Hansági Ferenc Szakképző Iskola. Jeles napok, búcsúk szegedi és csíkszeredai diákok hagyományokat kutatnak

Átírás

1 Hansági Ferenc Szakképző Iskola Jeles napok, búcsúk szegedi és csíkszeredai diákok hagyományokat kutatnak 2017

2 TARTALOMJEGYZÉK I. A búcsú A búcsú fogalma A búcsújárás A búcsújáróhelyek A búcsújárás pszichológiája Különös szokások II. Havas Boldogasszony búcsúja A templomról Havas Boldogasszony ünnepe Havas Boldogasszony nagybúcsú III. Máriaradna kegytemploma Máriaradnai csodák IV. Csíksomlyó és környéke búcsújáró szokásai 1. Csíksomlyó A csíksomlyói kegyszobor Kegyszobor és búcsújárás A kegyszobor érintése A kegyszobor öltöztetése A csíksomlyói búcsújárás 2. Csíksomlyó környéke Csícsicsói Szent Antal búcsú Csíkszentdomokos Csíkszentkirály Csíkszentimrei Szent Imre herceg római katolikus templom

3 Csíkszentlélek Madéfalva Jézus Szíve templom Búcsúja Szentegyháza, Szent András templom Csíkszentgyörgyi római katolikus vártemplom Csíkmadarasi Szent Péter és Szent Pál Templom búcsú bemutatása

4 I. A bú csú A búcsú fogalma A búcsú a római katolikus egyház teológiájához és liturgikus gyakorlatához kapcsolódó fogalom. A katolikus teológia a tridenti zsinat ( ) óta világosan megkülönbözteti a gyónás szentségében megvalósuló bűnbocsánatot a bűnökért kiszabott büntetés elengedésétől. Ennek megfelelően a bűneit megvalló és ezek miatt bánatot tanúsító személy a gyónás szentségében a feloldozással elnyeri ugyan a bűnbocsánatot és elengedik neki a halálos bűnökért járó örök büntetést, de a már megbocsátott bűnökért visszamaradnak még adott ideig tartó büntetések, amelyekért a bűnösnek egy bizonyos ideig a tisztítótűzben kell szenvednie. A római katolikus dogmatika szerint a búcsú a már megbocsátott bűnökért kiszabott büntetések elengedése. A magyar búcsú" szó az ótörök boš" = 'üres', illetőleg boša" = 'kiürül' szóból származik, amely a 'felmentés', 'engedelem' jelentésű bošay"~ bošuy" alakban már a honfoglalás előtt bekerült a magyar nyelvbe, és csak évszázadokkal később vette át keresztény vallásosságra jellemző 'bűnbocsánat (indulgentia)' jelentést. A búcsú elnyerésének vannak kötelező feltételei: a keresztség felvétele, a kegyelmi állapot (gyónás, áldozás), a búcsú elnyerésének intenciója (ima a pápa szándékéra), az előírt jócselekedetek (vezeklés, elégtétel) elvégzése. Búcsút egyedül a római pápa vagy a pápa által erre felhatalmazott személy és testület engedélyezhet. A búcsú elnyerését az egyház adott helyekhez (pl. Róma, Szentföld, ferences templomok), adott időintervallumhoz (pl. római jubileumi szent évek, templomi védőszentek névünnepei), adott tárgyakhoz (pl. ereklyék, sírhelyek meglátogatása) vagy adott személyekhez (pl. első miséjét vagy jubileumi miséjét tartó pap áldása, vallásos társulatokban való részvétel) kapcsolja. A népi búcsújárási gyakorlatok vonatkozásában legnagyobb szerepe a helyhez kötött búcsúnyerésnek volt. A búcsújárás A katolikus hívek kegyhelyekre történő zarándoklatát búcsújárásnak nevezzük. Célja lehet: 1. a múlt bűneiért való vezeklés 2. a kapott jótéteményekért való hálaadás 3. kérések által a jövő pozitív irányban való befolyásolása (pl. gyógyulások, anyagi nehézségektől való szabadulás, feladatok sikeres teljesítése stb.)

5 4. A búcsújárás indítéka lehet továbbá a közösségi élmény utáni vágy, a lokális vagy nemzeti közösséghez való tartozás élményének megélése 5. sőt a világjárás, világlátás, az idegen tájak és emberek megismerése utáni vágy, vagyis a turizmus 6. is. A búcsújárások a benne résztvevő egyes személyek számára gazdasági funkciókat is betöltenek (pl. kereskedés, koldulás) 7. és egy-egy regionális közösségen belül szert tehetnek bizonyos egyéb társadalmi funkciókra is (pl. ismerkedés, párválasztás, leányvásár stb.). A hagyományos búcsújárások cselekvéssorát a következő rituális események jelentik: 1. lelki előkészületek (a búcsúnyerés szándékának megfogalmazása, engesztelés szándéka, kérés, fogadalomtétel, ima stb.); 2. gyakorlati előkészületek (élelem, viselet, egyházi jelvények); 3. a búcsús út megtétele (via sacra); 4. a kegyhelyre való megérkezés, beköszönés; 5. a kegykép vagy kegyszobor meglátogatása, megérintése (ún. érintőzés"), megcsókolása; 6. gyónás és áldozás; 7. szállásolás (pl. templomalvás, a kegyhelyen való állandó jelenlét); 8. szentmisehallgatás és egyéb ájtatosságokon való részvétel (pl. éjszakai virrasztás, keresztútvégzés); 9. egyéb helyi vallásos tartalmú liturgikus vagy paraliturgikus eseményeken való részvétel (pl. körmenetek, pünkösd hajnali napvárás Csíksomlyón, passiójátékok megtekintése stb.); 10. búcsúfia vásárlása az otthon maradottak számára vagy egyéb kegyhelyről származó tárgyak megszerzése és ezek megszenteltetése (pl. búcsúág letörése, gyógynövények gyűjtése a kegyhelyen); 11. profán tárgyak vásárlása (búcsúvásár); 12. profán szórakozás a kegyhelyen (pl. körhinta, evés-ivás stb.); 13. hazaindulás, áldásosztás; 14. búcsús út hazafelé; 15. hazaérkezés, a búcsúfia és egyéb ajándékok szétosztása; 16. visszatérés a mindennapokba (gyakorlati tennivalók elvégzése, hálaadás) A búcsújáróhelyek Azokat a helyeket, amelyek meglátogatásával búcsú nyerhető el, búcsújáró helyeknek, kegyhelyeknek, zarándokhelyeknek nevezzük. A búcsújáróhelyeken szentek ereklyéi, illetve a szentek tiszteletéhez kapcsolódó kegyképek vagy kegyszobrok találhatók, amelyek meglátogatása révén búcsú nyerhető el. A mai magyar búcsújáróhelyek többsége a Mária-tisztelet jegyében az ellenreformáció idején, a barokk vallásosság korában jött létre,de számos olyan magyar búcsújáróhely is, ahol a Mária-tisztelet a reformáció előtti időkre megy vissza (pl. budavári Mátyás-templom

