Elképzelések a Magyar Népköztársaság erdőgazdasági rakodóinak tipizálásáról*

Átírás

1 magában a füzesek területét, de a nyárasok területét sem teljes egészében, hanem csak azt a részét, amely a cellulózprogramot közvetlenül szolgálhatja. A nyárasok teljes területét ebben az időpontban a főosztály ha-ra becsülte. A ha, elsősorban fatermelést szolgáló területből ha jut a Dunántúlra, ha az Alföldre és 5019 ha az Északi Hegyvidékre. Az évi adatokhoz viszonyítva a terület 61%-kal növekedett, ami a nyarak, elsősorban a nemesnyárak, tervszerű elterjesztésének, célratörő termesztésének eredménye. Az ábra szerint a nyárasok 72%-a 1966-ban is a nagy folyók mentén található. (14%-a a Duna kisalföldi szakasza mentén, 33%-a a Duna nagyalföldi szakasza mentén, 18%-a a Tisza mentén és 7%-a a Dráva mentén.) A nyárasok és füzesek területfoglalásának vázolt változásai a folyók szabályozásával és a mezőgazdaságnak az erdők rovására való terjeszkedésével, illetve a nemesnyárak tervszerű elterjesztésével van összefüggésben. Feltehető, hogy a nyárasok és füzesek, mint a modern faipar keresett nyersanyagai, hamarosan újra elérik azt a területet, amelyet egy emberöltővel ezelőtt, Bedő idejében elfoglaltak. A kifejtettekből megállapítható, hogy bár a nyárasok területe sokat változott, tulajdonságaiknál fogva ezek a fafajok ragaszkodnak a víz hatása alatt álló termőhelyekhez. Irodalom: Bedő A. (1885): A magyar állam erdőségeinek gazdasági és kereskedelmi leírása. I. k. Budapest, Pesti Könyvnyomda RT. Erdészeti Statisztikai Közlemények 1930., és M. kir. Földművelésügyi Minisztérium kiadványa, Budapest, Sali E. (1959): A magyarországi erdők főbb jellemzői. Kandidátusi értekezés. Kottász Tamás Elképzelések a Magyar Népköztársaság erdőgazdasági rakodóinak tipizálásáról* LASZTOCSKIN P. V. Magyarország alsó rakodó típusainak kidolgozása munkaigényes és bonyolult feladat, mely széles körű, rendszerezett statisztikai adatfeldolgozást és részletes gazdaságossági számításokat igényel. Éppen ezért az alábbiakban az alsó rakodók típusait csak megközelítőleg körvonalazzuk, s ez további kidolgozást, részletezést kíván. A különböző munkaműveletekhez szükséges gépi eszközök kiválasztása 1. Ürítés a faanyagszállító járművekről Választékokban történő kiszállítás, 5 8 ezer m 3 rakodói forgalom azaz m 3 műszakteljesítmény esetén a lerakodást kézzel is el lehet végezni. * A szerkesztőség megjegyzése Lasztocskin, Pável Vlagyimirovics, a leningrádi Kirov-ról elnevezett Erdőműszaki Akadémia docense, az Erdészeti Tudományos Intézet meghívására nyarán 3 héten át tanulmányozta a hazai vasúti erdőgazdasági rakodók gépesítési és tipizálási lehetőségeit. Ennek során megismerkedett az erdőgazdasági viszonyokkal, meglátogatta az ország különböző részein működő különböző évi forgalommal rendelkező vasúti rakodókat, tanulmányozta a használatban levő gépi berendezéseket. A látogatás befejezésével Lasztocskin P. V. részletes szakértői jelentést készített, amelyet több érdekelt hazai szakember korábban kézhezkapott. Tekintettel a nagy érdeklődésre, rövidített formában közöljük a szakértői jelentés lényeges megállapításait.

