilvántartásban szereplő adataiban bekövetkezett változást annak bekövetkezésétől számított 1 hónapon belül az egyesület titkárának bejelenteni, - köteles az elnökség által kért adatokat a megszabott határidőben szolgáltatni. VII. Az egyesület szervezeti rendje 1. Az egyesület legfelsőbb szerve: a közgyűlés 1.1 A közgyűlés összehívása A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente össze kell hívni. A közgyűlést az elnök hívja össze. Amennyiben ezen kötelezettségének az elnök nem tesz eleget, a tagok 1/3-a jogosult a közgyűlés összehívására a napirendi pontok megjelölésével. A közgyűlést az egyesület székhelyére kell összehívni, indokolt esetben azonban más helyszín is kijelölhető. A közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, vagy ha a tagok 1/3-a az ok és cél megjelölésével kéri, továbbá a törlési, felmondási, illetve kizárási eljárást a tagok 1/10-e, és az elnöki, elnökségi tagi tisztségből való felmentést avagy visszahívást bármely tag indítványozza. A közgyűlést kötelező összehívni a szükséges intézkedések megtétele végett, ha a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi, b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor kiegyenlíteni, c) az egyesület céljának elérése veszélybe került. A közgyűlés összehívása legkésőbb 15 nappal annak időpontja előtt írásbeli meghívóval történik, akként, hogy az tartalmazza a közgyűlés helyét, idejét, az elnökség vagy a közgyűlést összehívó tagok által javasolt napirendi pontokat, a megjelenésre, képviseletre

8 8 vonatkozó szabályokat, a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlésre vonatkozó információkat. A közgyűlésre szóló meghívót a tag részére elektronikus levélben is el lehet juttatni, ha az adott tag rendelkezik címmel és ezt az egyesület titkárának bejelenti. Ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy a tag a meghívó elektronikus levélben való átvételét vállalja, illetve kötelezi magát, hogy a meghívót tartalmazó elektronikus levél elolvasásáról a levelező rendszeren keresztül visszaigazolást küld. Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A közgyűlésen a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 5 napon belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől írásban a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában. A közgyűlés tisztségviselői: a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, a jegyzőkönyv két hitelesítője, valamint személyi kérdésekben a szavazatszámláló bizottság 3 tagja, akiket a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel választ meg. A közgyűlés tisztségviselőinek személyére bármely, a közgyűlésen jelenlévő tag javaslatot tehet. A közgyűlést a levezető elnök vezeti, a személyi jellegű döntésekhez 3 tagú szavazatszámláló bizottságot kell felállítani, egyébként a szavazás eredményét a levezető elnök összesíti és közli a jelenlévőkkel. A szavazatszámláló bizottság tagja nem lehet az érintett tag, annak hozzátartozója, jogi személy esetén annak tagja, avagy vezetőjének, képviselőjének hozzátartozója. A közgyűlés hatáskörébe tartozik: 1.2 A közgyűlés hatásköre a) az alapszabály módosítása, b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása, döntés más társadalmi szervezethez való csatlakozásról, valamely társadalmi szervezetből való kiválásról, c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása, és díjazásának megállapítása, küldöttek megválasztása a Magyar Díszkertészek Szövetségébe és egyéb szakmai szervezetekbe, d) az éves költségvetés elfogadása, az éves munkaprogram meghatározása, e) az elnökség éves beszámolójának elfogadása,

9 9 f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll, g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelő bizottsági tagjával, vagy ezek hozzátartozójával köt, h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők, és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés, i) a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása, j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása, k) a végelszámoló kijelölése, l) megszűnés esetén a vagyonról való rendelkezés, m) a vitás tagfelvételi kérelem elbírálása, n) a tag kizárása, törlése, a tag jogviszonyának felmondása, és o) a tagdíj összegének meghatározása. A közgyűlés hatáskörébe tartozik az egyesület éves beszámolójának jóváhagyása, melynek tartalmaznia kell: - a számviteli beszámolót, - a költségvetési támogatás felhasználását, - a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, - a cél szerinti juttatások kimutatását, - a központi költségvetési szervektől, az elkülönített állami pénzalapoktól, a helyi önkormányzatoktól, települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét. 1.3 Határozathozatal A közgyűlés nem nyilvános, azon a tagokon, a tagok képviselőin, illetve az elnökön, a titkáron, az elnökségi tagokon kívül a közgyűlés összehívására jogosultak által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkezők vehetnek részt. A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagoknak többsége, legalább 50 % + 1 tag jelen van. Határozatképtelenség esetén az eredeti napirenden szereplő ügyekben a 8 napon belüli időpontra ismét összehívott, megismételt közgyűlés a megjelentek létszámától függetlenül határozatképes, azonban erre a közgyűlésre szóló meghívóban a tagok figyelmét kifejezetten fel kell hívni. A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, azaz a jelenlévők legalább 50% + 1 tag támogatása szükséges a döntéshozatalhoz. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az alapszabály megállapításához és módosításához a jelenlévő tagok ¾-es szótöbbséggel meghozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához, s az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok ¾-es szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A közgyűlés határozatait nyílt szavazással hozza meg, a közgyűlés az elnököt, illetve az elnökség tagjait titkos szavazással választja meg, vagy hívja vissza.