6 Nagyboldogasszony kultusza, az esztergomi Bakócz-kápolna Mária-oltára, a csíksomlyói és szegedi obszerváns ferences kegytemplomok Napbaöltözött Asszonya stb.). Erdélyben a 16. században a reformáció megszüntette a középkori búcsújáróhelyeket, elpusztítva a középkori kegyképek, kegyszobrok, ereklyék zömét is. Az erdélyi protestáns fejedelemség korában a búcsújárás töretlen folytonossága csak Csíksomlyó esetében maradt fenn, majd újult meg az ellenreformáció idején. A barokk korban Csíksomlyó mellett Máriaradna és Kolozsvár vált jelentős Mária-kegyhellyé, de utóbbi esetében a Mária-kultusz a 19. század folyamán elhalványult, Máriaradna pedig a trianoni diktátum következtében a 20. században veszítette el korábbi vonzáskörzetének jelentős részét. A búcsújárás pszichológiája Már a régi pogány népek szerették a közösségi ünnepléseket. Így a körmeneteket, felavatási ünnepeket, tömeges szórakozási összejöveteleket. (Amfiteatrumok, lovagi tornák, kocsiversenyek.) Körmenetet tartottak isteneik tiszteletére Bálint Sándor írja: A vallásosság az emberiségnek mindig alapvető élménye volt. A templomok, a kolostorok döntő hatást gyakoroltak egy-egy vidék, táj népére, nemcsak vallásos, hanem egyéb vonatkozásban is. Van egy kifejezett pszichológiája a búcsúra menésnek: a közösségi élmény. Amint gyülekeznek, templomi lobogók alatt felfejlődnek, ahogyan vonulnak az utakon, a falvakon, imádkozva, énekelve. Ahogyan megérkeznek a búcsújáró helyre, köszöntik a Szűzanyát, meghatódva neki ajánlják magukat, övéiket, nehézségeiket, betegeiket; ahogyan részt vesznek a sok hívő között a szentmiséken... mind-mind kimondhatatlan sok élményt jelent a számukra. Valami felmagasztosultság érzése keríti hatalmába a búcsúban részt vevő zarándokot. A kegyszobor előtt az az érzésük támad, hogy a Szűzanya mindnyájuk Anyja. Tehát ez a sok és sokféle ember egymás között, testvérek... Amikor búcsúra mennek, elfeledik mindennapi gondjaikat, szívesen viselik az út fáradalmait, a nap hevét, vagy éppen az eső áztatását. S mindezt miért? Egy székely asszony így fogalmazta meg: Otthon vétkezünk eleget, legalább ilyenkor vezekeljünk... Tehát a búcsújárásnak leglényegesebb kelléke a hívő, bűnbánó, vezeklő lelkület. Ezért járulnak a szentségekhez is.(gyónás, áldozás.) Maga a búcsújárás is bűnbánati gyakorlat. Csak az tud fogalmat alkotni a búcsújárás pszichológiájáról, aki legalább egyszer végig járta a búcsú különböző szakaszait, és megfigyelte a hívő emberek közösségi élményeit. Ha bele tudott kapcsolódni a búcsúsok áhítatába, velük imádkozva, énekelve, még inkább megérti, megérzi a búcsújárás vigasztalását, varázsát.

7 Különös szokások A hívek a búcsújáróhelyről szentelményeket szoktak magukkal vinni: önmaguknak oltalmazó emlékeztetésül, az otthoniaknak pedig búcsúfiául, kegyelmi ajándékul. - A szegedi búcsúsok induláskor Máriaradnán zöld ágat törnek és visznek kezükben, ami azt jelképezi, hogy lelkük mintegy kivirágzott kegyelemben, a búcsújárás alkalmával. Ugyanezt elmondhatjuk a csíksomlyói búcsúsokról is: a zarándokok nyírfaágat visznek magukkal. Kezükben, csomagjukon, tarisznyájukon, újabban a személygépkocsit, sőt az autóbuszt is, amelyen utaznak, zöld nyírfaággal díszítik föl. Honnan ez az ősi szokás, hogy éppen nyírfagallyakkal díszítenek? Mi ezt a valószínű magyarázatot adjuk, amire a mai búcsús már nem is gondol: bizonyára 1567-ben a hargitai győzelem után, a hegyről való levonuláskor és a Somlyóra való fölmenetelkor éppen zöld nyírfaágakkal díszítették győzelmi lobogóikat. Mert május végén a nyírfa zöldell a legszebben. Aztán van egy népi hagyomány: a búcsúról hazavitt nyírfaágat beteszik a belső szobába, míg csak el nem hervad. Megszámlálják, hány levele van és a családnak naponta annyi Üdvözlégyet kell elmondania, ahány lapi van az ágakon. Ezt az imát Szűz Mária tiszteletére, a család egészségéért, boldogságáért kell felajánlani. Amikor egy levél lehervad az ágról, megszűnik az imakötelezettség. A búcsúfia rendszerint szentkép, vagy éppen a kegykép másolata, olvasó, érem, vagy valamely műtárgy, mely a búcsúra emlékeztet. Ezeket a búcsúsok megszenteltetik pappal, majd a kegyszoborhoz érintik. Az a bensőséges hiedelem vezérli őket, hogy a kegykép csodatevő hatásából, segítő erejéből valami a búcsúfiába besugárzik. Ezen kegytárgyakat otthon elteszik, vagy szeretteiknek adományozzák. Az a tudat él lelkükben, hogy a somlyói segítő Mária velük van kegyelmével, áldásával. A gyerekeknek szánt búcsúfia közül a mézeskalács a legjellegzetesebb. A mézeskalács valamikor kultikus eledel, vagyis szentelmény volt. Megették, hogy mintegy megszentelődjenek ezen eledel által. Erre utal az a mézeskalácsosok között élő hagyomány, hogy ezt a mesterséget a barátok találták ki. II. Havas Boldogasszony bú csú ja A templomról A szeged-alsóvárosi ferencesek 1503-ban fölszentelt Havi (havas) boldogasszony-temploma és a hozzátartozó kolostor a mai Magyarország második legnagyobb középkori eredetű egyházi épületegyüttese, a magyar késő gótikus építészet egyik legérettebb alkotása. A