2 Nagyabb forgalom és gépkocsival történő kiszállítás alkalmával célszerűbb a gépkocsira szerelt rakodóberendezések alkalmazása, amelyeket a gépkocsi motorja hajt meg. Szálfában történő kiszállítás esetében, ha a kiszállítási napok és a rakodói munka egyenlőtlenül oszlik meg, legalább 5 7 napi anyagkészlettel kell rendelkezni. E célból javasolható t teherbírású kétköteles kábeldaru beállítása (a faanyagszállító járművek teherbírásától függően). Felhasználható a Giprolesztransz-ban konstruált KK-20 jelű kábeldaru, amelyeket sorozatgyártásra javasoltak. Szálfa tartalék hiányában ürítésre sikerrel alkalmazhatók az önrakodó gépkocsik és a csörlővel működtethető drótköteles-csigasoros berendezések. 2. A szálfák darabolása Szá'fában történő kiszállítás esetén darabolásra a kezdeti időszakban a benzinmotoros láncfűrészeket javasoljuk 6 LE teljesítménnyel, mivel azokat legjobban ismerik. A villanymotoros láncfűrészeket azok egyszerűbb konstrukciója, zaj és vibrációmentessége miatt célszerűbb alkalmazni. Indokoltnak látszik az elkövetkező időszakban minősítő vizsgálattal kiválasztani a szálfák darabolására legalkalmasabb villanymotoros láncfűrész típust. Figyelembe véve, hogy jelenleg még sem a Szovjetunióban, sem más országban nincs megbízható automatikus berendezés a többségükben szabálytalan törzsű kemény lombos szálfák darabolására, ideiglenesen el kell tekinteni ezek alkalmazásától a magyarországi alsó rakodókon. 3. Gömbfaanyag osztályozása 5 8 ezer m 3 évi anyagforgalmú rakodók esetében a rönkök osztályozását a vágásterületen javasoljuk elvégezni és a szállító járműre egy vagy két (egymástól jól láthatóan elkülönülő) választékot rakodni. Ez lehetővé teszi, hogy a szállítójárműről a beszállított választékokat közvetlenül a saját máglyára terheljék le ezer m 3 évi anyagforgalmú rakodókon célszerű a Giproiesztransz konstrukciójú drótkötéllel mozgatható osztályozó csillék alkalmazása, amelyeknek teljesítménye (kemény lombos faanyagra átszámítva) mintegy m 3 /műszak. A csillék ilyen műszakteljesítménye az adott forgalmi rakodók anyagmozgatását kielégíti. Az osztályozó transzportőrök alkalmazása mintegy 100 m 3 munkateljesítménynél kezdődik. A hosszanti osztályozó transzportőr csúcsteljesítménye a lehetséges szervezési és műszaki rendellenességeket figyelembe véve cca 350 m'v'műszak. Ilyenformán a hosszanti osztályozó transzportőrt m 3 műszakteljesítmény esetén javasoljuk alkalmazni, ami m 3 évi forgalomnak felel meg. A Szovjetunióban az utóbbi években mind szélesebb körben alkalmazzák e drótköteles osztályozó transzportőröket. Ez a drótkötelek könnyű súlyával (ugyanazon szilárdság mellett) és olcsóbb árával magyarázható a lánchoz viszonyítva. A könnyebb vonószerkezet lehetővé teszi m hosszú drótköteles transzportőrök megépítését egyetlen meghajtó berendezéssel. A CNIIME adatai szerint a drótköteles transzportőrök 25 30%-kal olcsóbbak, mint a láncosok. Az elmondottak alapján célszerű a gömbfaanyag osztályozására drótköteles osztályozó szállítószalagokat felhasználni. Meghajtó berendezésként gumibetétes kötélvezető tárcsa alkalmazható. Ilyen tárcsa, mint azt annak huzamosabb idejű használata bizonyítja, egy sor előnyös tulajdonsággal rendelkezik a sorozatgyártott, körmös kötélfogakkal ellátott tárcsákkal szemben: a drótkötél élettartama nem ritkán 2 2,5-szeresére nő, csökken a tárcsa elkészítésének és üzemeltetésének költsége, végül a meghajtó berendezésnek jóval egyenletesebb járást biztosít. A gumibetét használt gumi, gépkocsiabroncsból készül. 4. Rönkrakodás és máglyázás A 30 m 3 napi forgalmú rakodókon (évi forgalom 7000 m 3 -ig) a berakodó utak melletti 15 napi faanyagtartalék 450 m 3. A jelenlegi választékalást és a választékok százalékos megoszlását figyelembe véve

