Egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól

Átírás

1 Egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII.19.) Korm. rendeletet december 31-ével hatályon kívül helyezték, helyébe a 479/2016. (XII.28.) Korm. rendelet lépett január 1-jével. A 479/2016. (XII.28.) Korm. rendelet formailag érdemileg eltér a megelőzőtől, mivel a korábbitól eltérő szerkezetű, külön fejezetekben tartalmazza a civil szervezet, a köztestület és közalapítvány, a lakásszövetkezet és társasház, a szövetkezeti hitelintézetek integrációs szervezete, a közös jogkezelő szervezet, a munkavállalói résztulajdonosi program keretében létrejött szervezet, a viziközmű társulat, a külön jogszabályban meghatározott jogi személynek minősülő egyéb szervezet beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait. Tartalmi változások részben pontosítások, hivatkozott előírások módosításai, részkiegészítő jellegűek, a rendelet szerkezete módosulása miatt ismétlődnek. A rendelet hatálya alá tartozó szervezetek körénél egyrészt a sorrend módosult, másrészt kiegészült a közös jogkezelő szervezettel, 2016-tól már a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetével tól nem tartozik a külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezetek közé a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap. Általános előírások Egyértelművé tették, hogy a civil szervezet (egyesülés, alapítvány), a köztestület, a közalapítvány, a lakásszövetkezet, a társasház, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete, a közös jogkezelő szervezet, az MRP szervezet, a viziközmű társulat az Szt. előírásait a Korm. rendeletben foglaltak figyelembe vételével köteles alkalmazni. A közhasznú jogállású egyéb szervezet az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény [Ectv.] előírásaival összhangban, az Szt. előírásait a Korm. rendeletben foglaltak figyelembe vételével köteles alkalmazni. Megerősítésre került az a számviteli szempontból lényeges előírás -, ha az egyéb szervezet a jogszabályban, illetve a létesítő okiratában meghatározott alaptevékenységen (a tevékenység célja szerinti, közhasznú, egyesületi, alapítványi célú tevékenység) felül vállalkozási tevékenységet is folytat, köteles az alaptevékenységre, illetve a vállalkozási tevékenységre vonatkozó adatait a könyvvezetés és a beszámolókészítés során elkülöníteni. Az egyszerűsített beszámoló, illetve az egyszerűsített éves beszámoló készítésének a feltételei, szabályai nem változtak. Annyiban változtak az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés előírásai az 50 millió forintos értékhatárt illetően, azt az évet követő üzleti évet követő üzleti év (és nem a követő második üzleti év) január 1-jével térhet át (köteles áttérni), amikor az éves összes (ár)bevétele két egymást követő évben, évenként nem haladta meg (meghaladta) az 50 millió forintot. A közhasznú jogállású egyéb szervezet kettős könyvvitelt köteles vezetni. Ha a közhasznú jogállás megszerzése év közben történt, úgy a kettős könyvvitel szabályainak alkalmazása már a közhasznú jogállás megszerzésének üzleti évére is vonatkozik