10 10 A közgyűlésen bármely kérdésben titkos szavazás kezdeményezhető, ezt a levezető elnök csak abban az esetben rendelheti el, ha a jelenlévők 50%-a + 1 fő így határoz. A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az egyesület terhére másfajta előnyben részesít, b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni, c) akivel szemben a határozat szerint pert kell indítani, d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja vagy alapítója, e) aki a döntésben érdekelt már szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll, f) aki saját maga, vagy akinek a hozzátartozója, jogi személy egyesületi tagnál a jogi személy tagja, vezetője, vagy képviselője, aki a döntés meghozatalában személyesen érdekelt. Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. 1.4 Jegyzőkönyv és a Határozatok Könyve Az elnökség a közgyűlésről jegyzőkönyvet készít, amelynek tartalmaznia kell: a közgyűlés helyét, idejét, a közgyűlésen részt vevő személyek megnevezését, a közgyűlés napirendjét, a közgyűlés által meghozott határozatokat, azok számát, tartalmát, időpontját, hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát, a közgyűlésen történt további eseményeket, a levezető elnöknek, a jegyzőkönyv hitelesítőinek, illetőleg a jegyzőkönyvvezetőnek az aláírását. A Közgyűlési Határozatok Könyve egy, erre a célra rendszeresített, számozott oldalakból álló, a legelső bejegyzést megelőzően az elnökség két tagja által hitelesített nyilvántartás, amely rögzíti a közgyűlés döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát. A Közgyűlési Határozatok Könyvének szabályszerű vezetéséről az elnök köteles gondoskodni. Az egyes döntésekre vonatkozó bejegyzéshez minden esetben csatolni kell a döntést tartalmazó jegyzőkönyv egy másolati példányát. 1.5 A határozatok közlése, a tagok tájékoztatása A közgyűlés döntéseit magában foglaló, a fentiekben részletezett tartalmú jegyzőkönyvet a döntéssel érintett személyeknek a közgyűlésen való megjelenéstől függetlenül postai úton, ajánlott, tértivevényes levélben kell megküldeni a döntés meghozatalától számított 3 / három / napon belül. A közgyűlés döntéseit a fenti módon és időben az elnök köteles az érintettekkel közölni.

11 11 Az írásbeli közlés mellett az elnök köteles a közgyűlés döntéseinek a nyilvánossággal való közlése érekében az egyesület székhelyén hirdetőtáblát létesíteni és arra a döntést magában foglaló, a fentiekben részletezett tartalmú jegyzőkönyv egy példányát a közgyűlés megtartásától számított 3 / három / napon belül 30 / harminc / napra kifüggeszteni. A kifüggesztett jegyzőkönyvön fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel dátumát. Az egyesületnek a működése során, illetve azzal összefüggésben keletkezett összes a működésére vonatkozó törvényben, az egyéb jogszabályokban, az egyesület alapszabályában, valamint a belső szabályzatban nevesített, illetve bármely egyéb iratába bármely tag az egyesület székhelyén, az egyesület titkárával való előzetes egyeztetést követően bármikor betekinthet, azokról saját költségén másolatot készíthet. A betekintés jogának gyakorlását az elnökség biztosítja a tag kérelme alapján. Az elnökség az egyesület működéséről folyamatos tájékoztatást ad az egyesület székhelyén kihelyezett hirdetőtáblán elhelyezett közleményeiben. A tagok és a döntéssel érintettek a Közgyűlési Határozatok Könyvébe bármikor betekinthetnek, azok tartalmáról saját költségükön másolatot készíthetnek. Az egyesület elnöke, illetőleg az elnökség a jelen pontban rögzített, az egyesület határozataival összefüggő, a tagok, illetőleg az érintettek irányában fennálló tájékoztatási, valamint kézbesítési kötelezettségének teljesítésével az egyesület titkárát bízhatja meg. 2. Az egyesület vezetése, az elnökség 2.1. Az elnökség tagjai, az egyesület titkára Az egyesület vezető szerve az 5 tagból álló elnökség, amelynek a tagjait a közgyűlés választja 3 évre egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással. Az egyesület elnöke, alelnöke az elnökség tagja. Az elnöki, alelnöki posztra, és az elnökségi tagokra jelöltet állítani a jelölőbizottságnál kell, amely jelölőbizottság választási bizottságként lefolytatja a titkos szavazást. A tisztségre jelölt az a nagykorú, büntetlen előéletű, magyar állampolgár, természetes személy egyesületi tag lehet, akit legalább kettő egyesületi tag írásban jelöl. A jelölőbizottság három egyesületi tagból áll. Az egyesület titkára nem tagja az elnökségnek, azonban a bankszámla feletti rendelkezés körében együttes képviseleti joga van. ( VIII. rész ) Ezen tisztséget olyan személy tölti be, aki az egyesületnek nem tagja, és ezen pozícióját főállásban, munkaviszony keretében látja el, a titkárral az egyesület munkaszerződést köt. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