3 a rakodón elegendő rakat. Ebben az esetben egy rakat átlagos köbtartalma: cca 33 m :i. A rakat magasságát h = 1,5 m, szélességét b = 2,25 m, tömörségét A = Qsí 0,5 (soros rakat esetében) véve a rakat hossza cca 20 m. 30 m : l -nél kevesebb forgalom esetén a máglyázás gépesítése nem gazdaságos. Különben is, a számítás alapján kapott rakat-méretek (h = 1,5 m 1 = 20 m) lehetővé teszik a kézi máglyázást is. A rakodást, mint nehéz fizika műveletet ugyanekkor gépesíteni szükséges. 40 m 3 legnagyobb napi forgalmú rakodókon a berakodáshoz alkalmazhatók a Magyarországon jól bevált mozgatható rakodó transzportőrök. Jelenleg a rakodó-máglyázó berendezések közül leghatásosabb a műszakilag legkiforrottabb KKU típusú konzolos bakdaru. E daruk tényleges órateljesítménye hosszú fenyőválasztékok máglyázásában, drótköteles kötegformálással, megközelítőleg m 3. A magyarországi választékok sajátosságait figyelembe véve nagy térfogatsúly (mintegy 1,4-szerese a fenyőféléknek) és a rönkök kis átlagos hosszúsága miatt a KKU teljesítménye magyarországi viszonyok között m 3 /órára csökken. A KKU darukat magyarországi viszonyok között már célszerű a m 3 évi forgalom mellett is alkalmazni. Eldöntetlen kérdés maradt még a m 3 évi forgalmú rakodók rakodómáglyázó berendezésének kiválasztása, amelyek" műszakteljesítménye máglyázásban: m 3, rakodásban: 9,5 19,0 m 3. E munkák elvégzéséhez nem célszerű speciális berendezéseket felhasználni, amelyek csak a rakodásra vagy csak a máglyázásra alkalmasak. Itt univerzális berendezés szükséges, amely a rakodás befejezése után máglyázásra is használható. Ilyen berendezés lehet: a) Mozgatható (nem önjáró) toronydaru speciális vasúti emelvénnyel. Ez a daru kemény lombos anyag rakodásában 8 10 m 3 /óra, máglyázásban m 3 /óra teljesítményt is el tud érni, ami megfelel m 3 évi anyagforgalomnak. Azonban a daru alkalmazása korlátozott, mivel a rakodó csonkavágánya mellé a daru számára egy külön pályát kell lefektetni, ami a magyarországi viszonyok között rendszerint nehézségekbe ütközik. - b) 3 5 t teherbírású motoros emelőtargonca markolóval. E célra használható a Szovjetunióban gyártott 4045 L típusú motoros emelőtargonca. Az emelőtargonca teljesítménye m máglyázási és rakodási távolság esetén (amely megfelel az említett anyagforgalmi rakodó alapterületének) m 3 /óra. Következésképpen m 3 évi forgalmú rakodók máglyázási és rakodási munkáihoz elegendő egy motoros emelőtargonca, míg a m 3 évi forgalmú rakodókon két emelőtargonca szükséges. Figyelembe veendő, hogy a motoros emelőtargoncák eredményes alkalmazása céljából jó utak szükségesek, szilárd útburkolat, vagy terepegyengetés után a talaj felületi tömörítése a rakodó azon helyein, ahol az emelőtargonca mozog (így a máglyák alatti részeken is. c) 3 5 t teherbírású önjáró daruk, amelyek nemcsak emelésre, hanem az anyag vonszolására is használhatók. A meglevő körbeforgó önjáró daru-konstrukciók közül vonszolást csak a lánctalpas daruk tudnak végezni, amelyeknél a járószerkezet tetemes súlya megfelelő biztonságot kölcsönöz és kizárja a daru felborulását vonszolás alkalmával. Azonban ezek a daruk drágák és nehézkesek. Van néhány olyan autódaru típus, amelyekkel lehet vonszolni, pl. a Szovjetunió európai részének északi felében széles körben alkalmazott karéliai típusú autódaru ésnéhány típus az USA-ban. Azonban ezek megfelelő biztonságát vonszolásnál merevítőhuzalokkal érik el, amelyeket a