2 tól érvényes előírás: az egyéb szervezetnek a könyvvezetés során elkülönítetten kell kimutatni a kapott adományt, a közcélú adományt és azok felhasználását, amennyiben az adományról a Tao.tv., illetve a közcélú adományról az Szja-tv. rendelkezései szerinti kedvezmény igénybevételére jogosító igazolást állít ki. Az alaptevékenységhez, illetve a vállalkozási tevékenységhez is kapcsolódó ráfordításokat (költségeket), kiadásokat az egyéb szervezetnek, a közhasznú egyéb szervezetnek a korábbi előírás szerint a bevételek arányában kellett, az új előírás szerint viszont a tényleges használat (az igénybevétel) arányában, illetve ha ez nem állapítható meg, akkor a bevételek arányában köteles megosztani az alaptevékenység, illetve a vállalkozási tevékenység között. Új előírás az, hogy az egyéb szervezet az eredménylevezetésben, az eredménykimutatásban tájékoztató adatként bemutatja a Ectv. 2. -ának 15. pontja szerinti költségvetési támogatásként kapott összegeket. A cégbíróságon be nem jegyzett egyéb szervezet beszámolóját vagy annak fontosabb adatait az internetes honlapján történő bemutatással is nyilvánosságra hozhatja. Új előírás, hogy az egyéb szervezet megszűnésére (felszámolására, végelszámolására) a szervezetre vonatkozó jogszabály rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. 1. Civil szervezetek sajátosságai (a eddigieken túlmenően) 2016-tól új előírások: A civil szervezet nyilvántartási (könyvvezetési) rendszerét köteles oly módon továbbrészletezni, hogy abból az Ectv.-ben meghatározott alaptevékenységgel, illetve a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos bevételek, ráfordítások (költségek), kiadások rendelkezésre álljanak. Induló tőkeként kell kimutatni a bírósági határozat jogerőre emelkedése napjával a civil szervezet létesítő okiratában (annak módosításában) meghatározott, az alapító, a tag, a csatlakozó által ilyen címen (induló tőkeként, illetve az induló tőke növelése érdekében) rendelkezésre bocsátott pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás összegét. 2. Köztestület és közalapítvány sajátosságai (az eddigieken túlmenően) 2016-tól az induló tőkére vonatkozó előírás, lényegében, mint a civil szervezetnél. Külön kiemelésre került, hogy közalapítványnál kötelező a könyvvizsgálat. Lakásszövetkezet és társasház sajátosságai (az eddigieken túlmenően) Csupán pontosítás, és más -ban, mint eddig. 3. Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs szervezetének sajátosságai 2016-tól tartozik az egyéb szervezetek közé. Kettős könyvvitellel alátámasztott éves beszámolót köteles készíteni (mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet, üzleti jelentés). A mérlegben külön kiemelt tételek: tagintézetekkel szembeni követelések (fizetendő tagdíjak), egyéb követelések tagintézetekkel szemben (díjkövetelésen kívül), nem tagintézetekkel szembeni követelések, állammal szembeni követelések, egyéb követelések.

3 3 Egyéb értékpapírok az Integrációs Szervezet kezességvállalását fedező jogi biztosíték érvényesítése útján a szervezet tulajdonába került kötvények, részvények és egyéb értékpapírok. Saját tőke a jegyzett tőke, a tartalék, a lekötött tartalék, az értékelési tartalék és a tárgyévi eredmény. Jegyzett tőke az állam és tagintézetek által ilyen címen rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulás, a jogutódlással szerzett vagyoni hozzájárulás. A már nem tagintézet jegyzett tőke részét a tagsági jogviszony megszűnésekor át kell vezetni a jegyzett tőkéből a tartalékok közé. A jegyzett tőke a tulajdonosi hányadok megtartása mellett leszállítható a tartalék javára. A tartalékon belül kell kimutatni az előző üzleti évben keletkezett tárgyévi eredményt, előjelének megfelelően, a jogelődöktől átvett vagyonból a jegyzett tőkébe helyezettet meghaladó vagyont, a jegyzett tőke leszállítása során átvezetett összegeket. A tartalékot csökkentő tételként kell elszámolni a tagoknak fizetendő hozam összegét. Az igazgatóság által meghatározott célokra lekötött tartalék képezhető a tartalék terhére. Állammal szembeni rövid lejáratú kötelezettségként kell kimutatni az állammal szembeni egy éven belül lejáró kötelezettséget, kivéve az adó és járulék-kötelezettséget. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség az olyan rövid lejáratú kötelezettség, amely a mérlegben külön tételként nem szerepel. A tagintézet felszámolása esetén a jogi biztosítékként a Szervezet tulajdonába került vagyontárgyakat és értékpapírokat piaci értéken kell a nyilvántartásokba felvenni. A tagintézeteknek véglegesen nyújtott tőkejuttatások összegét a tartalék terhére kell elszámolni. Az eredménykimutatásban tagdíj bevételként kell elszámolni a tagintézetek által a tárgyévi üzleti évben fizetendő tagdíjak összegét, tagintézetektől kapott egyéb bevételként a tagintézetek által teljesített, tagdíjnak nem minősülő befizetéseket. tárgyévi eredményként előjelének megfelelően az üzleti év bevételeinek és ráfordításainak (költségeinek) különbözeteként adódó nyereség vagy veszteség összegét (ez utóbbit a tartalékot módosító tételként kell elszámolni). Kiegészítő melléklet az Szt. előírásain túlmenően tartalmazza tagintézetenkénti bontásban a tagintézet hitelfelvétele után a Szervezet által vállalt kezesség összegét, tagintézetenkénti bontásban a tagdíj és a nem tagdíj bevételeket, tagintézetenkénti bontásban a tagintézeteknek az üzleti évben nyújtott kölcsönök nyitó értékét, növekedését, csökkenését, záró értékét, a Szervezet saját tőkéjének tárgyévi mozgását jogcímenként és mérlegsoronként, a Szervezet által felvett hitelek feltételeit és indokolását, a tagoknak fizetendő hozam összegét. Az üzleti jelentésben ki kell térni a mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményekre, különösen jelentős folyamatokra, a Szervezet létesítő okiratában meghatározott irányító szerve által megállapított feladatok teljesítésére és azok értékelésére. Az Integrációs Szervezetnél kötelező a könyvvizsgálat.