8 ferencesek a 15. században telepedtek meg Szegeden, de nem sokkal később a törökkel találták szembe magukat. A török hódoltság idején nagy szerepük volt a városban és az egész dél-alföldön élő katolikusság lelkipásztori szolgálatában, hitének megtartásában. A 17. században indultak meg Mária, a Napbaöltözött Asszonyhoz kapcsolódó legendaanyag és a csodás események kapcsán a zarándoklatok. Olyan mentsvára volt ez a Szeged környékén élő katolikus magyarságnak, ahol megtapasztalhatták Szűz Mária megtartó erejét ben a szegedi ferenceseknek is el kellett hagyniuk rendházukat és csak 1989-ben térhettek ide vissza. A plébánián jelenleg színes közösségi élet zajlik, melyben igyekeznek minden korosztályt megszólítani szeptemberében nyílt meg a Ferences Látogatóközpont, melynek szervezésében megtekinthető a templom, a kolostor gazdag építészeti öröksége és a ferences rend történetét bemutató kiállítás. Templomunk, a Havi Boldogasszony, a Napbaöltözött Asszony temploma. Európa szerte, így hazánkban is a 17. században indultak meg a Napbaöltözött Asszonyhoz köthető zarándoklatok. A kultusz terjedésének példája a csíksomlyói kegyszobor is. Havas Boldogasszony ünnepe A legenda szerint a 4. században, az örök városban, egy János nevű gazdag patrícius és felesége elhatározták, hogy templomot építtetnek a Szent Szűz tiszteletére. Mária álomban megjelent a házaspárnak és tudtukra adta, hogy azon a helyen építsék fel a templomot, amelyet másnap hó fog borítani. A Szűzanya e szentélyét ezért Havas Boldogasszony bazilikának is nevezik. Ünnepnapján (augusztus 5.) a római bazilikában virágszirmok hullatásával emlékeznek az egykori csodás eseményre. A Szeged- alsóvárosi ferences templomban két Mária-kegykép található, az egyik a bejárattól jobbra a Fekete (vagy Szerecsöny) Mária. A kép a lengyelországi Czestochowa-i Mária ábrázolásának 1740-ben készült másolata, Morvai Antal alkotása. Az idén 300 esztendős főoltár közepébe helyezett másik kegyképen Mária, mint a Napbaöltözött Asszony jelenik meg a Jelenések Könyve alapján: Az égen nagy jel tűnt föl: egy asszony, kinek öltözete a nap volt, lába alatt a hold, fején tizenkét csillagból korona (Jel 12,1.). Erre a Mária-ábrázolásra szimbólumként tekintettek: a keresztény Európa törökök feletti győzelmét látták benne. Az oltárképet az eredetlegenda szerint egykor a templom környékén lévő Csöpörke tóba rejtették el a török elől, és egy katona találta meg évekkel később teljesen sértetlenül.

9 Havas Boldogasszony nagybúcsú Minden évben augusztus első vasárnapján és előtte, szombaton tartják a Havas Boldogasszony országos nagybúcsút a szeged-alsóvárosi ferences templomban. A hírös város nagy krónikása, Tömörkény István írta e búcsúról: Nagy ünnep a Havi. Ez valóságos időpont, egy darab sarokkő az idők folyásában, melynek napját mindenki tudja és ismeri. Miként egyes, régibb események idejét úgy szokás meghatározni, hogy a nagyvíz előtt, vagy a nagyvíz után történt-e, akként a Havi napja is útjelző karó az élet nagy homokjain, s a dolgok, miket az emlékezet megőriz, körébe csoportosulnak. Móricz Zsigmond a Rózsa Sándor a lovát ugratja (1941) című regényében a következő szavakkal örökítette meg a Havi Boldogasszony napi búcsút: Erre a napra megindul a tanyák népe, a puszták túró, törő, nyüzsgő lakossága, és tízezres tömegben vándorol be gyalogszerrel a városba. Ahogy a görög kolóniák népe, ahogy a keleti vallások hívei mindig az anyafészek után esengenek: a szegedi pásztor, gazda és munkásnép minden tagja ide vágyik be, a havi búcsúra, az ős otthonba, ahonnan jöttek, ahova hazamenni egyértelmű a földi boldogsággal, üdvösséggel: Szegedre. Szent énekeket énekelve gyalogolnak a puszta avarjában, torzsájában, forróságában, s éjszakájában. Mert a távolról jövők már előtte való este indulnak, s egész éjszaka rójják mezítlábbal még ebben az időben az utat. Toronyiránt. Ha lehet. Ha nem állja útjukat a vadvíz. Keresztet visznek magukkal. Elöl megy a keresztvivő. A keresztet legtöbbször maga faragta. Különös alkotások ezek. Az idvességre vezető akasztófának csodálatosan egyszerű és szimbolikus emléke. Mit jelent a búcsú napjainkban? Sokak számára vásárt, körhintát, kegytárgy árusokat, szórakoztató kisiparosok letelepedését a templom körül. A hívő ember számára azonban mást, ennél többet. Szentmisét, szentgyónást, találkozást Istennel, elcsöndesedést, bensőséges ünnepet, a hétköznapok rohanásából kiszakadást, lelki sebeink gyógyulását.

