Garam mente Kollégium

Átírás

1

2 Garam mente Kollégium

3

4 Garam mente Kollégium Antológia Kiadó Lakitelek, 2017

5 A Kollégium munkáját a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. támogatta Szerkesztette: Dániel Erzsébet, Herbert Áron, dr. Szabó Mátyás Olvasószerkesztő: dr. Sütő Linda A film a Népfőiskola Alapítvány Stúdiójában készült Szerkesztő: Belicza András Borítóterv: Illés Zoltán Tördelés: Kvaszta József Korrektúra: Agócs Sándor A Kollégium résztvevői, a könyv szerkesztői, 2017 ISBN: KIADÓ: ANTOLÓGIA Kiadó és Nyomda Kft. Tel.: 76/ , antologia@nepfolakitelek.hu Nyomdai előkészítés: Háttér Stúdió Kft., Kecskemét Tel.: , hatters@ezaz.hu

6 Tartalom Tartalom Lezsák Sándor: Bevezető 7 Dániel Erzsébet Herbert Áron dr. Szabó Mátyás: A Garam mente 9 I. Értékek, értékőrzők Bart Bede István Tamás, Kiss Evelin, Káldy Márton, Szalai Viktor, Teveli Horváth Dorottya 15 Bény Bosnyák Dániel 24 Csata Loksa Gábor, Halász Gergely, Havel Alexandra, Havel Ágnes, Havel Tamás 29 Érsekkéty Guellala Nacer-Eddine, Masinka Kitti, Ódor Olivér, Agonács Izabella, Kálnay Ágnes és Juhász Péter 38 Farnad Palusek Erik, Alexa Katalin, Dér Dianna, Kuszli Szabina 47 Fegyvernek Szokol Noémi 60 Felsőszecse Guellala Nacer-Eddine, Masinka Kitti, Mesics Gábor, Ódor Olivér 63 Garamkálna Kiss Evelin, Káldy Márton, Szalai Viktor 64 Garamkövesd Bálint Csaba, Demeter Petra, Lázár Olimpia, Szabó Gréta, Szögi Áriel 67 Garampáld Kiss Evelin, Káldy Márton, Szalai Viktor 74 Garamsalló Póth Csilla, Kisbalázs Orsolya, Kiss Annamária, Teveli Horváth Dorottya 81 5

7 Tartalom Garam mente Kollégium Garamszentgyörgy Bálint Csaba, Demeter Petra, Lázár Olimpia, Szabó Gréta, Szögi Áriel 92 Hontfüzesgyarmat Gódor Amelita Kata, Mieth Petra, Igali Kálmán Gyula, Szilágyi Márk 97 Kéménd Kiss Evelin, Káldy Márton, Szalai Viktor 99 Kicsind Gódor Amelita Kata, Igali Kálmán Gyula, Szilágyi Márk 105 Kisgyarmat Gódor Amelita Kata, Igali Kálmán Gyula, Szilágyi Márk 107 Kisóvár Szokol Noémi 112 Kisölved Loksa Gábor, Halász Gergely, Havel Alexandra, Havel Ágnes, Havel Tamás 115 Kőhídgyarmat Demeter Péter, Vig Diána, Jovanovic Dániel, Balogh Géza Attila 121 Lekér Loksa Gábor, Halász Gergely, Havel Alexandra, Havel Ágnes, Havel Tamás 127 Léva Wetzl Viktor 134 Nagyölved Bálint Csaba, Demeter Petra, Lázár Olimpia, Szabó Gréta, Szögi Áriel 141 Nagysalló Emesz Sára, Fehér Viktor, Mieth Petra 149 Nána Hágen Ádám 161 Nyírágó Demeter Péter, Vig Diána, Kiss Orsolya, Jovanovic Dániel, Balogh Géza Attila 168 Oroszka Bede István Tamás, Zavoda Dóra, Szokol Noémi 176 6

8 Tartalom Párkány Demeter Péter, Vig Diána, Homonnai Zsuzsanna, Jovanovic Dániel, Balogh Géza Attila 184 Peszektergenye Bálint Csaba, Demeter Petra, Lázár Olimpia, Szabó Gréta, Szögi Áriel 200 Sáró Loksa Gábor, Halász Gergely, Havel Alexandra, Havel Ágnes, Havel Tamás 208 Vámosladány Demeter Péter, Vig Diána, Jovanovic Dániel, Balogh Géza Attila 215 Zalaba Vers Ramóna, Hágen Ádám 224 Zselíz Szabó-Diószeghy Ágnes, Póth Csilla, Kiss Annamária, Teveli Horváth Dorottya, Szokol Noémi 229 Zsemlér Gódor Amelita Kata, Igali Kálmán, Szilágyi Márk 239 II. Következtetések Magyar népesség, magyar identitás a Garam mentén Szavári Alexa 243 A Garam mentiség helyi megélése dr. Szabó Mátyás, Herbert Áron 255 Nyugat-Bácska és Garam mente emlékezetpolitikai aktusának összehasonlítása Zombor és Léva városokon keresztül Wetzl Viktor 258 EZ A FÖLD, DE MOSTOHA/NEM VESZ KI ENGEM SOHA A nagysallói református parókia sírjeleiről Emesz Sára, Fehér Viktor, Mieth Petra 268 Lakosságcsere Loksa Gábor 280 A Garam mente Kollégium résztvevői 285 Képmelléklet 289 7

9

10 Bevezető Bevezető Tényanyag a külhoni értéktárhoz A lakiteleki Népfőiskolán a kezdetek óta, a kilencvenes évek elejétől szervezünk Kárpát-medencei magyar értékeket feltáró összejöveteleket, kollégiumokat, konferenciákat. Az Országgyűlés 2012 tavaszán fogadta el a magyar nemzet értékeiről és a hungarikumokról szóló törvényt, amely szerint a nemzeti értékek azonosítása, rendszerezése és védelme egy többszörösen összetett, alulról felfelé építkező rendszerben, az ún. Magyar Értékek Piramisában történik. Az értékek felkutatása, azonosítása és gyűjtése a településeken kezdődik, hiszen a helyi értékeket a helyiek ismerik a legjobban. A helytörténészek, muzeológusok, néprajzosok, pedagógusok, szakemberek, lokálpatrióták sok helyen már el is készítették a helyi értékek listáját, amely folyamatosan bővíthető. A települési értéktárak mintájára alkotják majd meg a megyei és tájegységi értéktárakat az önkormányzatok, a Magyar Értéktárat pedig a helyi, ágazati és külhoni értéktárak összesítése során a Hungarikum Bizottság állítja össze. A Magyar Értéktárban nyilvántartott egyes, megkülönböztetésre, kiemelésre méltó, a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményének számító nemzetközi értékeket a törvényben nevesített Hungarikum Bizottság hivatott egyedi értékelés eredményeként, hungarikummá minősíteni. A külhoni magyar értéktár bővítését segíti a lakiteleki Népfőiskola értékfeltáró programja. Ennek keretében szerveztük meg a Garam mente Kollégiumot. Szakmai vezetője Dániel Erzsébet, a Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság elnöke, technikai szervezői a Népfőiskola részéről pedig dr. Szabó Mátyás és Herbert Áron voltak. A két alkalommal, 2016 nyarán és őszén szervezett egy-egy hetes helyszíni kutatómunka feldolgozását tartalmazza a jelen könyv. Az értékfeltáró munkában hét egyetem, főiskola és három középiskola hallgatói, tanulói, tanárai és civil szervezetek képviselői vettek részt. Lelkiismeretes munkájukat ezúton is köszönöm. Ők készítik elő a 2017 áprilisában sorra kerülő Garam mente konferenciát, ahol bemutatjuk a felvidéki magyar lakta települések általuk összegyűjtött értékeit. Ezzel a munkával járulunk hozzá a külhoni értéktár bővítéséhez. 9

11 Lezsák Sándor Garam mente Kollégium A Miniszterelnökség, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Pallas Athene Domus Concordiae Alapítvány, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft., a Földművelésügyi Minisztérium és a Hungarikum Bizottság támogatásával, a lakiteleki Népfőiskola szervezésében Drávaszög és Szlavónia térségében egy, Kárpátalján négy kollégium, Muravidék, Hegyköz, Nyugat-Bácska, Zenta és Moldva magyar lakta részein egyegy kollégiumunk fejezte be munkáját 2016 őszéig. Őrvidék, Komárom, Torockó-Aranyosszék és Gyimes magyar lakta részein 2017-ben fejeződik be az értékfeltárás. Ezzel párhuzamosan három magyarországi kollégiumunk Kiskunság, Vasvár és Kisvárda térségében és két külhoni értékfeltáró kollégiumunk Gyergyó és Felső-Bodrogköz vidéke is elkezdi munkáját ebben az évben. Lezsák Sándor a lakiteleki Népfőiskola vezetője, a Hungarikum Bizottság tagja 10

12 A Garam mente Dániel Erzsébet Herbert Áron dr. Szabó Mátyás: A Garam mente Szerkesztői előszó A felvidéki Garam folyó menti területek felmérésére két körben, július 11. és 18., illetve október 14. és 23. között került sor. A lakiteleki Népfőiskola Alapítvány által finanszírozott felmérés mind módszertanában (például azonos kérdőívvel), mind szellemiségében szervesen illeszkedik az Alapítvány Kárpát-medencei kutatásához, amelynek keretei közt számos térségben (Zenta, Drávaköz, Moldva, Hegyköz, Muravidék, Őrvidék stb.) hasonló kutatásokat végeztek, illetve végeznek ma is. A kutatások mindenkor és mindenhol egy jól beazonosítható, földrajzilag, történelmileg, kulturálisan együtt kezelendő térségre, tájegységre fókuszálnak. A Garam folyó Duna-torkolatának, és az attól északra fekvő vidéke is ilyen. Párkánytól Léváig a Garam jobb- és balpartja geográfiai, gazdasági és közigazgatási értelemben is mindig egységet mutatott, és a Garam mentiség a helyi identitásban is egyöntetűen megjelenik. A térség kiválasztásában nagy szerepet játszott, hogy a magyarországi köztudatban talán kevéssé van előtérben, a divatos határon túli tájakkal szemben, talán méltánytalanul háttérbe van szorítva, holott számos később bemutatott értéke, a magyar fővároshoz való közelsége érdemessé teszi bemutatását. A kutatás célja, a támogató Alapítvány eszmeiségével összhangban, a térség helyi értékeinek felmérése és rögzítése volt, amely alapot adhat a későbbi akár gazdasági hasznosításra is, de ugyanakkor a helyiek számára is egyenes tükröt mutat önmagukról, erőforrásaikról, lehetőségeikről ezzel is erősítve a megmaradást. A vizsgálat 33 településre terjedt ki és közel 60 ember munkája kellett hozzá. A többi Kárpát-medencei kutatáshoz képest talán elmondható, hogy a nagy települési minta és az északra gyérülő magyar lakossági arányok miatt egyes településeken a felkeresettek száma alacsony volt. Néprajzilag Garam mente a Lévától délre található területet fedi le. A folyónak az egykori Gömör és Zólyom megyékbe eső szakaszához, a Felső-Garam mentéhez viszonyítva gyakran Alsó-Garam mentének is nevezik. A honfoglalás óta magyalakta vidék. Népességének egyenletes fejlődését a török 11

13 Garam mente Kollégium hódoltság zavarta meg. Közel esett az esztergomi szandzsák székhelyéhez, a gyakori hadjáratok miatt is sokat pusztult. Etnikai egységét azonban nem vesztette el. A II. világháború utáni magyar szlovák lakosságcsere-egyezmény a Léva környéki falvakat érintette. Az eltávozott magyarok helyébe alföldi szlovák telepesek kerültek. A Zseliztől és Csatától délre eső rész római katolikus vallású, Esztergom vonzáskörzetébe tartozott. Nevezetes községei Bény és Kéménd. Az északi részen számos református vallású község található (pl. Nagysalló, Garamszentgyörgy, Óbars), köztük egykor kisnemesi falvak is. 20. századi népi kultúrájuk archaikusabb vonásokat őrzött meg, mint a déli falucsoport. Központjai a jelentős mezővárosi és közigazgatási múltú Párkány és Léva. A Komárom felé lejtő dombvidék régi népi neve Cser. Az Ipoly és a Garam torkolatvidéke közti hegyeket Hegyfaroknak nevezik. A Garam mente a néprajzilag kevésbé kutatott területek közé tartozik. A települések történeti és vizsgálati összefoglalóit abc sorrendben mutatjuk be, oly módon, hogy az egyes helységekről szóló részek azonos szerkezetben jelennek meg, így téve átláthatóbbá, követhetővé az olvasást vagy akár összehasonlíthatóvá a fejezeteket. Az általános elrendezésben előbb a településről foglaljuk össze a tudnivalókat, majd a lényegi részben a helyi értékeket és értékőrzőket mutatjuk be. A kutatás céljával összhangban a leírások nem tartalmazzak a helyi történelem bemutatását, mivel inkább a jelen pillanatfelvételét kívántuk megalkotni, megőrizni. A különböző fejezeteket készítő különböző csoportok stílusjegyei felismerhetőek, vannak személyesebb hangvételű és vannak szikárabb részek (de például a térségben lévő városok rengeteg értékének leírása is óhatatlanul feszesebb nyelvezethez vezet), ami véleményünk szerint tovább emeli a mű szépségét. Végül fel kell hívnunk a Kedves Olvasó figyelmét a kötet végén található, szerteágazó (társadalom-földrajzot, történelemet, antroplógiát érintő stb.) témákat feldolgozó tanulmányokra, amelyek mind-mind a kutatási terület egyegy jellegzetes, számunkra fontos részét bontják ki, helyenként tudományos, de mindenképpen ismeretterjesztési igénnyel, céllal. A kutatás és annak eredményét bemutató könyv szervezésében, szerkesztésében, szakmai vezetésében nyújtott segítségéért külön köszönetünket fejezzük ki Dániel Erzsébet Asszonynak, aki a helyi közművelődés, honismeret évtizedes szervezésén túl erre a munkára is időt szakított. A legnagyobb köszönet illeti meg minden válaszadónkat, a települési önkéntes szervezőt és a kutatásban résztvevőket! A szerkesztők 12

14 I. Értékek, értékőrzők

15

16 I. Értékek, értékőrzők Bart Bart Bede István Tamás, Kiss Evelin, Káldy Márton, Szalai Viktor, Teveli Horváth Dorottya Bart község, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban, Párkánytól 22 kilométerre, északnyugatra fekszik. A településen még a szövetkezet idejében, néhány évig kivit is termesztettek huszonöt fóliában (12 90 méter/fólia), ekkor találtak a föld alatti fúrással 82 fokos termálvizet. Jelenleg nagyüzemi paradicsomtermesztés folyik az üvegházakban, ahol tizennégy helyinek tudnak munkát biztosítani. Az önkormányzatnak is van egy cége, mezőgazdálkodással foglalkoznak, tíz alkalmazottal. A kurtaszoknyás hatfalu egyike, ottjártunkkor szinte nem volt olyan ház, ahol ne vették volna elő és ne mutatták volna meg nekünk féltett kincsüket. A 2016-os első félévi statisztika szerint 589-en lakják a falut, ebből közel 90% magyar. Ennek tudatában meglepő volt számunkra, hogy a magyar vonatkozású ünnepeket nem tartják meg a településen. Az épített alkotások közül kiemelnénk a templom előcsarnokában található, 1972-ben építtetett Lourdes-i barlangot Szűz Mária-szoborral, alatta a térdeplő Szent Bernadettel, illetve a temető bejáratát alkotó, fából faragott székelykaput, amelyet 1998-ban állítottak. A Csemadok helyi szervezete nem működik már a faluban, pár évvel ezelőtt pedig helyi fiatalok még nagy lelkesedéssel és szorgalommal írták a beszámolókat sokrétű tevékenységükről, és szerkesztették a hírlevelet. (A közelmúltban készült el a település történetét feldolgozó monográfia, Resko Sándor: Bart, 2010.) A következőkben azt tartjuk fontosnak, hogy lejegyezzük mindazokat, melyek már a bartiaknál sincsenek meg kéziratban, amit a Resko Sándor által szerkesztett kiadvány sem tartalmaz. Célunk, hogy ne csak megörökítsük, de ösztönözzük is a helyi közösségi szervezőket e kis falu gazdag örökségének ápolására és hagyományainak éltetésére. Jelentős fejlődésnek indult az elmúlt években a falusi vendéglátás a településen. Tóth László és felesége, Tóthné Székely Éva néhány évvel ezelőtt régi parasztházak felújításába kezdett a faluban. Fontos szempontnak tartják, hogy amit lehet, azt meghagyják az eredetiségében. Eddig öt ház felújítása és berendezése történt meg, így akár már 50 főnek is képesek szállást biztosítani, amennyiben szükséges, akkor étkezéssel. A megújulás nem csak belül, ha- 15

17 Bede István Tamás, Kiss Evelin, Káldy Márton, Szalai Viktor, Teveli Horváth Dorottya Garam mente Kollégium nem kívül is folyamatos. Az udvarokban gyümölcsfák állnak és haszonállatok szaladgálnak. Nyaranta táborokat szerveznek 7-12 éves gyermekek részére egy-egy témakör köré építve ban a vadnyugatot állították a középpontba. Az egyhetes tábor során a gyerekek kézműveskedtek, részt vehettek ügyességi versenyeken, kincsvadászaton, tanulhattak íjászkodni és még kirándulásra is indultak Old Shatterhand és Winnetou nyomába. Tóthék emellett kapcsolatban állnak a környék kulturális intézményeivel, tájházai- Tóth László mutatja meg az egyik vendégházat, a háttérben Bartal Mónika val, hagyományőrzőivel, ezért a gyerektáborokon kívül a Bartra látogató csoportoknak is változatos programokat tudnak biztosítani. A közösségi élet az elmúlt években Barton visszaesett. Ennek kettős oka lehet, az egyik, hogy a fiatalok elköltöznek, többnyire az idős nagyszülők maradnak a faluban. A másik pedig, hogy néhány éve megszűnt a Csemadok helyi alapszervezete, amely működéséig aktív, sokrétű tevékenységet folytatott. Napjainkban a kulturális és társadalmi életet a több mint 60 éves múlttal rendelkező sportegyesület, az Új Nő Klub, a Pimpimpáré játszóház és a Szülői Szövetség szervezi. Nyaranta kerül megrendezésre a regionális családi fesztivál, minden évben más-más témával ban Mátyás király és udvara várta a családokat bábszínházzal, játszóházzal. Az éves eseménynaptárt Lujza néni a frissen sütött csörögefánkokkal még nyugdíjas találkozó, falunap, 16

18 I. Értékek, értékőrzők Bart farsangi bál, sportbál, egyházi bál, Mikulás ünnepség, illetve a helyi vadászszervezet galamblövészete is gazdagítja. Járva a falut mindenhol azt mondták, hogy Árva Lujza nénihez menjetek, ő majd énekel nektek. A vendégszerető fogadtatással és a rögtön étel-italkínálással Lujza néni rögvest levett bennünket a lábunkról. Természetesen tudott az érkezésünkről, ezért rögtön a nyári konyhájába invitált bennünket, ahol a helyi népdalok éneklése közben kezdte el nyújtani a megkelt tésztát. Mint kiderült, tradicionális csörögefánkkal (farsangi fánkkal) készült az érkezésünkre. 1. A nagybarti hegyen szüretelnek, a fiúk, a lányok énekelnek. Mustot ád a tőke, ha kiforr jövőre, Jó bor lesz belőle. Helyi népdalok: 2. Réten-réten, sej a nagybarti réten, elvesztettem a zsebre való késem, késem után a karikagyűrűmet, azt sajnálom, nem a régi szeretőmet. 3. A nagybarti dobogós fahídnál, barna legény rozmaringot kaszál. Én leszek a rozmaring kévekötője, barna legény igaz, hű szeretője. Mert a kislány, mit gondolt magába, szerelmet rakatott a csizmasarkába. Kiesett a szerelem a csizmasarkából, jaj, de... estem én a babámtól. 4. Nagybarti kislány, mikor hozzád jártam, Ablakid alatt sok jó estét mondtam. Kérdezd meg a muskátlivirágtól, Hány szép éjszakát töltöttem el nálad. Szépen úszik a vadrózsa a vízen, Szépen legel a gulya a réten. Szépen szól a csengő a nyakába, Tied leszek én babám nemsokára. 17

19 Bede István Tamás, Kiss Evelin, Káldy Márton, Szalai Viktor, Teveli Horváth Dorottya Garam mente Kollégium 5. Garam partján áll egy kunyhó, Törött rajta ablak, ajtó, Az édesanyám jön-megy rajta, Mindig könnyes a két szeme szegénynek. Ne sírj, ne sírj édesanyám, Szabad lesz még a mi hazánk, Szabad lesz még hazamennem, Karjai közt megpihennem, szegénynek. Nem lesz, hogy ha hazamegyek, Hogy egyszer kit megölelek, Megérem-e, hogy az anyám, Csókkal vár a Garam partján engem. 6. A nagybarti bíró úr udvarába, Megakadt a cipőm a rózsafába. Csipkebokor ereszd el a laposszárú cipőmet, Hagy öleljem a régi szeretőmet. Meglátszik, hogy kinek van szeretője, Van is annak, kivarott zsebkendője. Kivarrom a zsebkendőmet csipkésre, rózsásra, A nagybarti legények bosszújára. Megható volt a sok népdalt követően, mikor Lujza néni kihasználva a pillanatnyi csendet elmondjam maguknak, mit imádkoztunk gyerekkorunkban minden este? kérdéssel fordult felénk: Jézuska, figyelj most reám: kis szívem szeret igazán. Szívemet egészen Neked adom, szeress Te is engem nagyon. Jézuska, most lefeküszök, de segíts meg, hogy holnap jó legyek. Ámen! Vigyázzál anyukámra, apukámra, dédikre, mindenkire. Boldog fölvirradást! Mit mondjak? Régen mindent tudtam, egy füzetbe le is volt jegyezve gondolkozik a folyamatosan feltett kérdéseinken Oszlík Matild néni. Amíg szó szót követ, egy hiányos füzet csak előkerül, benne pedig a következő sorok: Elmész kislány Bartra, felmászol a partra. Szép a barti határ, van sok kakukk madár. Helyi népdalokból, mondókákból többet sajnos itt nem tudunk meg, azonban a karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódó szokásokat mint, ha csak most lett volna úgy eleveníti fel Matild néni: 18

20 I. Értékek, értékőrzők Bart Ostyahordás: karácsonykor egy házaspár (akik a harangozók voltak) sütötték az ostyát; összehívták a faluból a fiatal lányokat, akiknek tányért és fehér szalvétakendőt kellett magukkal vinni, amibe az ostya került. Minden lánynak megmondták, hogy melyik házhoz kell elmennie az ostyával. A házaknál pedig az ostyáért cserébe almát, diót és egyéb apró finomságokat kaptak. Énekelés (betlehemezés): karácsony böjtjén másnapján jártak énekelni a házakhoz, az ablakok alá. Beszóltak, hogy Elfogadják az Isten igéjét?. Egyik helyen igennel feleltek, a másikon nem (csak tréfából). Ez utóbbinál azt mondják a házból ahányan jöttetek, annyifelé szaladjatok. Aztán itt is szívesen látták az érkezőket, akik a Mennyből az angyalt, a Csordapásztorokat, és hasonló énekeket énekeltek. Trencsík Katalin óvodai pedagógus, így abban a reményben fogtunk neki a beszélgetésnek, hogy helyi gyerekjátékok, -mondókák, -dalok felkutatásában nagy segítségünkre lesz. Az óvodában a nevelés során a természetvédelemre (ovis szinten kísérleteznek, pl. nagyítóval figyelnek meg dolgokat) és a hagyományőrzésre (népi játékokat, dalokat tanítanak a gyerekeknek, amiket nagyon szeretnek) öszszpontosítanak. Katalin és édesanya, Gizella néni Gyerekjáték: Pilickézés: Gyerekek egyik kedvenc játéka volt régen, egy ütő és a pilicke kell hozzá. Ütőnek egy botot használnak, a pilickét pedig úgy faragták ki, hogy a fadarab mindkét vége hegyes legyen. Akkora gödröt vájtak a földbe, hogy a mélyedésbe helyezett pilicke hegye kiérjen belőle. A pilicke hegyére ráütöttek a bottal, amitől az felrepült, ekkor gyorsan el kellett találni a levegőben és erősen beleütni, hogy minél messzebbre repüljön. Ha ez sikerült, megszámolták, hogy hány lábnyira repült a pilicke a gödörtől. Pitykézés: Agyaggolyókkal, vagy gömbölyű kavicsokkal játszottak. Kb. 1 méter átmérőjű körben kitépdesték a gyomokat, elsimították a földet, a kör közepébe pedig egy tenyérnyi gödröt vájtak. Egyikük marokra fogta a golyókat, és egy mozdulattal a megtisztított helyre szórta golyóval kezdtek. Körül- 19

21 Bede István Tamás, Kiss Evelin, Káldy Márton, Szalai Viktor, Teveli Horváth Dorottya Garam mente Kollégium ülték a területet, és egymás után próbálkozhattak a golyók begurításával a gödörbe. Meggörbített mutatóujját egy golyó mögött a földre helyezve mindenki bökhetett egy pitykövet a gödör felé. Ha sikerült beletalálnia, a játékos kimarkolhatta az addig begurított golyókat, vagy még egyszer guríthatott, de ha elvétette, nem kapta meg a gödör tartalmát, a gurítást pedig a következő játékos folytatta. Ha valaki ügyes volt, egyszerre két golyót is a gödörbe pöckölhetett. Az első forduló akkor ért véget, ha a pitykövek elfogytak a földről. (ujszo.com 2005) A játékhoz egy ének is tartozik, azonban ottlétünk alatt ezt sajnos már nem tudták felidézni a helyiek. Játékdal: Mondóka: Egy kis várat kerítettem túróból, Kívül-belül kibéleltem citromból, Arra ment az öreg gulyás Újvárról. Arra ment az öreg gulyás Újvárról. Jobb tenéked, édes rózsám, mint nékem, Téged szeret az én rózsám, nem engem, Erre gyere petrezselyem kopp-kopp-kopp, Erre gyere petrezselyem hopp-hopp-hopp. Dombon törik a diót, rajta vissza mogyorót, tessék kérem megbecsülni, és a földre lecsücsülni, csüccs! Egy érdekes hagyományról is hallunk Katalintól ami ugyan már nem óvodához kötődik, de mi azt is szívesen hallgatjuk az úgynevezett farsangi tojásszedő szokásról. Mindig farsang utolsó szombatján történt az úgynevezett télbúcsúztató. A férfiak feldíszített lovaskocsikkal végigvonultak a falun, minden lányos házhoz bezörgettek. Kihívták az eladósorban lévő lányt, majd a kapuban táncoltak. A táncért tojást, szalonnát, bort kaptak, amit este a kocsmában elfogyasztottak. Az esti bálat végigtáncolták a lányokkal, majd másnap megkezdődött a böjt. (Trencsík 2006:29) Bréda Kálmán a kertjét mutatja meg nekünk. Paradicsomsátorban paprikát és paradicsomot termeszt. Benézünk, megtekintjük, mire megjegyzi: ka- 20

22 I. Értékek, értékőrzők Bart pát kíván már. A kert nagyrésze gyümölcsös (körte, alma, őszibarack, szőlő). Olyan virágba volt borulva a kert, mint egy menyasszonyi csokor, tavasszal a háromnapos fagy azonban elvitt mindent mondja beletörődetten a 89. évében járó bácsi. Kálmán bácsi kertjében Szalai Viktorral A gyümölcsfák és azok oltása már fiatal kora óta érdekelte. Az oltást könyvekből tanulta meg. Amíg ereje engedte, a falubelieknek is szívesen eljárt gyümölcsfákat oltani. Ma már a szüretelésben a gyerekek és az unokák is segédkeznek. Volt olyan, hogy 1,5-2 mázsát adott el falun, piacon. Most nem nagyon kő már jegyzi meg. Újabb helyi népdalok kerülnek elő, amikor Bartal Ferencéknél járunk. Aktív résztvevői voltak a sportéletnek, tagjai voltak a tánc- és énekcsoportnak is. Sajnos, már csak egy-egy versszakok kerülnek elő, ám örömmel jegyzeteljük le ezeket is. A nagybarti templom tornya tyuhajj, de magos, Rá van írva babám neve, jaj de aranyos. Arra mentem nem tudtam elolvasni, Elkezdett az árva szívem sajogni. 21

23 Bede István Tamás, Kiss Evelin, Káldy Márton, Szalai Viktor, Teveli Horváth Dorottya Garam mente Kollégium A nagybarti kertek alatt, Barna legény zabot arat. Zabot vágja a fekete lovának, Szeretőt keres magának. A nagybarti híres lányok, mindig rólam beszélnek. Jó híremet, rossz híremet, engedjétek rá az útjára. Te, kedves kisangyalom, ne hallgass más szavára. Amikor már azt hittük, hogy az összes barti népdalt hallottuk, akkor Sallai Magdolna néninek még jutott eszébe. Bart községben kidobolta a bíró, rózsafával tüzel a szolgabíró. Én is fogok rózsafával tüzelni, fog még engem, ki elhagyott szeretni. A fentebb leírt népdalok (egyes esetekben csak részletek) a teljesség igénye nélkül kerültek bemutatásra. Megannyi helyi népdal esetében előfordult, hogy csak a dallam, egy-egy szó, vagy sor jutott az adatközlők eszébe. Ezért sajnos nem ismerhettük meg A nagybarti temetőbe kék orgona virágzik..., vagy a Híresek is, kényesek is a nagybarti leányok... kezdetű népdalokat. Helyi étel specialitás receptjét három helyen is megosztották velünk: Csörögefánk: 25 dkg liszt, 10 dkg vaj, késhegynyi sütőpor, 3-4 kanál rum, 2 tojássárgája, 30 dkg porcukor, kis só, 2-3 kanál tejföl. Összegyúrjuk, kicsit hűtőbe tesszük, majd kinyújtjuk. Derelyemetélővel hosszúkásra becsíkozzuk és olajban sütjük. Árva Lujza adatközlése. Puffancs: 35 dkg liszt, 1 tojás, 2 tojássárgája, pici só, 1 stampedli rum, pici tejföl. Hat cipót csinálunk, kinyújtjuk és megkenjük zsírral. Fél órát pihentetjük, teszünk rá lekvárt, majd ráhajtjuk a másik felét. Derelyevágóval kivágjuk, fedő alatt rózsaszínre sütjük. Bréda Magdolna (szül. Barcsek) adatközlése. Esti pogácsa: 1 kg liszt, 1 vaj, 3 evőkanál zsír, nagy evőkanál só, 1 tojás, 2 tejföl (10%-os). Este bedagasztjuk, reggel sütjük, a tetejét mákkal megszórjuk. Trencsík Gizella adatközlése. A Barton töltött három napunk után, a házlátogatásokat és beszélgetéseket követően, akár egy kisebb kiállítást is tudtunk volna szervezni, annyi értékes gyűjteményt mutattak meg nekünk: Trencsík Katalin kendőgyűjteménye, Bréda József éremgyűjteménye; Balogh László régi fémpénzgyűjteménye, 22

24 I. Értékek, értékőrzők Bart Bréda Tivadar tűzoltó- és katonafelszerelés gyűjteménye, Bartal Mónika szalvéta-, képeslap-, aláírás-, sportjegy- és sportújsággyűjteménye egy, a helyiek értékeit bemutató rendezvény kiállítási anyagainak is elegendő volna. Mindeközben több helyen is azt hallottuk, hogy nem gyűjt itt senki semmit. Van arrafelé egy mondás állítólag az őseik még a litániában is megemlékeztek a környék híres boráról: Bényi, barti bortól, csatai verbunktól, ments meg Uram attól. Barti bort ugyan nem kóstoltunk, de megízlelhettük a bartiak vendégszeretetét, hagyományait, kultúráját, történelmét, s azt kívánjuk, hogy e gazdag örökséget éltessék, vigyék magukkal, adják tovább és gazdagítsák. Bréda Tivadar és tűzoltógyűjteményének néhány darabja Hálás köszönet az adatközlőknek: Balogh László, Csókás Bertalan, Csókás Matild (szül. Bréda), Oszlík Matild (szül. Csókás), Bréda József, Bréda Magdolna (szül. Barcsek), Bartal Ferenc, Bartal Éva (szül. Csókás), Bréda Kálmán, Bartal László, Bartal Erzsébet (szül. Rákóczi), Hubač Sándor, Trencsík Katalin, Trencsík Gizella (szül. Dávid), Trencsík Mária (szül. Csókás), Bréda Tivadar, Árva Lujza (szül. Gyurkovics), Sallai Magdolna (szül. Szőköl), Balogh Sándor, Balogh Piroska (szül. Szalai), Nyitrai Péter, Bartal Mónika. Forrásjegyzék: Falusi vendéglátás: Pukanec Angelika (2015): Udvard és térsége mikrorégió, Udvard és Térsége Társulás, Udvard Resko Sándor (2010): Bart, ÁSZ STUDIO, Kéménd Trencsík Katalin (2006): A hagyomány megtartó ereje című szakdolgozat Új Szó honlapja: 23

25 Bosnyák Dániel Garam mente Kollégium Bény Bosnyák Dániel Bény az egyik legrégebbi település a környéken. Már a rómaiak idején is ismerték és a legenda szerint Marcus Aurelius itt írta az elékiratait a Garam partján. Elhelyezkedése szerint Párkánytól 16 kilométerre fekszik, északnyugati irányban. A település Hont fiáról, Bényről kapta a nevét és először ben említik egy oklevélben Byn alakban. A településen en laknak, ebből a magyarság aránya legalább 98%, ezáltal a magyar nyelvet használják mindenhol, legyen az hivatal vagy óvoda. Sajnos Bényben már sem iskola, sem könyvtár nem üzemel, csak egy óvodájuk van. Az 1 4. évfolyamos kisiskolát 2015-ben bezárták, 2016-ban az épületet is lebontották, helyébe élelmiszerboltot építettek. Magyarságuk megőrzése kapcsán elmondták, hogy két hagyományosan magyar ünnepet tartanak meg a faluban, a március 15-ét, illetve az augusztus 20- át, amikor koszorúzással és ünnepi műsorral emlékeznek. A munkahely ellátottság a településen elég rossz, így az itt élők nagy része elutazik más városokba, illetve Magyarországra dolgozni. Azon kevesek, akik itt dolgoznak, azok vagy a helyi szolgáltató helyeken, vagy a mezőgazdaságban találnak megélhetést. Bény gazdag történelmi, néprajzi és építészeti örökséggel rendelkezik, ezáltal egy kifejezetten turista csalogató település lehetne. A helyiek a legnagyobb lehetőséget abban látják, hogy ha létrehoznának egy szállót vagy egy panziót legalább a településen, akár megindulhatna egy fellendülés is. Az elmúlt egy évben ugyanis több mint vendég járt Bényben, de egyikük sem maradhatott éjszakára. Mindezek ellenére a település bizakodó és példa értékű a közösségi élet, amely itt folyik. Helyi értékőrzők és értékek Bény mind a környéken, mind pedig a Kárpát-medencében híres az épített örökségeiről. A település már a római korban is létezett, erre bizonyíték az a 117 római arany pénz, amelyet egy földmunkálat során találtak. Ez az értékes lelet a Szlovák Nemzeti Múzeum tulajdonát képezi és a Vatikánban van jelenleg kiállítva. A Marcus Aurelius legenda mellett az írások arra is utalnak, hogy Szent István király ezen a területen gyűjtötte össze a seregét, hogy 24

26 I. Értékek, értékőrzők Bény legyőzhesse a pogány lázadókat. Sőt itt ütötték őt lovaggá. Ami logikus is, ugyanis a települést körbeveszi egy földvár maradvány, pontosabban 3 körgyűrű. A kutatások azt támasztják alá, hogy ez már az avarok idejében is itt volt. A külső gyűrű mintegy 150 hektár területet ölel körbe és mind a három sáncot még egy, a Garamból táplált vizes árok is védte. A legkülső sánc egyik leginkább épen maradt területén található egy kis kápolna. Mint mindennek, ennek is legendája van, miszerint Szent László királyunk amikor erre járt a seregével és a lovak szomjaztak, egy imádság után a földbe szúrta a kardját és vizet fakasztott. Későbbiekben ez a terület egy földesúr kezébe került, aki megelégelvén, hogy a környékbeliek oda járnak itatni az állataikat, megpróbálta elzáratni a forrást. Először földdel próbálkozott, majd később pedig trágyával. A forrás viszont minden alkalommal újra a felszínre tört, kidobálva magából a szennyet. Az utolsó próbálkozás során a trágyával kevert víz pedig megfertőzte, majd megölte a földesúr állatait. Ekkor felvette a keresztény vallást és bűnbocsánatért esedezve felépítette a máig itt álló kis kápolnát, amely mellett ma is ott csobog a kis forrás. A kápolnában évente három alkalommal tartanak misét, Pünkösdkor, Nagyboldogasszony és Kisboldogasszony alkalmával. A környékről viszont mind a forrás, mind a kápolna miatt többször is elzarándokolnak ide az emberek. A zarándokok körében bényi kutacska néven lett ismertté e szent hely. Bény legnagyobb büszkesége az között, eredetileg román stílusban épült templom. Feltehetőleg ugyanazon anyagokból és ugyanazon emberek építették, mint akik az Esztergomi Bazilikát, habár erre vonatkozóan nincsenek egyértelmű bizonyítékok. Maga az épület Szűz Máriának lett felszentelve és lassan 800 éve ékköve a településnek. Habár, mint írtam feljebb, román stílusban épült, korai gótikus jegyeket is magán hordoz. Ez annak is köszönhető, hogy gótikus, majd barokk stílusban is felújították. A második világháború alatt viszont bombatalálat érte és az egyik tornya szinte teljesen ledőlt. Ekkor kerültek le a két torony között lévő Szűz Mária-szobor maradványai, melyet a bényiek a háború alatt elrejtettek, elásták a templom mellé novemberében Csókás Ferenc, Bartal Ferenc (akik minden egyházi és kulturális rendezvény szervezői votlak abban az időben) és az akkori esperes-plébános a rejtekhelyéről kiásták és visszaállították a kéttornyú templom közé, az eredeti helyére. A helyiek összefogásának köszönhetően sikerült helyrehozni a templomnak ezt a részét az eredeti formájára. A templomtól nagyjából 100 méterre található egy kisebb körkápolna (Rotunda). Ilyen típusú kör alakú kápolnából az egész Kárpát-medencében öszszesen három darab található. A kutatások arra engednek következtetni, 25

27 Bosnyák Dániel Garam mente Kollégium hogy legalább száz évvel idősebb, mint maga a templom, viszont egyes elméletek szerint akár százötven, kétszáz évvel is megelőzhette azt. Habár felújításra vár, a belső téren tökéletesen kivehető a 12 mélyedés. A templom melletti déli oldalon a régi kolostor alapjai mellett lévő Szentháromság-szobrot 1891-ben állíttatta Gábor Máté és neje, Jankus Ilona a következő felirattal: A teljes Szentháromság egy Isten, Az Atya Fiú Szentlélek tiszteletére. Csemadok kézművesház Végül, de nem utolsó sorban az épített örökségnél mindenképpen meg kell említenünk azt, hogy a településen a mai napig legalább darab, százötven-kétszáz éves parasztház található. Ezek közül a két legérdekesebb a két tájház. Az egyiket a falu üzemelteti, a másikat pedig a Csemadok. Ennek a neve a Csemadok kézművesház. Amikor Bénybe érkeztünk, az első utunk ide vezetett. Itt találkoztunk Koczka Katalinnal és Koczka Gyulával. Míg Katalin a kézművesház vezetője, addig a férje a Csemadok elnöke. Elmondhatjuk, hogy ketten pedig a település életének meghatározó alakjai. A község által megvásárolt házat tájházzá alakították, melyet augusztus 13-án, a XVI. Falunap keretén belül hivatalosan is megnyitottak. A tájházban Csókás Feri bácsi emlékére külön szoba található a személyes dolgaival együtt. A tájház falán külön emléktábla őrzi az emlékét, munkásságát. Az emléktáblánál minden évben koszorúzás- 26

28 I. Értékek, értékőrzők Bény sal egybekötve fejezik ki tiszteletüket a helyi önkormányzat és a civil szervezetek képviselői. Csókás Ferencet nemcsak a faluban és környékén ismerték, de határokon túl is. Ő volt az, akit ma is nagyon sokan emlegetnek, mert igen sokat tett a falu hagyományainak megőrzéséért, ápolásáért. Általában 4-5 hagyományőrző csoporttal (ifjak és felnőttek) foglalkozott, a gyermekcsoport szerepelt a járási és országos népművészeti fesztiválokon, de helyi rendezvényeken is. Néprajzi gyűjtéssel is foglalkozott, írott anyagai, a néphagyományokat feldolgozó színpadi forgatókönyvei megtalálhatók a Népművészeti Múzeum adattárában is. A tájházban megtalálhatóak még a környékre jellemző bútorok, népviseletek is. Van itt egy működő szövőszék és egy kemence is. Habár az épület maga elég kicsi, mégis mondhatjuk, hogy külföldről is látogatják. Jártak itt vendégek Japánból, Dániából, Hollandiából, Görögországból, sőt Amerikából is. Csak 2016-ban ember fordult meg itt. A fantasztikus eredmények ellenére a hely legnagyobb ereje abban rejlik, ahogy a közösségi élet szerveződik itt. Katalin, mint okleveles kézműves, alapított egy kézműves kört, ahol a fiatalabbak és idősebbek hétről hétre összejárnak közösen alkotni. Van itt gyöngyfűzés, kosárfonás, hímzés, varrás, kötés és minden, amit csak el tudunk képzelni. A legtöbb dolgot autodidakta módon és egymástól sajátítják el. A kiállított kézműves tárgyak között láthatóak a falu másik nagyszerű személyének, Kremmer Dezső tojásfaragónak az alkotásai. Az úriember hírneve nem állt meg Bényben, hanem egész Felvidéken és Magyarországon is elterjedt. Rokkantnyugdíjas évei alatt, egy hirtelen ötlettől Kremmer Dezső tojásfaragó munka közben vezérelve vett egy gravírozó gépet, hogy megtanuljon üveget gravírozni. Később eszébe jutott, hogy maradt pár kifújt tojás húsvétról, mi lenne, ha kipróbálná azon a gravírozó gépet. Rá egy évre, 2011-ben már saját kiállítása volt 160 tojással. Az eltelt 6 év alatt több városban is volt kiállítása és mindig őt hívták meg, soha nem magának szervezte. Művei készülnek hagyományosan tyúktojásból, kacsatojásból, de a különlegesebb alkotásokat például strucc, 27

29 Bosnyák Dániel Garam mente Kollégium vagy emu tojásból készíti. A kisebb húsvéti tojások szinte rutinból készülnek akár egy két óra alatt, viszont a nagyobb alkotások több napot, vagy akár hetet is igénybe vehetnek. Az egészen bonyolult mintákat előbb felrajzolja a tojásra, majd az alapján vágja ki. Soha nem készült még két egyforma tojás, így minden műve teljesen egyedi és megismételhetetlen. Habár a településen nincsenek kifejezetten egyedi nyelvi kifejezések, vagy népszokások egy-két dologban mégis elüt a környező településektől. Az egyik ilyen a népviseletük. A férfi viselet hagyományos zsinóros nadrágból, fekete csizmából, fehér ingből és mellényből áll, kalappal. Bény a kurtaszoknyás települések közé tartozik. A legenda szerint a török pasa volt az, aki kötelezte a lányokat, hogy egy arasszal rövidebb szoknyát hordjanak, így láthassa a térdüket is. Az asszonyok viszont leleményesek voltak, így hiába lett rövidebb a szoknya lent, ők pont azzal az arasszal kezdték lejjebb a csípőjükön hordani, így továbbra sem volt látható a térdük. Étel különlegességek közé tartozik a túrós rétes, a kulcsos kalács, illetve nagyon büszkék még a különböző paprikásaikra. Ezek közül a kulcsos kalácsot emelném ki, amelyhez tartozik egy esküvői szokás is. Amikor a násznép végigvonul az utcákon, akkor a helyiek kint állnak és odaszaladnak az aszszonyokhoz, akik kosárban viszik ezt a kulcsos kalácsot. Törnek belőle, majd visszamennek. Mindenképpen meg kell említenem Kárász Lajost, akihez sajnos a rövid idő alatt, amit itt töltöttünk, nem sikerült eljutnunk, viszont mindehol megemlítették a nevét. Kárász Lajos hegedűket készít, amiket a világ minden tájáról megvásárolnak. Ez már önmagában is egy fantasztikus eredmény, viszont azt a tényt figyelembe véve, hogy mindezt fél kézzel készíti, felfoghatatlanná teszi. Rajta kívül sok olyan személy van, akivel csak futólag, vagy egyáltalán nem találkoztunk. Például Benefi Olga, aki kukoricacsuhéból készít használati tárgyakat, Smitt János kovács, Maszlag Andrea, aki égetett cukorból készít szobrokat és még sorolhatnám. 28

30 I. Értékek, értékőrzők Csata Csata Loksa Gábor, Halász Gergely, Havel Alexandra, Havel Ágnes, Havel Tamás A település egy viszonylag nagy lakosságszámmal rendelkező, csekély munkalehetőséget biztosító, múltjában sok színt hordozó, jelenében több leépülő vonatkozással küzdő közösség. Csatát először 1386-ban Chata néven említik a máriacsaládi pálos kolostor és a lekéri bencés apátság birtokaként. A 15. században egy pálos kolostor volt a településen ben II. Rákóczi Ferenc parancsára a kuruc csapatok egy hidat építettek a Garamon, amit az utánuk jövő császári csapatok el is pusztítottak. A település eredeti temploma 1773-ban barokk stílusban épült, melyet a visszavonuló német seregek elpusztítottak. Az új templomot 1958-ban építették Keresztelő Szent János tiszteletére a római katolikus hívők. A településen 1928-ban tűzvész pusztít, jelentős károkat okozva. A következő csapás ben éri, bár a frontvonal Oroszkán húzódott, de a csatai lakosságot is megviselte, mivel a két települést csak a vasút választja el egymástól. A bajok az 1947-es kitelepítéssel folytatódnak, azonban Csata magyar többségét ennek ellenére sem vesztette el. A 2011-es népszámlálási adatok alapján 1074 fős lakosságának 62%-a magyar. Működik a magyar óvoda és a magyar tannyelvű, Baross Gábor Alapiskola. A temetőben található egy kápolna, amelynek története a Garam egyik áradásával (még a 19. században) köthető össze, ugyanis ekkor a víz egy emberméretű, fa Mária-szobrot sodort Csatára (azóta tönkrement), melyet kimentettek a vízből, és a kápolna megépítésekor ott helyezték el. A csatai tájház egy eredeti parasztházban került berendezésre. A házban a korabeli bútorok vannak kiegészítve a településen található hímzésekkel, szőttesekkel és a kézművesség, mesteremberek használati tárgyaival. A felvonultatott eszközök nagyon jól tükrözik a település önellátó életvitelét. A település hagyományai közt él a csuhékészítés, melyet igyekeznek a felnövekvő fiatalságnak is átadni. Csatán a hagyományok őrzésében a Rozmaring éneklőcsoport vesz részt. Itt a mai napig sok magyar vonatkozású ünnepet megtartanak. A magyar ünnepek március 15-én kezdődnek, a kitelepített magyar lakosságról április 12-én emlékeznek meg, május 1-én az anyák napját ünneplik, június 4-én a trianoni békeszerződésről, október 23-án az 1956-os eseményekről tartanak megemlékezést. Ezek mellett a keresztény ünnepekről (Húsvét, Pünkösd, Búcsú, Karácsony) is rendszerint megemlékeznek. További két ünnepet emlí- 29

31 Loksa Gábor, Halász Gergely, Havel Alexandra, Havel Ágnes, Havel Tamás Garam mente Kollégium tenénk még meg, az egyik a Kincsőrző vetélkedő gyerekek számára, a másik a Magyar Bál, mindkét program a Sólyom Gyermekei Polgári Társulás szervezésében valósul meg. A település magyar közösségének legaktívabb tagjai a helyi Csemadok szervezet és a Sólyom Gyermekei Polgári Társulás tagjai, akik olykor mindkét szervezet működésének motorjai. Helyi értékőrzők és értékek A csatai tájház hivatalos formában az Alsó-Garam menti helytörténeti falumúzeum nevet viseli. A tájház és helytörténeti múzeum is gazdag anyagával nagy értéket képvisel. A kertben közösségi teret hoztak létre, a jövőben gyerekek honismereti A tiszta szoba táboroztatása céljából szeretnének fejleszteni. Ez a Csemadok számára is összejöveteli, rendezvényi lehetőségeket teremt. Maga a tájház gondolata is a Csemadok helyi szervezete tagjainak az ötlete volt, akik rádöbbentek, ha nem tesznek valamit, akkor a település korábbi mesterségeinek eszközei el fognak tűnni ugyanúgy, mint a mesterségek maguk. Így indultak el és kezdték összegyűjteni az eszközöket, régi bútorokat, népviseletet, szőtteseket. Az épületet 2009 áprilisa és szeptembere között újították fel, összefogás keretében. A tájház egy eredeti csatai épület vonásait megőrizve büszkén állja az idők sarát. A házban négy szobát rendeztek be tematikusan és a beomlott pincelejáratot is kihasználták. Az épület leghátsó szobája adja a konyha részt, ahol lehet főzni és le lehet ülni beszélgetni is. Az utcafront felőli szobában megtekinthetjük a régi parasz- A falusi lét mindennapjai eszközei 30

32 I. Értékek, értékőrzők Csata ti népviseletet és az eredeti szobabútorokat (melynek belsejébe az első gazdája ceruzával bele is írta a nevét), régi szőtteseket, hímzéseket és egy Singer varrógépet is megcsodálhatunk. A második szobában, ahonnét be lehet lépni a házba, egy kis teakonyhás ebédlő helyiség van, középen egy asztallal. Egyik felén egy lóca, mögötte egy kredences szekrény áll, a jobb oldalán pedig egy fém vázas kézmosó (mosdó lavórral) foglal helyet. Az ajtó mellett, a falon lévő polcokon Bajkai Mária csuhébabáit fedezhetjük fel. A harmadik szobában a konyhai eszközök hatalmas tárháza tárul a látogatók szeme elé. Találhatunk itt kannákat, köcsögöket, tányérokat, tálakat, lavórokat, szitákat, kosarakat, szűrőkanalat, sütőlapátokat, köpülőket, dagasztóteknőt és a konyha elmaradhatatlan szőttes konyharuháit, törülközőit. A pincelejáróban lopótökök, demizsonok vannak felakasztva, a legalsó szinten pedig két hordó, egy szőlődaráló és egy szőlőprés foglal helyet. A pinceajtó mellett, az eresz alatt egy régi mérleget (mázsát) találunk, melyen a szemléltetés végett egy kitömött szalmaszsákot helyeztek el a tájház berendezéséért felelős személyek. A harmadik szobában a szövés és fonás munkaeszközeit, illetve végtermékeit tekinthetjük meg. Elhelyeztek itt szövőszéket, rokkát, a fonál elkészítéséhez szükséges fa szerkezeteket, fonalat, rongydarabokat. A falon mindenütt az igényes munka eredményeként elkészült ruhadarabok, szoknyák, nadrágok, ingek, szőttesek, konyharuhák, törülközők, asztalterítők és még sok helyi érték van kiállítva. A fedett kültéri kiállító helyiség, szérű alatt egy eredeti magyar, Kühne Ede által készített vetőgép látható a hozzá tartozó magtakaróval és egy répareszelő. Az értékfeltárók a Tájház előtt annak megálmodóival és motorjaival : Antal Piroskával, Fehér Annával, Diósi-Bajkai Katicával és Bajkai Máriával 31

33 Loksa Gábor, Halász Gergely, Havel Alexandra, Havel Ágnes, Havel Tamás Garam mente Kollégium Okos László és Okos Éva, a Sólyom Gyermekei Polgári Társulás lelkei A tájház gyakran ad otthont kézműves foglalkozásoknak és összejöveteleknek, melyhez a hangulatot és a finom lepényeket a kertben lévő kemence segítségével biztosítják. Sólyom Gyermekei Polgári Társulás a helyi gyermekek kulturált szabadidő elöltését és sport tevékenységét, továbbá az árva és szegény sorsú Kárpát-medencei gyerekek táboroztatását szervezi immár harmadik éve. Ez utóbbi jó lehetőség a szűkebb és tágabb magyar világ megismertetésére, továbbá az egymás közötti kapcsolatok, barátságkötések céljából. Évközben helyi rendezvények szervezésével ápolják a magyar kultúrát. A társulás 3-4 éve alakult meg hivatalosan egy baráti társaságból, tagjuk van, de mindig csatlakoznak lelkes önkéntesek egy-egy program alkalmával. Céljuk a csatai, felvidéki magyarság és magyarságtudat megerősítése, a hagyományok ápolása, illetve az elcsatolt területeken élő magyarok hosszú távú együttműködése a jövőben. Húsvét alkalmával például sor került, a Polgári Társulás és a Csemadok helyi szervezetének együttműködése keretében a Húsvétváró kézműves foglalkozásra a tájházban. A foglalkozás során többféle technika alkalmazásával különböző anyagokkal dolgozhattak a gyerekek, majd a kézműves munka befejeztével mindenki hazavihette az általa készített díszeket és tárgyakat. Okos Csaba kis ajándékkal is meglepte a gyerekeket, ezzel is erősítve bennük a közösségért végzett munka értékét. A társulás három éve focitornát is indított, hogy minél több gyermeket közelebb hozzanak a sporthoz, mozgásra ösztönözzék őket. A rendezvény sikerességét az is bizonyítja, hogy idén 120 gyermek vett részt a tornán, Sepsiszentgyörgyről, Tokodról és Csabacsűdről is jöttek megmérettetni magukat a csapatok. Az a vágyuk, hogy a tornán a Kárpát-medence minden elcsatolt részéről legalább egy csapat vegyen részt. Idén került megrendezésre a II. Kincsőrző program is, amelynek célja a magyar nyelv szeretetének megerősítése a gyerekekben. Bárki indulhat, aki 32

34 I. Értékek, értékőrzők Csata magyar író, költő tollából származó mesét, verset, prózát szaval, vagy magyar népdalt énekel. Ebben az évben már három korcsoportot óvodás, alsó tagozatos, felső tagozatos tudtak elkülöníteni a szervezők. A szervezők szerint nagyon fontos a megerősítés minden korosztály számára, ezért a versenyzők díjazásában nincsenek különbségek. Minden diák oklevelet és Kincsőrző érmet, könyvet, édességet, íróeszközöket vehet át a fejlesztést szolgáló dicsérő szavak és óvatos kritikák mellett. Jeles esemény még a Magyar Bál, ami minden november utolsó péntekjén vagy szombatján kerül megrendezésre. A bál egy jótékonysági est, melyre neves anyaországi és felvidéki előadóművészeket hívnak meg a közönség szórakoztatására. Az év utolsó nagy programja a Elismerés a résztvevőknek a zsűritől: Sípos Imre (színész), Kosztin László (zenetanár), Szőnyi Kinga (Echo Tv), Réthy Katalin (nagylelkű önkéntes), Baluska Garamvölgyi Szilvia (tanárnő) és az elismert kincsőrző, a bényi óvodás: Szúnyogh Rebeka társulás életében a karácsonyi adománygyűjtés. A felajánlott adományok egy része felvidéki szegény családokhoz, a másik része négy erdélyi árvaházba (Máréfalva, Oroszhegy, Varság, Zetelaka) kerül. Adományként elfogadnak tartós élelmiszereket, ruhákat, tisztálkodó szereket, illetve játékokat, melyet még Karácsony előtt eljuttatnak a rászorulóknak. A gyűjtés jelszava: Kis adomány, nagy segítség!. A Sólyom Gyermekei Polgári Társulás munkája és rendezvényei, annak szellemi és gyakorlati léte a legnagyobb érték, amellyel a Garam mente Kollégium értékfeltáró munkája során találkoztunk. Nemes küldetésük az egész Kárpát-medence magyarságának összefogását célozza, lelkes adományokból, saját hozzáadott erőforrásokból csoda születik, csoda, amely példaértékű a magyarság összetartozása, egymásért való felelősségvállalása, és a megmaradásunk módja tekintetében. A lakosságcsere gyászos időszakára emlékező emlékművet is találunk a településen. A múlt feldolgozását, az emlékezés minél szélesebb megteremtését, a közösségi létben máig meglévő sebek gondozását a helyi magyarság tiszteletre méltóan látja el. 33

35 Loksa Gábor, Halász Gergely, Havel Alexandra, Havel Ágnes, Havel Tamás Garam mente Kollégium Antal Piroska a tájház egyik megálmodója és létrehozója. Agilitása, küldetéstudattól való elhivatottsága nagyon fontos pillére a csatai magyarok közösségének. Piroska néni saját specialitása a különösen finom körtesajt. A körtesajthoz előbb a körtét meg kell mosni, hibás részeit kivágni, majd kevés vízben puhára kell főzni. Miután megfőtt, átpasszírozzuk, cukrot és diót adunk hozzá, majd kilapítjuk egy tepsiben és hagyjuk kiszáradni. Fehér Anna tanítónő volt, sok nemzedék oktatásának feladatát látta el a településen, a kicsikkel még ma is foglalkozik, így a Sólyom Gyermekei Polgári Társulás Kincsőrző Antal Piroska és Fehér Anna rendezvényén szereplők felkészítésében is részt vállalt. Antal Piroskával a tájház dolgaiban vállvetve tevékenykednek. Tapasztalata, derűje és megingathatatlan hite nagy értéke a település magyarságának. Bajkai Mária csuhékészítő hírnevével már túllépett a település határain. Számos kézműves foglalkozást szervez gyerekeknek a csuhé-kultúra megszerettetésére és átadására. Marika néni a 70-es évek óta él ezen a településen, a Csemadok helyi szervezet képviselője és a Sólyom Gyermekei Társulás oszlopos tagja. Marika, amikor munkanélküli lett, gyermekei támogatására kezdett el a csuhéval foglalkozni. Mindig megpróbált új dolgokat készíteni és hamar rájött, hogy ez boldoggá teszi és még tehetséges is ebben. Marika néni már nyugdíjas, de soha nem unatkozik. Minden évszakban megtalálja azokat a növényeket, melyeket kiszárítva később felhasználhat a munkája során. Tudását addig fejlesztette, hogy nagyon szép aprólékos munkákat is készít. A közeli településekről is felkérik, tartson játszóházat a gyerekeknek, melyben csuhé dolgokat készítenek. De nem csak a Bajkai Mária csuhékészítő közeli falvakban ismert, több euró- 34

36 I. Értékek, értékőrzők Csata pai országból megkeresik, hogy csináljon munkákat, így külföldön és belföldön is több kiállítása van. Említése szerint rengetegen keresik Magyarországról, hogy csináljon huszárt csuhéból. Marika néni egész évben dolgozik, és mindig van munkája. Minden nagyobb ünnepre (húsvét, karácsony) már hónapokkal előbb elkezd készülni, így már ősszel láttunk csodaszép adventi koszorút nála. Sok elkészült munkát tud bemutatni, többek között babákat, angyalkákat, kereszteket, karácsonyfadíszeket, adventi koszorút, asztali áldást és betlehemet. Hugyec Anna a Sólyom Gyermekei Polgári Társulás helyi segítője. Kislánya, Zsófika rendszeresen megméretteti énektudását mind az iskolai, mind a társulás által tartott rendezvényeken. Annika munkája mellett aktívan bekapcsolódik a település életébe. Beszélgetésünkkor megemlítette, hogy van egy képgyűjteménye és a régi hagyományokról is mesélt. A településen régen mindennapi tevékenység volt a tollfosztás és kukoricafosztás. A kukoricafosztást Bajkai Mária még mindig műveli, hiszen a csuhébábok elengedhetetlen alapanyaga a szakszerűen leválasztott kukoricacsuhé. A tollfosztás hagyományát és a fonó munkafolyamatait a színjátszó körrel újra felelevenítették, melyet táncos, dalos formában mutattak be az érdeklődőknek. A hagyományok mellett a hagyományos paraszti ételekről is mesélt nekünk Annika. Az egyik ilyen hagyományos étel a krumpli kása hagymával a másik pedig a biracs, más néven kőtés vagy csíramálé. A csataiak hagyományosan ezt rozsból vagy búzából készítették. Elsődleges feladat a biracs elkészítésekor a búza vagy rozs csíráztatása, melyet folyamatosan nedves körülmények között kell tartani, de csak addig, amíg nem kezdenek el zöldellni. Ekkor a csírákat össze kell törni, amilyen apróra csak lehet, majd langyos vízzel fel kell önteni. Megfelelő idejű állás után leszűrjük a tejszínű levet a törmelékes csírákról, a továbbiakban csak a lére lesz szükségünk. Ehhez a tejszerű léhez lisztet adunk és addig keverjük, míg a massza el nem éri a galuskatésztaszerű állagot. Miután elérte a megfelelő sűrűséget, kizsírozott tepsibe tesszük, Hunyec Anna majd előmelegített sütőben pirosra sütjük. Természetesen régen a biracsot kemencében sütötték és a sütési ideje megegyezett a kenyérével. Az egész készítményhez azért nem kell cukrot adni, mert a csíranövények tartalmazzák a legtöbb cukrot a növény növekedési fázisai közül, s ezt kioldottuk a langyos vízben, így biztosítva a biracs megfelelő édességét. 35

37 Loksa Gábor, Halász Gergely, Havel Alexandra, Havel Ágnes, Havel Tamás Garam mente Kollégium Reznyicsek Piroska néninek már a szülei is a településen éltek. Idős kora ellenére is cselekvő tagja a közösségnek, rendszeresen besegít a Csemadok és a Sólyom Gyermekei Polgári Társulás által szervezett rendezvények előkészületeibe, lebonyolításába. Piroska néni hosszú éveken át a konzervgyárban dolgozott, de ennek ellenére sem felejtette el, hogy gyermekkorában hogyan tartósították a disznótorost. Régebben a hurkát, kolbászt, disznósajtot és más disznótorost, amelyeket el akartak rakni nyárra mind felfüstölték, ami egyfajta tartósítást biztosított az ételeknek, de ez még nem volt elegendő. A tartósítás második fázisának nyitja a füstölés során keletkezett fahamu volt, ugyanis a füstölt termékeket bele kellett forgatni a fahamuba és csak ezután lehetett feltenni a padlásra. A hagyományokról is mesélt Piroska néni. A településen minden Húsvét alkalmával a legények locsolkodni jártak, Karácsonykor pedig a kántálás volt a szokás, jellemző volt még a búzaszentelés és az Reznyicsek Piroska és hímzése aratókoszorú felszentelése valamint a kukoricafosztás és a tollfosztás. Piroska néni szabadidejében gyakran kezébe veszi a kézimunkát és nekilát a hímzésnek, de sajnos erről a kedves időtöltéséről előbbutóbb le kell mondania, mert szemei egyre gyorsabban romlanak, és nem látja az aprólékos hímeznivalót. Gyönyörű kézimunkái között egy igazán egyedi darabot is mutatott nekünk, egy egyszerű pasztellszínekben pompázó fecskés asztalterítőt, melyet még édesanyja hímzett lány korában, s Piroska néni büszkén vallotta be, hogy bizony ez a családi örökség talán több, mint 120 éves. A tollfosztás viccelési lehetőségeiről Takács András mondott el egy történetet. Történt ugyanis, hogy egy harisnyát kifeszítettek a háznál a verébfészek bejárata elé, a kis veréb, aki nem számított a cselre azon nyomban belekerült 36

38 I. Értékek, értékőrzők Csata a csapdába, melyet a férfiak ki is használtak a tollfosztó fehérnép megviccelésére. A tollfosztó asszonyok tollai közé az arra somfordáló férfiak beeresztették a kis verebet, aki szabadulásának nagyon megörülve elkezdett csapkodni szárnyaival, mellyel nagy riadalmat keltett az asszonyok körében és még a tollakat is szanaszét verte szárnycsapkodásaival. Török Béla élete során nagyon sok fotót készített a településről, a környékről, ismert hazai és külföldi politikusokról, hírességekről, valamint több dél-európai országban tett látogatása alkalmával készített képei adják keresztmetszetét az ottani világnak. Sajátos, meghatározó személyes élménye, hogy háromszor kezdte el iskolás tanulmányait. Először a Felvidéken, majd a lakosságcsere kö vetkeztében ahová vitte őt a sors, végül hamarosan hazatérve ismételten itt a településen. Az élmény azért mély, mert a harmadik iskolakezdéskor a szlovák tanárok és gyerekek szó szerint kigúnyolták őt a nehézségeiért a szlovák nyelv használata kapcsán. A gyermekkori élmény emléke, a szegregáció ezen durva és sértő jelenléte elkísérte egész életén keresztül. Török Béla Forrásjegyzék: Szabó M., Juhász G. (2014): Az Alsó-Garam mente kulturális öröksége. Alsó-Garam menti Fejlesztési Partnerség Polgári Társulás, Zselíz

39 Guellala Nacer-Eddine, Masinka Kitti, Ódor Olivér, Agonács Izabella, Kálnay Ágnes és Juhász Péter Garam mente Kollégium Érsekkéty Guellala Nacer-Eddine, Masinka Kitti, Ódor Olivér, Agonács Izabella, Kálnay Ágnes és Juhász Péter Kéty vagy más nevén Érsekkéty a Garam mente egyik kicsi, de nagyon vendégszerető települése. A falu népesége mindösszesen csak 600 főt számlál, szinte tiszta magyar falu, kevés szlovák család él csak a településen. Gyönyörű természeti környezetben fekszik, rendelkezik a határában halastavakkal valamint a Király-patakkal, melyet az idők folyamán három vízfolyásból tettek eggyé. Többféle legenda is fennmaradt azzal kapcsolatban, hogy miért is nevezik Király-pataknak. Az egyik legenda szerint azért, mert Szent István ebben a patakban itatta lovait, egy másik elmondás szerint pedig Mátyás királynak ebből a patakból hordták a vizet. A faluban meghatározó szerepet játszik a mezőgazdaság, amit a jó minőségű termőföld alapoz meg, de hagyományosan erős a máktermesztés ami a kétyi gasztronómiához szorosan köthető és a lótartás is. Ipari tevékenység nincs a településen, egy fűrésztelep (gatter, a helyiek így nevezik), működik mindössze, de még mindig léteznek kismesterségek! A településen található egy református és egy római katolikus templom is. Ezek mellett van egy teljesen magyar nyelvű, 9 osztályos iskolájuk, valamint óvodájuk, melyek a református egyház kezében vannak. Található itt magyar nyelvű könyvtár és egy igen tágas és szépen felújított kultúrház is, mely a kulturális rendezvényeknek ad helyet. Jelen van a településen több civil szervezet, melyek aktívan részt vesznek rendezvények szervezésében, lebonyolításában. Mindenképpen kiemelendő az a három emlékmű, melyek a falu büszkeségei. Az elhunyt német katonák és az elhurcolt zsidók, valamint az I. illetve a II. világháborúban elhunyt kétyi magyar katonák emlékére állított emlékművek, utóbbi a Hősök emlékműve, mely a falu központjában található, szépen felújítva. Kiemelendő a sportélet is, mivel van kétyi futballcsapat, amely bajnokságokon és különböző kupákon vesz részt, valamint darts csapat is működik a településen, és az asztalitenisz is igen népszerű és eredményes sportág a faluban. Helyi értékőrzők és értékek A tehetséges Bohák család, avagy akik igazán tudják mi a szeretet A Bohák család minden tagja kiemelkedően tehetséges valamiben. A családot hét gyermek és két szülő alkotja és a legkülönbözőbb hobbikkal foglalatoskod- 38

40 I. Értékek, értékőrzők Érsekkéty nak. Az interjú középpontjában a 19 éves ifjabb Bohák József és édesanyja áll. Ildikó azt tartotta a legfontosabb dolognak, hogy később, mikor gyermekeire tekint azt lássa, hogy mindegyik megtalálta önmagát és kibontakoztatta tehetségét sajátos hobbijában. Igazi polihisztor gyerekeket nevel, ugyanis mindenhez értenek legalább egy kicsit, avagy több hobbit végeznek egyszerre. József legkisebb testvére, Bohák Botond citerázik, táncol és hegedül, másik öccse ügyesen ostorozik és focizik, lánytestvérei néptáncolnak. Mindannyian ki- Vendégségben a Bohák családnál emelkedő eredményeket értek el a maguk kategóriájában. A lányok például Erdélybe és Budapestre is gyakran járnak fellépni. Ildikó nővérként kezdte pályafutását, de hobbija már akkor is a főzés volt, így nem olyan meglepő, hogy jelenleg konyhavezető a kétyi óvodában. Korábban foglalatoskodott népi gyógyászattal és valahogy mindig foglalkoztatták ősei olyan praktikus szokásai, hagyatékai, amelyek majd a későbbi megélhetést biztosítják családja számára. Életszerű hagyományaikból többnyire a számára is hasznosnak bizonyuló állattartási és növénytermesztési szokásokat vette át, illetve a konyhakert ápolásának művészetét. Mégis nem ezen ismert szokások teszik Ildikót Kéty egyik kuriózumává, hanem nemes életcélja, ugyanis bármit képes lenne azért eldobni, hogy mindenki meghallhassa Isten örömüzenetét. Ez az önzetlen tevékenység, az általa elindított, kétyi Szeretethíd mozgalomban tud kiteljesedni. A Kárpát-medencei Szeretethíd mozgalmat, a református szolgálat indította el. Céljuk az volt, hogy minél több településen bekapcsolódjanak az emberek olyan munkával, melyet önzetlenül, a közért tesznek. Lényege és elnevezése a tevékenységet végző önkéntes és a rászoruló közötti kapcsolatban mutatkozik meg, ugyanis az adakozó munkájának célja a szeretet nyújtás a rászoruló ember felé. A két ember közötti tisztelet, önzetlenség és szeretet alakítja ki az emberek közötti kapcsolatot, tehát hídként funkcionál, azaz szeretethíd. A fő ajándék Isten igéje, néha némi süteménnyel. Karácsonykor is tartják a régi hagyományokat, például kántálnak. Fia, József is bekapcsolódott a mozgalomba azzal, hogy ingyen átadja az általa megtanult tudományt a fiatalabbak számára. Józsefről tudni kell, hogy fiatal kora ellenére Kéty egyik legtehetségesebb íjásza. Nyolc éves korában találkozott először valódi hagyományőrzőkkel, 39

41 Guellala Nacer-Eddine, Masinka Kitti, Ódor Olivér, Agonács Izabella, Kálnay Ágnes és Juhász Péter Garam mente Kollégium akik a vasárnapi iskolában ismertették meg a gyerekekkel az íjászkodás mesterségét. Tetőfedő-asztalosként végzett és egyik nagy álma a régi bútorok újítása. Az íjászat annyira megtetszett neki gyermekkorában, hogy elkezdte hétvégente otthon fejleszteni magát. Amikor tehette és szabadideje volt, ezzel foglalatoskodott. Nem sokkal később összespórolta a pénzt az első íjára, majd magyar kentaur íjával járta az örömíjász és céllövő versenyeket Ópusztaszeren és Bugacon. Vesszőit saját maga készíti el, mindig ahhoz mérten, hogy a közelgő verseny típusa milyen funkciójú vesszőt kíván. Mivel ő inkább életmódként tekint az íjászkodásra, mintsem hobbiként, így gyakran jár fellépni falunapokra is, ahol kisgyermekeknek tanítja az íjászat mesterségét, természetesen ingyen. Többnyire egyénileg indul a versenyeken, ritkábban csapatban. A jövőbeni célja egy íjász egyesület létrehozása, mely tökéletes helyszín lesz a hagyományok továbbítására. A szövetség létrehozásának útjába csak a létszám kérdés áll, ugyanis a faluban csak 3-4-en választották ezt a hobbit és többnyire, aki ezzel foglalkozik, az a zselízi egyesületbe jár. Mivel az utazást nem mindenki tudja megoldani, így egyre nagyobb az igény a helyi egyesület létrehozására. Fontosnak tartja a későbbiekben, hogy elsajátítsa a lovas íjászat fortélyait és megdöntse mostani 300 méteres rekordtávját. Az íjászat mellett sok minden másban is kiemelkedő, például a bőrmívességben és a történelmi ismeretekben. Már az alapiskolában megnyert egy történelem versenyt, illetve rendszeresen bőrből készült mintás használati tárgyakat készít égetéssel. Peszeki István, a Don kanyarban elhunyt magyarok emlékének őrző-védője Első benyomásra Kéty egy aprócska kis falunak tűnhet a Felvidék óriási területén, ám ha közelebbről szemléljük, meglepetten tapasztalhatjuk, hogy a látszat néha csal, ugyanis ez a 600 fős közösség óriási tehetségek otthona. A 73 éves Peszeki István személyében egy kivételes embert ismerhetünk meg. Elöljáróban fontos tudni, hogy édesapja a második világháború alatt, a Don-kanyarban elhunyt katonák közé tartozott. Köztudott, hogy az ütközetben életüket vesztett hazafiak nagy részének holtteste a mai napig ismeretlen helyen található, közöttük az édesapjáé is. István feltett szándéka, hogy felkutassa apja elhalálozásának pontos helyszínét. Ez motiválta, hogy az ott elesett magyar katonák számára emlékműveket tervezzen és csináltasson, hogy a következő generációk se feledjék áldozatukat, melyet a szabadságért hoztak. Ezek a saját forrásból építtetett emlékművek, illetve emléktáblák Oroszországban és Kétyen is egyaránt megtalálhatóak. Rendszeresen koszorúzza, ápolja és látogatja őket. Hazai tevékenységének középpontjában viszont a zsidóság áll. Jó 40

42 I. Értékek, értékőrzők Érsekkéty viszonyt ápolt a koncentrációs táborokba elhurcolt zsidókkal, ezért gyűjtést szervezett Kétyen és az adományokból emlékművet állíttatott az áldozatok számára. István családjával egy kisebb mezőgazdasági birodalmat épített ki Kétyen, amely országos viszonylatban is stabilan megállja a helyét. A pajtát egy rimaszombati úriembertől vették még jó pár évvel ezelőtt, érdekessége, hogy előtte található egy vésett kőtömb, amely a lebontott kétyi hercegprímási birtok területéről származik. Ez a kő egy magtár oldalán díszelgett korábban. A gépek egy részét uniós támogatás segítségével szerezték be. Berényiné Peres Margit Hímzés, horgolás Annyiszor hallhatjuk ezt a szót: kézműves, de mégis mindenkinek más jut eszébe arról, hogy ez mit is jelent. Mindannyiunk számára mást és mást. Kétyen, egy Garam menti faluban erről a szóról szinte minden embernek Berényiné Peres Margit jut eszébe, aki leánykora óta köt, horgol, varr és hímez a falu- és önmaga számára. Bár ma már a varrás kap fő hangsúlyt a mindennapjaiban, azonban Berényiné Peres Margit a hímzéseit mutatja korábban előszeretettel készített különböző hímzett tárgyakat, így például terítőt, kendőt, díszpárnát, ágytakarót, dísztörölközőt, abroszt, de még a blúzait is saját kézzel díszítette. A terítők ékesítése során a saját mintáit használta, amelyeket a falubeli asszonyokkal együtt rajzolt fel a korábban elkészített kézzel szőtt vászonra. Ezeket a mintákat, sablonokat indigóval lehetett átmásolni és cserélgetni, így mindenki megtalálta a számára kedveset. A mintázat során többféle technikát is alkalmaz, de mégis van egy kiemelkedő, amely rengeteg időt vesz ugyan igénybe, de az eredményt tekintve mindenképpen megéri, hiszen csodálatos mintákat lehet vele készíteni. Ez a technika a száltani varrás, melynek során a sorokat egyesével számba kell venni. Margit kézműves tevékenységei a falu szempontjából is különös jelentőséggel bírnak, hiszen Molnár Tímea (iskolai tanár) közreműködésével kisebb figurákat (például kétféle macska a gyermekek korának megfelelően, vagy medvék) készítenek az iskola és a gyermekek számára. A gyermekek is elsajátítják 41

43 Guellala Nacer-Eddine, Masinka Kitti, Ódor Olivér, Agonács Izabella, Kálnay Ágnes és Juhász Péter Garam mente Kollégium ezek elkészítésének a folyamtatát és saját maguknak is készítenek játékokat. Elsőként a készíteni kívánt figura sablonjának, majd a megfelelő ruhaanyagnak a kiválasztása történik. Ezt követően a sablon körberajzolására és a minta kivágására kerül sor, aztán a vattával való kitömés és a tetszetősség szerinti díszítés zárja a sort. Fontos még, hogy az elkészült plüss állatokat az egyházi vásár keretei belül értékesítik, amely remek bevételi forrást jelent, így például ez fedezheti a diákok kirándulási költségeinek egy részét. Az elkészített tárgyakat, díszeket maga Margit sosem árusította, általában ajándékba adja. Ma már más kézműves technikákat is alkalmaz, többféle újítást is kipróbál, például: hogyan lehetséges lábtörlők, kisebb szőnyegek elkészítése pomponokból, vagy miként lehet műanyag üvegekből ülő alkalmatosságot, puffot kreálni. A példa kedvéért a puffokat úgy készíti, hogy 16 db 1,5 l-es pet palackot egybe ragaszt, majd ezeket zsákba varja. Ennek a megalkotása is a kreativitására vall, hiszen ötletes, ezen felül kényelmes és környezetbarát. Az idősek klubjában is megbecsült személy, ahol ugyancsak végeznek kézműves foglakozásokat: díszek horgolása, zokni kötése, pompon készítése. Berényiné Peres Margit és családja kiemelkedő szerepet játszik a falu kulturális életében, hiszen lánya, aki kultúrfelelős, kirándulásokat szervez különböző helyszínekre, míg unokája Berényi Dávid a Madách Színházban játszik. Bernát Lajos seprűkészítés Habár a mai, szinte teljesen városiasodott életünkben már csekélyebb jelentőséggel bírnak a régen használt módszerek, eszközök, olykor a hagyományok, amelyek így lassan el is tűnnek a köztudatból. A falvak így például Kéty is, ápolják a hagyományokat, értékeket, azon régi szokásokat, amelyek megőrzésre méltóak. Ilyen értékként tekinthetünk Bernát Lajos és családja munkásságára, akik még mindig őrzik a seprűkészítés hagyományát. Bár jóllehet, szakmája szerint Lajos nem ezzel foglalkozik, a mai napig folyamatosan készíti a cirokseprűket. Kisgyermekkorában, 1979-ben kezdte, amikor még a gyártási folyamat is teljesen más volt. A ma használt seprűnyél helyett akkoriban a cirok szálából készítették el a nyelet, madzag helyett pedig egy széthasított fűzfavesszővel erősítették, varrták meg. Ez mára már inkább csak muzeális értékeket képvisel. Ebben az időben, a faluban többen is foglalkoztak a cirokseprűk elkészítésével és ma is vannak még, akik folytatják. A cirokseprűket egész évben gyártják a saját maguk által termelt cirokból. Április végén, május elején vetik el a magot, amelyet Szegedről hoznak (szegedi szlovák magnak is nevezik). Augusztusban és szeptemberben történik a cirok betakarítása, amelyet ezt követően az egy vagy két soros magtalanító 42

44 I. Értékek, értékőrzők Érsekkéty gépbe helyeznek. A gépelési folyamatot négy asszony végzi (kettő a géppel dolgozik, kettő adogatja), majd ha ki van magtalanítva a cirok, azt kévébe gyűjtik és madzaggal átkötik. Az így kinyert magot szárazon tartják, állatok etetésére használják, tyúkok, kecskék, nyulak, kacsák, esetleg postagalambok eszegetik fel. A kigépelt cirkot a napra teszik, attól száraz és sárgás színű lesz. A különböző igényeknek megfelelően eltérő méretű seprűket készítenek: kicsi ezt alkalmanként díszítésre is használják, közepes (úgynevezett gyermekseprű) és a nagy, amelyre a legnagyobb a kereslet. Egy évben egyszer takarítják be az ültetett cirkot, amelyből körülbelül kévére lehet számítani, így már az aratáskor meg lehet jósolni, hogy nagyjából milyen mennyiségben lehet előállítani seprűket abban az évben, számolva azzal, hogy egy kéve nagyjából négy nagy, vagy három nagy és egy kisméretű seprű elkészítéséhez elegendő. A seprűkészítésnek több fázisa van. A magtalanítás után a babettakerekekkel (két kerék, ellentétes irányba mozognak) működő gép használata a következő lépés. Az erősségétől függően négyfelé választott cirok közül a leggyengébb kerül a seprű belsejébe, azt dróttal rászorítják a seprűnyélre és Seprűkészítés Bernát Lajosnál körbe vezetik a rúdon. Ezt követően kettő, az előzővel megegyező hosszúságú, de ellentétes irányú réteget helyeznek a korábbira, majd ezeket óvatosan viszszahajtva összefogják a seprűt. Ennél a részfolyamatnál különösen fontos a cirok előzetes beáztatása, kifejezetten tavasszal, hiszen a tél folyamán kiszárad és a rétegek hajtása során eltörhet. A drót rögzítését követően kerül sor a borítóréteg, majd végül a külső borítás felvitelére, melyeknek célja a seprű megerősítésén túl az is, hogy formát adjanak neki. Végezetül erősen eldolgozzák a drótot, majd a félkész seprű mehet is tovább a következő munkafolyamathoz, amely a varrás lesz. Állványsatuba fogják a seprűt, majd madzaggal megerősítve, kézzel megvarrják, amely hozzávetőlegesen tíz percet vesz igénybe. Bár a gépiesített varrás mindössze egy-két percbe telne, az hézagokat hagy, így a hagyományos kézi varrás a kecsegtetőbb. A madzagot mindig gondosan elrejtik, hogy ne lehessen látni, így figyelve az esztétikumra is. Ezt követően már csak az van hátra, hogy a seprűt egyhosszúra vágják és megigazítsák. Ismét a 43