12 12 Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. Az elnökség feladatkörébe tartozik: 2.2 Az elnökség feladatai, működése a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az elnökség hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala; b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése; c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése; d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása; e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése; f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése; g) az összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása; h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre; i) a tagság nyilvántartása; j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése; k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése; l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele, és m) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés; n) a tagdíj megállapítására vonatkozó javaslat megtétele; o) az egyes tagok feladatokkal történő megbízása. Az elnökség működésére vonatkozó szabályok: a) Összehívását az elnök kezdeményezi; b) Össze kell hívni, ha azt az elnökség 2 tagja az ok megjelölésével kezdeményezi; c) Határozatképes, ha azon az elnök és 2 elnökségi tag, vagy 3 elnökségi tag jelen van; d) Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt; e) Az elnökség köteles minden összejövetelről feljegyzést készíteni; f) Az elnök akadályoztatása esetén az elnökség 2 tagja, vagy az elnökség 1 tagja és a titkár együttesen rendelkezik a bankszámla felett; g) Az elnökség szükség szerint az elnök javaslatára legalább évente kétszer ül össze; h) Tagjaink névsorát a hatályos jogszabályoknak megfelelően megküldik az illetékes szervezetnek. Az egyesület elnöke 3. Az egyesület elnöke képviseli az egyesületet összehívja az elnökség ülését gondoskodik a döntések előkészítéséről és végrehajtásáról a bankszámla felett önálló rendelkezési joggal bír tagnyilvántartást vezettet, amely tartalmazza tagjai

13 13 nevét címét, elérhetőségét (telefon, fax, stb.) a belépés dátumát a kilépés dátumát és okát termelési adatait szükség szerint, de legalább évente frissíti az adatokat az alkalmazottak felett munkáltatói joggal rendelkezik. 4. Az alelnök és a tiszteletbeli elnök Alelnök Az elnököt helyettesíti, de a bankszámla feletti rendelkezésre csak egy másik elnökségi taggal, vagy a titkárral együttesen jogosult. Az elnökség saját tagjai közül választhatja, ezen pozíció betöltése nem kötelező. Ha az egyesület alelnököt választ, rá az alapszabály elnökségi tagra vonatkozó rendelkezései az irányadók. Tiszteletbeli elnök Az arra érdemes tagtársat, tiszteletbeli tagot a közgyűlés titkos szavazással, a vezetőség tagjainak megválasztására vonatkozó rendelkezések figyelembe vételével tiszteletbeli elnökké választhatja, aki az elnökségnek nem tagja. A tiszteletbeli elnök észrevételeivel támogatja az elnökség munkáját, szavazati joggal azonban nem rendelkezik. A titkár 5. Az egyesület titkára Feladatait az alapszabállyal, közgyűlési határozatokkal és az elnökség döntéseivel összhangban végzi, Koordinálja az egyesület szakmai tevékenységét, szervezi az egyesület döntéseinek előkészítését, nyilvántartását és végrehajtását, Az elnökségi üléseken tanácskozási joggal, állandó meghívottként vesz részt, Részt vesz az egyesület éves munkatervének kialakításában, munkáját az elkészült munkaterv rá vonatkozó részei alapján végzi, Intézi az egyesület napi adminisztrációs ügyeit, Menedzseli az Egyesület kiadványait, Kapcsolattartás az egyesület által kiadott könyvek és kiadványok szerzőivel, Kiadványok szerkesztése, Nyomdai munkák felügyelete, Terjesztés szervezése, Szponzorok, hirdetők felkutatása, Egyesületi hírek szerkesztése, Sajtófigyelés, Kapcsolattartás a tagsággal, tagok tájékoztatása, látogatása, Jogszabályfigyelés, Egyesület rendezvényeinek szervezése és koordinálása, Operatív szervezési munkák,