10 III. Ma riaradna kegytemploma Máriaradna a magyar Máriakegyhelyek egyike. Ferences temploma híres búcsújáró hely. Kegyképét 1668-ban vásárolta Vrichonassa György katolikus bosnyák kereskedő egy olasz kereskedőtől, mely a régi kápolna oltárát díszítette ben Lippa visszafoglalása után a török ezt is felgyújtotta, de a kép a tűzben sértetlen maradt, a kápolna lángoló tetejéről pedig tüzes cserepek hullottak a bámuló törökök közé. Erre a török vezér a gyújtogatókat kivégeztette. A templomot felújították, majd 1756-ban kolostort építették mellé óta az aradiak búcsújáróhelye. A török palánkvárat épített itt, melynek nyoma sem maradt ben 2858 lakosából 1606 román, 1002 magyar és 187 német volt. A trianoni békeszerződésig Arad vármegye Máriaradnai járásához tartozott. Ismert és híres búcsújáróhely, többek között a kunszentmártoni zarándokok számára is, akik a trianoni békediktátumig minden év pünkösdjére zarándokoltak el gyalog Máriaradnára. Az ő bőkezűségüket őrzi máig a kegytemplom 14 stációsképe, valamint a templom közelében található Szent Rókus szobor is. Máriaradnai csodák El nem égő papírkép Egy idős bosnyák férfi Vrichonassa György adományozott a helyi ferences rendnek egy Kármelhegyi Boldogasszonyt ábrázoló papírnyomatot. Ö ezt korábban egy olasz kereskedőtől vette és házi oltárnak használta. Ezt a képet egy fakápolnába helyezték. A radnai kolostor feljegyzése szerint 1695 szeptember 8-án a II. Musztafa oszmán szultán elfoglalta a Maros túloldalán Lippa városát, és a radnai faházakat és a kápolnát felgyújtották. A templomi kegytárgyakat egy helyre vitték és elégették. A papírkép viszont sértetlen maradt, kissé megfeketedett. A hagyomány szerint a tűz olyan nagy volt, hogy égő zsindelyek repültek fel az égbe és ráestek a török sátortáborra felgyújtván és jelentős kárt okozván abban. A legenda szerint a gyújtogatókat a török vezér halálla büntette. Egy török szpáhi elindult, hogy a képet újra megpróbálja megsemmisíteni. A lovának patája viszont beleragadt egy kőbe, leesett és

11 nyakát szegte. A kő mai is látható a templom déli, belső oldalába falazva, benne mélyen egy patkónyomra emlékeztető mélyedés. Fénylő templom A törökök elvonulása után visszaépítették a templomot. A templom környékét Novoselics János ferences szerzetes rendbehozta a templom környékét, kitágította és felékesítette 1722-ben. Novoselicsnek atyának egy ízben Szalpek Jakab császári főtiszt és a temesvári tanácsos említette, hogy Szalpek Máté a császári sófuvarozást felügyelő császári biztos és Edelspacher Zsigmond kamarai főtiszt többször látták a templomot nagy fényességben látni, mintha tűzben állna. Ezt a lippai török lakosok, görög ortodoxok is többször látták. Ettől fogva járnak Radnára románok, bosnyákok és más elkötelezettségű népek tisztelni a befeketedett papírkép előtt a Boldogasszonyt. Feljegyezték, hogy törökök is segítséget kaptak imájukban Istentől, és megtértek kereszténnyé. Pestisjárvány megszűnése A csodás történetet nem sokan ismerték mindaddig, amíg pestisjárvány tört ki Aradon. Egy haldokló nő még 1709-ben - Bummer Mária -, utolsó mondatának az értelme az volt, hogy addig nem fog megszűnni a járvány ameddig nem tartanak búcsújárást Radnára: Tudtotokra légyen, hogy ezen ostora az Istennek el nem fog távozni tőletek, hacsak a radnai templomban lévő kegyelmes képet közönséges processioval meg nem látogatjátok. Az aradi városi tanács okirata is őrzi ezt az esetet. A búcsújárást megtartották július 28- án,[2] a férfiak fedetlen fővel, a nők kibontott hajjal, és mind mezítláb indultak a 40 kilométeres útra Radnára. A pestis rövid időn belül megszűnt. Ezután építették fel basilica minor szintre a máriaradnai templomot. A pestis emlékét az aradi szentháromság szobor is őrzi, melyet 1745-ben emeltek. IV. Csí ksomlyo e s ko rnye ke bú csú ja ro szoka sai