45 Guellala Nacer-Eddine, Masinka Kitti, Ódor Olivér, Agonács Izabella, Kálnay Ágnes és Juhász Péter Garam mente Kollégium magtalanító gép kerül használatba, kiszedik az esetlegesen megmaradt magokat és a gyengébb szálakat. Évente megközelítőleg seprű kerül ki a műhelyből, de a korábbiakban volt, hogy a tízezres darabszámot is elérték. Még egy percet sem unatkoztam Fazekas Erzsébet Nagyjából három órát beszélgettem Fazekas Erzsébettel. Mint megtudtam, nyugdíjazása óta ő a helyi református templomban a gondnok, és ha teheti, szívesen besegít a rendezvényszervezésben is. Emellett sokat olvas, szeret keresztrejtvényt fejteni, túrázni és még soha nem unatkozott egy percet sem. Hét nyelven tanult eddig, amelyeket folyamatosan fel-felfrissít: magyar, szlovák, orosz, cseh, ógörög, latin, német, angol. Elmondása szerint egy perce sincs unatkozni, mert ha nem az írással és a jótékonykodással, akkor az unokákkal mindig van valami dolga. 25 évig szülész-nőgyógyászként dolgozott. Pályáját a zselízi kórházban kezdte, majd a privatizáció után kórházba került és falujáró védőnő-bábaasszonyként folytatta munkáját, végül 12 évig egy öregek otthonában dolgozott. Eddig sem és ezután sem unatkozott, és folytatva az egészségügyi hivatását a Vöröskereszt térségi szervének elnökeként rendszeresen tart gyerekeknek előadásokat tisztaságfelelősségről és elsősegélynyújtásról. Legkedvesebb hobbija ma már mégis a versírás és mondókaköltészet. Először, az akkor öt éves unokájának születésnapjára írt meglepetés-költeményt. Ez közel 11 éve történt. Azóta több mint 100 verset írt. Kedvenc témái a családi idill és unokáinak szeretete, valamint a környező tájban rejlő természeti szépség. Legfőképp azonban az évszakokról szóló verseket, mondókákat szereti, és szívesen költ rigmusokat jeles események, közösségi találkozók apropóján vagy azok emlékére. Számunkra is írt egy hasonlót, amikor ott jártunk. Pécsről, az egyetemről, öt főiskolás diák érkezett, És sorra látogatták a Garam menti községeket. Fölmérést készítettek, itt élő embereket kérdezgettek, Keresték a régi, hagyományos értékeket. A beszélgetésekről jegyzeteket készítettek, Hosszasan elbeszélgettek mindenről, érdeklődtek. Aztán az az adatokat feldolgozzák, És ígérték, hozzánk is majd eljuttatják. (Fazekas Erzsébet) Az emberekbe vetett hit embere Bohák Valéria Bohák Valéria tősgyökeres kétyi, aki szerencsésnek mondhatja magát, mivel ugyanannak az iskolának a jogelődjében tanult, ahol később munkába is állt. 44

46 I. Értékek, értékőrzők Érsekkéty 1976-ot követően kezdett tanítani Kétyen, amit a 90-es évek elejéig töretlenül folytatott. Ekkor hívták meg Nagyölvedre tanítani, ahol csupán néhány évig dolgozott, csakhogy mire visszatért Kétyre, legnagyobb fájdalmára az otthagyott, nagyjából harmincöt gyerekből már csak hat volt a napköziben. Ekkor találkozott Feszty Zsolt református lelkésszel, akivel a közös rokonszenvnek és ügybuzgalomnak köszönhetően közel 4 év kemény munkájával, szeptember 1-jével, tizenhat fős tanulói állománnyal megkezdte első tanítási napját az Érsekkétyi Magyar Tanítási Nyelvű Egyházi Alapiskola. 16 évig volt az igazgatója, nemrég átadta a vezetőségi helyét, de továbbra sem hagyott fel a tanítással az általa alapított, számára az alma maternek tekintett iskolában. Vali néni elsősorban pedagógus, olyasféle, aki miközben céltudatosan halad az ideális megoldás felé, soha nem feledkezik meg az őt körülvevő emberek érdekeiről. Az az elve, hogy egy közösség életében alapvető fontosságú, hogy legyen iskolája. Úgy gondolja, hogy a tudás és a hagyományos értékek intézményes átadása meghatározza a kollektív szellemiséget, ahol pedig nem létezik az iskola intézménye, ott a közösség tagjai nem élő szövetben élnek egymással, idővel elsorvadnak a szellemi-kulturális gyökereik, végül pedig eltűnik a közösség egésze. Ez különösképp igaz a határon túli magyarok esetében: az a magyar közösség, amelyiknek nincsen magyar iskolája, idővel feloldódik az őt övező környezetben. A 90-es években éppen ezért volt számára az a legfontosabb, hogy legyen Kétynek iskolája. A kezdeti bizalmatlanságot és egyet nem értéseket legyőzve, már az első év után látszott a befektetett energia és remény megtérülése: komplett osztályok, tanítójukkal együtt kérették át magukat a szomszéd falvakból Vali néniékhez. Ehhez csatlakozott az a szülői igény, hogy az iskola példájára legyen a faluban egyházi óvoda is ben Vali néni és Milus Veronika vezetésével, saját konyhával, 15 gyermekkel és a Felvidéken egyedüli módon, református hitoktatással elindult az Érsekkétyi Egyházi Óvoda ban vagy, ahogy Vali néni nevezi a harmadik alapításkor állami fenntartással, de a református egyház tulajdonában és gondozása alatt került összevonásra az óvoda és az iskola, így kerülve végleges, mai formájába az Érsekkétyi Magyar Tanítási Nyelvű Egyházi Alapiskola és Óvoda. Innentől folyamatosan növekedett a gyerekek létszáma, és a 2007/08-as tanévben több, mint 60 gyerek tanult az iskolában. Vali néni ilyen nagy állomány mellett is igyekezett megtartani a kis osztálylétszámú, személyes kapcsolatú oktatás keretfeltételeit: továbbra is folytatni kívánta az alsóbb évesek összevont tanítását. Számára kiváltképpen lényeges az alsóosztályok ilyesféle kezelése, mert a tananyag évfolyamonkénti, spirális egymásra épülésével, 45

47 Guellala Nacer-Eddine, Masinka Kitti, Ódor Olivér, Agonács Izabella, Kálnay Ágnes és Juhász Péter Garam mente Kollégium amikor az egyik elsajátítja a tudásanyagot, a másik éppen átismétli azt, ezzel a diákok önmaguk hozzák létre az önálló tanuláshoz szükséges feltételeket. Vali néni pedagógiája a tanulás tanítása. Ennek következtében nem gondolja helyesnek a tanítás szegregált kereteit, de ugyanakkor azt is tudja, hogy egyedül a teljes integráció sem képes problémák végső megoldására. Számára fontos az esélyegyenlőség és a méltányosság alapjaira épített oktatás, amelyben a pedagógusok kialakítják a diákok egyéniesítését a közös intézményi keretek között, megtartják és erősítik az egyéni tanulási utak és formák különbözőségét és mindenkit a saját képességeihez mérten kvalifikálnak. Eszerint igyekezett iskolát alapítani, órát tartani és diákból felnőttet nevelni. Szerinte ebben rejlik a tanár legfőbb feladata is, hogy a gyenge gyerekeket felemelje, a tehetséget pedig fejlessze. Azonban ennek sikerességét nem szabad tőle azonnal elvári. A pedagógia az a terület, ami csak húsz év múlva mutatja meg az eredményeit. A pedagógus pedig az a személy, akinek eszköze és mércéje az emberekbe vetett hite. Kéty két lábon járó lelke, avagy Molnár Tímea Timike Kárpátaljáról házasodott be a faluba, ám senki nem mondaná, hogy ő nem vérbeli kétyi. Rengeteg energiát fektet helytörténeti kutatásokba, számos program megszervezője és lebonyolítója. Állítása szerint, akkor vagy igazi kétyi, ha tudod XY-ról, hogy mije miért fáj. Timike ennél többet is tud, minden ház lakóját és élettörténetét ismeri. Sokakról el is mondhatja, hogy részt vesz nevelésükben, ugyan is ő az általános iskola egyik imádott tanító nénije. Koordinátorként napról-napra bizonyította, hogy ő tényleg a falu központja. Mindenki életét ismeri, ha valami nem jutott eszébe egy lakónak, Timi biztosan tudta emlékeztetni valamire. Erre a pozícióra alkalmasabb embert nem is kaphattunk volna. Ismeri a falut, az épületeket, a programokat, az emlékműveket, a temetőt és minden embert. Mindkét alkalommal vendégül is látott minket otthonukban. Az első pillanattól otthon érezhettük magunkat. Játszottunk gyermekeivel, rengeteg történetet meséltek, gyakorlatilag a két vendégfogadás során mindent megtudhattunk a faluról, ahol két hét alatt szinte családtaggá válhattunk. A lakók ugyanis nagyon befogadóak. Második látogatásunk során mindenki emlékezett ránk, mindenki tudta, hogy kik vagyunk, mit csinálunk és vártak minket. Timi készségesen elintézte, hogy legyenek programok. Meghallgathattuk a Pacsirta Kórus előadását, seprűt készítettünk, varrtunk plüss macskát, rengeteg isteni ételt ettünk. Ezúton is köszönünk mindent Timi, érték vagy! 46

48 I. Értékek, értékőrzők Farnad Farnad Palusek Erik, Alexa Katalin, Dér Dianna, Kuszli Szabina Farnad község (szlovákul Farná) a Nyitrai kerület Lévai járásában található. A 2011-es népszámlálás eredményei szerint Farnadnak lakosa van, amelyből 940 magyar, 326 pedig szlovák nemzetiségű, illetve romák is vannak, az összlakosság nagyjából 8 százalékát kitéve. A faluban három templom található: római katolikus, református, illetve evangélikus. A katolikus és református templomokban magyar nyelven tartanak miséket, illetve istentiszteleteket heti rendszerességgel, míg az evangélikus templomban magyar anyanyelvű lelkész hiányában szlovák nyelvűek az istentiszteletek, de a hívők az imákat magyarul mondják el, a szlovák nyelvű prédikációkat követően. Egyik felekezetnek sincs helyben papja, illetve lelkésze, mindhárom egyházi elöljáró a közeli falvak valamelyikéből jár át ide. Farnadban évente háromszor ökumenkius istentiszteletet is tartanak magyarul. Ahogy templomból, temetőből is három található a faluban. Korábban mindhárom felekezetnek külön általános iskolája volt, mára már ezek megszűntek és egy központi épületben tanulhatnak a helyi kisiskolások, elsőtől kilencedik osztályig. A tanítás magyar és szlovák nyelven folyik, mindegyik évfolyam egy-egy osztályában. Az épületben működik az óvoda is. Helyi adatközlőink sajnálkozva mondták el, hogy egyre több magyar nemzetiségű szülő íratja szlovák tagozatra gyermekét. A falunapot és egyben a település fennállásának, pontosabban első írásos említésének 860. évfordulóját, 2016 júliusának második hétvégéjén ünnepelték meg, gazdag kulturális programokkal és sportrendezvényekkel kísérve. Farnadon pezsgő kulturális életről beszélhetünk, hiszen a helyi kultúrházban rendszeresen fellépnek a faluban működő hagyományápoló csoportok: a Rozmaring Asszonykórus, a Vox Mirabilis egyházi kórus, a Nádas Néptánccsoport táncosai (kicsik és nagyok egyaránt). Ezentúl időnként színdarabokat és más településekről, más országokból érkező hagyományápoló csoportok előadásait is megtekinthetik a lakosok. A művelődési élet szervezésének legfőbb felelősei Búri Mónika, a kultúrház kultúrfelelőse, illetve a Csemadok helyi szervezetének elnökasszonya, helytörténész, és Nagyné Baka Ella, aki szenvedélyes hagyományápoló, a magyar kultúra megőrzésének egyik élharcosa. Rajtuk kívül a falu apraja-nagyja kiveszi részét a rendezvényszervezésben. A falu központjában található tájházat és egyben múzeumot önerőből tartják fent és működtetik. Farnadra a környéken egyedülálló módon öt bekötőút 47

49 Palusek Erik, Alexa Katalin, Dér Dianna, Kuszli Szabina Garam mente Kollégium vezet, amelyek közül négy mentén keresztek találhatóak, az ötödik mellett pedig Nepomuki Szent János fából kifaragott szobra áll. A Társalgóban gyülekeznek a nyugdíjas asszonyok, hogy a legkülönfélébb kézimunkákkal, kosárfonással és jó hangulatú beszélgetésekkel töltsék el idejüket. A közelmúltban megkezdte működését az idősek otthona is, amely új munkahelyeket teremtett Farnadon, amiből nincs sok a faluban. A kevés lehetőség miatt a lakosok többsége a környező nagyobb települések valamelyikén vállal munkát, közülük is legtöbben a lévai Ipari Park alkalmazottai. Helyben a boltok, a presszó és a kocsma néhány dolgozóján kívül főleg mezőgazdasággal foglalkoznak. Sokan termesztenek szőlőt a falu határában, amelyekből kiváló minőségű borokat készítenek, leginkább saját fogyasztásra, hiszen sem a szőlőt sem a bort nem tudják értékesíteni a piacon. A 2000-es évek elején készítették és fogadták el Farnad új zászlaját, címerét és pecsétjét, amelyek együttesen képezik a falu jelképeit. A szépen felújított községházára a szlovák mellé ugyan nem kerülhet ki a magyar zászló, de a fent említett jelképek mindegyike ott díszeleg a homlokzaton, amelyeken a piros, fehér és zöld színek dominálnak. Helyi értékőrzők és értékek A farnadi lakosok kivétel nélkül megemlítették a falu híres tortakészítőjének nevét, Mácsadi Marika nénit, aki jövetelünk előtt hunyt el. A fenséges, dióból készült torták készítésének hagyományát azonban lánya, Gubricza Katalin, Kati néni vette át. A művészi szintre emelt, aprólékos munkából álló tortakészítés fortélyairól Kati néni az édesanyja házában mesélt nekünk. Kati néni 1982-ben Érsekújvárba ment férjhez, de a Farnadon eltöltött, szép gyerekkori évek emlékei miatt szívében örökké ez a falu marad az igazi otthona. A gyakori hazalátogatások alkalmával néha besegített a tortakészítésbe édesanyjának, de most teljes egészében ő foglalkozik ezzel immáron negyedik generációként. Volt alkalmunk Kati néni lányával is találkozni, aki férjével és két lányával Farnadon él és szintén Katinak hívják. A negyedik generáció után további ötödik, de talán még a hatodik generáció is biztosítottnak látszik, mivel a fiatal anyuka elmondta, később ő is tovább szeretné vinni a családi üzletet és már a lányai is aktívan érdeklődnek iránta. Kati néni elmondta nekünk, hogy a diótorta ötlete a dédmamájától származik, aki 17 évesen, az 1900-as évek elején egy gazdag zsidó családnál szolgált Budapesten, ott látta ezt a technikát. Annyira megtetszett neki a tortakészítés módja, 48

50 I. Értékek, értékőrzők Farnad hogy amikor visszatért hazájába, rögtön csináltatott két formát a torták alapjának, amit Kati néni a mai napig használ. A faluban hagyomány, hogy lakodalmakba, a lakodalmas asztalra dísznek vagy szülinapokra diótortát csináltatnak, de nemcsak a faluból, hanem környező településekről, nagyobb szlovák városokból is érkeznek megrendelések az egyedi készítésű diótortákra. Mivel kitűnően eláll napokig, sőt hetekig, így a világ minden tájára visznek belőle, többek között jutott már Angliába, Amerikába, Németországba, Lengyelországba is. Kati néni régebben könyveléssel foglalkozott, most egy érsekújvári kis üzletet vezet, ezért csak minden másnap jár Farnadra a felvett rendelések alapján elkészíteni a tortákat. Maga a torta dióból, por- és kristálycukorból áll, a hab pedig tojásfehérjéből. A műveletet a dió darálásával kezdi, amit régen kisebb, kézi darálóval végzett, most pedig egy érsekújvári cukrász ismerőse megengedi, hogy géppel dolgozza fel a tortához szükséges legfontosabb alapanyagot. A darálásnak két módja van: apróbb és durvább szeműre kell Diótorta feldolgozni a diót, mivel a felhasználás során e két szemcseméret aránya dönti el, mennyire lesz megfelelő állagú a massza, amit aztán kézzel formáznak. A darálás után minden a farnadi kis konyhában zajlik tovább: a massza a cukor felhevítésével, karamellizálásával alakul ki, amihez később hozzáadja a darált diót, amiből sűrű massza keletkezik. A két, múlt század eleji forma felhasználásával a diós masszából kialakul az alap, amire díszítésként még kézzel hajlított mintákat helyeznek. Utolsó mozzanatként pedig porcukorral elkevert tojásfehérjéből készült habbal díszítik, így végül egy nagyobb diótorta bő négy óra alatt elkészül. A torta formája a megrendeléstől függ, de az alapmotívumok, formák ugyanazok még, amiket 100 évvel ezelőtt is nagy előszeretettel használt a család első tortakészítő mestere. Hamar fény derült arra, hogy ez a falu igen élénk kulturális életet él, a lakosait pedig hatalmas összetartó erő és magyarságtudat jellemzi. Ezeknek a jellemvonásoknak Nagyné Baka Ella is óriási figyelmet szentel, a vele való 49

51 Palusek Erik, Alexa Katalin, Dér Dianna, Kuszli Szabina Garam mente Kollégium beszélgetések során az derült ki, hogy szinte küldetésének érzi a felvidéki magyarok sorsának jobbá tételét, identitásuk megtartásának megsegítését. Ezt a különböző magyar nyelvű programok szervezésével próbálja elérni, ezzel kívánja a felvidéki magyar kultúrát életben tartani. A szálakat a Csemadok farnadi 1950-ben alapított alapszervezetének elnökeként tudja mozgatni, amelynek 275 tagja van. Bár a Csemadok egy társadalmi, kulturális szervezet, amely foglalkozik politikával és érdekvédelemmel is, Ella néni szerint igen fontos, hogy a farnadi magyar lakosok tisztában legyenek a jogaikkal. Ez abban is megmutatkozik, hogy Ella néni a Mosoly elnevezésű Idősek Otthonában, szlovák nyelven nyitott gondozói képzés magyar nyelvre fordítását szorgalmazta. A Csemadok szervezésében több műsor, fesztivál is megrendezésre kerül. Kiemelkedő a minden évben, december négy hétvégéjén megtartott Adventi műsor a falu központjában, melynek fő ékessége a hatalmas adventi koszorú, melynek gyertyáit három hétvégén keresztül a három felekezet (református, evangélikus és katolikus) egy-egy képviselője gyújtja meg. A negyedik hétvégén közösen gyújtják meg az utolsó gyertyát egy műsor keretén belül, ahol fellép a falu kórusa is, a Vox Mirabilis, akiket nekünk is volt szerencsénk egy evangélikus misén meghallgatni. Természetesen a magyar nemzeti ünnepekről, mint például a március 15-én megrendezésre kerülő, es szabadságharcról is megemlékeznek minden évben. De a zselízi Országos Népművészeti Fesztiválon idén fellépett a farnadi Rozmaring asszonykórus, amelynek Ella néni is tagja, valamint a Nádas ifjúsági néptánccsoport is. Ezen kívül fontosnak tartja az egészséget is, ezért minden évben véradást szerveznek, amit személyre szóló értesítéssel hirdetnek meg. A jövőre nézve is tele vannak programokkal és tervekkel: november 5-én a kultúrotthonban megrendezik a megalakulásának 20. évfordulóját ünneplő farnadi Nádas ifjúsági néptánccsoport műsorát is, amelyre már nagyon készülnek. Író-olvasó találkozót szeretnének szervezni, melynek gerincét a felvidéki magyar kultúra megismertetése képezné. Ella néni tervei szerint Mács József felvidéki író, műfordító, publicista lesz az első, akit megismertethet a fiatalokkal. A távoli jövőt illetően is vannak már elképzelések: a 2019-ben 70. születésnapját ünneplő Csemadok ünnepi műsor keretében egy nagyszabású Ki mit tud? jellegű vetélkedőt szervezne, melynek kulcsponti témája a felvidéki magyarok köré épülne: felvidéki színészek, színház, kultúra stb. Ella néni kilátásai azonban a jövőre nézve nem valami biztatóak a magyarság szempontjából, ami a megmaradást, az identitásuk, a kultúra és a kulturális élet ilyen színvonalú megtartását illeti. Véleménye szerint hangot kell 50

52 I. Értékek, értékőrzők Farnad adni ennek a létező problémának és összefogással, a magyarság mellett való kiállással, sok mindent el lehet érni. Imréné Pető Vilma egy igazán különleges asszony, akinek neve a falu lakosai számára úgy ismert, mint Imre tanító néni. Amikor az élete történetéről kérdeztük, egy mély levegővétel s csöppnyi gondolkodás után belekezdett ben született Ipolypásztón, és itt is kezdte meg az általános iskola első osztályát, de a háború miatt az iskolákat bezárták, így házhoz járt a tanító. Majd a magyar iskolák hivatalos megszűntetése után szlovák nyelven kellet folytatnia tanulmányait négy éven keresztül. E négy év befejezése után Ipolyságra került, ahol már anyanyelvén folyt az oktatás. A polgári iskola befejezése után Pozsonyba utazott, s itt beiratkozott a pedagógiai gimnáziumba. Ott kamatoztatta tehetségét újabb négy évig. Ezt követően Nagyölveden kezdett el tanítani, majd férjhez ment, és így került Farnadra. Itt oktat 1959-től. Az első rendezvényére, amelyre még ma is büszke, 1959 decemberében került sor, egy Petőfi est keretében. Ez a rendezvény olyan szinten elnyerte mindenki tetszését, hogy Imre tanító néni ennek apropóján nekifogott Imre tanító néni egy aktív és pezsgő kulturális élet szervezéséhez a faluban, ezáltal jelentősen megnőtt a rendezvények száma, s egy élettel teli faluvá vált Farnad. Számos színdarabot, esztrádműsort, irodalmi estet tudhat maga mögött. Iskolai táncés éneklőcsoportja is volt. A hetvenben megalakuló kórus a Rozmaring nevet kapta, melyet szinte a semmiből alkottak. Összesen negyvenhárom évig vezette, férje haláláig. Ezen felül aktív tagja volt a nőszövetségnek és a Vöröskeresztnek is. A nőszövetségbe ugyancsak a kultúrfelelős szerepét töltötte be. Arra a kérdésre, hogy mikor döbbent rá, hogy pedagógus szeretne lenni, mosolyogva válaszolta, hogy már kiskorában szavalt, s tetszett neki, hogy az iskolában a tanító néni a természetben tartott meg néhány órát. Harmadikos volt, amikor rájött, hogy ő pedagógus szeretne lenni, és ekkor már a tanítói pálya felé kezdett el orientálódni. A tanítás iránti szeretete rokonszenvet váltott ki a gyerekekből. Állítása szerint nemcsak tanított, nevelt is. Diákjait 51

53 Palusek Erik, Alexa Katalin, Dér Dianna, Kuszli Szabina Garam mente Kollégium mindvégig a helyes út felé próbálta irányítani. Mindig igyekezett a kedvükben is járni és sok versenyre készítette fel őket, s általában kiemelkedő eredményekkel térhettek haza. Amikor visszajelzéseket kapott a munkáját illetően, nem egyszer érzékenyült el, s boldogság járta át a szívét. Köszönőlevelek sokasága árasztotta el. Kitérve az oktatás kérdéskörére elmesélte, hogy abban az időben több mint kétszáz diák zajongása járta át az iskolák falait, mára alig hetven gyermek léptei hallatszódnak. Az, hogy a magyar szülők szlovák tagozatba íratják gyermekeiket, elszomorítja. Szerinte attól, hogy államnyelven tanul a csemete, nem jelent nagyobb tudást, és azt sem, hogy könnyebben tudna majd érvényesülni a világban, ugyanis számos magyar ajkú személy büszkélkedhet egyetemi diplomával a kezében, s mégis magyar nyelven fejezték be az általános illetve középiskolát. Igaz, hogy egyedül él, de nem érzi magát magányosnak. Gyermekei, unokái, ha csak tudják, mindig meglátogatják. Rengeteg ismerőse van, akik még a mai napig is készségesen segítenek neki, ha a helyzet úgy kívánja. Amit még Imre tanító néniről tudni kell, az a konyhai tehetsége. Ügyessége nem csak a tanítói pályája révén nyilvánul meg, hanem a konyhai munkákban is. Amellett, hogy kiváló háziasszony, a legutóbbi versenyéről mesélt nekem, amikor is egy lekvárfőző verseny résztvevője volt, ahol nem mellesleg négyszáz ember mérhette össze tudását, főzőtehetségét. Mind a három lekvárja (barack, eper és ribizli) dobogós helyen végzett. Imréné Pető Vilma nevét Farnadon még ma is emlegetik, ugyanis személye mindenkiben nyomot hagyott. Számos díjat, elismerő leveleket, megannyi emléket őrző eszmei értékű képet tudhat magának. Az biztos, hogy az élete nem volt eseménytelen. Imre tanító néni az, aki Farnadért, a közösségért és magában a farnadi közösségi életben és kultúrában igazán kiemelkedő szerepet töltött be. Saróka Liliána, Farnad fiatal csodabogara, akiben egy határozott, magabiztos és tudatos embert ismertünk meg. Amellett, hogy egyetemista, tanárnő, énekes és háziasszony is, aki nemrégiben kötötte össze életét szerelmével. Egy huszonnégy éves érett nőről beszélünk, aki úgy érzi, hogy már eltelt felette az idő. Nem az eltelt évek perspektívájából, hanem, hogy mennyi mindent vitt már véghez az életében. Lili nem abban gondolkodik, hogy mi az, amit nem csinált, hanem abban, amit már elért. A Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen Magyar és Matematika szakos tanári hallgató. Ez az utolsó éve mesterszakon. Mindeközben jelenleg keresztény ifjúsági munkát is végez. Farnadon az evangélikus egyházuk már öt éve szervez angol biblia tábort, közösen a magyarországi és az angliai csapattal. A 52

54 I. Értékek, értékőrzők Farnad nyári táborokon túl év közben is próbálják összehozni a fiatalokat. Nemcsak evangélikus ifjak járnak, hanem tárt karokkal várnak református, katolikus embereket, és olyan fiatalokat is, akik még nem tudják, hogy melyik valláshoz szeretnének tartozni. Emellett a komáromi TANDEM nonprofit szervezet tagja, ahol trénerjelöltként egy képzésben vesz részt, hogy később ő maga is trénerré válhasson, de a Magyar Templeton Programnak is résztvevője. Kicsiny falujában szeptembertől állt munkába, mint magyar nyelv és irodalom szakos tanárnő. Megkérdeztük, hogyan győzi ezt a sok teendőt az egyetem mellett. Válasza a következő volt:,,vannak belső motivációim és belső igényeim. Nagyon fontos, hogy közösségben dolgozzak, hogy kreatív munkát végezzek, hogy ezek a dolgok energiát adjanak nekem. Mindezt szenvedéllyel csinálom. Teljes lélekkel és teljes szellemmel teszem oda magam. Elmondta, hogy olyan munkát el sem vállal, amiről meggyőződése, hogy nem tudja teljesíteni úgy, ahogy az minőségben elfogadható. Saróka Liliána neve leginkább az énekelt versek által ismert, mind Farnadon, mind a környező településeken. Elmondása szerint már kiskorában fogékony volt a dallamokra. Amikor édesanyja meghallotta, hogy az otthoni gyerekszintetizátoron eljátszotta hallásból a magyar himnuszt, úgy döntött, hogy beíratja egy zeneiskolába. Az általános iskola első osztályában zongora szakon kezdte tanulmányait. Később megvette első gitárját, és azon kezdett el autodidakta módon tanulni. Verséneklő pályája tizenöt éves korában kezdődött úgy, hogy egy szavalóverseny résztvevője volt vers- és prózakategóriában, majd kijutott egy országos fordulóra, ahol megismerkedett az énekelt versek kategóriájával. Akkor döntötte el, hogy a továbbiakban ő verseket fog megzenésíteni. Ezután megrendezésre került egy újabb verseny, ahol e műfaj sok pozitív visszajelzést váltott ki az emberekből, így számos meghívást kapott ennek bemutatására, illetőleg fellépésekre. De honnan jön az ihlet, s mi alapján dönt egy vers mellett? A válasz egyszerű, a vers érdemi része kell, hogy megszólítsa őt. Azt szokta mondani, hogy nem ő válogat, hanem a vers választja ki őt. A vers eszenciája az üzenet, s hogy ez az üzenet eljusson másokhoz. Számára nem az a mérvadó, hogy híres énekes legyen, hanem hogy az, amit a zenével vagy a mondanivalóval képvisel, a hallgató számára értékes legyen, s vigyen el magával valamit. A minőség nála mindig előrébb való. A szólókarrierje mellett létesült egy zenekara is. Az otthoni zenész ismerősökkel összefogva indult, ami kiforrott egy teljes zenekarrá, amely hét tagból áll, ők a környék legjobb zenészei. Lili énekel és dalszövegeket ír. Még nem tudják magukat kategorizálni, sokféle zenéből táplálkoznak. A lényeg, hogy alkotó munka folyjék. A zenekar szülőhelye Farnad, a község is támogatja őket. 53

55 Palusek Erik, Alexa Katalin, Dér Dianna, Kuszli Szabina Garam mente Kollégium Mivel Lili számára kulcsfontosságú a magyarság, szükségszerűnek éreztük megkérdezni tőle, hogy mi a véleménye a magyar ajkú gyerekek szlovák tagozatba való beíratásának kérdéséről. Liliána helytelennek tartja a szülők e döntését. Azért nem helyes, hogy egy magyar szülő, magyar környezetből szlovákul taníttatja gyermekét, mert a fejlődését ezzel lelassítja. Olyan hatást vált ki, ami rossz lehet számára. Nem ért egyet azzal a ténnyel, hogy jobban tudna érvényesülni. Úgy gondolja, ha a gyermek fogékony a dolgok iránt, így is úgy is fel tudja találni magát az életben. Ha nem a saját anyanyelve alapján alakítja ki a tanulási- és gondolkodási mintákat, azzal a fejlődése negatív irányba halad. Szerinte a szülők többsége nincs tisztában azzal, hogy mit tesz a gyermekével, azzal, hogy nem az anyanyelvén sajátítja el az alapokat. Úgy gondolja, hogy sztereotípiák élnek a szülők fejében, amelyek nincsenek alátámasztva. Az a gyanúja, hogy nincs sok éve az iskolának. Ha ezek a folyamatok folytatódnak, be fog zárulni nemcsak a magyar, de a szlovák is. Kitérve még a szlovák, illetőleg magyar ajkú emberek közti viszonyra, Lili szerint nincs ellenségeskedés köztük se Farnadon, se a környéken. Nyitrán a szlovák magyar kapcsolat vonatkozásában az idősebb szlovákok mutogatnak még, vannak megjegyzéseik, viszont a fiatal generációnál már az érték az, hogy ott van az ember közöttük magyarként és felnéznek rá, mert egyrészt elsajátította az állam nyelvét, viszont ott van még a saját kultúrája is. Tehát a szlovák fiatalok tiszteletben tartják a magyarságot. Lili a keresztény ifjúsági és tanári munkája során a fiatalokra próbál fókuszálni, a felnövekvő nemzedékre, akik tovább visznek valamit. Lehetőségek sokaságát látja bennük, viszont fél, hogy nem tudnak majd itt érvényesülni, ezért elhagyják hazájukat. A farnadi ügy számára olyan fontos, mint a felvidéki ügy. Szerinte a faluban erős a közösségtudat, a,,farnad tudat. Az itt élő emberek nagymértékben kötődnek ide. Ő pedig a közösség érdekéért dolgozik, hogy ő itt jól érezze magát. Így fogalmazott:,,azért csinálom, a közösségért, hogy ők rendben legyenek, és ha ők rendben vannak, én is rendben vagyok közöttük. Farkas Lívia és férje István, mint már a beszélgetés elején elárulták, nem őshonos farnadiak. Egész pontosan emlékeznek, október 15-én jöttek Farnadra. Két fiuk és egy lányuk van. Lívi néni taksonyfalvai, férje pedig nagymácsédi származású óta házastársak, beszélgetésünk során megosztották velünk, hogy mi mindenen mentek keresztül azóta és hogyan is találták fel magukat Farnadon. Mostanra már saját otthonuk van, ahol minket is fogadtak. Az egykori református iskola épületét alakították át szép lakóházzá. Farnadra való költözésük oka az volt, hogy megüresedett a fogorvosi 54

56 I. Értékek, értékőrzők Farnad állás a faluban és a helyiek felkeresték István bácsit, aki fogorvos és felkínálták neki az állást, amit ő el is fogadott. Egy idő után bekerült a tanácsba is, sőt később polgármester helyettes is volt. Politikával már a rendszerváltás után kezdett el foglalkozni, de mint mondja, véletlenül csöppent bele. Volt tagja a kereszténydemokrata mozgalomnak, valamint a Csemadoknak is. Lívi néni 1975-ben került be a községi hivatalba, mint önálló előadó. Munkája széles körű volt: anyakönyvvezető-helyettes, föld, építkezési és házértékelési ügyekkel foglalkozott ben ment nyugdíjba. Munkájuknak köszönhetően, gyorsan jó kapcsolatokat építettek ki a farnadiakkal és gyorsan bekerültek a falu vérkeringésébe. Úgy gondolják, elfogadták és befogadták őket a falusiak. Lívi néni szerint tisztában voltak vele, hogy ők bevándorlók, de miután világossá vált Farnadon való maradásuk, rajtuk állt, hogy mindent megtegyenek a beilleszkedés érdekében. Az élet Farnadon szerintük megváltozott, tarka lett a falu, ami az ittenieknek szokatlan. Az utóbbi időben sok szlovák és szlovák anyanyelvű roma is betelepült. Ez a jelenség, mondják, valószínű az olcsó házaknak és telkeknek köszönhető. István bácsi el tudja képzelni, hogy ez némileg irányított folyamat, aminek a magyar lakosság felhígítása a célja. Elmeséltek egy történetet, ami Farnadon zajlott a 80-as 90-es évek fordulóján. Fakóvezekényről szlovák romák települtek Farnadra, megvettek egy egész sor házat, amit Roma street-nek is neveztek. Csak roma nyelven beszéltek és szlovákul értettek. Ahogy múlt az idő, közöttük és a farnadi romák között történtek összetűzések és félreértések, aminek később az lett az eredménye, hogy a szlovák romák el is költöztek. Összetartó a falu, megszokták a maguk kis ritmusukat, összetételüket. Természetesnek tartják Farkasék azt a fajta reakciót a lakosság részéről, ha kicsit hevesebben reagálnak az újonnan betelepült más nemzetiségű családokra. Bosszantó, mondják, és mégis mára már szinte normális jelenség, hogy a falubeli fiatalok elköltöznek városokba, más országokba, és helyükre több gyerekes (nem magyar nemzetiségű) családok jönnek. Ez egy olyan láncreakció, amin maguk a lakosok nem tudnak változtatni. Mint mondják, falun a munkalehetőség sivár, környéken egyedül a lévai Ipari Park nyújt lehetőséget a dolgozni vágyóknak, és ezzel ki is ürül a motivációs kosár a fiataloknál. Egyszerűen nem látják a jövőt falun. Habár, bizakodóan megjegyezték, a fiatalokban ott az akarás, így nincs még minden elveszve. Lívi néni tapasztalatból mondja, lehet itt is érvényesülni, csak nehéz, és kitartás kell hozzá! Amíg Farnadon voltunk, megtanultuk, hogy Farnadot nem lehet a szőlőhegyei nélkül említeni. Erről Farkasék bővebben is meséltek. Farnad körül 55

57 Palusek Erik, Alexa Katalin, Dér Dianna, Kuszli Szabina Garam mente Kollégium két termőterület található, az ikladi valamint a farnadi szőlőhegy. Az első valamivel kisebb mint a második, viszont mindkettő gazdag gyümölcsösökben, szőlősökben és a kilátás gyönyörű. Itt említi Lívi néni neki is mondták, mikor ideköltöztek Farnadra, hogy hacsak nem szándékoznak huzamosabb ideig itt maradni, ne engedje férjének, hogy szőlőst vegyen. Mivel, ha valaki igazi farnadi, annak hajloka és szőlője vagy van, vagy volt a tulajdonában. Újabb keletű a fiataloknak az a lépésük, hogy borásztársulatot alapítottak és felkarolták a még farnadi tulajdonban lévő szőlősöket. Újra szeretnék indítani a szőlőtermesztést, ezzel együtt a borászatot fejleszteni és mindezt egy egészen új szintre emelni. Lívi néni mondja, hogy emlékszik, amikor elment nyugdíjba bejegyzett hajlok (borház) létezett. A farnadi szőlőben Ehhez kapcsolódóan meséltek nekünk egy közösségformáló jellegű versenyről. Farnad, Ölved, Kurál és Nyír faluk közösen borversenyt és kóstolót szoktak szervezni. Évente megtartják és a helyszínt adó település ez mindig változik hivatala és a Mikro-region bejegyzett társulat (a falvak polgármesterei alapították) szervezi. Nyitráról, a mezőgazdasági egyetemről jönnek a degusztálók, a zsűri tehát teljesen független. Sampiont hirdetnek, azután pedig a többi résztvevő pontszámok alapján kap elismerő oklevelet. István bácsi hozzáfűzte, jó kis rendezvény ez a borverseny, hiszen a jó bor a jó társaságot is könnyebben össze tudja hozni. 56

58 I. Értékek, értékőrzők Farnad Megszerették ezt a falut, a népét, nem szándékoznak elköltözni. Annak ellenére, hogy kicsi közösségről beszélünk, mint mondják, gazdagok. Hagyományápolásban, egészséges emberi kapcsolatokban, szorgalmas emberekben. Próbálják mindazt ami negatív megoldani egyéni úton vagy akár kollektíven, de mivel összetartó faluról beszélünk, ez sosem okoz nekik gondot. A Farkas házaspártól kapott farnadi tájszólások és szavak jegyzéke: Reggeli vendég nem hál meg. Reggel érkező vendég nem marad soká. Ludak köszönjetek, én is asszony lettem. Fiatal menyecske lakodalom után. Mit nyistősz? Mit futkosol? Szuszák gabona ill. liszt tároló Pront egyen meg a farnadi front Torzsik lemorzsolt kukorica Puplik szénatároló nagy kosár Polozsna záptojás Kabai Jarka és férje László 13 éve vannak együtt, 7 éve házasok, 5 éve élnek farnadi otthonukban, ahol minket is fogadtak. Jarka félig farnadi származású, László Érsekújvárról költözött ide. Feltörekvő, bizakodó és szorgalmas fiatal személyek. Mindketten dolgoznak az otthoni teendők mellett. Esztergályos munkát (autóalkatrészeket készítenek) végeznek a lévai Ipari Parkban, ezenkívül Jarka, mivel szakmája szerint közgazdász, pénzügyi szektorban is dolgozik, besegít bankoknak, hitelintézeteknek. Továbbá énekel a farnadi Vox Mirabilis Kamarakórusban, és mindemellett benne van a nyugdíjasok szervezetében is. László szívvel lélekkel él szenvedélyének, a méhészetnek is, olyannyira, hogy vállalkozásba kezdett feleségével. Ahogyan meséli, mindig is szeretett a méhek körül lenni, megnyugtatják őt. Állítja, át kell ezt élnie az embernek, ezt a fajta nyugtató állapotot, a látványt ahogyan szorgalmasan dolgoznak a méhek, jönnek, mennek, zümmögnek. A vállalkozáshoz az egyik motivációs löketet egy érsekújvári barátja adta, aki már nagyban méhészkedik több száz családdal, a másik pedig már gyerekkorában megtörtént. Mamájának otthonával szemben lakott akkoriban egy idős bácsi, aki méhészkedett és mellette volt alkalma belekóstolni a méhészet fortélyaiba. Egyelőre 20 családdal rendelkezik, de az 50 család a cél. Hogy fenn tudja tartani kellő módon méheit, ugyanakkor neki is haszna legyen belőlük, a vállalkozás megkezdése volt a legokosabb megoldás. Az elsődleges terméke a méz és annak minden formája (pl. pasztázott méz), de emellett mást is felhasználnak. A felmaradó 57

59 Palusek Erik, Alexa Katalin, Dér Dianna, Kuszli Szabina Garam mente Kollégium viaszból Jarka gyertyát készít, ő újabban a propolisztinktúrával is próbálkozik. Készítenek mézpálinkát, amihez a pálinkát ők főzik a gyümölcsből, ami az udvarukban terem. Mézbor készítésével felesége próbálkozott idén, de sajnos nem sikerült, viszont ez nem ok arra, hogy jövőre ne próbálkozzanak ismét. Eladásra kínált méze teljesen természetes, és nagyon sajnálja, hogy a vásárlók nem tudják megkülönböztetni az ipari mézet a természetes méztől. Ő ennek ellenére kitartó és bizakodó. Élete vágya és célja, hogy a jövőben teljes egészében ebből éljen meg családja. Mint mondják, most nehéz, de ezt azért csinálják, hogy el tudják érni azt a szintet, amikor már nem kell bejárniuk munkára, hogy saját maguk urai lehetnek. Méhészetük önerőből épül, pályázott, de meg nem kapott állami támogatás nélkül. Farnad művelődési életében nem igazán tudnak részt venni, mivel sokat dolgoznak, viszont azt tudják, hogy kis falujuk kulturális élete igen gazdag. Véleményük szerint a hagyományokat őrizni kell és ápolni. Dicséretes ezen a téren idei lépésük, ugyanis megpályázták és meg is nyerték, hogy idén a farnadi nyugdíjasoknak a karácsonyi csomagot ők tudják összeállítani termékeikből. Általános észrevételük az, hogy több fiatal párt látnak visszaköltözni falura, ami melegséggel tölti el őket. A falu lakosságát összetartónak tartják, valamint a falut tipikus magyar falunak minősítik. Szeretnek itt élni, jók az emberek, segítőkészek. Kitértünk továbbá az oktatásra is a faluban, a szlovák és magyar nyelv használatára, azoknak előnyeire és hátrányaira. Mivel Jarka szlovák iskolákba járt és otthon is vegyesen beszéltek, így jobban tud szlovákul. Ő egyaránt tartja magát szlováknak és magyarnak is. László is talán jobban tud szlovákul, habár a magyar nyelvhasználattal sincs gondja. Egy példával magyarázta, ezt az általa határesetnek definiált érzetet. Mikor Pozsonyban tanult, ott magyarként tekintettek rá, viszont amikor meg magyar lakta településeken, magyar földön jár, akkor szlováknak minősítik. A gyermekeiket majd biztosan meg fogják tanítani mindkét nyelvre, habár állítják, szükséges a szlovák nyelv az érvényesüléshez. A faluban a magyarok nem igen nyitottak a szlovák nyelv elsajátítása felé, de attól még a lakosság szépen együtt tud élni. A feszültségeket a politika generálja, nem maga a nép. Általánosan nézve elégedettek a falun való éléssel, főleg amióta rendszerváltás volt, úgy vélik Farnad fejlődik, jobb a helyzet. Bizakodóan tekintenek a jövőbe. Ők ketten pedig igyekeznek ennek érdekében minden meg is tenni. A nagyhangú és jókedvű Lajszner Mária 1959-ben született Léván. A szomszédos településen, Nagyölveden nőtt fel egy ötgyermekes családban, amelyben a lányok alkották a többséget, hiszen Márián és három lánytestvé- 58

60 I. Értékek, értékőrzők Farnad rén kívül csak egy fiú volt. Gyermekkorukban libákat őriztek a testvéreivel, a téli estéken pedig édesanyjuktól tanultak varrni. Az alapiskolát Nagyölveden végezte el, ezt követően pedig a helyi Termelőszövetkezetben kezdett el dolgozni, ahol munkatársaival dohányt törtek és fűztek, elmondása szerint álomfizetésért. Havi béréből új kerékpárt tudott magának vásárolni, rendszeresen jártak Budapestre koncertekre. Többször megfordult a legendás LGT és Omega zenekarok fellépésein. Később a párkányi papírgyárban állt munkába, itt papírdobozokat készített. Mária házasságkötés révén vált farnadivá, a férje ugyanis születésétől kezdve itt élt. Az esküvő után hamarosan terhes lett és a szülési szabadság után fel kellett mondania a papírgyárban, mert senki sem tudott volna vigyázni a kisfiára, amíg ő dolgozik. Férje ez idő alatt is a papírgyárban dolgozott, egészen 2004-ig, amikor az üzem csődbe ment. Amikor a fia már nagyobb lett, akkor tudott visszamenni dolgozni, előbb mezőgazdasági munkásként, aztán takarítónőként a Kultúrházba. A takarításon kívül a helyi néptánc egyesület fellépőruháinak varrása is gyakran az ő feladata volt. Máriának jelenlegi munkahelyét 2015-ben kínálták fel és 2016 januárjától kezdett el dolgozni, amikortól megnyílt a Társalgó. Az ezt megelőző rövidebb időszakban idős anyósára vigyázott, amit addigra nyugdíjassá vált férje vett át tőle. Mária feladata a Társalgóban az ide eljáró nyugdíjasok kézműves foglalkozásokon történő tanítása, amihez egy kézműves tanfolyamot is elvégzett. A Társalgó korábban óvodaként működött, de 2011-ben a gyermekek létszámának csökkenése miatt bezárt, 2016-tól pedig az érsekújvári székhelyű Regionális Fejlesztési Központ nevű civilszervezet vette át és szervezte meg a társalgó életét, amely tulajdonképpen a helyi nyugdíjasoknak biztosít kikapcsolódási (kézimunka, kosárfonás, szőnyegszövés, kávézás, beszélgetés) lehetőséget. Emellett gyakran egyéb programokkal is színesítik a falu életét: augusztusban a farnadi angol tábor lakóit szállásolták el az épületben, ugyanebben a hónapban nagymama-unoka napot szerveztek, később Dr. Salgó Péter táplálkozási szakember volt a vendégük, aki hasznos tanácsokkal látta el a helyi lakosokat. Az október 1-én ünnepelt Idősek Világnapja alkalmából hamarosan a helyi szlovák iskola (az általános iskola szlovák tanulói) tartanak majd fellépést a nyugdíjasoknak. A közelmúltban Farkasdon és Garamszegen jártak egynapos kiránduláson, ahol megnézték az UNESCO Világörökség részét képező Géczi család kastélyát és az evangélikus híveknek az as években teljes egészében fából és szögek felhasználása nélkül épült templomát. A közeljövőben a komáromi vagy a pozsonyi színházak valamelyikébe szeretnék majd utaztatni a farnadi nyugdíjasokat. A Regionális Fejlesztési Központ 70 tagot számlál Farnadon és gondozói szolgálatot is működtet. 59

61 Szokol Noémi Garam mente Kollégium Fegyvernek Szokol Noémi Fegyvernek, vagy Kétfegyvernek egy többségében szlovák község, amely a Garamba ömlő Sziklince-patak bal partján helyezkedik el es adatok alapján 504 lakosa van a községnek, amiből 352 (69,8%) szlovák és 148 (29,4%) magyar nemzetiségű. A második világháború után, 1947-ben a magyar lakosság körülbelül egynegyedét áttelepítették Magyarországra, helyükre magyarországi szlovákok kerültek. A településen van szervezett magyar nemzetiségi élet, ami főként éneklő és tánccsoportok fellépéseinek keretében bontakozik ki és 2014 között működött a Paprikás Fegyverneki Éneklő Csoport, amely magyar illetve szlovák dalokat egyaránt előadott. Ezen kívül a helyiek büszkeséggel említették meg a Texas Rangers nevű tánccsoportot, akiknek az előadásaira nagy örömmel jártak el korábban. A kérdőívezés során megtudtuk, hogy magyar nyelvű iskola és óvoda nincsen, azonban a helyi könyvtárban található magyar nyelvű könyvgyűjtemény. Tájházzal és múzeummal szintén nem rendelkezik a település. Említésre méltóak azonban a helyi Nyugdíjas Klub időszakos kiállításai. A nyugdíjas lakosok ugyanis jelentős kézimunka gyűjteményekkel rendelkeznek, amikből egy színvonalas gyűjteményt, kiállítást tudnának összerakni. Természetesen ezt abban az esetben tudják megvalósítani, amennyiben ehhez megfelelő tárhely állna rendelkezésükre. Egy ilyen kiállítás jótékonyan hatna a helyi értékekre, hiszen valószínűleg erősíteni tudná a helyi identitást, a lokálpatriotizmust. Valamint az is említésre méltó, hogy a művelődési intézményekben szoktak rendezni magyar nyelvű programokat, illetve a református lelkész magyar anyanyelvű. Fegyvernek legnagyobb kihívása ma a munkahely-ellátottság területén jelentkezik, mivel a helyben dolgozók aránya munkalehetőségek híján csekély. Alternatívák hiányában az itt élők más településeken keresnek munkát. Ennek köszönhetően a külföldön dolgozók aránya (elsősorban Németország, Ausztria, Anglia) is igen magas. A településen még mindig csak a növénytermelés jelent megélhetési forrást (kukorica, repce, búza), 2000-ben azonban megszűnt a korábbi szövetkezet is. Magyar vonatkozású ünnepeket manapság a település lakosai nem nagyon tartanak, de március 15-ét, illetve az első és második világháborús koszorú- 60

62 I. Értékek, értékőrzők Fegyvernek zások szokását fenntartják óta évente megrendezésre kerül a falunap, amikor az iskolások műsorokat, táncokat, énekeket adnak elő, a nyugdíjasok szintén fellépnek, illetve meghívott előadók is színesítik a programkínálatot. Volt már példa operaelőadásra is, ezen kívül visszatérő motívumként szolgálnak a kézműves vásárok. A lakosok találkozására továbbá keretet adnak a nyugdíjas találkozók és a koledálás is. Fegyvernek nagy erőssége, hogy egy-egy esemény szervezésekor aktivizálódik a lakosság, tehát nagy összetartás jellemzi a helyieket. Veszély azonban, hogy az idősebb generáció eltűnésével párhuzamosan a régi értékek és hagyományok is elveszhetnek. Mindemellett a helyiek bizakodóan néznek a jövőbe, és remélik, hogy a fiatalabb generáció felvirágoztatja a települést és újból felfedezik annak régi értékeit. Helyi értékőrzők és értékek A beszélgetések során több különleges, illetve a helyiek által gyakran főzött ételről is hallottunk, mint a présza (kukoricakása), majorannás krumplileves és tejleves. Megtudtuk, hogy ha egy finom sóskalács receptjére szeretnénk bukkani, akkor Dalai Lenkéhez kell fordulnunk, illetve hogy az itteniek nagy szeretettel fogyasztják a csokis fonott kalácsot. A környék természeti különlegességeként a peszeki leánykát említették meg, a siklósi követ és a korábban működő aragonit bányát. Emellett kiderült az is, hogy régen a településen nagy hagyománya volt a kosárfonásnak és szövésnek. Régebben Lupták Ján (már elhunyt) bodzából készített furulyát és egyéb fúvós hangszereket. A nyelvi sajátosságok tekintetében is volt mit felfedezni. Amellett, hogy megtudtuk a babot borsónak hívják, a csóvány az csallán, helyi mondásokat is hallottunk, mint: sétál, mint a Kazy úr grófja (komótosan sétál), vagy a rendetlen, mint a Doczi ládája és rohadt sarokból jön az eső. Kiemelkedő értékkel bír Alsófegyvernek református temploma, ha a helyieknek vendégük érkezik, akkor ezt, és a katolikus kápolnát mindenképp megmutatják neki. Helyi hagyományőrzőként elhangzott Breska Ica néni és Szúnyom Imre nótafák, illetve Szitra László bélyeggyűjtő és Szöllősy János vegyészmérnök neve, aki jelenleg helytörténészként dolgozik. Juhász Magdus néni mellett kiemelték Berecz Gyula méhészt és az erdőtársulat vezetőjét, Horgyák Milánt. Emellett Dubai Ernőnét is büszkén említették még meg nekünk, aki termé- 61

63 Szokol Noémi Garam mente Kollégium sekből és növényekből készít képeket és díszítő elemeket a katolikus templom köré. A helyi gyógyító, a zselízi származású Tóth Zsuzsanna, aki természetgyógyászként saját gyógyfüveivel gyógyít. A település kiváló focistákkal is bővelkedik, mint Pasztetovits Péter, Magda Milán és Horgyák Marek. Szöllősy János és felesége 62

64 I. Értékek, értékőrzők Felsőszecse Felsőszecse Guellala Nacer-Eddine, Masinka Kitti, Mesics Gábor, Ódor Olivér Felsőszecse Lévától 5 kilométerre lévő, kb. 560 főt számláló kistelepülés. A helyiek elmondása szerint közelebb fekszik Léva belvárosához, mint néhány a városhoz tartozó kertvárosi rész. Jelenleg a felsőszecsei magyar lakosok száma nem haladja meg a 100 főt (melyben nagy szerepe volt az 1947-es eseményeknek, amikor közel 30 magyar családot telepítettek ki) és sajnos ez is csökkenő tendenciát mutat. A helyi magyarok kulturális életét a Csemadok szervezi. Legjelentősebb esemény a március 15-ei megemlékezés, melyet hagyományosan minden évben megrendeznek, a templom előkertjében álló kopjafánál. Emellett az egyik legfontosabb program a Csemadok évzáró ülése, melyet kulturális műsor követ, és május 1-je előestjén nagy mulatságot szerveznek a faluban, hagyományos májusfaállítással egybekötve. Magyar református gyülekezet is jelen van a településen, így az egyházi ünnepekről minden évben megemlékeznek. A gyülekezetnek magyar anyanyelvű lelkész asszonya van, így magyar nyelvű istentiszteleteket tartanak. A helyi kulturális élet részéhez tartozik még a Káposztások tánccsoport, mely ugyan kevés tagot számlál, de aktívan részt vesznek a hagyományőrzésben. Ugyan nincsenek kifejezetten felsőszecsei dalok és táncok, valamint népviselet, de felvidéki gyűjtésű műsorral rendelkeznek és komoly szerepük van a magyar hagyományok megőrzésében. Egy szépen felújított kultúrház és egy óvoda található a faluban, ahol csak szlovák anyanyelvű csoportok vannak. Azonban a kultúrház rendszeresen otthont ad magyar nyelvű programoknak, valamint a helyi kis könyvtárban is található magyar nyelvű könyvgyűjteményi rész. Iskolája nincs a településnek. Ezek mellett érdemes megemlíteni a helyi református templomot is, melyet az 1700-as évek végén építettek először fából, torony nélkül, majd 1891-ben építették fel a jelenleg is álló templomot, melynek harangjait az I. világháborúban elvitték. Található még a templom mellett egy II. világháborús obeliszk, melynek egy turulmadár van a tetején. A településen főleg mezőgazdasággal foglalkoznak (gabona és olajos növények), de hagyományosan jelen van a káposztatermesztés, csemegekukorica termelés és feldolgozás is. Ezek mellett található még a településen egy sóderbánya, bútorgyár és egy betonkeverő vállalkozás. A lakosok nagy része a közeli Léva városába jár dolgozni, valamint külföldön vállalnak munkát. A helyi magyarság jövőképe sajnos nem túl pozitív, mivel kevés a gyermek, és sokan elvándorolnak, de bíznak abban, hogy ez a kis közösség fennmaradhat. 63

65 Kiss Evelin, Káldy Márton, Szalai Viktor Garam mente Kollégium Garamkálna Kiss Evelin, Káldy Márton, Szalai Viktor Három faluból jött létre, mely mai végleges formáját 1990-ben vette fel, amikor a megszüntetett Mohi község területét Kálnához csatolták. (A kis falu likvidálása az atomerőmű építése miatt történt.) Kálna pedig 1960-ban alakult ki, amikor Nagykálnát és Kiskálnát egyesítették. Míg 1941-ben Nagykálna (97%), Kiskálna (95%), Mohi (97%) szinte teljes egészében magyarok lakta falvak voltak, addig az 1991-es adatok szerint a már egyesített Garamkálnán 371 fő vallotta magát magyarnak, fő pedig szlováknak. Az arány a magyarság szempontjából tovább romlott azóta is. A községet jelenleg en lakják, melyből 9,32% a magyar. Azaz, míg az 1940-es évek első felében az at közelítette, addig napjainkban a 200-at sem éri el a magyarok száma Kálnán. Két beszélgetésre nyílt lehetőségünk a településen. Tóth Zoltán református lelkésszel és Turay László, a Csemadok korábbi helyi szervezetének vezetőjével. A község 20. századi történelmét megismerve a lélek és háborús emlékezetet idéztük meg velük, akaratunkon kívül. A beszélgetéseket követően nem tartottuk azonban véletlennek, hogy az emlékezet e két formája került a középpontba. Már nem a hagyományos népegyházi formák az aktuálisak, mint voltak egykor, hanem most már a diaszpóra-, szórványgondozásra kell áttérni. Ezt a végváriságot tudatosan kell megélni. Nyelvhatáron vagyunk, ezek a települések az utolsó bástyák. mondja Tóth Zoltán református lelkész. A tudatos megélés egyik ékes példája a száz fős gyülekezetű községben az 1888-ban épült, majd 1944-ben a háborúban szinte teljesen rommá vált nagykálnai református templom felújítása. Hosszú évtizedek után, július 15-én tartottak hálaadó szentmisét a Tóth László lelkész Szalai Viktornak mutatja a templomban elhelyezett tablón a felújítási munkafázisokat romtemplom belsejében, kérve a Jó Istent, hogy se- 64

66 I. Értékek, értékőrzők Garamkálna gítse meg őket terveik megvalósításában ban kezdődött meg a tényleges munka, 2004-ben került fel a toronysüveg, s lehetőségeikhez mérten folyamatosan haladtak előre, mígnem 2014-ben a külső munkálatok is befejeződtek november 30-án, advent első vasárnapján került sor a nagykálnai templom felszentelésére, s lett egy fontos szimbóluma a végváriságnak ahogy a lelkész úr fogalmaz, aki 17 éve vezeti feleségével a Lévához közeli község és további hat település gyülekezetét. Elmondta, hogy tíz év alatt harmadára csökkent a gyülekezet száma, ám egy összetartó, adakozó közösséget vezethetnek. Jó volt hallani, hogy vannak a múltból merítő, jövőbe mutató elképzelések. Ezek közül kiemelte a Végvári templomok napja elnevezésű rendezvényt, illetve egy olyan szolgáltató központ kialakítása, melyet vállalkozási alap működtetnének, s tevékenységének középpontjába a hagyományok helyi értékek vallás hármas szellemisége állna. A községnek egyébként két református temploma van, a kiskálnai falurészen is van egy templom, önálló gyülekezettel. Szintén egy szimbólum a II. világháború itt lezajlott harcainak emléket állító Harci dicsőség háza múzeum. Az 1945-öt követő időszakban több emlékhelyet hoztak létre a Garam és a Duna mentén, ahol 1945-ben nagyon heves harcok folytak. [ ] A Garam menti harcokhoz kapcsolódik Garamkálna egy talapzatra felállított tank emlékműve. (L. Juhász 2010:99) Turay László vezet körbe bennünket a településen és mutatja meg az emlékhelyeket. A 253-as számú tanknál a múzeum előtt állunk meg. A számozás a világháborús ütközet időpontjára utal: március 25. A múzeum külső oldalfalán kizárólag szlovák nyelvű emléktábla található. Kíváncsian érdeklődünk a tartalma és az eredete felől: Örök emlékül a 2. Ukrán Front tagjainak emlékére, akik ezeken a helyeken március 25-én R. J. Malinovskij marsall parancsnoksá- Szalai Viktor, Turay László és Kiss Evelin 65

67 Kiss Evelin, Káldy Márton, Szalai Viktor Garam mente Kollégium ga alatt megkezdték a fasiszta Németország fölötti végső győzelemhez vezető Pozsony Brünn hadműveletet. Tisztelet és dicsőség a Vörös Hadsereg katonáinak, akik a nyitrai régió városainak és falvainak felszabadításáért életüket áldozták! Leleplezve március 25-én, a második világháború befejezésének 60. évfordulója alkalmából. Szlovákia Kommunista Pártja Nyitrai Kerületi Bizottsága és a Garamkálnai Községi Hivatal Itt ismerjük meg a helyi magyarság számára egy újabb szomorú eset történetét, mely szerint a településen volt egy gyönyörű I. világháborús emlékmű, amelyen a harcokban elhunyt magyar katonák nevei szerepeltek. Ez azonban nem mindenkinek tetszett és 1945 után szétverték, az emlékmű darabjait pedig egy gödörbe ásták. Tették mindezt azzal az ürüggyel, hogy a sportpályának kell a hely ban azonban újraállítottak, s csonkán még mai is látható a katolikus temetővel szembeni parkban ban avatták fel a Garam partján fekvő község központjában azt a hármas emlékművet, melynek középső oszlopa a kálnai hősökre emlékeztet, akik a két világháború során vesztették életüket. A jobb oldali oszlop Mohi világháborús hőseinek állít emléket, ezt a Kálnán letelepedett egykori mohiak kérték. A bal oldali oszlop pedig a holocaust áldozataira emlékeztet. Kiskálnán szintén van egy Hősi emlékmű, rajta a magyar áldozatok nevei és az alábbi gondolat: Nyugodjatok szeretteink dúló csaták után! Nevetek él! Emlékteket szívbe zárja imánk! Garamkálnán úgy tűnik számunkra mindenképpen, hogy az emlékezetből való építkezés biztosíthatja a magyarság jövőjét. Ahogy Tóth Zoltán lelkész fogalmaz: Amíg megszólal a Garam menti templom harangja és kinyílik a templom ajtaja, addig megvillan az örök tűz. Hálás köszönet az adatközlőknek! Forrásjegyzék: L. Juhász Ilona (2010): Neveitek e márványlapon A háború jelei; Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja Resko Zoltán (2009): Kálna; KT Könyv- és Lapkiadó Kft., Komárom Kálna község honlapja: Szlovákia Magyar Adatbank: 66

68 I. Értékek, értékőrzők Garamkövesd Garamkövesd Bálint Csaba, Demeter Petra, Lázár Olimpia, Szabó Gréta, Szögi Áriel Garamkövesd népessége a 2011-es népszámlálás alapján fő, melynek 64%-a magyar, 29%-a szlovák nemzetiségű. A Roma Atlasz szerint a lakosság mintegy 10%-a roma származású. 72,5%-a a helyieknek a római katolikus felekezethez tartozik. 1. táblázat: A falu magyar-szlovák etnikai összetételének változása (fő) Magyarok Szlovákok Forrás: Jurista, 2015 Első említése 1307-ben Kuesd néven történik. Az esztergomi káptalan levéltárában 1320-tól szerepel, mikor az Ágoston-rendi szerzetesek a malomhelyet átadják a káptalannak ben a pápai tizedjegyzék már említést tesz Szent Mihály templomáról. A község két vízimalma közül az egyik az es évekig üzemelt. A török időkben a falu nagy része elpusztult. A 19. század első felére a településen felvirágzott a szőlőkultúra, a század második felében pedig a Budapest és Bécs közötti vasútvonal fontos megállóhelye lett ban Gyürky Antal volt az első polgármester. Fogyasztási szövetkezet is alakult a községben. Az 1920-as trianoni békediktátum aláírásáig Garamkövesd Hont vármegyének a Szobi járásához tartozott. Az első bécsi döntés eredményeként között ismét magyar terület lett a vidék. A Garam-hidat a németek 1945-ben felrobbantották, a harcokban a település nagy része elpusztult. Helyi értékőrzők és értékek Garamkövesd római katolikus temploma 1734-ben épült barokk stílusban (a torony viszont csak 1842-ben), Vörös Ádám plébános vezetésével. A templomkert jobb felén egy 1771-ben készített kőkereszt, a bal oldalán pedig Nepomuki Szent János 1880-ban faragott szobra helyezkedik el. A régi katolikus elemi iskola egykori épülete is a templomkertben található. Az 1826-ban 67

69 Bálint Csaba, Demeter Petra, Lázár Olimpia, Szabó Gréta, Szögi Áriel Garam mente Kollégium Darázs János által épített Szent Orbán kápolna 1945-ben elpusztult. Süttői márványból készült emléktábláját Matus Orbán családja őrzi a pincéjükben. Az 1850-ben a Garam fölött épült fahidat 1859-ben biztonsági okokból vashídra cserélték, melyet 1898-ban átépítettek. Póka Rezső és Kovács Sebestyén Aladár tervei alapján ban az akkori Magyarország egyik legnagyobb ívszerkezetű közúti hídja épült föl, ám azt a németek 1945-ben felrobbantották ig ideiglenesen fahíd húzódott a Garam fölött, ám ebben az évben a régi híd pillérein előre gyártott elemekből új híd épült. Gyurcsó István öröksége Gyurcsó István szoboremléke Gyurcsó István költő, újságíró és közösségszervező január 27-én született Garamkövesden. Első irodalmi sikereit 1949-ben aratta az Új Szó és a Fáklya című folyóiratokban megjelentetett verseivel és 1969 között Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége Csemadok Központi Bizottságának színházi szakelőadója és népművelési szakdolgozója, 1969-től 1974-ig a népművészeti osztály vezetője, 1974-től nyugdíjba vonulásáig a Csehszlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Központi Énekkarának titkára, ben a Csehszlovákiai Írószövetség Magyar Szekciója titkára. Névadója a Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttesnek (Népes). Első 68

70 I. Értékek, értékőrzők Garamkövesd verseskötetét 1955-ben jelentette meg Anyám mosolyog címmel ben írta Hegyeken-völgyeken című felvidéki útinaplóját. A szlovákiai magyarok kisebbségi sorsát lírába foglaló költő március 16-án halt meg Dunaszerdahelyen, végső nyughelye Garamkövesden található. A Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya 1997-ben, a Csemadok Országos Elnöksége 2013-ban Gyurcsó István Közművelődési Díjat alapított a szlovákiai magyar közművelődésben kifejtett tevékenységért től minden évben átadják a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya és a Gyurcsó István Alapítvány által alapított Gyurcsó István-ösztöndíjat. Gyurcsó István: Az unokák megszületnek Az unokák megszületnek Az unokák karikában állnak Az unokák megszületnek. a nagyszülők udvarán. Az unokák sírnak, A nagyszülők sírnak! az unokák járni tanulnak, A nagyszülők mosolyognak, az unokák beszélni tanulnak a nagyszülők madártejet főznek, Az unokák, amikor jeles ünnepeken s a nagyszülők beszélni tanulnak körben állnak a nagyszülők az unokák nyelvén,hogy megértsék udvarán egymást. nem értik egymást. A nagyszülők szíve kerek alma, Az unokák a nagyszülőket sem értik. beleharaphatnak a más nyelvű unokák. Gyöngyöm, virágom! Az unokák nem értik, A nagyszülők szíve tiszta szoba, mi az a Gyöngyöm s ahol leülhetnek a más nyelvű mi az a virágom. unokák. Az unokák más nyelvű tájról jöttek De egyszer elfogynak a nagyszülők: a nagyszülők udvarába, elfogy a kerek alma, ahol apjuk vagy anyjuk kihűlnek a tiszta szobák. tanulta az anyanyelv Az unokák nem tanulják meg a varázsigéit. varázsigéket,és elfelejtik a világot. A településen működik magyar nyelvű óvoda, de az Árvalány egyesület és a Fehér Akác énekcsoport mellett még sport- és nyugdíjas klub is tevékenyen szervezi a falu közéletét. A településen két vendéglő üzemel, Domonkos Károly és Stugel Gyula irányítása alatt, a vendéglátást ezeken kívül egy presszó és szálláshelyként a Garamvölgye Üdülő képviseli. A régi kismesterségek közül asztalos, ács és tetőfedő dolgozik a községben, a szolgáltatások között megtalálható az autójavító 69

71 Bálint Csaba, Demeter Petra, Lázár Olimpia, Szabó Gréta, Szögi Áriel Garam mente Kollégium műhely is. A helyben foglalkoztatás alacsony jelentőségű, sokan ingáznak, vannak, akik több napra vagy hétre is távol vannak a munka miatt. A faluban számos hagyományt ünnepelnek meg, ilyen a farsang végi Kanizsa, amely során egy szalmabábut öltözetnek fel női ruhába, majd kikísérik a Garamhoz, ahol meggyújtva a folyóba dobják, ezzel űzve el a telet, betegségeket, bajokat. Haj, ki, Kanizsa, ki a másik határba, kivisszük a betegséget, behozzuk az egészséget, haj, ki, Kanizsa, ki!, skandálják eközben. A borászok védőszentje, Orbán napján való kisebb ünnepség a faluban szőlőművelésben ténykedő emberek számára meghatározó, amelyet a községháza előtti Orbán parkban rendeznek meg. A faluban több andezit téglából kirakott borospince húzódik, amely egyedülállónak számít a térségben. Ezek mellett március 15-én és október 23-án is összegyűlnek a falubeliek, hogy megkoszorúzzák a 45-ben elhunyt civilek tiszteletére állított kopjafát, augusztus 15-ét (Nagyboldogasszony ünnepét) és 20-át pedig a templomban ünneplik (közösen a testvértelepülés Nógrádkövesddel). Geönczeöl Attila agrárközgazdász, szőlész-borász Zselízen született, Párkányban nőtt fel. A komáromi Selye János Gimnáziumban végzett tanulmányai után a Gödöllői Agrártudományi Egyetem gazdasági agrármérnök szakára került. Szőlész-borász szakmérnöki diplomáját a kecskeméti Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem karán szerezte. Már Gödöllőn is bormarketingből írta a diplomamunkáját és az elmúlt tíz évben folyamatosan a borszektorban dolgozott, elsősorban Magyarországon. Volt borkereskedő, a Budavári Borfesztivál és nemzetközi borversenyek szervezője, az egyik szakmai lap (Bor és Piac Magazin) főszerkesztője, a magyar közösségi bormarketing szervezet projektmenedzsere. Ma is rendszeres ír több lapnak (Borigo, Bor és Piac, Élelmiszer, Pesti Műsor), ill. borbíróként részt vesz számos borversenyen, borkóstolón itthon és külföldön egyaránt. Garamkövesden szőlőtermesztési tanfolyamokat, borversenyt szervez az általa vezetett Szkala Borászok és Szőlészek Polgári Társulásának óta kerül megrendezésre minden áprilisban a Gyurcsó István-emléknap rendezvénysorozat, amely többek közt szavalóversenynek is keretet biztosít. Rendeznek még gyermek kézműves napokat, ahol kipróbálhatóak a régi eszközök, a fazekaskorong, a szövőszék. A sportesemények főként a futball köré koncentrálódnak, a helyi csapat részt vesz a kerületi bajnokságban, de a polgármester szervezésében van egy ún. kupa rendezvény is, amikor magyar, szlovák és cseh barátságos mérkőzések folynak. A Garamvölgye Üdülő területén multifunkcionális sportpálya működik. A községből időnként biciklitúrák is indulnak. 70

72 I. Értékek, értékőrzők Garamkövesd A gyönyörű templom a falu központjában áll, ahol az istentisztelet is magyar nyelven folyik. Az épület falán Bátori Stulcz Bódog emlékét márványtábla őrzi, akit honvédezredesként, Komárom hősi várvédőjeként tisztelnek a falu lakosai. A természeti értékek tekintetében a kutatásunkat települési koordinátorként segítő Pozsár Ferenc az ún. békakövet, egy ülepedett, szemcsés, törékeny kőzetet emelt ki. A Kovácspataki dombok természetvédelmi területnek vannak nyilvánítva, ahol nem folyik semmilyen mező- vagy erdőgazdasági tevékenység. Stugel Mikulas, avagy mindenki Miki bácsija nagy elismerésnek örvend a falu körében. A 84 éves Miki bácsi máig szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozik, ahogy azt régen a nagyapja is tette. Már többször gondolt arra, hogy eladja az örökölt földeket, de ha kijövök ide, mindig meggondolom magam fogalmazza meg a Vasárnapban megjelent andezit pincékről szóló cikkben. A növények és állatok mellett nagy szeretettel eleveníti fel nótáiban a régi korokat. Horthy Miklós idejében ő várta a falu nevében dallal a katonákat, ezzel üdvözölve őket a településen. Emellett szinte minden eseményről, borról és a településen régen közkedvelt rakott szoknyáról is dallal szórakoztatja a náluk járókat. Kutatók az értékőrzőkkel (képet később kapok hozzá, hagyjuk ki a helyét) 71

73 Bálint Csaba, Demeter Petra, Lázár Olimpia, Szabó Gréta, Szögi Áriel Garam mente Kollégium A népdalok esetében gyakori, hogy ugyanahhoz a dallamhoz eltérő szöveg társul a tájegységtől, településtől függően. Ilyen például a Jaj de széles, jaj de hosszú ez az út kezdetű dal, amely teljes terjedelmében Kék ibolya címen is ismert. A Kanizsa, a Garam vize mind olyan módosulása a strófáknak, amely helyi jellegzetességeket tükröz Miki bácsi előadásában: Jaj de hosszú, jaj de széles ez az út, Amelyiken a Kanizsa elindult. Édes rózsám, térj vissza a hosszú utadról, Emlékezz a tegnap esti szavadról. Hosszú útról visszatérni nem lehet, A szerelmet eltitkolni nem lehet. A szerelem szélesebb a Garam vizénél, Árvább vagyok a lehullott levélnél. Miki bácsi unokája, Riedl Zsanett kulturális önkéntesként vesz részt a falu és a térség hagyományainak ápolásában, Pajda Sára az énekkart vezeti, szaval, és horgolásokat készít, csakúgy, mint Stugel Mária, Pudlupszki Margit és Hutvai Márta, aki ezen felül köt, illetve Holop Teréz, aki szövéssel is foglalkozik. Keszeg Ágnes szalmából készít dísztárgyakat. Moravcsik László családjában már több generáció óta kiemelt szerep jut a zenének, ő maga is autodidakta módon tanult gitározni, harmonikázni, és ezt a tudását egy zenekar tagtjaként helyi rendezvényeken, ünnepeken kamatoztatja. Több mint három évtizede foglalkozik szőlőtermesztéssel és borkészítéssel, nemcsak saját területeit műveli, de felkarolt három elhagyott szőlőt is, ebből kifolyólag összesen jelenleg mintegy tő tartozik gondozása alá. Évente 5-6 borfajta kerül előállításra, olyan szőlőkből, mint leányka, cabernet sauvignon, kékfrankos, rajnai rizling, olasz rizling, morva muskotály. Elmondása szerint a helyi Boregylet tanfolyamokat, rendezvényeket, kirándulásokat szervez, valamint gondot fordít a falu mellett lévő pincék környezetének ápolására, például tavaly így került létrehozásra egy színpad. Emellett segít az értékesítésben, a versenyekre való nevezésekben, pályázatírásban, egyéb szaktanácsadási feladatokat is ellát. A település híres szülötte a Slovan Bratislava 31 éves focistája, Saláta Kornél, aki egyben a szlovák válogatott tagja és részt vett a 2010-es és 2014-es labdarúgó VB selejtezőkön, illetve a 2016-os EB meccsein is. 72

74 I. Értékek, értékőrzők Garamkövesd Összegző gondolatok Garamkövesd népességében a magyarok vannak többségben, azonban a fiatalok inkább a városokban vagy külföldön találják meg a számításukat, és a hagyományok közül is már csak néhány maradt fenn napjainkra (pl. a Kanizsa). Mind az idősek, mind a fiatalok körében élnek azonban a községben olyan emberek, akik akár civil szervezetek tagjaiként, akár egyéniségükben hordozva a hagyományokat, továbbörökítik a régi értékeket, és nem ritkán újakat hoznak létre, főleg zenei és képzőművészeti téren. Külön kategóriát képvisel, és nemcsak helyben, hanem az egész felvidéki magyarság emlékezetében jelentős helyet foglal el Gyurcsó István költő és Csemadok vezető öröksége, amely több magas színvonalú kulturális rendezvénynek is apropót szolgáltat. A kutatócsoport szeretne külön köszönetet mondani Pozsár Ferencnek áldozatos szervező munkájáért és a részletes interjúért. Forrásjegyzék Csemadok Alapszervezet Garamkövesd. Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet URL: Gyurcsó I. (1985): Mélység és magasság. Csehszlovákiai magyar írók sorozat. Madách Könyv- és Lapkiadó V. (Bratislava) p. 16 Gyurcsó István halálának 30. évfordulójára. Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség URL: Kamenica nad Hronom Velemjáró.sk Településtár URL: Szlovákiai Magyar Adatbank Garamkövesd (Kamenica nad Hronom) URL: Történelem. Garamkövesd község hivatalos honlapja URL: 73

75 Kiss Evelin, Káldy Márton, Szalai Viktor Garam mente Kollégium Garampáld Kiss Evelin, Káldy Márton, Szalai Viktor Van egy település a Garam mentén a maga 235 lakójával, mely a környék talán legkisebb faluja. Egy település a Szikince-patak partján, melynek lakossága 99%-ban magyar. Van egy település a Garam mentén, ahol mélyen vallásosak az emberek és nagy a lourdesi Szűzanya-tisztelet. Egy település a Szikince-patak partján, ahol három éve született utoljára gyerek. Van egy település a Garam mentén, amely a kurtaszoknyás hat falu egyike. Egy település a Szikince partján, ahol a fiatalok éltetik a néphagyományt. Van egy település a Garam mentén, mely immár tíz éve az egyik házigazdája a Szikince Fesztiválnak. Egy település a Szikince-patak partján, ahol nincs iskola, óvoda, posta, plébánia, háziorvos, de még kocsma se. Értékőrzők Szelecky Gergely 85. életévében jár ig ötven éven keresztül volt kántor a faluban. Ez alatt a fél évszázad alatt volt olyan időszak elmondása szerint, hogy 25 faluban kántorkodott, mert senki nem mert a kommunizmusban ilyen feladatot vállalni, volt úgy, hogy egy nap öt misét levezettem, sírva, mert akkor nem volt ám szabad énekelni sem a Himnuszt, sem a Boldogasszony Anyánkat idézi fel azokat az időket. Persze voltak más idők is, amikor az iskolában még a trianon utáni dalokat énekelték: Szittya vitézek, a harc riadalma. Ne rettegtessen benneteket. A rég tanult dalok szövegei aztán keverednek már. Majd a konyhában található szintetizátorhoz fordul, s elénekli nekünk a Boldogasszony Anyánk kezdetű Generációk találkozása: Gergely bácsi és Káldy Márton egyházi éneket. 74

76 I. Értékek, értékőrzők Garampáld Megtudjuk, hogy már jóval korábban is volt hangszer a háznál: egy harmóniumot (orgonaszerű billentyűs házi hangszer) nem egészen koronáért vásárolt anno Pozsonyban. Talán innen az indíttatás a kántori pályára. Felesége, Valéria közben megjegyzi, hogy az első temetése egy akasztott ember volt. Ekkor kerül elő az ének- és kottagyűjtemény, melyből egy búcsúztatót vesz a kezébe Gergely bácsi, s fog bele az éneklésébe: Felsír most utoljára szívünkből a bánat, Megsiratnak mindnyájan, kik többé nem látnak. Elborít már a hant, nyugodj szent békében, Édesapa (helyettesíthető az anyával is) nyugodjál, a megszentelt földben. Csendesedjék el a gyász, nyugodjon meg szívünk, Isten végzése előtt hajtsuk meg a lelkünk. A keresztről remény és kegyelem árad, Nem örökös a gyászkönny, nem örök a bánat. Sírhantodnak keresztje, az ég fele intsen, Honnan a te jó lelked, nekünk vígaszt hintsen. Pihenj békességben, temető ölében, Isten veled jó apa, te jóságos lélek. Feltámadás hitében, pihenj szentelt földben, Imádkozó két kezed Istenhez vezessen. Pihenj csendességben, temető csendjében, Édesapa szenderedj, a megszentelt földben. Nyugodj békességben, a megholt hívekkel, Édesapa szenderedj, feltámadunk egyszer. Hallgatva a kortól kissé már megrekedt hangot, egymás tekintetét keressük. Megpillantjuk Valéria néni távolba meredő, könnyes pillantását, melyben talán benne a hosszú évtizedek minden gyásza, fájdalma, nehézsége. Búcsúzunk mi is vendéglátóinktól. Egészen a kapuig kísérnek bennünket a szitáló eső ellenére és az az érzésünk, hogy nem csak mi, de ők is jól érezték magukat az együtt töltött idő alatt. Elköszönéskor megpillantunk a ház homlokzatán egy falfülke szobrot (befelé menet elkerülte a figyelmünket), a Szűzanya tartja kezében a keresztről levett fiát. Apósom, talán annak idején 500 koronáért vette a szobrot kezd bele a történetébe kérdésünk nél- 75