4 4 Az éves beszámolót és az üzleti jelentést a Szervezet közgyűlése hagyja jóvá, legkésőbb az üzleti évet követő ötödik hónap utolsó napjáig kell elkészíteni. 4. Közös jogkezelő szervezet sajátosságai (új előírás) Tagdíj-követelésként kell elszámolni és elkülönítetten bemutatni a tárgyévhez kapcsolódó, de pénzügyileg nem rendezett tagdíjat a mérlegben. A jogdíjak felosztása során az ismert és ismert helyen tartózkodó jogosultak részére kifizethető jogdíjakat az egyéb rövid lejáratú kötelezettségeken belül át kell sorolni a kifizetésre váró jogdíj-kötelezettségek közé. Azokat a jogdíjakat, amelyek ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó jogosultat illetnek meg (függő jogdíjak), az egyéb rövid lejáratú kötelezettségeken belül függő díjakból fakadó kötelezettségként kell kimutatni. A jogosult vagy a jogosult tartózkodási helyének ismertté válása következtében kifizethetővé váló függő jogdíjakat az egyéb rövid lejáratú kötelezettségeken belül át kell sorolni a kifizetésre váró jogdíjak közé. (További átsorolások: felosztásra váró jogdíjak, onnan a tartalékba, ki nem fizethetővé minősített jogdíjakból közösségi célra felhasználandó összegek, részletesen a Korm. rendeletben.) Eredménykimutatásban Az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a beszedett jogdíjak összegét. A még be nem szedett jogdíjakat a mérlegen kívüli követelések között kell szerzői művagy kapcsolódó jogi teljesítménytípusonként és vagyoni jogonként elkülönítve nyilvántartani. A másik jogkezelő szervezettől átvett jogdíjat a pénzügyi rendezéskor kell bevételként elszámolni, belföldi jogdíj bevételként, illetve külföldről származó jogdíjbevételként attól függően, hogy a jogdíjat átadó közös jogkezelő szervezet letelepedési helye belföldön vagy külföldön található. Kezelési költség-bevételként az ilyen címen levont összeget kell bemutatni. (Ha még nem ismert, becsléssel kell megállapítani, a becsült és a tényleges kezelési költség különbözetével a következő év jogdíj ráfordításainak elszámolását kell módosítani.) A vállalkozási tevékenységből, valamint a jogdíjbevételek befektetéséből származó bevételekből felosztásra kerülő jogdíjat ráfordításként mint felosztott vagy felosztandó jogdíjakat és egyéb rövid lejáratú kötelezettségeken belül mint felosztásra váró jogdíjakat abban az időszakban kell elszámolni, amikor a hozzá kapcsolódó kötelezettség felmerül. A közös jogkezelő szervezetnek a beszedett jogdíjakat jogdíj-bevételre és kezelési költségbevételre kell megbontani. Az adott évre vonatkozó tagdíjat az egyéb bevételeken belül, külön soron kell kimutatnia, tagdíjbevételként. Az értékesítés nettó árbevételének megbontása: belföldön letelepedett felhasználótól vagy más személytől, szervezettől származó jogdíj-bevételek kezelési költség-bevétel nélkül, belföldön letelepedett felhasználótól vagy más személytől, szervezettől származó jogdíj kezelési költség-bevétele, egyéb belföldi értékesítés árbevétele, külföldön letelepedett felhasználótól vagy más személytől, szervezettől származó jogdíj-bevételek kezelési költség-bevétel nélkül, külföldön letelepedett felhasználótól vagy más személytől, szervezettől származó jogdíj kezelési költség-bevétele, egyéb külföldi értékesítés árbevétele.