12 1. Csíksomlyó A csíksomlyói kegyszobor Szűz Mária Kegyszobra Csíksomlyó legértékesebb műkincse. Azt mondják róla, hogy a világon a legnagyobb kegyszobor. Magassága a koronával együtt 2,27 méter. Hársfából van faragva, gipsszel és festékkel bevonva. Az idők folyamán volt újra festve, amelyet mutat a lekopott helyeken a festékréteg. Századunkban már tiltva volt, ma is tilos bármilyen módosítás, vagy festés a kegyszobron. Megtörténhet, hogy a kegyszobor faragója egy csíksomlyói ferences tanító, vagy növendék. Csíksomlyón a barátoknak volt faragó és festő műhelye abban az időben. Később is fennállott ez az intézmény, amelyet akkori kifejezéssel képíró iskolának neveztek. Ezen elméletnek tartói arra hivatkoznak, hogy a Madonnának székely leány arca van. A moldvai csángó-magyarok között is fennmaradt egy hagyomány, amely szerint a Kegyszobor Bizáncból került volna Bákóba, onnan menekítették a török invázió elől Csíksomlyóra. Ez a legvalószínűtlenebb hagyomány. Ebben az esetben bizánci stílus jellemezné a szobrot. Valamikor, a XVI - XVII. században a Szűzanya fején lévő koronát kétfelől két angyal tartotta kezében, a fejtől kb cm. magasan. Amikor az angyalok ráengedték a kegyszobor fejére a koronát, valami katasztrófa fenyegette a kolostor lakóit, vagy a népet. Ez be is következett. - Amikor a hívek úgy látták, hogy szomorú a Madonna arca, ugyancsak valami vészt, vagy háborút jelzett. Az 1626-os években egy jezsuita misszionárius Somlyóra jött és a Szentmise közben fehér ködgomolyag jött ki a sekrestyéből, körözött a kegyszobor fölött és néhány kör után a templomban lévő hívek fölé szállt és ott eloszlott. Természetesen, a hívek nagyon megrémültek. Az nincs följegyezve, hogy mit jelentett ez a látvány december 26-án és január 8-án, - mindkét esetben ugyanaz a jelenet történt. A szentmise alatt a Szűzanya karján lévő kis Jézus kezében fellángolt a toll-díszvirág. Sokáig lángolt és azután kialudt. A hívek azt hitték, hogy a gyertyától meggyúlt a kegyszobor. A jelenet után megvizsgálták, de a kis Jézus kezében lévő toll-díszvirágon, vagy a kezén a perzselésnek még nyomait sem találták. Az 1661-es tatár-török pusztítás alkalmával a kegyszobrot nem sikerült elrejteni, amit bizonyít a következő legendás történet: A tatár pusztítók behatolva a kolostor falai mögé, felgyújtották a templomot és a vele egy födél alatt lévő kolostort. A kolostor udvarába menekült népet halomra gyilkolták. A templomban elrejtőzött nép a kegyszoborhoz menekült és könyörgött a szent Szűzhöz, hogy védje meg őket. A tatár vezér látta, hogyan bújnak a kegyszoborhoz az emberek, gondolta, hogy ez a szobor valami nagy kincs lehet. Elhatározta elszállítását. De amikor szekérre tetette, négy, hat, de nyolc ökör sem tudta megmozdítani a szekeret. Akkor ledobatta a szobrot és kardjával hozzá vágott. (A kegyszobor nyakán és

13 homlokán most is látható a vágás és karcolás helye). A tatár vezérnek karja megbénult és erre megrémülve, elmenekült. Tehát a kegyszobor a felgyújtott templomban volt. Tűznek, vagy füstnek nyoma sincs rajta. Hát ez nem nagy csoda? Rendkívül sok csoda és imameghallgatás történt századokon át, a kegyszobor előtt bizalommal elmondott kérés hatására. Beteg, reményvesztett, súlyos problémákkal küszködő emberek nyertek vigasztalást és gyógyulást testi-lelki sebeikből. Ennek emlékét hirdeti a fogadalmi tárgyak táblája a nagy oltár fölött. Lent pedig, 1945-től napjainkig, a márványtáblák tömkelege. Mind megannyi bizonyítéka, hogy mindaz, aki hittel és bizalommal fordul Jézus szent Anyjához segítségért, meghallgatásra talál. Ebben van a kegyhelynek csodálatos varázsa. Kegyszobor és búcsújárás A boldogságos Szűz Mária tisztelete egykorú a ferencesek letelepedésével Csíksomlyón, amely az 1440-es években történt. Már az első évtizedekben elkezdődött Szűz Mária tisztelete, ami abban állt, hogy a templombúcsú napján a környék népe összegyűlt Csíksomlyón. Rövidesen szokássá vált, hogy az évközi Mária ünnepeken is jöttek hívek a szomszéd helységekből Szűzanyát köszönteni. Különösen általánossá vált, amikor a gótikus templom egy szép Mária szoborral gazdagodott az as években. Ezáltal úgy érezték a hívek, hogy a Szűzanya valósággal velük van, közöttük lakik ben éppen ezért gyűltek össze a székelyek Csíksomlyóra, pünkösdszombatján, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem erőszakkal akarta kényszeríteni az unitárius új hit elfogadására. A gyergyói, csíki és kászoni népek itt gyülekeztek, Csíksomlyón és kérve a Szűzanya hathatós közbenjárását, innen indultak a Hargitára, megvívni a hitük védelmére megszervezett csatát. A győzelem megfogadták, hogy ennek emlékére minden pünkösdszombatján egységesen elzarándokolnak Csíksomlyóra, a Szűzanya tiszteletére. Így indult el a pünkösdszombati nagy zarándoklat, amelyet a mai napig hűségesen gyakorol a hívő székely nép. A kegyszobor érintése Általános népi hit és hagyomány, hogy a kegyszobor megérintése, simogatása kegyelemmel jár és hatásos eszköz, hogy a Szűzanya meghallgassa a hívő kérését. Ez a világ minden búcsújáró helyén gyakorlatban van. Pl. Lourdes-ban, ahol a barlangnál lévő Mária-szobrot nem érik el a zarándokok, olyan magasba van