77 Kiss Evelin, Káldy Márton, Szalai Viktor Garam mente Kollégium kül is Gergely bácsi, ídesapám meg csinálta neki ezt a fakeretet. Először a szőlőben volt kinn, aztán mikor azt eladtuk, akkor hoztuk be és került fel a ház falára. Utunkat Markus Ferencnél folytatjuk, aki két, saját kezűleg írott füzettel fogad bennünket, benne nóták és versek vannak lejegyezve. Nem egy közülük a saját szerzeménye. Amikor katona volt, akkor kezdte írni a füzetet, mert ott volt ideje rá. Megragadjuk az alkalmat, hogy éneklésre bírjuk Feri bácsit, akinek elsőre nem egy helyi nóta jut eszébe, hanem, ahogy mondja: amikor még a magyarokhoz tartoztunk, köllött az iskolában tanulni, hogy: Él még a magyarok istene, Jaj annak, ki feltámad ellene. Az isten is segít, ki bír velünk? Szabad népek valánk, s azok legyünk. Czuczor Gergely: Riadó című művének pár sorát dallamos hangon énekli meg. Azért mi csak-csak ragaszkodunk ahhoz, hogy valami helyi nótát is ismertessen meg velünk. Ugyan nem kimondottan idevalók ezek a régi magyar nóták, amikbe belekezd, de egy-egy apró változással már annak is tekinthető: Garampáldon nincsen kislány, csak kettő, csak kettő. Az egyiket elszerette a jegyző, a jegyző. A másik meg a kapuban neveti, jól teszi. Hogy őt meg a segédjegyző szereti, szereti. A garampáldi csárda ki van festve, Odajár a cimbalmos a cimbalmával cimbalmozni minden este. Kocsmárosné azt hiszi, hogy a lányát elveszi, majd valaki. Jó hallgatni Feri bácsit, ám ő azt mondja, hogy két éve elveszett a hangomnak a zamatja. Érdeklődünk, hogy van-e kedvenc a lejegyzett nóták között, és megtudjuk, hogy egy katonatársától tanult katonadal az, melyet kérés nélkül ennyi idő után is szinte fejből énekel. (A dal elmosódottan van meg, ezért is tartjuk fontosnak, hogy újra rögzítésre kerüljön.) Volt egyszer egy gyönyörű szép gazdag lány, udvarlója akadt neki száz is. Szerette egy szegény fiú igazán, de a leány azt hitte, hogy frázis. Gondtalanul ment az oltár elé, mint akinek nem diktált az élet. Előkelő főúr volt a vőlegény, előkelő volt a nászkíséret. 76

78 I. Értékek, értékőrzők Garampáld Egész éjjel a fönséges lakomán, csak egy nótát játszott folyton a cigány. Ez volt a legszebb álmom, gondolj rám. Szívemből el kell válnom, gondolj rám. Szívem, az Isten véled, terád még vár az élet, gondolj, csak gondolj rám. Egy év múlva kiütött a háború, a kislegény elment katonának. A főúri kastély is elcsendesült, feláldozták azt is a hazának. Volt közöttük egy súlyosan sebesült, szobájából búsan szállt az ének. Érdekli e dal a kastély asszonyát, felkereste hát a nótás katonát. Ez volt a legszebb álmom, gondolj rám. Szívemből el kell válnom, gondolj rám. Szívem, az Isten véled, terád még vár az élet, gondolj, csak gondolj rám. Fel sem gyógyult a beteg, már lóra szállt, rohant vissza veszélybe-halálba. A szép asszony többet sosem szeretett, nem is nézett többé az urára. Úgy bolyongott kisírt szemmel egyedül, júniusi holdvilágos éjjel. Bús nótával szeretnek egy katonát, valahol az alpesek tövében. A szép asszony most már későn szeretett, a táborból kapott még egy levelet. Ez volt a legszebb álmom, gondolj rám. Örökre el kell válnom, gondolj rám. Szívem, az Isten véled, terád még vár az élet, gondolj, csak gondolj rám. Aztán csak-csak előkerül egy-egy saját szerzemény is. Feri bácsi azt mondja, hogy van egy barátja, aki két szóból, három perc alatt költ bármit. Róla is szokott költeni, de ő sem marad adós. Amikor ez a jóbarát egyszer a disznóvágás kezdeti nehézségeiről mesélt, az alábbiakat költötte arról: Egyik háznál a faluban, ölésre készülnek, előestén a sógorral, mindent megbeszélnek. Másnap reggel öt órakor, jól bepálinkáztunk, az ólra fölkapaszkodva, megcsúszott a lábunk. Megijedt a disznó erre, nem is maradt nyugton. Állandóan ide-oda, nyomdosta a pisztolyt, ki is töretett az ajtón, jaj, most mi lesz véle. Pisztoly az orrába maradt, menekültünk tőle. Kisbaltával szaladgáltam a disznó nyomába, asszony, csukd be az ajtót, mert kimegy az utcára. Ne mondjátok el senkinek, nehogy ezt megtudják, nehogy aztán én rólam is csináljanak nótát. Megtudjuk, hogy Feri bácsi a mai napig foglalkozik seprűkészítéssel. Azt mondja, hogy eddig összesen kb darabot készített. Most már ugyan év- 77

79 Kiss Evelin, Káldy Márton, Szalai Viktor Garam mente Kollégium ről évre kevesebbet, de szívesen mutatja meg nekünk az udvaron álló kötőgépet, és tart egy rövid ismertetővel egybekötött bemutatót a készítés menetéről. Feri bácsi seprűkészítés közben Saját maga termeszti a cirkot. A levágott és kiválogatott szálakról el kell távolítani a magot. Ha a cirok el van készítve, a nyélbe szöget üt, majd a seprűkötő géppel forgatva fokozatosan beborítja cirokszálakkal. Egy seprű elkészítéséhez kb. 58 szál szükségeltetik, továbbá 3 méter drót és 3 méter madzag. Ezután következik a varrás, amit kézzel végez egy 13 cm-es tűvel. Az elkészült seprű végeit ollóval egyenesre igazítja, kalapáccsal megütögeti, és máris lehet használni. A fanyelű seprű kellékei: cirok, nyél, drót, madzag, szög. (Horváth Z. 2015:18) 85 évesen is aktív, rengeteget dolgoztam mondja. Volt gépjavító, a kovács szakmába is beletanult, a kőműves munkákat is elvégzi. Rendezi a földjeiket és a kertet, van egy saját készítésű üvegháza is. Annyit termel, amire a családnak szüksége van. Aztán megértjük azt is, hogy honnan ez a fiatalos lendület, tenni akarás. Egy iskolai tornagyakorlatot mutat be, melyet a Horthy Miklós katonája vagyok kezdetű nótára végeztek. A faluban is fel szokott lépni, ha felkérik. Akkor többek között a következőt szokta énekelni: 78

80 I. Értékek, értékőrzők Garampáld A mi falunk nem oly híres, nincs is benne nevezetes semmi. A házunk is ócska kopott, mint amilyen falun szokott lenni. Mikor kimentem belőle, azt hittem, hogy elfelejtem könnyen. De, azóta sok-sok éjjel hullajtom a falumért a könnyem. Visszajöttem óhazámba, nem bírtam elviselni a vágyat. Idegenek lakják már azt a nádfedeles, gólyafészkes házat. A kis padot sem találtam, a vén fát is kimetszették tőlem. Mert ki azon ülni szokott, kinn nyugszik a csendes temetőben. Ezzel a szövegformával lesz talán egyedi a garampáldiaknak ez a nóta. Gergely bácsiékhoz hasonlóan, talán Feri bácsi is benne érzi ebben a pár sorban a saját életsorsát. A háború és az azt követő évtizedek nyomot hagytak itt is: a templom szinte teljesen megsemmisült 1964-ben végeztek az újjáépítéssel, 1946-tól huszonöt családot telepítettek ki (Markus Ferenc adatközlése), folyamatosan csökkent a lakosságszám, 1978-ban bezárták az iskolát, 1980-ban az óvodát. A mostani lehetőségekről is nehéz mondani bármit fogalmaz Góra Monika polgármester. Aki valahol talál munkát, nagy eséllyel oda is költözik. Nem vagyok optimista teszi hozzá. Arra kérjük polgármester asszonyt, aki a Csemadok helyi szervezetének is a vezetője, hogy próbáljuk összeszedni a pozitívumokat: Csókás Tamás vezetésével a gyerekek néptáncot tanulhatnak. Minden évben megszervezik a falunapot szentmisével és kultúrprogramokkal, melyre az elszármazottak is hazalátogatnak tól nyaranta egyhetes kézműves tábort szerveznek a 6-15 éves fiataloknak, két helyi tanító vezetésével. A programban mindig szerepel egynapos magyarországi kirándulás is. A hagyományőrző gyerekcsoport élteti a kurtaszoknyás népviseleti hagyományt. Góra Monika, a település motorja A Szikince Fesztivál a felvidéki Művészetek Völgye, ahogy errefelé mondják egyik házigazda települése Garampáld (Kisgyarmat és Zalaba mellett, korábban Kéménd is részt vett benne) ban indította útjára a Ghymes együttes a Párkány és Vidéke Kulturális Társulás és az esztergomi Eurohíd Alapítvány. Szarka Tamás (Ghymes) akkor úgy fogalmazott: ez egy luxus nekünk is, nektek is, de ennyi luxust megérdemlünk. A fesztivál közép- 79

81 Kiss Evelin, Káldy Márton, Szalai Viktor Garam mente Kollégium pontjában a kultúra és gasztronómia áll. A műfaji sokszínűségnek köszönhetően mindenki megtalálhatja a kedvére valót. A fesztivál hatásaként Garampáldon 2009-ben szabadtéri színpad épült. A cél pedig mit sem változik évrőlévre: megismertetni az ideérkezőkkel az itteni hagyományokat, a vidék turisztikai adottságait, a régió értékeit, és hogy a fesztivál katalizátora legyen az elnéptelenedés veszélyével harcoló kistelepülések fejlődésének. Helyi fiatalok népviseletben, évi Szikince Fesztiválon (fotó: Kovács Gábor) 2017-ben jelenik meg Garampáld Község megbízásából Baranyovics Borisz: Szikince-völgyi verses legendárium című műve. A legendárium a Szikince-patak menti települések és a környező régió évezredes hagyományokkal bíró, gazdag történeti és művelődéstörténeti örökségét mutatja be. Úgy tűnik tehát, hogy van miből meríteni Garampáldon is, s a helyiek jó érzékkel fogják meg a kínálkozó lehetőségeket. Eljövetelünkkor azt éreztük, hogy amíg a Szikince-patak folyik, amíg a kurtaszoknya hagyományát ápolják, amíg az elszármazottak hazajárnak, addig nem hal ki az élet e kis faluban. Hálás köszönet az adatközlőknek: Góra Monika, Markus Ferenc, Szeleczki Gergely. Forrásjegyzék: Horváth Zoltán (2015): Helyi termékek és hagyományok a Szikince mentén; Községi Hivatal Kisgyarmat, Kisgyarmat, 80

82 I. Értékek, értékőrzők Garamsalló Garamsalló Póth Csilla, Kisbalázs Orsolya, Kiss Annamária, Teveli Horváth Dorottya Garamsalló a Lévai járásban, a Szikince-patak völgyében található. A település neve először 1280-ban jelent meg az oklevelekben terram Sorlou (Kissaló) néven, ezt követték az évek során a különböző változatok ben Kywssarlow, 1773-ban Kiss-Sallo alakban szerepel a forrásokban, majd tól már Garamsalló. A történelmi áttekintésén végig haladva látható lesz, hogy a mai település kialakulásának útját szomorú események alakították, a helyi lakosoknak sok nehézségen kellett keresztülmenniük. Az első világháború negyvennyolc áldozatot követelt, akiknek a neveit a református templomban található emléktábla őrzi. A trianoni döntésnek megfelelően Garamsallót a Csehszlovák Köztársasághoz csatolták. Ezt követően a cseh katonák által kijelölt demarkációs vonalon csak az léphetett át, akinek igazolványa volt arról, hogy a szántóját keresztül vágta az ideiglenes határvonal. Így a földek megmunkálása is nehézséget jelentett a lakosság számára. Az 1938-as visszacsatolás azonban nem oldotta meg a szegénység okozta problémákat. A második világháborúban huszonöten vesztették életüket a faluból, akiknek szintén a templomban egy emléktábla elhelyezésével mutatták ki tiszteletüket a lakók. Mivel a területen hatalmas ütközetekre került sor, így a lakosságot egy teljes hónapra evakuálták. Mikor visszatértek mindent leromboltan találtak, nem volt jószág és a szántást, vetést is nehezen tudták megkezdeni. A háborút követően 1946 nyarán megkezdődött a kitelepítés. Garamsallóból negyvenkét családot deportáltak Csehországba, Magyarországra pedig Mór és Tolna környékére összesen negyvenegy családot telepítettek át. Szarvasról a helyükre harmincnégy szlovák család érkezett. (reformata.sk 2016) Akiket tudtak, reszlovakizáltak, aki pedig nem tudott azonosulni ezzel, azok elköltöztek, ennek következtében 1948-tól kezdődően folyamatos népesség csökkenés figyelhető meg. A reszlovakizációnak 1954-ben vetett véget a Szlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága. (lexikon.hu 2016) A legjobb földeket gazdáiktól elvették és szövetkezetet alakítottak, az uradalmi birtokokon pedig az állami gazdaság indult, ez utóbbi a rendszerváltást követően tönkrement. A termelő szövetkezetek megszűnése után pedig megkezdődött a privatizáció, a Szlovák Földalap eladta a földeket. Az 1921-es népszámlálás alkalmával még 1458 lakost írtak össze, mára csupán 379 lelket számlálhatunk. (felvidek.ma 2016) Garamsalló nemzetiségi összetételét tekintve a roma lakosság aránya a legnagyobb, a szlovák és cseh 81

83 Póth Csilla, Kisbalázs Orsolya, Kiss Annamária, Teveli Horváth Dorottya Garam mente Kollégium nemzetiségűek elenyésző létszámban élnek a településen. A magyar nemzetiségiek megközelítően 60 fővel vannak jelen, ebből 45 fő a református gyülekezet lelkes tagja. A település testvérvárosa Mór, 2009 óta testvér gyülekezeti kapcsolatot is ápolnak. A kórus szokott legfőképpen Magyarországra látogatni, bár a falu elöregedésével ez már egyre kevésbé jellemző. Általánosságban elmondható a magyar nyelven beszélő lakókról, hogy az anyanyelvüket a mindennapok során használják. A helyi intézmények, szolgáltató egységek többségében a tájékoztatás, oktatás, ügyintézés magyar nyelven történik. Azonban esetenként előfordul, hogy a hivatalokban, ügyintézés során, kórházban a szlovák nyelv használata nélkülözhetetlen. A terepkutatások során említésre került olyan eset is, amikor nyilvánvaló volt, hogy az adott személy tudott magyarul, ennek ellenére inkább szlovákul kommunikált. A településen közkonyha is üzemel, így a rászorulók számára a közétkeztetés megoldott, azonban sajnos sok családnak az alacsony étkezési költséget is nehéz vagy lehetetlen kifizetni, így előfordul, hogy kihasználatlan marad a közkonyha. Sallón található egy magyar nyelven működő művelődési ház, egy európai uniós forrásból felújított polgármesteri hivatal és egy jelenleg nem látogatható könyvtár, amelyben főként magyar nyelvű könyvek, egyéb írásos dokumentumok kapnak helyet. Nagyon szűk anyagi forrásokkal sikeresen fenntartanak egy magyar nyelvű óvodát és egy 1 4. osztályosok számára üzemeltetett iskolát. Személyesen is tapasztaltuk, hogy mostanra már nagyon kevés, túlnyomó többségben roma származású gyerek tanítása folyik a helyi intézményekben. Előfordul, hogy a szülők nem támogatják gyermekeik iskoláztatását, ennek különböző okai lehetnek, van ahol a rendkívüli szegénység miatt a gyerekek öltöztetését sem tudják megoldani, van olyan család, ahol kulturális különbségek miatt nem járnak a gyerekek iskolába és olyan is, hogy a generációkon átnyúló iskolázatlanság és írástudatlanság miatt nem tartják fontosnak a gyerekek oktatását. A tanítónőnek a hiányzások csökkentésére kevés eszköz áll rendelkezésére, a szülők látásmódja nehézkesen formálható. A hiányzások számonkérése szinte lehetetlen. Nem ritka a nehéz sorsú gyerekek állami gondozásba kerülése, és mivel a szülők nem tudják fizetni a gyerek utáni díjat, ezért ennek költsége is a településre hárul. Korábban a római katolikusok számára is biztosítva volt vallásuk gyakorlására az imaház, amely egy betörés és rongálás után nem került ismét megnyitásra. Nem lehet említés nélkül hagyni a magyar nemzetiségű, református vallást gyakorló lakosság számára oly fontos református templom bemutatását sem. 82

84 I. Értékek, értékőrzők Garamsalló Helyi értékőrzők és értékek Ambrus Erika református lelkész 2001 óta ápol szoros kapcsolatot a településsel, Garamsalló életének meghatározó szereplője. Rendszeresen meglátogatja a gyülekezet tagjait a lakásukon és tárt karokkal fogadja a segítségre szorulókat. A gyülekezet a lelkész asszony segítő, önfeláldozó cselekedeteinek köszönetéül, valamint tiszteletük és nagyra becsülésük jeléül egy palástot varratott neki. Elmondása szerint a település legkiemelkedőbb erénye, hogy egy kicsi, de annál összetartóbb közösség kovácsolódott össze és ez adja a kitartáshoz az erőt és táplálja bennük a pozitív jövő reményét. A velünk megosztott sok-sok érdekes története között szerepelt a templom végében elhelyezkedő függönnyel elválasztott ablak funkciója is. Azt mesélte, hogy a megesett anyáknak a templom végében a padsorok után, ezen a függönnyel elválasztott ablakon keresztül lehetett követni az Istentiszteletet. A templomhoz kötődik a legtöbb magyar vonatkozású ünnep, amiről rendszeresen megemlékezést tartanak. Más kiemelkedő események alkalmával is tartanak külön összejövetelt a templomban, amelyre vallási hovatartozástól függetlenül mindenkit szeretettel várnak. Egyrészt a Felvidék kitelepítési napjának évfordulója alkalmából gyűlnek össze a lakosok (április 12.), másrészt a templom szentelésének évfordulóját október negyedik vasárnapján ünnepelik. Bizonyos időközönként tartanak a templomban kórus találkozókat, amikor más gyülekezetek látogatnak el a településre és egy koncert keretében összegyűl- A tájház belülről Tar Gyula körbevezetésével 83

85 Póth Csilla, Kisbalázs Orsolya, Kiss Annamária, Teveli Horváth Dorottya Garam mente Kollégium nek és meghallgatják egymás előadását. Több magyarországi gyülekezettel is kapcsolatban vannak, ezek közül kiemelkedő a kötelék a Budai Református Gyülekezettel, amelynek tagjai idén el is látogattak Garamsallóra. A temetőben három lelkész sír található. Említést érdemel Nagy Pál, aki a településen élt és sírverseket írt. Versei nagy segítséget jelentettek, illetve jelentenek a hozzátartozók fájdalmának kifejezésében, üzeneteiknek megfogalmazásában vagy akár a gyász megkönnyítésében. A templommal szemben található tájház is figyelemre méltó értéke a településnek, amelyet a tavalyi évben újítottak fel. Egy autentikusan berendezett régi parasztház, ahol a gyönyörű népviselettől kezdve a régi konyhai eszközökön, használati tárgyakon keresztül olyan értékek találhatóak, amelyek őrzik a régi Garamsalló emlékét. A helyi viseletre jellemző volt a magába nyomott selyem főkötő, amelyet a férjezett asszonyok hordtak. Figyelemreméltó a tájház szövőszéke, amely még ma is nagyon jó állapotban van. A tájházat a korábbi polgármester, jelenleg hivatali vezető Tar Gyula mutatta be, széleskörű ismerete a faluról nagyban segítette számunkra a település valamikori életének, kultúrájának megismerését. A történelmi érdekességeken túl elmondta, hogy a tájházban még holland turisták is megfordultak. A nyelvi nehézségek miatt nem volt egyszerű a település bemutatása, de ennek ellenére a látogatók a szóbeli kommunikációt nélkülözve is érdeklődve, sok esetben rácsodálkozva tekintették meg a múltjuk emlékeit. Megjegyzendő, hogy az érdeklődők és a látogatók számára szinte az összes leírás és ismertető magyar nyelven van kihelyezve. A településen rengeteg lakhatatlan ház található. A 60-as években a roma lakosság egy része a faluszéli cigánytelepen lakott, a telep felszámolását követően a faluban telepedtek le. Garamsallón a cigányok tradicionálisan teknővájásból és vályogvetésből éltek, de a korszerűsödéssel ezekre a szakmákra már nem volt szükség ig létezett a Járási Nemzeti Bizottsághoz tartozó cigánybizottság, amely koordinált és integrációs kurzusokat szervezett. A településen kevés a munkalehetőség, ezért a lakók többsége munkanélküli. Mivel nekik régóta nincs bejelentett munkahelyük, ezért ők munkanélküli segélyre nem jogosultak, de szociális juttatásokat kapnak. A magyar nemzetiségű népesség összetételét tekintve egyértelműen megfigyelhető egy öregedő korfa, de összlakosságot tekintve a roma gyerekek számának növekedésével egy fiatalodó struktúrát eredményez. A rossz környezet és munkalehetőségek hiányában a fiatalok, de sok esetben az idősebbek is az elköltözés mellett döntenek. Főleg belföldön keresnek új otthont vagy külföldön próbálnak szerencsét. A polgármesteri hivatal, a közkonyha, a közért, a pékség és az isko- 84

86 I. Értékek, értékőrzők Garamsalló la/óvoda jelent munkahelyet a lakók részére. Azonban azt meg kell jegyezni, hogy ezeket az állásokat is több esetben nem helyiek töltik be. Ez annak köszönhető, hogy a lakosság körében nincs a pozíciók betöltéséhez szükséges iskolázottsággal rendelkező személy vagy nyugdíjas éveiket töltik, esetleg egyszerűen nem is szeretnének munkát vállalni. A régebbi időkhöz viszonyítva jelenleg elenyésző létszámú gazdálkodó van jelen a településen, akik főként gabonatermesztéssel és szőlészettel, borászattal foglalkoznak. A jelenlegi polgármester asszony, Kassainé Szabó Renáta tekinthető az egyetlen mezőgazdasági vállalkozást vezető lakónak. Garamsallón ahogy a környéken mindenhol a Peszeki Leányka szőlőfajta a jellemző, amely az erdélyi Királyleánykának a mutációja. Kotasz Sándor, Mészáros Lajos és Pásztor Norbert a település lakói több borversenyen is részt vettek és aranyérmekkel tértek haza. Előbbi termelő a Kárpát-medence díjnyertes bora címet nyerte el a legutóbb. Az 1816-ban épült 145 méter hosszú U alakú Esterházy-pince sok kiaknázatlan lehetőséget rejt a település fejlődésének szempontjából. A pince jó állapotban van és olyan magas, hogy akár egy lovaskocsi is keresztül tud hajtani benne, illetve a régiek közül néhány óriási, literes boros hordó is fellelhető még. Pár évvel ezelőtt új tulajdonosa lett a pincének és jelenleg felújítás alatt áll. Céljai között szerepel, hogy fellendítse a borturizmust a területen és olyan komplex, többfunkciós épületet alakítson ki az ingatlanból, amely által több látogatót csalogathat a településre. Elképzelése szerint a bor tárolására, feldolgozására, látogatók megvendégelésre és elszállásolására is alkalmas épületeket építene fel. Mivel a szőlészetnek, borászatnak nagy hagyománya van a területen így könnyen elképzelhető és megvalósítható lehetne pl. bornapokat tartani. A környékbeli településekhez hasonlóan évente egyszer falunapot rendeznek és minden évben megtartják a szüreti felvonulást, amikor a település aktív hagyományőrzői népviseletbe öltözve vonulnak fel az utcákon, megmutatják a vidék gyönyörű ruházatait, fejdíszeit. A közösség összekovácsolása szempontjából pozitív, hogy a roma lakosság is megjelenik ilyenkor. A helyi borokon és a murcin kívül pogácsával és kulcsos kaláccsal is kínáltak minket az interjúk során. Itt érdemes említést tenni a településen gyakran fogyasztott helyi étel és ital különlegességekről. A kulcsos kalács egy főként ünnepnapokon elkészített finomság, a sátoros lagzikat el sem lehetett képzelni nélküle. Sok esetben úgy tálalták, hogy egy boros üveg nyakára akasztották és így kínálták körbe a vendégseregnek. A tésztája nem édes, de a teteje cukros vízzel van megkenve. 85

87 Póth Csilla, Kisbalázs Orsolya, Kiss Annamária, Teveli Horváth Dorottya Garam mente Kollégium Saját titkos recept alapján diós és mákos variációkban is elkészítésre kerülnek kalácsok. Sőt húsvétkor tortát készítenek és leggyakrabban szintén a dió a kihagyhatatlan hozzávaló. A kemencében sült meggyes, cseresznyés és túrós rétest szintén előszeretettel készítik. A karácsonykor máshol is szokványos rántott hal mellé azonban lencse- vagy káposztaleves kerül az ünnepi Joli néniék társaságában, asztalon a kulcsos kaláccsal asztalra. A roma lakosság körében kedvelt tészta étel a vakarcs, amelyet a sparhelt tetején sütnek meg és ezt követően zsírral megkennek. A főként télen fogyasztott biracs pedig egy gabona csírából készült édes massza, amely olcsó, de tápláló ételnek számít. A birkapörkölt elkészítési módja is különleges, mert először a húst teszik a bográcsba aztán a hagymát majd ebben a sorrendben még egyszer belehelyezik a két hozzávalót. Az alapanyagok hozzáadását követően nem keverik meg őket, hanem csak rázzák. Csak a végén lehet megkeverni, amikor a pirospaprikát hozzáadják az ételhez. A galambból készült ételek is igen népszerűek, és a már említett Peszeki leányka mellett a szederpálinka készítése és fogyasztása is jellemző a lakosok körében. A település különlegességei közé tartozik egy érdekes építészeti megoldásnak az alkalmazása, a csavart kémény, amely még most is megfigyelhető néhány házon. 86

88 I. Értékek, értékőrzők Garamsalló A település híres arról, hogy Bartók Béla itt gyűjtötte a Sallai verbunkot. Ezeken kívül fontos említést tenni a település híres szülöttjéről, Csontos Vilmosról, aki asztalosként kezdte pályafutását, de költőként és íróként kapott hírnevet tól a szomszédos Zalabán élt élete végéig, és tiszteletére egy emlékházat és benne egy, a saját bútoraiból és személyes tárgyaiból berendezett emlékszobát alakítottak ki. (adatbank.sk 2016) Többek között a Gyalogút című önéletrajzi könyve is megjelent. Szociográfiájában így ír szülőföldjéről: Szülőfalum, Garamsalló, lankás hegyoldalba épült. Szétszórt házaival, girbegörbe utcáival messzire ellátszott a Garam mentén. A hegy tetején szőlőparcellák sorakoztak. A hegytetőről nagyon messzire el lehetett látni, egészen Léváig, de még azon túl is, egészen a Selmeci-hegyekig. Dél felé pedig Esztergomig. Éppúgy látható volt a börzsönyi és a szőgyéni templom. Ha tiszta volt az idő, szebb panorámát el sem lehetett képzelni, mint az innét látott Garam menti róna falvaival, tarka mezőségeivel. Közvetlen a falunk alatt kanyargott a Szikince, alig másfél kilométernyire a Garam folyó, kelet felől pedig az Ipoly. (Csontos 1972) A településen a palóc nyelvjárást használják, ez abban nyilvánul meg, hogy a -val,-vel rag v jele nem hasonul a szótővel. A l betű lágyítása is jellemző nyelvi érdekesség. Előfordultak azonban olyan kifejezések, amiket a megszokottól eltérően használnak. A település sajátos nyelvi kifejezései: megkormol válófélben van bögre áttelepültek megcír válakozik gebre tyirpákok harangozik fejkötő a menyecskének fánk kemence csendít süsü pompos siska Ismert egy olyan mondás is a településsel kapcsolatban, hogy Lassan, lassan Kissallasiasan. Külön érdekesség, hogy a település hivatalos neve helyett nemcsak a lakók, de a környékbeliek is a Kissallót használják és a településen keresztül folyó patakot a Szikincét is Szincének mondják. Hobbiként szívesen gyűjtenek az emberek különböző számukra érdekes, de mégis hétköznapi tárgyakat. Ezen a településen is vannak, akik ilyen tevékenységgel töltik szabadidejüket. Zsigmond István téglákat gyűjtött, Kassainé Szabó Renáta polgármester asszony pedig képeslapokat gyűjt. Az előző képen szereplő Zsigmond Istvánné Pereszlényi Jolán gyógynövényeket gyűjt 87

89 Póth Csilla, Kisbalázs Orsolya, Kiss Annamária, Teveli Horváth Dorottya Garam mente Kollégium és szárít ki. Mások különböző kismesterségek gyakorlását választották akár kikapcsolódás, akár pénzkereseti forrás céljából. A már említett szövésen kívül a kosárfonás mesterségének is voltak, akik hódoltak. Például Pereszlényi Gyula kiváló kosarakat készített, amelyekből lányánál, Pereszlényi Jolánnál néhány még mindig remek állapotban lelhető fel. Pár évvel ezelőtt még kukoricacsuhéból is készítettek egyedi tárgyakat, díszeket. Kutatóink a Pereszlényi Gyula által készített kosarakkal A ház udvarának, környezetének rendben tartását, csinosítását illetően sok pozitív példát láthattunk a településen. A külterületeken jelenleg még nem folyik semmiféle természet- vagy környezetvédelmi tevékenység. Időközönként madarászok érkeznek a területre, akik a löszfalban lakó gyurgyalag megfigyelését végzik. Szerencsére vannak olyan garamsallói emberek, akik tovább adják a hagyományokat és törekednek arra, hogy minél több szokást, emléket örökítsenek át a következő generációnak. Említésre méltó Dulai Ferenc munkássága, aki a Garamsalló község krónikája című kézirat egyik megalkotója volt. Tar Gyula ugyan most Oroszkán lakik, de Garamsallón született és azóta is szoros kapcsolat fűzi őt a településhez. Ki kell emelni két olyan személyt, aki már elhunyt, de a közösségért és a hagyományok megőrzéséért tett munkája a mai napig kiemelkedőnek számít. Zsigmond István presbitert, aki Ambrus Erikával állította össze Részletek Garamsalló történetéből című kéziratot a település 88

90 I. Értékek, értékőrzők Garamsalló múltjáról, illetve Raj Andrásnét, aki tanítónő volt és ő álmodta és valósította meg a tájházat is. A település jövőjét illetően a lakók nem túlzottan bizakodóak. Érthető az elkeseredettségük, hiszen saját maguk tapasztalhatták meg és élhették át azt a folyamatot, aminek következménye a mostani ingerszegény állapot. Mostanra elvesztették a lendületüket, a fejlődés előrelendítéséért végzett munkájukat hiábavalónak látják. Úgy tűnt beletörődtek abba, hogy már nem tudják viszszaállítani Garamsalló fénykorát. A növekvő roma lakosság és ezzel ellentétes irányba haladó magyar nemzetiségűek lélekszáma ijesztően hatnak az ott élőkre. A közvélekedés ma az, hogy a településen jelenleg élő magyar nemzetiségűek elhalálozását követően a roma származásúak fogják a lakosság 100%-át alkotni. A problémákban segítséget jelentő pályázati lehetőségekre a képzett erőforrás hiányában nem tudnak jelentkezni. A helyzet egyre romló alakulása ellenére az állam nem ad semmiféle kedvezményt, segítségnyújtásra nem számíthatnak. A település vezetése minden próbálkozás, erőfeszítés ellenére nem tud megoldást találni a falu elpusztulásának megelőzésére. Gondot jelent, hogy bármiféle felújítási kezdeményezésnél fenn áll a lopás, rongálás veszélye. A tisztességes lakók többsége tart attól, hogy ha elmegy otthonról kirabolják őket. De nem ritkák azok az esetek sem, amikor nem is kell elhagyniuk az otthonukat, a káresetek akkor is bekövetkeznek. Bár a települést egyre többen hagyják el, a saját bőrünkön tapasztalhattuk meg az itt maradt lakosok ragaszkodását a magyarságukhoz és az irigylésre méltó vendégszeretetüket is. Kifejezetten örültek annak, hogy az életükkel kapcsolatos kérdéseket teszünk fel és olyan dolgokról beszélhetnek, amik régóta nem kerültek elő. Ugyan látszik rajtuk a reményvesztettség, de lehetőségeikhez mérten megtesznek mindent azért, hogy ameddig tudják életben tartsák ezt a kis közösséget és őrizzék a hagyományokat. Többször előfordult, hogy nem érezték értékesnek azt, aminek a megismerése a felmérőkben nagy csodálkozást és lelkesedést váltott ki. A lelkész asszony elmondása szerint talán éppen azért ilyen összetartóak, mert ilyen kevesen maradtak. Egyértelműen látszott, hogy ő és a vallás gyakorlása nehezen nélkülözhető a gyülekezet számára. Akár egy mankó, úgy jelentenek támaszt a nehéz időkben. A templom itt nem csak képletesen jelenti a menedéket, ahova bárki behúzódhat, itt a problémáiban mindenki mindig meghallgatásra talál. A templom adja a személyes találkozások, megemlékezések helyszínét és jelenti a gyülekezet számára az erőt és a biztonságot. Idézve a lelkész asszony szavait, amely a fent szereplő gondolatok összefoglalása: A falu múltja nagyon szép, a jelene veszélyben van a jövővel. 89

91 Póth Csilla, Kisbalázs Orsolya, Kiss Annamária, Teveli Horváth Dorottya Garam mente Kollégium Tar Gyula Garamsallón a volt polgármester, jelenlegi hivatalvezető mutatta meg nekünk a Kronika Obce Salov nevű krónikát, mely részben magyar nyelven tartalmazza Garamsalló történetét. Tar Gyula szerint, ha egy háznak a lakója elköltözik vagy elhalálozik, akkor a roma lakosság önhatalmúlag birtokba veszi azt és ott tartózkodásuk alatt romos állapotba kerül. Ezért ma már bevált módszer, hogy a szomszédban élők megvásárolják a megüresedett házat azért, hogy biztonságban Tar Gyula és a krónika érezhessék magukat. Az önkormányzat jelenlegi helyzetében szintén követi ezt a gyakorlatot, megelőzés céljából. A megüresedett telkeket megvásárolja, a házakat lebontja és fákat ültet a helyére. A magas munkanélküliségi rátát a Szlovákiai Munkaügyi Központ a magyarhoz hasonló közmunka-programmal próbálja ellensúlyozni. Két konstrukció létezik: havi 32 és havi 64 órában alkalmaznak helyi lakosokat. A település gyengeségei közé tartozik, hogy a költségvetés adta lehetőségek korlátozottak, amelyet különösen nehezít a szociálisan rászorulók magas aránya. Mivel minimális a munkavállalók és vállalkozások száma, ezért az önkormányzat az ebadóval, az ingatlanadóval és a szemétdíjjal tud kalkulálni bevételként. A településen a polgármesteri hivatal felújításán túl még egy projekt valósult meg EU-s finanszírozásban: a községházát újították fel, azonban más EU-s forrásokat eddig nem tudott lehívni a település. A fő probléma, hogy a település a pályázatokhoz az 5%-os önerőt sem tudja előteremteni. Az önkormányzat hektár földdel rendelkezik, ennek ellenére a földeket bérbe adja és nem végez (akár szociális célú) mezőgazdasági tevékenységet sem. Pereszlényi Jolán Zsigmond Istvánné, leánykori nevén Pereszlényi Jolán nagyon vendégszeretően fogadott minket az otthonában, amely egy utcában található az Ester- 90

92 I. Értékek, értékőrzők Garamsalló házy-pincével. Joli néni jelenleg csak tyúkokat és nyulakat tart, régebben viszont tartott libákat és disznókat is. Az udvaron tovább sétálva további kincsekre leltünk, egy kemencére és egy pincére. A pincét még édesapja építette 1910-ben, amit aztán 2004-ben felújítottak. A kamrában fellelhető kosarakat is ő készítette. Joli néni a helyi gyülekezet gondnoka, amelynek hivatalosan negyvenöt tagja van, de nagyjából csak húsz ember az, aki rendszeresen jár a református templomba. Ma már a templomban csak 4-5 évente van esküvő, keresztelőt pedig csak 2-3 évente tartanak, ezért nagy eseménynek számít Beszélgetés Joli nénivel és Ambrus Erikával Joli néni unokájának a közelgő esküvője, amelyről nem hiányozhat a helyi ünnepi specialitás: a kulcsos kalács. Akár csak a legtöbb falunak, Garamsallónak is megvannak az esküvőre és a lakodalomra vonatkozó szokásai, amelyeket Joli néni egy kis noteszba évekkel ezelőtt össze is gyűjtött. Az összeírásban segítségére volt egy úgynevezett vőfélykönyv is, amely egy szerencsének köszönhetően került hozzá. Jó pár évvel korábban a Csallóközben találták a könyvet, amibe egy Sallói cím volt beleírva, amit aztán továbbítottak Joli nénihez. A vőfélykönyv leírja a lakodalom menetét, valamint verseket, énekeket tartalmaz a ceremóniához és a mindennapi élethez is, például tartalmaz az étkezéshez kapcsolódó imákat és verseket is. Forrásjegyzék: Csontos Vilmos (1972): Gyalogút, Bratislava Felvidék ma: Garamsalló a történelem hullámveréseiben. Forrás: ma/2015/02/garamsallo-a-tortenelem-hullamvereseiben/ Magyar Katolikus Lexikon: Reszlovakizáció. Forrás: hu/r/reszlovakizáció.html Reformata Szlovákiai Református Keresztény Egyház: Az emlékezés koszorúja. Forrás: Letöltés ideje: Szlovákiai Magyar Adatbank: A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig. Forrás:

93 Bálint Csaba, Demeter Petra, Lázár Olimpia, Szabó Gréta, Szögi Áriel Garam mente Kollégium Garamszentgyörgy Bálint Csaba, Demeter Petra, Lázár Olimpia, Szabó Gréta, Szögi Áriel Garamszentgyörgy népessége a 2011-es népszámlálás adatai szerint 920 fő, melyből 562 fő (61%) szlovák, 318 fő (35%) magyar, ám ez az adat a népszámlálás önbevallásos jellege miatt nem megbízható, ugyanis abban sok magyar család vallja magát szlováknak. 11 fő (1%) cseh, és 1-1 fő roma, ukrán, német és lengyel. A helyi lakosság 27%-ának nemzetiségi hovatartozásáról nem áll rendelkezésre népszámlálási adat. Felekezeti megoszlás szerint a lakosság 39,2%-a római katolikus, 24,3%-a evangélikus, 15,8%-a református vallású. 1. táblázat: Garamszentgyörgy magyar szlovák etnikai összetételének változása (fő) Magyarok Szlovákok Forrás: Jurista, 2015 Garamszentgyörgy a délkelet-európai neolitikum (Kr. e környéke) óta lakott terület. A viharos évszázadok után, az I. világháborút követően a település az I. Csehszlovák Köztársasághoz került (Svät Jur néven) november 2-án, a második bécsi döntés értelmében a település visszakerült Magyarországhoz, Bars-Hont vármegyéhez. A II. világháború 29 szentgyörgyi áldozatot követelt ben a Garam-hidat a németek felrobbantották. A község 1945 májusában került újra Csehszlovákiához. A lakosságcsere keretében mintegy 300 magyar nemzetiségűt telepítettek át Magyarországra és Csehországba, helyükre szlovák nemzetiségűek érkeztek. Az egyházi birtokok összevonásával 1946-ban létrejött az első állami birtok, 1949-ben pedig a termelőszövetkezet. A 60-as években átadásra került az iskola, elkezdődött a kőolajvezeték lefektetése a határban, a Garam medrét a gyakori áradások miatt kimélyítették re a kultúrház, 79-re a községháza készült el. A rendszerváltás után a szövetkezet (JRD) önálló gazdasági tevékenységbe kezdett, és Szlovákia egyik legeredményesebb horizontális mezőgazdasági termelő szervezete a mai napig. 92

94 I. Értékek, értékőrzők Garamszentgyörgy Helyi értékőrzők és értékek A római katolikus templom a 13. század első felében épült román stílusban ben tűzvész pusztította el, de felújították ben újította föl a katolikus közösség az épületet a török megszállás után. Ekkor épült a barokk sekrestye és az előcsarnok ben az eredeti templom főhajója az új templom végének kereszthajója, egyben kápolnája lett (ezen felújítás emlékét márványtábla őrzi Jurka József esperes-plébános nevével). A régi templom apszisában a Szent József oltár található. A református hívek számára 1785-ben épült egy torony nélküli oratórium fából, melyhez 1790-ben készült szintén fából harangtorony. A harangtornyot 1868-ban, majd a II. világháború után 1964-ben újították fel ben felépült a neoklasszicista stílusú református templom (mely eseménynek az előcsarnokban emléktábla tiszteleg a készítők nevével). Az 1944-ben szovjet tank lövése által megrongálódott magas, gúlaformájú toronytetőt később átépítik. Az idők folyamán elektromossá átalakított, eredetileg fújtatós Rieger orgonát 1931-ben adományozta Csető Károly és neje, Ujszászi Ágnes. A hangszer jelenleg nem üzemel. Duba Ernő és Gizella a kutatócsoport tagjaival a magyarság gyülekezőhelyénél, Bogyó Mihály lelkész sírjánál 93

95 Bálint Csaba, Demeter Petra, Lázár Olimpia, Szabó Gréta, Szögi Áriel Garam mente Kollégium Az első református iskola 1784-ben épült Garamszentgyörgyön, a református parókia szomszédságában ben adták át az új református iskolaépületet, amely az 1920-ban kibővített és átalakított formájában maradt meg a mai napig. A II. világháború után a magyar nyelvű alapiskola, majd az egészségügyi központ működött az épületben. Ma ismét a református egyház tulajdonában áll. A magyar nemzeti ünnepek közül a helyi magyar közösség egyedül az es forradalom és szabadságharc emlékére tart koszorúzást a temetőben, Bogyó Mihály református lelkész síremlékénél. Garamszentgyörgyön valószínűleg senki nem vitatná azt az állítást, hogy a legnagyobb értékőrző és a magyarságot közösségbe szervező személy, sőt, már-már intézmény Duba Ernőné Gizi néni és férje, Duba Ernő, akik a Duba Tájházat üzemeltetik, a községbe látogatók nagy örömére. Duba Ernő dédnagyapjának 1863-as születésekor a Tájháznak helyet adó épület már biztosan állt. Ernő bácsi 1993-ban örökölte meg a házat, amelyben Ő maga is született, a Tájházat 1996-ban nyitották, meghagyva az eredeti állapotokat (természetesen folyamatos karbantartás mellett.) Az itt élők közreműködésével korhű helyiségeket sikerült berendezni, illetve a mezőgazdasági termeléshez és az elsődleges feldolgozó tevékenységhez kapcsolódó eszközöket gyűjtöttek össze. Több berendezés a mai napig működőképes állapotban van, mint például az udvarban elhelyezett búbos kemence, vagy a nyári konyhában megtalálható szövőszékek. A tisztaszoba egyben a korabeli magyarságra jellemző népviselet, és az ily módon felöltöztetett babagyűjtemény bemutatóhelyeként is szolgál. A tanterem berendezési tárgyai (pl. iskolapad, tábla, írógép, köpeny) mellett a tankönyvek is korhűek. Ezen kívül a falu híres szülöttei (pl. Szúdy Nándor és Tóth Gáspár) műveiből készült fotó- és festménykiállítások is megrendezésre kerültek. A tájház helyiségeit a mindennapi használati tárgyakon kívül népművészeti alkotások, pl. kerámiák, fafaragványok és szőttesek is díszítik. A Duba Tájház 2003 óta a Magyarországi Tájházak Szövetségének tagja ben a Tájházszövetség Duba Gizellának ítélte az Év Tájházvezetője Díjat ben a Duba Tájház volt az első tájház, amely a zselízi Országos Csemadok Napon megkapta a Pátria-díjat ben Duba Gizella, mint önkéntes néprajzgyűjtő, a Magyar Néprajzi Múzeum Sebestyén Gyula díjában részesült, 2016-ben pedig Garamszentgyörgy díját kapta az önkormányzattól. A rendszeres fellépők közé tartozik az 1972 óta változatlan, ám fogyatkozó tagsággal rendelkező Rozmaring menyecskekórus, amely gyakran szerepel közösen a helyi szlovák nyelvű énekkarral. A kórus vezetője, Kácsor Bé- 94

96 I. Értékek, értékőrzők Garamszentgyörgy láné, óvónő, tanító, tánc-és éneklőcsoport-vezető, színjátszócsoport alapító, kultúrfelelős. A helyi Csemadok szervezet egykori vezetőjeként évtizedek óta meghatározó személyisége a község kulturális életének, mely tevékenységét több alkalommal kitüntetéssel is jutalmazták 1955 és 2008 között. István Miloszrdny játékkészítő mester 2014-ben kezdett saját, bejegyzett egyéni vállalkozásba, melynek keretében fából készít magas nívón kivitelezett gyerekjátékokat, hintákat, gyermekbútorokat, kiegészítőket, dobozokat, kulcstartókat, táblákat, díszeket stb. Teljes egészében saját tervezésű és készítésű termékeiket nem márkázzák. Pozsonyban, Léván, Nyitrán, Zselízen, Verebélyen értékesítenek játékboltoknak, ajándékboltoknak, és ún. vintage üzleteknek, illetve saját weblapjukról is rendelhetőek a termékek. Saját honlapjuk mellett egy kézműves cégeket gyűjtő honlapon, illetve Facebook-on hirdetnek. Léván egy nagy szerszámkészítő cég három üzletében készül produktumaik számára kiállítótér. Az önkormányzattal jó viszonyt ápolnak, sok rendezvényt szponzorálnak, ajándéktárgyakat biztosítanak egyes alkalmakkor. Gerbár András több évtizedes vállalkozói tapasztalattal indította el saját pálinkafőzdéjét 2008-ban, melyben korszerű technológiával, a megfelelő előírásokat betartva készíti saját márkás, illetve az ügyfelek által hozott cefréből azok házi pálinkáját. A szeszesitalokon kívül a Szentgyörgy Könnye logóval díszített talpas pálinkás poharakat is árusít. A Gerbár-féle pálinkák neves pálinkafőző versenyek és fesztiválok díjait és elismeréseit nyerték el az évek folyamán. A helyi vállalkozások között említésre méltó a Fűri János által üzemeltetett pizzéria és presszó, amely felszereltsége révén különböző közösségi eseményeknek (pl. futballmecs vetítés) is helyet biztosít. A vállalkozó emellett a Garam folyó partján működtet kempinget, ahol időnként bográcsgulyást, illetve üstben főzött lekvárt is készít, valamint Kánáig csónaktúrákat is szervez. A nyugdíjas Hasznos Lenke és férje, Hasznos Gyula 43 éve foglalkoznak baromfitartással. Főként libákkal, de pulykák, csirkék és kacsák is vannak az udvarban. A libatartás a férj családjából ered, hiszen már több generáció óta foglalkoznak állattartással. A liba fajtáját tekintve Garam menti liba. Ennek kapcsán a gödöllői Haszonállat Génmegőrzési Központtal is kapcsolatot tartanak fenn, ahol a Garam menti libák is részt vesznek a génmegőrzési programba. A keresztezéshez szükséges állatokat a Hasznos család neveli, ami miatt bekerültek a Mezőgazda Kiadó által gondozott Régi magyar libafajták a XXI. században című könyvbe is. Gyula a libatartás mellett az elké- 95

97 Bálint Csaba, Demeter Petra, Lázár Olimpia, Szabó Gréta, Szögi Áriel Garam mente Kollégium szítésben is fontos szerepet játszik. Receptjeit szinte minden héten megosztja a rádió hallgatóival, ahol a főzőműsorban kap helyet. Ilyen ételek például a ludaskása, vagy épp a paradicsomos káposzta, természetesen házi libahússal. Összegző gondolatok A Duba Tájház túlzás nélkül nem csak lokális, de felvidéki, sőt, Kárpát-medence szinten is a hagyományok koncentrálódásának, megóvásának és jól szervezett továbbadásának egyik zászlóshajója. Vezetője, Duba Gizella kiterjedt kapcsolatrendszerének, vendégszeretetének köszönhetően kutatásunk minden percét hasznosan tötöttük. Mindezért nagyon hálásak vagyunk neki. Az általa javasolt kérdőíves válaszadók és interjúalanyok több generáció értékőrzőit és létrehozóit testesítik meg, akikre magyarok és szlovákok egyaránt büszkék lehetnek. Forrásjegyzék: Nemzeti Audiovizuális Archívum: Harangszöveg, Garamszentgyörgy, református templom. URL: Resko S. Valentová, H. (é.n.): Garamszentgyörgy A nemesi szék egykori székhelye URL: Szlovákiai Magyar Adatbank Garamszentgyörgy URL: Velemjáró.sk Településtár Garamszentgyörgy URL: 96

98 I. Értékek, értékőrzők Hontfüzesgyarmat Hontfüzesgyarmat Gódor Amelita Kata, Mieth Petra, Igali Kálmán Gyula, Szilágyi Márk A Nyitrai kerület Lévai járásában található, Lévától 13 kilométerre. Nevét először 1135-ben említik. A település építészeti örökségéről tudható, hogy a falu katolikus temploma a járásban a legrégebbi. Helyi értékőrzők és értékek Duba Ernő születése óta él a településen, tanult szakmája hungarológus. Elmondta, hogy a település lakosságának 60%-a szlovák nemzetiségű. Pozitívan látja a falu jövőképét, véleménye szerint a vidéki turizmus kerékpárút kialakításával fellendíthető lenne. Ennek köszönhetően fejlődne a település gazdasága, és újra vonzó lehetne a fiataloknak. Megtudtuk tőle, hogy a településen él egy agancsból vadhívó sípokat készítő személy, Mihalkó Károly. A településen él egy festő is, Klepács Ilona. Duba Ernő sok hasznos információval tudott szolgálni számunkra. Pastierovic Jolántól megtudtuk, hogy Duba Ernő és felesége Ágota szervezett egy ideiglenes kiállítást a helyi mezőgazdasági eszközökből. A jövőképet negatívan látja, mivel a település egyre inkább szlovákosodik. Révész Gyula születése óta a településen lakik. A jövőképet ő is negatívan látja, mivel sok a roma származású betelepülő. Szerinte jó megoldás lenne a település helyzetére, ha a helyiek művelnék a rendelkezésre álló földterületeket. Tőle tudtuk meg, hogy mit jelent pandalázni. Ez annyit tesz, hogy a parton lévő fák gyökereiből a Garam kimosta a földet, és ebbe raktak halcsapdákat. Régen így is halásztak a Garam mentén. Elmondása szerint jellemző a viseletre a hátrakötött kiskendő. Meghívott minket a faluszéli szőlőhegyen található ún. hajlokába, ami egy présház és borospince. Gyula bácsi 82 éves, nyugdíjas, aki mind a mai napig szőlőtermesztéssel és kertjének megművelésével foglalkozik. A községhez tartozó szőlőhegyen volt 3 hajloka (pincéje), mára már csak 1 pincéje és a hozzátartozó szőlő maradt neki, mert a másik 2 hajlokot odaajándékozta a két fiának. Úgy fogalmazott, hogy Elég a jóból, hagy dolgozzanak a fiatalok. Az idősebbik fia kapta meg azt a pincét, amely a legöregebb a 3 közül és melyet Gyula bácsi is örökölt. Ezt a nagyobbik gyermek és unokái rendbe hozták. A 3. hajlokot ő vette magának, amit mind a mai napig művel kis traktor- 97

99 Gódor Amelita Kata, Mieth Petra, Igali Kálmán Gyula, Szilágyi Márk Garam mente Kollégium jával és kétkezi munkájával. Elmondása szerint a szőlőtermesztést és a borászkodást örökölte, ráadásul gyermekkora óta része volt az életének. A szőlőjében az egri 28-as fajta volt megtalálható, melyet keveset kell permetezni, kevés betegség támadja meg ezt a fajtát. Ebből a szőlőfajtából jó ízű bor készül. Gyula bácsi egyaránt foglalkozik fehér és vörösbor készítéssel. Az egri 28-as fajtából mára már kevés tőke maradt, de tudja, hogyan kell szaporítani ezt a fajtát. A legrégebbi fajta, ami a szőlőben található az otelló, amit egyáltalán nem kell permetezni, mert egy nagyon ellenálló fajta. Az otellóból készült bor nagyon savas volt, de régen a parasztok azt itták a zsíros csülökhöz, hogy segítsék az emésztést. A szőlőjében elmondása szerint 600 tőke található. Gyula bácsi mind a mai napig fontosnak érzi, hogy a falu határában található szőlőhegyet megőrizze az utókor számára, mert napjainkban is már csak töredéke maradt meg a szőlőknek és a pincéknek. A nagyszülei idejében háromszor ekkora volt a szőlőhegy, de a rendszerváltás után egyre több szőlőt vágtak ki és vonták növénytermesztés alá az értékes területeket. A két Révész Gyula bácsi fia is támogatja értékőrző munkájában, gyermekei a kapott szőlőt mind a mai napig lelkiismeretesen művelik. Gyula bácsi minden nap megiszik egy pohár bort, mert az egészséges életmódhoz ez hozzátartozik. Szerinte még két pohár bor után is vezethet autót, mert a vérében nem lehet kimutatni az alkoholt. 98

100 I. Értékek, értékőrzők Kéménd Kéménd Kiss Evelin, Káldy Márton, Szalai Viktor Garampáld irányából érkezve a 1514-es jelű úton egy hatalmas, monstre emlékmű fogadja a Kéméndre érkezőt. Egy T 34-es harckocsival díszített szovjet hősi emlékmű. A település mindig is a népek országútján feküdt ahogy errefelé mondják s bizony nem egyszer meg is sínylette ezt. Legutóbb talán épp 1945 elején, amikor is itt zajlott le a II. világháború egyik legnagyobb páncélos ütközete. Ma már az Érsekújvári járás keleti részén elhelyezkedő falu mezőgazdasági tevékenysége főként a szőlészetből áll. Míg a település nyugati része sík vidék, a keleti felének nagy része dombos jellegű, erdővel és szőlővel beültetett terület. A szőlészettel és borászattal foglalkozók naponta mennek el a pincesorra, vagy ahogy errefelé hívják: Iszomfalvára. A helyiek borospincéi ugyanis itt találhatók (több, mint 300 borpince és présház). Minden nap megyek. mondja a 80. életévében járó Kemény Pál. II. világháborús szovjet emlékmű A tájház szépszobájában Kiss Evelin, Kemény Pál, Szalai Viktor 99

101 Kiss Evelin, Káldy Márton, Szalai Viktor Garam mente Kollégium A Garamra jobbról (menet) is, balról (jövet) is lenézek. Minden követ látok, ha egy helyütt kiemelkedik a sóder tudom, hogy apadt a Garam vagy áradt. 300 tő szőlője van, amin annyi bor terem, hogy azt meg is iszom mondja mosollyal a szája szegletében. Az Iszomfalva megnevezésre is választ kapunk. Megtudjuk, hogy míg más településeken mindenki a saját telkére csináltatta a borospincéjét, addig Kéméndnek abban áll a jellegzetessége, hogy a pincék csoportban vannak, közvetlen egymás mellett, mint egy falu. Utcasorok vannak kialakítva. A leggyakoribb szőlőfajta a fekete-fehér othello és a konkordia. Filozófiájukat legtalálóbban Benefi László fogalmazza meg: minőségi szőlőből minőségi bor készülhet. Vissza kell adni ennek a történelmi borvidéknek a múlt hagyományaira építve a rangját. Ha a királynak és az egyházi elöljáróknak ízlett az itteni bor, akkor ma is el lehet érni ezt a minőséget. (Horváth 2015:12) Mindennek első jeleként a helyi borászok közösségbe szerveződtek, és van olyan, akinek a borai már vendéglőkben is megtalálhatóak. A természeti környezeti értékek számbavételénél említést kell tenni a kéméndi szikesekről helyi nevükön Kéméndi Sósok, amely Kéménd és Kőhidgyarmat között terület el, közel 120 hektáron. A Kéméndi szikesek a legnagyobb kiterjedésű szikes rét Szlovákia területén, európai mércével mérve is egyediek. Tungli Katalintól megtudjuk, hogy kedvező talajának köszönhetően megtalálható itt a Magyar sóvirág, a Limonium gmelinii. A vegyes állattartás lovak, magyar szürke szarvasmarhák, juhok és kecskék legeltetésével hozzájárulnak a különleges sziki fajok újbóli elterjedéshez. Visszatérve a faluba a római katolikus plébánia ódon épületét tekintjük meg. Ez a község legidősebb épülete, valamivel korábban épület (1713-ban), mint az 1755-ben elkészült Urunk mennybemenetele tiszteletére szentelt templom. A II. világháborúban a templom és a plébánia is jelentős károkat szenvedett. Cséfalvay József plébános vezetésével helyiek adományából építették újjá. A templom mellett található egy hősi emlékmű, ahogy a rajta lévő tábla feliratán olvashatjuk: a két világháború hőseinek és polgári áldozatainak emlékére. Dr. Sztyahula László esperes-plébános fogad bennünket és félreérthetetlenül ad egy társadalom-szociológia leírást számunkra a faluról. A népesedés csökkenése, a külföldre vándorlás, a magas munkanélküliség néhányat említve, együttesen veszélyezteti a település jövőjét. Fontos volna hangsúlyozza visszatérni az evangéliumi értékrendhez, ehhez azonban szükséges volna, hogy erősödjön a helyiek vallási élete. Az egyházi ünnepek mellett a nemzeti ünnepeket (március 15., augusztus 20., október 6.) is megtartják, 100

102 I. Értékek, értékőrzők Kéménd ám ezen alkalmak is egyre kevesebbeknek jelentenek igazodási pontot. A kemény realista felfogást ahogy a plébános mondandóját jellemzi megismerve értjük meg, hogy a helyiek miért ódzkodtak annyira attól, hogy az öspörös úrhoz elkísérjenek bennünket. A szabadidejében tudományos kutatásokkal foglalkozó plébános szerkesztésében jelent meg a Kéméndi képes krónika (2006) és a Kéméndi fényképek tükrében (2008) című kiadvány ban adták ki azonos című doktori diszszertációjából A csehszlovákiai magyar katolikus egyház története című könyvét. A legenda szerint egyébként Mátyás király is járt Kéménden, melyet egy mesekönyvben meg is írtak. Mátyás király királysága alatt, tudvalevőleg sokszor járt országába álruhában, hogy jobban megismerje népét és annak miden ügyét, baját. Egyik ilyen alkalommal Kéménden is járt, s amint jött a falu alsó végéről, a legszélső háznál az országút mellett, egy sátoros cigánycsaládot talált. [...] Én a király őfelségétől jövök, s azt kérdezteti tőletek, hogy vajon van-e közöttetek egy olyan ügyes ember, aki meg tudná keresni országában a legeslegszebb gyereket. Mert aki ezt megtalálja, annak ajándékul egy ököl nagyságú aranyalmát fog adni. Mindjárt jelentkezett is egy daliás termetű ifjú ember, hogy őneki a legjobb a lába a családban, ő a legügyesebb, majd ő megkeresi azt a legszebb gyereket az országban. [...] Instálom királyom, életem s halálom a kezébe ajánlom, én bizony összejártam az egís országot, de azs én kisfiamon kívül sebbet sehol sem találtam! Jól van cigány! felelte erre Mátyás király. Igazad van! Helyesen cselekedtél, mivel mindenkinek a legszebb, a legjobb, a legkedvesebb a saját gyereke [ ] megkapod az aranyalmát, mivel rászolgáltál. ezt olvashatjuk a Mátyás király Kéménden (A legszebb gyermek) című írásban. (Haraszti, Z. Németh 1994) Tungli Páltól és feleségétől, Katalintól kapjuk meg, s vehetjük kézbe az 1988-ban mindössze 250 példányban készült Jankus Gyula: Kéménd (Kamenín) családi és ragadványnevei című kiadványt, melyet az ELTE Magyar Nyelvészeti Tanszékcsoport Névkutató Munkaközössége adott ki. Katalin, kezében a kiadvánnyal, mellette férje, Tungli Pál 101

103 Kiss Evelin, Káldy Márton, Szalai Viktor Garam mente Kollégium A szerző külön vizsgálta a vezetékneveket és a ragadványneveket. Ez utóbbiakat hogy példát is mutassunk az olvasónak két típusba sorolta: egyeleműek: Jatajó; Kácsa kételeműek /ragadványnév+keresztnév/: Colos Zsiga; Elenór Józsi (Jankus 1988:7) A díszes menyasszonyi ruhaviseletet mutatja be Ilona Szalai Viktornak Csukáné Mária, a tájház megálmodója Maradva a neveknél, érdekes hogy Kéménden nincsenek utcanevek, hanem minden ház egyegy számmal van ellátva, de a a helyiek mégis sajátos elnevezéseket aggattak egykoron az egyes utcákra, melyeket Bagó Alojzia sorolt el nekünk: csurgó; keresztsor; kert alatt; gurgel; fővék; seres köz; boszorka köz; vasút utca a teljesség igénye nélkül. Kéménd, az Alsó-Garam menti kurtaszoknyás hat falu központja. Jellegzetes női viselete a kurtaszoknya különlegesnek mondható, melyet a világon csak ebben a hat faluban viseltek és viselnek. A falu közelmúltban kialakított és berendezett tájházában ott jártunkkor Tóthné Velena Ilona ismertetett meg bennünket a népviselet egyes darabjaival: a pruszlik, a pofándli, alsószoknya, felsőszoknya. A kéméndi tájházat 2016 nyarán adták át, melynek megálmodója és tervezője az egykori tanító Csukáné Klimo Mária, aki helyi segítőkkel rendezte be a régi, vályogból emelt parasztházat. A tájház pedig igazi közösségi hellyé vált a falubeliek számára. 102

104 I. Értékek, értékőrzők Kéménd Az elmúlt időszakban tartottak itt fafaragó, kenőtoll kötő, nyecellés kézműves foglalkozásokat. Sőt, a közelmúltban felvetették a szövőszéket, így most már azokat is várják, akik elsajátítanák ennek az ősi mesterségnek az alapjait. Közösségi disznóvágás a tájház udvarán. Minden segítség elkél, avagy így készül a sült vér és a hurka szerkesztői közreműködéssel Kovács József szabadidejében szívesen foglalkozik fafaragással. Győrik István festőművésznek pedig már kiállítása is volt a műveiből. A kéméndi születésű Bartusz családból két művész is ismertté vált: Bartusz Júlia naív festő és a Kassán élő és alkotó Bartusz György, akinek művei, kiállításai országszerte megtalálhatók. A tájházban eltöltött időnk alatt, a helybeliekkel beszélgetve megtudjuk, hogy ma is őrzik a falura jellemző tánchagyományt, a Sallai verbunkot. A verbunk a paraszti táncrendben az első helyet foglalta el, s mintegy bevezette, előkészítette a páros táncot. A legények a verbunk után szünetet sem tartva táncba hívták a lányokat, a zene a lassú csárdásból frissbe csapott át. [ ] A vidék verbunkjai a régies, kötetlen szerkezetű verbunkok közé tartoznak, amikor a csoportosan táncoló férfiak egymástól lényegében függetlenül, a pillanatnyi hangulatuknak, kedvüknek megfelelően rögtönzik táncukat. [ ] Legszebb változatait Kéméndről ismerjük, [...]. A magyar nyelvterület e részén viszonylag ritka csapásoló-tapsoló motívumok is jellemzik formakincsét. (Martin Gy., Takács A. 1981:15-16) A több mint húsz éves múltra visszatekintő Kéméndi Bokréta Néptáncegyüttes napjaikban is aktív, s élteti a hagyományőrzést a településen és azon túl egyaránt. Vezetője immár tizenöt éve Jarábek Zoltán. 103

105 Kiss Evelin, Káldy Márton, Szalai Viktor Garam mente Kollégium Hol máshol hallhatnánk a kulcsos kalácsról is, mint a tájházban. Az itt élők is helyi specialitásnak tekintik, mint a kéméndi lakodalmak elhagyhatatlan részét. A kemencében sütött étel receptjének hozzávalóit Vanek-Kukoricza Ilonától tudtuk meg: dkg liszt; 4 dkg élesztő; 6 evőkanál kristálycukor; 10 dkg zsíradék, vagy teavaj; 1 bögre tej. Napjainkban is nagy szeretettel ám sajnos egyre kevesebben készítik a hozzáértők. Hasonlóan felemás érzések kavarogtak bennünk is ottlétünkkor. Adva van egy a múltjában gazdag és értékes hagyományokkal és kultúrával rendelkező felvidéki, Garam menti település, melynek a pislákoló parazsába mintha a helyiek nem tudnák, hogy hogyan leheljenek újra tüzet. Úgy tűnik, hogy az esperes-plébános úr nem téved a megállapításaival, melyek összecsengenek a helyiek véleményével. A beszélgetésekből azt éreztük mi is, hogy kevésbé látják biztatónak a jövőt, mindannak ellenére, hogy a falu közel nyolcvan százalékát (1 179 fő a 2011-es népszámlálási adatok szerint) magyarok lakják. Az egyes mondatokból, szavakból, utalásokból arra következtettünk, hogy nincs teljes egyetértés a különböző közösségek, szervezetek, csoportok között. Talán a kölcsönös elismerés, megbecsülés segíthetne a borúlátó jövőkép megváltoztatásán. Erőforrás kell, hogy legyen számukra, hogy teljes egészében magyar nyelvű óvodával és iskolával rendelkeznek. Vannak élő, aktív közösségeik, s rendezett, kulturált közösségi tereik. Hálás köszönet az adatközlőknek: Bagó Alojzia, Kemény Pál, Neznanszki Katalin, Tóthné Velena Ilona, Tungli Katalin, Tungli Pál, Vanek-Kukoricza Ilona. Forrásjegyzék: Horváth Zoltán (2015): Helyi Termék Határok Nélkül az Ister-Granum Térségben Helyi finomságok tárháza III. rész; Ister-Granum EGTC, Esztergom Haraszti Mária, Z. Németh István (1994): Mátyás király Kéménden; AB-ART Könyvkiadó, Pozsony Jankus Gyula (1988): Kéménd /Kamenín/ családi és ragadványnevei; ELTE Magyar Nyelvészeti Tanszékcsoport Névkutató Munkaközössége, Budapest Martin György, Takács András (1981): Mátyusföldi népi táncok; Madách Könyv- és Lapkiadó, Pozsony Kéménd község honlapja: Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség honlapja: csemadok.sk/felvideki-ertektar/kurtaszoknyas-falvak-nepviselete/ 104

106 I. Értékek, értékőrzők Kicsind Kicsind Gódor Amelita Kata, Igali Kálmán Gyula, Szilágyi Márk Kicsind kisközség Szlovákiában, az Alsó-Garam mentén, Párkánytól 10 kilométerre található. Nyugatról Kőhídgyarmat, északról Kéménd, keletről Garamkövesd, délről pedig Párkány határolja. Lakóinak száma a mai napig nem éri el az ezret. A település története egészen a kőkorszakig nyúlik vissza. Kelta település volt, számos lelet tanúskodik erről, melyet a település környékén leltek meg a régészek. Első írásos említése II. Géza korából való, 1157-es. Ekkor már az esztergomi érsekséghez tartozó birtok volt. Amikor 1228-ban a nánai Beszter család elkülönítette az egyházi birtokokat saját birtokaitól, létrejött a ma Kőhídgyarmathoz tartozó Kistata, amelynek lakói később megalapították a mai bal parti Kicsind települést ben Csák Máté, mint az esztergomi érsekség birtokait, ezt is sarcolta. A török megszállás alatt csupán nyolc család élt itt. Az átmeneti török uralom után 1613-ban már ismét az esztergomi káptalan birtoka ben lett önálló plébánia, ekkor épült (sövényfonásból) Szent Móric-temploma. A Szent Őrzőangyaloknak szentelt római katolikus temploma 1782-ben épült, klasszicista stílusban. A 17. század második felében a kuruc ostrom következtében elpusztult a falu, de később újratelepítették és megépítették az új templomot is. A 19. század elejére megalakult színjátszócsoportjuk is, majd pedig felépült az első iskola elején, a Garam menti tankcsaták során a község súlyos károkat szenvedett. Az 1900-as évek közepéig csaknem kizárólag magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt a településnek. Népességének több mint egyharmadát elveszítette között. Sajnos között a népességfogyás tovább folytatódott, a szlovák nemzetiségűek aránya 2,6%-ról 9,4%-ra nőtt. A lakosság túlnyomó többsége azonban magyar nemzetiségű, megközelítőleg 88,6% és római katolikus vallású 92,6% (magyar nyelvű misézés van ma is). A magyar lakosság mellett természetesen megtalálható a szlovák nemzetiség is. A település lakossága a magyar nyelvet otthon, munkahelyen, ügyintézés során is használhatja. A lakosság legnagyobb része eljár dolgozni a környező településekre, nagyobb városokba, hiszen sajnos helyben alig van munkalehetőség, a helyi vállalkozások mértéke alacsony. A községben magyar nevelési nyelvű óvoda található. A falu művelődési intézményében teljes egészében vannak magyar nyelvű programok. A település előnyét a természeti környezetben látják a helyiek elsősorban, illetve nagyon fontos Párkány közelsége is. A település hátránya pedig az alacsony la- 105

107 Gódor Amelita Kata, Igali Kálmán Gyula, Szilágyi Márk Garam mente Kollégium kosságszám, magas elvándorlás, oktatási intézmények kulturális élet hiánya, mely sajnos lassan az elnéptelenedéshez vezet. Ősze Ferenc főhadnagy, december 27. A faluban őrzik a Szent László Hadosztály emlékét is. Bréda Tivadar hadisírkutatótól kaptuk az alábbi információt, tájékoztatót arról az Emlékkeresztről, melyet júniusában állítottak Kicsinden, a Garam partján. Pályi százados 70 katonával, december 26-án indult Ipolyszalkáról Kéménd, Garampáld felé. A kéméndi hídon akartak átmenni. Meghallották a szovjet 5. és a 7. harckocsizó hadtest páncélosait vonulni, ebből gondolták, hogy a híd orosz kézen van. Elfogadták Ősze főhadnagy tanácsát és a Szentjánosi erdőben megvárták, míg elmennek a szovjetek. Majd a kicsindi Zsidóföldi szőlők mellett egyenesen a szovjet harckocsik útját keresztezve, a ködben leereszkedtek a kicsindi malomhoz. A domboldalról orosz kiabálást hallottak. Akik semmiképp nem akartak orosz fogságba esni, azok megpróbáltak úszva vagy a gázlókon gyalogosan átkelni a jeges folyón. Kicsinden is már bent voltak az oroszok. Nem tudtak mást tenni, mint átmenni a Garamon. Pályi levetkőzött, a jég beszakadt alatta, úsznia kellett. Így úszva, ruha nélkül kelt át a Szent László hadosztály repülő lövészezrede I. zászlóaljának 70 katonája Pályi György százados vezetésével. Pályi százados látta Ősze főhadnagyot a malom egyik ajtaján tutajozva állva, ruhában felöltözve, nyakában géppisztollyal. Az ajtó megbillent, Ősze főhadnagy beleesett a Garamba, és azonnal elmerült. A legénység úszva vagy a tutajba kapaszkodva jött át a folyón. Úszás közben egy katona szintén a vízbe fulladt. 106

108 I. Értékek, értékőrzők Kisgyarmat Kisgyarmat Gódor Amelita Kata, Igali Kálmán Gyula, Szilágyi Márk Kisgyarmat teljes népessége 450 fő, melynek több, mint 90%-a magyar nemzetiségű. A falu völgyben fekszik, feltűnő, hogy a templom egy domb tetejére épült, ezzel erősen meghatározva a település képét, mintha letekintene a falura. A templomot Szent Márton tiszteletére építették. Szemben található egy egyedi kálvária domb, melyen a stációkat kövekből faragták ki. Helyi koordinátorunkkal, Mészáros Juci nénivel saját portáján találkoztunk. Juci néni elvezetett minket Szőcs Margithoz, aki 89 éves, s születése óta a településen él. Ő varrja a hagyományos helyi népviselet darabjait és unokája táncolja a helyi üveges táncot, melyet be is mutatott. Láthattuk az általa készített, helyi népviseletbe öltöztetett babát is. Ezenkívül érdekes történeteket hallhattunk a háborús időkről. Ezután Csákvári Irénhez és fiához, Gézához mentünk. Itt sokféle hagyományos receptet ismerhettünk meg, például a habos húst és a görhönyt. Élő szokás volt a faluban, hogy az újszülött gyermek addig nem mehetett ki édesanyjával együtt a házból, míg meg nem keresztelték, s ekkor volt szokás azt mondani, hogy Kis pogányt viszünk, kis angyalt hoztunk. Irén néni férje, aki már nincs köztünk, összegyűjtötte a faluról szóló összes megjelent cikket, így ő volt a falu krónikása. Kovács Valéria személyében is elmondható, hogy értékőrzőre leltünk, ő szalvétákat gyűjt. Megközelítőleg darab szalvétából áll a gyűjtemény, mely sokszínűséget mutat, hiszen találunk benne hazai és külföldi utazásai során gyűjtött darabokat is, az 1960-as évektől. Fontos még, hogy régi pénzérméket és papírpénzeket is gyűjt. Az eurón, pengőn, osztrák pénznemen kívül találtunk gyűjtésében még tunéziai dinárt is. Dávid Gizellától megtudhattuk a görhöny, pléhbe töltött kalács elkészítési módját, ezeken felül pedig számos sajátos nyelvi kifejezést osztott meg velünk, mint például: kudluf (kuglóf), fonyott kalács (lakodalmas kalács), téjfő (tejföl), szalajka (szalalkáli), hambit (terasz), valamint a murgya receptjét is. Településre jellemző szokásokról is mesélt nekünk, a teljesség igénye nélkül: üveges tánc, huszár verbunk, párnás tánc, gazdasszonyok tánca, illetve elmesélte nekünk a lekiabálást (lefigyelés), mint régi szokást is (amikor meglátták az idősebb párokat, akkor kiénekelték őket). Végezetül Mészáros Juci nénihez visszatérve fontos kiemelni, hogy nemcsak rengeteg információval, lexikális tudással rendelkezik a faluról, hanem 107

109 Gódor Amelita Kata, Igali Kálmán Gyula, Szilágyi Márk Garam mente Kollégium már felmenői, szülei is széleskörű tudással rendelkeztek. Ő ennek a hatalmas mennyiségű információáradatnak, tudásanyagnak az átadásával, gyűjtésével és az utókor részére történő tovább éltetésével, mint szívügyével foglalkozik. A tudáskincse kiterjed a helyi szokásokra, mondókákra, közmondásokra, régi receptekre, illetve az egyes ünnepek: húsvét, lakodalom, karácsony megünneplésének forgatókönyvére is. Nála megnézhettük a kurtaszoknyás népviselet darabjait is, illetve nagyon sok hímzett munkát is mutatott nekünk. Kertjének végében található egy tájház jellegű igazi parasztház, melyet még szüleitől örökölt, illetve egy vízimalom is, mely ma már nem működik, viszont nagyon fontos lenne, ha ez a két objektum újra a régi pompájában tündökölhetne, ezzel is emelve a falu fényét és nem utolsó sorban a falunak új lehetőséget adna a falusi turizmus bevonásával. Juci néni fontosnak tartja, hogy megismerjük honnan, kiktől is származunk. Kik voltak az ősök, kik voltak azok az első emberek, akik a hagyományokat elkezdték gyűjteni. Az akkori világban mindennek megvolt az értéke, nem hagytak elveszni semmit se, megpróbáltak mindent hasznosítani, pl. kukorica susnyát szőlőkötözőnek, felhasználás után pedig remek tüzelőanyag lett belőle. Nagyon sok helyi hagyományt kézzel írva gyűjtött össze, mint például a régi paraszt disznótor menetét, tollfosztást, a legénybíró választást, vőfény hívogatást, bokréta aranyozást, suprálófa készítést, lakodalmas menetet, melynek történetét el is mesélte nekünk. Akkoriban nagy volt a rokonság és együtt Kurtaszoknyás népviseletben Mészáros Juci nénivel összehordták a lakodalomhoz való hozzávalókat, vagy például a húsvéti kajabálást is, melyről azt kell tudni, hogy Nagypénteken kidalolták a párokat, emiatt a plébános úr nagyon meg is haragudott, hogyan történhetett meg ez pont Nagypénteken. Elkergette őket, az asszonyok pedig kint ültek a ház előtt a padokon, hogy megtudják éppen kiket kiabáltak ki. Húsvétvasárnapi feltámadási mise után következett a húsvéthétfői locsolkodás, melynek következtében sajnos történt egy tragikus eset is, egy kislány nagyon megfázott a vödörrel való locsolkodás alatt, emiatt tüdőgyulladásban meg is halt szegényke. Az emlékére állította édesanyja a Cserkész emlékmű mellett levő keresztet. Közeledvén a karácsonyi ünnepekhez egyre többen 108

110 I. Értékek, értékőrzők Kisgyarmat nógatják őt, hogy adják elő a Szent Esti hagyományokat. A régi paraszt disznótor is érdekes hagyomány, annak idején szeptemberben elkezdték leölni a disznókat, ez ment végig januárban, februárban is. Jóformán a disznóból nem maradt semmi, mert mindkét szülői ágról volt körülbelül 6-7 gyerek és elkezdték szétosztani a húsokat, vitték a kóstolókat a rokonsághoz, mely abban a korban nagyon szerteágazó volt, mindent megosztottak egymással, ugyanúgy ahogy lakodalomra összehordták az ételeket. Régen összetartóbb volt a rokonság, mint most. Lakodalom: Pénteken bárányt, tyúkot vágtak a rokonságban, a nagy nap előtt egy hónappal hirdették a templomban az új párt, hogy van-e valami akadálya a házasságnak, és ha volt, akkor azt jelentsék a plébánosnak. Majd pedig a szülők elkezdték hívogatni a belső rokonságot, házról házra, hogy kinek mi a feladata, a vőfélyek kísérték a mennyasszonyt, a vőlegényt az első koszorúslánya. Ezután jöttek a nagyvőfélyek és a kisvőfélyek hívogatni. A lakodalom napja általában mindig szerdán volt, ez vagy farsangra, vagy őszre esett, mert ekkorra már megnőttek a hízók, volt baromfi, nyúl. 10 órakor kezdődtek el a lakodalmak, egyszerű étkek voltak ekkor, sütöttek előtte kuglófot, húsos kalácsot, volt tejeskávé, ezzel mentek el az esküvőre. Az esküvő nagyon hosszú folyamat volt, úgy kezdődött, hogy a mennyasszony első vőfélyének volt egy első tisztje, akik kikérte és elbúcsúztatta a szülőktől a mennyasszonyt. A mennyasszony a búcsúzás közepette letérdelt a szülők elé és ők áldásukat adták a kislányra. Külön volt a lányos és vőlegényes háznál is a lakodalom, külön volt a búcsúztatás is. Ilyenkor a vőfély verset is mondott: Dicsértessék a Jézus Krisztust! Kedves jó szüleim, most magukhoz szólók, mert máma nagy útra indulok. Ezúton maguktól immár én búcsúzom, megköszönöm a sok jót, amit értem tettek, hogy fölneveltek, szárnyamra eresztettek, nem tudom öröm vagy tán már búbánat, de nem felejtem el a szülői házat. Édesapám csókolom a dolgos két kezeit, édesanyám nem felejtem szerető szívét, ki mindig megóvta minden bajtól, kinél vigaszt kaptam, ha valami nem volt jó, ezért mai nap áldásukat kérem. Bocsássanak az utamra engem, kísérjenek az Isten házába, ahol hűségre esküszöm életre, halálra. Ezután indult el a menet, majd voltak kurjongatós asszonyok, akik kiabálták: Ez az utca petrezselymes, a mennyasszonyunk milyen ékes! Mikor hazaértek a mennyasszonyos háznál a vőlegény elkezdte: Hazaértünk végre a családi házba, légyen az Istennek százszor hála Az egyik vőfélybotra rá volt kötve egy törülköző, a leányzó ment utána tányérral, melyben víz volt, és abba kellett kezet mosni, aztán pedig elmondták a házi áldást és csak utána lehetett enni. Délután 5 óra fele felkerekedett a vőlegény a násznépével és átmentek a mennyasszonyos házhoz 109