5 5 Kiegészítő mellékletnek az Szt. előírásain túlmenően tartalmaznia kell a közös jogkezelő szervezetek és független jogkezelő szervezetek működésének és a jogkezeléssel kapcsolatos eljárások szabályairól szóló Korm. rendeletben részletezett adatok bemutatását is. A közös jogkezelő szervezetnél kötelező a könyvvizsgálat. 5. Az MRP keretében létrejött szervezet sajátosságai január 1-jétől új előírások. Az MRP szervezet nyilvántartási (könyvvezetési) rendszerét köteles oly módon továbbrészletezni, hogy abból az MRP-ről szóló évi XLIV. törvényben meghatározott adatok rendelkezésre álljanak. Induló tőkeként kell kimutatni a bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával az MRP szervezet létesítő okiratában (annak módosításában) meghatározott, az alapító, a résztvevő által alapítói vagyon címén rendelkezésre bocsátott pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás, valamint az alapítói vagyonon felüli pénzbeli vagyoni hozzájárulás összegét. Az induló tőkén belül külön-külön kell bemutatni az alapítói vagyoni hozzájárulás, illetve az alapítói vagyonon felüli vagyoni hozzájárulás összegét. Az MRP szervezetnek a bevételeit legalább a saját erő címen a résztvevők által befizetett összegek, a résztvevőket foglalkoztató társaság által átutalt összeg, a résztvevők egyéb befizetései, más természetes és jogi személy befizetései, kapott osztalék, részesedés, vagyonrészek értékesítéséből származó bevételek és egyéb bevételek csoportosításban kell bemutatni. Külön kell szerepeltetni a működési költségeket, a fizetett kamatokat, az értékesített vagyonrészek nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét, a résztvevők tulajdonába adott vagyonrészek nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét is. 6. Viziközmű társulat sajátosságai Az eddigi előírások nem változtak, csak átcsoportosításra kerültek. Fontos előírás, hogy az érdekeltségi hozzájárulást csak a pénzügyi teljesítés időpontjában lehet egyéb bevételként elszámolni. 7. Külön jogszabályban meghatározott jogi személynek minősülő egyéb szervezet sajátosságai Az eddigi előírás nem változott, a rá vonatkozó jogszabályi előírások alapján kell megállapítani. Hatályba lépés január 1-je. Az új Korm. rendelet előírásait először a évben induló üzleti év könyvvezetésére és az erről az üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, a közös jogkezelő szervezetek azonban a évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatják. Egyéb szervezeteknek a üzleti évről készített beszámolóra a 224/2000. (XII.19.) Korm. rendelet december 31-én hatályos szabályait kell alkalmazni. Mellékletek (2016. évhez képest darabszámukban nem változtak). A 2. melléklet szerinti eredménylevezetésben, a 4. melléklet szerinti eredménykimutatásban külön-külön kéri a tagdíjat, illetve az alapítótól kapott befizetést (korábban egy sorban szerepelt);

6 6 korábban egy sorban szerepelt a normatív támogatás, most bölös tételként kéri a tájékoztató adatok között a Központi költségvetési támogatás, a Helyi önkormányzati költségvetési támogatás sorokból; új sor az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás évi változás, hogy az eredménylevezetésből, illetve az eredménykimutatásból kimaradt a Jóváhagyott osztalék és Tárgyévi eredmény sorok, illetve a Rendkívüli bevételek és a Rendkívüli ráfordítások sorok; a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete mérlegének, illetve eredménykimutatásának tagolását külön-külön melléklet tartalmazza.