14 helyezve, az alatta lévő sziklát simogatják, csókolgatják. Bálint Sándor, a népi szokások, hagyományok kutatója és ismerője a következő, az Egyház által is elfogadott magyarázatát adja ennek a gyakorlatnak: A dolgok, kultikus szertartás által már a pogány népeknél is mágikus színezetet nyertek (tabu, totem, stb.), a katolikus gyakorlatban pedig szentelménnyé válnak, amelyeknek az egyházi felfogás, meg a belőle fakadó jámbor néphit értelmében egyaránt különleges foganatosságuk, kegyelemközlő erejük van. Úgy érzik, és úgy tudják, hogy a szentelményből és kegyszoborhoz érintett tárgyakból misztikus kegyelem árad rájuk és mindazokra, akiknek otthon átadják. Nagyon sokszor magukkal viszik a búcsúra otthon maradt betegeik ruháit, tárgyait, hozzáérintik a kegyszoborhoz és a Szűzanyának ajánlják őket. A hívő keresztény tudatában van annak az igazságnak, hogy Szűz Mária, Jézus Anyja közben tud járni Szent Fiánál az égben, teljesíteni tudja kéréseiket. Az imameghallgatásnak egyetlen titka az erős hitben és fenntartás nélküli bizalomban rejlik. Az emberben lévő misztikum, amellyel kéri és fogadja az Istentől jövő jelzéseket, kegyelmeket, olyan tényező, amelyet a mai fejlett tudomány és technika sem tud megmagyarázni, vagy túllicitálni. Nagy titok az ember, még nagyobb titok az ember szellemi világa. A kegyszobor öltöztetése Mint érdekességet ismertetjük azt is, hogy a kegyszobrot századokon át öltöztették. Díszes ruhát készítettek a kegyszobor számára. A liturgiai időszaknak megfelelően, adventben és nagyböjtben lila színű, karácsony és húsvét időszakában fehér, nagypénteken fekete, pünkösdkor piros, évközben zöld színű öltözéket adtak rája. A XX. században csak a kis Jézust öltöztették. Az 1960-as évektől nem öltöztetik a kegyszobrot, sem a Gyermekjézust. Sokszínű kis ruhácskái most a sekrestye raktárjában vannak eltéve, örök emlékül. A csíksomlyói búcsújárás 1990 óta oly tömegesen jön a népek áradata Csíksomlyóra, hogy a kegytemplomban, vagy a templom előtti téren nem férnek el. Megrekednek a Szék útján. Ez történt 1992 pünkösdjén. Az utóbbi években, ezerre becsülik a pünkösdszombati zarándoklat résztvevőit. Úgy oldották meg a kérdést, hogy a Kisés Nagysomlyó hegy közötti térségben oltárt építettek és ott vesz részt közös szentmisén a zarándokok nagy tömege. Hangszórón közvetítik a szentmisét és egyéb imákat, vagy hirdetéseket. Csodálatos, megható ennyi hívő

15 ember közös imája és éneke. A kegytemplomba, vagy a kegyszoborhoz a búcsúsok kis hányada juthat el csak, de ennek ellenére érvényes a búcsújárásuk. Érvényessé teszi az a mély hit, a Szűzanya iránti gyermeki tisztelet, amely elhozza őket Csíksomlyóra. Az út fáradalma, a több féle kényelmetlenség, a nap heve, vagy éppen az eső megáztatása, s nem utolsó sorban a szentségekhez járulás, szentmiséken való részvétel, sok-sok ima és ének. Amikor a búcsúról haza érkeznek a zarándokok, úgy fogadják otthon maradt szeretteik őket, mint akik győztes csatából tértek vissza. A búcsúból hozott emléktárgyból a Szűzanya üzenetét és áldását érzik ki és veszik lelkükbe. A székelységnek az ősöktől kapott drága hagyománya, amelyet évszázadokon át gyakorolt, a búcsúra járás Csíksomlyóra. Úgy beidegződött a vallásos emberek agyába, hogy jön a pünkösd, menni kell a csíksomlyói búcsúra, mint a vándormadárnak, amikor eljön a költözködés időszaka. Ő úgy érzi, menni kell! 2. Csíksomlyó környéke Csíkcsicsói Szent Antal búcsú Csíkcsicsóban egyetlen templom van. Oszlopos: nyugati része kápolna volt az as évektől. Ezt az 1700-as években, a lakosság növekedése miatt, templommá alakították. Mai, végleges formáját ben kapta Szőcs Antal plébánossága alatt. Mellé épült a plébánia, kántortanítói lakás gazdasági épületekkel, 1847-ben pedig a templommal szemben sikerült felépíteni a ma is álló felekezeti iskolát. A búcsúról: Minden évben június 13.-át követő vasárnap kerül megszervezésre, Szent Antal tiszteletére. A búcsú központi része az ünnepi szentmise, ami a templom udvarán van megtartva. Régebb keresztaljával érkeztek a búcsúra a környező falvak, például Madéfalva. Népviseletben jelentek meg a falu lakói. Napjainkban minden évben sor kerül: főzőversenyre, futball kupára, gyermekvetélkedőkre, néptánc előadásra. Minden évben este bálba hívják a falu lakóit.

16 Személyes élményeink: Minden évben részt veszünk az ünnepi szentmisén, és az azt követő programokon. Nagyon jó hangulat van és ilyenkor a falu lakói mind egybegyűlnek. Általában a családok összeülnek egy ünnepi ebédre. A napot a bálon való részvétellel zárjuk. Csíkszentdomokos Pásztorbükk vezeklő búcsújáró hely, Báthory András pedig számos monda hősévé lett. Minden év október második vasárnapján engesztelő búcsút tartanak gyilkosság helyszínén, ahol emlékmű is épült. A Pásztorbükk-tető legegyszerűbben Csíkszentdomokosról közelíthető meg. A falusiak ekkor gyalog, szekérrel, biciklivel vagy lóháton mennek a búcsúra. A szertartás végével elfogyasszák az élelmet, amit magukkal vittek. Hazafele nyírfaágat törnek,és ahány levél annyi Miatyánkot kell elmondaniuk az otthoniaknak. Szent Antal búcsú: Minden év június 13-án van Garados tetőn. Ide az emberek gyalog mennek ki, a kilenc állomást végigjárva. Itt szentmise van a szobornál. Szent Domokos búcsú: Minden év augusztus 8-án ünneplik a csíkszentdomokosiak a falu névadójának napját. Ez ünnepi szentmisével kezdődik, ahonnan majd a lakosok levonulnak a helyi sportpályára. Itt a fiatalok szórakoztatják előadásukkal a népet.