111 Gódor Amelita Kata, Igali Kálmán Gyula, Szilágyi Márk Garam mente Kollégium a mennyasszonyért. Itt volt másik három ál mennyasszony, de végül kivezette az édesanya az igazi mennyasszonyt, tartottak egy kis ünnepséget és ekezdték osztani a bokrétát. Kimentek a ház elé, ahol már kint állt az egész falu, mert ők is részesei voltak az esküvőnek. A bokrétát a mennyasszony koszorúslányai feltűzték néhány embernek, és csak ők vehettek részt a mulatságon. Kikérés után elvitték a mennyasszonyt a vőlegény házához és ott is elkezdődött a móka, pl.: ajtónál a szőnyeget minél magasabbra emelték, azzal az okkal, hogy fiúgyermeke szülessen a párnak. Később visszamentek a mennyasszonyos házhoz és ott folytatódott tovább a mókázás, pl. tűkeresés. Éjfél után pedig látogatóba mentek a mennyasszonnyal. Táncolva vitték körbe a faluba a kakastejjel dagasztott kalácsot a pálinkával együtt, aztán pedig jött a menyecsketánc, majd végül elkezdődött a hajnal tüze. Viselet: Az egyetemes magyarság egyedi népviseletét képviseli az Alsó-Garam mentének az egyedi népviselete, amely hat községet foglal magába: Bart, Kéménd, Kőhídgyarmat, Garampáld, Bény és Kisgyarmat. 15 évvel ezelőtt Magyarországról hozták el az első helyezésért járó díjat ezzel a népviselettel arról az ünnepségről, ahol több, mint 200 népviseletet mutattak be. A milleneumi év alkalmából rendezett, A legszebb magyar leány népviselet versenyen pedig 2. helyezést értek el. Mi is a népviselet egyedisége? Elsőként a csizmáról fontos szót ejteni, ez egy forgatós (nem volt jobb és bal csizma, hanem ugyanaz volt mind a két darab, így nem kellett a gyerekeknek külön venni) piros csörgős csizma. A piros csizmát a leányok hordták és a fiatal menyecskék addig, amíg meg nem szülték első gyermeküket. A csizma forgatható volt, aminek következtében egyenletesen tudott kopni a talpa, ha valaki csámpás volt, akkor hetente megcserélte a csizmákat. A forgathatóság miatt tovább bírta a csizma és egy nagy családban elég volt belőle 1 pár. A piros csizma csergős csizma is volt, mivel a sarkánál kilyukasztott pénzérmék voltak, amik sétálásnál csörögtek és felhívták a fiatal legények figyelmét a leányra. Legenda szövi át a népviseletet, melynek nincs pontos magyarázata, talán az lehet, hogy a leányzók ki akartak tűnni a többiek közül, tetszeni akartak a legényeknek, talán ezért hosszabbodott meg a derék rész, így egy teljesen testhez álló darabot kaptak, mely kihangsúlyozta a női alakot. Fontos a szoknya ráncolása is, mely nagyon is jelentős és rendkívül munkaigényes. Először voltak a nagy ráncok, melyek rózsára voltak rakva, ezek öblösek, ezekkel is hosszabbítani szerették volna a derekukat, majd pedig következtek a kis ráncok, melyek ellapítottak voltak. Már az 1890-es évek óta vannak jelen a ráncolások a népviseleten. Körülbelül az 1945-ös évekig még 110

112 I. Értékek, értékőrzők Kisgyarmat térdig értek ezek a szoknyák, majd pedig fokozatosan rövidültek. Az érdekes ráncolások nem csak a felnőttek népviseletén voltak jelen, hanem a gyermekek viseletén is mind az 5-6 réteg alsószoknyán megtalálhatóak voltak ben a kurtaszoknyás községek találkozóján még öt idős néni hordta ezt a népviseletet, ráadásul mind az öt nénit Ilonának hívták. Erre a népviseletre mindenki felfigyelt. Természetesen voltak kiegészítők is, mint például: hétköznapi, puffos ujjú ingek, nyakbavaló kendők, tilangli kendő, hosszú ujjú csipkés ing, nerces kendő, kasmír kendő, petrezselymes kendő. Az első gyermek megszületése után a menyecskék fehér kötény helyett fekete kötényt hordtak. Falunként más volt a fejkendő megkötésének módja is. A népviseletnek több fajtája is volt, mindegyik külön-külön alkalomra (első vasárnapi népviselet, vasárnap délutáni népviselet, ez vastag atlaszselyemből készült). Hosszú folyamat volt egy felöltözés, körülbelül 1-1,5 óra időtartamú. Juci néni többek között még mindig varr, ráncol ingeket, nerces kendőket. Az ingek eredeti ingek, az 1920-as évekből, a piros bársony ing, amely nála van, az 1890-es évekből származik, pontosabban személyesen a dédnagymamájáé volt. Juci néni dédanyja készítette először a molnárcsuszát, amit csak Kisgyarmaton készítenek. Megtudtuk magának a molnárcsuszának az elkészítési módját és az ételhez kapcsolódó kis történetet is. Eszerint a dédanyja első nap túros tésztát adott a munkásainak, amiből sok adag megmaradt. Másnap nem szerette volna, hogy kárba vesszen a megmaradt étel, ezért pirított rá hagymát és szalonnát, majd pedig tepsibe tette az egészet. Az alapanyagokat leöntötte tejföllel és megsütötte a sütőben. Ez azóta is egy Készül a batyusleves helyi, speciális étel. Juci nénivel együtt volt lehetőségünk elkészíteni a molnárcsuszát, illetve a másik helyi jellegzetességet, a batyuslevest is. Ha már jellegzetességek, akkor nem szabad kihagynunk a kútban hűtött kalácsot sem. Juci néni kertjében áll egy régi parasztház, melyben ő is meg szülei és nagyszülei is éltek. Az épület sajnos rossz állapotban van, pedig sok értékes dologgal van berendezve, amiket Juci néni gyűjtött össze. A malomépületben és a gazdasági épületekben vannak régi bútorok, szövőszék, gabonatisztító minden, ami egy parasztházban régen megtalálható volt. 111

113 Szokol Noémi Garam mente Kollégium Kisóvár Szokol Noémi Kisóvár a Lévai járásban található község, amely a Garam folyó völgyében, Lévától dél-délkeletre fekszik. A település lakói jelenleg túlnyomó többségben szlovákok, csak két magyar család él itt. Ennél fogva szervezett magyar nemzetiségi élet nem jellemzi a települést. Magyar nyelvű intézmény nem működik, bár korábban volt, amikor magyar nyelvű osztályokat tudtak biztosítani az iskolákban. A könyvtárban elenyésző a magyar könyvgyűjtemény, de néhány magyar nyelvű könyv azért akad a polcokon. Ezen kívül magyar nyelvű pap/lelkész sincs Kisóváron, Zselízről jár át a kiszolgáló pap. ( Addig lesz magyar szó, ameddig lesz templom. ) Kiss Gyulánétól megtudtuk, hogy Kisóvár alvó település, a lakók nagyobb része ingázik és a környező településekre, illetve Esztergomba a Suzuki gyárba jár dolgozni. Helyi vállalkozók és munkáltatók nem jellemzőek. Érdekesség, hogy a zselízi ipari park a korábbi Schöller major helyén található, és azt is megtudtuk, hogy a bécsi bárónak és családjának 99 gyára volt, többek között az oroszkai cukorgyárat is ők alapították. Az oroszkai kántor néni szerint Kisóvár volt régebben a környék legfejlettebb települése, sok kupec tevékenykedett erre. A lakosok a helyi adottságokat kihasználva szőlészettel és gyümölcstermesztéssel is foglalkoznak. A településnek magyar vonatkozású ünnepei nincsenek, Kiss Gyuláné és családja otthon emlékeznek meg március 15. és október 23. alkalmából. A lakosok a falunapok és ökumenikus istentisztelet alkalmából szoktak összegyűlni, ezek adnak keretet a helyiek közösségi életének. Kisóvár, ahogy az itteniek fogalmaztak jó kis falu, hiszen egy rendezett, nyugodt település, a polgármester kiváló munkát végez. Gyengeségként értelmezhető azonban, hogy nagyon sok a betelepült, sok az eladó ház, cserélődik folyamatosan a lakosság. A környező földek és a szőlő mindenképp lehetőséget rejtenek magukban, három kilométerre termálvíz is található. A helyi gasztronómiai szokások kapcsán megtudtuk, hogy a töltött káposztát itt hordóba teszik, és nagyon szeretnek brünni tortát, londoni szeletet (lekváros sütemény, a habban dió van), pozsonyi kiflit és puffancsot (ami más néven pusztai kalács) készíteni vendégvárás alkalmából. Kiss Gyuláné a húsnyomásról, a kemence, kürtös és baba kalácsról, valamint a komakas rétesről (almás, túrós) mesélt örömmel, mint kedvelt helyi szokások és ételek. A környéken a természetet (horgásztó, pihenő) igyekeznek védeni, többek 112

114 I. Értékek, értékőrzők Kisóvár között a szőlészet miatt is. Illetve megtudtuk, hogy itt korábban travertin bánya is működött, ami a mostani Siklós szőlőhegyen volt. Ez jelenleg természetvédelmi terület, hiszen több védett növény- és siklófajtának ad otthont. A már korábban említett termálvíz mellett helyi értékként a szőlőhegyen található kilátó is elhangzott, amiről ellátni egész Magyarországig. A település nevezetessége a református templom, amit a kérdőív kitöltése után volt lehetőségünk megnézni. Néhány sajátos helyi nyelvi kifejezésre is bukkantunk, a környező településeken is használt sok víz lefolyik még a Garamon mellett például megtudtuk, hogy a pincéket itt szokásos hajloknak is nevezni. Ez abból ered, hogy a kicsi ajtóknál le kellett hajolni, amikor beléptek. A vőfély pedig dorozsba néven is ismeretes a környéken. Kiss Gyuláné jelenleg 77 éves és a település legrégebbi lakója, születésétől fogva kisóvári. A magyar nyelvet örömmel használná, ha volna rá lehetősége, azonban az otthonát leszámítva szlovákul kénytelen kommunikálni. Az idősebb szlovák generáció (50 év felettiek) elmondása szerint még tudnak magyarul, azonban a fiatalok már abszolút nem, így a magyar nyelv használata gyakorlatilag eltűnt ezen a településen. Beszélgetés és képnézegetés Kiss Gyulánéval Őt kifejezetten kellemes emlékek kötik a Garam folyóhoz, fiatalabb korában szőnyeget mosni járt le a folyóhoz. A fiatalabb kor szóba kerülésével 113

115 Szokol Noémi Garam mente Kollégium szebbnél szebb fényképek kerültek elő a családi albumokból, így az értékfeltáróknak lehetőségük volt egy kis időre elmerülni az itteni élet és hagyományok különlegességeiben. Ezen kívül a településre jellemző népviseletet is volt szerencsénk élőben megismerni, amely a ladányi népviselet nevet kapta. A viseletre jellemző vöröses bársony mellényről a hozzájuk tartozó ezüst csattokról képeket is volt lehetőségünk készíteni. A helyi kézműves és mesteremberek után kérdezősködve kiderült, hogy régebben nagy szeretettel hímzett és horgolt, a készített terítőkkel és kézimunkákkal pedig szintén több Kiss Gyuláné bemutatja a ladányi népviseletet fényképet készítettünk. Összességében nagyon jó élmény volt Kisóvár és Kiss Gyuláné felkeresése. Habár egy rendkívül meleg hangulatú, csendes alvótelepülésre látogattunk el, számos különlegességre leltünk, amik azt bizonyítják, hogy egy apró alvótelepülés is sok kincset rejt magában. Régi kézimunkák Forrásjegyzék: Szlovákiai Magyar Adatbank: 114

116 I. Értékek, értékőrzők Kisölved Kisölved Loksa Gábor, Halász Gergely, Havel Alexandra, Havel Ágnes, Havel Tamás A település első írásos említése 1255-ben Vlued néven az esztergomi érsek birtokaként szerepel. A település református temploma 1789-ben épült, klaszszicista stílusban. A tornyot csak később, 1804-ben építették hozzá. A lakosság túlnyomó többségben (80%) református vallású. Csendben élő, meghitt hangulatú település, a falunap mellett újabban a Szikince fesztiváloknak ad otthont. A templom és a mellette lévő színpad a maga szépségével adja a település központját. A kis tér melletti épületben van az óvoda, s az óvodával átellenben találjuk a narancssárga színben pompázó polgármesteri hivatal épületét. A település a kezdetek kezdete óta magyar lakosságú volt, azonban a magyarok létszáma az 1945-ös kitelepítések után megcsappant, bár még ez sem volt elegendő ahhoz, hogy magyar többségét elveszítse. A 2011-es népszámlálási adatok alapján a lakosság 87%-a magyar anyanyelvű, a többiek szlovákok. Alapvetően egy apró falucskáról van szó, ahol a lakosság létszáma nem éri el a 200 főt. A település jó területi fekvéséből adódóan mindig a mezőgazdaságból látta el magát. Domborzati elhelyezkedése lehetővé tette a szőlőtermesztést és a gyümölcsösök kialakítását. Mindig híres volt a borászatáról. A jó mezőgazdasági adottságok lehetővé tették a lakosság számára a lakhatási körülmények jobbá tételét, melyről a monumentális nagyságú épületek tanúskodnak. A településen a fiatalok számára nincsen munkahely, azonban egy-egy újabb vállalkozás létrehozása sikeres lehet, ezt bizonyítja Stevar Andrea és lánya vállalkozása is. Andrea manikűr és pedikűr szolgáltatásokat nyújt, míg lánya, Tímea a helyiek frizuráját igazítja meg szükség esetén. Ők megkeresték azt az űrt a faluban, amit még ki lehetett tölteni és biztosan van még pár ilyen lehetőség a vállalkozó kedvű helyiek számára. Helyi értékőrzők és értékek A kisölvedi hagyományokról, szokásokról, ételekről, italokról három idős asszony, Sütő Berta néni, Göbölös Irén néni és Géczi Irén néni mesél. Az idős hölgyek elmondása szerint régebben nem volt divat a sütés, és nem is volt ilyen sokrétű a sütemények világa, mint manapság. Az emberek csak a 115

117 Loksa Gábor, Halász Gergely, Havel Alexandra, Havel Ágnes, Havel Tamás Garam mente Kollégium kelt tésztákat ismerték, s ezeknek a töltelékeit és kikeverési módjait variálták. Akkoriban kulcsos kalácsot, bejglit, kuglófot és rétest általában túrós volt, hiszen az állatállomány biztosította a tejet a túró elkészítéséhez sütöttek. A karácsony jellemző ételei közé tartozott a savanyú lencseleves és a halászlé, főételként fogyasztották a rántott halat krumpli salátával. A sütemény felhozatal azonban igen változatos volt, ilyenkor mindig volt az asztalon bejgli vagy kalács (diós, mákos), mákos guba és dödölle (barátfüle, derelye), amit a helyiek didillének mondtak. Újévkor rendszerint liba vagy kacsasültet ettek, melyhez a rétes járt desszertként. A fűszereket is változatosan használták a kisölvedi lakosok. Gyakran használták az ételeik ízesítéséhez a sáfrányt, kaprot, szegfűborsot és a feketeborsot. Sütő Berta Néni, aki a régi idők tanújaként megosztja velünk gondolatait. Háttérben Stevar Andrea, helyi kedves kísérőnk A különböző ünnepekkor más és más süteményféleségeket készítettek a helyiek. Tollfosztáskor rendszeresen sütöttek édes és sós süteményeket, közülük egy-egy példa a forgácsfánk és a pogácsa. Tollfosztás idején gyakori volt még a főtt kukoricázás és az aszalt gyümölcsök főzése. Helyi ételkülönlegesség a komakas, mely egy gyúrt tészta vajjal alaposan kikeverve, s lekvárral megtöltve. Nálunk hasonló eljárással készül a hókifli, melyet miután kisült porcukorba forgatnak, innen ered az elnevezése is. Jellemző étel volt emellett a görhiny, ami megőrölt, megrostált kukoricadarából készül. A kukoricada- 116

118 I. Értékek, értékőrzők Kisölved rát tejjel, sóval és zsírral kikeverték, majd megvárták, míg megkeményedik. Amikor olyan állagú és kinézetű volt, mint a kása, egy kizsírozott tepsibe tették és megsütötték vagy pogácsa szaggatóval kiszaggatták és olajban vagy zsírban kisütötték. A templomi illembe tartozott, hogy külön ültek a szegények és a gazdagok, de ez a szabály a lányokra nem vonatkozott. Református szokás szerint mindenkinek volt egy ruhája, amit csak Úrvacsora alkalmával vettek fel. Régen a település gyakori látogatói voltak a drótos tótok és az ablakosok, akik a kitört ablaküveget és a kilyukadt alumínium edényeket javították meg. Ez mára teljesen megszűnt. Egykor a tanítók minden évben színdarabokat tanítottak be azoknak a gyerekeknek, akik szívesen jártak a színjátszó körbe, ezeket a darabokat évente előadták. Az egykori szokások, melyeket általában az asszonyok űztek télen: a tollfosztás, a kukoricafosztás, a szövés, és a fonás volt. Minden karácsonykor a szomszéd faluból jártak át a cigányok, akik a házak ablaka alatt énekeltek, s ezt a falusiak megvendégeléssel honorálták. A tavaszi ünnepkörbe tartozott a húsvét, amikor a fiúk locsolkodni vagy más néven öntözni indultak, ezért piros tojást és pénzt kaptak. Ezután jött a májusfaállítás, ekkor az ifjúkorba lépett legények szívük választottjának állítottak a háza elé egy feldíszített fát. Pünkösdkor az egész falu a templomba vonult. Nyáron nem igazán voltak ünnepek, mert az embereknek dolgozniuk kellett a földeken és nem volt idejük a mulatságokra, bálokra. A bálok többsége az őszi időszakban volt. A fiatalok számára azonban nem mindig volt felhőtlen a bál, hiszen abban az időben még bevett szokás volt, hogy a táncparkett köré székeket raktak ki, ahol a nagymamák és édesanyák foglaltak helyet. Az idősebb korosztály figyelte saját lányait, mikor kivel megy el táncolni, s csak az ő engedélyükkel kísérhette haza a fiú a lányt. Az őszi ünnepek között meg kell említenünk az aratóbált és a szüreti bált. Az aratóbált az aratás végeztével rendezték meg, ahol a legtöbbet dolgozókat ünnepelték meg. Ezen csak a falusiak vehettek részt, a szlovák nemzetiségű idénymunkások ekkora már hazaindultak. A szüreti bálon a falu népe zenészt fogadott és egy egész napon át tartott a mulatság, az idősek elmondása szerint ez volt ám az igazi bál. Annak a férfinak, aki lopott a terem díszítésén lógó szőlőfürtökből, és ezt észrevették, büntetést kellett fizetnie. A lakodalmaknak is megvolt a maga koreográfiája, kezdve a ruhával. A menyasszony fehér ruhában volt egészen a menyecsketáncig, ahol átöltözött pirosba. A menyasszony és vőlegény szülei, illetve a rokonság fekete ruhát viselt. Azelőtt mindig szerdai napon tartották a lakodalmakat és már egy héttel előbb elkezdődött a készülődés. A készülődés a meghívók kihordásával kez- 117

119 Loksa Gábor, Halász Gergely, Havel Alexandra, Havel Ágnes, Havel Tamás Garam mente Kollégium dődött, vasárnapi napon. A templomban háromszor hirdették ki az esküvő időpontját. A fiús és lányos háznál is megkezdődtek a disznóvágások, előfordult, hogy birkát is vágtak. Az asszonyok otthon gyúrták a tésztát a levesbe, míg a lányok a bokréták megkötéséért feleltek. Az ajándékokat pénteki napon lehetett a leendő párnak elvinni. Az ajándékok közt olykor élő tyúkkal is lehetett számolni, amit még az esküvő előtt levágtak, megpucoltak és megfőztek az ünnepi ebédhez. A lakodalmi levest általában egy nagy katlanban főzték, ugyanis az egész falu meg volt hívva a lakodalomba. A süteményeket nem a háziak készítették arra már nem volt idejük, hanem a vendégek, akik komakast vittek a lakodalomba. A szertartás a délelőtti polgári esküvővel kezdődött, utána következett egy ebéd a lányos háznál, majd délután folytatódott a ceremónia a templomi esküvővel. Ezután a lányos háznál kezdődött a délutáni móka, míg meg nem érkeztek kikérni a menyasszonyt. A menyaszszony kikérése után a násznép átvonult a fiús házhoz, ahol folytatódott a szórakozás. Éjfélkor bekötötték a menyasszony fejét, eljárták a menyecsketáncot, majd mulattak, amíg ki nem fáradtak. A település múltjához tartoznak a csúfnevek. A múltban sok azonos vezetéknevű család élt Kisölveden, melyet a lakosság úgy oldott meg, hogy a ház elhelyezkedése, vagy a család foglalkozása alapján ragadványneveket adtak egymásnak, így meg tudták különböztetni az azonos vezetéknevű családokat. Ezek közül néhány csúfnév, amivel a Csenger vezetéknevű családokat megkülönböztették: parti Csenger, párókiás Csenger, csifári Csenger, vízi Csenger. Temetőben található meg a 15 német katona emlékére állított tábla, amelylyel a II. világháború idején itt elesettekre emlékezik. Az emlékművet egy itt harcolt és a háborút túlélt német katona hozta létre, az emlékmű ápolásában viszont már a településen élők is partnerek. A Felvidéken is ritkaságnak számít egy több évtizedes múltra visszatekintő, máig életképes, határozott értékek és elvek mentén szervezett, majdnem fél évszázada egy kézben tartott közösségi alapú szövetkezet megléte. Viczencz Zsigmond július 1-jén lépett be a társaságba, 16 évesen fizikai munkásként kezdte szövetkezeti pályafutását, majd a ranglétrát végigjárva több évtizede irányítja már a szervezet működését. Lelkesedése, kitartása rendületlen, a szakmát áthatóan ismeri, manapság, 75 éves korában is kirobbanó szenvedéllyel mesél a múltról, mezőgazdaságról és a település, a tágabb környezet viszonyrendszeréről. Pozícióját azokban a viharos időkben is biztosan megőrizte, amikor a rendszer bevett gyakorlatának számított, hogy területidegen, a lokalitással és a helyi társadalommal semmilyen kapcsolatot nem ápoló, 118

120 I. Értékek, értékőrzők Kisölved külsős vezetőket (pártfunkcionáriusokat) neveztek ki a szövetkezetek élére. Jelenleg 15 állandó munkatárssal gazdálkodnak (érési szezonban további idénymunkásokkal bővül az állomány), 350 ha egybefüggő területen (a falu művelhető külterülete 500 ha kiterjedésű), 34 ha gyümölcsöst, 12 ha szőlőültetvényt művelnek, a fennmaradó részén gabonanövényeket termesztenek. Viczencz Zsigmond a szövetkezet igazgatását biztos alapokra építette, saját szerepvállalását vegytiszta közszolgálatnak tekinti, a mindenkori áldozatvállalás fontosságát hangsúlyozta. Vezetői pályafutása során mindvégig a településen és a szűkebb térségben lakók munkához juttatását, foglalkoztatását, a szövetkezeti földvagyon egyben és helyi kézben tartását tekintette az legfontosabb és irányadó vezérelveinek. Az örökifjú, küldetését fel nem adó Viczencz Zsigmond Viczencz úr az emberléptékű, tájbarát gazdálkodás híve, elítéli az ipari mezőgazdasági szemléletet, az extraprofit kényszere jegyében a rendszer felelőtlen és tudatlan üzemeltetése által okozott ártalmas környezeti terhelést, az évtizedekkel később jelentkező, épített és természeti környezetet, termőterületet érintő káros externális hatásokat. A szövetkezet tagjai abban az esetben, ha valaki szeretne felhagyni a gazdálkodással és értékesíteni kívánja földterületeit, összezárnak és megvásárolják a felszabadult földvagyont, megakadályozva az idegen érdekeltségek, külföldi befektetők közösségbe épülését. Azt tartja, a jelenlegi társadalmat érintő általános és agrár-gazdasági identitásválságból hét egyszerű szabály kollektív betartásával lehet kilábalni. Az embereket nem szabad termelőszervezetekbe kényszeríteni, meg kell hagyni a választás szabadságát. A feldolgozó ipar újbóli kiépítése, fellendítése, egy közösségi célokat szolgáló, az értékteremtés által vezérelt agrár-pénzintézet kialakítása, ami biztosítja a szükséges fejlesztési forrásokat. Áruházláncokban szervezetten helyi termék, tájjellegű termékpaletták megjelenítése, integrálása. Külföldön dolgozó fiatalok 119

121 Loksa Gábor, Halász Gergely, Havel Alexandra, Havel Ágnes, Havel Tamás Garam mente Kollégium visszacsalogatása, mert csak így van esély az újonnan konstruált rendszert a jövő generációjára áthagyományozni. Az utolsó programpont: rendbe tenni a magyar lelkeket. Nagy kérdés, hogy Viczencz Zsigmond áldozatos munkájának eredményét, céltudatos agrártársadalmi értékőrző szemléletét jövőbeli leköszönése után utódja továbbviszi-e, vagy a szervezet felbomlásával fél évszázad kitartásra alapozott életműve foszlik semmivé Szépségszalon, amely egy anya Stevar Andrea és lánya Tímea együttes vállalkozása. A jelen nehéz állapotok között is sikeres és perspektivikus. Az értékek sorában azért tartjuk fontosnak megemlíteni, mert a helyben való Tímea munka közben, a Stevar család Szépségszalonjában vállalkozás feltételeinek kialakítása és működtetése példaértékű. A helyi vállalkozás ezen formája a helyiek igényeit szolgálja, sőt még kommunikációs lehetőség is biztosít helyi szinten, hiszen a szolgáltatás során hoszszabb ideig vannak emberek együtt, akár a szolgáltatót és a szolgáltatást igénybevevőt nézzük, akár az esetleges kísérőket tekintjük. Ezzel olyan rést talált meg, amellyel a helyi érdekeltség, a helyi kötődés, a helyi érték aktív ereje érhető tetten. Forrásjegyzék: Szabó M., Juhász G. (2014): Az Alsó-Garam mente kulturális öröksége. Alsó-Garam menti fejlesztési partnerség polgári társulás, Zselíz

122 I. Értékek, értékőrzők Kőhídgyarmat Kőhídgyarmat Demeter Péter, Vig Diána, Jovanovic Dániel, Balogh Géza Attila Kőhídgyarmat község a történelmi Esztergom vármegye területén fekszik, 8 kilométerre Párkánytól. Legmagasabb pontjáról, a Kékítőről (251 m) lenyűgöző kép tárul az esztergomi Várhegyre. Szívdobogtatóan szép magyar dűlőneveket és határrész-neveket találunk a település és a környező falvak közti területen a Magyar Királyi Állami Nyomda 1890-es térképén (Beltelek, Kékítő, Öreghegy, Vadas, Templomföld, Teknős, Tekenyős, Irtványrétek, Fehérpart, Töröksánc, Harangozóföld, Ördöngős). A környékbeli folyószabályozások után megmaradt Kőhídgyarmati szikesek 2002-től természetvédelmi terület, amely a Pannon fennsík ún. halofit (sókedvelő) növényeinek a gazdag lelőhelye (pl. széki madárhúr, -árpa, -sóvirág, -üröm, -buvákfű stb.) A falut Kőhídgyarmatnak nevezik arról a szilárdan épített hídról, amelyet a Az oltár kisújfalusi, köbölkúti, sárkányi és libádi mocsarak vizét elvezető patak fölé emeltek. Plébániáját 1295 körül alapították Armat néven. A vizitációk, a templomépítés, a szolgálatot teljesítő egyházatyák, az egyházi majd népiskolák alapítása és jelentős tanítók élete 1980-ig nyer leírást. A megmaradt egyházi emlékeket, relikviákat a község ma is őrzi és szeretettel gondozza, történelmi évfordulóit megünnepli. (Horváth, 2011) 121

123 Demeter Péter, Vig Diána, Jovanovic Dániel, Balogh Géza Attila Garam mente Kollégium Kőhídgyarmat tagja annak a hat falunak, amely a kurtaszoknyás népviseletről híres. A világon sehol máshol nem hordanak ilyen népviseletet. A korabeli hagyomány úgy tartja, az ősrégi magyar népviseletből származik, még abból az időből, amikor a magyarok lóháton közlekedtek, így a nőknél a rövid szoknya nem akadályozta meg a nyeregben való ülést. A férfiak csizmanadrágot viseltek, ami szintén megfelelt a régi magyar paraszti viseletnek. (Kamenny Most Kőhídgyarmat, 2011) A kőhídgyarmati templom Szent Móric nevére lett felszentelve 1746-ban, ami igen ritka a magyar nyelvterületen. A török idők után 1732-ben renoválták kazettás mennyezettel, annak ellenére, hogy római katolikus templom. Helyi értékőrzők és értékek Kutatók Batkáékkal Batka Péter és családja esetében már az odaút is érdekes, ahogy az ember a földutat is elhagyva egy meredek nyomvonalat követve megérkezik egy tanya mellé. Pétert a pozsonyi panellakás ablakából eléterülő látvány ébresztette rá, hogy valami mást akar adni gyermekeinek. Több évig tartott, mire elszakadtak a várostól. Véleménye szerint a mai ember nagy problémája, hogy kivonta magát a természetből és nem tartja magát a természet részének. Egyre többen érdeklődnek az életmódjuk iránt, hisz számít az embereknek, főleg vidéken, hogy milyen minősége van a megtermelt dolgoknak. Egy zöldségnek, gyümölcsnek sokkal nagyobb beltartalma van, mint amit a boltban lehet kapni. Az első kecskét akkoriban vették, mikor a legkisebb gyermekük született és azóta már egyik fő tevékenységi körük a sajtkészítés. Ahogy fogalmazott, szeretnének 10 év múlva jó kezdők lenni, de örülne, ha mások is követnék a példájukat és a közeljövőben akár a településen, akár a környéken több hasonló kis birtok jöhetne létre. 122

124 I. Értékek, értékőrzők Kőhídgyarmat Péternek fontos, hogy ne őrizzük a hagyományokat, hanem megéljük azokat. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha valóban benne élünk. Ő példaként a bajuszversenyeket hozta fel. Évente talán egy-két alkalommal rendeznek ilyen eseményt, de ahhoz, hogy akkor és ott tökéletes legyen, azt minden nap viselni kell, foglalkozni és együtt élni vele. (Péter egyébként a Felvidéki Bajusz Kilátás Batkáéktól 2016 cím büszke birtokosa.) 2011-ben megalakították Kőhídgyarmaton a MAG Polgári Társulást. Azzal a céllal hozták létre ezt a közösséget, hogy kicsit felkavarják az állóvizet, összefogják az embereket a településen és környékén. Már az első évben tudtak tenni a faluért, pályázati pénzből gyermekhintákat készítettek, majd díszpadokat is faragtak a templom parkban lévő emlékműhöz. Szintén pályázati pénzből indították el a fazekasműhelyt is, ahol egyetemi restaurátor segítségével, 7 hónapon keresztül hétvégenként felnőtteknek tanították a fazekasság művészetét. Később sikerült szert tenni égető kemencére is és egy fazekas alkotótábor megrendezésére is sor került. Juhász Gyula 1956-ban született Párkányban, Kőhidgyarmaton nevelkedett, itt kezdte az elemi iskolát. A középiskolát Ipolyságon végezte. A Párkány és Vidéke, valamint az Esztergom és Vidéke szerkesztője, országos és nem- 123

125 Demeter Péter, Vig Diána, Jovanovic Dániel, Balogh Géza Attila Garam mente Kollégium zetközi versmondó versenyek díjazottja, irodalmi kisszínpadok és színjátszó fesztiválok sok éves résztvevője, díjazottja től a Párkányi Városi Múzeum vezetője. A hagyománytisztelete kapcsán szeretné megvalósítani azt az ötletét, hogy Kőhídgyarmaton létrehozzanak egy tájházat. Jelenleg ez a jövő zenéje, csak ötlet szinten létezik, belekezdeni nem tudnak. Néprajzi és történeti anyag viszont rengeteg van. A gyarmati származású Csukáné Klimo Mária nyitott tájházat Kéménden, vele van kapcsolatban, mint múzeum és tájház. Neki van rengeteg anyaga Kőhídgyarmatról is. Ekkor merült fel a kőhídgyarmati tájház ötlete. Gyarmat a kurtaszoknyás falvakhoz tartozik, mely egy ősi viselet itt. Hat kurtaszoknyás település van: Kőhídgyarmat, Kéménd, Bény, Garampáld, Bart, Kisgyarmat. Bizonyos feltételezések szerint valamikor Kicsind is ide tartozott. Ezt úgy magyarázták, hogy addig hordtak kurta szoknyát, amíg Kőhídgyarmatra jártak templomba. A legenda úgy tartja, hogy a török basának nagyon megtetszettek az itteni lányok és elrendelte, hogy kurtítsák meg a szoknyákat. A helyiek ezt meg is tették, de annyira furfangosak voltak, hogy a derekat leengedték csípőre, ahol egy pufándli tartja. A viseletről a 19. század közepén egy angol utazó írt és bár települést nem említ, de elhelyezve a Garam mentén, szinte biztosra vehető, hogy ezekről a településekről volt szó. Pontos eredete viszont mai napig nem ismert. A hat falu összetartása abban is látható a viselet mellett, hogy feljegyzések szerint egymás között házasodtak. Ezeket a legények tudták megmondani, hogy egy lány a hat falu közül melyikből van. A 90-es évek elején megszervezték a Kurtaszoknyás Falvak Találkozóját, ahol minden falu bemutatta a valamikori paraszti élet bizonyos mozzanatait. A néptánccsoport Kőhídgyarmaton harmadszorra alakult újjá. Juhász Gyula egyébként szeretné újra talpra állítani a kőhídgyarmati kultúrát, a kulturális életet. Ezt nyugdíjas éveiben tervezi a Csemadok keretén belül, helytörténeti előadások és persze az említett tájház tekintetében. Egy könyvet kiadott már 2009-ben Kőhídgyarmat monográfiájáról, valamint az április 20-ai gyarmati ütközetről. A kőhídgyarmati templom Szent Móric nevére lett felszentelve 1746-ban, ami igen ritka a magyar nyelvterületen. Meg kell még jegyezni, hogy Gyarmat ősidők óta (újkőkor) lakott. Az első templom a középkorban épült, egy 1560-ban készült feljegyzés szerint még áll régi temploma, ami Szent Mihály tiszteletére van szentelve. A középkorban a vidéken belül a falu is sokat sínylődött. A török idők után 1732-ben renoválták kazettás mennyezettel, annak ellenére, hogy római katolikus templom. Zeller Éva Gizella, Gizi néni a kőhídgyarmati hagyományok egyik tudója, aki maga is varr, makramézik, sző, hímez, horgol, agyagozik, szinte bármit 124

126 I. Értékek, értékőrzők Kőhídgyarmat elkészít, hasznosan töltve szabadidejét. Egyik patchwork munkájával egy varrógépet nyert, illetve állandó kiállításon van kiállítva egyik munkája a Budai Várban. Gizi néninek régiséggyűjteménye is van, és szeretné, hogy legyen faluház, ahol kiállíthatná az összegyűjtött tárgyakat, de ez sajnos nincsen a településen. Hogy miért kezdett el gyűjteni, azt nem tudja megmondani, mindig is szerette a régiségeket, és ez számára örök szerelem marad. A faluban két jelentősebb kulturális társulat működik. Az egyik az Újhajtás Néptánccsoport, akik falunapon, karácsonykor és különböző Zeller Éva Gizellánál kurtaszoknyában rendezvényeken lépnek fel. A másik a Nyugdíjas Klub, amelynek Gizi néni is tagja. A klubtagok karácsonykor mézeskalácssütést szerveznek, s az elkészült süteményekből minden 75 év feletti lakónak egy kis csomagot állítanak össze. Rendeznek emellett karácsonyi műsort, klubdélutánokat, előszilvesztert. Gizi néni emlékei szerint 1991-ben volt utoljára hagyományos lagzi a faluban. A hagyományoknak megfelelően volt hajnaltüze, amihez felvette a menyasszony a kurtaszoknyát. A hajnaltüze egy olyan szokás, mely során az ifjú pár átugorja a tüzet, ezzel megtisztulva vágnak bele a közös életbe, majd körbetáncolják a szőlőrőzséből készült tüzet. A templomban oltárkerülés a szokás, amikor a menyasszonyra a keresztanya ráteszi a fátylat és a pap körbevezeti az oltár körül a férj pedig követi őt. A kurtaszoknyás népviselet a következőképp néz ki. A lányok eleinte fehér kötényt hordanak, ami 20 év betölte után vagy az első gyermek után csak fekete lehetett, s a pruszlik (mellény) is egyre sötétebbre cserélődött. A mellény 40 év felett a kötényhez hasonlóan csak fekete lehetett. Felül az inget nyakig be kellett gombolni, a mellény alján pedig vastag pufándlit hordtak, ami megtartotta a szoknyákat. Alul minimum 3 alsószoknyát kellett felvenni, amire rájött a felsőszoknya, majd a kötény, mindemellé pedig piros csizma dukált. A karra, a hajban és a derékra pántlika (színes szalag) került. A kötény aljánál lejjebb 125

127 Demeter Péter, Vig Diána, Jovanovic Dániel, Balogh Géza Attila Garam mente Kollégium nem lóghatott a karon lévő pántlika, a hajban levőnek pedig a szoknya széléig lehetett érni. Az asszonyok csak hátrakötőkkel járhattak a faluban. Voltak ún. aranykontyos menyecskék is, akik efféle ruházatukat csak nagy ünnepeken hordhatták, illetve esküvő után egy hétig ebben jártak templomba. Íme végül a karácsonyi menü egyik receptje, a takartos káposzta: Hozzávalók a töltelékhez: darált hús, vöröshagyma, bors, só, tojás, pirospaprika, rizs. Elkészítése: Az oldalast megsütik, a lapockából sok hagymával pörköltet készítenek, ráteszik a savanyú káposztát, erre jönnek a megfőzött káposztalevelek megtöltve a töltelékkel, tetejére savanyú káposzta. Ezen a pörkölt alapon főzik készre. A községben számos vállalkozás működik. Ezek a vállalkozók amellett, hogy munkalehetőséget kínálnak embereknek, anyagi támogatást is nyújtanak különféle hasznos projektekhez. A Kotra család vendéglőt és éttermet működtet, gépparkjában kamionok sorakoznak. Nevükhöz fűződik a lovasversenyek meghonosítása a faluban. Pohori Tamásnak építkezési vállalkozása van, aki ehhez kapcsolódó üzletet is nyitott. Az Aquaservis cég a kristálytiszta vízről gondoskodik országszerte, az ER-WEST cég fő profilja pedig a fémszerkezetek megmunkálása. A Velena Tamás vezette THERMO HC épületgépészettel foglalkozik, a Süli család pedig cukrászatot üzemeltet. Szabadidős tevékenységre ad lehetőséget a Karpodrom nevű horgásztó, ahol faházakban történő elszállásolásra is van lehetőség. A községi réteken kialakított sportrepülőtéren évente repülőnapokat tartanak. Ezen kívül kisebb vállalkozások is működnek a község területén. Forrásjegyzék: Könyvajánló Juhász Gyula: Kőhídgyarmat, kultura/item/26-k%c3%b6nyvaj%c3%a1nl%c3%b3-juh%c3%a1sz-gyulak%c5%91h%c3%addgyarmat Kamenny Most Kőhídgyarmat: Rövid történelmi áttekintés Kőhídgyarmatról, Horváth Gáborné (2011): item/26-k%c3%b6nyvaj%c3%a1nl%c3%b3-juh%c3%a1sz-gyulak%c5%91h%c3%addgyarmat 126

128 I. Értékek, értékőrzők Lekér Lekér Loksa Gábor, Halász Gergely, Havel Alexandra, Havel Ágnes, Havel Tamás A község három településből áll össze: Garamvezekény, Garamdamásd és a központi település, mely a falu nevét is adja, Lekér. A lekéri bencés apátságot 1256-ban említik először. Az apátság meghatározott szerepet játszott a település életében. A kastély mai formáját a 19. században nyerte el, napjainkban a települési elmegyógyintézet adminisztrációs épületeként funkcionál. Az apátság a hitéletben és a kulturális életben mindig jelentős szerepet vállalt, több híres ember is megfordult az épületben, jeles költőnk Petőfi Sándor és híres regényírónk Jókai Mór mellett Metternich kancellár is járt az épületben, bár ő egészségügyi beavatkozás céljából. A késő román kori templom a 13. században épült a Szent Megváltó tiszteletére, ezt a 17. században helyreállították és a 18. században barokk stílusban átépítettek. A templom körül egy Árpád-kori temetőt találunk, ahonnét mind a mai napig előkerülnek csontvázak. Lekér minden falurészében található egy harangláb, melyeket az első világháború után építettek. A damásdi Szentháromság-szobrot a település agglegénye és aggleánya állítatta (Tóth Jónás és Polcsár Katalin). Lekéren van Dr. Zelenyák János emléktáblája, melyet 1999-ben avattak fel. Zelenyák János természetgyógyászként, lelkipásztorként, politikusként és a szegények orvosaként vált ismertté. Lekéren tevékenykedett 26 évig, tiszteletére rendezi meg a település 1995 óta minden évben a 13 kilométeres futóversenyt. Lekér a természeti adottságokban sem szegény. Az apátság kastélyának udvarában található a Mária Terézia korabeli öreg hárs, mely az épülettel egyidős, ezenkívül a közösségi parkban található a több mint 250 éves garamvezekényi kocsányos tölgy. A település északi részén egy 11 hektáros területen, a Garam partján találjuk a Vezekényi ártéri erdőt, melyet 1953-ban nyilvánítottak védetté. Ez a kis terület jelentős fészkelőhelyet biztosít a vándor vízimadarak számára. Lekér lakossága a 2011-es népszámlálási adatok alapján fő volt, ebből magyar nemzetiségűnek vallotta magát a település lakosságának 40%-a. A fennmaradó 60%-ból 50% szlovák nemzetiségű és a maradék 10%-ot a roma lakosság adja, 1-2 cseh család kivételével. A magyar nyelv művelését a lakosság nemcsak otthonában teheti meg, hiszen a településen üzemel egy 8-10 ezer kötetes könyvtár, melyben a község apraja-nagyja megtalálja a számára kedves olvasnivalót. A könyvtárnak és a magyar nyelvű programoknak iskola híján (2012-ben bezárta kapuit a kevés gyermeklétszám miatt) jelentős 127

129 Loksa Gábor, Halász Gergely, Havel Alexandra, Havel Ágnes, Havel Tamás Garam mente Kollégium szerepük van a magyar nyelv fenntartásában. A településen járva szembetűnőek a széles utcák, nagy templom és a volt apátsági kastély a múlt jelenhez képesti nagyobb ívű világa, a település hajdan volt gazdagsága, jelentősége. A lakosság a múltban a mezőgazdaságból tartotta el magát, helyenként még fellelhető az akkori gazdaságokra utaló épületek pl. tornácos parasztházak. A tornácos parasztházakban egyszerre akár 3-5 generáció is együtt élt, ebből adódik, hogy egy ilyen épület nagyon hosszú. A tornácos parasztházak, az utcák monumentalitása is fémjelzi az egykori gazdagságot, mely napjainkra már csak itt-ott fellelhető. Akit az épített örökség érdekel, annak érdemes ellátogatnia Mágyel Gizella tanárnőhöz, aki még egy ilyen régi tornácos parasztházban lakik. Gizi néni szívesen mesél az épületről és a helyi népszokásokról, népviseletről. A II. világháború után, a lakosságcsere során jelentős emberveszteséget szenvedett el a település, felszámolták polgári egyesületeit. Ezután alakult meg a Csemadok helyi szervezete, amely próbálta képviselni a helyi magyarok dolgait. A település Római Katolikus templomának sorsa jól jellemzi a Felvidék magyarsága és közöttük Lekér település 20. századi alakulását. A késő román kori stílusban épült templomot a török idők után barokkizálták, a II. világháborúban tornyát felrobbantották, a népi demokráciában annak újjáépítésére sem pénz, sem akarat nem volt. A templom mérete a múlt gazdagságának, míg toronytalansága a jelen sok tekintetben leépülő, átalakuló világának jelképe. A templom, mint a Római Katolikus Egyház otthona ma is él és működik, a templomon belül van néhány építészetileg megőrzött eredeti részlet, a templom egyik színes üvegablakán magyar felirat olvasható. Magyar nyelvű szentmise már nem létezik, csak magyarul is olvasott részletek hangzanak el. A prédikációt is szlovák nyelven mondja a pap. Helyi értékőrzők és értékek Dr. Dudich Ferenc Polgári Társulás: A rendszerváltás után feléledt a polgári szerveződés és 2010-ben a térség két világháború közötti ismert orvosa, Dr. Dudich Ferenc nevével fémjelzett polgári társulás jött létre. A neves dinasztia szellemi örökségének ápolásán túl a történelem nem mindennapi viharai után itt maradt magyarság identitását, kultúrája ápolását tűzte ki célul. Számtalan programot valósítanak meg. A teljesség igénye nélkül: március 15- én a es magyar forradalom és szabadságharc emlékére szerveznek minden évben nívós programot, sport rendezvényeket (pl.: Zelenyák futó- 128

130 I. Értékek, értékőrzők Lekér versenyt) bonyolítanak le, rendszeresen tartanak bálokat, amelyek bevétele a közösség egyéb rendezvényeinek finanszírozását segíti, a karácsonyi ünnepkörben megszervezik a gyerekekkel a betlehemezést és advent idején is több gyermekműsorral készülnek. A közösség saját maga a saját erejéből önmagát építve teremt kulturális és szórakoztató lehetőségeket minden érdeklődő számára. Falunapot rendeznek, a Borsika éneklő csoportot működtetik, amely a Garam menti népzene ápolását tartja küldetésének. Sokszor hívnak előadót egy-egy aktuális témában, illetőleg rendszeresen szerveznek író-olvasó találkozót felvidéki költők, írók társaságában. Fontos a keresztény-nemzeti értékrend, amely már a megvalósított programokkal, rendezvényekkel is nevel, ad, segíti az identitástudat erősödését. A Polgári Társulás vezetője Juhász Gábor, oszlopos tagja sokak mellett Mágyel Lajosné Molnár Gizella tanárnő. A településen folyik levendulatermesztés is, Kovács Klára és fia Lukács portáján, amelyből különböző szörpök, kekszek készülnek, a levendula kultúrájával összefüggő tárgyak (korsók, kancsók, párnák stb.) kíséretében. A levendulatermesztés a házuk mögött lévő kiskertben történik, ahol 400 tő levendulát szüretelnek le ketten, minden évben. A levendulával történő minden egyes munkafolyamatot kézi erővel oldanak meg, kézzel szedik le a levendulát, a házban szárítják, kézzel szedik le a megszáradt virágokat. Az általuk készített termékek ezáltal szívvel és lélekkel készülnek, mindenféle hozzáadott vegyi anyag nélkül, hiszen a szörpökhöz is cukor helyett mézet használnak. A levendulaültetvény mellett 80 darab almafa ékeskedik még a kertben, melyet vegyszeres kezelés nélkül, bio módon gondoznak. Az ökológiai gazdálkodású gyümölcsösben négy almafajtát termesztenek: idared, fuji, topáz és jonagold. Az almából sült teát készítenek. A sült tea készítéséhez az almát apró kockákra kell vágni, ízlés szerint fahéjjal, szegfűszeggel ízesíteni, majd mézzel összekeverni és betenni a sütőbe. A megfelelő állag elérése után az elkészült masszát befőttes üvegekben lehet tárolni. A sült teát lehet fogyasztani hideg és meleg vízzel felengedve, mindenkinek a saját ízlése szerint. A legújabb termékük, amelynek készítésébe belevágtak, a rózsalekvár. A termékeiket meg lehet vásárolni náluk helyben, a ház mellett kialakított kis boltban, emellett az elkészült kézműves termékeket vásárokban árusítják. Terveik szerint egy szelíd turizmus struktúrájú vendéglátás jelenti a jövőt. Olyan módú teljes körű vendéglátást vizionálnak, amely a szállásadáson, a vendéglátókkal való csendes, nyugodt, mély beszélgetéseken keresztül a szűkebb és tágabb környék értékeivel való aktív megismerkedés a célja. A világ modern, trendi attitűdjei helyett valódi emberi és szellemi tartalmak felé való nyitottságot szeretnék a vendéglátásuk alapjává helyezni. A levendula ter- 129

131 Loksa Gábor, Halász Gergely, Havel Alexandra, Havel Ágnes, Havel Tamás Garam mente Kollégium mesztés kapcsán a feldolgozott termékek a vendéglátásban is helyet kapnak, illetőleg a kis üzletükben mindenki számára elérhetőek. A jelenlétüket szinte jelzés értékűnek éreztük, amennyiben egy sok mindenre érzéketlen hangulatú világban szándékoznak valami újat, más tempójút, az elfogadott irányoktól eltérőt létrehozni. Pályázatukat már beadták, a terveik megvalósításában már bizonyos eredményeket elérve (levendula termesztés, feldolgozás, kis üzlet kialakítása), a megvalósításban elkötelezettek. Általában véve is a tartós értékek mentén alakították ki lakásukat, úgy választották bútoraikat, ennek szellemében vették körül magukat a használati tárgyakkal. Kovács Klára és fia, Lukács az értékfeltárók társaságában Muka János vasúti kocsijai között mesél a terveiről A településen lakik egy a vasútért elkötelezett ember, aki a közeli cukorgyár kisvasútjának leszerelt eszközeiből tervez látványos múzeumot létrehozni. Muka János Vasúttörténeti Gyűjteménye ma még a laikus számára egyfajta rozsdatemető, ő viszont a vasútnál való több évtizedes tevékenykedése 130

132 I. Értékek, értékőrzők Lekér okán avatott értője a régi motoroknak, kocsiknak. Gyűjteményében megtalálhatjuk a vasúti talpfákat, síneket, vagonokat, emellett régi autókat, traktort, a téglagyár egykori eszközeit és régi fényképeket. Portája ideális helye lehetne egy olyan bemutatónak, ahol megelevenedne a hajdan működött kisvasút. Felnőttnek, gyereknek érdekes program lehetne ezek megtekintése, esetleg kis körpályán akár egy szerelvény is összeállítható lenne. Az apátsági kastély és a hozzá tartozó hatalmas kert kitüntetett jellege miatt tudott fennmaradni a települést érő több évtizedes viszontagságok ellenére is. A kastély kertje hatalmas, mely ezáltal több épületnek is helyt ad. A rehabilitációt, lelki felépülést szolgálja a kert, szinte minden pontján van egy-egy pad, melyre le lehet ülni a friss, tiszta levegőn. Olykor megpillanthatunk egy arra sétáló, szemet gyönyörködtető pompájú pávát is. A kastély, vagyis a mai egészségügyi intézmény lakóinak kreatív termékei a kerti kopjafákban és a bejáratnál lévő kirakat és üzlet tárgyaiban konkrétan és képletesen is jelzik a megannyi gond között a szellem és a lélek alkotni képes voltát. Szép és harmonikus a Garam-holtága és környéke, még a mai viszonylag elhanyagolt állapotában is érződik egyedi természeti értéke. Sokan horgásznak, pihennek partjánál, nyugalmát, csendjét nagy értéknek tartják. A folyó korábban természetes medrében folyt teljes hosszában. A folyóval való viszonya az embereknek mindezek ellenére élő, bár korlátozott. Több lekéri telek a folyópartig ér. Kis táblákon, a területen, folyóparton élő állat és növényvilág képei és rövid leírásai találhatóak. Juhász Gábor, a Dudich Ferenc Polgári Társulás vezetője egészségügyi asszisztensként dolgozik Lekéren, a Pszichiátriai Intézetben. Lelkesedése és érdeklődése a település története, a felmenői letűnt világa, a magyar közösség még fellelhető értékei tekintetében tiszteletre méltó és teremtő erejű. Fiatal, ambíciózus férfi, akinek saját gyűjteménye van könyvekből, régi használati tárgyakból. Kiállításokra, aukciókra, kirakodó vásárokra jár gyűjteménye gyarapítása és ezen keresztül ismeretei szélesítése, mélyítése céljából. Juhász Gábor 131

133 Loksa Gábor, Halász Gergely, Havel Alexandra, Havel Ágnes, Havel Tamás Garam mente Kollégium Az összegyűjtött helyi érintettségű tárgyakból, holmikból egy kis múzeumot szeretne összehozni. Most még egy raktárhoz hasonlít az egész a használaton kívüli volt régi iskola épületében Lekéren, ahol a lelkes munkája tematikus rendezése, feliratozása után a településen túlmutató jelentőségű helytörténeti gyűjtemény áll majd össze. Rendezés előtt a sok helyi érték Büszke a gyűjteménye helyi népviseleti részére, amelyből bemutatót is szervezett számunkra. Egyik kolléganője, Vincze Gabriella fel is vette ezeket a hajdan használt népviseleteket. Külön érdekes volt a fekete színű menyaszszonyi öltözék, amely tradicionális ezen a vidéken. A fehér ruhát temetések alkalmával vették fel. Sajnos nagyon kevés népviselet maradt fenn, ugyanis régen az emberek a legszebb, ünnepi ruhájukban temetkeztek. Ez a folyamat maga után vonta, hogy a szép helyi népviselet szinte teljesen eltűnt, csak egykét ruhadarab maradt fenn az évek során, melyre ma is nagyon vigyáznak. A Boriska éneklőcsoport a mai napig a fellépések alkalmával a régi népviseletet ölti magára, és büszkén éneklik a helyi autentikus dalokat. Gábor idegenvezetőként is dolgozik az Oroszkán működő Hadtörténeti Múzeumban. Szervezője, betanítója és lebonyolítója sok közösségi programnak (futóverseny, betlehemezés, író-olvasó találkozó, stb.). Életeleme a múlt tisztelete, értékeinek ápolása, a jövőnek való megőrzése, átadása. Elkötelezettsége, fiatalos lendülete, nagy munkabírása záloga annak, hogy értékes te- 132

134 I. Értékek, értékőrzők Lekér vékenysége időtálló, figyelemfelkeltő, példaértékű. Munkája során sokakkal kerül kapcsolatba, ismereteit megosztva nevel, személetet alakít, a gyökerekhez, a nemzethez való kötödést erősíti bennük. Mágyel Lajosné Molnár Gizella születése óta Lekéren lakik a szülői házban, mely egy épségben fennmaradt tornácos parasztház. Nyitrán végzett a Pedagógiai Főiskolán, orosz és ének szakon. Tanított Léván, Oroszkán, Zselízen. A sok tanulás, továbbképzés, a tanítói lét ellenére sem adta fel gyökereit és mai napig jól emlékszik azokra az időkre, amiket gyerekkorában át kellett vészelnie a családnak. A hagyományok, az énekek és a hagyományos parasztételek még mindig élnek emlékezetében. A szegények eledeleként ismert kófic nem volt ismeretlen a lekéri lakosok számára. Elkészítése nagyon egyszerű: a sima vagy félgrízes lisztet fel kell főzni forró vízben, majd sóval lehet ízesíteni és készen is van. A tehetősebb családokban az ízesítés nem egyszerűen sóval zajlott, hanem tettek rá tepertőt vagy szalonnát, kinek hogy engedte a lehetősége és a kamra tartalma. 11 évig Mágyel Lajosné Molnár Gizella tanárnő kántorkodott, ebből is látszik, menynyire szereti a zenét. A magyar kultúra és történelem ápolásának mindig is elkötelezett híve volt, amelyet élete példájával bizonyított. A legnehezebb időkben sem hagyta el a közösségét, tanítványait, múltját, mindig a helyben élő útjukat, jövőjüket kereső magyar testvéreiért tevékenykedett. Ma is aktívan vesz részt a Dudich Ferenc Polgári Társulás munkájában. Gizi tanító néni vezeti az énekcsoportot. Rendszeresen fellépnek a falunapokon, a karácsonyi ünnepségen és egyéb rendezvényeken csillogtatják meg énektudásukat. Forrásjegyzék: Szabó M., Juhász G. (2014): Az Alsó-Garam mente kulturális öröksége. Alsó-Garam menti fejlesztési partnerség polgári társulás, Zselíz

135 Wetzl Viktor Garam mente Kollégium Léva Wetzl Viktor Léva a valamikori Bars vármegye székhelye, ma is jelentős szerepet tölt be a környező települések hétköznapjaiban. A városhoz a településen született polgárok, tősgyökeres lévaiak érzelmi szinten ragaszkodnak és végtelenül büszkék településükre és a szeretett városuk magyarságára. A város a magyar szállásterület határán fekszik, Lévától északra többnyire a szlovák többségű falvak és települések voltak mindig is a jellemzőek. A lévai magyar nemzetiségi élet rendkívül élénk, különleges atmoszférát kölcsönöz a városnak annak ellenére, hogy Léva népességének nemzetiségi összetétele az elmúlt 100 évben pálfordulatot vett (100 éve 5-6% volt a szlovák lakosság aránya, ma a közel lakosból csupán 8-9% magyar) az ideérkezőt szinte magával ragadja a hely szelleme. Adatközlőinkkel a gondolati emléktáblák alatt Tizenkét civil egyesület biztosítja a magyar hagyományok életben tartását, megélését (valamennyinek a Reviczky Társulás ad otthont). Léván megtalálhatjuk a helytörténeti, zenei, irodalmi szakosztályokat, éppúgy, mint a Lévai Magyar Dalárdát, a Lévai Szépítő Egyletet, de a lévai asszonyok is társaságra lelhetnek a Lévai Magyar Asszonyok Ligájában. A Reviczky Házban egész évben megrendezésre kerülnek állandó vagy időszakos kiállítások, melyek kö- 134

136 I. Értékek, értékőrzők Léva zül mindenképpen kiemelendő a gondolati emléktábla fal, ahol Müller Péter helytörténeti szakosztály vezetője gondozásában évente 3-5 lévai vagy Lévához szorosan köthető személyiség előtt róják le tiszteletüket azzal, hogy egy emléktáblát tesznek a falra. A Reviczky Társulás elnökének, Wirth Jenőnek a szavaival élve a gondolatot nem tudják tőlünk elvenni, minden mást elvehetnek, de ezt nem, tehát a fal szimbolikus üzenete sokkal mélyebb és időtállóbb, mint elsőre gondolnánk. A Reviczky Ház bővelkedik jelképekben. A kulturális intézmény kistermének falán egy hatalmas Budapest poszter látható, melynek jelentése rendkívül fontos. A határon túli magyarság művelődési intézményeit, kultúrotthonait, egyben a külhoni magyarság házait is jelképezik, egyfajta országházak a csonka Magyarország határain túl, hol a magyar szív otthonra lel. Ezeken túl a házban éppúgy megtaláljuk a magyar Wirth Jenő, a Reviczky Társulás elnöke (bal oldalon) A lévai Nemzeti Őrsereg zászlajának fényképe identitás kialakulásában és megőrzésében nagyon fontos magyar nemzeti emlékezethez kapcsolódó jelképeket, mint a könyvtárszobában található forradalmi zászló képét a lévai Nemzeti Őrsereg zászlaja melynek eredetijét a pozsonyi Magyar Kultúra Múzeumában őrzik. A felsorolt intézmények a meglévő magyar művelődési élet megőrzését segítik, fontos ugyanakkor megemlíteni, hogy Léván a Reviczky Társulás segít- 135

137 Wetzl Viktor Garam mente Kollégium ségével működik Csemadok ház is. A lévai magyar művelődési intézmények a magyarságnak egész évben kínálnak magas színvonalú programokat, melyre a helyiek sorra ellátogatnak. Kutatásunk során kiderült, hogy a legnagyobb veszélyt a magyarságnak szervezett programokra ellátogatók számának csökkenése jelenti. A Reviczky Ház maximális kapacitása fő, mely megmozgatása szerencsére még nem okoz semmilyen jellegű problémát, de Wirth Jenő szerint a jövőben megkerülhetetlen az állandó látogatói kör megfiatalítása, a fiatalok bevonása a Reviczky Ház programjainak szervezésébe, lebonyolításába, hogy a részvétel az ő generációjuknak is természetessé váljon, melyben Alt Ernő gyógyszerész (Léva díszpolgára) unokája, Ivkovič Péter, a Reviczky Ház fiatal titkára hathatósan közreműködik. A magyar nyelv és egyben kultúra továbbörökítésében a legnagyobb felelősséget az oktatási intézményeknek tulajdoníthatjuk. Léva különösen szerencsés helyzetben van, működik magyar nyelvű óvoda (Magyar Eszterlánc Óvoda), magyar nyelvű általános iskola (Juhász Gyula Alapiskola) és magyar nyelvű gimnázium is (Czeglédi Péter Református Gimnázium). Léva mikrotérségi központi szerepéből adódóan viszonylagos könnyedséggel tölti fel az évfolyamokat évről-évre egészen az óvodától a gimnáziumig. Értelmisége és polgáriasodott társadalma erősen összefügg kiemelkedő oktatási intézményeivel, melynek szellemiségét a mai intézmények is öregbítik. A lévai Magyar Könyvesbolt kínálata részlet 136

138 I. Értékek, értékőrzők Léva Az anyanyelv elsajátításában és gyakorlásában rendkívüli jelentőséggel bírnak a könyvtárak. Léva abban a kiváltságos helyzetben van, hogy a városi könyvtárban is található magyar nyelvű részleg (pár ezer kötettel), de a Reviczky Házban működik a Lévai Magyar Könyvesbolt, mely a város egyetlen működő magyar könyvesboltja. Megtalálhatók a szépirodalmi kötetek, ifjúsági irodalmi művek, szakirodalmak, szakácskönyvek, naptárak és mindig az adott ünnepnek megfelelően tematikus kötetek is megvásárolhatóak, mint húsvéti, karácsonyi mesekönyvek, kifestők, tehát találhatóak itt egyaránt vásárolható kötetek és kölcsönözhető, tanulmányozható publicisztikák is. A kölcsönözhető könyvek zöme gyűjtésekből, adományokból származik és számuk tapasztalataink szerint folyamatosan növekszik. A helyiek mentális térképén a központban a lévai vár és a hozzá tartozó Dobó-kastély, vármúzeum található. Rendkívül büszkék a Léván élők településük viharos történelmére, épített örökségi értékeire. A település megismerését a tájházak, helytörténeti gyűjtemények segítik, a lévai múzeumokban, kiállító termekben minden esetben található szlovák nyelvű feliratozás, de csak ritka esetben van magyar (is). A várban található állandó és időszakos kiállítások rendkívül magas szakmai színvonalon kerültek megvalósításra és kivételesen gondozott tárlat tárul az oda látogató szeme elé, viszont fontos megemlítenünk, hogy sehol nem található magyar nyelvű (ahogy angol vagy német sincs) feliratozás, melyek a vitrinekben kiállított tárgyak, történetek megértését nagyban segítenék. A várban található kiállítás magas színvonalú. A kutatómunka első, júliusi hetében Pölhös Margaréta, a múzeum igazgatóhelyettese kalauzolt minket végig a kiállításon. Az egész Garam menti területről találhatunk kiállított tárgyakat, de a további fejlesztések például magyar nyelvű kiállítási feliratok elengedhetetlenek, amivel a megértést, az elsajátítást kell elősegíteni. Léva érdekes képet mutat, ha a vallási összetételét vizsgáljuk, a település alapvetően római katolikus, de találhatunk Kálvin udvart, református gimnáziumot éppúgy, mint evangélikus templomot, közösséget. A településen a római katolikus hívők ma is magyarul hallgathatják Isten igéit, hiszen Ipolybalogról érkezik magyar plébános. A helyiek említenek a régmúltból egy szlovák papot (Márkus tiszteletes), aki anyanyelvi szinten birtokában volt a magyar nyelvnek és így is prédikált minden misén, gyóntatott és végezte a vallási gyakorlatokat, ezzel pedig méltán vívta ki a helyiek tiszteletét. A lévaiakra jellemző, hogy kötődnek településükhöz, helyben vállalnak munkát, kevéssé jellemző az elvándorlás, külföldi munkavállalás (kizárólag a fiatalok körében, de nem feltűnően sokan, illetve az idősebb korosztály 137

139 Wetzl Viktor Garam mente Kollégium néhány tagja, akik magabiztos német nyelvtudással bírnak, járnak időseket ápolni Ausztriába, Németországba). Léván ma a magyarság aránya a lakosság megközelítőleg egy tizedét jelenti, ez közel fő. A városban szlovákok, magyarok és kis részben az atomerőműben dolgozó lengyel és cseh szakemberek jelentik a nemzetiségi sokszínűséget. A város büszkélkedhet egy ipari parkkal, ahol a külföldi befektetők részaránya egyértelmű túlsúlyt mutat, de a város munkaerejének jelentős részét képes felszippantani. Léva gazdasága prosperál, üzemek, gyárak létesülnek, melyek a kevéssé képzett és alacsony végzettséggel rendelkező munkavállalókat ugyanúgy felszívják a városból és a település határán túlról is, mint ahogyan a magasan kvalifikált, jól képzett munkaerőnek is megélhetést biztosíthatnak. A településen élő magyarságnak a legfontosabb az 1848-as forradalmi, március 15-i és április 19-i (Nagysallói csata emléknapja) ünnepnapok. Ugyanígy október 6-án megemlékeznek az aradi vértanúkról is. Az elmúlt időszakban az október 23-i eseményekre is emlékeznek, történelmi témájú előadással készülnek, melynek otthont szintén a Reviczky Ház ad. Léván a libafertály az egyetlen helyi kulináris különlegesség, melyet a környékben élők egyértelműen Lévához kötnek, viszont a libafertály készítését a Lévától északra fekvő szlovák településekből származtatják. Vásárnap idején a városba érkező szlovák asszonyok, pupkárkák (szlovák nemzeti viseletbe öltözött asszonyok) készítették, majd tanították meg a magyar asszonyoknak az elkészítés módját. A libafertály (fertály jelentése negyed, a német Viertel szóból ered) egy hízott liba négy egyenlő részre vágva, melyet hagyományosan kemencében sütöttek hosszú időn keresztül, mely így rendkívül omlós húsú, mégis kívül ropogós étel volt. Ezt a lévai vásárokon fonott kosárból kínálták. Hagyományosan a lévai szőlőhegyen fogyasztották. Minden alkalommal más gazdához mentek, a szőlőhegy tulajdonosa kínálta a bort, míg a vendégek hozták a libafertályat, melyet jóízűen elfogyasztottak a gazda borával, ezután pedig kvaterkáztak, magyar nótát énekeltek és mulattak. Ezt a szép hagyományt újraélesztvén a Reviczky Társulás, a Lévai Magyar Asszonyok Ligája és Lévai Szent László Kör megszervezte az október 29-én megrendezésre kerülő Szüreti batyubált, ahol újbort fogyasztanak a környék borosgazdák boraiból és libafertályat kóstolhatnak a rendezvényre látogatók, melyet zenés-táncos mulatság követ. Léva esetében fontos megemlíteni, hogy borvidéki területről van szó. Felvidék esetében az egyik legkiemelkedőbb termőterületről, kiváló terroir tényezők segítik a bortermelőket. A peszeki leányka mai napig meglévő, termő 138

140 I. Értékek, értékőrzők Léva fajta, mely a szomszédos Peszek nevű településen őshonos és kitűnően érzi magát a lévai dűlőkben is. A várból csodálatos panoráma tárul a szemünk elé, mely képnek fontos eleme az előttünk elterülő szőlőhegy. A várostól messze, északra található az egykoron óriási termőterület maradványa, mely ma csak hírmondója lehet a valamikori területeknek. Léva nagyon korán polgárosodott, így a népviselet és helyi énekek, szokások is nagyon gyorsan kikoptak, megszűntek. A népviselet helyett a polgári viselet volt meghatározó és maradt is a mai napig. A magyar közösség elképesztő élni akarásának lehettünk tanúi. A helyiek a magyarság jövőjét egyértelműen abban látják, hogy a későbbiekben is sikerül legalább a mai szinten őrizni és életben tartani a magyar kultúra szikráit, melyben a lévai magyar fiataloknak komoly szerepet kell vállalniuk. A jövő magyarságának kultúrája és fennmaradása a ma Léván élő magyar fiatalok kezében van. A lévai fiatalok organikus módon kapcsolódnak a magyar kulturális életbe, szerves kapcsolatot teremtettek és ápolnak a magyar kulturális, művelődési intézményekkel, így bizakodva állhatunk az esztendőről-esztendőre csökkenő magyarság kulturális életben maradása előtt. Léva városa az itt élőkben és idelátogatókban érzelmi szintű, ösztönös ragaszkodást vált ki, mely megmagyarázhatatlan hiányérzetté alakul, mikor elhagyjuk a város határát. A településen élő magyarok egytől egyig nemzeti érzelmű, hálás lokálpatrióták, akik képesek lennének vérüket áldozni a város magyarságának életben tartásáért. Emellett fontos emlékeznünk Dr. Alt Ernő szavaira: az én Lévám az idegen. Idegen nekem és én is idegen vagyok neki. Dr. Alt Ernő társaságában 139

141 Wetzl Viktor Garam mente Kollégium A szavakból kicseng az a keserűség, amit érez a gyógyszerész úr a régen sokkal szebb időket látott lévai magyarság és az egykori csodás magyar város változásával kapcsolatban. A lévaiak, ahogy a városhoz, úgy a Garamhoz is ragaszkodnak, a magukénak tekintik, annak ellenére, hogy Léva a Garam mente legészakibb települései közé tartozik. Rengeteg személyes történet fűződik a Garamhoz, a Garam partjához, melyeket könnyes szemmel meséltek nekünk, de a szemükben sokszor örömkönnyek is megjelentek egy-egy romantikus történet után, mely a Garamhoz köthető. Azonban a helyiek szerint a Garam már nem a régi, nem olyan szép, mint valaha, nem óvják a környezetét. Ezt a ragaszkodást mi sem bizonyíthatná jobban, mint Dr. Jánosy Éva és Újváry László szavai. A Garam mente a legszebb Szlovákiában. A Garam, az a mienk. Forrásjegyzék: Danter Izabella (szerk.) (2012): Musaeum Hungaricum 4. A szlovákiai magyarság tárgyi emlékei és ezek múzeumi dokumentációja című konferencia tanulmánykötete. Mátyusföldi Múzeológiai Társaság, Boldogfa. Léva - Lévai Csengettyűszó - A Lévai Szent László Kör gyermek és ifjúsági havilapja. I II. évfolyam ( ). Reviczky Társulás, Léva. Lévai Magyar Tájékoztató ( ). Reviczky Társulás, Léva. Müller Péter (2012): A lévai irgalmas nővérek intézete története. Reviczky Társulás, Léva. Sándor Károly (2011): A lévai céhek történetéből. Reviczky Társulás, Léva dr. Sándor Károly, Müller Péter, Valkó Anikó, Pölhös Margaréta, Vincze László, Mészáros Lajos (szerk.) (2009): Hol sírjaink domborulnak Neves személyiségek sírhelyei és emlékművek a lévai temetőkben. Reviczky Társulás, Léva. Valkó Ildikó (szerk.) (2007): 10 éves a lévai Reviczky Társulás. Reviczky Társulás, Léva. 140

142 I. Értékek, értékőrzők Nagyölved Nagyölved Bálint Csaba, Demeter Petra, Lázár Olimpia, Szabó Gréta, Szögi Áriel Nagyölved lakossága, a 2011-es népszámlálási adatok alapján fő, melynek 77%-a magyar, 20%-a szlovák, 2%-a roma és 1%-a cseh nemzetiségű. Felekezeti hovatartozást tekintve a helyiek 80%-a római katolikus, 15%-a református vallású. 1. táblázat: Nagyölved magyar-szlovák etnikai megoszlásának változása (fő) Magyarok Szlovákok Forrás: Jurista, 2015 Nagyölved és környéke már a kőkorszakban lakott volt. A régészeti leletek arról tanúskodnak, hogy a Kr. e. 13. században a kelták lakták a területet, később pedig a rómaiak, a hun és avar törzsek, majd szlávok, a honfoglalás idején pedig a magyarok. A terület mocsaras jellege miatt leginkább a dombvidéki részeken tudtak megtelepedni. A hagyomány szerint a mocsárban tanyázó ölyvek után kapta a nevét a település, de a sok szederfa miatt a községet Szedresnek is nevezték. Nagyölvedről az első írásos említés 1285-ben keletkezett után városi rangra emelkedett. Lakói ekkor már legnagyobb részben református vallásúak. A korábbi, elpusztult plébániát 1715-ben állítják helyre, és Szalay György plébános vezetésével terjedésnek indulnak az ellenreformáció nevében a térítések. A labanc seregek fosztogatásai után a pestisjárvány, a marhavész és az ellenreformáció (pl. Pázmány Péter gazdatisztjei) által tizedelődött a lakosság. Az es szabadságharcban három nagyölvedi honvédtiszt neve ismert: Furar András, Revisnyei Reviczky István és Szlávik János őszén 30 ember halt meg kolerajárványban. A feudalizmus felbomlásával az as tagosítás lehetővé tette a lakosság földhöz jutását. Az Esztergom és Párkány között 1895-ben felavatott vashíd megnyitotta a Duna túlpartjának piacait a nagyölvedi kereskedők számára is. A faluban több ízben pusztított tűzvész: 1838-ban, 1879-ben, 1893-ban, 1898-ban, 1901-ben és a legnagyobb 1903-ban. Erre való tekintettel 1901-ben létrejött az Önkéntes Tűzoltótestület Moncz István parancsnokságával. Az 141

143 Bálint Csaba, Demeter Petra, Lázár Olimpia, Szabó Gréta, Szögi Áriel Garam mente Kollégium 1903-as tűzeset során leégett katolikus iskolát a kántorlak helyén építik újjá. A református iskola 1901-ben készült el. Az első világháborúban 68 katona vonult be Nagyölvedről, és 39 katolikus, 18 református katona esett el. Emléküket a felekezetüknek megfelelő templomban emléktábla őrzi. A II. világháború frontján 56 katona esett el, és 23 zsidó vált a holokauszt áldozatává ben a bombatámadások 35 áldozatot követeltek elején a szőgyéni nyilaskeresztesek terrorizálták a falu népét, főleg a cigányokat és a katonaszökevényeket. Miután a Felvidék visszakerült Csehszlovákiához, 1948-ban megkezdődtek az áttelepítések ben került átadásra a kultúrház, 1963-tól épült a modern iskola tornateremmel, étkezdével, tanítólakkal, futballpályával ban pormentesítették, parkosították a falut. A rendszerváltás után új óvoda és orvosi rendelő épült. Helyi értékőrzők és értékek A katolikus templomot 1735-ben gróf Esterházy Imre építtette barokk stílusban. A század végén már négy oltárral büszkélkedhetett. A templom 25 méter magas tornyának falu irányába néző homlokzatán toronyóra helyezkedett el, ám 1838-ban a tűzvészben elpusztult. Az 1800-as évek végén tetőfelújításon, oltárcserén esett át (Jézus Szíve oltár), ám az 1903-as tűzvészben megint jelentős károkat szenvedett ben Zalka János plébános idejében felújították a templomot. A freskók 2003-ban készültek Csambal Peter nagyszombati művész keze által. A templom mellett elhelyezkedő katolikus temető legnevezetesebb síremléke Dr. Pécsi Gusztáv ( ) nagyölvedi plébános, csillagász nyughelye, kinek síremléke két oldalán Cseri János és Nemĉok István plébánosok emléktáblái kerültek elhelyezésre. A nagyölvedi református templom felújítása 2013-ban az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával valósult meg. A templom orgonája jelenleg nem működőképes. A közelmúltban került befejezésre a hét fából faragott pad a református temetőben, amelyek a Miatyánk imádság szövegének részeit viselik magukon. A település romos állapotban megmaradt építészeti emlékei közé tartozik a Pálos kolostor, a zsidó temető és a helyi erdőben egy asszonytábor elnevezésű rész, ahová a török hódoltság idején az asszonyokat menekítették a háború elől. A magyar nyelvű általános iskolai oktatás mellett sajnos művelődési intézmény a faluban nem működik, azonban a Rozmaring énekkórus, a nyugdíjas 142

144 I. Értékek, értékőrzők Nagyölved klub, a Borbarátok társasága és a helyi vadásztársaság a településen működő civil szervezetek sorát bővíti. A településen fellelhető a helybeliek által szedernek hívott faeper, melynek ugyan állománya folyamatosan csökken, de még így is a pálinkafőzés egyik legfontosabb alapanyaga Nagyölveden. Ételkülönlegességként említhető az ún. biracs, amelynek készítése során a búzacsírát megtörik, sütőben kisütik, és a végeredmény egy édes ízű, vitamindús lepényszerű étel. A térségre jellemző nyelvi sajátosság, hogy a Magyarországon szedernek nevezett gyümölcs errefelé szederina néven fut. Régen Nagyölvedet a környék más településein a fehér tenger elnevezéssel illették, mivel rengeteg kacsa és liba volt a faluban. Mivel a községben nem található vízfolyás, azt mondták a falura, hogy ott még víz sincs. Az alapvetően palóc nyelvjárást beszélő helyiek közül az idősebbekre jellemző, hogy a diót gyiónak, az almát ómának, a szalmát szómának, a kacsát kácsának ejtették, a csúnya szinonimájaként a pranda és a puruttya szavakat használták. Nagyölveden az egyik legfontosabb értékőrző nem más, mint az 50 éves Nagy Csomor István. A nagyölvedi születésű, alapiskoláját szülőfalujában, középiskolai tanulmányait Pöstyénben végzett, jelenleg Pozsonyban dolgozó férfi hagyományok iránti tisztelete és rajongása a gyermekkori, bensőséges téli estékben gyökerezik, melyek során rengeteg dalt és történetet hallott nagyszüleitől, de kiterjedt ismertségei révén édesapjának is szerepe volt a régi tudás és hagyomány továbbörökítésében. Nagy Csomor István 18 éves kora óta foglalkozik helyi népdalok gyűjtésével, 1985-től pedig Pozsonyban az Ifjú Szívek Tánccsoportban táncolt. Hegedülni csak 35 éves korában kezdett el, autodidakta módon, melyhez egy cigányzenésztől is kapott instrukciókat (első hegedűjét is a helyi cigányzenésztől vette, a becses hangszer azóta egyik ismerőse gyűjteményét gyarapítja). Nagy Csomor István ma egy családi népi zenekarban zenél. Felesége, Ildikó énekel, három fia, a 18 éves András, a 16 éves István és a 14 éves Márton hegedül, ő maga pedig mélyhegedűn (brácsán) játszik, három- és négyhúroson is. A Nagy Csomor gyerekek kicsi koruk óta tanultak hegedülni: a legnagyobb fiú, András alig háromévesen már 60 dalt tudott. Zeneiskolába egyikük sem járt, hallás után játszanak, nem kottából. A zenekar prímásának a legidősebb, legvirtuózabb András tekinthető, István tulajdonképpen a másodprímás, míg Márton tercel, az édesapa pedig biztosítja az alapot, akkordok formájában. Időnként nagybőgőssel is kiegészül a csapat, hogy ritmusszekcióként főleg a gyorsabb daloknál adja az első ütemet. András játékát improvizatív stílus, kísérletezés jellemzi és több 143

145 Bálint Csaba, Demeter Petra, Lázár Olimpia, Szabó Gréta, Szögi Áriel Garam mente Kollégium másik zenekarban is játszik, vegyes stílusban (például funky bandában is). István játékstílusára az egyszerűség jellemző, hű marad a népzenei stílushoz, de foglalkozik komolyzenével is, és ő is több zenekarban zenél. Márton a hegedű mellett énekel is. A két nagyobbik fiú már konzervatóriumban, illetve egy budapesti jazz zenésznél tanul zenélni, és egy tatai, valamint egy komáromi zenésztársával rendszeresen kísér egy négytagú győri tánccsoportot. Az édesanya, Ildikó az éneklés mellett néptánccsoportban táncol. A család 10 éve vállal fellépéseket, és főleg új stílusú népdalokat játszanak. A repertoár zömét az ölvedi és környékbeli dalok adják, de az erdélyi, kalotaszegi, mezőségi és gömöri népzenei örökségből is muzsikálnak, illetve az igényeknek megfelelve magyar nótát ( mulatóst ) is játszanak. Időnként friss gyűjtéseiket is fölveszik a repertoárba (és gyakran spontán értékre bukkanva, telefonnal veszik fel az odáig számukra ismeretlen népzenei felfedezéseket.) Kezdetben csak március 15-én és október 6-án léptek fel, azóta azonban rendszeresen kapnak felkéréseket nemzeti, egyházi ünnepekre, falunapokra, nemzetiségi napokra, nagykövetségek által szervezett rendezvényekre. Több fellépésüket videóra rögzítették, például a magyar Külügyminisztérium budapesti épületében adott koncertjüket. Több ízben zenéltek a magyar közszolgálati televízióban (az M1 Család Barát, illetve a Duna TV Zenebutik című műsorában), és szerepeltek a volt nagyölvedi polgármester, Vavreczky József 2013-as Kurtaszoknyás lakodalom című egész estés dokumentumfilmjében. Nagy Csomorék zenekarukat a közösségi médiában is népszerűsítik. Említésre méltó még a családi hangszergyűjtemény, melyben 8-10 hegedű, gitár és harmonika is megtalálható. Nagy Csomor István szerint az 1970-es években indult táncház-mozgalom folyományaként napjainkban leginkább városi fiatalok alkotják a táncházak közösségeit, míg a helybéli és más falvakból származó fiatalok már némileg eltávolodtak a népi zenétől és tánctól. A hagyományok továbbörökítésében, a tehetség kibontakoztatásában fontos szerepe lenne a szülőknek és a pedagógusoknak. A magyar állam a különböző népművészeti társulásoknak rendszeresen nyújt támogatást, pályázati lehetőségek formájában. Vavreczky József, egykor nagyölvedi polgármester eddigi munkássága igen szerteágazónak és kiterjedtnek mondható. Leginkább a fotózás és videózás, a különböző értékek dokumentálása, társadalmi események megörökítése a hivatása. Középiskolás éveiben gépésznek tanult, de érdeklődése a fotográfia iránt hamar kibontakozhatott. Elsőként tájképeket készített, majd elmozdult a portrék irányába. Otthonában, ahol volt szerencsénk vele találkozni, több fotója is díszíti a falakat. 144