helyszínen található tárgyakhoz erősítenek. Egyik rakattól a másikhoz való átállás alkalmával a merévítőhuzalokat le kell szerelni, majd ismét felerősíteni, ami a munkafolyamatot bonyolulttá teszi. Ilyen daruk reális teljesítménye kemény lombos fajok esetében megközelítőleg: m 3 /óra rakodásban, ill m 3 /óra máglyázásban. Ilyenformán az önjáró daruk alkalmazását csak egyes esetekben, kivételképpen javasoljuk. Meg kell említeni, hogy a szükséges rakodó-máglyázó berendezések mennyiségének meghatározásánál a rakodóra szállított összes faanyagot számításba vettük és nem

4 vontuk le azt a mennyiséget, amely a fagyártmánytermelő üzembe kerül ládadeszka vagy parkettfríz készítésére. Véleményünk szerint ez a pontatlanság megengedhető, mert az ebből eredő hibaforrás nem haladja meg az egyenlőtlenségi tényező meghatározásánál adódó hibát, valamint azért, mert a különböző berendezések teljesítményét megközelítőleg határoztuk meg a magyarországi viszonyokra (a teljesítmény normák hiánya miatt). 5. Rövid fűrészáru (parkettfríz, ládadeszka) szállítása, máglyázása, rakodása A rövid fűrészáruk feldolgozott alapanyagmennyisége és méginkább az ebből nyert késztermékek mennyisége Magyarország rakodóin nagyon jelentéktelen. A rövid fűrészáru gépesített rakodása csak abban az esetben lehet gazdaságos, ha azokat a tárolóhelyen a rakodás előtt konténerekbe gyűjtik és a vagonba a rönkrakodásra-máglyázásra is használt berendezésekkel terhelik. 4 m 3 -en felül a készáru kihordására célszerű könnyű kocsikat felhasználni. A máglyázás kézi erővel történik. Javasolt rakodótípusok s azok technológiája Az alapberendezések műszakteljesítményével és a magyarországi viszonyokra jellemző gyakorlatban kialakult évi anyagforgalmi rakodókkal összhangban a következő típusok javasolhatók: I. típus 5 7 ezer m 3 évi anyagforgalom, II. típus ezer m 3 évi anyagforgalom, III. típus ezer m 3 évi anyagforgalom, IV. típus ezer m 3 évi anyagforgalom.. típusú alsó rakodó (1. ábra) r 3 1 J ábra m 3 évi forgalmú rakodó technológiai vázlata. 1. szállítóút; 2. máglyák; 3. fagyártmánytermelő üzem nyersanyagtároló tere; 4. munkavágány a nyersanyag beszállításához; 5. fagyártmánytermelő üzem; 6. az üzem készárutere; 7. víztartály tűzvédelmi célra; 8. az elevátor mozgatásához szükséges út; 9. MÁV rakadóvágány Kiszállítás választékokban. A választékok osztályozása vágástéren történik, ami lehetővé teszi a beszállított faanyag lerakodását közvetlenül a máglyákba. Lerakodás kézzel vagy önrakodó gépkocsival (ha ilyennel rendelkeznek). Máglyázás kézzel. Vagonbarakás mozgatható vagonrakó transzportőrrel. 17. típusú alsó rakodó (2. és 3. ábra) Kiszállítás választékokban. Lerakodás önrakodó gépkocsival a rakodótérre. Rönkosztályozás drótköteles csillével. Máglyázás, berakodás. aj 1. változat mozgatható vasúti toronydaruval (2. ábra), b) 2. változat motoros emelőtargoncával (3. ábra). A fagyártmánytermelő üzemben terhelt rövid fűrészáru berakása kézzel.

5 2. ábra ra 3 évi forgalmú rakodó technológiai vázlata toronydaru alkalmazása esetén 1. szállítóút; 2. rámpa a beérkező anyag ürítésére; 3. osztályozókocsi; 4. osztályozóvágány; 5. az osztályozókocsi meghajtása; 6. máglyák; 7. a fagyártmány termelő üzem nyersanyagtároló tere; 8. munkavágány; 9. fagyártmánytermelő üzem; 10. munkavágány a készáru elszállítására; 11. készárutér; 12. rakodógép; 13. a rakodógép vágánya; 14. MÁV rakodóvágány; 15. víztartály tűzvédelmi célra 3. ábra m 3 évi forgalmú rakodó technológiai vázlata emelőtargonca alkalmazása esetén 1. szállítóút; 2. rámpa a beérkező anyag ürítésére; 3. osztályozókocsi; 4. osztályozó vágány; 5. az osztályozókocsi meghajtása; 6. máglyák; 7. a fagyártmánytermelő üzem nyersanyagtároló helye; 8. munkavágány a nyersanyag beszállításához; 9. fagyártmánytermelő üzem; 10. munkavágány a készáru kiszállításához; 11. készárutér; 12. a targonca mozgásához szükséges terület; 13. MÁV rakodóvágány; 14. víztartály tűzvédelmi célra