17 Szőttesek vasárnapja: Külön nap van szentelve a népviseletnek. Lehetnek: piros fekete, búzakékes, ezerkockás, barna és zöld. Pünkösdi búcsú: hajnali 4 órakor indulnak a templom elől gyalog biciklivel vagy szekérrel, a keresztaljával.

18 Csíkszentkirály A Csíkszentkirályi római katolikus templom búcsúját a templom és az egyházközség védőszentjének ünnepén, augusztus 20.-án Szent István napján tartják. A templom védőszentje Szent István, mely a falu időszentje is. A templom jóval korábbi, mint azt az írott források bizonyítják. Román stílusban épült, gótikus kőtemplom, kb. a XII. században épült. A templom előtti téren áll egy 1775-ben állított emlékmű, melyet egy újabb pestis járvány elkerülése végett állítottak, a két világégés csíkszentkirályi hősi halottjainak emlékműve, Szent István egész alapos szobra Saját élmény: Búcsúkor mindig székelyruhában megyek a pappal. Általában én viszem a zászlót, és imádkozok. A búcsúkor sok mindent lehet vásárolni, búcsúfiát, ajándékokat, édességeket. Mindig jól szórakozok, nagyszerű élmény és remélem, hogy még jó párszor részt tudok venni. Csíkszentimrei Szent Imre herceg római katolikus templom A Szent Imre tiszteletére szentelt templom egykorú a többi csíki, szentekről elnevezett templomokkal, vagyis a században a falunak már román stílusú temploma volt. A mai templom helyén a 15. században egy gótikus templom állott. A műemléktemplomot ban, az egyházközség és Henter Ádám költségén újjáépítették és kibővítették. Az építkezés

19 során az egykori gótikus templom csúcsíves elemei beleépültek a barokk templomba. A templom középső részét, a hajót teljesen átalakították. A régi templomból csak a torony és a szentély maradt meg, de azokat is jelentősen megváltoztatták. A régi templom hálóboltozatának és gótikus záróköveinek csak a nyomai állapíthatók meg. A felújítások során falfestmény maradványokra bukkantak. A 15. századi templomnak értékes maradványa a szárnyasoltár, amelyet a múlt század elején Kovács Balázs plébános talált meg a templom padlásán. A templom legnagyobb értéke a régi szárnyasoltárból maradt táblaképek. A táblaképek a táblakép-festészet legkorábbi emlékei. A templom egy másik csodálatos értéke egy olajfestmény, mely "Fogadalmi kép" 1767-bõl amelyet Antal István csíkszentimrei nemes festetett. A megfeszített Krisztus látható felül kis angyalkákkal és két oldalt, a kereszt mellett egy szép imádság az akkor beszélt magyar nyelven. A Csíkszentimrei római katolikus templom búcsúját a templom és az egyházközség védőszentjének ünnepén november 5-én, Szent Imre napján tartják. Csíkszentlélek Búcsú napja: Időtartam: 1 nap Helyszín: Csíkszentlélek

20 A búcsú napján természetesen szentmise van. Ezen a napon különösen jó a hangulat a községben. A szentmise után mindenki haza megy, és eszik egy nagyot. Igazából nincs különbség egy normális nap és e nap között. Személy szerint, ez a nap különösen érzékelteti a falu összetartó erejét, szeretetét. Római katolikus templom: Csíkszeredától 5 kilométerre, Csíkszentlélek északkeleti részén, a templom tízes területén látható. A templom a 15. században épült gótikus stílusban, amelyből csak a szentélye maradt meg. A templom művészi szárnyasoltára 1510-ben készült. A templom apszisa a nyolcszög három oldalával záródik. A poligon záródású apszis 11,93 méter hosszú és 6,58 méter széles. A templom mellett található egy kőrisfa, ami egyedinek számít a maga 500 évével. Madéfalva Jézus Szíve templom Búcsúja A templom alapkövét július 27.-én tette le Bálint Lajos akkori főesperes-plébános. Neogót vegyes stílusban épült templomot július 22.-én gróf Majláth Gusztáv Károly ( ) erdélyi püspök szentelte fel Jézus Szíve tiszteletére. A templom felújítása (2004). A település neves szülötte Zöld Péter delnei plébános, a madéfalvi vérengzés után menekülő székelyek támogatója, egész alakos rézlemez szobrát Oláh Ilona állíttatta 2005-ben, valamint a fából készült nagy Jézus Szíve szobrot 2006-ban állították fel. Plébánosa 2004-től, Bartalus Jakab Zoltán, a templom búcsúja, mivel Jézus Szíve mozgó ünnep,úrnapja utáni 9.-ik nap. Búcsú misével kezdődik, amelyre más papok is meg vannak hívva segíteni misét tartani. Mi a tánccsoporttal (Mereklye tánccsoport) örökké részt veszünk a misén. A mise után fellépünk különböző féle néptáncokkal, hogy

21 szórakoztassuk a közönséget. Sok más rendezvény is kerül megszervezésre, mint például foci meccsek a szomszéd falukkal stb. Este bál is szokott lenni, amit mi a falu fiataljai szervezünk. Szentegyháza, Szent András templom Szent András apostol egyike volt a tizenkét tanítványnak. Otthagyta halászéletét, és 3 évnyi tanítványságot vállalt, utána pedig élete végéig tanúságot tett szerte a világon, és mindig kiállt Jézus Krisztus mellett. A római katolikus templom 1760-ban épült, és 1822-ben átalakították. A templom búcsú ünnepe november 30-án van. Rokonságunk búcsú napján népviseletbe összegyűlik, és együtt elindulunk az 1 órás szentmisére. Ezt követően süteménnyel és pálinkával kínálják az összegyűlteket. Jézus Szent Szíve római katolikus templom -a templom búcsú ünnepe június első vasárnapjára esik -a templom előtt található egy Mária szobor, amely a 2000-es évek elején készült.