146 I. Értékek, értékőrzők Nagyölved A videózás és filmkészítés is nagyon közel áll hozzá. Elmondása szerint megrendelésre is vállal családi eseményeket, de ami számára igazán fontos, az a különböző társadalmi értékek, hagyományok megörökítése, a falvak életének bemutatása. A filmezés szeretete akkor alakult ki nála, amikor legidősebb bátyja Pozsonyban, majd később Prágában tanult dramaturgiát és ezáltal, mint egy mentor, elindította Józsefet ezen a pályán. Egyik, édesanyjával történt beszélgetése kapcsán ébredt rá arra, hogy az idősek elmondásait rögzíteni kellene, hiszen a régi idők szokásai lassan feledésbe merülnek, ha ők ezt nem adják tovább. A települések múltjának felderítésére felvételeket készített a beszélgetéseikről, melyekből később összeállította a Mesélő történelem című filmet. Nemcsak Vavreczky József a filmkészítés technikai hátterébe is bevezette a csapatot Nagyölveden, de a környező településeken, sőt még határon túl is forgatott ebben a témában. Oroszkai kötődésű az 1990-es években megjelent A szülőföld szálai című film, mely hasonló elgondolásban dolgozza fel a múlt értékeit. Sajószentandráson pedig Fodor Erzsébetről készített portréfilmet Zsike címmel, amely az idős nénivel készült beszélgetéseket tartalmazza. Folyamatban lévő munkái közt szerepel a közelmúltban elhunyt bényi Tercsi néni elmondásait is feldolgozó dokumentumfilm. A vidékre jellemző népviselet a kurtaszoknya, melyet 6 településen hordanak: Bart, Bény, Garampáld, Kéménd, Kisgyarmat és Kőhídgyarmat. A helyiek által parasztszoknyának nevezett viselet volt a névadója a Kurta szoknyás lakodalom című alkotásnak. A film egy elképzelt menyegzőn keresztül mutatja be a népszokásokat a helyiek segítségével. Hasonló célt hivatott szolgálni A kenyér is, mely elődeink fáradságos munkáját mutatja be mindennapi kenyerük előteremtésére. A búzamagok elvetésétől egészen az új kenyér elkészültéig nyomon követi a folyamatot. József a búza növekedésének különböző fázisait és az egyes munkafolyamatokat is körültekintő részletességgel rögzítette. A film szereplői népviseletben, hagyományos eszközöket használva végzik az egyes műveleteket. Ezen két említett film helyszíne közös, mindkettő Bényben játszódik, továbbá az aláfestő zenét is 145

147 Bálint Csaba, Demeter Petra, Lázár Olimpia, Szabó Gréta, Szögi Áriel Garam mente Kollégium környékbeli népzenészeknek köszönhetjük. Vavreczky József nevéhez köthető még továbbá A fény és harmónia festője címet viselő film, melyet Pavel Korbel festőről forgattak. Filmjeit rendszeresen vetítik az esztergomi televízióban, 2014 májusában pedig egy egész oldalas interjú jelent meg vele a Magyar Fórum című lapban. Saját YouTube csatornáján megtalálható néhány filmje, és több egyéb felvétel, főleg Bényről és a környező településekről. Archívumába rengeteg régi fotót digitalizált, amelyekhez zömében az idősekkel készült filmjei forgatása során jutott hozzá. Törekszik arra, hogy minél jobb minőségben, minél tovább fönnmaradhassanak ezek az anyagok, melyek a helyiek közös múltjának emlékét őrzik. Vencel Csaba zselízi fegyőr Nagyölveden született, alapiskoláját is ott végezte, majd családjával Zselízre költözött. Kisgyermekkora óta gyűjti a régiségeket: szalvétákkal, bélyegekkel, kanalakkal, cigarettásdobozokkal kezdte, majd 18 éves korától népviseleti ruhákat is megmentett az utókornak ben döntött úgy feleségével, hogy megvásárolja a mai nagyölvedi Tájháznak megfelelő épületet. A házat 1928-ban építtette a helyi földbirtokos nemes Spátay család. Az épület fala vert sárfal, eredetileg azonban döngölt fal volt. A padló az eredeti csempepadló. A villanyvezeték 1939-ben került bevezetésre. Az épület mögött 20 hektár mezőgazdasági terület húzódott, amelyet a második világháború után a családfő nem volt hajlandó állami fennhatóság alá adni, ezért 1949-ben börtönbe került. A szövetkezetesítés során a JRDhez került a telek hátsó része, ahol 30 állatból álló lovarda, műtrágyaraktár és daráló berendezés került elhelyezésre. A Spátay család az 1990-es években kárpótlás keretében visszakapta a területet ben Spátay János felségétől, Mária nénitől vették meg a házat. A tájházat 2012-ben nyitották, komplett, de az eredetiséget megőrző felújítás után. A több helyiségben szétterített gyűjteményben a szalagfűrész, esztergapad, satu és gyalupad Varga Dániel 1937-ben épült műhelyéből származik. A szobákban régi bútorok, tulipános ládák, almáriumok találhatóak, a konyhában korabeli edények, szőttesek, a műhelyekben pedig szerszámok, berendezések, régi kerékpárok és rengeteg apró tárgy. A kollekció részét képezi 10 db szövőszék, 10 db rokka, 10 db mázsa, 20 db fonott kosár, 70 db gyalu, 6 db szekér, 20 tonna rossz vas, 3-4 db népviseleti ruha is. Az első világháború előtt a könnyűselyem, a két háború között a nehézselyem volt jellemző a nagyölvedi népviseletre. A kertben parkol egy 1958-as Bührer traktor, amelyet a mai napig használnak vontatásra. A felújított műhelyben megtekinthető működő szövőszék 1900 körül készült, ismeretlen mesterember által. A Tájháznak az 146

148 I. Értékek, értékőrzők Nagyölved egykori tulajdonos, Mácsadi Mária örökösei adták oda. A bútorok, népviseletek padlásokról, a traktor cseréből származik. A Tájház üzemeltetésében szülei, felesége is segítik. Örülne, ha 10 éves fia és 7 éves lánya továbbvinné az értékőrzést, de nem szeretné rájuk erőltetni. A gyűjtemény nem vállalkozás keretében működik (nincs belépődíj), és nem is állandó nyitvatartással rendelkező kiállításként. Bejelentkezés után ingyenesen látogatható, az itt rendezett esküvői fotózásokért sem kérnek pénzt. Tetszés szerinti mértékű hozzájárulást adhatnak a vendégek, de fizetség gyanánt nagyon örülnek a vendégkönyvbe írt néhány kedves bejegyzésnek is. Évente körülbelül 200 látogató fordul meg a Tájházban, a családok, a községháza, vagy éppen a szövetkezet vendégei, illetve sok főiskolás is felkeresi a helyet diplomamunkája elkészítéséhez. Mivel a gyűjtemény részét képező tárgyak többsége hétköznapi használatban volt annak idején, ezért nem féltett kincsekként kezelik őket, hanem minden megfogható, kipróbálható, fényképezhető. Szövőszék működés közben Mivel a házban hagyományos kemence is van, a falunapon, búcsún szorgalmas sütés-főzés folyik az udvarban: a lepényhez több mint 20 kg tészta kerül lefőzésre minden évben. A tanév vége felé, általában osztálykirándulások keretében gyerekfoglalkozások is megrendezésre kerülnek, ahol a fős 147

149 Bálint Csaba, Demeter Petra, Lázár Olimpia, Szabó Gréta, Szögi Áriel Garam mente Kollégium osztályokból a lányokat a rajzolás, a gyöngyfűzés, a szövőszék vonzza, míg a fiúk figyelmét leginkább a traktor és a régi masinák kötik le. A tájház mezőgazdasági eszközgyűjteménye iránt már a nyitrai szakmai kiállítás szervezői is érdeklődtek, azonban saját költségen kellene kivonulni, így egyelőre nem terveznek ilyen irányú aktivitást Vencelék. A hely népszerűsítése szájhagyomány, ajánlás útján történik, régi weblapjuk átmenetileg szünetel, de 2017-ben új honlap elindítását tervezi a család. Tájházakat tömörítő szervezetnek nem tagjai. Az önkormányzattal jó kapcsolatot ápolnak. Vencel Csaba elmondása szerint leginkább hobbiból, a szabadidő hasznos eltöltése céljából építik, szépítik a Tájházat. Csomor László bútorasztalos a településen működteti Astol elnevezésű vállalkozását, mely név a magyar asztal és a szlovák stola szavak összeolvadásából származik. A cég Szlovákia szerte, illetve Magyarországon is teljesít megrendeléseket. Fő profiljuk a kerti bútorok, illetve kerítések gyártása és forgalmazása. A vállalkozó 19 éves fia szabadidejében kopjafákat készít. A cégvezető elmondása szerint a foglalkoztatás egyre nehezebben oldható meg helyi munkavállalókkal, a munkaerőt leginkább környező településekről alkalmazza. A vállalkozás telephelyét körülvevő kerítés és a bejárat előtt elhelyezkedő nagyméretű, fából faragott székek már önmagukban is egyfajta vizuális marketing eszközként szolgálnak a vállalkozás számára. A mesterember egy panziót is üzemeltet a község egy magasabb pontján. A kérdőíves válaszadók és interjúalanyok mellett kiemelten szeretnénk köszönetet mondani Nagy Csomor Istvánnak a szervezés fáradságáért, vendégszeretetéért. Forrásjegyzék: Androvics A. Androvics P. Urbán Gy. - Výbošťokné R. B. Cseri K. (é.n.): Fejezetek Nagyölved község zivataros történelméből URL: Szlovákiai Magyar Adatbank Vel ké Ludince URL: sk/telepules/nagyolved-velke-ludince/ Velemjáró.sk Településtár Nagyölved URL: 148

150 I. Értékek, értékőrzők Nagysalló Nagysalló Emesz Sára, Fehér Viktor, Mieth Petra Nagysalló a Garam folyótól nyolc kilométerre fekvő 2900 fős település. A lakosság hetven százaléka szlovák, harminc százaléka pedig magyar nemzetiségű, de kisszámú roma is él a településen. A jelenlegi község három szomszédos település, Nagysalló, Kissalló és Hölvény összevonásával jött létre 1965-ben, azonban ma is érezhető idősebb adatközlők elmondásaiból a hölvényi és kissallói identitástudat, a letűnt településnevekhez való ragaszkodás. A faluban szlovák nyelven folynak az óvodai foglalkozások, általános iskolai (alapiskolai) oktatás pedig magyar és szlovák nyelven, a könyvtár úgyszintén kétnyelvű, tájház nincs, a pap és a lelkész magyar nyelven celebrál. Nagysallón a római katolikus és a református felekezetek mellett jelen van még a baptista, az evangélikus és a jehova tanúinak egyháza is. A település lakosai számára a két legmeghatározóbb ünnep az 1849-es nagysallói csata napja, vagyis április 19. és augusztus 20. Identitásformálók még testvértelepülésekkel való találkozás további alkalmai, mert a közötti kitelepítések alkalmával egymástól elszakított nagysallói családok leszármazottai ilyenkor találkozhatnak újra, ugyanis a testvértelepülési viszonyok éppen a kitelepített-betelepített helységek szintjén formálódtak. Helyi értékőrzők és értékek Kicsindi Enikő néprajzkutató 1994-ben került el a településről, amikor másoddiplomásként Budapesten könyvmuzeológusi tanulmányokba kezdett. Manapság egyre ritkábban jár haza, ám családja, barátai és a helyben végzett gyűjtései vissza-visszacsábítják szülőfalujába. Gyermekkorában lelkesedéssel hallgatta nagyszülei történeteit a múlt század es éveinek parasztvilágáról, tizenévesen tudatosan, a pályára készülve a nagysallói könyvesboltban megvásárolta első könyvét (Kósa László: Apáról fiúra) és csodálattal figyelte a hatvan-hetvenes évektől tevékeny nagysallói Horváth Imre amatőr gyűjtői munkásságát. Kicsindi Enikő, Nagysalló néprajzkutatója 2011-ben végzett Debrecenben néprajz-muzeológia szakon. Egyetemi évei alatt BA-s és MA-s dolgozataiban és önálló kiadványaiban a történelmi, gazdasági és társadalmi változásokat 149

151 Emesz Sára, Fehér Viktor, Mieth Petra Garam mente Kollégium mutatta be nagysallói példákon keresztül, de foglalkozott a település szakrális emlékeivel is. További kutatási irányai a második világháború utáni deportálások, kitelepítések, továbbá a lakosságcserével járó életvitelbeli változások vizsgálata az étkezési szokások változásának elemzésén keresztül, ugyanakkor a kismesterségek kutatása, felelevenítése és dokumentálása is a rövidtávú céljai között szerepel. Kiemelt figyelmet fordít a szappanfőzésre, tollkenő készítésre, száraztészta- és réteskészítésre, de a varrónők működésére is. A hagyomány hatékonyabb őrzése és lokális továbbörökítésének szándékával eltanulta a szövés, kosárfonás mesterségét is. Távolléte ellenére méltó helyet foglal el az értékőrzők között, hiszen tevékenyen részt vesz a település életében, szakmailag segíti a tájház kialakítását, különösen ügyel a vidékre jellemző szokások és hagyományok újjáélesztésére és az autentikus hagyományok őrzését szorgalmazza ben, 20 éve kezdeményezte Muzsika Magdolna a nagysallói mazsorett csoport létrehozását. Ekkortájt még nem volt a faluban a gyerekeknek és fiataloknak lehetősége arra, hogy kibontakoztassák tehetségüket. A maroknyi kezdő létszám mára 43-ra bővült és négy korosztályt különítenek el: főiskolások, középiskolások és két általános iskolásokból álló csapat. A lányok Európa szerte járják az országokat, hogy megmutathassák tudásukat versenyek keretében (Szerbia, Horvátország, Magyarország, Csehország, Franciaország). A 2011-ben, Kaposvárott megrendezésre került Európa Bajnokságon a Nagysallói Mazsorett csoport egyik tagja hozta el az első helyért járó díjat; mai napig erre az eredményre a legbüszkébbek. Szlovákiában sok helyre járnak bálokba, falunapokra fellépni, valamint megmérettetik magukat helyi versenyeken is. Muzsika Magdolna a belső öszszetartozás jegyében szervezi meg minden évben a Karácsonyi Akadémiát a kultúrházban és gondoskodik arról, hogy egyik lány se maradjon ki az ajándékozásból. Nyáron is folyik a csapatépítés egy egyhetes edzőtáborban, melyet egy remek, vidám hangulatú táncbemutató zár. A produkció elengedhetetlen része az öltözet, melyre szigorú szabályok vonatkoznak. A kishölgyek által megtervezett ruhákat és kosztümöket az egyik anyuka varrja. Eleinte a község színeit viselték (piros, sárga, fehér), ma ezt a szlovák színek váltják fel (fehér, kék, piros). A versenyeken kötelező a csizma, sapka viselete és a váll takarása. A kizárólag nagysallói lányokból álló mazsorett társulat nagyja szlovák, de a magyar fiatalok is kiveszik részüket a munkából. A tagok maguk választhatják a zenét és ajánlhatnak új mozdulatokat. Igazán sokszínű a közösség, hiszen van, aki töretlenül jár 15 éve és van olyan 7 éves, aki most barátkozik 150

152 I. Értékek, értékőrzők Nagysalló az alaplépésekkel. Elmondásuk szerint a menetelés és a bottal való megfelelő bánásmód megtanulása és elsajátítása a legnehezebb. Ennek ellenére mindenki nagyon lelkes, alig várják a próbákat, segítik és tanítják egymást. Muzsika Magdolna, a csapat szíve-lelke, a kiváló munka érdekében elvégzett egy oktatói kurzust, s mellé könyvekből és internetről bővítette tudását. Magdi néni fiatalon néptáncot és modern táncot is tanult, innen a mozgás és a zene szeretete, s pont ezért vállalja önkéntesen az újabb és újabb csapatok felkészítését. A gyerekek büszkék, hogy tudnak mazsorettezni; sokan már az oviban várják, hogy mehessenek iskolába és csatlakozhassanak a mazsorettező lányokhoz. Kiss Pál református lelkész, teológus végzettségével a református lelkészi posztot tölti be Nagysallón 1985 óta. Idén 69 éves. Amellett, hogy az egyházi élet aktív vezetője és nyaranta ifjúsági és gyerektáborok szervezője, körülbelül 15 évvel ezelőtt a hívőket összefogva nem mindennapi értékőrzésbe kezdett. Az közötti deportálások idején elhurcolt családok nagy része sohasem jutott A lelkész úr a sírkőszállításra használt saroglyával vissza Nagysallóra. Az otthon maradt, korábban elhunyt ősök nyughelyén, a református temetőben rendet teremtett, s szavaival élve, a sallai református kulákság tragédiájának emléket állítva összegyűjtette a kidőlt, rendezetlen, pusztulásra ítélt sírköveket, kijavíttatta és átszállítatta a református parókia udvarába. Németh József, ezermester Ipolyszakállosról származik, itt nőtt fel, de a szerelem Nagysallóra vitte ben házasodott, 2000 óta él feleségével és gyermekeivel Nagysallón. A tánc már fiatal korától fontos részét képezte életének, melyet Ipolyszakálloson kezdett, baráti körben. A tevékenység művelésében csak a katonaság állította meg, rövid időre. Hazatérése után sok időt szentelt a táncnak, a Lévai Garam Menti Néptáncegyüttes keretein belül. Feleségével ebben a csoportban ismerkedett meg, aki akkorra már gyakorlott táncos volt. Ebben az időben Sallón nem volt lehetőség intézményes keretek között táncolásra, így került párja is Lévára. Később, mikor Nagysallóra költöztek, a Mákvirág Tánccsoport szervezésében vettek részt próbákon, melynek alapítása Juhász Eszter nevéhez fűződik. Néhány éves működés után a csoport feloszlott, felkérésre Farnadon folytatta munkáját a Nádas Ifjúsági 151

153 Emesz Sára, Fehér Viktor, Mieth Petra Garam mente Kollégium Németh József, a tájház védnöke saját családfájukat mutatja Kotora Andrea kulturális közösségfejlesztő tevékenységéről mesél Táncegyüttesben, mely 2016-ban ünnepli 20 éves fennállását. Németh József nem csupán a táncban jártas, de a község kulturális életének szervezésében is aktív szerepet vállal, ezen felül a FOLK-ART Polgári társulás és a Csemadok tagja. Segítségével újították fel a nagysallói csata emlékművét. Kreativitásának és leleményességének köszönhetően a megrongált három öntött ágyú újra régi fényében pompázik. Mindezen túl lelkes családfakutató, lakóházuk falát saját, a nyolcszázas évek közepéig visszanyúló, fényképes családfa díszíti. Kotora Andrea a nagysallói közösség aktív tagja. Amellett, hogy feleség, anya, tanítónő, a programok szervezésében is részt vesz. Szenvedélye fiatal kora óta tart, baráti társaságával önkéntesen indult tevékenysége. Barátnőjével, Kicsindi Enikővel mindig nagy lelkesedéssel vágtak bele újabb és újabb feladatokba. A társaság egyetemre kerülése után is működött még a csoport, de már kevés programot szervezett, idővel megszűnt. Andrea a község önkéntes tűzoltója, az Önkéntes Tűzoltószövetségnek ma már több mint 100 tagja van. Tűzoltó és táncfoglalkozásokat is tart az iskolában. A tájház elkészüléséhez, mint a FOLK-ART tagja szabadidejével, szellemi és fizikai erejével is hozzájárult. A nyitrai egyetem tanárképző szakán végzett, jelenleg a nagysallói általános iskolában dolgozik. Férje, Kotora Marián Nagysalló polgármestere. Családja szlovák nemzetiségű, Békéscsaba környékéről származik, 1948-ban költöztek a Felvidékre. Nagysalló környékén jutottak munkához, így végül ott telepedtek le. Andrea családját is érintette a kitelepítés. Aparhantra telepítették rokonait, 152

154 I. Értékek, értékőrzők Nagysalló az itt élőkkel ma is tartja a kapcsolatot, ők már nem tértek vissza falujukba. Emellett még Bátaszékre, Györkönyre telepítették a sallaiakat. Bátaszékkel szoros viszonyt ápolnak, egymás testvérvárosai lettek 1997-ben, a kitelepítések 50. évfordulóján. Férje polgármestersége idején jött létre a kapcsolat. Tudta, hogy az itt élő magyarok számára fontos, ezért azóta is erős a kötelék. Bátaszékkel évente szerveztek nyári táborokat a Balaton partjára. Számos közös fellépést, találkozót tudhatnak maguk mögött. A Maródi család legidősebb és legifjabb tagja közül előbbi, Maródi Irénke nyugalmazott óvónő, az asszonykórus oszlopos tagja, amellett receptgyűjtő és a hagyományos ételek lelkes készítője. Mindamellett családi munkamegosztásukban a konyhai feladatok ellátója a három generációt összetartó otthonukban. Unokája, Maródi Gábor pedig motorkerékpár-gyűjtő. Elmondása szerint több, mint ötven kétkerekű áll a garázsában. A gyűjtemény legidősebb darabjai a második világháború utáni évekből valók, s mindegyikük csehszlovák gyártmány. Foglalkozik motorkerékpár-felújítással, értékesítéssel, de kiállításokat is szervezett már és a hosszú távú tervei között szerepel a géppark további bővítése, a településturizmus fellendítése. Nagysalló néprajzi-jellegű feltárását Horváth Imre kezdte meg; nagy hangsúlyt fektetve a zsidó közösség történelmére. A kutató az 1980-as Maródi Irénke egy szívének kedves ajándékkal években megbetegedett, majd kórházba került. Ezután közeli kapcsolatba került Stefan Seboval, aki folytatta a zsidóságra irányuló kutatásokat. Ennek köszönhetően Stefan úr több tucat tárgyat gyűjtött össze helyi és környékbeli családoktól, akik valamilyen módon kapcsolódtak a zsidósághoz. Az összegyűjtött értékekből végül a nagysallói Zsidó Hitközség Múzeumát hívta életre. A három faluból (Nagysalló, Kissaló, Hölvény) összeolvadt településen egészen az 1944-es deportálásokig jelentős zsidó közösség élt (Auschwitzba mintegy 500 zsidót vittek el). Az utolsó és a deportálások után az egyetlen zsidó család az 1980-as években hagyta el a települést. A faluban élénken működő zsidó közösség hagya- 153

155 Emesz Sára, Fehér Viktor, Mieth Petra Garam mente Kollégium téka volt a szocializmus alatt lerombolt zsinagóga, és az ugyanebben az érában darálóházként funkcionáló imaház. Emellett a helyi zsidóság üzemeltetett több kocsmát, valamint saját iskolájuk volt, amelyről Horváth Imre részletesen is ír. A településen található egy ortodox és egy neológ izraelita temető. A múzeum tárgyai rendkívül változatosak: Sebo Stefan lelkesedéssel mutatja be a Zsidó Hitközség Múzeumát különböző újságcikkek, zsidó családok könyvei, menóra, festmények (a kitelepítésről is), de még a lerombolt zsinagógából is meg tudtak néhány tárgyat menteni. A kiállításnak konkrét koncepciója nincs, amelynek egyik oka a helyhiány lehet. Pozitív oldala azonban Sebo rendkívüli segítőkészsége, és az, hogy a kiállítás tárgyai közül bármit meg lehet fogni, hogy közelebbről is megnézhessük, vagy akár a könyvekbe is bele lehet lapozni. Az épület udvarában ezeken felül egy vasúti sínpár elem található, amely a deportáláskor használt vagonokat felidézve állít emléket az áldozatoknak ben az akkor még nem hivatalos múzeumot három, a komáromi, a kassai valamint a pozsonyi zsidó rabbi egy szertartás keretein belül megáldotta, és engedélyezte, hogy ebben a helyiségben szertartásokat végezzenek. Ennek azért nagy a jelentősége, mert bár nincs zsidó közösség, mégis néhány ünnep alkalmával elvégzik a zsidó rítusokat. Mindezek Stefan Sebo értékfeltáró és értékmegőrző munkájának eredményei, amiért az imént említett eseménykor a zsidó rabbik is kitüntették, és a zsidók barátjának nyilvánították. Sebo jelenlegi terve, hogy a múzeumot átköltözteti egy másik épületbe, hogy a rabbik által megáldott helyiséget csak a szertartásokhoz használják. Podhorski Mária, amatőr helytörténész 1943-ban született Léván. Tanítónői feladatai ellátása mellett helytörténeti kutatásokat végzett Nagysallón. Igen jelentős fényképgyűjteményénnyel rendelkezik, melynek anyagát a Horváth Imre-féle monográfiában és Kicsindi Enikő köteteiben is fölhasználták. Önálló írásai 2006-ban jelentek meg egy időszakos helyi lapban, egy cikksorozatban, amelyben mikrotörténeteket mond el a második világháború időszakából. 154

156 I. Értékek, értékőrzők Nagysalló Sladicsek Irén január 30-tól, az első próba időpontjától fogja össze a Szivárvány Asszonykórus tagjait, őrizve ezzel a népdalokban rejlő értékeket. Gyermekkora szép emlékei közé tartozik az apjával töltött idő, melynek nagy része nótázásból állt, innen a dalolás szeretete. Az első nóta, ami felötlik benne, az Ott, ahol a Dnyeper vize kanyarog. A régi időkre meleg szívvel gondol vissza, hiszen kukorica- és tollfosztáskor dalszó hallatszott. Szerettem az öregekkel settyenkedni fűzi hozzá Irénke néni, s eszébe jut egy rég készített mákos-kukoricás sütemény íze, melyet az ilyen alkalmakkor kínáltak körbe. Érdekes módon, a csörögefánk Nagysallón a fassang névre hallgat; s a cukortorta megegyezik a diótortával, mely készítését általában Hőnyi Katicára bízzák. Házasságkötésének emlékezetes napja áll legközelebb szívéhez. 18 éves korában ismerkedett meg férjével, aki akkortájt tért vissza a katonaságból. Ki-ki baráti társaságával ment mozizni, ahonnan Irénkét már jövendőbelije kísérte haza (ezt persze Irénke néni kezdeményezése előzte meg). Fogadás született a következő jelszóval: én ezt a fickót megszerzem. A nyereményt 1967-ben, a lakodalomban, egy üveg konyak formájában fogyasztották el. A két helyen megtartott sátras lakodalom menüje hagyományos formát öltött (húsleves, hurka, kolbász és töltött káposzta). Az ételek elkészítéséért az óvodai szakácsnő felelt. Édesanyja hasznos intelmei pedig mai napig fülében csengenek: Nincs olyan ház, ahol kürtő ne füstölne vagy a Söpörd a kötény alá és készen van. Sladicsek Irénke pótolhatatlan tagja Nagysalló közösségének. Életkedve és a kórus iránti elkötelezettsége nélkül nem örvendhetne hírnévnek a Szivárvány Asszonykórus, melyet korábban menyecskekórusként emlegettek. A csoport névválasztása egy kedvelt népdalhoz kapcsolódik, a Kék szivárványhoz. A hét főből álló, mára összeszokott csapat falunapokon, ünnepségeken, népdalfesztiválokon és versenyeken kápráztatja el közönségét. A kórusban nincsenek ifjak és férfiak, de a heti próba és elkötelezettség kipótolja a hiányt, így produkciójukat általában hangos tapsözön kíséri. Szlovákiai magyar társaságként különlegességük, hogy gyakran énekelnek magyar szlovák dalokból álló dalcsokrot, melyben ugyanarra a dallamra íródott kétnyelvű dalszöveg. Hagyományőrzésüket fémjelzi, hogy eredeti népviseletben lépnek fel, mely a polgármester jóvoltából készülhetett el. A 70-es évekbeli eredeti anyagokból a falubéli Ilka néni varrta rendszeresen a szükséges fellépő ruhákat, de természetesen az asszonykórus tagjai is segédkeztek a munkákban, példának okáért van egy gyönyörű mellényük, melyet mindenki magának hímzett, s mindenki ennek megfelelően csodálja is. 155

157 Emesz Sára, Fehér Viktor, Mieth Petra Garam mente Kollégium Tóth Gábor, a nagysallói vőfély Irénke néni másodmagával rendszeres látogatója a dunaszerdahelyi népdaltábornak, ahonnan nem csupán élményekkel, hanem új ismerettel térnek haza. Itt tesznek szert újabb és újabb dalokra, melyek idővel belekerülnek az asszonykórus repertoárjába. Irénke néni kérdésünkre, hogy miért tartja fontosnak a dalolást, amellett, hogy ez az, ami őt élteti, elmondta, hogy szándékuk megőrizni a dalokat az utókornak. Irénke néni annyira szívén viseli a népi hagyományokat, hogy nevetve ugyan, de határozottan jegyzi meg: Én, ha meghalok, rám népviseletet adjatok; a papi beszéd mellett nekem daloljatok. Tóth Gábor, vőfély egy szintén Garam menti településen, Zselízen született, majd Fegyverneken élt két évig, ahol szülei osztálytanítók voltak. Miután édesapját áthelyezték Nagysallóra, családostul a tanítói lakásba költöztek. Tanítónak szánták, de a gimnázium után a komáromi színház színészképzőjébe ment, ahol kisebb szerepeket is vállalt. Később Nyitrán elvégezte a magyartanár-újságíró szakot és a nagysallói iskolában helyezkedett el. Elsősorban, mint vőfélyt faggattuk ben került közel a vőfélyi hivatáshoz, amikor egy nagysallói lakodalomban, vendégként találkozott Menyhárt Józseffel, aki jelenleg a Magyar Közösség Párt elnöke, és aki mai tevékenysége előtt a környék legtöbbet foglalkoztatott vőfélye volt. Gábor számára ekkor vált igazán követendő hivatássá a szerepkör, hiszen korábban csak így látta: a részeges Pista bácsi, aki éjfélkor már padló vagy hordó. Saját bevallása szerint nem autentikus vőfély. Nem a hagyományok teljes átmentésére, visszaadására törekszik, hanem egy átmenetet kíván adni. A hagyománykövetés és a korszellem elegyítése a célja, mindamellett, hogy első helyre a jókedv megőrzése kerül. A lakodalmak idejének lerövidülésével nem mutatkozott igény a hoszszú, fordulatos verselésre, csökkentette a versszakok számát és átalakította köszöntőit a korszellemhez illeszkedve, mivel véleménye szerint ma már elsősorban a programlevezetés a vőfély feladata, a korábbi köszöntőmondás és szórakoztatás helyett. A vegyes házasságok közkedvelt figurája Tóth Gá- 156

158 I. Értékek, értékőrzők Nagysalló bor, hiszen anyanyelvi szinten beszél szlovákul, ezáltal a békés együttélés kiváló képviselője. Varga Attila közismert fafaragó Nagysallón. Idén 77 éves. Egész életét dunai hajósként élte, hajóskapitányként nyugdíjazták. Az utazásból eredő tapasztalatai végigkísérték életét, formálták jellemét. Igen gazdag gyufásdoboz-gyűjteménnyel rendelkezik, szobái falát az utazások alkalmával gyűjtött emlékei ékesítik, udvarát pedig egyedi kialakítású dekorációk teszik különlegessé, melyeket a háztartásban feleslegessé vált tárgyakból formál. Fából készített használati eszközeit és dísztárgyait folyamatosan elajándékozza, ekképpen igen sok háztartásban találkoztunk velük Nagysallón. A FOLK-ART, mint Polgári Társulás 2008-ban indult Nagysallón. Kotora Andrea, Kicsindi Enikő, Némeht Katica és Kiss Emese alapította. A csapat már korábban is tevékenykedett Sallón. Kézműves programokat, táncfoglalkozásokat tartottak. Ezen események sikeresnek bizonyultak, ezért úgy döntöttek, hogy komolyabban kezdenek el foglalkozni vele. Andrea saját pénzét felajánlva kezdett bele. Természetesnek érezte, elmondása szerint szüleitől származik a hozzáállás, Nem [el]hoznak, hanem visznek, meg adnak.. Később pályázni tudtak, kisebb vásárokat csináltak és a befolyt pénzt újabb rendezvényekbe forgatták. Azóta karácsonyvárókat, húsvétvárókat tartanak az egész község számára, de előfordult már, hogy más városokba hívták őket. Egy-egy ilyen alkalom egész délelőtt tart. Kapacitásuk egyre bővül, egyszerre akár 10 foglalkozást is meg tudnak tartani. Az itt készített ajándékokat, díszeket hazavihetik, továbbá a résztvevők vásárolhatnak kész termékeket is. Könyvárusítás, bolhapiac, tájház támogatására szervezett programok is szerepelnek a repertoárjukban. Nagysalló községe magánkézből vette meg a tájház kialakítására szánt eredeti házat tól a FOLK-ART és a Csemadok rendezésében áll. Az idő során az öreg ház állapota romlott, komolyabb szerkezeti gondok is felmerültek, megoldásán az említett két szervezet dolgozik. Újabb beruházások, felújítások vannak tervben, melyeket ig szeretnének megvalósítani, annak érdekében, hogy elkészüljön Nagysalló első tájháza. A község által kiírt pályázatokon keresztül tettek szert anyagi támogatásra, mely nagy segítséget jelent nekik a felújítási munkálatokban. A FOLK- ART és a Csemadok 2016-ban Szentivánéji tűzugrást szervezett, ahol a lakosok önkéntesen, némi pénzzel hozzájárulhattak a tájház elkészüléséhez. Tégla-jegyeket vásárolhattak, melyek később fizikai formát is öltöttek és ma már a ház alapját képezik. Eredetileg a falak vályogból épültek, szerették volna abból újjáépíteni a felújításra szoruló részeket. Szabadidejükben több alka- 157

159 Emesz Sára, Fehér Viktor, Mieth Petra Garam mente Kollégium lommal összegyűltek, s hagyományos módon vályogtéglát vetettek. Ilyenkor természetesen a jó hangulatból nem volt hiány, egy-egy esemény alkalmával közös főzésre, ismerkedésre, beszélgetésre volt lehetőség. Vályogverő önkéntesek a Tájház udvarán, 2015-ben Elrendezése hagyományos, háromosztatú lakóház; tisztaszobából, nagyszobából, konyhából áll. A szervezetek tájház jellegű berendezést terveznek megvalósítani, amiért elsősorban Kicsindi Enikő a felelős. A ház az 1910-es években épült, s igyekeznek ennek a kornak emlékét feleleveníteni. A tárgyak többségét már beszerezték, de folyamatosan érkeznek önkéntes felajánlások olyanoktól, akik örömmel látnák viszont megőrzött emlékeiket a falu tájházában. Németh József nagymamája kerekes kútjával gazdagítja az udvart. A tervezett kiállítás nem csupán egy szobából állna, az autentikus falusi környezet megvalósításának érdekében istálló, kukoricaszárító, műhely, lábas disznóól is helyet kapna. Elsősorban nagysallói magyarok berendezési tárgyait használnák fel. Egy múzeum létrehozása is kilátásban van, a felajánlások bőséges kínálatának köszönhetően. Nagysallón sokan érintettek a kitelepítésben, így egy emlékszoba berendezése is a tervek között szerepel. Az egykori lakosok és tárgyak történetének fontos szerepet tulajdonítanak, mely belekerül a tájház 158

160 I. Értékek, értékőrzők Nagysalló leírásába és az idelátogatóknak a paraszti élet egy új, személyesebb szférájába enged betekintést. A ma élő leszármazottak is támogatják a kezdeményezést. A tájház létrejötte a nagysallói lakosok önkéntes, fáradhatatlan, lelkiismeretes munkájának eredménye. Olyan emberek alkotása, akiknek fontos hagyományaik megőrzése, és emlékezni szeretnének arra, honnan jöttek. A kutatás során Tóth Gábor, majd Kotora Andrea segítségére számíthattunk úgy az adatközlők választásában, mint az útvezetésben. Önzetlen segítségük és vendégszeretetük ezúton is köszönjük, úgyszintén minden adatszolgáltatónknak, vendéglátónknak. Forrásjegyzék: Könyvek: Kicsindi Enikő (2009): Ha az életemből ki kéne hagyni dolgokat... (Történelmi, gazdasági és társadalmi változások hatása egy gazdaember életére). Kézirat Kicsindi Enikő (2011): Mi lett ajéerdében (JRD) dolgozó nőkkel? (A mezőgazdaságban dolgozó nők helyzete a rendszerváltás előtt és után egy szlovákiai faluban). Kézirat Kicsindi Enikő (2012): A világháborúk és Nagyasalló (Nagysalló, Kissalló, Hölvény). OzFolk-Art (Polgári Társulás), Csemadok helyi alapszervezete, Nagysalló Kicsindi Enikő (2016): Történelmünk..., Nagysalló Község, OzFolk-Art (Polgári Társulás), Nagysalló Szabó Margaréta, Juhász Gábor (2014): Az alsó-garam mente kulturális öröksége, Alsó-Garam Menti Fejlesztési Partnerség Polgári Társulás, Zselíz Cikkek, folyóiratok: Horváth Imre (1996): Azok a híres nagysallói búcsúk. Nagysalló, Nagysallói Községi Hivatal és a Csemadok helyi alapszervezete Horváth Imre (1996): Lakodalom Nagysallóban a századfordulón. Párválasztás és a házasság népszokásai Nagysallóban. Nagysalló, Nagysallói Községi Hivatal Horváth Imre (1996): Nagysalló. Történelem, hagyomány, információ. Nagysalló Horváth Imre (1997): A Magyar Tanácsköztársaság hatása Nagysallóra. Nagysalló, Nagysallói Községi Hivatal Horváth Imre (1997): Nagysalló község polgári és katonai áldozatai a rendszer- és államváltozásig. Nagysalló, Nagysalló Község Hivatal Horváth Imre (1998): A nagysallói zsidóság átfogó története. Nagysalló, Nagysallói Községi Hivatal 159

161 Emesz Sára, Fehér Viktor, Mieth Petra Garam mente Kollégium Horváth Imre (1998): Az önkéntes tűzoltóság történelme Nagysallóban 1891 óta. Nagysalló, Nagysallói Községi Hivatal Horváth Imre (1998): Fejlemények Nagysalló községben és a Lévai járás területén 1918 és 1923 között. Nagysalló, Nagysallói Községi Hivatal Horváth Imre (1998): A nagysallói céhek rövid története. Nagysalló, Nagysallói Községi Hivatal Horváth Imre, Kicsindi Enikő (szerk.) (2014): Szokás-e még Fejeztek Nagysalló néprajzához. Nagysalló, OzFolk-Art (Polgári Társulás), Csemadok helyi alapszervezete Kulcsár Tibor (1997): Gyökerek. Nagysallói séta, Nagysallói Községi Hivatal Podhorská M. (2006): Az 1944-es év. Emberi sorsok cikksorozat. Szivárvány-Nagysallói Hírmondó, 5-6., Podhorská M. (2006): Az árva. Emberi sorsok cikksorozat. Szivárvány-Nagysallói Hírmondó, 3., 10. Podhorská M. (2006): Hazatérés Sztálingrádból. Emberi sorsok cikksorozat. Szivárvány-Nagysallói Hírmondó, 1., 9. Podhorská M. (2006): Zsófia anya. Emberi sorsok cikksorozat. Szivárvány- Nagysallói Hírmondó, 4., DVD-lemezek: Egy falu és egy nép sorsa. Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma Szivárvány Asszonykórus Nagysalló Tomas Fekete: Az alsó-garam mente öröksége. Video StudioPromotion, S.R.O. 160

162 I. Értékek, értékőrzők Nána Nána Hágen Ádám A település a Nyitrai kerület Érsekújvári járásában, Párkánytól két kilométerre északnyugatra helyezkedik el, a Garam nyugati partjának közelében, s a Dunától északra, csupán két kilométerre. [ ] Nánán keresztülhalad a Párkányt Lévával összekötő 76-os út. Két kilométer hosszú mellékút teremt közvetlen összeköttetést a párkányi vasútállomással, mely vasútvonal a nánai kataszterben fekszik. Földterülete 1795 ha, ebből mezőgazdasági terület 1478 ha [ ]. (Dánielné 2013:11). Nána múltjáról a Garam mente Kollégium szakmai vezetője, Nána szülötte, Dánielné Matus Erzsébet 2013-ban könyvet írt Őseim emlékére Fejezetek Nána történetéből címmel. Írásunk során az elkészült mélyinterjúk mellett az említett kötetből is jócskán merítettünk. Ahhoz, hogy megérthessük a település mai állapotát, vissza kell mennünk a II. világháborút követő időszakig, ekkor ugyanis a kommunista berendezkedés Csehszlovákiában is erős államosítási munkába kezdett. A nánai gazdák mindezt nagyon nehezen viselték, Erzsébet így ír erről az időszakról: A lelki terror is sok családot érintett. Köztük a mi családunkban, az akkor Komáromban érettségiző Matus Istvánnal rábeszélésre tíz év bányamunkálatot írattak alá. Csak azzal a feltétellel mentesítették az aláírás alól, ha az édesapja aláírta a szövetkezetbe való belépést, amit addig megtagadott. Szórólapokon név szerint szólították meg az ellenállást tanúsító nagygazdákat. (Dánielné 2013:59). Az erőszakos átalakítás rányomta bélyegét a falu lelki állapotára. A másik nagy trauma, az 1960-as kormányrendelet volt, mely szerint megváltoztatták a járásokat tól a járási székhely Érsekújvár lett, Nána községet pedig Párkányhoz csatolták. [ ] A helyi önkormányzat megszűnt, a községi hivatallal együtt. Az iratok, a régi dokumentumok a járási levéltárba ill., a városi hivatal archívumába kerültek. [ ] Az anyakönyvezés úgyszintén megszűnt. Ettől kezdve sem népszámlálási adatot, sem egyéb statisztikai adatot külön Nánáról nem tartottak nyilván. (Dánielné 2013:60-61). A 2011-es népszámlálás alapján elmondható, hogy az 1180 nánai lakosból 831 magyar és 266 szlovák nemzetiségű. A magyarok túlnyomó létszáma indokolná a pezsgő kulturális életet, azonban el kell mondanunk, hogy a munkalehetőség hiánya, és a városok közelsége (Párkány és Esztergom délen, Léva északon) miatt sokan eljárnak dolgozni a településről. Helyben főként a szolgáltatást nyújtó kisvállalkozók alkotják a munkahelyteremtő erőt. Asztalos, 161

163 Hágen Ádám Garam mente Kollégium autószerelő és fodrász, boltos több is található a településen. A helyi közösség a szlovák államtól megkapta használatra a régi kaszárnya épületét Nánán, melyet tizenöt évvel ezelőtt felújítottak. A kialakított helyiségeket az önkormányzat adja bérbe a már említett kisvállalkozóknak, és más igénylőknek. A legfőbb cél azonban az lenne, hogy a régi kaszárnya maximálisan kihasznált legyen, ezért folyamatosan próbálják odacsábítani az újonnan érkező vállalkozókat. Helyi értékőrzők és értékek A településen komoly nyomott hagyott a közel kilencszáz éves (1157-ben említik először Nánát a történelmi források) magyar élet. Számos út menti és beltéri kereszt is látható a településen. A falu középpontjában, a temetővel szemben lévő parkban láthatjuk a legtöbb emlékművet és épületet, mely Nána emlékezetéről árulkodik. Közvetlenül az út mellett látható a Hősök emlékműve, amely az első és második világháború áldozatainak állít emléket júliusában, kutatásunk első hetében Dániel Erzsébet említette, hogy egy Turul szobrot is el kívánnak helyezni az emlékmű tetején, melyről októberi látogatásunkkor meg is bizonyosodhattunk. Ahogyan továbbhaladunk a parkban, megpillanthatjuk a Trianoni Emlékkövet, melyet 2010-ben, a békediktátum kilencvenedik évfordulójára állíttatta a Csemadok Nánai A Hősök emlékműve, tetején a 2016 augusztusában elhelyezett turulmadárral Alapszervezete. Található itt még egy emlékkő azon személyek tiszteletére, akik sokat tettek a településért. Így került a kő egyik oldalára emléktábla Nagy József ( ) kántortanítóról, másik oldalára pedig Payer János ( ) gazdatisztről. 162

164 I. Értékek, értékőrzők Nána Megtalálható továbbá az Emlékparkban a Csemadok Emlékműve, melyet 1999-ben állítottak a Szövetség megalakulásának ötvenedik évfordulóján. Az egykori uradalmi kastély mellett áll az 1791-ben épített Szent Vendel római katolikus templom, benne a Szent Vendelt ábrázoló oltárképpel. Emellett itt láthatjuk a régi Önkéntes Tűzoltó Testület zászlaját, amit Szabó Judit a nánani származású, esztergomi textil restaurátor űjított fel, valamint a Millenniumi zászlót, melyet Nagy Anna hímzőasszony készített. A templom bejáratánál találjuk Burián László esperes, Varjú Vendel esperes-plébános és Csudai Sándor plébános emléktábláit. Az Önkéntes Tűzoltótestület zászlaja A templom előtt a Honfoglalás évfordulójára állított Magyar Hősök Keresztje található. A templom mellett továbbá megpillanthatjuk a 2007-ben állított emlékoszlopot, mely a falu első írásos említésének 850. évfordulójára emlékeztet. A templommal szemben pedig láthatjuk a Szent Vendelt ábrázoló szobrot. A templomtól jobbra helyezkedik el a vele egy időben épült uradalmi kastély. Utolsó lakosa Payer János gazdatiszt, uradalmi jószágfelügyelő volt, aki családjával együtt élt itt haláláig (1944), majd a II. világháború befejezése után felesége elköltözött a faluból. A két világháború között Payerék itt szövődét működtet- A Magyar Hősök Keresztje 163

165 Hágen Ádám Garam mente Kollégium tek, ahol több mint 30 alkalmazottjuk volt a faluból, főleg asszonyok, lányok. (Dánielné 2013:79). A fából faragott Ősi Magyar Kaput (Smidt Róbert fafaragó munkája), szintén a templom bejáraratánál helyezték el 2012-ben, a falu első írásos emlékének 855. évfordulója alkalmából. Állíttatta a Csemadok alapszervezete. A Nánai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola 1991 óta működik a településen, 2004 óta egy épületben az óvodával. Az iskolában két osztályban folyik tanítás, ahol jelenleg 24 diák tanul. Bár csupán néhány kilométerre található a párkányi általános iskola, a helyiek felismerték a nánai kisiskola nyújtotta előnyöket. A diákok is sokkal jobban érzik magukat egy kisebb, családiasabb közösségben, ahol az oktatás is hatékonyabban folyik. Az óvoda 1995 óta kétnyelvű, szlovák és magyar osztályokkal. Nánán a legfontosabb helyi értékőrző Dániel Erzsébet, akitől sokat megtudhattunk a település életéről. Erzsébet szerint azok a kis falvak, ahol nincs aktív hagyományőrzés, vagy közösségi élet, hamar elnéptelenedhetnek. Ő tevékenyen kivette részét Nána közösségi életéből től 1989-ig tagja volt a párkányi képviselőtestületnek, majd 1990-től 2004-ig az újra létrejött nánai képviselőtestületben tevékenykedett. A demokratikus átmenetben nyújtott aktív szerepe mellett legnagyobb eredményének a nánai kisiskola újraindítását, valamint Nána község újra önállóvá válását tartja. Ő volt az, aki indítványozta, hogy Nána ismét önálló, Párkánytól független település legyen, ahogyan 1960 előtt volt szeptember 1-jén [ ] Drubits László polgármester jóvoltából megnyílik a falu önálló kisiskolája. Négy évfolyammal, 34 diákkal, ahol összevont osztályokban tanulnak a kisdiákok megfelelő körülmények között. [ ] A következő években [a tanulók száma] fokozatosan csökkent. [ ] A szlovák osztályban 2001-ben szűnt meg a tanítás, amikor is ősszel mindössze 2 elsős, és 1 másodikos volt a nánai szlovák osztályokban összesen. (Dánielné 2013:66) Erzsébet 2006 óta tölti be a nánai Csemadok elnöki tisztségét, amely a rendszerváltás óta is töretlenül küzd azért, hogy megmaradjanak, felújuljanak, sőt létrejöjjenek a magyarság történelmét, történetét ábrázoló emlékművek. Legutóbb a már korábban említett Turul szobrot avatták 2016 augusztusában. Elmondta, hogy 1892-től 1950-ig működött a településen Önkéntes Tűzoltó Egylet. Az Egylet tagjainak nagy volt a tekintélye a közösségben, nem csupán a tűz elleni küzdelmet vállalták, hanem kivették részüket a kulturális rendezvényekből is. Rendszeresen vonultak fel egyenruhájukban különböző bálokon, eseményeken. Az Egylet a már említett 1960-as Párkányhoz való 164

166 I. Értékek, értékőrzők Nána csatolással együtt szűnt meg és ma sincs senki, aki ezt a hagyományt továbbvinné. Nánán ma is van sportegyesület, de virágkorát között élte, ekkor több mint ötven tagot számlált. A helyi sportszervezet napjainkban is az önkormányzat irányítása alá tartozik. Kitűnően működő ifjúsági és felnőtt futballcsapata van, [ ] és egy nagyon jól működő asztalitenisz csapat működik a szervezet keretein belül. (Dánielné 2013: 70) A helyi nyugdíjas klub is rendkívül aktív szerepet játszik a közösség életében. Az önkormányzat keretein belül működnek, saját termükben heti egy alkalommal gyűlnek össze. A kulturális szervezetek közül kiemelendő még a település színjátszó csoportja, a Nánai Színjátszó Csoport. A csoport története egészen az 1920-as évekig nyúlik vissza, ekkor ugyanis a már említett Tűzoltó Egylet működtetett ilyen csoportot, később pedig a Csemadok mellett foglalkoztak színjátszással. Jelenleg hét tagból áll a csapat és folyamatosan vannak előadásaik Nánán és évente díjazottak a Szepsiben megrendezett országos színjátszófesztiválon. A település legnagyobb és legrégebbi civil szervezete a Csemadok, amely 1950 óta folyamatosan működik től a Dániel házaspár vezette, miközben általában tagja van, volt. Dániel Zoltán 30 évig volt a szervezet elnöke, Dániel Erzsébet (35 évig a Csemadok érsekújvári Területi Választmányának volt titkára, majd elnöke is) 2006-tól vezeti a szervezetet. Az utolsó tíz évben főleg a nemzeti öntudat erősítését tartják legfőbb feladatuknak. A másik, 15 éve igen jól működő, nánai székhelyű civil szervezet a LIMES ANAVUM Regionális Honismereti Társulás, mely a volt párkányi járás területén fejt ki honismereti, kulturális tevékenységet. Fő profiljuk az évente megrendezett történelmi konferenciák, vetélkedők, emlékjelek állítása. Elnöke Dániel Erzsébet. Működik egy polgári társulás is a SZÜLŐFÖLDÉRT címmel, melynek elnöke szintén Dániel Erzsébet. Eredményüknek tekintik az emléktáblák állítását a templomban és a parkban. Fontos kiemelnünk a nánai közösség két kiemelkedő támogatóját, Béres Máriát és férjét, Béres Józsefet. Ők szalvétagyárat üzemeltetnek a település határában, ahol százhúsz embernek adnak munkát. Kiemelt feladatuknak tekintik a helyi magyar értékek ápolását, megőrzését. Komoly anyagi támogatást is nyújtanak azoknak a szervezeteknek, akik hasonló munkát végeznek. Például meg kell említenünk, hogy a helyi Csemadok szervezete [ ] 1996-tól némi pénzbeli támogatást kap a helyi önkormányzattól (igaz egyre kevesebbet, 165

167 Hágen Ádám Garam mente Kollégium mint a többi szervezet), de 2010-től fő támogatója a nánai Béres házaspár, akik minden nagyobb rendezvényt jelentős összeggel segítenek megvalósítani. (Dánielné 2013:74) Tarr László a fafaragásról mesél Tarr László, aki Nána fafaragójaként is ismert, 1943-ban született. Első szobrát 1957-ben készítette. Mestere, Osztrovszky József akadémikus, szobrász tanította a fafaragás művészetére, melyet azóta is aktívan űz. Elmondása alapján egy munkát általában három-négy hét alatt készít el, ami közel munkaórát jelent. Főleg hárs és gyümölcsfával dolgozik, mert az könynyen megmunkálható. Kísérletezik azonban diófával is, azzal azonban lényegesen több munka van, ugyanis rendkívül kemény és nehezen megmunkálható fafajta. Tarr László munkaeszközeit mutatja 166

168 I. Értékek, értékőrzők Nána Kérésünkre megmutatta munkaeszközeit is, azokat a különböző vésőket, amiket az egyes mozzanatoknál használ. Amellett, hogy gyakorolja, tanítja is a fafaragást a fiatal nemzedék számára. Nánától északra, Kéméndre jár át éves gyerekeket tanítani. Általában hat-hét állandó tanítványa van. Természetesen mi is kipróbálhattuk a mesterséget, és miután elkészültünk egymás nevének bevésésével, László csak ennyit mondott: Szép lett fiúk. Tíz év múlva jó kezdők lesztek. A faluban ma is él, s olykor még kovácsmunkát is végez (pl. lovat patkol) a 94 éves Bőjti Flórián, aki leventeként megjárta a II. világháborús frontot is. Összegzés A kezdetekben leírt traumák ellenére a településen viszonylagos nyugalom tapasztalható. Mindez köszönhető azon személyek, szervezetek és intézmények munkájának, akik folyamatosan őrzik a magyar kultúrát, fenntartják a közösség magyar szellemét. Folyamatosan küzdenek a helyiek a fiatalok elvándorlásának problémájával, bár ez inkább nemzedéki, mintsem lokális probléma. Az ilyen helyzeteket igyekszik feloldani a helyi kisiskola, mely családias közeget teremt annak a néhány gyermeknek, akik odajárnak. Talán ők kevésbé akarják majd elhagyni szülőfalujukat. A helyi értékőrzők pedig továbbra is dolgoznak azért, hogy Nána magyarsága ne vesszen el, hogy unokáik is ott születhessenek meg és élhessék le életüket. Forrásjegyzék: Dánielné Matus Erzsébet (2013): Őseim emlékére Fejezetek Nána történetéből. Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, Budapest. Nána A nánai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola honlapja - sk/sk/index.php?ids=12 Nánai Színjátszó Csoport 167

169 Demeter Péter, Vig Diána, Kiss Orsolya, Jovanovic Dániel, Balogh Géza Attila Garam mente Kollégium Nyírágó Demeter Péter, Vig Diána, Kiss Orsolya, Jovanovic Dániel, Balogh Géza Attila Nyírágó a Nyitrai kerülethez és a Lévai járáshoz tartozó község. Nyír és Ágó is 1920-ig a Lévai járáshoz tartoztak, elcsatolásuk után pedig 1923 és 1938 között a Zselízi járáshoz ban mindkét települést visszacsatolták Magyarországhoz, ez idő alatt egyesítették a két községet akkor Ágónyír néven. Jelenleg Nyírágó a hivatalos magyar megnevezése. Régészeti leletek szerint, a neolitikum óta lakott terület. Nyír, már a tatárjárás előtti évtizedekben fennálló község. IV. Béla Archinus kamaragrófnak ajándékozta, majd pár évszázaddal később a Pobor család birtokába került ban elhagyott település, Barthamas földe néven említi egy összeírás. A században Nyér néven említik, ekkor az Ebeczky és a Sipeky család osztozkodtak rajta, később a Breuner grófok majd örököseik birtokolták. Ágó első írásos emléke 1290-ből való, amikor említése a nyitrai káptalan egy bizonyságlevelében található, ekkor még Aguch néven. Aghó írásalakban a 17. században találjuk, amikor a báró Amadé és az Esterházy család voltak a terület urai. Később, ahogyan Nyír esetében is, a Breuner grófi családot találjuk a földek birtokában. Fényes Elek szerint Agó helység, fekszik Bars vármegye Lévai járásának déli részin, határai Garam-Vezekény, Garam-Damásd, Kéty, Nyir helységek és a Kerek-Udvardi puszta; kiterjedése 1432 hold szántóföldek, rétek és legelők, mind majorsági, melly kisebb részekre osztva jelenleg haszonbérben vagyon. Fekvése róna, földje jó gabonatermő, fekete, homokkal vegyes. Lakosai általjában földmivelésből élnek, és egynehány tót zsellért kivéve, mind magyarok. Vagyon református templomja, melly a Garam-Vezekényi anyaeklézsiához tartozik. Birtokosa gróf Eszterházy Jánosné szül. Festetics Rozina grófnő, kinek Zelizi uradalmához tartozik. A település elődközségeinek lakossága 1910-ben teljes mértékben magyar volt, és az 1940-es évekig túlnyomórészt magyarok lakta terület után a magyarok közel ötödét kitelepítették re a 40-es évekbeli népességének közel 40%-át elveszítette. Jelenleg a lakosság többsége (62,3%) magyar nemzetiségű, a szlovákok aránya 35,2%. A két településrész legnagyobb különbsége, hogy míg Nyír hagyományosan katolikus, addig Ágó református többségű település volt. Napjainkra Nyírágó lakosságának 62%-a katolikus, 17,4%-a pedig református vallású. 168

170 I. Értékek, értékőrzők Nyírágó A település festői környezetben, a Garam menti hátság oldalában fekszik. Horgásztava remek kikapcsolódási lehetőséget nyújt a környéken élők és az odaérkezők számára. A nyári időszakban folyamatosan rendeznek horgászversenyeket, amire a környékből mindenhonnan érkeznek látogatók és versenyzők. Nyírágó lóversenyeiről is híres. A falu szélén egy lovaspálya ad otthont a különböző programoknak, versenyeknek, melyek általában western stílusú rendezvények. Ezek évente kétszer, tavasszal és nyáron kerülnek megrendezésre. Emellett mozgássérülteknek is szerveznek versenyt, ami szintén népszerű, ugyanis az ország minden részéről érkeznek versenyzők és látogatók is. Nyáron focikupát szoktak rendezni, ahol a csapatok megmérettetésén túl főzés és közös vacsora is a program része. A település két legjellemzőbb építménye a katolikus és a református templom. A római katolikus templomot Nepomuki Szent János nevére szentelték, 1766-ban. A református templommal szemben található a 2010-ben állított I. és II. világháborús emlékmű, mely a háborúk alatt elesett hősök emlékét hivatott őrizni. A faluban található még egy kopjafa és egy Nepomuki Szent János-szobor is. Érdekesség, hogy zsidó temető is van a településen. Látványosság még a katolikus templommal szemben található kúria, mely az Esterházyak lakhelyéül szolgált, ez napjainkra elhagyatottá vált és kezd tönkremenni. A legtöbb rendezvény és program a Csemadok szervezésében jön létre. Március 15-én megemlékezést tartanak a kopjafánál, koszorúznak és emlékező műsort is tartanak. Május Világháborús emlékmű 1-én tavasznyitó program keretében felállítják a falu májusfáját és különböző kulturális programokkal szórakoztatják az idelátogatókat. Főként a környékbeli énekkarok, tánccsoportok és egyéb kulturális szervezetek lépnek fel, este pedig utcabállal köszöntik a jó időt. 169

171 Demeter Péter, Vig Diána, Kiss Orsolya, Jovanovic Dániel, Balogh Géza Attila Garam mente Kollégium Helyi értékőrzők és értékek Nyírágó, harangláb Gaál Edit közgazdasági középiskolát végzett, 13 évig a termelőszövetkezet irodáján, majd egy osztrák cégnél dolgozott. Később megromlott a szeme, emiatt leszázalékolták és felhagyott az irodai munkákkal, sosem akart irodakukac lenni. Érdeklik a gyógynövények, a gyógyfüvek, amiket gyűjteni is szokott és emellett minden, ami természetes. Korábban a Csemadok vezetője volt. Elmondása szerint régebben jól működött a szervezet, rengeteg programot rendeztek, voltak köztük megemlékezések, sportesemények, főzőversenyek, táncmulatságok. Mára a rendezvények nagy része nem működik, ő mint húzóember sajnos már nem tud foglalkozni vele így nincs, aki összefogja a helyieket. Mint az fentebb említésre került, Edit gyűjti a gyógynövényeket, illetve ezekből keverékeket készít és kapszulázza is. Igyekszik mindent természetes és egészséges alapanyagokból készíteni és azokat fogyasztani, illetve másoknak is segíteni felfedezni a természetes értékeket. Sokan járnak hozzá tanácsért, gyógynövényekért és ő szívesen segíti a helybelieket és barátait. Kiss Gyula, a Csemadok helyi szervezetének alelnöke, önkormányzati képviselő és a református templom gondnoka. Ezáltal részt vesz a kulturális, a közösségi, a vallási életben és beleszólása van a község vezetésébe is. Már édesanyja is Csemadok tag volt, így belecsöppent ebbe a világba, és fiatal kora óta részt vesz a szervezet életében. Gyermekkorában a tollfosztás nagy esemény volt, 7-8 asszony összeült a konyhában, a gyermekek eközben a szobában múlatták az időt. A munka után tea és finomságok, kalács, pogácsa várták őket. Vagy például kukoricát főztek, ami hagyományosan tollfosztáskor készült étel volt. 170

172 I. Értékek, értékőrzők Nyírágó A hitéletről elmondta, a reformátusok a kitelepítést követően nagyon meggyengültek, de békésen élnek együtt a katolikusokkal. Közös istentiszteleteket is szoktak tartani, az egyes szobrokat, emlékműveket általában mind a plébános, mind a lelkész meg szokta áldani, tehát jól működő együttélés van közöttük. A katolikus templomtornyot a felrobbantása óta nem újították fel, ezért csak egy harangláb van a faluban. A református templom az 1950-es években épült újjá, a torony pedig az 1970-es években készült el hozzá, ekkor a haranglábról át lettek oda helyezve a harangok. Pólya Dezső 1930-ban született, egész életében Nyírágón élt. Sofőrként, majd raktárosként dolgozott. Dezső bácsi elmondta, hogy Nyírágón már csak nagytermelők gazdálkodnak, kicsiben eltűnőben van az ez irányú foglalatoskodás és a háztáji gazdálkodás sem jellemző. Fia és menye a helyi polgármester gazdaságában dolgozik, az állattenyésztésben. Fiatalabb korában a faluban tartották a búcsút, a húsvétot és a szüretet is, bálokkal, mulatsággal, de elmondása szerint ezek már eltűnőben vannak, és amik vannak azok sem olyanok már, mint régen. Az esküvők a reformátusoknál hagyományosan szerdai napon voltak, az asszonyok sütöttek, főztek, a tyúkhúsleves és székelykáposzta nem maradhatott le az ünnepi asztalról, a lakodalomban pedig cigányzene szólt. Ő maga is vőfély volt, amit apjától, nagyapjától tanult. Behoztam a tyúkot, a kakas taréját. Ízletes új hússal, szemét, kaparóját Ilyen és ehhez hasonló rímekkel mulattatta a lagzin a násznépet. Dezső bácsi igen szépen szaval és énekel. Rengeteg verset, dalt, nótát tud fejből, általa elénekelt volt a következő is: Szegény székely nép, akárhova lép, akármerre jár, az itala könny, a kenyere sár Gond a vánkosunk, könny a nyoszolyánk, Ott temettem el az édesanyám. Átélte a háborút, a kitelepítést, amelynek borzalmai mély nyomot hagytak benne. A halott katonák arcát a mai napig fel tudja idézni és némelyeknek még nevére is emlékszik. Ezeket az emlékeket is felhasználva írta meg Kiss Orsolya a Rákóczi Szövetség pályázatára szánt kitelepítésről szóló anyagát. A Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja alkalmából került meghirdetésre a pályázat, melynek célja, hogy a középiskolás és az egyetemista fiatalok önálló alkotó- vagy kutatómunkával megismerjék és bemutassák a Felvidék- 171

173 Demeter Péter, Vig Diána, Kiss Orsolya, Jovanovic Dániel, Balogh Géza Attila Garam mente Kollégium ről kitelepítettek sorsát és életútját. A harmadik helyezést elért mű az alábbiakban olvasható. A hontalanság évei szülőfalumban Kiss Orsolya Czeglédi Péter Református Gimnázium, Léva A kitelepítés, deportáció és reszlovakizáció fogalmáról minden felvidéki magyarnak egy sötét korszak jut az eszébe. Egy korszak, melyben családok hullottak darabjaira. Egy korszak, melyben ezrek váltak otthontalanná. Egy korszak, amely ma is élénken él minden felvidéki magyar emlékezetében. Tizenhét éves vagyok. Egy felvidéki kis településen, Nyírágón nőttem fel. A falu a Nyír-patak partján terül el, Lévától 30 km-re. Nem nagy település, mindössze hatszáz lakosa van. Ma a Lévai járás részét képezi, de az 1945-ös években még a Zselízi járáshoz tartozott. Ágó és Nyír községeket 1942-ben egyesítették Ágónyír néven, ezt a nevet 1945-ig viselte, a nyilas hatalomátvétel után kapta meg a Nyírágó (szlovákul Nýrovce) nevet, melyet azóta is visel. A két rész még ma is elkülönül, ha nem is területileg, de lakosságilag igen, hiszen mindenki tudja a másikról, hogy ágói-e vagy nyíri. Legfőképp felekezetileg érezhető a hatás, mert Ágó a református rész, míg Nyír a katolikus. Én az ágói részen nőttem fel. Szeretem ezt a falut, mert csendes, békés, és mert ez az otthonom. De ez a kis falu is megérezte a második világháború utáni magyar- és németellenes megnyilvánulásokat. A csehszlovák kormány kollektíven háborús bűnössé nyilvánította a magyar és német kisebbséget. Emellett rengeteg embertől megvonták állampolgárságát, a németeket kitoloncolták, a kevésbé vagyonos magyarokat kényszermunkára kötelezték, míg a vagyonosabb családokat a lakosságcsere-egyezmény értelmében Magyarországra telepítették át. A siker érdekében a magyar falvak közé egy-egy szlovák falut is kolonizáltak. Nyírágón is öt új házat építettek az északról betelepült szlovák családok számára. Hat családot telepítettek ide 1947-ben, akik 15 hektár földet kaptak teljesen ingyen. (A Zselízi járásba főként Újbányáról és Trencsénről kerültek ide szlovákok.) A deportációk során főként České Budejovicére kerültek családok, illetve Brünn környékére. Magyarországon pedig Csabacsűdön, Hartán és Miskén telepedtek le falunk lakosai. Szinte minden családot érintettek valamilyen formában a történtek. Falum utolsó olyan személyét kérdeztem az eseményekről, aki még tisztán emlékszik minden mozzanatra. Pólya Dezső bácsi 86 éves lesz az idén, 17 éves 172

174 I. Értékek, értékőrzők Nyírágó volt akkoriban, a nagyapámmal lenne egyidős, együtt élték át mindazt, amit a következőkben leírok. Hát én sok mindenen átmentem. Kétszer voltam katona. Ez az egész itten 47 novemberében kezdődött. Én ott voltam velük, búcsúzkodtunk a nagysallói állomáson. Ott volt a nővérem is, az Eszti. Mi hatan voltunk testvérek, én voltam a legfiatalabb. Ernő testvérem a frontról jött haza. Innen sok családot elvittek, ugye. Hasznosékat, Tóth Zsigmondot, Nagy Kálmánt, ő itt nősült meg, a Tóth Károly lányát vette el, akiket szintén kitelepítettek. Voltak még a Szúnyogék, Pólyák, a Veres család, Ondréék, jó sok-sok család, számban is össze lehetne számolni, olyan harminc családot Nyírrel együtt, de ugye főként az ágóiakat érintette. Innen Miskére és Hartára telepítették a népet. ( ) Ott volt még Urbán János is, siketnéma volt szeginy, őt is kitelepítették. ( ) Hamar tönkrement a család. Esztit Hartára telepítették ki. Ott építettek újjá egy régi házat, jó életük volt. Hát ott a nagysallai állomáson vagonírozták be szeginyeket, szekrényt, mindent vihettek. Óriási szerelvény volt, ajjajjaj, két mozdony húzta. ( ) Voltak, akik a cséplőgépet is vitték. ( ) Nagy Lajos kántor-tanítót is kitelepítették, fia a Dunába fulladt. Mikor meglátogattuk a családunkat Hartán, hozzá is elmentünk. Még emlékszem az összes utcára, ami ott volt. ( ) Ezek a családok elvihették magukkal a telekkönyveiket, aztán ott kaptak földet, ha kaptak. Ez attól is függött, hogy milyen helyre kerültek. Általában kitelepített sváb családok házaiba költözhettek. ( ) A kitelepített emberek közül sokan aztán a szövetkezetekben dolgoztak. ( ) Nehezen, szomorúan éltem meg azt az időszakot. Emlékszem, hogy milyen sírás volt az állomáson. Nagyon sokan voltak ott. Anyám itthon is nagyon szomorú volt, nem sokkal később meg is halt. ( ) Dezső bácsi elmondása szerint nagyon nehéz volt átjutni a határon. Mindenhol katonák álltak, így csak szökve lehetett átkerülni a túlsó partra. Az útlevelet igényelni hosszadalmas folyamat volt, sokáig tartott míg megkapták, így például esetleges temetésekre nem is jutottak el. A 60-as évektől valamivel könnyebb volt az átjutás, de igazán könnyű csak az utóbbi pár évben lett. Az unokatestvére azért, még ha körülményes is volt, gyakran átjárt hozzájuk, de ők is amilyen gyakran tehették, elutaztak. A deportálások is érintették falunkat, főként a nyíri családokat. Élt a faluban egy úr, Bednár Pista, aki hogy ne vigyék el, elbújt. Persze a katonák rájöttek a cselre, úgy tettek, mintha elmentek volna, ekkor ő előbújt, de lebukott, hisz a katonák még mindig ott voltak nála. Az egész családját deportálták Csehországba, ő ott is halt meg, de felesége és lányai visszajöttek. Emellett 173

175 Demeter Péter, Vig Diána, Kiss Orsolya, Jovanovic Dániel, Balogh Géza Attila Garam mente Kollégium voltak olyan családok is, akik Csehországban maradtak, és a mai napig ott élnek leszármazottjaik. Persze voltak olyanok is, akik, hogy ne kelljen Csehországba vagy Magyarországra menniük, reszlovakizáltak. Ezeket a családokat nem bántották, szemrehányásokat természetesen, ha nem is sokat, de azért kaptak. Mivel szinte mindenki mindenkinek a rokona volt a faluban, ezért megértették őket. Mindenki tudta, hogy a reszlovakizálással magukat és vagyonukat védték. Dezső bácsi mesélt a háborús emlékeiről is. Emlékszik arra, hogy a német katonák futballoztak a falu mellett lévő focipályán. Ezt a területet szőnyegbombázások érték később az oroszok által, mert úgy gondolták, hogy ide ásták be magukat a németek. A templomot már német katonák robbantották fel menekülésükkor. Emlékszik, hogy mindenfelé gerendák röpködtek, minden rezgett és hatalmas robajjal omlott össze a templom, melynek akkoriban még karzatja is volt. Mint elmondta, a háború után őt is besorozták, kétszer is. Először huszonegy évesen rukkolt be, majd betegsége miatt leszerelték, ezután 54-ben visszahívták és még egy évig volt katona. Nem ő volt az egyetlen magyar katona a seregnél, persze elnyomták és kihasználták őket a munkában. Az én családom is érintett az eseményekben. Nagyapám nővérét telepítették ki Hartára, aki éppen akkor várta kisfiát. Sokszor mesélték, hogy miután leszálltak a vonatról, saját maguk mentek lakóhelyet keresni. Nekik egy tanyán sikerült otthont találniuk. Ezen a tanyán élt egy idős sváb néni. Őt nem küldték el, befogadták, és velük élt haláláig. Sajnos a nagyapám testvére már nem él, viszont a fiaival és családjaikkal a mai napig tartjuk a kapcsolatot, és igyekszünk minél gyakrabban találkozni velük. Ma már könnyű, de a 50- es évek végén nem volt olyan egyszerű meglátogatni a másikat. Nagyapám édesanyja nehezen viselte, hogy nem láthatja lányát és unokáit. Megpróbált átszökni a határon. Elutazott Ipolypásztóra, ahol segítettek neki átjutni a magyar csehszlovák határon. El is jutott Szobra, ahol fel akart volna szállni a Pestre tartó vonatra, viszont pár rendőr elkapta őt, elvitték Vácra, ahol két hétig tartották fogva, majd visszatoloncolták őt Csehszlovákiába. Ezután nem próbálkozott hasonlókkal. Falumban ma is őrizzük emlékét ezeknek az eseményeknek. A lakosságcsere-egyezmény 60. évfordulóján, 2007-ben tartottunk egy rendezvényt, ahová elhívtunk több családot is. A rendezvény keretén belül ökumenikus istentisztelettel emlékeztünk meg a történtekről, majd egy-egy emléktáblát helyeztünk el a református, illetve katolikus templomban. Ezután felavattuk 174

176 I. Értékek, értékőrzők Nyírágó a kitelepítések áldozataira emlékező emlékművet, melyet azóta is minden évben megkoszorúzunk. Felemelő volt látni, hogy a kitelepített családoknak ez milyen jólesett, hogy a falu, melyet egykor el kellett hagyniuk, emlékszik rájuk. Büszkének kell lennünk azokra az emberekre, akik mindvégig kitartottak, és vállalták magyarságukat, harcoltak az elnyomó hatalom ellen. Hiszem, hogyha ők nem lettek volna, ma nem tudnánk felvidéki magyarságról beszélni. Hiszen a legnagyobb reménytelenségben is volt egy dolog, ami a küzdésre, az összetartásra ösztönözte őket, és amiből ma is erőt meríthetnénk. A magyarságuk. Felhasznált irdalom: Vadkerty Katalin (2001): A kitelepítéstől a reszlovakizációig, Kalligram Könyvkiadó, Pozsony Zárszó Nyírágó két falu. Mégis egy. Bár korábban két település volt, az ideérkező ebből ma már mit sem érzékel. Talán annyit, hogy a falu egyik felében református, a másikba katolikus templomot talál. Jól megél itt egymás mellett református és katolikus, magyar és szlovák. Utcáin végigsétálva kedves emberek, békés otthonok jönnek szembe. Betérve valamelyik templomkertbe csend, béke, nyugalom fogad. Kisétálva a határba hatalmas szántók és legelők tárulnak elénk. Habár élt itt számos gróf és báró, ma nem ők az említésre méltóak, hanem az az 563 ember, az a 351 magyar, akiknek szíve ma is Nyírágóért dobog. Forrásjegyzék: Fényes Elek: Magyarország vármegyéi és városai. Borovszky Samu: Magyarország geográfiai szótára

177 Bede István Tamás, Zavoda Dóra, Szokol Noémi Garam mente Kollégium Oroszka Bede István Tamás, Zavoda Dóra, Szokol Noémi Oroszka a Nyitrai kerületben, a Lévai járás peremén fekvő község ben a település 727 lakója túlnyomó részt magyar nemzetiségű volt, a 640 fő ugyanis a lakosság 88%-át képezte. A 2011-es adatok alapján a községnek 1286 lakosa van, amiből 720 (56%) magyar, és 510 (39,7%) szlovák nemzetiségű. (adatbank.sk és velemjaro.sk 2016) A településen továbbá cigány és ukrán lakosok, illetve egy bolgár kertész él. A településen működik magyar nyelvű óvoda, azonban az iskola már csak szlovák nyelven áll rendelkezésre. A magyar nemzetiségű diákok így elsősorban átjárnak a környező települések iskoláiba, de sok esetben döntenek a szülők a helyi szlovák iskola mellett. A település könyvtára rendelkezik magyar nyelvű könyvgyűjteménnyel, ezen kívül a településen van magyar református lelkész. A művelődési intézményekben rendezett események szintén magyar nyelven zajlanak. Az Oroszkán élő magyarok lehetőség szerint a magyar nyelvet használják a hétköznapok során, de hivatalokban például szlovákul kommunikálnak. A mára már inkább alvótelepülésként aposztrofált Oroszkán egykor a legnagyobb munkaadóként az 1893-ban alapított cukorgyár, illetve a malom és a konzervgyár szolgált. A cukor- és konzervgyárak azonban a 90-as években a változások áldozatául estek, amit sokan szomorú tényként kezelnek, mivel úgy gondolják, hogy a kedvező feltételek adottak voltak a működéshez. (archivum.vasarnap.ujszo.com 2008) Ahogyan Fóthy Sándor is írja Oroszka évszázadai című művében, a 19. század végén Európa akkori legkorszerűbb cukorgyára itt épült fel. Ma is meghatározza a község képét a korzó, amely a gyárterületek mentén húzódó hosszú kerítés. A malom még működik, azonban csak kevés embernek tud munkahelyet nyújtani. A működő mezőgazdasági szövetkezet szintén veszített egykori jelentőségéből, ma nagyjából 6-7 főt tud foglalkoztatni. A lakók nagyobb része tehát ingázik és a környező településekre, illetve Esztergomba jár dolgozni. Helyi vállalkozók és munkáltatók nem nagyon jellemzőek. Az adatközlők mind egyetértettek azzal a szomorú ténnyel, hogy az elöregedő település egyre kevesebb munkahelyet tud kínálni, így a fiatalok nem ide tervezik jövőjüket. A településnek ezt a hátrányát ellensúlyozza a közösségi erő és a példaértékű összetartás. A beszélgetések alapján elmondható, hogy a lakosok igyekeznek nagyon figyelni és vigyázni egymásra. Hétvégente a templomba, illetve 176

178 I. Értékek, értékőrzők Oroszka a különböző rendezvényekre igyekeznek mindig többen menni egy autóval. Oroszkán működik szervezett magyar nemzetiségi élet, amiben a Csemadok a különböző programok, ünnepségek szervezésével fontos szerepet játszik. Mint megtudtuk, a helyieknek fontos kapcsolódási pontként szolgálnak a kórustalálkozók, illetve a magyar vonatkozású ünnepségek. Emellett rendszeresen rendeznek a kultúrházban bálokat, nagy örömmel készülnek mindig például a farsangi bálra. A falunapok alkalmával is lehetőségük van összegyűlni a lakosoknak, amikor rendszerint gulyásfőző versenyt tartanak. A számos összejövetel mellett az oroszkai hadtörténeti múzeum nyaranta rendezett bemutatói és a környékbéli vadásztársaságok találkozói is platformot biztosítanak a közösségi összetartás és helyi identitás megszilárdítására. Helyi értékőrzők és értékek Oroszka nevezetességei a római katolikus és református templom, melyeken kívül a község számos emlékművel is rendelkezik, ellátogattunk a nemzeti ünnepek helyszínéül szolgáló kopjafához is. Mindemellett az itt található hadtörténeti múzeumban egy rendkívül különleges és sajátos gyűjteményre bukkanhatnak a látogatók. A helyiek természeti kincseikre is büszkék, mint a hóvirág, a vadállományuk, a Garam partján lévő löszfalak és a gyurgyalag. Oroszkán az út menti kereszttel szemben geodéziai pont is található. A beszélgetések során pedig megtudtuk, hogy az egyik itt lakó, Keil Tibor egyszer egy huszonöt kilós harcsát fogott. A közeljövőben terveznek egy tájházat berendezni, amely nagy lehetőséget jelentene a turizmus és az értékmegőrzés szempontjából. A rendelkezésre álló szabad területek mellett a jelenleg zajló csatornázás még vonzóbbá teheti ezt a területet a gyárak és vállalatok számára, ezáltal pedig munkahelyek születhetnek és a helyi iparűzési adóból szintén számos lehetősége lenne a településnek a további fejlődésre. A gasztronómiai sajátosságokat érintve megemlítendő, hogy a környéken több kacsából és libából készült különlegességet kóstolhatnak az erre járók. Nagy büszkeséggel meséltek a helyiek a barsi rétesről és pogácsáról, a biracsról és a kálvinista levesről. Megtudtuk, hogy nagy szeretettel fogyasztanak ezen kívül tejszínes habart levest, babgulyást, gőzgombócot, húslevest, disznótorost és pálinkát. Fontos megemlítenünk, hogy a helyi liszt az egyik legjobb minőségű Szlovákiában! Emellett több érdekes helyi szólás, mondás is megmosolyogtatott bennünket, mint: 177

179 Bede István Tamás, Zavoda Dóra, Szokol Noémi Garam mente Kollégium Eresz alatt fészkel zsofa, száraz ágon ül a netina, levegőben röpköd a Lázárné legszebb a faluban a Kunkáné. Varga Zoltán rengeteg ilyen szöveget kitalált a helybéliek örömére, ezek többnyire humoros jelentéseket tartalmaznak, mint: A kocsis műhelybe izzik a vas, dudokra ordít a kakas A kémény mellett rézkemence, ott izzad a Fóti Vincze Sajátos helyi kifejezésekre is bőven bukkantunk, mint: egres piszke juhturós sztrapacska brindza szilo silo a ledarált szőlőt ahová öntik timka szaft zaft betelepültek tirpákok A településnek számos értékőrző, különleges lakosa van, akire méltán büszkék lehetnek. Megtudtuk, hogy ha szeretnénk egy jót enni, akkor Tar Gyula vadász urat érdemes felkeresni. Bajkai Mária csuhézik és rongyból készít babákat. Adamcsot István biogazdálkodással foglalkozik, Leviczky Nicolas testépítő, Urbán Sándor pedig kaktuszok szaporításával foglalkozik. A helyi fafaragót Korfants Józsefnek hívják. Fóthy Sándorral, elsősorban verseskönyveiről beszélgettünk. Testvérének művére, az Oroszka évszázadai című könyvre a helyi lakosok ma is nagy büszkeséggel emlékeznek. Ezt jól példázza, hogy 2008-ban a Jobbágy Károly Alapítvány tizennégy beküldött pályázati munka közül Fóthy Sándorét választotta ki győztesként (samorin.sk 2016). Tóth Árpád oroszkai születésű, azonban hosszú évekig nem a településen élt. Öt éves távollétet követően döntött úgy, hogy visszajön Pozbáról Oroszkára, mert visszahúzta a szíve. A lelkész úr Oroszka felvirágoztatása kapcsán a zselízi holland befektetők jelenlétét is említette, bennük ugyanis lát lehetőségeket. De emellett saját elképzelései is vannak mint a bibliai növény és állatkert, illetve a bibliaórák amik egy komplex fejlesztési koncepcióvá építhetők. Ötletei közül mindenképp kiemelnénk a reintegrációs programot, amely az egészségügyi ellátásból vagy börtönből kikerült drog és egyéb szenvedélybetegséggel küzdők számára működne és egybe lenne kötve a bibliaórákkal. A lelkész úr tehát ötleteivel igyekszik az égető társadalmi problémákra alternatív megoldásokkal előállni. 178