14 14 Kapcsolattartás a résztvevőkkel, alvállalkozókkal, Az egyesület marketing és PR munkájának irányítása, Konferenciákon képviselet, Rendezvények marketingje, Marketing kiadványok, hirdetések, Weblap-karbantartás, Az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységének irányítása, Szakmai kirándulások, látogatások szervezése, Szakmai rendezvények szervezése, lebonyolítása, Kapcsolatépítés és kapcsolattartás hazai és külföldi hasonló profilú szakmai szervezetekkel, Elnök és elnökség folyamatos tájékoztatása. 6. Felügyelőbizottság Az egyesület közgyűlése 3 tagú felügyelőbizottságot választ, amely ellenőrzi az egyesület pénzügyi és gazdasági tevékenységét, az egyesületi szervek működését, továbbá a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtását, betartását. A felügyelőbizottság tagjait a közgyűlés az elnökséggel azonos időtartamra, az elnökségi tagokkal azonos időben választja meg, az ezzel összefüggő eljárásra az általános szabályok irányadók. A tisztségre jelölt az a nagykorú, büntetlen előéletű, magyar állampolgár, természetes személy egyesületi tag lehet, akit legalább kettő egyesületi tag írásban jelöl. A felügyelőbizottságnak nem lehet tagja az elnökség tagja, az elnökség tagjának hozzátartozója, a titkár, a titkár hozzátartozója, az egyesület tiszteletbeli elnöke, a tiszteletbeli elnök hozzátartozója. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn. ( VII pont, Ptk. 3:22. (1), (4)- (5) ) Pártoló tag, illetve tiszteletbeli tag felügyelőbizottság tagjává nem választható. A felügyelőbizottság tagjai közül elnököt választ, és ügyrendjét maga állapítja meg. A felügyelőbizottság ellenőrzi a tagdíjbefizetéseket és azok elszámolását. A felügyelőbizottság a közgyűlésnek felelős a munkájáért, megállapításairól írásos feljegyzést készít. 7. Az elnökségi, illetve a felügyelőbizottsági tagság megszűnése 7.1 Határozott idő lejárta, elhalálozás, lemondás, kizáró ok bekövetkezése, összeférhetetlenség Az elnökségi, illetve a felügyelőbizottsági tagság megszűnik a határozott idő lejártával, az érintett személy halálával, a tag lemondásával, a törvényben írt kizáró ok bekövetkezésével, valamint a felügyelőbizottsági tagság az összeférhetetlenség kimondásával is. A lemondást az egyesület elnökségéhez, felügyelőbizottsági tag esetén a felügyelőbizottság elnökéhez kell írásban bejelenteni, azt indokolni nem szükséges. A kizáró okot bárki bejelentheti.

15 15 Az összeférhetetlenség kimondása, valamint a kizáró ok bekövetkezte tárgyában a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel határoz. 7.2 Visszahívás Az elnökség tagjának visszahívására akkor kerülhet sor, ha vezetői tisztségéből eredő kötelezettségeit megszegi, illetve egyébként tisztségéhez méltatlan magatartást tanúsít. Nincs helye visszahívási eljárásnak, ha a visszahívás alapjául szolgáló magatartásnak bármely tag tudomására jutásától számított 30 nap eltelt és semminemű írásbeli intézkedés megtételére nem került sor, avagy a magatartás tanúsítása óta 6 hónap eltelt. A közgyűlés a visszahívás körében az alábbi határozatokat hozhatja: 1. az elnökség tagját visszahívja vezetői tisztségéből, avagy 2. a vezetői tisztségből való visszahívására irányuló indítványt elutasítja. A visszahívással kapcsolatos eljárásra egyebekben a törlési eljárásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azon eltéréssel, hogy a vezetői tisztségből való visszahívást bármely tag írásban indítványozhatja az elnökségnél, amely a visszahívás tárgyában dönteni hivatott közgyűlést a beadvány átvételétől számított 15 napon belül köteles összehívni. 7.3 Felmentés Az elnökség tagjának felmentésére akkor kerülhet sor, ha önhibáján kívül, így különösen egészségügyi okból tartósan, legalább 60 napig nem tud eleget tenni a vezető tisztségviselői megbízatásból eredő kötelezettségeinek, illetve e jogait nem tudja gyakorolni. A felmentéssel kapcsolatos eljárásra egyebekben a visszahívási eljárásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a felmentés körében az alábbi határozatok hozhatók: 1. az elnökség tagját felmenti ezen tisztségéből, avagy 2. az elnökség tagjának ezen tisztségéből való felmentésre irányuló indítványt elutasítja. Az elnökség tagjának visszahívása és felmentése körében a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel meghozott határozata szükséges, azzal, hogy a döntés meghozatalában nem vehet részt az elnökség tagja, illetve annak hozzátartozója, avagy a jogi személy egyesületi tag, ha az elnökség tagja annak is tagja, vezetője, avagy képviselője. A szavazásra nem jogosultakat a határozatképesség szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. Az elnökség tagja keresetlevelében a sérelmes határozat megsemmisítését attól az időponttól számított 30 napon belül kérheti az illetékes bíróságtól, amikor a határozatról tudomást szerzett, vagy tudomást szerezhetett volna. A felügyelőbizottsági tagok visszahívására és felmentésére is a fentiek irányadók.