6 III. típusú alsó rakodó (4. ábra). Kiszállítás szálfába n vag y választékokban. a) Szálfá s kiszállításná l Lerakodás önrakod ó gépkocsiva l (h a a szálfa tartalékolás a szükséges ) vag y kétköteles kábeldaruval. Darabolás láncfűrésszel. Osztályozás drótkötele s osztályoz ó transzportőrrel, rönkledobá s kézzel. Máglyázás é s berakás egy KKU 7,5 vag y KKU 10 típus ú konzolo s bakda - ruval. b) Választé k kiszállításnál. Minden ugyanaz, csa k a lerakodá s önrakod ó gépkocsiva l történik. A fagyárt - mánytermelő üze m késztermékeine k berakás a kézierővel. 4. ábra m :] évi forgalmú rakodó technológiai vázlata. 1. szállítóút; 2. rámpa a leterhelt anyag részére; 3. osztályozó transzportőr; 4. a transzportőr meghajtó állomása; 5. zsebek" a transzportőrről lekerülő választékok gyűjtésére; 6. KKU daru; 7. daruvágány; 8. máglyák; 9. a fagyártmánytermelő üzem nyersanyagtároló tere; 10. fagyártmánytermelő üzem; 11. munkavágány a készáru elszállítására; 12. az üzem készárulere; 13. MÁV rakodóvágány; 14. víztartály tűzvédelmi célra. Kiszállítás szálfába n vag y választékokban. a) Szálfá s kiszállításnál. A lerakodás, darabolás, szállítá s ugyanúg y történik, min t a III. típusnál azza l a különbséggel, hog y it t az ; osztályozást célszer ű automatizálni. A fagyártmán y üzembe n készítet t rövi d fűrészáru t kívánato s konténerekbe n KKU daruval berakni. b) Kiszállítá s választékokban. ÍV. típusú alsó rakodó Ugyanaz, min t a szálfás kiszállításná l a lerakodás kivételével, ami t önrakod ó gép - kocsival kel l végezni. Tűzvédelmi intézkedések Bármilyen anyagforgalm ú rakodó n szüksége s a tűzvédelmet biztosít ó intézkedése k megtétele, melye k közü l a legalapvetőbbek : 1. A máglyá k é s rakatok közöt t a szüksége s távolsá g biztosítása. 2. A legtűzveszélyeseb b helyeke t e l kell látn i tűzolt ó felszereléssel. 3. A tűzvédelm i víztároló k között i távolságo t össz e kel l hangoln i a fecskendő k hatósugarával úgy, hog y azokka l a rakod ó egés z terület e átfoghat ó legyen. 4. Biztosítan i kel l a víztároló k kényelme s megközelítését, tűzvédelm i utakkal.

7 JlacmoHKUH FMB.: npezictabj1ehme OTHnH3ALlHH JlECHblXCK-HAnOB BEHTEPCKOfl HAPO/1HOP1 PECnyBJlMKH. B COOTBCTCTBHH CO CMeHHOÍi np0h3boahtejlbhoctbio HeOÖXOAHMblX OCHOBHblX OÖOpyflOBaHHH H CítlOpMupo- BaHHoro npaktmkoh oöopota jiecomatepna-nob, THnHMHoro B BeHrepcKHX VCJIOBHHX, MO>KHO pekomehaobatfa 4 THna AecocKJiaAa c ABHWCHHCM jiecomatepnajiob no 5 7, 10 13, H 35 Tbic. KyG. M. yka3ahhbie Tnnw abtop oxapakteph30bbibaet, a noapoönafl pa3pa6oti<a TpeöyeT CTaTHCTHiecnyio oöpaöoiky AaHHbix H DKOHO- MHMecKne pacqétbi. Lastotschkin, P. V.: VORSTELLUNGEN ÜBER DIE TYPISIERUNG DER FORSTLICHEN AUSFORMUNGSPLATZE IN DER VR UNGARN. In Ubereinstimmung mit der Schichtenleistung der nötigen Grundeinrichtungen und mit dem Umschlag an Holz, der den kennzeichnenden ungarischen Verháltnissen entsprich, werden vier Typen der unteren Ausíormungsplátze vorgeschlagen, und zwar mit einem Jahresumschlag von 5 bis 8, 10 bis 13, 20 bis 30 und 35 bis 50 tausend fm. Diese Typen wurden nur umrissen, ihre volle Entwicklung erfordert eine statistische Datenbearbeitung sowie Wirtschaftlichkeltsrechnungen. Mező- és erdőgazdasági úthálózatfejlesztési