180 I. Értékek, értékőrzők Oroszka A helyi értékekről beszélgettünk Köböl Károllyal is, aki már 14 éve lakik a településen, illetve koreográfusként tevékenykedik a helyi tánccsoportban. A beszélgetés súlypontjaként a népművészeti értékek kerültek elő, és az, hogy az ifjúkort hogyan lehet megnyeri a népi hagyományokkal. Köböl Károly édesapja fából és tobozpikkelyekből készített faházakat, amiről nagy büszkeséggel mesélt. Károly szenvedélyes gyűjtő, korábban kiállítása is volt, ahol bélyeg, képeslap, üvegáru, kerámia, zsebnaptár, kártya, matrica, fénykép és cigis doboz gyűjteményeinek lehetett csodájára járni. Mészáros Erzsébet 1960-tól él a településen és 1976-ban fogtak a férjével annak a háznak a megépítésébe, ahol jelenleg is lakik. Erzsi néniről már találkozásunk előtt is sokat hallottunk, általában a vizslatenyésztés és vadászat szavakkal kapcsolták őt össze mosolyogva a helyiek. Errefelé az a mondás járja, hogy: Erzsi nénivel jobb vigyázni, mert fegyver van nála! 1968 óta foglalkoztak a férjével vizslatenyésztéssel, amikor is Dunaszerdahelyről és Sárvárról hoztak egy sima és egy drótszűrű kutyust. Sok mindenre lehet büszke a család, hiszen több nívós versenyen is szép Mészáros Erzsébet a híres pogácsáival eredményt értek el. Csoportban volt arra is példa, hogy első helyezést értek el (három kutya egy csapatban), szépség kategóriában pedig világnyertes vizslájuk is volt. Magyar versenyeken is részt vettek természetesen. Később maguk is belefogtak a Vizsla Klub versenyek lebonyolításába, először otthon, majd nemzetközi vonalra indultak. Nemzetközi elismertségüket mi sem példázza jobban, mint hogy férje 1979-ben meghívást kapott az Egyesült Államokba, ahova kiutazott az egyik díjnyertes vizslával együtt. Egy amerikai kutyatenyésztő megvásárolta a páratlan ügyességgel rendelkező vizslát, ráadásul Mészáros Sándor oda-vissza útját és egy hónapos tartózkodását is kifizették. Oroszkán minden augusztus utolsó hetében rendeznek vizslaversenyt, amely a kutyabarát közösségek számára remek találkozó helynek bizonyul. A 179

181 Bede István Tamás, Zavoda Dóra, Szokol Noémi Garam mente Kollégium Magyar Vizsla Közlönyt szintén említésre méltónak gondoljuk, ebbe a házaspár rendkívül sok energiát fektetett, sokszor éjszakánként dolgoztak rajta. Erzsi néni férjével tehát nagyon aktív volt a helyi közösség életében, a házaspár mai napig nagy A csoport tagjai Erzsi nénivel a Garam-partján köztiszteletnek örvend. Ezt az is jól mutatja, hogy a férje sírján anno 600 csokrot és 600 koszorút számoltak. Ennek kapcsán bátorkodtunk többet kérdezni róla, hiszen nem tudta elkerülni a figyelmünket a polcokat díszítő sok fotó és emléktárgy. Megtudtuk, hogy a férje 1997-ben távozott el, de Erzsi néni azóta is folyamatosan kapja a memorandumokat a versenyekről. Ahogy a falakon lévő néhány képből sejtettük, férje gyermekorvos volt, és a vadászat mellett az irodalom is nagy szenvedélye volt. Ez részben megmagyarázza, hogy a ház falait helyenként miért nem látni a gazdagon megpakolt könyvespolcoktól. Erzsi néni büszkén emelte le az egyik könyvet a polcról és mutatta, hogy férje verse is megjelent a kötetben. Erzsi néni még most is igyekszik kivenni a részét a közösségi életből. Habár már társaság hiányában nem nagyon vadászik, a közösség még összetart és alkalmanként együtt is vacsoráznak. Egyébként a környéken jellemzően kevés az apróvad, ezért fácánokat nevelnek, és ezekre tudnak vadászni. Mint megtudtuk, a környező települések vadásztársaságaival szintén összejárnak, mivel nagy közösségformáló ereje van az ilyen társaságoknak. A vadászat a helyi hagyományokkal vértezve kitűnő lehetősége Oroszkának. A kitüntetéssel rendelkező Erzsi néni szeretné a fiataloknak is tanítani a vadászatot, amiben Deme József segít neki. A Csemadok gyűléseire is eljár, valamint a templomba is többen szoktak együtt menni. Ahogy már említettük, a közösség összetart és vigyáznak egymásra. Erzsi néni isteni pogácsát is süt, amit természetesen mi is megkóstoltunk, és annyira ízlett, hogy rögvest elkértük a receptjét. 180

182 I. Értékek, értékőrzők Oroszka Krumplis pogácsa Hozzávalók: ½-1 kg special liszt, ½-1 Hera margarin, 1-2 dl olaj, 1½-2 dkg élesztő, ízlés szerint só és tej. Elkészítése: Az alapanyagokból tésztát kell készíteni és bedagasztani. Addig kell kelni hagyni, míg 2-4 közepes méretű krumpli héjában megfő. Még forrón a kinyújtott tésztára reszeljük és egy Hera margarint is ráreszelünk. Egymásra hajtjuk, a széleit lenyomkodjuk és ¼ órát pihentetjük. Ezután még 2-3-szor hajtogatjuk. Tojással lekenjük, és szép pirosra sütjük. Erzsi nénivel beszélgetve a település jövőjét is pedzegettük. Szerinte Oroszka nagy problémája, hogy kevés a fiatal, egyszerűen nem kínál a település olyan munkát és életkörülményeket, ami miatt itt maradnának. Nagy büszkeséggel mesélt a gyerekeiről is, akik szintén már csak látogatóba járnak haza. A pogácsák elfogyasztása után zárásként Erzsi néni nagy örömünkre körbevezetett minket a házban és a kertben, majd hogy tovább folytassuk a beszélgetést, kisétáltunk együtt a Garam folyóhoz, ami gyakorlatilag a kert végében csobog. Nagyon jó élmény volt vele eltölteni néhány órát Oroszkán, amit az érzékeny búcsú pillanatában is próbáltunk neki kifejezni. Az ajándék útravaló pogácsa és a kézzel készített apróságok mint a nagy hírnévnek örvendő horgolt angyalkái is könnyet csaltak a szemünkbe. Zsákovics László Minden környékbéli nagy mosollyal az arcán és érezhetően nagy büszkeséggel említette meg a Szlovákiában egyedülálló intézményként alakult oroszkai magánmúzeumot. A részben első, de javarészt második világháborút felölelő hadimúzeumot Zsákovics László alapította 2008-ban. Zsákovics László már egészen korán beleszeretett a hadtörténetbe, gyermekkorának meghatározó filmje volt a Négy páncélos meg a kutya. Az érdeklődését a fegyvermesteri iskolában folytatott tanulmányai is még inkább megerősítettek. Gyűjteményének első darabjait kulacsok, sisakok képezték. Elhivatottságának és gyűjtési szenvedélyének köszönhetően ma már egy igazán egyedi és különleges kiállításnak lehetnek a látogatók szemtanúi, az oroszkai Military Historical Museum ugyanis Szlovákia legnagyobb magángyűjteménye. A második világháborúban használt fegyverek, katonai egyenruhák, sisakok mellett repülőgép-maradványok, korabeli fotók és dokumentumok alkotják a kiállítás főbb elemeit. (felvidek.ma 2014) A múzeum megtekintése egy lenyűgöző, több órás program volt, aminek keretében a tulajdonos a különböző helyiségekben számos hadieszközt mutatott be nekünk, amelyeket az elesett katonák emlékére hozott létre, illetve amelyek segítségével felidézte a háborús időket. 181

183 Bede István Tamás, Zavoda Dóra, Szokol Noémi Garam mente Kollégium A múzeum különlegessége, a sisakon átnőtt fatörzs A kiállítóhelységekben tematikailag, országok szerint vannak elhelyezve a tárgyak, a tárlat gerincét pedig a hadszíntéri kutatások során előkerült hadianyag alkotja, javarészt a Garam mentén használt legkülönfélébb fegyverek. A múzeum különleges részét képezi a panoptikum, ami a környéken harcoló hadsereg életét mutatja be. A látogatók megtekinthetik a magyar, szovjet, német, angol és amerikai katonák egyenruháit, illetve ezek elengedhetetlen kellékeit. Emellett bepillantást nyerhet a harcoló felek mindennapjaiba, és a frontot átvészelt helyiek hétköznapjaiba is. A tárlat érdekessége az a makett-asztal, amely az a második világháború során a község tövében álló harcvonalat mutatja be. A múzeum udvarát további harcászati tárgyak borítják, többek között az Esztergomot és Párkányt összekötő, korábban felrobbantott Mária Valéria híd egy darabja is helyet talált itt. Fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy Zsákovics Múzeumlátogatás Zsákovics László körbevezetésével 182

184 I. Értékek, értékőrzők Oroszka László a ma is folyamatosan bővülő múzeum felépítésében kizárólag saját erőforrásaira és barátai segítségére támaszkodott. A múzeumban több kreatív megoldást is észrevehetnek a figyelmesebb látogatók, sok helyen például vitrinként régi buszok ablakait használta. Zsákovics László nem vásárol internetes portálokon és aukciókon, csak és kizárólag személyes ismeretség által szerzi a kincset érő tárgyakat. Az épületkomplexum előtt a második világháborús hadszínteret modellezték le, ahol bunker és lövészárok is található. Itt játsszák le minden év augusztusában az orosz és német hadsereg Garam menti híres ütközetét. A rekonstrukciós hadi bemutatót a visegrádi országok részvételével bonyolítják le, a játékok során különleges pirotechnikai eszközöket, tankokat, autókat és motorkerékpárokat használnak fel. (ujszo.com 2015) Zsákovics László a múzeumot egyértelműen egy kitörési pontnak tekinti, amely kulcsfontosságú szerepet játszhat Oroszka turizmusának fellendítésében. A környék bővelkedik az idegenforgalmi attrakciókban, de ezeknek támogatásra és összefogásra van szükségük. A jövőre vonatkozó terve is ehhez a koncepcióhoz kapcsolódik, a múzeum épületének padlásán szeretne vendégszobákat kialakítani, hogy vendégeket tudjon fogadni. Forrásjegyzék: Gulyás Zsuzsanna (2015): Hadibemutató Oroszkán. Újszó. Forrás: com/online/regio/2015/08/15/hadibemutato-oroszkan-fb Letöltés ideje: Kövesdi Károly (2008): Oroszka: befektetésben a jövő. Vasárnap. Forrás: archivum.vasarnap.ujszo.com/vasarnap/200826/tajkep/oroszka-befektetesben-a-jovo Letöltés ideje: Oroszkai Hadimúzeum Oldala: Pásztor Péter (2014): Barangolás az oroszkai hadtörténeti múzeumban. Felvidék ma. Forrás: Letöltés ideje: Somorja és vidéke. XVIII. évfolyam 7-8. szám július-augusztus Forrás: hu.pdf Letöltés ideje: Szlovákiai Magyar Adatbank: Velemjáró Településtár: 183

185 Demeter Péter, Vig Diána, Homonnai Zsuzsanna, Jovanovic Dániel, Balogh Géza Attila Garam mente Kollégium Párkány Demeter Péter, Vig Diána, Homonnai Zsuzsanna, Jovanovic Dániel, Balogh Géza Attila Párkány városa a Duna bal partján fekszik. Itt kezdi meg a Duna a kanyarulatát, a Garam torkolata a város határában van és az Ipoly folyó torkolata is a város szomszédságában található. Nyugat felől a zamatos szőlőt termő természetvédelmi terület a Hegyfarok, illetve a Kisalföld termékeny nyúlványa, az Almás Táti-Duna-völgy határolja. Délen a Duna, keleten a Kovácspataki-hegyek (Helembai-hegység) vulkanikus sziklái határolják, utóbbi legmagasabb pontja a 395 méter magas Burda. Az itt feltárt termálvizet még 1973-ban találták, hőmérséklete 39,7 C volt. Erre épült az ország egyik legnagyobb termálfürdője, a Vadas termálfürdő, mely 24 hektáron terül el. Népessége 1910-ben fő volt, melyből magyar. A rendszerváltás után 1991-ben a lakosból magyar, szlovák és 137 cseh volt es adatok szerint a már csak lakosú város fős magyar, fős szlovák és 90 fős cseh lakosságot számlált. Oktatási tekintetben 3 alapiskola és 3 középiskola működik: Párkányi Ady Endre Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola Párkányi Liszt Ferenc Művészeti Alapiskola (zenei és képzőművészeti tagozatokkal) Speciális Alapiskola Gimnázium (4 osztályos, magyar, illetve szlovák tannyelvű) Egyesített Középiskola (magyar, illetve szlovák tannyelvű) Kereskedelmi Magánakadémia (magyar, illetve szlovák tannyelvű) Történelme Kitűnő fekvése folytán már az őskorban is lakott településre bukkantak a papírgyár területén, Istenhegyen. Esztergom és Párkány mindenkori fontosságú átkelési pont volt és lesz a Dunán. Így volt ez már a II. században is a Római Birodalom idejében, amikor itt épült ki Limes egyik hídfője esztergomi helyőrséggel. Esztergom az Árpád-házi királyok székvárosa volt, aminek nagy hatása volt a folyó túloldalán lévő, akkori Kakath településre is ban a törökök elfoglalták Esztergomot és Kakatoth-t (Párkányt) is. A törökök 184

186 I. Értékek, értékőrzők Párkány a Dsigerdelen Parkan nevet adták neki, ami magyarul annyit jelent: az ellenség májába ékelődő erőd. Ebből maradt meg a Parkan (erőd), később Párkány név ban Kara Mustafa török nagyvezírt Bécstől a keresztény seregek Sobieski János lengyel király segítségével visszaverték és Párkányig üldözték. A török nagyvezír Párkány és vele Esztergom megvédésére Kara Mohamedet rendelte ki. Ez év október 7-én Párkány közelébe értek a keresztények. Sobieski serege önálló támadásba kezdett, mely kudarcot vallott. A törökök csapdát állítva a keresztény sereg 1500 emberét ölték meg a Siralom-völgynél. Október 9-én a császári és a lengyel seregek egyszerre indultak Párkány bevételére. A muszlim seregek számítottak Thököly segítségére, aki végül nem A Sobieski-emlékmű érkezett meg, ugyanakkor az egyesült keresztény csapatok Sobieski János fővezérletével a törökök felett fényes győzelmet arattak. Innentől folyamatosan kiszorult a török Magyarországról. A Rákóczi-szabadságharc idején Bottyán János csapatai küzdöttek ezen a vidéken nyarán II. Rákóczi Ferenc vert tábort a Garam folyó torkolatánál és innen ágyúzták Esztergom várát. A monarchia szétesése után a városra viharos évek vártak. A város a Csehszlovák Köztársaság részévé vált, majd november 6-án az első bécsi döntéssel újra Magyarországhoz került végén és 1945 tavaszán súlyos harcok dúltak a környéken. A két világháború és a holokauszt párkányi áldozatainak neveit egy 1994-ben emelt emlékmű, a harcokban elesett szovjet katonák földi maradványait pedig a háború után létesült katonai temető őrzi. Az 1946-os párizsi békeszerződés felújította és szentesítette Csehszlovákia München előtti határait, így Párkány ismét a Csehszlovák Köztársasághoz került június 26-án a Belügyi Megbízotti Testület döntése alapján a város nevét megváltoztatták, s Párkányból (Parkan) Štúrovo lett. A város ig ismét járási székhely volt. 185

187 Demeter Péter, Vig Diána, Homonnai Zsuzsanna, Jovanovic Dániel, Balogh Géza Attila Garam mente Kollégium Gazdasági és kulturális élet Párkány egyik jellegzetes vására a Simon-Júda napi vásár. Ennek története egészen a török korig nyúlik vissza, mikor mezővárosi címet kapott. A vámés révjogot már a középkorban kapta meg a település. Még a törökök is érdekeltek voltak a békeidei vásárokban, és már a 16. század végén kezdeményezték azokat. A 18. században megindult a céhek működése is augusztus 6-án, III. Károly király vásártartási kiváltságot adott a városnak. Ezen okirat szerint évi négy vásárt tarthattak ben jogot nyertek egy ötödik vásárra is, azzal a kikötéssel, hogy annak jövedelmét a templomra fordítsák. Ennyi vásár soknak bizonyult és csak a már említett Simon-Júda maradt. A századfordulón és a két világháború között jelentős civil élet folyt a városban. A katolikus legényegylet, a sportegyesület és a színjátszó csoportok keretében. Ez a mai nap is tart, jelenleg a Csemadok működtet színjátszó csoportot. A legsikeresebb azonban a két világháború között volt a színjátszás. Korábban a szüreti felvonulás is nagyon nevezetes volt, ma már az októberi Simon-Júda vásár a legnevezetesebb. A II. világháborúig az ország legnagyobb őszi termény vására volt ez, ahol sok pesti szálloda és étterem vásárolt be. A közelmúlt legnagyobb jelentőségű ipari eseménye az 1963-tól működő Dél-Szlovákiai Cellulóz- és Papírgyár. A város lakossága ennek hatására megháromszorozódott. A rendszerváltás után magánkezekbe került és napjainkra be is zárt a gyár. A kulturális önszerveződés terén 1989 előtt a Csemadok szerepe kizárólagos volt. Ez volt az egyetlen megtűrt magyar kulturális szervezet, amely azonban a nyolcvanas években már nem feltétlenül a pártfórumokról volt irányítva. Az első szabad kulturális szerveződés a Balassi Közművelődési Klub is a Csemadok égisze alatt végezte kulturális, közösségszervező és közéleti tevékenységét, mivel nem volt más legális forma az ilyen típusú önszerveződésre. A Balassi Klubról elmondható, hogy a független kulturális önszerveződés egyik legfigyelemreméltóbb kísérlete volt Szlovákiában, a nyolcvanas években. Az 1989-es fordulat teljesen új helyzetet teremtett a kulturális önszerveződés terén, a Csemadok saját székházhoz jutott. Tevékenységében folyamatosan jelen volt a színjátszó köri és énekkari munka, közösségszervező szerepe azonban fokozatosan elhalványult. A magyar kulturális életnek létrejött egy másik szubjektuma, a Párkány és Vidéke Kulturális Társulás (PVKT), amely 1994-ben a Rákóczi Szövetség egyik célalapjaként kezdte meg működését, mégpedig alapítványként ben pedig, a hírhedt mečiari alapítványi törvény hatályba lépése nyomán átalakult polgári társulássá. A célalapok olyan reprezentatív regionális szerveződések, amelyek egy-egy 186

188 I. Értékek, értékőrzők Párkány város és vidéke magyar kulturális, művelődési és hitéleti kezdeményezéseinek szervezése és támogatása céljából jöttek össze. A szerveződés jelentősége többek között abban áll, hogy anyagi eszközöket is mozgósítani tud az említett kezdeményezések támogatására, elsősorban magyarországi alapítványi és egyéb forrásokból. A PVKT tevékenysége mennyiségi és minőségi tekintetben is jelentős előrelépés e téren, hiszen az elmúlt években olyan fontos helyi kezdeményezéseket valósított meg, mint a Balassi Kulturális Napok rendezvénysorozata, a Balassi Klub tevékenységét is a társulás viszi tovább. Emellett emlékhelyek létesítése (Wertner Mór, Sebők Zsigmond emléktáblák, Millenniumi Emlékoszlop) és helytörténeti-helyismereti kiadványok (Wertner Mór Emlékkönyv stb.) jelzik a kulturális mozgás irányát után néhány civil szervezet, ill. civil kezdeményezés jött létre, amelyek részben folyamatos, részben kampányszerű tevékenységet folytatnak. Tevékenységükben helyet kap rendezvények, támogatási programok, kiadványok, szakmai fórumok szervezése, közösségi programok megvalósítása. Lábik János 1933-ban született Párkányban től az Esztergomi Képzőművészeti Szakkör és a művésztelepek aktív résztvevője. Az országon belüli kapcsolatépítés első állomásaként Bugyács Sándorral 1980-ban belép az érsekújvári Csemadok Művészetkedvelő Klubjába. Tagja a Szlovák Képzőművészeti Uniónak és a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságának. Könyvillusztrációkat is készített ben Pro Urbe díjjal tüntették ki. A párkányi Képzőművészeti Szakkör alapítója és vezetője. A klub hivatalos bejegyzésére 1981-ben került sor. Alapító tagjai rajta kívül a város meghatározó képzőművészei: Gerstner István, Brigán Dezső, Pšenák Erzsébet, Bugyács Sándor és Nagy László lettek. Ezt követően, kitartó munkával megteremtették a képzőművészeti élet és a nemzetközi kapcsolatok nélkülözhetetlen feltételét, a galériát. Erre a célra a Művelődési Központ ben klubhelyiséget, 1982-ben pincehelyiséget biztosított számukra. A klub rangját emelte, hogy a köri kiállításokon az amatőrökkel együtt szerepeltek műveikkel a városból elszármazott olyan rangos festőművészek, mint Barta Gyula érdemes művész, Gerstner István festőművész, Janiga József festőművész és Kocsis Ernő festőművész, egyetemi tanár. Ezt követően Lábik János kezdeményezésére hozzáláttak a párkányi és az innen elszármazott alkotók műveinek a gyűjtéséhez. Az összegyűlt alkotásokat bemutató Galéria hivatalos megnyitására végül 1989-ben került sor, melynek Lábik alapító tagja. A falakon és a posztamenseken az említetteken kívül Simonyi Lajos, Brigán Dezső, Skuta Ferenc, Magyar György, Könözsi István és mások alkotásai kaptak helyet. A Képzőművész Kör tagjai közül többen tagjai lettek a Szlovákiai Ma- 187

189 Demeter Péter, Vig Diána, Homonnai Zsuzsanna, Jovanovic Dániel, Balogh Géza Attila Garam mente Kollégium gyar Képzőművészek Társaságának. Összegezve ki kell mondanunk, hogy a Képzőművész Kör tagjainak, és ezen belül Lábik Jánosnak kiemelkedő szerepe volt abban, hogy az elmúlt évtizedekben Párkány felkerült a Kárpát-medencei magyarság képzőművészeti térképére. A Párkányi Képzőművészkör 2006-ban történt megszűnéséig, egykori tagjai révén pedig máig részese Párkány kulturális életének. A Párkány városi Képzőművész Kör színvonalas kiállításaival elnyerte számos nemzetközi fórum elismerését. Meghatározó szerepe volt a Párkányi Városi Galéria, a mai Barta Gyula Galéria létrejöttében (Dr. Bárdos István dolgozata nyomán). A városban 2013-ban alakult meg önálló polgári társulásként a felnőttekből álló Pásztortűz néptánccsoport, amely e pár év működése alatt is nagy népszerűségnek örvend. Számos fellépésük van idehaza és Magyarországon is. Nemrég a brünni (Morvaország) magyaroknál szerepeltek nagy sikerrel. A néptánccsoport 22 tagból áll, vezetőjük Márkus Norbert. Vannak közöttük olyanok is, akik családjukkal együtt táncolnak a rendezvényeken. Repertoárjukban főleg felvidéki táncokat mutatnak be. Kísérő zenekaruk a szintén párkányi Varjos zenekar. Épített örökség A templom a 18. században épült fel, ez a város egyetlen műemlék jellegű építménye. A Szent Imrének szentelt templom barokk stílusban épült Kollonich Lipót érseksége alatt ( ). A háború pusztításai után 1946-ban Varjú Vendel plébános alatt ismét megújult a templom ben késő barokk stílusban átépítésre került sor. A templom mellett áll egy eléggé romos állapotban lévő 18. századbeli barokk kálvária, melyet eredeti helyéről, a város széléről mentettek meg a Vadas fürdő megnyitásakor. Párkány századfordulós fejlődése kapcsán meg kell említeni Rogrün Edét, aki sok tekintetben hozzájárult a város fejlődéséhez. A gyógyszerészként tevékenykedő férfiú létesítette a város első postáját, és ő bábáskodott a Párkányi Takarékpénztár születésénél is. Hosszú időn keresztül a Párkányi Önkéntes Tűzoltó Testület díszelnöke volt. E sokoldalú közéleti ember földi maradványai a párkányi régi temető kápolnájának sírboltjában nyugszanak. A kor jeles személyiségei közül megemlítendő továbbá a párkányi születésű Sebők (Sternfeld) Zsigmond, aki sok-sok helyi vonatkozású elbeszélésével kötődik Párkányhoz. Mackó úrról, Dörmögő Dömötörről, Csutora Jancsiról szóló könyvei ifjúsági irodalmunknak klasszikus alkotásai. (Árpád, Wertner Mór Emlékülés Párkányban. Orv. Hetil., 1996) 188

190 I. Értékek, értékőrzők Párkány Itt élt 1908 és 1921 között Dr. Wertner Mór orvos, történész és genealógus. Wertner Pozsony megyében született július 26-án. Nyelvtörténeti munkáit a Magyar Nyelvőr című folyóirat közötti évfolyamaiban tette közzé (tehát még Trianon után is amikor Párkány az újonnan alakult Csehszlovákia része lett közölt a pesti lapban). A származástudósnak, történetírónak, orvostörténésznek állítottak emléket Párkányban június 8-án tartott tudományos emlékülés (Szállási, 1996) után ezt bizonyítja az ebből kiadott emlékkönyv, és nem utolsó sorban a Fő utcán a 13. házon található emléktábla is. Érdemeit a szlovák genealógusok is számon tartják. Wertner Mór 1921-ben, 72 évesen hunyt el Párkányban. A Répássy-féle helytörténeti krónika szerint: temetése óriási részvét mellett ment végbe. (Miklós, 1995) Mindezek mellett és a már említett fürdő mellett is Párkányt a leginkább az országunkkal és Esztergommal összekötő Mária Valéria hídról ismerjük. A két várost mindig is híd kötötte össze. A török korban hajóhidak voltak, melyeket többször elpusztítottak és újjá is építettek. A 18. században egy repülőhíd működött, melyet 1762-ben adtak át ben ezt egy hajóhíd váltotta fel, mely a szabadságharcban megsemmisült és 1851-ben került helyreállításra. A vashíd szeptember 28-án került átadásra ünnepélyes keretek között. A híd párkányi ívét 1919-ben a csehszlovák és magyar csatározások során felrobbantották a csehszlovák katonák. Ezt követően ideiglenes, majd 1926-ban teljes felújítás várt a hídra. Aztán jött a második világháború és 1944-ben évtizedekre megsemmisült a híd. A rendszerváltás után évekig harcoltak az újjáépítésért. Polgári kezdeményezés felkarolásával szeptember 16-án Orbán Viktor és Mikuláš Dzurinda miniszterelnökök a Hunyadi rendezvényhajó fedélzetén aláírták a híd újjáépítéséről szóló kormányközi egyezményt október 17- én kezdetét vette a hídépítő munka, július 27- én pedig helyére került a GanzIS konzorcium által legyártott utolsó hídmező is október 11-én ünnepélyes keretek között ismét átadták a forgalom- Az emlékmű 189

191 Demeter Péter, Vig Diána, Homonnai Zsuzsanna, Jovanovic Dániel, Balogh Géza Attila Garam mente Kollégium nak a Mária Valéria hidat. A híd az Európai Unió, illetve a két kormány támogatásával épült meg. A városháza előtti parkban helyezték el 1993-ban Bartusz György alkotását, a Regélő sziklát, mely a város főbb történelmi eseményeire utal. Ugyanebben a parkban található 1994-től Szilágyi Tibor alkotása, mely az I. és II. világháború, valamint a holokauszt párkányi áldozatainak állít emléket. Ezt Párkány Város Önkormányzata állíttatta 1994-ben. A plébánia előtti parkban áll 2008 óta az 1683-as Párkányi csata emlékére állított Sobieski János lovas szobor, mely Győrfi Lajos Magyar Örökség-díjas szobrász (Püspökladány) munkáját dicséri. Ugyanott állnak a lengyel menekültekre, valamint Andrzej Przewoznikra, a 2010-es légi katasztrófában elhunyt politikusra, a Sobieski emlékmű legfőbb támogatójára emlékeztető emlékkő, valamint a lengyel menekültek emlékére állított emlékkövek is. Valamennyi emlékművet a LIMES-ANAVUM Regionális Kulturális Társulás állíttatta. A park a sok évszázadra visszanyúló lengyel magyar barátság szimbóluma is egyben. A katolikus templommal szemben, az 1900-as évek végén épült valamikori Járásbíróság épülete található, mely eklektikus stílusú. A városházával szemben látható a főutca saroképülete, mely az 1800-as évek végétől takarékpénztár, illetve később szálloda is volt. A Schiller-ház a főutca közepén található. Ez a sétálóutca legnagyobb épülete, mely egy zsidó kereskedőé volt, ma üzletek működnek benne. A főutca jobb oldalán található az 1927-ben épült egykori zsinagóga, mely átépítés alatt van, de nem az eredeti célra, hanem vendéglátásra fogják hasznosítani. A katolikus temetőben található egy kápolna, melyben Rogrün Ede és felesége kriptája található meg, a helyi izraelita hitközség temetőjében pedig Wertner Mór síremléke. Sebők Zsigmond emléktáblája szintén a társulás által került felállításra. Juhász Gyula 1956-ban született a forradalom gyermekeként Párkányban, ahol jelenleg is él. A helyi papírgyár és a vámhivatal után, ahonnan mint osztályvezető távozott, 2004-től a Párkányi Városi Múzeum vezetője lett. Helytörténeti és néprajzi irányultságú múzeumként 2005-ben lett bejegyezve a kulturális minisztériumban. Az állandó kiállítás maga a helytörténet, két részletből áll: az egyik régészeti, a másik levéltári anyagokkal mutatja be Párkányt és környékét. Az időszakos kiállításokat igyekeznek úgy összeállítani, hogy helytörténeti vagy térségi témát dolgozzon fel, valamint érdekes 190

192 I. Értékek, értékőrzők Párkány és tanulságos legyen az ide látogatók számára. Az általunk is megtekintett ideiglenes kiállítás egy több mint 300 fényképből és képeslapból álló gyűjtemény Párkányi képeslap néven. Ez a kiállítás 1876-tól kezdődik. Azért ettől az évtől, mert az első ismert fotó ebből az évből származik: egy esztergomi fényképész, Beszédes Sándor árvízi képe, ahol még látszik az eredeti párkányi templom. Ezután két évvel a templom két oldalhajóval is kibővült és az eredeti állapotát csak erről a képről ismerik. Ez az időszak 1918-ig, majd a következő szakasz 1938-ig tart. A harmadik időszak 1945-ig, a hídrobbantásig tart, melyet 1944 karácsonyán a németek követtek el. A későbbiekben az 1948 utáni kiállítást tervezik megrendezni. A másik időszakos kiállítás az Iskola a múltban címmel került megrendezésre. Mindkettőre, de úgy általában az időszakos kiállítások többségére is rengeteg érdeklődő jön, nem csak helyiek. A múzeum kapcsolatai nagyon jónak mondhatók más múzeumokkal, mind Szlovákiában, mind Magyarországon. Egy éve az esztergomiaktól érkezett egy kiállítás, melynek A folyó, ami éltet és összeköt a Duna címet adták. A legkülönlegesebb és leglátogatottabb kiállítást 2012-ben a doni kivonulás 70. évfordulójára rendezték Apáink emlékére címmel. Nagy segítségükre voltak más múzeumok és a Honvédelmi Minisztérium is. A különlegességét az adja, hogy sokan, akik megjelentek itt, könnyekbe borultak. Sok látogató itt tudta meg, mi is történt felmenőivel. A másik különleges és sikeres kiállítás a helyi halászathoz köthető. Szinte minden helyit érintett ez a kérdés, mert rengetegen éltek halászatból. Érdekessége abban leledzik, hogy a feljegyzések szerint itt fogták ki az utolsó vizát 1925-ben, mikor a vaskapu még nem létezett. Ezeken a helytörténeti kiállításokon kívül rengeteg képzőművészeti kiállításuk is volt. A jelenlegi kiállítást annyira sikeresnek látják már most, hogy úgy döntöttek, egy része állandó kiállításként megmarad. Bréda Tivadar A LIMES-ANAVUM Regionális Honismereti Társulás vezetőségi tagja, hadisírkutató. Felvállalta a Felvidéken található magyar katonai sírok felkutatását, ápolását. A Társulással a háttérben feladatának tekinti egy központi temető, ill. emlékmű létrehozását, amely méltó emléket állít majd a Felvidéken elesett I. és II. világháborús magyar honvédeknek. Himmler György Egy igazi párkányi legény húsvéttól Simon-Júda vásárig rövidnadrágban és rövid ujjúban jár! Mondta nekünk Himmler György mikor többek között a Simon-Júda napi vásárokról beszélgettünk vele. 191

193 Demeter Péter, Vig Diána, Homonnai Zsuzsanna, Jovanovic Dániel, Balogh Géza Attila Garam mente Kollégium Himmler György az Ipolysági Magyar Gimnáziumban végzett 1974-ben, majd a Pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett bölcsész diplomát történelem és filozófia szakon. Ezután a Lévai Múzeum történészeként dolgozott két évet, főleg helytörténészként tevékenykedett től a párkányi gimnázium tanára volt egészen 2016-ig, amikor nyugdíjba ment. Tanításon kívül művelődésszervezéssel is foglalkozott től vezeti a Balassi Művelődési Klubot, emellett 18 éven keresztül szerkesztője a Párkány és Vidéke helyi lapnak. Képviselő volt 24 éven át a városában. Ez idő alatt 89-ben a rendszerváltás is lezajlott. Ez tette szabaddá a művelődést és a sajtót. A legmeghatározóbbnak a Mária Valéria híd megépítését tartja, mely megváltoztatta nemcsak a város, de a régió életét is. Rengeteg lehetőség nyílt a párkányiak és az esztergomiak számára. Párkány infrastrukturálisan és gazdaságilag is nagy változáson ment keresztül. Míg az előbbi fejlődött, utóbbi sajnos leépült. Ő maga a hídhoz több szálon is fűződik. A rendszerváltás előtt is hiányolták a párkányiak, de csak 1989 után került sor a megmozdulásokra. Az első nagyobbat a Balassi Klub szervezte 89 novemberében. Az esemény egy szolidaritási mozgalomnak indult az erdélyi magyarokért, de a tömeg spontán módon a híd csonkjához vonult és hangosan követelte a híd újjáépítését. Érdekesség, hogy ugyanebben az időpontban az esztergomiak is kivonultak a hídcsonkjukra és szintén a hidat követelték. Hosszú évek után a politikai akarat is megjött és az akkori, Orbán- és Dzurinda-kormány egyezségével újraépült. Mint önkormányzati képviselő, ő maga is részt vett az előkészületben és a megvalósításban, párhuzamosan az esztergomiakkal. Ebben az időszakban több kerékpáros utat szerveztek a szalkai és a helembai hídhoz, melynek szintén a hídra való felhívás volt a célja. A rendszerváltástól a híd felépítéséig a Balassi Klub több olyan rendezvényt is tartott, melyre hídépítő mérnököket, szakembereket és politikusokat hívtak meg vendégként. Saját tantárgyát a párkányi Ady Endre Általános Iskolában oktatják, valamint más alapiskolák is átvették, mint Kéménd és Szalka, de szlovák iskolák is bevezették, persze más prioritással. A kialakításról az iskola igazgatósága döntött, ő maga csak kidolgozta a tanrendet és elvégezte az oktatandó anyag gyűjtését. A tárgy oktatása a tavalyi tanévvel indult meg, mivel az alaptanterv lehetőségét kihasználva miszerint beilleszthetnek speciális tárgyakat az iskola választása erre esett. A tantárgy címe Regionális nevelés, amit az 5. évfolyamon tanulnak az iskola diákjai. Az oktatás menetét Himmler György dolgozta ki, és ő vitte végig az első évet. A tárgy alapküldetése a diákok bevezetése a helyi értékek világába, főleg a helytörténet, néprajz, valamint természeti értékek vonatkozásában. A tantárgy nem csak száraz tan- 192

194 I. Értékek, értékőrzők Párkány órákból áll, a diákok múzeumokba, természetvédelmi területekre és kiállításokra is eljutnak. Fontosnak tartja, hogy a vidék, ahol az ember él, bekerüljön a tudatba és már gyermekkortól ismerje azt az ember. Az iskolában idén készül egy tanösvény, mely paneleken mutatja be a régió értékeit. Ez az iskola udvarán kerül elhelyezésre. A Párkány és Vidéke Kulturális Társulást a barátaival hozta létre a rendszerváltás után, melynek azóta is elnöke. Eleinte alapítványként működött a Balassi Klub hagyományait folytatva. Különböző rendezvényeket, kulturális eseményeket szerveznek a Balassi Klub keretében. Jelenlegi legfontosabb rendezvényük az Őszi kulturális napok, melyet minden év novemberében rendeznek meg: 2016-ban 5. alkalommal. A rendezvényre minden évben különféle előadókat hívnak meg, koncerteket és beszélgetéseket rendeznek. Emellett szerveztek Balassi Emléktúrákat is. Jelentős nemzetközi program a Hídőr projekt, melyet egy svájci partnerrel együtt csinálnak. Lényege, hogy a város által kapott lakásban háromhavonta különböző művészek fordulnak meg, és tartanak kiállításokat, fenntartva ezzel a szellemi hidat és gazdagítva a város kulturális életét. Nem egy feltétlen magyar és nem is szlovák, hanem nemzetközi vonatkozású projekt, melyhez a város biztosítja a helyet, a svájci partner pedig a fenntartást, valamint az anyagi támogatást. Ennek kapcsán fontos megemlíteni az AquaPhone rendezvényt. Ez egy művészeti rendezvény, mely úgy épül fel, hogy a párkányi és az esztergomi oldalon van egy-egy zenei és irodalmi szöveg, mely minden évben átkel a Dunán magyarul, szlovákul és németül is. Az ötlet maga a háború utáni évekből jött, ekkoriban sem komp, sem híd nem volt és az emberek szélcsendes időben a víz hanghordozó képességét használva kommunikáltak egymással a két parton. A rendezvény ezt valósítja meg minden év júniusában, persze hangosításokkal segítve. A hidat nem csak fizikailag, de szellemileg is őrizni kell, különben a fizikai hídnak nem sok értelme marad. Az ötletet egy párkányi származású, Svájcban élő férfi, Frühauf Károly hozta létre, aki 1968-ban emigrált Csehszlovákiából, de most, hogy lehetősége van, visszaad valamit szülővárosának. Vecserka Péter Vállalkozóként tevékenykedik, szerviz cége van, mindent építenek és javítanak, ami gázzal működik. Sok lehetősége lett volna már elmenni külföldre, de lokálpatriótának tartja magát és azt mondta: semmi pénzért nem menne el a településről. Duna-parti gyerekként már 2 hónaposan megjárta a Fekete-tengert motorcsónakkal, majd később bejárta a Dunát Passautól a tengerig éves 193

195 Demeter Péter, Vig Diána, Homonnai Zsuzsanna, Jovanovic Dániel, Balogh Géza Attila Garam mente Kollégium korukra már saját maguk építettek motorcsónakokat, majd a katonaság után jött a felkérés, hogy álljon be egy csapatba technikusnak. Később Európa-bajnoki megmérettetésekre is eljutottak, illetve kapott egy lehetőséget, hogy kimenjen Japánba a Yamaha gyárba, ahol az ottani mesterek mutatták meg a fogásokat, technikai dolgokat. Így jöttek az eredmények: Európa-bajnoki második helyezett, világbajnoki második helyezett. Később a motorcsónakokat és versenyzést felváltotta a család, két gyermeket nevelnek a feleségével. 3-4 évvel ezelőtt került a kezébe először tárogató, egy gyermekkori álmát teljesítve ezzel. Mindenféle zenei előképzés nélkül, autodidakta módon tanult meg játszani vele és ma már fellépésekre jár előadni külföldre, falunapokra, fesztiválokra. A tárogató felé érzett szerelem már 40 évvel ezelőtt kezdődött, mikor meglátott a Duna-parton egy idős cigányt tárogatózni, s az édesapjától tudta meg, hogy mi ez a hangszer. Az első mozdulatokat Fehér Lászlótól tanulta, ennek az úriembernek a tárogató játékát lehet hallani az esztergomi bazilikából. A mindennapos gyakorlás hatására később már önállóan fejlesztette magát, illetve a hangszerét is lecserélte egy jobb minőségűre, amellyel már a világ legnagyobb művészei is játszanak. A tárogató legnagyobb különlegessége a hangja. Legjobban a klarinéthoz hasonlít, de úgy tartják, hogy három hangszer van benne ötvözve: a klarinét, az oboa és a szoprán szaxofon. Péter szerint ez a hang áll a Vecserka Péter és a tárogató magyar szívéhez legközelebb. Ez egy logikus, kromatikus elrendezésű hangszer, ahol alulról fölfelé emelkednek a hangok. Két és fél oktáv terjedelmű. A mai tárogató hangszerek már a modernebb, reformtárogatók, amit az 1800-as évek végén fejlesztett ki Sunda Vencel József. Péter hangszerét Tóth József, az egyik legjobb tárogatókészítő készítette, ugandai ébenfából, amely egy nagyon kemény fa, a megmunkálásához olyan eszközök kellenek, amelyek a fémek megmunkálásához is. Interjúalanyunk legkülönlegesebb fellépése a kassai Szent Erzsébet Székesegyházban volt, a Rákócziak kriptájá- 194

196 I. Értékek, értékőrzők Párkány ban adott koncertet. Játszott már a Tárogatós Világtalálkozón, amelyet minden évben megrendeznek tárogatós részvételével. Van egy szokás, miszerint június 4-én egy barátjával közösen szoktak kiülni a Duna-partra, Péter a párkányi, szlovák oldalon, míg a barátja az esztergomi, magyar oldalon játszik, ezzel rombolva le a trianoni határokat. Bóócz Mária A Csemadok tagja 1968 óta, között pénztáros, majd 76 után megszakítással a helyi alapszervezet elnöke. A Csemadokba egy ismerőse kapcsán, a papírgyári munka során került be, Mihály Gyula elnöksége alatt, akit ő követett az elnöki székben. Mária elmondta, hogy a párkányi helyi szervezet április 26-án jött létre, s mára az alapító tagok közül mindössze hárman élnek. Az énekkar 1996-ban újra létrejött, Szivárvány Énekkar néven. A színjátszó csoport jelenleg nem működik. A Csemadok ház egy átalakított családi ház, benne egy nagyobb közösségi teremmel. A szervezetnek jelenleg 485 tagja van, mely folyamatosan csökken: az öregek kihalnak, a fiatalok érdeklődését pedig nehezen tudják megragadni. A vezetőségnek 11 küldöttje van, alelnökük Nagy Imre. Rendezvényeik minden évben januárban, a magyar bállal kezdődnek. Az előző évi tevékenységeket egy februári, évzáró gyűlés zárja. Márciusban a forradalom és szabadságharc ünneplése a legfontosabb esemény, melyet a Balassi Napok keretében tartanak meg: 2017-ben 36. alkalommal. Ezt a rendezvénysorozatot a Balassi Klub hozta létre, mely 1983-ban alakult. A kulturális napot mindig egy képzőművészeti kiállítás nyitja, majd 14-én rendezik az ünnepi műsort, melyre mindig más helyi iskolát kérnek fel. Ennek lényege, hogy az ifjúságot is belevonják a kulturális életbe. Az ünnepségre különböző helyekről hívnak meg fontosabb vendégeket előadást tartani. Ezen kívül nem dátumhoz kötött klubesteket is tartanak, melyeken ismeretterjesztő előadásokat láthatnak és hallhatnak az érdeklődők. Rendezvénysorozatukban az összes nemzeti ünnepet megtartják. Decemberben egy karácsonyi műsort is rendeznek az énekkarral, versmondással és egyéb ünnepi műsorokkal; ezt a nagy érdeklődésre való tekintettel általában a kultúrházban szokták megtartani. Vércse Miklós Nagycsaládból származik, paraszti szülők gyermeke. Az iskola mellett a paraszti tevékenységben nőtt fel. Az alapiskola elvégzése után 1944 szeptembe- 195

197 Demeter Péter, Vig Diána, Homonnai Zsuzsanna, Jovanovic Dániel, Balogh Géza Attila Garam mente Kollégium rében polgári iskolába ment. Ekkor napirenden voltak a légi riadók és végül bezárták az iskolákat is. Később szlovák nyelven folytatta a polgárit. A kitelepítés sorsára jutottak volna, de a sors úgy hozta, hogy rájuk nem került sor, maradtak Szlovákiában. Emiatt maradt a gazdaságban egészen 1950 elejéig. Ez év februárjában lett adott a lehetőség, hogy esti iskola keretében folytathatta a tanulmányait. 18 évesen került a tanítói katedrára, ekkor még ő is tanult. Napközben tanított, délután ő járt iskolába. Két évig járt az esti iskolába, majd utána tették le az érettségit és toborozták őket pedagógiai jellegű főiskolákra. Ekkor még nem tudott elmenni felsőoktatási képzésre, mert nem volt helyette senki, aki tanítson, így csak 3 hónap késéssel jutott be a magyar szlovák szakra. A három éves főiskola elvégzése után, 1954-ben került Párkányba, itt nősült meg és azóta itt is él júniusáig tanított, azóta nyugdíjas. A tanítás mellett mindig foglalkoztatta a történelem, és hiába nem történelem szakos tanár volt, a hobbija megmaradt. Foglalkozott helytörténettel is: egyik diákjától értesült róla, hogy az egyik temetőben van egy Pató Pál nevű sírkő. Vércse Miklós pedig azt kutatta, ennek van-e bármi köze a Petőfi-versben írt Pató Pálhoz ben gyűjtött össze egy könyvre való képeslapot és írta meg Párkány képeslapjai című könyvét, mely egy kötetben mindkét nyelvet felöleli, egyik oldala szlovákul, a másik oldala magyarul íródott. A könyvet próbálta úgy írni, hogy legyen egy kis történelmi áttekintés is, mert a helybéli főiskolások, egyetemisták, akik Párkányról írták a szakdolgozatukat, kevés forrást találtak a városról, ezért mindig Miklós bácsihoz jártak, hisz tudták, hogy ő ebben tud segíteni. A Mária Valéria híd történetét bemutató könyvben is szintén közreműködött, mint ötletgazda, illetve újsághírek alapján próbálta meg nyomon követni a híd építésének történetét. A hatvanas évek elejétől foglalkozik műfordítással is. Először meséket fordított, majd utána, ami jött, mert akkoriban a kiadók bízták meg a fordítókat. Fordított meséket, krimiket, ifjúsági regényt, politikai jellegű könyveket ig körülbelül 30 könyv jelent meg, azóta pedig már túl van az ötvenen ban is megjelent egy könyv, Szilvia bolyongásai címmel és ezekből mi is kaphattunk egy-egy dedikált példányt. Csicsay Alajos Csicsay Alajos (*1938. ápr. Csiliznyárad) Pedagógus, író, szakíró. A pozsonyi Pedagógiai Iskolában érettségizett (1958), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán kémia biológia munkára nevelés szakon szerzett tanári oklevelet (1964) között magyar tanítási nyelvű általános iskolákban tanított, között Párkányban iskolaigazgató volt. Cikkei, elbeszélései az 1970-es évek- 196

198 I. Értékek, értékőrzők Párkány től jelennek meg. Több művelődési és szakmai szervezet vezetőségében is részt vett, ben a Katedra Társaság elnöke volt ban és 2002-ben Katedra-díjat, 2007-ben Felvidéki Magyar Pedagógus-díjat kapott. Fm. X-ék a hetediken (elb., 1987); Vendég a csodakönyvben (mesék, 1996); Királyok, fejedelmek, kormányzók (képes történelmi olvasókönyv, 1996, 2000, 2003); Embernevelők (interjúk pedagógusokkal, 1999); Iskolatörténet (a szlovákiai kisebbségi iskolákról, 2002); Hajnali álom (elb., 2003) A tündérek titka (mesék, 2004); Mérföldkövek ködben (Pathó Károly életrajza, 2006). [LT]. (A (CSEH) SZLOVÁKIAI MAGYAROK LEXIKONA Csehszlovákia megalakulásától napjainkig, SPN, 2014) Szülőfaluja a Győrrel szembeni Csilizközben található. Ott kezdett iskolába járni 1944-ben, ám a tanév épphogy csak elkezdődött, a háború miatt félbe kellett szakadjon, mert az iskola épületében katonákat szállásoltak el, akik ott vészelték át a telet. Elvonulásuk után három évig szünetelt a tanítás. Közben Csilizközt ismét Csehszlovákiához csatolták, a magyar iskolákat bezárták, s a tanköteles gyerekeknek szlovák iskolába kellett járniuk, ami Csiliznyáradon csak 1947-ben nyílt meg. Dél-Szlovákiában 1950-ben indulhatott meg újra a magyar nyelvű oktatás. Viszont hiányoztak a tanítók, mert egy részük a háborúban elpusztult, többségüket áttelepítették Magyarországra, vagy a megélhetés miatt önként települtek át, de olyan is előfordult, hogy családjukkal együtt szökniük kellett. Az iskolában ideiglenesen szakképzetlen emberek tanítottak, általában falusi iparosok, és olyan fiatalok, akik a tanulmányaikat a háború, illetve a jogfosztottság miatt kénytelenek voltak abbahagyni. Csicsay Alajos a fenti okok miatt 16 éves volt, amikor befejezte az általános iskolát Csiliznyáradon. Utána a Pozsonyi Magyar Pedagógiai Szakközépiskolába felvételizett, amelyet 1958-ban szakérettségivel fejezett be. Tanulmányait szerette volna tanárképzőben folytatni, de mivel tanítói oklevelet szerzett, kihelyezték őt egy kisiskolába tanítani a csilizközi Füzespusztára ban feleségül vette volt iskolatársát, Pathó Aranka tanítónőt, akivel a Párkány melletti Muzslán telepedtek le. Házasságukból egy fiú született, aki gimnáziumi tanár lett Párkányban, két felnőtt unokájuk és egy dédunokájuk van. Csicsay Alajos írói hajlama korán jelentkezett, szeretett volna felsőfokon magyar nyelvet, irodalmat és történelmet tanulni, de az említett okoknál fogva erre már csak levelező tagozaton nyílt volna lehetősége, ha a fölöttesei ehhez hozzájárulnak. Azonban az iskolának, ahol tanított, akkor egyedül kémia biológia szakos tanárra volt szüksége, ezért kizárólag ezt engedélyezték. Igaz, nem nagy kedvvel vállalta, de kiváló tanárainak köszönhetően, kitűnő eredménnyel, 1964-ben elvégezte, majd a nyitrai egyetemen 197

199 Demeter Péter, Vig Diána, Homonnai Zsuzsanna, Jovanovic Dániel, Balogh Géza Attila Garam mente Kollégium szakmai doktorátust is szerzett ben nevezték ki a Párkányi Alapiskola egyik igazgatóhelyettesének, s rá egy évre az intézmény igazgatójának. A hetvenes években kezdett el rendszeresen írni. Eddig 13 önálló kötete jelent meg, több elbeszélése antológiákban, és néhány tanulmánykötetnek is a társszerzője. Tagja a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának és e társaság etikai bizottságának. A rendszerváltás után beválasztották az 1990-ben megalakult Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnökségébe, majd hat éven át volt a Katedra Társaság országos elnöke, amely szakmai műhelyként reformprogramokat és szakmai ajánlásokat dolgozott ki. Ezen kívül több folyóirat szerkesztő bizottságának volt a tagja, szervezője volt a pedagógiai publicisztikának és szakirodalomnak. Tizenkilenc éven át vett részt aktívan a Csemadok országos választmányának munkájában, és már nyugdíjasként volt e szervezet érsekújvári területi választmányának az elnöke, egyidejűleg a párkányi városi vezetőség tagja. (A Csemadok 1949-től, azaz megalakulásától kezdve a szlovákiai magyarok kulturális-érdekvédelmi szervezete, amelynek egyik kiemelkedő szerepe volt az iskolák megmaradásáért való küzdelem, amelyből Csicsay Alajos is kivette a részét.) Amellett, hogy vezetése alatt a Párkányi ma Ady Endre Alapiskola az ország egyik legnagyobb magyar iskolájává fejlődött mind a tanulók száma (az 1980-as években meghaladta az 1270-et), mind szakmai színvonal tekintetében, a tantestület tagjai fölöttébb nagy gondot fordítottak a tehetséggondozásra. Ennek eredményeképpen amikor a 80-as években a magyar iskolák léte a legnagyobb veszélyben forgott a párkányi iskola egyike volt azon nagyiskoláknak, amelyik a legrangosabb kulturális tevékenységet fejtette ki a Felvidéken. Énekkaruk, báb- és színjátszó-, valamint tánccsoportjuk rendre nagydíjasok lettek a Csemadok központ által szervezett alkotóversenyeken, fesztiválokon. Gyermeklapot indítottak, amelyben a tanulók írásai (híradások, versek, prózák) kerültek. Sokat átvettek belőlük a Pozsonyban megjelenő lapok is. Sportolóik pedig kerületi és országos versenyeket, bajnokságokat nyertek. Csicsay Alajos többedmagával személyesen küzdött az ötven évig romokban álló Mária Valéria híd újjáépítéséért. Tudta, illetve tudatosította, hogy a híd felújításának folytonos elodázása mögött sanda politikai szándékok húzódnak meg. Megvallása szerint, amit az ember életében véghezvisz, nem tekinthető csak személyes érdemnek, mert: aki bármilyen társadalmi szerepet vállal az életben, egyedül semmire sem képes. 198

200 I. Értékek, értékőrzők Párkány Záró gondolatok Demeter Péter és Juhász Gyula múzeumigazgató Vecserka Péter mondta ezeket a szavakat első találkozásunkkor: Párkány legnagyobb nevezetessége az Esztergomi Bazilika. Ekkor még mi is ezt hittük, majd megismertünk nagyszerű embereket, nagyszerű történeteket és rájöhettünk, hogy nem a bazilika az. Az egyszerű átutazó, vagy a helyiek szeme talán nem látja, de rengeteg értékes dologra lehet itt bukkanni. Nekünk volt szerencsénk ezeket megismerni, hallani és látni. Ezért külön köszönet illeti segítőnket és helyi vezetőnket, Juhász Gyulát. Vannak, akik szerint a város határában, a Dunán határ húzódik, de nem így van. A híd összeköt, egységet és összetartozást jelképez, de mit sem ér ez, ha az általunk megismert emberek a hidat nem egészítik ki a szellemi, a kulturális és a szívekben lévő híddal. Párkány városában ezen munkálkodnak, és reményeink szerint teszik ezt még nagyon sokáig. Forrásjegyzék: Himmler György (2006). Forrás: Vércse Miklós (1995. októberi szám). Párkányi portrék: Wertner Mór. Párkány és Vidéke

201 Bálint Csaba, Demeter Petra, Lázár Olimpia, Szabó Gréta, Szögi Áriel Garam mente Kollégium Peszektergenye Bálint Csaba, Demeter Petra, Lázár Olimpia, Szabó Gréta, Szögi Áriel Peszektergenye népessége a 2011-es népszámlálási adatok szerint 657 fő, melyből Nagypeszek településrészen 322 fő, Tergenyén 335 fő lakik. A helyiek 63%-a szlovák, 26%-a magyar, 1%-a cseh, 10%-a pedig egyéb nemzetiségűnek vallotta magát. A 2013-as Roma Atlasz a romák arányát 17%-ra becsüli a községben. A népszámlálás a lakosság 49,6%-át római katolikus, 10,7%-át református vallásúnak azonosítja. 1. táblázat: Peszektergenye magyar szlovák etnikai összetételének változása (fő) Magyarok n.a Szlovákok n.a Forrás: Jurista, ben Nagypeszeket és Tergenyét kiürítették a harcok miatt és a községek gyakorlatilag elpusztultak. Ugyanebben az évben a terület visszakerült Csehszlovákiához, és a lakosságcsere okán szlovák hegemónia alakult ki a népességben. Nagypeszek és Tergenye 1960-ban Sikenica néven egyesült. A Peszektergenye elnevezés 2013-ban keletkezett. A település kapcsán érdemes megemlékezni az Esterházy-családról. A galántai grófi család a csallóközi lakhelyű Salamon nemzetségből származik. A 18. század végén került a dinasztia tulajdonába a zselízi uradalom, melyben nagy hangsúlyt fektettek a szőlészet és a borászat fejlesztésére. A nagypeszeki pincéből Bécsbe is szállítottak. Helyi értékőrzők és értékek A református templom 1750-ben épült, átépítésére 1908-ban, felújítására 1997-ben került sor, azonban az épület mára újfent renoválásra szorulna, sőt, az eddigieknél átfogóbb munkálatokra volna szükség, ugyanis az épület folyamatosan süllyed, amelynek következtében repedeznek a falak és hullik a vakolat. A templom előtt egy-egy obeliszk állít emléket az első és második világháborús elesetteknek. A katolikus templom a 15. században épült, de 200

202 I. Értékek, értékőrzők Peszektergenye 1892-ben teljesen új formában építették újjá. A II. világháború után a katolikus templom romossá vált, majd rövid időn belül bezárták. A hívők a szomszédos Zselízre illetve Fegyvernekre járnak szentmisére. A temetőben, Krausz András és Véber Mária síremléke egy lourdesi barlangot mintázó Mária-szoborral van díszítve, illetve itt található a régi katolikus templom romja is. A falu egyik bevezetőjén a címeres virágágyás mellett egy nagy, címeres kő található, a temető felé felhajtva pedig egy kis térszerűségen egy első világháborús emlékmű. A faluban kis létszámú, Krausz András és Véber Mária síremléke szlovák magyar vegyes óvodai csoport működik, az iskolát még az 1970-es években zárták be. Van könyvtár is, zömében magyar nyelvű könyvekkel, és megtalálható benne az internetszoba is. Egy tájháznak aposztrofálható magángyűjteményt Nagy Magdolna gondoz a községben. A nemrég uniós forrásból kibővített, felújított művelődési házban főleg az óvodásoknak rendeznek magyar és szlovák nyelvű műsorokat. A községben tevékenykedő másik mezőgazdasági vállalkozó a helyi születésű, nyugdíjas Pasztierovics Géza, aki aktív korában hentesként dolgozott, jelenleg pedig szántóföldi növénytermesztéssel, állattartással (köztük mangalicákkal) és erdőgazdálkodással foglalkozik. Kistermelői méretekben Nagy Anna és családja méhészkedik a faluban. A faluban, koordinátorunk, Kovács Éva a volt posta épületében működtet élelmiszerüzletet. Bár említésre került az interjúkban vadászklub és horgászegyesület létezése is, a faluban biztosan jelen lévő és működő civil szervezet a nyugdíjasklub, amelyben szlovák és magyar nyugdíjasok vegyesen vesznek részt közösségi és kulturális programokon. A sportélet központi eleme a nemrégiben újjászerveződött futballcsapat, amelyre a legtöbb sportrendezvény épül, de kézilabda- és teniszmérkőzések is szoktak zajlani a községben. A fiatalok aktivitását jelzi egy autótuning klub, amelyben gépkocsikat javítanak, és készítenek fel 201

203 Bálint Csaba, Demeter Petra, Lázár Olimpia, Szabó Gréta, Szögi Áriel Garam mente Kollégium versenyekre is. A település határában pedig motocross-pálya található, ahová szintén sokan járnak a környékről extrémsporttal eltölteni a szabadidejüket. Peszektergenyén a kézműves hagyományokat a főleg ismerősök megrendeléseit teljesítő, illetve saját örömükre dolgozó szlovák Peter Weiss fafaragással, üvegvéséssel és festéssel, Németh Gizella pedig babakészítéssel és szobrocskák faragásával újítja meg. A településhez kötődő pikáns nyelvi érdekesség, hogy átvitt értelemben emberekre szokták használni a környéken azt a kifejezést, hogy hegyes, mint a peszeki szar. Műalkotás a konyhaasztalon (Peter Weiss faragása) Schubert a szomszédban A jelenlegi presszónak helyet adó malomépületben maga Franz Schubert ( ) osztrák zeneszerző tartózkodott hosszabb ideig, amikor Esterházy János gróf vendégeként 1818-ban Zselízen lakott, és többször meglátogatta a tergenyei német telepeseket. A szerelmi kalandjairól is ismert Schubert állítólag itt írta A szép molnárlány (Die schöne Müllerin) című dalciklust, a helyi molnárné által ihletetten, azonban az egyház születési anyakönyvi és házassági feljegyzéseinek tanúsága szerint ebben az időben nem élt a településen a zeneszerzőhöz korban illő molnárlány (Horváth 2000). Világszínvonal kilátással a Palík Pincészet Peszektergenyén működik a Biocentrum S.R.O., Dr. Palík László és családja vállalkozása keretében a Palík Pincészet. Palík László 1986-ban végzett agrármérnökként a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, ahol 1991-ben doktori címet is szerzett. Érsekkétyen a szövetkezetben volt agronómus, majd elnök ben a Biokultúra Egyesület támogatásával alapítója volt az első felvidéki ökogazdálkodási szervezet, a Bioprodukt zselízi csoportjának. Felesége, Klára peszektergenyei születésű, Zselízen járt alapiskolába, a mezőgazdasági középiskolában állattenyésztés és könyvelés szakon végzett. Dolgozott az oroszkai cukorgyárban, Léván a fajtatenyésztő állomáson volt laboráns, Kéménden a szövetkezetben technikus. A Palík házaspár nagyobb gyermeke Gábor, aki eredetileg pszichológiát tanult, kisebbik gyermeke Dóra, építészként végzett. Ma mindketten a családi vállalkozásban dolgoznak. 202

204 I. Értékek, értékőrzők Peszektergenye Amikor az Esterházyak a 18. század vége felé Zselízen vettek birtokot (és építettek rá kastélyt), akkor az onnan nem messze lévő községben a kiváló adottságú, kedvező talaj- és klimatikus viszonyokkal rendelkező domboldalon szőlőültetvényt telepítettek (bár az 1600-as években már folyt a területen szőlőtermesztés) ra fölépült a pince a présházzal, 1820-tól pedig már rajnai rizling termesztése zajlott a birtokon. A második világháború után állami gazdaság működött a településen, majd a rendszerváltozás után alábbhagyott a szőlő és bor kereslete, a szövetkezetek, állami gazdaságok megszűntek, a csökkenő munkalehetőségek okán sokan költöztek nagyvárosokba, illetve külföldre. A családi pincészetek ekkorra már eltűntek, a szőlőket kivágták, csak a volt Esterházy-birtok maradt meg, melynek földterületeit 1992-től bérbe adták, ám a pince 2001-ben leégett, benőtte a gaz. Egy komáromi orvos házaspár által kárpótlás során megszerzett szőlőbirtokot 2002-ben vásárolta meg Palík László és családja tőkés ültetvényt telepítettek, rengeteg kézi munkavégzéssel és lánctalpas szovjet traktorral művelték a területet, a három makroteraszt mikroterasszá alakították át. A régi pincét renoválták, és újat alakítottak ki a helyén. Jelenleg mintegy 400 hektár termőterület van birtokukban, melynek nagy része szántóterület. Az itt termesztett gabona nagy részét exportálják, és kivitelük nagy részét ez a termékcsoport teszi ki. Szőlővel 15 hektáros területen foglalkoznak (60 ezer tőkével), de van gyümölcsös is 5,5 hektáron, 6500 almafával, és sok szilva, körte, cseresznye és meggyfával, valamint kertészet, zöldségtermesztéssel. Tufás, homokköves talajú ültetvényükön 47 szőlőfajta van telepítve, évente fajta bort készítenek, pl. Cabernet sauvignon-ból 7-8 félét is. Palík László és Klára Budapesten, a Bolygó Hollandi nemzetközi bortanfolyamon szerezték borbírálói minősítésüket. (Az iskolát meghívták a peszektergenyei pincészetbe: négy fős osztály végzett náluk borismereti alapképzést. Palík úr személyes véleménye szerint a szőlőtermesztést ugyanúgy tanítani kellene az iskoláskorúaknak, mint Franciaországban.) A Palík Pincészetet a reduktív borkészítés jellemzi, azaz céljuk az elsődleges illat- és zamatanyagok átörökítése a borba, és ezáltal könnyed, illatos, friss, gyümölcsös italok előállítása, melyet a hűvös pincében elhelyezett 1100 literes kóracél tartályok segítenek. Ezek mellett készítenek testesebb vörösborokat is. A pincészet legfőbb versenyelőnyét, különlegességét az a tény jelenti, hogy termékpalettájuk teljes egészében biotermékekből, azaz ökológiai gazdálkodásból származó nyersanyagok felhasználásával készült produktumokból áll. Szlovákiában az összes termőterület 10%-a (körülbelül ha) rendelke- 203

205 Bálint Csaba, Demeter Petra, Lázár Olimpia, Szabó Gréta, Szögi Áriel Garam mente Kollégium zik ökológiai minősítéssel, és két szervezet végzi a minősítési eljárást: a Palík Pincészet mindkettő szlovák bio-minősítéssel rendelkezik, de megkapta a magyarországi Biokontroll Hungária Kft. és a Hungária Öko Garancia Kft., valamint az Austria Bio Garantie és a holland Skal ökológiai certifikációját is ban több, mint 60 növényre van engedélyük. Peszektergenye kapcsán kiemelkedően fontos említést tenni egy helyben nemesített szőlőfajtáról ben a volt Esterházy-pincében nemesítette ki Horňáček Ernest (Hornyácsik Ernő) és Zabadal Michal (Zabadal Mihály) a Peszeki Leányka szőlőfajtát a Sárga muskotály, a Mézes fehér és a Királyleányka keresztezéséből. A Sárga muskotály (Muscat de Lunel) a világ egyik legrégebbi szőlőfajtája, őshazája Elő-Ázsia. Hosszú vegetációjú, későn érő, közepes termőképességű fajta, mustja közepes cukor- és savtartalmú. Puha bogyói rothadásra hajlamosak. A belőle készített bor (általában félédes vagy édes) intenzíven muskotályos illatú, gyümölcsös zamatú (Hajdu 2010). A Mézes fehér (Mézédes) ismeretlen eredetű, több változata van. Erős növekedésű, gyors fejlődésű korai érésű, rothadásra érzékeny. Bőven termő, a talajra nem igényes. Jellegtelen, lágy asztali tömegbort adó fajta (Csepregi Zilai 1960). A Királyleányka (Fetească regală) Erdélyből származó fajta, a Fehérszőlő és a Leányka természetes hibridje. Erős növekedésű, későn érő, bőven termő fajta, bora elegáns, testes, diszkréten muskotályos vagy virágillatú (Hradszky 2007). A hungarikumként jegyzett fajtából a szőlőbirtok 2002-es vásárlásakor az ültetvény legtetején 560 élő tőke volt 0,57 hektáron. Ezt szaporította tovább a Palík Pincészet az előbb említett hagyományos tájfajtákkal. A Peszeki leányka egy populáris bort adó fajta, az es években igazi sláger volt, és ha lehet mondani, mostanság reneszánszát éli. Viszonylag bőtermő, savai, harmóniái szépek, a Királyleánykánál ellenállóbb a betegségekkel szemben. Félédes és száraz bort készítenek belőle Palíkék, reduktív eljárással. Pohárban mézillata van, és magán viseli a Mézes fehér és a Sárga muskotály jellegzetességeit. Lévától kezdve Verebélyen keresztül, Pozsonyon és Komáromon át Párkányig megtalálható helyi jellegű fajtaként. A családi munkamegosztásban az alapanyag előállítása a családfő dolga, míg az aszalást, a pálinkafőzést, a zöldségek (sárgarépa, retek, paradicsom) szárítását, a lekvárkészítést, tehát a feldolgozási tevékenységet Klára végzi. 100 liter tartósítószer-mentes lekvár 2-3 nap alatt készül el számítógép-vezérelt fagylaltgéppel. Lányuk, Dóra innovatív ötletei közé tartoznak az új típusú bazsalikomos, fokhagymás, paradicsomos szószok, illetve a szárított cukkí- 204

206 I. Értékek, értékőrzők Peszektergenye niből, céklából, paradicsomból, sütőtökből készített chipsek. Fiuk, Gábor a borkészítés folyamatát felügyeli, és nagy szerepe van az értékesítési feladatokban. A peszektergenyei önkormányzattal a vállalkozó szerint jól működő együttműködés van érvényben. Két alkalommal rendezték meg a Nemzetközi Bor- és Lekvárversenyt (2014-ben és 2015-ben), és a kultúrházat a hivatal rendszeresen a pincészet rendelkezésére bocsájtja rendezvényekhez, kóstolókhoz, míg Palíkék cserébe erőgépet, mezőgazdasági szaktanácsadást adnak. A pincészet gazdasági jelentősége mellett a község legfőbb turistacsalogató erőforrása: a szőlőbirtok tetején kétemeletes szálláshelyet működtet a család, a látogatók csoportjai minden korosztályból érkeznek. A nemzetközi terjeszkedés irányába mutat, hogy a borászat termékei iránt a Távol-Keletről is érdeklődés mutatkozik. Palík László és családtagjai személyében nagy tudású, tapasztalt, innovatív gondolkodású, szorgalmas, nagy munkabírású embereket ismerhettünk meg, akik mind a gazdálkodás, mind a hagyományápolás tekintetében óriási mennyiségű értéket őriznek és teremtenek nap, mint nap. A háború emlékei Pásztor Ervin Pásztor Ervin mérnökember 2000 óta lakik Peszektergenyén. Előtte Udvardon tanított elektrotechnikát, majd Zselízen dolgozott gázipari cégnél. Édesapja nyomdokain járva több versenyt nyert vadászként, mely a mai napig a hobbija óta foglalkozik régiségek gyűjtésével. Egy egész házfalnyi régiség Pásztor Ervin gyűjteményének részeként 205

207 Bálint Csaba, Demeter Petra, Lázár Olimpia, Szabó Gréta, Szögi Áriel Garam mente Kollégium A második világháború idején igen nagy haderő volt jelen a térségben mind orosz, mind német részről. A környékbeli erdőkből, kertekből, ásatásokról rengeteg háborús maradványt összegyűjtött: a sok katonaláda, rohamsisak, töltényhüvely és egyéb apró tárgy mellett gyűjteményében megtalálható szovjet T 34-es tank több alkatrésze, kerekei, német Tigris (PzKfw II B) tank lánctalpa, Messerschmitt BF 109 német és Lavocskin LA 5 szovjet vadászrepülőgép motorja, M4 Sherman amerikai tank kipufogója, alsó páncélzata, kereke és periszkópja. Sokféle amerikai, orosz, német és magyar kitüntetés, emlékérme és plecsni között említésre méltó a Magyar Ejtőernyős Szent László Hadosztály 1944-ből származó kitüntetése. A békésebb relikviák közé tartozik egy 1931-es Videoton rádió hosszú antennával (rövidhullámú adás befogására képes), egy 1930-as évekbeli angol lemezjátszó, egy századforduló-korabeli Bécsben készült páncélszekrény, és egyéb 19. századi bútorok (pl. sakktáblamintás kisasztal). Zichy Mihály illusztrációi díszítik a két 1897-es kiadású Arany János-balladakötetet a polcon. A nappali falát egy numizmatikai emlékekből (pl. százezer milpengős bankjegy) álló gyűjtemény dekorálja. Pásztor Ervin hobbinak indult tevékenysége mára már egyfajta missziónak mondható, és maga a tárgyi gyűjtemény mellett a régiségek szeretete és az ezt kísérő elhivatottság is továbbörökítendő értéket képvisel. Összegző gondolatok A Nagypeszek és Tergenye egyesüléséből létrejött aprócska Peszektergenyén ma már jelentős többségben vannak a szlovák nemzetiségűek. Azonban a régi értékek őrzése és újak létrehozása szemmel láthatóan nem a nemzetiségtől függ, hanem az egyéni vagy közösségi akarattól és elhatározástól. A kizárólag Most Híd tagokból álló képviselőtestület, a magyarok és szlovákok által vegyesen működtetett civil szervezetek, a kérdőíves felmérés mindkét nemzetiségből kikerülő adatszolgáltatói is erről árulkodnak. A kutatócsoport köszönetét fejezi ki Kovács Évának, a Garam mente Kollégium peszektergenyei települési koordinátorának. Forrásjegyzék: Az Esterházy-család Esterházy Kastély, Fertőd. URL: 206

208 I. Értékek, értékőrzők Peszektergenye Bálint Aladár (1916): Schubert dalok. (Franz Schubert: A szép molnár leány. Dalciklus. Wilhelm Müller szövegére. Lányi Viktor fordításában.) Nyugat, szám URL: Csepregi Pál Zilai János (1960): Szőlőfajtáink. Ampelográfia, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest Hajdu Edit (2010): Muskotályos borokat adó szőlőfajták. Agrofórum, március p URL: HajduE.pdf Horváth Géza (2000): Franz Schubert Zselízen. Kovács Károly elveszettnek hitt kézirata alapján. Lilium Aurum, Dunaszerdahely Hradszki Róbert (2007): Királyleányka: egy nagyreményű fajta kóstolója a Magyar Borok Házában. URL: Palík Pincészet Tevékenység. URL: Peszektergenye Wikipédia szócikk. URL: Velemjáró.sk Településtár Sikenica. URL: nagypeszek Szlovákiai Magyar Adatbank Sikenica URL: 207

209 Loksa Gábor, Halász Gergely, Havel Alexandra, Havel Ágnes, Havel Tamás Garam mente Kollégium Sáró Loksa Gábor, Halász Gergely, Havel Alexandra, Havel Ágnes, Havel Tamás A mai Sáró település Kis- és Nagysáró egyesítésével jött létre 1943-ban. Első írásos említése 1075-ből származik Saroufalu néven, azonban az első hiteles írásos említés csak 1245-re datálható, ekkor Sarrow néven jelenik meg. A község rendkívül gazdag ókori leletekben és egy római kori lelőhelyet is találtak a településen. A régészek innen eredeztetik, hogy Marcus Aurelius római császár a Garam vidékéről szóló elmélkedéseit valószínűleg ebben a térségben írhatta. Sáró a római császár emlékére a falu központjában egy szobrot is emeltetett. Gazdag leletanyag bizonyítja, hogy a mai Sáró település helyén már időszámításunk előtt a 6. és az 5. században, az újkőkorban is éltek emberek. Ezekből az időkből temetkezési helyek, települések tárgyi emlékei kerültek elő, de a régészek a kelta időszakból is találtak település és lakóház maradványokat, vasból készült tárgyakat. A régészeti leletek egy részét és a település népszokásait, néprajzi tárgyait, a helyi kézművesség múltját a ben létrehozott falumúzeum mutatja be. A település építészeti örökségekben egykor nagyon gazdag volt, 3 kastélylyal is büszkélkedhetett. A Gyurcsányi-kastélyt a család a 17. században építette reneszánsz-barokk stílusban, melyet a 19. században klasszicistává építettek át. A Gyurcsányi-kastély később a Frankl család birtokába került. A Beniczky család barokk stílusú kastélya 1757-ben épült, melyet 1901-ben bővítettek ki, a kastély később a Hunyady család tulajdonába került át. Sajnos a második világháború után mind a két épület teljes egészében megsemmisült, így már csak a falumúzeum korhű fényképei bizonyítják e két kastély egykori fényét. A falu harmadik kastélya a Kazi család birtokában volt. A település szakrális múltjáról és jelenéről az 1847-ben épült római katolikus templom tanúskodik. A templomot klasszicista stílusban építették a Szent Őrangyalok tiszteletére. A templom helyén korábban egy 1266-ban gótikus stílusban épült templom volt. A református templom korábban, 1780-ban épült, szintén klasszicista stílusban, a tornyot 1899-ben építették a templomhoz. A faluban található még a Szent Donát-szentély, melyben csak egy szentkép található, mert az eredeti szobrot ellopták. A település lakossága a 2011-es népszámlálási adatok alapján 1654 fő volt, ebből 796 fő vallotta magát szlováknak és 752 fő magyarnak, valószínűleg már a romungrók is magyarnak vallották magukat. A romungrók

210 I. Értékek, értékőrzők Sáró éve költöztek be a településre, mint kétkezi munkások (pl. teknővájók, sátorkészítők, szegkovácsok). Sokan közülük pl. Sárai Elemér világhírű muzsikosok lettek. A településen működik a Rozmaring éneklőcsoport. A csoport 1971-ben alapult, melyet 1983 óta Nap Ilona vezet, a Rozmaring nevet ben vették fel ben megújult és megfiatalodott a csoport. Évente több fellépésük van a falu különböző rendezvényein, járási rendezvényeken, fesztiválokon és a Rozmaringok országos találkozóján. Jó kapcsolatot ápolnak más éneklőcsoportokkal pl. Veresegyházzal. A település híreiről rendszeresen beszámol a Nálunk Sáróban című faluújság, mely 1995-ben jelent meg először. Az újság 2004-ben megszűnt egy kis időre, de 2015 óta újra megjelenik negyedévente. A település díjat nyert a Szlovák Környezetvédelmi Minisztérium ügynökségének a megújuló falu programjában. A díj elnyerésében az egész falu munkálkodott, s lám a kemény munka meghozta gyümölcsét. A település magyar lakosságának legfőbb bánata, hogy magyar nemzeti ünnepeiket nem ünnepelhetik a település szlovák nemzetiségű vezetése miatt, ennek okán nincsenek magyar vonatkozású emlékművek sem a településen. A környéken talán Sáró szenvedte meg legjobban a lakosságcserét az as években. Három kastély maradt gazdátlan a településen, amelyet a népi demokrácia nem tudott funkcióval megtölteni és még az 1970-es évek végi felrobbantásukkal is a korábbi gazdag paraszti és polgári élet emlékeinek utolsó helyszíneit kívánták végleg eltüntetni. Az itt maradók emlékezete és a múlt, a magyarságuk iránti rendíthetetlen hitük következtében a helyi Csemadok szervezet mindent megtesz azért, hogy legyen nyoma, emléke az itt élt és élő magyaroknak. Az 1945-ös kitelepítéskor a magyar lakosság (református) 50%-nak kellett távoznia. Sárón gyűjtött kifejezések, szavak: lépcsős garadics dunyha dugna bukta bukti fonott kosár szakajtó rendetlenség bordel fiók sufni száraz hely, kamra sopa szekrény kasznyi egér pocik polcos szekrény stelázsi zöld övezet szérű Helyi értékőrzők és értékek A Helyi múzeum néprajzi jellegű, a Prof. PhDr. Bohuslav Novotny (Cseh régészprofesszor ) vezette kutatócsoport több éves munkájanak az 209

211 Loksa Gábor, Halász Gergely, Havel Alexandra, Havel Ágnes, Havel Tamás Garam mente Kollégium eredménye. A megtalált és megmentett leletek egy része Léván van, de Sárón is sikerült egy kis helyi múzeumot összehozni. A helyi falumúzeum három szobája és folyosója tematikusan került berendezésre. Az épületbe lépve már az előtérben megcsodálhatunk egy nemzetközi kitekintést. Egy hatalmas, fakkos szekrényben 28 különböző ország népviseletében pompáznak a felöltöztetett babák, s csak ezután kezdődik az igazi helyi értékeket felvonultató tárlat. Az első terembe belépve a régi paraszti viseletet láthatjuk néhány egykori használati eszköz kíséretében pl. babakocsi. A szoba egyik sarkában egy hatalmas szekrény, a másik sarkában egy régi íróasztal áll, melyet az egykori Kazi-kastélyból mentettek meg az enyészet elől. A szemfüles látogató az íróasztal fölött kiszúrhatja az eredeti fényében tündöklő három kastély (Beniczky, Frankl, Kazi) fényképét. Az íróasztal mellet egy vitrinben megtekinthetjük a kastély népének üveg, porcelán és fém használati eszközeinek maradványait (kancsók, poharak, sótartó, edények). A következő terembe érkezvén a helyi munkaeszközöket (pl. szövőszék, rokka), mindennapi használati tárgyakat (pl. vasaló, sütőlapát, kosarak, köcsögök, kannák, szőttesek) láthatjuk. Kajtár Jolán horgolt terítői, kikeményített tányérkái, ernyői és a helyi iskolások által természetes anyagok felhasználásával készített sárói címerek láthatók különböző megvalósításokban. A folyosóra kilépve a mezőgazdaság megkönnyítésére használt kézi szerszámok, régi zsákok kerültek kiállításra, s a folyosó végén egy régi Singer varrógépet is megcsodálhatunk. Az utolsó terem időben régebbre repít vissza, mint az előző kettő. Sáró településen egy ásatás során több korból is értékes leletanyagra bukkantak a hozzáértő régészek. Találtak itt leletet a bronzkorból, a neolitikumból és a római korból. Lőrinczné Irénke néni immár 79. éve él a településen és büszkén meséli, hogy a család igazi törzsgyökeres sárói lakos. A kereskedés a család ereiben csörgedezik, hiszen dédnagyapja már az 1800-as években egy vegyeskereskedést üzemeltetett. Irénke néni és a lánya is megpróbálkoztak ezzel, kicsit modernebb formában, mint dédnagyapja és egy Granus nevezetű vegyeskereskedést üzemeltettek a településen 1990 és 2006 között. Elmondása szerint a kis üzlet bezárásához a nagy multik berobbanása vezetett, ez a tendencia nemcsak a Felvidéken figyelhető meg, hanem az egész Kárpát-medencében. Irénke néni elbeszéléseiből nagyon sokat megtudhattunk a falu egykori működéséről. A település mindig református felekezeti többséggel rendelkezett. Abban az időben, amikor Irénke néni fiatalasszony volt, 4-5 szülésznő, ún. gólyanéni munkálkodott a településen. A kórház későbbi megépülésével a faluban 210