16 16 VIII. Az egyesület képviselete Az egyesületet az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök képviseli. Az elnök akadályoztatása esetén az elnökség 2 tagja, vagy az elnökség 1 tagja és a titkár együttesen rendelkezik a bankszámla felett. IX. Küldöttek a Magyar Díszkertészek Szövetségébe és egyéb szervezetekbe Az egyesület közgyűlése által kijelölt személyek részt vesznek ezen szervezetek küldöttgyűlésein, illetőleg képviselik az egyesület érdekeit ezen szervezetekben. A küldötteket a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel választja meg. X. Az egyesület tevékenységi köre, anyagi forrásai és gazdálkodása TEÁOR 08 Megnevezés Növénytermesztési szolgáltatás Vetési célú magfeldolgozás Dísznövény nagykereskedelme Textil-nagykereskedelem Egyéb máshová nem sorolt háztartási cikk nagykereskedelme Fémáru, szerelvény, fűtési berendezés nagykereskedelme Vegyi áru nagykereskedelme Egyéb termelési célú termék nagykereskedelme Vegyes termékkörű nagykereskedelem Iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelem Könyv kiskereskedelem Újság-, papíráru-kiskereskedelem Dísznövény, vetőmag, műtrágya, hobbiállat-eledel kiskereskedelme Egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás Könyvkiadás Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása Egyéb információ-technológiai szolgáltatás Adatfeldolgozás, web-hoszting szolgáltatás Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás Máshová nem sorolt egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Utazásszervezés Zöldterület-kezelés Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése Szakmai érdekképviselet Az egyesület bevétele tagsági díjakból, adományokból és a kisegítő gazdálkodási tevékenység bevételeiből, egyéb bevételekből, forgalmi jutalékából áll. A vagyont az elnökség használja fel az éves munkaprogramnak megfelelően. A bevételeket és a kiadásokat minden megkötöttség nélkül az elnökség által megbízott tartja nyilván. Az egyesület bankszámlája felett az elnök önállóan, az elnök akadályoztatása esetén 2 elnökségi tag, vagy 1 elnökségi tag és a titkár együttesen rendelkezik.

17 17 Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a tagdíj megfizetésén túl az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. Az egyesület vagyona elsősorban a tagok által fizetett tagdíjakból, jogi személyek és természetes személyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból képződik. A tagdíj mértéke tagonként évente ,- forint, teljesítése a tárgyi év március 31-ig esedékes. Az egyesület a céljának megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, azt nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat. XI. Az egyesület megszűnése Az egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét. ( Jogutódlással történő megszűnés ) Az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt, b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett, c) a tagok vagy alapítók kimondják a megszűnését, d) az arra jogosult szerv megszünteti, e) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg, illetve f) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a 10 főt. Az egyesületet annak megszűnése esetén a bíróság a nyilvántartásból törli. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont a nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja. XII. Az egyesület felügyelete Az egyesület felügyelete Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény és a vonatkozó egyéb jogszabályok szerint történik. XIII. Vegyes rendelkezések Az egyesület újságot alapíthat, az elnökség által meghatározott formában és módon. Az egyesület pártsemleges. Politikai pártot, országgyűlési képviselőt nem támogat és attól támogatást sem fogad el. Erről nyilatkozatot tesz.

18 18 Szombathely, február 16-án :::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::: Izer Gábor Nándor elnök Alulírott dr. Csizmadia Attila ügyvéd mint a Csizmadia és Szabó Ügyvédi Iroda ( 9700 Szombathely, Szily J. u. 28. ) képviselője és ezen okirat készítője aláírásommal igazolom, hogy az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalmának. Szombathely, február 16-án Dr. Csizmadia Attila ügyvéd