22 A búcsún fellép a Szentegyházi Gyermekfilharmónia, ezzel tiszteleg az ünnepségen. A Szentegyházi Gyermekfilharmónia iskolai gyermek-énekkarból és gyermekzenekarból alakult zenei együttes. Az együttest Haáz Sándor tanár 1982-ben alakította meg, egyesítve az erdélyi, Hargita megyei Szentegyháza 1. számú általános iskolájának kórusát és az elsősorban fúvósokból és vonósokból álló zenekarát. A Gyermekfilharmónia nevet 1983-ban vette fel az együttes. Csíksomlyói zarándoklat Szentegyházáról A csíksomlyói búcsú 1567-ben kezdődött, a székelyek katolikus hitük megvédéséért hálát adó fogadalmi zarándoklata, amely 1990-től kezdődően mára már az összmagyarság legjelentősebb keresztény eseményévé vált. Május 14-én hajnali 4 órakor a szentegyházi központból van az indulás. A zarándoklók népviseletben és kereszttel a kezükben indulnak a hosszú útra. Az útbaeső falvakból és városokból is csatlakoznak hozzánk.

23 Csíkszentgyörgyi római katolikus vártemplom Alcsík egyik legszebb, méreteiben legnagyobb és legrégebbi gótikus temploma. Története: Magaslaton szépen fekvő temploma csinos gót ízlésű épület, melynek csak a szentélye maradt meg eredeti alakjában, csúcsíves ablakai halhólyag díszművezetükkel a késő gót korra utalnak; csúcsíves diadalíve és egyszerű gyámköveken nyugvó boltozata nagyon szép és bevégzett munkára mutatnak. Hajója egészen renaissance-stylbe van átidomitva. Hajdan erődített kerítése 1673-ban készült. A Szent György tiszteletére felszentelt plébániatemplom búcsúját április 25-én tartják. A templomot egy szabálytalan alaprajzú 2 3 m magas lőréses erődített kőfal veszi körül. A védőfal délnyugati oldalán nyílik a másodlagosan elhelyezett szegmensíves záródású élszedett kerettel ellátott, a papilak felé vezető ajtó. A falakat kívülről zömök támpillérek erősítik. A lőrések megközelítőleg egyforma távolságra követik egymást, fülkéiket felül vastag tölgyfadeszkák zárják le.

24 Kápolnái: Szent János Kápolna(1700-ban épült.) Búcsúja: augusztus 26. A Pósahegyi Nagyboldogasszony kápolna (búcsúját augusztus 15-én tartják.)

25 Szent Anna kápolna(búcsúját július 26-án tartják) Csíkmadarasi Szent Péter és Szent Pál Templom búcsú bemutatása Csíkmadarason található vártemplom. Madaras már az 1500-as években rendelkezett templommal. A madarasi emberek templomuk mai formájának eléréséért rengeteget dolgoztak. Az építkezést 1796-ban kezdték meg és 1802-re fejezték be, mégsem ezt az évet számíthatjuk az építkezések befejezési évének, ugyanis számos nehézség, probléma adódott. Ez mind anyagiakban, mind pedig lelkiekben megviselték a közösséget. A felszentelésre január 28-án került sor. Búcsúünnepét június 29- én Szent Péter és Pál napján ünnepli a közösség.

26 Szent Antal kápolna: ünnepe június 13. A Fejedelem kertjében - a falu nyugati kijáratánál, tőle mintegy 800 méterre, a Hámorfenék területén áll a Szent Antal kápolna, Csíkmadaras régi ősi kápolnája, amelyet a 18. századra már teljesen romos állapotúvá vált. Az akkori plébános ekkor a kápolna szentélyét illetve oltárát egy kőkereszttel jelöltette meg.1992-ben az eredeti kápolna alapjait föltárták, s a feltárt alapokra építették ujjá a most látható a 6x9 m nagyságú kápolnát ban tartott Madarasiak Világtalálkozója Ünnepség keretében szentelte fel Bálint Lajos érsek úr. Évente Páduai Szent Antal ünnepén a falu népe keresztaljával vonult a kápolnához szentmisére.

27 Felhasznált irodalom BÁLINT Sándor - BARNA Gábor: Búcsújáró magyarok. A magyarországi búcsújárás története és néprajza. Szent István Társulat, Budapest, BANGÓ F. Jenő: Die Wallfahrt in Ungarn. Wien, BARNA Gábor: Búcsújárók. Lucidus Kiadó, Budapest, BARNA Gábor (szerk.): Mária megsegített." Fogadalmi tárgyak Máriaradnán I-II. (Devotio Hungarorum, 9.) Néprajzi Tanszék, Szeged, ISTVÁN Anikó: Most segíts meg, Mária..." A futásfalvi Sarlós Boldogasszony-napi búcsú szövegrepertóriuma. (Kriza Könyvek, 20.) Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, MOHAY Tamás: A csíksomlyói csíksomlyói pünkösdi búcsújárás. Történet, eredet, hagyomány. Nyitott Könyv-L'Harmattan, Budapest, VASS Erika: A búcsú és a búcsújárás mint rituális dráma. Lexika Kiadó-MTA Könyvtára, Budapest, Az anyagot gyűjtötték és rendszerezték: a Joannes Kájoni Szakközépiskola diákjai és a Hansági Ferenc Szakképző Iskola diákjai Külön köszönet: Fábián Bernadettnek, Székely Edinának, Lukács Emőkének, Ravasz Edének, Miklós Attilának, Bajkó Tihamérnak, Szabó Andreának, Györfi Andreának, Kósa- Timár Andreának, Gheorghiță Anitának Csíkszeredából és Major Viviennek, Benis Lilinek, Kollár Tamásnak, Hódi Dávidnak, Radics Annának, Kiss Dorinának, Rácz-Szabó Kincsőnek és Szabó Alexandrának Szegedről.