ankét Keszthelyen Az Országo s Erdészet i Egyesüle t a Közlekedéstudomány i Egyesülettel, a Magyar Agrártudomány i Egyesülettel, a Mezőgazdaság i Mérnökö k Nemzetköz i Bizottsá - gának Magya r Nemzet i Bizottságáva l közöse n, Mező és erdőgazdasági úthálózatfejlesztés" témakörbe n ankéto t rendezet t júniu s 21-é n Keszthelyen, a z Agrár - tudományi Főiskolán. A z anké t célj a volt, hog y a mező - é s erdőgazdasági, valamin t útépítő szakembere k kölcsönöse n megismerjé k a ké t ágaza t úthálózatfejlesztéséne k szükségességét é s a gazdaság i útépíté s kérdései t a mező - é s erdőgazdaságban növek - vően jelentkez ő szállítás i é s közlekedési problémá k eddigiekné l célszerűb b megoldás a érdekében. Az ankéto t a keszthely i Agrártudomány i Főiskol a rektora, dr. Láng Géza nyitott a meg. Rámutatot t a mezőgazdaság i úthálózatfejleszté s szükségességér e é s reményét fejezte ki, hogy a z anké t eredménye s munkáj a el ő fogja segíten i e fonto s fejlesztés i feladat gyorsab b ütem ű é s gazdaságo s megvalósítását. A bevezet ő előadás t dr. Pankotai Gábor, a z Erdészeti é s Faipari Egyete m rektor a A mezőgazdaság i úthálóza t megoldot t é s megoldatla n problémái " címme l tartott a meg. Előadásába n állás t foglal t a közutaktó l eltérő, d e a mezőgazdaság i szállításo k forgalmát megfelelőe n kielégít ő gazdaság i út " műszaki jellemző k alkalmazás a mel - lett. Vezérelvkén t leszögezte : a jelenleg i elmaradot t helyzetbe n a keskeny, d e hosz - szú" uta k építéséne k szükségességé t a mezőgazdaságban. Vélemény e szerin t a nag y termőképességű területe k úthálózatána k kiépítésé t a beérett " helyeke n kel l megkez - deni, aho l a létrehozhat ó műszak i feltétele k köz t a z emberi akara t i s megvan a z elő - rehaladás megtételére. Támogatn i kel l e tére n minde n kezdeményez ő gazdaság i egy - séget é s meg kel l számukr a adn i a szükséges műszak i segítséget. Schmidt János MÉ M osztályvezetőhelyette s A mezőgazdasági útépítés helyzete és problémái" címme l tartott ' előadásában meggyőz ő adatokka l ismertett e a z úthálóza t kiépítetlensége miat t a megtermel t áru k szállításábó l é s a munkagépe k mozgatásábó l származó károkat. Hangsúlyozta, hog y a z évenként ismétlőd ő káro k nagyságána k csök - kentését csa k a gazdaság i útviszonyo k jelentő s javításáva l lehe t elérni. A z útépítés i feladatokat háro m csoportb a sorolv a határozt a meg: km tsz és km állami gazdaság i bekötőút, k m ts z é s 90 0 km állam i gazdaság i bels ő telepi, ún. technológiai út - hálózat, km burkolt, km javított, profilírozot t szántóföld i út. A bekötőuta k célcsoporto s állam i beruházásként, a többie k 50%-o s állam i ártá - mogatással épülnek. A kivitelezé s gyorsab b üteméne k biztosítás a érdekébe n a z útalapstabilizáció általáno s bevezetésé t tartj a szükségesnek, mive l a z egyéb útépítés i tapasz - talatok szerin t a z ország területéne k minteg y 2/3-á n a z útalapstabilizáció eredménye - sen é s gazdaságosan alkalmazható. Dr. Krénusz Ferenc MEZÖBE R osztályvezet ő A mezőgazdasági üzemi úthálózat kialakításának agronómiai vonatkozásai" cím ű előadásába n a mezőgazdaság i termő - területek küls ő úthálózatána k kérdéseive l foglalkozott. Hangsúlyozta, hog y a termel ő mezőgazdasági egysége k jövedelmezőségér e a jövőbe n a z előállítot t áru k szállítható - ságának biztonság a é s olcsó megoldás a dönt ő befolyássa l lesz. Dr. Gáspár László, a z "Útügyi Kutat ó Intéze t tudományo s főmunkatárs a hozzászólá - sában rámutatot t a hely i anyago k felhasználásáva l építhet ő gazdaságo s stabilizál t