212 I. Értékek, értékőrzők Sáró gólyanéniként dolgozó asszonyok besegítettek a kórház dolgozóinak vagy őket alkalmazták a szülészeti osztályon. A gyermekek világra jövetelénél mindig jelen volt egy gólyanéni, aki segítette a szülés folyamatát és szakszerű beavatkozást végzett, ha szükség volt rá. A gyermek megszületése után bevett szokás volt, hogy a fiatalasszony elment a templomba, míg az ifjú édesanyák a templomban voltak, addig a nagymamák vigyáztak a legifjabb családtagra. Ezután a nagymamára került a sor, aki vasárnap ment a templomi Úrvacsorára. Több helyi szokást és hagyományt ismertetett velünk Irénke néni, ilyen volt a tollfosztás, a locsolkodás, amit öntözésnek is hívtak errefelé és a kukoricafosztás. A csuhéból gyakran koszorút fontak. A településen szinte minden háznál tartottak állatokat. A kacsákat az idősebb korosztály tömte. A kacsák a tömés során köcsögben megérlelt aludttejet kaptak, amelyet tejfölös aludttejnek mondtak. Kacsákon kívül gyakran sertéseket is Lőrinczné Irénke néni és lánya kutatónkkal tartottak, abban az időben még nem volt meg a perzselő korszerű technikája, mint amit manapság használunk, így a falusi emberek kénytelenek voltak kézi hajtású fa pörzsölővel és szalmával elvégezni ezt. A disznóvágásnak nagy szerepe volt, főleg a szüreti bálok idején. A szüreti bálokat a vasárnapi istentisztelet után kezdték el, s a mulatság első felvonása délután 5-6 óráig tartott a település főterén, ekkor a felfogadott zenészeket egy olyan lányos család látta vendégül vacsorára, akinek a kezét már megkérte a párja. A vacsora végeztével a mulatság tovább folytatódott a téren, ki-ki saját belátása szerint maradt a mulatságon. A szüreti bálok során mindig előfordult a szőlőlopás, melyre a kinevezett csőszök ügyeltek. Ha a csőszpár szemfüles volt és nyakon csípte a tolvajt, akkor bizony a szőlőlopót megbüntették. A szüreti bál előtt volt az aratás. Aratás idejére gyakran szlovák vendégmunkásokat fogadtak a gazdák, mert egyedül nem győzték volna el a földeken lévő munkát. A munkásokra és a családtagokra ekkor a gazdaasszony főzött. A kemény munkát végző aratóbrigád étele olykor a pocikos kenyér volt. A pocikos kenyér különlegessége a benne rejlő kolbászdaraboknak köszönhető. A pocik kifejezés egeret jelent, amit a kinézete miatt kaphatott a kenyér, olyan volt, mintha apró egerek bújtak volna bele. Az aratást követte a cséplés, melynek során a pelyvát a szemtermés héja és a szalmát külön kellett vá- 211

213 Loksa Gábor, Halász Gergely, Havel Alexandra, Havel Ágnes, Havel Tamás Garam mente Kollégium logatni, ugyanis ebben az időben a házak többsége vályogból volt, melynek fő alapanyaga a pelyva volt. A lakodalmak a többi ünnephez, mulatsághoz képest nem voltak időhöz kötve. A lakodalmakat mindig háznál tartották sátrakban, s a menyasszonyi ruhának kötelező érvénnyel hosszúnak kellett lennie. Általában tyúkhúslevest szolgáltak fel, majd utána a húst kínálták tormával, főételként pedig rántott húst fogyasztottak, a ceremónia uzsonnájaként a disznótoros pecsenyét, hurkát, kolbászt tették ki az asztalra. Éjfélkor bekötötték a menyasszony fejét, ekkor menyecske lett, a menyecsketánc után mindenkit megkínáltak a különböző káposztás ételekből. A menyecsketánc után az ifjú pár összetörte a dióból készült égetett cukortortát (grillázstorta), amelyet a vendégsereg szívesen fogyasztott. Kajtár Éva nyugdíjas közgazdász, mint a Csemadok helyi vezetője a kezdetek óta lelkes motorja a magyar hagyományok településen belüli fennmaradásának. Elhivatottsága, a magyarságért érzett felelőssége, a helyi magyar dokumentumok, cikkek, megjelent írások gyűjtője mind-mind a közösséget szolgálják. A nemes munkában a család is segíti és ezen hozzáállást saját munkájuk, életük példáján is közvetítik a közösségük felé. Kajtár Éva A múzeumban csodás horgolt esernyőkre és kis terítőkre lettünk figyelmesek, amiket egy helyi néni készített, így jutottunk el Kajtár Jolánhoz. Joli néni elmesélte, hogy gyermekkorában tanulta a horgolást, hímzést és kötést az édesanyjától, s így örökítődött tovább családon belül a kézimunka tudománya. Joli néni régebben sokat kötött, de a keze egy sérülés következtében már nem bírja a kötést, így a horgolás és a hímzés került előtérbe. Ő úgy mondja, hogy még fejleszti ezeket, de amit már most csinál a fonalakból az is csodálatos. A Fürge ujjak című lapot rendszeresen lapozgatja, illetve a Facebookon keresztül több hímző-, illetve horgoló csoportnak tagja és innen szerez többször ihletet az újabb munkák elkészítéséhez. A horgolás teszi ki a szabad idejének nagy részét. Attól, hogy befejezett egy horgolást, még nincs vége a munkának, a már kész dolgokat kikeményíti és esetleg Kajtár Jolán néni formázza őket gombostű segítségével, így megkap- 212

214 I. Értékek, értékőrzők Sáró hatjuk egy egyszerű terítőnek látszó kézimunkából a kosár formát. Az elkészült műveket nem értékesíti, hanem ajándékba szokta adni családtagjainak, ismerőseinek, s így tovább él az emlékezetekben a munkássága. Jolika néni sok kis és nagy apróságot készített már pl. terítőket, kendőket, ridikült, ernyőt, karácsonyfadíszeket (angyal, gömb, kereszt), húsvéti tojásokat és hozzá illő kis kosárkát is horgolt már. A hímzés területén is maradandó használati tárgyakat alkotott, többek között kalocsai mintás kis mellényt, kötényt, terítőket, párnahuzatokat. Az asszony méltán büszke lehet, hiszen két lánya is kézimunkázik, illetve unokáját ő tanítja a kézimunkázás csínjára-bínjára. A Kajtár család jó példája annak, hogy hogyan maradhat fenn egy régi mesterség több generáción keresztül. Joli néniék esetében már a 4. generáció viszi tovább az ősök örökségét, melyet remélünk még az 5., 6. és a további generációk is büszkén továbbadnak gyermekeiknek. Kutyka Margit néni az környék elismert, máig aktívan alkotó cukrászmestere. Sodró lendülettel, szenvedélyesen mesél, máig energikusan tevékenykedik, lelkesen mutatja az általa készített egyedi műalkotásoknak is betudható grillázs-kreációkat megörökítő vaskos fényképalbumát. A fényképek közt kutatva igazi művészi alkotásokra bukkantunk. A torták akár több emeletesek is lehetnek és változatos formában kérhetőek. Gyakori grillázskreáció a hajó, a templom, a kosár, a patkó és az emeletes szívforma, emellett szülinapokra rendszeresen kérik a boroshordót, borosüveget, boroskancsót, borospoharakat megformáló tortákat. A torták díszítése tejszínhabbal történik, a családi manufaktúrában ezt a munkafolyamatot a lánya végzi. A tortákat nem lehet hosszú ideig tárolni, mert a cukor rövid időn belül elkezd megereszkedni és szétfolyik a kompozíció. A gasztronómia mellett (grillázs torták, hagyományos vajas torták, habsütemények és korábban a lakodalmakra készített száraztészták) a fonal általi varázslással készített kézimunkái is széles spektrumon mozognak számos hullámos paplan, kötés, hímzés, horgolás dicséri kézügyességét. A családot ben áttelepítették Csehországba, ben térhettek vissza szülőföldjükre, a nagymamánál találtak menedéket. A grillázstorták készítésének techniká- Egy frissen készült grillázstorta 213

215 Loksa Gábor, Halász Gergely, Havel Alexandra, Havel Ágnes, Havel Tamás Garam mente Kollégium ját egy helybéli, idősebb hölgytől tanulta az 1960-as évek derekán. Kezdetben fizetés kiegészítés gyanánt cukrászkodott, a gondjaira bízott négy unoka neveléséhez szükséges volt némi mellékes bevételre. Legproduktívabb időszakában a cukrászműhelynek kinevezett otthoni konyhában heti 20 torta is alakot öltött, ma már csak limitált mennyiséget vállal. Alkotásai külföldön is keresettek, Angliából és Németországból is érkezett már felkérés a megrendelő által tervezett egyedi torták elkészítésére. Bevett és évtizedek óta működő gyakorlat, hogy a megbízó hozza az alapanyagot és néhány ötlet-elképzelés foszlányt, Margit néni pedig kreativitását, képzelőerejét latba vetve formába önti a kívánságokat. Velünk is megosztotta receptúráját: 1 kg szárított és megtört, darált diót, 1 kg folyékonyra olvasztott kockacukorral vegyít, majd a meleg masszát vizes nyújtódeszkán Kutyka Margit néni kiterítve kezdetét veszi az alakformázás aprólékos, nagy műgonddal és precizitással kísért hosszadalmas folyamata. A kompozíció bonyolultságától függően több alkotóelemből, grillázs darabból is állhat, ezek összeillesztése, olvasztása a legvégső munkafolyamat. Margit néni a térségben egyedülálló tudását már több fiatalra átörökítette, a családi grillázs-készítő manufaktúrát garantáltan a lánya viszi majd tovább. Forrásjegyzék: Szabó Margaréta Juhász Gábor (2014): Az Alsó-Garam mente kulturális öröksége. Alsó-Garam menti fejlesztési partnerség polgári társulás, Zselíz

216 I. Értékek, értékőrzők Vámosladány Vámosladány Demeter Péter, Vig Diána, Jovanovic Dániel, Balogh Géza Attila Vámosladány népessége 2011-ben 973 fő volt, ebből 360 magyar nemzetiségű. A második világháború után nagyrészt a református vallású magyar lakosságának egy részét telepítették át Magyarországra, helyükre magyarországi szlovákok költöztek. A közeli Siklós-hegy a gyurgyalag védett fészkelőhelye. (Szlovákiai Magyar Adatbank, 2016) A helyiek elmondása alapján a településen élőket tormásoknak is nevezik, mert szinte minden háznál megtalálható a jó minőségű torma, mind a konyha polcain, mind a kertben. A régészeti leleltek tanúsága szerint már Kr. e. 2. században is éltek területén emberek. Az első írásos említés a garamszentbenedeki apátság 1075-ben kelt alapítólevelében található Villa Ludany néven. Ludányt egy 1209-ben kibocsátott pápai oklevélben is említik tól a lévai váruradalom része volt, vámszedési és piactartási joggal ban 22 adózó portája. A faluban egy szabad cipész és kereskedő is élt ben már 67 ház ált a településen. A török hódoltság idején az egész falu elpusztult ban az Újvári elajet öszszeírásában nem is szerepel,1715-ben viszont már 24 adózója és egy szabadja volt. (Adalékok a Vámosladányi Református Egyházközség történetéhez) A településen született 1903-ban Janovits Ödön plébános, Szentszéki püspök, aki fellépésének köszönhetően 1945-ben a dunaszerdahelyi cigányság megmenekült a deportálástól. (Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség, 2014) A Templom utcában található katolikus temploma már 1332-ben fennállt, melyet 1570-ben reneszánsz, majd 1770-ben barokk stílusban építettek át. (Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség, 2014) A Kálvin téren álló református templom 1785-ben épült, 1802-ben tornyot építettek hozzá. (Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség, 2014) A vámosladányi Fő út és a Címer utca kereszteződésében található az első világháborúban elesett vámosladányi katonák emlékműve, melyen az elesett katonák nevét tartalmazó tábla felett egy vers olvasható: Sírjuk felett kezdj, dalos madár, dalba, nyíló tavasz virággal azt borítsd! Halkan szállj át rajt ősz síró fúvalma, csöndes álmukat meg ne háborítsd (Lamberth Géza) 215

217 Demeter Péter, Vig Diána, Jovanovic Dániel, Balogh Géza Attila Garam mente Kollégium Az 1930-as népszámlálás eredményei alapján a magyar nyelvterület északi határát többek között Vámosladány is jelölte. A Szlovák Telepítési Hivatal eszmei tervvázlata a mai Lévai járás területén, a Léva és a járás déli határán fekvő térségben 37 község magyar lakosságának kitelepítését tervezte, amelyek között ott volt Vámosladány is. A Dél-Szlovákiában letelepített magyarországi szlovákok járási és községsoros kimutatása szerint legtöbbjüket a kitelepítések által leginkább érintett Pozsony és Ipolyság közötti magyar etnikai tömb járásaiba és községeibe telepítették. A jelenlegi Lévai járás területén 44 községbe összesen 7192 magyarországi szlovák érkezett, legtöbbjük a korabeli Zselizi (4405 fő) és Lévai (2117 fő) járásokhoz tartozó településekre, a magyar etnikai területbe ékszerűen benyúló, a Mohi Csata Hontfüzesgyarmat által határolt háromszögbe. Vámosladányba szám szerint 336 fő került betelepítésre. A 2001-es népszámlálás alapján Vámosladány elveszítette a korábbi magyar többségét. (Popély, 2003) Vámosladányi kilátó A hegytető és a 2013-ban felújított emlékmű közkedvelt kirándulóhely, külföldről is gyakran érkeznek vendégek, az iskolák gyakran tartanak itt honismereti órát és honvédelmi gyakorlatokat. Az 1960-ban felépített, hozzávetőleg húsz méter magas vasbeton emlékmű Lévától mintegy öt kilométerre, délkeletre található. Azon a magaslati ponton emelték, ahol a második világháború idején, három hónapon át katonai megfigyelőpont volt. Malinovszkij marsall, a II. Ukrán Front parancsnoka 1944 decemberétől 1945 márciusáig innen vezényelte 216

218 I. Értékek, értékőrzők Vámosladány a Garam déli részén folyó katonai hadműveleteket. A Siklós-hegy tengerszint feletti magassága 274 méter, Szlovákia legnagyobb travertindombjai közé tartozik. Számtalan őskori állati kövület és növényi lenyomat került elő innen. Korábban sokáig kőfejtő működött a közelben, de abbamaradt a termelés, mivel kiapadtak a travertinkészletek. Éppen az emlékmű alatti védett részek rejtenek még tartalékokat. (Forgács, 2011) A településen működik egy kultúrház és a Csemadok szervezet is, ami november 13-án alakult, tevékenységi körük főleg kulturális és közművelődési. Ezen belül működik a Napsugár menyecskekórus, mely 1976-ban alakult és főleg a magyar paraszti népzene gyűjtése, feldolgozása és színpadi bemutatása a céljuk. Tevékenységük alkalmi fellépésekből, templomi éneklésből tevődik össze, főleg községük ünnepein, esküvői szertartások alkalmával. (Szlovákiai Magyar Adatbank, 2016) Helyi értékőrzők és értékek Zakar János autószerelő 15 évig dolgozott a szakmájában, maszekként. Felesége régóta szeretett volna egy kemencét az udvarba. Mivel nem akart csalódást okozni, az interneten keresgélt, hogy hogyan kell felépíteni azt az alapoktól. Leginkább meséket talált a kis Bencéről meg a kemencéről és rákeresett arra, hogy kemence Bence. Így bukkant rá olyan videókra, amelyek megmutatták, hogyan kell felépíteni egy kemencét. Szintén az interneten keresztül jutott hozzá régi, 300 éves csengő téglákhoz, melyek még jó minőségű, régi szakemberek által készített építőanyagok. A kemence alapja ahhoz hasonló, mint a ház alapja. Közepébe üveget kellett rakni, mindenféle ablaküveget, uborkásüveget rakott bele, közel 200 kg van bent. Boltíves tetőt csinált a kemencének, amelyet villanykályhából kivett nagy hőfogó téglákból rakott ki. Eleinte nem kenyérsütésre használták, hanem családi, baráti összejövetelekre szánt kalácsok, levesek, húsok készítésére. Kérték már fel vadászok is, hogy pl. vaddisznót süssön nekik, de sütött már barátainak bárányt, kacsát is, a kemencében szinte mindent meg lehet sütni. A kenyérsütést még anyósával kezdték el, de ekkor egyikük sem értett még hozzá. Az első sütés állításuk szerint minden volt, csak kenyér nem. Egy pék barátja tanácsaira hallgatva kezdett bele komolyabban a kenyérsütésbe, tőle tudta meg, hogy 5-6 óra is kell, míg felmelegszik megfelelő hőmérsékletűre a kemence. A végleges recept a több évi tapasztalat alapján alakult ki. A kenyérhez saját, előző héten készült kenyérből szárított kovászt használ. Van- 217

219 Demeter Péter, Vig Diána, Jovanovic Dániel, Balogh Géza Attila Garam mente Kollégium nak, akik akár 30 kilométerről jönnek azért, hogy megkóstolhassák a kenyerét és vigyenek belőle haza. Fontosnak tartja az adakozást és a közösséget, volt olyan, hogy egy falunapra a falunak 50 kenyeret sütött meg. A sütés napja mindig szombaton van, általában 9 db kb. 2 kilogrammos kenyeret süt, illetve 2 db kisebbet és 2 db mini kenyeret. A kovászkát pénteken reggel feldarabolja és egy literes bögrébe estig áztatja. Este készíti a lisztet, bekeveri a kovászkát. Fél 1-kor kel, felfűti a kemencét, 3-kor újra felkel és bedagaszt. Megint másfél óra múlva újra felkel, kiszaggat, illetve elmossa a mosatlant. Még másfél órát kel a tészta, majd mehet a kemencébe és fél 8-ra már kész is a kenyér, de kb. 1-1,5 órát kell várni, hogy fel lehessen vágni és akkor lesz csak fogyasztható. Jani bácsi a sütés mellett szeret foglalkozni a kerttel, gyümölcsökkel és pálinkát is készít. Részt vett kétszer is a tiszteletes úr által szervezett pálinkaversenyen sárgabarack-, illetve cseresznyepálinkával és érmet is szerzett mindkétszer. Ottjártunkkor meghívott minket Sanyi bácsi a sütésre is. Habár a korai kelést nem tudtuk vállalni, de a végére odaértünk és láthattuk, hogyan szedi ki a kenyereket a kemencéből, és mindannyiunkat megajándékozott egy-egy friss, 2-3 kilós kenyérrel, amit ezúton is köszönünk. Csáki Sanyi bácsi szakmája szerint géplakatos, majd tíz évig a traktorállomáson dolgozott, így a gépek kerültek érdeklődésének fókuszába. A további foglalkoztatottságát illetően harminc évig bányában, majd öt évig szénbányában, kőbányában is megfordult. Elmondható, hogy Komáromtól Prágáig szinte mindenki ismeri. Szoros a kötelék a családtagjaival, ikertestvére húsz éves korában halt meg vérmérgezésben, még a bevonulások előtt. Fiatal korában a famíliát vagyonelkobzás sújtotta, ami miatt birtokaikat is elvették tőlük, majd elköltöztek Lévából Vámosladányba, az ükapja házába. Lánya, Turcsán Józsefné Piroska néni Léván dolgozott gyapotfeldolgozó üzemben, majd édesanyját gondozta. Unokája autószerelő, aki már 4 évesen elkezdte tanulni a szakmát nagyapjától. A körzet viszonylatában is ismertté vált, mivel sokan hordják hozzá az autóikat és mindenféle gépet szerelni. Akár éjjel, akár nappal mindig a helyiek rendelkezésére áll. Nem múlhat el ünnep a családi összejövetel nélkül. Unokája október végén töltötte a 40. életévét, amikor a helyiek a polgármester vezetésével egy meglepetés ünnepséget szerveztek a tiszteletére. Mi sem bizonyítja jobban azt, hogy unokáját mennyire szeretik a faluban, minthogy szinte minden interjúalanyunk elmondta, hogy pénteken nem ér rá, mert egy barátjának lesz a születésnapja. Sanyi bácsi egy verssel készült neki, melyet nekünk a debütálás előtt megmutatott: 218

220 I. Értékek, értékőrzők Vámosladány,,Száguldnak az évek, 40 éves lettél, A munkában soha nem henyéltél. Adjon még az úr, sok jó egészséget, A családod körében hosszú boldog életet. Lánya állítása szerint egy hónapra lenne szükség ahhoz, hogy Sanyi bácsi összes költeményét elolvassuk. Legutóbbi verse a vámosladányi tűzoltó versenyre készült, de különböző évfordulós eseményekre, valamint temetésekre is szokott költeni. Számos témát választott már tárgyául, többek között: a szerelem, a hónapok, az évszakok, történelmi események, egyházi események. Mégis úgy látja jobbnak, ha nem ad ki kötetet, mivel úgy véli, nem verseket ír, hiszen azt Petőfi tette, ő csak ír. Ezzel a tevékenységgel éves korában kezdett el foglalkozni, de a munka mellett egyre kevesebb ideje jutott rá. Elmondása szerint szavalni nem szokott, a sajátjait is másokra bízza. Költeményeit szétküldi, vagy elajándékozza a városban élőknek. Egy piros kis füzetébe jegyzi az egészet és néhány versének a másolatát mi is megkaphattuk. A számos elkészült közül azonban nem tud se kedvencet, se legjobbat kiemelni. A legérdekesebb verse szerintünk a Vámosladányról szóló húsz versszakot magába foglaló vers, mely a település történetét dolgozza fel 655-től 2015-ig. Elmesélte, hogy régen a Lévai vár is a Csáki család birtokában volt, valamint a fémmel való munka is mindig közel állt hozzá. Rengeteg dolgot készített ő maga is fémből, többek között nagy zárakat. Volt egy hatalmas szív alakú függőzár (lakat), amit a kezembe adott a kulcsával együtt és megjegyezte, hogy ha egy hónapig próbálkozok, akkor sem tudom kinyitni. Megvan a maga titka, amit nem árult el nekünk. Egy szélkakassal is rendelkezik, ami lényegében egy repülőgép négy-öt méter magasan, és mindig arra fordul, amerről fúj a szél, ezáltal mozgatja a propellert. Megtudtuk, hogy már több, mint húsz éve ott van és hibátlanul működik. Megmutatta nekünk a két ágyúját is, amit saját kezűleg készített, egyik egy országos versenyt is megjárt, ahol második helyezést ért el. A második pedig, ami méretében is nagyobb volt az előzőnél, a vámosladányi világháborús emlékmű avatásán sült el legutóbb. Sokoldalúságáról tanúskodik az is, hogy Sanyi bácsinak harmincöt éven keresztül volt egy Jeepje, amit unokájának ajándékozott, de épp restaurálás alatt áll. A második világháború előtt készült és még ma is működőképes. A településen többen is tartanak régi járműveket és már-már kialakuló hagyomány a veteránautó találkozó, amit Sanyi bácsi szintén versbe öntött. Volt szerencsénk eljutni ezáltal Ondrej Hankovszkihoz, aki megmutatta nekünk 219

221 Demeter Péter, Vig Diána, Jovanovic Dániel, Balogh Géza Attila Garam mente Kollégium gyűjteménye egy részét. Testközelből, működés közben láthattuk az egyik legkülönlegesebb járművét, amiről megtudtuk, hogy se nem autó, se nem motor, hanem Velorex. Mojzes István 2014 óta tölti be polgármesteri tisztségét a településen, azóta újraszervezte az Önkéntes Tűzoltó Egyesület, a Polgárőr Egyesületet és lépéseket tett a Tormás Néptánccsoport felélesztésére is, ez utóbbira kevés sikerrel, hiszen a 22 jelentkezőből csupán két fiú volt, de nem adják fel a tervet. István rengeteg dolgot mesélt a településen lévő programokról, szokásokról. Elmondta, hogy a Polgármesteri Bálat januárban tartják, ahová a környékről is érkeznek látogatók. Legutóbb a Ceglédi Református Táncegyesület lépett fel. Márciusban rendezik meg a pálinkaversenyt, ami nem csupán verseny, hanem szakmai előadásokkal, tanácsadással tarkított rendezvény is. Borversenyt is tartanak már 10 éve, sőt 2 éve már nemzetközi szintű az esemény. Május 1-én tábortüzet raknak, fellép közben a Rozmaring énekescsoport, illetve azok a helyiek, akik meg akarják mutatni magukat. Júniusban az Önkéntes Tűzoltó Egyesület versenyt rendez, az ország minden részéről érkeznek tűzoltók. A traktor és veteránautó találkozó szintén nemzetközi méretű, Lettországból és Franciaországból is érkeztek látogatók. A falunapon külön vannak magyar és szlovák nyelvű programok, a helyiek mellett magyarországi csoportok is fellépnek tánccal, énekkel. Erre a rendezvényre meghívják testvértelepüléseiket is, amelyek: Maglód, Mitobon Gyubiron, Vijszki. Idén lesz még magyar szavalóverseny, idősek napja, illetve karácsonyi vásár és karácsonyi koncert. Az önkéntes tűzoltók még nem végeznek érdemi tevékenységet, az elmúlt héten tették le vizsgáikat a tagok, ezt követően 2017-ben már kapnak állami támogatást és hivatalosan is a megyei szervezet alá fognak tartozni ben kezdik elkészíteni a település monográfiáját, amelyhez az adatgyűjtés jelenleg is folyik. Tőle hallottunk egy különlegességről, a Vénusz-szoborról. A szobrot a település határában találták, i. e közötti lehet. Kb. 12 cm nagyságú, csak test és fej, kezek és lábak nélkül. A szobor fehér színű volt, ami pozitív hatásra utal. A település fontos növénye a torma. Jelenleg is próbálják fellendíteni jelentőségét, egy főzőversenyen is indultak, ahol az ételben a torma is főszerepet kapott, illetve díszcsomagolásban értékesítik. Mojzes István és a Lelkész úr is említett egy mondást, mely úgy hangzik: Ég, mint Ladány. Ez egy, a templomot megrongáló tűzesetre vonatkozik, amikor akkora tűz volt, hogy ez a mondás azóta elterjedt a köznyelvben. 220

222 I. Értékek, értékőrzők Vámosladány A település legfontosabb épített öröksége a kilátó, a két templom, a vízimalom és a világháborús emlékmű ben szeretnék felújítani a csőszházat. A vízimalomban szeretnének falumúzeumot kialakítani, de ehhez pályázati forrásra van szükség, mert önerőből nem tudnák megcsinálni. A régi malom Legkülönlegesebb étel, melyet már kevesen készítenek a biracs, ami úgy készül, hogy a búzát csirkáztatják, majd az 5-6 cm-es csírát ledarálják, ezt összekeverik liszttel és ezt sütik ki kemencében vagy sparheltben. Icso Sándor egy kis faluban született Barkán, Vámosladányban 13 éve él és szolgál, mint református lelkész. Mezőgazdasági iskolában tanult Sepsiben, majd teológiát végzett, de a faluban az oktatással is próbálkozott volna. A mezőgazdaságtól a mai napig nem szakadt el, kis területen gyógynövényeket termeszt, pálinkát főzet és méhészkedik. Gyógynövényeit az orvosi zsályával kezdte, ami nem vált be nagyon, ezért szülőfalujából szurokfüvet hozott, most nagy részben azt termeszti. Mint gyógynövény a torokra, légcsőbántalmakra, köhögésre és gyomorbántalmakra is jó, tea formájában. A növényt maga kaszálja és szárítja, amiért egy felvásárló Fito farm cég jön 221

223 Demeter Péter, Vig Diána, Jovanovic Dániel, Balogh Géza Attila Garam mente Kollégium és viszi el. A méhészkedést 5 éve kezdte el, négy családdal. Gyerekkorában is érdeklődött már a méhészkedés iránt, mindig irigykedve nézte azokat, akik árulták. Emellett anyagi okok is motiválták rá, így egészíti ki lelkészi fizetését és nem utolsó sorban szereti csinálni. Értékesítése csak ismerősök körében folyik, illetve azok ismerősei között. Ma már húsz méhcsaláddal rendelkezik. Szeretne még komolyabban foglalkozni ezzel, amihez már pályázatot is nyújtott be, reméli sikeres lesz. Elmondása szerint a településen a mezőgazdasági életet egy nagy szövetkezet alkotja, a környékbeli földek nagy részével, csak kevés falubeli gazdálkodó van. A kultúra klasszikus: búza, kukorica, repce. Annak idején, az előző rendszerben rizst is termesztettek a településen (a krónika jegyzetei alapján nagyobb hozama volt, mint Kínában). Ezen kívül sok helyen paprikát, paradicsomot termesztenek. Épített örökségek tekintetében a kilátót fontos megemlíteni, melyet Malinovsky tábornok bunkerja fölé építettek a német felszabadulás emlékére. A katolikus templomot a 15. század közepén építették, majd 1770-ben barokk stílusban átépítették. A református lakosságot a kitelepítés megtizedelte, nagy részüket elvitték, összesen 150-en maradtak. A katolikusok jelenleg is többen vannak, de az arányt a szlovákosodás is befolyásolja. Már nagyon kevesen őrzik az értékeket a településen, lassan minden hagyomány kiveszni látszik. Egyik ilyen érték, érdekesség a torma. A faluban úgy nő a torma, mint máshol a gaz. Szinte minden család foglalkozott tormakészítéssel, amelynek híre és maga a termék is Pestig eljutott. Manapság is készítik még, de már inkább csak saját fogyasztásra. A magyar kultúráról csak annyit tud, hogy amit ő igyekszik tenni azt meg is teszi lelkiismeretesen. Minden ünnepet igyekszik tartani, minden évben megemlékeznek március 15-ről, a kitelepítésről és augusztus 20-át is tartják. Egy barátjának az ötlete nyomán pálinka versenyt rendeznek a településen. Mindig szerette a pálinkát és csodával nézte mások munkáját. Egyszer talált egy jó főzdét, ahol igen ízletes pálinkát csináltak neki. Azóta szerelmese a pálinkának, több versenyen is voltak, bíróként is. A pálinkakultúrát igyekszik fejleszteni a településen, eredményessége látszik, mert igényesebbek az emberek a pálinkájukra. A márciusban tartandó helyi versenyen főként környékbeliek indulnak, amihez mind anyagi, mind személyi támogatást kapnak a polgármestertől novemberében Református Egyházmegyei Szavalóversenyt tartottak, mely során 22 fiatal mutathatta meg tehetségét. A versenyt követően a Honti Színjátszó Kör tartott előadást, melyre egyik kutatótársunk, Vig Diána közre- 222

224 I. Értékek, értékőrzők Vámosladány működésével került sor. Interjúnk alkalmával került említésre a rendezvény és a színjátszó kör is, majd a lelkész úr meghívására vettek részt rajta a honti fiatalok. Ez a rendezvény jó alapot biztosít a két település között kialakulóban levő testvértelepülési kapcsolatnak is. Záró gondolatok Öröm volt egy ilyen csendes, nyugodt, sokszínű települést megismerni, felkutatni. Ritkán találkozunk manapság olyan falvakkal, városokkal, ahol ekkora az egyetértés és a tenni akarás. Vámosladányra ez hatványozottan is igaz. Mindazokra az emberekre, akikhez eljuthattunk örömmel tekintünk vissza, rengeteg élményt kaptunk a helyiektől. Csáki Sanyi bácsi életbölcsességei, Mojzes István lelkes tenniakarása, Zakar Jani bácsi önzetlensége és finom kenyere, Ondrej Hankovszki lenyűgöző veteránautói mind hozzájárultak ahhoz, hogy megszeressük a települést. Legnagyobb köszönettel Icso Sándornak tartozunk, aki helyi koordinátorként vezetett minket az első és második kutatóhét során is és eljutatott bennünket ezekhez az emberekhez. Forrásjegyzék: Adalékok a Vámosladányi Református Egyházközség történetéhez

225 Vers Ramóna, Hágen Ádám Garam mente Kollégium Zalaba Vers Ramóna, Hágen Ádám A 2011-es népszámlálási adatok alapján 176-an élnek a településen, melyből 155 fő magyar nemzetiségű. Jelenleg 154 lakost számlál a falu. Általánosságban elmondató, hogy a település lakossága erősen református gyökerű, csupán négy római katolikus tartózkodott rövid ideig a településen, mi a kutatók. A település mindössze egyetlen utcából áll és az egy kilométer hosszú út két oldalán helyezkedik el a közel százhetven lakos száz háza. A hivatal épülete után néhány házzal megpillanthatunk egy romos épületet, mely régen a Református Alapiskolának adott otthont. Ennek használati jogát ötven évre megkapta az önkormányzat az egyházközösségtől, ezáltal a polgármester asszony eltökélt szándéka, hogy pályázati forrásokból felújítja és kialakít ott egy magyar közösségi házat, melyre óriási szüksége lenne a településnek. Ahogyan tovább haladunk Kisgyarmat felé, szintén jobb oldalon magaslik az 1789-ben épített református templom, melynek tornyát 1845-ben emelték. A templom mellett látható a két világháborúban elesett zalabai hősök emlékműve. Ahogyan a templom mellett elhaladunk, jobbra fordulva találjuk a A zalabai református templom szabadtéri színpadot, mely a szabadtéri istentiszteletek mellett sok zalabai rendezvénynek ad otthont. A színpad Esztergom város támogatásával épült 2009-ben. A szabadtéri színpad mellett baloldalon található a régi vízimalom épülete, melyet a polgármester asszony fel kíván újíttatni. A malmot 1791-ben még az Esterházyak építették. A kutatás két fordulója között eltelt három hónap alatt sokat haladtak a munkálatokkal. 224

226 I. Értékek, értékőrzők Zalaba Visszatérve a főútra, baloldalon megpillanthatjuk Csontos Vilmos költő emlékházát. Az emlékházat a falu egy üresen álló házából a korábbi és jelenlegi polgármester, Michlián Etelka és Bögi Pathó Melinda másokkal együttműködve közösen alakították ki és rendezték be úgy, ahogyan azt a költő a halálakor hagyta. A malom épülete 2016 októberében Itt megtalálható Csontos Vilmos összes bútora, ruhája, kézirata, levelezése, jegyzetei, újságai, kötetei, hangfelvételei és még a kerékpárja is. Garamsallón született 1908-ban, azonban 1948-tól 2000-ben bekövetkezett halálig Zalabán élt és alkotott. Az eredetileg asztalos költő fiának faragott hintalova is megtalálható az emlékházban, valamint a korábban említett református templom padjait is ő készítette. Az emlékház előterében több író, költő portréja is megtekinthető, akik mind-mind Csontos Vilmos barátai voltak, például Ozsvald Árpád, Zs. Nagy Lajos, Bábi Tibor és Lovicsek Béla. Az utóbbi azért is érdekes és kiemelendő, mert egyik műve, A csillagszemű asszony története zalabai eredetű. A neveket és a történetvezetést természetesen megváltoztatta az író, azonban a helyiek elmondták nekünk, hogy még ma is él Zalabán Lovicsek csillagszemű asszonya. Többen érdeklődtek nála, hogy ki is lehet az az asszony, azonban az író sosem adta ki személyazonosságát, tekintettel arra, hogy mindketten családos, házas emberek voltak. Az ezeket az információkat firtató kérdésekre csupán egyetlen mondattal válaszolt: Zalabán minden asszony csillagszemű. Egyetlen magyar vállalkozó dolgozik helyben, Urbán Zoltán, akinek cége húsz éve hidraulikus munkahengereket gyárt és javít. Emellett egy presszó található a településen. Többen említettek mezőgazdasággal foglalkozó gaz- 225

227 Vers Ramóna, Hágen Ádám Garam mente Kollégium dákat is, közülük kiemelendő egy hetven hektáros gyümölcsöst tulajdonló olasz vállalat, aki idénymunkát tud biztosítani a környék lakosságának. A településen többekkel részletesen elbeszélgettünk az ott működő kulturális életéről. Az adatközlőink között szerepelt a már említett Bögi Pathó Melinda, Zalaba jelenlegi polgármestere is. A Közösségi ház termének falán a Szózattal, Petőfi arcképével, valamint A korábbi Olvasókör termében egy óriási kokárdával is találkozhattunk, mely a közösség erős magyar identitásáról árulkodik. Melinda megmutatta nekünk a Zalabai Olvasókör jegyzőkönyveit és elmesélte, hogy a 20. század elején a zalabai férfiak, kalapjukat levetve itt olvasták a napi híreket és tárgyalták meg a közéleti eseményeket. A településen nem található óvoda, sem iskola, a helyiek Kisölvedre, Zselízre és Kétyre járatják gyermekeiket, ahol van magyar nyelvű oktatás. Magyar nyelvű könyvtár a már említett hivatali teremben található. Helyi értékőrzők és értékek Többen említették nekünk a helyben, gyalogbodzából készített bogyópálinkát, melyet volt szerencsénk megkóstolni. Ahogyan Kisgyarmat felé elhagyjuk Zalabát, a település határában lévő akácosban található jó minőségű forrásvíz is. Sajátos nyelvi kifejezésekkel is találkoztunk, ilyen például a botrafagyott, ahogyan a jégkrémet nevezték és nevezik. Emellett az idősek, akik először jutottak hűtőszekrényhez, egyszerűen hunbúg-hunnembúg -nak, vagy jégszekrénynek hívták azt. Zalaba egyébként a palóc nyelvjárást őrzi, a település éppen a palóc nyelvhatáron fekszik. Ellátogattunk a 91 éves Gőbölös Lajosné Pető Irénhez is, aki 13 éves kora óta ír verseket. Magát már serdülőkorában is koravénnek tartotta, mindig érdeklődött a lélek mélységei iránt, ezért is fejezte ki érzelmeit versekben. Egyik 226

228 I. Értékek, értékőrzők Zalaba A zalabai virágos ünnepi viselet legfontosabb emlékének tekinti, mikor saját versével köszönthette az első bécsi döntést követően 1938-ban (Irénke néni 13 éves volt ekkor) bevonuló magyar honvédeket. Verseit fia, László gyűjtötte össze és köttette be 2015 októberében. Álljon itt Kivándorló magyarokhoz című versének utolsó verszszaka: Bármilyen messzire sodorjon az élet / Balsors, vagy szerencse legyen osztályrészed / Az idegen földről hazavágyódsz mindig / Bent tudod és érzed, magyarnak születtél! / És lelsz nyugalmat az ősi föld kebelén! Irénke néni emellett megmutatta édesanyja zalabai virágos, bársonyból készült népviseleteit, mely az asszonyok ünnepi viselete volt a 19. században. További érdekesség, hogy régen akárcsak a délvidéki, nyugat-bácskai Doroszlón az asszonyok feketében mentek férjhez. Melinda számos rendezvényt említett, ami igazán zalabaivá teszi Zalabát és azokat, akik idelátogatnak. A minden évben megrendezésre kerülő szilveszteri és farsangi bál elmaradhatatlan eleme a helyi közösség életének. A nemzeti ünnepeken, megemlékezéseken kívül, melyekről már fentebb szóltam (március 15., június 4., október 6.) számos közösségi program várja a turistákat és helyieket egyaránt. Májusban hagyományosan megrendezésre kerül egy kerékpártúra, ahol tizenkét környező településről indulnak el Zalabára fiatalok és idősek, hogy ott egy ebéddel és tombolasorsolással egybekötött kellemes délutánt tölthessenek. A május utolsó vasárnapján tartandó gyereknapot követően nyáron a Szikince fesztivál kerül megrendezésre a településen. Ez a rendezvény Garampáldon és Kisgyarmaton is megrendezésre kerül, a három helyszínen egy időben. Szintén nyári esemény a szabadtéri istentisztelet, melyet a falu református lelkésze, Ambrus Erika celebrál. Az ősz közeledtét Zalaba hagyományos nyárzáró rendezvénye jelzi, illetve az augusztus végén megrendezett Kukorica-nap. A negyedik évszakban megrendezésre kerül az Őszi termékek bemutatója, ahol a község tagjai mutatják be saját terményeiket, egyéni portékájukat. Az utolsó hónap beköszöntét követően a gyerekeknek és nyugdíjasoknak szóló karácsonyi délután sem maradhat el, ekkor a meghívottak ajándékcsomagot is kap- 227

229 Vers Ramóna, Hágen Ádám Garam mente Kollégium nak. December 24-én, Szenteste a Tabulatúra zenekar ad koncertet a református templomban. Az időszakos rendezvények mellett minden szombaton rendszeresen megrendezésre kerül a játszóház a gyermekeknek, amennyiben az időjárás engedi, akkor a szabadtéri színpadon. A gyerekek itt Urbán Annamária vezetésével kézműves foglalkozásokon vehetnek részt és ismerkedhetnek meg a magyarsághoz köthető hagyományokkal, prózákat mondhatnak és verseket szavalhatnak. Volt szerencsénk beszélgetni Melinda édesanyjával Michlián Etelkával, a falu korábbi polgármesterével is. 24 évig vezette a települést, azóta pedig a nyugdíjas éveiben a helyi Csemadok elnöki szerepét tölti be. Az egyik legfontosabb dolog, amit kiemelt, a korábban már említett Csontos Vilmos Emlékház létrehozása. Etelka néni mellett mindenképpen meg kell említeni Dencső Tibort, aki valószínűleg minden nótát ismer és azokon felül még egyet. Őszi látogatásunkkor a tiszteletes asszony által megtartott rendhagyó Biblia-órát követően egy egész délutánt végignótázott nekünk, később velünk. Több adatközlő elmondása alapján kijelenthető, hogy Zalaba rendkívül élénk kulturális élettel rendelkezik. A régi és új polgármester asszony elhivatottságának és a falu aktív tagjainak köszönhetően rendszeres közösségi rendezvények részesei lehetnek az idelátogatók. Számtalan külföldi turistát vonz az apró település, így a falusi turizmus mindenképpen komoly lehetőségekkel kecsegtet. Melinda szerint Zalaba egy életérzés, amit leírni nem lehet, csak megtapasztalni. Ezzel az állítással, tapasztalatunk szerint nem lehet vitatkozni. Forrásjegyzék: Hiszek a versben - Szülőföldünk nagy szülötteire emlékezve (2011). Csemadok Zalabai Alapszervezete, Zalaba. Paprcka Milan Nádasiová Simona (szerk.) (2016): Hont z Neba. Besztercebánya. 228

230 I. Értékek, értékőrzők Zselíz Zselíz Szabó-Diószeghy Ágnes, Póth Csilla, Kiss Annamária, Teveli Horváth Dorottya, Szokol Noémi A város a Lévai járásban, a Garam folyó jobb partján helyezkedik el. Kedvező adottságai miatt a település mezőgazdasága mindig nagyon gazdag volt. Míg a város lakossága 1921-ben 2681 fő volt, ebből 2316 (83,4%) magyar, 262 (9,8%) szlovák származású, addig az utolsó felmérések szerint most 7186 fő él a városban, ebből 3550 (49,4%) szlovák, 3501 (48,7%) magyar nemzetiségű. A magyar lakosságának egy részét a második világháború után áttelepítették Magyarországra, helyükre a lakosságcsere keretében magyarországi, az úgynevezett belső telepítések során, szlovákiai szlovák családok települtek. A városban az elmondások szerint élnek még kínai, cseh és ukrán családok, illetve roma etnikumúak is. A környéken készített terepmunkák során kiderült, hogy a Garam menti településeken sok cigány családnak a vályogvetés és a teknővájás jelentette a megélhetést. A városban működik magyar és szlovák nyelvű iskola, illetve magyar és szlovák nyelvű gimnázium is. A helyi könyvtárnak van magyar nyelvű könyvgyűjteménye, és a Zselízi Kultúrházban is magyar nyelven folynak a programok. A városban református és katolikus istentiszteletet is tartanak magyarul. Zselíz a 17. században az Esterházyak birtokába került, akik a birtokon 1790 táján barokk stílusú kastélyt építettek. Az Esterházy család pártfogolta és támogatta Franz Schubert osztrák zeneszerzőt, aki 1818-ban és 1824-ben a család zenetanáraként tartózkodott Zselízen. Esterházy Károly halála után (1828) felesége, Festetics Rozina grófnő úgy döntött, hogy nem költözik vissza Bécsbe és a lányaikkal Zselízen maradnak, de nagyon hiányzott neki Bécs, ezért 1835-ben kertészeket hívott Bécsből, akik kiépítették az angolparkot (a mai Schubert-parkot) ben, hogy kicsit édesebb életet csempésszen a városba, Zselízre hívta a Bécsben ekkor már felkapott fiatal, zsidó szakácsot, Franz Sachert. Az ő nevéhez fűződik a Sacher-torta. Sacher 1816-ben született és 16 éves korában, cukrászinasként alkotta meg a Sacher-tortát, amikor Metternich herceg udvarában egy díszvacsora napján a főszakács megbetegedett és a cukrászinasra maradt a desszert elkészítése. Ezzel akkora sikert aratott, hogy később, már tanult cukrászként saját süteményeként árulta és 30 éves korára meggazdagodott belőle. Sacher fia, Eduard abban az időszakban született, mikor Zselízen dolgozott, az úgynevezett Sacher-házban, ami ma a Csemadok zselízi szervezetének ad helyet. Eduard nevéhez fűződik a rangos szállodalánc, a Hotel Sacher megalapítása. 229

231 Szabó-Diószeghy Ágnes, Póth Csilla, Kiss Annamária, Teveli Horváth Dorottya, Szokol Noémi Garam mente Kollégium Dr. Kardos Gábor és az értékfeltárók Schubert nevét és történetét a városban őrzi a Schubert emlékszoba, valamint a Zselízi Franz Schubert Vegyeskar, amit Horváth Géza karnagy alapított 1982-ben. A város alpolgármestere, Dr. Kardos Gábor mutatta be nekünk a város infrastrukturális és gazdasági helyzetét. Zselíz egy időben jelentős fejlődésen ment keresztül, 1910-ben az Oroszkai Cukorgyár Részvénytársaság kompot kezdett üzemeltetni Zselízen, 1914-ben megépült az iparvágány, melyen a cukorrépát szállították a gyárba ben alapítottak egy téglagyárat és egy teljesen új városrész épült, a Béketelep. A gyárat a hetvenes években bontották le. Működött a városban egy kelmefestőműhely is, ami 1956-ban szűnt meg. Valamint Zselíznek volt kaszinója és nyomdája is. Elmondások alapján a hetvenes évekig az éttermek élő zenével, teltházzal működtek. Ma sajnos ennek nyoma sincs, az éttermek és a fogadók többsége már bezárt. A zselízi kórházat az orvosok, felszerelések és korszerűsítés hiányában tavaly (2015-ben) zárták be. Zselízen ma is erős ágazat a mezőgazdaság és a gépipar. A városban működő mezőgazdaság iránt érdeklődőknek ajánljuk, hogy látogassanak el Kiss Lajos, zöldség-gyümölcs termesztő birtokára. A városban működik egy bútorgyár, valamint a régi panelgyárat idén bérelte ki egy holland cég, amit autópálya építéshez szükséges vasbeton elemek készítéséhez fognak használni. Várhatóan főt tudnak majd alkalmazni. Egy német cég pedig több száz embert munkáltat varrónőként, velük jelenleg folynak a tárgyalások, hogy valamivel magasabb, a nyugat-európai bérekhez hasonló juttatást nyújtsanak az alkalmazottaknak. Zselízen működik egy büntetés-végrehajtási intézet, ezért a várost sokáig úgy ismerték, mint börtönvárost. Az intézet közepesen szigorú besorolású és kevésbé őrzött. A börtön kapacitása 580 fő lenne, de 2013-tól több, mint 100%-os kihasználtsággal működik. A börtönőrök fizetése magasan meghaladja a helyi béreket, az alkalmazottak 1000 euro körüli bruttó, havi jövedelemmel számolhatnak. 230

232 I. Értékek, értékőrzők Zselíz A zselízi nevezetességeket ebben a rövid összegzésben, az értékfeltáró munka adatgyűjtése során kapott elmondások és a helyi terepkoordinátornak, a Csemadok munkatársának, Csonka Ákosnak egyik írása alapján mutatjuk be. A helyiek elmondása szerint a város nevezetességei közé tartozik a már említett Esterházy-kastély és Schubert-park. A Baglyos ház szintén a helyi értékek részét képzi, mely otthont adott Franz Schubertnek zselízi tartózkodása során. A Garam folyó partján sétálás kedvelt kikapcsolódás a helyiek számára. Sokan mutatják meg vendégeiknek a temetőt, mint turisztikai látványosságot. Az Esterházy-kastélyhoz tartozó Esterházy-kripta a katolikus temetőben található. Itt helyezték végső nyugalomra a család 11 tagját. A városban régen nagy hagyománya volt a néptáncnak. A Csemadok ben rendezte meg először az Országos Dal- és Táncünnepélyeket, majd ben a csehszlovákiai magyar ének- és zenekarok első országos fesztiválját, között pedig az Országos Népművészeti Fesztiválokat. A 3 napos rendezvény sokáig szünetelt, azonban idén, 2016-ban visszatért Zselízre a Csemadok Országos Népművészeti Fesztiválja. A népművészeti értékek iránt elkötelezett Tiszta Forrás Alap 1995 őszén alakult a felvidéki Zselíz városában azzal a szándékkal, hogy fellendítse a város, illetve a régió kulturális, szellemi életét, felkarolja nemcsak a helyi, de a régióbeli igényeket is: megismerni, megismertetni, elfogadtatni a folklórt. Az alapot a Juhász házaspár hozta létre egy olyan szervezetként, amely felvállalja és működteti azon fiatalok csoportját, Juhász Sándor akik vonzódást, kedvet éreznek, hogy a néptánc hagyományokat tovább örökítség és gyakorolják. Ilyen szellemben alakult meg az alap mellett működő Kincső Ifjúsági Néptáncegyüttes és az őket kísérő Gereben zenekar. A csoportokat szakmailag a Magyar Táncművészeti Főiskola hallgatói, a Juhász házaspár irányítja és vezeti, akik nem csupán Zselízen, de a régió, a megye határain kívül is szakmai segítséget nyújtanak a néptánccsoportoknak, például Ipolynyéken, Csatán, Kéménden, Barton, Szőgyénben és Ipolyszalkán. Ami a helyi ételeket illeti, Zselízen nagy hagyománya van a biracs elkészítésének, amit kőtésnek vagy csíramálénak is neveznek. Receptjét egy he- 231

233 Szabó-Diószeghy Ágnes, Póth Csilla, Kiss Annamária, Teveli Horváth Dorottya, Szokol Noémi Garam mente Kollégium lyi házaspártól kaptuk meg. A városban biracsfőző fesztivált is rendeznek. Az étel elkészítéséhez elsődlegesen szükséges búzát csíráztatni, azt ledarálni, majd liszttel összekeverni és megsütni. A bablevest különösen karácsonykor aszalt gyümölccsel készítik el. A knédlit az alábbi recept alapján készítik el a helyiek: Hozzávalók: ½ kg liszt (rétes és sima liszt keveréke), 1 teáskanál só, 2 kiskanál cukor, 2,5 dkg élesztő felfuttatva langyos vízben Elkészítése: Enyhén lisztezett asztalra borítjuk az elkészült tésztát, majd kigömbölyítjük. Egy tálat vékonyan kikenjük olajjal, ebbe tesszük a tésztát, a felszínét is lekenjük olajjal vékonyan C fokra állított sütőben, vagy meleg helyen kb. 60 perc alatt duplájára kelesztjük. A megkelt tésztát enyhén lisztezett asztalra borítjuk, hengerré sodorjuk. Felvágjuk annyi darabra, ahány knédligombócot készítünk belőle. A darabokat egyenként kigömbölyítjük, majd 1 perc pihentetés után gőzölni kezdjük őket. Az előkészített, vízzel töltött lábast tűzhelyre tesszük. Mikor az aljában forr a víz, egy párolóra vagy tésztaszűrőre beleteszünk egy-két, vagy több knédlit, a lábas méretétől függően. Lefedjük, és 15 percen át nagy lángon készre gőzöljük őket. Közben ne emeljük fel a fedőt. Sajátos, helyi szavaknak számítanak a következők: gádor pincébe a lépcsőlejáró bazén medence báger kotrógép perki derelye Helyi közmondás: Megáll, mint Börzsönyben az eső. Zselíz város nagyon gazdag kulturális emlékekkel és történelmi hagyományokkal rendelkezik. Sajnálatos azonban, hogy az idő során megrongálódott kulturális örökségeket, mint például az Esterházy-kastélyt és a kriptát nem tudja a város eredeti állapotába visszaállítani. A turizmus kiépüléséhez szükséges lenne, hogy a helyi nevezetességek látogathatóak legyenek, valamint a hagyományőrző fesztiválok magas színvonalon tudjanak megvalósulni, továbbá arra, hogy vendéglátóipari helyek létesüljenek, melyek ki tudják elégíteni az ide látogató turisták igényeit. A turizmus kapcsán felmerült, hogy a település nem csak kulturális-építészeti értékekben gazdag, hanem nagyon jó természeti adottságú is. Zselíz jó klímája völgyben való elhelyezkedésének köszönhető, emellett pedig nagyon jó minőségűek a termőterületei. A vízierőmű megépítésével sajnos eltűntek az ártéri erdők és a rétegvizek is megszűntek. A térség termálvize azonban továbbra is elérhető, többször felmerült már a helyi fürdő felújítása. Fontos kiemelni, hogy a dombos térség kiválóan 232

234 I. Értékek, értékőrzők Zselíz alkalmas szőlőtermesztésre. Zselízen található a 2010-es Év Fája Versenyen III. helyezést elérő fa. Kiss Lajos a Garam menti települések legnagyobb zöldség-, és gyümölcstermesztője. Kezdetben mindössze a nagyapjától megörökölt öt hektáron termesztett zöldségeket, jelenleg pedig már 770 hektárnyi területen folyik a zöldség- Beszélgetés Kiss Lajossal és gyümölcstermesztés, amelyből 240 hektárt sajátjának tudhat. A földeken többek között paprikát, burgonyát, paradicsomot, tököt, uborkát, dinnyét és epret is termeszt. Alapvetően állandó munkás dolgozik ezeken a földeken, azonban évente akár idénymunkást is alkalmaz, akiknek nagy része roma etnikumú. Ezen kívül 8000 m² szőlészete, valamint egy csárdája is van a városban, amelyet 1992-ben nyitott meg. A helyi termelő roppant büszkén mutatta meg nekünk a nemrégiben felújított nagyszülői házat, amely sok magyar motívummal bővelkedik. Ezek közül a piros-fehér-zöld színekre festett házfal a legkitűnőbb, azonban az éles szeműek rejtett motívumokat is fellelhetnek, mint például az asztalba faragott turulmadár. Ezen a telken található a szőlészete is, melynek termését nem értékesíti, csak saját felhasználásra tartja. A hagyománytisztelő termelő megmutatta lovasfogatát is, amelyen előszerettel utazik Zselízen belül. Őstermelőként terméseit négy saját üzletében forgalmazza, a többit pedig zöldségfeldolgozó gyárakba szállítja, például Ausztriába. Véleménye szerint nem éri meg Magyarországra szállítani, ugyanis Szlovákiában jóval drágább a munkaerő és az öntözővíz, amelyre Magyarországgal ellentétben nincsenek állami támogatások. A többi környező országgal is hasonló a helyzet, nehéz velük versenyezni és a globalizált világban roppant nehéz helyzetbe kerültek a kistermelők. Pontosan ezért egyre kevesebb ember foglalkozik a környéken zöldség- és gyümölcstermesztéssel, a legtöbben bérbe adják a földjeiket, kevesebb a munkás is, pedig a Garam mentén vannak a legjobb minőségű földek Szlovákiában. 233

235 Szabó-Diószeghy Ágnes, Póth Csilla, Kiss Annamária, Teveli Horváth Dorottya, Szokol Noémi Garam mente Kollégium Grosz Gábor jelenleg Zselíz legnagyobb szálláshelyének, az Éden Panziónak a tulajdonosa. A személyes beszélgetésünket is itt volt alkalmunk lebonyolítani, aminek keretében elsősorban a panzióról és jövőbeli terveiről érdeklődtünk. A helyi vállalkozó középiskolás évei után Né- Grosz Gábor körbevezet bennünket metországba költözött, ahol turisztikát és vendéglátást tanult, majd Hollandiában telepedett le, ahol üzleti összekötőként dolgozott. A rendszerváltás után tért haza, ahol először szállítmányozással foglalkozott, majd az utazások során összeszedetett tapasztalatokat, jó gyakorlatokat felhasználva kezdett el vállalkozni a térségben. Ennek részeként 2001-ben jött a lehetőség, hogy megvásároljon egy 2,6 hektáros területet egy végrehajtó cégtől, aminek a területén raktárak és egy irodaház volt. Ezt alakította át panzióvá egy plusz emelet hozzáépítésével, majd 2004-ben a szálló tovább bővült egy bárral és egy bowling pályával. Ez azóta is egyedinek számít a környéken, amely fő szempont volt a megépítésekor. Sok helyi és környékbeli településről járnak ide bowlingozni és biliárdozni. Jelenleg 15 szobájuk van, ahol főt tudnak elszállásolni. A folyosókon sétálva lépten-nyomon szebbnél szebb képekbe botlottunk, és mint kiderült, ezeket Gábor a saját utazásai alkalmával vásárolta. Az ilyen személyes jellegű tárgyakkal egy inspiráló és különleges atmoszférát hozott létre. A panzióban nem működtetnek konyhát, ezért a szállodai minősítés során csak két csillagos értékelést kapott, amely azonban nem tükrözi a valóságot, hiszen a szobák és a szálláshely minősége messze meghaladja ezt a minősítési kategóriát. Az éttermet ettől függetlenül nem tervezi, mivel a településen működő két népszerű vendéglő mellett nincs igény további éttermek létrehozására. A panzióban főként külföldiek szállnak meg, akik céges utazók, német technikusok, illetve nagyobb üzleti csoportok tagjai. Grosz Gábor, ahogy a többi interjúalany is, a Schubert Múzeum és az Eszterházy-kastély felújításá- 234

236 I. Értékek, értékőrzők Zselíz ban, valamint a Sacher családi hagyomány újjáéledésében látja a potenciált. Amennyiben ez megvalósulna, a turisták nemcsak átutaznának a városon, hanem több napot is itt töltenének, ezzel is segítve a település gazdasági fellendülését. A helyi vállalkozó sok lehetőséget lát Zselízben, ami azonban véleménye szerint az önérdekek miatt nem tud fejlődni. Az utóbbi tíz évben többször is volt lehetőség a település központjának fejlesztésére, ami azóta sem valósult meg az önkormányzat miatt. Erre egy jó példa egy 2005-ös eset, amikor a centrumban egy üres terület beépítésére írtak ki pályázatot, amelyre többek között Grosz Gábor is beadta terveit egy sorház ötletével, amelynek a tetején lakások, az aljában pedig üzlethelyiség vannak. A hatóság azonban az akkori áraknak megfelelően irreálisan magas összeget határozott meg. Ez a terület azóta is üresen áll, pedig az önkormányzat feladata pont az lenne, hogy élhetőbbé tegyék a települést, a vállalkozókat pedig ne akadályozzák, hanem inkább segítsék őket, és ezzel Zselíz előrébb jutását. Horváth Géza a város polihisztorának számít. Tanár, karnagy, tankönyvfordító, autodidakta zeneszerző. Végzettségét tekintve matematika földrajz szakos tanár, kisdoktori címet is szerzett. Több helyen tanított, majd től nyugdíjazásáig a zselízi alapiskolában dolgozott től 1984-ig a Zselízi Magyar Tannyelvű Gimnázium Leánykarát vezette óta tagja, 1980 óta szólamvezetője, segédkarnagya, 1983 óta krónikása a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának ben alapították a Csemadokban a vegyes énekkart, majd ezt 1992-ben átnevezték Franz Schubert vegyeskarra. Emellett alapító karnagya a zselízi Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola Franz Schubert Gyermekkarának ( ) is től 2001-ig tagja volt a bécsi székhelyű Franz Schubert Intézetnek (IFSI), mivel 1996-ban személyesen kérték fel, hogy csatlakozzon. A Zselízi Vegyeskarnak emellett kórusműveket ír, melyeket Este van, este van című könyvében adott ki. Horváth úr szerint nagyon sok fiatal tehetséggel találkozhatunk a énekkarban, mint például Mézes Mátyás és családja vagy Balla Ádám. Bodor Éva is Zselíz szülötte, aki most Németországban operaénekes tól publikál továbbá szakcikkeket is a matematika és a zene oktatásának köréből, tankönyveket fordít és ír. Horváth Géza könyvet írt Schubert zselízi tartózkodásáról is, melynek különlegessége, hogy Kovács Károly elveszettnek hitt kézirata alapján készítette el. Erről a könyv fülszövegében olvashatunk: Különös sorsa van időnként egyegy könyvnek. Ilyen könyv ez is, melyet a Tisztelt Olvasó a kezében tart. Horváth Gézának, a zselízi tanárnak és karnagynak, a Nemzetközi Franz Schu- 235

237 Szabó-Diószeghy Ágnes, Póth Csilla, Kiss Annamária, Teveli Horváth Dorottya, Szokol Noémi Garam mente Kollégium bert Intézet tagjának e Schubert-életrajza azért különös, mert a mű 1964-ben egyszer már elkészült. Igaz, annak a szerzője Kovács Károly zselízi tiszteletes úr volt, aki»szenvedélyesen törődött azzal, hogy minden hallgatójával megértesse, mint jelentett«zselíz a zeneszerző-óriás Schubertnek. Az akkori, es kézirat előszavában Kovács Károly azt írta:»ideje volt már bizony, hogy az olvasóközönség megismerkedjen Franz Schubert zselízi tartózkodásának minden mozzanatával.«azóta 36 év telt el, de Schubert zselízi tartózkodásának mozzanatai máig ismeretlenek előttünk. Illetve, most már minden érdeklődő megismerheti, hiszen Horváth Géza Kovács Károly elveszettnek hitt, majd egy kukából előkerült kéziratát forrásmunkaként használva végre kiadásra méltóvá formálta a Schubert-könyvet, száznál több reprodukcióval és fotódokumentummal is kiegészítve azt mindannyiunk gazdagítására. Horváth úr Schuberttel kapcsolatban sok új információt megosztott velünk. Hamis legendának tartja, hogy Schubert Zselízen komponálta volna az Ave Mariát. A település másik legendája, hogy Esterházy Karolinához szerelmi viszony fűzte, és számára írta a Die Schöne Müllerin című művét. A valóság azonban az lehet, hogy Schubert szerelme Karolina iránt viszonzatlan maradt. Egyrészt Schubertnek ekkor menyasszonya volt, másrészt pedig a túlzott korkülönbség és az ebből fakadóan kissé túlsúlyos Schubert akkoriban sem számított a nők kedvencének. Igaz jobban szerette Karolinát, mint Máriát, de mire Karolina férjhez ment, Schubert már meghalt. Az Esterházyak Tergenyére Nyitrabánya környékéről hoztak hithű katolikus németül beszélő embereket. Ő hozzájuk lovagolt ki Schubert beszélgetni, hiszen mással nem nagyon tudott az anyanyelvén szót érteni. Igaz, hogy volt lehetősége németül beszélni a pappal vagy az orvossal, de rangjában hozzáillőt csak Tergenyén talált. Szokták még híresztelni a komornával, Pepivel való viszonyát, de az tény, hogy a tergenyei kiruccanásokkor Schubert lóháton a Garamot átszelve sietett vissza Zselízre koncertet adni. Schubertet a barátai tartották el, édesapja papnak szánta, de Schubert a protekciós helyet otthagyta. Később édesapja iskolájában tanított, de ez sem bizonyult a számára illő szerepnek. Lúdtalpa és rövidlátása nem adott rá lehetőséget, hogy katonai pályafutása legyen, s miután a császári engedélyt megkapva szintén az apja jóvoltából elutasította a császári haderő szolgálatát, az édesapja kitagadta a családból és csak édesanyja halálát követően térhetett vissza. Horváth Géza második látogatásunkkor sokat beszélt a felvidéki magyarok helyzetéről, a kisebbségi sorsról és a zselízi térség helyzetéről, helytörténetéről. A második világháború után véghezvitt szlovák magyar lakosság- 236

238 I. Értékek, értékőrzők Zselíz csere gyakran előkerült beszélgetésünkben: ez a politikai döntés máig jelentősen meghatározza a térség életét magyart telepítettek át Magyarországra, akik helyére olyan szlovákok is jöttek Magyarországról, akik már nem is tudtak szlovákul. A lakosságcsere a helyi közösségre, kohézióra mindmáig tragikus következményekkel bír. Bár a kisváros lakosai (főleg szlovákok, magyarok és egy kisebb cigány közösség) ugyan jól működnek együtt, a lakosságcsere és az asszimilációs politika a helyiek identitására nagyon rossz hatással volt. Pozitívum, hogy a helyi politikai diskurzusban származásról nem gyakran beszélnek, szinte mindenki beszél szlovákul és magyarul is. A magyarok számára azonban problémát jelent az iskolaválasztás dilemmája. Sokan szlovák iskolába viszik gyerekeiket, abban bízva, hogy szlovák közegben nevelkedve gyerekeik jobban fognak tudni érvényesülni. Bár még van magyar általános iskola és gimnázium is, az iskolák létszáma egyre csökken. Sem a szlovák, sem a magyar iskolák színvonala nem kielégítő, esetleg leszámítva azt a néhány elitiskolát, melyek Szlovákia tanulóinak maximum 10%-át fogadják (főleg Pozsonyban, Kassán, Besztercebányán stb.). A szlovákiai magyarság egy másik csoportja gyakran választja Magyarországot már a gimnáziumi években. A magyar többségű, magyar vezetőségű települések érdekérvényesítési-képessége attól függ, hogy milyen a képviselőtestület összetétele. Amennyiben a polgármester magyar, de a képviselőtestületet többségében szlovákok alkotják, a polgármester tehetetlen a magyarokat érintő kérdések sikeres kezelésében. Jól mutatja a helyzetet, hogy elmondása szerint Dunaszerdahelyen, Párkányban vagy Gömörön jó az együttműködés magyarok és szlovákok között, mert ezeken a területeken elegendő ideje élnek szlovák közösségek, és nem a kényszerített lakosságcsere során kerültek a térségbe. Horváth Gézát arról is kérdeztük, hogy van-e víziója Zselíz jövőjével kapcsolatban. Mesélt a Magyarországon és a Felvidéken egyaránt meghatározó demográfiai problémákról: a fiatalok és a helyi értelmiség elvándorlásáról, elöregedésről és a helyi közösségi kapcsolatok fellazulásáról. Alapvetően nem bizakodó a térség gazdasági fellendülésével és a helyi magyarság helyzetének javulásával kapcsolatban. Azok a magyarok, akik szeretnék megőrizni magyar identitásukat, folyamatosan kihívásokkal szembesülnek. A gyökértelenség pedig hátráltatja a helyi közösség együttműködését. Felmerült a térség turisztikai potenciálja, mint lehetőség, másrészt pedig a nagyon jó minőségű zselízi földek jobb hasznosítása. A város fejlesztéséré lennének lehetőségek és tervek is vannak, azonban nem nagyon van, aki ezeket megvalósítsa. Nincsenek visszatérő fiatalok, akik új vállalkozásokba fognának. 237

239 Szabó-Diószeghy Ágnes, Póth Csilla, Kiss Annamária, Teveli Horváth Dorottya, Szokol Noémi Garam mente Kollégium Meglepő tény, hogy már az 1910-es években, amikor Kodály Zoltán a térségben járt, azt írta, hogy a zselízi térség nem rendelkezik népzenével. Korábban Schubert írt le néhány szlovák népdalt, melyeket a délután daloló szlovák munkáslányoktól (sommáslányoktól) hallott. Forrásjegyzék: A Sacher-torta receptje, zselízi szórólap Boczó Zoltán: Az oroszkai cukorgyári kisvasút Csonka Ákos: Zselíz, a színek városa Forrás: ma/2016/08/zseliz-a-szinek-varosa/ Csonka Ákos: Zselízi séta eltűnő értékeink nyomában Forrás: csonkaakos.blog.hu/2014/07/02/zselizi_seta_eltuno_ertekeink_nyomaban Dr. Jakab István: Zselíz Kulturális emlékei. In: Honismereti Kiskönyvtár 62. szám. Komáromi Nyomda és Kiadó Kft Horváth Géza: Franz Schubert Zselízen. Kovács Károly elveszettnek hitt kéziratai alapján. Dunaszerdahely Kincső Ifjúsági Néptáncegyüttes honlapja: Szlovákiai Magyar Adatbank: Szlovákiai Magyar Adatbank: Zselíz történelmi kincsei az Alsó-Garam mentén: 238

240 I. Értékek, értékőrzők Zsemlér Zsemlér Gódor Amelita Kata, Igali Kálmán, Szilágyi Márk A települést először 1075-ben említik. Ipolyszakálos felől érkeztünk Zsemlérre, a település központja a fő út mellett fekszik. A központban található a katolikus templom, ami 1806-ban épült és Szent László tiszteletére szentelték fel. A településre beérkezve láthattuk a falu címerét, ami Szent Lászlót ábrázolja, amint lován ül. A falubeli magyarok nagyon büszkék, hogy az ősi címerüket sikerült felkutatni és ma már ez fogadja a településre látogatókat. Először megtekintettük a templomot, ahol a helyi plébános ismertette velünk a katolikus templom történetét. Azután átmentünk a templommal szemben található szárnyas oltár emlékműhöz, ahol idősebb Gubík László tartott nekünk és a jelen lévő helyieknek egy szép és tartalmas beszédet. Az emlékmű négy esemény előtt tiszteleg: az I. és II. világháború hősi halottai, az es tavaszi hadjárat (a résztvevő csapatok helyben táboroztak Komárom viszszafoglalása előtt), valamint ben kitelepített családok előtt, akik közül sokan visszatértek a faluba. Laci bácsit a falu centrumában található községházán interjúvoltuk meg. Kiderült, hogy ő írja a falu krónikáját. Szívén viseli a település sorsát, születése óta itt él. Sajnos negatívan látja a falu jövőjét, mert egyre erősebb a szlovákosodás és fogy a falu népessége is. Vanyo Igort, a helyi plébánost is megkérdeztük a községházán. A plébános urat 8 éve helyezték a településre, előtte sok településen szolgált a lengyel határtól a magyarig, Zsemlér előtt Nyitrán volt. Igor atya is negatívan látja a jövőképet, véleménye szerint 100 év múlva a falu megszűnik létezni a magyarsággal együtt. A plébános úrtól megtudtuk, hogy a parókiához tartozik egy kis kert, a maga 1,5 hektárjával, ahová saját ke- Gubík Laci bácsi és a nagysallói csata emlékműve 239

241 Gódor Amelita Kata, Igali Kálmán, Szilágyi Márk Garam mente Kollégium zűleg ültetett kb gyümölcsfát. A fák közötti területet búzával vetették be, ittlétünk alatt az aratásra készültek éppen. A plébánia épületét állagmegóvás céljából felújította. A plébános behívott minket beszélgetni. Tovább indulásunk előtt megemlítette, hogy hosszú téli estéken maketteket gyárt, és meg is mutatott egy II. világháborús szükségkórházról készült diorámát, melyet saját kezűleg kreált az általa beszerzett alapanyagokból, hihetetlen részletességgel. 240

242 II. Következtetések

243

244 II. Következtetések Magyar népesség, magyar identitás a Garam mentén Magyar népesség, magyar identitás a Garam mentén Szavári Alexa A Garam mente Kollégium felmérésében résztvevők összesen 33 magyarok által is lakott szlovákiai településen kutatták a magyarság helyi értékeit, július 4 17 között. A kérdőívben feltett kérdések első csoportja demográfiai jellemzők mellett a vizsgálat a helyi és nemzetiségi identitásra, a magyarság megélésének lehetőségeire irányult, beleértve az adott település gazdasági helyzetére is. Ezen kategóriák mentén Demográfiai jellemzők A kutatás során összesen 255 kérdőívet töltöttek kiw, 105 férfi és 148 nő válaszolt a kérdésekre. A válaszadók átlagos életkora 65 év, míg a legfiatalabb válaszadó 22 éves, a legidősebb pedig 97. A válaszadók közül a legtöbben 77 és 78 évesek voltak (10 11 fő), de a férfiak átlagos életkora 63 év, a nőké pedig 65. A legfiatalabb férfi 22 éves volt, a legidősebb 95, míg a legfiatalabb nő 23 éves volt, a legidősebb Bart Bény Csata Érsekkéty Farnad Fegyvernek Felsőszecse Garamkálna Garamkövesd Garampáld Garamsalló Garamszentgyörgy Hontfüzesgyarmat Kéménd Kicsind Kisgyarmat Kisölved Kisóvár Kőhídgyarmat Léva Nagyod Nagyölved Nagysalló Nána Nyírágó Oroszka Párkány Sáró Tergenye Vámosladány Zalaba Zekér Zselíz Zsemlér ábra A kérdőívet kitöltők falvanként (fő) (Forrás: saját szerkesztés) Családi állapot Összesen 228-an válaszoltak a családi állapottal kapcsolatos kérdésre, akik közül 59% él házasságban, 8% még hajadon, vagy nőtlen, 29% özvegy, 5% 243

245 Szavári Alexa Garam mente Kollégium elvált. Az arányokon jól érzékelhető a vidéki kistelepülésekre jellemző tradicionális életmód, a válások és élettársi kapcsolatok alacsony száma. elvált 5% özvegy 29% férjezett 26% nőtlen 5% hajadon 2% nős 33% 2. ábra Családi állapot (Forrás: saját szerkesztés) A családi állapotot nemek szerinti bontásban is vizsgáltuk. A 93 férfi válaszadó adatai alapján a megkérdezett férfiak 78%-a él házasságban, 5% özvegy, 14% nőtlen, 3% elvált. nőtlen 14% özvegy 5% elvált 3% nős 78% 3. ábra Férfiak családi állapota (Forrás: saját szerkesztés) 244

246 II. Következtetések Magyar népesség, magyar identitás a Garam mentén Összesen 131 nő válaszolt a családi állapottal kapcsolatos kérdésre, amelyből kiderül a megkérdezett nők 45%-a él házasságban, a férfiaknál (40%) sokkal nagyobb arányuk 45% özvegy, 3% hajadon, 7% elvált. özvegy 45% hajadon 3% férjezett 45% elvált 7% 4. ábra Nők családi állapota. (Forrás: saját szerkesztés) Összesen 228 személy válasza áll rendelkezésre a térség képzettségéről, amelyből érdekes adatokat árul el ez diagram. A megkérdezettek 21%-ának ugyanis csak 8 osztálya van. Sokan úgy élték le az életüket, hogy csak 4-5 osztályt végeztek el. Természetesen idős emberekről van szó, az ő fiatal korukban még más világ volt, mint a mai fiatalok esetében elemi+2 középiskola 4 osztály 4 osztály+9 osztály 5 elemi+középiskola 37% 21% 18% 8% 1% 1% 3% 1% 1% 3% 5 osztály 6 osztály 7 osztály 8 osztály 8 osztály+3 közép 8 osztály+mg-i. gyorst. 9 alapiskola 9 osztály egyetem elemi főiskola inasiskola ipari iskola középiskola középiskola+2 év közgazdaság papi nevelde szakiskola szakközép 5. ábra Iskolázottság (Forrás: saját szerkesztés) 245

247 Szavári Alexa Garam mente Kollégium Az iskolázottság nemek szerinti bontásban a következők szerint alakul. férfi 0% 25% 50% 75% 100% nő 4 elemi+2 középiskola 4 osztály 4 osztály+9 osztály 5 elemi+középiskola 5 osztály 6 osztály 7 osztály 8 osztály 8 osztály+3 közép 8 osztály+mg-i. gyorst. 9 alapiskola 9 osztály egyetem elemi főiskola inasiskola ipari iskola középiskola középiskola+2 év közgazdaság papi nevelde szakiskola szakközép 6. ábra Iskolai végzettség nemek szerint (Forrás: saját szerkesztés) Látható az adatokból, hogy a tanult szakmával kapcsolatos kérdésre összesen 169 személy válaszolt. Ebből a legtöbben, szám szerint 18-an pedagógusok, 13-an közgazdászok. A foglalkozással kapcsolatos kérdésre már 220 személy válaszolt, a legtöbben nyugdíjasok. De őket is beleértve foglalkozásukat tekintve a legtöbben a mezőgazdaságban dolgoztak, dolgoznak. Mióta lakik a településen? A 251 válasz alapján a legrégebben 1929-ben költözött az egyik településére az egyik válaszadó, legutóbb pedig 2012-ben. A válaszadók közül 175-en mondták, hogy születésüktől kezdve laknak a településükön, tehát a válaszadók 70%-a tősgyökeres lakos, 30%-uk pedig beköltözött. 68-an válaszoltak arra a kérdésre, hogy honnan költöztek ide, ebből a többség, szám szerint 7-en, Zselízről. Szervezett magyar nemzetiségi élet a településeken A kutatásban 18 településen találni nemleges választ, ahol nincs szervezett kulturális vagy közösségi élet, míg a többi helységben azt nyilatkozták, hogy a településükön részt vesznek a szervezett magyar nemzetiségi életben en neveztek meg a településükön működő magyar nemzetiségi élettel kapcsolatos csoportokat, ám nem mindegyikük válaszolt arra, hogy tart-e velük kapcsolatot. 161-en (66%) tartanak kapcsolatot a helyi szervezett nemzetiségi élettel, 52-en (24%) pedig nem. Erre a kérdésre az összes válaszadó közül 213- an (84%) válaszoltak. 246

248 II. Következtetések Magyar népesség, magyar identitás a Garam mentén 0% 25% 50% 75% 100% Bart Bény Csata Érsekkéty Farnad Fegyvernek Felsőszecse Garamkálna Garamkövesd Garampáld Garamsalló Garamszentgyörgy Hontfüzesgyarmat Kéménd Kicsind Kisgyarmat Kisölved Kisóvár Kőhídgyarmat Léva Nagyod Nagyölved Nagysalló Nána Nyírágó Oroszka Párkány Sáró Tergenye Vámosladány Zalaba Zekér Zselíz Zsemlér Tartja a kapcsolatot Nem tartja a kapcsolatot Nem válaszolt 1 7. ábra A válaszadók és a magyar szervezetek közötti kapcsolat (Forrás: saját szerkesztés) 247

249 Szavári Alexa Garam mente Kollégium Azokon a településeken, amelyeken válaszoltak a magyar működő művelődési egyesület kérdésével kapcsolatban, az alábbi táblázatba foglalt csoportokat, egyesületeket nevezték meg: Település Bény Csata Érsekkéty Farnád Fegyvernek Felsőszecse Garamkálna Garamkövesd Garampáld Garamsalló Garamszentgyörgy Hontfüzesgyarmat Kéménd Kicsind Kisgyarmat Kislöved Léva Nagyod Nagyölved Nagysalló Nána Nyírágó Oroszka Párkány Sáró Tergenye Vámosladány Zalaba Magyarul működő művelődési egyesület Csemadok, Nyugdíjasklub, MKP, Most Híd Csemadok, Rozmaring Éneklőcsoport, Sólyom Gyermekei Társulat Csemadok, Futballcsapat, MKP, Nyugdíjasklub, Pacsirta Kórus, Vöröskereszt, Kiskertészek, Rokkantak, Vadászok, Vianova Csemadok, Asszonykórus, Nádas Tánccsoport, Pacsirta Kórus, Vadászok Paprikás Fegyverneki énekcsoport, Texas Rangers tánccsoport Csemadok, MKP, Református gyülekezet, Káposztások tánccsoport Csemadok, Nyugdíjasklub Aranylányhaj egyesület, énekkar, tánccsoport, kórus, borászok, sportegyesület, nyugdíjasklub, Csemadok Csemadok, MKP Csemadok, Vadászok, Kiskertészek, Kórus Csemadok, Vöröskereszt, Menyecske Kórus, Rozmaring Kórus, Horgászegyesület, Nyugdíjasklub, Vadásztársulat Csemadok Nyugdíjasklub, Tánccsoport, Éneklőcsoport, Halászegyesület, Hagyományőrző csoport, Kéméndi Polgári Társulás, Csemadok Csemadok, tánccsoport, Nyugdíjasklub Csemadok, Úrbéres Társaság MKP Reviczky Társulat, Lévai Szépítő Egylet, Lévai Magyar Dalárda, Lévai Magyar Asszonyok Ligája, Lévai Bélyeggyűjtők MKP, tánccsoport, Csemadok Csemadok, Vadászszervezet, Rozmaring Éneklőcsoport, Nyugdíjasklub, Borbarátok, Sportszervezet, Rákóczi Szövetség Csemadok, FOLK-ART, Szivárvány Énekkar, Szivárvány tánccsoport, Szivárvány Asszonykórus, Mákvirág Tánccsoport, Nyugdíjasklub Csemadok, Nyugdíjasklub, Szülőföldért Polgári Társulás, LIMES-ANAVUM Regionális Honismereti Társulás, MKP, Színjátszó csoport Csemadok, MKP, Énekkar, Csemadok, színjátszó csoport, kórus, tánccsoport, Vadászegyesület Csemadok, MKP, színjátszó csoport, énekkar, Párkány és vidéke társulás, MKP Csemadok, Arizona Tánccsoport, énekcsoport nyugdíjasklub, focicsapat, énekkar, vadászklub, horgászegyesület, Csemadok, Rozmaring Énekes Kórus, futballcsapat, nyugdíjasklub Csemadok 248

250 II. Következtetések Zekér Zselíz Zsemlér Magyar népesség, magyar identitás a Garam mentén Csemadok, MKP, Dudics Ferenc Polgári Társulás Csemadok, Kincső Tánccsoport, kórus, MKP, Tiszta Forrás, Vegyes Kórus, Zselízi Hangok, Polgári Társulás, Schubert Énekkar, MKP, VIA NOVA ICS Csemadok, MKP, Ifjúsági Szövetség, Kulturális Szövetség Kiderült, hogy a településeken leggyakrabban tánccsoport, kórus, vadászegyesület, nyugdíjasklub működik, illetve a Csemadok tevékenysége is jelentős (kirándulásokat, falunapokat rendeznek). Tehát akad lehetőségük a lakosoknak magyar környezetben kikapcsolódni, szocializálódni. Kulturális és oktatási intézmények 175 személy nyilatkozta azt, hogy van magyar óvoda vagy óvodai csoport a településén. Nagyod, Nagysalló, Vámosladány, Garampáld kivételével minden település rendelkezik óvodával vagy óvodai csoporttal. 138-an válaszoltak az iskolával kapcsolatos kérdésre, amelyekből kiderült, hogy Felsőszecsén, Garamkövesden, Hontfüzesgyarmaton, Kicsinden, Tergenyén, Vámosladányon, Zselízen, Bényen, Kőhídgyarmaton kívül szintén mindenütt van magyar nyelvű oktatás. A könyvtárral kapcsolatos kérdésre 180 ember válaszaiból tudunk következtetéseket levonni. Magyar nyelvű könyvtár a következő településeken található: Érsekkéty, Farnád, Fegyvernek, Felsőszecse, Garamkövesd, Garamsalló, Garamszentgyörgy, Hontfüzesgyarmat, Kicsind, Kisgyarmat, Kisölved, Kőhídgyarmat, Léva, Nagyölved, Nagyod, Nagysalló, Nána, Nyírágó, Oroszka, Párkány, Peszektergenye, Sáró, Vámosladány, Zalaba, Zekér, Zselíz, Zsemlér, Csata. Örömteli, hogy valamilyen művelődési intézmény, illetve magyar nyelvű pap/lelkész majdnem minden településen van (utóbbira egyedüli kivétel Csata), de nem minden településen van katolikus magyar nyelvű pap, a református sokkal jellemzőbb. Más nemzetiségek a településeken A kutatásban részt vevő falvakról elmondható, hogy kisebb-nagyobb arányban lakják magyarok, délebbre többségi magyar, északabbra inkább szórványosan magyarlakta települések. A nemzetiségek tekintetében elmondható, hogy a felmért településeken a megkérdezettek többsége látta úgy, hogy a magyar mellett a legnagyobb számban jelen levő nemzetiség a szlovák. Ezt követik a cigányok, a lengyelek, csehek, németek, ukránok és említettek makedón és román kisebbséget is. A következő táblázatban a településeken előforduló nemzetiségeket láthatjuk: 249

251 Szavári Alexa Település Bart Bény Csata Érsekkéty Farnád Fegyvernek Felsőszecse Garamkálna Garamkövesd Garampáld Garamsalló Garamszentgyörgy Hontfüzesgyarmat Kéménd Kicsind Kisgyarmat Kislöved Kisóvári Kőhídgyarmat Léva Nagyod Nagyölved Nagysalló Nána Nyírágó Oroszka Párkány Sáró Tergenye Vámosladány Zalaba Zekér Zselíz Zsemlér Garam mente Kollégium Nemzetiségek szlovák, roma szlovák, cseh, lengyel, roma szlovák, roma, ukrán, cseh szlovák, cseh, német szlovák, cseh, lengyel, roma szlovák, roma szlovák, cseh, lengyel, roma szlovák, roma szlovák, roma szlovák, roma szlovák, roma szlovák, cseh, roma szlovák, cseh, lengyel, roma Szlovák, roma szlovák, cseh, roma szlovák, roma szlovák szlovák, roma szlovák, cseh, roma szlovák, cseh, lengyel, roma, makedón, török, ukrán szlovák, roma szlovák, cseh, roma szlovák, cseh, roma, ukrán szlovák, cseh szlovák, cseh, lengyel szlovák, cseh, roma, ukrán szlovák, cseh, lengyel, roma roma, szlovák roma, szlovák, cseh szlovák, cseh, lengyel szlovák szlovák, cseh, roma szlovák, cseh, lengyel, roma szlovák, cseh, roma 250

252 II. Következtetések Magyar népesség, magyar identitás a Garam mentén Munkavállalók a településeken A kérdőív a helyben, távolabb dolgozók arányáról is tartalmazott kérdéseket, illetve a helyi vállalkozások számáról, valamint a külföldi munkavállalásról. A válaszadók zöme azt mondta, hogy többségben vannak az eljáró dolgozók. Szektoronként vizsgálva az adatokat látható, hogy a mezőgazdaság (többnyire magángazdaságokban) a domináns ágazat, ami a térség adottságait tekintve természetesnek mondható. Emellett minden településen van más ágazati vállalkozás, hol több, hol kevesebb arányban. Illetve a legtöbb helyen a szolgáltatás szektor is jelen van (fodrász, manikűr, pedikűr stb.). Miből élnek a településen? A fentebb leírtakkal egyezően a lakosság túlnyomó része még ma is mezőgazdasággal foglalkozik. A kérdésre 208 (81%) személy válaszolt és ezeknek 79%-a a mezőgazdaságot jelölte meg jövedelemforrásként. 21% 8. kép A mezőgazdaság aránya a jövedelmek között (Forrás: saját szerkesztés) A válaszadók 21%- a szerint a településén még létezik valamilyen kismesterség és 30% jemezőgazdaság 79% Mivel mezőgazdasági településekről van szó, ipar 23%-ukban található. A kérdőívet kitöltők 43%-a említette meg településén az önkormányzatot, mint munkáltatót, valamint a válaszadók 12%-a említette a településén az egyéb megélhetési formát, de ezek alatt leginkább a nyugdíjat értették. 66% 9. kép Szolgáltatások aránya a településeken a többi ágazathoz képest (Forrás: saját szerkesztés) szolgáltatás 34% 251

253 Szavári Alexa Garam mente Kollégium lezte, hogy a településén foglalkoznak falusi vendéglátással is. A válaszadók 49%-a említette meg az önkormányzatot, mint munkáltató. A magyar nyelv használata A 245 (96%) válaszból indulhatunk ki a nyelvhasználat vizsgálatakor. 202 kérdőívből az derült ki, hogy mindenhol használják a magyar nyelvet. Ez a megkérdezettek 79%-a. 21% mindenhol beszélik a nyelvet 79% 10. kép A teljeskörű nyelvhasználat lehetősége a térségben (Forrás: saját szerkesztés) A többiek (21%) véleménye a következő arányban oszlott meg: % 42% 52% 53% % 58% 48% 47% 10 0 otthon üzletben hivatalban munkahelyen nem használja használja a magyar nyelvet 11. kép A magyar nyelv használatának lehetőségei a térségben (Forrás: saját szerkesztés) 252

254 II. Következtetések Magyar népesség, magyar identitás a Garam mentén A diagramon jól látszik, hogy azokon a településeken, ahol nem lehetséges a magyar nyelv használata mindenhol, ott legtöbbször a hivatalokban, a nagyobb városokban és az orvosnál szorulnak rá az emberek a többségi nyelv használatára. Ezeknél a válaszoknál látszik még, hogy a munkahelyeken is általában szlovákul kell beszélni, illetve a vegyes házasságok miatt pedig otthon is használják a szlovák nyelvet. A megkérdezettek médiafogyasztása A kérdőívekből egyértelműen kitűnik, hogy szinte kizárólag az anyaországi médiából tájékozódnak a válaszadók, elvétve néznek szlovák nyelvű TV csatornát, vagy olvasnak szlovák nyelvű hírportálokat. Az írott sajtóból az Újszót, Blikket, Nők Lapját, Pátriát, Kiskegyedet, Reményt és a Vasárnapot olvassák a legtöbben. A rádióállomások közül főleg az anyaországi Kossuth és Petőfi Rádiót, illetve a helyi Pátrium Rádiót hallgatják. Tájékozódás céljából elsősorban a magyar közszolgálati csatornákat (leginkább Duna TV, M1) keresik, de a nagy kereskedelmi csatornák mellett sok tematikus csatornát is rendszeresen néznek. A megkérdezettek 92%-a válaszolta azt, hogy az anyaországi magyar nyelvű TV csatornákat nézi magyar nyelvű helyi újság magyar nyelvű anyaországi újság magyar nyelvű helyi rádió 150 magyar nyelvű anyaországi rádió magyar nyelvű helyi tv jeles napokon havonta hetente naponta magyar nyelvű anyaországi tv 12. kép A magyar nyelvű média követése a térségben (Forrás: saját szerkesztés) A települések magyar vonatkozású ünnepei Minden településen megünneplik az anyaországi nagyobb vallási és nemzeti ünnepeket, annak ellenére, hogy ezek Szlovákiában nem munkaszüneti napok. 253

255 Szavári Alexa Garam mente Kollégium Azok, akik pontosan megneveztek ünnepeket, legtöbbször a március 15-ét említették. Ezt követi a karácsony, az advent, a húsvét és a pünkösd, az október 23., majd a Reformáció napja, az aradi vértanúk napja és augusztus 20. Sokan említik még a trianoni megemlékezést. A legtöbb helyen évente tartanak falunapot, akár két-három nap hosszút is. Az ünnepek között került felsorolásra több helyen az anyák napja, a szüreti bál, a búcsú, majális, világháborús megemlékezések, illetve a Csemadok által szervezett kirándulások. Több válaszon alapuló információk utalnak arra, hogy Bényen ünneplik Nagyboldogasszony napját; Farnádon különböző táborokat szerveznek a gyerekeknek (angol, kézműves) és főzőversenyeket rendeznek; Oroszkán álarcosbálat tartanak, illetve ünneplik a Nagypénteket és Szlovákia megújulását is; Párkányon vannak még Balassi Bálint Kulturális Napok is; Zselízen Népművészeti fesztivált tartanak, Nánán évente megemlékeznek trianonról és az aradi vértanúkról, és Szent István-napot is tartanak. Kevésbé örömteli, hogy kiderült Kisölveden nem ünnepelnek az érdeklődés hiánya miatt. Kisgyarmaton sem, de augusztus 20-án elmennek kirándulni Bécsbe; Tergenyén sem tartanak magyar ünnepeket, de van borkiállításuk és színházi előadásaik; Sárón pedig a szlovák polgármester nem engedélyezi az ünnepek megtartását. Az ünnepek helyszínei többnyire a kultúrházakban, templomokban, esetleg sportpályákon, iskolákban, kopjafáknál, temetőkben van. A falvakból származó nevezetes személyek emlékhelyeinél is tartanak olykor (például évfordulóhoz kötődő) megemlékezéseket. 254

256 II. Következtetések A,,Garam mentiség helyi megélése A Garam mentiség helyi megélése dr. Szabó Mátyás, Herbert Áron Identitásunk és helyhez, otthonhoz, szülőföldhöz való kötődésünk fontos eleme a településünkhöz és az azt meghatározó természeti környezetünkhöz való viszonyunk. A lokálpatriotizmus már régóta ismert jelenség, de az is, amikor egy ember valamilyen hegyhez, völgyhöz, folyóhoz tartozónak vallja magát. Amikor felmerült tehát bennünk a gondolat, hogy a Garam mente tájegységet vesszük górcső alá, akkor szinte egyből felbukkant a kérdés is, mennyire élik meg a térség lakói Garam mentiségüket, használják-e a folyót, élnek-e vele? A Garam (szlovákul Hron), amely a Duna mellékfolyója, a maga 298 kilométeres hosszával Szlovákia leghosszabb folyója. Vízgyűjtő területe is hatalmas, 5465 km², Szlovákia területének 11%-a, vízhozama pedig 53,7 m³/s. Az Alacsony-Tátrában ered, ezután hosszanti völgyben folyik Besztercebányáig nyugatnak, majd onnan délnek. Lévánál töri át a vulkanikus hegységet és eléri az alföldet. Végül Párkány mellett, Esztergommal szemben ömlik a Dunába. Azt már talán kevesebben ismerik, hogy a folyó nevét először Marcus Aurelius említi az Elmélkedések című gyűjteményes művében. A folyót még Granova néven jegyzi, írása első részében, amit Aquincumban állomásozva vetett papírra, Pannóniai hadjáratán. Az első középkori feljegyzés a folyóról 1075-ből származik, ahol Gron néven nevezik a folyót. A 17. századtól egészen az 1930-as évekig faúsztatásra is használták a folyót. Ma a Garam mente kedvelt vízitúra út, mivel nem épült rajta sok vízmű és a sodrása sem kockázatos. Jelen rövid tanulmány, beszámoló célja, hogy bemutassuk, hogy ma és a közelmúltban, hogyan viszonyulnak a helyiek a Garamhoz, térségük névadó folyójához hétköznapjaik során. Fontosnak véljük ezen utóbbi kifejezés hangsúlyozását, hiszen tartalmas és erős kapcsolat a köznapok során alakulhat ki, amely nem alkalomszerű. A kutatás, a kérdőívek készítésének szakaszában a Kárpát-medencében egységesített ívet egy utolsó kérdéssel kiegészítve megkérdeztük, hogy a válaszadó mikor volt utoljára a Garamnál?, majd strukturálatlan beszélgetést rögzítve mértük fel a napi kötődést. Az adatközlők 59%-a adott hosszabb-rövidebb választ ezen kérdésre, ami már örömteli módon előre jelezte az elemzés eredményességét és pozitív üzeneteit. Másik ilyen fontos sarokpont, hogy nem volt, nincs olyan település, ahol ne lett vol- 255

257 dr. Szabó Mátyás, Herbert Áron Garam mente Kollégium na érdemi válaszadás a folyóra vonatkozólag, ami a minta nagyságához és a települési alanyszámokhoz képest szintén jelentheti a napi kapcsolatot, a Garam helyi erejét. Persze minden adatnál beszédesebbek a megélésről született válaszok, amelyeket három nagyobb csoportban érdemes összefoglalni, idézve is pár érdekesebb választöredéket. Az első ilyen kategória a 20. századhoz köthető emlékeké, amelyből a kérdőívvel megkérdezettek korösszetételből adódóan igen sokat meríthettünk. Hangsúlyozni kell, hogy különösen élénk háborús élmények kapcsolódnak a folyóhoz a déli, torkolat közeli térségben (például Oroszka, Kéménd, Párkány), ahol a II. világháború során a front három hónapon át állt a folyónál, a két oldal és hidak folyamatosan változtatták birtoklójukat, függően attól, hogy a német vagy a szovjet hadsereg került-e fölénybe. Háborúban Garamon volt a csata. (Vámosladány, 75 éves nő). A folyóhoz számos múlt századi árvíz elméke is kötődik, amelyet többen megjegyeztek, ugyanakkor a folyamszabályozást illetően egyben kritikus véleményeket is kaptunk. A szabályozással sok mindent elrontottak. Az egyik ág, ahova többen fürödni, sátorozni jártunk, teljesen elhalt. Nem szabadna erőműveket engedélyezni és hagyni, hogy egyesek gazdagodjanak a természet kárára. Ma már nincsenek halak, lassan nem lesz víz benne. (Csata, 63 éves férj és feleség). Szoktak járni, de ma már nem szívesen ben a nagy árvíz volt, utána elrontották. (Sáró, 63 éves nő). A múltban persze a hétköznapi foglalatosságok, a munkák is jobban kötődtek a Garamhoz. Többen említik, hogy a köves partja miatt alkalmas volt szőnyeget mosni, de az árvízi területen kendert termeszteni is, amit aztán a folyóban mángolni lehetett, de gyakran úsztatták a fenyőket is és azért gyakoriak voltak a közösségi és egyházi események. Szőnyeget mosni jártak. (Érsekkéty, 88 éves nő); Garami hajókások rendszeres látványosságok voltak, mára ritkák, de a fenyőúsztatás is rendszeres volt, mára eltűnt. (Bény, 65 éves nő); Régen mikor kendert vetettek, ott áztatták a kendert amiből lepedőt, alsószoknyát szőttek. (Farnad, 87 éves nő). A válaszok legnagyobb hányadát a jelenbeli élmények, időtöltések elmondása tette ki. Korosztálytól függetlenül, időstől ( Hetente lejárok, amíg a lábam jó. Zekér, 72 éves nő) a fiatalig a válaszadók több, mint kétharmada (90 db) jelezte, hogy mind a mai napig fontos nekik a folyó, használják, megélik. A döntő többség viszont ma már a pihenése közben találkozik a Garammal. Horgászat, evezés, kirándulás, kavicsgyűjtés, gomba- és bodzavirág szedés, sártorozás, futás, kutyasétáltatás, piknikezés a leggyakrabban emlegetett tevékenység, akár heti, napi szinten is. Egyszer szinte végigeveztem a Gara- 256

258 II. Következtetések A,,Garam mentiség helyi megélése mot. (Kőhídgyarmat, 42 éves nő); Halász, aki napi szinten lejárt a Garamhoz. Paduc, ponty, csuka, amur, harcsa (Kisöldved, 80 éves férfi); előbb tudtam úszni, mint biciklizni. (Csata, 39 éves nő). Több helyen a kert, a szőlő a folyó partján vagy a túloldalán található, ezek a válaszadók a föld művelése során is sok időt töltenek a víz partján. Egy hete voltunk utoljára, szőlőt permeteztünk, gyakran járnak (a folyóhoz a szerk.), közel van. (Zselíz, 76 éves nő és 79 éves férfi); Gyerekkoromban nap, mint nap, idén kétszer, mert nincs messze a borospince. (Párkány, 71 éves férfi). Az érdekesebb tevékenységek közül érdemes kettőt még kiemelni. Léván egy 74 éves férfi a következőt nyilatkozta: Mai napig járok fényképezni a Garam partjára, különleges alakokat formál a víz egy ipari tevékenység folytán., míg Csatán egy 64 éves nő Tegnapelőtt jártam a Garamparton, madarakat és a vizet figyelem. A harmadik csoportba a régen nem jártam a folyónál tartozókat kell sorolnunk (a válaszok 25% alatt). Ők valamilyen személyes okból ( idegen volt mindig a folyó, egészségi állapot stb.) vagy más irányultságú tevékenységek miatt nem járnak már évek óta a Garamhoz. Örömteli azonban, hogy még az ő válaszaik közül is több, mint 20 esetben kiderült, hogy rokonaik (leggyakrabban az unokák), barátaik rendszeresen Garam parti élményeket gyűjtenek. A helyiek tehát igenis megélik a Garam mentiségüket, nem idegenedtek el a térséget karakteresen meghatározó folyótól. Gyorsjelentésünkből kiolvasható, beszélnek otthon a Garamról: a fiatalok is kedvelik, számos tevékenység kötődik hozzá, egyszóval szeretik. Ebből a szempontból identitásukra tehát nem leselkedik veszély, ezt kijelenthetjük. Véleményt, elemzést nem hozzáfűzve, végül kisebb csokorként álljon itt még pár apró érzés- és emlékfoszlány a Garamról a kérdőívek alapján: Egy folyó egy falunak egy kincs!, A Garam mente a legszebb Szlovákiában., Régen mindenhol pázsit volt, mert a tehenek legelték. Az iskolából délután kimentek (a gyerekek a szerk.) a pázsitra, ha tudták az 1x1-et vagy az igeidőket, akkor mehettek fürödni a Garamba. Aki nem tudta, az addig gyakorolta, amíg meg nem tanulta és mehetett fürödni. Olyan tiszta volt a víz, hogy abból ittak, de csak ha hét kövön átment a víz, Gyakran járunk, tiszteletben tartom a folyót, de nem félek tőle, Gyerekkoromban nem járhattam le hozzá, Élő szervezet, minden évben mást lehet felfedezni benne, más a folyása, más a medre., imádom, azt kívánom a hamvaim ott szórják szét, egyszerűen leülni és várni, hogy jöjjön hozzám a minden szép. 257

259 Wetzl Viktor Garam mente Kollégium Nyugat-Bácska és Garam mente emlékezetpolitikai aktusának összehasonlítása Zombor és Léva városokon keresztül Wetzl Viktor Bevezetés Zombor és Léva kettő, a vizsgált területen kiemelkedő, kulturális jelentőséggel bíró történelmi település. Zombor a valamikori Bács-Bodrog vármegye központja, míg Léva a hajdani Bars vármegye központja. Mindkét település jól reprezentálja a vizsgált területek kulturális sajátosságait. A megismert települések közösségformáló és vélemányalkotó szerepe a mai napig megkérdőjelezhetetlen a kutatott területi egységek között. A két vizsgált földrajzi egység (Nyugat-Bácska, Garam mente) demográfiai, gazdasági, kulturális, törénelmi és szellemi központjait fedezhetjük fel Zomborban és Lévában. Zombor és Léva nagyon hasonló szerepet töltött be a történelem során a trianoni békediktátum előtti Magyarország területén. A mai, határon túlra szakadt magyarság életében is meghatározó e két város jelenléte. Az nemzeti emlékezet kiváló lehetőséget biztosít a határon túli magyarságnak arra, hogy megélje a magyarságát, életben tartsa a magyar identitást. Az emlékezeti aktusok napjainkban felértékelődnek, egyre több határon túli magyar közösség tartja a magyar nemzeti ünnepeket, melyek közül természetesen kiemelkednek a helyi kötöttséggel rendelkezők. Földrajzi keretek Zombor város a Nyugat-bácskai körzet, Zombor község központja, megközelítőleg lakossal ( melyből hozzávetőleg a magyar (1.ábra). 258

260 II. Következtetések Nyugat-Bácska és Garam mente emlékezetpolitikai aktusának összehasonlítása szerb magyar teljes lakosság ábra: Zombor magyar és szerb lakossága 1991 és 2011 között, saját szerkesztés a Szerb Statisztikai Hivatal adatai alapján Nyugat-Bácska Vajdaság észak-nyugati részén, közvetlenül a horvát határ mellett fekszik, alföldi jellegű, sík területi egység. Nyugat-Bácska körzet négy közigazgatási egységre, községre (szerbül opstinia) osztható: Kúla, Hódság, Apatin és Zombor, utóbbi a legnépesebb körzet ( fő, 12% magyar, fő). Zombor városa községi és körzeti központ is. Szerbek 61% ábra: Nyugat-Bácska községeinek etnikai megoszlása a 2011-es népszámlálás adatai alapján Horvátok 8% Egyéb 7% Magyarok 11% Horvátok 11% 100 Nyugat-Bácska népessége ezer főben Magyarok 13% Szerbek 62% Egyéb 7% Crnagorácok 17% Egyéb 7% 215 Szerbek 52% Ruszinok 11% Magyarok 8% Szerbek 83% 187 Szerk.: Wetzl 2016., a Szerb Statisztikai Hivatal adatai alapján A 20. század során Vajdaságban, így Zomborban is az etnikai öszszetétel drasztikusan megváltozott et követően a szerb anyanyelvű lakosság aránya megduplázódott, a többieké visszaesett, ami nem zárja ki, hogy egyes kisebb csoportok létszámukat tekintve nőni tudtak. A többség abszolúttá válása alapvetően 259

261 Wetzl Viktor Garam mente Kollégium bevándorlás következtében jött létre az I. és a II. világháborút követően. Az első után a magyarok létszáma esett vissza jelentősen, a másodikat követően pedig a németség tűnt el szinte teljesen a térségből (3. ábra) (Léphaft, 2011, Gábrity Molnár 2011). Az 1990-es éveket követően a lakosság száma csökkenésnek indult, melyben a negatív természetes szaporodás és az emigráció is szerepet játszik. Egyéb (12 etnikum) 3% Nem byilatkozott 5% Németek 1% Cigányok -1% Crnagorácok 1% Bunyevácok 3% Szerbek 61% Jugoszlávok 5% Horvátok 8% Magyarok 13% 3. ábra: Zombor etnikai összetétele a 2011-es népszámlálás adatai alapján, saját szerkesztés, a Szerb Statisztikai Hivatal adatai alapján Léva a Nyitrai kerület, Lévai járásának központja, nagyságrendileg lakossal, melyből közel 10% a magyarság részaránya. A Nyitrai kerület Magyarországtól északra található, lakossága fő, melynek egynegyede fő magyar ( A Nyitrai kerület 7 közigazgatási egységre, járásra osztható. A Lévai járás lakossága fő, népességének 25%-a magyar, fő ( A mai Lévai járás 1918-ig három különböző közigazgatási egységhez tartozott. Nyugati része Bars vármegye, keleti része Hont vármegye, míg déli része az Esztergomi vármegyéhez tartozott. Léva város lakosságának 85%-a magyar volt a múlt század elején, ez az arány azonban nagyrészt történeti okokból mára egytizedre csökkent (4.ábra) ( 260

262 II. Következtetések Nyugat-Bácska és Garam mente emlékezetpolitikai aktusának összehasonlítása szlovák magyar teljes lakosság ábra: Léva magyar és szlovák lakossága 1880 és 2011 között, saját szerkesztés, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai alapján A tanulmányban részletesebben vizsgált két település Zombor és Léva hasonló súllyal bír a vizsgált térségek relációjában, nagyságrendileg ugyanakkora népességgel bírnak (Zombor megközelítőleg 50, Léva 35 ezer lakosú település), fontos különbség ugyanakkor a magyarság aránya a teljes lakossághoz viszonyítva. Zomborban a magyarok aránya 6%, Léván ugyanez 10% körüli értéket képvisel (fontos megjegyezni, hogy a részarány más, de a magyar közösség mindkét esetben közel fős) (5.ábra) szlovák magyar teljes lakosság ábra: Léva magyar és szlovák lakossága 1991 és 2011 között, saját szerkesztés, a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai alapján 261

263 Wetzl Viktor Garam mente Kollégium A vizsgált települések városi ranggal bírnak, térségi központi szerepüknek köszönhetően képesek biztosítani a magyarság, a magyar identitás megéléséhez szükséges infrastruktúrát. Zomborban a Magyar Polgári Kaszinó, Léván a Reviczky Ház testesíti meg a magyar kultúra házát, melyek a határon túli magyarság mindennapjaiban többet jelentenek egy kulturális intézménynél, szimbolikusan az ország házát jelenítik meg Magyarország határain túl. Kutatási módszerek Az adatgyűjtés fundamentumát a vizsgálati területeken tett kétszer tíznapos terepi kutatómunka adja, mely 2015 őszétől egészen 2016 őszéig valósult meg. A kutatómunka mindkét esetben ugyanúgy ment végbe, ugyanazon módszerekkel, a jobb összehasonlíthatóság érdekében. A terepmunka első 7 napja a vizsgált városokban élő, kiemelkedő közösségi tevékenységet végző, véleményalkotó, nagy helytörténeti tudással bíró magyarok közt zajlott, akikkel kérdőívet töltettünk ki. A kutatás második felében a válaszadók közül kiválasztottuk azokat a személyeket, akik további információval szolgálhattak, vagy megítélésünk szerint óriási munkájuk van a magyar közösségek összetartásában. A kutatás a lakiteleki Népfőiskola Alapítvány szervezésében, kiemelt projektként került lebonyolításra. A kutatás célja a Kárpát-medencei határon túli magyarság épített, szellemi és kulturális örökségének feltárása, újrafelismerése, végül egy értékkataszter összeállítása. Az identitás és emlékezet politikai földrajzi jelentősége A tág értelemben vett kultúra a nyelv, a közös történelem, a csoport tagjai által vallott értékek, a közös eredetmítosz, a közös hősök, a nagy tragédiák, a nagy teljesítmények, a szimbolikus intézmények és helyek jelentik a nemzeti identitás alapjait, mely előfeltétele a nacionalizmusnak, mint a nemzetet (embercsoportot) a földrajzi térrel (haza/szülőföld) összekapcsoló ideológia (Taylor Flint, pp ). Ebben a gondolatmenetben tehát kultúra, identitás és tér összekapcsolódik, a kultúrának közvetetten fontos, a nemzetet a térhez (szülőföldhöz) kapcsoló földrajzi szerep jut. Ugyanakkor a kölcsönhatás fordítva is igaz, a tér egyes kitüntetett elemei, pontjai szintén hatnak az identitásra, annak nagyon fontos építőelemei lehetnek, hiszen általában ami egy közösséggel történik, az térben realizálódik, minek következtében a térben ennek lenyomata születik, mely a csoport emlékhelyeként (lieux de memorie) az identitást erősítő szerepet kap(hat) (Nora, 2003). 262

264 II. Következtetések Nyugat-Bácska és Garam mente emlékezetpolitikai aktusának összehasonlítása A magyar nemzet a trianoni békediktátum után politikai földrajzi értelemben több különböző helyzetű csoportra szakadt, így megkülönböztethetünk többségi kisebbségi viszonyt, mely szerint létezik a nemzet és kultúra magyarországi és magyar kisebbséggel rendelkező államokbeli helyzete. Utóbbi esetben megkülönböztethetjük a tömbben és szórványban/diaszpórában élő magyarságot. A kisebbségi helyzetben a kultúra megélését kettősség jellemzi, hiszen két egymásra egyidejűleg hatással lévő tényező befolyása alatt áll. A határon túli, kutatott magyar kultúra mind részei a magyar nemzeti kultúrának, ugyanakkor együttélési kultúra is, tehát a helybeni kultúrákkal folyamatosan kölcsönhatásban áll. A migráció révén világunk globális olvasztótégellyé válik (Csapó et. al., 2007). A költözéssel nem szűnik meg a kapcsolat az anyaországgal, hanem különböző bonyolult kapcsolatok rendszere alakul ki. Kettős állampolgárság, kettős kulturális kötődés, többes identitások, többes lojalitás, hálózatosan szervezett közösségi élet válik tipikussá. A stabil struktúrával és bázissal rendelkező szervezetek (közülük is kimagaslanak az egyházak, vallási szervezetek) jelentősége megerősödik (Keményfi, 2011). A magyarok geopolitikai képét a nagy nemzeti tragédiák uralják, melyek közül kiemelkedik az I. világháború ember- és területvesztesége, a trianoni békediktátum következményei, a második világháború emberáldozatai, a megszállások, az 56-os események és a kommunizmus. Ez a sok sebből vérző, depressziós önkép nem tökéletesen előzmények nélkül született, ugyanis a több évszázados terhek sorra formálják nemzetünket. Magyar emlékezet Zomborban Közép-Európában, így Magyarországon is 1848 emlékezete jól szemléltetheti a múlt és a jelen küzdelmeinek szoros viszonyát mérföldkőnek tekinthető, ugyanis a hangsúly a nyugatosodásra, az európaiságra helyeződik át, megszületik a nemzet, a nyelv, a kultúra és kialakul a nemzeti identitás, a nemzeti célok és sérelmek a háttérbe szorulnak. A nemzeti identitás és kultúra megélésében fontos szerepet játszik kiváltképp a határon túli magyarság életében 1848 emlékezete ( fesich.htm). A kisebbségi magyarság művelődési életének fontos eleme a magyarországi nemzeti ünnepek és megemlékezések megtartása, ezzel is erősítve a nemzeti egységesség tudatát, annak ellenére, hogy Szerbiában ezek nem munkaszüneti-, hanem normál munkanapok. A vizsgált települések többségében tartanak helyileg szervezett megemlékezési műsorokat, koszorúzásokat az 263

265 Wetzl Viktor Garam mente Kollégium es forradalom és szabadságharc alkalmából, ehhez kötődően megemlékeznek az aradi vértanúkról október 6-án (Zomborban viszont a helyi kötődésű Schweidel József vértanú emléktáblájának koszorúzására már 5-én sor kerül), és kisebb arányban, de október 23-át is felidézik, azonban a legfontosabb ünnep az augusztus 20-ai államalapítás napja, melyet Magyar Napnak neveznek. Ilyenkor a térség magyarlakta településeiről érkeznek a rendezvényre (római katolikus szentmisén megáldják a kenyeret, majd egy zenés-táncos felvonulás követi az eseményt a zombori utcákon). A nemzetiségi megmaradásban mindig is nagy szerepe volt az egyházaknak (itt főként a római katolikus egyházra gondolunk, ill. kisebb százalékban a református vagy evangélikus egyházakra), kiváltképpen egy olyan országban, ahol a többség vallása pravoszláv. A kutatás eredményei szerint napjainkban is igen erős a vallás szerepe a mindennapi életben, az egyház szerepe megkérdőjelezhetetlen a művelődés terén, fontos centripetális erővel bír a közösség összefogásában és a közösségépítésben. A fentieken kívül a családi körben megtartott egyházi ünnepek jóvoltából; legszélesebb körben a húsvéti és karácsonyi ünnepkörről, a pünkösdről, vagy a kisebb ünnepekről, mint vízkereszt, nagyböjt, nagyhét, Kisboldogasszony, Nagyboldogasszony van szó. Magyar emlékezet Léván Léván a civil egyesületek biztosítják a magyar tradíciók megélését. A Reviczky Házban egész évben megrendezésre kerülnek állandó vagy időszakos kiállítások, melyek közül mindenképpen kiemelendő a gondolati emléktáblák fala, ahol a helytörténeti szakosztály gondozásában évente 3 5 lévai vagy Lévához szorosan kötödő személy előtt tisztelegnek. Egy emléktáblát helyeznek el a Reviczky Ház kistermének falán, mely falnak a nevéből is sejthetjük, hogy a gondolat áll a középpontban, a fal szimbolikus üzenete sokkal mélyebb és időtálóbb, mint elsőre gondolnánk. A Reviczky Ház bővelkedik szimbólumokban, a magyar identitást hivatott erősíteni, felépíteni. A határon túli magyarság művelődési intézményei, kultúrotthonai egyben a külhoni magyarság házait is jelképezik. Ezeken túl a házban éppúgy megtaláljuk a magyar nemzeti identitás kialakításában és megőrzésében nagyon fontos magyar nemzeti emlékezeti aktusokhoz kapcsolódó jelképeket, mint a bibliotékában fellelhető forradalmi zászló képét Lévai Nemzeti Őrsereg zászlaja. A magyar nyelv és kultúra generációkon átívelő továbbörökítésében kiemelkedő felelősséget az oktatási intézmények vállalnak. Léva település kiváló helyzetben van, működik magyar nyelvű óvoda (Magyar Eszterlánc 264

266 II. Következtetések Nyugat-Bácska és Garam mente emlékezetpolitikai aktusának összehasonlítása Óvoda), magyar nyelvű általános iskola (Juhász Gyula Alapiskola) és magyar nyelvű gimnázium is (Czeglédi Péter Református Gimnázium). Léva kistérségi központi szerepéből adódóan viszonylagos könyedséggel tölti fel az évfolyamokat minden évben az óvodától egészen a középiskoláig. (Léva értelmisége és polgáriasodott társadalma erősen összefügg kiemelkedő oktatási intézményeivel, melynek szellemiségét a mai intézmények is öregbítik.) A helyiek kognitív térképén a középpontban a vár és a Dobó-kastély, vármúzeum található. Rendkívül büszkék a Léván élők településük viharvert történetére, épített örökségeire. A településen élő magyarság az anyaországi ünnepek közül az es szabadságharc megemlékezését tekintik alapnak, így március 15-ét és április 19-ét (Nagysallói csata emléknapja) tartják kiemelten fontosnak, ilyenkor a temetőben található, a csata emlékére állított mementónál gyülekeznek és együtt koszorúzzák meg, majd indulnak a Reviczky Házhoz. A művelődési házban a legkisebbektől a legnagyobbakig mindenki készül ünnepi műsorral és együtt emlékeznek meg a szabadságharc hősi halottairól. A műsor mindig történelmi témájú és nemzeti identitást épít, forradalmi dalokat énekelnek, forradalmi verseket szavalnak és ünnepi színjátszó műsorral is készülnek. Hasonló módon október 6-án megemlékeznek az aradi vértanúkról, mikor ugyanúgy készülnek ünnepi műsorral a lévai Reviczky Házban. Az elmúlt öt évben az október 23-ai eseményekre is megemlékeznek, nemzeti, történelmi előadással készülnek, melynek szintén a Reviczky Ház ad otthont. Összegzésként megállapítható, hogy a fentiekben összehasonlított két település jól reprezentálja a két vizsgált, történelmi magyar terület magyar emlékezetét a nemzeti és egyházi ünnepeken keresztül. A magyar identitás megőrzésében a legfontosabb a magyar nyelv használata a mindennapokban, melyhez a helyi magyar nyelvű oktatási intézmények szerepe létfontosságú. Elmondható, hogy a vizsgálat bizonyítja, hogy azokon a területeken, ahol a magyar nyelv használata nem mindennapos, nem alkalmazzák az élet számos területén, ott a magyar kultúra térben ritkul, kopik, így meghatározó a magyar nyelvű oktatás a volt magyar területeken. A magyar identitás megőrzésében, a magyar kultúra térnyerésében az emlékezeti alkalmak napjainkban egyre fontosabb szerepet kapnak. A megemlékezések könnyen kovácsolnak közösséget az akár megtört magyarságból is, az ünnepi műsorok jó alkalmat kínálnak az együttléthez, közös szellemiség újra felépítéséhez, végső soron a magyar identitás újra kialakulásához vagy megszilárdulásához. A két mélyebben vizsgált település emlékezetéről nagy általánosságban elmondható, hogy az es szabadságharcra való megmelékezések uralják (ahogy 265

267 Wetzl Viktor Garam mente Kollégium tipikusan a külhoni magyarság relációjában), viszont nagy különbség a városok közt a helyi (jelentőségű) csata vagy személyiség megléte, mint Zombor esetében Schweidel József aradi vértanú személye (az emléktáblájánál minden évben koszorúznak a Magyar Polgári Kaszinó udvarában), valamint Léva esetében a Nagysallói csata, mint helyi jelentőségű es forradalmi esemény (a csata emlékműjénél minden évben koszorúznak a lévai katolikus temetőben). Mindkét település térségi vonzással bír a magyarság kulturális életére, mikroregionális központok, ahol a magyar identitás és magyar kultúrára nevelés fontos szerepet játszik a helyi magyarok mindennapjaiban. Magyarnak lenni, a magyarsághoz tartozni, abban mutatkozik meg legfőképpen, hogy érzelmileg kötődünk a közös nyelvhez, a közös kulturális hagyományokhoz és a közös valláshoz (Agárdi, 2005). Forrásjegyzék: Agárdi Péter (2005): A magyar kultúra és média a XXI. század elején. Pécs, PTE FFEK Csapó János Trócsányi András (2007): Sustainability and Tourism in Pécs. In: Grazer Schriften der Geographie und Raumforschung. 40. Évf pp Dani Ákos (2016): A nemzetközi monetáris rendszer koncentrációjának alakulása 2001 és 2013 között. In: Külgazdaság, LV évf május-június, pp Gábrity-Molnár Irén (2011): Az interetnikus konfliktusokról Vajdaságban 10 évvel a háború után. In: Kupa László (szerk.): Görbe háttal. Interetnikus konfliktusok Közép-Európában a múltban és a jelenben. Pécs, pp Gulyás László (2007): Történeti áttekintés. In: Nagy Imre (szerk.): A Kárpát-medence régiói 7, Vajdaság, Dialóg-Campus, Pécs-Budapest, pp Kocsis Károly Tátrai Patrik Gábrity Molnár Irén Takács Zoltán (2013): A Vajdaságot érintő migráció s annak történeti előzményei, In: Tér és társadalom. 27. Évf., 2. Szám, pp Kocsis Károly Kocsis-Hodosi E. (1998): Ethnic Geography of the Hungarian Minorities in the Carpathian Basin, MTA, Budapest. Léphaft Áron (2011): Szerb térnyerés a Vajdaságban, Közép-Európa Közlemények, No pp Lovas Ildikó (szerk.) (2011): Vajdasági magyar kulturális stratégia MNT Közigazgatási Hivatala Nora Pierre (2003): Emlékezet és történelem között. Múlt és jövő, 14. évf. 4. sz. pp

268 II. Következtetések Nyugat-Bácska és Garam mente emlékezetpolitikai aktusának összehasonlítása Pap Norbert Tóth József (szerk.) (2002): Európa politikai földrajza. Alexandra Kiadó, Pécs, 271 p. Pap Norbert (szerk.) (2014): Szülejmán szultán emlékezete Szigetváron/Kanuni Sultan Süleyman ın Sigetvar daki hatırası. In: Mediterrán és Balkán Fórum, VIII. évfolyam, Különszám, PTE TTK FI, Pécs, 135 p. Pap Norbert (szerk.) (2015): Geopolitikai gondolkodás a magyar földrajzban. Publikon Kiadó, Pécs, 140 p. Pap Norbert (2010): Magyarország a Mediterráneum és a Balkán vonzásában. Publikon Kiadó, Pécs, 320 p. Szilágyi István (2013): Geopolitika. Geographica Pannonica Nova, Publikon Kiadó, Pécs, 254 p. Taylor, P. J. Flint, C. (2000): Political geography. Prentice Hall, 412 p. Vers Ramóna Wetzl Viktor Reményi P. (2016): A magyar kisebbségi kultúra és intézményei a Nyugat-Bácskában Zombor és Kúla. In: Mediterrán és Balkán Fórum, PTE TTK FI, Pécs, A világgazdaság irányítása. - tek.bke.hu/files/szovegek/gilpin_nemzetkozi_politikai_gazdasagtan_15_fejezet.pdf

269 Emesz Sára, Fehér Viktor, Mieth Petra Garam mente Kollégium EZ A FÖLD, DE MOSTOHA/ NEM VESZ KI ENGEM SOHA A nagysallói református parókia sírjeleiről Emesz Sára, Fehér Viktor, Mieth Petra A második világháború után a csehszlovák kormány a német kisebbség mellett a magyar nemzetiségű lakosságot tette felelőssé a köztársaság feldarabolásáért. Az augusztus 2-án kiadott rendelet értelmében minden magyar és német nemzetiségű csehszlovákiai lakos elvesztette állampolgárságát. A csehszlovák magyar egyezmény értelmében 1947 húsvétján elindultak az első vonatok és 1948 végéig 260 nagysallói családot telepítettek át Magyarországra, Baranya és Tolna megyébe. A kitelepített családok közül a szabályozás értelmében kevesen térhettek vissza szülőfalujukba. Néhányan földet vittek magukkal a temetőben fekvő családtag sírjáról vagy termőföldjeikről szimbolikus gesztusként, hogy azt haláluk után a sírba szórják, ne idegen földbe legyenek eltemetve. A kitelepítések és a lakosságcsere következtében a nagysallói református temetőben nyugvók sírhelyei is hozzátartozók nélkül maradtak ben, amikor Kiss Pál református lelkész Nagysallóra került hozzáláttak az elburjánzott kúszónövények irtásához, majd 1989-ben a helyiek összefogásából megszületett a hozzátartozó nélkül maradt, kidőlt sírkövek megmentésének ötlete és a református parókián történő elhelyezése. Dora Lajos kőművesmesterrel ötven méter hosszú és két méter széles betont öntöttek ötven centiméter mélységű alappal. Lehetőségeikhez mérten dolgozva, évente egy-két kő került át új helyére, hiszen a szállítás megvalósítása mellett a hozzátartozók felkutatása és esetleges jóváhagyásuk is szükségesnek mutatkozott. A legtöbb esetben azonban nem akadtak élő hozzátartozóra, de a sírköveket megóvták: behozzuk, mert mondom, azt úgy ástuk ki a földből, az félig be volt süllyedve, az évtizedekig el volt dőlve (Kiss Pál, református lelkész). Az eredetileg szőlőskertben használt saroglya segítségével, arra rábillentve vitték ki a temetőből a három-négy mázsás sírköveket. A segédeszköz szélessége cm, hossza 200 cm. A rudak végénél és oldalainál fogva emelték fel és kézben vitték ki a szállítóeszközig. Tanulmányunkban kísérletet teszünk a református parókia udvarán lévő sírfeliratok október 18-i állapotának dokumentálására L. Juhász Ilona és a komáromi Fórum Kisebbségkutató Intézet Etnológiai Központjának 268

270 II. Következtetések,,EZ A FÖLD, DE MOSTOHA/NEM VESZ KI ENGEM SOHA vonatkozó irodalma alapján. A leírás tárgyai a református temető azon sírjelei, amelyek az eredeti sírjelölő funkciójukat elveszítve a földbe süllyedve vagy eldőlve hevertek, majd pedig a parókiára kerültek. Helyi megfigyeléseinket fényképes dokumentációval és két beszélgetőpartnerrel végzett interjúval egészítettük ki. A sírkövek az állandó sírjelek kategóriájába tartoznak, nagy részük obeliszk formájú, de kis számban találunk legömbölyített tetejű, enyhén díszített lapos köveket is. Közöttük a legtöbb fekete márványból készült, de vannak műmárványból, műkőből és csiszolt betonból készültek is. A tanulmányban közölt sírfeliratok írásmódján nem változtattunk, eredeti tördelés szerint, a nyelvhelyességi és stilisztikai hibákat meghagyva, a kis- és nagybetűs írásmódot hűen követve jegyeztük le az anyagot. A feliratok túlnyomó része véséssel, színezés nélkül került a sírjelekre, ám esetenként, a fekete obeliszkeknél fehér színezés is előfordul. Megjelennek rajtuk a leggyakoribb szimbólumként a szomorúfűz, a kezdő formulák, az elhunyt neve, születési adatai és a halála dátuma, az emeltető neve, a készítő neve és a záró formula. A feliratok nyelve magyar, a leggyakrabban előforduló helyesírási hibák az egybeírás és különírás szabályainál fordulnak elő, ugyanakkor a dátumok írásánál gyakori az évszámot követő pont vagy kötőjel elmaradása. Írásuk a magyar helyesírásnak megfelelően év-hónap-nap sorrendű. A keresztnevek becézett formájú előfordulása a gyereksíroknál jelenik meg: Palika (35. sz. sír), Sándorka (5. sz. sír). A református parókia sírfelirata 1. Itt nyugszik Istenben boldogult Prücsök András élt 74 évet megh május 24. itt nyugszik meg valahára e sötét sírnak porába emeltette hű neje Máté Zsófia mindkettőjük számára Áldás, béke porai ra! Lövinger Léva 2. Itt nyugszik Istenben boldogult Hőnyi Sándor élt 86 évet megh jun. 21. és neje Tóth Sára élt 80 évet megh máj. 24. Áldás béke poraikra! Ez emléket állítatták gyermekei WendlZselíz 269

271 Emesz Sára, Fehér Viktor, Mieth Petra Garam mente Kollégium 3. Itt nyugszik az Úrban Bálint Lajos élt 72 évet megh márc. 8. és neje Tóth Erzsébet élt 83 évet megh aug. 30. Béke hamvaikra! 4. Ezen sirboltotkészitették Pólya Illés ésveres Julianna házas társak kettőjük számára Pólya Illés szül Okt. 9. megh máj. 10. Veres Julianna szül júl. 23. megh máj. 20. Fiunk István ki orosz országban Ivangrodnál 1914 okt éves korában hősi halált halt és unokánk Erzsébet ki 13 éves korában 1917 ápr. 18. meghalt nyugszik a nagysallói temetöben Vida János sirboltjában. Emlékükre a nagysallói ref. társegyház tornyában egy-egy harangot 380 és 190 kg. sulyban adományoztunk. Gyászukat viseljük halálunk órájáig. Áldás béke hamvaikra! WendlN.salló 5. Itt nyugosznak az Úrban Tóth Sándor Pál élt 58 évet megh júl. 19. és neje Balog Erzsébet élt _évet megh. 19_ és forrón szerető kis unokájuk Szántó Sándorka élt 4 évet megh ápr. 28. Áldás béke poraikra! WendlN.salló 6. Itt nyugszik Istenben boldogult Kovács András életének 46. évében, sok szenvedése után szállt a sir kebelébe. Megh szept. 21. és neje Hőnyi Julianna ét 63 évet megh júl. 26. Áldás béke poraik ra! E sirkövetálitatta neje, férje, maga és gyermekei számára. Wendl 7. Itt nyugszik az Úrban Pólya Jánosné szül. oroszierzsébet élt 72 évet megh máj. 15. és férje Pólya Jónás élt 80 évet megh dec. 10. Áldás béke poraikra! 8. Itt nyugszik Istenben boldogul Harcsa Lajos élt 40 évet megh szeptember

272 II. Következtetések,,EZ A FÖLD, DE MOSTOHA/NEM VESZ KI ENGEM SOHA Béke poraira! édes szülei 9. Demeter Vilmos bajtársunk emlékére a 20-ik roham-tüzér osztály Itt nyugszik Istenben boldogult Tóth Sándor élt 60 évet megh máj. 17. Készitette neje Bálint Zsófia kettőjük részére ki szül dec. 26. megh szept. 7. Béke száljon poraikra! 11. Tóth Mihály és neje Demeter Zsuzsánna Örökös nyughelye. Itt nyugosznak lent az örök csendességbe Jelzi őket itten e sír emlékköve Amit készítettek kettőjök számára Szálljon poraikra Isten áldása Férj szül meghalt 1913 augusztus 2-án Neje szül 1845 Meghalt Nyugodjon békében! Dukesz Léva 12. Itt nyugszik az Úrban Ez a föld de mostoha nem [vesz] ki engem soha Lörincz Zsófia élt 59 évet megh jan. 20. Göbödi András hitves párom nemsokára idevárom Béke hamvaira! E sírkövet emeltette neje és maga számára. Készítette: Dukesz Léva 13. Itt nyugszik az Úrban boldogult Harcsa János ki élete legszebb korába száll nyugodni a föld porába élt 27 évet megh aug. 15. E sirkövet emeltette Tóth Eszter szerető hitvese Legyen áldott emléke, poraira áldás béke! 14. Itt e sírban nyugszik Lörincz Julianna Vizi Péternek volt élete hű párja élt 74 évet ebből 52 év volt a páros élet megh szept. 29-én Vizi Péter élt 84 évet megh május 12. Béke hamvaikra! Emeltette Vizi Péter mindkettőjüknek Lövinger Léva 271

273 Emesz Sára, Fehér Viktor, Mieth Petra Garam mente Kollégium 15. Itt nyugszik Istenben boldogult Kovács Péter élt 74 évet megh feb.2. és neje Bondor Zsuzsanna élt 81 évet megh máj.6. Áldás béke poraikra! Állitatta fiuk András. Wendl 16. Itt nyugszik Istenben boldogult Földi István egy jó édesapa élt 65 évet megh febr. 16. gyászolja hű neje Hunti Erzsébet kedves párom nemsokára idevárom Áldás béke poraikra! E sírkövet állíttatták Kakas István és Földi Julianna Kedves szüleik számára. Lövinger Léva 17. Itt nyugszik Istenben boldogult Harcsa János élt 55 évet megh junius 8án neje Vida Julianna És fiuk Harcsa János élt másfél évet Béke hamvaikra! Jaj de gyászos emlék melynél mindig sírnak Itt nem lesz szünete soha a jajszónak. Lövinger Léva 18. Itt nyugszik az Úrban Szabó András élt 62 évet megh júl. 31 Áldás béke hamvaira Ezen emléket emeltette neje Kiss Erzsébet 19. Kiss János élt 82 évet meg jan. 22 Cseri Sára Hitvestársam Menyországba idevárom E sirkövet állíttatta fiuk Kiss János Lövinger Léva 20. Itt nyugszik Istenben boldogult Bodony András élt 75 évet megh márc. 10. és neje Nádasdi Julianna élt 70 évet megh nov. 7. Béke poraikra! E siremléket állittatta neje és leánya. 272

274 II. Következtetések,,EZ A FÖLD, DE MOSTOHA/NEM VESZ KI ENGEM SOHA Dukesz Léva 21. ITT NYUGSZIK ISTENBEN BOLDOGULT RABACZ MÁTYÁS élt 62 évet meghalt május 22-én és neje NÉMETH ERZSÉBET nyugvó helye Állítatta két fia Áldás poraira! Dukesz Léva 22. Itt nyugszik az Úrban boldogult POLYA LAJOS élt 63 évet megh 1935 nov. 14. neje szül. TRINKA ERZSÉBET élt 67 évet megh ápr. 14. Áldás, béke poraikra! Állíttatták gyermekeik HRASKO LÉVA 23. ITT NYUGSZIK ISTENBEN BOLDOGULT TÓTH ISTVÁN ÉLT 55 ÉVET MEGHALT 1920 BAN JANUÁR 6 ÁN KÉSZÍTETTE NEJE KONCZ LÍDIA KETTŐJÜK RÉSZÉRE BÉKE SZÁLJON PORAIKRA Dukes Levi 24. ITT NYUGSZIK ISTENBEN BOLDOGULT GÖBŐ PÁL ÉLT 73 ÉVET MEGHALT 1920-BAN JANUÁR 14-ÉN KÉSZÍTETTE NEJE GOBODI JULIÁNNA KETTŐJÜK RÉSZÉRE BÉKE SZÁLJON PORAIKRA 25. Itt nyugszanak az Úrban Bálint István élt 70 évet megh 1931 július 31. és neje szül. Szánya Julianna élt 51 évet megh 1915 febr. 27. Béke poraikra! LÖVINGER LÉVA 26. Itt nyuszik Istenben boldogult Tóth Gyuláné sz. Polya Eszter élt 26 évet megh 1931 jun 7. Áldás béke poraira! 27. Itt nyugosznak az Úrban Szántó János szül dec. 6. megh dec. 20. és neje Tóth Zsófia 273

275 Emesz Sára, Fehér Viktor, Mieth Petra Garam mente Kollégium szül aug. 19. megh okt. 26. Béke poraikra! WENDL N SALLO 28. TAMÁS SÁNDOR E szomorú sírban nyugszik az Úrban Balog Lajos ki élte 37. évében ifjúsága legszebb idejében szakadt el a szerető szivek kebeléről 1925 márc 11 Ezen emléket emelték kedves szülei árvagyermeke és hű neje KIS JOLÁN férje és maga számára Isten veled! Wendl N. Salló 30. Itt nyugszik Istenben boldogult Balog Péter élt 73 évet megh aug 27. és neje TRINKA ZSUZSÁNNA élt 85 évet megh okt. 25. Áldás béke poraikra! Az emléket emeltette hű neje. Wendl 31. Itt nyugszik Istenben boldogult Pap Istvánné szül. Bukros Julianna élt 56 évet megh ápr. 20. és férje Pap István élt 75 évet megh feb. 11. Áldás béke poraikra! Wendl 32. ITT NYUGSZIK AZ ÚRBAN SZAPPANYOS MIHÁLY ÉS NEJE MIHÁLY ZSÓFI ÁLDÁS BÉKE PORAIKRA! 33. Mihalik Béláné szül. Kömley Olga aug jan 27 Áldás és béke poraira! Azoknak, akik Istent szeretik, minden javokra van, az Úr végzése szerint. Rom WENDL 34. Itt nyugszik az Úrban DEMETER JÁNOS élt 67 évet meg 1949 és neje TÓTH ZSÓFIA Béke hamvaikra 274

276 II. Következtetések,,EZ A FÖLD, DE MOSTOHA/NEM VESZ KI ENGEM SOHA 35. ITT NYUGSZIK AZ ÚRBAN TÓTH ANDRÁS PÁL szül 1866 nov 27. megh ápr 17 és neje szül RABACZ ERZSÉBET szül jun 10 megh okt 4. és kis dédunokájuk PALIKA szül 1962 jul 30. élt 2 napot 36. POLYA ZSÓFIA 37. Mares Család Hörr H. Körmöczb. 38. Itt nyugszik az Urban VIZI GYULA élt 21 évet megh jún. 23. Béke Hamvaira Egy boldogságról szövögettél álmot. Csak terve Lövinger Léva 39. Itt nyugszik az Úrban TAMÁS KÁROLY élt 76 évet megh szept. 3. és neje TÓTH ERZSÉBET élt 70 évet. megh okt. 23. Béke hamvaikra! Állíttatták és gyermekei 40. Itt nyugszik Istenben boldogult Pólya Jónás élt 63 évet meghalt 1913 október 22. és neje Tóth Zsória élt 69 évet meghalt 1917 május 18. Béke hamvaikra. 41. Itt nyugszik Istenben boldogult Cseri Sándor és neje Hőnyi Julianna Áldás béke poraikra! Állíttatták Gyermekeik megj: obeliszk 42. Itt nyugszik Istenben boldogult Pomozi Julianna élt 57 évet megh aug. 9. Béke hamvaira! Léva 43. Itt nyugszik az Úrban boldogult hű férjem Szántó István szül megh E sírkövet készíttette neje Ördög Erzsébet 275

277 Emesz Sára, Fehér Viktor, Mieth Petra Garam mente Kollégium Férje és két gyermeke számára Áldás béke poraikra! 44. Jaj de gyászos emlék Kinél mindig sirnak Itt nem lesz szünete Soha a jajszónak. Tóth András Volt az én nevem márc. 30-ik óta E sirban van pihenésem 71 éveket éltem. Bizony sirhattok is értem E sírkövet állitatta Kis Erzsébet maga és férje számára Élt 75évetmegh.1922ápr.10 Áldás és béke hamvaikra. Dukesz Léva 45. Családi sirhely Itt nyugosznak Szőr Sára fia Palkó Hönyi István és neje Gálos Zsófi Béke poraikra! E sirkövet állittatták gyermekei. Wendl 46. Itt nyugszik Istenben boldogult Bodon Istvánné Kárász Julianna évet megh dec. 18. Béke hamvaikra Dukesz Léva 47. Itt nyugszik Istenben boldogult Varga Sándor sz Fodor Zsófia élt 46 évet megh jan27. férje Varga Sándor élt évet megh. Béke porai ra! Wendl 48. Itt nyugszik Istenben boldogult Bukros Lajos élt 48 évet megh feb. 20 és neje Fehér Julianna élt _évet megh. _ Áldás béke porai ra! Álitatta neje mindkettöjük részére. 49. Itt nyugszik Istenben boldogult 276

278 II. Következtetések,,EZ A FÖLD, DE MOSTOHA/NEM VESZ KI ENGEM SOHA Hőnyi Julianna élt 63 évet megh okt. 10. Áldás béke poraira! Állíttatták testvérei. 50. Itt nyugszik az Úrban Szappanyos Sándor élt 57 évet megh jan. 31 Áldás, béke porai ra! Hrasko Léva 51. Itt nyugszik az Úrban Német András élt 81 évet megh okt. 1 és neje Veres Lídia élt 72 évet megh dec. 1. Áldás béke poraikra! készítette: Hrasko Léva 52. Itt nyugszik az Úrban boldogult Balohg Gyuláné szül. Lojda Julianna élt 42 évet megh nov. 1. Béke hamvaikra! Lövinger Léva 53. Itt nyugszik Istenben boldogult Ifjú Rabacz András 18 évet élt itt a földiek között de most fent nyugszik e sötét sír mélyében. Isten nyugosztalja örök békeségben. született 1897 deczember 29. meghalt 1916 április 7.én. 54. Kemény Sándor élt 35 évet megh jan. 2. Állíttatta neje. Lövinger Léva 55. Itt nyugszik az Úrban Tóth Lajos élt 62 évet megh nov. 8. és neje szül. Somogyi Julianna egy fájdalmas szívű Édesanya Lövinger Léva 56. Itt nyugszik az Úrban Tóth Gyuláné szül. Balogh Erzsébet élt 45 évet megh május 22. szeretet férje Tóth Gyula élt 62 évet megh jan. 27. Áldás béke poraikra! 277

279 Emesz Sára, Fehér Viktor, Mieth Petra Garam mente Kollégium 57. Itt nyugszik az Úrban Tóth Gyula élt 16 évet megh aug. 10. szeretett szülei Tóth István élt _évet megh. _ neje Szappanyos Eszter élt _évet megh. _ Béke porai ra! Wendl 58. Itt nyugszik az Úrban egy szerető férj egy jó édes apa Tóth Lajos élt 32 évet megh nov. 5. férjem Isten veled szívem soha el nem feled szívünkben él emléke szeretett neje Mészáros Eszter élt _évet megh. _ Béke porai ra! 59. Itt nyugszik Istenben boldogult Bukros Zsuzsanna élt 46 évet megh ápr. 2-án Férje élt _évet megh. _ Béke poraikra! Lövinger Léva 60. Itt nyugszik Istenben boldogult Kis Istvány élt 18 évet meghalt erörszakos halállal 1871dik-év ösz inte itt nyugosznak gyermekei Istvány élt 10 évet. Lidia élt 12 évet meghaltak 1866 dik- évben áldás béke hamvaikra. A sir követ emeli neje Borza Erzsébet kedvesei és magaszámára. 61. Itt nyugszik Istenben boldogult Kis Zsuzsanna élt 22 évet meghalt 1872 évben E sírkövet örök emlékül emelte atya Kis János édes anya Kultsár Katalin 62. Olvashatatlan. 63. Itt nyugszik Oroszi János meghalt 64. Szentes Julianna Élt 10 évet 278

280 II. Következtetések,,EZ A FÖLD, DE MOSTOHA/NEM VESZ KI ENGEM SOHA Édes atya Péter És anya Kucsár Judith E. szobrot emelik N.S. 65. Itt nyugszik Istenben boldogult Oroszi Julianna Két leányomval megh novem. 1. élt 22 évet Szántó Lajos édes anya Szántó Zsuzsanna 66. Itt nyugszik Máté István meghalt 1876 Septem. 10. élt 6 évet állítatta Sántó Sára 67. Olvashatatlan. 68. Itt nyugszik Istenben boldogult Szűcs János élt 26 évet megh november 19 Szücs Nora 69. Itt nyugoszik Soros Istvány meghalt 1848 élt 44 évet Béke hamvainak 70. Itt nyugszik Istenben boldogult Szobo Sándor élt 60 évet meghalt 1873 november 1. Béke hamvaira e sirkövet emelik neje és gyermekei 71. Itt nyugszik Bodony István Kimult 32 éves korában meghalt 1872 évben Béke poraira Forrásjegyzék: Kicsindi Enikő (2016): Történelmünk... Nagysalló Község, OzFolk-Art (Polgári Társulás), Nagysalló L. Juhász Ilona (2002): Rudna I. Temetkezési szokások és a temetőkultúra változásai a 20. században. Fórum Társadalomtudományi Intézet, Lilium Arkanum Könyvkiadó, Komárom 279

281 Loksa Gábor Garam mente Kollégium Lakosságcsere Loksa Gábor A szó önmagában rendkívül egyszerű, átlátható és világos. A gyakorlata viszont ennek pont az ellenkezője. Történelmi, kulturális, szociális és emberi környezetbe helyezve számtalan máig megválaszolatlan kérdést vet fel, amelyek áttekintése, boncolgatása a felvetett kérdésekre adandó válaszok nélkül nem is érthető meg. Márpedig a történelem sötét lapjai gyors átlapozása helyett azok kibeszélése jelenthet némi garanciát arra, hogy nem ismétlődik meg. Ezen gyötrelmes gondolkodáson, emlékezésen minden generációnak újra és újra át kell mennie az emberibb jövő érdekében megtalálva és megnevezve benne az akkoriak és a mostaniak felelősségét. A helyzet, hogy Csehszlovákia úgymond nemzetállam legyen (csehek és szlovákok) régi igénye volt több politikai erőnek, érdekcsoportnak, főleg pedig a trianoni békediktátumot is szorgalmazó és annak tető alá hozásában buzgón tevékenykedő Eduard Benešnek és körének. a csehek és a szlovákok végérvényesen eldöntik és már el is döntötték, hogy a németekkel és a magyarokkal a mostani körülmények között egy államban nem tudnak és nem fognak együtt élni. E háború után már nem lesznek az első világháború utáni régi rendszer értelmében való kisebbségi jogok. Minden bűnös megbüntetése után a németek és a magyarok nagy többségének el kell mennie ebből az államból. Benes (Köztársasági Elnök) Pravda (Pozsony) május 12. A felvidék egy részének az első bécsi döntésnek megfelelően Magyarországhoz való visszacsatolása minden csehszlovák ellenkezés ellenére megtörtént. A világháborút követően a Csehszlovákia által kollektív bűnösként megnevezett nemzetek (német, magyar) likvidálásának programja már nemzetközi támogatást is kapott. A felvidéki magyarok eltávolítását maga Sztálin is támogatta, a potsdami békekonferencián azonban csak a szudéta németek kitelepítése kapott zöld utat, a magyarokkal kapcsoltban kétoldalú tárgyalásokhoz kötötték a nyugati nagyhatalmak a megoldást (a szovjetek támogatták a magyarok kitelepítését). Első körben a reszlovakizálást hirdették meg, vagyis aki feladja magyar mivoltát és szlováknak ismeri el magát, az maradhat. A kialakult, bizonyos értelemben kikényszerített kép nem volt teljesen sikeres, mert ugyan sokan váltottak nemzetiséget, de főleg a valóságos etnikai határtól távolabbi területek esetében, ahol viszont tömbben voltak a 280

282 II. Következtetések Lakosságcsere magyarok, onnét a vártnál jóval kevesebben váltottak. Eközben a visszatért csehszlovák hatalom megkezdte elsősorban az értelmiség, az oktatásban, közigazgatásban, igazságszolgáltatásban dolgozó magyarok elbocsájtását, ellehetetlenítését. A felvidéki magyarok további sorsát illetően 1945 folyamán volt tárgyalás a magyar és a csehszlovák fél között. A magyar álláspont a határoknak az etnikai vonatkozások szerinti kigazításában látta a megoldást, de a csehszlovák fél erről hallani sem akart, ők a minél teljesebb likvidálás, a lakosságcsere konstrukcióban gondolkodtak. A csehszlovákok szerették volna még a párizsi béketárgyalás előtt megoldani a dolgot, ugyanis tartottak attól, hogy ott a magyar álláspont vitaalap lehet. Éppen ezért, nomeg a kezdeményezők szándékainak nem éppen megfelelően sikerült reszlovakizáció miatt a magyar kérdést belügyi, rendőrségi kérdésnek tekintve próbálkoztak hathatós eredményt elérni a magyarok likvidálásában. Elkezdődőtt a magyaroknak a szudéta németek kitelepítése nyomán keletezett súlyos munkaerőhiány pótlása címén való deportálása. Maga a kitelepítendők kiválasztása már nem volt mentes a visszaélésektől, a személyes bosszúktól. Sok esetben a kitelepítést elrendelő bizottságok a magyarokat nagyon nem kedvelő személyek kiválasztása útján jöttek létre és nem egyszer személyes motiváció mozgatta az ügyeket. A kitelepítés idejét is nem véletlenül a téli időszakra tették, meglehetősen embertelen körülmények közé. A kitelepítésül szolgáló helyszíneken valóságos rabszolgavásárhoz hasonló módon, a fizikai állapot alapján válogattak a helybeliek. Az ügy nagy felháborodást keltett mind a magyar kormány részéről, mind pedig Mindszenty József hercegprímás részéről, aki próbált fellépni nemzetközi színtéren is az embertelen bánásmód ellen. Végül ezt a nagyon negatív gyakorlatot a magyar kormány lakosságcsere megoldásba való beleegyezése árán leállították ban a lakosságcsere-egyezmény létre is jött, mely szerint ugyanannyi magyar felvidékről Magyarországra való mozgása mellett ugyanannyi szlovák mozog a magyarországi lakhelyéről a Felvidékre. Mindenkit a fogadó állam kárpótol. Csehszlovákia gazdaságilag jóval jobb helyzetben volt, hiszen az ország cseh része korántsem szenvedett akkora háborús károkat, továbbá mint győztes ország nem volt háborús jóvátételre kötelezve, mint Magyarország. Csehszlovákiában tehát teljes volt a kártérítés, míg Magyarországon nem. Ráadásul a Felvidékről a módosabb, fiatalabb gazdákat és családjait jelölték ki távozásra, akik a saját viszonyaiknál jóval szerényebb körülményeket maguk után hagyott szlovákok helyére kerültek. A módosság magyarázata világos, legyen konc, amin lehet osztozni, a fiatal korosztály pedig a 281

283 Loksa Gábor Garam mente Kollégium magyar demográfiai helyzet tudatos lerontása miatt volt vezérelv. Ez esetben is meglehetősen önkényesen történtek a kijelölések. Magyarországra többször jöttek szlovák nacionalista szervezetek személyesen agitálni, hogy a jó kövér szlovák földekre jöjjenek haza a szlovákok. Magyarország számára az újonnan érkezők fogadása, elhelyezése, integrálódása nem kis feladatot jelentettek. A folyamat nem ment személyeskedés, atrocitások és embertelenségek nélkül. A dolog sikere azonban ismét elmaradt a várakozásoktól, végül is több magyar mozgott a Felvidékről Magyarországra (mintegy 110 ezer), mint viszont (mintegy 70 ezer). A magyarok korábbi ezres nagyságrendjéhez képest ez nem volt átütő sikerűnek mondható. A párizsi békeszerződés idejére viszont már kész helyzet jött létre, amellyel a határkiigazítás esetleges nyugati hatalmak szerinti támogatásának minden alapját elvették. A lakosságcsere egyezmény tényleges végrehajtásának vannak máig ható vitatható, komoly kérdéseket felvető vonatkozásai. A lakosságcsere-egyezmény megtiltotta minden hivatalos, bizonyító erővel bíró dokumentum kivitelét Csehszlovákiából a hátrahagyandó vagyonról. A Magyarországról elköltöző szlovák nemzetiségiek korábban magyar közegben éltek, döntően harmóniában a magyarokkal, szinte mindenki beszélt magyarul, az új lakóhelyen ezen vonatkozások esetében komoly fenyegetésekkel és szankciókkal találkoztak. A magyarok magukkal vihető vagyonuk tekintetében is szembesültek sok esetben törvénytelenségekkel. A lakosságcsere és a kitelepítések két folyamata abban sem volt eredményes, hogy sokan (nincs pontos nyilvántartás) tértek vissza mindkét országba hosszabb-rövidebb időszak elteltével idősebb rokonokhoz, helyben maradt ismerősökhöz, barátokhoz, vállalva minden kockázatot. Az új egzisztencia megszerzése, a megragadás nem ment zökkenőmentesen és máig hatóan lépnek fel itt-ott, ilyen-olyan megmagyarázhatatlan akadályok, problémák. A tanulmány akár itt befejezettnek is tekinthető volna, de miután a lezajlottak tanulságai, tanító, figyelmeztető mivoltuk máig ható, illetőleg a lezajlottaknak sajnos volt és van utóéletük, nyíltan kell az embertelenségekről is beszélni. Pontosan az azt át nem élők érdekében, a mementó, az örök figyelmeztetés életben tartása miatt. A megtörténtek után élte a maga életét Csehszlovákia, elég hosszú időn át szöktek vissza nem is kevesen a kitelepítettek, amelyet előbb nagy szigorral, majd egyre csökkenő, de el nem múló figyelemmel kísért a hatalom. Aztán elkövetkezett 1968 augusztusa, amikor az internacionalista segítségnyújtás mögé bújva magyar haderő vonult be oda, ahol a magyar lét amúgy is érzékeny volt. Az, hogy ez gyalázatos volt nem kérdéses, de minden józan és hosszú távú következményt is figyelmen kívül ha- 282

284 II. Következtetések Lakosságcsere gyott. Máig kártékony hatású a magyar szlovák, a magyar cseh és mondjuk ki, a magyar magyar viszonyok tekintetében. Az már csak hab a tortán, hogy a szlovákok a bevonulás idejére szóló határzár feloldása után a nyaralásból hazatérő magyar nemzetiségűeket olyan táblákkal fogadták, hogy Nektek a Dunántúlon a helyetek...menjetek vissza. De nemcsak ez és ehhez hasonló történt akkortájt a csehszlovák állampolgárok némelyikével, azért mert magyar. Aminek egyszer utat engedtek, az igenis dolgozik tovább, most is. A csekélyebb vagy igencsak késlekedő fejlesztések, a hatalom kellő figyelmének lankadása, a sokszor a szervezettséget sejtető betelepülések a területet munka és egyéb lehetőségek híján elhagyók helyére meglehetősen beszédes. Mindaz, ami megtörtént között, nem egy egyedi, nem csak akkorra vonatkozó dolog. Ez egy folyamat hol látható, hol láthatatlan lángokkal, a parázs eloltása pedig nem érdeke azoknak, akik ezt bármikor lángolóvá tehetik persze mára már kifinomult formákban, s tehetik, hiszen azok a bizonyos magyarság sorsát megbélyegző dekrétumok Európai Uniós tagság ide vagy oda még valójában hivatalosan nem lettek visszavonva. Csak remélhetjük, hogy az időközben lassan-lassan minden mást megelőző közös európai probléma, a szervezett migráció európai szintű megoldást kívánva összezárja Magyarországot és Szlovákiát (is), amely tendencia előremozdító hatással lehet más akut ügyek kielégítő megoldása vonatkozásában. Sok helyütt Európában látható, érzékelhető és ez alól Közép-Európa térsége sem kivétel a maga súlyos, megoldatlan gondjaival, hogy a korábbi sérelmek, embertelenségek, mesterséges uszítások nem múlnak el a korábbi generációk kihalásával, A kijelölő bizottság Téli időben való deportálás 283

285 Loksa Gábor Garam mente Kollégium teljesen új generációk felnövekedésével. Sajnos az ugrásra kész gyűlölet jelen van, a maga nagyon kártékony természete szerint tovább él és dolgozik. Gondoljunk csak Észak-Írországra, Baszkföldre, de Boszniában is törékeny a nyugalom, nem mindenben elvarrott a finn orosz konfliktus, a görög török kapcsolatról vagy a Kaukázus környéki ügyekről nem is beszélve. Dunának, Garamnak egy a hangja írhatta volna ezt is a költő, ha megérte volna a történelem e sötét napjait. Valahol, valamikor és valakiknek el kéne már érni, hogy mindezeket békévé oldja az emlékezés. A Garam mente Kollégium ezt a nemes ügyet is közvetve ugyan, de szolgálja. Forrásjegyzék: Rabi Lenke (összeállító és szerkesztő) (2014) MADARI ZA DUNAJ Felvidéki magyarok kitelepítése és deportálása között, Szöveggyűjtemény a korszak tanulmányozásához Kecskés László Társaság, Kompress, Komárom viewfile/710/

286 A Garam mente Kollégium résztvevői A Garam mente Kollégium résztvevői Szakmai vezető: Technikai szervező: Agonács Izabella Alexa Katalin Bálint Csaba Balogh Géza Attila Bede István Tamás Csillik Blanka Demeter Péter Demeter Petra Dér Dianna Emesz Sára Fehér Dorottya Fehér Viktor Gódor Amelita Kata Guellala Nacer-Eddine Hágen Ádám Halász Gergely Havel Ágnes Havel Alexandra Havel Tamás Herbert Áron Igali Kálmán Jovanović Dániel Dániel Erzsébet, a Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság elnöke dr. Szabó Mátyás és Herbert Áron Pécsi Tudományegyetem Újvidéki Egyetem Szent István Egyetem, Gödöllő Szent István Egyetem, Gödöllő Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Budapest Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Budapest Szent István Egyetem, Gödöllő Szent István Egyetem, Gödöllő Újvidéki Egyetem Pécsi Tudományegyetem Újvidéki Egyetem Újvidéki Egyetem Szent István Egyetem, Gödöllő Pécsi Tudományegyetem Népfőiskola Alapítvány, Lakitelek Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Budapest Teleki Blanka Gimnázium, Székesfehérvár Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Budapest Lórántffy Zsuzsanna Szakközépiskola, Dunaújváros Szent István Egyetem, Gödöllő Szent István Egyetem, Gödöllő Szent István Egyetem, Gödöllő 285

287 A Garam mente Kollégium résztvevői Juhász Péter Káldy Márton Kálnay Ágnes Veronika Kisbalázs Orsolya Kiss Annamária Kiss Evelin Kiss Orsolya Kuszli Szabina Lázár Olimpia Loksa Gábor Masinka Kitti Mesics Gábor Mieth Petra Ódor Olivér Palusek Erik Póth Csilla Szabó Gréta Szabó-Diószeghy Ágnes Szalai Viktor Szilágyi Márk Szokol Noémi Szögi Ariel Teveli Horváth Dorottya Vataščin Péter Vers Ramóna Vig Diána Wetzl Viktor Zavoda Dóra Garam mente Kollégium Pécsi Tudományegyetem Budapesti Corvinus Egyetem Pécsi Tudományegyetem Szent István Egyetem, Gödöllő Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Budapest Szegedi Tudományegyetem Czeglédi Péter Református Gimnázium, Léva Újvidéki Egyetem Pécsi Tudományegyetem Népfőiskola Alapítvány, Lakitelek Pécsi Tudományegyetem Pécsi Tudományegyetem Pécsi Tudományegyetem Pécsi Tudományegyetem Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Budapest Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Budapest Szent István Egyetem, Gödöllő Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Budapest NMI Művelődési Intézet, Budapest Szent István Egyetem, Gödöllő Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Budapest Szegedi Tudományegyetem Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Budapest Pécsi Tudományegyetem Pécsi Tudományegyetem Szent István Egyetem, Gödöllő Pécsi Tudományegyetem Budapesti Gazdasági Egyetem 286

288

289 ANTOLÓGIA Kiadó és Nyomda Kft. A kiadásért felel: Lezsák Sándor Készült Lakiteleken a évben Felelős vezető: Agócs Sándor Megjelent 19 (A/5) ív terjedelemben ISBN:

290 Képmelléklet

291 Garam mente Kollégium Bart Helyi értékeket bemutató kiállítás a régi községháza emeleti szobájában Bény Csemadok kézművesház dolgozói és kutatóink a bényi népviseletben 290

292 Színes melléklet Bény Szűz Mária-templom oltára Csata A lakosságcsere emlékműve Csata A Sólyom Gyermekei alapítói, működtetői és önkéntesei: Fóthy Erzsébet, Okos László, Okos Éva, Szemerédi István, Havel Tamás, Diósi Réka, Halász Gergely, Diósi-Bajkai Katica, Antal István, Kocsis Bajkai Erzsébet, Okos Csaba, Zalaba Tóth Erika, Havel Alexandra, Havel Ágnes, Loksa Gábor, Czompál Emese, Réthy Katalin 291

293 Garam mente Kollégium Farnad látkép Garamkálna Felszabadulási emléktábla, háttérben a tank emlékművel 292

294 Színes melléklet Garamkövesd Lázár Olimpia, Pozsár Ferenc, Bálint Csaba, Dr. Varga János és Szögi Áriel Garampáld Markus Ferenc, 1955-ben saját kézzel lejegyzett nótája 293

295 Garam mente Kollégium Garamsalló Az Esterházy-pincében a literes hordókkal Garamszentgyörgy István Miloszrdny játékkészítő mester műhelyében Kéménd Hősi emlékmű 294

296 Színes melléklet Kéménd A Garam folyó Kisgyarmat Kurtaszoknyás népviselet hátulról Mészáros Juci néninél 295

297 Garam mente Kollégium Kisgyarmat látkép Kőhídgyarmat Kérdőívezés Juhász Gyulánál Lekér Garam-holtág 296

298 Színes melléklet Lekér Vincze Gabriella, beöltözve lekéri viseletben, édesanyja segítségével, Juhász Gábor és az értékfeltáró csoport társaságában Léva Pölhös Margarétával a lévai vár előtt 297

299 Garam mente Kollégium Nagyölved Fából faragott imádság Nagysalló Asszonykórus fellépése az idősek ünnepén,

300 Színes melléklet Nána Szent Vendel-templom, háttérben a névadó oltárképével Nána A Trianoni Emlékkő előtt Nyírágó Kutatók a nyírágói templomban 299

301 Garam mente Kollégium Oroszka A Military Historical Museum Oroszka A csoport tagjai Matyó Lászlóval keresték fel a helyi nevezetességeket 300

302 Színes melléklet Párkány A barokk kálvária Párkány Az Esztergomi Bazilika Párkányból. Előtérben a Mária Valéria híd 301

303 Garam mente Kollégium Peszektergenye Borkóstoló a Palík Pincészetben Sáró Kajtár Jolán horgolt esernyője Sáró Régi használati tárgyak a sárói múzeumban 302

304 Színes melléklet Vámosladány Zakar Jani bácsi kemencéje a frissen sült kenyerekkel Vámosladányi református templom 303

305

306